Biológia, egészségtan sportiskola évfolyam

Biológia, egészségtan – sportiskola 10-12. évfolyam

Alapelvek, célok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a diákokkal megismertesse a természet egységét és az ember helyét a természetben. Célja továbbá, hogy elmélyítse a tudásukat az élılények kölcsönös függıségérıl és egymásra utaltságáról, kialakítsa a természet érintetlenségének csodálatát, és az épségét ırzı magatartás iránti igényét, felelısségét, valamint az emberi egészség és környezet elválaszthatatlan kapcsolatát. Emelje magasabb szintre az új természettudományi ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a következı feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: A diákok öntevékenységét elıtérbe helyezve mutassa be, a különbözı szervezıdéső élılények és az egyes életmőködések kapcsolatát, megvalósulásának sokféleségét. Alakítsa ki azt a természetszemléletet és biológiai mőveltséget, amelynek egyik alapja az élılények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentısége. Irányítsa a diákok figyelmét arra, hogy az életközösségek szervezıdésében felismerhetıek a lényeges összefüggései, mint az élı és élettelen környezet dinamikusan változó ökológiai rendszerei. Közvetítsen szükséges információkat az öröklıdés biokémiai hátterérıl és mechanizmusáról és értesse meg, hogy a tulajdonságok kialakulásának, állandóságának és változékonyságának anyagi alapjai vannak. Nyújtson segítséget abban, hogy a diákok tudjanak érvelni – a természettudományos bizonyítékok segítségével – az élıvilág egysége és a földi élıvilág evolúciója mellett. A diákokat segítse abban, hogy megismerjék az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehetıvé teszik a változó környezetben a test belsı egyensúlyának fenntartását. Adjon megfelelı tájékozottságot ahhoz, hogy a diákok meg tudják vitatni az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívákat és az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályokat. Irányítsa a diákok figyelmét Földünk globális problémáira és tegye nyilvánvalóvá, hogy azok megoldásában a biológia tudományának kiemelkedı jelentısége van. A globális problémák értelmezésében és megvitatásában tudatosítsa a diákok és minden ember felelısségét és az aktív, felelısségteljes, hozzáértı tevékenységének szükségességét. Alakítsa ki, fejlessze a tanulók képességeit úgy, hogy az önálló tanulási technikák birtokában váljanak képessé az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodni és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Biztosítsa a természettudományos megismerés, problémamegoldás és kutatás feltételeit a tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével. Alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét ismeretterjesztı mővek és szakirodalmak feldolgozásával digitális ismerethordozók használatával. Láttassa be, hogy a változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bıvülnek, ezek öntevékeny nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Így alakul ki a diákoknak az a képességük, hogy a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlıdés irányában tudják befolyásolni. Indukáljon biológia etikai és társadalmi problémákkal kapcsolatos vitákat, tartsa a viták menetét az érvek és ellenérvek medrében.

Mőködjön együtt a többi pedagógussal és készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Csoportos tevékenységekkel fejlessze a diákok szocializációs képességeit, a sikeres együttmőködésre törekvésüket, a másság elfogadását és az emberi teljesítmény tiszteletét.

10. évfolyam Alapelvek, célok A biológia tanításának alapvetı céljai a 10. évfolyamban, hogy a tanuló sajátítsa el az önálló ismeretszerzés technikáit és bıvítse a természettudományos megismerés módszereit könyvtári munkával, terepgyakorlattal, laboratóriumi vizsgálatokkal, digitális ismerethordozók segítségével. A biológia tudomány szakterminusaival jellemezze a legjellegzetesebb élılénycsoportokat, az élılények testfelépítését, életmőködéseiket, az életfolyamatok lényegét a felépítés és az életmőködések kapcsolatát ábrák, makettek, folyamatábrák, modellek, segítségével. Hasonlítsa össze a különféle élılények testének szervezıdését, életmőködéseit, rendszerezze a növények, a gombák és az állatok élılényeit, különítse el az önfenntartó és a fajfenntartó mőködéseket, az autotróf és a heterotróf anyagcseréjő élılényeket, azonosítsa az élılények felépítésnek és mőködésének hasonlóságait. Használjon fénymikroszkópot, végezzen egyszerő kísérleteket önállóan és alkalmazza a többi természettudományos tantárgyban tanult ismereteket. Tartson kiselıadást önálló témakutatással az élılények szervezeti felépítésének és mőködésének összefüggéseirıl. Idıkeret: 37 óra/év, 1 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok: Önálló tanulási technikák, könyvtármunka Laboratóriumi vizsgálatok Terepgyakorlatok Az élılények testfelépítésének és életmőködéseinek változatossága Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

4 óra 5 óra 4 óra 10 óra 10 óra

A tanterv összesen 33 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 4 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében.

Témakörök

Tananyag

Ismeretterjesztı szövegek

Önálló tanulási feldolgozási technikái. technikák, könyvtármunka

Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek

Ismeretterjesztı szövegek feldolgozási technikáinak: lényegkiemelés, cédulázás, vázlatok, ábrák, könyvbemutatások készítésének elsajátítása, gyakorlása egyéni és páros munkában.

Ismeretszerzés a könyvtárban.

Ismeretszerzés a digitális ismerethordozók segítségével.

A megszerzett ismeretek bemutatása.

Laboratóriumi vizsgálatok

Mikroszkópos vizsgálatok: sejtalkotók, szövetek.

Könyvtármunka elsajátítása: katalógushasználat, téma és szerzık szerinti keresés, kölcsönzés (könyvtári és könyvtárközi), internet használata, fénymásoltatás. A digitális ismerethordozók (DVD, videó, CD, digitális taneszköz) szelektív használatának elsajátítása és „digitális ismeretek naplójának” vezetése a megszerzett ismeretekrıl. A szövegfeldolgozáskor, a laborgyakorlatok, a természetjárás, tapasztalatainak feldolgozásakor, a digitális ismeretek értelmezésekor, a viták alakalmával keletkezett produktumok bemutatása: dekoráció, kiállítás, digitális dokumentum, nyomtatott és digitális kiadvány, elıadás formájában. Kaparék, nyúzat és metszet készítése, mikroszkópos vizsgálata.

Biokémiai vizsgálatok: biogén elemek, kolloid állapot, lipidek, szénhidrátok, fehérjék, lebontó folyamatok.

Biogén elemek kimutatása elhalt növényi és állati anyagokból. Plazmolízis, ozmózis, enzimhatás, kapillaritás, felületi megkötıdés jelenségeinek vizsgálata, megfigyelése, értelmezése.

A szervezet felépítésének és mőködésének vizsgálata

Az élılények felépítésének és mőködésének megfigyelése szabad szemmel, nagyítóval, mikroszkóppal laboratóriumban.

Témakörök

Tananyag

Természetjárás parkokban, Terepgyakorlatok ligetekben, erdıfoltokban, erdıkben, vízpartokon.


A természetjáráskor szabad szemmel, távcsıvel, nagyítóval, hordozható „laboratóriummal” történı megfigyelése és vizsgálata az élıhelyeken fellelhetı élettelen anyagoknak, szerves hulladékoknak, növényi és állati maradványoknak, valamint az ott élı növényeknek és az állatoknak.

Az élılények testfelépítésének és életmőködéseinek változatossága Nem sejtes rendszerek A vírusok életciklusa és A vírusok, a proegészségügyi jelentısége. karióták és az A prokarióta sejtek felépítése. eukarióta egyAutotróf és heterotróf sejtőek baktériumok, a kékbaktériumok, a baktériumok és a kékbaktériumok egészségügyi jelentısége és szerepe a bioszférában. Az eukarióta egysejtőek: állábas, ostoros és csillós egysejtőek jellemzıi, anyagforgalma, az eukarióta egysejtőek jelentısége.

Többsejtőség

A gombák, növények, állatok elkülönülése.

Sejtfonalak, teleptest és álszövet.

A vírusok, baktériumok felépítésének és mőködésének tanulmányozása szövegfeldolgozással, mikroszkópos felvételekkel, ábrákkal, modellekkel, DVD- és digitális taneszközök képi anyagaival. Az eukarióta egysejtőek tanulmányozása szövegfeldolgozással a terepgyakorlaton győjtött minták mikroszkópos vizsgálatával, és biokémiai folyamatok megfigyelésével, mérésével. A tapasztalatok elemzése, értelmezése a szövegfeldolgozás során megszerzett ismeretekkel. Az élılények csoportosítása a szervezıdés és az anyagcsere alapján. Érvelés és vita a mőködésbeli különbségekrıl, differenciálódásról. Penészgomba és a fonalas zöldmoszat vizsgálata mikroszkóppal a kenyérpenész és a tavak, pocsolyák vízének felhasználásával. Terepgyakorlati megfigyelése és begyőjtése a peronoszpórának, a moháknak, a zuzmóknak és a kalapos-, és farontó gombáknak. A fonalas-, és a teleptestes szervezıdés laborató-

Témakörök

A gombák teste és életmőködései

Tananyag

A gombák jellemzıi. A gombák testfelépítésének sajátosságai. A gombák életmódja, gyakorlati és egészségügyi jelentısége, kölcsönhatásaik növényekkel és állatokkal. A legfontosabb ehetı és mérgezı gombák, emberi betegséget okozó és gyógyító gombák felismerése. A zuzmók felépítése és jelentısége, a levegıszennyezés indikátorai.


riumi vizsgálata tenyésztéssel, mikroszkóppal. A gombák felépítésének, életmőködéseinek, a bioszférában betöltött szerepüknek megismerése (szövegfeldolgozással, terepgyakorlattal, laboratóriumi vizsgálatokkal, DVD- és digitális taneszközök képi anyagaival) és jellemzése a megismeréskor, az egyéni és csoportos tanulási formákkal keletkezett vázlatok, ábrák, modellek, naplók ismereteinek alkalmazásával.

Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növények teste és életmőködései

A növényi test szervezıdésének és anyagcseréjének általános jellemzıi a szervi differenciálódás, a szárazföldi élethez való alkalmazkodás, a versengés és az evolúciós újítások szempontjából. A növények szervezıdési típusai. A növényi és állati sejt felépítésének összehasonlítása. Az autotróf anyagcsere lényege, a növények szerepe a bioszférában. Az autotróf és heterotróf anyagcsere összehasonlítása.

A növények felépítésének, életmőködéseinek, a bioszférában betöltött szerepüknek, az autotróf táplálkozás lényegének megismerése a szervi differenciálódás, a szárazföldi élethez való alkalmazkodás, a versengés és az evolúciós újítások szempontjából: szövegfeldolgozással, terepgyakorlattal, növénytartással, kertészet és arborétumok látogatásával, laboratóriumi vizsgálatokkal, DVD- és digitális taneszközök képi anyagaival.

