AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

XXI. ÉVFOLYAM

7. SZÁM

2010. ÁPRILIS 13.

ÁRA: 2040 Ft

ÖNKORMÁNYZAT – SPORT – TURISZTIKA

AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Oldal

I. RÉSZ JOGSZABÁLYOK 2010. évi XXXIX. törvény az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggõ módosításáról .............................................................................................................................................................................................

651

2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról ...............................................................................................................................................

663

56/2010. (III. 16.) Korm. rendelet a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelet módosításáról ........................................................................................................................................................................................................

663

57/2010. (III. 16.) Korm. rendelet a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának támogatásához szükséges költségvetési forrás biztosításáról.......................................................................................................................................................................

663

58/2010. (III. 16.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról ..............................................................................................................................................

664

64/2010. (III. 18.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirõl szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról ................................................................................................................................................................................................

667

65/2010. (III. 18.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerrõl és a kötelezõ adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet módosításáról .........................................................................................................

674

69/2010. (III. 19.) Korm. rendelet a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítésérõl szóló 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról ...........................................................................................................................................................

676

75/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történõ végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról...............................................................................................

676

77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelölésérõl ........................................................................................................................................................................................

680

78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekrõl és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól ......................................................................................................................................................................

682

10/2010. (III. 19.) EüM rendelet a fertõzõ betegségek és a járványok megelõzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrõl szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról ...................................................................................................................................................

688

11/2010. (III. 19.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és mûködési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékrõl szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet módosításáról .............................................................................................................

689

11/2010. (III. 11.) OKM rendelet a helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok 2010. évi szakmai támogatásáról ..........................

691

12/2010. (III. 11.) OKM rendelet a Minõsített Könyvtár cím és a Könyvtári Minõségi Díj adományozásáról ..............................................

696

13/2010. (III. 19.) OKM rendelet a sajátos nevelési igényû gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó gyógypedagógiai pótlékra jogosultak támogatása és az osztályfõnöki pótlékra jogosultak támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének részletes szabályairól ............................................................................................................................................................

697

15/2010. (III. 19.) OKM rendelet a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítõ támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének részletes szabályairól ....................................................................................

701

650

BELÜGYI KÖZLÖNY

7. szám

HATÁROZATOK 1/2010. (III. 12.) ÖM határozat a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet alapító okiratának egységes szerkezetbe foglalt szövegének közzétételérõl ...................................................................................................................................................................................

707

40/2010. (III. 15.) KE határozat kitüntetés adományozásáról...............................................................................................................................

718

2/2010. (III. 23.) KJE határozat a Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága közigazgatási jogegységi határozata .....................................

719

IV. RÉSZ TURISZTIKA 2010. február 1. és 2010. február 28. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által engedélyezett és nyilvántartásába bejegyzett utazási vállalkozások .............................................................................................................................................................................

723

2010. február 1. és 2010. február 28. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából kérelemre törölt engedélyek ........................................................................................................................................................................................................................

723

2010. február 1. és 2010. február 28. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából jogerõre emelkedett hivatalból visszavont engedélyek ..............................................................................................................................................................................

724

2010. február 1. és 2010. február 28. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába az utazási vállalkozó tevékenységének utazásszervezõire történõ módosítás bejegyzése .......................................................................................................................

724

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

I. rész Jogszabályok 2010. évi XXXIX. törvény egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggõ módosításáról*

651

egymással együttmûködni a gyermek sorsát érintõ, a Ptk. 3:179. §-ának (2) bekezdése szerinti lényeges kérdésekben, a gyermek tartós vagy végleges letelepedés szándékával történõ külföldre vitelének kérdésében és a különélõ szülõvel való kapcsolattartás kérdésében. Ennek elõmozdítása érdekében a gyámhivatal tájékoztatja a szülõket a Ptk. 3:181. §-a szerinti közvetítõi eljárás (e törvény alkalmazásában a továbbiakban: gyermekvédelmi közvetítõi eljárás) igénybevételének lehetõségérõl és – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a különélõ szülõk számára gyermekvédelmi közvetítõi eljárás igénybevételét rendelheti el.”

A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 3. § 1. § (1) A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. §-ának f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „f) a gyermek tartására köteles személy: a Ptk.-ban meghatározott feltételek és sorrend szerint a szülõ, más felmenõ egyenesági rokon, a nagykorú testvér, a szülõ házastársa, a gyermeket nevelõ más személy,” (2) A Gyvt. 5. §-ának o) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „o) várandós anya válsághelyzete: olyan családi, környezeti, szociális, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését,” (3) A Gyvt. 5. §-a s) pontjának se) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában fenntartó:] „se) az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-állam), valamint – ha az Európai Közösséggel és tagállamaival létrejött nemzetközi szerzõdés alapján az adott állam szolgáltatói a letelepedés szabadsága tekintetében az EGT-államok szolgáltatóival azonos jogállást élveznek – az EGT-államoktól eltérõ más államban honos vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe [az sc)–se) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó],”

2. § A Gyvt. a következõ 12/A. §-sal egészül ki: „12/A. § A gyermek jogainak biztosítása érdekében a gyermek szülei – akkor is, ha külön élnek – kötelesek * A törvényt az Országgyûlés a 2010. február 22-i ülésnapján fogadta el.

A Gyvt. 13. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõje jogosult arra, hogy] „d) a gyermeke sorsát érintõ egyes lényeges kérdésekben – gyermeke nevének meghatározása és megváltoztatása, iskolájának, életpályájának megválasztása – meghallgassák, továbbá hogy véleményt nyilváníthasson a gyermeke számára kijelölt gondozási helyrõl, feltéve, hogy szülõi felügyeleti jogát e tekintetben nem korlátozták vagy nem vonták meg, illetve cselekvõképességét a szülõi felügyelettel kapcsolatos jognyilatkozat megtételében nem korlátozták.”

4. § A Gyvt. 33. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselõjét, illetve a fiatal felnõttet tájékoztatni kell] „c) az ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnõtt és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjérõl ca) a gyermekek átmeneti otthonában biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál, ha a gyermek kapcsolattartásra jogosult hozzátartozói külön élnek, cb) a családok átmeneti otthonában biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál, ha a gyermeknek van különélõ, kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója, cc) a gyermekotthonban biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátásnál [a ca)–cc) alpontokban szereplõ intézmények a továbbiakban együtt: bentlakásos gyermekintézmény], cd) a helyettes szülõnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál és

652

BELÜGYI KÖZLÖNY

ce) a nevelõszülõnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátásnál,”

5. § A Gyvt. 34. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „34. § (1) A bentlakásos gyermekintézményben, a helyettes szülõnél és a nevelõszülõnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál és gyermekvédelmi szakellátásnál a gyermek és szülõje vagy más kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója (a továbbiakban együtt: kapcsolattartásra jogosult) közötti kapcsolattartás formái a) a folyamatos és idõszakos kapcsolattartás aa) a gyermek tartózkodási helyén történõ meglátogatásával, illetve ab) a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, b) a felügyelt kapcsolattartás, továbbá c) a levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés. (2) A bentlakásos gyermekintézményben, a helyettes szülõnél és a nevelõszülõnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás során elõ kell segíteni, hogy a kapcsolattartásra jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartson fenn, feltéve, hogy a szülõ nem áll a gyermek vagy a gyermeket nevelõ személy sérelmére elkövetett cselekmény miatt ideiglenes megelõzõ távoltartás, illetve megelõzõ távoltartás, továbbá a büntetõeljárásban elrendelhetõ távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy a gyermek súlyos bántalmazása miatt nem szüneteltették a szülõ kapcsolattartási jogának gyakorlását. (3) A gyámhivatal a kapcsolattartásról a gyermek vér szerinti családjával, testvéreivel való kapcsolat fenntartása, a gyermeknek a vér szerinti családjába való visszakerülésének elõsegítése érdekében dönt. A kapcsolattartás formájának és gyakoriságának elbírálása során a gyámhivatal mérlegeli a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének okát, valamint a kapcsolattartásra jogosult magatartását és körülményeit. (4) A gyámhivatal által elrendelt felügyelt kapcsolattartás esetén a külön jogszabályban meghatározottak szerint, a gyámhivatal határozatában meghatározott helyszínen kerül sor a kapcsolattartásra. (5) Ha a (2) bekezdésben meghatározott kizáró feltételek nem állnak fenn, a kapcsolattartásra jogosult az átmeneti gondozásban részesülõ gyermeket a bentlakásos gyermekintézmény házirendje, illetve a helyettes szülõi hálózatot mûködtetõvel történt elõzetes egyeztetés szerint, a gondozás helyszínén látogathatja. A látogatás alkalmával biztosítani kell a kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeit. Átmeneti gondozásban részesülõ gyermek esetén a kapcsolattartásról a gyámhivatal kérelemre dönt.

7. szám

A gyámhivatal szükség esetén felügyelt kapcsolattartást rendel el. (6) Az ideiglenes hatállyal nevelõszülõnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekkel történõ kapcsolattartásról a gyámhivatal hivatalból dönt. A gyermek legfeljebb két napra történõ eltávozásának és két napnál hosszabb idõtartamú szabadságának engedélyezését a gyámhivatal döntése alapozza meg. A gyermek gyámja jelzi a gyámhivatalnak, ha a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek vagy a kapcsolattartásra jogosult és a gyám között vita keletkezik. (7) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából nem tekinthetõ rendszeres kapcsolattartásnak a levélírás, a telefonhívás, illetve a csomagküldés, továbbá a gyámhivatal határozatában szabályozottól jelentõsen eltérõ évenkénti egy-két látogatás. (8) A kapcsolattartással összefüggõ költségeket a kapcsolattartásra jogosult viseli. A települési önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában nyújthat segítséget [21. § (2) bek.] a kapcsolattartásra jogosult számára a kapcsolattartással összefüggõ költségek viseléséhez, különösen az utazási költségekhez, illetve a kapcsolattartásra jogosult otthonában történõ kapcsolattartás esetén a gyermek ellátásának költségeihez. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyújt segítséget és támogatást a kapcsolattartás megvalósításához.” 6. § (1) A Gyvt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az otthontalanná vált szülõ kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhetõ el a gyermek és szülõje, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülõjétõl, családjától.” (2) A Gyvt. 51. §-a a következõ (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti feladat ellátására az örökbefogadást elõsegítõ közhasznú szervezet várandós anyák átmeneti otthonát tarthat fenn. (5) A várandós anyák átmeneti otthona legalább három, legfeljebb nyolc várandós anya ellátását biztosítja, és szükség szerint jogi tanácsadást, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt, illetve szervezi az ezekhez való hozzájutást.” 7. § (1) A Gyvt. 62. §-a (1) bekezdésének bevezetõ mondata és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a gyermek külön jogszabály szerinti titkos vagy nyílt örökbefo-

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

gadásának elõkészítése, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbefogadásának elõkészítése, az örökbefogadási eljárások lebonyolítása, nyílt örökbefogadás esetében a vér szerinti szülõ és az örökbe fogadni szándékozó személy kapcsolatfelvételének elõkészítése érdekében” „b) az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatása az örökbefogadás feltételeirõl, így különösen az örökbefogadás elõtti tanácsadásról és felkészítõ tanfolyamról, valamint az örökbefogadást követõ gondozás során való együttmûködési kötelezettségrõl,” (2) A Gyvt. 62. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett] „a) gondoskodik aa) az örökbefogadás elõtti tanácsadás és örökbefogadói tanfolyam megszervezésérõl, illetve segíti az azokhoz való hozzájutást, ab) az örökbefogadás után segítséget nyújtó szolgáltatások megszervezésérõl, ac) az örökbefogadást követõ gondozásról a gyámhivatal döntésében megállapított idõtartam alatt, ha a gyermekvédelmi szakszolgáltatás készítette elõ az örökbefogadást, vagy ha az örökbefogadást elõsegítõ közhasznú szervezet tevékenysége megszûnt, és ad) kérelemre az örökbefogadott gyermek (személy) vér szerinti szülõjével való kapcsolatfelvételének elõsegítésérõl, ha a gyámhivatal vagy a bíróság a vér szerinti szülõ természetes személyazonosító adatait közölte, b) jelentést készít az örökbefogadást követõ gondozás tapasztalatairól ba) a gyámhivatal döntésében foglaltaknak megfelelõen a gyámhivatal számára, bb) külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadása esetén a központi hatóság megkeresésére.” (3) A Gyvt. 62. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az örökbefogadó szülõ a gyámhivatal által meghatározott idõpontig köteles együttmûködni az örökbefogadást követõ gondozást végzõ területi gyermekvédelmi szakszolgálattal.” 8. § A Gyvt. 63. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre módosul: „(2) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a külön jogszabályban meghatározottak szerint elõsegíti a gyermekvédelmi szakellátásban lévõ gyermek és a kapcsolattartásra jogosult kapcsolattartását.” 9. § A Gyvt. IX. Fejezete helyébe a következõ Fejezet lép:

653

„IX. FEJEZET A NYÍLT ÖRÖKBEFOGADÁST ELÕSEGÍTÕ TEVÉKENYSÉG A nyílt örökbefogadást elõsegítõ tevékenység körébe tartozó szolgáltatások 70. § (1) A válsághelyzetben lévõ várandós anya segítése céljából, valamint a gyermeket örökbe adni szándékozó vér szerinti szülõ (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: vér szerinti szülõ) kérelmére, szándékának megfelelõen – a nyílt örökbefogadások elõmozdítása érdekében – közhasznú szervezet örökbefogadást elõsegítõ tevékenységet (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltatás) folytathat. (2) A szolgáltatás körébe tartozik a) a gyermek saját családjában való nevelkedése érdekében a családgondozás keretében végzett tanácsadás és segítségnyújtás a válsághelyzetben lévõ, különösen a terhességét eltitkolni szándékozó várandós anya számára, b) erre irányuló igény esetén ba) a családok átmeneti otthonában biztosított ellátáshoz való hozzájutás szervezése vagy bb) várandós anyák átmeneti otthonában történõ ellátás biztosítása, c) az örökbe fogadni szándékozó személy – külön jogszabály szerinti – felkészítése az örökbefogadásra, illetve a felkészítéshez való hozzájutás szervezése, d) az örökbe fogadandó gyermek és az örökbe fogadni szándékozó személy kapcsolatfelvételének elõkészítése, ha az a) pont szerinti szolgáltatás nem járt eredménnyel, e) az örökbe fogadni szándékozó személy és az örökbe fogadandó gyermek 141/B. § szerinti adatainak nyilvántartása, f) az örökbefogadás engedélyezését követõen a vér szerinti szülõnek és az örökbefogadó szülõnek történõ segítségnyújtás, tanácsadás, valamint kérelemre az örökbefogadott gyermek (személy) vér szerinti szülõjével való kapcsolatfelvételének elõsegítése, ha a gyámhivatal vagy a bíróság a vér szerinti szülõ természetes személyazonosító adatait közölte, g) az általa elõkészített nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadást követõ gondozás a gyámhivatal döntésében megállapított idõtartam alatt. (3) Az örökbefogadó szülõ a gyámhivatal által meghatározott idõpontig köteles együttmûködni az örökbefogadást követõ gondozást végzõ szolgáltatóval. A szolgáltató az örökbefogadást követõ gondozás tapasztalatairól a gyámhivatal döntésében foglaltaknak megfelelõen jelentést készít a gyámhivatal számára. 71. § (1) A szolgáltatás kizárólag a) – a felek kölcsönös kérelme és egyetértése esetén – Magyarországon élõ, magyar állampolgárságú vér szerinti szülõ és örökbe fogadni szándékozó személy közötti kapcsolat létrehozására és b) az örökbefogadást követõ gondozásra irányulhat.

654

BELÜGYI KÖZLÖNY

(2) A szolgáltatás nem terjedhet ki a) a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülõ átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának elõsegítésére, b) az örökbe fogadható gyermek vagy az örökbe fogadni szándékozó személy személyazonosító adatainak, képmásának hirdetés útján történõ közzétételére, c) az örökbefogadás engedélyezése, illetve felbontása iránti eljárásban való közremûködésre, kivéve a tanúként való közremûködést. (3) A szolgáltatás körében olyan tevékenység nem végezhetõ, amely sérti a gyermeki jogokat, illetve a gyermekvédelem jogszabályban meghatározott céljaival összeegyeztethetetlen. (4) A közhasznú szervezet szolgáltatásában nem vehet részt gyámhatóságnál közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott köztisztviselõ. A szolgáltatás engedélyezése 71/A. § (1) A szolgáltatás külön jogszabályban meghatározott mûködési engedélyhez kötött tevékenység. (2) A mûködési engedély kiadásáról – a szolgáltató kérelmére – a mûködést engedélyezõ szerv dönt. (3) A mûködést engedélyezõ szerv évente legalább egy alkalommal ellenõrzi, hogy a szolgáltatás megfelel-e a jogszabályokban, a mûködési engedélyben, valamint a szakmai programban foglaltaknak. (4) Ha a mûködést engedélyezõ szerv a) olyan szolgáltatásról szerez tudomást, amely engedély nélkül mûködik, a szolgáltatót eltiltja a szolgáltatás végzésétõl, b) az örökbe fogadható gyermekek vagy a szolgáltatást igénybe vevõ személyek súlyos jog- vagy érdeksérelmét észleli, a szolgáltatás végzését legfeljebb 60 napra felfüggeszti vagy a mûködési engedélyt visszavonja. (5) A mûködést engedélyezõ szerv intézkedik a mûködési engedélyek kiadásának, visszavonásának, a szolgáltatás nyújtásától történõ eltiltásnak, valamint a szolgáltatás végzése felfüggesztésének a gyermekek és az ifjúság védelméért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában és a minisztérium honlapján történõ közzétételérõl. A szolgáltatást igénybe vevõvel kötött megállapodás 71/B. § (1) A szolgáltató külön jogszabályban meghatározott tartalmú írásbeli megállapodást köt a szolgáltatás nyújtására a) a vér szerinti szülõvel, b) a várandós anyával, c) ha a vér szerinti szülõ vagy várandós anya kiskorú vagy cselekvõképességet kizáró gondnokság alatt áll, a törvényes képviselõjével, d) az örökbe fogadandó gyermek gyámjával, e) az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító érvényes és hatályos gyámhivatali határozattal rendelkezõ örökbe fogadni szándékozó ea) házaspárral együttesen vagy

7. szám

eb) egyedülálló személlyel [az a)–e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: a szolgáltatást igénybe vevõ]. (2) A megállapodást a szolgáltatást igénybe vevõ indokolás nélkül írásban bármikor felmondhatja. (3) A szolgáltató írásban felmondja a megállapodást, ha a) annak megkötését követõen az örökbefogadást kizáró ok fennállásáról szerez tudomást, b) tudomására jut, hogy az örökbefogadás akár a felek, akár más közremûködõ személyek számára haszonszerzéssel jár. (4) A szolgáltató a megállapodásnak a (2)–(3) bekezdés szerinti felmondásáról három munkanapon belül írásban értesíti az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító, valamint az örökbefogadás engedélyezésére illetékes gyámhivatalt. A költségek viselése 71/C. § (1) A szolgáltatásért a szolgáltatás igénybe vevõjétõl a (2) bekezdés szerinti költségek viselésén kívül más jogcímen, így különösen közvetítõi, szolgáltatási díjként, a szolgáltató vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni elõny nyújtása nem kérhetõ, illetve nem fogadható el. (2) Az örökbe fogadni szándékozó személy viseli az általa igénybe vett szolgáltatással összefüggésben felmerült és a külön jogszabályban meghatározottak szerint megállapított költségeket. (3) A megállapodásnak a közhasznú szervezet részérõl történõ felmondása sem mentesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt a felmondás idõpontjáig indokoltan felmerült költségek viselése alól. (4) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy a költségeket nem téríti meg, a közhasznú szervezet igényét bírói úton érvényesítheti.”

10. § A Gyvt. a következõ 128/A. §-sal egészül ki: „128/A. § A gyámhivatal jóváhagyása szükséges a gondnokolt ingatlan vagyonán kívüli, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét meghaladó vagy a gondnokot kirendelõ bírósági határozatban ettõl eltérõen megállapított értékû egyéb vagyonára vonatkozó törvényes képviselõi jognyilatkozat érvényességéhez.”

11. § A Gyvt. a következõ 132/A. §-sal egészül ki: „132/A. § (1) A gyámhivatal a gyermekvédelmi közvetítõi eljárás igénybevételét végzéssel rendeli el, amelyet közöl a közvetítõvel. A gyámhivatal a gyermekvédelmi közvetítõi eljárás igénybevételének elrendelésével egyidejûleg az elõtte folyó eljárást felfüggeszti. (2) A közvetítõt az igazságügyért felelõs miniszter által vezetett közvetítõi névjegyzékbe vagy az Országos Gyer-

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

mekvédelmi Szakértõi Névjegyzékbe felvett személyek közül a gyámhivatal az (1) bekezdés szerinti végzésében kéri fel. (3) Ha a gyermekvédelmi közvetítõi eljárás kérelemre indult, a közvetítõ személyére a szülõk együttesen tesznek javaslatot, amelyhez a gyámhivatal kötve van. (4) A közvetítõ a gyermekvédelmi közvetítõi eljárás igénybevételének elrendelésérõl szóló végzés kézhezvételétõl számított 3 munkanapon belül írásban nyilatkozik a gyámhivatal felé a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, valamint a felkérés elfogadása esetén arról, hogy nem elfogult és nem állnak fenn vele szemben a jogszabályban meghatározott kizáró okok. Ha a közvetítõ a felkérést visszautasítja, a gyámhivatal a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerint másik közvetítõt kér fel. (5) A gyámhivatal az eljárást folytatja, ha a) a szülõk között a gyermekvédelmi közvetítõi eljárásban létrejött megállapodás megküldésével a közvetítõ igazolja, hogy a gyermekvédelmi közvetítõi eljárás eredményre vezetett, b) a közvetítõ igazolja, hogy a gyermekvédelmi közvetítõi eljárás nem vezetett eredményre, megjelölve annak okát is, c) bármelyik szülõ – a közvetítõnek a gyermekvédelmi közvetítõi eljárás eredménytelenségérõl kiállított igazolásra hivatkozva – azt kéri, d) a hivatalból indult gyermekvédelmi közvetítõi eljárás elrendelésétõl számított 2 hónapon belül az a)–c) pontokban foglaltak alapján az eljárás folytatására nem került sor, feltéve, hogy a közvetítõ a gyámhivatal felhívására úgy nyilatkozik, hogy a gyermekvédelmi közvetítõi eljárás további folytatásától eredmény nem várható, e) a kérelemre indult gyermekvédelmi közvetítõi eljárás elrendelésétõl számított 4 hónapon belül az a)–c) pontokban foglaltak alapján az eljárás folytatására nem került sor, feltéve, hogy a szülõk a gyámhivatal felhívására úgy nyilatkoznak, hogy nem kérik a gyermekvédelmi közvetítõi eljárás további folytatását. (6) A gyermekvédelmi közvetítõi eljárásban létrejött megállapodás alapján a szülõk a gyámhivatal elõtt egyezséget kötnek, amelyet a gyámhivatal jóváhagy, ha az a gyermek érdekében áll és megfelel a jogszabályokban foglaltaknak.”

12. § (1) A Gyvt. 133/A. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A más szerv eljárásában történõ képviseletre kirendelt ügygondnok, eseti gondnok munkadíját és költségeit – a (11) bekezdésben foglaltak kivételével – a kirendelést kérelmezõ szerv fizeti meg.” (2) A Gyvt. 133/A. §-a a következõ (8)–(9) bekezdéssel egészül ki:

655

„(8) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek érdekében hivatalból elrendelt gyermekvédelmi közvetítõi eljárás költségeit – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a gyámhivatal viseli. (9) A gyermekvédelmi közvetítõi eljárás igénybevétele esetén a gyámhivatal – az ügy eldöntésére való tekintet nélkül – az eljárásban felmerült és a gyermekvédelmi közvetítõi eljárásban a másik szülõ által fizetett valamennyi költség megfizetésére kötelezi azt a szülõt, a) aki a gyermekvédelmi közvetítõi eljárásban létrejött megállapodás ellenére a gyámhivatal elõtt nem köt egyezséget, b) akinek a magatartása vagy mulasztása miatt a gyermekvédelmi közvetítõi eljárás lefolytatása meghiúsult.” (3) A Gyvt. 133/A. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Az eseti gondnok munkadíját és költségeit a gyámhivatal fizeti meg, ha az a) hagyatéki eljárásban vagy b) bírósági végrehajtási eljárásban merült fel és e költség másra át nem hárítható.”

13. § A Gyvt. a következõ 135/A. §-sal egészül ki: „135/A. § (1) Az örökbefogadást elõsegítõ közhasznú szervezet a válsághelyzetben lévõ várandós anya segítése, a nyílt örökbefogadások elõmozdítása, az örökbefogadást elõsegítõ tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás engedélyezését követõen a vér szerinti szülõnek és az örökbefogadó szülõnek történõ segítségnyújtás, tanácsadás, az örökbefogadást követõ gondozás, valamint az örökbefogadott gyermek (személy) vér szerinti szülõjével való kapcsolatfelvételének elõsegítése céljából kezelheti a) a válsághelyzetben lévõ várandós anya aa) személyazonosító adatait, ab) egészségi állapotára vonatkozó adatokat, ac) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat; b) a gyermek ba) személyazonosító adatait, bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat; c) az örökbe fogadni szándékozó személy ca) személyazonosító adatait, cb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat, cc) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, cd) Ptk. 3:127–3:128. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat, ce) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat; d) az örökbefogadó szülõ da) személyazonosító adatait, db) egészségi állapotára vonatkozó adatokat, dc) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat.

