AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

XXI. ÉVFOLYAM

6. SZÁM

2010. MÁRCIUS 25.

ÁRA: 2040 Ft

ÖNKORMÁNYZAT – SPORT – TURISZTIKA

AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Oldal

I. RÉSZ JOGSZABÁLYOK 2010. évi IX. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról ..................................

563

2010. évi XII. törvény az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggõ módosításáról .......................

565

2010. évi XIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról...........................................

580

2010. évi XV. törvény a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról.............................

583

2010. évi XVI. törvény az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történõ adatszolgáltatásról ...............

583

2010. évi XVII. törvény a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról......................................................................................................................................................................................................

585

2010. évi XVIII. törvény a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az elõzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról ...................................................................................................................................................................................................

588

2010. évi XXVI. törvény a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, Strasbourgban, 1985. október 15-én kelt egyezménynek a helyi közéletben való részvételrõl szóló kiegészítõ jegyzõkönyve kihirdetésérõl ........................................................................................

588

2010. évi XXIII. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról ............................................................................................................................................................

592

36/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet módosításáról ..............................................................................................................................................

592

37/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a területi monitoring rendszerrõl .....................................................................................................................

610

38/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet és más szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról ............

613

39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrõl .............................................................................

616

40/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a közigazgatási felsõvezetõi képzésrõl ...........................................................................................................

617

47/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról ......................................................................................

621

8/2010. (II. 26.) ÖM rendelet az önkormányzatok és jogi személyiségû társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2010. évi támogatásának rendjérõl ........................................................................................................................................................

624

8/2010. (III. 2.) OKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekrõl és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közremûködés feltételeirõl szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet módosításáról .............................................................................

632

15/2010. (III. 5.) KHEM rendelet a személyszállítási közszolgáltatási menetrendek egységes egyeztetési eljárásáról.................................

636

5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról ...............................................................................................................................................

640

562

BELÜGYI KÖZLÖNY

6. szám

HATÁROZATOK 27/2010. (III. 5.) AB határozat az Alkotmánybíróság határozata .........................................................................................................................

640

ÁLLÁSFOGLALÁS 1/2010. (II. 25.) OVB állásfoglalás az ajánlószelvényekrõl és az ajánlás folyamatáról ....................................................................................

644

V. RÉSZ KÖZLEMÉNYEK Utazásszervezõi Szakmai Minõsítõ vizsga kihirdetése..........................................................................................................................................

646

A Legfõbb Ügyészség közleménye ügyészségi szolgálati igazolvány érvénytelenítésérõl ...............................................................................

646

VI. RÉSZ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

I. rész Jogszabályok 2010. évi IX. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról*

563

(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó – esetekben az élelmiszer-, illetve a takarmányvállalkozás köteles az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni.”

4. § 1. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) a következõ 8/B. §-sal egészül ki: „8/B. § (1) Ionizáló energiával kezelt élelmiszert a Magyar Köztársaság területén elsõ alkalommal forgalomba hozni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével lehet. (2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az Európai Unió valamely tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy az Európai Gazdasági térség valamely szerzõdõ államában jogszerûen forgalomba hozott termékre. (3) Élelmiszernek ionizáló energiával történõ kezelését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével rendelkezõ élelmiszer-vállalkozás végezheti.” 2. § Az Éltv. 16. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozója az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalmú nyilvántartást köteles vezetni, amely a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkörben tartalmazza az állatgyógyászati készítmény beszállítójának és vevõjének nevét és címét.”

Az Éltv. 32. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörében] „b) gondoskodik az élelmiszerlánc területén az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegû képzések és vizsgáztatás szervezésérõl, illetve végzésérõl, továbbá az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok egységes végrehajtásához szükséges szakmai továbbképzésekrõl, valamint a hatósági szakemberek képzésérõl, részt vesz az élelmiszerlánccal kapcsolatos kutatásban;”

5. § Az Éltv. 34. §-a (1) bekezdésének g)–i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint engedélyezi] „g) az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik üzemi méretû elõállítását, egyes állatgyógyászati termékek gyakorlati kipróbálását; h) egyes állatgyógyászati termékek elsõ forgalomba hozatalát, országba történõ behozatalát; valamint i) az állatgyógyászati termékekkel végzett forgalomba hozatali tevékenységet.”

3. § Az Éltv. 23. § (1) és (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetekben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban – az emberi vagy állati egészség védelme céljából – elõírt esetekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélye szükséges az élelmiszer- vagy takarmánylétesítmény mûködtetéséhez, illetve az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenység folytatásához.

* A törvényt az Országgyûlés a 2010. február 15-i ülésnapján fogadta el.

6. § Az Élt. 35. §-a (1) és (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint engedélyezi a 23. § (1) bekezdése szerint engedélyköteles élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenységet, illetve élelmiszer- vagy takarmánylétesítményt. (2) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi az engedéllyel rendelkezõ vagy bejelentett élelmiszer-

564

BELÜGYI KÖZLÖNY

vagy takarmányvállalkozásokat, illetve az engedélyezett vagy bejelentett élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási létesítményeket.”

7. § Az Éltv. 38. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet] „o) az engedélyezett állatgyógyászati termékekrõl, az engedélyezett mikrochipekrõl;”

8. § Az Éltv. 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az állatgyógyászati termék laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálásának, gyártásának, ideiglenes jellegû felhasználásának, valamint az állatgyógyászati készítmények hatóanyaga gyártásának engedélyezésérõl és az engedély módosításáról, a rendszeres gyógyszerbiztonsági jelentések értékelésérõl szóló döntést kilencven napon belül, az állatgyógyászati termék és az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalának engedélyezésérõl és megújításáról szóló döntést kétszáztíz napon belül kell meghozni.”

9. § Az Éltv. 51. §-a (3) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Állatbetegség megelõzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott esetekben az alábbi állat-járványügyi intézkedéseket rendelheti el a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig:] „e) védõkörzet; f) megfigyelési körzet;”

10. § Az Éltv. 76. §-ának (2) bekezdése a következõ 40–42. ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

6. szám

„40. az élelmiszer-vállalkozás mûködéséhez szükséges szakképesítéseket; 41. az élelmiszerlánc területén alkalmazott iskolarendszeren kívüli hatósági jellegû képzések és vizsgáztatás részletes szabályait; 42. az élelmiszerek ionizáló energiával való kezelésének feltételeit és szabályait.”

11. § Az Éltv. 77. §-ának (2) bekezdése a következõ l) és m) ponttal egészül ki: [Ez a törvény – a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt – a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „l) az Európai Parlament és a Tanács 1999/2/EK irányelve (1999. február 22.) az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevõkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl; m) az Európai Parlament és a Tanács 1999/3/EK irányelve (1999. február 22.) az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerek és élelmiszer-összetevõk közösségi listájának megállapításáról.”

12. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni. (2) Az Éltv. a) 27. §-ának (5) bekezdésében az „adhatja ki” szövegrész helyébe a „ , vagy tanúsító szervezet hiányában az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki” szövegrész; b) 34. §-a (2) bekezdésének h) pontjában a „készítmények” szövegrész helyébe a „termékek” szövegrész; c) 38. §-a (1) bekezdésének l) pontjában a „készítményt” szövegrész helyébe a „terméket” szövegrész; d) 55. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „idõpontját követõen elhullott” szövegrész helyébe az „idõpontját követõen vagy járványügyi intézkedés következtében elhullott” szövegrész; e) 76. §-a (2) bekezdésének 10. pontjában a „növényben, növényi termékben” szövegrész helyébe a „növényi és állati eredetû élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén” szövegrész, 19. pontjában az „állat-járványügyi és higiéniai” szövegrész helyébe az „állat-egészségügyi” szövegrész, 20. pontjában az „állat-egészségügyi védelmének” szövegrész helyébe az „állat-egészségügyi védelmének, állatbetegségektõl való mentesítésének” szövegrész, 24. pontjában a „törzskönyvezésére, forgalomba hozatalára” szövegrész helyébe a „törzskönyvezésére, gyakorlati kipróbálására, forgalomba hozatalára” szövegrész lép.

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

(3) A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 81. §-ának (2) bekezdésében az „a Kormány által rendeletben kijelölt szervtõl” szövegrész helyébe az „a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõjétõl (a továbbiakban: jegyzõ)” szövegrész, (3) és (6)–(7) bekezdésében az „az eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „a jegyzõ” szövegrész, (5) bekezdésében az „az eljáró hatóságnak” szövegrész helyébe az „a jegyzõnek” szövegrész, az „Az eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „A jegyzõ” szövegrész, 81/A. §-ának kc) alpontjában és l) pontjában az „az eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „a jegyzõ” szövegrész, 100. §-a (1) bekezdése c) pontjának 26. alpontjában a „vadgazdálkodási-vadászati” szövegrész helyébe „vadgazdálkodási-vadászati, valamint vadhúsvizsgálói” szövegrész lép. (4) Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény szerinti azon civil szervezeteket, amelyek tevékenysége az állatok védelmére irányul, az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt általuk kezdeményezett hatósági eljárásokban az ügyfél jogállása illeti meg.” (5) Hatályát veszti az Éltv. 34. § (1) bekezdése f) pontjának „és az állatgyógyászati készítmények” szövegrésze, az Éltv. 38. §-a (1) bekezdése k) pontjának „az élelmiszer-szállító és” szövegrésze, valamint a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 38. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „túlszaporodása” szövegrésze, 57. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, 64. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „ , vagy a vadászíjtartási engedélyt” szövegrésze, 65. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „vagy vadászíj” szövegrésze. (6) E törvény a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

13. § Ez a törvény az Európai Parlament és a Tanács 1999. február 22-i, az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevõkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló 1999/2/EK irányelvének, valamint az Európai Parlament és a Tanács 1999. február 22-i, az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerek és élelmiszer-összetevõk közösségi listájának megállapításáról szóló 1999/3/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Sólyom László s. k.,

Dr. Katona Béla s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

565

2010. évi XII. törvény az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggõ módosításáról* A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

1. § A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Pénzügyi szolgáltatás a következõ tevékenységek üzletszerû végzése forintban, illetõleg devizában, valutában:] „f) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;”

2. § A Hpt. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Kizárólag hitelintézet jogosult] „a) betét gyûjtésére, valamint saját tõkéjét meghaladó mértékben – hitelintézet vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül – más visszafizetendõ pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,”

3. § A Hpt. 80. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A 79. § (1)–(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni] „g) olyan központi kormány, központi bank nemzeti pénznemében lévõ, rendhagyó zálogként elhelyezett összeg vagy rendhagyó zálogba adott betét, az adott központi kormány, központi bank által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír által fedezett kitettségre, amelynél a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettségre a sztenderd módszer alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhetõ,” 4. § A Hpt. 81. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

* A törvényt az Országgyûlés a 2010. február 15-i ülésnapján fogadta el.

566

BELÜGYI KÖZLÖNY

[Ha a hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényezõ becslést alkalmaz, és a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklõ hatását nem mutatja ki elkülönítetten, akkor a Felügyelet az alábbi módszerek egyikét engedélyezheti:] „b) a hitelintézet sztenderd módszer szerint nem nulla százalékos súlyozású rendhagyó zálogba adott értékpapírral fedezett követelésekre vonatkozó hitelezésikockázat-mérséklési eljárást alkalmaz.”

5. § A Hpt. 100. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki] „m) az l) pontban említett személy minõsített befolyásával mûködõ vállalkozás által elhelyezett,” [betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelõinek betéteire.]

6. szám

tott ügyletbõl, repó- vagy fordított repóügyletbõl, értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, rendhagyó zálogjog alapítására irányuló, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb szerzõdésbõl, vagy más hasonló pénzügyi ügyletbõl eredõ tartozásoknak és követeléseknek az adott pénzügyi termék piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történõ átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik,” (3) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következõ 141. ponttal egészül ki: [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában] „141. bankgarancia: hitelintézet által nyújtott garancia” (4) A Tpt. 5. §-a (2) bekezdésének 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „5. hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben meghatározott vállalkozás,”

6. § A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. pontjának c) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Pénzkölcsönnyújtás] „c) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételérõl és határidõs visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerzõdés tárgyát képezõ értékpapírok a vevõ (hitelezõ) javára az ellenérték biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet;”

A tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

8. § A Tpt. 144. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét – így különösen zálogjog, rendhagyó zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás, bûnügyi zárlat, Ptk. vagy Gt. szerinti jogi személy alapítási és egyéb szervezeti eljárásához kapcsolódó pénzügyi kötelezettség teljesítése – és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték. Több jogcím egyidejû fennállása esetén a jogcím bejegyzésének idõpontja az irányadó.”

7. § (1) A tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. §-a (1) bekezdésének 54. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában] „54. garanciaalap: tõkepiaci ügyletek teljesítésének biztosítékaként szolgáló olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez a rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál,” (2) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 107. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában] „107. pozíciólezáró nettósítás: a felek megállapodása alapján a szerzõdés nemteljesítésekor vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és értékpapírügyletbõl, származta-

9. § A Tpt. 168. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Értékpapír kölcsönügylet tárgya akkor lehet, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elõvásárlási, vételi, visszavásárlási és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton elõállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya.”

10. § A Tpt. 266/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

„(1) Az alapkezelõ az ingatlanalap tulajdonában lévõ ingatlanok értékének rendszeres megállapításával, legfeljebb ötéves idõtartamra ingatlanértékelõ természetes személyt, illetve ingatlanértékelõ szervezetet – egyidejûleg megnevezve az alkalmazásában álló, az értékelést ténylegesen végzõ természetes személyt – bíz meg. A megbízás érvényességéhez a letétkezelõ Ptk. 5:92. §-ának (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges.”

11. § (1) A Tpt. 271. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az alapkezelõ a nyílt végû befektetési alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az alap nevében, az alap saját tõkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati idõszakra. Az alapkezelõ jogosult a befektetési alap eszközei terhére az alap nevében a hitel fedezeteként rendhagyó zálogjogot alapítani.” (2) A Tpt. 271. §-ának (4)–(7) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(4) Az alapkezelõ a) az alap származtatott ügyleteihez, valamint b) ingatlanbefektetési alap halasztott fizetés mellett kötött ingatlanvételi ügyletei esetében, ha a rendhagyó zálogjog alapításának feltétele, hogy az alap tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az eladó legkésõbb a rendhagyó zálogjog érvényesítésével egyidejûleg hozzájáruljon, jogosult az alap nevében az alap eszközei terhére rendhagyó zálogjogot alapítani. (5) Az alapkezelõ kizárólag a származtatott termékekbe befektetõ alap, illetve zártkörû alap javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni. Az alapkezelõ jogosult a kölcsönvett értékpapírok fedezeteként az alap nevében az alap vagyona terhére rendhagyó zálogjogot alapítani. (6) Az alapkezelõ az ingatlanbefektetési alap nettó eszközértékének számításakor figyelembe vehetõ ingatlanok, ingatlanberuházások összértékének ötven százalékáig ingatlanfinanszírozás, ingatlanberuházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából kölcsönt vehet fel az alap nevében, ha ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános feltételeknek megfelel. Az ilyen kölcsön fedezeteként az alap a) a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosításon, b) az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelezõ bank számára történõ engedményezésén, c) rendhagyó zálogjogon, vagy d) jelzálogjogon túlmenõen egyéb biztosítékot nem nyújthat. (7) Az alapkezelõ jogosult nyilvános ingatlanértékesítési pályázatokon az ingatlanalap nevében részt venni, jogosult a pályázati kiírásban meghatározott bánatpénzt, rendhagyó zálogjogot, bankgaranciát a pályázat kiírója javára, a pályázat

567

kiírásának megfelelõen rendelkezésére bocsátani, amennyiben a pályázaton meghirdetett ingatlan az alap számára az általános szabályok szerint megvásárolható. Az így megfizetésre kerülõ bánatpénz vagy rendhagyó zálogjog összege nem haladhatja meg az adott ingatlan ingatlanértékelõ által meghatározott forgalmi értékének húsz százalékát.” (3) A Tpt. 271. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) A rendhagyó zálogjog tárgyát képezõ, illetve kölcsönbe adott – egyébként likvid eszköznek minõsülõ – értékpapír nem minõsül a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek.”

12. § A Tpt. 273. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A hitelfelvétel biztosítékaként rendhagyó zálogjoggal terhelt vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval.”

13. § A Tpt. 295. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A befektetési alap tulajdonában lévõ értékpapírok kizárólag a letétkezelõnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhetõk el, kivéve a rendhagyó zálogjoggal terhelt értékpapírok esetét. A nem érvényesített rendhagyó zálogjog tárgyát képezõ értékpapírokat kizárólag a letétkezelõhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni.”

14. § A Tpt. 346. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „346. § (1) Az elszámolóház az általa elszámolt ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében, szabályzatában meghatározott garanciarendszert mûködtet, ennek keretében garanciaalapok, kötelezõ biztosítékok képzését, rendhagyó zálogjog alapítását írja elõ. Az elszámolóház szabályzatában rögzített módon, a rendhagyó zálogjog jogosultjának kedvezményezettségével történõ zárolás a Ptk. 4:101. §-a szerinti átadásnak minõsül. (2) Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet szabályzata által meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és az ügyfelek elszámolóház, illetve központi értéktár által vezetett számláin elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítésének biztosítékaként rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál. (3) Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnél, illetve

568

BELÜGYI KÖZLÖNY

központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítésének biztosítékaként rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál. A garanciaalap képzésére és felhasználására is a rendhagyó zálogjogra irányadó szabályokat kell alkalmazni. (4) Az e § szerinti rendhagyó zálogjog tárgyául szolgáló pénzügyi eszközbõl történõ közvetlen kielégítés esetén az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet ügyfelét a rendhagyó zálogjog tárgyának haladéktalan visszapótlására szólítja fel. A rendhagyó zálogjog tárgya az ügyfél bevételeibõl minden más követelést megelõzõen visszapótolandó.”

15. § A Tpt. 350/C. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „350/C. § (1) A központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a szabályzatában rendhagyó zálogjog alapítását írhatja elõ. A központi értéktár szabályzatában rögzített módon, az rendhagyó zálogjog jogosultjának kedvezményezettségével történõ zárolás a Ptk. 4:101. §-a szerinti átadásnak minõsül. (2) Az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítésének biztosítékaként rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál. (3) A központi értéktár ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél központi értéktárnál, illetve elszámolóháznál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítésének biztosítékaként rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál. (4) Az e § szerinti rendhagyó zálogjog tárgyául szolgáló pénzügyi eszközbõl történõ közvetlen kielégítés esetén a központi értéktár ügyfelét a rendhagyó zálogjog tárgyának haladéktalan visszapótlására szólítja fel. A rendhagyó zálogjog tárgya az ügyfél bevételeibõl minden más követelést megelõzõen visszapótolandó.”

16. § A Tpt. 350/F. §-ának (1)–(4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „350/F. § (1) A központi szerzõdõ fél az általa garantált ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében, szabályzatában meghatározott garanciarendszert mûködtet, ennek keretében garanciaalapok, kötelezõ biztosítékok képzését, rendhagyó zálogjog alapítását írja elõ. A központi szerzõdõ fél szabályzatában rögzített módon, a rendhagyó zálogjog jogosultjának kedvezményezettségével történõ zárolás a Ptk. 4:101. §-a szerinti átadásnak minõsül. (2) A központi szerzõdõ fél szabályzata által meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és az ügyfelek elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet által, illetve központi értéktár által vezetett számláin elkü-

6. szám

lönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítésének biztosítékaként rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál. (3) A központi szerzõdõ fél ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnél, illetve központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítésének biztosítékaként rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál. A garanciaalap képzésére és felhasználására is a rendhagyó zálogjogra irányadó szabályokat kell alkalmazni. (4) Az e § szerinti rendhagyó zálogjog tárgyául szolgáló pénzügyi eszközbõl történõ közvetlen kielégítés esetén a központi szerzõdõ fél ügyfelét a rendhagyó zálogjog tárgyának haladéktalan visszapótlására szólítja fel. A rendhagyó zálogjog tárgya az ügyfél bevételeibõl minden más követelést megelõzõen visszapótolandó.”

17. § (1) A Tpt. 353. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet, valamint a központi szerzõdõ fél ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet, központi szerzõdõ fél felszámolási vagyonába a 346. §-ban, illetve a 350/F. §-ban meghatározott biztosíték és rendhagyó zálogjog tárgya.” (2) A Tpt. 353. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A központi értéktár felszámolása során az ügyfelek által a központi értéktárnál letétbe helyezett értékpapír, az ügyfelek értékpapírszámláin, illetõleg értékpapír-letéti számláin nyilvántartott értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás során az ügyfél értékpapír-követelése helyébe lépõ pénzkövetelés az eredeti értékpapír-követeléssel azonos módon kezelendõ. A központi értéktár ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik a központi értéktár felszámolási vagyonába a 350/C. §-ban meghatározott rendhagyó zálogjog tárgya.”

18. § A Tpt. 403. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A felügyeleti biztos az e minõségében okozott kárért kizárólag a Felügyeletnek tartozik felelõsséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthetõ. Ha a felügyeleti biztos a Felügyelettel köztisztviselõi jogviszonyban áll, a Ktv. kártérítésre vonatkozó szabályai szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a Ptk. megbízottért való felelõsségre vonatkozó szabályai szerint felel.”

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

569

aki kizárólag a biztosításközvetítõi tevékenységhez kapcsolódó kiegészítõ tevékenységet végez,”

19. § 23. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 2. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény hatálya nem terjed ki:] „i) a jogi személyiséggel nem rendelkezõ azon jogalanyok tevékenységére, amelyek célja az, hogy tagjaik számára bárminemû díj fizetése vagy technikai tartalékok képzése nélkül kölcsönös védelmet nyújtsanak,”

20. § (1) A Bit. 3. § (1) bekezdése 36. pontjának ab) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában 36. kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol a) az életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén] „ab) a vállalkozás szerzõdõ esetén a szerzõdésben meghatározott székhelye található;” (2) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 65. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „65. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogalom;” (3) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 69. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „69. vállalkozás: a Ptk.-ban meghatározott fogalom;”

21. § A Bit. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Biztosító egyesületet természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ jogalanyok hozhatnak létre és mûködtethetnek.”

22. § A Bit. 35. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A biztosításközvetítõ nyilvántartására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, ha a biztosításközvetítõi tevékenységet] „c) vállalkozással munkaviszonyban álló, a vállalkozás vezetõinek körébe nem tartozó természetes személy végzi,

A Bit. 36. §-ának (2)–(4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A felügyeleti nyilvántartásba vétel során a Felügyelet a biztosításközvetítõ természetes személy, illetve vállalkozás számára nyilvántartási számot állapít meg. (3) Ugyanazon természetes személy, illetve vállalkozás részére újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg és ugyanazt a nyilvántartási számot újabb természetes személy, illetve vállalkozás nem kaphatja meg. (4) A biztosításközvetítõi tevékenységet végzõ természetes személy nevét, illetve vállalkozás nevét és székhelyét, valamint az 5. számú melléklet 1. A) pontja b)–g) alpontjában és 1. B) pontja b)–f) alpontjában szereplõ adatokat a Felügyelet az internetes honlapján folyamatosan közzéteszi.”

24. § A Bit. 37. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A biztosításközvetítõ – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – a biztosítási szerzõdés megkötését megelõzõen és bármely, a tájékoztatásban szereplõ adat változása esetén a szerzõdés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történõ megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:] „a) a biztosításközvetítést végzõ természetes személy nevérõl, valamint azon vállalkozás cégnevérõl, székhelyérõl, amelynek keretében, illetve megbízásából a biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának megjelölésérõl,”

25. § A Bit. 38. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A független biztosításközvetítõi tevékenység irányítója kizárólag olyan természetes személy lehet, aki] „b) felsõfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosításközvetítõi tevékenységet folytató vállalkozásnál, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelõ szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezetõ beosztást töltött be, vagy biztosítási szaktanácsadóként mûködött, vagy e szerveknél összesen 5 éves munkaviszonnyal, köztisztviselõi jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelke-

570

BELÜGYI KÖZLÖNY

zik; illetve középfokú végzettséggel rendelkezik és korábban biztosítónál vagy biztosításközvetítést folytató vállalkozásnál legalább 7 éven át biztosításszakmai vezetõi beosztást töltött be, és” 26. § (1) A Bit. 41. §-ának (1)–(3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A független biztosításközvetítõ köteles meggyõzõdni arról, hogy az általa alkalmazott, illetve megbízott biztosításközvetítést végzõ természetes személy, vagy ha a közvetítõi tevékenységgel vállalkozást bízott meg, ennél a vállalkozásnál közvetítõi tevékenységet végzõ természetes személy szerepel-e a felügyeleti nyilvántartásban. (2) Független biztosításközvetítõi tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet – független biztosításközvetítõi tevékenységet végzõ vállalkozásnál, illetve az e vállalkozással egyéb jogviszonyban álló vállalkozáson belül –, aki büntetlen elõéletû, felsõfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával rendelkezik. (3) A független biztosításközvetítõ az általa alkalmazott, megbízott, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében biztosításközvetítést végzõ természetes személyekrõl, vagy ha a közvetítõi tevékenységgel vállalkozást bízott meg, akkor errõl a vállalkozásról, illetve az ennél a vállalkozásnál közvetítõi tevékenységet végzõ természetes személyekrõl köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban szereplõ adatok körét az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. Az 5. számú melléklet 2. pontjában [az A) b) és f) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével] meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a független biztosításközvetítõ köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.” (2) A Bit. 41. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A biztosításközvetítõ természetes személy, vállalkozás és a vele jogviszonyban álló biztosításközvetítõ természetes személy köteles a nyilvántartást vezetõ biztosítónak vagy független biztosításközvetítõnek a nyilvántartásba vételi feltételek teljesítését igazolni.” 27. § A Bit. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az alkuszi tevékenységet végzõ vállalkozás ügynöki és többes ügynöki tevékenységet nem végezhet.” 28. § (1) A Bit. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

6. szám

„(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet (beleértve a biztosításközvetítõi tevékenységet végzõ vállalkozás, illetve e vállalkozással megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítõi tevékenységet végzõ vállalkozás keretein belül végzett tevékenységet is), aki büntetlen elõéletû, felsõfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával rendelkezik.” (2) A Bit. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A felügyeleti nyilvántartásba vételre kötelezett, biztosításközvetítést végzõ természetes személy a biztosításközvetítõi tevékenységet a biztosító vagy a független biztosításközvetítõ által kiállított arcképes igazolvány alapján folytathatja. Az igazolványnak tartalmaznia kell a természetes személy nevét, címét, a felügyeleti nyilvántartásba vételekor a Felügyelet által megállapított nyilvántartási számát. Abban az esetben, ha a nyilvántartásba vett természetes személy vállalkozás keretében végzi tevékenységét, az igazolvány tartalmazza a vállalkozás nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) is.”

29. § A Bit. 49. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A biztosító köteles meggyõzõdni arról, hogy az általa megbízott biztosításközvetítést végzõ természetes személy, vagy, ha a közvetítõi tevékenységgel vállalkozást bízott meg, ennél a vállalkozásnál közvetítõ tevékenységet végzõ természetes személy szerepel-e a felügyeleti nyilvántartásban. (2) A biztosító az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végzõ természetes személyekrõl, vagy, ha a közvetítõi tevékenységgel vállalkozást bízott meg, akkor errõl a vállalkozásról, illetve az ennél a vállalkozásnál közvetítõ tevékenységet végzõ természetes személyrõl köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás részletes szabályait az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. A biztosító köteles e nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában [az A) b) és f), valamint a B) b) alpont kivételével] meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.”

30. § A Bit. 51. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Szaktanácsadói tevékenységet kizárólag olyan természetes személy vagy vállalkozás végezhet, akit a Felügyelet nyilvántartásba vett. A felügyeleti nyilvántartás adatait e törvény 5. számú mellékletének 1.C) és

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

1.D) pontja tartalmazza. A szaktanácsadó természetes személy, illetve a szaktanácsadó vállalkozáson belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító nevét, illetve a vállalkozás nevét és székhelyét, valamint az 5. számú melléklet 1.C) b)–d) alpontjának, valamint az 1.D) b) és c) alpontjának adatait a Felügyelet honlapján nyilvánosságra hozza. (3) A szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy, vállalkozás és a külföldi szaktanácsadó magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: szaktanácsadói fióktelep) köteles e tevékenységére káreseményenként és évente legalább 50 millió forint összegû felelõsségbiztosítással, vagy 50 millió forint összegû vagyoni biztosítékkal rendelkezni. A szaktanácsadó felelõsségbiztosítási szerzõdés minimális tartalmi követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg. A felügyeleti nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a szaktanácsadó igazolja a Felügyeletnek a felelõsségbiztosítási szerzõdés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.”

31. § A Bit. 52. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Vállalkozás esetében a biztosítási szaktanácsadás folytatásának feltétele, hogy a vállalkozás korábban nem állt, illetve a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának idõpontjában nem áll csõd- vagy felszámolási eljárás alatt. (2) Szaktanácsadóként és szaktanácsadó tevékenységet folytató vállalkozásnál, illetve szaktanácsadó fióktelepnél a szaktanácsadói tevékenység irányítójaként kizárólag az a természetes személy járhat el, aki a) büntetlen elõéletû, b) felsõfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosításközvetítõ tevékenységet folytató vállalkozásnál, vagy az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, vagy a megfelelõ szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezetõ beosztást töltött be, vagy szaktanácsadóként mûködött, vagy e szerveknél összesen 8 éves szakmai munkaviszonnyal, köztisztviselõi jogviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik, c) az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.”

571

títõk, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítõi tevékenységet folytató vállalkozásnál, biztosító könyvvizsgálójánál vagy biztosítási szaktanácsadónál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal rendelkezik;”

33. § A Bit. 87. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A biztosító vezetõ jogtanácsosa az lehet, aki] „c) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítõk, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítõi tevékenységet folytató vállalkozásnál szerzett biztosításszakmai gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,”

34. § A Bit. 88. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A biztosító számviteli rendjéért felelõs vezetõje kizárólag az lehet, aki] „c) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítõk, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítõi tevékenységet folytató vállalkozásnál szerzett számviteli gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,”

35. § A Bit. 89. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A biztosító belsõ ellenõrzési szervezetének vezetõje (belsõ ellenõre) kizárólag az lehet, aki] „b) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítõk, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítõi tevékenységet folytató vállalkozásnál szerzett szakmai gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,”

32. § 36. § A Bit. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A biztosító vezetõ biztosításmatematikusaként (aktuáriusaként) az alkalmazható, aki] „b) legalább 5 éves, biztosítónál, a Felügyeletnél, a biztosításmatematikusok (aktuáriusok) vagy biztosításközve-

A Bit. 116. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A biztosító vezetõ állású személyei, egyéb vezetõi, valamint érdemi ügyintézõi kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a biztosító

572

BELÜGYI KÖZLÖNY

részére arról, hogy õk vagy közeli hozzátartozójuk a biztosítónál, más biztosítónál, biztosításközvetítõi tevékenységet végzõ vállalkozásnál, vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó vállalkozásnál rendelkeznek-e, illetve ha igen, mekkora és milyen névértékû közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral.”

37. § A Bit. 135. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következõ elvekre kell figyelemmel lenni:] „b) a vállalkozásnak, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális önkormányzatnak vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor képezhetik a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevõ megfelelõ biztosítékot – ingatlanzálogjog, hitelintézet által nyújtott garancia, biztosítás, vagy egyéb biztosítékok – tud felmutatni, kivételt képeznek ez alól a 136. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kölcsönök,”

6. szám

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban] „44. letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti õrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetõleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve a rendhagyó zálogjog tárgyának kezelésével összefüggõ szolgáltatásokat,”

41. § A Bszt. 170. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A felügyeleti biztos az e minõségében okozott kárért kizárólag a Felügyeletnek tartozik felelõsséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthetõ. Ha a felügyeleti biztos a Felügyelettel köztisztviselõi jogviszonyban áll, a Ktv. kártérítésre vonatkozó szabályai szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a Ptk. megbízottért való felelõsségre vonatkozó szabályai szerint felel.” A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása

42. § 38. § A Bit. 136. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve] „c) OECD- vagy EGT-tagállamban székhellyel rendelkezõ vállalkozás,” [által kibocsátott eszközben kell lennie.]

(1) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 3. §-a (1) bekezdésének 51. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „51. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogalom;” (2) A Vbit. 3. §-a (1) bekezdésének 54. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „54. vállalkozás: a Ptk.-ban meghatározott fogalom;”

39. § A Bit. 5. számú mellékletének helyébe e törvény Melléklete lép. A befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

40. § A befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. §-a (2) bekezdésének 44. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

43. § A Vbit. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A viszontbiztosító vezetõ állású személyei, egyéb vezetõi, valamint érdemi ügyintézõi kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a viszontbiztosító részére arról, hogy õk vagy közeli hozzátartozójuk a viszontbiztosítónál, más biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, biztosításközvetítõi tevékenységet végzõ vállalkozásnál, vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó vállalkozásnál rendelkeznek-e, illetve ha igen, mekkora és milyen névértékû közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral.”

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

44. § A Vbit. 75. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következõ elvek betartásával kell eljárni:] „b) a vállalkozásnak, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális önkormányzatnak vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor képezhetik a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevõ megfelelõ biztosítékot – ingatlanzálogjog, hitelintézet által nyújtott garancia, biztosítás vagy egyéb biztosítékok – nyújt, kivételt képeznek ez alól a biztosítékkal nem fedezett kölcsönök,”

573

b) amelyben a tulajdont szerzõ szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerzõdõ jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzõnek a szerzõdéssel érintett telephelye, fióktelepe található;” (3) A Gfbt. 3. §-a 33. pontjának b) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában: 33. telephely szerinti ország: az az ország] „b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjármûvek esetében a tulajdonos vagy a gépjármû felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;”

47. § 45. § A Vbit. 76. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve] „c) OECD-tagállamban vagy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkezõ vállalkozás,” [által kibocsátott eszközben kell lennie.] A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

A Gfbt. 46. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kötvénynyilvántartás tartalmazza a szerzõdõ üzemben tartó, a gépjármû és a szerzõdés alább felsorolt adatait:] „a) a szerzõdõ üzemben tartó nevét (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ jogalany megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét);”

48. § 46. § (1) A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 3. §-ának 9. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „9. gépjármûflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany – szerzõdõ üzemben tartó által biztosított gépjármûvek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjármûvek darabszáma eléri az ötöt;” (2) A Gfbt. 3. §-ának 28. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármû tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követõen a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idõtartam folyamán az a gépjármû telephely szerinti országától eltérõ tagállam, a) ahol a tulajdont szerzõ természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve

A Gfbt. 47. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:] „n) a 46. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatok tekintetében – jogának vagy jogos érdekének érvényesítése céljából, indokolt körben – bármely természetes személy, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ jogalany a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett.”

49. § A Gfbt. 51. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kárnyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó, a gépjármû, a szerzõdés, és a káresemény alább felsorolt adatait:] „a) a szerzõdõ üzemben tartó, illetve a 36. § (8) bekezdésének a), b) és e) pontjában meghatározott üzemben tartó nevét (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ jogalany megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési helyét, szüle-

574

BELÜGYI KÖZLÖNY

tési idejét, anyja nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét);”

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása 50. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A fizetési számlaszerzõdésre, fizetési számlakövetelésre a Polgári Törvénykönyvben foglalt bankszámlaszerzõdésre, bankszámla-követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hitelintézetnek nem minõsülõ pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlára befolyó pénzeszközöket nem használhatja.” Hatályba léptetõ rendelkezések 51. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) Az 1–50. § és az 52. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba. (3) Az 51. § (6) bekezdése 2010. május 1-jén lép hatályba. (4) Az 51. § (10) és (13) bekezdése 2010. május 15-én lép hatályba. (5) Ez a törvény 2011. július 31-én hatályát veszti. (6) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 35. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzeszközt – lebonyolított fizetési mûvelethez közvetlenül kapcsolódó, a kedvezményezettel szemben a pénzforgalmi szolgáltató által érvényesíthetõ jutalékok, díjak és egyéb költségek mértéke nem haladhatja meg a fizetési mûvelet teljesítésének fedezetét biztosító fizetési számlára vagy hitelkeretre terhelt összeg két százalékát.” (7) Nem lép hatályba az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvény 165. §-a. (8) A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 61/A. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A (2) bekezdésben megjelölt társaság európai léginavigációs szolgáltatással összefüggõ együttmûködés keretében létrejövõ gazdasági társaságban kisebbségi vagy többségi tulajdonrészt szerezhet, valamint gazdasági társaságot alapíthat.”

