Bajai Óvodaigazgatóság PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015

Bajai Óvodaigazgatóság 6500 Baja Oltványi u. 14. Telefon: 79/325 599 Email: [email protected]

Bajai Óvodaigazgatóság PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015.

1


Tartalomjegyzék I I/1. I/1/ 1. I/1/ 2. I/1/ 3. I/2. I/2/1. I/2/2. II II/1. II/1/1. II/1/2. II/1/3. II/1/4. II/2. II/2/1. II/2/2. II/2/3. II/2/3/1. II/2/3/2. II/2/4. II/2/5. II/2/6 II/2/6/1 II/2/6/2. II/3. II/3/1. II/3/2. II/3/3. II/4. II/4/1. II/4/2. II/4/3. II/5. II/5/1. II/5/2.

INTÉZMÉNYI ADATOK AZ INTÉZMÉNY, JELLEMZŐ ADATAI Tagóvodák Telephelyek Az Intézmény működésének meghatározása TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK Törvényi előírások figyelembe vétele Ezen kívül a program az alábbi törvények, rendeletek figyelembe vételével készült HELYZETELEMZÉS ÁLTALÁNOS HELYZETELEMZÉS Gyermekkép Óvodakép Az óvoda szerkezete Személyi feltételek AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁTFOGÓ TERVE Az óvodai nevelés célja Közös alapelvek Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés közös feladatai Sikerkritériumok Az óvodai nevelés rendszere Az óvodai élet megszervezése Szervezeti és időkeret Csoportszervezés Napirend, Heti rend A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI Az egészséges életmódra nevelés Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Játék Munka jellegű tevékenységek Tanulás A GYERMEKI TEVÉKENYSÉG TARTALMA Környezeti nevelés Anyanyelvi nevelés, kommunikációs képességek

4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 7 7 8 9 10 10 11 11 11 13 13 15 15 15 16 18 18 21 23 24 24 26 28 29 29 30 2


II/5/3. II/5/3/1. II/5/3/2. II/5/3/3. II/5/4. II/5/4/1. II/5/4/2. II/5/5. II/5/6. II/5/7. II/5/7/1. II/5/7/2. II/6. II/6/1. II/6/2. II/6/3. II/6/4. II/7. II/7/1. II/8. II/9. II/10.

Esztétikai nevelés – Művészetek Vers- mese Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézimunka A külső világ tevékeny megismerése Környezeti tartalmú tapasztalatok Matematikai tartalmú tapasztalatok Mozgás Nemzetiségi nevelés, Német- Horvát Különleges bánásmódot igénylőgyermekek Integrált nevelés fejlesztő programja Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése. KAPCSOLATOK MÁS NEVELÉSI SZÍNTEREKKEL Kapcsolat a családdal Kapcsolat a bölcsődével Kapcsolat az általános iskolával Külső kapcsolataink AZ ÓVODÁBA és AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI Az iskolába lépés feltételei GYERMEKVÉDELEMI, ESÉLYEGYENLŐSÉGI FELADATOK AZ ÓVODÁBAN HAGYOMÁNYOK, ÜNNEPEK ÓVODÁINKBAN ÓVODAI DOKUMENTUMOK LEGITIMÁCIÓ

33 33 34 36 39 39 41 42 44 48 48 49 49 49 51 51 51 52 52 53 55 56 58

3

Bajai Óvodaigazgatóság 6500 Baja Oltványi u. 14. Telefon: 79/325 599 Email: [email protected] „Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. (...) A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk, és őket is a keresők útjára kell vezetnünk.” (Rudolf Steiner)

I. Intézményi Adatok I/1. Az Intézmény, jellemző adatai Intézménynév: Bajai Óvodaigazgatóság Székhelye: 6500 Baja, Oltványi u. 14. Intézmény vezetője: Kovácsné Győrfi Rita E-mail: [email protected] Fenntartó: Baja Város Önkormányzata Baja Szentháromság tér 1. I/1/ 1. Tagóvodák I. sz. Tagóvoda Baja, Oltványi utca 14. II. sz. Tagóvoda Baja, Lőkert sor 78. III.sz. Tagóvoda Baja, Bernhart utca 94. IV. sz. Tagóvoda Baja, Petőfi S. utca 4.

I/1/ 2. Telephelyek Fehérló utcai Óvoda 6500 Baja, Fehérló utca 15. Lőkert sori Óvoda 6500 Baja, Lőkert sor 78. Damjanich utcai Óvoda 6500 Baja, Damjanich utca 40. Kinizsi utcai Óvoda 6500 Baja, Kinizsi utca 1/b. Bernhart utcai Óvoda 6500 Baja, Bernhart utca 94. Templom utcai Óvoda 6500 Baja, Templom utca 15. Petőfi utcai Óvoda 6500 Baja, Petőfi utca 4. Szegedi úti Óvoda 6500 Baja, Szegedi út 14. 4


I/1/ 3. Az Intézmény működésének meghatározása Önállóan működő gazdálkodási szerv, pénzügyi-gazdasági feladatait Baja Város Polgármesteri Hivatala látja el. Az Intézmény feladatai: Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás

I/2. Törvényi előírások I/2/1. Törvényi előírások figyelembe vétele A program a 137/1996. (VIII.28.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magába foglalva a hazai és a helyi óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva az, 1993. évi LXXIX. Közoktatási törtvényt valamint, az azt módosító 1999. évi LXVIII. számú törvényt, majd 2011.évi CXC. törvényt a köznevelésről, annak végrehajtási rendeleteit, közoktatás távlati fejlesztésének stratégiáját, a megyei és községi közoktatási koncepció irányelveit.

I/2/2. Ezen kívül a program az alábbi törvények, rendeletek figyelembe vételével készült:  A nemzetközi Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  Nevelési- Oktatási Intézmények működéséről és a Köznevelési Intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet  A 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról.  32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és az SNI Tan. Isk. Okt. R. kiadásáról.  368/2011. Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról  3-2012.(VI.8.) EMMI rendelet a 2013-2014-as tanév rendjéről  229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

5

Bajai Óvodaigazgatóság 6500 Baja Oltványi u. 14. Telefon: 79/325 599 Email: [email protected] II.

Helyzetelemzés „ A város, ahol élünk egyszerre lehet beton és park, vagy a Sugovica ölelő hulláma. Itt élünk mi, bajaiak, s a mindennapok szorításában is tudjuk, érezzük: a város a jelenben múltját ismerve válhat csak jövővé!” (Hajnóczy J. Gyula)

II/1. Általános helyzetelemzés Baja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. 05. 30. napján 212/2012.(V.30.) Kth. sz. határozata alapján 2012. 07. 01-től létrehozta a Bajai Óvodaigazgatóság nevű intézményét. Az önállóan működő óvoda három tagintézményben kilenc feladat ellátási hellyel működik és a város valamennyi önkormányzati fenntartású-korábban ÁMK-ban lévőóvodáját magába, foglalja. Székhelye: Baja, Oltványi u. 14. 2012. 06. 30-án az ÁMK-k megszűntek az iskolák és az óvodák külön intézmények. A két intézménytípus szakmai együttműködése a továbbiakban is kiemelt jelentőségű, hiszen az Óvodai nevelés országos alapprogramja erőteljesen megfogalmazza az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében történő elvárásokat. Az Óvodaigazgatóság 9 óvodájában a működési feltételek biztosítottak. Az épületek felújítása, korszerűsítése, karbantartása, állagmegóvása folyamatos, amelyhez hozzá járulnak az eredményes pályázati források is. „Az embert meghatározzák szokásaik." Nekünk, óvodapedagógusoknak lehetőségünk van arra, hogy nap, mint nap alakítsuk a gyermek „világlátását", és a valóságot olyannak mutassuk, amilyen, és ha lehet, „örömre szabottan", hogy az eredmény ne maradjon el. Úgy érezzük, hogy a célok megfogalmazása a tennivalók megfogalmazásával együtt ér valamit. Fontosnak tartjuk saját szemléletformálásunkat, a természettudományos módszerek elterjesztését. Hisszük, a gyermekek számára fontos, hogy szeressék, hogy meghallgassák őket, hogy figyeljenek rájuk. Mindez befolyásolja személyekhez kötődésüket, tevékenységeiket, viselkedésüket. Szükséges, hogy szülő és óvónő együtt fáradozzon a gyermekek fejlesztésén. Érezzük és tudjuk is, hogy aki közvetlen tapasztalatot szerez, akinek átélt élménye van valamiről, az tudja hitelessé formálni véleményét abban a vonatkozásban. Az óvodai élet mindennapjaiban a gyermekek érdekét mindennél előbbre tartjuk. Sokan gondoljuk (és egyre többen szerencsére), hogy a világ megmaradása attól függ, hogy a mai ember hogyan él, hogyan neveli generációk hosszú sorát.

6


II/1/1.

GYERMEKKÉP „Nincs még egy ilyen kor, amikor a gyermeknek nagyobb szüksége lenne az értelmes segítségre, és minden, ami akadályozza a kreatív tevékenységben, a tökéletesség elérésének esélyét csökkenti.” /Montessori/

Világunk felnőttekre szabott. Méretei, eszmeisége a „nagyok” elvárásait tükrözi. Ebben a zaklatott, nehezen érthető világban kell, hogy legyen helyük a gyermekeknek. Fel kell őket emelnünk, hogy lássanak, halljanak; és ha kell, guggoljunk hozzájuk, hogy mi is lássuk és halljuk őket. Akkor megértjük, mit is kívánnak ők! Hogy elérjék a fogast, legyőzzék az óriást, legyen varázsceruzájuk és hétszínviráguk. A csodát kérik tőlünk és a segítséget, hogy megfejthessenek száz és ezer titkot. Nagyra szeretnének nőni, mint anya, apa és a többi felnőtt. Szóval, pillantással kérik tőlünk, hogy szeressük őket. Mert ők olyan őszintén tudnak szeretni. Ha igazán odafigyelünk rájuk és tiszteljük őket, akkor őszinte lesz minden megnyilvánulásuk, és egyéniségüket fel nem adva válnak EMBERRÉ. Óvodai nevelésünk középpontjában a gyermek áll. Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Olyan gyermek nevelése a célunk, aki érzelmileg kiegyensúlyozott, kötődik környezetéhez és jól tájékozódik abban. Az új és ismeretlen iránt nyitott és fogékony, önmagát illetve másokat elfogad és értékelni tud, érdeklődési körének megfelelően a tevékenységek aktív résztvevője.

II/1/2. ÓVODAKÉP Az óvodakép közös megfogalmazása azoknak az elemeknek az összegyűjtését tette szükségessé, amelyet minden tagintézmény vállal. FELADATUNK NEHÉZ, DE NAGYON SZÉP: AZ EMBERNEVELÉS Nevelőtestületünk minden tudásával a nevelőmunka minden területén biztosítja a gyermeki személyiség tiszteletét, elfogadását, szeretetét, megbecsülését. A munkába rohanó, a mindennapi megélhetésért küzdő szülőnek nem jut ideje arra, hogy gyermekével megismertesse, megszerettesse a természet nyújtotta szépet, a régmúlt idők gazdagságát, egyszerűségét. A fokozatos elszegényedés, a gyakori válások következtében egyre inkább jellemző, hogy kevés hangsúlyt kapnak az érzelmi kapcsolatok. A csökkenő kulturális lehetőségek és igények hátrányosan befolyásolják a gyermeki fejlődést, gyakori a gyermekkori agresszivitás, beilleszkedési zavar.

7


Az ingerszegény környezet, a nagyarányú munkanélküliség, a kedvezőtlen szociokulturális körülmények gyakran veszélyeztetik a gyermekek harmonikus fejlődését, személyiségük optimális kibontakozását. Mindezek tudatában külső, belső környezetünket úgy alakítjuk, hogy az családias, értékeket, érzelmeket sugárzó legyen. Legfőbb törekvésünk, hogy a ránk bízott kisgyermekek az óvodában töltött 3-4 évüket boldogan, kiegyensúlyozottan, biztonságban éljék. Mindent megteszünk azért, hogy a szülő nyomon követhesse gyermeke óvodai fejlődését, megfigyelhessen, kérdezhessen, kérhessen, javasolhasson, kezdeményezzen. A nevelés aktív közreműködője legyen. Nem csak az egészséges gyermeknek van joga a boldog gyermekkorhoz, ezért mi felvállaljuk azoknak a különleges bánásmódot igénylő kisgyermekeknek a gondozását, fejlesztését, akik közösségben foglalkoztathatók. A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a gyermeki személyiség kibontakoztatásán keresztül, az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében: - a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését, - a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésük segítését, - a különleges bánásmódot igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését fontos feladatunknak tekintjük. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésében támogatjuk a befogadás lehetőségét, a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Törekszünk, a gyermekközpontú, gyermeki személyiség kibontakoztatására, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére, elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségének megvalósítását és az ezzel kapcsolatos előítéletek lebontását, biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét. Befogadó nevelési szemlélettel, integrált szervezéssel egyenlő esélyt teremtünk valamennyi bennünket választó óvodás gyermek számára. II/1/3.

AZ ÓVODA SZERKEZETE

A gyermekek gondozására, nevelésére 37 óvodai csoportszoba áll rendelkezésünkre 9 telephelyen. A gyermekek három évig ugyanabban a csoportszobában élik óvodás életüket. A csoportok szerkezete - a gyerekek életkorát tekintve a szülők igénye és a körülmények változása (beiratkozók létszáma, csoportlétszám változása) alapján homogén és heterogén is lehet. Mindkét csoportszervezésben a fejlesztés tartalma maradéktalanul megvalósítható. Lehetőség szerint a szülői igényeket figyelembe vesszük a gyermekek csoportba sorolásánál. Ha a gyermeknek csoportot kell ismételnie - életkora miatt -, azt elsősorban a kiscsoportban teszi. A nagycsoport ismétlését az óvónő véleménye, a szülő kérése, illetve szakszolgálati mérés eredménye indokolhatja.

8


A csoportban együtt dolgozó óvónők személye csak kényszerítő hatásra változik. Ezért együttműködésük emberileg és szakmailag is a lehető legharmonikusabb. A gyermekekkel óvodába érkezésüktől távozásukig óvónő foglalkozik. Kiscsoporttól iskolába lépésig a gyerekeket lehetőség szerint ugyanazok az óvónők nevelik. A különleges bánásmódot igénylő, a hátrányos, valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket integráltan neveljük.