656

BELÜGYI KÖZLÖNY

(2) Ha az örökbefogadást elõsegítõ közhasznú szervezet szolgáltatása megszûnik, e tényrõl 8 napon belül tájékoztatja a szolgáltatást igénybe vevõt. A tájékoztatásban 30 napos határidõ megjelölésével felhívja a szolgáltatást igénybe vevõt a hozzá benyújtott dokumentumok átvételére. Ha a szolgáltatást igénybe vevõ a dokumentumokat nem veszi át, úgy ezeket és a tevékenysége során keletkezett iratokat megküldi a mûködést engedélyezõ szervnek. (3) A mûködést engedélyezõ szerv az örökbefogadást elõsegítõ közhasznú szervezet szolgáltatásának további szervezése céljából kezelheti az (1) bekezdés szerinti adatokat. (4) A 71/B. § (1) bekezdésében foglalt megállapodás megszûnése esetén a benyújtott dokumentumokat a szolgáltatást igénybe vevõnek vissza kell adni. (5) A közhasznú szervezet adatvédelmi szabályzatot készít, amely nyilvános.”

14. § A Gyvt. 137. §-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „A nyilvántartás adattartalma nyilvános.”

15. § A Gyvt. 140. §-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „A nyilvántartás adattartalma nyilvános.”

7. szám 17. §

A Gyvt. 142. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A 137. § (2) bekezdése, a 138–139. §, a 140. § (1) és (2) bekezdése, a 141. § szerinti nyilvántartások nem nyilvánosak.”

18. § (1) A Gyvt. 162. §-a (1) bekezdésének q) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg] „q) a gyermekvédelmi gondoskodással, a családba fogadással, a szülõi felügyelettel, a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a gyámsággal és a gondnoksággal kapcsolatos gyermekvédelmi és gyámügyi végrehajtási szabályokat,” (2) A Gyvt. 162. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ l) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza] „h) a megyei, az országos és a központi hatósági örökbefogadási nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat,” „l) a gyermekvédelmi közvetítõi eljárásban közremûködõ közvetítõ díjazására és költségeinek viselésére vonatkozó rendelkezéseket.”

16. § A Gyvt. a következõ 141/B. §-sal egészül ki: „141/B. § (1) Az örökbefogadást elõsegítõ közhasznú szervezet az örökbe fogadni szándékozó személyekrõl és az örökbe fogadandó gyermekekrõl – a nyílt örökbefogadások elõmozdítása és az örökbefogadást elõsegítõ tevékenysége nyújtása céljából – nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartás tartalmazza a) az örökbe fogadni szándékozó személy aa) személyazonosító adatait, ab) Ptk. 3:127–3:128. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat, ac) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat, b) az örökbe fogadandó gyermek ba) személyazonosító adatait, bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat. (3) A (2) bekezdés szerinti adatok a szolgáltatást igénybe vevõvel való megállapodás megkötését követõen haladéktalanul bekerülnek a nyilvántartásba.”

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása 19. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ha a kiskorú szülõ gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülõ a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával a Polgári Törvénykönyv 3:157. §-ának (4) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülõnek kell megállapítani.”

20. § A Cst. a következõ 20/B. §-sal egészül ki: „20/B. § (1) A gyermek örökbefogadás elõtti gondozásba történõ kihelyezésének idõpontjától számított hat hó-

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

nap idõtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülõ – a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével –, amennyiben a gyermek az örökbefogadás elõtti gondozásba történõ kihelyezéskor a 20. § (1) bekezdésének a)–b) pontjai szerinti életkort már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be. (2) Amennyiben a gyermek a 20. § (1) bekezdésének a)–c) pontjai szerinti életkort az örökbefogadás elõtti gondozásba történõ kihelyezést követõ hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülõ 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek 20. § (1) bekezdésének a)–c) pontjai szerinti életkorának betöltését követõen a jogosultság kezdõ idõpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerint gyermekgondozási segélyben részesülõ személy keresõ tevékenységet heti húsz órát meg nem haladó idõtartamban folytathat.”

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 21. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény hatálya nem terjed ki azokra a lakhatást biztosító szolgáltatásokra, amelyek esetében] „b) a szolgáltatást igénybe vevõ Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 7:2. § 20. pont szerinti hozzátartozójának,” [a szolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlanon tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, lakáshasználati joga vagy bérleti joga áll fenn (nyugdíjasház).]

22. § (1) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ, felsõoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve a Ptk. 7:2. §-a 18. pontjának b)–c) alpontja szerinti személy által nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve a Ptk.

657

7:2. §-a 18. pontjának b)–c) alpontja szerinti személy által nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelõzõen is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülõ, illetve a szülõ házastársa, bejegyzett élettársa vagy élettársa;” (2) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdése m) pontjának me) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában fenntartó:] „me) az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-állam), valamint – ha az Európai Közösséggel és tagállamaival létrejött nemzetközi szerzõdés alapján az adott állam szolgáltatói a letelepedés szabadsága tekintetében az EGT-államok szolgáltatóival azonos jogállást élveznek – az EGT-államoktól eltérõ más államban honos vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe [az mc)–me) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó];”

23. § Az Szt. 17. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az (1) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése jogerõre emelkedésének napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni.”

24. § Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 7:2. § 20. pont], valamint a gyermeket nevelõ más személy [Ptk. 7:2. § 18. pontjának c) alpontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.”

25. § Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban meghatározott intézmény legalább tíz fõ, legfeljebb százötven fõ ellátását biztosítja. Telephellyel rendelkezõ szociális intézmény esetén a férõhelyszámot az ellátást nyújtó székhelyen és az egyes telephelyeken külön-külön kell vizsgálni. 2011. január 1-jét követõen fogyatékos személyek ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátása céljából új férõhelyet csak lakóotthoni formában lehet létrehozni.”

658

BELÜGYI KÖZLÖNY 26. §

Az Szt. 92/J. §-ának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A Kormány által erre kijelölt szerv a szakértõi tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl a Gyvt. szerint névjegyzéket vezet.”

27. § Az Szt. 92/K. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A Kormány által kijelölt szerv a mûködési engedéllyel rendelkezõ szociális szolgáltatókról, intézményekrõl nyilvántartást vezet, amelynek adattartalma nyilvános.”

7. szám

(3) 2013. december 31-éig legalább 1500 fõ fogyatékos és pszichiátriai beteg személynek ellátást nyújtó intézményi férõhely kiváltásához az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztési programok nyújtanak támogatást. (4) A (3) bekezdés szerint kiváltásra nem kerülõ intézményi férõhelyek kiváltására az Országgyûlés 2010. december 31-éig ütemtervet fogad el a kötelezettek és a végrehajtás határidejének rögzítésével. (5) A kiváltást a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élõ személyek jogairól szóló egyezmény 19. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell végrehajtani.”

A közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása 31. §

28. § Az Szt. 122/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A szerzõdéses szolgáltatások alapján kötött szerzõdés – függetlenül a közbeszerzés vagy a pályáztatás alkalmazásától – tartalmazza] „a) a szolgáltató nevét, székhelyét és adószámát,”

29. § Az Szt. 129. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „129. § Fogyatékos személyek ápolást-gondozást nyújtó intézményeinek címzett támogatással történõ beruházása esetén kizárólag az ötven fõnél nagyobb férõhelyszámú intézmény kiváltása támogatható.”

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

A közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Önkéntes az lehet, aki tizedik életévét betöltötte.” A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása

32. § A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14. §-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „d) közérdekû kötelezettségvállalás: a Polgári Törvénykönyv szerinti közérdekû célra történõ kötelezettségvállalás [Ptk. 5:476. §];” A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

30. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 17. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés lép: „Lakóhely, közösségbe való befogadás, önálló életvitel 17. § (1) A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelõ – családi, lakóotthoni, intézményi – lakhatási forma megválasztásához. (2) A fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, 50 fõnél nagyobb férõhelyszámú szociális intézmények kiváltására a (3)–(5) bekezdésben foglaltak szerint kerül sor.

33. § A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság elõtti érvényesítése, a külön törvény szerinti közvetítõ vagy békéltetõ igénybevételének kezdeményezése, az igény megegyezéssel történõ módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetõleg az elévülés megszakítását elõidézõ eljárás jogerõs befejezése után az elévülési idõ újra kezdõdik. Ha az el-

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

évülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.”

34. § Az Mt. 177. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A személyhez fûzõdõ jogai megsértése esetén a munkavállalót az õt ért nem vagyoni sérelemért sérelemdíj illeti meg.”

A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása 35. § A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképzõ iskola vagy gyakorlati képzést végzõ vállalkozás által fenntartott, illetõleg mûködtetett gyakorlóhelyen megszervezhetõ és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban elõírt feltételei biztosítottak (a szakképzõ iskola és a vállalkozás a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés szervezõje). A gyakorlati képzés szervezésében – a gyakorlati képzés szervezõjével kötött megállapodás alapján – a központi képzõhely is részt vehet.”

36. § (1) A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A 16/B. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerõpiaci Alapba a 39. § (13) bekezdése szerint átcsoportosított pénzeszközbõl nyújtható. E támogatással kapcsolatos, a 2010. költségvetési éven túl áthúzódó kötelezettségvállalás fedezetét a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprész központi kerete finanszírozza.” (2) Az Flt. 26. §-a a következõ (7)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(7) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.

659

(8) A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának idõpontjában hatályos kötelezõ legkisebb munkabér 60 százaléka.” (3) Az Flt. 27. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A folyósítási idõ számítása szempontjából a jogosultsági idõ csak egyszer vehetõ figyelembe. Ha az álláskeresõ az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott idõtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás idõtartamának alapját képezõ jogosultsági idõt a tényleges járadékfolyósítási idõtartamnak megfelelõen csökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybevett munkanélküli ellátás tekintetében is.” (4) Az Flt. 27. §-a a következõ (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) Ha az állami foglalkoztatási szerv a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó álláskeresõ részére ideiglenes ellátást állapít meg, az ellátás addig folyósítható, amíg az – álláskeresési járadék vagy álláskeresési segély megállapításához szükséges – az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett jogosultsági idõre, valamint szakmai jövedelemre, bérre vagy átlagkeresetre, valamint az igénybe vett munkanélküli ellátásra vonatkozó bizonyíték rendelkezésre nem áll. Az ideiglenes ellátás folyósításának idõtartama nem haladhatja meg a 180 napot.” (5) Az Flt. 28. §-ának (1) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki: [Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskeresõ:] „i) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozik, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába távozik, és legfeljebb a távozás idõpontjától számított három hónap elteltével a Magyar Köztársaság területére nem tér vissza.” (6) Az Flt. 36. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó álláskeresõ legalább tizenöt munkanappal a távozást megelõzõen köteles bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek, ha munkakeresés céljából az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába kíván távozni.” (7) Az Flt. 58. §-a (8) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg] „a) – az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben – az álláskeresési járadék összege kiszámításának, ennek keretében a 26. § (1) bekezdésében meghatározott

660

BELÜGYI KÖZLÖNY

járulékalap havi átlagos összege meghatározásának, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósításának” [szabályait.] (8) Az Flt. 60. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „60. § (1) Ez a törvény a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezõ állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának és 21. cikkének, b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történõ szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja. (2) Ez a törvény a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.” 37. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 57/B. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg az 57/B. § jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre változik: „(2) A megbízott vezetõ az 57. § (1) bekezdése szerinti pótszabadságra nem jogosult.” (2) A Kjt. 85. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg a Kjt. jelenlegi 85. § (9) bekezdésének megjelölése 85/A. §-ra változik: „(9) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelõs miniszter, hogy az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek tekintetében rendeletben határozza meg a külföldi kiküldetést teljesítõ közalkalmazottak pénzbeni járandóságaira és a kiküldetésre vonatkozó részletes szabályokat.” A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény módosítása 38. § (1) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló

7. szám

2009. évi CIX. törvény 30. §-ának az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. §-ának (11) bekezdését megállapító rendelkezése a következõ szöveggel lép hatályba: „(11) Esélyegyenlõségi szakértõi tevékenység folytatását a Kormány által erre kijelölt szerv annak engedélyezi, aki a) rendelkezik felsõfokú végzettséggel vagy felsõfokú szakképesítéssel, b) a külön jogszabályban meghatározott képzésben vett részt, c) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai gyakorlattal, és d) büntetlen elõéletû, valamint nem áll az esélyegyenlõségi szakértõi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.” (2) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 30. §-ának az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. §-át megállapító rendelkezése a következõ (12)–(16) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(12) Az esélyegyenlõségi szakértõi tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg a kérelmezõ hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen elõéletû, és nem áll az esélyegyenlõségi szakértõi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bûnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által erre kijelölt szerv részére – annak az esélyegyenlõségi szakértõi tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a Kormány által erre kijelölt szerv a (13) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bûnügyi nyilvántartó szervtõl. (13) A Kormány által erre kijelölt szerv az esélyegyenlõségi szakértõi tevékenység gyakorlásának idõtartama alatt lefolytatott hatósági ellenõrzés keretében ellenõrzi azt is, hogy a szakértõ büntetlen elõéletû-e, és nem áll-e az esélyegyenlõségi szakértõi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenõrzés céljából a Kormány által erre kijelölt szerv adatot igényelhet a bûnügyi nyilvántartási rendszerbõl. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértõ büntetlen elõéletû-e, valamint, hogy az esélyegyenlõségi szakértõi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. (14) A (12) és (13) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által erre kijelölt szerv a) az esélyegyenlõségi szakértõi tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerõs befejezéséig vagy b) az esélyegyenlõségi szakértõ nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenõrzés idõtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerõs befejezéséig kezeli.

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

(15) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az (1) bekezdésben meghatározott szempontokat, az esélyegyenlõségi szakértõi tevékenység végzésére és annak feltételeire, a szakértõ képesítésére, továbbképzésére, mûködésére és a szakmai gyakorlatra vonatkozó rendelkezéseket, a névjegyzékbe vétel, a névjegyzékrõl történõ kirendelés, a szüneteltetés, a panaszeljárás és a névjegyzékbõl való törlés szabályait, továbbá a névjegyzéket vezetõ szerv kijelölését. (16) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlõség elõmozdításáért felelõs miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg – az adópolitikáért felelõs miniszter egyetértésével – az esélyegyenlõségi szakértõi névjegyzékkel összefüggõ eljárásokban fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait.” (3) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 50. § (8) bekezdés a) pontjában a „2010. május 1-tõl” szövegrész helyébe a „2010. július 1-tõl” szövegrész lép. (4) Az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 63/A. § (9) bekezdésében meghatározott névjegyzékbe 2010. június 30-ig az Ebktv. 63/A. § (11) bekezdésében meghatározott követelményekre való tekintet nélkül fel kell venni azt a személyt, aki részt vett a közoktatási esélyegyenlõségi szakértõi képzésen és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 105. §-a által elõírt intézkedési tervek elkészítésében mint kirendelt szakértõ részt vett.

39. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ tizenötödik napon lép hatályba. (2) E törvény 10. §-a és 31. §-a 2010. május 1-jén lép hatályba. (3) E törvény 1. §-ának (1)–(2) bekezdése, 2–5. §-a, 6. §-ának (2) bekezdése, 7–9. §-a, 11. §-a, 12. §-ának (2) bekezdése, 13. §-a, 16. §-a, 18–21. §-a, 22. §-ának (1) bekezdése, 23–24. §-a és 32. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba. (4) A Gyvt. e törvénnyel megállapított 128/A. §-át a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (5) A Gyvt.-nek e törvénnyel megállapított 12/A. §-át, 13. §-a (1) bekezdésének d) pontját, 34. §-át, 62. §-a (3) bekezdésének ac) alpontját és ba) alpontját, 62. §-ának (4) bekezdését, 63. §-ának (2) bekezdését, 70–71/C. §-át, 132/A. §-át, 133/A. §-ának (8)–(9) bekezdését, 135/A. §-át és 141/B. §-át a 2010. december 31-ét követõen indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (6) Az Szt. e törvény 25. §-ával megállapított 57. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatát a 2011. január 1-jén jogerõs építési engedéllyel rendelkezõ beruházásra nem kell alkalmazni.

661 40. §

(1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Cst. 45. §-ának (5) bekezdésében az „és a jogosult házastársa, élettársa” szövegrész hatályát veszti. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Fot. 29. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti. (3) 2011. január 1-jén hatályát veszti a) a Gyvt. aa) 21. §-ának (2) bekezdésében és 39. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „szociális” szövegrész, ab) 132. §-ának (6) bekezdése; b) a Cst. ba) 21/A. §-ának (2) bekezdése, bb) 24. §-ának (2) bekezdése.

41. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Gyvt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „ingatlan vagyonának értéke” szövegrész helyébe az „ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor” szövegrész lép. (2) 2010. május 1-jén a Gyvt. a) 24. §-ának (8) bekezdésében a „Ptk. 232. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben” szövegrész, b) 135. §-a (4) bekezdésének c) pontjában a „Ptk. 685. §-ának b) pontja” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szövegrész lép. (3) 2011. január 1-jén a Gyvt. a) 19. §-a (4) bekezdésének f) pontjában, 85. §-ának (1) bekezdésében, 87. §-ának (4) bekezdésében, 90. §-ában, 91. §-ának (3) bekezdésében és 152. §-ának (2) bekezdésében a „Csjt.” szövegrész helyébe a „Ptk.” szövegrész, b) 64. §-ának c) pontjában a „Csjt. 98. §-ának (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 3:233. §-ának (3) bekezdése” szövegrész, c) 80. §-ának (1) bekezdésében a „Csjt. 95–97. §-ai alapján kirendelt gyám” szövegrész helyébe a „Ptk. 3:229–3:230. § szerinti nevezett gyám, rendelt gyám” szövegrész, d) 80. §-ának (3) bekezdésében a „Csjt. 91. §-a (2) bekezdésének d) pontja” szövegrész helyébe a „Ptk. 3:190. §-a (1) bekezdésének d) pontja” szövegrész, e) 81. §-ának (2) bekezdésében a „Csjt. 92. §-ának (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 3:182. §-ának (4) bekezdése” szövegrész, f) 81. §-ának (3) bekezdésében a „Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 3:132. §-ának (2) bekezdése” szövegrész, g) 82. §-ának (6) bekezdésében a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szövegrész,

662

BELÜGYI KÖZLÖNY

h) 84. §-ának (2) bekezdésében a „miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)” szövegrész helyébe a „minisztérium” szövegrész, i) 133/A. §-ának (1) bekezdésében a „(2)–(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)–(7) bekezdésben és a (9)–(10) bekezdésben” szövegrész, j) 135. §-ának (5) bekezdésében a „vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat” szövegrész helyébe a „vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, valamint az örökbefogadó Ptk. 3:127–3:128. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat és az örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat” szövegrész, k) 142. §-ának (1) bekezdésében a „138–141. §-ok” szövegrész helyébe a „138–141/B. §-ok” szövegrész, l) 142. §-ának (3) bekezdésében a „141. §” szövegrész helyébe a „141. § és a 141/B. §” szövegrész, m) 152. §-ának (1) bekezdésében a „Csjt.-nek” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak” szövegrész, n) 162. §-a (1) bekezdésének j) pontjában az „engedélyezését” szövegrész helyébe az „engedélyezését, továbbá a mûködést engedélyezõ szerv kijelölését” szövegrész, o) 162. §-a (2) bekezdésének i) pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait és az azokért fizetendõ díjat” szövegrész lép. (4) 2011. január 1-jén a Cst. a) 21. §-ának bevezetõ mondatában az „– ide nem értve a nagyszülõt –” szövegrész helyébe az „– ide nem értve a 20/A. § és a 20/B. § szerinti jogosultat –” szövegrész, b) 21/A. §-ának (1) bekezdésében a „napi négy” szövegrész helyébe a „heti húsz” szövegrész, c) 24. §-ának (1) bekezdésében a „napi 4” szövegrész helyébe a „heti húsz” szövegrész lép. (5) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Flt. 14. § (1) bekezdésének b) pontjában a „munkanélküli járadékra” szövegrész helyébe az „álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre” szöveg, 36. §-át megelõzõ alcím helyébe „Az ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések alcím”, 56. §-a (2) bekezdésének a)–b) pontjában az „a munkanélküli ellátás” szövegrész helyébe az „az álláskeresési járadék és álláskeresési segély” szövegrész, 58. §-a (5) bekezdése e) pontjának elsõ mondatában a „vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik” szövegrész helyébe a „külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minõsül” szöveg, 59. §-ának (2) bekezdésében az „a munkanélküli járadék” szövegrész helyébe az „az álláskeresési járadék” szöveg, az „a munkanélküli járadékra” szövegrész helyébe az „az álláskeresési járadékra, valamint álláskeresési segélyre” szöveg lép. 2011. január 1-jén az Flt. 39. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „vállalkozások” szövegrész lép. (6) 2011. január 1-jén a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37. §-ának (12) bekezdé-

7. szám

sében a „gazdálkodó szervezettel” szövegrész helyébe a „vállalkozással” szövegrész lép. (7) 2011. január 1-jén az Sztv. a) 2. §-ának (5) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „vállalkozások” szövegrész, b) 2. §-ának (6) bekezdésében, 16. §-ának (2) bekezdésében, 18. §-ának (2) bekezdésében, 19. §-a (1) bekezdésének bevezetõ mondatrészében, továbbá d) pontjában, a 19. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 23. §-ának (2) bekezdésében, 24. §-ának (2)–(4) bekezdésében, 25. §-ának (1) bekezdésében, 27. §-ának (1) bekezdésében, 28. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 29. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 30. §-ának (1) és (4) bekezdésében, 32. §-ának (2)–(3) bekezdésében, 33. §-ának (1) bekezdésében, (2) bekezdésének a) és d) pontjában, továbbá (3) bekezdésének a) és e) pontjában, 34. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontjában, 36. §-ában, 37. §-a (1) bekezdésének bevezetõ mondatrészében, (2) bekezdésének bevezetõ mondatrészében, valamint (3) bekezdésében, 39. §-ának (2) bekezdésében, 40. §-ának (2) bekezdésében, 41. §-ának (5) bekezdésében, 44. §-ának (1) bekezdésében, 49. §-ának (2) bekezdésében, 50. §-ának (1) bekezdésében, valamint 54/B. §-ának 3. pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „vállalkozás” szövegrész, c) 16. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (3) bekezdésében, 30. §-ának (3) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe a „vállalkozást” szövegrész, d) 17. §-ának (2) bekezdésében, 19. §-a (1) bekezdésének b), valamint f) pontjában, 19/A. §-ának (2) bekezdésében, 23. §-a (1) bekezdésének bevezetõ mondatrészében, 24. §-ának (4) bekezdésében, 27. §-ának (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetnél” szövegrész helyébe a „vállalkozásnál” szövegrész, e) 22. §-ának (2) bekezdésében, 28. §-ának (2) bekezdésében, 30. §-ának (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezettel” szövegrész helyébe a „vállalkozással” szövegrész, f) 29. §-ának (1) bekezdésében, 39. §-ának (2) bekezdésében, 40. §-ának (1) bekezdésében, 49. §-ának (1) bekezdésében, 50. §-ának (2) bekezdésében, 54. §-ának (3) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetnek” szövegrész helyébe a „vállalkozásnak” szövegrész lép. (8) 2011. január 1-jén a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény a) 1. §-ának (1) bekezdésében, 7. §-ának (1) és (3) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetnek” szövegrész helyébe a „szervezetnek” szövegrész, b) 1. §-a (2) bekezdés b) és c) pontjában a „gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe a „szervezetet” szövegrész, c) 2. §-ának (1) bekezdésében, 7. §-ának (3) bekezdésében, valamint 2. számú melléklete címében a „gazdálkodó szervezetnél” szövegrész helyébe a „szervezetnél” szövegrész,

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

d) 2. §-ának (2) bekezdésében, 2/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 2/B. §-ának (1) bekezdésében, 7. §-ának (4) bekezdésében, 8. §-ának (2) bekezdésében, 9. §-ának (2) bekezdésében, valamint 1. számú melléklete I. pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „szervezet” szövegrész, e) 5. §-ának (3) bekezdésében a „gazdálkodó szervezethez” szövegrész helyébe a „szervezethez” szövegrész lép. (9) 2011. január 1-jén a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „vállalkozás” szövegrész lép. 42. §

663

„(6) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelõs miniszter az elõirányzat e rendelkezés hatálybalépését követõen jóváírt bevételeinek terhére – a 2008. szeptember 30-át követõen kilakoltatott, kiskorú gyermeket nevelõ családok lakhatását elõsegítõ program megvalósítására, az elõirányzat javára 2010. február 12-éig teljesített befizetések legfeljebb 6%-a erejéig – külön támogatási keretösszeget különíthet el.”

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

E törvény 1–38. §-a és 40–41. §-a 2011. január 2-án hatályát veszti. E rendelkezés 2011. január 3-án hatályát veszti. Sólyom László s. k.,

Dr. Katona Béla s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról*

*A törvény a 2010. március 12-én megjelent Magyar Közlöny 35. számában fellelhetõ.

A Kormány 56/2010. (III. 16.) Korm. rendelete a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

A Kormány 57/2010. (III. 16.) Korm. rendelete a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának támogatásához szükséges költségvetési forrás biztosításáról A Kormány a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 8. melléklet II. fejezetének 1. pontja alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében a következõket rendeli el:

1. § (1) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete szerinti IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezete 500 millió forint forrást biztosít a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezete számára a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott támogatásának finanszírozásához. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott forrás a feladatot ellátó LXIII. Munkaerõpiaci Alap fejezet költségvetésében költségvetési támogatásként jelenik meg.

2. § 1. § A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

A támogatást a Munkaerõpiaci Alap kizárólag a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott támogatásának finanszírozásához használhatja fel.

664

BELÜGYI KÖZLÖNY 3. §

A költségvetési támogatás felhasználását a Munkaerõpiaci Alap kezelõje zárszámadás keretében mutatja be.

7. szám

az (1) bekezdés szerinti folyósítását, a 75/C. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a nyugellátást az elõzetes letartóztatás (õrizetbe vétel) és a szabadságvesztés teljes idõtartamára ki kell utalni.”

