B ESZÁMOLÓ IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁSI MODELL HÁROM ÉVÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGROL DR. TITTEL A NDOR FEBRUÁR K ÉSZÍTETTE:

B

E S Z Á M O L Ó

AZ

IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁSI MODELL HÁROM ÉVÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGROL

2000-2002

K É S Z Í T E T T E:

DR. TITTEL A NDOR

2003. FEBRUÁR

T ARTALOMJEGYZÉK Demográfiai adatok _______________________________________________5 A természetes népességmozgás fobb arányszámai _________________________ 5 Népességfogyás________________________________________________________________ 5 Bejelentkezettek ________________________________________________________________ 6 Természetes szaporulat _________________________________________________________ 7 Népességfogyás struktúrája ______________________________________________________ 8 Házasságkötés _________________________________________________________________ 9 Korfa _________________________________________________________________________ 9 Öregedési index _______________________________________________________________ 10

Tárgyi, személyi feltételek ________________________________________11 Forgalmi adatok _________________________________________________13 Orvos – beteg találkozások _____________________________________________ 13 Összes orvos – beteg találkozás _________________________________________________ 13 Forgalom korcsoportonként______________________________________________________ 14 Forgalmi percátlag _____________________________________________________________ 15

Rendelointézeti beutalások _____________________________________________ 15 Kórházi beutalások____________________________________________________ 16 Házi betegápolás______________________________________________________ 20

IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁSI MODELL (IBM)________________________21 Elozmények __________________________________________________________ 21 Célja ________________________________________________________________ 21 Kistérségi vonatkozások _______________________________________________ 22 Minoségbiztosítási protokoll____________________________________________ 23 Prevenció____________________________________________________________ 25 Primér prevenció ______________________________________________________________ 25 Szekundér prevenció ___________________________________________________________ 26 Terciér prevenció ______________________________________________________________ 26

Szurés_______________________________________________________________ 27 Szurés a Margit Kórház által ellátott praxisokban ____________________________________ 27 Szurések a praxisunkban _______________________________________________________ 28

Dr. Tittel Andor – IBM 2000-2002

Gondozás ___________________________________________________________ 31 Gondozottak fobb csoportjai _____________________________________________________32

Morbiditás _____________________________________________________ 35 Halálozás ______________________________________________________ 37 Gyor-Moson-Sopron megyében_________________________________________ 37 Praxisunkban ________________________________________________________ 37 A vezeto halálokok _____________________________________________________________39 Rákos halálozás _______________________________________________________________41 Szív és érrendszeri halálozás ____________________________________________________42 Ido elotti halálozás _____________________________________________________________43

Gyógyszeres kezelés ____________________________________________ 44 Gyógyszerválaszték___________________________________________________ 44 Gyógyszerfogyasztás _________________________________________________ 44 Gyógyszerköltség ____________________________________________________ 45 TOP lista ____________________________________________________________ 45 Költséghatékonyság __________________________________________________ 47

Környezeti ártalom ______________________________________________ 47 Iskola orvosi tevékenység ________________________________________ 47 Kapcsolatok ____________________________________________________ 48 Kapcsolat a csornai Margit Kórházzal____________________________________ 48 Kapcsolat az Önkormányzatokkal _______________________________________ 48 Kapcsolat a MEP-el ___________________________________________________ 49 Kapcsolat az ANTSZ-el ________________________________________________ 49 Kapcsolat a kollégákkal _______________________________________________ 49 Kapcsolat az informatikusokkal _________________________________________ 49

Dél-rábaközi ügyelet/változó telephelyu összevont készenlét ___________ 50 Következtetések ________________________________________________ 51 Összefoglalás, Javaslatok ________________________________________ 53 Irodalom _______________________________________________________ 53 Tartalomjegyzék _________________________________________________ 2

3


E rövid több, mint beszámoló és kevesebb, mint tanulmányban a szerzo megkísérli praxisa általános átvilágítását, különös tekintettel a legutóbbi három évre, az Irányított Betegellátási Modellben (a továbbiakban IBM) való részvétel által biztosított

lehetoségek

hatásainak

komplex

vizsgálatára,

ugyanakkor

vonatkozásaiban átfogva az utóbbi tíz évet illetve az évtized bizonyos

egyes

periódusait

is. Az írás dominánsan analítikus jellege mellett rövid szintézis is, mivel végül megfogalmaz néhány érdekes összefüggést, konklúziót is.

DEMOGRÁFIAI ADATOK A természetes népességmozgás fobb arányszámai Népességfogyás Az elozo beszámolóban már szót ejtettem a vidéki Magyarországra jellemzo népesség-fogyásról, amely 1985 óta megyénket is érinti és bár lassú ütemu, de évrol évre no. 1994-ben 2%0, 1995-ben 2.2%0, 1996-97-ben 3%0, 1998-ban 3. 7%0. Községeink lakosainak száma 2000, 2001 és 2002-ben: Vág: 608, 613, 613, Páli: 444, 446, 437, és Rábasebes: 122, 118, 117. A praxislétszám az elm últ három évben: 1071, 1084, 1060. A 2001-ben látható és az elozo két évhez viszonyított kis gyarapodás

az

elvándorlás

akkori,

az

összes

elozo

évhez

viszonyított

legmérsékeltebb számának (12 fo) tudható be. A lakosság- és praxislétszám alakulását 1996-tól napjainkig az 1. ábra mutatja be. Vág-Páli-Rsebes összlakossága és a praxis létszám alakulása 1996-2002 (Tittel Bt.) 1. sz. ábra 1300 1250

fo

1200 1150

Lakosság (fo)

1100

Praxis létszám (fo)

1050 1000 950 1996.

1997. 1998.

1999.

2000. 2001. 2002.

5


Bejelentkezettek A bejelentkezettek száma a következoképpen alakult. 2000-ben 26 fo, 2001ben 43 fo, 2002-ben 30 fo, tehát a három év alatt összesen 99 fo. Ebben a számban benne foglaltatik a 12 újszülött is. (2. ábra) Praxisba bejelentkezettek struktúrája 2000-2002 (Tittel Bt.) 2. sz. ábra 50 40 30 fo

Beköltözött

39

20

Újszülött

24

24 10 0

2

4

6

2000.

2001.

2002.

Az újszülöttek lakóhely szerinti megoszlása: Vág, 7 fo, Páli 3 fo, Rábasebes 1 fo, Gátorház 1 fo. (3. ábra) Újszülöttek lakóhely szerinti megoszlása 2000-2002 (Tittel Bt.) 3. sz. ábra

1, 8% 1, 8%

3, 25%

Vág Páli 7, 59%

Rsebes Gátorház

Az újszülöttek nemek szerinti megoszlását a 4. ábra mutatja be: 2000-ben 2 gyerek (1 fiú 1 lány), 2001-ben 4 gyerek (3 fiú 1 lány), 2002-ben 6 gyerek (4 fiú, 2 lány) született. Összesítve: 4 lány és 8 fiú született, tehát 33. 3% lány, 66. 6% fiú.

6


Üjszülöttek nemek szerinti megoszlása 2000-2002 összevont, (fo;%) (Tittel Bt.) 4. sz. ábra

Fiú Lány

4, 33%

8, 67%

Az 1999-es beszámoló -tanulmányban megfogalmaztam a lakosság tragikus fogyásának okait és néhány javaslatot is tettem ennek megakadályozása végett. (1998-99-es beszámoló 3. és 4. old.) Sajnos az Önkormányzati Képviselo Testület Vágon csak majd’ két év elteltével, a 2001 novemberi ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel amikor már

meg is fogalmazódott néhány konkrét javaslat

családosok anyagi támogatását illetoen, de végül is utolsó testületi ülésén

a fiatal

nagyon késon, csak

2002

hoztunk határozatot önkormányzati telkek térítésmentes

átadására, megemelve a pénzbeli építkezési segély összegét is fiatal házasok elso lakáshoz-jutás támogatásaként, akár betelepülok számára is. Páli és Rábasebes testületeinek ez irányú döntéseirol nincs tudomásom.

Természetes szaporulat A természetes szaporulat, halandóság, és fogyás (élveszületés-halálozás) arányszámait %0-ben kifejezve a következo oldalon levo 5. ábra mutatja be. Itt érdemes megjegyeznünk, hogy az elmúlt három évben, a halálozási ráta terén kifejezetten jók az eredményeink. Összehasonlítva 1992-tol a megye 999 fonél kevesebben lakott településeire jellemzo 17.6%0-es halálozási rátával a nálunk észlelt 2000-es 11.2%0 és a 2001-es 13.8%0 nagyon jó, mert jóval a megyei átlag alatt van, de a 2002-es 17.9% 0 is alig haladja meg ezt. A halálozási ráta részletes elemzése egy másik fejezet tárgyát képezi.

7


Természetes szaporulat halálozás, fogyás ezrelékben 2000-2002 (Tittel Bt.) 5. sz. ábra

Szaporulat Fogyás

18

Halálozás

16

Megyei átl.(1999)

14 12 10 8 6

9) 99 tl.(1 iá ye ás eg M láloz ás Ha gy lat Fo oru ap Sz

4 2 0

2000.

2001.

2002.

Népességfogyás struktúrája A népességfogyás struktúráját a 6. ábra mutatja be: elköltözött 56 fo, megalt: 46 fo, eltünt 1 fo, börtönben van 2 fo, átjelentkezett más praxisba 9 fo, kijelentkezett 6 fo (Dr. Légler és családja), a biztosítás érvényessége megszünt 6 fonek. Praxisfogyás struktúrája 1996-2002 (Tittel Bt.) 6. sz. ábra

50 45 40 35

2

2

14

30

2

7

4

2 22

fo 25

15

8 19

20 15

25 Átjelentkezés

0

Elkültözés

12

Halálozás 25

10

17

22

22 12

5

19

15

0 1996.

1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

Az átjelentkezés más körzetbe 0 és 0.28% között vo lt az elmúlt három évben. Ez azon kívül, hogy statisztikailag nem szemnifikáns, de összehasonlítva az országosan

tapasztalt

3-10%-os

ki-be-átjelentkezési

kategóriába tartozónak értékelheto.

8

rátával

a

legjobb


A fentiek alapján megállapítható, hogy a fogyás fo oka továbbra is az elvándorlás, amely a 2002-es mértéket az elmúlt tíz év alatt csak 1996-ban érte el (az elmúlt három év alatt összesen 56 fo költözött el), a magas szinten stagnáló elhalálozás (46 fo három év alatt) és az alacsony élveszületések száma (12 fo három év alatt) együttesen. Sajnos az az 1999-es elképzelés miszerint a 25 fonél nagyobb évi születéssel és betelepedéssel járó lakossággyarapodás megállíthatná a fogyást nem bizonyult elégségesnek, mivel

az

elvándorlás

aránya

a

vártnál

nagyobb

mértékben

növekedett.