6. szám

(9) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény 11. § (5) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A Felügyelet elnökének közszolgálati jogviszonyával összefüggõ munkáltatói intézkedéseket – a 12–13. §-ban meghatározott esetekben az ott megjelölt döntés alapján – a helyettesítésére kijelölt alelnök teszi meg.” (10) Az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha az adóalany bevétele és a 8. § (7) bekezdés alapján az összes bevételt növelõ összeg együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.” (11) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49. § (4) bekezdésében a „nyugdíjat, a családi pótlék jövedelemnek minõsülõ megosztott részét” szövegrész helyébe a „nyugdíjat” szöveg, az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. § (4) bekezdés h) pontjában a „nem viselõ járandóságokat” szövegrész helyébe „nem viselõ járandóságot” szöveg, a „családi pótlékot” szövegrész helyébe az „anyasági támogatást” szöveg, 3. számú melléklet F) pont b) alpontjában az „A családi pótlékot, anyasági támogatást” szövegrész helyébe az „Az anyasági támogatást” szöveg, a „részére családi pótlékot, anyasági támogatást” szövegrész helyébe a „részére anyasági támogatást” szöveg lép, továbbá hatályát veszti az Art. 3. számú melléklet F) pont b) alpontjában a „ , továbbá a gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult szülõvel együtt élõ házastárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatairól, lakcímérõl, adóazonosító jelérõl vagy arról, hogy az igénylõ az ellátást egyedülállóként vette igénybe” szövegrész. (12) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXIII. törvénynek a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 13. § (1) bekezdés g) pontját megállapító 7. § (1) bekezdésében a „2710 19 41 vámtarifaszámú” szövegrész „2710 19 41 és 2710 19 45 vámtarifaszámú” szöveggel lép hatályba. (13) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taotv.) 3. számú melléklet A) pont 13. alpontjában az „olyan államban illetõséggel rendelkezõ külföldi személy részére történik, amely állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettõs adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén vagy a juttatás ellenõrzött külföldi társaság részére” szövegrész helyébe a „külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetõségû részére” szöveg lép. (14) A Taotv. 3. számú melléklet B) pontja a következõ új 15. alponttal egészül ki:

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minõsül különösen:] „15. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás elõtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra a 4. § 36. vagy 38. pontja alapján került sor.” (15) A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 32/B. § (1) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármû kormánymûve, futómûve, illetve karosszériája (alváza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthetõ és a helyreállítás – a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján – nem történik meg, a kárfelvételi eljárás befejezésétõl számított 8 munkanapon belül – az alkalmatlanság okának feltüntetésével – értesíti a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjármûvekrõl szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármû esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatja.” (16) A földgáz biztonsági készletezésérõl szóló 2006. évi XXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében a „föld alatti tárolóban tárolt” szövegrész helyébe a „föld alatti tárolóban tárolt, illetve föld alatti tárolóteret üzemeltetõ földgáztárolóval kötött szerzõdés alapján tároltatott” szöveg lép. (17) 2010. április 1-jén hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (2) bekezdés b) pontja. (18) A Taotv. – e törvénnyel megállapított – 3. számú melléklet B) pont 15. alpontját a 2010-ben kezdõdõ adóévben adott – felsorolt – juttatásokra kell alkalmazni. Átmeneti rendelkezések 52. § A 2010. december 31-ig alapított óvadék esetén – a követelés, illetve az alapul szolgáló jogviszony fennállásáig – a Ptk.-nak az óvadék alapításakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 53. § (1) A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 11. §-a a következõ új (9) bekezdéssel egészül ki:

575

„(9) Hivatalos közbeszerzési tanácsadóként nem járhat el az, aki az adott eljárásban átláthatósági biztosként jár el.” (2) A Kbt. a következõ új alcímmel és 11/A. §-sal egészül ki: „Az átláthatósági megállapodás és az átláthatósági biztos 11/A. § (1) A verseny tisztaságának és nyilvánosságának elõsegítése érdekében az ajánlatkérõ és az átláthatósági biztos átláthatósági megállapodást köthet, amelyben az adott közbeszerzési eljárás valamennyi ajánlattevõje is részt vesz. (2) Az átláthatósági megállapodás alapján – az átláthatósági biztos által nyújtott monitoring szolgáltatás révén – a felek elõmozdítják a teljes közbeszerzési eljárásra (ideértve annak elõkészítését is), valamint az annak alapján megkötött szerzõdésre vonatkozó jogszabályok és a nyilvánosság követelményének érvényesülését. (3) Az ajánlatkérõ az átláthatósági megállapodást a (részvételi) dokumentációban, ennek hiányában az ajánlattételi (részvételi) felhívásban köteles közzétenni, ebben az esetben az ajánlattevõ (részvételre jelentkezõ) ajánlatában (részvételi jelentkezésében) nyilatkozattal köteles azt elfogadni. (4) Az átláthatósági biztos a jogszabályok betartása és a nyilvánosság követelményének érvényesülése érdekében a közbeszerzési eljárás (ideértve annak elõkészítését is) valamennyi iratába betekinthet, valamennyi eljárási cselekménynél jelen lehet, a közbeszerzési eljárásban részt vevõktõl a közbeszerzési eljárással kapcsolatos tájékoztatást kérhet. Ha az átláthatósági biztos tevékenysége során jogszabálysértést tapasztal, erre haladéktalanul, írásban is felhívja a felek figyelmét. (5) Az átláthatósági biztos büntetlen elõéletû személy lehet, e feltételt az érintett a megbízását megelõzõen, a jogviszony alatt pedig a Közbeszerzések Tanácsa felhívására hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Az átláthatósági biztosi tevékenységet végzõ személyek nyilvántartását a Közbeszerzések Tanácsa vezeti. A Közbeszerzések Tanácsa a honlapján közzéteszi az átláthatósági biztosi tevékenységet végzõ személyek családi nevét és utónevét vagy utóneveit, elérhetõségi címét (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail) és nyilvántartási számát. (6) Nem járhat el az adott közbeszerzési eljárásban átláthatósági biztosként, aki a) az ajánlatkérõvel, illetõleg az ajánlattevõvel (e § alkalmazása során ideértve a részvételre jelentkezõt is), valamint az ajánlattevõ által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójával, illetve erõforrást biztosító szervezetével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a megállapodás megkötését megelõzõ öt évben ilyen viszonyban állt, b) aki az átláthatósági megállapodás megkötésekor az ajánlatkérõ vezetõje, vezetõ állású munkavállalója, az ajánlatkérõ felett irányító vagy ellenõrzési jogokat gya-

576

BELÜGYI KÖZLÖNY

korló személy, illetõleg az ajánlattevõ tagja, vezetõ tisztségviselõje, könyvvizsgálója, felügyelõbizottságának tagja, vagy az azt megelõzõ öt évben az ajánlatkérõ vezetõje, vezetõ állású munkavállalója, az ajánlatkérõ felett irányító vagy ellenõrzési jogokat gyakorló személy, illetõleg az ajánlattevõ tagja, vezetõ tisztségviselõje, könyvvizsgálója, felügyelõbizottságának tagja volt, c) aki az ajánlatkérõ vagy az ajánlattevõ szervezetében tulajdonosi részesedéssel rendelkezik vagy tulajdonosi részesedéssel rendelkezett az elmúlt öt évben, d) az a)–c) pont szerinti személyek hozzátartozója. (7) Ha az átláthatósági biztos közremûködése összeférhetetlenség vagy egyéb kizáró körülmény miatt az eljárás során válik kizárttá, az eljárás további részében nem vehet részt, az ajánlatkérõ pedig másik átláthatósági biztossal köteles megállapodni. Az átláthatósági biztos átláthatósági megállapodásban rögzített díját az ajánlatkérõ viseli. (8) Átláthatósági megállapodás megkötését jogszabály kötelezõvé teheti. (9) Az átláthatósági megállapodás tartalmi elemeit és részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza.” (3) A Kbt. 99. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A szerzõdéskötés tervezett idõpontját az ajánlati felhívásban kell megadni azzal, hogy az nem határozható meg az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés] eredményhirdetésen történõ átadását vagy megküldését követõ naptól számított huszadik napnál korábbi és harmincadik – építési beruházás esetén hatvanadik – napnál késõbbi idõpontban.” (4) A Kbt. 350/B. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A bíróság határozata ellen a határozat közlésétõl számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye.” (5) A Kbt. 327. § (1) bekezdése a következõ új j) ponttal egészül ki: [A Közbeszerzési Döntõbizottság hivatalból való eljárását a következõ szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütközõ magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:] „j) az átláthatósági biztos azzal az eljárással kapcsolatban, amelyben átláthatósági biztosként részt vesz vagy részt vett.” (6) A Kbt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következõ 403/A. §-sal egészül ki: „403/A. § A 2010. január 1-je és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. évi törvény módosításáról szóló 2010. évi ... törvény hatálybalépése között eltelt idõszakban indított közbeszerzési eljárásban hozott döntés esetén nincs helye a jogsértés megállapításának azon a címen, hogy az eljárást nem elektronikus úton folytatták le, vagy annak egyes eljárási cselekményei nem elektronikus úton történtek.” (7) A Kbt. 404. § (1) bekezdése a következõ új p) ponttal egészül ki:

6. szám

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza] „p) az átláthatósági megállapodás megkötésének kötelezõ eseteit, az átláthatósági megállapodás e törvényben nem szabályozott tartalmi elemeit, az átláthatósági biztosi tevékenység végzésének feltételeit, továbbá az átláthatósági biztosi tevékenységet végzõ személyek nyilvántartásának Közbeszerzések Tanácsa általi vezetésének rendjét.” (8) A Kbt. 5. § (2) bekezdésében a „a Közbeszerzések Tanácsa honlapján, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján is” szövegrész helyébe „ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján” szöveg, 17/C. § (1) bekezdésében a „a Közbeszerzések Tanácsa honlapján, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján is” szövegrész helyébe „ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján” szöveg, 96. § (2) bekezdésében az „A törvény harmadik része szerinti eljárásokban, ha” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg, a 96/B. § (3) bekezdésében az „elektronikus úton, a törvény harmadik része szerinti eljárásban faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérõ részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevõt a kérelem megérkezésétõl számított három napon belül, a törvény harmadik része szerinti eljárásban a benyújtási módnak megegyezõ módon tájékoztatja” szövegrész helyébe a „faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérõ részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevõt a kérelem megérkezésétõl számított három napon belül a benyújtási módnak megegyezõ módon tájékoztatja, továbbá az elõzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi ajánlattevõjét is tájékoztatja” szöveg, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdésében a „ha törvény másként nem rendelkezik” szövegrész helyébe a „a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 6. § d) pontjában meghatározott pénzügyi eszközökre kötött ügyletek kivételével, ha törvény másként nem rendelkezik” szöveg, a Kbt. 96/C. §-ában és 118. § (1) bekezdésében az „elektronikus úton” szövegrész helyébe a „faxon vagy elektronikus úton” szöveg, 99/A. §-ában a „a Közbeszerzések Tanácsa honlapján, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján is” szövegrész helyébe „ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján” szöveg, 132. §-ában az „elektronikus úton, vagy közvetlenül” szövegrész helyébe a „telefaxon, elektronikus úton vagy közvetlenül” szöveg, 243. § c) pontjában az „és a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység” szövegrész helyébe a „ , a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység és az átláthatósági biztos tevékenysége” szöveg, illetõleg a 2. § (2) bekezdése szerinti idõpontban a 327. § (2) bekezdésének b) pontjában

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

a „g) pontja szerinti szervezet” szövegrész helyébe a „g) pontja szerinti szervezet vagy j) pontja szerinti személy” szöveg lép. (9) Nem lép hatályba a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény 68. §-ának a Kbt. 240. § (2) bekezdését, valamint 255. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése. (10) Hatályát veszti a) a Kbt. 1. § (2) bekezdése, 21. § (4) bekezdése, 55. § (2) bekezdése, 96/A. § (1) bekezdése, 102. § (6) bekezdése, 161/A. § (2) bekezdése, 317. § (2) és (4) bekezdése, 330/A. §-a, 347. § (3) bekezdése, 349. § (2) és (3) bekezdése, 350/A. § (2) bekezdése, b) a Kbt. 96. § (2) bekezdésében az „elektronikus úton, a törvény harmadik része szerinti eljárásokban” szövegrész 96. § (4) bekezdésében az „ , a törvény harmadik része szerinti eljárásban elektronikus úton” szövegrész, 323. § (2) bekezdésében a „ , ha a kérelem e törvény második része szerinti közbeszerzési eljárással vagy annak mellõzésével kapcsolatos tíz napon belül” szövegrész, 324. § (4) bekezdésében a „ , ha az e törvény harmadik része szerinti eljárással vagy annak mellõzésével kapcsolatos közbeszerzési ügyre irányul,” szövegrész, 325. § (2) bekezdésében a „vagy – ha a kérelem e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellõzéséhez kapcsolódik – a kérelmet nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem olvasható formában nyújtották be,” szövegrész, 329. § (2) bekezdésében az „ , a közösségi értékhatárt elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzési eljárás esetében elektronikus úton” szövegrészek, 345. § (2) bekezdésében a „– ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellõzéséhez kapcsolódik kizárólag elektronikus úton –” szövegrészek, 345. § (3) bekezdésében az „Az eljárásban – ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellõzéséhez kapcsolódik – a beadványok benyújtása és a bírósági iratok kézbesítése a Pp.-ben, valamint a külön

577

jogszabályban meghatározottak szerint kizárólag elektronikus úton történhet.” szövegrész, 347. § (1) bekezdésében az „A keresetlevél – ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellõzéséhez kapcsolódik – a Közbeszerzési Döntõbizottsághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be.” szövegrész, 347. § (2) bekezdésében és 350. § (6) bekezdésében a „– ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellõzéséhez kapcsolódik – elektronikus úton” szövegrész, 348. § (1) bekezdésében a „ , ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellõzéséhez kapcsolódik, legkésõbb annak beérkezését követõen öt, egyéb esetben” szövegrész, 348. § (3) és (5) bekezdésében, 348/A. § (5) bekezdésében a „– ha a per tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellõzéséhez kapcsolódik –” szövegrész, 349. § (1) bekezdésében az „A fellebbezés – ha a per tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellõzéséhez kapcsolódik – kizárólag elektronikus úton nyújtható be.” szövegrész, 350. § (5) bekezdésében „A keresetlevél – ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellõzéséhez kapcsolódik – a Közbeszerzési Döntõbizottsághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be.” szövegrész, c) a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény 108. § (3) bekezdése, 109. § (3) bekezdése, 110. § (4) bekezdése, 111. § (2) bekezdése, 112. § (1) és (2) bekezdése, d) a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl szóló 2009. évi LII. törvény 9. §-a.

Sólyom László s. k.,

Dr. Katona Béla s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

578

BELÜGYI KÖZLÖNY

6. szám

Melléklet a 2010. évi XII. törvényhez „5. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez A biztosításközvetítõi és biztosítási szaktanácsadói nyilvántartás részletes szabályai 1. A felügyeleti nyilvántartás a következõket tartalmazza: A) A biztosításközvetítést végzõ természetes személyek nyilvántartása a) neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme, b) nyilvántartási száma és annak kelte, c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítõi tevékenységet folytatja, d) ha a biztosításközvetítõ természetes személy tevékenységét egy függõ biztosításközvetítõ vállalkozás keretében végzi, akkor da) ennek a vállalkozásnak a neve (a változások nyomon követésével), db) a vállalkozás nyilvántartási száma, dc) a vállalkozásnál fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével), e) a biztosításközvetítõi tevékenység jellege (független, függõ), f) a biztosító vagy biztosítók, illetve a független biztosításközvetítõ neve, amellyel (amelyekkel) közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), g) a biztosító megbízásából eljáró közvetítõ esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása biztosítónként, h) a végzettség típusa (felsõfokú végzettség vagy külön jogszabályban meghatározott szakképesítés), megfelelõ végzettség hiányában az ennek megszerzéséhez elõírt határidõ. B) A biztosításközvetítõ vállalkozások nyilvántartása a) a biztosításközvetítõi tevékenységet végzõ vállalkozás neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása, b) nyilvántartási száma és annak kelte, c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítõi tevékenységet folytatja, d) a biztosításközvetítõi tevékenység jellege (független, függõ), e) a biztosító, illetve a független biztosításközvetítõ neve (kivéve az alkuszé), amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), f) a függõ biztosításközvetítõ esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása biztosítónként. C) A biztosítási szaktanácsadást végzõ, illetve a szaktanácsadó vállalkozáson belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személyek nyilvántartása a) a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végzõ, illetve a szaktanácsadó vállalkozáson belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme, b) a biztosítási szaktanácsadó, illetve a szaktanácsadó vállalkozáson belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító nyilvántartási száma és annak kelte, c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytatja, d) amennyiben biztosítási szaktanácsadó vállalkozáson belül a szaktanácsadói tevékenységet irányítja, akkor da) annak a biztosítási szaktanácsadó vállalkozásnak a neve, amelynek a szaktanácsadói tevékenységét irányítja, db) a vállalkozás nyilvántartási száma, dc) a vállalkozással fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése. D) Biztosítási szaktanácsadó vállalkozások nyilvántartása a) a biztosítási szaktanácsadást végzõ vállalkozás neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, a képviseletére jogosultak neve és beosztása, b) a biztosítási szaktanácsadást végzõ vállalkozás nyilvántartási száma és annak kelte, c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytat. 2. A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítõk által, az általuk foglalkoztatott biztosításközvetítõkrõl vezetett nyilvántartás a következõket tartalmazza (a biztosításközvetítõ adataiban, a közvetítõi jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával:

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

579

A) A biztosításközvetítést végzõ természetes személyek nyilvántartása a) a biztosításközvetítõi tevékenységet végzõ természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme, b) nyilvántartási száma és annak kelte, c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítõi tevékenységet folytatja, d) ha a biztosításközvetítõ természetes személy tevékenységét egy függõ biztosításközvetítõ vállalkozás keretében végzi, akkor da) ennek a vállalkozásnak a neve, db) a vállalkozás nyilvántartási száma, dc) a vállalkozással fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése, e) a biztosításközvetítõi tevékenység jellege (független, függõ), f) a biztosítóval vagy a független biztosításközvetítõvel fa) fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése, fb) fennálló jogviszony keretében a biztosítónak vagy a független biztosításközvetítõnek végzett tevékenység részletes meghatározása, fc) fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei, g) a biztosító megbízásából eljáró közvetítõ esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása, h) a végzettség típusa (felsõfokú végzettség vagy külön jogszabályban meghatározott szakképesítés), az ezt igazoló dokumentum másolata, megfelelõ végzettség hiányában az ennek megszerzéséhez elõírt határidõ, i) a biztosítótól, illetve független biztosításközvetítõtõl kilépett biztosításközvetítõ természetes személytõl bevont közvetítõi igazolvány, j) bûnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány. B) A biztosításközvetítõ vállalkozások nyilvántartása a) a biztosításközvetítõi tevékenységet végzõ vállalkozás neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása, b) nyilvántartási száma és annak kelte, c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítõi tevékenységet folytatja, d) a biztosításközvetítõi tevékenység jellege (független, függõ), e) a függõ biztosításközvetítõ esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása.”

580

BELÜGYI KÖZLÖNY

2010. évi XIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról*

1. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § jelenlegi (3)–(5) bekezdésének számozása (4)–(6) bekezdésre változik: „66. § (1) A környezethasználat – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a) a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén – a b) pontban foglaltak kivételével – a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély, b) az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély, c) a környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi mûködési engedély, d) az a)–c) ) pont hatálya alá nem tartozó – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott – esetekben a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság által kiadott egybefoglalt környezethasználati engedély, e) az a)–d) ) pont hatálya alá nem tartozó – külön jogszabályban meghatározott – esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatóságként való közremûködése esetén szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat jogerõre emelkedését követõen kezdõdhet meg, illetve folytatható. (2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a környezethasználat a környezethasználó által a környezetvédelmi hatóság részére adott bejelentést követõen kezdhetõ meg, illetve folytatható. (3) A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott hatósági határozatairól, szakhatósági állásfoglalásairól, valamint a környezethasználók által a (2) bekezdés szerint tett bejelentésekrõl hatósági nyilvántartást vezet.”

2. § A Kvt. 67. §-át megelõzõ cím helyébe és a 67. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „Elõzetes vizsgálati eljárás, elõzetes konzultáció * A törvényt az Országgyûlés a 2010. február 22-i ülésnapján fogadta el.

6. szám

„67. § (1) A környezeti hatásvizsgálati, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást elõzetes vizsgálati eljárás vagy elõzetes konzultáció elõzi meg. (2) A környezetvédelmi hatóság az elõzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik-e, és döntésében – szükség szerint – meghatározza a benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit. (3) A környezetvédelmi hatóság az elõzetes vizsgálat alapján hozott határozatát – annak jogerõre emelkedésére tekintet nélkül – nyilvánosan közzéteszi. (4) A környezetvédelmi hatóság az (5) bekezdés szerinti határozatot az elõzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történõ megérkezésétõl számított 33 munkanapon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidõ 45 munkanap. Országhatáron átterjedõ jelentõs környezeti hatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás idõtartama az ügyintézési határidõbe nem számít be.”

3. § A Kvt. 72/A. §-át megelõzõ cím és a 72/A. § helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az egybefoglalt környezethasználati engedély 72/A. § (1) A környezethasználó kérelmére – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben – a környezetvédelmi hatóság a hatáskörébe tartozó engedélyek helyett egybefoglalt környezethasználati engedélyt ad ki. (2) A környezetvédelmi hatóság a határozatát – annak jogerõre emelkedésére tekintet nélkül – nyilvánosan közzéteszi.”

4. § A Kvt. a 72/A. §-t követõ 72/B. §-sal és azt megelõzõen az alábbi címmel egészül ki: „A környezethasználat bejelentése 72/B. § (1) A környezethasználat – külön kormányrendeletben meghatározott esetekben – a környezetvédelmi hatóságnak történõ bejelentést követõen akkor kezdhetõ, illetve szüntethetõ meg, ha a környezethasználó a bejelentésben meghatározott idõpontban a külön kormányrendeletben meghatározott követelményeket teljesíti. (2) A környezethasználatra vonatkozó – 66. § (2) bekezdés szerinti – bejelentés idõpontja és a tevékenység megkezdésének a bejelentésben meghatározott idõpontja között – a külön kormányrendeletben meghatározott kivétellel – legalább harminc napnak el kell telnie. (3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem vonatkozik a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásá-

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

nak általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentésekre.”

5. § A Kvt. 73. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A felülvizsgálat szempontjából] „a) tevékenységnek minõsül valamely – környezethasználattal, környezetveszélyeztetõ magatartással vagy környezetszennyezéssel járó – mûvelet, illetõleg technológia megkezdése, folytatása, felújítása, helyreállítása és felhagyása, továbbá az ezekhez szükséges építési és egyéb elõkészítési munka végzése;”

6. § A Kvt. 74. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében – teljes körû vagy részleges – felülvizsgálatra kötelezi akkor is, ha] „c) a környezeti hatásvizsgálat, illetve az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet elõzetes vizsgálat vagy elõzetes konzultáció, illetve környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nélkül kezdett meg vagy folytat;”

7. § (1) A Kvt. 75. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A teljes körû felülvizsgálatnak ki kell terjednie] „b) a tevékenységgel járó környezethasználat adatokkal alátámasztott bemutatására;” (2) A Kvt. 75. § (1) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: [A teljes körû felülvizsgálatnak ki kell terjednie] „g) a tevékenység környezeti hatásainak becslésére és értékelésére.” 8. § A Kvt. 77. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi számozása (1) bekezdésre változik: „(2) Ha az érdekelt környezetvédelmi engedélyhez, illetve egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységét ilyen engedély nélkül kezdte meg, az (1) bekezdés szerinti értékelés céljából felmérést végezhet. Az érdekelt kérelmére a környezetvédelmi hatóság mûködési engedélyt ad.”

581 9. §

A Kvt. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A környezetvédelmi hatóság a 77. § (1) bekezdés szerint végzett felmérés jóváhagyásakor egyszerûsített határozatot, a 77. § (2) bekezdésben foglalt esetben mûködési engedélyt ad ki, vagy az (1) bekezdés b) és c) pontja rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával jár el.” 10. § A Kvt. 80. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „80. § A 74. § (2) bekezdésének c) pontja és a 77. § (2) bekezdése esetén – a nyilvánosság bevonásának biztosítása érdekében – a környezetvédelmi hatóság köteles közmeghallgatást tartani.” 11. § A Kvt. 82. §-ának (1)–(2) bekezdése és a 82. §-t megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezés lép: „Változás-bejelentési kötelezettség, ellenõrzés 82. § (1) A 66. § (1) bekezdés szerinti engedélyekben, valamint a 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentésekben alapul vett körülmények jelentõs megváltozását, illetve tervezett jelentõs megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az érdekelt köteles a környezetvédelmi hatóságnak tizenöt napon belül bejelenteni. (2) A környezetvédelmi hatóság hivatalból is vizsgálja a 66. § (1) bekezdés a)–b) és d)–e) pontja szerinti határozatban vagy a 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentésben alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentõsen eltérnek az engedélyezéskor vagy a bejelentéskor fennálló körülményektõl, felülvizsgálatot rendel el. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkezõ szerv felfüggeszti a tevékenységet.”

12. § A Kvt. 95/A. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „95/A. § A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegû szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.” 13. § (1) A Kvt. 96/B. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

582

BELÜGYI KÖZLÖNY

„(1) Aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó, vagy a 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységet folytat – kivéve, ha a bejelentett tevékenység végzésének idõtartama a 30 napot nem haladja meg –, éves felügyeleti díjat fizet tárgyév február 28-ig. Aki tevékenységét év közben kezdi meg, a felügyeleti díj arányos részét fizeti meg, az engedély jogerõre emelkedését vagy a bejelentést követõ 30 napon belül.” (2) A Kvt. 96/B. § (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A felügyeleti díj mértéke tevékenységenként – a (4)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kétszázezer forint.” (3) A Kvt. 96/B. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenység esetében a felügyeleti díj mértéke huszonötezer forint.” 14. § (1) A Kvt. 110. § (7) bekezdésének 19. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg] „19. az elõzetes vizsgálati eljárás és az elõzetes konzultáció részletes szabályait;” (2) A Kvt. 110. § (7) bekezdés u) és v) pontjának számozása 21. és 22. pontra, ezzel egyidejûleg a bekezdés jelenlegi 21–30. pontjainak számozása 23–32. pontra változik. (3) A Kvt. 110. § (7) bekezdése a következõ 33–34. pontokkal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg] „33. az egybefoglalt környezethasználati engedély keretében kiadható engedélyeket és az egybefoglalt környezethasználati engedély szabályait; 34. azon környezethasználattal járó tevékenységeket, amelyek a környezetvédelmi hatóságnak történõ bejelentést követõen kezdhetõk meg, illetve folytathatók, továbbá a bejelentés tartalmi elemeit, a bejelentéssel érintett tevékenységek ellenõrzésére vonatkozó eljárás szabályait, valamint az alkalmazható jogkövetkezményeket;” (4) A Kvt. 110. § (13) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg:] „a) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárásokat, igazgatási jellegû szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendõ díj mértékét, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;”

6. szám

(2)E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a Kvt. 48. § (5) bekezdésében az „a) pontjában meghatározott füstködriadó terv” szövegrész helyébe az „a)–b) pontjában meghatározottak” szöveg, b) a 64/A. § (2) bekezdésének ba) pontjában a „törzsszáma (adószámának elsõ nyolc számjegye) statisztikai tevékenységének kódja,” szövegrész helyébe „adószáma, statisztikai számjele,” szöveg és cb) pontjában a „kiállítója és száma” szövegrész helyébe a „kiállítója és száma, valamint adószáma és statisztikai számjele” szöveg lép. (3) E törvény hatálybalépésével hatályát veszti a Kvt. 91. §-át megelõzõ cím. 16. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Vízjogi engedély szükséges – jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektõl eltekintve – a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély).” (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Vgtv. 31. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „31. § A vízügyi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegû szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.” (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Vgtv. 45. § (7) bekezdése a következõ s) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány] „s) a vízügyi hatóságnak történõ bejelentést követõen megkezdhetõ, illetve folytatható tevékenységek körének, továbbá a bejelentés tartalmi elemeinek és a bejelentéssel érintett tevékenységek ellenõrzésére vonatkozó eljárás szabályainak, valamint az alkalmazható jogkövetkezményeknek” [rendeletben történõ megállapítására.] (4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Vgtv. 45. § (8) bekezdése a következõ m) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a miniszter] „m) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárások, igazgatási jellegû szolgáltatások és bejelentések körének, továbbá a fizetendõ díj mértékének, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályoknak az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben [rendeletben történõ megállapítására.] 17. §

15. § E törvény a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (1) E törvény 2010. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követõen indult eljárásokban kell alkalmazni.

Sólyom László s. k.,

Dr. Katona Béla s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

2010. évi XV. törvény a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról*

*A törvény a 2010. február 2-án megjelent Magyar Közlöny 30. számában fellelhetõ.

2010. évi XVI. törvény az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történõ adatszolgáltatásról* Az Országgyûlés az alapítványok korszerû, átlátható, elektronikus és közhiteles nyilvántartásának, valamint gyors nyilvántartásba vételi eljárásának kialakítása érdekében, nem érintve ugyanakkor az alapításának szabályait, a következõ törvényt alkotja: Bevezetõ rendelkezések 1. § (1) A törvény célja, hogy az alapítványok adatai országos, nyilvános, közhiteles és elektronikus nyilvántartásban kerüljenek rögzítésre. (2) A nyilvántartásba kötelezõen bejegyzendõ adatokat külön törvény határozza meg. A nyilvántartásba bejegyzendõ technikai és egyéb adatokat külön jogszabály határozza meg.

A nyilvántartás vezetése és kezelése 2. § (1) Az alapítványok nyilvántartásának (a továbbiakban: Nyilvántartás) informatikai üzemeltetését az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) végzi. (2) A Nyilvántartás adatait a nyilvántartásba vételrõl döntést hozó bíróság szolgáltatja elektronikus úton a Hivatal számára. (3) Az elektronikus adattovábbítás és a Nyilvántartás informatikai biztonságáról a Hivatal gondoskodik. A nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtása 3. § (1) Az alapítvány nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtó személy dönthet arról, hogy a nyilvántartásba vé* A törvényt az Országgyûlés a 2010. február 15-i ülésnapján fogadta el.

583

tel iránti kérelmet, valamint a kérelem mellékleteiként benyújtott okiratok mindegyikét egységesen papír alapon vagy elektronikus úton nyújtja be. Elektronikusan benyújtott kérelem esetén a bíróság elektronikus úton közli a határozatait. (2) Az elektronikus benyújtásra a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl szóló törvényt kell megfelelõen alkalmazni. (3) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem elektronikus benyújtása esetén a kérelmezõnek elektronikus formanyomtatványt kell kitöltenie, melynek mellékletét képezik a külön törvényben meghatározott okiratokról készített elektronikus másolatok. (4) A papír alapú, de elektronikus másolatként benyújtott okiratok papír alapú, eredeti példányát a benyújtó személy megõrzi. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott benyújtási módoktól függetlenül a benyújtó személynek saját természetes személyazonosító adatait is meg kell adnia a kérelemben. A természetes személyazonosító adatok közül kizárólag a név és a születéskori név nyilvános. Az 5. § (3) bekezdésében felsorolt szervek azonban – az ott meghatározottak szerint – valamennyi természetes személyazonosító adatot megismerhetik. (6) A bíróság a beérkezett kérelemben feltüntetett adatokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival összevetve ellenõrzi.

Nyilvántartásba vételi eljárás 4. § (1) Az alapítvány nyilvántartásba vételérõl szóló határozat jogerõre emelkedése megállapításának napján a határozatot hozó bíróság a jogerõs végzés, valamint az alapítványnak a nyilvántartásba vételi eljárás során benyújtott valamennyi beadványának elektronikus másolatát – az adószám, illetve a statisztikai számjel beszerzését követõen – megküldi a Hivatal részére a Nyilvántartásban való tárolás céljából. (2) Papír alapú okiraton benyújtott nyilvántartásba vétel iránti kérelem esetén a nyilvántartásba kötelezõen bejegyzendõ és a nyilvántartásba bejegyzendõ technikai és egyéb adatokat kézi adatfelvitellel kell rögzíteni a Nyilvántartásban. (3) A Nyilvántartásban – a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának módjától függetlenül – adatként kell rögzíteni a nyilvántartásba kötelezõen bejegyzendõ és a nyilvántartásba bejegyzendõ technikai és egyéb adatokat. (4) A bíróság az adószám, illetve statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat a nyilvántartásba vételrõl szóló határozat jogerõre emelkedése megállapításának napján továbbítja az állami adóhatósághoz, illetve a Központi Statisztikai Hivatalhoz. E szervek ugyanezen

584

BELÜGYI KÖZLÖNY

a napon a létrehozott adószámról, illetve a statisztikai számjelrõl tájékoztatást küldenek a bíróság részére.

6. szám Záró rendelkezések 7. §

A nyilvántartáshoz való hozzáférés 5. § (1) Az alapítvány nyilvántartásba kötelezõen bejegyzendõ és a nyilvántartásba bejegyzendõ technikai és egyéb adatai nyilvánosak. (2) A Hivatal biztosítja, hogy honlapján a Nyilvántartást bárki ingyenesen elérje, és az alapítvány neve, nyilvántartási száma, célja, valamint célja szerinti besorolás alapján keresést végezzen. (3) A Hivatal biztosítja, hogy a Nyilvántartás valamennyi adatához – az adatvédelmi és eljárási jogszabályoknak megfelelõ módon, jogszabályban meghatározott közfeladataik ellátása céljából – a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal, a rendõrség, a Magyar Államkincstár, az Állami Számvevõszék, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyõrség, a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara, az önálló bírósági végrehajtók, a gazdasági, illetve szakmai kamarák, a felszámolók, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a központi elektronikus szolgáltató rendszer (illetve annak adatkezelõje), továbbá valamennyi minisztérium költségtérítés nélkül hozzáférjen, és a szöveges adatként rögzített valamennyi adat között keresést végezzen. (4) A Hivatal biztosítja, hogy a (2) bekezdésben meghatározott keresést a központi elektronikus szolgáltató rendszeren, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter által mûködtetett Civil Információs Portálon is lehessen kezdeményezni. (5) A központi elektronikus szolgáltató rendszeren kezdeményezett, (2) bekezdés szerinti keresés esetén a külön jogszabályban meghatározott adatokról – illetékfizetés és költségtérítés nélkül – elektronikus kivonat kérhetõ a keresést végzõ személy tárhelyére. Az elektronikus kivonaton a központi elektronikus szolgáltató rendszer idõbélyegzõt helyez el.

A megszûnt alapítvány adatai 6. § (1) Ha az alapítvány – külön jogszabály szerint – megszûnik, ezt a tényt a bíróság a Nyilvántartásban a megszûnés napjának dátumával együtt rögzíti. A megszûnt alapítvány adatai továbbra is a nyilvántartásban maradnak. (2) A megszûnt alapítvány adatai az általános szabályok szerint kereshetõk.

(1) Ez a törvény 2011. január 1. napján lép hatályba. A törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követõen beérkezett nyilvántartásba vételi kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni. (2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelõs miniszter, hogy az alapítvány nyilvántartásba vételi eljárásának bírósági ügyviteli szabályait, a nyilvántartásba vétel iránti kérelem részét képezõ formanyomtatványok tartalmi kellékeit és a formanyomtatvány közzétételének módját, a nyilvántartásba bejegyzendõ technikai és egyéb adatokat, valamint az alapítvány adatairól kért elektronikus kivonat tartalmát rendeletben szabályozza. Átmeneti rendelkezések 8. § (1) A törvény hatálybalépésétõl számított két éven belül valamennyi alapítványnak be kell jelentenie törvényes képviselõjének természetes személyazonosító adatait. E bejelentés elmulasztása esetén – amennyiben e határidõ lejártát követõen a bíróság felhívására harminc napon belül a szükséges adatokat nem jelentik be – törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye. (2) Ha a törvény hatálybalépését követõen az alapítvány bármely adatában változást jelentettek be, de ez nem tartalmazza a törvényes képviselõ természetes személyazonosító adatait, ez utóbbi hiány pótlására – rövid határidõ tûzésével – a bíróság a kérelmet benyújtó személyt felszólítja. Módosuló jogszabályok 9. § (1) Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. §-ának (3) bekezdése a következõ n) ponttal egészül ki: (Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:) „n) alapítványok esetében a bírósági nyilvántartási számát” (2) Az Art. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép: „(2) A cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyzõ, illetve alapítványok esetében a bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, alapítványok nyilvántartásba vétele, vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. § (3) bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat, valamint az adózó fõtevékenységérõl szóló nyilatkozat adatait is.

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék- vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, illetve alapítványok esetében azok bírósági nyilvántartási száma, illetve a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, illetve alapítványok esetében a bírósággal, illetõleg a körzetközponti jegyzõvel az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkeresõ szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerõs határozat egy példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, illetve alapítványok esetében a bíróságot, illetõleg a körzetközponti jegyzõt.” (3) Az Art. 17. §-a a következõ (15) bekezdéssel egészül ki: „(15) Az állami adóhatóság az e célra fenntartott számítógépes rendszeren keresztül értesíti alapítványok esetében az adószám megállapításáról az alapítvány adatainak közlésével a nyilvántartásba vételt elrendelõ bíróságot.” (4) Art. 53. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minõsül adótitoknak alapítványok esetében a 16. § (3) bekezdés szerinti adata, a bírósági nyilvántartás nyilvános adata, valamint az alapítványok bírósági nyilvántartásának üzemeltetõjétõl kérhetõ adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba.” Sólyom László s. k.,

Dr. Katona Béla s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2010. évi XVII. törvény a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról* Az Országgyûlés az új Polgári Törvénykönyv által bevezetett, a nagykorú személyek védelmét szolgáló jogintézmények, így a gondnokság alá helyezéssel összefüggésben a gondnok önálló eljárásra való feljogosítása és a támogatott döntéshozatal feltételeinek polgári nemperes eljárásban való megteremtése érdekében a következõ törvényt alkotja: 1. § (1) Az e törvényben szabályozott eljárásokra – ha e törvény másként nem rendelkezik – a Polgári Perrendtartás-

* A törvényt az Országgyûlés a 2010. február 15-i ülésnapján fogadta el.