4. § 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. A TnyR. 90. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

A Kormány 58/2010. (III. 16.) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés a), c) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következõket rendeli el:

1. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.) 73. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „73. § (1) Ha a jogosult elõzetes letartóztatását vagy szabadságvesztés büntetését tölti, nyugellátását kérelmére a) az általa – visszavonásig érvényes – meghatalmazással ellátott személynek, b) az általa megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára, vagy c) a büntetés-végrehajtási intézethez kell folyósítani. (2) Ha a jogosult részére korábban a nyugellátást pénzforgalmi számláról történõ készpénzkifizetés kézbesítése útján folyósították, és a jogosult nem kéri a nyugellátásnak

„(7) A TnyR. 73. § (1) bekezdésének – 2010. január 1-jén hatályos – rendelkezése alapján szüneteltetett nyugellátást a büntetõeljárás befejezése, illetve a szabadságvesztés letöltése után egy éven belül elõterjesztett kérelemre a jogosult részére egy összegben ki kell utalni.”

3. § A TnyR. 2. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

5. § Hatályát veszti a TnyR. 14. § (5) bekezdésében a „2005. október 1-je és 2009. december 31-e közötti idõszakban a” szövegrész.

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

665

Melléklet az 58/2010. (III. 16.) Korm. rendelethez „2. melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez

A keresetek beszámításához alkalmazandó valorizációs szorzószámok 2010. január 1-je és december 31-e közötti idõponttól megállapításra kerülõ nyugellátások esetén

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.

A Év 1950. 1951. 1952. 1953. 1954. 1955. 1956. 1957. 1958. 1959. 1960. 1961. 1962. 1963. 1964. 1965. 1966. 1967. 1968. 1969. 1970. 1971. 1972. 1973. 1974. 1975. 1976. 1977. 1978. 1979. 1980. 1981. 1982. 1983. 1984. 1985. 1986. 1987. 1988. 1989.

B Szorzószám 189,873 177,810 139,928 131,765 120,312 114,430 105,780 90,850 88,843 85,198 83,215 82,101 80,108 77,086 74,628 74,370 70,850 68,658 67,224 64,431 60,467 57,808 54,846 51,115 47,460 44,522 42,483 39,519 36,591 34,783 32,907 30,899 29,013 27,763 24,767 22,659 21,020 19,355 17,628 15,079

666 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60.

BELÜGYI KÖZLÖNY 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

7. szám 12,401 9,881 8,146 6,921 5,437 4,828 4,113 3,314 2,799 2,484 2,229 1,919 1,604 1,404 1,328 1,206 1,121 1,088 1,017

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

A Kormány 64/2010. (III. 18.) Korm. rendelete a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirõl szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény 35/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. § (1) A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirõl szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § 10. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „10. érkeztetés: az érkezett küldemény azonosítóval történõ ellátása és adatainak nyilvántartásba vétele;” (2) Az R. 2. § 12. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „12. iktatás: az irat iktatószámmal történõ nyilvántartásba vétele az érkeztetést vagy a keletkezést követõen;” (3) Az R. 2. § 18. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „18. irattárba helyezés: az irattári tételszámmal ellátott ügyirat irattárban történõ dokumentált elhelyezése, illetve kezelési jogának átadása az irattárnak az ügyintézés befejezését követõ idõre;” (4) Az R. 2. § 32. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „32. szerelés: ügyiratok végleges jellegû összekapcsolása;” (5) Az R. 2. §-a a következõ 40. és 41. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában) „40. archiválás: elektronikus iktatókönyvek és adatállományaik, valamint elektronikus dokumentumok hosszú távú biztonságos megõrzése elektronikus adathordozón; 41. ügykezelõ: iratkezelési feladatokat végzõ személy.”

2. § Az R. a következõ 4. §-sal egészül ki: „4. § A központi elektronikus szolgáltató rendszer (a továbbiakban: központi rendszer) igénybevételére kötelezett, valamint az azt igénybe vevõ közfeladatot ellátó szerv iratkezelési vagy – a g) és h) pont kivételével – más belsõ szabályzatában a hivatali kapu igénybevételével

667

megvalósuló iratforgalom szabályozásával kapcsolatban rendezendõ kérdések különösen az alábbiak: a) a központi rendszeren keresztüli hiteles elektronikus dokumentumforgalomban részt vevõ felhasználók kijelölése, b) a hivatali kapuval kapcsolatos informatikai feladatok ellátására feljogosítottak kijelölése, c) a hivatali célra használandó ügyfélkapu biztosításához (a díjmentesség érdekében) munkáltatói igazolás kiadása, d) a hivatali kapu mûködtetésében részt vevõk személyi adatai kezelésének, megõrzésének rendje, e) a hivatali célú ügyfélkapu hozzáférési jogosultságának megszüntetésével (a hivatali célú ügyfélkapuval rendelkezõ munkatárs jogviszonyának megszûnésébõl eredõ feladatok ellátását is beleértve) kapcsolatos feladatok végrehajtásának rendje, f) a hivatali kapu nyilvántartásának kezelésére való jogosultság megszûnésével járó feladatok, a kezelt adatok átadásának rendje, g) a hiteles elektronikus dokumentumforgalomban kézbesíteni rendelt elektronikus irat hivatali kapuba történõ feltöltésének eljárásrendje, h) a hiteles elektronikus dokumentumforgalomban érkezõ küldemény érkeztetésének rendje.”

3. § Az R. a következõ 15/A. és 15/B. §-sal egészül ki: „15/A. § (1) A közfeladatot ellátó szerv szervezeti egységének megszûnése esetén a kezelésébe tartozó valamennyi küldeményt, az el nem intézett, folyamatban lévõ ügyek iratait átadás-átvételi jegyzõkönyv kíséretében át kell adni a megszûnõ szervezeti egység feladatkörét átvevõ szervezeti egységnek (a továbbiakban: átvevõ szervezeti egység). (2) Amennyiben a megszûnõ szervezeti egység különálló iktatókönyvvel rendelkezett, akkor az iktatókönyvében a végleges átadást jelölni kell, az iktatókönyvet le kell zárni és az átadott folyamatban lévõ ügyek iratait az átvevõ szervezeti egység iktatókönyvébe – az irat korábbi iktatószámának és iktatókönyve azonosítójának feltüntetésével – be kell iktatni. (3) Amennyiben a megszûnõ és az átvevõ szervezeti egység közös iktatókönyvet használt, az iktatókönyvben az átvevõ szervezeti egységet, mint felelõst, rögzíteni kell. (4) Ha a megszûnõ szervezeti egység feladatköre több szervezeti egység között oszlik meg, az irattári anyagot – a közfeladatot ellátó szerv iratkezelési szabályzatában meghatározottak szerint – a feladathoz kapcsolódóan lehet megosztani, vagy a központi irattárban elhelyezni. Az egyes ügyiratokra vonatkozó igényt másolat készítésével vagy kölcsönzéssel kell teljesíteni. A folyamatban lévõ és a befejezett ügyek iratait az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell kezelni.

668

BELÜGYI KÖZLÖNY

(5) A megszûnõ szervezeti egység papír alapú lezárt iktatókönyvét a központi irattárban kell elhelyezni és a továbbiakban kezelni. Elektronikus iktatókönyv esetében az átvevõ szervezeti egység számára a hozzáférést biztosítani kell. (6) Ha a megszûnt szervezeti egység feladatkörét nem veszi át más szervezeti egység, iratanyagát a központi irattárban kell elhelyezni. 15/B. § A 15/A. § (1)–(4) bekezdésének rendelkezéseit a közfeladatot ellátó szerv szervezeti egységét érintõ feladatkör átadása esetén is alkalmazni kell.”

7. szám

ha az biztonsági kockázatot jelent a fogadó szerv számítástechnikai rendszerére.”

7. § Az R. 28. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A névre szóló küldemények kezelésérõl a közfeladatot ellátó szerv iratkezelési szabályzata rendelkezik.”

8. § 4. § Az R. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „21. § (1) Az átvevõ a papír alapú iratok esetében a kézbesítõokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Az „azonnal” és „sürgõs” jelzésû küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni, amit a kézbesítõokmányon kívül az átvett küldeményen is rögzíteni kell. (2) Elektronikus úton, nem a központi rendszeren keresztül érkezett küldemények esetében az átvevõ a feladónak – amennyiben azt kéri, és elektronikus válaszcímét megadja – haladéktalanul elküldi a küldemény átvételét igazoló és az érkeztetés egyedi azonosítóját is tartalmazó elektronikus visszaigazolást (átvételi nyugtát). (3) A központi rendszeren keresztül érkezett küldemények esetében az átvétel visszaigazolása az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételérõl szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint történik. (4) Amennyiben iratkezelésre nem jogosult személy vagy szervezeti egység veszi át a küldeményt, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésõbb az érkezést követõ elsõ munkanap kezdetén az illetékes iratkezelési egységnek az iratkezelési szabályzat szerinti kezelése céljából átadni.”

5. § Az R. 23. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „23. § Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét papír alapú iratok esetében az átvételi okmányon jelölni kell, és a küldemény tartalmát külön jegyzékben fel kell tüntetni. A megállapíthatóan hiányzó iratokról vagy mellékletekrõl a feladót értesíteni kell.”

6. § Az R. 25. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az elektronikus úton, nem a központi rendszeren keresztül érkezett küldemény átvételét meg kell tagadni,

Az R. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „31. § (1) Az elektronikusan érkezett küldeményt – kivéve a központi rendszeren érkezett küldeményeket – iktatás elõtt megnyithatóság (olvashatóság) szempontjából ellenõrizni kell. (2) Amennyiben a küldemény az egységes közigazgatási informatikai követelmény- és tudástárban közzétett formátumokat kezelõ programokkal nem nyitható meg, úgy a küldõt – amennyiben elektronikus válaszcímét megadta – az érkezéstõl számított legkésõbb három munkanapon belül elektronikus úton értesíteni kell a küldemény értelmezhetetlenségérõl és a közfeladatot ellátó szerv által használt formátumokról. (3) Amennyiben a küldeménynek csak egyes elemei nem nyithatóak meg az egységes közigazgatási informatikai követelmény- és tudástárban közzétett formátumokat kezelõ programokkal, úgy a küldõt a (2) bekezdés szerint kell értesíteni az értelmezhetetlen elemekrõl és a hiánypótlás szükségességérõl, lehetõségeirõl. (4) A (2) bekezdés szerinti küldeményeket nem kell iktatni.”

9. § Az R. 32. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „32. § (1) Ha a felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt, illetékbélyeget vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, az illetékbélyeg értékét, illetõleg a küldemény egyéb értékét köteles a küldeményen vagy feljegyzés formájában a küldeményhez csatoltan feltüntetni. (2) A pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket – elismervény ellenében – a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak kell átadni és az elismervényt a küldeményhez kell csatolni. (3) Amennyiben megállapításra kerül, hogy az illetékbélyeget illetékköteles küldeményhez csatolták és az illetéket illetékbélyeggel kell leróni, a közfeladatot ellátó szerv az iratkezelési szabályzatában – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen – rendelkezhet annak a küldeményre történõ felragasztásáról és értéktelenítésérõl.”

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY 10. §

Az R. 33. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „33. § (1) Amennyiben a küldemény benyújtásának idõpontjához jogkövetkezmény fûzõdik vagy fûzõdhet, gondoskodni kell arról, hogy annak idõpontja megállapítható legyen. (2) Papír alapú küldemény esetében, amennyiben csak a borítékról állapítható meg az ügy szempontjából valamely fontos adat vagy tény, amely jogkövetkezménnyel bírhat, a borítékot a küldeményhez kell csatolni. (3) Amennyiben a beküldõ nevét vagy pontos címét a küldeménybõl nem lehet megállapítani, a hiányos adatmegadásra vonatkozó bizonyítékokat a küldeményhez kell csatolni.”

669

(6) Az (5) bekezdés alapján érkeztetett beadványt nem kell iktatni, ha azt nem a jogszabályban meghatározott formában nyújtották be, azzal, hogy a küldõt ebben az esetben egy munkanapon belül elektronikus úton tájékoztatni kell a beadvány elõterjesztésére irányadó formáról.”

12. § Az R. 35. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az elektronikus úton, nem a központi rendszeren keresztül érkezett iraton szereplõ elektronikus aláírás érvényességét az iratkezelési szabályzatban meghatározott esetekben ellenõrizni, az ellenõrzés tényét és eredményét az iratkezelési szoftverben rögzíteni kell.”

11. § Az R. 34. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „34. § (1) Minden beérkezett küldeményt a beérkezés idõpontjában – a 21. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az érkezést követõ elsõ munkanap kezdetén – érkeztetni kell. A visszaérkezett tértivevények és elektronikus visszaigazolások érkeztetési eljárását és az érkeztetés dokumentálásának módját a közfeladatot ellátó szerv iratkezelési szabályzata határozza meg. (2) Az érkeztetési nyilvántartás tartalmazza minimálisan az alábbi adatokat: a) a küldõ neve, b) a beérkezés idõpontja, c) könyvelt postai küldeménynél a küldemény postai azonosítója (különösen kód, ragszám), d) központi rendszeren keresztül érkezõ elektronikus küldemény esetén a központi rendszer által a küldeményhez rendelt érkeztetõ szám, továbbá e) a közfeladatot ellátó szerv által képzett, folyamatos sorszámot és az évszámot tartalmazó érkeztetési azonosító vagy nyilvántartott zárt számmezõbõl kiosztott érkeztetési azonosító. (3) Papír alapú vagy elektronikus adathordozón érkezõ küldemény esetén az érkeztetés dátumát és az érkeztetési azonosítót a küldeményen vagy az elektronikus adathordozó kísérõ lapján, annak elválaszthatatlan részeként fel kell tüntetni. Az érkeztetési azonosító küldeményen való feltüntetése mellõzhetõ, ha az iktatás az érkeztetéssel egyidejûleg megtörténik. (4) Nem kell érkeztetni abban az esetben, ha a közfeladatot ellátó szerv papír alapú iktatást vezet, és valamennyi beérkezõ küldeményt az érkezés idõpontjában a papír alapú iktatókönyvben iktat. (5) Az (1) bekezdéstõl eltérõen, azon beadványt, amelyet a szerv foglalkoztatottjának elektronikus levélcímére küldtek, akkor kell érkeztetni, ha a beadvány tartalmából egyértelmûen megállapítható, hogy az a szerv hatáskörébe tartozó eljárás kezdeményezésére irányul.

13. § Az R. 37. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „37. § A küldemény munkahelyrõl történõ kivitelérõl, munkahelyen kívüli tanulmányozásáról, feldolgozásáról, tárolásáról belsõ szabályzatban kell rendelkezni.”

14. § Az R. 39. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Az iktatókönyv tartalmazza minimálisan az alábbi, az iktatókönyvben nyilvántartott iratokra vonatkozó adatokat, azok rendelkezésre állása esetén: a) iktatószám, b) iktatás idõpontja, c) beérkezés idõpontja, módja, érkeztetési azonosítója, d) adathordozó típusa (papír alapú, elektronikus), adathordozó fajtája, e) expediálás idõpontja, módja, f) küldõ adatai (név, cím), g) címzett adatai (név, cím), h) hivatkozási szám (idegen szám), i) mellékletek száma, típusa (papír alapú, elektronikus), j) ügyintézõ megnevezése, k) irat tárgya, l) elõ- és utóiratok iktatószáma, m) kezelési feljegyzések, n) intézés határideje, módja és elintézés idõpontja, o) irattári tételszám, p) irattárba helyezés. (3) Az iraton és az elõadói íven fel kell tüntetni az irat egyértelmû azonosítást lehetõvé tevõ egyedi azonosító adatát.”

670

BELÜGYI KÖZLÖNY 15. §

Az R. 40. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „40. § (1) Az iktatószám kötelezõen tartalmazza a fõszám-alszám/évszám/ – egy adategyüttesként kezelendõ – adatokat, amelyben az évszám az aktuális év négy számjegye. (2) Amennyiben az ügyintézés szakmai követelménye szükségessé teszi, az iktatószám tetszõlegesen bõvíthetõ – az (1) bekezdésben meghatározottak szerint képzett adategyüttest megelõzõen – a szervezeti egységre, iktatóhelyre vagy iktatókönyvre utaló, számot, betût vagy ezek kombinációját tartalmazó azonosítóval. (3) Amennyiben az ügyintézés szakmai követelménye szükségessé teszi, az iktatószám tetszõlegesen bõvíthetõ – az (1) bekezdésben meghatározottak szerint képzett adategyüttest követõen – számot, betût vagy ezek kombinációját tartalmazó további azonosítóval. (4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint képzett azonosítókat az iratkezelési feladatok felügyeletét ellátó felelõs vezetõ adja ki és tartja nyilván. Az azonosítók képzésére vonatkozó részletes szabályokat a közfeladatot ellátó szerv iratkezelési szabályzata határozza meg.”

16. § (1) Az R. 41. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Egy iktatókönyvön belül az iktatószámokat folyamatos, zárt, emelkedõ sorszámos rendszerben kell kiadni és nyilvántartani. (3) Az ügyirathoz tartozó iratokat a fõszám alatt kiadott alszámokon, folyamatos, zárt, emelkedõ sorszámos rendszerben kell kiadni és nyilvántartani.” (2) Az R. 41. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a különbözõ években, de ugyanazon ügyben keletkezett iratokat is egy fõszámon lehet nyilvántartani: a) papír alapú iktatás esetén a rendvédelmi szerveknél, a bírósági és ügyészi szerveknél, pártfogó felügyelõi szolgálatnál és az állami adóhatóságnál, a közjegyzõknél, a bírósági végrehajtóknál, valamint ezek kamaráinál, továbbá az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe bejegyzett természetes személyeknél és gazdasági társaságoknál, igazságügyi szakértõi intézményeknél, hatósági tolmácsoknál, hiteles szakfordítóknál és büntetõ ügyekben közvetítõi tevékenységet végzõ ügyvédeknél azzal a feltétellel, hogy a különbözõ években, de ugyanazon ügyben keletkezett, egy fõszámon nyilvántartható ügyek körét az iratkezelési szabályzatban kell meghatározni, b) iratkezelési szoftver alkalmazása esetén valamennyi közfeladatot ellátó szervnél.”

7. szám 17. §

Az R. 43. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „43. § (1) Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után le kell zárni. (2) Papír alapú iktatókönyv zárása esetén az iktatásra felhasznált utolsó számot követõ aláhúzással kell a zárást elvégezni, majd azt a keltezést követõen aláírással, továbbá a közfeladatot ellátó szerv hivatalos bélyegzõlenyomatával kell hitelesíteni. Ezt követõen a lezárt iktatókönyvben nem lehet iktatást végezni. (3) Iratkezelési szoftver alkalmazása esetén valamennyi közfeladatot ellátó szervnek az iktatókönyv zárásának részeként el kell készítenie az elektronikus érkeztetõ nyilvántartásnak, elektronikus iktatókönyvnek, azok adatállományainak (címlista, tételszám, megõrzés, naplózás információi) és az elektronikus dokumentumoknak az év utolsó munkanapi iktatási állapotát tükrözõ, idõbélyegzõvel ellátott, elektronikus adathordozóra elmentett változatát. Az elektronikus dokumentumokat külön adathordozóra kell elmenteni. (4) A 41. § (6) bekezdésében meghatározott szerveknél az (1) és (3) bekezdés szerint végrehajtott zárás után a lezárt iktatókönyvben új irat új fõszámra történõ iktatása nem megengedett, az érkezett újabb iratot az ugyanazon ügy fõszámának soron következõ alszámára kell iktatni. (5) Az idõbélyegzõvel ellátott, lezárt érkeztetõ nyilvántartást, iktatókönyvet, adatállományait és az elektronikus dokumentumokat archiválni kell, és a biztonsági másolatot elektronikus adathordozón tûzbiztos helyen kell tárolni. Az elektronikus érkeztetõ nyilvántartás elektronikus adathordozóra elmentett példányát az archiválást követõ második évben meg kell semmisíteni.”

18. § Az R. 47. § f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani:) „f) nyugtákat, pénzügyi kimutatásokat, fizetésiszámla-kivonatokat, számlákat;”

19. § Az R. 48. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „48. § (1) Téves iktatás esetén a papír alapú iktatókönyvben a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye – az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett – kétségtelen legyen. (2) Elektronikus iktatókönyv használata esetén a változásokat (módosítás, az adatok fizikai törlése nélküli törlésre jelölése), tartalmuk megõrzésével, naplózással dokumentálni kell.

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

(3) A tévesen kiadott iktatószám nem használható fel újra.”

20. § Az R. 49. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „49. § (1) A papír alapú iktatókönyvbe ceruzával beírni, sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni. (2) Iratkezelési szoftver alkalmazása esetén az utólagos módosítás tényét a jogosultsággal rendelkezõ felhasználó azonosítójával és a javítás idejének megjelölésével naplózni kell. A naplóban követhetõen rögzíteni kell az eredeti és a módosított adatokat.”

671

c) a közigazgatási hatóság a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelõ elektronikus aláírással látta el, d) a bíró, az igazságügyi alkalmazott, a bírósági végrehajtó, a közjegyzõ a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelõ elektronikus aláírással látta el, vagy e) a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl szóló törvényben meghatározottak szerint elektronikus közokiratnak minõsül és az elküldését igazoló visszaigazolás rendelkezésre áll. (2) Nyomdai sokszorosítás esetén elegendõ a) a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés és a kiadmányozó szerv bélyegzõlenyomata, vagy b) a kiadmányozó alakhû aláírásmintája és a kiadmányozó szerv bélyegzõlenyomata. (3) A közfeladatot ellátó szerv által készített hiteles kiadmányról a külön jogszabályban foglaltak szerint lehet hiteles másolatot készíteni.”

21. § 23. § Az R. 50. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „50. § (1) Az irat iktatása elõtt meg kell állapítani, hogy van-e elõzménye. (2) Amennyiben a küldeménynek a tárgyévben van elõzménye, akkor azt az elõzmény következõ alszámára kell iktatni. (3) Amennyiben a küldeménynek a korábbi évben (években) van elõzménye, akkor az elõzményt a tárgyévi ügyirathoz kell szerelni és rögzíteni kell az iktatókönyvben az elõirat iktatószámát, az elõzménynél pedig az utóirat iktatószámát. A szerelést papír alapú irat esetében az iraton is jelölni kell. (4) A 41. § (6) bekezdésében meghatározottak szerinti iktatást végzõ szerveknél a különbözõ években, de ugyanazon ügyben keletkezett, egy fõszámon nyilvántartható ügyek esetében a küldeményt az elõzmény következõ alszámára kell iktatni.”

22. § Az R. 53. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „53. § (1) Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában az irat akkor hiteles kiadmány, ha a) azt az illetékes kiadmányozó saját kezûleg aláírja, és aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzõlenyomata szerepel, b) a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés szerepel, a hitelesítésre felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja, továbbá a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzõlenyomata szerepel,

Az R. 54. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „54. § A kiadmányozáshoz használt bélyegzõkrõl, érvényes aláírás-bélyegzõkrõl és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról nyilvántartást kell vezetni. A közfeladatot ellátó szerv által használt valamennyi bélyegzõ és elektronikus aláírás kezelésének rendjérõl és nyilvántartásáról az iratkezelési szabályzat vagy más belsõ szabályzat rendelkezik.”

24. § Az R. 57. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „57. § Az elektronikus iratok kézbesítésének rendjét a közfeladatot ellátó szerv az iratkezelési szabályzatában – az adott közfeladatot ellátó szervre és eljárására vonatkozó, továbbá az elektronikus iratok kézbesítését elõíró jogszabályi rendelkezések figyelembevételével – határozza meg.”

25. § (1) Az R. 61. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép „(1) Az ügyintézõnek legkésõbb az ügy befejezésével egyidejûleg meg kell határoznia (papír alapú irat esetén rávezetnie) az irattári tételszámot, és meg kell vizsgálnia az elõírt kezelési és kiadási utasítások teljesülését.”

672

BELÜGYI KÖZLÖNY

(2) Az R. 61. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) Az irattárba helyezés alkalmával az ügykezelõ köteles ellenõrizni, hogy az ügykezelés szabályainak eleget tettek-e. Amennyiben az ügykezelõ hiányosságot észlel az iraton, visszaadja az ügyintézõnek, aki gondoskodik annak javításáról. Ezt követõen az iktatókönyv megfelelõ rovatába be kell vezetni az irattárba helyezés idõpontját. (4) Az irattárban a papír alapú ügyiratokat – biztosítva azok gyors és hatékony visszakereshetõségét, selejtezését, valamint átadás-átvételét – a közfeladatot ellátó szerv iratkezelési szabályzatában meghatározott rendben kell tárolni. Az elektronikus ügyiratok tárolásának rendjét a közfeladatot ellátó szerv belsõ szabályzata határozza meg.” (3) Az R. 61. §-a a következõ (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A központi irattárba a) a lezárt évfolyamú, papír alapú ügyiratokat és azok papír alapú segédkönyveit, b) a 41. § (6) bekezdésében meghatározottak szerinti iktatást végzõ szerveknek – az iratkezelési szabályzatban meghatározott helyi megõrzési idõ után – az évfolyam lezárásától függetlenül a lezárt ügyiratait, továbbá c) a 43. § (3) bekezdése szerint elkészített elektronikus adathordozókat kell leadni. (6) Az elektronikus dokumentumokat tartalmazó adathordozó esetében a központi irattárban csak az irattári tervben meghatározott õrzési idõnek megfelelõen aktualizált állapotot tükrözõ példányt lehet tárolni.”

26. § Az R. 62. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az elektronikusan tárolt és archivált adatállományok, elektronikus dokumentumok utólagos olvashatóságát, visszakereshetõségét, használatát a megõrzési idõ lejáratáig biztosítani kell.”

27. § (1) Az R. 63. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „63. § (1) A közfeladatot ellátó szerv dolgozói az érvényes belsõ szabályzatban rögzített jogosultságuk alapján az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek ügyiratokat.” (2) Az R. 63. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A (3) bekezdésben megjelölt ügyiratpótló lappal egyenértékû, ha a közfeladatot ellátó szerv az iratkezelési szabályzatában meghatározottak szerint a kölcsönzésrõl –

7. szám

az irat átadás-átvételét igazoló – elektronikus nyilvántartást vezet.” (3) Az R. 63. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Elektronikus ügyiratok esetében a jogosult felhasználók naplózás mellett tekinthetik meg az ügyiratot és annak iratait.”

