Bevezető A Világgazdasági Fórum már évek óta publikálja a világ országainak általános versenyképességéről szóló jelentést, de a turizmusra vonatkozó TTCI (Travel& Tourism Competitivness Index) az idén jelent meg először. 13 szempont 58 kritériuma szerint rangsorolták az országokat. A kritériumok között vannak objektíven mérhetők (iskolázottság, közművek, telekommunikációs infrastruktúra, a kormányzat turisztikai kiadásai), és szubjektíven mérhetők (vendégbarátság, környezetvédelmi szabályozás szigora, a légi közlekedés infrastruktúra minősége, terrorizmus, bűnözés, a rendőrség megbízhatósága, a turizmus prioritása a kormányzat politikájában, stb.). A felmérés alapján Svájc, Ausztria, Németország állnak az első három helyen. Magyarország ebben az értékelésben a 40. helyen áll, de érdekes megjegyezni, hogy a vendégbarátság tekintetében csak a100. helyen. A Magyar Turizmus Zrt. rendelkezésére álló kutatások szerint egy-egy ország imázsát számos szempontból vizsgáló (turizmus, termékek, kormányzati beruházások, kultúra és örökség, humán erőforrás) GMI Nation Brands Index alapján, Nagy-Britannia, Svájc és Kanada a legerősebb. Magyarország -Csehországot és Lengyelországot megelőzve- a 21. helyen áll. A franciák a magyarokat vendégszerető, szorgalmas és megbízható embereknek tartják. Az amerikai látogatók szerint a magyarok magatartásában tükröződik nehéz múltjuk, de barátságosabbnak tartják őket, mint a cseheket és lengyeleket. Az olaszokat leginkább a szegénység tántorítja el országunk meglátogatásától, a spanyolok hasonló véleményen vannak. Az alapfokú angol nyelvtudást azonban feltételezték rólunk. Osztrák szomszédaink szerint temperamentumos, barátságos nyíltszívű nemzet vagyunk, ezt tartják az ország második legfontosabb vonzerejének. A hollandok körében Magyarország pozitív „csalódást” okozott. Sokkal vendégszeretőbbek, nyitottabbak, temperamentumosabbak vagyunk, mint ők. Ugyanakkor a nyelvtudás hiányát nehezményezték. A tanulmány egyik legfontosabb tanulsága, hogy a turizmus-tudatosság és vendégbarátság érdekében a magyar közgondolkodás fejlesztése elengedhetetlen feladat. Egyrészt a lakosságban, másrészt az üzleti, politikai szereplőkben tudatosítani kell az idegenforgalom fontosságát, munkahelyteremtő és megélhetést biztosító szerepét. A szolgáltatóknak nagyobb figyelmet kell szentelni a minőségre, mind a termékek, mind a humán erőforrás fejlesztése terén.* 2006. évben a turisztikai kereslet az utazások számát tekintve a világon átlagosan 4,4 %-kal nőtt, s még a viszonylag gyengébben teljesítő Európában is 3,9 %-kal emelkedett, a Központ Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország még ezt a szerény növekedést sem tudta produkálni. Az elmúlt évben 3,2 millió külföldi vendég 9,8, millió vendégéjszakát töltött el kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek száma 6 %-kal, a vendégéjszakák száma 9 %-a csökkent az előző évihez képest. A visszaesés, január kivételével, minden hónapra jellemző volt. AZ EU országokból érkezők vendégek 11%-kal kevesebb éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, mint 2005-ben. Az ország számára jelentős küldő országok közül Németországból, Hollandiából, Olaszországból és Nagy-Britanniából érkező állampolgárok vendégéjszakáinak száma 13-17 %-kal csökkent, az Ausztriából érkezők vendégéjszakáinál a mérséklődés 3% volt. Ezzel szemben az USA állampolgárai 5, az Ukrajnából érkező vendégek 14, az Oroszországból érkező vendégek 30%-kal több vendégéjszakát töltöttek szálláshelyeken. A szállodákban, panziókban, turistaszállókban és kempingekben 5-16 %-kal mérséklődött a külföldiek által eltöltött éjszakák száma, míg az üdülőházak és az ifjúsági szállók jelentős mértékű növekedésről számoltak be (8%, ill.’4%). 2006-ban a kereskedelmi szálláshelyek 3,7 millió belföldi vendéget és 9,2 millió belföldi vendégéjszakát regisztráltak. A vendégek és éjszakák száma 3%-kal több volt, mint 2005-ben. A szállodás belföldi forgalma jelentős mértékben nőtt (8% a vendégek, 10 % a vendégéjszakák), ami az 5*-os, 4*-os és 3*-os egységekben jelentkező forgalombővülésnek volt köszönhető. A panziókban, turista- és ifjúsági szállókban, az üdülőházakban 4-13 %-kal mérséklődött a belföldi vendégek éjszakáinak száma. A kempingekben 5%-kal több belföldi vendég, 8 %-kal több vendégéjszakát töltött el.