A legfontosabb növényi törzsek testfelépítési sajátságai, életmőködései. Telepes növények: a mohák teste és anyagforgalma. A szövetes növények testfelépítése, anyagforgalma. A növényi szövetek típusai, jellemzıi, funkciói. A gyökér és a hajtás részvétele a növények anyagfelvételében és leadásában. Gázcsere és párologtatás. A szállítónyalábok felépítése és mőködése. A raktározásra módosult szervek különféle

A legfontosabb növényi törzsek és legfontosabb képviselıinek megismerése, jellemzése, az életmód (autotróf táplálkozás, anyagforgalom, anyagfelvétel és leadás, gázcsere és párologtatás, szállítás és raktározás, kiválasztás, mozgás, szaporodás, egyedfejlıdés) és a környezettel levı kapcsolataik alapján (szövegfeldolgozáskor, terepgyakorlatkor, laboratóriumi vizsgálatokkor, DVD- és digitális taneszközök képi anyagainak megtekintésekor szerzett ismeretek

Témakörök

Az állatok teste és életmőködései

Tananyag


formái. A tápanyag-raktározás és a környezet kapcsolata. A növényi kiválasztás formái. A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. A növényi mozgások típusai és jellemzıi. A növények mozgása és a környezet kapcsolata. A szövetes növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok, ezek jellemzıi. A zárvatermık szaporítószervének felépítése. A zárvatermık egyedfejlıdése. A szaporodás, az egyedfejlıdés és a környezet kapcsolata. Az állatok testszervezıdésének és életmőködéseinek általános jellemzıi szervi differenciálódás, a szárazföldi élethez való alkalmazkodás, a versengés és az evolúciós újítások szempontjából. Az állatok szervezıdési szintjei. Az állati sejt és a fıbb szövettípusok jellemzıi. Az állatok, mint heterotróf élılények, szerepük a bioszférában. Az önfenntartó életmőködések összefüggése.

felhasználásával) az egyéni és csoportos tanulási formákkal keletkezett vázlatok, ábrák, modellek, naplók ismereteinek alkalmazásával.

A legfontosabb állattörzsek képviselıinek testfelépítési sajátságai, életmőködései szervi differenciálódás, a szárazföldi élethez való alkalmazkodás, a versengés és az evolúciós újítások szempontjából. Az önfenntartó életmőködések, valamint a környezet, az életmód és a testszervezıdés kapcsolatának összehasonlítása az alábbi állatcsoportoknál: Gerinctelen állatok: a szivacsok és a csalánozók, a férgek törzsei, a puhatestőek törzsén belül a csigák, a kagylók és a fejlábúak, az ízeltlábúak törzsén belül a rovarok, a rákok és a pókszabásúak. A gerincesek

Az állattörzsek és legfontosabb képviselıinek megismerése, értelmezése, jellemzése az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezettel levı kapcsolataik alapján a szövegfeldolgozáskor, terepgyakorlatkor, laboratóriumi vizsgálatokkor, DVD- és digitális taneszközök képi anyagainak megtekintésekor szerzett ismeretek felhasználásával, alkalmazásával (egyéni és csoportos tanulási formákkal).

Az állatok felépítésének, életmőködéseinek, a bioszférában betöltött szerepüknek, a heterotróf táplálkozás lényegének megismerése a szervi differenciálódás, a szárazföldi élethez való alkalmazkodás, a versengés és az evolúciós újítások szempontjából. Szövegfeldolgozással, terepgyakorlattal, laboratóriumi vizsgálatokkal, DVD- és digitális taneszközök képi anyagaival.

Témakörök

Tananyag

törzsén belül a porcos és a csontos halak, a kétéltőek, a hüllık, a madarak és az emlısök. Az állatok viselkedése. Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Az állatok szexuális viselkedése, az ivadékgondozás különbözı formái.


Az állatok viselkedésének tanulmányozása: szövegfeldolgozással, terepgyakorlattal, laboratóriumi vizsgálatokkal, DVD- és digitális taneszközök képi anyagaival, állatkertek látogatásával, kisállatok tartásával. Az állatok viselkedésének elemzése, értelmezése és jellemzése a tanulmányozáskor keletkezett vázlatok, ábrák, modellek, naplók ismereteinek alkalmazásával.

Követelmények: A tanuló ismerje az élılények legfontosabb csoportjaira jellemzı testszervezıdési formákat. Legyen képes a különféle élılények életmőködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerje fel, hogy ugyanazt az életmőködést többféle testfelépítés is eredményezheti. Tudja az élılényeket testszervezıdésük és életmőködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani. Nem sejtes rendszerek A tanuló legyen képes jellemezni a nem sejtes élılényeket. Vírusok: Tudja ismertetni a vírusok biológiai, egészségügyi jelentıségét, a vírusok felépítését és a vírusfertızés folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvetı járványtani fogalmakkal (fertızés, járvány, higiénia). Önálló sejtek Baktériumok: A tanuló legyen képes összehasonlítani a baktérium és az eukarióta sejt szervezıdését. Tudja ismertetni a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezıgazdasági és egészségügyi jelentıségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelıtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelızését és a védekezés lehetıségét. Ismertessen fertıtlenítési, sterilizálási eljárásokat. Egysejtő eukarióták: A tanuló legyen képes az alábbi fajokon mutatni az egysejtő élılények változatos testszervezıdését és felépítı anyagcseréjét: amıba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztıgomba faj. Ismerje fel ezeket az élılényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat. Többsejtőség Gombák, növények, állatok elkülönülése: A tanuló legyen képes megmagyarázni a gombák, növények, állatok elkülönülését, hogy a testszervezıdés és az anyagcsere-folyama-

tok alapján miért alkotnak külön országot az élılények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Indokolja, hogy a sejtek mőködésbeli különbsége miért jár differenciálódással. A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtő szervezıdés és a többsejtő szervezıdés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Sejtfonal: Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását. Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat. Teleptest és álszövet: A tanuló tudja, hogy ez a szervezıdés jellemzı a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. Ismertesse a szivacsok testfelépítésének fıbb jellemzıit. Különböztesse meg a legismertebb ehetı és mérgezı kalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgezı. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütıélesztı gyakorlati jelentıségét. Tudja, hogy a zuzmók a levegıszennyezés indikátorai. Vizsgáljon kézi nagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növényvilág fıbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából: A tanuló legyen képes jellemezni a növényvilág fıbb csoportjait a szervi differenciálódás szempontjából. Tudja, hogy a növényvilág fejlıdését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élıhelyeken való szaporodás lehetısége. Hozza ezeket összefüggésbe a szervek megjelenésével, felépítésével. Mutassa be a harasztoknál megjelenı evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Jellemezze a nyitvatermıknél megjelenı evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztıl független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a zárvatermıknél megjelenı evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszırök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Jellemezze a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élı növények megismeréséhez, és élıhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. Az állatvilág fıbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából: A tanuló legyen képes jellemezni az állatvilág fıbb csoportjait a szervi differenciálódás szempontjából. Tudja bemutatni, jellemezni a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: szivacsok – laposférgek győrős férgek rovarok fejlábúak (lábasfejőek). A növények szövetei, szervei: Ismertesse, hogy milyen mőködésekre specializálódtak a következı szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bırszövet, táplálékkészítı alapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bırszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristályzárványt. Értelmezze a látottakat. Mutassa be a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Ismerje fel egyszerő, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikő és egyszikő lágyszár keresztmetszetét, a

fás szár keresztmetszetét, a kétszikő levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyőrők keletkezését. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen. Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát. Ismertesse a virágos növények fajfenntartó mőködéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történı szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás elınyeit és hátrányait. Ismertesse a növények fıbb ivartalan szaporítási módjait (tıosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás külsı és belsı feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán. Ismertessen hormonális hatásra bekövetkezı növényi életmőködéseket (gyümölcsérés). Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése: Magyarázza, hogy milyen mőködésekre specializálódtak a következı szövetek: hámszövet (mőködés és felépítés szerint is), izomszövet, kötıszövet és idegszövet, és ez hogyan tükrözıdik a felépítésükben. Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következı szöveteket: többrétegő elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér. Mutassa be a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnısség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlıdés fogalmát. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külsı és belsı megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra. Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés). Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.

11. évfolyam Alapelvek, célok A biológia tanulásának célja a 11. osztályban, hogy a tanuló mélyítse el az önálló tanulási technikákat, a könyvtári munkát, a laboratóriumi vizsgálatokat, a digitális ismeretterjesztı eszközök használatát. Alkalmazza a biológia tudomány szakterminusait a megszerzett ismeretek: sejtalkotók és felépítésük-mőködésük, az ember önfenntartó és szaporító életjelenségeinek, egészséges életmódjának bemutatásakor. Alakuljon ki benne az egészséges életmód iránti igény és a megfelelı szabályok betartásának képessége. Utasítsa el az egészségkárosító szerek kipróbálását és használatát, fogadja el a betegségmegelızés szükségességét. Alakuljon ki igénye a mindennapi élet kritikus szemléletére. Tartózkodjon a szexuális szabadosságtól, a meggondolatlan és felelısség nélküli nemi élettıl. Alakuljon ki az igénye a harmonikus, felelısségteljes partnerkapcsolat iránt.

Idıkeret: 74 óra/év, 2 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok Önálló tanulási technikák, könyvtármunka Laboratóriumi vizsgálatok A saját test megfigyelése, vizsgálata A sejtek felépítése és anyagcseréje Az ember önfenntartó életmőködései és ezek szabályozása Az ember szaporodása és egyedfejlıdése Általános egészségtan

6 óra 10 óra 4 óra 10 óra 20 óra 6 óra 10 óra

A tanterv összesen 66 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 8 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében. Témakörök

Tananyag

Ismeretterjesztı szövegek Önálló tanulási feldolgozási technikái.

technikák, könyvtármunka

Ismeretszerzés a könyvtárban.

Ismeretszerzés a digitális ismerethordozók segítségével.

A megszerzett ismeretek bemutatása.