28. § Az R. 64. §-a a következõ (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A megõrzési határidõ lejáratának számításakor az irattári tételbe sorolás évében érvényes irattári tervben megjelölt megõrzési idõt az ügyirat lezárását követõ év elsõ napjától kell számítani. (6) Elektronikus dokumentumkezelés esetén az adatbázisban levõ iratok metaadatainak selejtezése fizikai törlés nélkül, a selejtezés tényére vonatkozó megjelöléssel történik. A selejtezést követõen az elektronikus dokumentumokat meg kell semmisíteni, azaz visszaállíthatatlanul törölni kell az adatállományból.”

29. § Az R. 65. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a levéltári átadásra kötelezett iratok átadás-átvételére azért nem kerül sor, mert a nem selejtezhetõ iratokra a közfeladatot ellátó szervnek ügyviteli szempontból még rendszeresen szüksége van, vagy ha az illetékes közlevéltár az iratok átvételéhez szükséges raktári férõhellyel nem rendelkezik, az irattári megõrzési idõ felülvizsgálata keretében az átadás-átvételi határidõ a levéltárral egyeztetett idõtartammal meghosszabbításra kerül. Ennek idõpontját és a további õrzési évek számát dokumentáltan rögzíteni kell.”

30. § Az R. „A központi államigazgatási szervek, az önkormányzati hivatalok és az önkormányzati társulások iratkezelési szabályzataiban foglaltak végrehajtásának ellenõrzési rendje” címet megelõzõen az alábbi szöveggel egészül ki: „V/A. Fejezet”. 31. § Az R. 67/A. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az ellenõrzésben nem vehet részt az ellenõrzött szerv dolgozójának a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.”

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY 32. §

Az R. 67/B. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Ellenõrzésre a KIF, a Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzésére hatáskörrel rendelkezõ szerv megbízott köztisztviselõje jogosult. Az ellenõrzésre jogosult személy az ellenõrzési jogosultságát az ellenõrzés megkezdése elõtt köteles igazolni. Az ellenõrzésre jogosult személyt ellenõrzési megbízólevéllel kell ellátni, amely a munkáltatói (szolgálati) igazolvánnyal együtt érvényes. Az ellenõrzési megbízólevélnek tartalmaznia kell:] „e) a megbízólevél idõbeli hatályát;” 33. § (1) Az R. 67/C. § (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: (Az ellenõrzést végzõ személy az ellenõrzés eredményes lefolytatása érdekében jogosult:) „e) az alkalmazott iratkezelési szoftver helyszíni ellenõrzéséhez szakértõ bevonására.” (2) Az R. 67/C. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az iratkezelés helyzetének feltárása érdekében az ellenõrzést végzõ ellenõrzése során az alábbi körülményeket vizsgálja különösen:) „g) az iktatási, nyilvántartási fegyelmet, az iktatókönyvek hitelességét, a küldemények útjának pontos nyomon követhetõségét, a hivatali bélyegzõk és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírások nyilvántartásának és használatának rendjét, az irategység elvének érvényesülését;” 34. § Az R. a következõ 70. §-sal egészül ki: „70. § A közfeladatot ellátó szerv e rendeletnek a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirõl szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 64/2010. (III. 18.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseinek megfelelõen legkésõbb 2011. december 31-ig köteles a hatályban lévõ iratkezelési szabályzatát módosítani.”

673

d) 25. § (4) bekezdésében a „beadvány” szövegrész helyébe a „küldemény”, valamint az „az Iratkezelési Szabályzat” szövegrész helyébe az „a belsõ szabályzat”, e) 36. §-ában, valamint 66. § (1) és (2) bekezdésében a „gépi” szövegrész helyébe az „elektronikus”, f) 44. §-ában az „expressz” szövegrész helyébe az „elsõbbségi”, g) 51. § (1) bekezdésében az „illetékes” szövegrész helyébe a „jogosult”, h) 67/B. § (1) bekezdésében a „tizenöt nappal” szövegrész helyébe a „tíz munkanappal”, i) 67/C. § (4) bekezdésében a „napon” szövegrész helyébe a „munkanapon”, j) 15. §-ában, 51. § (1) bekezdésében az „iratkezelõ” szövegrész helyébe az „ügykezelõ”, k) 44. §-ában az „iratkezelõnek” szövegrész helyébe az „ügykezelõnek”, l) 55. §-ában az „iratkezelõjének” szövegrész helyébe „ügykezelõjének” szöveg lép.

36. § (1) Hatályát veszti az R. a) 14. § (1) bekezdésében a „papíralapú vagy elektronikus” szövegrész, b) 2. § 3., 5. és 11. pontja, c) 13. § (1) bekezdésében az „(ügydarabnak)” szövegrész, d) 18. §-ában a „– levél, távirat, fax, csomag stb. –” szövegrész, e) 22. §-a, f) 24. §-ában „,az elektronikus iratot részére továbbítani kell” szövegrész, g) 28. §-a (1) bekezdése b) pontjában a „valamint” szövegrész, továbbá c) pontja, h) 36. §-ában a „(hajlékony lemez, CD-ROM stb.)” szövegrész, i) 41. § (4) és (5) bekezdése, j) 45. §-a, k) 58. §-a, l) 60. §-a (1) bekezdésében a „kiadmányozott, ” szövegrész, m) 67/B. § (1) bekezdésében az „írásban” szövegrész, n) 69. § (3) és (5) bekezdése. (2) Hatályát veszti az R. 70. §-a.

35. § 37. § Az R. a) 2. § 30. pontjában az „elektronikus iratkezelési rendszerben, a” szövegrész helyébe az „iratkezelési szoftverben és az általa”, b) 14. § (3) bekezdésében a „végezni” szövegrész helyébe a „dokumentálni”, c) 16. § (1) bekezdésében az „iktatást” szövegrész helyébe az „iratkezelést”,

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2010. április 1-jén lép hatályba, és 2012. január 2-án hatályát veszti. (2) A 36. § (2) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

674

BELÜGYI KÖZLÖNY

A Kormány 65/2010. (III. 18.) Korm. rendelete a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerrõl és a kötelezõ adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés a) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. § (1) A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerrõl és a kötelezõ adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § n) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „n) vonatkoztatási egység: az a koordinátákkal egyértelmûen körülhatárolható területegység, amelyre az adat vonatkozik vagy vonatkoztatható,” (2) A Rendelet 2. § q) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „q) térbeli objektum: meghatározott helyhez vagy földrajzi területhez kapcsolódó valós jelenség absztrakt megjelenítése,” (3) A Rendelet 2. §-a a következõ t)–v) ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „t) téradat: a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben téradatként meghatározott adat, u) adatgazda: azon miniszter, akinek feladatkörébe az e rendeletben meghatározott adatok tartoznak, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, v) adatkezelõ szervezet: az e rendeletben szabályozott adatok gyûjtésével, kezelésével, szolgáltatásával megbízott szervek vagy szervezetek.”

2. § A Rendelet 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § (1) A TeIR térítésmentesen mindenki számára elérhetõvé teszi a területfejlesztési és területrendezési tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb dokumentumokat (elemzések, értékelések, hírek, szakmai jogszabályok, irányelvek, módszertani segédletek, tervbemutatók, helyes gyakorlat példái, szakkifejezések glosszáriuma, EU dokumentumok), valamint a rendszer meta-adatbázisát az interneten, az alrendszerként mûködtetett szakmai portál (a továbbiakban: TÉRPORT alrendszer) segítségével.

7. szám

(2) A TeIR átveszi és feldolgozza, továbbá egységes adatbázis-szerkezetben tárolja a) az országos és az európai uniós, valamint egyéb nemzetközi adatgyûjtésen alapuló, az egyes térségek helyzetére jellemzõ adatokat, b) a területi támogatási rendszerek adatait, c) az ország és az Európai Unió területére kiterjedõ, a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerhez szükséges téradatokat tartalmazó digitális térképi adatbázisokat, és d) a terület- és településfejlesztési, valamint a területés településrendezési tevékenységhez kapcsolódó szöveges és térképi dokumentumok adatait. (3) A TeIR biztosítja a hazai projektekre, térbeli objektumokra, térségekre, az országra és egyéb, településhatárokkal meghatározható területekre, valamint az Európai Unió területére vonatkozó adatok internetes megjelenítését és elemzését. (4) A TeIR szolgáltatása biztosítja a téradatok esetében azok térinformatikai feldolgozhatóságát. (5) A TeIR szolgáltatása biztosítja az információk képi megjelenítését nyomtatásra alkalmas formában, a következõ formátumokban: a) dokumentum, b) riport, c) diagram, d) kartogram és e) korlátozott felbontású raszteres térkép. (6) A TeIR szolgáltatása biztosítja az egyes támogatási rendszerekre vonatkozó – adat- és titokvédelmi szabályok hatálya alá nem esõ – adatok projektszintû lekérdezését és megjelenítését.”

3. § A Rendelet 4. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A TeIR az 1. számú mellékletben meghatározott témaköröket, számszerû és térbeli adatokat (a továbbiakban együtt: témakörök) tekintve – az adat jellegének, illetve az adatgyûjtésnek megfelelõen – a következõ szintekre vonatkozó adatokat tartalmaz: a) projekt, b) térbeli objektum, c) település, d) térség, e) az ország és f) az Európai Unió.” 4. § A Rendelet 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § (1) A TeIR az 1. számú mellékletben meghatározott témakörök szerint csoportosítja a TeIR adatbázisának tartalmát.

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatbázis a) az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program (a továbbiakban: OSAP) keretében gyûjtött adatokból, b) az OSAP-ban nem szereplõ adatokból, valamint c) az OSAP adatokból elõállított önálló adatbázisokból áll. (3) A (2) bekezdés szerinti adatokhoz való hozzáférést az adatkezelõ szervezet biztosítja. (4) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatok körét, az adatkezelõ szervezeteket, valamint az adatszolgáltatás gyakoriságát és határidejét a 2. számú melléklet határozza meg.”

5. § A Rendelet 7. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A 6. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatás során az adatkezelõ szervezet köteles a) gondoskodni a TeIR részére történõ adatátadásról, elsõsorban elektronikus úton vagy digitális adathordozón, b) az adatátadást egységesen, területileg azonosítható módon, a Központi Statisztikai Hivatal területi számjelrendszerében használt kódok alkalmazásával teljesíteni, c) az adatokat a TeIR 11. § (2) bekezdésében kijelölt üzemeltetõje (a továbbiakban: TeIR üzemeltetõje) részére közvetlenül, az informatikai rendszerek számára értelmezhetõ formátumban átadni, valamint d) a térképek és térképi adatbázisok esetében a rendelkezésre álló legnagyobb pontosságú, digitális, szerkeszthetõ, egységes országos vetületi rendszer (a továbbiakban: EOV) szerinti koordinátahelyes állományt átadni.”

6. § A Rendelet 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § (1) A TeIR mûködtetéséért a miniszter a felelõs. (2) A Kormány a TeIR – mint rendszer – üzemeltetõjeként a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társaságot jelöli ki. (3) A TeIR üzemeltetõje a (2) bekezdés szerinti feladatát a miniszterrel évente megkötött közszolgáltatási szerzõdés és a miniszter által jóváhagyott Üzemeltetési Szabályzat alapján látja el. A TeIR Üzemeltetési Szabályzatát a miniszter által vezetett minisztérium és a TeIR üzemeltetõjének honlapján közzé kell tenni. (4) A miniszter vagy az általa megbízott személy vagy szervezet bármikor jogosult a közszolgáltatási szerzõdés teljesítésének ellenõrzésére, amely keretében a) betekinthet a TeIR üzemeltetõjének dokumentumaiba, és b) felvilágosítást kérhet a TeIR üzemeltetõjének tisztségviselõjétõl és alkalmazottjától.

675

(5) A közszolgáltatási szerzõdés tartalmazza a) az ellátandó feladatok meghatározását és ütemezését, b) a feladatok ellátásáért járó, a miniszter által éves szinten biztosítandó ellenszolgáltatás mértékét, valamint a pénzügyi folyósítás ütemezését, c) a feladatok végrehajtásáról szóló, negyedévente készítendõ, az a) pont szerinti ellátandó feladatokra kiterjedõ szakmai és pénzügyi beszámoló tartalmát, d) a feladatok végrehajtása – miniszter vagy az általa megbízott személy (szervezet) általi, korlátozás nélkül végezhetõ – ellenõrzésének módját, valamint e) a nem megfelelõ teljesítés jogkövetkezményeit, a költségvetési támogatás szüneteltetésére és visszavonására vonatkozó feltételeket. (6) A TeIR Üzemeltetési Szabályzata tartalmazza a) a hozzáférés igénylésének és megszüntetésének feltételeit, b) a felhasználók felelõsségi körét, c) a TeIR üzemeltetõjének felelõsségi körét, d) a költségtérítéses szolgáltatásokhoz való hozzáférés módját és e) a költségtérítés mértéke meghatározásának módját.” 7. § A Rendelet 12. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) E rendeletnek – a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerrõl és a kötelezõ adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 65/2010. (III. 18.) Korm. rendelet 2. mellékletével megállapított – 2. számú melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 17., 18., 20., 28., 30., 33., 35., 58., 63., 68., 82., 107. és 113. sorában meghatározott adatok tekintetében az adatkezelõ szervezet adatszolgáltatási kötelezettségét elsõ alkalommal 2010. október 1-jéig teljesíti.”

8. § (1) A Rendelet 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép. (2) A Rendelet 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép. 9. § A Rendelet 5. § (3) bekezdésében a „Központi Elektronikus Szolgáltatási Rendszer” szövegrész helyébe a „központi elektronikus szolgáltató rendszer” szöveg, 7. § (1)–(2) bekezdésében az „adatgyûjtõ” szövegrészek helyébe az „adatkezelõ” szöveg, 8. § (1) bekezdésében a „3. § (1) bekezdésében meghatározott TÉRPORT alrendszer” szövegrész helyébe a „TÉRPORT alrendszer” szö-

676

BELÜGYI KÖZLÖNY

veg, 8. § (4) bekezdésében és 9. § (3) bekezdésében a „10. § szerinti Üzemeltetési Szabályzat” szövegrészek helyébe a „TeIR Üzemeltetési Szabályzata” szöveg, 8. § (6) bekezdésében a „rendszer üzemeltetõjénél” szövegrész helyébe a „TeIR üzemeltetõjénél” szöveg és 8. § (8) bekezdésében az „az üzemeltetõnél” szövegrész helyébe az „a TeIR üzemeltetõjénél” szöveg lép.

7. szám

a) az Ámr. 2. § 22. pontja alapján nettó finanszírozási körbe tartozó egészségügyi szolgáltatónak minõsülõ költségvetési szervek részére az OEP legkésõbb 2010. április 1-jéig utalványozza, és a Magyar Államkincstár legkésõbb 2010. április 2-áig folyósítja, b) az Ámr. 2. § 23. pontja alapján bruttó finanszírozási körbe tartozó egészségügyi szolgáltatónak minõsülõ költségvetési szervek részére az OEP legkésõbb 2010. április 2-áig folyósítja.”

10. § (1) Hatályát veszti a Rendelet 2. § a) és r) pontja, 7. § (3) és (8) bekezdése, 10. §-a, 12. § (4) bekezdése, valamint 3. és 4. számú melléklete. (2) Hatályát veszti a Rendelet 12. § (2) bekezdése.

11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, és 2010. október 3-án hatályát veszti. (2) A 10. § (2) bekezdése 2010. október 2-án lép hatályba.*

2. § (1)mE rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Rendelet 5. § (2) bekezdésében a „két részletben” szövegrész. (3) E rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

Bajnai Gordon s. k., *A rendelet mellékletei a 2010. március 18-án megjelent Magyar Közlöny 39. számában fellelhetõ.

A Kormány 75/2010. (III. 25.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történõ végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány 69/2010. (III. 19.) Korm. rendelete a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítésérõl szóló 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés a), c), d) és f) pontjában és (3) bekezdés a) pont aa), ab), ad) és al) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

miniszterelnök

A Kormány a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 91. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. § A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítésérõl szóló 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 7. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az eseti kereset-kiegészítéssel összefüggõ támogatás összegét

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történõ végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az (1) bekezdés szerinti bizottságnak a) az osztályvezetõ fõorvos, b) intézetvezetõ fõgyógyszerész vagy intézeti fõgyógyszerész, c) egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv esetén, amennyiben az irányító szerv a költségvetési szerv vezetését vezetõ testületre bízza, a vezetõ testület tagjai

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

megbízására, kinevezésére irányuló pályázat véleményezése esetén az illetékes szakmai kollégium véleményét is be kell szereznie. Ebben az esetben az eljárást úgy kell lefolytatni, hogy a szakmai kollégium véleményének kialakítására legalább 8 nap rendelkezésre álljon. Ha a szakmai kollégium a bizottság megkeresésére nem válaszolt, erre a körülményre a bizottság írásba foglalt véleményében ki kell térni.”

2. § Az R. 5. § b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Nem lehet próbaidõt megállapítani, ha) „b) a közalkalmazotti jogviszony létesítésére orvosigazgatói (szakmai intézményvezetõ-helytettesi), ápolási igazgatói, gazdasági igazgatói, vezetõ testületi tagi, valamint az 1. számú melléklet szerinti ágazatspecifikus munkakörben betöltött, osztályvezetésre adott vezetõi megbízás ellátása érdekében került sor, és a közalkalmazott a kinevezésekor legalább 5 éves, költségvetési szervnél eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezik.”

3. § Az R. 8. § (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: (Magasabb vezetõi megbízásnak minõsül) „d) az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezetõ testülete tagjának megbízása.”

4. § Az R. 9. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az intézményvezetõ, az orvosigazgató, az ápolási igazgató és a gazdasági vezetõ, valamint a vezetõ testületi tag képesítési követelményei tekintetében a gyógyintézetek vezetõjének és vezetõhelyetteseinek képesítési követelményeirõl, valamint a vezetõi megbízás betöltése érdekében kiírt pályázat részletes eljárási szabályairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései irányadóak.”

5. § Az R. 13. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg a § a következõ (3)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(2) A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési elõírás alól a munkáltatói jogkör gyakorlója abban az esetben adhat felmentést, ha

677

a) a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban, képzésben vesz részt, vagy b) az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan – a képesítési elõírásoknak megfelelõ képesítésû – személy, aki kinevezhetõ lenne, és a kinevezendõ személy írásban nyilatkozik a foglalkoztatási követelmény meghatározott idõn belül történõ teljesítésérõl. (3) A képesítési elõírás alól a felmentés a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, határozott idõre, a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb 5 évre adható meg. (4) A képesítési elõírás teljesítése alól a munkáltatói jogkör gyakorlója kérelemre mentesíti azt a közalkalmazottat, aki a) az adott szakterületen aa) legalább 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és ab) a kérelem benyújtásakor közalkalmazotti jogviszonyban áll, és b) a Kjt. 37/B. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti korhatárt legfeljebb 5 éven belül betölti. (5) A háziorvosi, a házi gyermekorvosi, az alapellátást végzõ fogorvosi, valamint a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végzõk képesítési feltételeit – ideértve a képesítés alóli felmentésre, mentesítésre vonatkozó rendelkezéseket is – az önálló orvosi tevékenységrõl szóló 2000. évi II. törvény, valamint az annak végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza.” 6. § Az R. 19. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség egészségügyi intézményeiben foglalkoztatott közalkalmazottak vonatkozásában a 6. § (1) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell a 4. mellékletben szereplõ egészségügyi szakmai munkakörökre is.” 7. § Az R. 20. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség egészségügyi intézményei munkakörének betöltésére vonatkozó pályázati felhívást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben, a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint közzé kell tenni.” 8. § Az R. a következõ 20/A. §-sal egészül ki: „20/A. § (1) A munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól – határozott idõre, de legfeljebb 5 évre – felmentés akkor adható, ha

678

BELÜGYI KÖZLÖNY

a) az érintett személy a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy b) nem áll rendelkezésre olyan – a képesítési elõírásoknak megfelelõ – személy, aki az adott munkakörben kinevezhetõ lenne. (2) A munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól véglegesen mentesíthetõ az, aki az adott munkaterületen (szakterületen) legalább 15 éve dolgozik és az öregségi nyugdíjra való jogosultság eléréséhez legfeljebb 10 év szükséges.”

7. szám 10. §

(1) Az R. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) Az R. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

11. § (1) Hatályát veszti az R. 17. § b) pont bb) alpontjában és a 18. § (2) bekezdésében a „kizárólag” szövegrész. (2) Hatályát veszti az R. 13. § (2)–(4) bekezdése és 20/A. §-a.

9. § Az R. 24. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) E rendelet 4. mellékletének – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történõ végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 75/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. melléklet 7. pontjával megállapított – rendelkezéseit a Kr. hatálybalépését követõen létesített közalkalmazotti jogviszony esetén kell alkalmazni.”

12. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ tizenötödik napon lép hatályba. Ez a rendelet 2013. január 1-jén a hatályát veszti. (2) A 11. § (2) bekezdése 2012. december 31-én lép hatályba. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

1. melléklet a 75/2010. (III. 25.) Korm. rendelethez

Az R. 3. számú melléklet I. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „I. Vezetõi pótlékok az egészségügyi ágazatban 1. Az országos feladatot ellátó, országos és állami intézetek intézményvezetõjének, valamint az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezetõ testülete tagjainak pótléka a) gyógyító-megelõzõ ellátást biztosító intézetben a pótlékalap 300%-a, b) gyógyító-megelõzõ ellátást közvetlenül nem biztosító intézetekben a pótlékalap 200%-a. 2. Az önkormányzatok által fenntartott intézetek intézményvezetõjének, valamint az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezetõ testülete tagjainak pótléka a) gyógyító-megelõzõ fekvõbeteg-ellátást biztosító intézményben a pótlékalap 250%-a, b) az ágazati feladatok ellátásában részt vevõ egyéb egészségügyi intézményben (szolgálatnál) a pótlékalap 200%-a. 3. Az országos feladatot ellátó, országos és állami intézetekben, az önkormányzatok által fenntartott gyógyító-megelõzõ fekvõbeteg-ellátást biztosító intézményekben, a) az intézményvezetõ helyettese (helyettesei) (ideértve a nem önálló járóbeteg-ellátó intézetek vezetõit is), az önállóan mûködõ és gazdálkodó intézmény gazdasági vezetõje, esetében a pótlékalap 150%-a, b) szervezeti egységek, részlegek vezetõi, egyéb vezetõi esetében a pótlékalap 100%-a, c) valamennyi közalkalmazott esetében a gyógyító-megelõzõ ellátást közvetlenül nem nyújtó intézetekben, az ágazati feladatok ellátásában részt vevõ egyéb egészségügyi intézményben (szolgálatnál) a pótlékalap 100%-a.”

BELÜGYI KÖZLÖNY

7. szám

679

2. melléklet a 75/2010. (III. 25.) Korm. rendelethez 1. Az R. 4. számú melléklete „Vezetõi munkakörök” sor helyébe a következõ rendelkezés lép: „ I. Vezetõi munkakörök: ” 2. Az R. 4. számú melléklete a „Vezetõi munkakörök, b) Vezetõ beosztás” sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „ *

hivatalvezetõ

*

*

*

” 3. Az R. 4. számú melléklete a „II. Egészségügyi munkakörök, b) Szakalkalmazottak, Pályáztatásra kötelezett, konduktor” sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „ *

vezetõ közegészségügyi felügyelõ

*

*

” 4. Az R. 4. számú melléklete a „II. Egészségügyi munkakörök, b) Szakalkalmazottak, Pályáztatás alól mentesített” sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „ *

egészségügyi gázmester üzemeltetés vezetõ

*

*

*

*

*

” 5. Az R. 4. számú melléklete a „II. Egészségügyi munkakörök, b) Szakalkalmazottak, Pályáztatás alól mentesített, asszisztens” sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „ *

laborasszisztens

*

” 6. Az R. 4. számú melléklete a „II. Egészségügyi munkakörök, b) Szakalkalmazottak, Pályáztatás alól mentesített, raktárvezetõ, raktáros” sor helyébe a következõ rendelkezés lép: „ * * * raktárvezetõ raktárvezetõí helyettes

” 7. Az R. 4. számú melléklete a „II. Egészségügyi munkakörök, b) Szakalkalmazottak, Pályáztatás alól mentesített, raktárvezetõ, raktáros” sort követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „ raktáros stúdiós

*

* *

*

”

680

BELÜGYI KÖZLÖNY A Kormány 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelete a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelölésérõl

A Kormány a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (6) bekezdésében, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában, a 8. § tekintetében a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés p) pontjában, a 9. § tekintetében a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) pontjában és a 10. § (1) bekezdése tekintetében az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. § (1) Területrendezési tervezési tevékenységet az végezhet, aki – a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló törvényben foglaltakon túl – rendelkezik az e §-ban meghatározott végzettséggel és szakmai gyakorlattal. (2) Területrendezési tervezési tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a) egyetemi szintû vagy mesterfokozatú végzettséggel (a továbbiakban: egyetemi végzettség) és az 1. mellékletben meghatározott – legalább kétéves képzési programú, felsõoktatási intézményben megszerzett – szakirányú továbbképzésben kiállított oklevéllel, vagy b) okleveles tájépítészmérnöki, okleveles táj- és kertépítészmérnöki, okleveles táj- és kertépítész szakos kertészmérnöki, okleveles településmérnöki, okleveles építészmérnöki vagy ezekkel egyenértékû végzettséggel (a továbbiakban: részlegesen szakirányú végzettség). (3) Szakmai gyakorlati idõként a következõ, hazai vagy külföldi szakmai gyakorlatot lehet figyelembe venni: a) a területrendezési terv elfogadásra kerülõ munkarészei, a területrendezési hatósági eljárás megindítására vonatkozó kérelemhez benyújtandó tervi javaslat vagy a területrendezési hatósági eljárás során készített területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat elkészítésében való, területrendezési tervezési jogosultsággal rendelkezõ tervezõ irányítása alatt végzett közremûködés, b) az államigazgatási szervek területrendezéssel kapcsolatos feladatainak ellátásában folytatott tevékenység,

7. szám

c) a területrendezési tervezési szakterületen végzett kutatói tevékenység, d) felsõoktatási intézményben a területi tervezéshez, a tájtervezéshez, a településtervezéshez vagy az urbanisztikához kapcsolódó tárgy oktatása, vagy e) a településtervezési és az építészeti-mûszaki tervezési, valamint az építésügyi mûszaki szakértõi jogosultság szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, településtervezési szakterületeken végzett tervezési tevékenység. (4) A területrendezési tervezési tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat idõtartama a) a (2) bekezdés a) pontja esetén 10 év, b) a részlegesen szakirányú végzettség esetén 7 év, c) a szakirányú végzettségnek minõsülõ, a részlegesen szakirányú végzettség és a (2) bekezdés a) pontja szerinti szakirányú továbbképzésben kiállított oklevél együttes megléte esetén 4 év. (5) A szakmai gyakorlat idõtartamából a) a (4) bekezdés a) pontja esetén legalább 8 évet, b) a (4) bekezdés b) pontja esetén legalább 5 évet, c) a (4) bekezdés c) pontja esetén legalább 2 évet a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott szakmai gyakorlattal kell teljesíteni. (6) Szakmai gyakorlatként az egyetemi végzettség és a részlegesen szakirányú végzettség megszerzését követõen teljesített szakmai gyakorlat idõtartamát kell figyelembe venni.