Házasságkötés Praxisunk területén, a vizsgált periódusban összesen 12 házasság köttetett. 2000-ben 3, 2001-ben 4, és 2002-ben 5, tehát emelkedo tendenciát mutat. Községenkénti bontásban: Rábasebesen 3, Vágon 4, Páliban 5. Ahhoz, hogy országosan a népesség száma változatlan maradjon, minden 100 nonek 210-213 gyermeket kellene világra hoznia. Községeinkben ez a szám nem ismert.

Korfa Korfa 2002.12.31-én (Tittel Bt.) 7. sz. ábra

76-80 66-70 56-60 46-50 No 36-40

Férfi

26-30 15-20 4-6 <1 -50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

50

fo

9


Európa és a világ több államához hasonlóan a magyar népesség is öregszik. Az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a gyermekek, és növekedett az idosek arányszáma. Az országos adatokkal történo összehasonlítást a 8. ábrán láthatjuk. Népesség kor szerinti összetétele 2002 (Tittel Bt.) 8. sz. ábra

0-14 5.4%

15-40

12.2%

41-60 61-80

29.4%

80< 28.8%

24.2%

Öregedési index Öregedési index azaz a 100 gyermekkorúra (15 éven alulira) jutó 64 év feletti személyek száma folyamatosan növekszik. Ez Magyarországon 1999-ben 85.5 volt. Késobbi adat nem áll rendelkezésemre. 2002 végén községeinkben a 129 fo 15 éven aluli gyermekre 290 fo 64 évét betöltött felnott jutott, tehát 100 gyermekre 224.8 öreg. Ez az országos átlag majdnem háromszorosát jelenti. (9. ábra) Népesség fiatal és öreg korosztályainak aránya 2002 (Tittel Bt.) 9. sz. ábra 40.0% 34.8% 35.0% 30.0% 24%

25.0%

23%

Tittel Bt.

20.0%

Gy-M-S megye 15%

15.0%

12.2%

10.0% 5.0% 0.0% 0-14

60< korcsoport

10

15%

Magyarország


T Á R G Y I, S Z E M É L Y I F E L T É T E L E K A

három

képviselo

testület

több

éves

mulasztását

küszöbölte

ki

az

„önkormányzati társulás” létrehozásával melynek eredményeként 2001-ben, a három rendeloben a számítógépeket lecseréltük. A BT. önerobol fedezte a szoftverek, a wincheszterek, egyéb kiegészíto elemek beszerzését 300 eFt értékben. 2001-ben a BT. OEP-hez benyújtott pályázaton 600eFt-ot nyert melybol beszereztük azt a készüléket is (Cardiotens) amelynek közös megvásárlására eredetileg a társulás létrejött. 2002 májusától az OEP által biztosított amortizáció bevezetése miatt, megállapodás történt a három önkormányzat és a Bt. között, melynek értelmében a Bt. átvállalta az önkormányzatoktól a tárgyi feltételek biztosítását is. Ez az összeg természetesen nem lesz elég a három rendelo e rendelet után megjelent muködési alapfeltételelek „szintentartáshoz”. Szerencsére az egészségügyi törvény eloírása szerint egyelo re csak a rendelés idotartamára kell biztosítani a muszerparkot, így a nagy értékuek egy példányban történo megvásárlásával és mindennapi szállításával ez áthidalható. 2002

novemberében

hálózatba

kötöttük

a

számítógépeket,

amelynek

következtében lehetové vált az optimális rendelési idokihasználás. Az ápolóno szimultán dolgozhat az IxDokiban külön, a kezeloben elhelyezett számítógépen. A vizsgálatra történo elokészítés (EKG, laborvizsgálatok, a panaszok beírása, leletek felvitele stb.) megtörténik az orvosnál történo megjelenés elott, ami azt lenne hivatott eredményezni, hogy lényegesen több ido marad(hasson) a hasznos közvetlen orvos-beteg találkozásra. Sajnos ezt a fajta ténylegesen „emelt szintu” háziorvosi ellátást egyelore csak nagyon kevesen fogadják el kedvezoen. 2002 nyarán a vági orvosi rendelo és orvoslakás központi futése gázfutésu kazánokra lett átállítva, a lakás elavult futorendszerének teljes cseréjével. Az orvoslakás

szétkorhadt

bejárati

ajtó ját

szintén

lecserélték

a

hoveszteség

csökkentése végett. Sajnos az évek óta megígért a tetoszerkezet-javítás elmaradt ebben a három évben is, ami miatt a hóviharok során, a padláson nagymennyiségu hó halmozódott fel. Egy részét igaz, sikerült letakarítani, de csak tavasszal derül ki milyen következményei, lesznek. 11


A páli-i és rábasebesi rendelok futése szintén központi gázkazános- ill. gázkonvektorosra lett átalakítva. A muködés személyi feltételei mindvégig változatlanul biztosítottak voltak ebben a periódusban is. Az IBM által megkövetelt számítógépes adatszolgáltatás mennyisége és minosége félállású informatikus foglalkoztatását is szükségessé tette az utóbbi két évben. Így a négy+egy fos munkacsoport az országban jellemzo kettes-, hármas létszámú alapellátó teamekhez viszonyítva kivételnek számít. Itt jegyzendo meg, hogy országos szinten a praxisok elsöpro többségében a takarító személyzet önkormányzati alkalmazott.

12


FORGALMI ADATOK Orvos – beteg találkozások Összes orvos – beteg találkozás Összes orvos-beteg találkozások száma: 2000-ben 11080, 2001-ben 11079, 2002-ben 10003. (10. ábra) Összes ellátás 2000-2002 (Tittel Bt.) 10. sz. ábra 11500

eset

11000 10500 10000 9500 9000 2000.

2001.

2002.

Ebbol a megjelenések száma 2000-ben 9294, 2001-ben 9850, 2002-ben 9081, a hívások száma 2000-ben 177, 2001-ben 139, 2002-ben 110. Mint a mellékelt ábrák mutatják, az 1995-ben megkezdodött és már bemutatott tendencia az utóbbi három évben is kedvezoen folytatódott: a megjelenések száma fokozatosan emelkedik, vagy magasabb szinten stagnál (11. ábra) és a hívások száma fokozatosan csökken (12. ábra). Rendelésen megjelentek száma 1995-2002 (Tittel Bt.) 11. sz. ábra

Hívások száma 1995-2002 (Tittel Bt.) 12. sz. ábra 350

10000

300

9500

250 9000

200 8500

150

8000

100

7500 1995. 1996. 1997. 1998. 1999.

1995. 2000.

2001.

2002.

1996.

1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

13


Forgalom korcsoportonként A három év összesített adataiból látható egyrészt, hogy a nok jobban vigyáznak Betegforgalom korcsoportonként 2000-2002 (Tittel Bt.) 13. sz. ábra

az

egészségükre, mint a férfiak,

3000

mivel

2500

férfi-, és 18.117

2000 fo

13.977

Férfi

1500

No

1000

noi

ellátás

történt

(13.

ábra), holott a

500

korfa

szerint megoszlás

76 -80

66 -70

56 -60

46 -50

36 -40

26 -30

15 -20

4-6

<1

0

gyakorlatilag egyenlo arányt mutat, másrészt a 14. ábra szerint a kor elorehaladtával a szolgáltatás igénybevétele

Egy fore eso konzultációk száma korcsoportonként 2002 (Tittel Bt.) 14. sz. ábra

egyre fokozódik. A felnotteknél a

18.0

legkisebb

16.0 14.0

igénybevétel

12.0

21-25 éves-, a

10.0

legnagyobb

8.0

71-75

6.0

a a éves

korcsoportban

4.0

gyermekkorosztá 80 <

0.0 4-6 714 15 -20 21 -25 26 -30 31 -35 36 -40 41 -45 46 -50 51 -55 56 -60 61 -65 66 -70 71 -75 76 -80

mutatkozik.

<1 1-3

2.0

lyokban

A

látható

nagyon alacsony értékek oka a korosztályok rendkívül kis létszáma. Összehasonlítva a fenti forgalmi adatokból származtatott egy fore jutó éves konzultációk számát a nemzetköziekkel (15. ábra) megállapítható, hogy a mi praxisunkban az egy fore jutó évi konzultációk száma minden korosztályban 2-3szorosa az Egyesült Királyságban tapasztaltnak. Magyarán a vági orvos 2-3-szor többet foglalkozik a betegeivel, mint angol kollégája, de a jövedelmeinket nem kívánom összehasonlítani… 14


Egy fore jutó konzultációk száma a Tittel Bt. és az Egyesült Királyság egy körzetében 2002 (Tittel/Fry) 15. sz. ábra 17.5

Tittel Bt. Fry (UK)

15.5 13.5 11.5 9.5 7.5 5.5 3.5 1.5 <1

7-14

21-25

31-35

41-45

51-55

61-65

71-75

80<

Forgalmi percátlag A forgalmi percátlag 2000-ben 10.66, 2001-ben 7.70, 2002-ben 5.37 perc/beteg. (16. ábra) Az utóbbi két évben látható csökkenés látszólagos, és egy egyszeru számítógép által okozott tényezo következménye. A 2001-ben telepített IBM Forgalmi percátlagok 1996-2002 (Tittel Bt.) 16. sz. ábra

kiegészíto

modul a beteg ellátása

12

lezárja

11

a

napi

tevékenységet.

10 perc

után

A

gondozásra

9

való

8

visszatérést

7

és

a beteggel való-

6

adott

5 1996.

1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

esetben

több tíz perces foglalkozást-

már nem regisztrálja, a másodszori kilépés, a tevékenység befejezésének pontos idejét nem írja felül.

Rendelointézeti beutalások A szakkonzílium kérések összesített lekérdezése csak 2002-tol lehetséges. Ebben az évben 400 beteget 444 alkalommal (az ellátottak 4.4%-át) utaltunk különbözo szakvizsgálatokra. A leggyakoribb a roentgen- és UHG vizsgálatkérés, 15


összesen 122 esetben, ezt követi a kardiológia 43, psychiátria 36, neurológia 34, tüdogyógyászat 33, rheumatológia 26, sebészet 20, gastroenterológia 18 esetben. A többi szakrendelés igénybevétele 1 és 16 között van. A laboratóriumot összesen 513 esetben (az ellátottak 5.12%-nál) vettük igénybe diagnózis megállapítás ill. szurovizsgálat céljából. A fenti számok csak az általam beküldött betegekre vonatkoznak, az összesíto nem tartalmazza a szakrendelok által praxisom betegeinek elrendelt és elvégzett laboratóriumi, rtg., stb. vizsgálatait. A

kardiológiára

beutalt

betegek

száma

a

nálunk,

gondozásban

lévo

hypertóniások, ischémiás- és más szívbetegek számához viszonyítva nagyon alacsony. Ez a következo körülményeknek

köszönheto: ez a szakrendelo,

pontosabban fogalmazva gondozó csak elojegyzéssel veheto igénybe, a betegek többsége általuk visszarendelt beteg és globális ellátó kapacitása mélyen a szükségletek alatt van.