585

ról szóló 1952. évi III. törvény I–XIV. fejezetének, valamint a XVIII. fejezetének rendelkezéseit a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredõ eltérésekkel kell megfelelõen alkalmazni. (2) Az e törvényben szabályozott eljárásokra a helyi bíróság rendelkezik hatáskörrel. (3) Az e törvényben szabályozott eljárásokban a) felfüggesztésnek és szünetelésnek helye nincs, b) a bíróság a kérelmezõt és a kérelmezettet személyesen meghallgatja, c) a bíróság a kérelemrõl végzéssel dönt. (4) A nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó nemperes eljárás csak a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó más nemperes eljárás iránti kérelemmel vagy keresettel kapcsolható össze azzal, hogy ha a nemperes eljárás peres eljárással kerül összekapcsolásra, úgy – az adott nemperes eljárás speciális szabályainak megfelelõ alkalmazása mellett – a peres eljárás szabályai szerint jár el a bíróság.

A gondnok önálló eljárásra való feljogosítása iránti külön eljárás 2. § (1) Az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a gondnokolt lakik, vagy amelynek illetékességi területén a gondnokolt huzamos idõn át tartózkodik. (2) A korlátozottan cselekvõképes személy gondnokának önálló eljárásra való feljogosítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell: a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekbõl a bíróság illetékessége megállapítható, b) a kérelmezõk nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, c) ha a gondnok önálló eljárásra való feljogosítását a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 2:25. § b) pontja alapján kérik, a gondnokolt mint kérelmezett nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, d) a cselekvõképességet korlátozó gondnokság alá helyezést elrendelõ bíróság nevét és az ítélet számát, e) azoknak a korlátozás alá tartozó ügycsoportoknak vagy ügycsoportokon belüli egyes ügyeknek a megnevezését, amelyben a gondnok önálló eljárásra, jognyilatkozat önálló megtételére való feljogosítását kérik, f) a kérelem elõterjesztésének indokait. (3) A gondnok és a gyámhatóság által közösen elõterjesztett kérelemhez csatolni kell a fogyatékos személyekkel való kommunikáció terén jártas szakember – kérelmet alátámasztó – véleményét. (4) Ha a kérelem az ingatlannal való rendelkezést is érinti, a kérelemhez csatolni kell a gondnokolt ingatlanainak tulajdoni lapját, valamint azon ingatlanok tulajdoni

586

BELÜGYI KÖZLÖNY

lapjait, melyekre a gondnokoltat érintõ egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve. (5) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát, amelynek tartalmára a kérelmezõ bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság illetékességének megállapításához, valamint a hivatalból figyelembe veendõ körülmények igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a kérelemben utalni kell. (6) A bíróság a külön törvény szerinti, a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az elõzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait megtekinti, ezen adatok tekintetében hiánypótlás elrendelésének nincs helye. (7) A gondnok önálló eljárásra való feljogosítása iránti külön eljárásban a bíróság az általa szükségesnek tartott bizonyítást hivatalból is elrendelheti.

3. § (1) Ha a korlátozottan cselekvõképes személy gondnokát önálló eljárásra jogosítja fel a bíróság, a határozatban rendelkezni kell arról, hogy a feljogosítás a korlátozás alá tartozó mely ügycsoportokra, vagy az ügycsoporton belül mely ügyekre és mely idõtartamra vonatkozik. A feljogosítás legfeljebb 3 éves idõtartamra adható meg. Ha a gondnokoltnak ingatlana van, vagy ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn, továbbá, ha ingatlanra a gondnokoltat érintõ egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve, és a feljogosítás az ingatlannal való rendelkezésre is vonatkozik, az elsõ fokú bíróság hivatalból megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a feljogosítás tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése iránt. (2) A korlátozottan cselekvõképes személy gondnokát önálló eljárásra feljogosító jogerõs végzést az elsõ fokú bíróság megküldi a gyámhatóságnak. (3) A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmezõ, a gondnokot önálló eljárásra feljogosító végzés ellen a kérelmezett fellebbezéssel élhet. (4) A gondnok önálló eljárásra való feljogosítása idõtartamának lejártát megelõzõen a gyámhatóság a feljogosítás felülvizsgálata iránti kérelmet köteles elõterjeszteni. Ha a gondnok önálló eljárásra való feljogosítására a Ptk 2:25. § a) pontja alapján került sor, a gondnokolt mint kérelmezõ a gondnokkal mint kérelmezettel szemben a feljogosítás megszüntetése iránti kérelmet nyújthat be a feljogosítás idõtartamának lejáratát megelõzõen. (5) A feljogosítás felülvizsgálata és a feljogosítás megszüntetése iránti eljárásban a bíróság a gondnok önálló eljárásra való feljogosítása iránti eljárás szabályainak megfelelõ alkalmazásával jár el azzal, hogy ha a feljogosítás megszüntetésérõl rendelkezik és a feljogosítás az ingatlan-nyilvántartásba az (1) bekezdés szerint feljegyzésre került, az elsõ fokú bíróság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a feljogosítás törlése iránt.

6. szám

A támogató kinevezése iránti eljárás 4. § (1) A támogatott döntéshozatalra vonatkozó szabályok szerint segítségre szoruló nagykorú személy a bíróságtól támogató kinevezését kérheti. A támogató kinevezése iránti kérelmet a nagykorú személy együttélõ házastársa és élettársa, egyenesági rokona, valamint testvére (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) is benyújthatja. (2) Az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a segítségre szoruló lakik, vagy amelynek illetékességi területén a segítségre szoruló huzamos idõn át tartózkodik.

5. § (1) A támogató kinevezése iránti kérelemben fel kell tüntetni: a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekbõl a bíróság illetékessége megállapítható, b) a segítségre szoruló – illetve ha a kérelmet a hozzátartozó nyújtotta be, a hozzátartozó – nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, c) a kinevezni kért támogató nevét, lakóhelyét, kivéve, ha a kérelem hivatásos támogató kinevezésére irányul, d) azokat az ügycsoportokat, amelyekben a kérelmezõ a támogató kinevezését kéri, e) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a segítségre szoruló a d) pontban meghatározott ügycsoportokban nem áll cselekvõképességet korlátozó gondnokság alatt, f) a kérelem elõterjesztésének indokait, g) a megjelölt támogató, vagy – amennyiben nem áll rendelkezésre a Ptk. szerinti bizalmi viszony fennállását tanúsító okirat vagy nyilatkozat – a hivatásos támogató kinevezésére irányuló határozott kérelmet. (2) A kérelemhez csatolni kell a) a Ptk. szerinti bizalmi viszony fennállását tanúsító okiratot vagy nyilatkozatot, kivéve, ha a kérelem hivatásos támogató kinevezésére irányul, b) azt az okiratot, illetve annak másolatát, amelynek tartalmára a kérelmezõ bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság illetékességének megállapításához, valamint a hivatalból figyelembe veendõ körülmények igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a kérelemben utalni kell.

6. § (1) A bíróság a külön törvény szerinti, a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az elõzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának ada-

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

tait megtekinti, ezen adatok tekintetében hiánypótlás elrendelésének nincs helye. (2) A bíróság a támogatónak kinevezni kért személyt, továbbá – ha a kérelmet a hozzátartozó nyújtotta be – a segítségre szorulót is személyesen meghallgatja. A bíróság a segítségre szorulót nyilatkoztatja, hogy a támogató kinevezésével egyetért-e. (3) Ha a kérelemben megjelölt személy a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján valószínûsíthetõen nem nevezhetõ ki támogatónak, vagy ha nem áll rendelkezésre a Ptk. szerinti bizalmi viszony fennállását tanúsító okirat vagy nyilatkozat, a bíróság megkeresi a gyámhatóságot a hivatásos támogató személyére történõ javaslattétel iránt. (4) A támogató kinevezése iránti eljárásban a bíróság az általa szükségesnek tartott bizonyítást hivatalból is elrendelheti. 7. § (1) A bíróság a kérelmet elutasítja, ha a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapítja, hogy a) a kérelem szerint segítségre szoruló sem értelmi képessége, sem pszichés állapota, sem szenvedélybetegsége miatt nem szorul támogató segítségére, b) a kérelem szerint segítségre szoruló azon ügycsoportok tekintetében, amelyekre a támogató kinevezését kéri, cselekvõképességet korlátozó gondnokság alatt áll, c) a kérelemben megjelölt személy támogatónak nem nevezhetõ ki, és a kérelmezõ, illetve a segítségre szoruló hivatásos támogató kinevezését ellenzi. (2) Ha a bíróság a segítségre szoruló számára támogatót nevez ki, a kinevezés hatálya a végzés jogerõre emelkedését követõ napon kezdõdik. (3) A hivatásos támogatót kinevezõ jogerõs végzést az elsõfokú bíróság megküldi a gyámhatóságnak. 8. § A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmezõ, a támogatót kinevezõ végzés ellen a kérelmezõ és a kinevezett támogató fellebbezéssel élhet. Ha a kérelmet a hozzátartozó nyújtotta be, a segítségre szoruló mind a kérelmet elutasító, mind a támogatót kinevezõ végzés ellen fellebbezéssel élhet.

A támogató kinevezésének visszavonása iránti eljárás 9. § (1) A támogató kinevezésének visszavonása iránti kérelmet a támogatott a támogatóval mint kérelmezettel szemben, a támogató a támogatottal mint kérelmezettel szemben terjesztheti elõ.

587

(2) Az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a támogatott lakik, vagy amelynek illetékességi területén huzamos idõn át tartózkodik.

10. § (1) A támogató kinevezésének visszavonása iránti kérelemben fel kell tüntetni: a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekbõl a bíróság illetékessége megállapítható, b) a kérelmezõ és a kérelmezett nevét, lakóhelyét, c) a támogató kinevezését elrendelõ bíróság nevét és a határozat számát, d) a kérelem elõterjesztésének indokait. (2) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát, amelynek tartalmára a kérelmezõ bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság illetékességének megállapításához, valamint a hivatalból figyelembe veendõ körülmények igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a kérelemben utalni kell.

11. § (1) A bíróság a támogató kinevezését visszavonja, ha a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapítja, hogy annak a Ptk.-ban meghatározott feltételei fennállnak, ellenkezõ esetben a kérelmet elutasítja. (2) A végzés ellen a kérelmezõ és a kérelmezett fellebbezéssel élhet.

12. § A támogató kinevezésének visszavonása iránti eljárásra egyebekben a 4–8. §-ok rendelkezései megfelelõen irányadók.

A hivatásos támogató felmentése iránti eljárás 13. § (1) A hivatásos támogató felmentése, illetve új támogató kinevezése iránti kérelmet a) a támogatott a hivatásos támogatóval, b) a hivatásos támogató a támogatottal, c) a gyámhatóság a hivatásos támogatóval és a támogatottal, mint kérelmezettel szemben terjesztheti elõ. (2) A kérelemben a 10. §-ban meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni az új támogató személyére vonatkozó javaslatot.

588

BELÜGYI KÖZLÖNY

(3) A bíróság a hivatásos támogatót felmenti, ha a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján annak a Ptk.-ban meghatározott feltételei fennállnak, ellenkezõ esetben a kérelmet elutasítja. Ha a bíróság a hivatásos támogatót felmenti, a támogatott egyetértése esetén új támogatót nevez ki. (4) A végzés ellen a kérelmezõ és a kérelmezett fellebbezéssel élhet. (5) A hivatásos támogató felmentése iránti eljárásra egyebekben a 4–8. §-ok rendelkezései megfelelõen irányadók.

Nyilvántartás 14. § (1) A gondnok önálló eljárásra való feljogosításáról, a feljogosítás felülvizsgálatáról, a feljogosítás megszüntetésérõl, a támogató kinevezésérõl, illetve kinevezésének visszavonásáról, a hivatásos támogató felmentésérõl szóló jogerõs végzés külön törvényben meghatározott adatait, valamint azok változásait a helyi bíróság bevezeti a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az elõzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába, illetve törli onnan. (2) A gondnokoltak és gondnokaik, támogatott személyek és támogatóik, valamint az elõzetes jognyilatkozatok nyilvántartását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala kezeli.

15. § Ez a törvény 2010. május 1-jén lép hatályba.

Sólyom László s. k.,

Dr. Katona Béla s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2010. évi XVIII. törvény a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az elõzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról*

*A törvény a 2010. február 2-án megjelent Magyar Közlöny 30. számában fellelhetõ.

6. szám

2010. évi XXVI. törvény a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, Strasbourgban, 1985. október 15-én kelt egyezménynek a helyi közéletben való részvételrõl szóló kiegészítõ jegyzõkönyve kihirdetésérõl*

1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, Strasbourgban, 1985. október 15-én kelt egyezménynek a helyi közéletben való részvételrõl szóló kiegészítõ jegyzõkönyve (a továbbiakban: Jegyzõkönyv) kötelezõ hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyûlés a Jegyzõkönyvet e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Jegyzõkönyv hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: „Additional Protocol to the European Charter of Local Self-Government on the right to participate in the affairs of a local authority Preamble The member States of the Council of Europe, signatories to this Additional Protocol to the European Charter of Local Self-Government (hereinafter referred to as „the Charter”, ETS No.122), Considering that the aim of the Council of Europe is to achieve greater unity between its members for the purpose of safeguarding and realising the ideals and principles which are their common heritage; Considering that the right to participate in the conduct of public affairs is one of the democratic principles that are shared by all member States of the Council of Europe; Considering that the evolution in member States has shown the pre-eminent importance of this principle for local self-government; Considering that it would be appropriate to supplement the Charter with provisions guaranteeing the right to participate in the affairs of a local authority; Bearing in mind the Council of Europe Convention on Access to Official Documents, adopted by the Committee of Ministers on 27 November 2008;

* A törvényt az Országgyûlés a 2010. február 22-i ülésnapján fogadta el.

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

Bearing in mind also the Declaration and the Action Plan adopted at the 3rd Summit of Heads of State and Government of the Council of Europe (Warsaw, 16 to 17 May 2005), Have agreed as follows: Article 1 – Right to participate in the affairs of a local authority 1. The States Parties shall secure to everyone within their jurisdiction the right to participate in the affairs of a local authority. 2. The right to participate in the affairs of a local authority denotes the right to seek to determine or to influence the exercise of a local authority’s powers and responsibilities. 3. The law shall provide means of facilitating the exercise of this right. Without unfairly discriminating against any person or group, the law may provide particular measures for different circumstances or categories of persons. In accordance with the constitutional and/or international obligations of the party, the law may, in particular, provide for measures specifically limited to voters. 4.1. Each Party shall recognise by law the right of nationals of the Party to participate, as voters or candidates, in the election of members of the council or assembly of the local authority in which they reside. 4.2. The law shall also recognise the right of other persons to so participate where the Party, in accordance with its own constitutional order, so decides or where this accords with the Party’s international legal obligations. 5.1. Any formalities, conditions or restrictions to the exercise of the right to participate in the affairs of a local authority shall be prescribed by law and be compatible with the Party’s international legal obligations. 5.2. The law shall impose such formalities, conditions and restrictions as are necessary to ensure that the ethical integrity and transparency of the exercise of local authorities’ powers and responsibilities are not jeopardised by the exercise of the right to participate. 5.3. Any other formalities, conditions or restrictions must be necessary for the operation of an effective political democracy, for the maintenance of public safety in a democratic society or for the Party to comply with the requirements of its international legal obligations. Article 2 – Implementing measures for the right to participate 1. The Parties shall take all such measures as are necessary to give effect to the right to participate in the affairs of a local authority. 2. These measures for the exercise of the right to participate shall include: i. empowering local authorities to enable, promote and facilitate the exercise of the right to participate set out in this Protocol; ii. securing the establishment of:

589

a) procedures for involving people which may include consultative processes, local referendums and petitions and, where the local authority has many inhabitants and/or covers a large geographical area, measures to involve people at a level close to them; b) procedures for access, in accordance with the Party’s constitutional order and international legal obligations, to official documents held by local authorities; c) measures for meeting the needs of categories of persons who face particular obstacles in participating; and d) mechanisms and procedures for dealing with and responding to complaints and suggestions regarding the functioning of local authorities and local public services; iii. encouraging the use of information and communication technologies for the promotion and exercise of the right to participate set out in this Protocol. 3. The procedures, measures and mechanisms may be different for different categories of local authorities, having regard to their size and competences. 4. In the planning and decision-making processes concerning measures to be undertaken to give effect to the right to participate in the affairs of a local authority, local authorities shall be consulted insofar as possible, in due time and in an appropriate way. Article 3 – Authorities to which the Protocol applies This Protocol applies to all the categories of local authorities existing within the territory of the Party. However, each State may, when depositing its instrument of ratification, acceptance or approval, specify the categories of local or regional authorities to which it intends to confine the scope of the Protocol or which it intends to exclude from its scope. It may also include further categories of local or regional authorities within the scope of the Protocol by subsequent notification to the Secretary General of the Council of Europe. Article 4 – Territorial application 1. Any State may at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance or approval, specify the territory or territories to which this Protocol shall apply. 2. Any Party may, at any later date, by a declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, extend the application of this Protocol to any other territory specified in the declaration. In respect of such territory the Protocol shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of receipt of such declaration by the Secretary General. 3. Any declaration made under the two preceding paragraphs may, in respect of any territory specified in such declaration, be withdrawn by a notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe. The withdrawal shall become effective on the first day of the month following the expiration of a period of six months after the

590

BELÜGYI KÖZLÖNY

date of receipt of such notification by the Secretary General. Article 5 – Signature and entry into force 1. This Protocol shall be open for signature by the member States of the Council of Europe signatories to the Charter. It is subject to ratification, acceptance or approval. A member State of the Council of Europe may not ratify, accept or approve this Protocol unless it has, simultaneously or previously, ratified, accepted or approved the Charter. Instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the Secretary General of the Council of Europe. 2. This Protocol shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date on which eight member States of the Council of Europe have expressed their consent to be bound by the Protocol in accordance with the provisions of paragraph 1. 3. In respect of any member State which subsequently expresses its consent to be bound by it, the Protocol shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of the deposit of the instrument of ratification, acceptance or approval. Article 6 – Denunciation 1. Any Party may at any time denounce this Protocol by means of a notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe. 2. Such denunciation shall become effective on the first day of the month following the expiration of a period of six months after the date of receipt of the notification by the Secretary General. Article 7 – Notifications The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member States of the Council of Europe of: a) any signature; b) the deposit of any instrument of ratification, acceptance or approval; c) any date of entry into force of this Protocol in accordance with Article 5; d) any notification received in application of the provisions of Article 3; e) any other act, notification or communication relating to this Protocol. In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this Protocol. Done at Utrecht, this 16th day of November 2009, in English and in French, both texts being equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the Council of Europe. The Secretary General of the Council of Europe shall transmit certified copies to each member State of the Council of Europe.

6. szám

Kiegészítõ Jegyzõkönyv a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájához a helyi közügyekben való részvételrõl Preambulum Az Európa Tanácsnak a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájához (a továbbiakban a „Charta”, ETS 122 szám) csatolt jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyvet aláírói tagállamai Figyelembe véve azt, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység elérése a közös örökségüket képezõ eszmék és elvek megõrizése és megvalósítása érdekében; Figyelembe véve azt, hogy az állampolgárok közügyek intézésében való részvételének joga egyike az Európa Tanács valamennyi tagállama által elfogadott demokratikus alapelveknek; Figyelembe véve azt, hogy a tagállamokban végbement fejlõdés megmutatta ezen alapelv kiemelkedõ fontosságát a helyi önkormányzatok számára; Figyelembe véve azt, hogy helyénvaló lenne a Chartát olyan rendelkezésekkel kiegészíteni, amelyek garantálják a helyi közügyekben való részvétel jogát; Ismerve az Európa Tanács közérdekû adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésrõl szóló Egyezményét, amelyet a Miniszteri Bizottság 2008. november 27-én fogadott el; Ismerve a Nyilatkozatot és a Cselekvési Tervet, amit az Európa Tanács állam- és kormányfõinek harmadik csúcstalálkozója (Varsó, 2005. május 16–17.) fogadott el, A következõkben állapodtak meg: 1. cikk – A helyi közügyekben való részvétel joga 1. A Szerzõdõ Felek joghatóságukon belül mindenki számára biztosítják a helyi közügyekben való részvétel jogát. 2. A helyi közügyekben való részvétel joga a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei gyakorlásának meghatározására és befolyásolására való jogot jelenti. 3. E jog gyakorlásának elõsegítésére törvénynek kell eszközöket biztosítania. Bármely személy vagy csoport hátrányos megkülönböztetése nélkül törvény eltérõ rendelkezéseket tartalmazhat a személyek bizonyos körülményeire vagy csoportjaira vonatkozóan. A Fél alkotmányos és/vagy nemzetközi kötelezettségeinek megfelelõen, törvény kizárólag a választópolgárokra korlátozódó sajátos rendelkezéseket is tartalmazhat. 4.1. Minden Fél törvényben ismeri el a Fél állampolgárainak a lakóhelyük szerinti helyi önkormányzat testülete vagy közgyûlése tagjainak megválasztásában – szavazóként vagy jelöltként – való részvétel jogát. 4.2. Törvény szintén elismerheti más személyek jogát is az ilyen részvételre, amennyiben a Fél saját alkotmányos rendjével összhangban így dönt, vagy amennyiben ez megfelel a Fél nemzetközi jogi kötelezettségeinek. 5.1. A helyi közügyekben való részvétel jogának gyakorlására vonatkozó bármely alaki követelményeket, fel-

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

tételeket és korlátozásokat törvény rendeli el és azok meg kell, hogy feleljenek a fél nemzetközi jogi kötelezettségeinek. 5.2. Törvény csak olyan alaki követelményeket, feltételeket és korlátozásokat írhat elõ, melyek annak biztosításához szükségesek, hogy a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei etikus gyakorlását és átláthatóságát ne veszélyeztesse a részvételi jog gyakorlása. 5.3. Minden egyéb alaki követelmény, feltétel és korlátozás a hatékony politikai demokrácia mûködése, a demokratikus társadalom közbiztonságának fenntartása, illetve a Fél nemzetközi jogi kötelezettségei által támasztott kívánalmaknak való megfelelés szükségessége alapján állhat fenn. 2. cikk – A részvételi joggal kapcsolatos intézkedések végrehajtása 1. A Felek minden olyan intézkedést megtesznek, mely szükséges a helyi közügyekben való részvétel jogának érvényesüléséhez. 2. A részvételi jog gyakorlásához szükséges intézkedések magukban foglalják: (i) a helyi önkormányzatok felhatalmazását arra, hogy lehetõvé tegyék, ösztönözzék és segítsék a jelen Jegyzõkönyvben megállapított részvételi jog gyakorlását; (ii) az alábbiak létrehozásának biztosítását: a) a személyek bevonására szolgáló eljárások, melyek magukba foglalhatnak konzultációs eljárásokat, helyi népszavazásokat és népi kezdeményezéseket, továbbá – ahol a helyi önkormányzat magas lakosságszámmal bír és/vagy nagy földrajzi területen helyezkedik el – intézkedéseket annak érdekében, hogy az emberek a hozzájuk legközelebb esõ szinten kerüljenek bevonására; b) a helyi önkormányzatok kezelésében lévõ hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárások, a Fél alkotmányos rendjével és nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban; c) intézkedések, amelyek a részvételben akadályozott személyek csoportjai igényeinek megfelelnek; és d) mechanizmusok és eljárások a helyi önkormányzatok és a helyi közszolgáltatások mûködésével kapcsolatos panaszok és javaslatok kezelésére és megválaszolására; (iii) informatikai és a kommunikációs technológiák használatának ösztönzése a jelen Jegyzõkönyvben meghatározott részvételi jog elõmozdítása és gyakorlása érdekében. 3. Az eljárások, intézkedések és mechanizmusok a helyi önkormányzatok eltérõ típusai számára – méretükre valamint feladat- és hatásköreikre tekintettel – eltérõek lehetnek. 4. A helyi közügyekben való részvételre vonatkozó jog érvényesítése érdekében hozott intézkedésekre vonatkozó tervezési és döntéshozatali folyamatok során a helyi önkormányzatokkal a lehetõségekhez mérten, a kellõ idõben és a megfelelõ módon konzultációt kell folytatni.

591

3. cikk – A Jegyzõkönyv hatálya alá tartozó szervek Jelen Jegyzõkönyv a Felek területén található helyi önkormányzatok valamennyi típusára alkalmazandó. Azonban bármely állam a megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésekor megjelölheti azon helyi és területi önkormányzatoknak kategóriáit, amelyekre a Jegyzõkönyvet alkalmazni kívánja, illetve amelyeket kivon a Jegyzõkönyv hatálya alól. A Feleknek a késõbbiek során is lehetõségük van a helyi és területi önkormányzatok újabb körének a Jegyzõkönyv hatálya alá vonására az Európa Tanács fõtitkárának utólagos értesítése útján. 4. cikk – Területi hatály 1. Bármely állam az aláírásakor, vagy a megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésekor meghatározhatja azt a területet vagy azokat a területeket, amelyekre nézve a jelen Jegyzõkönyv alkalmazásra kerül. 2. Bármely állam a késõbbiek során az Európa Tanács fõtitkárához intézett nyilatkozattal kiterjesztheti a Jegyzõkönyv területi hatályát a nyilatkozatban megjelölt bármely területre. Az ilyen területre nézve a Jegyzõkönyv a nyilatkozatnak a fõtitkár által történt kézhezvételét követõ három hónapos idõtartam utáni hónap elsõ napján lép hatályba. 3. Az elõzõ két szakasz alapján tett bármely nyilatkozatot, a benne meghatározott bármely terület tekintetében az Európa Tanács fõtitkárához intézett értesítésben vissza lehet vonni. A visszavonás az értesítésnek a fõtitkár által történt kézhezvételét követõ hat hónapos idõtartam utáni hónap elsõ napján lép hatályba. 5. cikk – Aláírás és hatálybalépés 1. A jelen Jegyzõkönyv az Európa Tanács tagállamai számára aláírásra nyitva áll. A Jegyzõkönyv megerõsítést, elfogadást, vagy jóváhagyást igényel. Az Európa Tanács tagállama akkor erõsítheti meg, fogadhatja el vagy hagyhatja jóvá jelen Jegyzõkönyvet, ha egyidejûleg vagy azt megelõzõen megerõsíti, elfogadja vagy jóváhagyja a Chartát. A megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az Európa Tanács fõtitkáránál kell letétbe helyezni. 2. A Jegyzõkönyv azt az idõpontot követõ három hónap eltelte utáni hónap elsõ napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács nyolc tagállama az 1. szakasz rendelkezéseivel összhangban kinyilvánította, hogy a Jegyzõkönyvet magára nézve kötelezõnek ismeri el. 3. Azon tagállamok vonatkozásában, amelyek késõbb nyilvánították ki azt, hogy a Jegyzõkönyvet magukra nézve kötelezõnek ismerik el, a Jegyzõkönyv a megerõsítõ, elfogadó jóváhagyó okirat letétbe helyezésétõl számított három hónap eltelte utáni hónap elsõ napján lép hatályba. 6. cikk – Felmondás 1. Bármely Fél bármikor felmondhatja a Jegyzõkönyvet az Európa Tanács fõtitkárának küldött értesítéssel. 2. Az ilyen felmondás az értesítésnek a fõtitkár általi kézhezvételt követõ hat hónapos idõtartam lejárta utáni hónap elsõ napján lép hatályba.

592

BELÜGYI KÖZLÖNY

7. cikk – Értesítések Az Európa Tanács fõtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait: a) minden aláírásról; b) minden megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésérõl; c) minden, a Jegyzõkönyvnek az 5. cikk alapján történt hatálybalépésének idõpontjáról; d) minden, a 3. cikk rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatásról; e) minden egyéb, a jelen Jegyzõkönyvvel kapcsolatos intézkedésrõl vagy közlésrõl. Fentiek hiteléül a kellõen felhatalmazott alulírottak a Jegyzõkönyvet aláírták. Készült Utrechtben, 2009. november 16-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egy eredeti példányban, amelyet az Európa Tanács irattárában kell elhelyezni. Az Európa Tanács fõtitkára az Európa Tanács minden tagállamának hiteles másolatot küld.

6. szám

(1) bekezdés felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „13/A. § (1) Öregségi nyugdíjra jogosult az a polgármester – az egyéb jogosultsági feltételek esetén –, akinek a megbízatása a 2. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerint szûnik meg, feltéve, hogy” (2) A Pttv. 13/B. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „13/B. § (1) Közszolgálati járadékra jogosult az a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester, akinek a megbízatása a 2. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerint szûnik meg, feltéve, hogy legalább három választási ciklus – de legalább tizenegy év – során foglalkoztatási jogviszonyban polgármesteri vagy foglalkoztatási jogviszonyban alpolgármesteri tisztséget tölt be, és a foglalkoztatási jogviszonyának megszûnését követõ tizenkettedik naptári év végéig a Tny.-ben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri, s megfelel a Tny. egyéb jogosultsági feltételeinek.” Záró rendelkezések

4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) A törvény 2–3. §-a a Jegyzõkönyv 5. Cikkének 2. bekezdésében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A Jegyzõkönyv, illetve e törvény 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját – annak ismertté válását követõen – a külpolitikáért felelõs miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter gondoskodik. Sólyom László s. k.,

Dr. Katona Béla s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2010. évi XXIII. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról* 1. § (1) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) 13/A. §

2. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ elsõ hónap elsõ napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépését követõ napon hatályát veszti e törvény 1. §-a. (3) Az a polgármester, akinek a tisztsége a Pttv. 2. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2009. évben szûnt meg, az öregségi nyugdíjra, a közszolgálati járadékra való jogosultsági igényérõl e törvény hatálybalépését követõ három hónapon belül dönthet. Sólyom László s. k.,

Dr. Katona Béla s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

A Kormány 36/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 22. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatkörében eljárva – a következõket rendeli el: 1. §

* A törvényt az Országgyûlés a 2010. február 22-i ülésnapján fogadta el.

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/2005.

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

(II. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 9. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Amennyiben a közös beruházás a régióhatáron túlnyúlik, az igénybejelentés teljes dokumentációját a társult önkormányzatok által – külön megállapodásban – a beruházás finanszírozásával összefüggõ feladatok ellátására felhatalmazott, valamint a címzett támogatás alapdokumentumaiban a támogatás címzettjeként meghatározott önkormányzat (a továbbiakban: gesztor) szerint illetékes Igazgatósághoz kell benyújtani.”

2. § (1) Az R. 10. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A mûködõ kórházak és szakrendelõk orvosi gép-mûszer beszerzései célnál a beruházó önkormányzat – az intézmények, illetve a beszerzendõ gép-mûszerek számától függetlenül – egy igénybejelentést nyújt be. (3) Az Igazgatóság szabályszerûségi és pénzügyi szempontok, valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Ámr.) alapján megvizsgálja és számítógépen feldolgozza a céltámogatási igénybejelentést, és – hiányosság észlelése esetén – az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzatot hiánypótlásra szólítja fel. Az önkormányzat a hiány pótlásáról öt munkanapon belül, egy eredeti és két hitelesített másolati példányban gondoskodik. Az Igazgatóság – véleményével ellátva – április 15-ig megküldi a helyi önkormányzatokért felelõs miniszternek a céltámogatási igénybejelentés eredeti példányát, továbbá a hitelesített másolati példányt a Regionális Egészségügyi Tanácsnak. (4) A Regionális Egészségügyi Tanács ellenõrzi az egyezõséget az Igazgatóság által feldolgozott és rögzített igénybejelentések adataival.” (2) Az R. 10. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A Regionális Egészségügyi Tanács a Cct. 8. számú mellékletében szereplõ szempontok alapján, május 5-ig megküldi a támogatási döntésre vonatkozó javaslatát a helyi önkormányzatokért felelõs miniszternek.” 3. § Az R. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § A döntést követõen a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter a céltámogatásban részesülõ önkormányzattal – közös beruházás esetén a gesztor önkormányzattal – 20 munkanapon belül támogatási szerzõdést köt.” 4. § Az R. 12. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

593

„(3) Amennyiben az önkormányzat kiválása a támogatási szerzõdés megkötése elõtt történik és a kiváló önkormányzat lemond az összes támogatásról, a következõ évi feltételeknek megfelelõen új igényt nyújthat be.”

5. § Az R. 13. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A céltámogatási igénybejelentést az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon, a 3. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelõen a 4. melléklet szerinti dokumentumokkal kell benyújtani. Az önkormányzat a helyi önkormányzatokért felelõs minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványokat és dokumentumokat e rendelet mellékleteivel azonos formában, teljes terjedelemben – hivatkozásokkal együtt – kinyomtatott, azonos tartalmú dokumentumként állítja elõ.”

6. § (1) Az R. 14. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az önkormányzat az igénybejelentésben a hatósági engedély szerinti teljes mûszaki tartalom költségét figyelembe veszi. Amennyiben a hatósági engedély szerinti mûszaki tartalom egy részére irányul a beruházási szándék, az engedélyezõ hatóságtól az önkormányzat igényli a szûkebb mûszaki tartalomra vonatkozó módosítást. A módosított hatósági engedély akkor fogadható el, ha az igénybenyújtás határideje elõtt jogerõssé és végrehajthatóvá vált.” (2) Az R. 14. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A beruházás támogatott mûszaki tartalmának tervezett befejezése (üzembe helyezés) évének meg kell egyeznie a céltámogatás utolsó beruházási ütem évével.” (3) Az R. 14. § (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A szakminiszter, a Regionális Egészségügyi Tanács és a Területi Vízgazdálkodási Tanács, továbbá az Igazgatóságok az igénylés (megvalósíthatósági tanulmány, beruházási koncepció, igénybejelentés, illetve a kapcsolódó egyéb dokumentumok) és az elszámolás szabályszerûségét, valamint – az Igazgatóságok kivételével – a támogatás rendeltetésszerû felhasználását ellenõrzik. Az ellenõrzés eredményérõl tájékoztatják az önkormányzatot, javaslatot tehetnek a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezhetik, hogy a képviselõ-testület tárgyalja meg az ellenõrzés tapasztalatait.” (4) Az R. 14. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A (9) bekezdés szerinti ellenõrzés során megállapított jogszabálysértésrõl a szakminiszter, az Igazgatóság, a Regionális Egészségügyi Tanács, illetve a Területi Víz-

594

BELÜGYI KÖZLÖNY

gazdálkodási Tanács tájékoztatja a helyi önkormányzatokért felelõs minisztert, aki kezdeményezheti az Állami Számvevõszéknél ellenõrzés lefolytatását. Az ellenõrzés megállapításától függõen a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter intézkedik a beruházási koncepció, illetve az igénybejelentés elutasításáról, a támogatás folyósításának felfüggesztésérõl, az elõirányzat elvonásáról, vagy felhívja az önkormányzatot az elõirányzatról történõ lemondásra és visszafizetésre.”

6. szám

(3) A Kincstár a támogatás folyósításában való közremûködésért kezelési költséget számít fel. A Kincstár számlát bocsát ki a támogatás címzettje részére a kezelési költségrõl, amelyhez igénybe vehetõ az arányos céltámogatás. (4) A Kincstár által a támogatás folyósításában való közremûködésért felszámított kezelési költséget a szerzõdõ felek a finanszírozási szerzõdésben rögzítik. A Kincstár által felszámított kezelési költség a ténylegesen igénybe vett támogatási összeg után, 0,45%.”

7. § 10. § Az R. 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „15. § Ha az önkormányzat a támogatási szerzõdéskötés elõtt lemond a céltámogatásról, a következõ évi feltételeknek megfelelõen új igényt nyújthat be.”

8. § Az R. 17. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az önkormányzat a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról és eredményérõl az eredmény kihirdetését követõ 15 munkanapon belül a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvényben foglalt, az annak végrehajtására kiadott, a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról rendelkezõ jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény hitelesített másolatának, valamint az 5/A. melléklet szerinti értesítés megküldésével tájékoztatja az Igazgatóságot. Az Igazgatóság a nyomtatványokat továbbítja a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter részére. (2) Az önkormányzat a szerzõdéskötést követõ tizenöt munkanapon belül a beruházás megkezdésérõl, az 5/A. melléklet szerinti értesítést küld az Igazgatóságnak. Az Igazgatóság a kivitelezések megkezdésérõl a helyi önkormányzatokért felelõs miniszternek január 15-ig összesített kimutatást küld.”