2. § A Kormány a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóságként a Budapesti Építész Kamarát (a továbbiakban: kamara) jelöli ki.

3. § (1) A kamarának tett bejelentésnek – a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló törvényben, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon kívül – tartalmaznia kell a végzettséget tanúsító oklevél másolatát és a szakmai gyakorlatot bizonyító (2)–(4) bekezdés szerinti igazolást. (2) A szakmai gyakorlat idõtartamát közszolgálati, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló kérelmezõ esetén a munkáltatója igazolja. (3) A szakmai gyakorlat idõtartamát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá a kérelmezõ korábbi foglalkoztatójának jogutód nélküli megszûnése esetében szerzõdés vagy a munkavégzés igazolására alkalmas és a szakmai gyakorlat idõtartamát alátámasztó egyéb dokumentum igazolja.

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

(4) Az igazolás tartalmazza a kérelmezõ nevét, lakcímét, a munkakör részletes leírását, referencialistát az 1. § (3) bekezdése szerinti tevékenységek leírásával és idõbeli meghatározásával, valamint a szakmai gyakorlat idõtartamát.

4. § (1) A kamara a nyilvántartásba vétellel egyidejûleg TR minõsítésû névjegyzéki besorolással, „területrendezõ tervezõ” megnevezéssel nyilvántartási számot ad. (2) A területrendezõ tervezõ köteles a nyilvántartási számot a tervezõi szerzõdésen, a területrendezési terv munkarészein és a terv elõlapján – az aláírása mellett – feltüntetni.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. 6. § (1) A területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról szóló 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet szerint az e rendelet hatálybalépését megelõzõ napig megállapított TR-1 minõsítésû területrendezõ tervezõ névjegyzéki besorolás egyenértékû a TR minõsítésû területrendezõ tervezõ névjegyzéki besorolással. (2) A TR-1 minõsítésû területrendezõ tervezõi engedéllyel rendelkezõ személyt úgy kell tekinteni, mint aki a bejelentési kötelezettségének eleget tett. A kamara a TR-1 minõsítésû területrendezõ tervezõt 2010. október 31-ig hivatalból, a 4. § (1) bekezdése szerinti TR minõsítésû névjegyzéki besorolással nyilvántartásba veszi. (3) A TR-1 minõsítésû területrendezési tervezési jogosultság megállapítására irányuló kérelem bejelentésnek minõsül. (4) Az e rendelet hatálybalépését megelõzõ napig megállapított TR-2 minõsítésû területrendezõ tervezõ jogosultság 2010. október 31-én hatályát veszti, TR-2 minõsítésû területrendezõ tervezõ jogosultság alapján területrendezési tervezési tevékenység 2010. október 31-tõl nem folytatható.

681 8. §

A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat csak a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelölésérõl szóló kormányrendeletben meghatározott területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult személy irányításával készíthetõ el.”

9. § A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeirõl, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. § A területrendezési terv kidolgozásáért felelõs szerv a tervet a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelölésérõl szóló kormányrendeletben meghatározott területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult személlyel készítteti el.”

10. § (1) Hatályát veszti a területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról szóló 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet. (2) A 6. § (2)–(4) bekezdése, a 8. § és a 9. § 2010. november 1-jén hatályát veszti. (3) Ez a § 2010. november 2-án hatályát veszti.

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

1. melléklet a 77/ 2010. (III. 25.) Korm. rendelethez 7. § Ez a rendelet a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

Szakirányú továbbképzések 1. Önkormányzati fõépítész szakmérnöki 2. Terület- és településfejlesztési szakértõi 3. Városépítési-városgazdasági szakmérnöki 4. Urbanista szakmérnöki

682

BELÜGYI KÖZLÖNY

A Kormány 78/2010. (III. 25.) Korm. rendelete az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekrõl és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól

A Kormány az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 27. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 31. § (2) bekezdés c) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatáskörérõl szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) az ügyfélre, az eljárás egyéb résztvevõjére (a továbbiakban együtt: ügyfél); b) az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítványt igénylõre (a továbbiakban: igénylõ); c) a közigazgatási hatóságra és a központi elektronikus szolgáltató rendszerre (a továbbiakban: hatóság); d) a közigazgatási célra használható elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások nyújtóira, valamint az ilyen szolgáltatásokat nyújtani kívánókra; e) azokra, akik a közigazgatási célra használható elektronikus aláírásokhoz kapcsolódó tanúsítványok kibocsátására vonatkozó hitelesítési rend nyilvántartásba vételét kérik; f) a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: NHH). (2) E rendelet alkalmazásában 1. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más állam; 2. gépi elektronikus aláírás: a hatóság számítógépes rendszere egyes elemei számára kibocsátott, a dokumentummozgás, dokumentum-megõrzés vagy kommunikáció biztonságát szolgáló, a dokumentumok vagy üzenetek megváltozásának kimutatását lehetõvé tevõ, a dokumentumhoz vagy üzenethez kapcsolódó információ, amelybõl az azt elhelyezõ számítógépes rendszerelem és az aláírás-létrehozó adat elõállítását megrendelõ hatóság egyértelmûen azonosítható; 3. hardveres kulcskezelõ eszköz: elektronikus aláírás-létrehozó adat generálására, tárolására, mentésére, visszaállításra és aláírási mûveletek végrehajtására alkalmas, a biztonságos aláírás-létrehozó eszközre vonatkozó,

7. szám

az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti követelményeket biztonságában vagy teljesítményében, illetve mindkettõben meghaladó hardvereszköz; 4. közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelõ elektronikus aláírás: elektronikus aláírás, amely 4.1. ügyfél által használt aláírás esetén a 7–11. §-ban, 4.2. hatóság nevében, a hatóság nevében kiadmányozásra feljogosított természetes személy által használt aláírás esetén a 12–13. §-ban, 4.3. a hatóság számítógépes rendszere által dokumentum- vagy kommunikációhitelesítésre használt (gépi) aláírások esetén a 14–16. §-ban meghatározott követelményeknek megfelel; 5. közigazgatási gyökértanúsítvány: a közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítvány, amelyben a közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató elektronikus aláírásával hitelesíti az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelõ tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltató nyilvános kulcsát és tanúsítja, hogy a tanúsítvány által megjelölt hitelesítés-szolgáltató közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelõ tanúsítványt bocsát ki; 6. külön törvény alapján alkalmazott elektronikus aláírás: 6.1. a közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény 21/A. § szerinti, 6.2. az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény 12/B. § szerinti, 6.3. a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 33/A. § szerinti, valamint 6.4. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 57/A. § szerinti követelményeknek megfelelõ minõsített elektronikus aláírás. (3) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakra az elektronikus aláírásról szóló törvény, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény fogalom-meghatározásait kell alkalmazni. 1. A közigazgatási informatikáért felelõs miniszternek a közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltatóval kapcsolatos feladatai

2. § (1) A közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató szakmai irányítását a közigazgatási informatikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. (2) A miniszter az elektronikus aláírásra vonatkozó jogszabályok, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelezõ jogi aktusai, valamint szabvány-

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

ban vagy egyéb mértékadó mûszaki elõírásban elõírt követelmények figyelembevételével meghatározza, hogy milyen, a mûködéshez szükséges szabályozási dokumentumokkal: politikákkal, szabályzatokkal és eljárásrendekkel kell a gyökér-hitelesítésszolgáltatónak rendelkeznie. (3) A közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató mûködtetéséhez szükséges, a (2) bekezdés szerinti, kizárólag a közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltatóra vonatkozó szabályozási dokumentumokat az NHH elnöke a miniszter egyetértésével adja ki. 2. A közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató 3. § (1) A közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató elektronikus aláírásával hitelesíti az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelõ tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltató nyilvános kulcsát, és errõl közigazgatási gyökértanúsítványt bocsát ki. (2) A közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató az NHH szervezeti egysége, mûködtetésérõl az NHH – az e rendeletben meghatározottak szerint – gondoskodik. (3) A közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató élén az NHH elnöke által kinevezett vezetõ áll, aki az NHH köztisztviselõje. (4) A vezetõ felel a közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató tevékenységéért, annak biztonságos és megbízható mûködéséért, valamint ellátja a közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató mûködtetésében részt vevõ személyek szakmai vezetését.

4. § (1) A közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltatónál a külön jogszabályban meghatározott bizalmi munkakörök közül önálló munkakört kell létesíteni a biztonsági tisztviselõ és a független rendszervizsgáló számára. (2) A közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltatót igazoló aláírás-létrehozó adat elõállítását, másolását, megsemmisítését, valamint elektronikus aláírás létrehozását az arra a 2. § (3) bekezdés szerinti szabályzatban feljogosított személyek együttes részvételével, más személyek jelenlétét kizárva kell elvégezni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek az NHH köztisztviselõi. (4) Az NHH elnöke gondoskodik a közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató – a gyökér-hitelesítésszolgáltatói feladat ellátásához, a szolgáltatás megbízható és a rá vonatkozó követelményeknek megfelelõ mûködéséhez szükséges – védelmének biztosításáról. A védelem szükséges mértékét a 2. § szerinti szabályozási dokumentumok rögzítik. (5) A közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató megbízható és biztonságos üzemeltetés feltételeire vonatkozó

683

független ellenõrzését az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról szóló kormányrendelet szerinti informatikai biztonsági felügyelõ látja el. 3. A közigazgatási használatra alkalmas elektronikus aláírás 5. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél és a hatóság olyan elektronikus aláírást alkalmazhat, amely megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek. (2) Törvény és kormányrendelet az adott közigazgatási eljárás biztonsági és hitelességi követelményei alapján elõírhatja az adott eljárásban kizárólag minõsített elektronikus aláírás, valamint minõsített idõbélyegzés használatát.

6. § (1) A titkos információgyûjtés, illetve titkos adatszerzés eszközei és módszerei alkalmazásában, engedélyezésében részt vevõ szervek, illetve személyek e feladatkörükben eljárva, egymás közötti, zárt körben történõ elektronikus aláírás- létrehozó eszközön aláírás-létrehozó adat elhelyezését, elektronikus aláírás létrehozását, elfogadását, felhasználását az Eat. 1. § (2) bekezdése alapján külön megállapodásban szabályozhatják. (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás alapján nyújtott szolgáltatásokra a közigazgatási szervek által felhasználható aláírásokra vonatkozó jogszabályi elõírásokat nem kell alkalmazni. 4. Az ügyfél által használt aláíráshoz tartozó tanúsítvánnyal szembeni követelmények 7. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás során az ügyfél csak olyan, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírást használhat, amely megfelel a következõ feltételeknek: a) az aláírás ellenõrzéséhez felhasználható tanúsítványt az Eat. 7. § (1) bekezdése alapján nyilvántartásba vett hitelesítés-szolgáltató bocsátotta ki, és a tanúsítvány az Eat. szerinti minõsített tanúsítvány, vagy a hitelesítés-szolgáltató a hitelesítési rendje szerint a tanúsítvány kibocsátását megelõzõ személyazonosítás (a továbbiakban: regisztráció) során a 9–10. §-ban foglaltak szerint jár el, és az aláírás létrehozásához szükséges adatot az Eat. melléklete szerinti biztonságos aláírás-létrehozó eszközön helyezte el; b) a tanúsítványhoz tartozó hitelesítési rendben a hitelesítés-szolgáltató kizárja vagy egyértelmûen azonosítható-

684

BELÜGYI KÖZLÖNY

vá teszi az álnév használatát, és az álnév kizárása céljából biztosítja, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott, a regisztráció során bemutatott, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványba bejegyzett családi és utónévvel betû szerint megegyezzen a tanúsítványba foglalt név; c) a tanúsítványhoz tartozó hitelesítési rendben a hitelesítés-szolgáltató a visszavonási állapot nyilvántartással kapcsolatban vállalja legalább a (2) és (3) bekezdés szerinti feldolgozási, az ellenõrzés és közzététel idõbeliségére vonatkozó követelmények teljesítését; d) a tanúsítvány kibocsátásának alapjául szolgáló hitelesítési rend az a)–c) pontban foglalt követelményeknek való megfelelés alapján szerepel a 17. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban. (2) A hitelesítés-szolgáltató a felfüggesztés vagy visszavonás iránti kérelem fogadásától számított 3 órán belül a) megállapítja a felfüggesztési vagy visszavonási kérelem érvényességét (a kérelmezõ jogosultságát), és b) az érvényes kérelem szerinti visszavonási állapot megváltozását a nyilvántartásában átvezeti. (3) A (2) bekezdésben foglaltak teljesítését követõ 1 órán belül a hitelesítés-szolgáltató a kérelem szerint módosított visszavonási állapotot a visszavonási állapot nyilvántartásában közzéteszi. (4) A külön törvény alapján alkalmazott, az ott meghatározott követelményeknek megfelelõ elektronikus aláírások a közigazgatási hatósági eljárásokban is felhasználhatók. Az NHH az e követelményeket teljesítõ hitelesítési rendet a 17. § (2) bekezdés a) pontjában szereplõ listába felveszi, és a közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató a hitelesítés-szolgáltató kérelmére a 18. § szerinti felültanúsítást elvégzi.

7. szám 9. §

(1) Ha az aláírás-létrehozó adat nem minõsített tanúsítványhoz kapcsolódik, a tanúsítvány kibocsátását megelõzõen a regisztrációt az e §-ban foglaltak szerint kell elvégezni. (2) A regisztrációt megelõzõen az igénylõnek személyesen meg kell jelennie a regisztrációt végzõ szervezet elõtt. A hitelesítés-szolgáltató által meghatározott esetben a személyes megjelenéssel egyenértékû a regisztrációt végzõ szervezet külsõ helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos biztonsági körülmények között biztosítható az ügyfél személyazonosságának az e §-ban meghatározott ellenõrzése. (3) A regisztráció során az igénylõ személyazonosságát, és a bemutatott igazolvány érvényességét az általa bemutatott, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa alapján ellenõrizni kell. (4) A regisztráció és a személyazonosság ellenõrzése alapjául szolgáló, rögzítendõ adatok helyességét az igénylõ nyilatkozatban, saját kezû aláírásával ellátva igazolja. (5) A (3) bekezdés szerinti hatósági igazolvány azonosító adatait, az igénylõ adatainak egyezését és a hatósági igazolvány érvényességét a regisztrációs szervezet – az Eat. 12. § (2) bekezdésének megfelelõen – az igazolványt nyilvántartó szerv közhiteles nyilvántartásában ellenõrzi. (6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti ellenõrzés nem vezetett eredményre – adategyezõség nem volt megállapítható vagy a hatósági igazolvány érvénytelen volt, illetve az ellenõrzés a hatósági nyilvántartásban egyéb okból nem volt végrehajtható – közigazgatási célra felhasználható tanúsítvány nem adható ki, aláírás-létrehozó adat nem hozható létre.

8. § A 7. §-ban szereplõ aláírásokon túlmenõen a közigazgatási hatósági eljárás során az ügyfél használhat olyan, az Eat. 7. § (1) bekezdése alapján belföldinek nem minõsülõ hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványra épülõ elektronikus aláírást, amelynél az adott tanúsítványra vonatkozóan a 2009/767/EK bizottsági határozatnak megfelelõen valamely más EGT-állam által felügyelt, vagy más EGT-állam területén jogszerûen mûködõ önkéntes akkreditációs rendszer keretében tanúsított megbízható szolgáltatások listáján a) minõsített szolgáltatóként szerepel, és kizárja vagy egyértelmûen azonosíthatóvá teszi az álnév használatát vagy b) nem minõsített szolgáltatóként szerepel, õ és a lista alapján elérhetõ hitelesítési rendjébõl egyértelmûen megállapítható a 7. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, a (2) bekezdésében, valamint a 9. § (2)–(5) bekezdésében foglalt követelmények teljesítése.

10. § (1) A regisztrációt végzõ szervezetnek a regisztrációban részt vevõ ügyintézõje aláírásával igazolja, hogy a hatósági igazolványon szereplõ arckép megfeleltethetõ az igénylõ arcának és az igazolványban szereplõ aláírás azonos a 9. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot igazoló aláírásával. (2) Ha a regisztrációt végzõ szervezet az aláírás-létrehozó eszközt nem a 9. § szerinti regisztrációt követõen azonnal, ugyanazon a helyszínen adja át az igénylõnek, – ideértve, ha az átadást más elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltató végzi – az aláírás-létrehozó eszköz átadását megelõzõen az ellenõrzést a 9. § (3) és (5) bekezdésben foglaltak szerint, az (1) bekezdés szerinti dokumentálás mellett ismételten el kell végezni. (3) Az aláírás-létrehozó eszköz meghatalmazással történõ átvétele esetén a (2) bekezdés szerinti ellenõrzést az át-

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

vevõ vonatkozásában kell elvégezni, és a dokumentumot a meghatalmazással együtt megõrizni.

685

c) a tanúsítvány kibocsátásának alapjául szolgáló hitelesítési rend a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel.

11. § 14. § Ha a hitelesítés-szolgáltató a közigazgatási célra alkalmas tanúsítványhoz tartozó hitelesítési rendben vállalja a viszontazonosítás biztosítását is, úgy az aláírás külön azonosítási célú tanúsítvány vagy más segédeszköz nélkül is alkalmas az aláíró azonosítására. 5. A hatóságok által használt aláíráshoz tartozó tanúsítvánnyal szembeni követelmények 12. § (1) A döntést tartalmazó elektronikus dokumentumot a hatóság Szervezeti és Mûködési Szabályzatában kiadmányozásra feljogosított személy láthatja el elektronikus aláírással. (2) A hatóság az elektronikus aláírási szabályzatát a honlapján közzéteszi. E szabályzatban kell rendelkezni arról, hogy a hatóság nevében használt elektronikus aláírás tartalmazza-e a hatóság megnevezését, valamint rögzíti, hogy az aláírás-létrehozó adat elõállításához szükséges regisztráció során a hatóság nevében kiadmányozásra való jogosultságot milyen eljárással (dokumentummal) kell a hitelesítés-szolgáltatónál igazolni. (3) Az elektronikus aláírással kiadmányozásra feljogosított személyek családi és utónevét, aláírási tanúsítványának nyilvános adatait, az aláírás automatizált ellenõrzéséhez szükséges címet a hatóság honlapján közzéteszi. Ugyanitt közzé kell tenni – az idõpont megjelölésével –, ha egy tanúsítvány visszavonásra került vagy egyéb okból már nem alkalmas a hatóság nevében történõ eljárásra. Az aláírás az erre vonatkozó közlés közzétételi idõpontjától a szervezet nevében további dokumentumhitelesítésre nem alkalmas. Ha a hitelesítés-szolgáltató a tanúsítványt visszavonta, az aláírás a továbbiakban, ha felfüggesztette, a felfüggesztés idõtartama alatt dokumentumhitelesítésre nem alkalmas. Az e bekezdés szerinti információkat a tanúsítvány használatra alkalmatlanná válásától számított 10 évig kell a honlapon hozzáférhetõvé tenni.

13. § A hatóság nevében eljáró természetes személy csak olyan elektronikus aláírási tanúsítványt használhat, amely megfelel az alábbi követelményeknek: a) a tanúsítvány a 9–10. § szerinti regisztrációs eljárás alapján rögzített adatoknak megfelelõen készül; b) a tanúsítványhoz tartozó hitelesítési rend megfelel a 7. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt követelményeknek;

(1) A döntést nem tartalmazó elektronikus dokumentumokat, értesítéseket, a hatósági nyilvántartásokból történõ adatszolgáltatást tanúsító dokumentumokat, valamint az önállóan nem fellebbezhetõ döntéseket tartalmazó végzéseket a hatóság a számítógépes rendszerében gépi elektronikus aláírással, idõbélyegzéssel láthatja el. (2) A számítógépes rendszer által használt gépi elektronikus aláírás tanúsítványát, az aláírás elektronikus ellenõrzését lehetõvé tevõ címet a hatóság honlapján közzé kell tenni, és ott az érvényességének lejártától számított 10 évig hozzáférhetõvé kell tenni.

15. § (1) A hatóság számítógépes rendszere számára kibocsátott gépi tanúsítványhoz szükséges regisztrációt kezdeményezheti: a) a hatóságot bemutatott kinevezési okirata, vagy a Magyar Közlönyben megjelent kinevezési döntés alapján képviselõ, a 9–10. § szerint azonosított természetes személy a hitelesítés-szolgáltatónak benyújtott igényléssel, melyet a hitelesítés-szolgáltatónak az adatok ellenõrzésére feljogosított képviselõje elõtt ír alá, vagy b) a hatóságot az a) pont szerint igazoltan képviselõ természetes személy által készített, közokiratba foglalt igényléssel. (2) A regisztrációhoz meg kell adni a regisztrációt kérõ hatóság, valamint a gépi aláírást végzõ eszköz egyértelmû azonosításához szükséges, a tanúsítványban szerepeltetendõ adatokat és a hatóságnál a kapcsolattartásért felelõs személy elérési adatait. (3) Az igénylést a hitelesítés-szolgáltató az Eat. regisztrációs adatokra vonatkozó szabályai szerint õrzi meg. (4) Az (1) bekezdés szerinti regisztrációt követõen a hitelesítés-szolgáltató köteles az igénylést kiállító hatóságot a tanúsítvány kibocsátásának, és az aláírás-létrehozó adat elõállításának tényérõl írásban értesíteni. Az aláírás-létrehozó adat és a tanúsítvány átvételét a hatóságnak ugyancsak írásban kell igazolnia. Az átvétel vagy a visszaigazolás elmaradása esetén a hatóságot az átvételre, illetve annak igazolására ismételten fel kell hívni. Ennek eredménytelensége esetén a tanúsítványt vissza kell vonni. (5) A gépi elektronikus aláírás aláírás-létrehozó adatához tartozó tanúsítványnak egyértelmûen biztosítania kell az aláírás azonosíthatóságát – ideértve az aláírást végzõ gép egyértelmû azonosítását –, a szervezethez rendelését, letagadhatatlanságát. Az aláírás-létrehozó adatot az Eat. melléklete szerinti biztonságos aláírás-létrehozó eszkö-

686

BELÜGYI KÖZLÖNY

zön, illetve hardveres kulcskezelõ eszközön kell elhelyezni.

16. § A hatóság az általa használt gépi, és a képviselõje által használt elektronikus aláírás-létrehozó adatokra vonatkozó iratokat, a hozzájuk kapcsolt tanúsítványokat, az elektronikus aláírási szabályzatokat a maradandó értékû köziratokra vonatkozó szabályok szerint megõrzi, és a helyi megõrzési idõ letelte után az illetékes levéltárnak átadja. 6. A hitelesítési rend közigazgatási felhasználásra alkalmasságát igazoló nyilvántartás 17. §

7. szám

eredményre, és az e rendeletben foglalt követelmények teljesítése más módon nem biztosítható.

18. § (1) A 17. § (4) bekezdése szerint nyilvántartásba vett hitelesítési rend alapján kibocsátott tanúsítványok kibocsátására szolgáló magán kulcs nyilvános kulcs párját a hitelesítés-szolgáltató erre irányuló kérelmére a közigazgatási gyökérhitelesítés-szolgáltató közigazgatási gyökértanúsítványba foglalva hitelesíti. (2) Az (1) bekezdés szerinti hitelesítés az elektronikus aláírás közigazgatási célra való felhasználásának nem feltétele. 7. Záró rendelkezések 19. §

(1) Az NHH Hivatala (e § alkalmazásában a továbbiakban: Hivatal) hatósági nyilvántartást vezet a közigazgatási felhasználásra szolgáló tanúsítványok kibocsátásához alkalmas hitelesítési rendekrõl, és az ilyen tanúsítványokat kibocsátó hitelesítés-szolgáltatókról. A Hivatal a nyilvántartást honlapján bárki számára ingyenesen, korlátozásmentesen elérhetõ módon közzéteszi, és a felültanúsítást a hitelesítés-szolgáltatás szabályai szerint ellenõrizhetõvé teszi. (2) A nyilvántartásban szereplõ hitelesítési rend lehet: a) személyek által használt aláíráshoz kapcsolódó hitelesítési rend, b) gépi aláírásokhoz kapcsolódó hitelesítési rend. (3) A közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelõ elektronikus aláírás célú tanúsítvány kibocsátásának alapjául szolgáló hitelesítési rend nyilvántartásba vételét a hitelesítési rend kibocsátója kérheti. A kérelemhez csatolni kell azt a hitelesítési rendet, amelynek nyilvántartásba vételét a kérelmezõ kéri. (4) Amennyiben valamely belföldi székhellyel, lakóhellyel, tartózkodási hellyel, vagy telephellyel rendelkezõ hitelesítés-szolgáltató a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelõ elektronikus aláírás célú tanúsítványt kíván kibocsátani, a Hivatalnak bejelenti, hogy mely, a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelõ és a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban már szereplõ hitelesítési rend szerint kívánja a tanúsítványokat kibocsátani. A Hivatal a bejelentés alapján haladéktalanul nyilvántartásba veszi. (5) A Hivatal a (3) és (4) bekezdés szerint nyilvántartásba vett hitelesítés-szolgáltatók, illetve szolgáltatásaik e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelését a hitelesítés-szolgáltatókra általánosságban irányadó külön jogszabály szerint ellenõrzi. (6) A Hivatal a hitelesítés-szolgáltató hitelesítési rendjét a közigazgatási felhasználásra alkalmasságot igazoló nyilvántartásból törli, ha az Eat. 21. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott intézkedései nem vezettek

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.