Ismeretterjesztı szövegek feldolgozási technikáinak (lényegkiemelés, cédulázás, vázlatok, ábrák, könyvbemutatások készítése) elmélyítése, fejlesztése, gyakorlása egyéni és páros munkában. Könyvtári munka fejlesztése, kutatómunka megismerése: katalógushasználat, téma és szerzık szerinti keresés, kölcsönzés (könyvtári és könyvtárközi), nternet használata, fénymásoltatás. A digitális ismerethordozók (DVD, videó, CD, digitális taneszköz) szelektív használatának fejlesztése a „digitális ismeretek naplójának” vezetése, a megszerzett ismeretek feldolgozása, rendszerezése. A szövegfeldolgozáskor, a laborgyakorlatok, a természetjárás, tapasztalatainak feldolgozásakor, a digitális ismeretek értelmezésekor, a viták alakalmával keletkezett produktumok bemutatása: kutatási napló, kiadvány, elıadás

Témakörök

Laboratóriumi vizsgálatok

Tananyag

Biokémiai vizsgálatok: a sejtek felépítése, és anyagcsere folyamatai.

Természetjárás parkokban, A saját test ligetekben, erdıfoltokban, megfigyelése, erdıkben, vízpartokon.

vizsgálata


formájában. A biogén elemek (C, O, H, N, S) kvalitatív kimutatása. A fotoszintézis és az erjedés anyagcsere folyamatok kvalitatív vizsgálata. A természetjáráskor szabad szemmel, távcsıvel, nagyítóval, hordozható „laboratóriummal” történı megfigyelése és vizsgálata az élıhelyeken fellelhetı élettelen anyagoknak, szerves hulladékoknak, növényi és állati maradványoknak, valamint az ott élı növényeknek és az állatoknak.

A sejtek felépítése és anyagcseréje A sejtek felépítése

A sejtek szervetlen és szerves alkotóinak megismerése.

A sejtek felépítésének megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal, kísérletekkel, egyéni és csoportos munkával.

A biogén (C, H, O, N, S, P) elemek jelentısége az élı szervezetben. Szervetlen molekulák (a víz, a széndioxid és az ammónia) biológiai szempontból fontos tulajdonságai.

A biogén elemek kvalitatív kimutatása elhalt növényi és állati részekbıl. A víz, a széndioxid és az ammónia kvalitatív kimutatása.

A szénhidrátok (szılıcukor, keményítı, glikogén, cellulóz, glükóz, ribóz, dezoxiribóz), lipidek, foszfatidok (polaritás, membrán és hártya) epe, neutrális zsírok (glicerin, palmitinsav, sztearinsav, olajsav), szerkezete, biológiai szerepe (energiaraktározás, hıszigetelés, mechanikai védelem).

A keményítı vizsgálata mikroszkóppal, kimutatása jóddal. Keményítı bontása a kenyérhéj hosszan tartó rágásával. A zsírok szétoszlatása epével. A glicerin, a palmitinsav és a sztearinsav tulajdonságainak vizsgálata és kimutatása, azonosítása.

A fehérjék (aminosavak, peptidek, polipeptidek) és biológiai szerepük (enzimek, összhuzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok,

Fehérjék kicsapása hıkezeléssel, nehézfémekkel, mechanikai hatással. A vér alvadásának vizsgálata.

Témakörök

Tananyag


szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölı fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék) A nukleinsavak, nukleotidok legfontosabb tulajdonságai.

A membránok, a színtestek, a mitokondrium és a sejtmag funkciója. A pro- és eukarióta sejtek összehasonlítása. A sejtek anyagcserefolyamatai

A sejtek anyagcsere folyamatainak megismerése.

A nukleinsavak szerkezetének modellezése, elektronmikroszkópos felvételének tanulmányozása. Kromoszómatérkép elemzése. A prokarióta és az eukarióta sejtek tanulmányozása mikroszkóppal, elektronmikroszkópos felvételek tanulmányozásával. A sejtek anyagcsere folyamatainak megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal, kísérletekkel, egyéni és csoportos munkával.

A sejtek anyagfelvétele és leadása, a passzív és aktív transzport jellemzıi. Az enzimek, az enzimkatalízis.

Az anyagáramlás vizsgálata: diffúzió zselatinnal, az ozmózis béldarabokkal.

A felépítı és lebontó anyagcserefolyamatok szerepe, összefüggése. Az élılények energiaforrás (fototrófok, kemotrófok) és Cforrás (autotrófok, kemototrófok) szerinti csoportosítása.

A felépítı és lebontó folyamatok összefüggéseinek vizsgálata ábraelemzéssel.

Felépítı folyamatok. A fotoszintézis alapvetı szükségessége a földi életben, a fotoszintézis fény- (a víz bomlása, a molekuláris oxigén keletkezése, a H szállítómolekulára kerülése, ATP keletkezése) és sötétszakasz (a CO2 redukálódása a H és az ATP segítségével, glükóz és más molekulák keletkezése) történései.

A felépítı folyamatok elemzése, értelmezése folyamatábrákkal. A fotoszintézis laboratóriumi vizsgálata: a klorofill kromatográfiás szétválasztása, a klorofill-oldat fényelnyelése, a fényerısség és a fotoszintézis intenzitása, a fotoszintézis CO2 szükséglete és a keletkezı O2 kimutatása.

Lebontó folyamatok. A végsı

A lebontó folyamatok elemzése és

Témakörök

Sejtalkotók az eukarióta sejtekben

Tananyag


oxidáció (a szállítómolekulához kötött H a molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik). A biológiai oxidáció lényege és bruttó egyenlete. A szerves molekulák szénvázának átalakulása CO2dá, és a H szállítómolekulára kerülése. A sejtalkotók megismerése.

értelmezése folyamatábrákkal. A lebontó folyamatok laboratóriumi vizsgálata: a felszabaduló CO2 kimutatása, mérése; a felhasznált O2 kimutatása, mérése; a felszabaduló hı kimutatása; az erjedés vizsgálata.

Sejtalkotók szerkezete, mőködése és jelentısége a sejt életében: sejthártya, citoplazma, sejtközpont, ostor, csilló, endoplazmatikus hálózat, riboszóma, sejtmag, mitokondrium, sejtfal, zöld színtest, zárvány.

Vöröshagyma és bırszövet, egy Begonia-faj levélkeresztmetszetének, felületi metszetének vizsgálata fénymikroszkóppal.

A biológiai hártyák (membránok) szerepe (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfelfogás) felépítésének általános elve. Aktív és passzív szállítás lényege (iránya, energiaigénye)

A plazmolízis és a hemolízis vizsgálata vöröshagymával, ujjhegyrıl vett vérrel.

A sejtek mozgása: állábas, ostoros, csillós.

A papucsállatka és a zöld szemes ostoros mozgásának tanulmányozása fénymikroszkóppal.

A sejtek anyagcseréje és a belsı hártyarendszer kapcsolata, a mitokondrium szerepe (biológiai oxidáció, fotoszintézis).

A fényerısség és a fotoszintézis intenzitása, a fotoszintézis CO2 szükséglete és a keletkezı O2 kimutatása.

A sejtek osztódási típusai (mitózis, meiózis) és szakaszai. A kromoszóma szerkezete és a kromoszómaállomány.

A hagyma belsı levelének mikroszkópos vizsgálata Juel-féle rögzítı segítségével. Hajtatott vöröshagyma gyökérsejtjeinek mikroszkópos vizsgálata. Muslinca

A sejtalkotók megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, mikroszkópos vizsgálattal, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal, kísérletekkel, egyéni és csoportos munkával.

Témakörök

Tananyag


tenyészet lárváinak vizsgálata Ringer-oldattal.

A sejtmőködés vezérlése, a sejt válasza a külsı és a belsı ingerekre.

A papucsállatka mozgásának mikroszkópos vizsgálata NaCl és CH3COOH hatására.

Az ember önfenntartó életmőködései és ezek szabályozása A szaporodás és öröklıdés sejttani alapjai

A szaporodás és az öröklıdés sejttani alapjainak megismerése.

A sejtalkotók szaporodás és az öröklıdés sejttani alapjainak megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, mikroszkópos vizsgálattal, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal, kísérletekkel, egyéni és csoportos munkával.

Az információ kódja és átírása, a nukleinsavak és a fehérjék szintézise. A gén és allél fogalma.

Laboratóriumi vizsgálatok: a sejtmag és a magvacska a hagyma belsı levelében, kromoszóma a vörös hagyma gyökér végében, a muslinca lárvában, mitózis a csíráztatott hagymamagban, meiózis a virágtalan növények spóráiban. Az öröklıdı információ kémiai alapjainak elemzése, értelmezése folyamatábra, elektronmikroszkópos fényképsorozatok segítségével.

Az öröklıdı információ megjelenésének kémiai alapjai: DNS → RNS → fehérje → tulajdonság. A kromoszómák, a kromoszómaszám, haploid és diploid sejtek. A mitózis és meiózis folyamata és biológiai jelentısége.

Az ember önfenntartó mőködésének áttekintése

A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. A mutációk típusai és következményei. Az embert érı mutagén hatások és ezek következményei. A szervezet belsı környezete. Az egyes életmőködések funkciója a belsı környezet állandóságának fenntartásában.

A genetikai információ variálódásának, a mutációk és következményeinek modellezése, valószínőségének elemzése folyamatábrák és Pönett-tábla segítségével. A homeosztázis és a környezet kapcsolatának megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális

Témakörök

A bır és a mozgás

Tananyag

A bır és a mozgás szervrendszer felépítésének, mőködésének megismerése.

A bır felépítése, az egészséges bır. A bır részvétele a szervezet hıháztartásában. A csontok szerkezete, felépítése és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei (gerincoszlop, arc és agykoponya, mellkas, medence, végtagok), felépítése, alakja. A csontok összeköttetése (varratos, porcos, ízületes). A csigolyák a függesztı övek felépítése, funkciója. Az izmok (győrő alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközti izmok, mellizom, hasizom, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító, és feszítı izmai, fejbiccentı izom) típusai, helyei felépítése, funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. Az izmok felépítése: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Izomsérülések: húzódás, szakadás. Izomláz. A versenysportágak specifikus sérülései. A mozgási szervrendszer mőködésének akaratlagos és akaratunktól független szabályozásának lényege. Mozgásszervi betegségekkel és sérülésekkel (törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, ízületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés,


ismerethordozók használatával. A bır és a mozgás szervrendszer felépítésének és mőködésének megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, anatómiai atlasz, emberi torzó és csontváz tanulmányozásával, mikroszkópos vizsgálattal, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal, egyéni és csoportos munkával. A bır szerkezetének, felépítésének mikroszkópos vizsgálata.

A csontvázrendszer tanulmányozása anatómiai atlasszal, emberi torzóval, emberi csontvázzal, ízületi modellekkel. A csontváz és az izomzat vizsgálata: az izomfáradás mérése egyszerő eszközzel, ízületpreparátumok tanulmányozása.