Kórházi beutalások A 2001-es novemberi szoftverváltás óta pontosan követhetoek a kórházba utalt betegek, a zárójelentéseik tartalma is feldolgozásra alkalmas. 2002-ben összesen 220 betegünk szorult betegsége miatt kórházi kezelésre. Nemek szerinti megoszlásuk a következo 125 fo, azaz 56.8% no, 95 fo, azaz 43.1% férfi (17. ábra). Kórházi beutalások nemek szerinti bontásban 2002 (Tittel Bt.) 17. sz. ábra

95, 43% Férfi 125, 57%

16

No


A betegek számát, arányát a kórházak országban való elhelyezkedése szerinti bontásban a 18. ábra mutatja be. A csornai Margit Kórházban 129 beteget kezeltek (58.63%), A gyori PAMOKban Kórházi beutalások városok szerint 2002 (Tittel Bt.) 18. sz. ábra 6, 3%

59 beteget (26.8%),

3, 1%

Budapesten (

8, 4% 15, 7%

Csorna

OKI,

Gyor

OISK, Egyéb)

Budapest Sopron 59, 27%

129, 58%

15

beteget

Szombathely Egyéb

OOI,

(6.8%), Sopronban 8 beteget (3.6%),

Szombathelyen 3 beteget (1.4%) és Pápán, Sárváron, Ajkán, Szentgotthárdon, Zalaegerszegen, Tatabányán 1 -1 beteget , (ami egyenkét 0.45%-ot jelent). A legszámosabb csoportok - a csornai, és gyori kórházakban kezeltek osztályo k és nemenkénti megoszlását a 19. és 20. ábra mutatja be. A csornai Margit Kórházban kezeltek megoszlása nemek és osztályok szerint 2002 (Tittel Bt.) 19. sz. ábra 25

Férfi 23

20 15

No 21

21 17

fo

14

10 9

5 2

2

0 1

Kr ón iku s

0

Ide gg yó gy ás za t Be lgy óg yá sz at Ka rdi oló gia Gy ne ko lóg ia Pu lm on oló gia

0

6

Se bé sz et

5

9

2002. III. negyedévében szúrópróbaszeruen megvizsgáltam a kórházba kerülések módozatait, a beutalások irányát (kórház, osztály) és a kezeléseket, azok eredményességét. Megállapítható, hogy ebben a negyedévben a praxis területérol 17


A gyori PAMOK-ban kezeltek megyoszlása osztályok és nemek szerint 2002, össz.: 59 fo (Tittel Bt.) 20. sz. ábra No Férfi

Be lgy ó Rh gyá eu sza m ato t lóg Gy ia ere kg Uro yó gy lógia á Sz sza ájs t eb és z On et ko Ba Ér lóg les seb ia e é Ne ti se sze uro bé t s ps zet yc h Gy iátria ne ko ló Or gia top é Se dia bé Sz sz e e Ide més t gs ze eb t é Di sze ab t eto Inf lógia ek tol óg ia

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

indokolatlanul senki sem került fekvobeteg intézetbe, minden beteg (43 fo) a hálózaton belül került felvételre és arra az osztályra, ahová tartozik. A csornai Margit Kórház 29 beteget az összes 67%-át, a gyori PAMOK 13 beteget az összes 30%-át fogadta. A legtöbb beteget a csornai neurológiai osztály fogadta, ezt követi a kardiológia, majd a belgyógyászat, pulmonológia és sebészet közel egyenlo arányban. A gyori PAMOK-ba csak azon betegek kerültek, akiket a kompetencia lista szerint csakis ott láthattak el (baleseti sebészet, szemészeti osztály, urológia, FOG,

érsebészet,

gyermekgyógyászat,

gyermeksebészet,

idegsebészet,

rheumatológia). Néhány onkológia beteget kezeltek az OOI-ben. (21. ábra)

OO I

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Be lgy óg yá s Ka zat r d Pu iol lm óg on ia oló Ne gia uro lóg Se ia Gy bész e n Tr ekoló t au g ia m ato lóg Sz ia em és ze Fü t l- o Ur rroló gé gé gia sz Gy erm Ér et s e ek g bé Gy yógy szet erm ás eg zat se b Ide észe gs t eb Re észe h t Rh abilit eu áció m ato lóg ia

fo

Kezelések kórházak és osztályok szerint 2002 III. negyedévében, össz.: 43fo. kék: Margit Kh.; sárga: PAMOK; piros: OOI (Tittel Bt.) 21. sz. ábra

Az esetek 65 %-át a háziorvos utalta kórházba, 12%-12%-át szakambulancia, ill. ügyelet, 9%-a spontán jelentkezett és nyert felvételt valamelyik osztályra és 2%-a korházi osztályos beutalással került felvételre más osztályon. (22. ábra)

18


Kórházi beutalások a beutaló szerint 2002 III. negyedévben, eset: 43, (Tittel Bt.) 22. sz. ábra

2%

9%

12% Háziorvos Szakamb. Ügyelet Osztály Egyéb

12%

65%

A kórházi felvételek sürgosségi fokozat szerinti megoszlását a következo ábra mutatja be. 44% sürgosséggel került felvételre (azonnal, ill. 1-3-6 órán belül), 33% 24 órán belül, és 23% elojegyzéssel. (23. ábra) Kórházi beutalások sürgosségi fokozat szerint 2002 III. nagyedévben, eset: 43 (Tittel Bt.) 23. sz. ábra

23% 44% Sürgos 24 órán belül Elojegyzéssel

33%

A három községben összevontan a konz ervatívan kezeltek aránya 65%. a sebészileg kezelteké 35%. Vágon és Páliban ez utóbbi arányszám magasabb, Rábasebesen alacsonyabb (24.sz. ábra).

19


Kórházi kezelések a beteg lakhelye szerint 2002 III. negyedévben, eset: 43, (Tittel Bt.) 24. sz. ábra

35 30 25 20

Konzervatív Sebészi

15 10 5 0 Vág

Páli

Rsebes

Összes

Az átlagos ápolási napok száma a legalacsonyabb a vági betegek esetében, 9 nap, a páliak esetében 9.3 nap, és a legmagasabb a rábasebesiek esetében, 9.7 nap (25. ábra) Átlagos kórházi ápolási napok száma 2002 III. negyedévben (Tittel Bt.) 25. sz. ábra 9.8

9.7

9.6

nap

9.4

9.3

9.2 9 9 8.8 8.6 Vág

Páli

Rábasebes

A 2002 év teljes adatbázisanak feldolgozása után a fentiekben csak lényegtelen eltéréseket találtunk, tehát a szúrópróba eredményét erre az évre vonatkozóan jellemzonek tekinthetjük.

Házi betegápolás Évek óta

igényeljük betegeink számára

a Harris szolgáltatásait, amelyek

nagy tetszésnek örvendenek és eredményesek is. Az otthoni értágító infúzióktól kezdve, a komplex elektro -fizikotherápián, felfekvésmegelozés és kezelésen át a gyógytornáig számos fajta kezelést végeznek azokban az esetekben, amikor ezzel kórházi ápolást válthatunk ki. 20


IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁSI MODELL ( I B M) Elozmények Mi is az Irányított Betegellátási Modell? Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek összefogására az USA-ban a nyolcvanas évek közepétol terjedt el egy új intézménytípus, a maneged care (irányított

betegellátás).

Ez

a

forma

alapcélnak

tekinti

a

betegek

menedzselését, irányítását az egészségügyi intézmények és ellátások bonyolult rendszerében. A hazai egészségügyi rendszerben is - különösen a fovárosban és a klinikákkal is rendelkezo nagyvárosokban ill. ellátási területükön - joggal vetodött fel a nemzetközi gyakorlatban már bevált intézményi formák meghonosítása. 1999 második felétol, a kezdetektol veszünk részt ebben a munkában, amelybe a csornai Margit Kórház és ellátási területérol 16 önként jelentkezo háziorvos közös pályázat útján kerültünk.

Célja Az IBM célja egy mondatban megfogalmazva: az elvárható legmagasabb színvonalon, ám a leg-költséghatékonyabban legyenek a betegeink ellátva, tehát csak a progresszív betegellátás követelményei miatt kerüljenek a betegek magasabb ellátási szintre. Ennek elérése nagyon nehéz feladat elé állít mindnyájunkat, mivel ismert tény, hogy „a méltányosság, a minoség és a hatékonyság, mint az egészségügyben muködo három alapveto érték csak egymás róvására terjeszkedhet.” ( dr.G.K.) Az elmúlt három év alatt a hat „muhelyben” gazdag alkotó munka folyt. A felhalmozódott adatbázisok feldolgozása alig kezdodött el,

és longitudinális

vizsgálatról lévén szó, a végleges következtetések levonása még várat magára. A részeredményekbol azért néhány következtetés mégis megállapítható. Ezekrol a 2002. dec. 18-i IBM budapesti kongresszusán hallhattunk bovebben és rövid mondatokban megfogalmazva a következok: •

Megfelelo helyi motiváció esetén a rendszer szakmailag és gazdaságilag muködoképes, sot megfelelo lakossági és dolgozói elégedettséggel muködtetheto . 21


•

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a mérhetoségre és ellenorizhetoségre.

•

A fejkvóta finomításra szorul, és ezt érdemes elvégezni.

•

Szükséges

volt

az

informatikai

háttér

megteremtése,

amelynek

köszönhetoen képesek vagyunk a betegútak teljesköru elemzésére, de a továbbfejlesztése elengedhetetlen. Az intranetes hálózatok létrehozása folyamatban van. •

Az

„adatvagyon”

tényleges

feldolgozása,

értékelése

egy

csomó

rendszeresen visszatéro és megválaszolatlan kérdésre adhatja meg a választ, amely a továbblépés lehetoségének záloga. •

A prevenciós programok összehangolása szükséges a párhuzamosságok elkerülése végett.

•

A háziorvos által szervezett szurések eredményesebbek az ÁNTSZ által szervezettnél.

•

Javult a háziorvosok és kórházi orvosok közötti kapcsolat, szakmai együttmuködés.

•

Csökkent a kórházi ápolások száma.

•

A gyógyszerfelhasználás területén nem sikerült a költséghatékonyság elérése, de ennek oka a kassza alultervezettségében rejlik.