II/1/4.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

Óvodáinkban valamennyi óvónő felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A pedagógiai önállóságot biztosítja, hogy az intézmény élén szakmailag független intézményvezető áll. Közvetlen munkatársa az intézményvezető helyettes, a tagóvoda vezetők, az óvodatitkárok. Feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza. A nevelőtestület azonos célokért azonos elvek alapján, változatos módszerekkel dolgozik, szakképzett dajkák és pedagógiai asszisztensek segítségével. A gyermek számára követendő minta biztosítéka az igényes nevelői és emberi magatartás. Az óvónőkre jellemző szakmai igényesség feltétele az eredményes, megújulásra kész nevelői magatartásnak, munkának. Természetes mindannyiunk számára a folyamatos önképzés, a továbbképzéseken való részvétel igénye. A továbbképzések iránti igény kielégítése érdekében magunk is keressük a lehetőségeket. Megszervezzük, lebonyolítjuk a tapasztalatcseréket, lehetőségeket biztosítunk az előadásokhoz. Mindenki természetesnek tartja, hogy a tudást, amihez hozzájutott, megossza kolléganőivel. A Tagóvoda vezetőket hatékonyan segítik a nevelőmunka tervezésében, irányításában, ellenőrzésében: - tagóvoda-vezető helyettesek - munkaközösség-vezetők, - fejlesztőpedagógus, gyógypedagógiai asszisztens óvónők - szakmai megbízatást teljesítő kollégák A feladatok elosztásánál meghatározó az óvónő többlettudása, emberi és szakmai képességei, igényessége. Szakmai megbízások olyan nevelési területeken fogalmazódnak meg, ahol munkánkat hatékonyabbá kívánjuk tenni. A munkaközösség feladatait a mindenkori igények és az aktualitások határozzák meg.

9


A fejlesztő pedagógusoknak igen fontos szerepe van az egyre gyakoribb nevelési problémák megoldásának segítésében. A beszédhibák korrigálása a logopédus, a beszédfejlesztő óvónők közreműködésével hatékonyan megoldott. A gyermekek egészséges fejlődését rendszeresen ellenőrzi az óvoda védőnője. A veszélyeztetett, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit képviselik a gyermekvédelmi felelősök. Munkánk eredményes végrehajtásához rendszeres segítséget kérünk és kapcsolatot tartunk a különböző szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltatókkal. Rendelkezünk azokkal a feltételekkel, melyek lehetővé teszik a gyermeki képességek fejlesztését, a szülői igények kielégítését, a gyermeki öröm biztosítását. Nevelőtestületünk örömmel fogadja a kihívásokat, az embert próbáló feladatokat. Egymást segítve igyekszünk, hogy meg tudjunk felelni az elvárásoknak.

II/2.

AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁTFOGÓ TERVE

II/2/1. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló része, nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb hétéves korig, ill. az iskolai érettség eléréséig. Közös célok: Az óvodai nevelés célja, hogy az óvodás gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is). Egyéni képességek fejlesztése, mely mindig az adott gyermek aktuális fejlettségéhez igazodik. (A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek, fejlődnek.) A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő gyermekek harmonikus személyiségfejlesztése. A sérült funkciók differenciált működésének tudatos fejlesztésével a kompenzáció biztosítása. Sikerorientált, a környezetben jól eligazodó, problémájára - aktívan közreműködve- saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező gyermekek nevelése. A mély természetszeretet és az egészséges életmód szokásainak kialakítása. A néphagyomány ápolás és a természetszeretet átörökítése a gyermek érzelmein át, a családok aktív együttműködésével.

10


A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése. A kreativitás előtérbe helyezése, kiemelt tehetség és a kompetenciaérzés kialakítása. II/2/2. Közös alapelvek Az Óvodaigazgatóság valamennyi óvodájában érvényesülnek a különböző innovatív pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését. Az óvodai nevelési program az Alapprogramra épül, amelynek szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. Programunk elkészítésekor figyelembe vettük:  a nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét  a különleges bánásmódot igénylő gyermekek óvodai nevelésével összefüggő irányelveket Valamennyi tagóvodára jellemző alapelvek:  A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti azt, miközben érvényesíti a családokkal való együttműködést.  A gyermeki személyiséget tisztelet, szeretet, elfogadás, megbecsülés, bizalom és védelem övezi.  Megvalósul az érzelmi biztonság, otthonos, derűs, szeretetteljes légkör feltétele és mindenkor, minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembe vétele, és szükségleteinek kielégítése.  Érvényesül az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazodó pedagógiai intézkedések, műveltségtartalmak közvetítésével, a gyermekek személyiség fejlődésének és egyéni képességeinek kibontakoztatása az egyéni bánásmód elve és az esélyegyenlőség előmozdítása.  A különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése során megvalósul a tolerancia, a különbözőségek elfogadásának elve, a differenciált képességfejlesztés, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségének megvalósítása. II/2/3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI: II/2/3/1. Az óvodai nevelés közös feladatai Az óvodai nevelés feladata valamennyi intézményben, alapvetően a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül:  az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés,  az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása,

11


 

az egészséges életmód alakítása, a környezettudatos magatartás, a környezetvédelem és megóvás, valamint a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakítása,

Ennek érdekében feladataink: A célok eléréséhez szükséges feltételek biztosítása. A családokkal való szoros együttműködés, együtt nevelés. A fejlesztés tartalmának az egyén fejlődéséhez igazodó tervezése, alakítása. A személyiség teljes megismerésére törekvés az optimális fejlesztés érdekében. A minőségileg garantált felemelkedés esélyét biztosító óvodai ellátás megteremtése valamennyi gyermek számára. A nevelés oktatás színvonalának folyamatos fejlesztése a külső és belső igények, a változások figyelembe vételével. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok:  Az egészséges táplálkozás.  A mindennapos testnevelés, testmozgás.  A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek.  A baleset-megelőzés.  A személyi higiéné.  A gyermek testi-lelki épségének megóvása, erkölcsi védelme.  A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.  Az egészséges életmód, betegségmegelőzés, valamint a biztonságos környezet szokásainak alakítása.  A gyermek komfortérzetének biztosítása.  A természetes mozgáskedv fenntartása mellett a társra figyelés fejlesztése, rendszeres mozgással az egészséges életvitel, testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. A gyermek személyiségének fejlődése érdekében, az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítése. A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra- építve változatos tevékenységek biztosítása természeti és társadalmi környezetükről Az anyanyelv és a kommunikáció, különböző formáinak hangsúlyozott alakítása nevelő tevékenységünk során. A spontán szerzett gyermeki tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése valamint az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek esetében a szokásos tartalmú és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálás alkalmazása, felzárkóztatása. A gyermekek és szülők emberi méltóságának tiszteletben tartása. A szociálisan rászoruló hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek differenciált fejlesztése, családok segítése.

12


A másság felé fordulás természetessé válásának elősegítése. A gyermek, mindenek felett álló érdekének szem előtt tartása. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása II/2/3/2. SIKERKRITÉRIUMOK A nevelőmunkánk eredményeként gyermekeink: Kielégíthetik társas szükségleteiket. Megvalósíthatják „én-érvényesítő” törekvéseiket. Emberi kapcsolataikat pozitív érzelmi töltés jellemzi. Közös élményekre épülő közös tevékenységekben vesznek részt. Kialakul én-tudatuk, fejlődik szociális érzékenységük. Életkoruknak megfelelő erkölcsi tulajdonságokkal (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, egymás iránti figyelem) és akarati tulajdonságokkal (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) rendelkeznek. Egészségesek, edzettek, alkalmazkodó képesek lesznek. Mozgásuk összerendezetté válik. Felismerik alapvető testi szükségleteiket, hozzájárulnak azok kielégítéséhez. Elsajátítják a megfelelő egészségügyi szokásokat. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés célját és gyakorlatának elemeit Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat. Szívesen tartózkodnak, tevékenykednek a szabadban. Pozitívan viszonyulnak környezetükhöz. Rá tudnak csodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelik és becsülik azt. Az óvodáskor végére rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, melyek lehetővé teszik számukra az iskola megkezdését, és örömmel várják is azt. Testi, értelmi, közösségi fejlődésüknek megfelelő iskolatípusba kerülhetnek II/2/4. AZ ÓVODAI NEVELÉS RENDSZERE Az óvodai nevelés feladatai szerteágazó, egymásra épülő, egymással összefüggő, komplexen érvényesülő tevékenységek, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. a./ A nevelés alapvető keretei: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, - az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. b./ Az óvodai nevelés eszközei, a gyermek tevékenységei: - játék - munka-jellegű tevékenység, - tanulás, - kompetencia-fejlesztés (I.sz. Tagóvoda)

13


Alapvető fontosságú a játék, mely a gyermek minden tevékenységét át kell, hogy hassa. c./ A gyermeki tevékenység tartalma: A gyermek tevékenységének tartalmát a nevelési területek szolgálják:  környezeti nevelés  anyanyelvi nevelés- kommunikáció  esztétikai nevelés  vers, mese  ének, zene, énekes játék, gyermektánc  rajzolás, mintázás, kézimunka  külső világ tevékeny megismerése: környezeti jellegű tapasztalatok, matematikai jellegű tapasztalatok  mozgás  kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztésének tartalma  nemzetiségi nevelés d./ Kapcsolatok más nevelési színterekkel: A nevelőmunka csak a nevelés színtereinek együttműködésével lehet eredményes, elsődlegesen fontos a családi és az óvodai nevelés összehangolása. Fő területek: A nevelés alapvető keretei

A gyermek A gyermeki tevékenység- formái tevékenység tartalmi eszközei Gondozás, Játék Környezeti nevelés egészséges életMunka jellegű tev. Anyanyelvi nevelés módra nevelés kommunikáció Tanulás Esztétikai nevelés -. vers, mese az érzelmi, az -. ének, zene, erkölcsi és a énekes játék, közösségi nevelés gyermektánc -. rajzolás, mintázás, kézimunka. Külső világ tevékeny megismerése -környezeti jellegű tapasztalatok -matematikai jellegű tapasztalatok Mozgás

Kapcsolatok más nevelési színterekkel Család Bölcsőde Iskola Egyéb intézmények

14


Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése A fejlődés jellemzői II/2/5. Az óvodai élet megszervezése Óvodáinkban a gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét A napirend igazodik a különböző programokban megfogalmazott feladatokhoz. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített – nem kötelező – feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. II/2/6 Szervezeti és időkeret II/2/6/1 Csoportszervezés Az óvodai csoport szerkezetének kialakításakor figyelembe vesszük:  az óvoda hagyományait, adottságait  a szülők igényeit  a gyermek fejlettségi (testi, lelki, szociális) mutatóit.  az integrációt elősegítő csoportalakítás lehetőségeit A hátrányos helyzetű gyermek arányos elosztásának figyelemmel kísérése Minden 3 éves gyermek felvételének biztosítása a gyermekek fejlődése érdekében Az óvodapedagógusok törekvése, segíteni a gyermekeket, hogy a fejlődés során eljussanak abba az állapotba, amely által óvodásból iskolássá érnek. Nevelési hatékonyságunkat a tudatos képességfejlesztéssel – kognitív, kommunikációs – magyarázzuk, melyekhez nélkülözhetetlenek a „kortársi csoporthatások”.

15


Az azonos életkor nem jelenti azonban a gyermekek homogén fejlettségi szintjét. Fontos feladatunk az egyéni fejlettségi szintnek megfelelő differenciált fejlesztő munka (felzárkóztatás, képességfejlesztés). Ezt a csoportszerkezetet indokolja egyrészt a szülői elvárás, másrészt a mozgásfejlesztés hangsúlyozása. A csoportokat lehetőség szerint mindkét óvodapedagógus és dajka végigviszi az iskolába lépésig. II/2/6/2. Napirend, Heti rend Napirend, heti rend biztosítja a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezését, szervezését. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására törekszünk, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napirend lehetőséget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre, a szabad játék kiteljesedésére megfelelő időt biztosít arra, hogy a gyermek minden tevékenységét befejezze, pontosan elvégezze. Figyelembe vesszük a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítésére fordítható időkeretet. Így a napirendben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek, (étkezés, gondozás, mindennapos testnevelés), melyek segítik a gyermeket eligazodni az időben, és nyugalmat, folytonosságot, támaszt biztosítanak. A gondozásnak kiemelt jelentősége van a nevelésben, a kapcsolatépítésben, a gyermekek önállóságának fejlődésének elősegítésében, együttműködve a gondozást végző óvodapedagógusokkal és dajkákkal. A nyári időszak napirendjét is gondosan és tartalmasan tervezzük meg. Az év közben már kialakított szabályok, szokások, normarendszer megtartásával adjunk lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadabban élvezze, és kötetlenebb formában biztosítsuk számukra a változatos tevékenységet. Az évszakokhoz igazodva, az óvoda sajátosságait figyelembe véve, a gyermekek mozgásigényét előtérbe helyezve tervezzük meg a csoportok napirendjét. A napirend kialakításánál sok szempontot kellett figyelembe vennünk, nevezetesen: A gyermekek fél héttől kilenc óráig folyamatosan érkeznek a csoportba, ezért a tízórainak csak a kezdetét határoztuk meg. Ez azért fontos, mert a gyermekek önként dönthetik el, hogy mikor szeretnének tízóraizni, hogy befejezik- e a játékot, vagy előbb tízóraiznak és utána folytatják az elkezdett tevékenységet. A folyamatos tízórai miatt a csoportszobákat is úgy rendezzük át, hogy a különböző tevékenységek ne zavarják egymást: legyen elegendő hely a játékra és egy meghatározott külön rész a tízóraizók számára.

16


A napirend rugalmassága lehetővé teszi, hogy a gyerekek egyéni tempójuk, teljesítőképességük, igényük szerint végezzék a különböző tevékenységeket. Az egy időben végzett többféle tevékenység lehetőséget ad, a gyerekeknek, hogy tapintatosak, türelmesek legyenek egymással, tudjanak alkalmazkodni társaikhoz, s ez által erősödjön az önfegyelmük. Nekünk, óvónőknek is könnyebb megfigyelni a gyerekeket: milyen szinten állnak pl. az önkiszolgálás terén, miben kell még segítenünk az önállóságuk fejlesztése érdekében. Ilyenkor egyénileg is tudunk a gyerekeknek segíteni, el tudjuk látni őket tanácsokkal, oda tudunk figyelni rájuk, segítséget tudunk adni, példát tudunk mutatni a cselekvés bemutatásával. A megfelelő helyes életritmus kialakításánál nagy hangsúlyt kap a szokások alakítása, megalapozása: a jó szokások kialakítása, az igények felkeltése mintaadással, megfelelő tevékenységek és időkeretek biztosításával. A csoport életéhez rugalmasan alkalmazkodva tervezzük az egyéni fejlesztést a csoportszobában vagy az udvaron. Minta a napirend megtervezéséhez: A tevékenységek ideje:

A tevékenységek megnevezése:

630-700

Összevont gyülekezés, játék

700-1145

Az érkező gyermekek fogadása, játék, szabadon választott tevékenységek, közben reggeli. Mese, közös játék. Csoportos beszélgetések mikro-csoportos foglakozások. Mindennapos testnevelés. Tapasztalatszerző séták, levegőzés, mozgás a szabadban.