Az izmok és inak felépítésének mikroszkópos tanulmányozása, az izomsérülések elemzése modellek, ábrák segítségével.

Az akaratlagos mozgás mechanikájának elemzése, értelmezése emberi torzó, csontváz és egyszerő mérések segítségével. A mozgásszervi sérülések tanulmányozása preparátumok és modellek segítségével. Az

Témakörök

Tananyag

gerincferdülés, csípıficam) kapcsolatos egészségügyi ismeretek, a mindennapos testmozgás jelentısége.

A testépítés során alkalmazott káros táplálék kiegészítık hatásai. A testedzés jelentısége, típusai (erınléti, ügyességi, állóképességet fokozó). A mozgás szerepe a testsúly szabályozásában.

A táplálkozás

A légzés

Szabadidıs sportágak (teke, aerobic, ugrókötél, falmászás, tenisz, testépítés, sztepp aerobic, zenés sportok, küzdısportok, görkorcsolya-gördeszka) hatása a test állapotára, fittségére. A táplálkozás megismerése.


elsısegélynyújtás tanulmányozása elsısegélynyújtó kézikönyv feldolgozásával, modellek felhasználásával.

Vita a káros táplálék kiegészítık hatásairól, a testedzés jelentıségérıl. A káros táplálék kiegészítık hatásairól készült tanulmányok és konkrét esetek elemzése, értelmezése. Beszélgetés a szabadidıs sportágak mővelésének tapasztalatairól, a személyes élményekrıl.

A táplálkozás és a táplálkozási szervrendszer felépítésének és mőködésének megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, anatómiai atlasz, mikroszkóp, emberi torzó tanulmányozásával, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal egyéni és csoportos munkával.

Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója az emésztésben. Az elıbél szakaszai és ezek funkciói. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. Az utóbél funkciói. A táplálkozási folyamatok szabályozásának lényege.

A tápanyagcsatorna szöveti vizsgálata mikroszkóppal. Laboratóriumi vizsgálatok: a nyál enzimhatása, a gyomornedv enzimhatása, a hasnyál zsírbontó, szénhidrátbontó, fehérjebontó hatása, a vékonybél fehérjebontó hatása.

A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

A vitaminok laboratóriumi vizsgálata: a C-vitamin-tartalom, a vitaminok hatása. A légzés folyamatának és szervrendszerének megismerése szövegfeldolgozással,

A légzés folyamatának és szervrendszerének megismerése.

Témakörök

Tananyag

A légutak szakaszai (légcsı, hörgık, hörgıcskék, léghólyagocskák) és funkciói, a hangképzés. A tüdı felépítése, a gázcsere (légcsere, gázcsere, sejtlégzés) folyamata. A légzı mozgások (mellhártya, rekeszizom, bordaközti izmok szerepe). A légzési folyamatok szabályozásának lényege (a vér CO2 tartalmának hatása a légzı központra). Az orron, és a szájon át légzés elınyei és hátrányai. A hangképzés szerve (gége, pajzsporc, kannaporc, gégefedı, hangszalagok) és a hangképzés.

A keringési rendszer


ábraelemzéssel, anatómiai atlasz, mikroszkóp, emberi torzó tanulmányozásával, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal egyéni és csoportos munkával. A légzıszervrendszer szöveteinek mikroszkópos vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok: a kifújt levegı CO2 tartalma, a kifujt levegı térfogata. A légzésszám változása: nyugalmi, terheléses és terhelés utáni légzésszám.

A légzıszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek: légúti és rákos megbetegedések, asztma, a dohányzás hatása a légúti szervekre.

Laboratóriumi vizsgálatok: a nikotin hatása a növények fejlıdésére, az állatok aktivitására, az emberi tüdı vitálkapacitására.

A tüdıszőrés jelentısége.

A tüdıszőrés röntgenfelvételeinek tanulmányozása.

A sportolók vitálkapacitása és táblázatba foglalt értékei.

A vitálkapacitás változását bemutató táblázatok tanulmányozása, a nık és a férfiak vitálkapacitási különbségének értelmezése. A keringési szervrendszer felépítésének és mőködésének megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, anatómiai atlasz, mikroszkóp, emberi torzó tanulmányozásával, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal, egyéni és csoportos

A keringési szervrendszer felépítésének, mőködésének megismerése.

Témakörök

Tananyag


munkával. A vér, a szövetnedv, a nyirok összetétele, mennyisége, alkotói, keletkezése és kapcsolatuk. A vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék keletkezése funkciója, a véralvadás. A lép helye és szerepe. Az értípusok (artéria, véna, hajszálerek, nyirokér) összehasonlítása, a hajszálerek mőködése. A szív szerkezete és mőködése, a nagy és a kis vérkör funkciója. A vérkeringés és a nyirokkeringés szabályozásának lényege. A vérnyomás és az erek rugalmasságának kapcsolata, az érelmeszesedés és érelzáródás. A falósejtek és a nyiroksejtek mőködése, a sejtes és az antitestes immunitás, védıoltások. A vércsoportok.

A vér mikroszkópos vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok: a vér sejtes elemei, vérkenet, a vörösvérsejtek száma, a fehérvérsejtek száma, a véralvadás, a hemoglobin tulajdonságai, a vérszérum szerves alkotórészei, a vércsoport.

A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztetı tényezıi és ezek megelızése: érelmeszesedés, visszértágulat, trombózis, vérnyomás ingadozása, szívritmuszavar, infarktus. A testedzés, a helyes táplálkozás hatása a keringési rendszer egészségére.

A szív- és érrendszeri betegségeinek tanulmányozása EGK mérés szalagjával, vérnyomásméréssel, statisztikákkal.

Elsısegélynyújtás a keringési rendszer sérülésekor.

A kiválasztás

A kiválasztás folyamatának és a kiválasztó szervrendszere felépítésének, mőködésének megismerése.

Tanulmányok elemzése a testedzésrıl és a helyes táplálkozásról. Elsısegélynyújtó kézikönyv tanulmányozása a keringési rendszer sérülésének kezelésérıl, az elsısegély adásának gyakorlása. A kiválasztó szervrendszer felépítésének és mőködésének megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, anatómiai atlasz, mikroszkóp, emberi torzó tanulmányozásával, modellezéssel, digitális ismerethordozók

Témakörök

Tananyag


használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal egyéni és csoportos munkával. A vese felépítése és mőködése (a víz, a glükóz, a sók és a karbamid visszaszívása, gyógyszerek, ionok kiválasztása). A húgyutak és a vizelet összetétele. A kiválasztó mőködés szabályozásának lényege. A kiválasztó szervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek: vesekı képzıdés, vesemedence gyulladása, mővese kezelés. Az idegi és hormonális szabályozás

Az idegi és a hormonális szabályozás megismerése.

A szabályozás, a vezérlés és a visszacsatolás fogalma. Az idegsejtek és típusaik, az idegszövet felépítése, mőködése (az ingerület keletkezése, membránpotenciál vezetése, más sejtekre átadása) az idegszövet. A nyugalmi és akciós potenciál kialakulása, funkciója. A szinapszis, az ingerküszöb, a csúcspotenciál. A reflexív elve, feltétlen (vázizom reflex, adekvát inger) és feltételes reflex (tanulás, inadekvát inger). A külsı és a belsı környezet változásainak érzékelése. Az érzékszervek mőködésének elvei, az érzéki csalódás. A szem felépítése és mőködése (a látás folyamata, a szem hibái és

Laboratóriumi vizsgálatok: a vizelet kémhatása és húgysavtartalma, a vizelet néhány kationjának és anionjának kimutatása, a vizelet cukortartalma, fehérjetartalma.

A kiválasztó szervrendszer betegségek tüneteinek megismerése az „Orvos a családban” címő könyv tanulmányozásával. Az idegi és a hormonális szabályozás megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, anatómiai atlasz, mikroszkóp, emberi torzó tanulmányozásával, modellezéssel, digitális ismerethordozók használatával, laboratóriumi vizsgálatokkal egyéni és csoportos munkával. Az idegsejt és az idegszövet mikroszkopikus vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok: az emberi kemo-, hı-, és mechanoreceptorok.

Az érzékelés laboratóriumi vizsgálata: a hang- (a hangirány megállapítása), egyensúly(egyensúlyozási próbák, gyakorlatok), látás (vakfolt, színtévesztés, látásélesség, térbeli

Témakörök

Tananyag

korrekciói). A hallószerv felépítése és mőködése (a hallás és az egyensúlyozás folyamata) az egyensúly érzékelése. Az íz- és szagérzékelés (az ízlelés és a szaglás folyamata). A bır érzı mőködése (a hı, a tapintás, a fájdalom érzékelésének folyamata).


tájékozódás, pupillareflex). Az érzékszervek modelljeinek tanulmányozása.

Az érzékszervek védelme és betegségei. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer felépítése, az agyvelı részei. Az idegrendszer szomatikus és vegetatív mőködése. A hormonális szabályozás alapelvei. A hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer. A pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása. Az idegrendszer és a hormonrendszer mőködésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az idegrendszer terheltsége, az idegrendszert stimuláló szerek hatása és következményei. Az idegrendszer állapotának hatása a sportolók teljesítményére. Az ember magatartása

Az öröklött és tanult magatartásformák.

Öröklött magatartásformák háttere a feltétlen reflexek (szopóreflex, érzelmet kifejezı mimika,

Az idegrendszer felépítésének tanulmányozása modelleken.

A belsı elválasztású mirigyek modelljeinek tanulmányozása.

Az idegrendszer és a hormonrendszer betegségeinek tanulmányozása az „Orvos a családban” címő könyvvel.

Beszélgetés, vita arról, hogy az idegrendszer állapota mennyire befolyásolja a sportolók teljesítményét? Az öröklött és tanult magatartási formák megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával. Beszélgetés az öröklött és tanult magatartási formákról a saját

Témakörök

Tananyag

agresszió). A tanult magatartásformák. A tanulás fogalma, a feltételes reflexek kapcsolata a fájdalmas ingerekkel. A tanulás és az érzelmek kapcsolata (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). A tanulás kritikus szakaszai az egyedfejlıdés során (bevésıdés, járás, beszéd), a megerısítés rászoktató vagy leszoktató hatása.


megfigyelési tapasztalatok alapján.

Vita a tanulás és az érzelmek kapcsolatáról.

A társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás és taszítás Etikai témájú beszélgetés a társas kapcsolatok megnyilvánulásairól. (pl. ivadékgondozás, rangsor, behódolás, fenyegetés). A csoportok közötti taszítás (agresszió), altruizmus megnyilvánulásai. Az érzelmi fejlıdés hatása az értelmi fejlıdésre, a család szocializációs funkció. A fizikai, mentális és szociális jólét fogalma. Az életmód szerepe az idegrendszeri betegségek kialakulásában megelızésében, a stressz betegségek kialakulásának feltételei.

Beszélgetés a család szocializációs funkcióiról a személyes életút alapján.

A fájdalomcsillapítás módjai, ezek esetleges veszélyei. A pszichoaktív szerek fıbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függıségek közös jellegzetességei, a szülı, a család, a környezet felelıssége és lehetıségei a drogfogyasztás megelızésében.

Beszélgetés, vita a pszichoaktív szerek kipróbálásának és használatának veszélyeirıl.

A hormonok hathatása a viselkedésre. A belsı elválasztású mirigyek elhelyezkedése és termelıdési helyei, hatásai: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. A nıi nemi ciklus során

Beszélgetés, vita a hormonok hatásairól az emberi viselkedésre.

Témakörök

Tananyag


végbemenı változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. Beszélgetés az immunrendszer A belsı környezet állandóságának a reakcióiról, a személyes biztosítása az inzulin, tiroxin és az betegségek élményei alapján. adrenalin termelésén keresztül. Az antitest, antigén, immunitás fogalma. Az immunrendszer jellemzı sejtjei (falósejtek, nyiroksejtek), a memóriasejtek szerepe a másodlagos immunválasz kialakításában. A gyulladás tüneteit, kialakulásuk okai, a falósejtek szerepe és a genny eredete. Az immunizálás különbözı típusai (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Vita a védıoltások szükségességérıl, a szervátültetés Védıoltások, a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérı etikai kérdéseirıl. kezelései. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentısége. Az AB0 és Rh - vércsoport rendszer, az anyai Rh-összeférhetetlenség, a vérátömlesztés és a véradás jelentısége. A szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémák. A láznak a védekezésben betöltött szerepe és a lázcsillapítás módjai. Az allergia (pl. asztma) kialakulása, allergén anyagok és a környezetszennyezés közti kapcsolat. Vita a reklámok hatásairól és a A család, az iskola, a hírközlés, reklámetikáról. reklám stb. szerepe a szokások kialakításában.

Az ember szaporodása és egyedfejlıdése Az ember szaporodása és egyedfejlıdése

Az ember szaporodásának megismerése.

Az ember szaporodásának megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával.

Témakörök

Tananyag


Az ember neme (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos és pszichés). Az ivarsejtek részei és mőködései. A hím ivarszervek: a here felépítése és mőködése, a járulékos ivarmirigyek funkciója, az ivarutak. A hím ivari mőködések hormonális szabályozása. A nıi ivarszervek: a petefészek és az ivarutak felépítése és mőködése, a ciklus. A ciklus hormonális szabályozása.

Beszélgetés és vita az ember nemének jellemzıirıl, a nıies és a férfias tulajdonságokról, az ivari hormonok hatásáról a viselkedésre.

Az emberi szexualitás. A megtermékenyítés és az embrionális fejlıdés (magzati fejlıdés, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatai, a méhlepény és a magzatvíz szerepe).

Beszélgetés és vita az ember szexuális életérıl, a felelısségrıl, a gyermekvállalásról és azok etikai kérdéseirıl.

A posztembrionális fejlıdés (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemzı tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Az akceleráció, az öregedés során bekövetkezı biológiai változások a szervezet, szervek szintjén. A klinikai és a biológiai halál, az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásai és etikai problémái. A családtervezés, fogamzásgátlás különbözı módjai, terhességi tesztek lényege, a terhesség megszakítás lehetséges következményei. A meddıség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások, valamint az ehhez kapcsolódó etikai problémák (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás).

Beszélgetés a posztembrionális fejlıdésrıl, az akcelerációról, az öregedésrıl, a halálról, a családtervezésrıl, a meddıség kezelésérıl és a klónozásról. Etikai vita a témákhoz kapcsolódó problémák kapcsán.

A várandóság jelei, a terhesgondozás jelentısége, a terhesség és szoptatás alatt

Beszélgetés és vita a várandóságról, a nemi úton terjedı betegségekrıl, a nıgyógyászati

Témakörök

Tananyag

követendı életmód, a szoptatás elınyei a csecsemıre és az anyára nézve. A nemi úton terjedı betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek) megelızése és a rendszeres nıgyógyászati szőrıvizsgálat.


kezelésrıl az ahhoz való viszonyról.

Általános egészségtan Egészségügyi ismeretek

Az egészségügyi ismeretek elsajátítása.

A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsısegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele.

Az egészségügyi ismeretek elsajátítása szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával. Az elsısegélynyújtás gyakorlása egészségügyi babán.

Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak. Szenvedélybetegségek.

Vita a rizikófaktorokról, a civilizációs ártalmakról és a szenvedélybetegségekrıl.

Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás.

Beszélgetés és vita az utódvállalás, a családtervezés, a genetikai tanácsadás és a terhesgondozás szükségességérıl.

Környezet-egészségtan, környezeti higiéné.

Vita a környezet problémákról, az ember felelısségérıl az egészség és a környezeti higiéné vonatkozásában.

A lelki egészség.

Beszélgetés és vita a lelki egészségrıl, a depresszióról, a pszichoszomatikus betegségekrıl, az öngyilkossági hajlandóságról.

Követelmények: Szervetlen és szerves alkotóelemek Elemek, ionok: A tanuló ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élı szervezetben. Tudja a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+3+, HCO3-, a CO32-- ionok természetes elıfordulásait és miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort.

Szervetlen molekulák: A tanuló értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentıségét az élıvilágban. Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel. A tanuló mutassa be a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat, értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Tudja és ismerje fel a zsírok szerkezetét (glicerin + zsírsavak), a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hıszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli elıfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Mutassa be, az epesav polaritása alapján, az epe zsírokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására. Szénhidrátok: A tanuló jellemezze a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthetıség) az alábbi példákon: szılıcukor, keményítı, glikogén, cellulóz. Ismertesse természetes elıfordulásukat és az élı szervezetben betöltött szerepüket, ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Mutassa be a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét. Végezze el a keményítı kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. Fehérjék: A tanuló jellemezze és ismerje fel a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Mutassa be a fehérjék alapegységeit az aminosavakat, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosav sorrendtıl. Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölı fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek elıfordulására a mindennapi életbıl a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az eszenciális aminosavak. Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hı, nehézfémek, mechanikai hatás). Nukleinsavak, nukleotidok: A tanuló magyarázza meg, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítı (önmegkettızıdı) szerep. Az anyagcsere folyamatai Felépítés és lebontás kapcsolata: A tanuló hasonlítsa össze az élılények felépítı és lebontó folyamatait, hasonlítsa össze az élılényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. Felépítı folyamatok: A tanuló mutassa be a felépítı folyamatok lényegét és helyét. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvetı szükségességét a földi életben. Értelmezze a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fı történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz). Lebontó folyamatok: A tanuló mutassa be, hogy a végsı oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik, ismertesse a folyamat helyét a sejtben. Mutassa be a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

A tanuló ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt. A tanuló mutassa be a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye). A tanuló legyen képes példákat hozni az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A tanuló ismertesse az anyagcsere lényegét. Magyarázza a sejt belsı hártyarendszerének funkcióját. Tudja a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis). A tanuló mutassa be a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNS-megkettızıdés, nyugalmi szakasz, osztódás). Tudja a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát, hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist. Tudja, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot. A tanuló ismertesse a sejtmőködések vezérlését, magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külsı és belsı ingerekre (valamilyen belsı anyag koncentrációváltozása, mőködésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás). Az emberi szervezet Homeosztázis: A tanuló mutassa be a homeosztázis fogalmát, tudja magyarázni annak jelentıségét. Kültakaró: A tanuló ismertesse a bır funkcióit (védelem, hıszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hı ingerek). Tudja a bır szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bır részeit. Magyarázza a hám megújulását. Mutassa be a bır hajszálereinek szerepét a testhımérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban, a bır festéksejtjeinek mőködését, a napsugárzás hatását a bırre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bır tisztán tartása, kozmetikázása, a bırápolás, hajápolás Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendı velük. Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés és lássa el az égési sérülést. A mozgás : A tanuló ismertesse a csontváz biológiai funkcióit. Ismerje fel csontvázon és rajzolt ábrán a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felsı és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepérıl. Magyarázza a gerincoszlop kettıs S alakját, a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és idıskori csontsérülésekkel. Tudja bemutatni egy lapos, egy hosszú csöves csont és egy csigolya szerkezetét a megfelelı funkciókhoz kötve. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetıvé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be. Ismertesse a függesztı övek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. Hasonlítsa össze a férfi és a nıi csontvázat, magyarázza a különbséget. Tudja a helyét és funkcióit a következı izmoknak: győrő alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítı izmai, fejbiccentı izom. Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethetı meg az izomláz. Tudja, hogy a

vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek. Tudja a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsısegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, ízületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelızésének lehetıségei. Ismertesse a csípıficam szőrésének fontosságát és korrigálásának lehetıségeit Mutassa be az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelızésében. Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálék kiegészítık káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentıségét, típusait (erınléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában. A táplálkozás: A tanuló ismertesse a táplálkozás jelentıségét, és értse folyamatait. Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között. Ismerje fel ábrán, emberi torzón az emésztırendszer részeit, tudja biológiai funkcióit. Mutassa be a máj szerepét az emésztınedvtermelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelızését, kezelését. Érveljen a rendszeres fogorvosi szőrıvizsgálat jelentısége mellett. Mutassa be az emésztınedveket, termelıdési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában. Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet. Mutassa be az ábrán bélbolyhok helyét, és tudja mőködésük lényegét, a bél perisztaltika fogalmát. Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). Magyarázza a minıségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Mutassa be a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár. Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevıket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezıket, táblázat segítségével. Megfelelı táblázat segítségével állítsa össze egy könnyő fizikai munkát végzı fogyókúrázó napi étrendjét. Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezıit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelı étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása). Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtıl, kortól, nemtıl és állapottól (terhesség, szoptatás) függıen. Ismertesse az élelmiszer- és ételtartósítás alapvetı szabályait. A légzés: A tanuló mutassa be a légzı rendszer funkcióit. Tudja bemutatni ábra és emberi torzó segítségével a légzı rendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgıket, hörgıcskéket és a léghólyagocskákat. Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit, a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. Tudja a vitálkapacitás fogalmát, hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit, adjon magyarázatot az eltérésekre. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedı, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a hangképzésben. Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja. Mutassa be az orron át történı belégzés elınyeit a szájon át történı belégzéssel szemben. Tudja a légzı rendszert károsító tényezıket és a légzı rendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). Indokolja a tüdıszőrés jelentıségét. Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással. Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkezı anyagok kimutatására.