9. § Az R. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „18. § (1) A Kincstár megállapodik a helyi önkormányzatokért felelõs miniszterrel, az önkormányzattal kötendõ finanszírozási szerzõdés tartalmáról, ezt követõen finanszírozási szerzõdést köt a beruházó önkormányzattal vagy a gesztor önkormányzattal. (2) A Kincstár a finanszírozási szerzõdés megkötésekor ellenõrzi, hogy a finanszírozási szerzõdés mellékletét képezõ dokumentumok adatai megegyeznek-e a helyi önkormányzatokért felelõs miniszternek a támogatás odaítélésérõl szóló közleménye tartalmával.

Az R. 19. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „19. § (1) A támogatás címzettje – a Cct. 17. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – kiegyenlítetlen, a mûszaki ellenõr teljesítés-igazolását tartalmazó számlát és a számla kiegyenlítéséhez szükséges arányos saját forrás rendelkezésre állását igazoló, finanszírozási szerzõdésben meghatározott fizetési számla kivonatának hitelesített másolatát nyújtja be a Kincstárhoz. (2) A számlának – a külön jogszabályban meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter közleménye mellékletének számát, sorszámát és a beruházás típusának kódszámát, továbbá azt, hogy kifizetése az igénylõ önkormányzatot terheli. A beruházás során keletkezett számlát a támogatás címzettje záradékolja, és a záradékban nyilatkozik az elõzetesen felszámított, de levonhatóvá vált áfa összegrõl. (3) A Kincstár ellenõrzi, hogy a benyújtott számla megfelel-e az (1)–(2) bekezdésben foglaltaknak. (4) Az elõzetesen felszámított, le nem vonható áfával elnyert céltámogatásnál a Kincstár az idõközben levonhatóvá vált áfa esetén csak a kihirdetésben szereplõ éves ütem levonhatóvá vált áfával csökkentett részéig teljesíti a céltámogatás utalását. (5) A Kincstár a kihirdetésben szereplõ címzett, illetve a céltámogatás teljes körû nyilvántartását vezeti. (6) A Kincstár a folyósításkor ellenõrzi, hogy a céltámogatási igény összege a jóváhagyott éves összeghatárt nem haladja-e meg, valamint az igényelt céltámogatás aránya megfelel-e az alapdokumentumok szerinti – közös beruházásból való kiválás esetén a 12. § (2) bekezdése szerinti – aránynak. (7) A Kincstár az (1)–(6) bekezdésben foglaltaktól eltérõ tartalmú számlát – teljesítés nélkül – javításra visszaküldi az önkormányzatnak.”

11. § Az R. a következõ 19/A. §-sal egészül ki: „19/A. § (1) Ha a számla kiegyenlítéséhez a saját forrás – a benyújtott fizetési számlakivonat alapján – a támogatás címzettjének számláján a támogatási aránynak megfele-

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

lõen nem áll rendelkezésre, a Kincstár a rendelkezésre álló saját forrás alapján csökkentett összegû támogatást utal ki, és errõl tájékoztatja az önkormányzatot. (2) Az elõzõ évi maradvány felhasználása megelõzi a tárgyévi elõirányzat felhasználását. (3) A támogatásra jogosultság esetén a megvalósíthatósági tanulmány és az igénybejelentéshez mellékelt hatósági engedélyhez tartozó tervdokumentáció elkészítésének kiegyenlített és a 19. § (2) bekezdésnek megfelelõ tervezõi számlája alapján hívható le az önkormányzatot megilletõ arányos támogatás.”

595

(2) Ha a beruházás nem fejezõdött be, az önkormányzat az éves költségvetési beszámolóval egyidejûleg az e rendelet 8. melléklete szerinti adatlapon pénzügyi szempontból elszámol a céltámogatással. (3) Az önkormányzat saját forrásából befejezett beruházása esetén az önkormányzat az éves költségvetési beszámolóval egyidejûleg beszámol az e rendelet 8. és 9. melléklete szerinti adatlapokon a megvalósult beruházás mûszaki tartalmáról.”

15. § 12. § Az R. 20. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A támogatásban részesülõ önkormányzatnak a (8) és (9) bekezdés alapján a beruházás mûszaki tartalmának, pénzügyi ütemezésének módosítását a beruházás tervezett befejezésének idõpontjáig, egyszeri alkalommal van lehetõsége kérelmezni. A kérelmekrõl, valamint, ha szükséges, az ezzel összefüggõ céltámogatás maradványa felhasználásának engedélyezésérõl a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter dönt.”

Az R. Záró rendelkezése a következõ 28. §-sal egészül ki: „28. § (1) E rendeletnek a 36/2010. (II. 26.) Korm. rendelettel megállapított elõírásait – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2010. május 31-ét követõen megkötött céltámogatási szerzõdésekre kell alkalmazni. (2) A 14. § (9)–(10) bekezdésének, 22. § (3) bekezdésének rendelkezéseit a folyamatban lévõ beruházásokra is alkalmazni kell.”

16. § 13. § Az R. 22. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Kincstár igazolja a beruházási adatlapon a beruházás során a költségvetési beszámolóhoz a tárgyévben teljesített kifizetéseket, és a beruházás befejezését követõen – a támogatás címzettje elszámolási kötelezettségének teljesítéséhez – az igénybe vett céltámogatás összegét. (3) Az önkormányzat a féléves-, valamint az éves beszámoló benyújtásával egyidejûleg, e rendelet 10. melléklete alapján a beruházás állapotáról papír alapon vagy elektronikus úton kiegészítõ információkat szolgáltat az Igazgatóságnak, és ezzel egyidejûleg a helyi önkormányzatokért felelõs miniszternek is.”

(1) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép. (2) Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép. (3) Az R. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép. (4) Az R. 5/A. számú melléklete helyébe e rendelet 4. melléklete lép. (5) Az R. az e rendelet 5. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. (6) Az R. az e rendelet 6. melléklete szerinti 9. melléklettel egészül ki. (7) Az R. az e rendelet 7. melléklete szerinti 10. melléklettel egészül ki.

17. § 14. § Az R. 24. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „24. § (1) Az önkormányzat a beruházás – mûszaki-pénzügyi szempontból történõ – teljes befejezését követõ hat hónapon belül a céltámogatási elõirányzat felhasználásáról az e rendelet 8. és 9. melléklete szerinti adatlapokon elszámol. Az önkormányzat az elszámolást az Igazgatóságnak küldi meg. A Kincstár igazolja az igénybe vett támogatás összegét az adatlapokon. Az Igazgatóság a befejezett beruházásokról és azok elszámolásáról papír alapú kimutatást küld a helyi önkormányzatokért felelõs miniszternek.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) Az R. 8. §-a, 20. § (4)–(7) bekezdése, valamint 2. melléklete hatályát veszti. (3) Az R. 3. § (2) bekezdésében a „valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 143. §-ának (1) bekezdése” szövegrész hatályát veszti. (4) Az R. a) 2. § (3) bekezdésében az „Önkormányzatok Közlönyében” szövegrész helyébe a „Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben”,

596

BELÜGYI KÖZLÖNY

b) 1. § (1) bekezdésében „az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal (a továbbiakban: ÖTM)” szövegrész helyébe „a helyi önkormányzatokért felelõs miniszterrel”, c) 1. § (3) bekezdésében, 2. § (2) bekezdésében, 3. § (2) bekezdésében, 17. § (3)–(4) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében az „ÖTM-nek” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért felelõs miniszternek”, d) 1. § (6) bekezdésében, 2. § (4) bekezdésében, 5. §-ban, 20. § (1)–(2) bekezdésében, 21. §-ban, 27. § (1) bekezdésében az „ÖTM” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért felelõs miniszter”, e) 12. § (2) bekezdésében, a 20. § (2) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében az „ÖTM-et” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért felelõs minisztert”, f) 1. § (5) bekezdésében, 2. § (1) és (4) bekezdésében a „szakminisztérium” szövegrész helyébe a „szakminiszter”,

6. szám

g) 1. § (3) bekezdésében, 3. § (2) bekezdésében, a „napon” szövegrész helyébe a „munkanapon”, h) 20. § (1) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „20 munkanapon”, i) 21. § c) pontjában a „központi támogatás” szövegrész helyébe a „címzett vagy céltámogatás (a továbbiakban együtt: központi támogatás)” szöveg lép. (5) Az R. 5/B. számú melléklete, 6. számú melléklete, 7. számú melléklete megnevezésében a „számú” szövegrész hatályát veszti.

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

1. melléklet a 36/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez „1. melléklet adattartalma a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelethez Céltámogatás igénybejelentõ lap mûködõ kórházak és szakrendelõk egészségügyi gép-mûszer beszerzéséhez I. A beruházó önkormányzat adatai: A beruházó önkormányzat (a támogatás címzettje) neve: Az önkormányzat címe (megye, irányítószám, település, út, hsz.): Az önkormányzat elérhetõsége („körzetszám-telefonszám”): Az önkormányzat adószáma: Az önkormányzat törzsszáma: Az önkormányzattársadalombiztosítási törzsszáma: II. A beruházásban részt vevõ önkormányzat(ok): A támogatás címzettjének Neve Állandó népesség:

KSH kódja

Település típusa:

(7jegyû): A társult önkormányzatok: Neve Állandó népesség:

KSH kódja

Település típusa:

(7jegyû): Állandó népesség összesen (támogatás címzetje + társult önkormányzatok adatai): Kelt: ..........................................., 20..... év ..................... hó ........... nap P. H. .......................................... polgármester

................................................. jegyzõ”

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

597

2. melléklet a 36/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez „3. melléklet adattartalma a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelethez Céltámogatások igénybejelentésének tartalmi, formai követelményei 1. Igénybejelentõ lap (a Rendelet 1. melléklete). 2. Beruházási adatlap (a céltámogatási igénybejelentés 1. dokumentuma). 3. Képviselõ-testületi határozat (a céltámogatási igénybejelentés 2. dokumentuma). (Közös beruházás esetén valamennyi részt vevõ önkormányzat képviselõ-testületi határozatát csatolni kell.) 4. A beruházáshoz biztosított saját forrás (saját bevétel) igazolása az önkormányzat költségvetési rendelete (vagy annak kivonata), képviselõ-testületi határozat, illetve a képviselõ-testület költségvetési rendeletbe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozata benyújtásával. 5. Egyéb állami támogatások és nemzetközi forrásokból származó támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló dokumentumok. 6. Hitelfelvételi szándék esetén a hitelintézet hitelfedezeti igazolása. 7. Nyilatkozat (a céltámogatási igénybejelentés 7. dokumentuma). 8. Megállapodás az önkormányzatok közösen megvalósítandó beruházása esetén, melyet minden résztvevõ eredeti aláírásával és pecsétjével ellátva kell benyújtani (eredeti, illetve a támogatás címzettjeként megnevezett önkormányzat hitelesítésével). 9. A részletes költségszámítás (a céltámogatási igénybejelentés 3. dokumentuma). 10. Igazolás a megvalósíthatósági tanulmány szakmai értékelése által összességében legelõnyösebbnek tartott megoldás és az igénybejelentéshez csatolt hatósági engedélyes dokumentáció, illetve a gép-mûszer beszerzés azonosságáról (a céltámogatási igénybejelentés 4. dokumentuma). (Eredeti, illetve az értékelõ szervezet hitelesítésével.) 11/a. Többletkapacitással nem járó beruházás esetén – ha a beruházás fedezetét a pályázó belsõ struktúramódosítással biztosítja a fenntartó írásos jóváhagyását és az átcsoportosítási kérelem illetékes ÁNTSZ-hez benyújtott példányának másolatát. 11/b. Többletkapacitással nem járó beruházás esetén – ha a beruházás fedezetét a pályázó másik intézet kapacitása terhére biztosítja – a fenntartók írásos jóváhagyását és az átcsoportosítási kérelem illetékes ÁNTSZ-hez benyújtott példányának másolatát. 12. Az Egészségügyi Minisztérium értesítése a megvalósuló többletkapacitás külön jogszabály szerinti elõzetes befogadásáról.”

3. melléklet a 36/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez „4. melléklet adattartalma a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelethez A) A céltámogatási igénybejelentés 1. dokumentuma „BERUHÁZÁSI ADATLAP a céltámogatással megvalósuló beruházásokhoz I. A beruházó önkormányzat (a támogatás címzettje) neve: Az önkormányzat címe (megye, irányítószám, település, út, hsz.): II. A beruházás helye (kistérség és település megnevezése is): III. A beruházás támogatásban részesíthetõ mûszaki tartalma: IV. A beruházás támogatásban nem részesíthetõ mûszaki tartalma: V. Egészségügyi gép-mûszer (db) VI. A beruházás támogatott mûszaki tartalmának tervezett kivitelezési, üzembe helyezési idõpontja A kivitelezés kezdésének idõpontja (év, hó): A kivitelezés befejezésének idõpontja (év, hó): A beruházás támogatott mûszaki tartalmának tervezett befejezési éve:

BELÜGYI KÖZLÖNY

598

6. szám

VII. A beruházás költségelõirányzatai A) A támogatott mûszaki tartalom beruházási költségei VII./A/1. Beruházási költség (áfa nélkül) forint VII./A/2. Elsõ készlet beszerzés (áfá nélkül) forint VII./A/3. Az elõzetesen felszámított, de le nem vonható áfa forint VII./A/4. A beruházás összköltsége, támogatott mûszaki tartalom (VII./A/1.+2+3): forint B) A nem támogatott mûszaki tartalom beruházási költségei VII./B/1. Beruházási költség (elõzetesen felszámított, de le nem vonható áfával) forint VII. Összesen (VII./A/4+VII./B/1.): forint Részletes költségszámítás alapján számított költség: forint VIII. Közös beruházásnál igényelhetõ céltámogatás számítása az egyes önkormányzatokat megilletõ támogatás figyelembevételével Önkormányzat neve

Támogatás mértéke (%)

Önkormányzat saját forrása (a tényleges saját forrással együtt) (E Ft)

Igényelhetõ céltámogatás (E Ft)

Önkormányzat beruházási összköltsége (3+4) (E Ft)

1

2

3

4

5

Támogatás címzettje: 1. Társultak: 1. 2. 3. 4. 5. Összesen (támogatás címzettjének adata is): IX. A beruházás pénzügyi forrásai (ezer forintban) Önkormányzat neve

A) A támogatott mûszaki tartalom szerint IX./A/1. Összes saját forrás (1.1–1.4.) [Cct. 23. § c) pont] 1.1. Az önkormányzat(ok) költségvetési rendeletében vagy képviselõ-testületi határozatában, illetõleg a képviselõ- testület költségvetési rendeletbe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatában a beruházásra jóváhagyott saját forrás (kizárólag saját bevétel) – ebbõl a kötelezõ feladat ellátását szolgáló vagyon értékesítésébõl származó saját bevétel [Cct. 19. § (2) bek.] 1.2. Hitel 1.3. Egyéb állami támogatások – ebbõl: önkormányzatok fejlesztési feladataira szolgáló elõirányzatból

Összesen

I. ütemév

II. ütemév

III. ütemév

.év

.év

.év

BELÜGYI KÖZLÖNY

6. szám Önkormányzat neve

Összesen

599

I. ütemév

II. ütemév

III. ütemév

.év

.év

.év

– ebbõl: egyéb 1.4. Egyéb nemzetközi forrásokból származó támogatás (EU): IX./A/2. Céltámogatás [Cct. 8. § (5) bek.] IX./A/3.Beruházási összköltség (IX./A/1.+IX./A/2.) B) A nem támogatott mûszaki tartalom szerint IX./B/1. Nem támogatott mûszaki tartalom saját forrás Összesen (IX./A/3.+ IX./B/1.): X. Létesítmény, illetve egészségügyi gép-mûszer jegyzék Ezer forintban A létesítmény megnevezése

Költség-elõirányzat összesen nettó

áfa

I. Létesítmények, illetve egészségügyi gép-mûszerek rövid, tételes felsorolása: – – – – I. Létesítmények, illetve egészségügyi gép-mûszerek összesen: II. Létesítményekre, illetve egészségügyi gép-mûszerekre közvetlenül fel nem osztható költségek tételes felsorolása 1. Lebonyolítási díj és a mûszaki ellenõr igénybevételének díja 2. Tervezési díj 3. Támogatás kezelési költség 4. Egyéb – az alapfunkcióhoz közvetlenül nem kapcsolódó – költségek – – – II. Létesítményekre, illetve egészségügyi gép-mûszerekre közvetlenül fel nem osztható költségek összesen: III. Összesen (I+II):

Kelt: ..........................................., 20.... év ..................... hó ........... nap P. H. .......................................... polgármester

................................................. jegyzõ

nettó + áfa

BELÜGYI KÖZLÖNY

600

6. szám

B) A céltámogatási igénybejelentés 2. dokumentuma számú képviselõ-testületi/közgyûlési határozat önkormányzat képviselõ-testülete/közgyûlése a céltámogatással megvalósuló beruházásáról az alábbiak szerint dönt: I. A beruházás pénzügyi forrásai I.1. A beruházás összköltsége: ezer forint I.2. A képviselõ-testület/közgyûlés saját forrásként az éves költségvetési rendeleteiben a beruházási adatlap szerinti ütemezésben biztosított összeg: ezer forint I.3. A saját forrás összegébõl: Saját bevétel ezer forint Hitel ezer forint Egyéb állami támogatások ezer forint – ebbõl: önkormányzatok fejlesztési feladataira szolgáló elõirányzat ezer forint Egyéb nemzetközi forrásokból származó támogatások (EU) ezer forint I.4. A képviselõ-testület/közgyûlés a beruházáshoz vállalt saját bevételeit az alábbiak szerint biztosítja Lekötött betét: ezer forint Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése: ezer forint Privatizációból származó bevétel: ezer forint Önkormányzati vagyon bérbeadásából, üzemeltetésébõl, koncesszióból származó bevétel: ezer forint Felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel (önkormányzati körön belül): ezer forint Részvények, kárpótlási jegyek, államkötvények, egyéb értékpapírok értékesítése: ezer forint Osztalék- és hozambevétel: ezer forint Egyéb (rövid megnevezéssel): ezer forint ezer forint Összesen:

I.5. A képviselõ-testület/közgyûlés az önkormányzat korrigált saját folyó bevételét a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 88. §-a szerint a beruházási adatlap szerinti ütemezésben az alábbiak szerint igazolja [Cct. 10. § (3) bek. b) pont]. Ezen adatlappal egyidejûleg nyilatkozik, hogy az önkormányzat hitelkérelme legalább a hitelfelvétel évére és az azt követõ két évre vonatkozóan megfelel az Ötv. 88. §-ában foglaltaknak. (Az önkormányzatnak az I. 5. pontot kizárólag abban az esetben kell kitöltenie, amennyiben az igénybejelentésben megjelölt beruházásához hitelt kíván felvenni!) Önkormányzat neve

Összesen

I. ütemév

II. ütemév

III. ütemév

.év

.év

.év

.év

I.5.1. Saját folyó bevétel Helyi adók Illetékbevételek Bírságok Kamatbevételek Egyéb sajátos bevételek I.5.2. Rövid lejáratú kötelezettségek [az 1990. évi LXV. törvény 88. § (3) bekezdésének c) pontja szerint] Tõke- és kamattörlesztés Lízingdíj I.5.3. Korrigált saját folyó bevétel [(I.5.1.–I.5.2.) x 0,7] I.5.4. Az önkormányzat által adott év(ek)ben még vállalható fizetési kötelezettségek (az önkormányzat részére legfeljebb ezen összeg erejéig bocsátható ki hitelígérvény) II. Kötelezõ feladat ellátását szolgáló vagyon korábbi elidegenítése Az önkormányzat az igénybejelentést megelõzõ tíz évben az igénybejelentésben megjelölt ugyanazon kötelezõ feladat ellátását szolgáló vagyonát nem idegenítette el/elidegenítette (a megfelelõ szöveg aláhúzandó). Amennyiben az önkormányzat az igénybejelentést megelõzõ tíz évben e vagyonát elidegenítette, úgy nyilatkozik, hogy az elidegenítést

BELÜGYI KÖZLÖNY

6. szám

601

mûszaki vagy szakmai okok tették szükségessé. Az elidegenítésbõl befolyt vételárat vagy annak megfelelõ összeget az önkormányzat saját forrásként a fenti beruházásra biztosítja [Cct. 19. § (2) bek.]. Kelt: ..........................................., 20.... év ..................... hó ........... nap P. H. .......................................... polgármester Eredeti aláírásokkal, vagy:

................................................. jegyzõ a kiadmány hiteléül: ............................................................... (aláírás, dátum, bélyegzõ)”

C) A céltámogatási igénybejelentés 3. dokumentuma Részletes költségszámítás

Kód

Egészségügyi gép-mûszerek megnevezése

01 02 03 04 05 08 11 20 23 29 30 32 34 38 39 41 42 45 50 54 55 57 58 65 66 69 70 77 79 88 97

Endoszkópok Elektrokardiografok – Elektrokardioszkópok Pacemakerek Betegmegfigyelõ és -ellenõrzõ rendszerek Újraélesztés eszközei Hõmérõk, Bõrhõmérõk EEG-k, EEG analizátorok, EEG integrátorok Telemetrikus készülékek Légzésfunkciós vizsgálók, ergométerek Altatók, altató-lélegeztetõk Lélegeztetõk Extrakorporális keringést biztosítók Oxigénterápiás eszközök, hiperborikus kamrák Szívóberendezések Inkubátorok Speciális ágyak, ágymérlegek Dializáló berendezések Termoterápiás készülékek Inhalátorok – Aerosolok Képalkotós ultrahang diagnosztikai készülékek Röntgen diagnosztikai berendezések Nukleárdiagnosztika készülékei Nukleárterápia készülékei Mûtõ-, vizsgáló asztalok, székek Mûtõ-, vizsgáló lámpák Fertõtlenítõ készülékek – adagolók Betegszállítás eszközei Haenmatológiai – szerológiai készülékek Ionkoncentráció és vérgáz analizátorok Központi gázellátó berendezések Volumetriás adagolók (motoros fecskendõ/perfusor, infúziós pumpa/infusor)

Beszerzett mennyiség (db)

Egységár (Ft)

Számított költség (mennyiség × egységár/E Ft/) ezer forintra kerekítve

BELÜGYI KÖZLÖNY

602

Beszerzett mennyiség (db)

Kód

Egészségügyi gép-mûszerek megnevezése

98

Defibrillátorok (külön is – nem csak resuscitációs egység részeként) Vérmentõ rendszerek (cellsaver) Betegágy melletti gyorsdiagnosztika laboratóriumi eszközei Intenzív- és sürgõsség ápolás technika eszközei (például: mozgatók, emelõk, betegvédõk) Enteralis táplálás eszközei Háttérben képalkotó diagnosztika (CT, MRI) Betegágy melletti gyorsdiagnosztika képalkotó eszközei (például: sonograph, doppler) Neurostimulatorok Relaxometerek A fentiekben fel nem sorolt egyéb, az aneszteziológiai, intenzív terápiás, sürgõsségi betegellátást közvetlenül szolgáló eszközök Összesen (nettó): Elõzetesen felszámított, de le nem vonható áfa: Számított költség (áfával):

99 100 101 102 103 104 105 106 95

96

6. szám Egységár (Ft)

Számított költség (mennyiség × egységár/E Ft/) ezer forintra kerekítve

Kelt: ..........................................., 20.... év ..................... hó ........... nap P. H. .......................................... aláírás D) A céltámogatási igénybejelentés 4. dokumentuma IGAZOLÁS céltámogatás igénylésénél a megvalósíthatósági tanulmány szakmai értékelése által összességében legelõnyösebbnek tartott megoldás és a hatósági engedélyes dokumentáció, valamint az egészségügyi gép-mûszer igénybejelentés azonosságáról A beruházó önkormányzat (a támogatás címzettje) neve: Az önkormányzat címe (megye, irányítószám, település, út, hsz.): 1.

társult önkormányzat neve:

2.

társult önkormányzat neve:

3.

társult önkormányzat neve:

A beruházás helye: A beruházás mûszaki tartalma: Igazolom, hogy a támogatás címzettje a megvalósíthatósági tanulmányban bemutatott változatok közül a legelõnyösebb megoldásra kérte meg egészségügyi gép-mûszer beszerzésnél a támogatást. Kelt: ..........................................., 20.... év ..................... hó ........... nap P. H. ................................................. aláírás

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

603

G) A céltámogatási igénybejelentés 7. dokumentuma NYILATKOZAT A képviselõ-testület/közgyûlés döntése alapján igazolom, hogy a) az igénybejelentésben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörûek, valódiak és hitelesek; b) az önkormányzatnak az államháztartás alrendszereibõl folyósított támogatásból eredõ lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs; c) a támogatással létrejött egészségügyi gép-mûszer mûködtetésének fedezetét 1. az önkormányzat saját forrása, és/vagy 2. a fenntartó, és/vagy 3. az OEP biztosítja. Tudomásul veszem, hogy a) amennyiben az önkormányzat az igénybejelentésben eltér a beruházási koncepciónak a helyi önkormányzatokért felelõs miniszterrel és a szakminiszterrel egyeztetett változatától (a támogatható mûszaki tartalom, valamint a bevonható önkormányzati saját forrás vonatkozásában), úgy a szakminiszter errõl szóló – elõzetesen az érintett önkormányzat tudomására hozott – nyilatkozatában a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter felé kezdeményezi a támogatási javaslat felülvizsgálatát; b) 60 napon túli köztartozás esetén az önkormányzatot a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása az Ámr. 151. §-ának (2) bekezdése szerint felfüggesztésre kerül, illetve az Áht. 13/A. §-ának (6) bekezdése alapján az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében – a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintõ módon – visszatartásra kerülhet: c) a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítása helye az Ámr.-ben szabályozott módon nyilvánosságra hozhatók; Hozzájárul, hogy a) a köztartozások – az Áht. 13/A. § (4) bekezdésében foglaltak szerint – figyelemmel kísérése céljából a pályázó adószámát, társadalombiztosítási törzsszámát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát a Kincstár, illetve a támogatást nyújtó szerv felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetõleg az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez; b) az igénybejelentés szabályszerûségét és a támogatás rendeltetésszerû felhasználását a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter és a szakminiszter, valamint a Regionális Egészségügyi Tanács, illetve a Területi Vízgazdálkodási Tanács ellenõrizzék; c) a Kincstár által mûködtetett monitoring rendszer a jogszabályban meghatározott jogosultak (döntéshozók, elõirányzat-kezelõk, Monitoring Bizottságok) számára hozzáférési lehetõséget biztosíthasson a pénzügyi adatbázishoz. Kelt: .............................., 20.... év .................... hó .......... nap P. H. .......................................................... polgármester”

4. melléklet a 36/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez „5/A. melléklet adattartalma a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelethez ÉRTESÍTÉS A beruházó önkormányzat (a támogatás címzettje) neve: Az önkormányzat címe (megye, irányítószám, település, út, hsz.): A beruházó önkormányzat KSH kódja [megye (2 jegyû) és településazonosító (5 jegyû)]: Támogatást jóváhagyó közlemény száma, közl. szám: a közlemény mellékletének száma, sorszáma: mell. szám: sorszám:

604

BELÜGYI KÖZLÖNY

6. szám

A beruházás megnevezése: A beruházási összköltsége (E Ft): a) A közbeszerzési eredményhirdetés idõpontja: Melléklet: Az 5/2009. (III. 31.) IRM rendelet 7. számú mellékletének hitelesített másolata b) A kivitelezés megkezdésének idõpontja: Melléklet: Egészségügyi gép-mûszer beszerzés szerzõdésének hitelesített másolata

Kelt: ..........................................., 20.... év ..................... hó ........... nap P. H. .......................................... polgármester”

5. melléklet a 36/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez „8. melléklet adattartalma a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelethez ADATLAP Céltámogatással megvalósuló vagy megvalósult beruházás .......... évi elszámolásának összesítõ táblája A beruházó önkormányzat (a támogatás címzettje) neve: Az önkormányzat címe (megye, irányítószám, település, út, hsz.): A támogatott cél megnevezése: A beruházó önkormányzat KSH kódja [megye (2 jegyû) és településazonosító (5 jegyû)]: Támogatást jóváhagyó közlemény száma, közl. szám: a közlemény mellékletének száma, sorszáma: mell. szám: sorszám: A beruházás megnevezése: Céltámogatás aránya (%): A céltámogatás egyedi azonosítója: A kivitelezés megkezdésének idõpontja (év, hónap): Kivitelezés befejezésének várható idõpontja (év, hónap): Üzembehelyezés várható idõpontja (év, hónap): Ezer forintban Jóváhagyott, illetve ténylegesen felhasznált összegek Közleményenként, ütemévenként Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Megnevezés

Céltámogatás jóváhagyott Elõzõ évek lemondásai, visszafizetései ütemévenként Elõzõ évek lemondása alapján módosított támogatás (1–2) Ténylegesen felhasznált támogatás ebbõl: elszámolás évében Maradvány összesen (3–4=7+...+15) ebbõl: elszámolás I. félévében lemondás maradványról elszámolás I. félévében lemondás elõirányzatról

az elsõ jóváhagyás éve elõtt

. évre

. évre

. évre

1

2

3

4

– – – – – – – –

BELÜGYI KÖZLÖNY

6. szám 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

elszámolás I. félévében visszafizetés maradványból elszámolás I. félévében visszafizetés elõirányzatból elszámolás II. félévében lemondás maradványról elszámolás II. félévében lemondás elõirányzatról elszámolás II. félévében visszafizetés maradványból elszámolás II. félévében visszafizetés elõirányzatból további várható felhasználás Saját forrás terv szerint Egyéb állami támogatás terv szerint Egyéb nemzetközi forrásokból származó (EU) támogatás terv szerint Ténylegesen felhasznált saját forrás Ténylegesen felhasznált egyéb áll. támogatás Ténylegesen felhasznált egyéb nemzetközi forrásokból származó (EU) támogatás támogatás 19–21 sorból: elszámolás évében Beruházási összköltség terv szerint (1+16+17+18) Ténylegesen felhasznált (4+19+20+21) ebbõl: elszámolás évében Az igénybevett céltámogatás aránya: Nem támogatott mûszaki tartalom (tervezett) Ténylegesen felhasznált Mindösszesen tervezett (23+27) Mindösszesen ténylegesen felhasznált (24+28)

605

– – – – – – –

Önkormányzat záradéka az Adatlaphoz A jelenlegi lemondás(ok)ról szóló Lemondó nyilatkozatok, képviselõtestületi határozat(ok) és a visszafizetési bizonylat(ok) mellékelt másolata(i) (db): A céltámogatás maradványból az Adatlap 2 oszlopának 15. sorában jelzett összeg (elszámolási év dec. 31-i maradvány) felhasználásának várható ideje (év, hó): Társult települések (a gesztor önkormányzat nélkül) száma (db): A (közleményben) jóváhagyott társult települések körében változás nem történt/történt (a megfelelõ szöveg aláhúzandó). A változás oka: Ha a jóváhagyott támogatás összes évi üteme már felhasználásra került, de a beruházási adatlapon feltüntetett támogatásban részesülõ mûszaki tartalom még nem valósult meg teljes egészében, az önkormányzat a beruházás befejezése érdekében azt saját forrásból tovább folytatja: igen/nem (a megfelelõ szöveg aláhúzandó) Kelt: ..........................................., 20.... év .................... hó ........... nap P. H. .......................................... polgármester

................................................. jegyzõ”

BELÜGYI KÖZLÖNY

606

6. szám

Magyar Államkincstár záradéka az Adatlaphoz Az adott beruházáshoz tartozó céltámogatások adatai

Sorszám

Forintban Elszámolás évére jóváhagyott elõirányzat

Az elszámolást megelõzõ év maradványa

Megnevezés

2.

1.

1. 2. 3. 4. 5.

Beszámolást megelõzõ években az adott éveket érintõ lemondások összege Beszámolást megelõzõ években a tényleges felhasználás összege Elszámolási évi nyitó állománya (nettó) Elszámolás évi felhasználás a kezelési költséggel együtt A Magyar Államkincstárnál az év folyamán átvezetett lemondás, visszafizetés vagy elvonás összege 6. Az önkormányzat rendelkezésére álló összeg az elszámolási év XII. 31-én (6=3–4–5) Az önkormányzat által bemutatott 2. sz. Adatlap, 2 oszlopának, 15. sorában feltüntetett adat megegyezik/nem egyezik meg a Magyar Államkincstár által nyilvántartott adatokkal (a megfelelõ szöveg aláhúzandó). Az eltérés oka: A céltámogatás számlájának lezárása a kezelési költség figyelembevételével megtörtént/nem történt meg (a megfelelõ szöveg aláhúzandó). Kelt: ..........................................., 20.... év .................... hó ........... nap P. H. .......................................... polgármester

................................................. jegyzõ”

6. melléklet a 36/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez „9. melléklet adattartalma a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelethez Céltámogatással megvalósult, egészségügyi gép-mûszer beszerzésre fordított pénzeszközök és azok naturáliái A beruházó önkormányzat (a támogatás címzettje) neve: Az önkormányzat címe (megye, irányítószám, település, út, hsz.): A beruházó önkormányzat KSH kódja [megye (2 jegyû) és településazonosító (5 jegyû)]: A céltámogatás egyedi azonosítója: Támogatást jóváhagyó közlemény száma, a közlemény mellékletének száma, sorszáma:

közl. szám: mell. szám: sorszám:

A beruházás megnevezése: Céltámogatás aránya (%): Kód

01 02 03 04 05 08 11

Megnevezés

Endoszkópok Elektrokardiografok – Elektrokardioszkópok Pacemakerek Betegmegfigyelõ és -ellenõrzõ rendszerek Újraélesztés eszközei Hõmérõk, Bõrhõmérõk EEG-k, EEG analizátorok, EEG integrátorok

Darab

Összes felhasználás (Ezer Ft)

6. szám 20 23 29 30 32 34 38 39 41 42 45 50 54 55 57 58 65 66 69 70 77 79 88 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 95 96

BELÜGYI KÖZLÖNY

Telemetrikus készülékek Légzésfunkciós vizsgálók, ergométerek Altatók, altató-lélegeztetõk Lélegeztetõk Extrakorporális keringést biztosítók Oxigénterápiás eszközök, hiperborikus kamrák Szívóberendezések Inkubátorok Speciális ágyak, ágymérlegek Dializáló berendezések Termoterápiás készülékek Inhalátorok – Aerosolok Képalkotós ultrahang diagnosztikai készülékek Röntgen diagnosztikai berendezések Nukleárdiagnosztika készülékei Nukleárterápia készülékei Mûtõ-, vizsgáló asztalok, székek Mûtõ-, vizsgáló lámpák Fertõtlenítõ készülékek – adagolók Betegszállítás eszközei Haenmatológiai – szerológiai készülékek Ionkoncentráció és vérgáz analizátorok Központi gázellátó berendezések Volumetriás adagolók (motoros fecskendõ/perfusor, infúziós pumpa/infusor) Defibrillátorok (külön is – nem csak resuscitációs egység részeként) Vérmentõ rendszerek (cellsaver) Betegágy melletti gyorsdiagnosztika laboratóriumi eszközei Intenzív- és sürgõsség ápolás technika eszközei (például: mozgatók, emelõk, betegvédõk) Enteralis táplálás eszközei Háttérben képalkotó diagnosztika (CT, MRI) Betegágy melletti gyorsdiagnosztika képalkotó eszközei (például: sonograph, doppler) Neurostimulatorok Relaxometerek A fentiekben fel nem sorolt egyéb, az aneszteziológiai, intenzív terápiás, sürgõsségi betegellátást közvetlenül szolgáló eszközök Összesen:

Kelt: ..........................................., 20.... év ..................... hó ........... nap P. H. .......................................... polgármester

................................................. jegyzõ”

607

608

BELÜGYI KÖZLÖNY

6. szám

7. melléklet a 36/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez „10. melléklet adattartalma a 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelethez Kiegészítõ információk a céltámogatással megvalósuló folyamatban lévõ beruházásokról Kitöldendõ a céltámogatással megvalósuló beruházások elszámolásával egyidejûleg, valamint a féléves költségvetési beszámoló elkészítésekor, azzal együtt 1 példányban kell a Kincstárhoz továbbítani A céltámogatás egyedi azonosítója: A beruházó önkormányzat KSH kódja [megye (2 jegyû) és településazonosító (5 jegyû)]: A beruházó önkormányzat (a támogatás címzettje) neve: Az önkormányzat címe (megye, irányítószám, település, út, hsz.): A támogatott cél megnevezése: Támogatást jóváhagyó közlemény száma, közl. szám: a közlemény mellékletének száma, sorszáma: mell. szám: sorszám: Támogatást jóváhagyó közlemény kihirdetésének idõpontja (év, hó, nap): 1. A beruházás megkezdésének határideje (jogosultság kihirdetése + 12 hónap ) (év, hó, nap): 1/a. Az 1992. évi LXXXIX. tv. 11. § (5) bekezdés szerinti határidõ: a még rendelkezésre álló idõtartam: 3 hónapnál kevesebb 3–6 hónap 6 hónapnál több 2. Közbeszerzési eljárás: nem kell lefolytatni nem történt meg, mert: – nem érkezett pályázat – a benyújtott pályázatok nem értékelhetõk még nem kezdte el folyamatban van befejezõdött 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 17. § (1) bek. szerint a Kincstárhoz elküldve (év, hó, nap): Szerzõdéskötés utáni beruházási összköltség (E Ft): Pályázat alapján hivatalosan közzétett beruházási összköltség (E Ft): 3. A szerzõdéskötés megtörtént Szerzõdéskötés vagy megbízás megtörtént Szerzõdéskötés vagy megbízás nem történt meg 4. Ha a szerzõdéskötés nem történt meg, mikor várható: 1 hónapon belül 1–3 hónapon belül 3 hónapon túl A szerzõdéskötés meghiúsulásának oka: 5. Eü.gép-mûszer beszerzésnél a szerzõdéskötés idõpontja (év, hó, nap): 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet 5/A. sz. melléklete Kincstárhoz elküldve (év, hó, nap): 6. A beruházás mûszaki készültségi foka (%):

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

609

7. A beruházás megvalósításának jelenlegi állapota a) Az igénybejelentés üteméhez viszonyítva: megfelelõ ütemben halad lemaradás tapasztalható, ennek oka: forráshiány: mûszaki: egyéb: Az ok leírása: b) A kivitelezési szerzõdésben, megbízásban rögzítettekhez viszonyítva: megfelelõ ütemben halad lemaradás tapasztalható, ennek oka: forráshiány: kivitelezõvel kapcsolatos problémák: kedvezõtlen idõjárási viszonyok: egyéb: Az ok leírása: 8. Támogatási jogosultság végsõ határideje (támogatás éve +1 vagy +2 év) (év, hó, nap): 8.a. Beruházás üzembehelyezésének dátuma (5./B. sz. melléklet alapján) (év, hó, nap): Kincstárhoz elküldve (év, hó, nap): 8.b.Befejezett beruházásról az Elszámolás megküldve (év, hó, nap): 9. Lemondó nyilatkozat Kincstárhoz elküldve a megfelelõ dokumentumokkal (év, hó, nap): Helyi önkormányzatokért felelõs miniszternek továbbítva (év, hó, nap): A lemondás a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter által elfogadva (év, hó, nap): A lemondás az elõírt határidõk lejárta miatt esedékes: Lemondó nyilatkozat a beszámoló garnitúrához csatolva (igen/nem): Lemondás elmulasztása esetén tudomásul veszem, hogy a fel nem használt támogatás – az 1. pont alapján – a 8. pont alapján elvonásra kerül (a megfelelõ helyre X-et kell írni) Kelt: ..........................................., 20.... év ..................... hó ........... nap P. H. ..........................................