1145-1245

Öltözködés, étkezés előkészítése, ebéd (a déli étkezés időpontja változhat, pl. az 5-7 évesek több időt tölthetnek a levegőn az alvásigény függvényében).

1245-1445

Testápolás, pihenés előkészítése, pihenés.

1445-1530

Testápolás, étkezés előkészítése, uzsonna.

1530-1700

Játék, az időjárás függvényében levegőzés egyéb szabadon választott tevékenységek.

17


A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportokban, és lehetőséget nyújt a normarendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A beszoktatás idején ügyelünk a rugalmasabb és alkalmazkodóbb heti-rend összeállítására. Később az iskolára való felkészítés feladatai a heti rend pontosabb betartását kívánják meg. A heti rend tevékenységrendszere az alapprogram által szabályozott. A heti rend kialakítása a napirendhez hasonlóan a helyi adottságok, igények, lehetőségek, hagyományok figyelembe vételével, a helyzethez rugalmasan alkalmazkodva történik. A heti rend nem a napokhoz kötött tevékenységeket jelenti, hanem egy- egy környezeti téma köré csoportosítva, azt körbejárva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül. Kivételt képez a mozgás, sajátos feladatai, céljai, speciális eszköz- és helyigénye miatt. A rugalmas heti rend lehetőséget biztosít a komplex fejlesztésre, mely során:  kihasználjuk a spontán adódó helyzeteket  a gyermekek igényét aktivitását  az aktuális feladatokat.

Heti rend KÖTÖTT VAGY KEZDEMÉNYEZÉSEN ALAPULÓ TEVÉKENYSÉGSZERVEZÉS A külső világ tevékeny megismerése Vers- mese-anyanyelv Rajzolás, mintázás, kézi munka Matematikai nevelés Ének- zene, énekes játék, gyermektánc Testnevelés Mindennapi testnevelés II/3. II/3/1.

KERETEK

Délelőtti játékba integrált tanulás Udvari játékba integrált tanulás Séta során, helyszínen történő tapasztalatszerzés

A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés tevékenységrendszere az alábbiakban foglalható össze:  a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;  a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;  a gyermek testi képességei fejlődésének segítése; 18

   

Bajai Óvodaigazgatóság 6500 Baja Oltványi u. 14. Telefon: 79/325 599 Email: [email protected] a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez, és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése során  formálódnak az egészséges életvitelhez szükséges jártasságok, készségek,  fejlődnek testi képességeik.

Feladat: Megteremtjük a gyerek egészséges testi, lelki fejlődéséhez, biztonságához szükséges belső és külső környezeti feltételeket. Biztosítjuk a mozgás, levegőzés, edzés gyakori lehetőségét. Napirendünkkel kialakítjuk a helyes életritmust. Megalapozzuk a gyermekben a tisztaság igényét. Megteremtjük, elmélyítjük a gondozáshoz szükséges bensőséges kapcsolatot felnőtt-gyerek között. Megismerve a család gondozási szokásait, igyekszünk azt összehangolni az óvodai gondozás szokásaival. A gyermeknek mindig annyi segítséget adunk, amennyire szüksége van. Támogatjuk önállósulásuk fejlődését. Figyelmet fordítunk a gyerek testi higiénéjére és egészségére. Szoros kapcsolatot tartunk azokkal a családokkal, akiknek gyermeke krónikus betegségben szenved. A napközben megbetegedett gyerekről gondoskodunk, szülőjét értesítjük. Segítünk kialakítani a gyerekben a szokást, hogy a WC-t természetes módon használja, intim gondjait elmondja. Kialakítjuk a gyerekben az igényességet önmaga, környezete tisztasága, rendje iránt. A szülők segítségével próbáljuk elérni, hogy a gyermekek ruházata kényelmes, célszerű legyen. Csoportban való használatra csak a lábak egészséges fejlődését nem gátló lábbelit fogadunk el. Törekszünk a balesetek kiküszöbölésére - nagyfokú odafigyeléssel. Ha mégis előfordul, a gyermeket orvoshoz visszük, a szülőt erről értesítjük. A szülők bevonásával próbálunk tenni azért, hogy a gyermekek étrendje segítse az egészséges testi fejlődést. Az évszaknak megfelelően, természetes vitaminok, zöldség, gyümölcs, gyógyteák rendszeres fogyasztását biztosítjuk - a szülők bevonásával.

19


Megteremtjük a kulturált étkezés feltételeit, a szabályok betartására neveljük a gyermekeket. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek bizonyos időn belül igényüknek megfelelően reggelizhessenek, uzsonnázhassanak. Megteremtjük az étkezések természetes, derűs légkörét. Tudomásul vesszük az egyéni különbségeket, különös gonddal, ha ezt betegség okozza. Minden feltételt biztosítunk ahhoz, hogy a gyermek nyugodtan, zavartalanul pihenhessen. Tudomásul vesszük az egyéni adottságokat, igényeket. Figyelemmel kísérjük a gyerek testi, lelki állapotát, érzékszerveinek épségét. Amennyiben rendellenességet tapasztalunk, közöljük ezt a szülővel, és szakember segítségét kérjük. Megszervezzük a rendszeres védőnői és orvosi ellenőrzést, vizsgálatot. Az egészséges életmódra nevelés területei: a) gondozás b) testi nevelés c) egészségvédelem, edzés

d) egészséges környezet kialakítása. A gyermek tevékenységei: Öltöznek, vetkőznek, kiszolgálják önmagukat, társaikat is. Rendszeresen részt vesznek környezetük tisztán és rendben tartásában. Egyéni igényeik szerint étkeznek, alszanak. Sokat játszanak, mozognak, tornáznak a szabadban. Elvégzik a testápolással, szájápolással kapcsolatos tevékenységeket. A fejlődés főbb jellemzői: Testápolással kapcsolatos mindennapi szükségleteiket életkoruknak megfelelően, segítség nélkül végzik. Öltözködésben önállóság és rendszeretet jellemzi őket. Helyesen használják az evőeszközöket. Igénylik az asztal esztétikus rendjét, és étkezés közben kulturáltan viselkednek. Az önkiszolgálást teljes önállósággal, természetes teendőként látják el. Saját személyük és környezetük gondozottságára, rendjére ügyelnek. Észreveszik elvégezhető feladataikat és segítséget nyújtanak társaiknak, valamint a felnőtteknek. Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés célját és gyakorlatának elemeit Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat. Az egészséges életmóddal kapcsolatos kulturált viselkedési szabályokat betartják. Módszertani alapelvek: A tiszta, egészséges, balesetmentes környezet megteremtése. Testi, érzékszervi problémák megelőzése, korrekciója. Az egyéni igények, sajátosságok, képességek tudomásul vétele. 20


Testközeli kapcsolat kialakítása óvónő és gyerek között. Nagyfokú önállóság fejlesztése. Együttműködés a családdal. Fokozatosság, rendszeresség. Tevékenykedtetés. II/3/2.

AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS

Kiegyensúlyozott, érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes légkörben, a családi nevelést kiegészítve  alakulnak a gyermekek társas szükségletei,  gazdagodnak az erkölcsi, esztétikai, intellektuális érzelmei,  fejlődik a közösséghez és különbözőségek elfogadásához való pozitív viszonyuk,  erősödnek a nemzetiségi hagyományok, szokások, a nemzetiségi nyelv szerepe horvát, német.(Kinizsi, Damjanich, Templom u. óvoda) Feladat: A gyermekek életrendjét napirendben határozzuk meg. Ezzel megteremtjük a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek a tevékenységeiket szabadon választhassák meg. Az egész nap folyamán minden tevékenységre vonatkozóan biztosítjuk a folyamatosságot. Bevonjuk a gyermekeket csoportszobájuk alakításába, szépítésébe. Egyértelművé tesszük a gyermek számára, hogy mit és miért tartunk helyesnek, mit miért utasítunk el, mi áll tőlünk távol. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekkel szemben támasztott követelmények, igények azonos elvek szerint valósuljanak meg. Éreztetjük, hogy a csoport minden tagja egyénenként fontos. Segítjük az „én-tudat” alakulását, megerősödését. Igyekszünk elérni, hogy a csoport tagjai figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat társuk helyzetébe. Lehetővé tesszük, hogy a közösségben megerősödjön az én, és elkülönüljön a másik. Nem erőltetjük a kapcsolatokat, de segítjük, támogatjuk a gyerekek egymáshoz való kötődését. Tapintatosan segítjük a visszahúzódó gyereket a kapcsolatteremtésben. Erősítjük a baráti kapcsolatokban a pozitív tulajdonságokat. Biztosítjuk a lehetőségét a bölcsődéből, családból, külső környezetből hozott kapcsolatok ápolásának. Megtapasztaltatjuk azt, hogy a közösen végzett tevékenység örömtelibb, eredményesebb, erősítjük a „mi-tudat” létrejöttét. Minden gyereket buzdítunk arra, hogy vállaljon feladatot, fogadja el mások terveit, tanuljon esetenként lemondani elképzeléseiről. Figyelemmel kísérjük a gyermeki felelősség megnyilvánulásait. Hozzászoktatjuk őket a másság elfogadásához.

21


Szervezzük a különböző csoportok közötti kapcsolatokat. Ezeket az alkalmakat, valamint ünnepeinket felejthetetlenné tesszük saját énekünkkel, hangszeres játékkal, bábozással, dramatizálással. Megteremtjük saját hagyományainkat. A gyermek megterhelő szerepeltetését elkerüljük. Tiszteletben tartjuk a család ünnepeit, hagyományait. A gyermek tevékenységei: Életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően sokféle tevékenységben vesznek részt kedvük szerint. Élményeiket számukra vonzó formában feldolgozzák. Részt vesznek az óvodai élet valamennyi területén ismétlődő tevékenységekben, ünnepeken, ünnepélyeken, azok előkészítésében, bonyolításában. Ajándékokat készítenek különböző alkalmakra egymásnak, felnőtteknek. Tervezgetik a kellemes élményt ígérő eseményeket. Segítik egymást mindenféle tevékenységben. A nagyok meghívják a kisebbeket jeles alkalmakra. Kirándulni mennek a csoportok együtt a családokkal. A fejlődés főbb jellemzői: Az eddig kialakult szokások a gyerekek igényévé válnak, amelynek természetes módon tesznek eleget. A választott tevékenységekben aktívan, örömmel vesznek részt. Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat. Észreveszik, hogy kinek miben van szüksége segítségre. Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvónő és társaik közlését, kérdését. Önként vagy az óvónő kérésére bekapcsolódnak a foglalkozásokba, figyelnek az óvónőre, a feladatot útmutatásainak megfelelően végzik. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk eredményeire. Együtt éreznek társaikkal, érdeklődnek egymás iránt. Elfogadják társaik esetleges másságát. Bíznak önmagukban, társaikban. Természetes módon kialakulnak a baráti kapcsolatok. A vállalt feladatért felelősséget éreznek, képesek társaikkal együttműködni. Saját érzéseiket szükség esetén alárendelik a közösségnek. Módszertani alapelvek: Az óvónő viszonya a közösségi értékekhez egyértelmű legyen. Határozott, de barátságos, szeretetteljes, őszinte óvónői magatartás. Az egyéni sajátosságokhoz igazodó bánásmód. A tűrő- és konfliktusmegoldó képesség fokozatos alakítása.

22


A közösség és az egyén, az egyén és a közösség egymásra hatása a gyermeki fejlődés szempontjából meghatározó. A közösségi élet szokásainak fokozatos betartása. Gyermek iránti bizalom. II/3/3. Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Valamennyi óvodában az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció, különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Az anyanyelv megbecsülésén és szeretetén keresztül alakul:  a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs készsége,  beszédészleléssel a beszédhangok felismerése, kapcsolása,  beszédmegértéssel a szavak, szókapcsolatok, mondatok jelentésének tartalmának megértése,  és értelmi (kognitív) képességeik. Feladat: A kommunikáció, különböző formáinak alakítása, a beszélő környezet, a helyes minta a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartásával, ösztönzésével, szabályközvetítéssel és a gyermeki kérdések támogatásával. Tevékenységekben az anyanyelv gazdagságának megismertetése, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése, használatának gyakorlása. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése A kognitív képességek fejlesztése az egyre pontosabb, valósághű észlelés, a figyelem, a képzelet, a problémamegoldó, a kreatív és az alakuló fogalmi gondolkodás fejlesztésével.

23


Szókincs bővítése, metakommunikációs helyzet teremtése (gesztusok, arckifejezések, testtartások, testbeszéd). Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. A csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka beszédmintájának, kommunikációjának összehangolása A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés, együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végéig: Beszédük érthető, kifejező, összefüggő, a különféle élethelyzetekben használnak az elvont kifejezéseket Beszédfegyelmük kialakul, nyugodtan, figyelmesen végighallgatják a felnőtteket és társaikat Koruknak megfelelően kialakult a pontos érzékelés, észlelés, képesek vizuális, auditív differenciálásra. Térbeli viszonyokat képesek felismerni és megnevezni. Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is. Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, emlékezetük, szándékos figyelmük fejlődik Gondolkodásukra a problémamegoldásra törekvés és kreativitás a jellemző. Bátran és szíves kommunikálnak a társaikkal és a felnőttekkel. A metakommunikációs jelzéseket használják, a környezetükben élő személyekkel jól kommunikálnak. Tudnak szemkontaktust teremteni és tartani.

II/4. II/4/1.