20. § E rendelet rövidítése Kear.

21. § A 2010. december 31. elõtt kibocsátott, külön törvény alapján alkalmazott elektronikus aláírás közigazgatási felhasználása esetén a hitelesítési rendnek nem kell a 17. § (2) bekezdésében rögzített nyilvántartásban szerepelnie.

22. § E rendelet az eljárásoknak a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elektronikus eszközökkel történõ teljesítését lehetõvé tevõ rendelkezések meghatározásáról szóló, 2009. október 16-i 2009/767/EK bizottsági határozatnak való megfelelést szolgálja.

23. § Az elektronikus közszolgáltatás mûködtetésérõl szóló 222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 7. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A közüzemi szolgáltatók az egységes elektronikus ûrlaphasználat biztosítása érdekében jogosultak az általános nyomtatványtervezõ részükre biztosított verziójának

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

külön díjazás nélküli használatára. Az abban biztosítottat meghaladó igények esetén a fejlesztést saját forrásaikból biztosíthatják, melyre azonban érvényes az Ekszt. 4. § (3) bekezdésében foglalt követelmény.”

24. § (1) A központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevõinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról szóló 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott azonosítás és ellenõrzés sikere esetén a regisztrációt végzõ átemeli az igénylõ természetes személyazonosító adatait a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, illetve a központi idegenrendészeti nyilvántartásból, és rögzíti az igénylõ állampolgárságát, választott felhasználói nevét és elektronikus levelezési címét a regisztrációs adatbázisban. A (4) bekezdésében meghatározott esetben a regisztrációt végzõ személy – sikeres azonosítást követõen – a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot, a felhasználói nevet és az elektronikus levelezési címet rögzíti a regisztrációs adatbázisban.” (2) A központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevõinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról szóló 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az EGT más államának állampolgára az (1) bekezdés szerinti elektronikus ûrlapot a közigazgatási felhasználásra alkalmas aláírásokra vonatkozó kormányrendelet alapján közigazgatási felhasználásra alkalmasnak minõsített, más EGT-állam által felügyelt, vagy más EGT-állam területén jogszerûen mûködõ önkéntes akkreditációs rendszer keretében tanúsított hitelesítési rend alapján kibocsátott aláírással is aláírhatja. Amennyiben adatai az 5. § (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban nem szerepelnek, az ellenõrzés az aláírás érvényességére, valamint a tanúsítványban és az ûrlapon egyaránt megtalálható adatok egyezésére terjed ki.” (3) A központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevõinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról szóló 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 13. §-a a következõ új (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik: „(2) Korlátozottan cselekvõképes személy ügyfélkapu nyitására önállóan is jogosult az általános szabályok szerint. (3) A korlátozottan cselekvõképes személy az általános szabályok szerint nyitott ügyfélkapuján keresztüli eljárási jogosultságának vizsgálata az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezet feladata.” (4) A központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevõinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról szóló 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 22. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

687

„(7) Amennyiben az örökösök az elhunyt nyilvántartott elektronikus levélcímére megküldött értesítés elküldésétõl számított 25 munkanapon belül nem jelentkeznek, a regisztrációs adatbázis adatkezelõje a felhívást az utolsó nyilvántartott lakcímre postán megismétli, és hirdetményt tesz közzé a kormányzati portál hirdetményi felületén az elhunyt nevének és utolsó ismert lakcímének közlésével.”

25. § Az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételérõl szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (tartalmaznia kell az arra vonatkozó kérdéseket, hogy kéri-e a felhasználó) „c) a döntésnek nem minõsülõ dokumentumok, iratok értesítési tárhelyére történõ megküldését, vagy elegendõ számára a 35. § (1) bekezdés c) pontja szerinti értesítés.”

26. § (1) A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatáskörérõl szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KHR) 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A KEKKH a telekommunikációs és hálózatfenntartási feladatai körében ellátja: a) a külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerint az egységes digitális rádiótávközlõ rendszer (EDR) mûködtetésével kapcsolatos feladatokat és az EDR szolgáltatásainak igénybevételéhez szükséges szervezési feladatokat, b) az EDR használatát biztosító virtuális magánhálózat menedzsment központ (VPN Központi Menedzser Szervezet) mûködtetését, c) a fenntartott hálózatok szakmai minõség, biztonság, a terveknek való megfelelõség és gazdaságosság szempontjából történõ elemzését, értékelését, d) a konkrét igények alapján a nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi, illetõleg védelmi igényeket kielégítõ szervek részére távközlési és adatátviteli szolgáltatások nyújtását, ideértve az elektronikus kormányzati gerinchálózat (a továbbiakban: EKG) rendészeti alhálózatának mûködtetését, e) az önálló EDR virtuális magánhálózattal rendelkezõ szervezetek számára – igény esetén – a virtuális magánhálózat rendszergazdai feladatait, adatkapcsolati átjáró biztosítását az EKG-n keresztül az érintett intézmény informatikai rendszeréhez, f) az EDR szolgáltatásainak támogatása és helyes gyakorlat terjesztése érdekében szakfelügyeleti, mûsza-

688

BELÜGYI KÖZLÖNY

ki-technikai és szervezési kérdésekben az igénybe vevõ szervek támogatását, g) az EDR rendszeres informatikai, információ-technológiai és biztonsági felülvizsgálatát. (2) A KEKKH segíti az egységes európai sürgõsségi hívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer és az erre alapozott tevékenységirányító rendszerek együttmûködését.” (2) A KHR 14. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A KEKKH részt vesz az EKG és az informatikai közháló mûködtetésében.” (3) A KHR 16/C. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A KEKKH ellátja az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont mûködtetésével összefüggõ, külön kormányrendeletben meghatározott feladatokat, és részt vesz egyablakos ügyfélközpontú közigazgatási szolgáltatások nyújtásában.” (4) A KHR 16/C. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A KEKKH) „a) külön jogszabályban foglaltak szerint mûködteti a közigazgatási feladatainak ellátásához szükséges nyilvános kulcsú infrastruktúra elemeket,” (5) A KHR. 16/C. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A KEKKH ellátja – az APEH kivételével – a közigazgatási szervek hatósági eljárásaiban használt, elektronikusan kitölthetõ ûrlapok logikai és formai ellenõrzési, minõségbiztosítási feladatait, az ûrlapok tervezéséhez informatikai, megjelenítési szakmai támogatást nyújt; továbbá gondoskodik az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezetek elektronikus ûrlapjainak a központi rendszerben történõ megjelenítésérõl. A KEK KH ellenõrzési és minõségbiztosítási feladata nem terjed ki az ûrlapok szakmai tartalmára, annak meghatározása a tervezõ szervezet felelõssége.”

27. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítésszolgáltatókra vonatkozó követelményekrõl szóló 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet hatályát veszti. (2) A központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevõinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról szóló 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontja hatályát veszti. (3) A központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevõinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról szóló 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 11. § (7) és (8) bekezdése nem lép hatályba.

7. szám

(4) A rendelet hatálybalépését követõ napon a rendelet 23–27. §-a hatályát veszti.

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

Az egészségügyi miniszter 10/2010. (III. 19.) EüM rendelete a fertõzõ betegségek és a járványok megelõzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrõl szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról

Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés d) pont df) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. § A fertõzõ betegségek és a járványok megelõzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrõl szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ 15/A. §-sal egészül ki: „15/A. § (1) Az iskola-egészségügyi szolgálat az ÁNTSZ adatszolgáltatása alapján oltásonként 200 forintra jogosult az új influenzavírus elleni védõoltással történõ immunizálásért, melyet az egészségügyért felelõs miniszter és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatója között létrejött megállapodásban foglaltaknak megfelelõen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utal. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat az ÁNTSZ rendszeresen továbbítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé.”

2. § Az R. a következõ 43. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: „Átmeneti rendelkezések 43. § (1) A fertõzõ betegségek és a járványok megelõzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrõl szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról szóló 10/2010. (III. 19.) EüM rendelet 1. §-ával beiktatott 15/A. §-t a 2009. október 14-ét követõ immunizálás esetén kell alkalmazni.

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

(2) Az ÁNTSZ a 15/A. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatást elsõ alkalommal 2010. április 28-áig teljesíti.” 3. § Hatályát veszti az R. 43. § (2) bekezdése.

4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Ez a rendelet 2010. május 2-án hatályát veszti. (2) A 3. § 2010. május 1-jén lép hatályba.

Dr. Székely Tamás s. k.,

689

„(1) A szolgáltatókról, a szolgáltatók szakmai szervezeti egységeirõl, az általuk végezhetõ, engedélyezett szakmákról és szaktevékenységekrõl, valamint az egy szakmán vagy szaktevékenységen belül végezhetõ egyes szolgáltatásokról, továbbá az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító mûködési engedélyekrõl nyilvántartást kell vezetni.” (2) Az R. 2. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az ÁNTSZ-nek a szolgáltató telephelye, amennyiben telephellyel nem rendelkezik, székhelye szerinti kistérségi, illetve regionális intézete a szolgáltatóra vonatkozó, a 4. §-ban meghatározott adatokat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat rögzíti az általa közvetlenül elérhetõ nyilvántartásban.”

3. §

egészségügyi miniszter

Az egészségügyi miniszter 11/2010. (III. 19.) EüM rendelete az egészségügyi szolgáltatók és mûködési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékrõl szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet módosításáról Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés g) pont gc) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. § Az egészségügyi szolgáltatók és mûködési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékrõl szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) E rendelet alkalmazása során az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvényben és az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendeletben foglalt fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.” 2. § (1) Az R. 2. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(1) Az R. 4. § (1) bekezdés ad)–ae) alpontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következõ af) és ag) alponttal egészül ki: [A nyilvántartás a 3. § szerinti célok megvalósítása érdekében – a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel – az alábbi adatokat tartalmazza: a szolgáltató:] „ad) adószáma elsõ nyolc számjegyét (KSH törzsszám), ae) egyedi azonosító számát, af) felelõsségbiztosítási szerzõdésének a kötvényszámát, ag) közszolgáltatásban való részvételének tényét;” (2) Az R. 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A nyilvántartás a 3. § szerinti célok megvalósítása érdekében – a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel – az alábbi adatokat tartalmazza:] „c) a szolgáltató, és amennyiben az rendelkezik önálló szakmai szervezeti egységgel, akkor valamennyi szakmai-szervezeti egységére vonatkozóan külön-külön: ca) a 2. melléklet szerinti, engedélyezett egészségügyi szakmákat, szaktevékenységeket a hozzájuk tartozó kóddal, szakképesítéssel, szakvizsga-típussal együtt, cb) a ca) alpont szerinti szakmákhoz, illetve szaktevékenységekhez tartozó szolgáltatási típusok és ellátási formák megnevezését, továbbá az ellátások progresszivitási szintjét, cc) az engedélyezett szolgáltatások körét, amennyiben a mûködési engedély a szakmán, illetve szaktevékenységen belül csak egyes szolgáltatások nyújtására szól, cd) az engedélyezõ egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott egyedi szolgáltatói azonosítót, továbbá a szakmai szervezeti egység egyedi azonosítóját, valamint ha egy vagy több szakmai szervezeti egység osztály szervezeti egység forma keretében mûködik, az osztály (mátrix osztály) megnevezését,

690

BELÜGYI KÖZLÖNY

ce) a területi ellátási kötelezettséget szakmánként vagy szaktevékenységenként, amennyiben a szolgáltató területi ellátási kötelezettséggel mûködik, cf) a mûködési engedély iránti kérelemben megjelölt mûködési területet, amennyiben a szolgáltató területi ellátási kötelezettség nélkül mûködik, cg) az engedélyezõ egészségügyi államigazgatási szerv megnevezését, azonosítóját, gh) a mûködési engedély keltét, számát, ci) a mûködés bármely korlátozásával kapcsolatos adatot, cj) a szakmai szervezeti egység ágyszámát, az osztály ágyszámát, mátrix osztály mûködtetése esetén a bázis ágyszámot és az összes ágyszámot is, ck) a heti rendelési idõt (a szolgáltató rendelésének óraszámát összesítve, illetve napi bontásban a rendelési idõ kezdése és befejezése idõpontjának megjelölésével), és a rendelkezésre állási idõt napi bontásban, cl) a szakmai szervezeti egység által nyújtott szolgáltatás jellegére figyelemmel a kapacitási adatokat szakmai szervezeti egységenként, cm) a közremûködés nyújtásának tényét, cn) a szakmai szervezeti egység közremûködõjének szolgáltatói egyedi azonosítóját, és a közremûködést nyújtó szakmai szervezeti egység egyedi azonosítóját, co) a közremûködõnek mûködési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szerv megnevezését és azonosítóját, cp) a közremûködést igénybe vevõ szolgáltató nevét, egyedi azonosítóját és a szakmai szervezeti egység egyedi azonosítóját, cq) a cn) és cp) alpontban meghatározott esetekben a közremûködés tartalmára vonatkozó adatokat (a személyi, vagy a személyi és tárgyi feltételek biztosítása), cr) a szakmai szervezeti egységhez tartozóan, ellátási formától függõen az ügyeleti részvételt, készenléti rendszerben való részvétel tényét, valamint cs) az orvosi bélyegzõ számát, vagy szakdolgozó esetén a mûködési nyilvántartási számot, továbbá a helyettesítés rendjét, a helyettesítõ nevét és orvosi bélyegzõ számát vagy mûködési nyilvántartási számát, amennyiben a szolgáltató alapellátást nyújt vagy egyéni vállalkozó.” (3) Az R. 4. §-a a következõ (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A gyógyszerészi, szakgyógyszerészi tevékenységeket, a nem orvosi diplomához kötött szaktevékenységeket és a hozzájuk tartozó kódokat a 3. melléklet tartalmazza. (3b) A szolgáltatói típusokat és kódjaikat a 4. melléklet tartalmazza.”

4. § (1) Az R. 5. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

7. szám

„(3) A szolgáltató és a szakmai szervezeti egység azonosítóját a mûködési engedély tartalmazza.” (2) Az R. 5. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A közremûködést igénybe vevõ és a közremûködõ szakmai szervezeti egység adatait a nyilvántartásban össze kell kapcsolni, úgy, hogy a közremûködõ szakmai szervezeti egységek egyedi azonosítói nem lehetnek azonosak.”

5. § Az R. a következõ 11. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: „Átmeneti rendelkezések 11. § Az egészségügyi szolgáltatók és mûködési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékrõl szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet módosításáról szóló 11/2010. (III. 19.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) hatálybalépését megelõzõ napon hatályos 2. mellékletben szereplõ, de a hatálybalépését követõen hatályos 2. számú mellékletben nem szereplõ szakmakóddal rendelkezõ szolgáltatók 2010. december 31-ig mûködhetnek az R. hatálybalépését megelõzõ napon hatályos 2. számú mellékletben szereplõ kódok szerint.”

6. § (1) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép. (2) Az R. e rendelet 2. melléklete szerinti 3. melléklettel egészül ki. (3) Az R. e rendelet 3. melléklete szerinti 4. melléklettel egészül ki.

7. § Az R. a) 1. § (2) bekezdésében a „szakmai-szervezeti” szövegrész helyébe a „szakmai szervezeti” szöveg, b) 3. § a) pontjában az „egészségügyi szakmákról” szövegrész helyébe az „egészségügyi szakmákról és szaktevékenységekrõl” szöveg, c) 3. § c) pontjában a „szolgáltatók” szövegrész helyébe a „szolgáltatók és szakmai szervezeti egységek” szöveg, d) 4. § (1) bekezdés b) pontjában a „telefonszám;” szövegrész helyébe a „telefonszám, e-mail cím;” szöveg, e) 4. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés a)–b) pontjában, valamint a ca), cc) és ce)–cg) alpontjában foglaltakon túl” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) és b) pontjá-

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

ban, valamint a cd) és cg)–ci) alpontjában, továbbá a (3a) bekezdésben foglaltakon túl” szöveg lép.

8. §

691

melletti elõfinanszírozott, egy összegben folyósított, nem visszatérítendõ támogatás. (2) A támogatásra fordítható összeg a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú mellékletének 6. pontjában meghatározott összeg 32%-a.

Hatályát veszti az R. 11. §-a, és az azt megelõzõ alcím. 2. § 9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2010. július 1-jén lép hatályba, és 2011. január 2-án hatályát veszti. (2) A 8. § 2011. január 1-jén lép hatályba.*

Dr. Székely Tamás s. k., egészségügyi miniszter

*A rendelet mellékletei a 2010. március 19-én megjelent Magyar Közlöny 40. számában fellelhetõ.

Az oktatási és kulturális miniszter 11/2010. (III. 11.) OKM rendelete a helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok 2010. évi szakmai támogatásáról

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú mellékletének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörében eljáró pénzügyminiszter, és az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörében eljáró önkormányzati miniszter véleményének kikérésével – a következõket rendelem el:

1. § (1) Szakmai támogatásban (a továbbiakban: támogatás) az a helyi önkormányzat (a továbbiakban: kérelmezõ) részesülhet, amely mûködési engedéllyel rendelkezõ muzeális intézményt (múzeumot) (a továbbiakban együtt: kedvezményezett) tart fenn. A támogatás utólagos elszámolás

A támogatás az alábbi feladatokra kérelmezhetõ: a) nagyszabású – 10 millió forintnál nagyobb forrásigényû – állandó kiállítás elõkészítésére, létrehozására, teljes körû felújítására, illetve korszerûsítésére, beleértve a kisebbségi kultúra értékeit bemutató kiállításrész kialakítását, valamint a kiállításhoz kapcsolódó több idegen nyelven elõállított katalógusok, illetve kiállítási vezetõk, ismertetõk megjelentetését; b) oktatási célú közösségi terek kialakítására Budapesten és Pest megyében mûködõ múzeumok számára; vagy c) „A felemelõ század – nemzeti romantika és polgári felemelkedés a XIX. századi Magyarországon” témában a tájházakban, irodalmi emlékházakban és a mûszaki örökséget õrzõ muzeális intézményekben megvalósuló kiállításokhoz szorosan kapcsolódó felújítási, korszerûsítési munkákra.

3. § (1) A támogatás feltétele a teljes fejlesztési költség 10%-ának megfelelõ saját forrás biztosítása, továbbá az, hogy a kérelmezõ vállalja a támogatott fejlesztés keretében létrehozott kapacitásoknak, szolgáltatásoknak a fejlesztés befejezését követõ legalább 5 évig történõ fenntartását. (2) Nem nyújtható támogatás olyan kérelmezõ részére, amely a) a támogatott tevékenységhez szükséges jogerõs hatósági engedélyekkel nem rendelkezik, b) az (1) bekezdésben meghatározott mértékû saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá azt nem igazolja, vagy arról nem nyilatkozik a 4. § (5) bekezdés l) pontja szerinti módon, c) a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztõ adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett, d) adósságrendezési eljárás alatt áll, e) esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, a Halászati Operatív Program, az Európai Unió által nyújtott agrárpiaci támogatások, az Európai Unió által nyújtott közvetlen termelõi támogatások, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény eljárási szabályai alapján

692

BELÜGYI KÖZLÖNY

biztosított költségvetésbõl nyújtott támogatások kivételével, f) az e rendeletben a támogatási szerzõdés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja, g) nem felel meg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-ában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, h) a 2. §-ban meghatározott és az általa vállalt feladatokra támogatást nyert el az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjai, vagy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, i) az e rendelet kihirdetését megelõzõ 5 évben az államháztartás bármely alrendszerébõl folyósított támogatást a támogatási szerzõdésben vagy a támogatói okiratban megjelölt céltól részben vagy egészben eltérõ célra használta fel, vagy azzal nem számolt el, vagy j) nem tett eleget a mindenkori zárszámadás keretében történõ elszámolási kötelezettségének.

4. § (1) A kérelmezõ a támogatásra vonatkozó kérelmét a Mellékletben szereplõ nyomtatványon 2010. április 20-ig nyújthatja be a kultúráért felelõs miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) illetékes regionális igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) útján, 1 eredeti és 1 hitelesített másolati példányban. (2) A 2. § a) pont alapján benyújtott kérelemhez csatolni kell a következõ, hitelesített mellékleteket: a) a tervezett fejlesztés várható eredményeit (közösségi, közmûvelõdési és gazdasági hatásokat bemutató hatástanulmányt, marketingtervet), b) feladatokra és költségnemekre lebontott részletes költségvetést a saját forrás feltüntetésével, valamint a pénzügyi ütemezést, beleértve a mûködtetés költségeit is, c) a kiállítás véglegesített és elfogadott szakmai forgatókönyvét, d) a kiállítás látványtervét, e) a kiállítást a látogatók számára tudományos-ismeretterjesztõ formában bemutató kiállítási vezetõ kéziratát, f) a kiállítás múzeumpedagógiai foglalkoztató füzetének tartalmi és módszertani összefoglaló vázlatát legalább 3 oldal terjedelemben, g) a kiállítás mûtárgyvédelmi szakvéleményét, h) építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenységek esetén a jogerõs építési engedélyt, i) mûemlék épület esetén a kulturális örökségvédelmi hatóság engedélyét, amennyiben a munkálatok jellege alapján jogszabály ezt elõírja, és

7. szám

j) a kedvezményezett biztonságvédelmi helyzetének leírását a kiállítóterekre és raktárakra vonatkozóan. (3) A 2. § b) pont alapján benyújtott kérelemhez az (1) bekezdés a), b), h) és i) pontjában foglaltakat és a foglalkoztató tér múzeumpedagógiai hasznosításának részletes tartalmi és módszertani összefoglalását kell hitelesített mellékletként csatolni. (4) A 2. § c) pontja alapján benyújtott kérelemhez csak az (1) bekezdés a)–f) és h)–j) pontjában szereplõ hitelesített mellékleteket kell csatolni. (5) A kérelemhez csatolni kell továbbá a támogatást kérelmezõ hitelesített, írásbeli nyilatkozatát a) a kérelemben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörûségérõl, valódiságáról és hitelességérõl, valamint arról, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban, illetve egyidejûleg mikor és hol nyújtott be, b) arról, hogy nem áll adósságrendezési eljárás alatt, rendelkezik-e lejárt esedékességû, meg nem fizetett köztartozással, c) annak tudomásul vételérõl, hogy lejárt esedékességû, meg nem fizetett köztartozás esetén a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatás folyósítása az Áht. 13/A. § (6) bekezdése szerint visszatartásra kerül, d) ahhoz történõ hozzájárulásáról, hogy da) adószámát a miniszter, a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter és a Kincstár felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, a köztartozás bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez, és db) a Kincstár által mûködtetett monitoring rendszerben nyilvántartott igénylõi, kedvezményezetti adataihoz – azok konstrukciós forrásainak költségvetésbeli elhelyezkedésétõl függetlenül – a jogszabályban meghatározott jogosultak, valamint a miniszter, a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter, az Állami Számvevõszék, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a csekély összegû támogatások nyilvántartásában érintett szervek hozzáférjenek, e) arról, hogy megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok Áht. 15. §-ában megfogalmazott követelményeinek, valamint az Áht. 15. § (11) bekezdése szerint vizsgálandó jogi személy adatait rendelkezésre bocsátja, f) arról, hogy a támogatási kérelem szabályszerûségének és a költségvetésbõl nyújtott támogatás rendeltetésszerû felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történõ ellenõrzéséhez hozzájárul, g) bejelentési kötelezettség teljesítésének vállalásáról arra nézve, ha a 9. § a), b), c) vagy e) pontjában meghatározott bármely körülmény bekövetkezik, a támogatott tevékenység összköltsége a tervezetthez képest csökken, a kedvezményezett adólevonási jogosultságában, valamint a saját vagy a kedvezményezett más adataiban, vagy a költségvetésbõl nyújtott támogatás egyéb – az e rendeletben vagy a támogatási szerzõdésben rögzített – feltételeiben változás következik be, a kérelmezõ a tudomására

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

jutástól számított 5 munkanapon belül köteles azt írásban bejelenteni a miniszternek, h) arról, hogy az Áht. 64/B. § (1) bekezdése szerinti esetekben a miniszter által megállapított jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét és annak kamatait az Áht.-ben foglaltak szerint visszafizeti, i) arról, hogy az Áht. 64/B. § (1) bekezdése szerinti esetekben a miniszter által megállapított jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét és annak kamatait az Áht.-ben foglaltak szerint visszafizeti, j) annak tudomásul vételérõl, hogy amennyiben a kedvezményezett a támogatás felhasználása során a fizetendõ általános forgalmi adóból rá áthárított vagy az általa megállapított adót levonta, vagy a keletkezõ adóterhet másra áthárította, a levonásba helyezett, illetve áthárított adó összegét a támogatásból nem számolhatja el, továbbá mellékeli a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy a kedvezményezett a támogatás célja tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e, k) annak tudomásul vételérõl, hogy a költségvetésbõl nyújtott támogatás kedvezményezettjének megnevezése, célja, összege, a támogatott tevékenység megvalósítási helye nyilvánosságra hozható, továbbá mellékeli a kedvezményezett e tárgyú tudomásulvételi nyilatkozatát, l) a képviselõ-testületi határozatot, vagy a képviselõ-testület költségvetési rendeletbe foglalt – a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó – felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról, m) a hozzájárulásáról, hogy az Áht. 18/C. § (14) bekezdésében meghatározott adatait az Áht. 18/C. § (12) és (13) bekezdésében felsorolt szervek az Áht. 13/A. § (5)–(8) bekezdésében, valamint az Áht. 18/C. § (12) és (13) bekezdésében foglaltak szerint felhasználhatják, n) arról, hogy a 2. §-ban meghatározott és az általa vállalt feladatokra nem nyert el támogatást az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjai keretében, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, o) arról, hogy a támogatott fejlesztés keretében létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a fejlesztés befejezését követõen legalább 5 évig fenntartja, p) a 3. § (2) bekezdés i) pontjában foglaltak vizsgálatához való hozzájárulásáról és q) arról, hogy támogatás elnyerése esetén a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet 34. §-a szerinti felhatalmazó levelet ad a Kincstár részére az Áht. 64/D. § (11) bekezdése szerinti beszedési megbízás benyújtására. (6) A nyilatkozatokat egy okiratba foglalva szükséges a kérelemhez csatolni, amely nem lehet a támogatási kérelem benyújtásának napjától számított 30 napnál régebbi.