2
A szállodák átlagosan 47,5 %-os szobakihasználtsággal működtek 2006. évben, ami alig maradt el a 2005. évben elért foglaltságtól. A szálláshely- és vendéglátó szolgáltatások árindexe 5 %-os növekedést jelezett, ezen belül a vendéglátásban 5%, a szálláshely-szolgáltatásban 6 %-os áremelkedést mértek. 2006. évben a Balaton régió hazánk - mind a vendégek (16,3%), mind a vendégéjszakák (22,5%) részarányát tekintve - legjelentősebb belföldi fogadóterülete. A külföldi, valamint a teljes (vagyis a belföldi és külföldi) vendégforgalom alapján, a Budapest-Közép-Dunavidék régió után a második legmagasabb vendég és vendégéjszaka számmal jellemezhető régió. A Balaton régióban 2006. évben a kereskedelmi szálláshelyek vendégszáma (1.139.010 fő) 1,2%-kal nőtt, a vendégéjszakák számánál (4.290.362 éj) 3,7%-os csökkenést regisztráltak. Az átlagos tartózkodási idő ebben a régióban a legmagasabb: az egész évet vizsgálva 3,77 nap volt. Szálláshelytípusokat vizsgálva látható, hogy növekedés mind létszám, mind éjszakaszám tekintetében csak a négycsillagos szállodáknál volt. Ez alapján továbbra is elmondható, hogy egyre nő a kereslet a magas színvonalú szálláshelyek iránt. 2006. január-december időszakban a külföldi vendégszám (15,6%) és vendégéjszaka szám (14,9%) egyaránt csökkenést mutatott. Előbbit a belföldi vendégszám 11,2%-os növekedése teljes mértékben kompenzálta. A belföldi vendégéjszakák száma ugyancsak jelentős, 9,1%-os növekedést mutatott, ami azonban csak részben kompenzálta a külföldi vendégéjszakák számának visszaesését. Jól megfigyelhető trend, hogy a magyarok körében is egyre népszerűbbek az igényes szálláshelyek, hiszen a 4* szállodák vendégéjszaka-száma 25,6%-kal, a 3* szállodáké 12,4 %-kal nőtt. A magyarok átlagos tartózkodási ideje csökkent 2005-höz képest (2,9 nap). A Balaton régió vendégeinek több mint 68,9%-át a belföldiek teszik ki. A vendégéjszaka- számnál ez az arány 52,8%. A Balaton régió legfontosabb küldő piacai Németország, Ausztria, Hollandia és Dánia voltak. A legnagyobb vendégszám növekedést Csehország (2272 fő=126,5%), Oroszország (1739 fő=122,8 %), Szlovákia (843 fő=119,2 %) és Nagy- Britannia (835 fő=115,4%) érte el. A vendégéjszakák száma tekintetében Oroszország (13.538 éj=125,4%), Csehország (6841 éj= 120,2%), és Lengyelország (4614 éj=116,9%) növekedése volt a legjelentősebb. A Németországból érkező vendégek száma 2006. I-XII. hónapokban 24,1 %-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 19,2% csökkent a tavalyi év hasonló időszakához képest. Szintén csökkent Ausztriából érkező vendégforgalom: vendégszám (1,4 %), vendégéjszaka-szám (4,6 %). A belföldi vendégek száma 79.070 fővel, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 189.062-vel haladta meg a 2005 évben regisztrált értékeket. Keszthely szálláshely kapacitása 2006. évben