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI JÁTÉK

Feladat: A játékot a gyermek alapvető tevékenységeként értékelve különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy megteremtsük azokat az élményeket, lehetőségeket, körülményeket, amelyek biztosítják, hogy a játék a gyermek számára örömforrás legyen. A napirendben a játékra fordítjuk a legtöbb időt. Bizonyos idejű felfüggesztését jelenti csupán a gondozási teendők, a munka jellegű tevékenységek, a szervezett tanulás bonyolítása. Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a gyermek ismeretei, tapasztalatai bővüljenek, elmélyüljenek a játékban is. A játék útján ismertetjük meg őket a világgal, tárgyakkal, tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel - ezzel a gyermek értelmi képességeinek fejlődését segítjük elő. A gyermekek játékát közvetett módon irányítjuk. Hagyjuk, hogy saját elgondolásaikat megvalósíthassák, fantáziájuk, hangulataik, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak. A különböző elgondolások megbeszélésével, a társak ötletei iránti nyitottságra ösztönözzük őket, így az új lehetőségek gazdag áramlásával a kreatív együttműködés fejlődését segítjük elő. 24


Csak akkor avatkozunk be a gyermeki játékba, ha ezt indokoltnak érezzük; ha a gyermek ezt igényli; ha a játék továbbfejlesztése indokolja; ha a konfliktust nem tudják a gyerekek önállóan megoldani; ha technikai segítségadásra van szükségük. Folyamatosan figyelemmel kísérjük és megköveteljük, hogy az alapvető viselkedési, udvariassági szokásokat a játék keretében, folyamatában is tartsák be. A játszó csoportot felügyelet nélkül nem hagyjuk. Figyelemmel kísérjük, hogyan szervezik játékukat, valósítják meg elképzeléseiket, az egyes gyermek hogyan viselkedik játék közben, milyen szerepet vállal, milyen mértékben éli bele magát szerepeibe. Megteremtjük a lehetőséget arra is, hogy ha a gyermek igényli, egyedül is játszhasson. Ezeket a gyermeki megnyilvánulásokat jelzésként értékeljük a gyermek érzelmi-hangulati állapotáról, az értelmi képességek, a beszéd alakulásáról. Az állandó játszóhelyek mellett paravánokkal, hordozható egyszerű eszközökkel tesszük lehetővé, hogy a játékukhoz szükséges helyet önállóan alakítsák ki, s ez az átrendezés addig maradjon így, amíg a játékhoz szükséges. Az udvaron külön homokozót, játékteret és játékeszközöket biztosítunk. Így itt is a játékeszközök megőrzésére, rendben tartására szoktatjuk őket. Szükségesnek tartjuk, hogy a szülőket meggyőzzük arról, mennyire fontos a gyermekükkel való rendszeres közös játék az érzelmi fejlődésben, a szülő-gyermek jó kapcsolata alakulásában. Játszóházi foglalkozásokon és játékdélutánokon mutatjuk meg a szülőknek, hogyan, mivel és mit tudnak közösen játszani, barkácsolni gyermekeikkel. Nem csak a produktumra, de az örömteli együttlétre is példát mutatunk. A játékot úgy tekintjük, mint a nevelési célok elérésének legfőbb eszközét. Igyekszünk ezt a szülőkben is tudatosítani. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Valamennyi óvodában biztosítani kell a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játéknak kiemelt jelentőségének meg kell mutatkoznia az óvodák napirendjében és időbeosztásában is. A gyermek tevékenységei: A gyermekek az óvodába lépéstől kezdve folyamatosan játszanak. Megismerik a játékeszközöket, megjegyzik helyüket és használatukat. Szívesen rakosgatnak különböző tárgyakat - saját elgondolásuk, szabályaik alapján. Különböző asztali játékokkal játszanak - kirakóznak, legóznak, apró tárgyakat konstruálnak, gyöngyöt fűznek, babát öltöztetnek, autót húzogatnak, tologatnak. Egyszerűbb mozgásokat gyakran kísérnek ismétlődő dallamokkal, szövegekkel. A csoportszoba játszóhelyeit kihasználva - vagy új helyszínek kialakításával - különböző szerepjátékokat játszanak meglévő élményeik alapján. A szerepeket, szabályokat maguk alakítják ki és tartják be. A hiányzó eszközöket elkészítik a közösen összegyűjtött tárgyakból, anyagokból. A megvalósításhoz önállóan - vagy a mi segítségünkkel - fognak hozzá.

25


A szerepjátékokhoz vagy építkezéshez szükséges kiegészítők barkácsolását a mindig rendelkezésükre álló eszközökkel oldják meg. Ezeket többször is felhasználják játékukban, megfelelő helyen tárolják, szívesen megőrzik, mert a saját munkájuk értéke, eredménye. A mindig előttük lévő paraván és bábok, fejdíszek, ruhák, kellékek segítségével dramatizálják kedvenc történeteiket, vagy báboznak mesét, dalt, verset. A különböző helyszínekhez, szerepekhez beszédükben, viselkedésükben, öltözetükben is alkalmazkodnak. Kiválasztják azokat a kellékeket, amelyek legjobban megfelelnek az elképzelt, eltervezett játékhoz. Kockákból, egyéb játékszerekből építményeket, különböző tárgyakat hoznak létre. Építményeiket összekapcsolják, kiegészítik elképzeléseik szerint. Az elkészült terepet változatosan használják. Időnként összekapcsolják a különböző játéktevékenységeket egymással, váltogatják a helyszíneket, szerepeket újabb ötleteik alapján. Különböző mozgásos szabályjátékokat játszanak teremben, szabadban. Ezeket a játékokat néha saját maguk vezetik a szabályoktól és fejlettségüktől függően. Szívesen kezdeményeznek és kapcsolódnak be különböző értelemfejlesztő játékokba. A nevelési gyakorlatban kétféle játékot különböztetünk meg:  A gyermekek szabad játékát, melyhez az óvónő indirekt (közvetett) módon kapcsolódik.  Az óvónő által kezdeményezett nevelési célzatú, tanulási tartalmat hordozó játéktevékenységet, melyben a gyermekek önkéntes alapon vehetnek részt. Módszertani alapelvek: A játék a gyermeki személyiség fejlődésének legfontosabb eszköze. A játékhoz szükséges feltételek - mint élmény, tér, idő, eszköz - biztosítása. A gyermeki játék szabadságának biztosítása. Az óvónő szeressen játszani. A gyermeki érzelmek, indulatok helyes kezelése. A fejlődés egyéni sajátosságainak tiszteletben tartása. A játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete

II/4/2.

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

Feladat: Megteremtjük a munkavégzéshez szükséges nyugodt légkört. Megismertetjük a gyermeket olyan szokásokkal, szabályokkal, amelyek a munkavégzéshez nélkülözhetetlenek. Változatos munkalehetőségeket szervezünk. Lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy ismerkedjen különböző munkaeszközökkel, azok használatával, a munkavégzés célszerűségével.

26


Fokozatosan vezetjük be a különböző munkafajtákat. Figyelembe vesszük az egyéni sajátosságokat és a terhelhetőséget. Sokféle módon biztosítunk lehetőséget az önálló munkavégzésre. Lehetővé tesszük a munka állandóságát és folyamatosságát. Erősítjük a munka iránti pozitív érzelmeket a gyermekben. Megtapasztaltatjuk a gyermekkel azokat az eltérő vonásokat, amelyek a munkát a játéktól megkülönböztetik. A gyermeki munkát mindig ösztönző módon értékeljük. Azokat a munkákat, amelyekre a gyermek képes, nem végezzük el helyette. Törekszünk arra, hogy a szülő is értse, mennyire fontos a gyermek munkájának tiszteletben tartása. A gyermek tevékenységei: Fokozatosan és sikerrel végzik el önmaguk kiszolgálását. Részt vesznek a terem és az udvar rendben tartásában. Segítenek a foglalkozások eszközeinek kiosztásában és összeszedésében. Bekapcsolódnak a csoportszoba dekorálásába, ünnepek előtti díszítésébe. Segítenek a terem, mosdó, öltöző takarításában, a játékok tisztításában. Részt vállalnak az elromlott játékeszközök megjavításában. Alkalomszerűen sütnek, főznek, befőttet, savanyúságot, salátát, illetve apróbb ajándékokat készítenek. Bekapcsolódnak a növények gondozásába, madáretetésbe. Tavasszal ágakat hajtatnak, magokat csíráztatnak. Segítik egymást öltözésben, egyéb tevékenységekben. Teljesítik a felnőttek megbízatásait. A mindennapi tevékenységekben aktívan részt vesznek - naposi teendőket látnak el. A fejlődés főbb jellemzői: Az étkezéssel kapcsolatos naposi tevékenységeket önállóan végzik, bekapcsolódnak környezetük rendbetételébe. Külső és belső környezetük esztétikus rendjének kialakításában, helyreállításában aktívan részt vállalnak (teremben, mosdóban, öltözőben, udvaron). Minden olyan területen segítenek, ahol szükséges. Felelősséggel végzik a rájuk bízott feladatokat (növénygondozás, játéktisztítás, - javítás, takarítás). Biztonsággal használják a munkájukhoz szükséges eszközöket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét. Módszertani alapelvek: A munka az óvodáskor végéig játékos jellegű marad. Segítőkész óvónői magatartás. Egymás és a felnőtt munkájának megbecsülése. Feladattudat és feladattartás erősítése. 27


Egyéni különbségek tudomásul vétele. Megfelelő idő biztosítása a munka elvégzésére. A munka értékteremtő tevékenysége. II/4/3. TANULÁS ÉRTELMI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE Feladat: Az óvodai tanulást cselekvésre, konkrét tapasztalatszerzésre építjük. A tapasztalat- és ismeretszerzés folyamatát a gyermek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntes figyelmére hagyatkozva irányítjuk. Fontosnak tartjuk kiépíteni a tanulás folyamatában (is) az óvónők és a gyermek közötti érzelmi kapcsolatot, a tanulást segítő légkört. Az eredményes tanulás érdekében törekszünk arra, hogy a gyermek kíváncsiságát, tevékenységi vágyát kielégítsük. Hogy szellemi aktivitásra ösztönözzük a gyerekeket, gyakran teremtünk számukra problémahelyzetet. Hagyjuk, hogy átéljék a probléma felfedezésének és megoldásának örömét. Abban segítünk minden gyermeket, hogy önmaga lehetőségeihez képest optimálisan fejlődjön. Építünk a gyermek spontán szerzett tapasztalataira. Biztosítjuk a tanulás tapasztalatszerző, képességfejlesztő, ismeretközvetítő hatásának érvényesülését, a tevékenységekben megvalósuló tanulást. Törekszünk arra, hogy a gyermekek a tárgyakat, jelenségeket természetes környezetükben ismerhessék meg. Az eszközök kiválasztásával ösztönözzük a gyerekeket az érdeklődésre, aktivitásra, gondolkodási műveletek alkalmazására, a probléma felismerésére, megoldására. A nyári hónapokban is lehetővé tesszük, hogy a gyermekek énekelhessenek, mozoghassanak, rajzolhassanak, mesét, verset hallgathassanak, beszélgethessenek környezeti eseményekről, jelenségekről, az őket érdeklő dolgokról. Az egyes foglalkozási ágak anyagának tartalmi kapcsolódását kihasználjuk. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek harmonikus személyiség fejlesztése érdekében megteremtjük a másságot elfogadó környezetet, figyelembe vesszük és érzékeltetjük erényeit, eredményeit, sikeres próbálkozásait. A gyerekekkel szemben támasztott elvárásokat egyéni sajátosságainak, terhelhetőségeinek, biológiai és pszichológiai állapotának megfelelően határozzuk meg. Egyénre szabottan fejlesztjük vagy segítjük akaraterejüket, alkalmazkodóképességüket, együttműködési készségüket, fejlesztő programjukat. Minden gyerek annyi segítséget kap, amennyi egyéni fejlesztés során képessé teszi az önálló cselekvésre. A gyermek tevékenységei: Érzékszerveik segítségével cselekvéses tapasztalatokat szereznek tárgyakról, dolgokról. Elmesélik élményeiket, egyéni tapasztalataikat. Megfigyelik az őket körülvevő világot. 28


Apró otthoni megbízatásokat teljesítenek. Önállóan végeznek - megadott szempontok szerint - megfigyeléseket. Kérik a feladatokat. Ismereteket, tapasztalatokat szereznek spontán és irányított módon környezetükről. Részt vesznek kötetlen és kötött foglalkozásokon. Kérdeznek, véleményt nyilvánítanak, feladatokat oldanak meg, problémákat fedeznek fel. Egyéni munkaformában - saját elképzeléseik alapján - önállóan oldanak meg feladatokat. Mikro - csoportos tevékenység közben összehangolják az együttműködést, egymást segítve tanulnak. Együtt dolgozzák fel tapasztalataikat, a ritkábban alkalmazott frontális foglalkoztatás közben. Módszertani alapelvek: A tanulás játékos jellege domináljon. A fejlődés egyéni ütemének figyelembe vétele. A tapasztalatszerzés természetes körülmények között történjen. Az önállóság támogatása a tanulási folyamatokban. A feladattudat, feladattartás megfelelő szintű kialakítása. A másság, az eltérő fejlesztési ütem elfogadása, tiszteletben tartása. Speciális fejlesztési módszerek alkalmazása.

II/5. II/5/1.

A GYERMEKI TEVÉKENYSÉG TARTALMA KÖRNYEZETI NEVELÉS

Feladat Kialakítjuk a természetben való helyes viselkedést, környezetünk élőlényeivel szemben tanúsított magatartást. Az élőlények tiszteletét. Az ember által létrehozott értékek megőrzését. A kialakított rend óvását, megbecsülését. Felkeltjük érdeklődésüket, alakítjuk érzelmeiket a természet iránt. Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természetes és mesterséges környezettel szemben, amely megalapozza a környezeti kultúrát, megfelelő szokásrendszereket, magatartási formákat. A gyermeket alkalmassá tesszük a megfigyelésre, elsősorban „látni” tanítjuk meg őket. A folyamatos és alakalmi megfigyelésekkel elősegítjük, hogy a gyermekek maguk fedezzék fel környezetüket. Megismertetjük őket környezetük növény és állatvilágával. Érzékeltetjük velük, hogy az élőlények és az őket körülvevő környezet között, valamint a különféle élőlények között kapcsolat van. Megtapasztaltatjuk. hogy minden élőlény fontos abban az életközösségben, ahol él. Felismertetjük életkoruknak megfelelően az alapvető oksági összefüggéseket. 29


A gyermek tevékenységei: Sokoldalú és rendszeres tapasztalatokat szerezzenek környezetükről. Folyamatos és alkalomszerű megfigyeléseket végeznek. Különböző gyűjtő tevékenységeket végeznek. Egyszerű vizsgálatokat folytatnak. Életkoruknak megfelelő szinten minél több tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Közös programokon vesznek részt a szülőkkel, mellyel a családok környezet iránti igényességét befolyásoljuk. - Kirándulások - Családi sportrendezvények - Jeles zöld napok (Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja) - Erdei óvoda (I.sz. Tagóvoda) Módszertani alapelvek: Az óvónő környezethez való pozitív viszonya példaértékű legyen a gyermek számára. Törekedjék: a környezeti kultúra alapozására - értékközvetítés fontosságára. - természettel való harmonikus kapcsolat kialakítására. Tartsa szem előtt, hogy óvodásaink szerető, tisztelő, értéket megbecsülő óvó- védő felnőttekké váljanak. II/5/2.