•

A szervezok közötti már korábban is igényelt szorosabb kapcsolat egy egyesület létrehozásával teremtodött meg.

Kistérségi vonatkozások Megállapítható, hogy: •

a Margit Kórház 89%-ban lefedi a szükséges szakellátásokat. A járóbeteg-ellátás tekintetében az esetek 80.73%-át látja el, Gyor az esetek 17.14%-át. (Ezen adatok nem tévesztendoek össze az elobbi fejezetben taglalt kórházi osztályos ápoláso k adataival.)

•

Az IBM bevezetése óta 17 új szakrendelés indult, és a kórház rendelointézet törekszik többek között a traumatológiai ellátást követo gondozás és az ehhez csatlakozó diagnosztikai és fiziotherápiás ellátások Csornára való visszakerüléséért.

22


•

A regionalitás felé mozdult el a csornai modell, mivel Mosonmagyaróvár után Kapuvár is bejelentette az együttmuködési szándékát.

•

Némi „elszívó hatás” tapasztalható a gyori psychiátria, nogyógyászat, urológia és borgyógyászat terén. Praxisunkra ez utóbbi nem vonatkozik, a hálózaton kívüli igénybevétel elhanyalgolható nagysága miatt.

Minoségbiztosítási protokoll Az

egészségügyben

általában,

amelynek

része

az

alapellátás,

a

minoségbiztosítási rendszer létrehozásának és muködtetésének fo célja a tudomány új eredményeinek gyakorlatba történo átültetése, amely mind a beteg, mind a szolgáltatást vásárló biztosító érdeke. A 4/2000. Eü. M. Rendelet ezt a

háziorvos

feladatkörébe

utalja,

anélkül,

hogy

tartalmilag,

formailag

meghatározna, eloírna bármit is. Az EFQM Kivállósági Modell (European Fondation for Quality Manegement) azonáltal, hogy nem határoz meg a minoség eléréséhez mindenütt használandó kötelezo elemeket, figyelembe veszi a szervezetek különbözoségét, önértékelésen alapuló rendszer, amelynek eredményei a munka minoségének fejlesztésére is felhasználhatók, a legjobb forrásanyagnak bizonyult ennek elkészítésében. A kilenc fo kritérium a következo: 1. Vezetés, 2. Politika és stratégia, 3. Emberi eroforrások, 4. Partnerkapcsolatok és eroforrások, 5. Folyamatok, 6. A vevoi elégedettség terén elért eredmények, 7. A dolgozói elégedettség

terén

elért

eredmények,

8.

Társadalmi

hatással

kapcsolatos

eredmények, 9. Kulcsfontosságú eredmények. A rendelkezésre álló szakdokumentáció alapján 2001-2002-ben elkészítettem a helyi adottságok figyelembe vételével a vági háziorvosi szolgálat muködésének minoségbiztosítási protokolját. Ennek gyakorlatba történo átültetése

fokozatosan, szinte észrevétlenül

történik épp azért, hogy sem a betegek, sem az egészségügyi team ne kerüljön stresszhelyzetbe a számtalan változtatás miatt. Az eredményességet idonként végzett felméréssel ellenorizzük. A 6. pont alatt szereplo egyik felmérésnél a Háziorvostani Szakmai Kollégium által megfogalmazott, a szolgáltatásunk betegek általi értékelésre vonatkozó kérdoív kitöltésével kevesebben éltek, mint gondoltuk volna, de ennek ellenére megelégedettségük számunkra igen kedvezo. A betegek 71%-a kiválónak-, 24%-a jónak minosített a praxisunkban folyó munkát (26. ábra) ill. egy 23


ötös skálán reprezentálva 94%-a tartja kiváló, ill. jónak, és 5%-a közepesnek. A betegek véleménye az eü-i szolg. minoségérol 2002-ben (Tittel Bt.) 26. sz. ábra Közepes 5%

Jó 24%

Kiváló 71%

Hiányosságként néhányan az idonként hosszabb várakozási idot említették. Itt jegyzendo meg, hogy a betegek 76%-a a 10-30 perces várakozási ido után került be és ezt kiválónak, ill. jónak minosítette. Magyarázatra szorul a rábasebesi betegek polgármesterükön, Mizser Edit asszonyon keresztül állítólag reklamált rendelés megkezdése elotti nagyon hosszú várakozási ideje. A heti egyszeri keddi rábasebesi rendelés minden alkalommal a vági rendelés folytatásaként történik, (ugyanúgy, mint Páliban pénteken) tehát akkor kezdodhet, amikor a vági befejezodött, a két éves tapasztalat szerint rendszeresen 11 és 12 óra között. A kérdés: miért várakoznak már 9 órától, ha tudják, hogy 11 után érkezem? A válasz egyszeru: azért, mert eljönnek a szomszédos reggel 06-tól 09-ig nyitvatartó vegyesboltba vásárolni, s hogy megkíméljék magukat még egy haza-vissza úttól, inkább maradnak és várnak. Igaz, ez valóban meghoszabítja minimum 2-3 órával a várakozási idejüket, csakhogy ezért nem a háziorvos teheto felelossé. Abszurdnak tartom az ötletet, hogy vagy jöjjek korábban, otthagyva a vági betegeimet, vagy jöjjek 13 órára, igazodva ezzel a bolt nyitvatartásához (?), a fejéshez és a háziasszonyok beszerzési és ebédfozési szokásaihoz, de leginkább kényelmi szempontjaikhoz. Itt jegyzem meg emlékeztetoül, hogy elottem havonta egy rendelés volt Rábasebesen, és nem volt, sem itthoni hypertonia és diabetes 24


gondozás, sem EKG-, koleszterin, TG szurés, sem igény szerinti gyógyszerküldo szolgálat stb. Mindezen tevékenységek minimum feltételeinek megteremtéséhez és folytatásához a tisztelt Rábasebesi Önkormányzati Képviselo Testület a tíz év alatt majdnem semmivel sem járult hozzá. 2001-ben az OALI felkérésére résztvettem az ország 50 háziorvosi praxisát tartalmazó

„próbaminosítési”

teambe.

Az

eredmények

feldolgozása

még

folyamatban van. A feldolgozás után további ütemterv készülhet és remélhetoleg az eredményeket is, megkapjuk.

Prevenció Meghatározás:

„Azon

tevékenységek

összessége,

amelyek

a

betegségek kialakulásának megelozését, korai felismerését, gyógyítását, szövodményeinek, a késobbi károsodások bekövetkezésének elkerülését szolgálják” Három formája ismert: 1. Primér-, 2. Szekundér-, 3. Terciér prevenció. A közös bennük, hogy egyik sem valósítható meg a még egészséges, vagy már beteg személy elfogadó magatartása hiányában. Eszközei: 1. Primér: külso egészségkárosító hatások feltárása, minimalizálása, életmód befolyásolása, egészségnevelés, rizikó állapotok szurése, immunizáció. 2. Szekundér: szurovizsgálatok, ezt követo gyógyító beavatkozások. 3. Terciér: kontrollált ellátás, életmódoktatás, tanácsadás, kuratív medicina, rehabilitáció.

Primér prevenció •

A külso egészségkárosító hatások feltárása végett mindhárom község háztáji gazdaságainak egy részében talajszennyezettségi vizsgálatokat végeztünk, amelyek eredményeit érdeklodés hiányában nem volt alkalmunk a lakossággal ismertetni. Az eredmények a késobb következo „Környezeti ártalmak” c. fejezetben láthatóak.

•

Az életmód befolyásolására lehetoségünk alig van, és gyakorlatilag csak alkalmi egyéni foglalkozásokra korlátozódik.

25


•

A drog eddig községeinkben ismeretlen volt, de legfrissebb információim szerint néhány hónapja bizonyos rendezvényeken keresztül megjelent és egyre intenzívebben hódít a fiatalok közt. Konkrét ismeretek hiányában nem áll módomban segíteni az érintett személyeken.

•

A rizikó állapotok felmérése folyamatos de sajnos a betegek rossz néven veszik kérdéseinket, különösen a végzettségre, szociális, családi, anyagi helyzetükre, táplálkozási szokásaikra vonatkozókat.

•

Pozitív családi anamnézis esetében prospektív szuréseket végzünk de sajnos

a

veszélyeztetetteket

kiemelni

környezetükbol

nincs

lehetosegunk. •

A kötelezoek mellett, influenza és tüdogyulladás elleni védooltásokat is adunk a veszélyeztetetteknek a meghatározott korcsoportokban. Annak ellenére, hogy az idén az ANTSZ által biztosított alapból sikerült korlátlan mértékben fedezni az ingyenes védooltási szükségletet, a média hatása erosebbnek bizonyult („a védooltás agyvelogyulladást okoz…”),

így

elutasította,

a

felajánlott

még

azok

lehetoséget

közül

is

a

nagyon

betegek sokan,

közel akik

70%-a elozoleg

feliratkoztak.

Szekundér prevenció A célzott szuréseket a protokollok szerint folyamatosan végezzük (látás, hallás, emlovizsgálat, kis és nagyrutin, valamint célzott laborvizsgálatok, EKG, ABPM, UHG, stb.). Sajnos a prevenció ezen eszközeinek alkalmazása sem örvend nagy tetszésnek betegeink körében. Fölöslegesnek ítélik meg, s a Csornára történo beutalás gyakran határozott tíltakozást vált ki. (A világ más tájain többszázmillóan örvendenének

annak,

hogy

térítésmentesen

törodnek

egészségükkel,

és

hozzájuthatnak nagy értéku eszközös vizsgálatokhoz is…)

Terciér prevenció A krónikus betegek nyomon követése, gondozása szintén jól meghatározott eloírások szerint történik. A terciér prevenció az elozo kettotol eltéroen már elfogadottabb. Csakhogy már kissé késon… A fenti tevékenységeket éves prevenciós terv alapján végezzük, amelyet az IBM menedzsmentje által készített regionális terv,

26

ill. az ebben megfogalmazott


szempontok szerint a helyi körülményekre adaptálva készítek el én is minden évben, és ezt a maga rendjén lebontjuk negyedéves periódusokra is.

Szurés Szurés a Margit Kórház által ellátott praxisokban Az IBM-hez tartozó 34 háziorvosi szolgálat által 2002-ben elvégzett szurések száma 74.393 Ebbol pozitív 8.116, azaz 10.9%, negatív 66.277, azaz 98.1%. (27. ábra). Szurés és eredményesség 2002-ben Csorna és M-óvár területén (Tittel Bt.) 27. sz. ábra

8116, 11%

Negatív Pozitív

66277, 89%

A szórás igen tág határok közötti, a két szélso érték 12 szurés/év/háziorvos, ill. 6.788 szurés/év/háziorvos. Ugyanígy a kiszurt pozitív esetek aránya is, amely 0%-tól 73.9%-ig terjed. A 27/a ábra a Margit Kórházhoz tartozó háziorvosok által végzett szurések számát és eredményességét mutatja be.