magán szálláshely és a campingférőhely tekintetében csökkent. A magán szálláshelyek iránti igény évek óta csökken 2005-ben 5 camping, 2006. évben 2 camping (?) működött (vagy a KSH-nak nem küldött jelentést). Évek óta nem történt elmozdulás a magasabb kategóriájú szálláshelyek irányába, így forgalomnövekedés sem a vendégek számában, sem a vendégéjszakák számában nem várható. Turistaszálló nincs a városban, a KSH kollégiumot tart számon turistaszállóként, viszony egy új ifjúsági szálló nyílt 6 és 10 ágyas elhelyezéssel, a mi a bakancsos turisták számának növekedése miatt j örvendetes. Az összes vendégszám minden szálláshely kategóriában csökkent. Szállodákban 18 %-kal, panziókban 15%-kal, magánszálláshelyen 14%-kal, mindösszesen 14%-kal. A vendégéjszakák száma szállodákban 18%-kal, panziókban 5%-kal, magánszálláshelyen 29%-kal), mindösszesen 17%-kal csökkent. Az átlagos tartózkodási idő szállodákban 1%-kal csökkent, panziókban 12%kal nőtt, magánszálláshelyen 17%-kal, mindösszesen 4%-kal csökkent. Belföldi turisták esetében a vendégszám szállodákban 19%-kal, panziókban 3%-kal csökkent, magánszálláshelyen 127 %-al nőtt, mindösszesen 7 %-kal csökkent. A vendégéjszakák száma szállodákban 6%-kal csökkent. Panziókban 13 %-kal nőtt, magánszálláshelyen 89 %-kal nőtt, mindösszesen 1 %-kal csökkent. Az átlagos tartózkodási idő szállodákban 4 %-kal, panziókban 17%-kal nőtt, magánszálláshelyen 19 %-kal csökkent, mindösszesen 6%-al nőtt.
3
A külföldi turisták forgalmát elemezve, a szállodák vendégszáma 16%-kal, a panziók vendégszáma 33 %-kal, a magánszállások vendégszáma drasztikusan 62 %-kal, az összes vendégszám 15 %-kal csökkent. A vendégéjszakák száma szállodákban 21%-kal, panziókban 31%-kal, magszálláshelyen 68%-kal, mindösszesen 24 %-kal csökkent. Az átlagos tartózkodási idő szállodákban 6%-kal csökkent, panziókban 2 %-kal nőtt, magánszálláshelyen 17%-kal csökkent, mindösszesen 11%-kal csökkent. A legfontosabb küldő országok -bár nagyságrendileg csökkent a vendégek száma, még mindig első helyen áll- Németország, Ausztria, Nagy-Britannia. A Hollandiából érkezők száma változó, de örvendetes, hogy megjelentek a francia, spanyol, olasz turisták is. A volt szocialista országok közül ismét felkeresik városunkat Csehország és Lengyelország turistái. Az idegenforgalmi adó szálloda kategóriában 8 %-al csökkent, panziók kategóriában 36%al csökkent, kempingekben 6%-al nőtt, kereskedelmi szálláshelyeken összesen 1 %-al nőtt, magánszálláshelyeken 42%-al csökkent. Turistaszálló 2006-ban nyílt, de érdekes, hogy ifjúsági szállás és üdülőház kategóriában 2001. óta nem volt adóbevétel, 2006-ban viszont 4.301 eFt Az idegenforgalmi adó összesen 6%-al csökkent a 2005 évi idegenforgalmi adóhoz képest, ami a város számára azért problémás, mert az állam minden forinthoz két forintot ad. A Zala Kemping Keszthely vezetője szóban adott tájékoztatást tapasztalatairól. Megváltoztak az utazási szokások. Míg korábban 3 hetes szabadságukat szívesen eltöltötték egy helyen, pl. a német turisták, a „fapados” repülőjáratok bevezetésével 3x egy hétre utaznak különböző helyszínekre. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretik a Balatont, de a három alkalomból legfeljebb egyet töltenek itt. Ez a szálláshelyek iránti igényben is megmutatkozik. Egyrészt megnőtt az igény a magasabb kategóriájú szálláshelyek iránt, másrészt csökkent a lakókocsis és sátras utazás. Szívesen veszik igénybe a turisták a kempingeket, de a helyszínen levő luxus lakókocsikat és luxus bungalókat keresik. Erre nem készültek fel a kempingek, szerencsés esetben – nincs kapcsolat a turizmus szolgáltatói között-, eljutnak keszthelyi panziókba. A Zala Kemping Keszthely forgalma a bungalóknak köszönheti, hogy árbevétele a 2000. évi szinten van, ugyanakkor nagyon sok költséget jelent az üresen álló sátor és lakókocsihelyek rendben tartása. Az aktív turizmus kedvelői különösen szívesen keresik a kempingeket. Autót, kerékpárt bérelnek, azzal járják be a térséget. A belföldiek többnyire üdülőcsekkel érkeznek, melyhez a kemping családi üdülési programot dolgozott ki (hajókirándulás, animáció, stb.). Nőtt a belföldi forgalom, de nagyságrendileg itt sem nem pótolja a kieső forgalmat. A Keszthely Kártya szolgáltatási köre nem bővül, ami a visszatérő vendégek szempontjából fontos lenne. Nagy örömére szolgál, hogy a programlehetőségek a honlapon megtalálhatóak. A kemping vezetője elmondta, hogy szívesen ajánl fel szálláslehetőséget rendezvények, study-tourok vendégei számára. Évek óta nagy gondot jelent a kemping megközelíthetősége, mert az oda vezető ót már a biciklis turisták számára is veszélyes. A Helikon Szálloda, a Tourinform és a Keszthelyi Szobakiadók Egyesülete elnöke írásban adott tájékoztatást az elmúlt év tappasztalairól (melléklet). Sajnos panzióktól nem sikerült beszámolót kapni. Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete minden évben -a turisztikai szezonra való felkészülés érdekében- Intézkedési Tervet fogad el. A Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. 2006. december 15.-én és 2007. május10.-én számolt be a képviselő-testületnek marketing tevékenységéről (városi honlap, Keszthely prospektus, A/4-es invitatív anyag, Keszthely térkép, ösztönző rendszer, térségi invitatív anyag, travel magazin, programfüzet, szórólap, plakát, study-tour, turisztikai vásárok, rendezvénytámogatás, média, reklám, hirdetések). Kulturális események, kongresszusi turizmus és önkormányzati események szervezője a Goldmark Károly Művelődési Központ és Színház. Az intézmény vezetője beszámolójában tájékoztatást nyújt a 2006. évi rendezvényekről, a konferenciaturizmus eredményeiről (melléklet).