ANYANYELVI NEVELÉS, KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEK

Feladat: Az anyanyelvi neveléssel kapcsolatos feladatainkat kiemelten fontosnak tartjuk. Különös hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi képességek fejlesztésére, kommunikációs képességek alakítására. Óvodánkban megteremtjük azt a légkört, mely alapja a beszédkapcsolat kialakulásának. Bármit teszünk a nap folyamán - ha mesélünk, ha kapcsolatot teremtünk felnőttel, gyerekkel, ha az élet adta lehetőségekre reagálunk, ha szokásokat, szabályokat alakítunk - ezt példaértékű beszéddel, követésre méltó nyelvhasználattal, kifogástalanul tesszük. Mondanivalónkat érthető, világos formában közöljük. Mondatainkat egyszerűen, de változatosan, megfelelő hangerővel fogalmazzuk. Gyakori, szeretetteljes beszédkezdeményezéssel, beszédkapcsolattal felélesztjük a gyermek beszédkedvét, fejlesztjük beszédértését, beszédkészségét. Figyelembe vesszük a család nyelvi kultúráját, az egyes gyermek eltérő fejlődési ütemét. Gonddal figyelünk arra, hogy egyetlen gyermeket se gátoljon nyelvi lemaradás a megismerő tevékenységben, a társas kapcsolatok alakulásában. Külön figyelmet fordítunk a nyelvileg gátolt gyermekre, felderítjük a probléma okait, megkeressük a fejlődés lehetőségeit. Figyelmet fordítunk arra is, hogy a gyermek beszédszervei épek-e, légzése helyes-e. Szükség esetén kérjük a logopédus segítségét. 30


Gondozási tevékenységek közben kialakítjuk a természetes párbeszédet. Arra ösztönözzük a gyermeket, hogy szükségleteit, kívánságait bátran, természetes módon fejezze ki. Segítjük a gyermekeket abban, hogy együttesen végzett tevékenységek közben sajátítsák el, gyakorolják az együttműködést segítő kifejezéseket, az érintkezés udvarias formáit. Bekapcsolódva a gyermek játékába, természetes módon kínálunk mintát arra, hogyan lehet egymáshoz viselkedésben, beszédben is alkalmazkodni. Szerep- és szituációs játékokkal gyakoroltatjuk a különböző helyzetekhez illeszkedő beszédmódot, nyelvi eszközök használatát. Munkajellegű tevékenységek közben megfogalmazzuk a szabályokat, elmondjuk az eszközök nevét, összehangoljuk a munkafolyamatokat, megbeszéljük a munkamegosztás módját. Ezzel bővítjük a nyelvhasználat területeit, kialakítjuk a gyermekben az igényt és a képességet a beszédkapcsolatokon alapuló együttműködésre. Lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy elmondja véleményeit a belső képekről, amelyeket meg akar jeleníteni rajzolás, festés, mintázás közben. Ösztönözzük arra, hogy kifejthesse véleményét arról, milyen érzelmeket, esztétikai élményt váltott ki belőle mások alkotása. Biztatjuk őket arra, hogy mondják el, mit szeretnének alkotni, s ahhoz milyen anyagokat és eszközöket fognak használni. A jól artikulált, megfelelő ritmusban, tempóban előadott versekkel az irodalmi nyelv szépségeivel ismertetjük meg a gyermeket. Irodalmi foglalkozásokon a kifejezésekkel, szólások, nyelvi fordulatok megismertetésével, stiláris eszközök használatával gazdagítjuk a gyermekek nyelvi kifejezőkészségét, segítjük szókincsük gyarapodását. Alkalmat teremtünk arra, hogy az általunk kitalált történetek folytatásával fejlődjön kreatív képzeletük. Ritmikus mondókákkal, altatókkal, ringató dalokkal lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy egyszerre hallja a nyelv zenéjét és ritmusát. A külső világ tevékeny megismerése közben biztosítjuk a gyerek számára, hogy ismerkedjen az anyagok, tárgyak nevével, tulajdonságot, minőséget jelző kifejezésekkel, viszonyítást kifejező szavakkal, a birtokviszony kifejezésének módjával. Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a tapasztalatok alapján kérdések és válaszok fogalmazódjanak meg, hogy az okokról és a következményekről gondolataikat el tudják mondani. Matematikai tartalmú tapasztalatokhoz juttatva megismertetjük őket szaknyelvi, speciális kifejezésekkel, fogalmakkal. Segítjük őket abban, hogy képesek legyenek ítéletalkotásra, a relációk, mennyiségi és térbeli kiterjedések megfogalmazására. Rendszeresen felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy igen nagy szerepe van a gyermek értelmi, érzelmi fejlődésében, a gyermek-szülő kapcsolat erősítésében a közös beszélgetésnek, a beszélgetést kísérő közös tevékenységnek. A gyermek tevékenységei: Sokat és örömmel beszélnek élményeikről, érzelmeikről, tapasztalataikról, örömeikről, félelmeikről, vágyaikról. 31


Szívesen vesznek részt a felnőttek vagy társaik által kezdeményezett beszélgetésekben. Maguk is kezdeményezik a társalgást. Hangokat, zörejeket felismernek, játékukban utánoznak. Érzelmeiket nem csak beszéddel, metakommunikációs eszközökkel is kifejezik. Verset mondanak, mesélnek, báboznak, dramatizálnak, játszanak. A nap folyamán adódó minden helyzetben megneveznek, kérdeznek, válaszolnak. Halandzsa szövegeket találnak ki és mondogatnak. Képekről kérdeznek, véleményt mondanak, történetet találnak ki. A megkezdett meséket befejezik. Játék közben párbeszédet folytatnak, elképzeléseiket, véleményüket kifejezik szavakkal, gesztusokkal. Aktívan részt vesznek az őket körülvevő világ megismerésében. Nyelvi játékokat játszanak. Szituációs játékokban gyakorolják, hogy bizonyos helyzetekben hogyan kell megnyilatkozni, reagálni, kommunikálni. A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végéig: A gyerekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot. Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt, és ha párbeszédben vesznek részt, többnyire végigvárják a másik megnyilatkozását. Helyesen használják a névmásokat, a névutókat, a jövő idejű igeidőt és az igemódokat. Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. Módszertani alapelvek: Az óvónő minden helyzetben, minden megnyilvánulásában legyen a gyermek számára követendő példa. Beszéde legyen tiszta, érthető, színes, kifejező. Éljen a metakommunikáció adta minden lehetőséggel. Tartsa szem előtt, hogy a nevelés folyamata kétoldalú. Az óvónő őszinte „odafordulásával” fejezze ki, hogy törekszik a gyermek kapcsolatigényének kielégítésére. Az egyéni fejlődés ütemének, a különbözőségeknek elfogadása és elfogadtatása. A gyermek kérdéseire mindenkor kapjon életkorának, érettségének megfelelő, kielégítő választ. Az óvónő gyakran kezdeményezzen beszélgetést A gyermek segítése a különböző beszédminták elsajátításában. A szép beszéd megerősítése. Kommunikációs helyzetek beépítése a foglalkozások menetébe.

32


„Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. Az anyanyelvi-kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósításának minden mozzanatában.”1 II/5/3. ESZTÉTIKAI NEVELÉS - MŰVÉSZETEK II/5/3/1. Vers- mese Valamennyi óvodában az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermekeknek érzéki, érzelmi élményeket adnak. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénének elmaradhatatlan eleme. Az óvodáinkban a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek szerepelnek az irodalmi anyagokban. Feladat: A verset, mesét, napi élményként biztosítjuk a gyermeknek. Szeretnénk elérni, hogy minden gyerek számára várt, örömteli élmény legyen az irodalmi művek hallgatása, és azt kérje is. Kedvet ébresztünk arra, hogy maguk is találjanak ki mesét, hogy ismert meserészleteket mondjanak, bábozzanak, dramatizáljanak. Eszközt nem használunk öncélúan, csak akkor, ha az segíti a mese hangulati átélését. Meggyőződésünk, hogy ebben az életkorban a gyermek és a mesélő felnőtt érzelmi kapcsolata nagyon fontos, ezért az élő mesét tartjuk természetesnek. Különös gonddal alkalmazzuk a verset, mondókát, mesét a beszoktatás ideje alatt. Lehetőséget adunk a gyereknek a mesemondásra, bábozásra, az örömteli élmény biztosítása mellett segítségül a szorongások, indulatok oldására, levezetésére. Előnyben részesítjük az erkölcsi tartalmakat hordozó népmeséket. Törvényei könnyen átláthatók a gyerek számára. Hangulatos nyelvezete is indokolja. Mondókázásra, versmondásra a nap folyamán adódó lehetőségeket használjuk ki. Élményszerű előadással segítjük, hogy a gyerekek örömmel hallgassanak, mondogassanak verseket. Rájuk bízzuk, hogy eldöntsék, melyiket tanulják meg. Alkalmi versekkel hangulatosabbá tesszük ünnepeinket. Megalapozzuk a majdani olvasás szeretetét. Meggyőzzük a szülőket arról, milyen sokat jelent gyermekeiknek a rendszeres, meghitt együttlét, az élő mesemondás. 1

Az óvodai nevelés programja, Országos Pedagógiai Intézet, 1989.

33


A gyermek tevékenységei: Örömmel hallgatnak verset, mesét, báboznak, dramatizálnak ismert meserészleteket. Maguk is költenek mesét, elbeszélést. Gyakran lapozgatnak képes, mesés, verses könyveket. Kérik a mesét. Mondogatnak otthonról, bölcsődéből hozott mondókákat, verseket, rövid meséket. Játék közben gyakran mondogatnak ringatókat, altatókat. Megjelenítik kedvenc mesehőseiket. Aktívan közreműködnek a mesemondás feltételeinek megteremtésében. A fejlődés főbb jellemzői: A gyerekek játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogatnak. Az elhangzott vers, mondóka ismétlését kérik. Társak az óvónő játék-kezdeményezéseiben. Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott, hallott vers témáját, költői képeit. Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik. Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét. A mese szereplőivel azonosulni tudnak és ezeket a hősöket játékukban megjelenítik. A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni. Az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt szórakozásaik közé tartozik. Az olvasást utánozzák, egy-egy betű megfejtése iránt is érdeklődnek. A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket. Ismerik az óvoda gyerekkönyvespolcát, a könyvek között eligazodnak. Vigyáznak a könyvekre. Módszertani alapelvek: A mese legyen a gyermeknek mindennapi örömteli élménye. Helye, a mesemondást megelőző tevékenység mindig ugyanaz legyen. Az irodalmi művek élményt nyújtó előadása. Csak nyelvileg tiszta, értékes irodalmi művel találkozzon a gyermek! Fontos a gyakori ismétlés, én-erősítő hatása. Meghitt kapcsolat megteremtése a gyerekkel. II/5/3/2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Óvodánkban a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti 34


alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. A felnőtt minta utánzásával a tánc, az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Feladat: Megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek felkeltik a gyerekek érdeklődését mindenféle zenei tevékenység iránt. Személyes példával ösztönözzük a gyermeket az örömteli éneklésre, dalos játékok kezdeményezésére, zenehallgatásra. Fejlesztjük a gyermek hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, esztétikus mozgását, zenei formaérzékét. Szívesen vesszük és ösztönözzük is őket arra, hogy legyenek ötleteik, bátran improvizáljanak. Énekes beszélgetéssel, változatos dallamfordulatok bemutatásával kínálunk mintát erre. Népi gyermekjátékok, mondókák, népdalok és hozzájuk fűződő szokások, táncok alkalmazásával alapozzuk meg zenei anyanyelvüket. Előtérbe helyezzük az élő zenét, sokat énekelünk és valamennyien játszunk legalább egy hangszeren. Az éneklésen, mondókázáson, dalos játékokon keresztül növeljük a gyermek biztonságérzetét, gazdagítjuk érzelemvilágát, segítjük gátlásaik feloldását. Dalos játékokkal fejlesztjük a csoportban az összetartozást, a szerepekhez, az egymáshoz való alkalmazkodás képességének alakulását. A gyermek tevékenységei: A játék és egyéb tevékenységek közben a gyermekek saját szórakoztatásukra dúdolgatnak, halandzsáznak, melyeket játékos, ösztönös mozdulatokkal kísérnek. Mondókákat, dalokat énekelgetnek állatokról, növényekről, a környező világról. Körjátékokat, dalos játékokat játszanak. Készségfejlesztő játékokban vesznek részt. Megismerkednek különböző hangszerekkel - ezeket használják is. Játékdélutánokon vesznek részt, ahol szüleikkel együtt énekelgethetnek, játszhatnak. Ünnepekhez, jeles napokhoz fűződő dalokat, táncokat elevenítenek föl, játszanak el. Különböző alkalmakkor szívesen táncolnak, élvezik a zene és a tánc örömteli hangulatát. Gyakran hallgatnak - elsősorban - élő zenét, alkalomszerűen igényes gépi zenét is. Szüleik igénye szerint részt vesznek néptánc vagy zeneovis tanfolyamokon. A fejlődés főbb jellemzői: Örömmel vesznek részt az énekes játékokban, szívesen énekelnek, játszanak körjátékokat, mondókáznak.

35


Felismerik a magas és mély éneklés közötti különbségeket, maguk is tudnak magasabban és mélyebben énekelni, dalt kezdeni. Tudják a jól ismert dallamokat éneklés közben saját hallásuk alapján térben, kézzel mutatni. Felelgetős játékokat két csoportban folyamatosan, az óvónő segítsége nélkül is el tudnak énekelni. Ismerik a halk és hangos közötti különbséget. Képesek zenei fogalom-párokat a dinamikai különbséggel együtt felismerni, összekötni. Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerről. Tudnak dalokat - hallható jelre - hangosan és magukban énekelni. Érzékenyek a természet és környezet hangjára, figyelik és megkülönböztetik a hangszínek finom eltéréseit zörejen, beszédhangon egyaránt. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. A jól ismert dalokat, mondókákat jellegzetes ritmusuk alapján felismerik megjelölt dalcímek nélkül is. Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak. Megérzik a zenei motívum hosszát a kezdőhangsúly kiemelése nélkül is. Összehasonlítják és énekléssel, mozgással bemutatják a normál tempónál gyorsabbat és lassabbat, a tempókülönbséget más fogalom-párokkal is összekapcsolják, például magasan és gyorsan beszélnek, mélyen és lassan énekelnek, halkan és gyorsan járnak, hangosan és lassan tapsolnak. Egyöntetűen körbejárnak szép testtartással, kézfogással. Az egyszerű játékos, táncos mozgásokat szépen megformálják. Kitalálnak dallamokat, mozgásformákat, egyszerű játékokat. Módszertani alapelvek: A zene hatása legyen az egész személyiségre kiható emberformáló erő. Az óvodai zenei nevelés legyen értékközvetítő, ízlésformáló. Az ének foglalkozásokat, kezdeményezéseket jellemezze tervszerűség, fokozatosság, rendszeresség. A spontán helyzeteket mindenkor ragadja meg az óvónő. Sokoldalú hatást biztosítson, de mindenkor helyezze előtérbe az éneklést, élőzenét a gépi zenével szemben. Érvényesüljön a zenei nevelésben, a Kodály-módszer, valamint a differenciálás, és az egyéni bánásmód. II/5/3/3. Rajzolás, mintázás, kézimunka Az ember ismereteinek döntő részét vizualitás, látás által nyeri. A vizuális nevelés látásnevelés, képzetek, utánzás, gyakorlás segítségével. A látás sajátos gondolkodás. A vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. Óvodásaink számára a szabad rajzolás az egyik legjelentősebb önkifejezési mód, mely során a gyermek szimbólumokat használ. 36