27


Szurések és eredményesség 2002-ben a Margit Kórház ellátási területéhez tartozó háziorvosoknál (Tittel Bt.) 27/a ábra 6000

5000

4000

3000

2000

1000

0 Balázs M. Bujtas I.

Leé J.

Matusz Á.

Balázs K. Pintér M. Vass K. Balogh K. Kollár G.

Tittel A.

Podör I.

Számtart Gelencsé Pusztai J. Dávid J. Bognár I. ó Z. r Gy.

Negatív

2657

1951

4175

576

1399

2706

3451

4834

480

4019

2591

352

1041

522

4669

1185

Pozitív

175

91

145

0

333

1199

25

256

13

1114

676

188

54

181

0

14

Megállapítható, hogy a csornai Margit Kórház ellátási területén: •

2002-ben a Tittel Bt. által végzett szurések száma a legmagasabb, a pozitivitás abszolút számértékeit illetoen elso, %-os arányát illetoen a negyedik helyen állunk.

•

A két legmagasabb érték (34.8% és 34.6%) érdekes módon az évi 500700 szurést végzoknél látható, de ugyanebben a kategóriában található a 0-3% közti pozitiv itással szuro két kolléga is.

•

Nálunk a pozitív esetek száma éppen kétszerese, a csornai és mosonmagyaróvári

kórházak

által

ellátott

területen,

együttesen

számított átlagnak.

Szurések a praxisunkban 2002-ben az általunk elvégzett szurések száma 5.133, ebbol pozitív 1114, azaz 21.7% negatív 4.019, azaz 78.3%. (27/b ábra)

28


Szurések és eredményesség a Tittel Bt-nél 2000-ben (Tittel Bt.) 27/b ábra

1114, 22%

Pozitív Negatív

4019, 78%

2002 II. negyedévében szintén vizsgáltuk a szurések eredményét és a következoket találtuk: a szurések száma 1823, ebbol negatív volt 1478 esetben (81%), pozitív volt 345 esetben ( 19%) (27/c ábra). Szurések és eredményesség 2002. II. negyedévében a Tittel Btnél (Tittel Bt. ) 27/c ábra

345, 19%

Pozitív Negatív

1478, 81%

Okkult vérzés 2002. I. negyedévében az emésztorendszeri occult vérzést szurtük. 416 esetben kiséreltük meg, de csak 271 fo azaz 65.1%-a fogadta el, 145 fo visszautasította, azaz 34.8%. (28/a ábra)

29


Emésztorendszeri okkult vérzés szurésének elfogadottága 2002-ben (Tittel Bt.) 28/a. sz. ábra

145, 35% Elfogadja Visszautasítja 271, 65%

Az elvégzett szurés eredménye: Negatív: 266, azaz 98.1%, pozitív 2, azaz 0.7%., a tesztet nem hozta vissza 3, azaz 1.1%. A két pozitív eset, mivel a vérzés hátterében daganatos megbetegedés állott sebészi kezeléssel gyógyult. (28/b ábra) Emésztorendszeri okkult vérzés szurésének erdménye 2002-ben (Tittel Bt.) 28/b ábra

2, 1%

Pozitív Negatív

269, 99%

Koleszterinszurés 2002. III. negyedévben a vági és páli-i

rendelokben

a folyamatos

vércukorszurés mellett koleszterinszurést is végeztünk az arra jelentkezoknél. A szurések eredményét több hosszabb-rövidebb tanulmányban mutattam be a csornai Margit Kórház IBM programjának keretében. Nem meglepo, hogy foként a nok voltak kiváncsiak a vérzsírszitjükre (az összes vizsgáltak 74.2%-a no, 25.8%-a férfi), de meglepo és a világirodalmi adatokkal ellentétes az az észlelés, hogy a

30


testsúly növekedésével fordított arányban alakul, tehát minél magasabb a testsúly annál alacsonyabb a vér koleszterin szintje. (29. ábra) Vérkoleszterin szint és testsúly összefüggése 2002. III. negyedév, össz. 124 fo (Tittel Bt.) 29. sz. ábra 100 80 kg

60 40 20 0

<4,5

4,6-5,5

5,6-6,5

>6,6

no

81,14

76,57

73,76

71,29

férfi

97,6

83,9

65,14

52,5

koleszterin (mmol/l)

Az okok feltárása további tudományos vizsgálódás tárgyát képezi. EKG szurés A hálózat kialakítása után 2002 negyedik negyedévétol bevezettük a folyamatos és minden korcsoportot érinto EKG szurést is. Az EKG szurés során derült fény eddig két friss infarktusra, és több egyéb elváltozásra. Eddig. A 28.9%os pozitivitás hasonló az országos adatokhoz.

Gondozás A szurési vizsgálat pozitivitása esetén a beteg gondozási nyílvántartásba kerül. A gondozási nyílvántartásba vételkor, ill. ez után a meghatározott protokollok szerint gondozzuk (szükség esetén további vizsgálatokra utaljuk, beállítjuk a kezelést és követjük, periódikusan ellenorizzük a paramétereket, stb.). Az A gondozott betegek és betegségek számának alakulása (Tittel Bt.) 30. sz. ábra

gondozott

és

gondozott

be-

4000 3000 2000 1000 0

összes

tegségek Gondozott beteg

számát

Gondozott betegség

ábra

a

30.

mutatja

be. A 2000-ben

19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02

mutatkozó csökkenés

az

31


1994-eshez hasonlóan a más szoftverre való áttérés során történt konverziós adatvesztés miatt van. A korrekció befejezéséig még néhány hónapra van szükségem. Bár a gondozott betegek száma az utóbbi három évben már lényegesen nem változott,

de

betegségek

Az egy gondozott betegre jutó gondozott betegségek száma (Tittel Bt.) 31. sz. ábra

végére

a

gondozott

száma

tovább

2002

emelkedett,

4,2

2002-ben már meghaladta a

4,0

3100-at. Mint a mellékelt ábra

3,8 3,6

is

3,4

mutatja

ennek

következtében

3,2 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

az

egy

gondozottra

jutó

krónikus

betegségek

száma

ekkorra

meghaladta a 4-et. (31. ábra)

Gondozottak fobb csoportjai A gondozottak fobb csoportjai és számuk alakulását az utóbbi három évben, az IBM éveiben a 32. ábra mutatja be. Mint látható az

Gondozottak fobb csoportjai az IBM három évében (Tittel Bt.) 32. sz. ábra

asztma csoportját

600

minden

400

beteg-

fo

ség csoportban

200 0

leszámítva

növekedett Hypet Diabet Mozg Obesit Neurol Tápcs Lipid Epe ronia es ássze as ogia atorna 77

159

126

87

ISZB 54

Aszth Dagan ma at 72

28

a

gondozottak száma.

Ez

az

2000.

333

235

203

161

2001.

362

274

208

210

99

177

135

90

55

77

36

intenzív szurés-

2002.

422

309

228

228

223

201

149

101

72

44

42

nek

tulajdonít-

ható. Látható, hogy a ranglistán továbbra is a magasvérnyomás vezet, amelyet a cukorbetegség, a mozgásszervi megbetegedések, a zsíranyagcsere és elhízás, az idegrendszeri és psychiátriai, tápcsatorna és epebetegségek, az ISZB, aszthma és daganatos megbetegedések követnek. Jónak értékelheto, hogy az ischémiás szívbetegségek „csak” a kilencedik helyet foglalják el, és csak reménykedni tudunk

32


abban, hogy az idénre tervezett majd’ teljes EKG-s lakosságszurés ezt lényegileg nem fogja kedvezotlen irányba mozdítani. Az

asztma

esetében

a

csökkenés

nem

a

betegek

számának

valós

csökkenésének köszönheto, hanem a légzoszervi betegségek csoportjából való különválasztásnak.

Ugyanez

vonatkozik

az

ISZB

csoportra

is,

ha

valaki

összehasonlítja az 1999-es jelentésben szereplo 151-es gondozott betegszámmal, ami akkor az egyéb szívbetegségeket is tartalmazta. A 32/a ábra a lakosság és betegségek számát korcsoportonkénti bontásban jeleníti meg 2002 végén.

Gondozottak/gondozott betegségek száma

Lakosság és gondozott betegségek korcsoport szerint megoszlása 2000-2001 (Tittel Bt.) 32/a ábra 1400 1200 1000 Gondozott betegségek száma

800 600

Lakosság 400 200 0 30 alatt

31-50

51-70

71-

Korcsoportok

A 32/b ábra az egy lakosra jutó betegségek számát jeleníti meg korcsoportonkénti bontásban.

Betegség szám

Az egy fore jutó gondozott betegségek száma korcsoportonként 2000-2001 (Tittel Bt.) 32/b ábra 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 30 alatt

31-50

51-70

71-

Korcsoportok

33


Összehasonlítva az 1999-es adatokkal megállapítható, hogy sajnos a 70 év fölötti korosztályon kívül, mind a három korcsoportban emelkedett az egy fore jutó gondozott betegségek száma.

34


MORBIDITÁS Az ellátási kapacitások, a megelozo programok tervezéséhez szükséges a lakosság egészségi állapotának pontos megítélése, amelynek elengedhetetlen eleme a megbetegedési viszonyok pontos ismerete. Bár a morbiditási adatokat számtalan tényezo torzíthatja az alapellátás szintjén is, az összes jelenlegi morbiditási adatgyujtés közül legátfogóbb képet a megbetegedési viszonyokról a háziorvosi adatbázisokból származó adatok adhatják, adják. Az egyes betegségeknél a megyei megbetegedési arány figyelembe vételével kerül

meghatározásra

a

várható

megbetegedés.