Az anyagszállítás: A tanuló ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fı alkotórészeit és jelentıségüket. Tudja a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit, a vérzéscsillapítás módjait. Mutassa be a vérszegénység lehetséges okait. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzıit, funkcióját az anyagcserében. Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentıségét Ismertesse a szív felépítését és mőködését. Tudja, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása. Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni. Mutassa be a lép helyét és szerepét ábra és az emberi torzó segítségével. Tudja, hogy élettanilag milyen hatások emelik vagy csökkentik a pulzusszámot és vérnyomást. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját. Tudja a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát. Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását. Mutassa be az alapvetı sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket. A kiválasztás: A tanuló hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját. Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer fıbb részeit. Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Mutassa be a vizelet fıbb összetevıit: víz, karbamid, Na+, K+, CI- ionok, gyógyszerek, hormonok. Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét. Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben. Indokolja a folyadékbevitel jelentıségét a vesekıképzıdés megelızésében. Ismertesse a mővese kezelés jelentıségét. A szabályozás: A tanuló mutassa be és hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban. Mutassa be ábra segítségével idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Ismerje, hogy az élı sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedı csúcspotenciált válthatnak ki. Mutassa be az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külsı és belsı környezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelı (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hı). Tudja a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentı vagy gátló hatást az átvivı anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Ismertesse az idegrendszer mőködésének fı folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzıidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt). Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát Készítsen rajzot a gerincvelı keresztmetszetérıl és ábrázolja a gerincvelıi idegek eredését. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bır- és izomeredető gerincvelıi reflexek reflexkörét, funkcióját. Váltson ki térdreflexet, és magyarázza funkcióját. A mozgatómőködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelıi folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Mutassa be a gerincvelı fıbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekezı mechanizmusok, a bır reflexes érszőkülete, ill. nemi szervek vérbısége). Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs/nyúltvelı, híd, középagy/, köztiagy/talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy). Tudja, hogy az

elsıdleges érzıkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Ismertesse a bır (mechanikai, fájdalom, hı, kemoreceptorok) és a belsı szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet. Értse az érzékszervek mőködésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezık és drogok is szerepet játszhatnak. Mutassa be ábrán és modellen a szem alapvetı részeit, magyarázza ezek mőködését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke és a zöld hályog lényegét. Mutasson be egyszerő kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait. Ismerje föl rajzon a külsı, a közép- és a belsı fül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák mőködését, a szabályozás lehetıségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Mutassa be a zajszennyezıdés forrásait, halláskárosító-pszichés hatását. Tudja a tömlıcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét. Ismertesse a nyúltvelıi kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelıbimbók szerepét az érzékelésben. Magyarázza, hogy alapvetıen motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Mutassa be az akaratlagos mozgások szervezıdésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák keresztezıdéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy fı funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kiesı funkció. Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív mőködés, hogyan valósul ez meg. Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. A magatartás: A tanuló mutassa be és hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat. Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejezı mimika, agresszió). Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépı vérnyomásnövekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlıdés során (bevésıdés, járás, beszéd). Példákon mutassa be a megerısítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függıség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban. Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), alturizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében. Ismertesse az érzelmi fejlıdés hatását az értelmi fejlıdésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival. Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Mutassa be az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelızésében, a stressz betegségek kialakulásának feltételeit. Tudja a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés. Ismertesse a pszichoaktív szerek fıbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függıségek közös jellegzetességeit, a szülı, a család, a környezet felelısségét és lehetıségét a drogfogyasztás megelızésében. Tudja a hormonrendszer mőködésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását. Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer mőködését, tudja, hogy

a hormonok hathatnak a viselkedésre is. Ismertesse az ember belsı elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelıdési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján értelmezze a nıi nemi ciklus során végbemenı hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhımérsékletben végbemenı változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Magyarázza a belsı környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, trioxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján – a pajzsmirigy példáján – elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit. Tudja a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait. Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemzı sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Tudja a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különbözı típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges), minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelezı védıoltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérı kezelésének az okát. Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentıségét. Tudja az AB0 és Rh-vércsoport rendszert, az anyai Rh-összeférhetetlenség jelenségét. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentıségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat. Tudja a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot. Szaporodás és egyedfejlıdés: A tanuló ismertesse a férfi és nıi nemi szervek felépítését, mőködését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. Tudja a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit. Mutassa be az ember magzati fejlıdésének és születésének fı szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét. Tudja az ember posztembrionális fejlıdésének szakaszait, ezek idıtartamát és legjellemzıbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemzı tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Ismertesse az akceleráció fogalmát, az öregedés során bekövetkezı biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Tudja az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait és soroljon fel etikai problémákat. Mutassa be a családtervezés különbözı módjait, terhességi tesztek lényegét, a terhesség megszakítás lehetséges következményeit. Soroljon példákat a meddıség gyakoribb okaira és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozásokra, valamint a kapcsolódó etikai problémákra (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentıségét, a terhesség és szoptatás alatt követendı életmódot, a szoptatás elınyeit a csecsemıre és az anyára nézve. Tudja, hogyan elızhetık meg a nemi úton terjedı betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek) és érveljen a rendszeres nıgyógyászati szőrıvizsgálat mellett. Egészségügyi ismeretek: A tanuló sajátítsa el az egészségügyi ismereteket, az elsısegélynyújtást egészségügyi babán. Tudjon a rizikófaktorokról, a civilizációs ártalmakról és a szenvedélybetegségekrıl. Érveljen az utódvállalás, a családtervezés, a genetikai tanácsadás és a terhesgondozás szükségességérıl. Vitatkozzon a környezet problémákról, az ember felelısségérıl az egészség és a környezeti higiéné vonatkozásában. Tudjon beszélgetni és vitatkozni a lelki egészségrıl, a depresszióról, a pszichoszomatikus betegségekrıl, az öngyilkossági hajlandóságról. Foglaljon állást az életigenlı magatartás mellett.

12. évfolyam Alapelvek, célok A biológia tanulásának célja a 12. osztályban, hogy a tanuló birtokolja az önálló tanulási technikákat, a könyvtármunkát, a laboratóriumi vizsgálatokat, a digitális ismeretterjesztı eszközök használatát. Alkalmazza a biológia tudomány szakterminusait a megszerzett ismeretek: öröklıdés, populációk és életközösségek, az élıvilág evolúciója és a jelenkori bioszféra jellemzésekor és bemutatásakor. Érveljen a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyezı, környezetpusztító magatartás ellen és ábrázolja a táplálkozási hálózatokat, életközösségeket. Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztı folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. Alakuljon ki benne az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye és lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Váljon igényévé, az egészséget erısítı értékek felismerése és az egészséget elısegítı magatartás elsajátítása. Lássa világosan, hogy az örökítı anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédı tevékenységének egyik mozgatója és lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsıséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. Idıkeret: 74 óra/év, 2 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok Önálló tanulási technikák, könyvtármunka Öröklıdés Populációk és az életközösségek Egyed feletti szervezıdési szintek Az élıvilág evolúciója és a jelenkori bioszféra

8 óra 15 óra 14 óra 14 óra 15 óra

A tanterv összesen 66 órára tervez konkrét tananyagot, ebben benne foglaltatik a témazárókra, javításokra felhasználható órák száma is. A megmaradt 8 órát a szaktanár osztja szét év eleji, év végi ismétlésre, illetve az évközi gyakorlások számára az osztály ismeretében. Témakörök

Tananyag


Információkeresés és feldolgozás.

Információk keresése és feldolgozása könyvtármunkával és iskolán kívüli kultúraközvetítı létesítményekben.

Egy-egy téma iránti kutató tevékenység a diákot foglalkoztató probléma mentén.

Kutatómunka a nyomtatott és a digitális ismerethordozók felhasználásával, múzeumok,

Önálló tanulási technikák, könyvtármunka

Témakörök

Tananyag


kutatóhelyek stb. látogatásával. Beszámolók, kiselıadások, ismertetık készítése.

Beszámolók, kiselıadások, ismertetık készítése egyéni és csoportos munkában.

Vita a tanuló, a tanulócsoportok, az emberiség, a lakóhely, az ország, Európa és a világ globális problémáiról.

Vita (érvek és ellenérvek ütköztetése) az egyéni és a globális problémákról egyéni és csoportos munkaformában.

Az egy gén által meghatározott tulajdonság öröklıdésének megismerése.

Az egy gén által meghatározott tulajdonság öröklıdésének megismerése, szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával.

A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma alapfogalmak. Általános összefüggés a DNS bázissorrendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között. A DNS megkettızıdés folyamata és a DNS → m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) fıbb lépései. A genetikai kód általános érvényő jelentısége. A fehérjeszintézis fázisainak és az eukarióta sejt alkotórészeinek kapcsolata.

Az örökítı anyag szerkezetének és funkciójának, a transzkripció és transzláció, a fehérjeszintézis folyamatának ábrázolása, modellezése.

A mutáció és ivaros szaporodás összehasonlítása, mint a genetikai változékonyság forrásai. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai (hátrányos, közömbös, elınyös). Példák az emberi népességben többféle

A mutáció és evolúciós szerepének ábrázolása, modellezése, a mutagén hatások problémáinak és a Down- szindróma megvitatása.

Az öröklıdés Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklıdése

Témakörök

Tananyag


génváltozat tartós jelenlétére. A mutagén hatások (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémája, csökkentésük vagy kivédésük lehetıségei. A mutagén és a rákkeltı (karcinogén) hatás együttes gyakorisága, a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége, kialakulásuk kockázati tényezıi.

Több tulajdonság egyidejő öröklıdése

A génmőködés szabályozása, a különbözı felépítéső és mőködéső testi sejtjeink azonos genetikai információi. A gének aktivitása, megnyilvánulása a hormonális állapot befolyása. A jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalma, néhány daganattípusra utaló jelek (bır-, emlı-, here-, prosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének jelentısége. A több tulajdonság egyidejő öröklıdésének megismerése.