A papíron nyomot hagyó rajzeszközök (ceruzák, tollak, zsírkréták, stb.) a funkció öröm érzését keltik a firkáló gyermekekben. A különböző motívumok szabad kombinálásával jut el a gyermek a formákig, majd a kompozíciók megalkotásáig. Amit a világról tud, ábrázolásában is el tudja mesélni, amit nem tud ábrázolni, azt hozzámeséli. Az ábrázoló tevékenység célja, nem maga a tevékenység során létrejövő bármiféle alkotás, vagy annak esztétikai értéke, hanem maga az örömteli cselekvés. A létrejövő „mű” jelzés a gyermek ismereteiről, érzelmi életéről, kézügyességének fejlettségéről. Feladatok: Megteremtjük a feltételeket a gyermekek képi, plasztikai kifejező nyelvének, ábrázoló és konstruáló-képességének fejlődéséhez. Képi gondolkodásukat folyamatosan fejlesztjük. Figyelembe vesszük a gyermekek közötti képességbeli különbségeket. Felkeltjük a rajzolás, mintázás, kézimunka anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyát. Biztosítjuk élményeik, fantáziájuk, megfigyeléseik képi és térbeli megjelenítésének sokféle lehetőségét. Eljuttatjuk a gyermekeket az alkotás öröméhez. Biztosítjuk a gyermekek fejlődését belülről serkentő motiváltságot. Folyamatosan biztosítjuk az alkotó-alakító tevékenységhez szükséges jó minőségű eszközöket és anyagokat. Gyűjtjük és időszakonként elemezzük a gyermekek munkáit. A fejlődés folyamatát irányító feladatokat megtervezzük, megvalósításukat rugalmasan kezeljük, alkalmazkodunk a spontán gyermeki igényekhez. Elősegítjük, hogy a szülők otthon is adjanak lehetőséget gyermekeik számára a rajzolásra, mintázásra, kézimunkázásra. Bevonjuk a szülőket az anyagok, elsősorban természetes anyagok gyűjtésébe, az óvodában használatos eszközök elkészítésébe. Ápoljuk a néphagyományokat. Megteremtjük a műhelymunka lehetőségét. A gyermek tevékenységei: Játékos egyéni és páros, valamint csoportos mozgásokat végeznek. Manipulatív tevékenységek közben tapasztalatokat gyűjtenek. Tapintás, rakosgatás, építgetés, berendezés, rendrakás közben ismereteket szereznek. Mintázás, makett-, báb- és játékkészítés közben ismereteket gyűjtenek az anyagok alakíthatóságáról. Papírmunkákat végeznek: gyűrnek, tépnek, nyírnak, vágnak, ragasztanak, hajtogatnak. Konstruálnak kész elemekkel. Szőnek, textilmunkákat végeznek. Rajzolnak különféle eszközökkel: ceruzával, színes ceruzával, zsírkrétával, tussal. Sokszorosító technikákat tanulnak meg és gyakorolnak. Karcolnak különféle anyagokra. Színes papírból képeket alakítanak, kollázst, montázst készítenek. Textilképeket alkotnak. 37


Termet rendeznek, a gyűjtött anyagokat válogatják, felhasználják, díszítenek vele, dekorálnak térben és síkban. Képeket néznek, gyakorolják a képolvasást, gyönyörködnek, képeket válogatnak. Múzeumokat, tárlatokat látogatnak. Megtekintik a köztéri szobrokat, épületeket, parkokat, utcarészeket. Sétákon gyűjtik a különféle megmunkálható anyagokat, terméseket, stb., ismerkednek tulajdonságaikkal, felhasználhatóságukkal. Munka jellegű tevékenységeket végeznek. Képességeket, készségeket, fantáziát, stb. fejlesztő játékokat játszanak, melyek közben ismereteiket bővítik, rögzítik. Szülői igényre részt vesznek kézműves tanfolyamon. A fejlődés főbb jellemzői: Bátrabbak, ötletesebbek az építésben, a téralakításban. Sokféle tapasztalattal rendelkeznek a változatos alakú zárt és nyitott terek elkerítésében, lefedésében, az építmények egyensúlyának megteremtésében. Tevékenyen részt vesznek az őket körülvevő tér, valamint a térbeli makettek berendezésében, az alapvető térviszonylatok segítségével. Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére. Képkialakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonylatokat. Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit. Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat (pl. fiú, lány, nyuszi, tulipán, stb.). Emberábrázolásaikban megjelennek a részformák (pl. haj, ruha, stb.); próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével is. Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával. Önállóan és csoportmunkában is készítenek egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket. Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. (Pl. papírhajtogatás, nyírás, tépés, ragasztás, konstruálás, összeszerelés, varrás, kötözés.) Módszertani alapelvek: Folyamatosan álljon rendelkezésre megfelelő minőségű, mennyiségű anyag és eszköz. A gyermekek alkotása személyes jellegű, pozitív érzelmekkel kísért legyen. A gyermeki alkotást kezeljük értékként. A gyermeki önkifejezés önkéntessége domináljon. A fejlesztésben tolerancia és empátia érvényesüljön. Az óvoda értékrendszere a gyermeki és szülői ízlés formálója is legyen. Valósuljon meg a rajzolás, mintázás, kézimunka közösségformáló ereje. Kerüljön előtérbe a látási, mozgási, tapintási, szaglási, hallási érzékelés összerendezettsége.

38


II/5/4. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE II/5/4/1. Környezeti tartalmú tapasztalatok Törekvésünk, hogy a gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerezzen a szűkebb és tágabb természeti - emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során alakuljon ki pozitív érzelmi viszonya a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok szokások a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Valamennyi óvodában feladatunk a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését széleskörűen megismertetni. Elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket kell biztosítanunk a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak kialakítására. Miközben elő kell segíteni a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításban. A környezeti nevelés általában a környezeti kultúra megélését és átadását jelenti. Az élő és élettelen környezetünkkel való harmonikus együttélést, életmódot, gondolkodást, viselkedésmódot, szokást és értékrendszert. Mindezek kialakítására legalkalmasabb az óvodáskor, mely ideális és fontos szakasza a környezeti nevelésnek, hiszen a szokások már a korai életszakaszban kialakulnak, s az egész életre szóló élmények, benyomások, szokások alapvetően meghatározzák a leendő felnőtt környezeti gondolkodását, környezet és természetvédelmi szemléletét és környezettudatos magatartását. Feladat: A tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, feldolgozásával felkeltjük, ébren tartjuk a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, kielégítjük megismerési vágyukat. Lehetőséget adunk a minél több érzékszervvel való tapasztalatszerzésre, az élmények több szempontú felidézésére. Nagy gondot fordítunk a gyermekek már meglévő tapasztalatainak felhasználására, azok rendszerezésére, ezeken keresztül eljuttatva őket a bonyolultabb összefüggések, következtetések felismeréséhez. Lehetőséget teremtünk a folyamatos és alkalmi megfigyelésekre. Építünk a spontán lehetőségekből fakadó élménynyújtásra. Az egyéni fejlettség figyelembe vételével többféle megoldás közötti választásra adunk lehetőséget. Kiemelt figyelmet fordítunk a társadalmi, természeti környezetünkből, helyi sajátosságainkból fakadó lehetőségekre. Hatékonyan együttműködünk a szülőkkel a környezet megszerettetésében, megóvásában. Felhívjuk figyelmüket az élőlények szeretetére, óvására, a környezetvédelem fontosságára. 39


Felelevenítjük a helyi népszokásokat, mellyel erősítjük a szülőföldhöz kapcsolódó pozitív érzelmeket és formáljuk a gyermekek erkölcsi magatartását. A gyermek tevékenységei: A szokott, mindig azonos helyszínen megfigyelik, tapasztalják a természetben végbemenő változásokat. Ismereteket szereznek a természeti jelenségekről. Tapasztalatokat gyűjtenek arról, hogy a természeti változások hogyan hatnak az emberekre, növényekre, állatokra. Gyakorolják a mindennapi élet tevékenységeit. Ellátogatnak könyvtárba, múzeumba, színházba, megnézik a város nevezetes épületeit, építményeit. Találkoznak ismert foglalkozásokat végző emberekkel. Lehetőség szerint kipróbálják munkaeszközeiket. Felkeresik a környező kirándulóhelyeket. Részt vesznek a növények és állatok gondozásában. Az érzékelés minden területén ismeretet szereznek a természet szín-, forma-, méretgazdagságáról. A szerzett tapasztalatokat, ismereteket alkalmazzák, biztonságosan eligazodnak környezetükben. A fejlődés jellemzői: Ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozását. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a környezetükben lévő néhány intézmény (bölcsőde, iskola, orvosi rendelő, posta, rendőrség, stb.) rendeltetését. Felismerik és megnevezik környezetük színeinek sötét és világos változatait. Környezetükben gyakran észlelt tárgyak színeit emlékezetükben felidézik. A tárgyak, jelenségek közötti néhány feltűnő összefüggést felismernek. Ismert tárgyakat, jelenségeket külső jegyeik, rendeltetésük szerint összehasonlítanak. A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják. Igényesek testük tisztaságára. Felismerik a napszakokat: a reggelt, az estét. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik az egyes évszakok néhány jellegzetességét. Állatokról, növényekről élményeiknek, tapasztalataiknak megfelelő ismeretekkel rendelkeznek. Módszertani alapelvek: A megfigyelések a természetben történjenek. Annyi és olyan téma feldolgozását tervezzük, amennyihez folyamatos élményt tudunk biztosítani. 40


Bontakoztassuk ki a gyermekek környezetesztétikai érzékenységét, aktivitását. Biztosítsuk a természeti és társadalmi témák sokoldalú megközelítését. Vegyük figyelembe a gyermekek képességét, eltérő fejlődési ütemét. Biztosítsunk olyan lehetőségeket, amelyek során fejlesztjük a gyermekek gondolkodását, folyamatos beszédét, szóbeli kifejezőkészségét. A helyi lehetőségek figyelembe vételével ismertessük meg a népi és nemzetiségi kultúrát. II/5/4/2. Matematikai tartalmú tapasztalatok A környező valósággal való ismerkedés, a folyamatos cselekedtetés kapcsán a gyermekek sokoldalú tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről. Matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak, és azokat tevékenységeiben alkalmazzák. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképességük, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemléletük. Matematikai tartalmú elem valamennyi tevékenységben jelen van és a súlyozottan mozgáson, érzékelésen alapuló tapasztalatszerzés szinte észrevétlenül megvalósítható. Feladatok: Változatos lehetőségeket teremtünk a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos sokoldalú tapasztalatszerzésre. Különböző tevékenységeken keresztül élményeket nyújtunk a gyermek számára, melyben az érdekességek, a matematikai összefüggések felismerésével fejlesztjük problémamegoldó és igazságkereső gondolkodásukat. Többféle megoldási lehetőség kínálása során fejlesztjük divergens gondolkodásukat is. Olyan lehetőségeket biztosítunk, melyben a téri- és síkbeli tájékozódásuk biztonságosan kifejlődhet. Sokféle érzékelésen, észlelésen keresztül fejlesztjük mennyiségfogalmukat. Belső motivációjukra építve fejlesztjük egyéni megismerő erőiket, problémaérzékenységüket. A gyermek tevékenységei: Megfigyelik a környező valóságot, tapasztalatokat szereznek, konstruálnak. Természetes helyzetekben manipulálnak, rakosgatnak, játékos tevékenységek során észreveszik az azonosságokat, különbözőségeket. Összehasonlítanak, mérnek, számolnak, megismerkednek az életben jelenlévő állandóságokkal. A természetben fellelt, összegyűjtött tárgyakat valamilyen szempontból összehasonlítják, szétválogatják, sorba rendezik. Tevékenység közben szerzett ismereteiket, tapasztalataikat fejlettségükhöz mérten verbálisan is kifejezik. Eligazodnak környezetükben, gyakorolják a térbeli tájékozódást szabad térben és síkban. 41


Munkalapokon különböző tevékenységeket, feladatokat végeznek. A fejlődés főbb jellemzői: A gyerekek általában képesek a minőségi és mennyiségi eltérések felismerésére. Képesek jól ismert (de meg nem nevezett) tulajdonságok szerint válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére. Összehasonlításaikat szóban is kifejezik, és mások megállapításainak igazságát megítélik. Értik és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (pl. hosszabb, rövidebb, legrövidebb, stb.). Különböző mennyiségeket önállóan is össze tudnak mérni, az összemérés, összehasonlítás, párosítás alapján helyes megállapítást tudnak tenni. Tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 10-ig. Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat létrehozni, szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni. A tükörrel való tevékenységük tapasztalat- és élményszerzésre szolgál. A térben való tájékozódásban elérhető a jobbra-balra irányok és állások megkülönböztetése; értik és követni tudják az irányokat, illetve helyeket kifejező névutókat (például: alá, fölé, közé, alatt, fölött, között). A síkban megszokott megegyezést megértik (mit értünk a vízszinten síkban az alatt, fölött szavakon). Módszertani alapelvek: Spontán helyzetek kihasználása. Problémahelyzetek sokoldalú megközelítésére való ösztönzés. A belső motiváció, a felfedezés öröme legyen a legfontosabb hajtóerő. Egyéni különbségek figyelembevétele. A játékosság hassa át a tapasztalatszerzést. Térre, formára, színre, mennyiségre vonatkozó élményanyag fokozatos bővítése. Tevékenységek során jusson a gyermek sikerélményhez.