A

várható

és

tényleges

megbetegedési hányados %-ban kerül kiszámításra, és standardizált morbiditási hányadosnak nevezik. Standardizált Morbiditási Hányados (SMH) a 19 éves és idosebb férfiak és nok körében 2000. (Tittel Bt.) 33. sz. ábra

1000,0% 900,0% 800,0%

Férfi

700,0%

No

600,0% 500,0% 400,0% 300,0% 200,0%

03 .M al. tu. (C 00 -C 99 ) 07 .D M (E 10 -E 14 09 ) .D isli pid . (E 78 22 ) .H TA . (I 10 -I1 5) 23 . IS ZB 25 (I2 .C 0I25 er. ) va s c. 26 ( I .C 60 -I6 hr. 9) bro nc h. (J4 0-J 44 ) 27 .A sth ma 28 .Tá (J4 p.c 5) sa 34 t. ( -35 K2 5-K .S 30 po 28 . Má nd ) ylo jb et. p. (M (K 70 40 -K -M 77 43 ) ) (M 45 -M 36 49 .O ) ste op or. (M 80 -M 85 )

100,0% 0,0%

A standardizált morbiditási hányadost (SMH) egyes betegségcsoportokra vonatkozóan 2000. évre a 33. ábra mutatja be: látható, hogy Vág, Páli és Rábasebes

községekben

a

tényleges

megbetegedések

száma

sokszorosan 35


meghaladja a várható

megbetegedések számát

a következo csoportokban:

Férfiak: emészto rendszer 6-szorosan, diabetes mellitus 4.5-szörösen, rosszindulatú daganatok

4.3 -szorosan,

májbetegségek

4.2-szeresen,

agyi-,aszthmás-,

magasvérnyomás-betegségeknél közel 3-szorosan, szív 2.3-szor. Nok: emészto rendszer 8.8-szor, rosszindulatú daganat 6.6-szor, diabetes mellitus 6.1-szer, aszthma-, máj-, agyi megbetegedések tö bb mint 5-ször, szív 4. 4-szer. Ezen szomorú tények okainak kiderítése mélyebb analízist tenne szükségessé megfelelo kuratív és preventív cselekvési programok kidolgozása végett.

36


HALÁLOZÁS Gyor-Moson-Sopron megyében A nem fertozo betegségek halálozása a 60-as évektol mutat kedvezotlen tendenciát, ami az utóbbi évtizedben felerosödni látszik. Gyor-Moson-Sopron megyében a standardizált halálozási arány (SHA) néhány tétele a következoképpen alakult az elmúlt évtizedben. Mind a nok, mind a férfiaknál emelkedett a tüdorák, az alkoholos májbetegség okozta halálozás, kismértéku javulás mutatkozik az ISZB és agyér eredetu halálozás terén. Ez utóbbi a férfiaknál magasabb, mint az országos átlag.

Praxisunkban A három év alatti összes halálozás: 46 fo. A 34. ábra a halottak számát ábrázolja községekként és éves bontásban.

Halottak községek szerinti megoszlása 2000-2002 (Tittel Bt.) 34. sz. ábra 12 10 8 6 4

Vág Páli Rábasebes

7 6 5

2 0

10

9

4 0

3

2

2000

2001

2002

Vág

7

9

10

Páli

5

4

6

Rábasebes

0

2

3

37


Nemek szerinti bontásban a 35. ábra mutatja. No :19, Ffi: 27, azaz 41.3% no, 58.6% férfi.

Halottak nemek szerinti megoszlása 20002002 (Tittel Bt.) 35. sz. ábra

41%

Férfi No 59%

Halottak nemek és évek szerinti megoszlása 20002002 (Tittel Bt.) 36. sz. ábra 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

14 9

4

8

2000

Férfi No

6

5

2001

2002

A 36. ábrából megállapítható, hogy az elmúlt három évben nott a halálozási ráta általában, és ez a nok halálozási arányának fokozatos csökkenése mellett a férfiak csoportjában tapasztalható meredeken növekvo mortalitásnak tudható be. Standardizált Morbiditási Arány (SMA) a Tittel Bt. által ellátott körzetben ( SMA átlaga 1992-ben 17.6 o/oo) (Tittel Bt.) 37. sz. ábra

nyolc

viszont év

az

adatainak

sorába megállapítható, hogy ezer

fore

számított

halandóság az emelkedo

22 20 SMA

elmúlt az

24

18

tendencia ellenére is az

16

elmúlt három évben volt a

14

legalacsonyabb.

12 10 1995

38

Beillesztve

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

ábra).

(37.


A megyei átlag: 12.6%0, a 999 fo nél kevesebben lakott településeken 17.6%0. A halál beálltának helye mind a két korcsoportban azonos volt: 16 no és 16 férfi halt meg kórházban, 6 no és 6 férfi otthon, ismeretlen a halál helye 2 esetben. Korcsoport és nemek szerinti bontásban a 38. ábrán látható, hogy: •

a halálozás fokozatos emelkedése mindkét nemnél az ötvenes évek elején kezdodik,

•

hogy

összességében

a

legmagasabb

halandóság

a

71-80-as

korosztályban tapasztalható mind a nok, mind a férfiak esetében, •

hogy ez az a korosztály, amelyben a férfiak aránya épp kétszerese a nokének, a többi korosztálytól eltéroen, amelyekben azonos, vagy közel azonos a megoszlás,

•

és, hogy utána meredeken csökken, a férfiak és nok közti különbség megsz unésével. Halálozás korcsoport és nem szerinti bontásban 2000-2002 (Tittel Bt.) 38. sz. ábra

25

20

15

10

5

0

40 alatt

41-50

51-60

61-70

71-80

81-90

91 felett

Férfi

1

1

2

2

14

5

2

No

1

1

1

3

7

5

2

A vezeto halálokok Az országos és megyei statisztikák szerint a következok: I. szív-koszorúér betegségek, II. stroke, III. daganatos betegségek, IV. balesetek. Ezzel szemben praxisomban kórokok szerinti bontásban a halálozás okai amelyet a következo 39. ábra mutat be - a következok: I. Stroke (agyi infarktus, embólia, thrombózis, haemorrhagia, atrophia) és M. Parkinson: 13 fo, II. daganatos megbetegedések 11 fo , III. aggkor 5 fo, IV. szív és koszorúér 4 fo, V. 39


baleset és szövodményei 3 fo, VI: 2-2 fovel: tüdoembólia 2 fo, alkoholizmus és szövodményei 2 fo, eltünt 2 fo, VII. 1-1 fovel: FBV 1 fo, mezent. thromb. 1fo, szívmutét közben 1 fo, gyílkosság áldozata 1fo. Halálozás kórok szerinti megoszlása 2000-2002 (Tittel Bt.) 39. sz. ábra 2%

stroke

2% 4%

rák

2% 2%

4%

aggkor

29%

szív

4%

baleset tüdoemb alkohol

7%

eltünt 9%

FBV 24%

11%

mez.throm szímut. gyilkos

Mint látható az utóbbi három évben a központi idegrendszeri megbetegedések léptek az elso helyre, a második gyakoriságú a rák, a harmadik az elaggás és csak a negyedik halálok a szív és koszorúér megbetegedése. Fobb halálokok %-os aránya 1991-2002 (Tittel Bt.) 40. sz. ábra

45 40 35 30 %

25 20 15 10 5 0

aggkor

szív-ér

rák

stroke

1991-97

42

10

22

8

1998-99

30

7

43

11

2000-2002

11

9

24

28

Az országos és helyi adatok összehasonlításából kiderül, hogy nálunk a szív-és koszorúér megbetegedések által okozott halálozás, az országos elso helyett, csak a negyediken van, a stroke viszont sajnálatosan az országos második helyett, az 40


elson, a daganatos halálozás mindkét esetben a harmadik, s a baleseteket nálunk az aggkor a negyedikrol az ötödikre helyre nyomta le. Saját

1998-99-es

adatainkkal

hasonlítva

össze

a

2000-2002-esekkel

megállapíthatjuk, hogy örvendetes módon a rákos halandóság 43%-ról 23.9%ra

csökkent,

de

sajnos

az

agyi

katasztrófák

11%-ról

45.6%-

ra

emelkedtek. Az elmúlt tíz évet három korszakra osztva a négy elso halálok százalékos megoszlását a 40. ábra mutatja be. Két haláloknál látható határozott tendencia: az elaggás miatti halálozás csökken, a stroke miatti halálozás emelkedik.

Rákos halálozás A malignus tumorokat szervenkénti bontásban a következo ábrán láthatjuk: emésztorendszeri 5 (45.45%), tüdo 2 (18.18%), prosztata 2 (18.18%), gége 1 (9.09%), nogyógyógyászati 1 (9.09%). (41. ábra)

Malignus tumorok lokalizáció szerinti megoszlása 2000-2002 (Tittel Bt.) 41. sz. ábra

1, 9% 1, 9%

5, 46%

Emésztorendsz. Tüdo Prosztata

2, 18%

Gége Méh 2, 18%

41


Nemek szerinti bontásban: 3 fo no (27.3%), 8 fo férfi (72.7%) (42. ábra) Az 5 fo emésztorendszeribol 3 férfi, mindkét tüdorákos és mindkét prosztatarákos férfi, a gégerákos szintén férfi. Malignus tumorok nemek szerinti megoszlása 2000-2002 (Tittel Bt.) 42. sz. ábra

27%

No Férfi

73%

A rákos halálozás a 41-50 éves korosztályban kezdodik (1 ffi-cc. ventriculi), az 51-60-as korosztályban 1 ffi-cc. pulm. és 1 no cc. recti), a 61-70-es korosztályban 2 no-cc. ventriculi, a 71-80-as korosztályban 3 ffi- egy cc. ventriculi, két cc. pulmonum, a 81-90-es korosztályban 3 ffi –egy cc. recti, két cc prostatae. Tehát 40 év alatt és 90 év felett nem volt rákos halálozás ebben a periódusban, a 40-esben 1, az 50-es és 60-asban 2-2, a 70-es és 80-as korosztályban 3-3 rákos elhalálozás volt.

Szív és érrendszeri halálozás A két infarktus az 50 és 60-as korcsoportban volt, az agyi infarktusokból 1 a 60-as- 7 a 70-es- 3 a 80-as korcsoportban történt. Az összes többi betegség miatti halálozás a 70-80-90-es kórcsoportban található. Kétségtelen, ha összesítjük a keringési rendszer betegségeit, függetlenítve az érintett szervtol a vezeto halálokok részesedését illetoen az általános halálozásból csökkeno sorrendben a következo eredményre jutunk: Keringési rendszer (21 fo 45.6%, daganat 11 fo -23.9%, elaggás 5 fo-10.8%, külso ok 4 fo-8.7%, egyéb 4 fo 8.7%, emészto rendszeri 1 fo -2.1%. Ezek a sorrendet illetoen hasonlóak az országos adatokhoz, némi mennyiségi eltéréssel. Nálunk például alacsonyabb az emészto rendszeri, a külso okból bekövetkezett és a légzoszervi-, de magasabb a daganatos halálozás.