A Mendeli genetika, minıségi jellegek. A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmak. Az öröklésmenetek alaptípusai (domináns-recesszív, intermedier és kodomináns). A tesztelı keresztezésbıl levonható következtetések, példák az ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklıdı jellegekre. A dominanciaviszonyok ismeretében az egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0vércsoportok öröklıdése. A családfaelemzés, mint

A génmőködés szabályozásának, a gének aktivitásának modellezése, a daganatos betegségek korai felismerésének megvitatása, érvelés a szükségessége mellett.

A több tulajdonság egyidejő öröklıdésének megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával. A Mendeli genetika minıségi jellegének ábrázolása, a dominánsrecesszív, az intermedier, a kodomináns öröklésmenetek folyamatának modellezése. A dominanciaviszonyok alkalmazása a minıségi jelleg elemzésekor, értelmezésekor, modellezésekor.

Témakörök

Gének kölcsönhatása a tulajdonság kialakításában

A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai

Tananyag

a humángenetikai egyik sajátos módszere. Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás fogalma, a génkapcsoltság ténye és magyarázata. A gének kölcsönhatásának megismerése a tulajdonság kialakításában.

Mennyiségi jellegek. Az öröklıdı mennyiségi tulajdonságok és hajlamok az élıvilágban és az emberi öröklésben. A mennyiségi jellegeket és a minıségi jellegeket kialakító gének hatásai (sok gén, jelentıs környezeti hatás). A mennyiségi öröklıdés kapcsolata a háziasítással, a hibridvetımagok elterjedése. A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásainak megismerése.

A genetikai kutatások jelentısége a mezıgazdaságban és a gyógyításban. Génerózió a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései. A klón fogalma, a genetikai technológia alkalmazása inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezıgazdaságban. Érvek és ellenérvek a géntechnológia mellett és ellen.


A gének kölcsönhatásának megismerése a tulajdonság kialakításában: szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával Az öröklıdés mennyiségi jellegének elemzése, értelmezése, folyamatának ábrázolása, modellezése. A mennyiségi jelleg törvényszerőségeinek és azok alkalmazásainak elemzése, értelmezése, gyakorlati példák bemutatása.

A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásainak megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával A genetikai kutatások jelentıségének megvitatása, az eredmények alkalmazási problémáinak tükrében. Érvek ütköztetése a géntechnológia mellett és ellen.

Témakörök

Tananyag


A populációk és az életközösségek A populációk tulajdonságai és változásai

Az élettelen környezeti tényezık és ezek változásai

Ökológiai rendszerek

A populációk tulajdonságainak és változásainak megismerése.

A populációk tulajdonságainak és változásainak megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával

Ideális és reguláris populáció. A populációk genetikai szempontú (allél- és genotípus gyakoriságok) jellemezése. A mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmai és ezeket kapcsolata a fajkeletkezés elméletével. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentısége. Az egyedszám, egyedsőrőség és ezek változása, koreloszlás, és túlélési stratégiák. Az élettelen környezeti tényezık és ezek változásainak megismerése.

Az ideális és a reguláris populációk és a genetikai változásuk elemzése, értelmezése és modellezése. Vita a populáció természetvédelmének szükségességérıl és a populációk túlélési stratégiáiról.

A legfontosabb élettelen környezeti tényezık jellemzıi, a víz, a levegı és a talaj védelme. Az élettelen környezeti tényezıknek az élıvilágra gyakorolt hatása, az élılények tőrıképessége, szők és tág tőrés. Az ökológiai rendszerek megismerése.

Populáción belüli és populációk

Az élettelen környezeti tényezık és ezek változásainak megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával egyéni és csoportos munkával. A legfontosabb élettelen környezeti tényezık hatásának elemzése, értelmezése és modellezése az élıvilágra gyakorolt hatásuk vonatkozásában. Vita az ezt érintı ember szerepérıl, felelısségérıl. Az ökológiai rendszerek megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepgyakorlattal, egyéni és csoportos munkával.

Témakörök

Természetes és mesterséges életközösségek

Tananyag


közötti kölcsönhatások. Táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási hálózatok. Termelık, fogyasztók, lebontók. A különbözı létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának összefüggése, mennyiségi viszonyai. A természetes és a mesterséges életközösségek megismerése.

A populáción belüli és a populációk közötti kölcsönhatások elemzése, értelmezése, modellezése és a természeti környezetben történı megfigyelése, vizsgálata.

Az életközösségek fogalma és jellemzıi. A természetes életközösségek, mint önszabályozó rendszerek. Az élıvilág sokféleségének fontossága. A monokultúrák elınyei és hátrányai.

A természetes és a mesterséges életközösségek összehasonlítása, elemzése és modellezése. Vita a mesterséges életközösségek fontosságáról, az ember felelısségérıl.

A természetes és a mesterséges életközösségek megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepgyakorlattal, egyéni és csoportos munkával.

Az élıvilág evolúciója és a jelenkori bioszféra Az evolúció alapjai és bizonyítékai

Az evolúció alapjainak és bizonyítékainak megismerése.

Az evolúció alapjainak és bizonyítékainak megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepgyakorlattal, kövületek és leletek megtekintésével, múzeumok látogatásával egyéni és csoportos munkával.

Az evolúció lényege és a legfontosabb evolúciós tényezık. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok. A természetes szelekció darwini modellje. Adaptív és nem adaptív jellegő evolúciós folyamatok. A homológ és analóg szerv fogalma, a konvergens és divergens fejlıdés.

Az evolúció lényegének, tényezıinek és folyamatának, bizonyítékainak elemzése, értelmezése és modellezése. Vita az evolúciós bizonyítékok jelentıségérıl.

Témakörök

Tananyag

Az evolúció folyamata

Az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás). Az evolúció folyamatának megismerése.

Az ember evolúciója

Kormeghatározási módszerek. Az élet keletkezésére vonatkozó elképzelések, a prebiológiai evolúció. A földi környezet lényeges változásainak összefüggése az élıvilág evolúciójával. A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. A többsejtő növények és állatok kialakulása. A szövetes állatok kialakulása és evolúciója a tengerekben. A szárazföldi telepes és szövetes növények kialakulása. A virágos növények törzseinek kialakulása. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A levegı meghódítása. A jelenkori élıvilág kialakulása. Az ember evolúciójának megismerése.

Az emberszabású majmok és az ember vonásainak összehasonlítása. Egy töredékes koponyából következtetések levonása az adott emberelıd tulajdonságairól. Az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse. A korai emberfélék evolúciója. A homo nemzetség evolúciója. A


Az evolúció folyamatának megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, növény és állatrendszertani győjtemények látogatásával egyéni és csoportos munkával. Az evolúció folyamatát modellezı elméletek elemzése, értelmezése. Vita az evolúció folyamatáról, a növények, az állatok fejlıdési kapcsolatairól, a törzsek kialakulásáról, alkalmazkodási képességeikrıl.

Az ember evolúciójának megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, antropológiai múzeumok, tárlatok, ásatások látogatásával egyéni és csoportos munkával. Az ember evolúciójának elemzése, értelmezése és modellezése a leletek és a közvetett bizonyítékok alapján. Vita az ember evolúciójáról a nagyrasszok kulturális örökségérıl és evolúciójáról.

Témakörök

A bioszféra jelene és jövıje

Tananyag

nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció. A bioszféra jelenének és jövıjének megismerése.

A fıtermék-központú, rövidtávra tekintı gazdálkodás. A talajt, a vizeket és a légkört károsító hatások és ezek következményei. A Föld globális folyamatai és az emberiség globális problémái. A humánökológia, civilizációs hatások és ártalmak. A genetikai változatosság jelentısége. Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi élılény evolúciójára. Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére. A fejlıdés alternatív lehetıségei. A bioszféra jövıje.


A bioszféra jelenének és jövıjének megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepmunkával egyéni és csoportos munkával. A fıtermék-központú, rövidtávra tekintı gazdálkodás és hatásainak elemzése, értelmezése, modellezése. Vita a globális problémákról, az emberiség tevékenységeirıl és felelısségérıl a globális problémákkal kapcsolatosan. Vita, érvek és ellenérvek a bioszféra jövıjérıl és a fejlıdés alternatív lehetıségeirıl.

Egyed feletti szervezıdési szintek A populáció

A populációk megismerése.

A populációk megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepmunkával egyéni és csoportos munkával. A populáció ökológiai és genetikai elemzése, változási lehetıségeinek értelmezése és modellezése. Vita a környezet eltartó képességérıl, a mezıgazdasági tevékenység szerepérıl, felelısségérıl.

Környezeti

A populáció ökológiai és genetikai értelmezése, a populáció egyedszáma korlátlan és korlátozott növekedési modelljei, a környezet eltartó képessége. Példák a hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra, ezek mezıgazdasági szerepe (pl. sáskajárás), a védekezés módjai, a biológiai védekezés elınyei. Az emberi korfák. A környezeti kölcsönhatások

A környezeti kölcsönhatások

Témakörök

Tananyag

kölcsönhatások

megismerése.

Viselkedési kölcsönhatások

Az élettelen és az élı környezet, a környezet idıbeli (periodikus és elırehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változásai. A tőrıképességi görbék: minimum, maximum, optimum, szők és tág tőrés és az indikátor szervezetekkel való összefüggésük. Az élettelen környezet legfontosabb tényezıi – a fény, a hı, a víz, a levegı és a talaj – hogyan szabják meg az élılények elterjedését, a talaj kialakulásának feltételei. A trágyázás jelentısége, a szakszerőtlen mőtrágyázás lehetséges következményei. A faj elterjedését befolyásoló több környezeti tényezı. A peszticidek, mérgek felhalmozódása a táplálékláncban. A viselkedési kölcsönhatások megismerése.

Ökológiai kölcsönhatások

Viselkedési kölcsönhatások: a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszervezıdés) szaporodási viselkedés típusai. Az ökológiai kölcsönhatások megismerése.


megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepmunkával egyéni és csoportos munkával. Az élettelen és az élı környezet elemzése, értelmezése, a tőrıképesség modellezése, a legfontosabb élettelen környezeti tényezık vizsgálata a természeti környezetben és az emberi tevékenységek következményeinek megfigyelése terepgyakorlatokon. Vita az ember felelısségérıl az élettelen környezet szennyezésével, mérgezésével kapcsolatosan.

A viselkedési kölcsönhatások megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, etológiai laboratóriumok, állatkert látogatásával egyéni és csoportos munkával. A viselkedési kölcsönhatások elemzése, értelmezése, modellezése. Vita a viselkedési kölcsönhatások szerepérıl, a túlélési stratégiák kapcsán. Az ökológiai kölcsönhatások megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepgyakorlattal egyéni és csoportos munkával.