II/5/5. MOZGÁS MOZGÁSNEVELÉS A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül. 42


Spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján- az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Feladat: Megteremtjük azokat a feltételeket, melyek elősegítik a gyermek biológiai fejlődését, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességét. Fontosnak tartjuk a testi képességek - mint ügyesség, gyorsaság, bátorság, erő, állóképesség - fejlesztését. Hangsúlyt fektetünk a koordinációs képességek, a helyes testtartás fejlesztésére, a lábboltozat alakítására. Foglalkozásainkat elsődlegesen a szabadban, illetve a tornaszobában vezetjük. Építünk a gyermek, játékos kedvére, mozgásvágyára, tapasztalatára. Szem előtt tartjuk a játék fontosságát. Ritmikus-táncos tevékenység közben fejlődik ritmusérzékük, mozgásuk harmonikusabbá, szebbé válik. A szülők segítségével biztosítjuk, hogy a gyermek megfelelő tornaöltözetben mozogjon, tornázzon. Gondoskodunk a balesetek megelőzéséről. Figyelembe vesszük, hogy a gyermekek egyéni képességei különbözőek, fejlettségi szintjük nem azonos. Alkalmazkodunk a gyermekhez, és hagyjuk, hogy a gyakorlatokat saját képességeik szintjén hajtsák végre. A hibák javításában tapintatosan járunk el. A bátortalanabb, ügyetlenebb gyermeket segítjük. Vigyázunk arra, hogy társaik előtt ne kerüljenek kedvezőtlen helyzetbe. Naponta kétszer frissítő tornát, mozgást és hetente egy, illetve két alkalommal testnevelés foglalkozást tartunk. Együttműködve a családdal arra törekszünk, hogy otthon is legyen lehetősége a gyermeknek minél több mozgásra, szabadban való tartózkodásra. Megalapozzuk a gyermekben azt az igényt, hogy rendszeresen mozogni jó és fontos. A gyermek tevékenységei: Sokat játszanak, szaladgálnak a szabadban. Örömmel vesznek részt futójátékokban, váltóversenyekben, labdajátékokban. Szabad, páros, társas és kéziszer-gyakorlatokat végeznek. Járnak természetes módon, illetve végeznek speciális járásokat. Járás közben irányt változtatnak, különböző alakzatokban járnak. Ugranak távolba, magasra, végeznek mélyugrást. Futnak közvetlenül és meghatározott módon is. Csúsznak, kúsznak, másznak, gurulnak a talajon előre, oldalt. Egyensúlyoznak a talajon, padon, kézi szerekkel is. Dobnak célba és távolba, alsó- és felsőkezes dobással. Végeznek labdavezetést járás, lassú és gyors futás közben. Több alkalommal vesznek részt az óvoda, illetve a család által szervezett kirándulásokon. 43


A fejlődés főbb jellemzői: Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. Fejlődik a térben és időben való tájékozódó képességük. Megszeretik és igénylik a mozgást. Egyéni, csoportos, sor- és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával. Megértik az egyszerű vezényszavakat. A természetes járást ütemes járással váltakoztatják. Állórajtból kiindulva 20-30 métert futnak. Egyensúlyozó gyakorlatokat végeznek. Hat-nyolc lépés nekifutással tetszés szerinti akadályt átugranak. Ugrásukat a talajéréskor fékezni tudják. Kislabdát hajítanak távolba. Járás és futás közben labdát vezetnek. Módszertani alapelvek: A szaknyelv használata. Egyszerű, érthető utasítások alkalmazása. Mintaértékű gyakorlat-bemutatás, vagy magyarázattal kísért bemutattatás. Tapintatos hibajavítás. A foglalkozások központi része a játék. Minden gyerek saját képességei szerint mozogjon, fusson, másszon, ugráljon, labdázzon. Próbálhassák ki a gyerekek erejüket, ügyességüket, új mozgásformákat. Rendszeres testedzés közben a mozgásöröm átélésének biztosítása. Az egészség megőrzése.

II/5/6.

NEMZETISÉGI NEVELÉS, NÉMET- HORVÁT

Horvát nemzetiségi nevelés a Kinizsi és Templom utcai, német nemzetiségi nevelés a Damjanich utcai óvodában folyik Cél:  Az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségi szintjének figyelembevételével, differenciálva, a hagyományok felkutatása, megteremtése, ápolása és átörökítése segítségével ismerjék meg a német/horvát nemzetiség nyelvét és kultúráját.  A gyermekekben pozitív érzelmi viszony alakuljon ki a nemzetiség kultúrája, nyelve iránt.  Alakuljon ki és fejlődjön a gyermekek nemzetiségi identitása. 44


Feladat:  A nemzetiségi nyelv példaértékű, helyes használata, beszédkedv ösztönzése, a nemzetiségi nyelv megszerettetése a gyermekekkel  Elősegítjük kommunikációjuk fejlődését nyelvi szituációkon keresztül  A pozitív megerősítéssel motiváljuk a nyelv – elsajátítását  Nyelvi fejlesztés, szókincsbővítés A német/horvát nemzetiségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart. Személyi feltételek: A nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű csoportban a nevelő-oktató tevékenységet, 1 fő magyaros, és 1 fő (német, horvát) nemzetiségi óvodapedagógus végzettségű nevelőpár látja el, 1 fő szakképzett dajka segítségével. Az óvónők feladatai: Olyan szeretetteljes, biztonságos, derűs, nyugodt óvodai légkör biztosítása, amelyben a gyermeket már az óvodába lépés pillanatában pozitív hatások érik a nemzetiségi nyelvvel való megismerkedése során. Segítjük olyan társkapcsolatok kialakulását, amelyek a nemzetiségi nyelv megszerettetéséhez vezetnek (pl. jól beszélő gyermek kapcsolata a meg sem szólalóval). A felnőttek egymás közötti kommunikációjával (nemzetiségi nyelven) pozitív mintaként szolgálnak a gyermekeknél. Munkánk során figyelünk az egyes gyermek jelzéseire, ami a közösségi magatartás mellett jelzés is lehet a gyermek és a nyelv kapcsolatára. A nemzetiségi óvodapedagógus magyar és nemzetiségi nyelvű tevékenységeket is vezet, a magyaros is használja az alapvető kifejezéseket a nemzetiség nyelvén és elősegíti a nemzetiségi hagyományok ápolását. Tevékenységek megszervezése. Az óvodai élet, tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát az óvodai élet kezdetén a gyermekek nyelvismerete határozza meg. A belépéskor mért nyelvismereti szintet a kimenetig legalább 30 %-kal kell növelni. A nemzetiségi hagyományok, szokások, szellemi és tárgyi kultúra terén legalább 50 % -ban érvényesül a nemzetiségi nevelés. Az óvodai beszoktatás ideje alatt szeretetteljes, nyugodt óvodai légkört teremtve, amelyben a gyermeket szeretet, tisztelet övezi, a gyermekek egyéni képességeit, nyelvi hátterét figyelembe véve fokozatosan, játékos formában kezdődik a nyelvi ráhangolódás a szűkebb környezet megismerésével, a szokás-, szabályrendszer kialakításával, gyakorlásával, valamint a társas érintkezés legfontosabb kifejezéseinek magyar, német / horvát nyelven történő megismerésével. 45


A gyermekek tevékenységei: A/. A lakóhely, emberek témaköréből Környezet megismerésére nevelés Foglalkozások a családban, környezetükben A család nyelvhasználata (nagyszülők) A magyarországi horvátok nevezetes épületei helyintézményeinek megismerése (könyvtár horvát és német nemzetiségi részlege, Nemzetiségi Múzeum) Magyarországi németek nevezetes épületeinek, intézményeinek megismerése (MNÁMK épülete) Különböző növények, állatok, virágok megismerése, felhasználása. B/ Szellemi kultúra témaköréből Nemzetiségi ének-zene, vers, mese, mozgás Mondókák, dalok állatokról, növényekről. Természeti jelenségek megismerése. Mondókák, dalok, táncok ünnepeinkhez a négy évszak jegyében. Kiszámolók, nyelvtörők, közmondások megismerése. Körjátékok, egyszerű gyerekdalok, népi hangszerek megismerése. Különböző mozgásos játékok, társas játékok megismerése, teremben és szabadban Körjátékok, kiszámolók táncok ünnepeinkhez a négy évszak jegyében. Népi hangszerek megismerése. Rövid mesék történetek megismerése. C/ Tárgyi kultúra megismerése Népviseleti ruhadarabok gyűjtése, alkalmazása az óvoda mindennapos tevékenysége során, tárgyak elhelyezése, kiállítása a teremben. Régi játékok és nemzetiségi baba készítése, (csuhébaba, rongybaba), különböző technikák alkalmazása Hímzés, szövés, fonás A nemzetiségre jellemző változatos anyagok alkalmazása, mindennapjaink során (szalma, toll, kő, fonal, vessző, stb.) Identitástudat kialakítása D/ Nemzetiségi hagyományok felelevenítése köréből Régi szokások, hagyományok feldolgozása, dalokkal, táncokkal, rigmusokkal, játékokkal (búcsú, farsang, húsvét, lakodalom, karácsony stb.) Ünnepekhez új népviseleti ruhadarabok beszerzése, varratása, (szoknya, blúz, kalap, mamusz) Nemzetiségi ünnepek szervezése, azokon való aktív részvétel Kapcsolattartás más nemzetiségi intézményekkel, közös rendezvények szervezése, egymás kultúrájának, hagyományainak megismerése 46


Nemzetiségi támogatások, források keresése, pályázatok, szponzorok felkutatása Nemzetiségi könyvállomány gyarapítása Nemzetiségi hagyományőrző tárgyak gyűjtése Ünnepekre - a nemzetiségi sajátosságokat hordozó – ajándékok készítése (pl. húsvéti tojás, koszorú, kosár) Különböző gyümölcsök, zöldségek, magvak stb. alkalmazása, felhasználása, tárolási módok megismerése. A fejlődés jellemzői: Nevezzenek meg tárgyakat, dolgokat, Ismerjék és nevezzék meg az egyes virágokat, növényeket, állatokat (számolják is meg). A gyermekek életkoruknak megfelelő szinten ismerjenek dalokat, körjátékokat. A horvát zene jellemzőit ismerjék fel és gyakorolják (kóló). Ismerjenek meg különböző eszközöket, munkafolyamatokat, technikákat. Gyűjtsenek ismereteket, felfedezés, megismerés során. Ismerjék fel az összefüggéseket, szívesen beszéljenek kisebbségi nyelven. Ismerjenek meg új szavakat, kifejezéseket. Ismerjék meg a helyi szokásokat, hagyományokat, a nemzetiségi kultúrát, ezeket őrizzék, ápolják tovább a családban. A gyermekek életkoruknak megfelelő szinten megismerik a kisebbség szokásait, hagyományait. A nemzetiségi zene jellemzőit felismerik, szívesen táncolják foglalkozások, táncház alkalmával. Hagyományok, ünnepek a nemzetiségi, kisebbségi nevelést folytató csoportokban: Az óvodai hagyományok mellet kiemelt jelentőségűek a nemzetiségi hagyományok, ünnepek. A nemzetiségi nevelésben megjelenő, hagyományokhoz, ünnepekhez kapcsolódó szokások felelevenítésével, ápolásával a nemzetiségi hovatartozást igyekszünk erősíteni. Horvát nemzetiségi hagyományok:  busójárás  Horvát Nemzetiségi Nap  préló Német nemzetiségi hagyományok  Márton nap  Német Nemzetiségi Nap

47


II/5/7. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK II/5/7/1. Integrált nevelés fejlesztő programja MOZGÁSFEJLESZTÉS Célja: „A saját mozgások uralmát” és a test megélését hangsúlyozó mozgásformák, és az alapmozgások kialakítása, a kóros reflexek leépítése, valamint a finommotorika és az egyensúlyérzék fejlesztése. Az egyoldali kéz-, szem-, lábdominancia kialakulásának elősegítése. Részei: Mototerápia: A gyermekek teljesítmény vagy magatartászavar eltérései zavarainak kezelésében alkalmazható. Szenzomotoros terápia: Ha a gyermek észlelési rendszerének eszközeivel nem tud egyensúlyt teremteni maga és környezete között, erre a sajátos eljárásra, a szenzomotoros integráció módszerére van szükség. A fejlesztő munka általános sorrendje: Megfigyelés Reflex gátlás vagy kiváltás Szenzomotoros stimuláció: vizuális, auditív, taktilis, vesztibuláris ingerlés, hiperaktív gyermekeknél szenzoros stimuláció Nagy-, és finommotorika fejlesztése

TESTSÉMA, TÉRI ORIENTÁCIÓ FEJLESZTÉSE Célja: A cselekvéses reprezentáció intenzív fejlesztése. A saját testrészeknek és azok térbeli elhelyezkedésének ismeretével az én-tudat kialakulásának megalapozása. A saját test orientációjától a problémamegoldó szituációig történő laterális következetesség kialakítása a pszicho-motoros konfliktusok elkerülése érdekében. Részei: A testrészek megismerése: A test részeinek azonosítása és megnevezése, tükör előtti tapasztalat-szerzés (önmaga felismerése, azonosítása) Téri orientáció fejlesztése: A testrészek elhelyezkedésének, funkciójának megismerésével, a test fogalmának kialakítása. A testrészek egymáshoz való viszonyainak megtapasztalásával, a testrészek téri helyzetének megismerése (bal-jobb, fönt, lent alatt fölött gyakorlása nyitott majd csukott szemmel) Térbeli helyzetek viszonyítása saját testhez (tőlem jobbra-, balra, előttem- mögöttem, alattam-fölöttem, mellettem, kettőnk között) A test személyi zónáinak alakítása. 48


PERCEPCIÓ FEJLESZTÉSE Célja: A fejlesztéssel az idegrendszeri központok összehangolt működésének biztosítása Az észleléshez köthető gondolkodási műveletek fejlesztésével a fogalmi háló kiépülésének lehetővé tétele Az alap kultúrtechnikák elsajátításának megalapozása A következetes jobb- vagy baloldali szem-, kéz-, és láb használatának kialakítása A percepciófejlesztés tartalma: A vizuális percepció fejlesztése; A taktilis percepció fejlesztése; Az akusztikus percepció fejlesztése; Az idő érzékelésének, észlelésének fejlesztése; A tér érzékelésének, észlelésének fejlesztése; VERBÁLIS FEJLESZTÉS Célja: Az akadályozott vagy megkésett beszédfejlődésű gyermekek fejlesztése A további egészséges pszicho szociális fejlődés elősegítése A későbbi iskolai teljesítményzavarok megelőzése A verbális fejlesztés tartalma: Beszédlégzés fejlesztése Beszédmotorika fejlesztése Beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése Beszédhangok pontos időtartam észlelésének fejlesztése Szókincsbővítés, kifejezőkészség fejlesztése

II/5/7/2. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése. Az intézmény fontos feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A mikro csoportos tevékenységszervezés közben a differenciálás gyakorlata kiválóan alkalmazható a kiemelten tehetséges gyermekek nevelésében.

II/6. KAPCSOLATOK MÁS NEVELÉSI SZÍNTEREKKEL II/6/1. Kapcsolat a családdal: Fontos feladatunknak tartjuk a családok megismerését, a velük való szoros nevelői együttműködést. 49


Céltudatosan látogatjuk a családokat. A szülők nevelési célkitűzéseinek ismeretében segítünk abban, hogy elvárásaik reálisak legyenek. Tájékoztatjuk a szülőket nevelési elképzeléseinkről, módszereinkről, tervezett eseményekről, programokról, tanfolyami lehetőségekről. A nagycsoportos szülőknek megszervezzük azokat az alkalmakat, ahol a város minden iskolájának kínálatával megismerkedhetnek. Különös figyelemmel, tapintattal és realitással adunk tájékoztatást a szülőnek saját gyermekéről. Éreztetjük, hogy a segítőszándék vezérel bennünket. A családdal kapcsolatos minden információnkat diszkréten kezeljük. Lehetővé tesszük a naponkénti rövid, lényeges közlésekre szorítkozó párbeszédet. Nyitottak vagyunk, módot adunk arra, hogy a szülő a csoportban megfigyelhesse gyermekét, amikor és ahányszor ezt igényli (előzetes egyeztetést követően) Biztosítjuk a négyszemközti beszélgetések lehetőségét (fogadó órán)- nevelői és szülői igény szerint. Figyelemmel kísérjük a családok életében bekövetkező változásokat, ha erre szükség van, felvállaljuk a családgondozással járó feladatokat. Különös gonddal készülünk fel az új gyermekek fogadására, beszoktatására. Fokozott figyelmet fordítunk az otthonról jövő gyermekekre. Beiratkozást követően, ismerkedő délutánt szervezünk a leendő szülők részére, egy beszélgetés keretében. Az óvoda megkezdését megelőző időszakban illetve az óvodakezdés időszakában minden óvodás gyermeket óvónői meglátogatják otthonában. Ha szükséges, lehetővé tesszük a szülőnek, hogy segítse gyermeke beilleszkedését. Amennyire ez tőlünk függ, segítjük a szülő és a gyermek közötti harmónia erősödését. Bevonjuk őket a programok szervezésébe, bonyolításába, szorgalmazzuk azokon részvételüket. Folyamatosan keressük a kapcsolattartás bővítésének lehetőségét. Csoportonként hozzuk létre a szülők közösségét összefogó Szülői Tanácsot. Támaszkodunk rájuk, erősítjük kezdeményező, koordináló szerepüket.