42


Ido elotti halálozás Ez alatt a betegségek azon szukebb csoportját értjük, amelynek idoben történo

és

megfelelo

egészségügyi

ellátásával

bizonyos

életszakaszokon

a

halálozások túlnyomó része kivédheto. Ide tartoznak az EuK országainak mai felfogása szerint a következok: TBC, a méhnyak és méhtest rosszindulatú daganata,

Hodgkin

kór,

cukorbetegség,

krónikus

rheumás

szívbetegségek,

magasvérnyomás betegség, agyérredszeri betegségek, heveny légúti fertozések, tüdogyulladás, asztma, idült hörghurut, vakbélgyulladás, hasüregi sérv. Nálunk sajnos az utóbbi három évben ez a mutató 2-3-szorosa a fejlett országokban tapasztalhatónak. A 64 év alatti mindkét nemben a magasvérnyomás, agyérbetegség vezet a ranglistán (82%). Ezt követik a férfiaknál a krónikus légúti megbetegedések (10.6%) és a cukorbaj (4%), a noknél a cukorbaj (9.7%) és légúti megbetegedések (5%). Területünkön a fentiek közül nem volt tbc, Hodgkin-kór, cukorbaj, rheumás szívbetegség, aszthma, vakbélgyulladás, hasüregi sérv miatti elkerülheto halálozás, de volt agyérrendszeri megbetegedés, tüdogyulladás és alább felsorolt nyolc egyéb ok miatti, nemcsak ido elotti de elkerülheto halálozás is. Elkerülheto lett volna az ido elotti halálozás hat férfi és két no esetében. (A férfiaknál:1 esetben alkoholos állapotban történt elesés következtébeni agyvérzésM.L.,1

esetben nem

abszolút

indikáció

alapján

végzett

szívmutét

közbeni

elhalálozás-G.J., 1 esetben hetekig hanyagolt és már beolvadt tájogosodott tüdogyulladás nem kezelt cukorbetegnél-K.I., 1 esetben elozményben többszöri inf.myoc. és hetekig tartó aethylabuzus által kiváltott reinfarktus-O.L, 1 esetben mutét utáni anticoaguláció önkényes elhagyása-M.E, 1 esetben családi környezete által nem megfeleloen kezelt depresszió talaján kialakult suicidium-D.T. A noknél: 1 fo súlyos elmebeteg kórházból történt megszökése után eltünt-D.I.-né , 1 fo doppingszer túlfogyasztás miatt kialakult akut psychotikus állapotban elkövetett gyílkosság áldozata lett-R.T-né, és 1 fo kórházban nem diagnostizált mezenteriális thrombózis következtében exitált D.E.-né)

43


GYÓGYSZERES KEZELÉS Gyógyszerválaszték A vizsgált periódusban tovább növekedett az elozo évekhez viszonyítva a kézipatika gyógyszerválasztéka 2000-ben 857, 2001-ben 974 és 2002-ben 947 (43. ábra) Gyógyszerválaszték alakulása 1995-2002 (Tittel Bt.) 43. sz. ábra 1000

Gyógyszerfajták

950 900 850 800 750 700 650 600 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Gyógyszerfogyasztás A felírt és kiváltott gyógyszerek dobozszáma is évrol évre emelkedik. 2000ben 31.400, 2001-ben 34.750, 2002-ben 37935 (44. ábra) Felírt és kiváltott gyógyszerdobozok száma 2000-2002 (Tittel Bt.) 44. sz. ábra 37935 38000 37000 36000 35000 34000 33000 32000 31000 30000 29000 28000

34750

31700

2000

44

2001

2002


Gyógyszerköltség A felírt és kiváltott gyógyszerek fogyasztási ára: 2000-ben 19.979777 Ft, a TB támogatás ebbol 11.510607 Ft, tehát a betegek 8.469170 Ft-ot fizettek. 2001-ben a fogyasztási ár 23.503.399 Ft, ebbol a TB támogatás 13.480.455 Ft, tehát a betegek 10.022.944 Ft fizettek ki. 2002-ben a gyógyszerek fogyasztási ára 33.046.109 Ft, ebbol a TB támogatás 22.364.077 Ft, tehát a betegek 10.982.032 Ft fizettek ki. (45. ábra). Látható, hogy mind a három érték emelkedik, s a fogyasztási ár emelkedését nagyobb mértékben vállalta át 2002-ben a TB, és kisebb mértékben a beteg.

Gyógyszerköltség és megoszlása 2000-2002 (Tittel Bt.) 45. sz. ábra 40000000 35000000 30000000 Ft

25000000 20000000 15000000 10000000 5000000 0 Beteg fizet TB támogatás

2000.

2001.

2002.

8469170

10022944

10982032

11510607

13480455

22364077

TOP lista Ezen lista a Gyor-Moso n-Sopron Megye Egészségbiztosítási Pénztára által havonta kiadott vényírásra jogosult orvosok két paraméter szerinti minosítése. A két paraméter a következo: a megye gyógyszertáraiban beváltott vények alapján kifizetett TB támogatás, és az ebbol közgyógy. jogcímre kifizetett összeg. A listán minél nagyobb a sorszámunk, annál jobb a minosítésünk, mivel a TB által kifizetett támogatás egyre csökken.

45


Dr. Tittel Andor MEP "TOP listán" elfoglalt helye 2000-2002 (Tittel Bt.) 46. sz. ábra

20 00 . 20 jan 00 uá r . 20 ápri l 20 00. j is 00 úliu .o s 20 któb 01 er .j 20 anu 01 ár . 20 ápri 01 lis 20 . 01 júliu .o s 20 któb 02 e . ja r n 20 02 uár .á 20 prili s 0 20 2. jú 02 li . o us któ be r

350 330 310 290 270 250 230 210 190 170 150

A 46. ábra mutatja, hogy Dr. Tittel Andor az elmúlt három évben lényegében a 200-ik sorszám körül helyezkedik el, ami a középmezonyt jelenti. A három év átlagából láthatjuk, hogy fokozatosan egyre jobb a helyezésem (2000-ben 202-ik, 2001-ben 205-ik, 2002-ben 230-ik). (47. ábra)

Dr. Tittel Andor MEP "TOP lista" átlagai 2000-2002 (Tittel Bt.) 47. sz. ábra 235 230 225 220 215 210 205 200 195 190 185 2000.

46

2001.

2002.


Költséghatékonyság 2001 október és 2002 július közötti periódusban a költség/fejkvóta %-os arányt illetoen a 130%-al második helyen álltunk.

KÖRNYEZETI ÁRTALOM 2001-ben elvégeztük a vági, páli-i és rábasebesi háztáji gazdaságokban termesztett élelmiszerek (zöldségek) vegyi szennyezettségének vizsgálatát és összehasonlítottuk a kereskedelemben (áruházakban) megvásárolható, és a Csornán, Szílban, Zsebeházán termesztett minták eredményeivel. Várakozásunkkal ellentétben megállapítottuk, hogy sajnos csak a Csornán termesztett zöldségek nitráttartalma magasabb a Vágon, Páliban és Rábasebesen termesztetteknél. Mind a szíli és zsebeházi, de a kereskedelemben vásárolt összes minta is jobb eredményt mutatott. (48. ábra)

Sárgarépa nitráttartalma (Tittel Bt.) 48. sz. ábra 600 500 mg/kg

400 300 200

Szil-Zsebeháza Csorna Vág-Páli-Rábasebes Kereskedelem

100 0

A veszélyes hulladék gyujtése általunk, megsemmisítése jogszabályszeruen a Wolf Kft.-vel kötött szerzodés alapján altaluk történik.

IS K O L A O R V O S I T E V É K E NY S É G E tevékenységet a két védonovel együtt végezzük a hatályos jogszabályok szerint. A kötelezo jelentéseket idoben elkészítjük és továbbítjuk az illetékes hatóságnak.

47


Néhány

részfeladat

elvégzése

a

két

intézmény

közti

hosszú

évekre

visszatekinto, szinte tradicionálisnak mondható komunikációs zavar miatt ez utóbbi három évben is elmaradt.

KAPCSOLATOK Kapcsolat a csornai Margit Kórházzal Az utóbbi három évben az IBM-nek köszönhetoen napi és ráadásul kreatív kapcsolatban állunk. Az elobbi beszámolókban felsorolt negatívumokat majd’ mind felszámoltuk, de továbbra sem sikerült a kardiológiai szakrendelést elojegyzés nélkül hozzáférhetové tenni betegeink számára. Sot azóta sajnos más szakrendelok (urológia, szemészet, gégészet, neurológia) is áttértek az elojegyzéses rendszerre, amely kiterjesztette az ellátás hozzáférhetoségének megnehezítését. Sot! A betegek számára már a telefononos elojegyzés megkérése is körülményes, olyannyira, hogy többen inkább a beutazást választják, de leginkább mi vállaljuk át ezt is.

Kapcsolat az Önkormányzatokkal Összességében jónak mondható . Sajnos elsosorban a Rábasebesi-, de részben a Páli-i Önkormányzati Képviselo Testület is nem éppen haladó hagyományokat ápolva,

az

egészségügyet,

mint

önkormányzati

feladatot

ellátó

szolgáltató

intézményt, az iskolától eltéroen most is „idegennek” tekinti, ha fejlesztésrol van szó, holott ha jól meggondoljuk, az egészségugy nem néhány tíz gyereket lát el, hanem több mint ezer állampolgárt, évi 10000 alkalommal. Ennek a mentalitásnak köszönhetoen •

a Vági Önkormányzat kellett átvállalja az elmúlt három évben is a számítógépek cseréje alkalmával a Rábasebesre eso rész 2/3-ának megfizetését,

•

a rábasebesi rendelo nem felel meg a hatályos jogszabályok által eloírt követelményeknek,

•

48

a páli-i váróterem télvíz idején olyan hideg, mint egy verem, és


•

a rendelo bár a négyzetmétert illetoen megfelel az eloírásnak mégis annyira zsúfolt, hogy a rendelés normális menetét akadályozza, ha csak egy fizikai vagy kiegészíto vizsgálatot is (EKG, labor, végeznünk kell, márpedig a szurés és gondozás elsosorban ezekbol áll,

•

a

szerelvények

egy

része

nem

felel

meg

a

jogszabályi

követelményeknek. Mindez Páliban megoldható lett volna az ANTSZ által eloírt néhány évvel ezelotti „felújítás” során, de sajnos meg sem kérdeztek…

Kapcsolat a MEP-el Az

elmúlt

együttmuködés

három

évet

jellemezte.

a

stabilitás,

Sajnos

a

a

problémáktól mentes

táppénzeseket

felülviz sgáló

korrekt foorvos

felmenteset kellett kezdeményezzük 2002-ben, amelynek a MEP azonnali hatállyal eleget is tett. 2003 februárjától Dr. Gunther Tamás személyében új foorvos látja el ezt a feladatot.

Kapcsolat az ANTSZ-el A városi tisztifoorvos-váltás 2000-ben megtörtént, s az azt megelozo évekhez hasonlóan kapcsolatunk továbbra is jónak, talán jobbnak is értékelheto.

Kapcsolat a kollégákkal Sajnos az utóbbi három év sem hozott áttörést ezen a téren. Sot!