4
A 2006-os év gróf Festetics György születésének 250. évfordulója jegyében zajlott, a rendezvények születése napján kezdődtek és a Város Napján fejeződtek be. Az éves programok a programkoordináció keretében készülnek és kerülnek e fel a honlapra (melléklet). A mellékletekből megállapítható, hogy a nyári szervezett szabadtéri programok nem megfelelő mennyiségben és műfajban állnak a turisták rendelkezésére. A jövőben koncentrálni kell arra, hogy mind a parton, mind a Fő utcán szórakoztató, vendégmarasztaló és főleg invitáló kínálattal várjuk a turistákat. A programok tervezésének azonban már a szezont megelőző évben meg kell történnie, ezért javasoljuk, hogy az Intézkedési Terv elkészítésére már a tárgyévet megelőző II. félévben kerüljön sor. A sportturizmus erősítése és propagálása érdekében Keszthely Város Önkormányzat létrehozta a Sporttanácsot, ez évi tevékenységéről majd 2007. évben tudunk beszámolni. A minőségi turizmus biztosítása érdekében kiemelt fogadási feltételekről (közrend, közbiztonság, a közterületek rendjének biztosítása, a közlekedés, a közvilágítás, a vízelvezetés, belvízvédelem, parkfenntartás, állategészségügy, strandok, parkolás, városszemlék -melyekről jegyzőkönyvek készültek- és környezetvédelem tekintetében) a Városüzemeltetési Osztály adott beszámolót, amit a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. (köztisztaság, parkolás, strand, zöld terület) kiegészített (melléklet). Egy turisztikai desztináció egyik legfontosabb jellemzője az elérhetőség. Az autópályák megépítésével és a sármelléki repülőtér folyamatos fejlesztésével komoly eredményeket lehet elérni. A FlyBalaton repülőtér az ország legfontosabb regionális státuszú és jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító repülőtere, amely e pozícióját tovább erősítette, hiszen (Magyarországon elsőként) a repülőtéren megjelent a Ryanair is, amely saját, diszkont szegmensében a legnagyobb európai fuvarozó. A repülőtér 2006-ban időszakos, charter vagy állandó járatokkal összesen 8 légitársaság 15 desztinációját szolgálta ki. Bár a FlyBalaton repülőtér a Nyugat-magyarországi statisztikai régióban található, működése és szerepe egyrészt elválaszthatatlanul kötődik a Balatonhoz, másrészt, pedig regionális (kb. 150 km sugarú vonzáskörzete) kiszolgáló és generáló szerepe miatt mindhárom, Dunától nyugatra fekvő régió, illetve akár még a határon túl lévő területek számára is fontos szerepet játszik, játszhat. A Balaton turizmusára (és gazdaságára) az alábbi folyamatok jellemzők: Egyre inkább visszaszorul a fizetővendéglátás és növekszik (már 71, 3%) a magasabb kategóriás szállodák szerepe, Folyamatosan csökken az átlagos tartózkodási idő (jelenleg 4 éjszaka, bár a külföldiek jellemzően tovább tartózkodnak: 5, 7 éjszaka), Csökken a régióban eltöltött vendégéjszakák száma, Alig enyhül a rendkívül erős szezonalitás, A külföldiek rovására növekszik a belföldi vendégek részaránya. A drasztikusan változó piaci helyzetben több szolgáltató is az átpozícionálás, kínálatbővítés és színvonal emelés stratégiáját választotta. Mindezek következtében: Folyamatosan növekszik a négy csillagos szállodák száma, A meglévő létesítmények (szálláshelyek), illetve új fejlesztések új funkciókat hoznak létre (konferenciatermek, wellness egységek, vitorláskikötők), A Balaton környéki fürdők (Hévíz, Zalakaros) színvonala emelkedik, és szolgáltatási köre bővül. Mindezen piaci folyamatok támogatására, illetve elősegítésére a Cape Clear Aviation Kft. a 2006ban 2,6 mrd Ft-ot költött a repülőtér fejlesztésére, ami nemcsak a járatok és szolgáltatók számának növekedését eredményezte, hanem a felszíni szolgáltatások bővülését is (pl. új utas csarnok átadása). A kedvező folyamatok eredményeképpen a FlyBalaton repülőtér 2006-ban 70 ezer, a
5