5. § (1) Az Igazgatóság az Áht. szerinti vizsgálat során a nem megfelelõ, hiányos kérelem esetében legfeljebb 5

693

munkanapos határidõ kitûzésével szólítja fel hiánypótlásra a támogatás kérelmezõjét. A vizsgálat lezárását követõen a formailag megfelelõ kérelmek eredeti példányát legkésõbb 2010. május 5-ig az Igazgatóság a véleményével együtt továbbítja a miniszternek, akit egyúttal tájékoztat arról is, hogy mely pályázatokat nem továbbította részére. (2) A támogatásról a miniszter – a 4. § alapján benyújtott szakmai mellékleteket, így különösen a forgatókönyvet, látványtervet és a költségvetést mérlegelve – 2010. június 20-ig dönt, és a döntést legkésõbb 2010. június 30-ig közzéteszi az általa vezetett minisztérium honlapján. (3) A támogatási szerzõdést a miniszter és a nyertes kérelmezõk legkésõbb 2010. július 31-ig kötik meg. E határidõnek a kérelmezõ érdekkörében felmerült okból történõ elmulasztása jogvesztõ.

6. § (1) A miniszter jogosult a támogatási szerzõdésben kikötni a felmondása, a tõle történõ elállás esetén visszafizetendõ költségvetésbõl nyújtott támogatás visszafizetésének biztosítékait. (2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének biztosítéka lehet a kérelmezõ valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhetõ – fizetési számlájára vonatkozó, a miniszter javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthetõ fizetési megbízás esetére a követelés legalább 35 napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt, vagy bármely olyan eszköz – így különösen zálogjog kikötése, bankgarancia, óvadék –, amely biztosítja, hogy a miniszter a költségvetésbõl nyújtott támogatás visszafizetésére vonatkozó igényét maradéktalanul, a lehetõ legrövidebb idõn belül eredményesen tudja érvényesíteni. (3) Ha a támogatott tevékenység beruházás, a beruházással létrehozott vagyonra nézve – amennyiben az a kérelmezõ tulajdonába vagy vagyonkezelésébe kerül – a miniszter jogosult a támogatási szerzõdésben meghatározni azt az idõpontot, ameddig az csak a miniszter elõzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthetõ el, adható bérbe vagy más használatába, vagy terhelhetõ meg. A miniszter a jóváhagyás feltételeként kikötheti, hogy a kötelezettségek átvállalásának biztosítása érdekében a beruházással létrehozott vagyon elidegenítése esetén az új tulajdonos a kérelmezõ helyébe – részleges elidegenítés esetén a kérelmezõ mellé –, bérbe vagy más módon történõ használatba adás esetén – e jogviszony fennállásának idejére – a kérelmezõ mellé a támogatási szerzõdésbe lépjen be, vagy a kötelezettségek átvállalásáról egyoldalú nyilatkozatot tegyen. (4) A támogatásnak a kedvezményezett által levont vagy áthárított adóval érintett része tekintetében a jogosu-

694

BELÜGYI KÖZLÖNY

latlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

7. § (1) A miniszter a támogatási szerzõdések egy-egy eredeti példányát, valamint a támogatásban részesített kérelmezõk és a részükre jóváhagyott támogatási összegek jegyzékét legkésõbb 2010. augusztus 15-ig utalványozás céljából megküldi a helyi önkormányzatokért felelõs miniszternek. (2) A megítélt támogatást a kincstári finanszírozás általános szabályai szerint közvetlenül teljesített kifizetéssel egy összegben a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter által vezetett minisztérium utalványozása alapján a Kincstár a támogatási szerzõdések és az (1) bekezdés szerinti jegyzék beérkezését követõ 15 munkanapon belül, de legkésõbb 2010. szeptember 5-ig folyósítja a kérelmezõk költségvetési elszámolási számlájára.

8. § (1) A kérelmezõ gondoskodik arról, hogy a kapott támogatást az e rendeletben elõírt célra használják fel, valamint hogy a kérelemben megjelölt kedvezményezett a központi támogatáshoz a saját forrással együtt a támogatási összegnek a kérelmezõ költségvetési elszámolási számlájára történõ megérkezésétõl számított 8 munkanapon belül hozzáférhessen. (2) A kérelmezõ a kapott támogatás felhasználásáról 2010. december 31-i fordulónappal a mindenkori zárszámadás keretében és annak rendje szerint köteles elszámolni. A támogatásnak a 2010. december 31-én kötelezettségvállalással terhelt maradványával 2011. szeptember 30-ig kell elszámolni. (3) A miniszter a szakmai megvalósulást folyamatosan ellenõrizheti, és vizsgálhatja, hogy a támogatás a 2. §-ban meghatározott és a támogatásban részesített kérelmezõ által vállalt feladat megvalósítására került-e felhasználásra.

7. szám 9. §

A miniszter jogosult – az általa meghatározott egyéb esetek mellett – a támogatási szerzõdéstõl elállni, azt felmondani, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik: a) a támogatási szerzõdésben meghatározott megvalósítási idõszak – amennyiben ez a szerzõdésben szerepel – kezdõ idõpontjától számított 3 hónapon belül a támogatott tevékenység nem kezdõdik meg, b) a 3. § (2) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott valamely körülmény a támogatási döntés meghozatalát követõen következik be, vagy jut a miniszter tudomására, c) a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a támogatási szerzõdésben foglalt ütemezéshez képest – amennyiben ez a szerzõdésben szerepel – jelentõs késedelmet szenved, d) a kérelmezõ neki felróható okból megszegi a támogatási szerzõdésben foglalt, illetve más jogszabályi kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenõrzés-tûrési kötelezettségének, és ennek következtében a támogatott tevékenység szabályszerû megvalósítását nem lehet ellenõrizni, vagy a 6. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségét megszegi, e) a kérelmezõ a 4. § alapján adott nyilatkozatok bármelyikét visszavonja, f) a záró beszámoló határidejének elmulasztása, vagy nem megfelelõ teljesítése esetén.

10. § E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és 2011. október 1-jén hatályát veszti.

Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

BELÜGYI KÖZLÖNY

7. szám

695

Melléklet a 11/2010. (III. 11.) OKM rendelethez Kérelem muzeális intézmény szakmai munkájának támogatására ............................................................................................................................................................................................ Az intézményt fenntartó helyi önkormányzat megnevezése, címe ............................................................................................................................................................................................ Az intézményt fenntartó helyi önkormányzat pénzforgalmi jelzõszáma ............................................................................................................................................................................................ Az intézményt fenntartó helyi önkormányzat KSH kódja vagy törzsszáma ............................................................................................................................................................................................ Kapcsolattartó személy neve, telefonszáma Az intézmény megnevezése

A fejlesztés teljes költsége (ezer Ft-ban)

Az intézmény székhelye

A fejlesztési költség 10%-át kitevõ saját forrás mértéke (ezer Ft-ban)

A fejlesztés helyszíne

Egyéb külsõ forrás (ezer Ft-ban)

A célfeladat megnevezése (a rendelet 2. §-a szerinti kategóriáknak megfelelõen)

Kérelmezett támogatás (ezer Ft-ban)

Dátum: ......................................... P. H. Aláírás: ................................................................... (fõ)jegyzõ

............................................................... polgármester / közgyûlés elnöke

696

BELÜGYI KÖZLÖNY

Az oktatási és kulturális miniszter 12/2010. (III. 11.) OKM rendelete a Minõsített Könyvtár cím és a Könyvtári Minõségi Díj adományozásáról

A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. § A kultúráért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) a könyvtárak és a könyvtári tevékenységet folytató szervezetek (a továbbiakban: könyvtárak) minõsítési eljárása keretében a könyvtárhasználati jog érvényesülésének magas színvonalú szolgálata érdekében, pályázat alkalmazásával Minõsített Könyvtár cím, a minõsített könyvtárak részére Könyvtári Minõségi Díj adományozását vezeti be.

2. § (1) A könyvtárak minõsítési eljárásában közremûködõ szakmai minõsítõ testület a miniszter által felkért Könyvtári Minõségügyi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság). A Bizottság feladata a könyvtári önértékelés szakmai szempontjainak, a pályázatok ellenõrzési és értékelési szempontjainak kidolgozása, részvétel a pályázatok lebonyolításában, a miniszter számára javaslatok megfogalmazása, továbbá javaslattétel a Minõsített Könyvtár cím használatára jogosult könyvtárak utólagos ellenõrzésére. (2) A Bizottság hét fõbõl áll. A Bizottság elnökét és hat tagját a miniszter kéri fel a minõségügy területén kiemelkedõ elméleti ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezõ könyvtári szakterületen mûködõ kulturális szakértõk közül. (3) A Bizottság elnökének és tagjainak megbízatása 4 évre szól és meghosszabbítható. Az elnök és a tagok tisztségükrõl indokolás nélkül lemondhatnak. A megüresedett helyet 90 napon belül be kell tölteni. (4) A Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét, amelyet a miniszter hagy jóvá. Az ügyrendben kell meghatározni a Bizottság összehívásának eseteit, módját, a döntéshozatal módját, az elnök és a Bizottsági tagok összeférhetetlensége esetén alkalmazandó szabályokat, a Bizottság mûködtetésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a helyszíni ellenõrzésre vonatkozó szabályokat. A Bizottság ügyrendjét a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzé kell tenni.

7. szám 3. §

A Bizottság titkársági feladatait, valamint a könyvtárak minõsítési eljárásával kapcsolatos lebonyolítási feladatokat a Könyvtári Intézet látja el.

4. § (1) A minõsítési eljárásban szakértõként a Bizottság tagjain kívül az kérhetõ fel, aki a) könyvtári szakterületen kulturális szakértõi tevékenység folytatására jogosult, és b) a minõségügy területén igazolt szakismeretekkel és gyakorlati eredményekkel rendelkezik. (2) Nem járhat el szakértõként az, aki vagy akinek hozzátartozója a pályázó könyvtárral foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll.

5. § (1) A miniszter évente pályázatot hirdet a Minõsített Könyvtár cím odaítélésére. A pályázati felhívást a minisztérium honlapján kell közzétenni. A pályázat beadási határideje nem lehet kevesebb mint 60 nap. (2) A könyvtárak a Bizottság által közzétett szakmai szempontok szerint elkészített önértékelés és a pályázati felhívásban elõírt egyéb dokumentumok benyújtásával pályázhatnak a Minõsített Könyvtár cím elnyerésére. (3) A Minõsített Könyvtár címre benyújtott pályázatban foglaltakat a Bizottság által felkért két szakértõ a pályázatot benyújtó könyvtárban helyszíni vizsgálat során ellenõrzi. A helyszíni vizsgálat idõpontjáról a szakértõ a vizsgálat elõtt 40 nappal értesíti az érintett könyvtárat. A szakértõk a Bizottság által meghatározott szakmai szempontok szerint pontozzák, valamint szövegesen értékelik a pályázatot. (4) A pályázati dokumentumok és a szakértõi vélemények alapján a Bizottság tárgyév szeptember 15-ig javaslatot tesz a Minõsített Könyvtár cím odaítélésére. A miniszter a Bizottság javaslata alapján dönt a Minõsített Könyvtár cím odaítélésérõl. (5) A Minõsített Könyvtár címet elnyerõ könyvtár a könyvtár típusának megfelelõ jelzõ használatával kiállított díszoklevelet kap.

6. § (1) A Minõsített Könyvtár cím használatára 5 évig jogosult a könyvtár. Az 5 év eltelte után a Minõsített Könyvtár cím elnyerésére ismét pályázatot lehet benyújtani. (2) A miniszter a Minõsített Könyvtáraknál a cím használatának idõtartama alatt helyszíni ellenõrzést végezhet arra vonatkozóan, hogy a könyvtár eleget tesz-e a minõségirányításban vállalt kötelezettségének.

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

(3) Ha megállapítható hogy a könyvtár már nem teljesíti a Minõsített Könyvtár cím adományozásához meghatározott legalacsonyabb pontszámot vagy egyébként nem felel meg a pályázat benyújtásakor érvényes pályázati kiírásban rögzítetteknek, a Bizottság javaslatára a miniszter a Minõsített Könyvtár címet visszavonja. A cím visszavonását a minisztérium honlapján közzé kell tenni.

697

visszavonja, a minõsítési díj 75%-át részére vissza kell fizetni. (3) A pályázati díjat elkülönítetten kell kezelni és a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségekre kell fordítani.

10. § 7. § (1) A miniszter évente pályázatot ír ki a Minõsített Könyvtár címet használó könyvtárak számára a Könyvtári Minõségi Díj elnyerésére. A pályázati felhívást a minisztérium honlapján kell közzétenni. (2) A Könyvtári Minõségi Díjat évente egy könyvtár kaphatja meg. A Könyvtári Minõségi Díjat a pályázati felhívásban foglalt feltételeket legeredményesebben teljesítõ könyvtár nyerheti el. (3) A Könyvtári Minõségi Díjra benyújtott pályázatban foglaltakat a Bizottság által felkért két szakértõ a pályázatot benyújtó könyvtárban helyszíni vizsgálat során ellenõrzi. A pályázati dokumentumok és a szakértõi vélemények alapján a Bizottság véleményezi a pályázatokat és javaslatot tesz a Könyvtári Minõségi Díj odaítélésére. A miniszter a Bizottság javaslata alapján dönt a Könyvtári Minõségi Díj odaítélésérõl. (4) A miniszter a Könyvtári Minõségi Díjat elnyert könyvtár részére díszoklevelet adományoz, amely tartalmazza a nyertes könyvtár megnevezését, a „Könyvtári Minõségi Díj” feliratot, és az adományozás évét. (5) A Díj nem vonható vissza. A Díjban részesült könyvtár az elismerést az adományozás évének feltüntetésével használhatja.

8. § A Minõsített Könyvtár cím odaítélésérõl szóló döntést, a cím használatának idõtartamát, valamint a Könyvtári Minõségi Díj odaítélésérõl szóló döntést a minisztérium honlapján évente közzé kell tenni.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) A Bizottság elnökét és tagjait a rendelet hatálybalépését követõ 3 hónapon belül fel kell kérni erre a feladatra.

Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

Az oktatási és kulturális miniszter 13/2010. (III. 19.) OKM rendelete a sajátos nevelési igényû gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó gyógypedagógiai pótlékra jogosultak támogatása és az osztályfõnöki pótlékra jogosultak támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének részletes szabályairól

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú melléklet 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró önkormányzati miniszterrel egyetértésben, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszter véleményének kikérésével – a következõket rendelem el: A támogatás igénylésére jogosultak

9. § 1. § (1) A Minõsített Könyvtár cím és a Könyvtári Minõségi Díj odaítélésére irányuló pályázat díját a miniszter a pályázati felhívásban teszi közzé azzal, hogy a pályázati díj az általános forgalmi adót tartalmazza. A pályázati díjat a pályázati kiírásban meghatározott módon kell befizetni. (2) A pályázati díj mértéke a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapjának tízszerese. Ha a pályázó a pályázatát a helyszíni szemle megkezdése elõtt 30 nappal

A támogatást a) a közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzatok és társulásaik (beleértve a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szerinti többcélú kistérségi társulást), továbbá a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. vagy 16. §-a alapján létrejött intézményi társulás székhely ön-

698

BELÜGYI KÖZLÖNY

kormányzata, továbbá a települési és területi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzatok), b) a közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartói – ideértve a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 52. § (1) bekezdés bevezetõ rendelkezésében meghatározott fenntartókat – (a továbbiakban: közoktatási humánszolgáltatók), és c) a közoktatási intézményt fenntartó központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmények [az a)–c) pont alattiak a továbbiakban együtt: fenntartók] igényelhetik. A sajátos nevelési igényû gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó gyógypedagógiai pótlékra jogosultak támogatása

2. § A támogatás célja a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 15. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott gyógypedagógiai pótlékra jogosult foglalkoztatottak pótlékának a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 323/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerint 2009. január 1-jétõl hatályos kötelezõ emelésének biztosítása, függetlenül attól, hogy 2009. október 1-jén a pótlék összege meghaladta-e a jogszabály-módosításból adódó megemelt alsó határt.

3. § (1) A támogatást a fenntartók az általuk fenntartott közoktatási intézményekben – az engedélyezett intézményi létszámon belül – foglalkoztatott azon közalkalmazottak, munkavállalók után igényelhetik, akik a sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában, kollégiumi nevelésében, illetve fejlesztõ felkészítésében vesznek részt, és az R.-ben meghatározottak szerinti gyógypedagógiai pótlékra jogosultságuk 2009. október 1-jén fennállt. (2) E rendelet tekintetében a sajátos nevelési igényû gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó gyógypedagógiai pótlékra jogosultak támogatása a pedagógus-munkakörben, valamint a nevelõ-oktató munkát segítõ munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, munkavállalót abban az esetben illeti meg, ha vagy kizárólag sajátos nevelési igényû gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy ha az általa felkészített sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév elsõ napján eléri a har-

7. szám

minchárom százalékot. A támogatás megilleti a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértõ és pedagógiai elõadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, munkavállalót is, amennyiben munkaköri feladatként olyan tevékenységet végez, amely az adott tevékenység ellátását segíti. (3) A 2. §-ban foglalt támogatás igénylése és felosztása alapjául a közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban pedagógus-munkakörben, illetve nevelõ-oktató munkát segítõ munkakörben, pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó munkakörben gyógypedagógiai pótlékra jogosult foglalkoztatottak 2009. október 1-jei közoktatási statisztikai, statisztikai tényleges, teljes munkaidõre átszámított létszáma szolgál.

4. § (1) A fenntartók a 2. §-ban foglalt támogatási célra elnyert támogatást a 3. § (2) bekezdésében meghatározottak gyógypedagógiai pótlékának az R. 15. § (3) bekezdés c) pontja szerinti alsó mértékig történõ emelésére és járulékaira használhatják fel a 2010. január 1-jétõl 2010. december 31-ig terjedõ idõszakra. (2) Az igénylõk által elnyerhetõ támogatás a gyógypedagógiai pótlék alsó mértékének kötelezõ emelésébõl adódó létszámarányos többletköltség és ennek járulékai.

5. § A támogatást 2010. március 25-ig lehet igényelni a mellékletben foglalt: a) 1. számú adatlapon, amely a fenntartóra vonatkozó adatokat tartalmazza, b) 2/a. számú adatlapon, amely az intézményekre vonatkozó adatokat, valamint a pedagógus-munkakörben, a nevelõ-oktató munkát segítõ munkakörben, a pedagógiai szakértõ munkakörben, pedagógiai elõadó munkakörben foglalkoztatott gyógypedagógiai pótlékra jogosultak létszámát tartalmazza, és c) a 3. számú nyilatkozat kitöltésével, amely a fenntartó esélyegyenlõséget szolgáló intézkedéseinek elfogadását tanúsítja.

Az osztályfõnöki pótlékra jogosultak támogatása 6. § A támogatás célja az R. 15. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott osztályfõnöki feladatot ellátó pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak pótlékának a Korm. rendelet szerint 2009. február 1-jétõl hatályos kötelezõ emelésének biztosítása, függetlenül attól, hogy 2009.

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

október 1-jén a pótlék összege meghaladta-e a jogszabály-módosításból adódó megemelt alsó határt. 7. § (1) A támogatást a fenntartók az általuk fenntartott közoktatási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott azon közalkalmazottak, munkavállalók után igényelhetik, akik osztályfõnöki feladatokat látnak el, és az R.-ben meghatározottak szerinti osztályfõnöki pótlékra jogosultságuk 2009. október 1-jén fennállt. (2) A 6. §-ban foglalt támogatás igénylése és felosztása alapjául a közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban pedagógus-munkakörben, osztályfõnöki pótlékra jogosult foglalkoztatottak (osztályfõnökök és kollégiumi önálló tanulócsoportot vezetõk, ideértve az alapfokú mûvészetoktatási intézményekben osztályfõnöki teendõket ellátó, önálló tanulócsoportot vezetõ pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat is) 2009. október 1-jei közoktatási statisztikai tényleges, teljes munkaidõre átszámított létszáma szolgál. 8. § (1) A fenntartók a 6. §-ban foglalt támogatási célra elnyert támogatást a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, osztályfõnöki pótlékra jogosultak pótlékának az R. 15. § (3) bekezdés a) pontja szerinti alsó mértékig történõ emelésére és járulékaira használhatják fel a 2010. január 1-jétõl 2010. december 31-ig terjedõ idõszakra. (2) Az igénylõk által elnyerhetõ támogatás az osztályfõnöki pótlék alsó mértékének kötelezõ emelésébõl adódó létszámarányos többletköltség és ennek járulékai. 9. § A támogatást 2010. március 25-ig lehet igényelni a mellékletben foglalt: a) 1. számú adatlapon, mely a fenntartóra vonatkozó adatokat tartalmazza, b) 2/b. számú adatlapon, mely az intézményekre vonatkozó adatokat, valamint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott osztályfõnöki feladatot ellátók létszámát tartalmazza, és c) a 3. számú nyilatkozat kitöltésével, mely a fenntartó esélyegyenlõséget szolgáló intézkedéseinek elfogadását tanúsítja.

Az esélyegyenlõséget szolgáló intézkedések 10. § A pályázathoz csatolni kell a fenntartó Mellékletben foglalt 3. számú nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik

699

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 105. §-ában meghatározott közoktatási esélyegyenlõségi intézkedési tervvel. E rendelkezéseket önkormányzati társulások tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nyilatkozatot a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvényben, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényben az egyes társulási típusoknál meghatározott döntéshozó szerv vagy személy adja ki. A közoktatási humánszolgáltató közoktatási esélyegyenlõségi intézkedési terv hiányában arról nyilatkozik, hogy nevelési programja, illetve pedagógiai programja tartalmazza az esélyegyenlõséget szolgáló intézkedéseket.

Közös rendelkezések 11. § (1) A helyi önkormányzatok a támogatási igényt papír alapon két eredeti példányban és elektronikusan a Mellékletben foglalt adatlap és nyilatkozat megküldésével legkésõbb 2010. március 25-ig nyújthatják be a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság), a közoktatási humánszolgáltatók, valamint a központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmények az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelõ Igazgatóságához (a továbbiakban: OKM Támogatáskezelõ). Az elektronikus formában történõ igénylést az OKM Támogatáskezelõ honlapján található, erre a célra kialakított elektronikus rendszeren keresztül kell lebonyolítani; az OKM Támogatáskezelõ adatbázisában megjelenõ adatlap kitöltésével és elmentésével a támogatást igénylõ eleget tesz az elektronikus benyújtási kötelezettségének. A támogatási igényhez csatolniuk kell a fenntartóknak az általuk fenntartott intézmények vonatkozásában, az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program keretében az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére 1410 nyilvántartási számon szolgáltatott adatgyûjtését. (2) Amennyiben a fenntartó az igénylési határidõt önhibáján kívül elmulasztotta, az elmulasztott határidõtõl számított öt munkanapon belül igazolási kérelmet nyújthat be az Igazgatósághoz, illetve az OKM Támogatáskezelõhöz. Az igazolási kérelemmel együtt az elmulasztott igénylést is pótolni kell. Az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló határidõ elmulasztása jogvesztõ.

12. § (1) A helyi önkormányzatok esetén az Igazgatóság, a közoktatási humánszolgáltatók és a központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmények esetén az OKM Támogatáskezelõ a határidõig benyújtott igények

700

BELÜGYI KÖZLÖNY

feldolgozása során szükség esetén a beérkezéstõl számított öt munkanapon belül, öt munkanapos határidõvel hiánypótlásra hívja fel a támogatást igénylõt. Amennyiben a fenntartó a felhívásnak nem tesz eleget vagy nem megfelelõen teljesíti azt, az Igazgatóság a támogatási igényt nem továbbítja az elbírálásra jogosult szervnek, illetve az OKM Támogatáskezelõ a támogatási igényt elutasítja, és errõl értesíti a fenntartót és a minisztert. (2) Az Igazgatóság 2010. április 26-ig egy eredeti példányban továbbítja az igényt az OKM Támogatáskezelõ részére. (3) Az OKM Támogatáskezelõ a feldolgozott igénybejelentések alapján elkészített összesítõ jelentését helyi önkormányzatok, közoktatási humánszolgáltatók és központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmények szerinti bontásban, összesítve, papír alapon és elektronikus formában 2010. május 15-ig megküldi a miniszter részére. (4) A támogatás az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelõ intézmények fenntartói között az intézményekben foglalkoztatott gyógypedagógiai pótlékra, illetve osztályfõnöki pótlékra jogosultak létszáma alapján kerül elosztására. (5) A támogatásban részesülõ fenntartókról és a támogatás összegérõl a miniszter május 25-ig dönt. A döntés eredményérõl az OKM Támogatáskezelõ minden igénylõt levélben értesít. A kedvezményezettek megnevezését és az elnyert támogatási összeget az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni.