.................................................

polgármester

jegyzõ

Megjegyzés: A válasznak megfelelõ téglalapba X-et vagy dátumot kell írni.”

610

BELÜGYI KÖZLÖNY A Kormány 37/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a területi monitoring rendszerrõl

A Kormány a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés a) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. elõzetes értékelés: a program hatásait elõre feltáró értékelés típus, a program stratégiájának, prioritásainak sorrendiségének, valamint külsõ és belsõ koherenciájának optimalizálására törekvõ értékelés; 2. közbülsõ értékelés: a program végrehajtása során alkalmazott értékelés típus, amely vizsgálja, hogy a program továbbra is igazodik a környezetéhez, a célcsoportjához és a kitûzött célokhoz; 3. területi monitoring rendszer: Magyarország, a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló törvényben meghatározott térségek, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott térségek (a továbbiakban együtt: térségek), e térségek fejlõdését befolyásoló fejlesztési koncepciók, programok és támogatások, a területrendezési tervek, a területfejlesztési politika érvényesítését szolgáló intézmény- és eszköz- rendszer folyamatos területi megfigyelését, elemzését és értékelését magába foglaló tevékenységet végzõ – e rendeletben meghatározott – intézmények, eszközök, eljárásrendek, valamint mindezek mûködtetése érdekében megtett intézkedések összessége; 4. területi szempontú értékelés: a koncepciók, fejlesztési tervek és programok Országos Területfejlesztési Koncepcióval való összhangjának értékelése, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési terveknek az Országos Területrendezési Tervvel való összhangjának elõzetes, közbülsõ és utólagos vizsgálata; 5. utólagos értékelés: a program lezárása után 2–3 évvel végrehajtandó értékelés típus, amely többek között kiterjed a források felhasználására, a támogatás hatékonyságára és eredményességére, valamint mindazon tényezõkre, amelyek segítették vagy hátráltatták a program végrehajtását, az eredmények elérését.

2. § A területi monitoring rendszer célja, hogy a) hiteles, megbízható, összehasonlítható, ellenõrizhetõ, a tervezésbe és a döntéshozatalba visszacsatolható információt szolgáltasson aa) a területi folyamatok alakulásáról,

6. szám

ab) az ország és régiói európai térbe való integrációjáról, ac) a területfejlesztési politika érvényesítésének hatásairól, ad) a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól, ae) a térségek fejlõdését befolyásoló fejlesztési koncepciókról, programokról, af) a térségekre jutó támogatásokról, azok eredményeirõl és hatásairól, ag) a területfejlesztés és területrendezés intézmény- és eszközrendszerérõl; b) elõsegítse ba) a területfejlesztési politika céljainak érvényesítését, elemzését, értékelését, felülvizsgálatát, bb) az ágazati és ágazatközi koncepciók és programok területi szempontok alapján történõ kidolgozását, bc) a területfejlesztés és területrendezés intézmény- és eszközrendszerének mûködését, korszerûsítését, bd) a területfejlesztési koncepciók és területrendezési tervek érvényesítését, valamint a területfejlesztési programok végrehajtását; c) erõsítse a fejlesztéspolitika területi kohézióhoz és térségi versenyképességhez való hozzájárulását; d) folyamatosan, közérthetõen és hitelt érdemlõen tájékoztassa a nyilvánosságot. 2. Országos Területi Monitoring Bizottság 3. § (1) Az országos területi folyamatok alakulásának, az országos, térségi és regionális fejlesztési koncepciók, tervek, programok területi hatásainak megismerése, megvalósulása és hasznosulása, valamint a területrendezési tervek érvényesülésének elõsegítése érdekében Országos Területi Monitoring Bizottság (a továbbiakban: OTMB) mûködik. Az OTMB feladatait az Országos Területfejlesztési Tanács látja el. (2) Az OTMB a) figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a területi monitoring rendszer mûködését; b) javaslatot tesz a területi monitoring rendszer továbbfejlesztésére; c) meghatározza a területfejlesztésért és területrendezésért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) javaslata alapján az éves ülésezési rend alkalmával elemzésre és értékelésre kerülõ dokumentumokat az éves országos elemzõ és értékelési munkatervébe foglaltan; d) megtárgyalja a következõ éves elemzõ jelentéseket: da) az ország és térségei helyzetét bemutató jelentés, db) a területfejlesztést közvetlenül és közvetetten szolgáló hazai, az Európai Unió által társfinanszírozott, valamint egyéb nemzetközi pénzeszközök felhasználását bemutató jelentés,

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

dc) a nemzetközi és a határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységet bemutató jelentés; e) megtárgyalja a következõ több év folyamatait bemutató értékelõ jelentéseket: ea) az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének hatásait bemutató több éves jelentés, eb) a területfejlesztést közvetlenül és közvetetten szolgáló hazai, és az Európai Unió által társfinanszírozott, valamint egyéb nemzetközi pénzeszközök felhasználását bemutató több éves jelentés, ec) a nemzetközi és a határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységet bemutató több éves jelentés; f) megtárgyalja a következõ fejlesztési koncepciók és tervek elõzetes, közbülsõ és utólagos területi szempontú értékelését, valamint az elõzetes és közbülsõ területi szempontú értékelés alapján kezdeményezheti a felülvizsgálatukat: fa) Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, fb) Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (Új Magyarország Fejlesztési Terv), fc) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, fd) ágazati és ágazatközi koncepciók, fe) a Budapesti Agglomeráció, valamint a Balaton kiemelt üdülõkörzet fejlesztési koncepciója, ff) regionális fejlesztési koncepciók, fg) Országos Területrendezési Terv, fh) a Budapesti Agglomeráció, valamint a Balaton kiemelt üdülõkörzet területrendezési terve; g) megtárgyalja az alábbi fejlesztési programok elõzetes, közbülsõ és utólagos területi szempontú értékelését, valamint az elõzetes és közbülsõ területi szempontú értékelés alapján kezdeményezheti a felülvizsgálatukat: ga) Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai, gb) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, gc) ágazati és ágazatközi programok, gd) a Budapesti Agglomeráció, valamint a Balaton kiemelt üdülõkörzet fejlesztési programjai, ge) regionális fejlesztési programok; h) megtárgyalja a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv utólagos területi szempontú értékelését. (3) Az OTMB a (2) bekezdés f)-h) pontjában meghatározott fejlesztési koncepciókra, tervekre, programokra vonatkozó felülvizsgálati javaslatát írásban a fejlesztési koncepció, terv, program elfogadására jogosult szervnél – ha az elfogadásra jogosult szerv a Kormány vagy az Országgyûlés, a miniszternél – kezdeményezheti. A fejlesztési koncepció, terv, program elfogadására jogosult szerv vagy a miniszter az OTMB kezdeményezését köteles megvizsgálni, és a kezdeményezést követõ 30 napon belül álláspontjáról az OTMB-t tájékoztatni. (4) A (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott elemzõ és értékelõ jelentések elkészítése, valamint a (2) bekezdés f)–h) pontjában felsorolt koncepciókra, ter-

611

vekre, programokra vonatkozó elemzõ, értékelõ jelentések kidolgozása a miniszter feladata. 3. Kiemelt térségi területi monitoring bizottság 4. § (1) A Budapesti Agglomeráció, valamint a Balaton kiemelt üdülõkörzet térségi területi folyamatai alakulásának megismerése, a kiemelt térségi fejlesztési koncepcióik, programjaik megvalósulása és hasznosulása érdekében kiemelt térségi területi monitoring bizottság (a továbbiakban: KTTMB) mûködik. A KTTMB feladatait a Budapesti Agglomeráció tekintetében a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, a Balaton kiemelt üdülõkörzet tekintetében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el. (2) A KTTMB a) elemzi és értékeli a kiemelt térségi szintû területi monitoring rendszer mûködését, b) elemzi és véleményezi a kiemelt térség helyzetét bemutató éves elemzõ jelentést, c) elemzi és véleményezi a kiemelt térség területi folyamatainak alakulását bemutató több éves jelentést, d) évente tájékoztatást ad az OTMB, valamint a területileg érintett regionális monitoring bizottságok és megyei monitoring bizottságok részére a kiemelt térségi területi monitoring rendszer mûködésérõl és a kiemelt térségi értékelési jelentésekrõl a tárgyévet követõ március 31-ig, e) elvégzi a kiemelt térségi fejlesztési koncepció felülvizsgálatát, valamint a felülvizsgálat alapján kezdeményezheti a koncepció módosítását, f) elvégzi a kiemelt térségi fejlesztési program elõzetes, közbülsõ és utólagos értékelését, valamint az elõzetes és közbülsõ értékelés alapján kezdeményezheti a felülvizsgálatát. (3) A KTTMB a (2) bekezdés e)–f) pontjában meghatározott fejlesztési koncepciókra, programokra vonatkozó módosítási, illetve felülvizsgálati javaslatát írásban a fejlesztési koncepció, program elfogadására jogosult szervnél – ha az elfogadásra jogosult szerv a Kormány vagy az Országgyûlés, a miniszternél – kezdeményezheti. A fejlesztési koncepció, program elfogadására jogosult szerv vagy a miniszter a KTTMB kezdeményezését köteles megvizsgálni, és a kezdeményezést követõ 30 napon belül álláspontjáról a KTTMB-t tájékoztatni. (4) A (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tájékoztató és jelentés elkészítése és a (2) bekezdés d) pontja alapján történõ továbbítása, valamint a (2) bekezdés e)–f) pontjában felsorolt fejlesztési koncepcióra, programra vonatkozó elemzések, értékelések kidolgozása, jelentésbe foglalása a KTTMB feladatait ellátó térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének feladata.

612

BELÜGYI KÖZLÖNY

4. Regionális területi monitoring bizottság 5. § (1) A regionális területi folyamatok alakulásának, a megyei területfejlesztési koncepciók, programok területi hatásainak megismerése, valamint a regionális fejlesztési koncepció és program megvalósulása és hasznosulása érdekében regionális területi monitoring bizottság (a továbbiakban: RTMB) mûködik. (2) Az RTMB a) elemzi és értékeli a regionális szintû területi monitoring rendszer mûködését, b) elemzi és véleményezi a regionális éves elemzõ értékelési jelentést, c) elemzi és véleményezi a regionális területi folyamatok alakulását bemutató több éves jelentést, d) évente tájékoztatást ad az OTMB, valamint a területileg érintett KTTMB-k és megyei monitoring bizottságok részére a regionális területi monitoring rendszer mûködésérõl és a regionális értékelési jelentésekrõl a tárgyévet követõ március 31-ig, e) elvégzi a régióhoz tartozó megyei területfejlesztési koncepciók és megyei területfejlesztési programok elõzetes, közbülsõ és utólagos területi szempontú értékelését, valamint az elõzetes és közbülsõ területi szempontú értékelés alapján kezdeményezheti ezek felülvizsgálatát, f) elvégzi a regionális fejlesztési koncepció felülvizsgálatát, valamint a felülvizsgálat alapján kezdeményezheti a koncepció módosítását, g) elvégzi a regionális fejlesztési program elõzetes, közbülsõ és utólagos értékelését, valamint az elõzetes és közbülsõ értékelés alapján kezdeményezheti a felülvizsgálatát, h) elvégzi a régióhoz tartozó megyék területrendezési tervének folyamatos értékelését. (3) Az RTMB a (2) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott fejlesztési koncepciókra, programokra vonatkozó módosítási, illetve felülvizsgálati javaslatát írásban a fejlesztési koncepció, program elfogadására jogosult szervnél kezdeményezheti. A fejlesztési koncepció, program elfogadására jogosult szerv az RTMB kezdeményezését köteles megvizsgálni, és a kezdeményezést követõ 30 napon belül álláspontjáról az RTMB-t tájékoztatni. (4) A (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tájékoztató és jelentés elkészítése, a (2) bekezdés d) pontja alapján történõ továbbítása, valamint a (2) bekezdés e)-h) pontjában felsorolt fejlesztési koncepciókra, tervekre, programokra vonatkozó elemzések, értékelések kidolgozása, jelentésbe foglalása a regionális fejlesztési tanács munka- szervezetének feladata.

6. § (1) Az RTMB tagjai a regionális fejlesztési tanács tagjai, valamint a regionális egészségügyi tanács, a regionális

6. szám

fejlesztési és képzési bizottság, a regionális ifjúsági tanács, a regionális szociális tanács és a regionális innovációs tanács által delegált egy-egy személy, továbbá a gazdasági kamarák megyei szervei által delegált egy-egy személy. Az RTMB elnöke a regionális fejlesztési tanács elnöke. (2) Az RTMB határozatképes, ha az ülésén a szavazati joggal rendelkezõ tagok több mint fele jelen van. A tagokat megilletõ jogokat – ideértve a szavazás jogát is – csak az RTMB ülésén jelenlévõ tag gyakorolhatja. A tagot csak a képviselt szerv vezetõje által írásban kijelölt, az ülésen jelenlévõ személy helyettesítheti. Az RTMB a jelenlevõ tagok többségének szavazatával (egyszerû többség) dönt. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. A szavazás nyílt, kivéve, ha az ügyrend titkos szavazást ír elõ. (3) Az RTMB az alakuló ülésén maga állapítja meg ügyrendjét. Az ügyrendben kell rögzíteni az RTMB mûködésére vonatkozó legfontosabb szabályokat, a tanácskozási jog gyakorlásának módját a testület ülésein, az ülés összehívásának és megtartásának, valamint a határozathozatalnak a szabályait. Az ügyrend elfogadásához az RTMB tagjainak egyhangú támogató szavazata szükséges. Ennek hiányában az ügyrend az RTMB 30 napon belül megismételt ülésén az RTMB tagjai egyszerû többségének támogató szavazatával elfogadható. (4) Az RTMB elnöke akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat az RTMB ügyrendjében szabályozott módon az RTMB tagjának átruházhatja. A megbízott a megbízás alapján az elnök nevében, teljes jogkörben jár el. (5) Az RTMB törvényességi felügyeletét a Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve látja el. 5. Megyei területi monitoring bizottság 7. § (1) A megyei területi folyamatok alakulásának, a kistérségi fejlesztési koncepciók, programok területi hatásainak megismerése, valamint a megyei területfejlesztési koncepció és program megvalósulása és hasznosulása érdekében megyei területi monitoring bizottság (a továbbiakban: MTMB) mûködik. Az MTMB feladatait a megyei területfejlesztési tanács látja el. (2) Az MTMB a) elemzi és értékeli a megyei szintû területi monitoring rendszer mûködését, b) elemzi és véleményezi a megyei éves elemzõ értékelési jelentést, c) elemzi és véleményezi a megyei területi folyamatok alakulását bemutató több éves jelentést, d) évente tájékoztatást ad az OTMB, valamint a területileg érintett RTMB-k és KTTMB-k részére a megyei területi monitoring rendszer mûködésérõl és a megyei értékelési jelentésekrõl a tárgyévet követõ március 31-ig, e) elvégzi a megyéhez tartozó kistérségi fejlesztési koncepciók és kistérségi fejlesztési programok elõzetes, köz-

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

bülsõ és utólagos területi szempontú értékelését, valamint az elõzetes és közbülsõ területi szempontú értékelés alapján kezdeményezheti ezek felülvizsgálatát, f) elvégzi a megyei területfejlesztési koncepció felülvizsgálatát, valamint a felülvizsgálat alapján kezdeményezheti a koncepció módosítását, g) elvégzi a megyei területfejlesztési program elõzetes, közbülsõ és utólagos értékelését, valamint az elõzetes és közbülsõ értékelés alapján kezdeményezheti a felülvizsgálatát. (3) Az MTMB a (2) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott fejlesztési koncepciókra, programokra vonatkozó módosítási, illetve felülvizsgálati javaslatát írásban a fejlesztési koncepció, program elfogadására jogosult szervnél kezdeményezheti. A fejlesztési koncepció, program elfogadására jogosult szerv az MTMB kezdeményezését köteles megvizsgálni, és a kezdeményezést követõ 30 napon belül álláspontjáról az MTMB-t tájékoztatni. (4) A (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tájékoztató és jelentés elkészítése, a (2) bekezdés d) pontja alapján történõ továbbítása, valamint a (2) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott koncepciókra, programokra vonatkozó elemzések, értékelések kidolgozása, jelentésbe foglalása az MTMB feladatait ellátó megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetének feladata. 6. A területi monitoring bizottságok közös szabályai 8. § (1) A területi monitoring rendszer mûködéséhez szükséges adatokat az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) biztosítja. (2) A területi monitoring rendszer mûködéséhez szükséges adatokat és információkat, valamint az arra épülõ nyomon követés, mérés, elemzés, értékelés módszertani eszközkészletét, rendszer- és folyamatmodelljét, szakértõi és információtechnológiai rendszerét (leíró módszertant) a Területi Megfigyelõ és Értékelõ Rendszer (T-MER) tartalmazza. (3) A területfejlesztéssel kapcsolatos jelentések alapjául szolgáló elemzések és értékelések elõkészítõ dokumentumait kérésre hozzáférhetõvé kell tenni.

613

7. Záró rendelkezések 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 60. napon lép hatályba. 11. § (1) A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megõrzendõ dokumentumok gyûjtésérõl, megõrzésérõl, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló 16/2010. (II. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a következõ g)–h) ponttal egészül ki: [A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megõrzendõ dokumentumok (a továbbiakban: dokumentációk) a következõk:] „g) a területi monitoring rendszerrõl szóló kormányrendeletben elõírt és meghatározott módon elkészített, országos, kiemelt térségi, regionális és megyei szintû monitoring jelentés, éves elemzõ jelentés, a területi folyamatok alakulásáról szóló jelentés; h) a területi monitoring rendszerrõl szóló kormányrendeletben elõírt és meghatározott módon elkészített, országos, kiemelt térségi, regionális, megyei és kistérségi szintû fejlesztési koncepció, program és terv értékelõ, elemzõ jelentése.” (2) Az R. 3. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Az 1. § g)-h) pontja szerinti dokumentációt a kidolgozásért felelõs szerv az elfogadást követõ 90 napon belül elektronikus úton megküldi a Dokumentációs Központnak.” 12. § A 11. § az e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Ez a § az e rendelet hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti.

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

9. § (1) A területi monitoring rendszerben részt vevõ, e rendelet szerinti szervek feladat- és hatáskörüket önállóan gyakorolják. (2) A területi monitoring rendszer és az OTMB mûködtetéséért a miniszter, a KTTMB mûködtetéséért a kiemelt térségi fejlesztési tanács elnöke, az RTMB mûködtetéséért a regionális fejlesztési tanács elnöke, az MTMB mûködtetéséért a megyei területfejlesztési tanács elnöke a felelõs. (3) A területi monitoring bizottságok mûködésének biztosítása érdekében a területi monitoring bizottságok tagjai szakmai felkészítésérõl a miniszter gondoskodik.

A Kormány 38/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet és más szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés f), j) és o) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi

614

BELÜGYI KÖZLÖNY

XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következõket rendeli:

1. § A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nyr.) 1. § e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ h) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazása során] „e) szociális foglalkoztatás: az Szt. 99/B–99/E. §-a szerinti foglalkoztatás,” „h) feladatmutató: a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjérõl szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 1. §-a (2) bekezdésének f) pontja, illetve a szociális foglalkoztatás engedélyezésérõl és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 1. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerinti feladatmutató.”

2. § Az Nyr. 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Amennyiben az engedélyes már rendelkezik ágazati azonosítóval, azt valamennyi,] „a) a mûködési engedélyezéssel, a szociális foglalkoztatási engedélyezéssel és a normatív állami hozzájárulással kapcsolatos hatósági ügyben a kérelmen és a hatósági döntésben, továbbá a mûködést engedélyezõ szervnek, illetve a szociális foglalkoztatást engedélyezõ szervnek tett bejelentésben,” [fel kell tüntetni.]

6. szám

kon engedélyezõ szerv az intézményi nyilvántartásban hibás vagy hiányos adatot észlel, azt soron kívül kijavítja, kiegészíti, illetve törli. A Hivatal az adat kijavításáról, kiegészítésérõl, illetve törlésérõl egyidejûleg értesíti az elsõ fokú mûködést engedélyezõ szervet, illetve a szociális foglalkoztatást elsõ fokon engedélyezõ szervet. (4) Ha a fenntartó vagy az engedélyes hibás vagy hiányos adatot észlel, nyolc napon belül értesíti a) a 3. számú melléklet 1–4. pontja szerinti adatok tekintetében az elsõ fokú mûködést engedélyezõ szervet, b) a 3. számú melléklet 5. pontja szerinti adatok tekintetében a szociális foglalkoztatást elsõ fokon engedélyezõ szervet.”

4. § Az Nyr. 11. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, jelzõrendszeres házi segítségnyújtás, szociális foglalkoztatás, valamint idõsek otthona esetén a fenntartó minden naptári negyedév elsõ hónapjának 10. napjáig a) az azt megelõzõ naptári negyedév utolsó napjára, mint jelentési idõpontra, b) az azt megelõzõ naptári negyedévre, mint jelentési idõszakra szolgáltatja az 5. számú mellékletben meghatározott adatokat.”

5. § (1) Az Nyr. 3. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul. (2) Az Nyr. 5. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

6. § 3. § (1) Az Nyr. 9. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A 3. számú melléklet 5. pontja szerinti adatokat a szociális foglalkoztatást elsõ fokon engedélyezõ szerv, illetve az ellenõrzést végzõ Hivatal az általa közvetlenül elérhetõ nyilvántartásban az (1) bekezdésben foglaltak megfelelõ alkalmazásával rögzíti.” (2) Az Nyr. 9. §-a a következõ (3)–(4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a Hivatal, vagy a 3. számú melléklet 1–4. pontja szerinti adatok tekintetében az elsõ fokú mûködést engedélyezõ szerv, illetve a 3. számú melléklet 5. pontja szerinti adatok tekintetében a szociális foglalkoztatást elsõ fo-

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezésérõl, valamint a gyermekjóléti és gyermek- védelmi vállalkozói engedélyrõl szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gymr.) 2. § g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ j) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „g) szolgáltató: a szolgáltató tevékenységet olyan formában végzõ személy vagy szervezet, amely nem minõsül intézménynek, helyettes szülõi hálózatnak vagy nevelõszülõi hálózatnak;” „j) mûködtetõ: az a személy vagy szervezet, amely a fenntartó által biztosított mûködési feltételek között a helyettes szülõi hálózatot, a nevelõszülõi hálózatot, illetve

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

a külsõ férõhelyen biztosított utógondozói ellátást szervezi.”

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) Ha a falugondnoki, tanyagondnoki vagy támogató szolgáltatás mûködési engedélye e rendelet hatálybalépésekor már tartalmazza a szociális szolgáltatáshoz használt gépjármû gyártmányát, típusát, illetve rendszámát, ezen adatokat az elsõ fokú mûködést engedélyezõ szerv 2010. március 31-éig rögzíti az intézményi nyilvántartásban. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor már kiadott szociális foglalkoztatási engedélyek esetén a szociális foglalkoztatást elsõ fokon engedélyezõ szerv az Nyr. 3. számú mellékletének 5. pontja szerinti adatokat 2010. március 31-éig rögzíti az intézményi nyilvántartásban. (4) Az idõsek nappali ellátására 2009. december 31-én jogerõs mûködési engedéllyel rendelkezõ szociális intézmény (ellátást nyújtó székhely, telephely) mûködési engedélyét az étkeztetésnek a mûködési engedélyben történõ feltüntetése céljából – a szociális szolgáltatók és intézmények mûködésének engedélyezésérõl és ellenõrzésérõl szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szmr.) 7. § (8) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérõen – a mûködést engedélyezõ szerv, visszamenõlegesen, 2010. január 1-jétõl módosítja, ha a) a szociális intézmény (ellátást nyújtó székhely, telephely) 2009. december 31-én meleg étkeztetést is nyújtott, és b) a mûködési engedély 2010. január 1-jétõl történõ módosítása iránti kérelmet 2010. március 15-éig benyújtják, valamint c) a mûködési engedély módosításának feltételei fennállnak. (5) A (4) bekezdésben foglaltak alapján a mûködési engedély 2010. január 1-jétõl történõ visszamenõleges módosítása akkor is kérhetõ, ha a mûködési engedély (4) bekezdés szerinti okból történõ módosítására 2010. január 1-jét követõ idõponttól már sor került. (6) Alapszolgáltatás esetén az ellátási területre, a székhelyre, a telephelyre és az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségre az Szmr. 6. § (3)–(4) bekezdését azokban a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell, amelyekre egyébként a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat mûködésének engedélyezésérõl, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérõl szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet – 2009. december 31-én hatályos – 2. § (4) bekezdés b) pontja, 2/B. § (3) bekezdése vagy 3. § (8) bekezdése alkalmazásának lenne helye. (7) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az Nyr. aa) 9. § (1) bekezdésének felvezetõ szövegében „az intézményi nyilvántartás adatait” szövegrész helyébe

615

„a 3. számú melléklet 1–4. pontja szerinti adatokat” szöveg, ab) 1. számú mellékletének 2.2. és 2.6. pontjában a „hálózat mûködtetõje” szövegrész helyébe a „mûködtetõ” szöveg; b) a Gymr. ba) 2. § b) pontjában és 7. § (3) bekezdésében a „szolgáltató” szövegrész helyébe a „szolgáltató (intézmény)” szöveg, bb) 3. § (7) bekezdés ad) alpontjában a „hálózat mûködtetõjének” szövegrész helyébe a „mûködtetõ” szöveg, bc) 4. § (5) bekezdés a) pontjában, 4. § (5) bekezdés b) pontjában, 4. § (6) bekezdés h) pontjában, 4. § (7) bekezdés c) pontjában, 8. § (2) bekezdés ab) alpontjában, 12/A. § (2) bekezdésében és 14. § (7) bekezdésében a „hálózat mûködtetõje” szövegrész helyébe a „mûködtetõ” szöveg, bd) 6. § (5) bekezdés a) pontjában és 12. § (3) bekezdésében a „szolgáltató” szövegrész helyébe a „szolgáltató (intézmény, hálózat)” szöveg, be) 6. § (5) bekezdésének levezetõ szövegében az „amennyiben a szolgáltató” szövegrész helyébe a „ha a szolgáltató (intézmény, hálózat)” szöveg, bf) 8. § (2) bekezdés af) alpontjában az „özvegye” szövegrész helyébe az „özvegye vagy örököse” szöveg, bg) 9. § (2) bekezdés b) pontjában, 13. § (1) bekezdésének felvezetõ szövegében és 13. § (3) bekezdésének felvezetõ szövegében a „szolgáltató” szövegrész helyébe a „szolgáltató (intézmény, mûködtetõ)” szöveg, bh) 15. § (1) bekezdésének elsõ mondatában a „szolgáltatók” szövegrész helyébe a „szolgáltatók (intézmények, hálózatok)” szöveg; c) az Szmr. 7. § (2) bekezdés af) alpontjában az „özvegye” szövegrész helyébe az „özvegye vagy örököse” szöveg lép. (8) Hatályát veszti az Nyr. 14. § (5) bekezdése. (9) A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkára a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 28. § (1) bekezdése alapján a magyar állam képviseletére jogosult a következõ szerzõdések vonatkozásában: a) Egyezségi Megállapodás az E.ON AG, az E.ON Ruhrgas International Gmbh, az E.On Földgáz Trade Zrt. és a Magyar Köztársaság között, b) Szerzõdés elõvásárlási jog alapításáról az E.ON AG, az E.ON Ruhrgas International Gmbh, az E.On Földgáz Trade Zrt., a Magyar Köztársaság és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. között.”

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

616

BELÜGYI KÖZLÖNY A Kormány 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrõl

A Kormány a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 153. § (2) bekezdésében – e rendelet 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések vonatkozásában a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. § (4)–(5) bekezdésében, a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés g) és k) pontjában, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény 66. § (3) bekezdésében, az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében – foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra. (2) Jogszabály eltérõ rendelkezésének hiányában e rendeletet megfelelõen alkalmazni kell a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra.

2. § E rendelet alkalmazásában: a) munkába járás: aa) a közigazgatási határon kívülrõl a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történõ helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történõ napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni;

6. szám

b) napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtõl függõ gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás; c) hazautazás: a tartózkodási helyrõl – a munkavégzés rendjétõl függõen – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történõ oda- és visszautazás; d) lakóhely: annak a Magyar Köztársaság, vagy az Európai Gazdasági Térség állama (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévõ lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerûen lakik; e) tartózkodási hely: annak a Magyar Köztársaság vagy az EGT-állam területén lévõ lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik; f) munkavállaló: a magyar állampolgár és az EGT-állam polgára; g) hosszú várakozás: az az idõtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges idõt meghaladja.

3. § (1) A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekrõl szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának (2)–(3) bekezdésben foglalt mértékét, amennyiben a munkavállaló a) belföldi vagy határon átmenõ országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, b) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, c) elõvárosi buszon, HÉV-en, d) menetrend szerint közlekedõ hajón, kompon, vagy réven utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési jármûvet vesz igénybe. (2) A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a. (3) A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, legfeljebb havonta a) 2010-ben 30 000 forint, b) 2011-tõl minden évben az elõzõ évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelõzõ évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege. (4) A hazautazással kapcsolatos költségtérítés e rendeletben meghatározott felsõ korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

2011-tõl kezdõdõen minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi.

4. § A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendõ – a 3. §-ban nem említett – térítés akkor jár, ha a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minõsítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési jármûvet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja.

5. § A munkáltató a 4. § c) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történõ munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minõsítheti.

6. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ harmadik hónap elsõ napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti a) a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrõl szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet, b) a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: „Decentralizált programok a hátrányos helyzetûek foglalkoztatásáért”, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: „Megváltozott munkaképességû emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” keretében nyújtható támogatásokról szóló 132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében a „78/1993. (V. 12.)” szövegrész, c) a 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelõirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 148/2008. (V. 26.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésében a „78/1993. (V. 12.)” szövegrész, d) a munkába járással összefüggõ terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerõ-toborzás tá-

617

mogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet 2. §-ában a „78/1993. (V. 12.)” szövegrész, e) a 2004–2006. évi Humánerõforrás Fejlesztési Operatív Program 1. 1 intézkedése: a munkanélküliség megelõzése és kezelése keretében nyújtható támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 5/2006. (VIII. 11.) MeHVM–SZMM együttes rendelet 4. § (2) bekezdésében a „78/1993. (V. 12.)” szövegrész. (3) A rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti a (2) és ez a bekezdés.

7. § A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejûleg nyilatkozik a lakóhelyérõl és a tartózkodási helyérõl, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyérõl vagy a tartózkodási helyérõl történik-e.

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

A Kormány 40/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a közigazgatási felsõvezetõi képzésrõl A Kormány a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. A képzés szervezetrendszere 1. § (1) Az állami közigazgatási felsõvezetõi képzés kialakításáért, mûködtetéséért, valamint fejlesztéséért a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) felel. (2) A miniszternek az (1) bekezdés szerinti tevékenységét segítõ, tanácsadó, véleményezõ, javaslattevõ szakértõi testülete az állami közigazgatási felsõvezetõi képzési szakmai kollégium (a továbbiakban: szakmai kollégium). A szakmai kollégium titkársági feladatait a miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv köztisztviselõi közül kijelölt titkár látja el. (3) A szakmai kollégium legfeljebb hét tagból áll. A szakmai kollégium tagja a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: KSZK) vezetõje, a többi tagot – a KSZK vezetõjének javaslata alapján – a miniszter kéri fel öt éves idõtar-

618

BELÜGYI KÖZLÖNY

tamra. A miniszter valamely tag helyett bármikor új tagot kérhet fel.

2. § (1) A KSZK a) javaslatot tesz aa) a felvételi vizsga követelményeire, a képzés kimeneti követelményeire, a vizsgakövetelményekre, ab) a képzés tananyagára, valamint ac) a tanulmányi- és vizsgaszabályzatra, b) javaslatot tesz a képzés díjára és annak felhasználására, c) kifejleszti a képzési programot, d) végzi a képzéssel kapcsolatos monitoring feladatokat, hallgatói elégedettségi felmérést végez, e) vezeti a képzéssel összefüggõ nyilvántartást, f) évente beszámolót készít a miniszter részére, g) a miniszter által meghatározottak szerint közremûködik a képzési rendszer koncepciójának kidolgozásában, továbbá h) lefolytatja a képzést. (2) A KSZK a miniszter jóváhagyásával az (1) bekezdés a), c) és h) pontokban meghatározott feladatai ellátásához közbeszerzési vagy nyílt pályázati eljárásban kiválasztott, magyar vagy külföldi, felnõttképzési vagy felsõoktatási intézmény közremûködését veheti igénybe.

3. § A szakmai kollégium a) véleményezi aa) a képzési rendszer koncepciójára, ab) a felvételi vizsga követelményeire, a képzés kimeneti követelményeire, a vizsgakövetelményekre, ac) a képzés tananyagára, a képzési programra, továbbá a képzés díjának megállapítására, ad) a tanulmányi és vizsgaszabályzatra és ae) a közremûködõ intézmény igénybevételére tett javaslatot, b) véleményezi a KSZK éves beszámolóját, c) lefolytatja a felvételi eljárást, dönt a felvételrõl, valamint d) tevékenységérõl tájékoztatja a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumot.

4. § A miniszter a) megállapítja aa) a képzési rendszer koncepcióját, ab) a felvételi vizsga követelményeit, a képzés kimeneti követelményeit, a vizsgakövetelményeket,

6. szám

ac) a képzés tananyagát, ad) a képzés díját, valamint ae) a tanulmányi és vizsgaszabályzatot, b) kinevezi a szakmai kollégium tagjait, c) hatósági jogkörében engedélyezi a képzési programot, d) dönt a képzési díj felhasználásáról, e) dönt felvételi pályázat kiírásáról, az adott évben felvehetõ hallgatók számáról, továbbá f) felügyeli és ellenõrzi a képzés szervezését, mûködését.

5. § (1) Ha a KSZK felsõoktatási intézmény közremûködését veszi igénybe, a 2. § (2) bekezdésben foglalt tevékenység ellátására, akkor együttmûködési megállapodást kötnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban a felsõoktatási intézménynek vállalnia kell, hogy elfogadja a miniszter által megállapított a) felvételi vizsgakövetelményeket, a képzés kimeneti követelményeit, a vizsgakövetelményeket, b) képzési tananyagot, c) képzési programot, d) képzési díjat, valamint e) tanulmányi és vizsgaszabályzatot. (3) Ha a KSZK magyar felsõoktatási intézmény közremûködését veszi igénybe, a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a felsõoktatási intézménynek az (1) bekezdés szerinti megállapodásban azt is vállalnia kell, hogy a) a képzést szakirányú továbbképzési szakként biztosítja, b) gondoskodik a szaknak az azzal megegyezõ tartalmú szakképzésben elsajátított ismeretek beszámításának lehetõségérõl, továbbá a szak kreditjeinek elismerésérõl, és c) gondoskodik a minõségbiztosításról. (4) Ha a KSZK külföldi felsõoktatási intézmény közremûködését veszi igénybe, a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a felsõoktatási intézménynek az (1) bekezdés szerinti megállapodásban azt is vállalnia kell, hogy a képzés sikeres befejezését követõen tanúsítványt állít ki. 2. A felvételi vizsga 6. § (1) A képzésre történõ jelentkezés feltételei: a) felsõfokú iskolai végzettség, b) az angol, francia vagy német nyelv legalább középszintû ismerete, c) közigazgatási szakvizsga vagy közigazgatási versenyvizsga, kivéve, ha a jelentkezõ valamelyik alól jogszabály alapján mentesül, továbbá d) legalább három év szakmai gyakorlat.