Alapelvek: Bizalomra épülő kapcsolat kialakítása minden családdal. Egyenrangú nevelőtársi viszony szorgalmazása. A gyerek fejlesztésében az óvónő támasza legyen a szülőnek. A családi és az óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása. Az egyéni igények, szokások figyelembevétele. Az előítéletek kiküszöbölése. A hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekkel szembeni különös gondoskodás, felzárkóztatás, tapintatos segítségnyújtás. 50


II/6/2. Kapcsolat a bölcsődével: Megkönnyítjük a gyermek számára a bölcsődéből az óvodába való átmenetet. Kérjük a gondozónők véleményét a gyermekek egyéni tulajdonságairól. Figyelembe vesszük tapasztalataikat. Kikérjük véleményüket az egyéni bánásmóddal, a szülők megközelíthetőségével, a csoportok kialakításával kapcsolatban. Megismerkedünk a bölcsőde életével, szokásaival. Figyelemmel kísérjük az óvodába kerülő gyerekek életmódját, tevékenységeit. Bemutatjuk óvodánkat. Lehetővé tesszük, hogy a gondozónők megismerjék óvodánk életét, működését. A kicsiket több alkalommal hívjuk a csoportba is, az udvarra is játszani gondozónőjükkel, ismerkedni leendő óvónőikkel. Lehetővé tesszük, hogy a gondozónők az első napokban elegendő időt tölthessenek volt gondozottjaikkal. Meghívjuk őket nevelési értekezletre, ahol kicseréljük tapasztalatainkat. Óvodába lépés előtt a szülők közösségét is tájékoztatjuk óvodánk működéséről, nevelési célkitűzéseiről. Alapelvek: Az átmenet megkönnyítése. A nevelés folyamatosságának biztosítása. A gyermek biztonságérzetének erősítése. II/6/3. Kapcsolat az általános iskolával: Folyamatos együttműködéssel segítjük, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését. Munkacsoportokat hozunk létre óvónők és tanítók részvételével a közös programok szervezésére. Nyomon követjük az iskolába kerülő gyermekek fejlődését Alapelvek: Zökkenőmentes átmenet elősegítése. Folyamatosság biztosítása. Kölcsönös bizalomra épülő együttműködés megteremtése. II/6/4. Külső kapcsolataink: Egyéb intézményekkel: Óvodák Törekszünk arra, hogy a város és vonzáskörzete óvodái közötti új horizontális kapcsolatok kiépítése, ápolása megvalósuljon.

51


Közművelődési intézmények: Rendszeresen figyelemmel kísérjük a különböző közművelődési intézmények programajánlatait. Válogatunk a József Attila Művelődési Központ és Ifjúsági Ház által szervezett színházi előadásokból, rendezvényekből. Látogatjuk a városi Türr István Múzeumot. Az Ady Endre Könyvtár gyermekprogramjaira gyakran visszük a gyerekeket. Kapcsolatot tartunk az OH által biztosított szakmai szolgáltatókkal. Szakszolgálatokkal: Szoros együttműködést folytatunk a Nevelési Tanácsadóval, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, a Bajai Egyesített Szociális Intézmények Gyermekjóléti Szolgálatával. Rendszeres kapcsolatot tartunk a védőnőkkel, gyermekorvosokkal és szakorvosokkal (szemész, fogorvos, ortopéd szakorvos, fül- orr gégész pszichológus). Különleges bánásmódot igénylő gyermekeink fejlesztésében és az autista gyermekek ellátásában a Pedagógiai Szakszolgálat segítségét vesszük igénybe.

II/7.

AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

Intézményükbe a gyermekek felvételét a mindenkor érvényes tanügy igazgatási feladatnak megfelelően végezzük. Elsődleges szempontunk, hogy a gyermek betöltse harmadik életévét, ezen túlmenően pedig az alábbi fejlődési mutatókat vesszük figyelembe:  szobatisztaság,  kialakult beszédkészség (legalább beszédértés),  önálló mozgáskészség,  alapvető önellátási szint II/7/1. Az iskolába lépés feltételei Az óvoda, ill. az óvodavezető feladata a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megítélése s annak igazolása. A Szakértő bizottság vizsgálatát akkor kell kérni, amennyiben az óvodapedagógusok nem tudnak egyértelműen dönteni az iskolába lépésről, a gyermek nem járt óvodába, ill. a szülő nem ért egyet az óvoda döntésével.

Minden esetben kérni kell a Szakértői Bizottság döntését, amennyiben a gyermek a hetedik életévét augusztus 31-ig betölti. Csak az ő javaslatukkal részesülhet a gyermek további óvodai nevelésben.

52


Programunkban kitűzött célok az optimumot tartalmazzák, melyet a gyermekek változó fejlődési üteme- és az egyéni eltérések miatt nem lehet egységesen megvalósítani. Az iskolába lépés elsődleges feltétele a gyermek érettsége, amely különböző életkorban alakulhat ki, ezáltal nagy egyéni eltéréseket mutatva. Mindezt figyelembe véve tárjuk fel, mikor válik stabillá a gyermek, - testileg, lelkileg, szociálisan, pszichikusan - a sikeres iskolai élet megkezdésére, illetve ehhez kapcsoljuk mindazon mutatók összességét, amelyek az óvodáskor végére a fejlődés főbb jellemzőjeként jelennek meg pedagógiai munkánk eredményeként. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik.

II/8.

GYERMEKVÉDELEMI ESÉLYEGYENLŐSÉGI FELADATOK AZ ÓVODÁBAN

A gyermekvédelmi feladatok koordinálását megbízott óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős látja el, a csoportokban dolgozó óvodapedagógusok segítségével, közvetlen kapcsolatot tartva a gyermekvédelmi feladatokért felelős óvodavezetővel. Az óvodapedagógus nevelő-fejlesztő munkája során mindig figyelembe kell, hogy vegye a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből történő felzárkóztatásában. Biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. A családokkal történő kapcsolatkiépítés már a gyermekek beiratkozásával megkezdődik. A családok igényeinek, szükségleteinek felmérése teljes képet adhat a felvételt nyert gyermekek helyzetéről. Egyes családok részéről speciális szükségletek jelentkezhetnek életkörülményeik, szerepük, életkoruk vagy egyéb problémájuk miatt. Ezekben az esetekben a szülőkkel tudatni kell, hogy az óvodapedagógus ismeri a gondjaikat, s kész arra, hogy közösen megvitassák: mit is lehet és kell tenni közösen a nehézségek, feszültségek elhárítása érdekében. A legjobb anyagi és kulturális körülmények között élő családokban is sérülhetnek mentálisan a családtagok, leggyakrabban a megromlott emberi kapcsolatok miatt. A segítő kapcsolat alapfeltétele: a családok megértésére való törekvés, amely elválaszthatatlan a társadalmi folyamatok családokra gyakorolt nemkívánatos hatásainak ismeretétől.

A társadalmi szintű törekvések a családban olyan funkciózavarokat idézhetnek elő, amelyeket a szülők a legjobb szándékuk ellenére sem tudnak önerőből kivédeni.

53


Segítségre szoruló családtípusok: Túlterhelt családok: biztosított anyagi háttér, de nem tudják a nyugalmat és az érzelmi biztonságot nyújtani Egyedülálló vagy elvált szülők: az anyagi gondok enyhítésén túl igénylik, hasonló gyermeknevelési problémáikat másokkal is megbeszélni. Különleges bánásmódot igénylő gyermeket nevelő szülők. Egészségügyi problémával küszködő szülők: a stressz, a depresszió, betegei, a szenvedélybetegek stb. Fiatalkorúak vagy fiatal képzetlen szülők: tájékozatlanságuk miatt felvilágosításra szorulnak Hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családok Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családok Esélyegyenlőségi cél: (Baja Város Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve alapján) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi bekapcsolása az óvodai nevelésbe Együttnevelés feltételeinek megvalósítása Esélyegyenlőségi feladatok: A körzetünkben élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családokról történő információgyűjtés, szülők tájékoztatása, nyilatkoztatása Érintett családok azonosítása, családok megkeresése, óvodai beiratkozás megszervezése A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába járásának elősegítése Óvodai csoportba sorolásnál az arányosság elvének alkalmazása HH, HHH, és különleges bánásmódot igénylő gyermekek tekintetében (lehetőség szerint figyelembe véve a szülői igényeket) Fejlesztési terv készítése humánerőforrás és tárgyi feltételek tekintetében. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és különleges bánásmódot igénylő gyermekekre vonatkozó fejlesztési feladatok meghatározása, folyamatos megvalósítása és értékelése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek kiemelkedő képességének felismerése, és gondozása. A segítő tevékenység tartalma: A gyermek fejlődését veszélyeztető okok felderítése, pedagógiai eszközökkel történő ellensúlyozás lehetősége. Kiszűrni a speciális szükségletű gyermekeket. Az óvodán kívüli erőforrások felkutatása. Megismerni a család életvitelét, szükségleteit, a gyermekekkel való foglalkozás mutatóit. A szülők bevonása az óvodai életbe (munkadélutánok, gyermekmajális… stb.) szervezésével A gyermekneveléshez nyújtandó segítségadás koordinálása. Kirándulások, pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó támogatások felkutatása a család és az óvoda számára (Gyermekjóléti szolgálat) 54


A segítő munka nem lehet erőszakos, a család erőtartalékaira, a családtagok aktivitásaira lehet csak építeni. A segítségre szoruló emberek azokat fogadják bizalmukba, akik egész valójukban hitelesek számukra, ha érzik és tudják, hogy valóban érdekli a sorsuk, megértők, együtt érzők, jó szóval és önzetlen tettel segítenek.

II/9. HAGYOMÁNYOK, ÜNNEPEK ÓVODÁINKBAN A közös tevékenység a gyermekek fejlődésének serkentője. A közös készülődés, a tervezgetés, a holnap öröme távlatot jelenthet a gyermekek számára. Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepei lehetőséget biztosítanak az érzelmi átélésre, a gazdagon motivált tevékenységekre. Célját akkor éri el igazán, ha biztosítja, hogy:  a gyermekek is részt vesznek annak szervezésében,  ha eltér a megszokottól,  az esemény tartalmától függően a szülők is részesei,  az eseményekről az érintettek közösen döntenek. A hagyományok egy része kizárólag a gyermekcsoportokban zajlik (névnap, születésnap, eszközkészítés valamilyen eseményre, kirándulás, színházlátogatás, stb.). Több csoportra kiterjedő hagyományos rendezvényeink: családi sportnapok, jeles „zöld” napok (Víz világnapja, Föld napja, Madarak, fák napja), kirándulások. Az egész óvodai közösségre kiterjedő hagyományaink és ünnepeink:  Mikulás-várás, ajándékozás  Karácsony az azt megelőző hosszú adventi készülődéssel, családias hangulatban,  Farsang a gyermekek készítette álarccal és feldíszített termekkel,  Húsvét a locsolkodással, előkészületekkel,  Anyák napi készülődés  Játszóházak, családi napok  Gyermeknap, gyermekhét  Kerti ünnepség, Évzáró  a társadalmi ünnepek, pl. a nemzeti ünnepek - leginkább március 15. - a gyermekek számára is átélhető nemzeti hagyományokkal. Az óvodában a hosszú készülődéssel, ajándékkészítéssel, tervezgetéssel tesszük örömtelivé, izgalmassá a várakozás időszakát. Maga az ünnep külsőségeivel együtt sem lehet erőltetett, betanított formájú, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlétnek kell lennie. Az ünnepek megszervezésekor figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat.

55


II/10. ÓVODAI DOKUMENTUMOK Csoportokban folyó nevelőmunka írásbeli dokumentumai: CSOPORTNAPLÓ Tartalmazza: ( a 178 A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet alapján) a) a gyermekek nevét és óvodai jelét, b) a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három–négyéves, a négy–ötéves, az öt–hatéves a hat–hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak, c) a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét, d) a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket, e) a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bon-tásban, f) nevelési éven belül időszakonként :  fa) a nevelési feladatokat, (fél év.)  fb) a szervezési feladatokat, (1 hónap)  fc) a tervezett programokat és azok időpontjait, (1 hónap)  fd) a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit,(1 hét) a kompetencia-fejlesztés tartalmát (I.sz. Tagóvoda)  fe) az értékeléseket,(fél év) g) a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a látogatás szempontrendszerét, az eredményt, h) a feljegyzést a csoport életéről (1 hónap)

FEJLŐDÉSI NAPLÓ Tartalmazza: - a gyerek anamnézise, - a családlátogatás tapasztalatai, - az óvónő megfigyelései, - külső szakember megfigyelései (ha van ilyen), - vizsgálatok, mérések eredményei (ha van ilyen), - a fejlesztés tervezett programja. Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét – szükség szerint, de legalább félévenként – rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.

56


Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A feljegyzések folyamatosak, szükségszerűek, dátumozottak, szignáltak. A tapasztalatok számbavétele tervezési, értékelési ciklusonként történik. FELVÉTELI ÉS MULASZTÁSI NAPLÓ Tartalmazza: a) a gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító számát, nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát,lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét, b) a felvétel időpontját, c) az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését, d) a szülők napközbeni telefonszámát, e) a megjegyzés rovatot tartalmazza- amennyiben az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése megszűnt. A Pedagógiai programot a nevelőtestület 2015.08.27-i értekezleten megvitatta, azt elfogadta. Az Bajai Óvodaigazgatóság Pedagógia programjának hatálybalépése 2015.09.01.

57


14. Legitimáció Záradék – Nyilatkozatok A Pedagógiai programot az intézmény Szülői Munkaközössége megismerte, elfogadását támogatja. Baja, 2015.08.28.

Szülői Munkaközösség Elnöke

A Pedagógiai programot a véleményezésre jogosult szervezetek támogatása alapján, az intézményvezető jóváhagyta. Baja, 2015.08.31.

intézmény vezető

58

Bajai Óvodaigazgatóság PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015

Recommend Documents