2005-ben regisztrált 25 ezer fő utas számhoz képest 45 ezer fővel több utast tudott kiszolgálni. Tervezett utasforgalom 2007-ben eléri a 100 000 főt. A FlyBalaton repülőtér utasai a Magyarországra látogató turisták átlagos paramétereinél kedvezőbb jellemzőkkel írhatók le: A repülőtérre érkező külföldiek 80%-a helyben (régióban) szállt meg, tehát költése is a régióban jelentkezett, A látogatók átlagos tartózkodási ideje jelentősen magasabb a balatoni (5,7 nap) és nemzeti (3,1 nap) átlagnál (britek: 5,5 nap, németek: 10,2 nap), Az egy főre jutó, számított átlagos költése kétszerese (110 ezer Ft) a Magyarországra érkezők átlagos költésének (50 ezer Ft). A FlyBalaton repülőtéren megkérdezett utasok válaszai alapján a régióba látogatók költéséből közvetlenül és közvetve az alábbi szervezetek, vállalkozások részesülnek: Helyi vállalkozások: o Szálláshely-szolgáltatók o Vendéglátóhelyek o Kiskereskedők (élelmiszer, ajándék) o Szabadidős tevékenységek o Közlekedési vállalkozások és o Fürdő- és gyógy-szolgáltatások Önkormányzatok (idegenforgalmi adó és az ahhoz kapcsolódó állami kiegészítés, iparűzési adó), illetve Központi költségvetés (ÁFA, SZJA, nyereségadó formájában). A hatások számszerűsítése alapján a FlyBalaton regionális repülőtér hatásai a 2006-ra vonatkoztathatóan az alábbiakban összesíthetők: A repülőtér 2,6 milliárd forintos fejlesztése a magyar gazdaság egészében összesen 4,5 milliárd forint értékű kibocsátást (termékeket és szolgáltatásokat) generált (azaz minden 1 forint fejlesztés összesen 1,7 forint összes kibocsátást jelent). A turisták elsődleges mintegy 3,6 milliárd forintos költése a gazdaság egészében 6,8 milliárd forint költést generált (azaz a turisták 1 forint kiadása ennek 1,9-szeresét generálja összességében a gazdaságban). A fejlesztések és a fejlesztések eredményeképpen a régióban megjelenő turisták költése összesen 4, 1 milliárd forint bruttó hazai terméket (GDP) generáltak. A repülőtér működése és fejlesztése gazdaság egészében közel 2000 fő számára jelentett munkalehetőséget. A helyi önkormányzatok (feltételezve, hogy a látogatók 80%-a a régióban tartózkodott és költött) 52 millió forint helyi adóbevételt könyveltek el. A központi költségvetés adóbevétele mintegy 1,3 milliárd forint volt. Fejlesztések hiányában a repülőtér működéséből származó hatások sem a 2006-os, sem pedig az azt követő években nem érnék el azt a szintet és mértéket, amelyek a jelentősen megnövekedett forgalom hatására kimutathatók. A reptéri forgalom megtartása és az új desztinációk tájékoztatása céljából Keszthely város Önkormányzata 5 000 e Ft-ot helyezett a költségvetés céltartalékába azzal, hogy a Balaton Régió és a Ny Dunántúl Régió többi települését is meg kell keresni egy közös kampány megrendezése céljából. Összefoglalva: Keszthely városában nem történtek turisztikai beruházások. Kevés a szállásférőhely, nincs magas kategóriájú szálloda, hiányolják a turisták a szabadtéri programokat is.
6
Sajnos a Balaton és a kastély önmagában nem elegendő kínálat, törekedni kell a jövőben arra, hogy a turisták a szálláshelyférőhelyek bővítése következtében magasabb tartózkodási időt realizáljanak városunkban. A közös munka, közös gondolkodás céljából, 2007. évben már három alkalommal tartott összejövetel a keszthelyi Turisztikai Műhely, ahol találkozhatnak a turisztikában közvetlenül, vagy közvetetten érdekeltek, a civil szféra és a döntéshozók. Őszintén remélem, hogy az eredményes munkának köszönhetően felszínre kerülnek a hiányosságok, melyek tudatában a döntéshozók célirányos fejlesztéseikhez közvetlen segítséget, lakossági támogatást is kaphatnak. A műhely célja: A döntési folyamatokba bevonni, akár egyesületi formában is a város vállalkozóit, szállásadóit, hiszen a turisztikai szakemberek szerint a turizmus sikeres nagyban múlik a turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek (TDM) megalakulásán, működésesén, amely elsősorban helyi, de térségi és régiós feladat is. Keszthely, 2007. május 11.