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

(2) A jelentkezõk írásbeli vizsgából és szóbeli meghallgatásból álló felvételi vizsgát tesznek. Az írásbeli vizsga a jelentkezõ közpolitikai kérdésekben való általános tájékozottságát értékeli, míg a szóbeli meghallgatáson a jelentkezõ a nyelvismeretérõl, vezetõi készségeirõl, képességeirõl ad számot. (3) A felvételi vizsgára való felhívást és a vizsga követelményeit közzé kell tenni a Hivatalos Értesítõben és a KSZK honlapján. 3. A képzés 7. § (1) A képzés idõtartama négy szemeszter. (2) A képzés gyakorlatorientált, moduláris szerkezetû, elméleti alap és vezetõi modulból áll. Az egyes modulok a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban meghatározott kreditpontot érnek. (3) Az alapmodul teljesítése alól a szakmai kollégium mentesítheti azt a személyt, aki a közigazgatással összefüggõ tárgykörben tudományos fokozattal rendelkezik. (4) A vezetõi modul teljesítése alól a szakmai kollégium mentesítheti azt a személyt, aki egybeszámítva legalább négyéves, állami vezetõként, központi államigazgatási szerv vezetõjeként, annak helyetteseként vagy fõosztályvezetõjeként szerzett gyakorlattal rendelkezik. (5) A képzés tartalmát képezõ általános témaköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza. 8. § (1) A képzésen részt vevõ minden szemesztert követõen vizsgát tesz. (2) A vizsgáztató nem vizsgáztathat, ha tõle valamely okból az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. E tényt a vizsgáztató és a vizsgázó is bejelentheti. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti bejelentést a vizsgáztató teszi meg, akkor a vizsgáztató helyett mást kell kijelölni. (4) A vizsgázónak a vizsgáztató elfogultságára vonatkozó bejelentését a vizsga megkezdését megelõzõen kell megtennie a vizsgaszervezõnél, aki – ha a bejelentést alaposnak találja – a vizsgáztató helyett más vizsgáztatót jelöl ki. Ha a vizsgaszervezõ elutasítja a vizsgázó bejelentését, akkor a vizsgázó a vizsgaszervezõ döntésével szemben a KSZK vezetõjéhez fordulhat. Ha a KSZK vezetõje a bejelentésnek helyt ad, akkor a vizsga eredményét megsemmisíti, mely esetben a vizsgát meg kell ismételni. (5) Végbizonyítványt az kaphat, aki az eredményes vizsgákat követõen sikeres záróvizsgát tett.

619

mény javaslatának figyelembevételével – eseti jelleggel állapítja meg, hogy a jelentkezõ által korábban folytatott tanulmányok során elvégzettek közül mely tantárgyat fogadja el egyenértékûnek a képzésben oktatott tantárgyakkal, és azt milyen értéken számítja be. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a felsõoktatási intézmény kredit-elismerési eljárását, rendjét. 10. § (1) Oktató az lehet, aki a) a képzést folytató intézménynél oktatói tevékenységet végez, b) felsõfokú végzettséggel, valamint a központi államigazgatásban legalább hétéves közigazgatási gyakorlattal és a felsõoktatásban legalább egy év oktatói gyakorlattal rendelkezik, c) közigazgatási területen tudományos fokozattal, vagy legalább hétéves, kutatóintézetben szerzett tapasztalattal rendelkezik, vagy d) egyéb különleges tudományos vagy szakmai tapasztalatára tekintettel felkérésére a szakmai kollégium javaslatot tesz. (2) Az oktatókat a képzést folytató intézmény oktatói kivételével a miniszter kéri fel. (3) Az oktatók jegyzékét a KSZK a honlapján közzéteszi. 4. A képzés finanszírozása 11. § (1) A képzés díját – a KSZK javaslata alapján – a miniszter állapítja meg. A képzés díját szemeszterenként kell megfizetni a KSZK-nak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. (2) A vezetõ köztisztviselõ a képzésért nem fizet képzési díjat, ha vezetõi megbízásának, kinevezésének feltétele a képzés teljesítése. (3) A közigazgatási szerv a képzési díj megfizetésének átvállalására tanulmányi szerzõdést köthet a köztisztviselõvel, ha a köztisztviselõ legalább három év közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási szakvizsgával rendelkezik. 12. § A képzés, valamint a Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíj pénzügyi fedezetét a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében kell tervezni. 5. A Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíj

9. § 13. § (1) A képzés során oktatott tantárgyak esetében, a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban meghatározott értéket figyelembe véve, a szakmai kollégium – a képzõ intéz-

(1) A képzés díjának megfizetésére Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíjra lehet pályázni. Az ösztöndíj

620

BELÜGYI KÖZLÖNY

összege legfeljebb a képzés díjával megegyezõ mértékû lehet. (2) Az ösztöndíj odaítélésének feltételeit és a benyújtás határidejét – a szakmai kollégium javaslatára – a miniszter állapítja meg (3) Az ösztöndíjat a miniszter nyílt pályázatban hirdeti meg. Az ösztöndíjra pályázatot csak a felvételt nyert vagy a képzésen tanulmányokat folytató, a díj megfizetésére köteles hallgató adhat be. (4) Az ösztöndíj-pályázatokat a szakmai kollégium bírálja el. (5) A pályázatot (ideértve az ösztöndíj odaítélésének feltételeit és a benyújtás határidejét) és az ösztöndíjasok névsorát a Hivatalos Értesítõben és a KSZK honlapján közzé kell tenni. (6) Az ösztöndíjat a szakmai kollégium visszavonja, ha a pályázó a képzést nem kezdi meg, nem folytatja, vagy az ösztöndíj odaítélése feltételeinek már nem felel meg. Ha

6. szám

a hallgató a tanulmányi félév során szakítja meg a tanulmányait, akkor az ösztöndíjat idõarányosan kell tõle visszavonni. 6. Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) A képzés programjának kidolgozását, és a 2010 szeptemberében, valamint 2011 februárjában induló képzések költségeit az ÁROP 3.2.1. számú kiemelt projektbõl kell finanszírozni. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

1. melléklet a 40/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez A közigazgatási felsõvezetõi képzés témakörei 1. Az alapmodul 1.1. Az alap tréningmodul célja a modern közigazgatási ismeretek megalapozása, az európai igazgatási kultúrák összehasonlítása és a magyar igazgatáskultúra megismerése 1.2. Az alap tréningmodul témakörei: 1.2.1. A „jó kormányzás elve” a gyakorlatban: hazai és nemzetközi irányok 1.2.2. Állami irányítás, felügyelet, ellenõrzés eszközei; feladat- és hatáskör-telepítés elvei a magyar közigazgatásban, döntési mechanizmusok a központi és a területi közigazgatásban 1.2.3. Közigazgatási szervek, közigazgatási intézmények vezetése: stratégiaalkotás, finanszírozás kérdéskörei, pénzügyi folyamatok menedzselése 1.2.4. Nemzetközi gyakorlatok a kormányzati és igazgatási struktúrák kiépítésében 1.2.5. Közigazgatási reform, államreform nemzetközi és hazai tapasztalatai 1.2.6. A közpolitika alakításának módszerei, eszközei a gyakorlatban 1.2.7. Társadalmi párbeszéd 2. A vezetõi modul 2.1. A vezetõi tréningmodul célja a közigazgatás következõ generációjának felkészítése arra, hogy a közigazgatás vezetõ posztjain lássák el feladataikat 2.2. A vezetõi tréningmodul témakörei: 2.2.1. Közigazgatási szervezetek fejlesztése és menedzselése (tudásalapú szervezet kialakítása, szervezeti struktúra, a feladat-felelõsség valamint hatáskör egysége) 2.2.2. Közigazgatási stratégiai menedzsment (szervezeti kultúra, minõségfejlesztés, szervezeti stratégia kialakítása és annak megvalósítása) 2.2.3. A közigazgatási vezetõ humánerõforrás-gazdálkodási feladatai (munkaerõ tervezése, kiválasztás, teljesítménymenedzsment, karriertámogatás, vezetõi kontrolling eszköztára) 2.2.4. A közigazgatási vezetõ személyiségének fejlesztése (értékek, vezetési stílus, motiválás eszköztára, mások fejlesztési lehetõségeinek felismerése és ösztönzése) 2.2.5. A közigazgatási vezetõi eszköztár (kommunikáció, csapatépítés, idõgazdálkodás, értekezletek vezetése és tárgyalás, lobbi tevékenység) 2.2.6. Közigazgatási változásmenedzsment (konfliktusok kezelése, krízismenedzsment)

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

A Kormány 47/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés f), j) és o) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következõket rendeli:

1. § A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a) 3. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete, b) 5. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

2. § (1) Ez a rendelet 2010. március 1-jén lép hatályba és 2010. március 2-án hatályát veszti. (2) Nem lép hatályba a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet és más szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 5. §-a.

621

(3) A vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (5) bekezdésében az „Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságot (a továbbiakban: OKF)” szövegrész helyébe az „illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, illetve a Fõvárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot (a továbbiakban együtt: Védelmi Igazgatóság)” szöveg, az „az OKF illetékes területi igazgatósága” szövegrész helyébe az „a Védelmi Igazgatóság” szöveg, a 3. § (6) bekezdésében az „az OKF területi igazgatósága” szövegrész, a 4. § (3) bekezdésének g) pontjában és a 2. melléklet címében az „az OKF” szövegrész helyébe az „a Védelmi Igazgatóság” szöveg, a 2. melléklet 3. sorában az „OKF” szöveg helyébe az „Védelmi Igazgatóság” szöveg, a 2. mellékleten az „Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részérõl:” szövegrész helyébe a „Védelmi Igazgatóság részérõl:” szöveg lép. (4) Az R. 7. § (2) bekezdésében a „partfalomlás)” szövegrész helyébe „partfalomlás, földcsuszamlás)” szöveg, az 1. melléklet 7. pontjában a „partfal)” szövegrész helyébe „partfal, földcsuszamlás)” szöveg lép. (5) Az R. 5. melléklete esetében az „Igényelt támogatás egyéb kötelezõ feladatot ellátó, illetve ár- és belvízvédelmi építmények károsodása esetén” sor helyébe az „Igényelt támogatás egyéb kötelezõ feladatot ellátó intézmények károsodása esetén” szöveg lép, továbbá e sor alatt táblázat új „Igényelt támogatás ár- és belvízvédelmi építmények károsodása esetén” sorral egészül ki. (6) Hatályát veszti az R. 4. § (5) bekezdésében a „h)” szövegrész.

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

622

BELÜGYI KÖZLÖNY

6. szám

1. számú melléklet a 47/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez 1. Az Nyr. 3. számú melléklete a következõ 3.2. ponttal egészül ki: „3.2. Falugondnoki, tanyagondnoki és támogató szolgáltatás esetén a szociális szolgáltatáshoz használt gépjármû gyártmánya, típusa és rendszáma,” 2. Az Nyr. 3. számú melléklete a következõ 5. ponttal egészül ki: „5. A szociális foglalkoztatás adatai: 5.1. Ha az engedélyes szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkezik, 5.1.1. a szociális foglalkoztatási forma megnevezése, 5.1.2. a szociális foglalkoztatás helye, 5.1.3. az ellátottakkal, illetve törvényes képviselõikkel szociális foglalkoztatás céljából kötött, egyidejûleg fennálló szerzõdések maximális száma. 5.2. Ha az engedélyes vagy fenntartója az ellátottak szociális foglalkoztatására külsõ foglalkoztatóval megállapodást kötött, 5.2.1. a külsõ foglalkoztató neve, 5.2.2. a külsõ foglalkoztató székhelye, 5.2.3. a külsõ foglalkoztató adószáma, 5.2.4. a külsõ foglalkoztató ágazati azonosítója, ha a külsõ foglalkoztató ágazati azonosítóval rendelkezik, 5.2.5. a szociális foglalkoztatási forma megnevezése, 5.2.6. a szociális foglalkoztatás helye, 5.2.7. az ellátottakkal, illetve törvényes képviselõikkel szociális foglalkoztatás céljából kötött, egyidejûleg fennálló szerzõdések maximális száma. 5.3. Az 5.1–5.2. pont szerinti esetben 5.3.1. a határozatot hozó hatóság megnevezése, 5.3.2. a határozat kelte, száma és jogerõre emelkedésének napja.”

2. számú melléklet a 47/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez 1. Az Nyr. 5. számú mellékletének 1.3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1.3. Jelzõrendszeres házi segítségnyújtás: 1.3.1. a jelentési idõpontban a kihelyezett jelzõkészülékek száma, 1.3.2. a jelentési idõszakban kihelyezett új jelzõkészülékek száma, 1.3.3. a jelentési idõpontig az adott évben teljesített feladatmutató, 1.3.4. a jelentési idõpontban az ellátottak szociális rászorultság szerinti megoszlása, 1.3.5. a jelentési idõpontban az ellátottakból házi segítségnyújtásban is részesülõk száma és gondozási szükséglet szerinti megoszlása, 1.3.6. a jelentési idõpontban az ellátásra várakozók száma, 1.3.7. a jelentési idõszakban a riasztások száma, 1.3.8. a jelentési idõszakban az egy szociális gondozóra jutó, jelzõrendszeres házi segítségnyújtásra fordított átlagos óraszám, és annak tevékenység (készenlét, riasztás alapján végzett szakmai tevékenység, riasztás alapján végzett egyéb tevékenység) szerinti megoszlása, 1.3.9. az ellátottak közül a jelentési idõpontban bentlakásos intézményi elhelyezésre váró ellátottak száma, 1.3.10. a jelentési idõpontban a személyi térítési díj átlagos összege.” 2. Az Nyr. 5. számú mellékletének 1.4.5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1.4.5. a jelentési idõszakban a szolgáltatás nyújtására használt gépkocsi (gépkocsik) átlagos utaskilométere,” 3. Az Nyr. 5. számú mellékletének 1.4. pontja a következõ 1.4.11–1.4.13. ponttal egészül ki: „1.4.11. a jelentési idõpontig az adott évben személyi segítéssel teljesített feladatmutató, 1.4.12. a jelentési idõpontig az adott évben szállítási szolgáltatással teljesített feladatmutató, 1.4.13. a jelentési idõszakban a személyi segítõk átlagos száma.” 4. Az Nyr. 5. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. Szociális foglalkoztatás

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

623

3.1. Munka-rehabilitáció: 3.1.1. a jelentési idõpontban azon ellátottak száma a foglalkoztatás idõtartama szerinti megbontásban, akikkel vagy akik törvényes képviselõjével munka-rehabilitációban részvételrõl megállapodást kötöttek, 3.1.2. a jelentési idõpontban a munka-rehabilitációs díj átlagos összege a foglalkoztatás idõtartama szerinti megbontásban, 3.1.3. a jelentési idõszak alatt a munka-rehabilitációban részt vevõk közül fejlesztõ-felkészítõ foglalkoztatásba került személyek száma. 3.2. Fejlesztõ-felkészítõ foglalkoztatás: 3.2.1. a jelentési idõpontban azon ellátottak száma munkaidõ szerinti megbontásban, akikkel fejlesztõ-felkészítõ foglalkoztatás céljából munkaszerzõdést kötöttek, 3.2.2. a jelentési idõpontban a munkadíj átlagos összege munkaidõ szerinti megbontásban, 3.2.3. a jelentési idõszakban a foglalkoztatottak közül védett foglalkoztatásba került személyek száma, 3.2.4. a jelentési idõszakban a foglalkoztatottak közül a nyílt munkaerõpiacra került személyek száma. 3.3. Feladatmutató: 3.3.1. a jelentési idõpontig az adott évben teljesített feladatmutató, 3.3.2. a jelentési idõszakban munka-rehabilitációs foglalkoztatásban teljesített feladatmutató, 3.3.3. a jelentési idõszakban fejlesztõ-felkészítõ foglalkoztatásban teljesített feladatmutató.”

624

BELÜGYI KÖZLÖNY

Az önkormányzati miniszter 8/2010. (II. 26.) ÖM rendelete az önkormányzatok és jogi személyiségû társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2010. évi támogatásának rendjérõl

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú melléklet 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. Értelmezõ rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. EU Önerõ Alap támogatás: a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú melléklet 9. pontjában foglalt elõirányzatból nyújtott támogatás; 2. fejlesztési célú pályázat: felhalmozási tevékenység támogatására irányuló pályázat, amely új vagy a korábbinál mûszaki, technikai szempontból korszerûbb tárgyi eszközök létrehozására irányul, vagy a meglévõ tárgyi eszközök mûszaki, technikai paramétereinek korszerûsítését valósítja meg; 3. saját forrás: az önkormányzatok által – az uniós és az EU Önerõ Alap támogatással megvalósítani tervezett fejlesztésre, a fejlesztés teljes idõtartamára vonatkozóan – képviselõ-testületi, közgyûlési határozattal jóváhagyott, vagy a képviselõ-testület, közgyûlés költségvetési rendeletében foglalt felhatalmazás alapján a polgármester nyilatkozatával, kistérségi társulás esetében a társulási tanács határozatával jóváhagyott forrás; az 5. a) pont szerinti társulások esetében a saját forrás a társulás tagönkormányzatai által a megvalósítani tervezett fejlesztésre képviselõ-testületi, közgyûlési határozattal jóváhagyott, vagy a képviselõ-testület, közgyûlés költségvetési rendeletében foglalt felhatalmazás alapján a polgármester nyilatkozatával jóváhagyott forrás, amelybe a lakossági hozzájárulás, az egyéb szervezetek támogatása és egyéb magánforrás nem számít bele; 4. támogatás alapját képezõ okirat: uniós támogatási szerzõdés, vagy a 2007–2013 idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM–PM együttes rendelet szerinti támogatói okirat;

6. szám

5. települési önkormányzatok társulásai: a) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a és 18. § (2) bekezdése szerinti jogi személyiséggel rendelkezõ társulás (a továbbiakban: Ttv. szerinti társulás), továbbá b) a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szerint megalakult többcélú kistérségi társulás (a továbbiakban: kistérségi társulás). 2. Általános rendelkezések 2. § (1) Az EU Önerõ Alap támogatás igényelhetõ az Európai Unió támogatásai (a továbbiakban: uniós támogatás) iránt a 2007–2013 programozási idõszakra a (2) bekezdés szerinti célok megvalósítása érdekében benyújtott és nyertes önkormányzati fejlesztési célú pályázatokhoz szükséges saját forrás kiegészítéséhez, amennyiben: a) az uniós forrásról szóló – legalább elsõ körös – támogatói döntés 2009. évben megszületett, és b) az uniós támogatási szerzõdés aláírására az elõzõ évi rendeletben rögzített benyújtási határidõt követõen került sor. (2) A 2010. évben új EU Önerõ Alap támogatási igény az önkormányzati feladatok ellátását segítõ, illetve biztosító a) egészségügyi fekvõ- és járóbeteg-szakellátási intézmények, b) kulturális intézmények, c) vízgazdálkodási: ca) vízrendezési és csapadékvíz-elvezetési, cb) árvízvédelmi, cc) ivóvízminõség javítása, d) környezetvédelmi: da) települési szilárdhulladék-lerakókat érintõ rekultivációs programok végrehajtása, db) települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek, dc) szennyvízelvezetés és -tisztítás, célú, valamint e) az óvodai nevelési és alapfokú oktatási intézmények, f) szociális és gyermekjóléti ellátást nyújtó intézmények, g) a helyi közutak, kerékpárutak és h) közterületek infrastrukturális fejlesztéseihez elnyert uniós támogatás saját forrás kiegészítéséhez nyújtható be. (3) A pályázó EU Önerõ Alap támogatást akkor igényelhet, ha a fejlesztés nem kezdõdött meg, vagy amennyiben a fejlesztés megvalósítása folyamatban van, annak mûszaki-pénzügyi lezárása az EU Önerõ Alap támogatási igény benyújtását követõ 60 napon belül nem történik meg. (4) A pályázó az EU Önerõ Alap támogatásra benyújthatja igényét abban az esetben is, ha az uniós támogatást az általa fenntartott költségvetési szerv nyerte el.

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY 3. §

(1) Az EU Önerõ Alap támogatás mértéke – kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat – nem haladhatja meg a pályázó költségvetésében vállalt saját forrásának százalékában kifejezve a) a 2. § (2) bekezdés c) pontja szerinti pályázat esetében a 60%-ot, b) a 2. § (2) bekezdés a), d), e) és g) pontja szerinti pályázat esetében az 50%-ot, c) a 2. § (2) bekezdés b) és f) pontja szerinti pályázat esetében a 40%-ot, d) a 2. § (2) bekezdés h) pontja szerinti pályázat esetében a 30%-ot. (2) Ha a pályázat szerinti fejlesztés több támogatható célhoz is kapcsolódik, akkor az EU Önerõ Alap támogatás mértékét a pályázó által célonként kidolgozott részletes költségvetés és az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás alapján kell meghatározni. A célonként kidolgozott részletes költségvetés hiányában az EU Önerõ Alap támogatás a legalacsonyabb támogatási intenzitású cél alapján kerül meghatározásra. (3) A jóváhagyott EU Önerõ Alap támogatás összege pályázatonként a 900 millió forintot nem haladhatja meg. (4) Ha a pályázó a) a kedvezményezett térségekrõl szóló kormányrendelet 2. számú mellékletében meghatározott komplex programmal segítendõ leghátrányosabb helyzetû kistérségek területén lévõ települések közé tartozik, és b) a 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetõ szabályairól és felelõs intézményeirõl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdés d) pontja alapján kistérségi programban meghatározott, és jelen rendelet 2. § (2) bekezdésében megjelölt célok megvalósítását célzó projekt megvalósításához nyert uniós támogatást, akkor az EU Önerõ Alap támogatás mértéke elérheti a pályázó saját forrásának 75%-át. (5) Az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 107. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó korábban megítélt támogatások esetében a támogatás az e rendelet alapján nyújtható önerõ támogatással együttesen nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetõnek nyilvánításáról szóló (általános csoportmentességi rendelet) 800/2008/EK bizottsági rendeletben, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, illetve az Európai Bizottság határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy legmagasabb támogatási összeget.

625

3. Pályázati nyomtatványok 4. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell: a) az uniós támogatási szerzõdést vagy az azt helyettesítõ támogatói okiratot, b) önkormányzat pályázata esetében az uniós pályázat megvalósításához biztosított saját forrás vállalását tanúsító képviselõ-testületi vagy közgyûlési határozat hitelesített kivonatát, vagy a képviselõ-testület, közgyûlés költségvetési rendeletbe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatát, kistérségi társulás esetében a társulási tanács határozatának hitelesített kivonatát, a Ttv. szerinti társulás esetében valamennyi, a pályázatban részt vevõ önkormányzat saját forrás vállalását tanúsító képviselõ-testületi vagy közgyûlési határozatának hitelesített kivonatát vagy a képviselõ-testület, közgyûlés költségvetési rendeletbe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatát, c) települési önkormányzatok társulása esetében a társulási megállapodást, d) az e rendelet mellékletei szerinti, a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett – a 2. §-ban és 3. §-ban foglaltak figyelembevételével kitöltött – adatlapokat, e) a polgármester nyilatkozatát a 2. § (3) bekezdésében és a 3. § (5) bekezdésében foglalt feltétel fennállásáról, valamint arról, hogy a fejlesztés az önkormányzatok, illetve társulásaik vagyonának gyarapodását eredményezi, f) kistérségi társulás esetében a társulási tanács határozatát arra vonatkozóan, hogy a fejlesztéssel a társulás valamennyi tagja egyetért, g) a 3. § (2) bekezdése esetében a célonként kidolgozott részletes költségvetést. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti képviselõ-testületi, közgyûlési, társulási tanácsi határozatnak vagy polgármesteri nyilatkozatnak a következõket kell tartalmaznia: a) a pályázó megnevezését, b) a képviselõ-testület, közgyûlés, társulási tanács határozatának számát, c) a tervezett fejlesztés ca) pontos megnevezését, cb) összköltségét, cc) pénzügyi ütemezését, cd) pénzügyi forrásainak összetételét és azok éves ütemezését, d) a saját forrás biztosításának módját, amely megfelel az 1. § 3. pontjában foglaltaknak. 4. Pályázati eljárás 5. § (1) E rendelet alapján a pályázó 2010. október 1-jéig nyújthat be pályázatot a Magyar Államkincstár területileg

626

BELÜGYI KÖZLÖNY

illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság). A határidõ elmulasztása jogvesztõ. (2) A pályázati adatlapokat az ebr42 információs rendszerbe (http://ebr42.otm.gov.hu) kell feltölteni, és az e rendszerbõl kinyomtatott adatlapokat egy eredeti és egy hitelesített másolati példányban kell benyújtani. A másolati példányt az önkormányzat jegyzõje, kistérségi társulás esetében a társulás székhely települése önkormányzatának jegyzõje, elkülönült munkaszervezet esetében a munkaszervezet vezetõje hitelesíti. (3) Az Igazgatóság a felülvizsgált pályázatok eredeti példányát – véleménye csatolásával – a pályázat benyújtását követõ 10 munkanapon belül, de legkésõbb október 20-ig postai úton továbbítja a miniszter részére. (4) Amennyiben a miniszter a pályázatok vizsgálata során további tájékoztatást, illetve dokumentumok megküldését tartja szükségesnek, a pályázók ezt – külön felhívásra – kötelesek részére 6 munkanapon belül teljesíteni. 5. Bírálat eljárásrendjének szabályai 6. § (1) Az EU Önerõ Alap támogatásról a miniszter a pályázatoknak, vagy a hiánypótlás(ok)nak a minisztériumba érkezését követõ 60 munkanapon belül – folyamatos elbírálás keretében – dönt. (2) A rendelkezésre álló tárgyévi elõirányzat felhasználása függvényében a miniszter az igényeltnél alacsonyabb összegû támogatás megítélésére – kivéve a 3. § (4) bekezdése szerinti esetet – is jogosult. Ebben az esetben a támogatási szerzõdés megkötése elõtt az érintett önkormányzattal, illetve társulással egyeztetni szükséges. (3) A miniszter döntésérõl az elbírálást követõ 15 munkanapon belül értesíti a pályázókat. (4) A megítélt EU Önerõ Alap támogatás vissza nem térítendõ támogatás, amely a fejlesztés teljes idõtartamára vonatkozóan kerül megállapításra. (5) A támogatási döntést a minisztérium honlapján a döntést követõ 15 napon belül nyilvánosságra kell hozni.

7. § Nem részesülhet támogatásban a pályázó, ha a) nem fejlesztési célú uniós támogatáshoz igényli a szükséges saját forrás kiegészítését, b) adósságrendezési eljárás alatt áll, c) a támogatás alapját képezõ okiratban – kivéve a 2. § (4) bekezdése szerinti esetet – nem a pályázó a kedvezményezett, d) a támogatás alapját képezõ okiratban a pályázó mellett önkormányzati körön kívüli pályázó vagy szerzõdõ fél is megjelenik,

6. szám

e) az elnyert EU-támogatásra kiírt pályázathoz szükséges saját forrás finanszírozására vonatkozó elõírások azt nem teszik lehetõvé, f) a pályázatban foglalt adatok nem egyeznek meg a támogatás alapját képezõ okirat pénzügyi-mûszaki adataival, g) a hiánypótlás, valamint a miniszter kérésére megtett kiegészítések, módosítások ellenére az igénylésben szereplõ adatok, valamint a becsatolt dokumentumok hiányosak, hibásak, h) hiánypótlási kötelezettségének határidõre nem tett eleget.

8. § (1) Az EU Önerõ Alap támogatás meghatározása a támogatás alapját képezõ okiratban rögzített adatok és a pályázó költségvetésében vállalt saját forrás összege alapján történik. (2) Az EU Önerõ Alap támogatásra vonatkozó támogatási szerzõdésben a támogatás százalékos mértéke, összege és ütemezése a támogatás alapját képezõ okiratban foglalt adatok alapján kerül rögzítésre. (3) Amennyiben a támogatás alapját képezõ okiratban nem forintban, hanem euróban jelennek meg a finanszírozáshoz szükséges források, és az átváltás árfolyamáról nem rendelkeznek a dokumentumok, akkor 270,9 Ft/euró átváltási mértékkel történik a forint összegek meghatározása, és ez képezi a további számítások alapját. 6. Támogatási szerzõdés megkötése, szerzõdéskötési feltételek 9.§ (1) Az EU Önerõ Alap támogatás felhasználásának feltételeit a miniszter és a pályázó támogatási szerzõdésben rögzíti. (2) A támogatási szerzõdés miniszter által aláírt 4 példánya a pályázónak megküldésre kerül. A pályázó a támogatási szerzõdés 3 eredeti, az arra jogosult aláírásával ellátott példányát legkésõbb a kézhezvételtõl számított 20 munkanapon belül visszaküldi.

10. § A támogatás folyósításának feltétele olyan támogatási szerzõdés megkötése, amelybõl egyértelmûen megállapíthatóak: a) a pályázó által megvalósítandó fejlesztésnek az uniós támogatási szerzõdés szerinti pontos megnevezése és azonosító adatai, b) az EU Önerõ Alap támogatás százalékos mértéke, összege és éves ütemezése,

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

c) az EU Önerõ Alap támogatás folyósításának feltétele, d) az EU Önerõ Alap támogatás felhasználásának feltételei, e) a pályázó által vállalt kötelezettségek nem vagy részbeni teljesítése esetében irányadó, a 12. § szerinti jogkövetkezmények. 7. A támogatás folyósítása 11. § (1) Az EU Önerõ Alap támogatást a támogatási szerzõdésben foglaltak szerint, teljesítményarányosan, a miniszter utalványozása alapján a Magyar Államkincstár folyósítja a pályázó költségvetési elszámolási számlájára. (2) Az EU Önerõ Alap támogatás folyósítása: a) az uniós támogatási szerzõdésben foglalt kifizetési ütemezéshez igazodik, és b) évenkénti összege nem haladhatja meg az EU Önerõ Alap támogatási szerzõdésben meghatározott évenkénti üteme(ke)t, kivéve, ha a fejlesztés megvalósítása során ba) elõzõ évi maradvány felhasználása történik, vagy bb) az uniós támogatási szerzõdés módosításával az uniós támogatás évek közötti átütemezésére kerül sor. (3) Amennyiben év közben a rendelkezésre álló tárgyévi elõirányzat a (2) bekezdés szerinti kifizetésekhez nem nyújt fedezetet, akkor az EU Önerõ Alap támogatás folyósítása eltérhet az uniós támogatási szerzõdésben foglalt kifizetési ütemezéstõl.

627

lesztés esetében további fejlesztési forrásokhoz jut (saját forrás további kiváltása). (4) Amennyiben az EU Önerõ Alap támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettség megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, valamint ha a szerzõdést érintõ adatok és körülmények változnak, a pályázó haladéktalanul köteles e tényt írásban a miniszternek bejelenteni. Ebben az esetben a pályázónak a támogatás egészérõl vagy egy részérõl le kell mondania, továbbá a feleknek a támogatási szerzõdést fel kell bontaniuk vagy azt az új körülményeknek megfelelõen módosítaniuk kell. 9. Ellenõrzés, monitoring 13. § A pályázó köteles a) az EU Önerõ Alap támogatás felhasználását – számlákkal és az egyéb szükséges dokumentumokkal alátámasztva – elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenõrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenõrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, a kért dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, valamint b) az EU Önerõ Alap támogatás felhasználásáról tárgyév december 31-ei fordulónappal a mindenkori zárszámadás keretében és annak rendje szerint elszámolni. 10. Átmeneti és záró rendelkezések 14. §

8. Jogtalan felhasználás 12. § (1) Az EU Önerõ Alap támogatás – az államháztartásról szóló törvényben rögzítetteken kívül – jogtalan felhasználásának minõsül, ha a pályázó (illetve költségvetési szerve) elveszti az uniós támogatásra való jogosultságát. (2) Amennyiben a támogatás alapját képezõ okirat bármely pontjának megsértése miatt a pályázónak az uniós támogatást vissza kell fizetnie, az EU Önerõ Alap támogatás arányos részérõl is köteles lemondani és a támogatást a központi költségvetésbe vissza kell fizetnie. (3) A pályázó köteles az EU Önerõ Alap támogatást részben vagy egészben visszafizetni, ha a pályázó a fejlesztés összköltségének növekedése nélkül saját forrásból, átvett pénzeszközbõl, fejlesztési célú költségvetési támogatásból vagy támogatásértékû bevételként az adott fej-

(1) E rendelet – a (2) bekezdés kivételével – a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti az önkormányzatok és jogi személyiségû társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2009. évi támogatásának rendjérõl szóló 19/2009. (IV. 8.) ÖM rendelet (a továbbiakban: R.). (3) A (2) bekezdés 2010. május 15-én lép hatályba. (4) A minisztériumba az R. alapján 2009. évben beérkezett, de el nem bírált EU Önerõ Alap pályázatok esetében a döntés az EU Önerõ Alap támogatás költségvetési forrás terhére történik, a támogatási igények elbírálása esetében az R. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Varga Zoltán s. k., önkormányzati miniszter

628

BELÜGYI KÖZLÖNY

6. szám

1. melléklet a 8/2010. (II. 26.) ÖM rendelethez Adatlap EU Önerõ Alap igényléséhez I. Pályázó adatai: 1. Önkormányzat/többcélú kistérségi társulás neve: 2. Önkormányzati társulás (kivéve többcélú kistérségi társulás 1) neve: 3. Önkormányzat/Székhely önkormányzat/Többcélú Kistérségi Társulás elérhetõsége: Fax: Tel.: e-mail: 4. Önkormányzat/Székhely önkormányzat/Többcélú Kistérségi Társulás adószáma: 5. Önkormányzat/Székhely önkormányzat/Többcélú Kistérségi Társulás törzsszáma: 6. Az EU Önerõ Alap igénylést elõkészítõ személy(ek) neve: 7. Az EU Önerõ Alap igénylést elõkészítõ személy(ek) telefonszáma: 8. Az EU Önerõ Alap igénylést elõkészítõ személy(ek) e-mail címe: II. A támogatandó feladat megjelölése: 1. Az elnyert uniós támogatás megjelölése: 2. Az uniós támogatási szerzõdés megkötésére jogosult szervezet megnevezése: 3. Az uniós támogatási szerzõdés/nyertes pályázat azonosítója: 4. A fejlesztésnek az uniós támogatási szerzõdésben/nyertes pályázatban megjelölt megnevezése: 5. A fejlesztés rövid leírása (a beadott uniós pályázatban megjelölt mûszaki tartalomnak megfelelõen!): III. Nyilatkozat: Hozzájárulok, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. § (14) bekezdésében meghatározott adatokat a 18/C. § (12) és (13) bekezdésében felsorolt szervek a 13/A. § (5)–(8) bekezdésben, valamint a 18/C. § (12)–(13) bekezdésben foglaltak szerint felhasználják. Kelt: ......................., 20 ... év ..................... hó ........... nap ................................................................................................. az önkormányzatot/Társulást képviselõ aláírása Az I. 2. pont szerinti társulásnak (valamennyi tagot feltüntetve) a 2. mellékletet is kell töltenie!

2. melléklet a 8/2010. (II. 26.) ÖM rendelethez A Pályázó Társulás adatai Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 8. 9. 10.

KSH kód

Önkormányzat neve

Az önkormányzatra jutó összes saját EU Önerõ Alap támogatás maximális forrás mértéke a 3. §-ban foglaltak szerint (forint) (%-ban)

Önkormányzatra jutó maximális EU Önerõ Alap támogatás (forint)

6. szám Sorszám

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58.

BELÜGYI KÖZLÖNY KSH kód

Önkormányzat neve

Az önkormányzatra jutó összes saját EU Önerõ Alap támogatás maximális forrás mértéke a 3. §-ban foglaltak szerint (forint) (%-ban)

629 Önkormányzatra jutó maximális EU Önerõ Alap támogatás (forint)

630 Sorszám

BELÜGYI KÖZLÖNY KSH kód

Önkormányzat neve

6. szám

Az önkormányzatra jutó összes saját EU Önerõ Alap támogatás maximális forrás mértéke a 3. §-ban foglaltak szerint (forint) (%-ban)

Önkormányzatra jutó maximális EU Önerõ Alap támogatás (forint)

59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. Saját forrás mindösszesen:

3. melléklet a 8/2010. (II. 26.) ÖM rendelethez A Pályázó fejlesztésének pénzügyi adatai Pályázó neve: EU Önerõ Alap támogatás maximális mértéke a 3. §-ban foglaltak szerinti számítás alapján (%-ban) A) Az uniós támogatással elismert és elszámolható költségek alapján számított beruházási összköltség (Ft): Források megnevezése

1. EU Alapokból igényelt forrás összege 2. A fejlesztéshez hazai társfinanszírozás keretében biztosított összeg 3. A Pályázó összes saját forrása (3.1.+3.2.) 3.1. A Pályázó által költségvetésének terhére Vállalt saját forrás összege

2010. év

2011. év

2012. év

2013. év

2014. év

Összesen: (forint)

BELÜGYI KÖZLÖNY

6. szám Források megnevezése

2010. év

2011. év

631 2012. év

2013. év

2014. év

Összesen: (forint)

3.2. Hitel 4. Egyéb források összesen (4.1.+4.2.+4.3. ) 4.1. Lakossági hozzájárulás 4.2. Egyéb magánforrás 4.3. Egyéb szervezetek támogatása 5. A beruházás összköltsége (1.+2.+3.+4.) Az EU Önerõ Alapból igényelhetõ támogatás maximális összege: A Pályázó által igényelt EU Önerõ Alap támogatás összege:

B) Az uniós támogatással el nem ismert beruházási költségek (Ft): Megnevezés Összeg: Összesen:

C) Beruházási költségek mindösszesen (A+B): Nyilatkozat: Hozzájárulok, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. § (14) bekezdésében meghatározott adatokat a 18/C. § (12) és (13) bekezdésében felsorolt szervek a 13/A. § (5)–(8) bekezdésben, valamint a 18/C. § (12)–(13) bekezdésben foglaltak szerint felhasználják.