Kapcsolat az informatikusokkal Az IBM-ben együtt kellene, dolgozzunk. Sajnos számos szubjektív és objektív tényezo akadályozza az optimális együttmuködést, így az analitikai eredményeink is alulmardnak az elvárhatótól. A MedFour Kft. a vállalt kötelezettségeinek csak részben tett eleget, így sem a kórházi

intranet,

sem

a

vidéki

számítógépek

központi

szerverrel

történo

összekötése Interneten keresztül a mai napig csak bizonyos helyeken és csak részben muködoképes. Ez számunkra lehetetlenné teszi a központi adatbázisba való belépést, leletlekérést, a betegek osztályos követését számítógépen keresztül stb. Mindezek olyan tervezett fejlesztések voltak, amelyeket mindnyájan vállaltunk és nem kis anyagi áldozattal az infrastrukturális feltételeit meg is teremtettük. Az 49


utóbbi hetekben kedvezo változás elojeleit érzem a megbízó OEP elvárásainak megfelelni akarást illetoen mindkét érintett, a MedFour Kft., és az Infomix Kft. részérol is. Talán egyszer ránk, a perifériára is sor kerül...

DÉ L - RÁBAKÖZI Ü G Y E L E T/ V Á L T O Z Ó T E L E P H E L Y U ÖSSZEVONT KÉSZENLÉT

A területen lakó 7430 fo számára biztosítottuk a hétvégeken, munkaszüneti-és ünnepnapokon a folyamatos betegellátást. Az igénybevétel az ezt megelozo három éves ciklushoz képest, amikor az 1997-es évi 566-ról fokozatosan emelkedett 2000-ig, most az évi 750 körül stabilizálódni látszik. •

2000-ben az ellátottak száma 732. Ebbol hívás 681 volt, megjelent 51 fo. Kórházba utaltunk 84 beteget.

•

2001 folyamán az ellátottak száma 773 volt. Ebbol megjelent 106, a hívások száma 667 volt.

•

2002-ben a készenlétet összesen 750 alkalommal vették igénybe. Csupán 47 alkalommal, az összes igénybevétel 6.26%-ban jelentek meg a rendeloben, a többi 93.7% hívás volt. Kórházba utaltuk az ellátottak 17.86%-át,

azaz

134

beteget.

Tíz

alakommal

végeztünk

halottkémlelést. 2003 júliusától ez az ellátási forma megszunik. Az új most van szervezodoben, de hogy a több lehetoség közül melyik lesz a megszervezett, még nem tudjuk. Egy biztosan állítható: annak ellenére, hogy a politikai hatalom a jelenlegi ellátási formát már nem tartja korszerunek, mégis az élet azt bizonyította, hogy a lakosság elégedett volt vele. Az elmúlt évek során semmilyen panasz nem érkezett sem a betegek, sem a szakma, sem a hatóságok, csak az ebben résztvevo kollégák részérol a helyhezkötöttséget és a túlterheltséget illetoen, mely utóbbi elsosorban a lakosság kulturálatlanságából fakadó ügyeletet nem rendeltetésszeruen történo használatából adódott. A csornai kórházra szervezett központi ügyelet bármennyire is korszeru legyen nevét és tartalmát illetoen, az átlag 8-10 km-rol 25 km-re megnövekedett és 15 perc alatt lefutandó távolság miatt lassítani fogja a helyszínrejutást és így a beteg ellátását, de ennek ellenére mindnyájan el kell, fogadjuk, tekintettel arra, hogy mégis több érv szól mellette, mint ellene.

50


Az ezzel kapcsolatos kötelezoen megoldandó feladatok közé tartozik többek között az orvos ügyeleti szolgálata törvény által meghatározott maxim alis idotartamának betartása, valamint az ügyeletet

követo kötelezo pihenési ido

biztosítása munkanapokon is.

KÖVETKEZTETÉSEK •

A demográfiai adatok továbbra is kedvezotlenül alakulnak, mivel a halálozás

és

elvándorlás

száma

meghaladja

a

születések

és

bevándorlások számát. •

A Standardizált Morbiditási Hányados több mint tíz betegségben többszöröse a megyei és országos adatnak. Mélyebb analízist igényelne.

•

A Standardizált Mortalitási Arány tekintetében az országostól eltéroen nálunk a stroke áll az elso helyen a szív és koszorúér megbetegedések helyett, a másodikon a rák, a harmadikon az elaggás, és csak negyedik a szív és koszorúér betegségek általi halálozás.

•

Az elmúlt három évben a halálozási ráta a megyei kistelepülések átlaga alatt maradt, annak ellenére, hogy enyhe emelkedo tendeciát mutat.

•

A rákos halálozás lényegesen csökkent de határozott és szemnifikáns növekedési tendenciát mutat a stroke miatti.

•

A betegforgalom nem változott.

•

Az egy fore jutó orvos-betegtalálkozások száma 2-3-szorosa az Egyesült Királyság egyik reprezentatív praxisában kimutatottnak.

•

Az alapellátás igénybevétele legalacsonyabb a 21-25 éves, legmagasabb a 76-80-as korcsoportban.

•

Az ellátás minoségi javulásának egyik tényezoje (intenzív gondozás), valamint a lakosság egészségügyi kultúrája egy szegmensének pozitív változása következtében a rendelés igénybevételének változatlansága mellett, tovább csökkent a sürgos házi hívások száma.

•

Szakorvosi véleményt mi 2oo2 ben az összes eset 4.4%-nál kértünk (444 esetben).

•

Az összes ellátott 2.19%-a (220 fo) került kórházba. 51


•

Feltárandó annak az oka is, hogy éves szinten a járóbeteg szakellátáson ellátottak száma 4000 körüli (pl. 3936 fo 2001 október és 2002. július között), ami számításom szerint többszöröse az általam beutaltaknak. A háziorvos ebben az esetben, ha beutaló nélkül is fogadják a betegeket és ekkora mennyiségben a tole elvárt „kapuor” szerepét betölteni nem tudja.

•

A kórházi beutalások 65%-át a háziorvos végezte.

•

Csak

a

progresszív

betegellátás

követelményeinek

következtében

kerültek magasabb ellátási szintre betegeink. •

A kórházi ápolások monitoringja 2002-ben elkezdodött, amelynek részletes elemzését még az idén bemutatom.

•

A szurést illetoen mind az elvégzett szurések, mind a kiszurt esetek számát illetoen az elso helyen állunk a térségben.

•

Tovább nott az egy lakosra- és az egy betegre jutó gondozott betegségek száma is. A gondozás ma már nálunk is, mint a terület minden háziorvosánál egységes protokollok szerint történik.

•

A gyógyszerfogyasztás emelkedése mérsékeltebb volt körzetünkben, mint a megyében általában.

•

A háztáji gazdaságok ismeretek hiányából eredo mutrágyázási szokásai, a háztatartásokban használatos zöldségek nitrát szennyezettségét nagyon kedvezotlen mértékben befolyásolják, amely elsosorban a csecsemokre és gyerekekre jelent veszélyt.

•

A készenléti rendszer a Dél-Rábaközben jól muködött, ennek ellenére törvény kötelez annak idei átszervezésre.

•

A szolgálatunk munkájával való lakossági megelégedettség kérdoíves felmérése alapján: 71% kiváló, 24% jó, 5% közepes.

•

Az IBM tapasztalait a vonatkozó elobbi fejezetben olvashatjuk (18., 19. oldal).

52


ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK Az

egy

évtizedes

hasonló

alkalmakkor

megfogalmazott

javaslataim

fogadtatását illeto kedvezotlen tapasztalataim miatt mindkét megrendelo szíves elnézését kérve e két fejezet megírásától ezúttal eltekintek.

I RO D A L O M 1. Dr.Garay Erzsébet: Minoségbiztosítás az alapellátásban 2. Dr.Matejka Zsuzsanna : A Misszió és a háziorvosok együttmuködése 3. MedFour Kft.: Kiegészítés a 2001. június 26-án készített anyaghoz 4. Útmutató az IBM 2001-2002 évi szervezésére kötött finanszírozási szerzodéshez 5. Egészséges Nemzetért Népegészségugyi Program, 1-13. Alapprogram 6. Dr. Bazsika Erzsébet, Hamburger István: Az 1999-2000-es háziorvosi morbiditási adatok összefoglalása, ANTSZ Megyei Intézete, 2001. december 7. Donkáné Verebes Éva, Dózsa Csaba: Az irányított betegellátás modellkisérlet kezdeti tapasztalatai és a továbblépés lehetosége 8. Gyor-Moson-Sopron Megye egészségképe 1991-1996, ÁNTSZ Megyei Intézete 9. Gyor-Moson-Sopron Megye egészségvédelmi terve 2000-ig I-II kötet, ÁNTSZ Megyei Intézete 10. Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001-2010, EüM 2001 július 11. Magyarország lakosságának egészségi állapota , okok, befolyásoló tényezok1999, Országos Tisztifoorvosi Hivatal, 2001. 12. Dr. Göncz Kinga: Méltányosság az egészségügyben c. konferencia, ELTE BTK Szociológiai és Szociálpolitikai Int. Egészséggazdaságtani Központ, 2002.11.09. 13. 1997.évi CLIV törvény az egészségugyrol 14. 1997.évi XLVII törvény az. egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérol és védelmérol 15. Az orvosi ügyelet szabályzata 16. Az ügyeleti tevékenység munkautasítása 53


17. Dr. Farsang Csaba: A koszorúér-betegség mortalitásának csökkenése a Népegészségügyi Programban, OTSZ, IX. évf., 3.szám, 12.old., 2002 április 18. Dr.Tittel Andor: Beszámoló a Tittel Bt. tevékenységérol 19991-1997 19. Dr.Tittel Andor: Beszámoló a Tittel Bt. tevékenyszégérol 1998-1999 20. Dr.Tittel Andor:

IBM/2002. IV.negyedévi prevenciós tevékenység elemzése,

2003.január 21. Dr.Tittel Andor: IBM/ Beszámoló a 2002 III.negyedévi tevékenységrol, 2002 október 22. Dr.Tittel Andor: IBM/2002 második negyedéves jelentés, 2002 július 23. Dr.Tittel Andor: IBM/ Minoségbiztosítási Protokoll a Tittel Bt. háziorvosi szolgálat részére,2002 24. Dr.Tittel Andor: IBM/2002. I. negyedéves jelentés,2002 április 25. Dr.Tittel Andor: IBM/ Prevenciós terv 2002 évre, 2002 február 26. Dr.Tittel Andor: IBM/Gondolatok 1 -13, 2000-2001

VÁG, 2003. február

54


55

B ESZÁMOLÓ IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁSI MODELL HÁROM ÉVÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGROL DR. TITTEL A NDOR FEBRUÁR K ÉSZÍTETTE:

Recommend Documents