Témakörök

Tananyag

Ökológiai kölcsönhatások: a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus) az antibiózis, az élısködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció), állati és növényi példái. Életközösségek jellemzıi

Az életközösségek jellemzıinek megismerése.

Hazai életközösségek

A szintezettség kialakulásának okai, az életközösségek idıbeni változásai. A változások természetes és ember által befolyásolt folyamatai, a szennyezés csökkentésének lehetıségei. A hazai életközösségek megismerése.

Bioszféra, globális folyamatok

Az iskolához vagy lakóhelyéhez közeli terület élıvilága (élıhelytípusok, környezeti tényezık, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, idıbeni változások). A fajok és az életközösségek jellemzése a növényismeret- és állatismeret könyvekkel. Egy tó feltöltıdése az életközösségek elırehaladó változásaival. A bioszféra globális folyamatainak megismerése.

A bioszféra, mint ökoszisztéma (Gaia). Civilizációs ártalmak (helytelen életmód, kábítószer-


Az ökológiai kölcsönhatások elemzése, értelmezése, modellezése. Vita az ökológiai kölcsönhatásokról a túlélési stratégiák tükrében. Az életközösségek jellemzıinek megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepgyakorlattal egyéni és csoportos munkával. Az életközösségek szintezettségének elemzése, értelmezése és modellezése. Vita az emberi szennyezésrıl és a szennyezés csökkentési lehetıségeirıl. A hazai életközösségek megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, természetjárással, terepgyakorlattal egyéni és csoportos munkával. Az iskolához közeli területek élıvilágának és változásának elemzése, modellezése, jellemzése. Vita a megismert élıhely fennmaradási lehetıségeirıl, jövıjérıl, az ember felelısségérıl.

A bioszféra globális folyamatainak megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, egyéni és csoportos munkával. A bioszféra és a civilizációs ártalmak, a globális problémák

Témakörök

Tananyag

fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai) a bioszférában. A természetes növény- és állatvilágot pusztító és védı emberi beavatkozások (pl. az esıerdık irtása, a monokultúrák hatása, kıolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hazai lehetıségeink és felelısségünk (pl. vásárlási szokások) a bioszféra szennyezésében.

Ökoszisztéma

A globális problémák: népességrobbanás, globális felmelegedés, hulladékprobléma, a savasodás, a tengerek-óceánok, édesvizek problémái, az ózonpajzs csökkenése. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdései. Az ökoszisztémák megismerése.

Az anyagforgalom. Az életközösség értelmezése ökoszisztémaként, a termelık, a lebontók és a fogyasztók szerepe az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. A táplálkozási lánc és hálózat különbsége. A szén és az oxigén körforgásának útja: az autotróf és heterotróf lények szerepe, a humuszképzıdés lényege, a szénhidrogén- és kıszénképzıdés oka, a karbonátkızetek keletkezése és az élılények szerepe e folyamatokban. Környezet és természetvédelem, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érvek. A


elemzése, értelmezése, modellezése. Vita a globális problémákról, az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdéseirıl, azok megoldási lehetıségeirıl. Érvek és ellenérvek a fenntartható fejlıdésrıl.

Az ökoszisztémák megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepgyakorlattal, egyéni és csoportos munkával. Az anyagforgalom elemzése, értelmezése, jellemzése és modellezése.

A szén és az oxigén körforgásának elemzése, értelmezése, jellemzése és modellezése

A környezet és a természetvédelem szükségességének, etikai és jogi problémák megvitatása. A hazai

Témakörök

Tananyag

biológiai sokféleség megırzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségessége, a természetvédelem lehetıségei. A védett területek csoportosítása (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park). Hazánk nemzeti parkjai, a lakóhelyhez legközelebb fekvı nemzeti park, és annak fontosabb értékei. Környezetvédelem fogalma, a kibocsátás és ülepedés, és a határérték.


természetvédelem szükségességének megvitatása, érvek és ellenérvek ütköztetése.

Témakörök

A levegı, a víz, az energia és sugárzás, a talaj és a hulladék

Tananyag

A levegı, a víz, az energia és sugárzás, a talaj és a hulladék megismerése.

A fontosabb légszennyezı anyagok, ezek eredete és károsító hatásai (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). A savas esık oka és következményei, az üvegházhatás, a hı szennyezés és a lehetséges következményei. Teendık szmogriadó esetén. A vizek öntisztuló képessége, és korlátai. A fontosabb vízszennyezı anyagok. Az ivóvíz nyerésének módjai, a forrásokat fenyegetı veszélyek. A „közmőolló” fogalma, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényege, lehetıségei. A hagyományos és az „alternatív” energiaforrások, a megújuló és a nem megújuló energia különbsége. Az atomenergia felhasználásának lehetısége és veszélyei. A hazai energiatakarékosság lehetıségei.

A talajerózió okai, csökkentésének lehetıségei. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata.

A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módjai, a szelektív győjtés elınyei.


A levegı, a víz, az energia és sugárzás, a talaj és a hulladék megismerése szövegfeldolgozással, ábraelemzéssel, digitális ismerethordozók használatával, terepgyakorlattal, egyéni és csoportos munkával. A fontosabb légszennyezı anyagok és azok hatásainak elemzése, értelmezése, jellemzése és modellezése. Vita a légszennyezés kialakulásának emberi felelısségérıl.

A fontosabb vízszennyezı anyagok és azok hatásainak elemzése, értelmezése, jellemzése és modellezése. Vita a vízszennyezés kialakulásának emberi felelısségérıl.

A fontosabb hagyományos és alternatív energiaforrások elemzése, értelmezése, jellemzése és modellezése. Vita az atomenergia felhasználásának veszélyeirıl, az emberi felelısségérıl. A talajerózió okainak elemzése, értelmezése, jellemzése és modellezése. Vita a talajerózió veszélyeirıl, az emberi felelısségérıl. A hulladékok kezelési lehetıségeinek elemzése, értelmezése, jellemzése és modellezése. Vita a hulladék veszélyeirıl, az emberi felelısségérıl.

Követelmények: Öröklıdés, változékonyság, evolúció Alapfogalmak: Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat. Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között. Ábra alapján ismertesse a DNS megkettızıdés folyamatát és a DNS → m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) fıbb lépéseit. Ismerje annak jelentıségét, hogy a genetikai kód általános érvényő. Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez. Mutáció: Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait. Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, elınyös). Hozzon példát ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére. Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetıségeit Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltı (karcinogén) hatás gyakran jár együtt. Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati tényezıit. A génmőködés szabályozása: Indokolja, hogy különbözı felépítéső és mőködéső testi sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai információt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja. Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bır-, emlı-, hereprosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének jelentıségét. Mendeli genetika: Mutassa be a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (domináns, recesszív, intermedier és kodomináns). Mutassa be a tesztelı keresztezésbıl levonható következtetéseket. Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklıdı jellegeket. Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0-vércsoportok öröklıdését. Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés). Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában. Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma). Ismertessen öröklıdı mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élıvilágban és az emberi öröklésben. Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minıségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentıs környezeti hatás). Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklıdést a háziasítással és a hibridvetımagok elterjedésével. Populációgenetika és evolúciós folyamatok Ideális és reguláris populáció: Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allélés genotípus gyakoriságokkal jellemezhetık. Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Mutassa be az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentıségét. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok: Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét. Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegő evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható. Ismertesse a homológ

és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejlıdést, tudjon példaként ilyen fejlıdéső szerveket, élılényeket bemutatni. Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás). Biotechnológia: Ismertesse a klón fogalmát. Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezıgazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot. Bioetika: Lássa a genetikai tanácsadás lehetıségeit, alkosson véleményt szerepérıl. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget. Ismerje a Human Genom Program célját. A bioszféra evolúciója Prebiológiai evolúció: Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció elızte meg. Ismertesse az élılények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket. Az ember evolúciója: Hasonlítsa össze az emberszabású majmok és az ember vonásait. Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelıd tulajdonságairól. Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse. Az egyed feletti szervezıdési szintek Populáció: Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését. Mutassa be a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezıgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés elınyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belılük következtetéseket. Környezeti kölcsönhatások: mutassa be a környezet fogalmát (élettelen és élı), a környezet idıbeli (periodikus és elırehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Értelmezzen tőrıképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szők és tág tőrés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élılény tőrıképessége között. Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezıi – a fény, a hı, a víz, a levegı és a talaj – hogyan szabják meg az élılények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentıségét, a szakszerőtlen mőtrágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényezı is befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban. Viselkedési kölcsönhatások. Mutassa be a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszervezıdés) szaporodási viselkedés típusait. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.

Ökológiai kölcsönhatások: Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus), az antibiózis, az élısködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal. Életközösségek jellemzıi: Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát. Magyarázza az életközösségek idıbeni változásait. Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehetıségeit. Hazai életközösségek. Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élıvilágát (élıhelytípusok, környezeti tényezık, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, idıbeni változások). A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret és állatismeret könyveket. Egy tó feltöltıdésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek elırehaladó változásait. Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát. Bioszféra, globális folyamatok. Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia). Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védı emberi beavatkozásokra (pl. az esıerdık irtása, a monokultúrák hatása, kıolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetıségeinkre és felelısségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelegedést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezıi. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Anyagforgalom. Mutassa be az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelık, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét. Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképzıdés lényegét, a szénhidrogén- és kıszénképzıdés okát, a karbonát-kızetek keletkezését. Értelmezze az élılények szerepét e folyamatokban. Környeztet és természetvédelem: Mutassa be a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket. Ismertesse a biológiai sokféleség megırzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetıségeit. Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park). Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvı nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit. Mutassa be a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát. Levegı: Tudja a fontosabb légszennyezı anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Ismertesse a savas esık okát és következményeit. Mutassa be az üvegházhatást, a hıszennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon állást a teendıkrıl. Tudjon a teendıkrıl szmogriadó esetén. Víz: Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. Ismertesse a fontosabb vízszennyezı anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a forrásokat fenyegetı veszélyeket. Értelmezze a „közmőolló” fogalmát, a mechanikai és

biológiai víztisztítás lényegét, lehetıségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendıkrıl. Energia, sugárzás: Mutassa be a hagyományos és az „alternatív” energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét. Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetıségét és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetıségeirıl. Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehetıségeirıl. Talaj: Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetıségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát. Hulladék: Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Ismerje a szelektív győjtés elınyeit, összefüggéseit a feldolgozás, újrahasznosítás során. 1.

Biológia, egészségtan sportiskola évfolyam

Recommend Documents