Kelt: ......................., 20.... év ..................... hó ........... nap

....................................................................................... az önkormányzatot/Társulást képviselõ aláírása

632

BELÜGYI KÖZLÖNY

Az oktatási és kulturális miniszter 8/2010. (III. 2.) OKM rendelete a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekrõl és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közremûködés feltételeirõl szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdés b) és i) pontjában, valamint 95. § (1) bekezdés l) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. § A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekrõl és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közremûködés feltételeirõl szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A pedagógiai intézet a (2) bekezdés szerinti megállapodást a megrendelõ igénye szerint köti meg, és – amennyiben arra a megrendelõ igényt tart – segítséget nyújt a szaktanácsadó kiválasztásához. A pedagógiai intézet a szaktanácsadó felhatalmazása alapján adhat tájékoztatást a szaktanácsadó adatairól azok részére, akik szaktanácsadót kívánnak igénybe venni. A pedagógiai intézet a szaktanácsadó kérésére és hozzájárulása alapján – a honlapján, szaktanácsadói névjegyzék formájában – nyilvánosságra hozza a szaktanácsadók adatait. (5) A pedagógiai intézetek megállapodhatnak egymással arról, hogy közösen szervezik meg a szaktanácsadást. A szaktanácsadók hozzájárulása alapján a pedagógiai intézetek közösen is nyilvánosságra hozhatják a szaktanácsadók adatait, illetve egymás névjegyzékérõl is igénybe vehetik a szaktanácsadót.”

2. § (1) Az R. „A KISEBBSÉGI PEDAGÓIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK MEGSZERVEZÉSE” cím helyébe a következõ cím és az azt követõ alcím lép: „AZ ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK Közös rendelkezések” (2) Az R. 12/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „12/A. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni azokat a pedagógiai szakmai-szolgáltatásokat, amelyek megszervezése az önkormányzati feladatellátás körében nem oldható meg hatékonyan, továbbá amelyek az ágazati irányítás feladatait segítik.

6. szám

(2) Az országosan szervezett pedagógiai-szakmai szolgáltatások tekintetében a 7–10. §-ban foglaltakat a 12/A–12/G. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet (a továbbiakban: Intézet) szervezi. Az Intézet feladatainak végrehajtásában a fenntartóval kötött megállapodás alapján részt vesz a pedagógiai intézet. (4) Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatással kapcsolatos feladatokat – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – az Intézet látja el. Az Intézet a szaktanácsadói feladatok ellátására nyilvános pályázatot ír ki, amelyet a honlapján tesz közzé. A nyilvános pályázatot úgy kell meghirdetni, hogy arra folyamatosan, egész évben jelentkezni lehessen. Annak a jelentkezését el kell fogadni, aki az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelel. Az, akinek a jelentkezését az Intézet nem fogadta el, tizenöt napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: OH) fordulhat a döntés felülvizsgálatát kérve. Az OH a közigazgatási hatósági eljárás rendje szerint hoz döntést. (5) Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások körében az Intézet gondoskodik a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítésérõl. E körben feladata tanácskozások, pedagógiai napok, szakmai ankétok, fórumok, tapasztalatcserék szervezése, szakmai pályázatok kiírása, kísérletek, kutatások indítása vagy az azokban való részvétel. (6) Az Intézet által nyújtott országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik a pedagógiai intézetek pedagógiai-szakmai szolgáltató tevékenységét.”

3. § Az R. a következõ 12/B–12/G. §-sal, valamint az azokat megelõzõ alcímekkel egészül ki: „A kisebbségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások 12/B. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást, kollégiumi nevelést segítõ pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat (a továbbiakban: kisebbségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások). (2) A kisebbségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások keretei között a szaktanácsadást nyelvterületenként, intézménytípusonként kell megszervezni, oly módon, hogy a szaktanácsadás a nevelési-oktatási intézmények által ellátott valamennyi nevelõ és oktató munkához biztosítva legyen. (3) Szaktanácsadói feladatot az láthat el, aki a Kt. 17. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel, amennyiben a Kt. 17. § (10) bekezdésében meghatározott szakmai gyakorlatot nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó nevelési-oktatási intézményben szerezte.

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

A közoktatás-fejlesztési pályázatok lebonyolítását segítõ pedagógiai-szakmai szolgáltatások 12/C. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a nemzetközi és hazai közoktatás-fejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó szaktanácsadást. (2) A közoktatás-fejlesztési pályázati pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében szervezett szaktanácsadás területei a következõk: a) az intézményszervezési, intézmény-átszervezési, intézménymûködési helyzetelemzõ, az intézményvezetés munkáját elemzõ, szervezetfejlesztõ szaktanácsadás, amelynek feladatait a szervezetfejlesztési folyamat-szaktanácsadó látja el, b) a pedagógiai tevékenységet elemzõ, fejlesztéstámogató szaktanácsadás, amelynek feladatait a pedagógiai fejlesztési folyamat-szaktanácsadó (mentor) látja el. (3) A fejlesztési komplex-szaktanácsadást végzõ szaktanácsadónak azt kell igazolnia, hogy a (4) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott területen felkészültséggel rendelkezik. (4) A közoktatás-fejlesztési pályázati pedagógiai-szakmai szolgáltatások keretében szervezett szaktanácsadás ellátására szaktanácsadó az lehet, aki a Kt. 17. § (10) bekezdésében meghatározottak teljesítése mellett a pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az adott szakterülethez illeszkedõen a) a kompetencia alapú oktatás pedagógiai módszertani, szakmai kultúráját vagy b) a sajátos nevelési igényû, a nemzetiségi, a migráns és a tehetséggondozást igénylõ tanulók együttnevelésének megszervezését vagy c) a pedagógiai feladatok ellátásának oktatás-szervezési, irányítási és szervezetalakítási ismereteit. (5) A (3)–(4) bekezdésben elõírt feltételeket az is teljesíti, aki a (4) bekezdésben meghatározott akkreditált pedagógus-továbbképzésben oktatóként részt vett legalább húsz óra idõtartamban, vagy az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselõje. Az annak a feltételnek való megfelelést, hogy valaki az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselõje, szakmai önéletrajzzal és legalább kettõ szakmai ajánlással, továbbá publikációs jegyzékkel kell igazolni. A különleges gondozás feladatait segítõ pedagógiai-szakmai szolgáltatások 12/D. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a különleges gondozás keretében nyújtott nevelést és oktatást segítõ a) pedagógiai értékelés körébõl a mérési rendszerek mûködtetését, a feladatbankok és mérõeszközök fejlesztését, hozzáférhetõségük biztosítását, a pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését, b) igazgatási, pedagógiai szolgáltatás körébõl a közgazdasági, jogi, pénzügyi és egyéb információk gyûjtését, rendelkezésre bocsátását, e körbõl tájékoztatás adását,

633

c) szaktanácsadást. (2) Az országosan szervezett pedagógiai értékelés és szaktanácsadás keretében kell segítséget nyújtani a) a pedagógiai szakszolgálat intézményének a szakértõi véleményt megalapozó diagnosztikai tevékenység szakmai kritériumai egységességének érvényesüléséhez, b) a pedagógia szakszolgálat feladatait ellátó közoktatási intézmény fenntartójának és a pedagógiai szakszolgálat intézményének a szakértõi véleményben meghatározottak végrehajtásához, a nevelési-oktatási intézményekkel való kapcsolattartás kialakításához, c) az iskolapszichológusok feladatainak ellátásához. (3) A különleges gondozást igénylõ gyermekek, tanulók nevelését, oktatását segítõ szaktanácsadást oly módon kell megszervezni, hogy a szaktanácsadás a szakszolgálat intézményei által ellátott valamennyi nevelõ, oktató, fejlesztõ munkához biztosítva legyen. (4) Szaktanácsadó az lehet, aki a Kt. 17. § (10) bekezdésében meghatározott szakmai gyakorlatot a megfelelõ pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben vagy olyan nevelési-oktatási intézményben szerezte, ahol különleges gondozást igénylõ gyermekek nevelése-oktatása folyik. A konfliktuskezelést segítõ pedagógiai-szakmai szolgáltatások 12/E. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a konfliktuskezelési gyakorlat elterjedését szolgáló a) pedagógiai értékelés körébõl az intézményi konfliktushelyzetek kialakulásához vezetõ okok feltárását, a konfliktushelyzeteket elemzõ pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését, b) igazgatási, pedagógiai szolgáltatás körébõl a konfliktushelyzetekhez kapcsolódó jogi és egyéb információk gyûjtését, rendelkezésre bocsátását, e körben tájékoztatás adását, c) szaktanácsadás keretében történõ segítségnyújtást ahhoz, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetõi, alkalmazottai, szülõi szervezete, diákönkormányzata megismerje azokat az eljárásokat, gyakorlatokat, amelyekkel megelõzhetõ a konfliktushelyzetek kialakulása, illetve amelyekkel feloldhatók a konfliktushelyzetek, orvosolhatók a sérelmek. (2) Szaktanácsadó az lehet, aki a Kt. 17. § (10) bekezdésében meghatározottak teljesítése mellett a szakirányú tanári szakképzettség megszerzésekor vagy szakirányú továbbképzés keretében részt vett a konfliktuskezelés ismereteire történõ felkészítésben vagy pszichológus, pedagógiai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus, szociálpedagógus szakképzettséggel rendelkezik. A halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek, tanulók nevelését, oktatását segítõ pedagógiai-szakmai szolgáltatások 12/F. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a halmozottan hátrányos helyzetû

634

BELÜGYI KÖZLÖNY

gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának megszervezését és ellátását segítõ a) szaktanácsadás körébõl az IPR-alapú pedagógiai, módszertani tevékenységet elemzõ, valamint az intézményszervezési, intézménymûködési helyzetelemzõ szaktanácsadást, amelynek feladatait IPR folyamat-szaktanácsadó látja el, b) szaktanácsadás körébõl az esélyegyenlõség-elvû oktatásszervezési tevékenységet elemzõ, módszertani szaktanácsadást, fejlesztéstámogató szaktanácsadást, amelynek feladatait az esélyegyenlõségi pedagógiai fejlesztési folyamat-szaktanácsadó (mentor) látja el, c) pedagógiai értékelés körébõl a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek, tanulók felkészítésének megszervezéséhez, az ellátás eredményességének megismeréséhez szükséges elemzõ pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését, d) igazgatási, pedagógiai szolgáltatás körébõl a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek, tanulók ellátásához kapcsolódó, az intézményvezetés munkáját fejlesztõ jogi és egyéb információk gyûjtését, rendelkezésre bocsátását, e körben tájékoztatás adását, valamint az esélyegyenlõségi feladatok végrehajtásának segítését. (2) Szaktanácsadó az lehet, aki a Kt. 17. § (10) bekezdésében meghatározottak teljesítése mellett pedagógus-továbbképzés keretében az IPR alkalmazásához kapcsolódó ismereteket szerzett, ennek keretében elvégezte „Az intézményi tanácsadás folyamatára történõ felkészítés – hátrányos helyzetû gyermekek integrált oktatása, együttnevelése szakterület” vagy az „Integrációs tanácsadók felkészítése az óvodai intézményi folyamat-tanácsadásra” IPR szaktanácsadók továbbképzést, vagy a közoktatási esélyegyenlõségi mentorok számára szervezett továbbképzésen részt vett. (3) Az Intézet feladatait e szolgáltatások tekintetében az Országos Oktatási Integrációs Hálózat látja el. Az országos mérési-értékelési tevékenységet segítõ pedagógiai-szakmai szolgáltatások 12/G. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni az országos mérésértékelés eredményei alapján az intézményértékeléshez szükséges fejlesztési eszközök kidolgozását, elterjesztését, ennek keretében a) a pedagógiai értékelés körébõl az országos mérés-értékelés megállapításainak elemzését segítõ, a feltárt lemaradások megszüntetését szolgáló intézkedések kidolgozásához szükséges pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök fejlesztését, kidolgozását és módszerek megismertetését, b) a szaktanácsadás körébõl a segítségnyújtáshoz szükséges országos fejlesztési eszközöket ahhoz, hogy az iskola fenntartója és az iskola vezetõi, pedagógusai elkészítsék, bevezessék és végrehajtsák azt az intézkedési tervet, amely a pedagógiai tevékenység színvonalának az emeléséhez szükséges. (2) Szaktanácsadó az lehet, aki a Kt. 17. § (10) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése mellett

6. szám

a szervezetfejlesztés, pedagógiai fejlesztés, mérés, értékelés területén szakképzettséggel rendelkezik vagy jogszabályban meghatározott, azzal egyenértékû szakirányú szakképzettséget szerzett.”

4. § Az R. 14. §-a a következõ (6)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Azok, akik e rendelet hatálybalépésének napján az oktatási és kulturális miniszter által kiadott, esélyegyenlõségi feladat ellátására jogosító esélyegyenlõségi szakértõi megbízással rendelkeznek, 2013. december 31-ig a 12/F. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatokat mint szaktanácsadók elláthatják. (7) A közoktatás-fejlesztési pályázati pedagógiai-szakmai szolgáltatás körében szaktanácsadónak 2013. december 31-ig el kell fogadni azt, aki a) a Nemzeti Fejlesztési Terv I. (a továbbiakban: NFT I.) Humánerõforrás Fejlesztés Operatív Program (továbbiakban: HEFOP) 3.1 „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésének támogatása” pályázati konstrukció keretében pedagógus-továbbképzésként elsajátította az adott szakterülethez illeszkedõen: aa) a kompetencia alapú oktatás pedagógiai módszertani, szakmai kultúráját vagy ab) a pedagógiai feladatok ellátásának oktatás-szervezési, irányítási és szervezetalakítási ismereteit; b) az NFT I. HEFOP 2.1. Hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlõségének biztosítása az oktatásban pályázati konstrukció keretében szervezett, a „Hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlõségének biztosítása az oktatási rendszerben” címû továbbképzésben vett részt.”

5. § Az R. a következõ 14/A. §-sal egészül ki: „14/A. § (1) E rendelet hatálybalépésétõl az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által a honlapján közzétett, szaktanácsadói feladatok ellátására jogosult személyek jegyzékét az Intézet honlapján szaktanácsadói névjegyzék formájában közzé kell tenni. (2) E rendelet hatálybalépésétõl 2013. december 31-ig a konfliktuskezelést segítõ pedagógiai-szakmai szolgáltatások tekintetében szaktanácsadó lehet az is, aki a Kt. 17. § (10) bekezdésében meghatározottak teljesítése mellett legalább hatvanórás akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében részt vett a konfliktuskezelés ismereteire történõ felkészítésben.”

6. § Az R. 15. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

„(2) A 14. § (6)–(7) bekezdése, valamint a 14/A. § (2) bekezdése és a jelen bekezdés 2014. január 1-jén hatályát veszti.”

7. § (1) A 2009/2010. tanév rendjérõl szóló 24/2009. (V. 25.) OKM rendelet (a továbbiakban: OKM rendelet) 2. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az iskola utolsó, befejezõ évfolyamán az utolsó tanítási nap] „b) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fenntartásában lévõ szakközépiskolákban 2010. március 12., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévõ szakképzõ iskolában 2010. június 4.,”. (2) Az OKM rendelet 1. számú melléklet II. Szakmai vizsgaidõszakok, vizsganapok cím 3. pontja helyébe a Melléklet lép.

635

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 12. § (1) bekezdésében az „A mûvelõdési és közoktatási” szövegrész helyébe „Az oktatásért felelõs” szövegrész, a „munkaügyi” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelõs” szövegrész, az R. 12. § (1) bekezdésében és 13. § (2) bekezdésében az „országos hatáskörû szerv” szövegrész helyébe a „központi államigazgatási szerv” szövegrész lép. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 8. § (7) bekezdése, valamint a 13. § (2) bekezdésében az „, azzal az eltéréssel, hogy a szaktanácsadással kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzat által fenntartott pedagógiai intézet és az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézet által közzétett szaktanácsadói névjegyzékben szereplõ szaktanácsadók vehetõk igénybe” szövegrész. (4) E rendelet a kihirdetését követõ tizedik napon hatályát veszti.

8. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ hetedik napon lép hatályba.

Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

Melléklet a 8/2010. (III. 2.) OKM rendelethez „3. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium irányítása alá tartozó, iskolai rendszerû szakképzésben oktatott szakképesítések írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgaidõpontjai: a) írásbeli: 2009. szeptember 24. 10.00 szóbeli és gyakorlati: 2009. október 12–16. b) írásbeli: 2010. január 5. 10.00 szóbeli és gyakorlati: 2010. január 18–22. c) írásbeli: 2010. március 16. szóbeli és gyakorlati: 2010. március 22–29.”

636

BELÜGYI KÖZLÖNY

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 15/2010. (III. 5.) KHEM rendelete a személyszállítási közszolgáltatási menetrendek egységes egyeztetési eljárásáról Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 19. §-ában, valamint a vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 29. és 30. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a vasúti közlekedésrõl szóló törvényben és az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló törvényben meghatározott egységes egyeztetési eljárásnak a vasúti és az autóbusszal végzett (a továbbiakban: közúti) menetrend szerinti személyszállítási közszolgáltatási menetrend (a továbbiakban: menetrend) elkészítésére, továbbá a Regionális Közlekedési Szakbizottság (a továbbiakban: RKSZ) szervezetének és mûködésének alapvetõ szabályaira terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában 1. menetrendi felhívás: a vasúti közlekedésrõl szóló törvényben, valamint az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló törvényben meghatározott célok és alapelvek figyelembevételével a közlekedésért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) által közzétett, a kiemelt feladatokat és a szolgáltatási megfelelés szempontjait közlekedési áganként tartalmazó dokumentum; 2. menetrendi tervezet: a szolgáltatók által elkészített dokumentum, amely meghatározza az átszállási csomópontok helyét, a járatok vagy vonatok gyakoriságát; 3. szolgáltató: a vasúti személyszállítási közszolgáltatás nyújtásában érdekelt vállalkozó vasúti társaság és a közúti személyszállítási közszolgáltatás nyújtásában érdekelt társaság; 4. tanulmány menetvonal: a tervezetben szereplõ vonatok pályahálózat mûködtetõ által megadott paraméterek alapján kidolgozott menetvonalai. 2. A Regionális Közlekedési Szakbizottság 3. § Az RKSZ-ek illetékességi területét az 1. melléklet tartalmazza.

6. szám 4. §

(1) Az RKSZ elnökét a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társaság adott régióban illetékes Regionális Közlekedésszervezési Irodája (a továbbiakban: KTI–RKI) javaslatának figyelembevételével a miniszter bízza meg. (2) Az RKSZ alelnöke a KTI–RKI vezetõje. (3) Az RKSZ további tagjait a) az érintett régióhoz tartozó megyei jogú városok fõjegyzõje, b) az érintett régióhoz tartozó megyei önkormányzatok közgyûlése, c) az érintett régióban létrejött közlekedési célú kistérségi társulások, d) az érintett régió regionális munkaügyi központjának fõigazgatója, e) az érintett régió regionális fejlesztési tanácsa és f) az érintett régió kistérségi fejlesztési tanácsai, g) az elnök, az alelnök és az a)–f) pontban felsorolt tagok által konszenzussal megnevezett, a tagok megítélése szerint a civil érdekeket felelõsen képviselõ szakmai érdek-képviseleti szervezetek javaslata alapján a b), és az f–g) pont tekintetében megyénként egy fõt, az a) és a c) pontok tekintetében egy-egy fõt, d) pont tekintetében régiónként egy fõt, a miniszter kéri fel. (4) A Közép-Magyarországi RKSZ tekintetében a miniszter a Budapesti Közlekedés-Szervezõ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társaság (a továbbiakban: BKSZ) javaslata alapján is felkér egy személyt a részvételre.

5. § (1) Az RKSZ az illetékessége szerinti régióban a következõ feladatokat látja el: a) javaslattétel az állami finanszírozási kereteken belül az adott régióra vonatkozó helyközi személyszállítási közszolgáltatás regionális szintjének minõségi és mennyiségi paramétereinek meghatározására, valamint az országos közszolgáltatási menetrendek adott régióra vonatkozó elemeinek véleményezése, b) javaslattétel a közlekedési infrastruktúra- és hálózatfejlesztésekre, c) javaslattétel a régiós vagy a régiót érintõ közösségi közlekedési rendszer korszerûsítésére, d) részvétel a menetrendnek az egységes egyeztetési eljárás során a régióban érintett kistérségekkel, önkormányzatokkal, szakmai érdek-képviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel történõ egyeztetésében, e) a régiónak a szomszédos régiók egységes egyeztetési eljárásában történõ képviselete,

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

f) javaslattétel a területi (megyei, kistérségi) kiegészítõ források alapján történõ többlet szolgáltatások meghatározására, és g) közremûködés a menetrend elõkészítésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségeknek, valamint a menetrendi felhívásnak és menetrendi koncepciónak megfelelõen az érintett közlekedési szolgáltatókkal, a szomszédos régiókkal, valamint a miniszterrel együttmûködve a régió közösségi közlekedésére vonatkozó menetrend elõkészítésében. (2) Az RKSZ a KTI–RKI szakmai támogatásával látja el feladatát. (3) Az RKSZ ügyrendjét maga alkotja meg és a miniszter hagyja jóvá. 3. Az egységes egyeztetési eljárás 6. § (1) Az egységes egyeztetési eljárásban a vasúti közlekedésrõl szóló törvényben, valamint az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló törvényben meghatározott szervezeteken túl a KTI–RKI és – a budapesti elõvárosi viszonylatok tekintetében – a BKSZ vesz részt. (2) Az RKSZ kizárólag a regionális egységes egyeztetési eljárásban vesz részt. (3) Az egységes egyeztetési eljárást a KTI–RKI koordinálja.

637 8. §

(1) A miniszter legkésõbb a menetrend hatálybalépését megelõzõ tizenötödik hónap második hétfõjéig közzéteszi a menetrendi felhívást. (2) Az egységes egyeztetési eljárás a menetrendi felhívásnak a miniszter által vezetett minisztérium honlapján történõ közzétételével indul meg.

9. § (1) A szolgáltatók a közzétett menetrendi felhívással összhangban vonali menetrendi tervezetet készítenek és megküldik a VPSZ, továbbá a KTI–RKI és az RKSZ részére a) a nemzetközi vonatok által érintett viszonylatokra vonatkozóan legkésõbb a menetrend hatálybalépését megelõzõ tizenharmadik hónap második hétfõjéig, és b) a nemzetközi vonatok által nem érintett viszonylatokra vonatkozóan legkésõbb a menetrend hatálybalépését megelõzõ tizenkettedik hónap második hétfõjéig. (2) A vonali menetrendi tervezetben elkülönített módon kell feltüntetni a vasúti és a közúti személyszállításra, a 7. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott egyes viszonylatokra, és az egyéb közlekedési szolgáltatókkal való átszállási, csatlakozási pontokra vonatkozó információkat.

10. § 7. § (1) Az egységes egyeztetési eljárás országos és regionális egységes egyeztetési eljárásból áll. (2) Az országos egységes egyeztetési eljárás a) a nemzetközi, b) a budapesti indulási vagy végpontú, c) a nem szomszédos régiók közötti (távolsági), és d) a budapesti elõvárosi viszonylatokra vonatkozó menetrend tervezetének kidolgozására és egyeztetésére irányul. (3) A regionális egységes egyeztetési eljárás az egyes régiókon belüli és a szomszédos régiók közötti viszonylatokra vonatkozó menetrend tervezetének kidolgozására és egyeztetésére irányul. (4) Az országos és a regionális egységes egyeztetési eljárást egymással összhangban kell lefolytatni oly módon, hogy a menetrendnek a regionális egységes egyeztetési eljárással érintett részét az országos egységes egyeztetési eljárás eredményeihez igazodóan kell kialakítani. A KTI–RKI rendszeresen tájékoztatja az RKSZ-t az országos egységes egyeztetési eljárás eredményeirõl. 4. Az országos és a regionális egységes egyeztetési eljárás közös szabályai

(1) A vasúti pályahálózat mûködtetõje a menetrend hatálybalépését megelõzõ tizennegyedik hónap második hétfõjéig átadja a VPSZ részére az általa mûködtetett pályahálózatnak a menetrendet érintõ alapadatait. A menetrendet érintõ alapadatokat a 2. melléklet tartalmazza. (2) A VPSZ a vonali menetrendi tervezetek alapján tanulmány menetvonalakat készít és menetvonal-katalógust állít össze, amelyet legkésõbb a menetrend hatálybalépését megelõzõ tizenegyedik hónap második hétfõjéig a saját honlapján közzétesz. 5. Az országos egységes egyeztetési eljárás

11. § (1) Az országos egyeztetési eljárás során az eljárás résztvevõi egyeztetéseket folytatnak a 9. § (1) bekezdésében meghatározott vonali menetrendi ajánlatok tekintetében, oly módon, hogy elõször a vasúti személyszállítási közszolgáltatási menetrenddel kapcsolatos egyeztetéseket, ezt követõen, ehhez igazodva a közúti személyszállítási közszolgáltatási menetrenddel kapcsolatos egyeztetéseket folytatják le.

638

BELÜGYI KÖZLÖNY

(2) Az országos jelentõségû megrendelés tekintetében párhuzamos menetrendi ajánlatok esetén a KTI–RKI választja ki az elõzetes miniszteri jóváhagyásra javasolandó szolgáltatást. A KTI–RKI a menetrendi felhívás, a nemzetközi vasúti és közúti személyszállítás adatainak és a (4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – a VPSZ bevonásával – alakítja ki javaslatát, amelyet a menetrend hatálybalépését megelõzõ kilencedik hónap második hétfõjéig elõzetes jóváhagyásra benyújt a miniszterhez, és tájékoztatás céljából megküld a szolgáltatóknak, az RKSZ-eknek. (3) A KTI–RKI abban az esetben javasolhatja a miniszternek közúti közszolgáltatás megrendelésének elõzetes jóváhagyását egy adott országos viszonylatra, ha ott a menetrendi felhívásban lefektetett mennyiségi és minõségi paraméterek mellett vasúti szolgáltatással nem biztosítható az ellátás vagy megítélése szerint a közúti közlekedés a közlekedési munkamegosztás szerint hatékonyabban és jobban tudja ellátni a közszolgáltatási feladatokat. (4) A miniszter az államháztartásért felelõs miniszter véleményének megkérését követõen a (2) bekezdés szerinti menetrendi javaslatok elõzetes jóváhagyásának tárgyában legkésõbb a menetrend hatálybalépését megelõzõ nyolcadik hónap elsõ hétfõjéig dönt (elõzetesen jóváhagyott menetrendi javaslat) és errõl tájékoztatja az egyeztetésben részt vevõket.

12. § (1) Az országos egyeztetési eljárás résztvevõi további tárgyalásokat folytatnak a menetrend hatálybalépését megelõzõ nyolcadik, hetedik és hatodik hónapban, amennyiben – az ütközõ pályakapacitási igények és az éves pályakapacitás-elosztási folyamat során felmerülõ szempontok miatt, továbbá az éves üzemi menetrend tervezete alapján – az elõzetesen jóváhagyott menetrendi javaslat módosítása válik szükségessé. (2) A menetrend ajánlatot – az elõzetesen jóváhagyott menetrendi javaslat módosítása esetén a módosítás indokainak ismertetésével együtt – a szolgáltató a menetrend hatálybalépését megelõzõ ötödik hónap második hétfõjéig jóváhagyásra felterjeszti a miniszternek. 6. A regionális egységes egyeztetési eljárás 13. § (1) Az RKSZ a KTI–RKI közremûködésével legkésõbb a menetrend hatálybalépését megelõzõ kilencedik hónap második hétfõjéig megteszi a 9. § (1) bekezdésében megjelölt vonali menetrendi ajánlatokkal kapcsolatos javaslatát a szolgáltatók részére. Amennyiben az RKSZ a megjelölt határidõig nem alakítja ki javaslatát a KTI–RKI tesz javaslatot a menetrend hatálybalépését megelõzõ kilencedik hónap harmadik hétfõjéig.

6. szám

(2) Az RKSZ-ek egyeztetései során kialakult álláspontok és a nemzetközi vasúti és közúti személyszállítás adatainak figyelembevételével a szolgáltató – a KTI–RKI bevonásával – kidolgozza a menetrend javaslatát, amelyet a menetrend hatálybalépését megelõzõ kilencedik hónap harmadik hétfõjéig elõzetes jóváhagyásra benyújt a miniszterhez, és tájékoztatás céljából megküld az RKSZ-nek. (3) A miniszter az államháztartásért felelõs miniszter véleményének megkérését követõen a (2) bekezdés szerinti menetrendi javaslatok elõzetes jóváhagyásáról legkésõbb a menetrend hatálybalépését megelõzõ nyolcadik hónap elsõ hétfõjéig dönt (elõzetesen jóváhagyott menetrendi javaslat).

14. § (1) A regionális egyeztetési eljárás résztvevõi további tárgyalásokat folytatnak a menetrend hatálybalépését megelõzõ hetedik, hatodik és ötödik hónapban, amennyiben – az ütközõ pályakapacitási igények és az éves pályakapacitás-elosztási folyamat során felmerülõ szempontok miatt, továbbá az éves üzemi menetrend tervezete alapján – az elõzetesen jóváhagyott menetrendi javaslat módosítása válik szükségessé. (2) A menetrendi ajánlatot – az elõzetesen jóváhagyott menetrendi javaslat módosítása esetén a módosítás indokainak ismertetésével együtt – a szolgáltató a menetrend hatálybalépését megelõzõ negyedik hónap második hétfõjéig jóváhagyásra felterjeszti a miniszternek. 7. A menetrend nem kötelezõ erejû jóváhagyása 15. § (1) A miniszter az államháztartásért felelõs miniszter véleményének megkérését követõen a menetrend hatálybalépését megelõzõ harmadik hónap második hétfõjéig az érintett szolgáltatóknak megküldi a menetrendre vonatkozó, nem kötelezõ erejû jóváhagyását. 8. Záró rendelkezések 16. § Ez a rendelet 2010. március 8-án lép hatályba. 17. § A 2010/2011. évi menetrend megalkotására irányuló egységes egyeztetési eljárásra az e rendeletben foglalt határidõket a következõ eltérésekkel kell alkalmazni: a) a menetrendi felhívás 8. § (1) bekezdés szerinti közzétételének határideje a hatálybalépést követõ hetedik nap,

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

b) a vasúti pályahálózat alapadatai 10. § (1) bekezdés szerinti átadásának határideje a hatálybalépést követõ 14. nap, és c) az április második hétfõjére vagy azt megelõzõ határidõre rögzített további feladatokat április második hétfõjéig kell teljesíteni.

639 18. §

A 17. §, valamint e szakasz 2010. április 13-án hatályát veszti. Hónig Péter s. k., közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

1. melléklet a 15/2010. (III. 5.) KHEM rendelethez

A Regionális Közlekedési Szakbizottságok

1. Észak-magyarországi Regionális Közlekedési Szakbizottság az Észak-magyarországi Régió vonatkozásában; 2. Észak-alföldi Regionális Közlekedési Szakbizottság az Észak-alföldi Régió vonatkozásában; 3. Dél-alföldi Regionális Közlekedési Szakbizottság a Dél-alföldi Régió vonatkozásában; 4. Közép-magyarországi Regionális Közlekedési Szakbizottság a Közép-magyarországi Régió vonatkozásában; 5. Közép-dunántúli Regionális Közlekedési Szakbizottság a Közép-dunántúli Régió vonatkozásában; 6. Nyugat-dunántúli Regionális Közlekedési Szakbizottság a Nyugat-dunántúli Régió vonatkozásában; 7. Dél-dunántúli Regionális Közlekedési Szakbizottság a Dél-dunántúli Régió vonatkozásában.

2. melléklet a 15/2010. (III. 5.) KHEM rendelethez A pályahálózat-mûködtetõ adatszolgáltatási kötelezettsége 1. Vonalak és szolgálati helyek távolság-adatai szelvényszám és kilométeradatok szerint, a hibaszelvények figyelembevételével. 2. Lejtviszonyok, a fékszázalékok feltüntetésével. 3. Sebességadatok és sebességkorlátozások (lassúmenetek, mozdony- és vonattípusok figyelembevételével). 4. Szolgálati helyek topográfiája (vágányok használható hossza, peronhossz, peronmagasság, a peron megközelíthetõség, utasvédelem, menesztési jelek, útátjárók, állomási vágányok villamosítása stb.). 5. Állomási és vonali biztosító berendezések, követési rend. 6. Állomási idõközök vágányutanként, követési idõközök. 7. Vonali topológia (egy-, két- vagy többvágányú pálya, villamosítottság, útátjáró-jelek, fázishatárok helye stb.). 8. Jelfeladás (vonali, valamint állomási vágányok szerint). 9. Állomási személyzet rendelkezésre állása (részleges szolgálat, szolgálat-szünetelés, üzemszünet stb.). 10. Pályavasúti szolgáltatások rendelkezésre állása (tolatószemélyzet, mozdony, vágányhídmérleg stb.).

640

BELÜGYI KÖZLÖNY

5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról*

*A rendelet a 2010. március 9-én megjelent Magyar Közlöny 33. számában fellelhetõ

Határozatok Az Alkotmánybíróság 27/2010. (III. 5.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Nagytarcsa Önkormányzat Képviselõ-testületének a Nagytarcsai Önkormányzat tulajdonában lévõ közterületek használatáról és annak rendjérõl szóló, módosított – egységes szerkezetbe foglalt – 18/2005. (V. 25.) számú rendeletének 1. § 2. pontja „szolgalmi jog,” szövegrésze, 3. § 1. pontja „szolgalmi jogot kíván bejegyeztetni” szövegrésze, 3. § 3. pontja „(szolgalmi jog)” és „(közterület megváltási díjat)” szövegrészei, 3. § 5. pontja „szolgalmi jogosultság díját (egyszeri terület-megváltási díjat)” szövegrésze, 4. § címében a „szolgalmi jog bejegyzési” szövegrész, 1. sz. mellékletének „Egyszeri szolgalmi jog megváltás: Földben elhelyezett, vagy egyéb, nyomvonal jellegû létesítmény (villany, gáz, telefon, kábel TV stb.), vezeték szolgalmi joggal, védõtávolsággal érintett – önkormányzati tulajdonú – területe után egyszeri, 150 Ft/m2 földterület megváltási (bérleti) díjat kell fizetnie a közmû kiépítés utáni tulajdonosának. Az összeg befizetése feltétele az Önkormányzat üzembe helyezéshez szükséges hozzájárulásának. Szolgalmi jog (védõtávolság) megváltási (bérleti) díjat az Önkormányzati tulajdonba kerülõ víz-, csatorna vezetékek után nem kell fizetni.” szövegrésze, 3. § 2. pontjának, továbbá 3. § 4. pontjának „(jegyzõ)” szövegrésze, 8. §-a, 9. §-a, 10. §-a törvénysértõ, ezért azokat megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. A Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetõje – miután Nagytarcsa Önkormányzatának

6. szám

képviselõ-testülete törvényességi észrevételével nem mindenben értett egyet – 2008. decemberében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az Alkotmánybírósághoz fordult. 2008. december 22-én kelt indítványában a hivatalvezetõ Nagytarcsa Önkormányzat Képviselõ-testületének a Nagytarcsai Önkormányzat tulajdonában lévõ közterületek használatáról és annak rendjérõl szóló, módosított – egységes szerkezetbe foglalt – 18/2005. (V. 25.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 1. § 2. pontja „szolgalmi jog,” szövegrésze, 3. § 1. pontja „szolgalmi jogot kíván bejegyeztetni” szövegrésze, 3. § 3. pontja „(szolgalmi jog)” és „(közterület megváltási díjat)” szövegrészei, 3. § 5. pontja „szolgalmi jogosultság díját (egyszeri terület-megváltási díjat)” szövegrésze, 4. § címében a „szolgalmi jog bejegyzési” szövegrész, 1. sz. mellékletének „Egyszeri szolgalmi jog megváltás: Földben elhelyezett, vagy egyéb, nyomvonal jellegû létesítmény (villany, gáz, telefon, kábel TV stb.), vezeték szolgalmi joggal, védõtávolsággal érintett – önkormányzati tulajdonú – területe után egyszeri, 150 Ft/m2 földterület megváltási (bérleti) díjat kell fizetnie a közmû kiépítés utáni tulajdonosának. Az összeg befizetése feltétele az Önkormányzat üzembe helyezéshez szükséges hozzájárulásának. Szolgalmi jog (védõtávolság) megváltási (bérleti) díjat az Önkormányzati tulajdonba kerülõ víz-, csatorna vezetékek után nem kell fizetni.” szövegrésze, 8. §-a, 9. §-a, 10. §-a, továbbá 3. § 2. pontjának, valamint 3. § 4. pontjának „(jegyzõ)” szövegrésze törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Törvényességi ellenõrzési jogkörében eljárva az indítványozó megállapította, hogy Nagytarcsa Önkormányzat Képviselõ-testületének a Nagytarcsai Önkormányzat tulajdonában lévõ közterületek használatáról és annak rendjérõl szóló 18/2005. (V. 25.) számú rendeletének egyes rendelkezései felhatalmazás hiányában sértik az Ötv. 16. § (1) bekezdést, és ezáltal az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. Ugyanakkor az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogbiztonság sérelmét is megvalósulni véli azáltal, hogy az Ör. nem különíti el világosan a közterület használat szabályozásával összefüggésben a helyi önkormányzat közhatalmi jogköréhez, illetve tulajdonosi minõségéhez kapcsolódó szabályokat. Az Ör. vonatkozásában a hivatalvezetõ törvényességi észrevételt tett, melyben felhívta a képviselõ-testületet a törvénysértések kiküszöbölésére. A képviselõ-testület a törvényességi észrevételt megtárgyalta, és a jegyzõkönyv tanúsága szerint 2008. július 2-án tartott ülésén az Ör.-t módosította, a 19/2008. (VII. 2.) rendeletével. A módosítással egységes szerkezetbe foglalt Ör. vizsgálatakor a hivatalvezetõ megállapította, hogy a képviselõ-testület csak részben tett eleget a törvényességi észrevételben foglaltaknak, így az Alkotmánybírósághoz fordult.

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „44/A. § (...) (2) A helyi képviselõtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.” 2. Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény vizsgálatba bevont rendelkezése: „2. § (...) 13. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelõen bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az errõl szóló külön szerzõdésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenõ és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közmûvek elhelyezése.” 3. Az Ör. hivatkozott rendelkezései: „3. § A közterület használatának általános szabályai 1. Minden olyan természetes személy, jogi személyiség, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki (amely) Nagytarcsa közigazgatási területén a közterületként nyilvántartott földterületet, vagy annak egy meghatározott részét magáncélra igénybe kívánja venni, vagy azon munkát akar végezni, (szolgalmi jogot kíván bejegyeztetni) közterület használati engedélyt köteles kérni. 2. A közterület használati engedély kiadása, érvényességének meghosszabbítása, az esetleges díjkedvezmény megállapítása ügyében a jegyzõ ezen rendelet elõírásainak figyelembevételével dönt. 3. A közterület használatáért a közterület használati engedély (szolgalmi jog) jogosultja közterület használati díjat, (közterület megváltási díjat) köteles fizetni. 4. A díjat – a közterület tényleges használatának idõtartamára tekintet nélkül – az engedélyben rögzített idõszakra elõre kell megfizetni. Tartós (6 hónapot meghaladó) használat esetén a díj 6 hónapra elõre, egy összegben fizetendõ. A jegyzõ – a használó kérelmére, méltányosságból – más fizetési konstrukciót is megállapíthat –, melyet az engedélyben rögzíteni kell. 5. A közterület egyéb célú igénybevételének díját, a díjkedvezményben részesíthetõk körét, az adható díjkedvezmény mértékét a Településfejlesztési Bizottság javaslata alapján a képviselõ-testület határozza meg. A közterület használati díjat, szolgalmi jogosultság díját (egyszeri terület-megváltási díjat) jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. (...)” „4. § Közterület használati, szolgalmi jog bejegyzési hozzájárulást, kell beszerezni:

641

(...)” „8. § A közterület használatát biztosító szerzõdés közös megegyezéssel történõ megszüntetése esetén a jogosult által már befizetett használati díj idõarányos részét vissza kell téríteni.” „9. § Építési munka végzéséhez szükséges közterület használati hozzájárulás érvénye a feltételek változatlan fennállása esetén, a meghosszabbítás idején érvényes díj idõarányos megfizetése mellett hosszabbítható meg.” „10. § Nem hosszabbítható meg a hozzájárulás érvényessége, ha a feltételek változtak (területi besorolás, átminõsítés stb.), a kérelmezõ a lejárat után kéri a hosszabbítást, vagy közterület használati díj hátraléka van, vagy a közterületet az engedélytõl eltérõen használta.” „1. sz. melléklet Nagytarcsa Önkormányzat Képviselõ-testületének 18/2005. (V. 25.) sz. rendeletéhez (...) Egyszeri szolgalmi jog megváltás: Földben elhelyezett, vagy egyéb, nyomvonal jellegû létesítmény (villany, gáz, telefon, kábel TV stb.), vezeték szolgalmi joggal, védõtávolsággal érintett – önkormányzati tulajdonú – területe után egyszeri, 150 Ft/m2 földterület megváltási (bérleti) díjat kell fizetnie a közmû kiépítés utáni tulajdonosának. Az összeg befizetése feltétele az Önkormányzat üzembe helyezéshez szükséges hozzájárulásának. Szolgalmi jog (védõtávolság) megváltási (bérleti) díjat az Önkormányzati tulajdonba kerülõ víz-, csatorna vezetékek után nem kell fizetni.” 4. Az Ötv. vizsgálatba bevont rendelkezése: „16. § (1) A képviselõ-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”

III. Az indítvány megalapozott. 1. A helyi önkormányzatokat az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése, valamint az Ötv. 16. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megilleti a magasabb szintû jogszabállyal nem ellentétes, helyi társadalmi viszonyokat szabályozó rendeletek alkotásának a joga. Ennek alapján fogadta el a helyi önkormányzat képviselõ-testülete az Ör.-t, amely a Nagytarcsai Önkormányzat tulajdonában lévõ közterületek használatának rendjét szabályozza. A közterület fogalmát az Ör. az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 13. pontjában megfogalmazott definíciót megismételve határozza meg. Eszerint közterületnek minõsül a „közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet

642

BELÜGYI KÖZLÖNY

a rendeltetésének megfelelõen bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az errõl szóló külön szerzõdésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenõ és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közmûvek elhelyezése”. E definíció szerint a közterület olyan közhasználatú ingatlan, amely vagy az állami tulajdon kizárólagos tárgya, vagy a helyi önkormányzatok forgalomképtelen törzsvagyonának része; egyik rendeltetése az állam vagy az önkormányzat által ellátandó közfeladatok megvalósíthatósága feltételeinek biztosítása. A közterületek használatát illetõen a jogalkotó alapvetõen kétféle használati módot különböztet meg. Az egyik a közterületek közlekedési célú, a másik a nem közlekedési célú használata. A közterületnek minõsülõ ingatlanok közül kizárólag a közutak közlekedési és nem közlekedési célú használatát érintõen alkotott a jogalkotó törvényi szintû szabályozást (lásd a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény), a közutak mindenki számára történõ zavartalan, biztonságos használatát biztosítandó. A közutakon kívül az egyéb közterületek használata feltételeinek megállapítása a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Az Étv. 12. § (5) bekezdésének c)–d) pontjai a helyi önkormányzatok esetében a szabályozási terv kötelezõ tartalmi elemeként, az Étv. 14. § (5) bekezdés c) és d) pontjai pedig a fõvárosi önkormányzat szabályozási kerettervének kötelezõ elemeként határozzák meg a köz-, illetve egyéb területek elkülönítését, valamint a közterületek rendeltetésének (pl. közút, köztér, közpark stb.) megjelölését. A közterület-használat szabályait az önkormányzat – ahogyan azt az Alkotmánybíróság már 1256/H/1996. AB határozatában (ABH 1996, 789, 798.) is hangsúlyozta – nem tulajdonosi jogkörében eljárva, hanem a helyi közhatalom gyakorlójaként állapítja meg, mivel a helyi önkormányzatoknak a közterület-használat szabályozásának kialakítása során a tulajdonosi érdekeken túlmenõen közérdekû célokat is érvényre kell juttatniuk. Ezen közérdekû célok elsõsorban – ahogyan azt az Alkotmánybíróság 46/B/1996. AB határozatban is megfogalmazta – a városrendezési tervek elõírásainak érvényesítése, a városképi, mûemlékvédelmi, közegészségügyi, köztisztasági, kereskedelmi, turisztikai stb. szempontok mérlegelésével a lakosság igényeinek kielégítése. (ABH 1996, 753, 755.) Mindezeket figyelembe véve a közterület-használat jogi szabályozása alapvetõen közjogi, közigazgatási jellegû. A jogviszony, amelyet a közigazgatási jog szabályai határoznak meg – olyan kétpólusú jogviszony, amelynek egyik oldalán a helyi önkormányzat, másik oldalán a közterület-használója áll. A helyi szabályozás kialakítása során az önkormányzat arról dönthet, hogy a helyi önkormányzat és a közterület használója között létrejövõ jogviszonyt közigazgatási hatósági jogviszonyként – vagyis a közterület-használatot önkormányzati hatósági ügynek tekintve – szabályozza, vagy közigazgatási szerzõdésen alapuló jogviszonyként, esetleg a kettõ kombinációjaként.

6. szám

A helyi képviselõ-testület az Ör.-ben azon közterület-használóknak, akik a közterületet az Ör. 4. §-ában taxatíve felsorolt célra kívánják használni közterület-használati hozzájárulás beszerzési kötelezettséget ír elõ. Nagytarcsa Önkormányzatának képviselõ-testülete tehát önkormányzati hatósági ügyként szabályozza az önkormányzati tulajdonú közterületek magáncélra vagy építési munkák végzése céljából történõ használatát. Az Ör. 8. §-a, 9. §-a, és 10. §-a azonban ezen szabályozási koncepcióba be nem illeszthetõ módon a közterület használatát biztosító szerzõdésrõl szól. Az Ör.-bõl nem derül ki, hogy ennek a közterület használatát biztosító szerzõdésnek mi a tartalma: kik, milyen feltétellel kötik, tekintettel arra, hogy a fent megjelölt rendelkezések kivételével az Ör. mindenhol közterület használati hozzájárulásról szól. Az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogállamiság alkotmányos elvét, és az annak szerves részét képezõ jogbiztonság követelményét. A jogbiztonság – amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme – megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhetõ normatartalmat hordozzon [26/1992. (IV. 30.) AB határozat; ABH 1992, 135, 142.]. A normavilágosság sérelme miatt alkotmányellenesség akkor állapítható meg, ha a szabályozás a jogalkalmazó számára értelmezhetetlen, vagy eltérõ értelmezésre ad módot és ennek következtében a norma hatását tekintve kiszámíthatatlan, elõre nem látható helyzetet teremt a címzettek számára, illetõleg a normaszöveg túl általános megfogalmazása miatt teret enged a szubjektív, önkényes jogalkalmazásnak. [Pl. 1160/B/1992. AB határozat, ABH 1993, 607, 608.; 10/2003. (IV. 3.) AB határozat, ABH 2003, 130, 135–136.; 1063/B/1996. AB határozat, ABH 2005, 722, 725–726.; 381/B/1998. AB határozat, ABH 2005, 766, 769.] Ennek a követelménynek – az elõbbiek szerint – a „közterület használatát biztosító szerzõdés” fogalom használata az Ör.-ben nem felel meg, ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 8. §-a, 9. §-a és 10. §-ában szereplõ, az Ör. szabályozási koncepciójába nem illeszthetõ „közterület használatát biztosító szerzõdés”, mint ez esetben a jogalkotó által meg nem határozott és így a szabályozás szempontjából értelmezhetetlen fogalom sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság követelményét. Így a az Ör. 8. §-át, 9. §-át és 10. §-át megsemmisítette. 2. Az indítványozó ugyancsak törvénysértõnek, az Ötv. szabályaival ellentétesnek és így az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközõnek találja, hogy a közterület-használati engedéllyel kapcsolatos eljárásnál a hatáskör címzettjeként az Ör. 3. § 2. és 4. pontja a jegyzõt (zárójelben) és a polgármestert egymás mellett jelöli meg. Az Alkotmánybíróság jelen határozata 1. pontjában arra a megállapításra jutott, hogy az Ör.-ben szabályozott közterület-használati engedély megadása, illetve az ezzel kap-

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

csolatos eljárás az Ör. választott szabályozási koncepciója szerint önkormányzati hatósági ügynek minõsül. Az önkormányzati hatósági ügyek az önkormányzati ügyek olyan sajátos csoportját alkotják, amelyeknek címzettje az Ötv. rendelkezései értelmében fõszabály szerint a képviselõ-testület, vagy annak felhatalmazása alapján – átruházott hatáskörben – a képviselõ-testület bizottsága, társulása, a polgármester (fõpolgármester), a kisebbségi önkormányzat testülete vagy a részönkormányzat testülete. Önkormányzati hatósági jogkört az Országgyûlés törvényben, vagy a helyi képviselõ-testület rendeletében állapíthat meg. A jelen esetben az önkormányzati hatósági jogkört az Ör. állapítja meg. E hatósági ügycsoportoknál a hatáskör címzettje a jegyzõ az Ötv. értelmében a fent hivatkozottak szerint nem lehet; a jegyzõ a hatósági ügycsoportok közül kizárólag államigazgatási hatósági ügyekben járhat el. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 3. § 2. pontjának és 3. § 4. pontjának „(jegyzõ)” szövegrésze törvénysértõ, s így egyben az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközõ, ezért azokat megsemmisítette. 3. Végül az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a közmûvek elhelyezése esetére az Ör.-ben elõírt szolgalmi jog alapítása, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgalmi jog megváltási díjfizetési kötelezettség elõírása az indítványozó állításának megfelelõen törvénysértõ-e. Az Ör. hatálya, annak 1. § (2) bekezdése értelmében azokra a jogalanyokra nézve állapít meg jogokat és kötelezettségeket, akik a Nagytarcsai Önkormányzatának tulajdonában álló közterületeket használatba kívánják venni, illetve azon valamilyen munkát akarnak végezni, továbbá akik a közterület használatát valamilyen formában (szolgalmi jog, telepítési tilalom, védõtávolság) korlátozni kívánják. A közterületen folytatni kívánt tevékenység figyelembevételével az Ör. 1. számú melléklete közterület használati díjakat állapít meg. Az Ör. 1. számú melléklete földterület megváltási díj jogcímen a „[f]öldben elhelyezett, vagy egyéb, nyomvonal jellegû létesítmény (villany, gáz, telefon, kábel TV stb.), vezeték szolgalmi joggal, védõtávolsággal érintett – önkormányzati tulajdonú – területe után” egyszeri fizetési kötelezettséget (szolgalmi jog megváltási díjat) ír elõ a kiépítés utáni tulajdonosnak, szolgalmi jog jogosultjának. Az Étv. fentebb idézett közterület definíciójából [Étv. 2. § 13. pont] következõen a közterület rendeltetése többek között a közösségi igényeket kiszolgáló közmûvek elhelyezésének biztosítása. Az Étv. ezen értelmezõ rendelkezése egyértelmûen kifejezésre juttatja, hogy a közmûvek elhelyezésére kifejezetten a közterület – függetlenül attól, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonban tárgya-e – szolgál. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény „Építési engedélyezési eljárások idegen ingatlanon” címet viselõ fejezete (121. §–132. §) szabályozza, hogy a hálózati engedélyes közcélú hálózat idegen ingatlanon történõ építése céljából milyen jogokat (elõmunkálati jog, a vezetékjog, a használati jog), milyen feltételek fennállá-

643

sa esetén kérhet. A 136. § (3) bekezdése pedig ezen jogok megszûnése esetére elõírja, hogy az elõmunkálati jog, illetve a bejegyzett jog jogosultja köteles az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, mûvelési ágának megfelelõ állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Fgtv.) 90. §-a, tekintettel arra, hogy a szállítóvezetékek, a földalatti gáztárolók, valamint az elosztó- és a célvezetékek, továbbá ezek tartozékai létesítését a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) rendelkezései szerint a bányafelügyelet engedélyezi, úgy rendelkezik, hogy ezeknek a bányászati létesítményeknek idegen ingatlanon történõ elhelyezésére, az idegen ingatlanok tulajdon és használati jogának korlátozására, biztonsági övezetének megállapítására a Bt. szabályait kell alkalmazni. A Bt. 32. § (4) bekezdése szerint a vezeték nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetõleg közterületen haladjon és a lehetõ legkisebb mértékben érintsen termõföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévõ ingatlant. Ugyanezen § (5) bekezdése kifejezetten rendelkezik arról, hogy közútra, közterületre, vasúti pályára, folyóvizek, csatornák területére bányászati célú szolgalmat alapítani nem lehet. Az említett területeket érintõ biztonsági övezet megállapítása esetén az érdekelt szervek a mûszaki-biztonsági szabályoknak, illetve szabványoknak megfelelõ megállapodást kötnek. A Bt. 38/A. §-a taxatíve meghatározza, hogy idegen ingatlan használatára az engedélyes milyen jogokat kérhet, illetve rendelkezik az engedélyest terhelõ kötelezettségekrõl is, illetve felhatalmazza a Kormányt a felszíni ingatlanok korlátozására vonatkozó jogok tartalmával, engedélyezésével, megszûnésével és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályok kidolgozására. Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény ingatlanhasználatra vonatkozó szabályai tartalmaznak rendelkezést a helyi önkormányzat tulajdonában lévõ közterületen történõ elektronikus hírközlési építmény elhelyezésérõl. Ilyen építmény önkormányzati tulajdonú közterületen akkor helyezhetõ el, ha e célra állami tulajdonban lévõ közterület nem áll rendelkezésre, vagy ez utóbbin mûszaki okból, illetõleg jogszabály tiltó rendelkezése miatt az elhelyezés nem lehetséges. A helyi önkormányzat a létesítmény önkormányzati tulajdonú közterületen való elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást és területhasználati engedélyt köteles megadni, annak megadását csak akkor tagadhatja meg, ha a tulajdonosi hozzájárulás megadása különös méltánylást érdemlõ települési vagy lakossági érdeket sértene, illetve, ha a területhasználati engedély megadása jogszabályban foglalt tilalomba ütközne. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése értelmében a képviselõ-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A jelen esetben a más tulajdonában lévõ ingatlanok

644

BELÜGYI KÖZLÖNY

közérdekû szervek általi használatának terjedelmérõl a fentebb megjelölt ágazati jogszabályok rendelkeznek. E törvények a helyi önkormányzatok képviselõ-testületeinek nem adnak felhatalmazást rendeleti szintû szabályok alkotására, így a képviselõ-testület a jelen esetben az Ötv. 16. § (1) bekezdésében foglalt rendeletalkotási hatáskörét túllépte. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 1. § 2. pontja „szolgalmi jog” szövegrésze, 3. § 1. pontja „szolgalmi jogot kíván bejegyeztetni” szövegrésze, 3. § 3. pontja „szolgalmi jog” és „közterület megváltási díjat” szövegrészei, 3. § 5. pontja „szolgalmi jogosultság díját (egyszeri terület-megváltási díjat)” szövegrésze, 4. § címében a „szolgalmi jog bejegyzési” szövegrész, 1. sz. mellékletének „Egyszeri szolgalmi jog megváltás: Földben elhelyezett, vagy egyéb, nyomvonal jellegû létesítmény (villany, gáz, telefon, kábel TV stb.), vezeték szolgalmi joggal, védõtávolsággal érintett – önkormányzati tulajdonú – területe után egyszeri, 150 Ft/m2 földterület megváltási (bérleti) díjat kell fizetnie a közmû kiépítés utáni tulajdonosának. Az összeg befizetése feltétele az Önkormányzat üzembe helyezéshez szükséges hozzájárulásának. Szolgalmi jog (védõtávolság) megváltási (bérleti) díjat az Önkormányzati tulajdonba kerülõ víz-, csatorna vezetékek után nem kell fizetni.” szövegrészei törvénysértõk, így azokat megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság a jelen határozat Magyar Közlönyben történõ közzétételét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-a alapján rendelte el. Budapest, 2010. március 2. Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k., alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1438/H/2008.

Állásfoglalás Az Országos Választási Bizottság 1/2010. (II. 25.) OVB állásfoglalása az ajánlószelvényekrõl és az ajánlás folyamatáról Az Országos Választási Bizottság – 2010. február 22-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. § (4) bekezdés a) pontjában, 99/K. § (5) bekezdés a) pontjában és

6. szám

105/A. § (4) bekezdés a) pontjában írt hatáskörében az alábbi állásfoglalást adja ki. Az országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése szerint „az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.” A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 27. §-a kimondja, hogy „(1) Kislistás, illetve egyéni választókerületi képviselõjelölt az, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott. A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölõ szervezet, amely a választókerületben lévõ települések választópolgárai legalább 0,3%-ának ajánlását összegyûjtötte. (2) Polgármesterjelölt az, akit a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a, b) a 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 2%-a, de legalább 300 választópolgár, c) a 100 000-nél több lakosú település esetén a választópolgárok 1%-a, de legalább 2000 választópolgár jelöltnek ajánlott. (3) Fõpolgármester-jelölt az, akit a fõváros választópolgárainak 0,5%-a jelöltnek ajánlott.” Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 5. § (2) bekezdése szerint „a listaállításhoz legalább 20 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.” A Ve. 14. § (4) bekezdése szerint „az értesítõ és az ajánlószelvény kiküldésérõl a helyi választási iroda vezetõje gondoskodik”. A Ve. 14. § (6) bekezdésben foglaltak szerint „az a választópolgár, aki nem kapja meg az értesítõt és az ajánlószelvényt, azokat a helyi választási irodától igényelheti”. A Ve. 46. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. Az ajánlószelvényt az értesítõkkel együtt kell eljuttatni a választópolgároknak” [a szavazás napja elõtti 58. napig Ve. 14. § (1) bekezdés]. A Ve. 46. § (4) bekezdése szerint „az ajánlás nem vonható vissza”. A Ve. 47. §-a megállapítja, hogy „az ajánlószelvényen jelöltet ajánlani a kitöltött ajánlószelvénynek a jelölt, illetõleg a jelölõ szervezet képviselõje részére történõ átadásával lehet”, továbbá hogy az ajánlás során „az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az ajánlott személy családi és utónevét, a jelölõ szervezet nevét, illetõleg a független jelölés tényét. Az ajánlószelvényt az ajánló választópolgár saját kezûleg aláírja.” A Ve. 48. § (2) bekezdése a) pontja szerint nem gyûjthetõ ajánlószelvény „munkahelyen munkaidõben vagy mun-

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

kaviszonyból, illetõleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben”. A Ve. 48. § (3) bekezdése leszögezi, hogy „az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak elõnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért elõnyt kérni, illetõleg elõnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos”. A Ve. 50. § (1) bekezdése szerint: „Érvénytelen az az ajánlás, amelyet a) nem a hivatalos ajánlószelvényen adtak le, b) nem a 47. § (2) bekezdése szerint kitöltött ajánlószelvényen adtak le, c) az ajánlási szabályok megsértésével gyûjtöttek. (2) Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, annak valamennyi ajánlása érvénytelen. (3) Aki több jelöltet is ajánlott, annak valamennyi ajánlása érvénytelen.” A Ve. 52. § (1) bekezdése alapján „a jelöltet (…) az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az illetékes választási bizottságnál”, ideértve a Ve. 99/L. § (1) bekezdés és 107. § (1) bekezdés szerinti listákat. A Ve. 54. §-a megállapítja, hogy „az ajánlásokat az illetékes választási bizottságnak ellenõriznie kell. Az ajánlások ellenõrzése a számszerûség, a 46. § (2) bekezdésében és az 50. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában, valamint (2)–(3) bekezdésében foglaltak ellenõrzését, továbbá az ajánlószelvényt átadó választópolgárok azonosítását jelenti.” A Ve. 38. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a választási iroda „ellátja a jelöltajánlások ellenõrzésével kapcsolatos technikai feladatokat”. A Ve. 55. § (2) bekezdése szerint „az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelõ jelölõ szervezetet, jelöltet, illetõleg listát – a bejelentését követõ három napon belül – nyilvántartásba vesz”. A Ve. 56. § (2) bekezdése szerint „a választási bizottság visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg, vagy a jelölt a törvényben elõírt nyilatkozatait nem tette meg”. A Ve. 59. § (1) bekezdése szerint „az ajánlószelvényekrõl másolatot készíteni tilos”. A Ve. 59. § (2) bekezdése alapján „a jelölésnek az ajánló személyre vonatkozó adatai nem nyilvánosak. A jelöléssel kapcsolatos kifogás esetén az ajánlószelvény adatait, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási bizottság, a választási iroda és a bíróság ellenõrizheti.” 1. Az ajánlószelvény választópolgárhoz való eljuttatásáért a helyi választási iroda vezetõje felel. E feladatához tartozik, hogy gondoskodjon az ajánlószelvények értesítõvel együtt való megküldésérõl, és biztosítson pótlólagosan ajánlószelvényt azon választópolgárok számára, akik nem kaptak. 2. Hivatalos ajánlószelvénynek csak a helyi választási iroda által a fenti eljárási rendben biztosított ajánlószelvény minõsül. Az ajánlószelvényrõl kitöltetlen állapotban sem lehet másolatot készíteni, illetve a másolt ajánló-

645

szelvényen szereplõ ajánlás érvénytelen, függetlenül a másolás módjától. 3. Az ajánlószelvények gyûjtésének a Ve. 48. § (2) bekezdése a) pontjában foglalt tilalmának célja a választási cselekmények kizárása a munkahelyekrõl. Ebbõl következõen a tilalom nemcsak a munkahelyeken munkát végzõk egymás közötti kapcsolatában zárja ki az ajánlószelvények gyûjtését, hanem tilalmazza azt is, hogy munkahelyeken munkaidõben bárki ajánlószelvényt gyûjtsön. E tekintetben az Országos Választási Bizottság a munkahely fogalmának meghatározásánál a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában foglaltakat tekintette irányadónak, mely szerint munkahely „minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a jármûvet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végzõ egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét [...]”. Értelemszerûen nem vonatkozik a tilalom a jelölõ szervezetek által fenntartott, mûködtetett munkahelyekre. A tilalom megsértését jelenti azonban, ha a jelölõ szervezet – a saját maga által fenntartott munkahelyeken kívül – más munkahelyet jelöl meg, hirdet meg, népszerûsít az ajánló szelvények gyûjtésére vagy leadására. 4. Az ajánlás érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezû aláírás. A többi adat az ajánló választópolgár jelenlétében másképp is rávezethetõ az ajánlószelvényre. A nevének saját kezû aláírására képtelen (pl. testi fogyatékos, vak, illetve gyengénlátó, írástudatlan) választópolgár az ajánlószelvényt a választási iroda vezetõje, tagja, valamint bíróság, közjegyzõ elõtt láthatja el kézjegyével. A választópolgár kézjegyét a választási iroda hivatalos személyként eljáró vezetõje vagy tagja, valamint a bíróság, illetõleg a közjegyzõ hitelesíti. Az ajánlási szabályok megsértését jelenti azonban az, ha a választópolgár csak a személyes adatait vagy/és az aláírását tartalmazó ajánlószelvényt, vagy teljesen üres ajánlószelvényt ad át a jelöltnek vagy a jelölt, illetve a jelölõ szervezet képviselõjének, és a hiányzó adatokat a választópolgár távollétében más tölti ki. Egyebekben a választópolgárnak az ajánlószelvény kitöltése során kinyilvánított akaratát a legmesszebbmenõkig tiszteletben kell tartani. Ezért azokat az ajánlásokat is érvényesnek kell elfogadni, amelyeken a jelölt neve nem az anyakönyvben szereplõ formában, de egyébként egyértelmûen azonosíthatóan (pl. leánykori név, felvett név stb.), illetõleg amelyeken a jelölõ szervezet neve a hivatalos megnevezéstõl eltérõ formában, de egyébként minden kétséget kizáró módon megállapíthatóan (pl. rövid név, betûszavas rövidítés stb.) szerepel. 5. Az ajánlás folyamata az ajánló választópolgár részérõl a kitöltött ajánlószelvénynek a jelölt, illetve a jelölõ szervezet képviselõjének való átadásával lezárul. Mivel az ajánlás nem vonható vissza, ha a nyilvántartásba vett je-

646

BELÜGYI KÖZLÖNY

lölt bármely okból kiesik, illetõleg a még nyilvántartásba nem vett jelölt az ajánlószelvényeket nem adja le, a választópolgár újabb érvényes ajánlást más jelölt részére már nem adhat. A jelölt, illetve a jelölõ szervezet képviselõjének átadott ajánlószelvényeket más jelölt nevére utólag átírni nem lehet. 6. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az ajánlószelvény a jelölt/lista bejelentését követõen is gyûjthetõ, függetlenül attól, hogy olyan jelöltrõl/listáról van-e szó, akit/amit már nyilvántartásba vettek vagy nyilvántartásba vételi kérelmét elutasították. Az ajánlások a jelölt-, illetve listaállításra nyitva álló határidõn belül adhatók le az illetékes választási bizottság részére. Amennyiben a jelölt/lista nyilvántartásba vételét a szükségesnél kevesebb számú ajánlás miatt tagadta meg a választási bizottság, ugyanazon jelölt/lista ismételt bejelentése esetén az érvényes ajánlások számába a korábban és az átadás után – a fenti határidõn belül – tovább gyûjtött összes érvényes ajánlószelvényt bele kell számolni. Amennyiben a jelöltet/listát a választási bizottság nyilvántartásba vette, a választási iroda a pótlólag benyújtott ajánlószelvényeket – tekintettel arra, hogy azok ellenõrzése a jelölt/lista nyilvántartásba vételéhez a továbbiakban már nem szükséges – megõrzésre átveszi, ám azokat nem ellenõrzi. Amennyiben a jelölt/lista nyilvántartásba vételének jogerõre emelkedését követõen más jelölt/lista nyilvántartásba vétele érdekében nyújtanak be olyan ajánlószelvényeket, melyek a Ve. 50. § (3) bekezdésében foglalt ok következtében érvénytelennek minõsülnek, ez nem eredményezi a már jogerõsen nyilvántartásba vett jelölt/lista nyilvántartásból való törlését. Amennyiben azonban a nyilvántartásba vételrõl szóló döntés még nem emelkedett jogerõre, a döntés megváltoztatása a jogorvoslati eljárás során lehetséges. 7. A jelölt, jelölõ szervezet az ajánlószelvényekrõl másolatot nem készíthet, és a rajtuk szereplõ adatokat választói adatbázis készítésére vagy egyéb célból nem használhatja fel. 8. Az ajánlások ellenõrzése során a választási bizottság testületként jár. A bizottság tagja csak a bizottság döntése alapján végezhet önállóan ellenõrzési feladatot, illetve tekinthet be a technikai nyilvántartásba. Jelen állásfoglalás kiadásával hatályát veszti az ajánlószelvényekrõl és az ajánlás folyamatáról szóló 1/2009. OVB állásfoglalás.

Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

6. szám

V. rész Közlemények A Budapesti Gazdasági Fõiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fõiskolai Kara Utazásszervezõi Szakmai Minõsítõ vizsgát hirdet az elõírt szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkezõk részére. Jelentkezési határidõ: 2010. március 18. Az írásbeli vizsga idõpontja: 2010. április 19–26. A szóbeli vizsga idõpontja: 2010. május 10–17. Információ: 374-6204 – Szefcsek Mónika

Ügyészségi szolgálati igazolvány érvénytelenítése Dr. Szabó Andrea Zsuzsanna fõvárosi fõügyészségi ügyész 010773, dr. Bonivárt Mária budapesti törvényességi felügyeleti ügyészségi ügyész 012251, valamint dr. Münnich Iván, az OKRI tudományos munkatársa 100662 sorszámú igazolványát a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztálya érvénytelenítette.

VI. rész Pályázatok Pályázat jegyzõi álláshely betöltésére Gyermely Község Önkormányzat Képviselõ-testülete pályázatot hirdet jegyzõi állás betöltésére. Betöltendõ munkakör: Gyermely község jegyzõje Ellátandó feladatok: a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 36. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok. A munkakör elnyerésének feltételei: – igazgatásszervezõi vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés – minimum 3-5 év közigazgatási gyakorlat, – magyar állampolgárság, – büntetlen elõélet, – felhasználói szintû MS Windows NT/2000/XP,

6. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

– B kategóriás jogosítvány, – közigazgatási szakvizsga, vagy jogi szakvizsga, – közigazgatási versenyvizsga, – vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása. Az elbírálás során elõnyben részesül az a pályázó, aki MS Office (irodai alkalmazások) ismerettel, ECDL vizsgával rendelkezik.

647

Veresegyház Város Polgármesteri Hivatala (2112 Veresegyház, Fõ út 106.) pályázatot hirdet helyi népesség-nyilvántartó és okány-ügyintézõi munkakör betöltésére Pályázati feltételek: – okmánynyilvántartó és ügyintézõ OKJ-képesítés,

A pályázathoz csatolni kell: – szakmai önéletrajzot (részletes), – iskolai végzettséget igazoló okiratot (másolatban), – szakvizsgát igazoló okiratot (másolatban), – közigazgatási versenyvizsgát igazoló okirat (másolatban), – egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, – nyilatkozatot arról, hogy a pályázó személyét érintõ tárgyalás nyílt vagy zárt ülésen történjen, illetve arról, hogy a pályázat elbírálásában részt vevõk megismerhetik pályázati anyagát.

– középfokú iskolai végzettség,

Illetmény és egyéb juttatások a köztisztviselõk jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXIII. tv. alapján. A pályázat benyújtása: A pályázati anyagot „Jegyzõi pályázat” megjelöléssel ellátott zárt borítékban egy példányban kell benyújtani. Cím: Gyermely Község Önkormányzata 2821, Gyermely, Petõfi tér 1.

A pályázathoz csatolni kell:

A pályázat benyújtási határideje: 2010. április 5.

A pályázat benyújtásának határideje: a Hivatalos Értesítõben történõ megjelenéstõl számított 16. nap.

A pályázat elbírálási határideje: 2010. április 15. (A pályázatokat a képviselõ-testület bírálja el.)

A pályázat elbírálásának végsõ határideje: a benyújtási határidõt követõ 15. nap.

A jegyzõi állás 2010. május 1-jétõl betölthetõ. A kinevezés határozatlan idõre szól, 6 hónapos próbaidõ kikötésével. A pályázattal kapcsolatban bõvebb felvilágosítás Sáros György polgármestertõl a (34)570-000 telefonon kérhetõ.

Sáros György sk., polgármester

– magyar állampolgárság, – büntetlen elõélet. Elõny: – okmányirodában szerzett 3 éven túli gyakorlat, – helyismeret, – anyakönyv-vezetõi szakvizsga.

– részletes szakmai önéletrajzot, – iskolai végzettségeket tanúsító okiratok másolatát, – 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. Egyéb információk:

A pályázatok benyújtásának helye: Veresegyház Város Polgármesteri Hivatala Ügyfélszolgálati és Okmányiroda, 2112 Veresegyház, Fõ út 45–47., Kiss Béláné irodavezetõ részére.

Dr. Tahon Róbert s. k., jegyzõ

648

BELÜGYI KÖZLÖNY

6. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

Bárd Károly

Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában A tisztességes eljárás büntetõügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés címû könyvét A tisztességes eljárás elméleti kérdései és gyakorlati érvényesülése iránt érdeklõdõk elõtt – eddig megjelent kötetei révén – már jól ismert szerzõ a könyv borítóján ekképpen ajánlja az olvasók figyelmébe tanulmányát: „A könyv írásának kezdetén elsõsorban az foglalkoztatott, hogy mennyiben járulhat hozzá a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság az európai államok igazságszolgáltatási rendszereinek közelítéséhez. A vizsgálat során aztán olyan alapvetõ kérdésekkel szembesültem, mint az igazságszolgáltatás szerepe a demokráciában, a tisztességes eljáráshoz való jog helye az alapjogok rendszerében vagy a jogokról való lemondás és annak korlátai. Elsõsorban a strasbourgi esetjog alapján elemzem a tisztességes eljárás azon elemeit, amelyek értelmezésében mind a mai napig bizonytalanság észlelhetõ a magyar joggyakorlatban: mit kíván a bírói pártatlanság, hogyan teremthetõ meg az összhang a véleménynyilvánítás szabadsága és a bíróságok tekintélyének megõrzése iránti érdek között, mi legyen a törvénysértõen megszerzett bizonyítékok sorsa, meddig terjed a hallgatás joga? Nos, ezekrõl a kérdésekrõl szól a könyv. Meg sok minden másról…..” A kötet 320 oldal terjedelmû, ára 7938 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Bárd Károly Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában címû, 320 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 7938 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................................................... Utca, házszám: ....................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre.

9 770865 515025

10006

Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

Szerkeszti az Önkormányzati Minisztérium Szerkesztõbizottsága, 1903 Budapest, József A. u. 2–4. Telefon: 441-1175, fax: 441-1708, e-mail: [email protected] Szerkesztésért felelõs: dr. Horváth István. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241-es mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány utca és a Nyár utca sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275). 2010. évi éves elõfizetési díj: 45 612 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 22 806 Ft áfával. Egy példány ára: 2040 Ft áfával.

HU ISSN 0865–5154 10.0890 – Nyomta a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.