13. § (1) A támogatásban részesített önkormányzatok összesített adatait a miniszter 2010. június 3-ig utalványozás céljából az önkormányzat KSH kódjának, településtípus nélküli megnevezésének, a támogatottak számának és az ezer forintra kerekített támogatási összegnek a feltüntetésével papír alapon és elektronikus formában – az ebr42 rendszerben – is megküldi az önkormányzati miniszter részére. A támogatás folyósításáról az Önkormányzati Minisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár a június havi nettó finanszírozás keretében az eddig eltelt idõszakra esõ rész tekintetében egy összegben 2010. június 30-ig, ezt követõen pedig havonta egyenlõ részletekben intézkedik. (2) A támogatásban részesített közoktatási humánszolgáltatók finanszírozásához a fedezetet a miniszter az Igazgatóság részére 2010. július 15-ig biztosítja a költségvetési törvény XX. fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport „Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítõ támogatás” elõirányzata terhére. Az Igazgatóság a fenntartónak történõ kiutalást a 14. §-ban foglaltakra figyelemmel indítja el, az elsõ részlet tekintetében a támogatás elsõ folyósításának hónapjáig számított összeggel, ezt követõen havi ütemezéssel.

7. szám

(3) A központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmények számára az e rendelet alapján megítélt támogatás folyósításáról a fenntartójuk a költségvetési törvény XX. fejezet, 11. cím, 2. alcím, 17. jogcímcsoport „Gyakorlóiskolák normatív támogatása” elõirányzat terhére a 2010. év végén pótelõirányzatként gondoskodik.

14. § (1) Amennyiben az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelõ fenntartó a támogatási igény benyújtásáig vagy azt követõen legkésõbb 2010. május 15-ig az intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggõ döntést hoz, akkor az e rendeletben foglaltakat a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az intézmény jogutód nélküli megszüntetése esetében – ideértve a helyi önkormányzati fenntartású intézmény fenntartói jogának nem állami, nem önkormányzati fenntartó részére történõ átadását, illetve a nem állami, nem önkormányzati intézmény fenntartói jogának önkormányzati fenntartó részére történõ átadását – a fenntartó az érintett intézmény vonatkozásában a megszûnés idõpontjáig jogosult a támogatás idõarányos részére. (3) Az intézmény jogutóddal történõ megszûnése, illetve átszervezése, fenntartói jogának átadása esetében a támogatási igényt a jogelõd intézmény fenntartója a jogutód intézmény fenntartójának egyetértésével nyújthatja be. Amennyiben az igénylés benyújtását követõen, legkésõbb 2010. május 15-ig a fenntartó az intézmény jogutóddal történõ megszüntetésérõl, átszervezésérõl, fenntartói jogának átadásról dönt, errõl a tényrõl az OKM Támogatáskezelõt öt munkanapon belül értesíteni köteles. Az intézmény jogutóddal történõ megszüntetése esetén az elnyert támogatást a jogutód intézmény fenntartója használhatja fel az e rendeletben meghatározott támogatási célra, a támogatással a jogutód intézmény fenntartójának kell elszámolnia.

15. § (1) A helyi önkormányzatok a támogatás felhasználásáról a tárgyévben december 31-i fordulónappal a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint kötelesek elszámolni. Az itt kimutatott adatok valódiságát az egyes önkormányzatoknál, illetve intézményeknél megfelelõ analitikus nyilvántartásokkal, szakmai dokumentációval kell alátámasztani. (2) A közoktatási humánszolgáltatók esetén a támogatások elszámolása a 2010. évi normatív költségvetési hozzájárulás és támogatás elszámolása keretében történik. Az itt kimutatott adatok valódiságát az egyes fenntartóknál és intézményeknél vezetett analitikus nyilvántartásokkal, szakmai dokumentációval kell alátámasztani.

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

(3) A központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmények számára nyújtott támogatás elszámolása és ellenõrzése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 17/C. §-ában foglaltak szerint történik. A központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmények a támogatásokról a 2010. évi költségvetésrõl szóló beszámolójukban a központosított elõirányzatok elszámolásait tartalmazó ûrlapon számolnak el. Az adatok valódiságát az egyes fenntartóknál, illetve intézményeknél vezetett analitikus nyilvántartásokkal, szakmai dokumentációval kell alátámasztani. (4) Az igénylés, folyósítás, elszámolás és ellenõrzés során az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzati fenntartók esetén az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), a közoktatási humánszolgáltatók és a központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmények esetén az Áht., valamint a Vhr. rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A támogatás céljának szakmai megvalósulását az OKM Támogatáskezelõ a helyszínen is jogosult ellenõrizni. Az OKM Támogatáskezelõ az adatszolgáltatást és a helyszíni ellenõrzést írásban kezdeményezi. A támogatást elnyert fenntartók a monitoring adatszolgáltatáshoz szükséges indikátor táblázatot, amely az OKM Támogatáskezelõ honlapján, a www.okmt.hu címen 2011. év elejétõl megtalálható, az OKM Támogatáskezelõ honlapján megadott határidõig az OKM Támogatáskezelõ részére elektronikus formában kötelesek megküldeni. 16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet 2011. július 1-jén hatályát veszti.* Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter *A rendelet mellékletei a 2010. március 19-én megjelent Magyar Közlöny 40. számában fellelhetõ.

Az oktatási és kulturális miniszter 15/2010. (III. 19.) OKM rendelete a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítõ támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének részletes szabályairól

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú melléklet 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján az oktatási és kulturális mi-

701

niszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró önkormányzati miniszter egyetértésével, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszter véleményének kikérésével – a következõket rendelem el:

Nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához igényelhetõ kiegészítõ támogatás 1. § (1) A fenntartói támogatást azok a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 5. számú melléklet 5. a) pontjában meghatározott fenntartók igényelhetik, amelyek a kisebbségi nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelõen biztosítani. (2) A támogatást azok a fenntartók is igényelhetik, amelyek a 2009/2010. tanévig az általuk fenntartott nemzetiségi nyelvoktató iskolában a nemzetiségi kétnyelvû oktatást felmenõ rendszerben legalább a 2. évfolyamig bevezették. (3) A támogatást igényelhetik a költségvetési törvény 5. számú melléklet 5. b) pontjában meghatározott, 1100 fõ lakosságszám alatti településen mûködõ nemzetiségi nyelvû vagy nemzetiségi kétnyelvû nevelést biztosító óvodák, illetve nemzetiségi nyelvoktató iskolák fenntartói is, amelyek az óvoda, iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelõen biztosítani. Az igénylés a kisebbségi nevelést, oktatást biztosító intézményegység (tagintézmény, feladatellátási hely) fenntartására is igényelhetõ, ebben az esetben az intézményegységre (tagintézményre, feladatellátási helyre) vonatkozó adatokat szükséges megadni a 2. számú mellékletben. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti fenntartói támogatás kizárólag az intézmény, továbbá többcélú intézmény, valamint intézményi társulás esetén a kisebbségi nevelést, oktatást biztosító intézményegység (tagintézmény, feladatellátási hely) mûködési feladatainak megvalósítását (személyi juttatásokat és azok járulékait, az intézmény mûködését szolgáló dologi kiadásokat) szolgálja. Az intézmény költségvetésében tervezett felhalmozási kiadásokra a támogatás nem használható fel. Az (1)–(3) bekezdés szerinti támogatás gyermekenként, tanulónként csak az egyik jogcímen igényelhetõ. (5) A (1)–(3) bekezdés alapján támogatás akkor igényelhetõ, ha az intézmény kisebbségi nevelést, oktatást biztosító feladatellátási helyén a programban részt vevõ ta-

702

BELÜGYI KÖZLÖNY

nulók aránya legalább kilencven százalék. Több oktatási forma esetén, 1100 fõ lakosságszám fölötti településen csak a nemzetiségi nyelvû vagy a nemzetiségi kétnyelvû nevelésben-oktatásban részt vevõ tanulók arányában nyerhetõ el támogatás, 1100 fõ lakosságszám alatti településen a nemzetiségi nyelvoktató oktatásban részt vevõ tanulók után is elnyerhetõ a támogatás. Óvodák esetében további feltétel, hogy a kisebbségi programban részt vevõ csoportokban az óvodai nevelés teljes idõtartamában biztosított legyen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 17. § (3) bekezdésében, illetve a 128. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott végzettséggel rendelkezõ fõállású óvodapedagógus. 2. § (1) A támogatás mértéke az 1. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén: a) a kettõ vagy több iskolát, és ezek között egy vagy több nemzetiségi nyelvû vagy nemzetiségi két tanítási nyelvû oktatást megvalósító iskolák fenntartóinál az intézmény – mûködési bevételekkel és felhalmozási kiadásokkal csökkentett – tárgyévi költségvetésében a központi költségvetési támogatás arányának legfeljebb száz százalékra történõ kiegészítése, b) az egy nemzetiségi nyelvû vagy az egy nemzetiségi kétnyelvû iskolák fenntartóinál az intézmény – mûködési bevételekkel és felhalmozási kiadásokkal csökkentett – tárgyévi költségvetésében a központi költségvetési támogatás arányának legfeljebb kilencven százalékra történõ kiegészítése. (2) A támogatás mértéke az 1. § (2) bekezdése szerinti iskolák fenntartóinál az intézmény – mûködési bevételekkel és felhalmozási kiadásokkal csökkentett – tárgyévi költségvetésében a központi költségvetési támogatás arányának legfeljebb nyolcvan százalékra történõ kiegészítése. (3) A támogatás mértéke az 1. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén, ha az intézmény – mûködési bevételekkel és felhalmozási kiadásokkal csökkentett – költségvetésében a központi támogatások aránya nem éri el a hatvan százalékot, gyermekenként, tanulónként maximum 80 ezer forint. (4) A támogatás mértéke önálló intézményenként, illetve a kisebbségi nevelést, oktatást biztosító tagintézményenként legfeljebb 35 millió forint lehet. A nemzetiségi nyelv és irodalom, a kisebbségi népismeret, valamint a kisebbségi nyelvû közismereti tankönyvek beszerzésének térítése 3. § (1) A térítést a költségvetési törvény 5. számú melléklet 5. c) pontjában meghatározott intézmények fenntartói igé-

7. szám

nyelhetik a 8. számú melléklet szerinti tankönyvjegyzékben szereplõ nemzetiségi nyelv és irodalom, kisebbségi népismereti, illetve kisebbségi nyelvû közismereti tankönyvek beszerzéséhez. A tankönyveket – a munkatankönyvek és a munkafüzetek kivételével – az elkövetkezendõ négy év tanulólétszámának alakulását figyelembe véve, azonban az érintett tanulólétszámot legfeljebb tíz százalékkal vagy öt darabbal meghaladó példányszámban lehet megrendelni. (2) A középiskolai tankönyvekbõl és szöveggyûjteményekbõl – a tankönyvpiac rendjérõl szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvpiaci törvény) 8. § (8) bekezdésében foglaltakra tekintettel – olyan példányszám rendelhetõ, amely biztosítja a végzõs tanulók érettségi vizsgára való felkészülését. E tankönyveket a tankönyvpiaci törvény 8/E. §-ának rendelkezései szerint az iskolai könyvtár állományába kell venni, és azok kölcsönzés útján jutnak a tanulókhoz. Támogatásként e tankönyvek beszerzési ára megigényelhetõ. (3) A tankönyveket legalább négy évig az iskolai könyvtár állományában kell tartani, azok beszerzéséhez ez alatt az idõ alatt újabb térítés nem igényelhetõ, kivéve, ha a fenti idõszak alatt azok tartalmilag átdolgozásra kerültek. A nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítõ támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjérõl szóló 4/2008. (II. 19.) OKM rendelet 2. § (2) bekezdése és a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítõ támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének részletes szabályairól szóló 10/2009. (III. 6.) OKM rendelet 2. § (2) bekezdése alapján teljes áron támogatott tankönyvek újabb beszerzéséhez csak akkor igényelhetõ támogatás, ha a tanulólétszám növekedése ezt indokolja. A támogatás mértéke ebben az esetben a létszámnövekedés miatt szükséges tankönyvek beszerzési ára. (4) A munkatankönyveket és a munkafüzeteket a tanulók a 8. számú mellékletben megállapított térítési díjért megvásárolják. Munkatankönyveknél és munkafüzeteknél a támogatás mértéke a beszerzési árnak a térítési díjjal csökkentett összege.

Nemzetiségi nevelést, oktatást segítõ pedagógiai-szakmai szolgáltatások támogatása 4. § (1) A támogatást a költségvetési törvény 5. számú melléklet 5. c) pontjában meghatározott intézmények fenntartói igényelhetik a nemzetiségi nyelv, nemzetiségi nyelv és irodalom, kisebbségi népismeret és a kisebbségi nyelven folyó oktató-nevelõ munkával kapcsolatos pedagógiai-szakmai szolgáltatások megvalósításához. (2) A szolgáltatást az alapító okiratuk szerint nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltató feladatot is ellátó peda-

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

gógiai intézetek végezhetik. E tevékenységet az adott kisebbségi nevelésben, oktatásban gyakorlattal rendelkezõ, az országos szakértõi névjegyzéken szereplõ, ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat által javasolt szakember végezheti. (3) A támogatás mértéke maximum a szolgáltató által benyújtott árajánlat összege, legfeljebb a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevõ tanulónként 800 forint, de intézményenként legalább 70 ezer forint és legfeljebb 200 ezer forint lehet.

Kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban szereplõ közoktatási feladatok támogatása

703

tói igényelhetik az általuk fenntartott nemzetiségi iskolák tanulói anyaországi anyanyelvi programjainak megvalósításához. (2) A támogatás az anyaországban, anyaországi partnerintézménnyel, testvériskolával kötött megállapodás alapján megvalósuló – többek között anyanyelvi, népismereti, mûvészeti, hagyományõrzõ – táborok utazási, szállás- és étkezési költségeinek kiegészítésére igényelhetõ. Az igénylés feltétele, hogy a programon legalább tizenöt gyermek vegyen részt, és idõtartama legalább hét nap legyen. (3) A támogatás mértéke maximum a program költségének ötven százaléka, a programban részt vevõ tanulónként legfeljebb 10 ezer forint, de intézményenként legfeljebb 300 ezer forint lehet.

5. § A támogatások igénylése és folyósítása (1) A támogatást a költségvetési törvény 5. számú melléklet 5. d) pontjában meghatározott intézmények fenntartói igényelhetik a következõ Korm. határozatokban megfogalmazott feladatok megvalósításához: a) a szomszédos országokkal létrejött megállapodások alapján mûködõ egyes kisebbségi vegyesbizottságok által elfogadott ajánlások Kormány általi jóváhagyásáról szóló 2085/2007. (V. 23.) Korm. határozat a Magyar–Szerbia és Montenegrói Kisebbségi Vegyes Bizottság II. ülésén a magyar fél számára elfogadott 4. számú ajánlás alapján, továbbá b) a Magyar–Román Kisebbségügyi Együttmûködési Szakbizottság VII. és a Magyar–Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság IX. ülésén elfogadott ajánlások jóváhagyásáról szóló 1022/2010. (II. 5.) Korm. határozat a Magyar–Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság IX. ülésének jegyzõkönyvében módosított formában megerõsített, IV. ülésén elfogadott 21. számú ajánlás alapján. (2) A támogatás a nemzetiségi közoktatási intézmények kisebb rekonstrukciójára igényelhetõ, és csak részletesen kidolgozott megvalósítási terv alapján, a 2010-ben megvalósuló feladatokra nyerhetõ el. (3) Különösen indokolt esetben lehetséges a kötelezettségvállalással terhelt maradvány 2011. május 31-éig történõ felhasználása, ezen összeg elszámolása a 2011. évi költségvetési beszámolóval egyidejûleg történik. A feladat megvalósítása az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) döntésének kézhezvételét követõen megkezdhetõ. Az (1) bekezdés szerint igényelhetõ támogatás mértéke intézményenként legfeljebb 60 millió forint lehet.

7. § (1) A támogatási igény legkésõbb 2010. április 20-áig nyújtható be. Az e napon postára adott és elektronikusan rögzített támogatási igényt határidõben benyújtottnak kell tekinteni. A határnap elmulasztása jogvesztõ. (2) Az 1–6. § szerinti támogatásokat a költségvetési törvény 16. § (1) bekezdésében és 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fenntartók a helyi önkormányzatokkal, többcélú kistérségi társulásokkal, intézményi társulásokkal (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzatok) azonos feltételekkel igényelhetik. (3) A támogatás igénylését az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. § (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) nyújthatják be egy eredeti és két másolati példányban, a közoktatási humánszolgáltatók és a központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmények pedig az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatás- kezelõ Igazgatóságához (a továbbiakban: OKM Támogatáskezelõ) nyújthatják be egy eredeti és egy másolati példányban. Az (1) bekezdésben foglalt határidõig a fenntartónak az igénylést az OKM Támogatáskezelõ honlapján található elektronikus adatlap kitöltésével elektronikus úton is be kell nyújtania azzal, hogy a támogatások odaítélésére a papír alapon benyújtott igénylés alapján kerül sor.

8. § Anyaországi kapcsolattartás feladatainak támogatása 6. § (1) A támogatást a költségvetési törvény 5. számú melléklet 5. d) pontjában meghatározott intézmények fenntar-

(1) Az igénylést az 1. számú melléklet és a jogcímnek megfelelõ adatlap kitöltésével kell benyújtani úgy, hogy az 1. számú mellékletet több intézmény, illetve jogcím esetén csak egyszer szükséges kitölteni. A fenntartónak az adatlap minden rá vonatkozó mezõjét kötelezõ kitöltenie.

704

BELÜGYI KÖZLÖNY

Az 1. számú melléklethez csatolni kell: a) a 9. számú melléklet szerinti nyilatkozatot arról, hogy a pályázónak nincs esedékessé vált meg nem fizetett köztartozása, valamint hozzájárulását ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje az állami, önkormányzati adóhatóságtól és vámhatóságtól, b) a 10. számú melléklet szerinti nyilatkozatot arról, hogy a fenntartó az Áht. 15. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik, c) a 7. számú melléklet szerinti nyilatkozatot arról, hogy a fenntartó rendelkezik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 105. §-ában meghatározott közoktatási esélyegyenlõségi intézkedési tervvel. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezéseket önkormányzati társulások tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nyilatkozatot a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvényben, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényben az egyes társulási típusoknál meghatározott döntéshozó szerv vagy személy adja ki. A közoktatási humánszolgáltató és a központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmény képviselõje közoktatási esélyegyenlõségi intézkedési terv hiányában arról nyilatkozik, hogy nevelési programja, illetve pedagógiai programja tartalmazza az esélyegyenlõséget szolgáló intézkedéseket.

9. § (1) Az 1–2. § szerinti fenntartói támogatásnál a 2. számú melléklethez csatolni kell: a) az érintett óvoda, iskola pedagógiai programjának a kisebbségi nevelésre, oktatásra (cigány kisebbségi nyelvû nevelés, oktatás esetén a cigány nyelv oktatására) vonatkozó részének fenntartó által hitelesített másolatát, b) az igénylõ önkormányzat adott (önállóan gazdálkodó) intézményére vonatkozó 80. sz. Önkormányzati költségvetési jelentés ûrlap, részben önálló intézmények (beleértve az önálló többcélú kistérségi társulások, intézményi társulások intézményeit is) esetén a 21–22-es, a kiadásokat, bevételeket tevékenységenként részletezõ ûrlapok fenntartó által hitelesített másolatát [2009. évi beszámoló és 2010. évi költségvetési (terv)információ], c) a közoktatási humánszolgáltatók és a központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmények esetén a fenntartó által elfogadott és hitelesített 2009. évi pénzügyi beszámoló adatait és a 2010. évi költségvetési terv fenntartó által hitelesített másolatát; az elfogadott 2009. évi pénzügyi beszámoló fenntartó által hitelesített másolatát annak elfogadását követõ 15 napon belül, de legkésõbb 2010. április 20-áig meg kell küldeni az OKM Támogatáskezelõ részére,

7. szám

d) nem országos kisebbségi önkormányzati fenntartó esetén az országos kisebbségi önkormányzat ajánlását. (2) A 3. § szerinti támogatásnál a 3. számú melléklethez csatolni kell: a) az érintett iskola nemzetiségi nyelv és irodalom, kisebbségi népismeret és kisebbségi nyelvû közismereti tankönyvei, munkafüzetei rendelésének a fenntartó által hitelesített másolatát, b) a 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelés esetén részletes indokolást. (3) A 4. § szerinti támogatásnál a 4. számú melléklethez csatolni kell: a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatás árajánlatkérésének fenntartó által hitelesített másolatát, amely tartalmazza a feladat részletes leírását, b) a szolgáltató árajánlatának fenntartó által hitelesített másolatát. (4) Az 5. § szerinti támogatásnál az 5. számú melléklethez csatolni kell: a) a feladat leírását, b) részletes költségvetést, amely tételesen tartalmazza a pénzfelhasználás ütemezését, c) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát a jelzett ingatlanról, d) a szükséges engedélyek másolatát, e) az átvett és egyéb saját forrásról, amennyiben van ilyen, a finanszírozási kötelezettségvállaló nyilatkozatokat, f) amennyiben a feladatellátás 2011-re áthúzódik, ennek részletes indokolását. (5) A 6. § szerinti támogatásnál a 6. számú melléklethez csatolni kell: a) a feladat leírását, b) részletes költségvetést, c) az anyaországi partnerintézménnyel kötött megállapodás fenntartó által hitelesített másolatát, d) a szolgáltató árajánlatának fenntartó által hitelesített másolatát, e) a c)–d) pontban megjelölt megállapodás és árajánlat nemzetiségi nyelven írott dokumentumainak magyar nyelvû fordítását. 10. § (1) Az Igazgatóság a támogatási igények egy eredeti és egy másolati példányát véleményével 2010. május 20-áig megküldi az OKM Támogatáskezelõnek. (2) A miniszter 2010. június 30-áig dönt a támogatások odaítélésérõl. A döntés eredményérõl az OKM Támogatáskezelõ minden igénylõt levélben értesít. A támogatottakra vonatkozó információkat az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni. (3) A miniszter a támogatásra jogosult helyi önkormányzati fenntartókról, illetve többcélú kistérségi társulásokról a település, társulás nevének, KSH azonosítójának és az 1–2. §, valamint a 3–6. § szerinti támogatás összegének a megjelölésével 2010. július 3-áig – elektronikus úton

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

az ebr42 rendszerben, továbbá papír alapon – értesíti az Önkormányzati Minisztériumot (a továbbiakban: ÖM). (4) A fenntartó akkor jogosult a 3. § szerinti támogatásra, ha a tankönyvtámogatás negyven százalékát a támogatás folyósítását követõen a kiadók részére elõlegként átutalja, és a tankönyvek árát a tankönyvek leszállítása után, a fenntartó vagy az intézmény nevére kiállított számla kézhezvételét követõ harminc napon belül kiegyenlíti.

11. § (1) A támogatások folyósításáról a helyi önkormányzatok esetében a költségvetési törvény IX. fejezet 5. cím Központosított elõirányzatok alatti forrás terhére a július havi nettó finanszírozás keretében az ÖM utalványozása alapján a Magyar Államkincstár intézkedik a (4) bekezdésben meghatározott ütemezés szerint. (2) A támogatások folyósításáról a közoktatási humánszolgáltatók esetén a költségvetési törvény XX. fejezet 11. cím 2. alcím 3. jogcímcsoport Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítõ támogatás jogcím elõirányzat terhére, a központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmények esetében pedig a XX. fejezet 11. cím 2. alcím 17. jogcímcsoport Gyakorlóiskolák normatív támogatása elõirányzat terhére a Magyar Államkincstáron keresztül a Minisztérium intézkedik a (4) bekezdésben meghatározott ütemezés figyelembevételével, a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumok megküldését követõ húsz munkanapon belül. (3) A közoktatási humánszolgáltatók és a központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmények esetében az utalás további feltétele, hogy a döntésrõl szóló értesítés kézhezvételét követõ húsz munkanapon belül a Minisztérium részére megküldjék a következõ dokumentumokat: a) a fenntartó létezését igazoló, harminc napnál nem régebbi bírósági bejegyzést vagy cégkivonatot (a kisebbségi önkormányzatoknak és egyházi fenntartóknak nem kell megküldeniük), b) a fenntartó képviselõjének aláírási címpéldányát, c) felhatalmazó levelet beszedési megbízás benyújtására. (4) Az 1–2. § szerinti támogatás esetén a megítélt összeg hatvan százaléka júliusban, a fennmaradó összeg ezt követõen öt egyenlõ részletben havonta kerül folyósításra, a 3–6. § szerinti támogatás folyósítása egy összegben, a július havi – önkormányzatok esetében nettó – finanszírozás keretében történik.

Közös rendelkezések 12. § (1) A helyi önkormányzatok esetén az Igazgatóság, a közoktatási humánszolgáltatók és a központi költségve-

705

tési szervként mûködõ felsõoktatási intézmények esetén az OKM Támogatáskezelõ a fenntartók számára a támogatás igénylése során a hiányok pótlására és az esetleges módosításra egyszeri nyolc munkanapos határidõt ad. Ezt követõen nincs lehetõség hiánypótlásra. (2) A támogatásokról a helyi önkormányzatok a 2010. évi költségvetésrõl szóló beszámolójukban a központosított elõirányzatok elszámolásait tartalmazó ûrlapon számolnak el. Az itt kimutatott adatok valódiságát az egyes önkormányzatoknál, illetve intézményeknél megfelelõ analitikus nyilvántartásokkal, szakmai dokumentációval kell alátámasztani. (3) A támogatások elszámolása a közoktatási humánszolgáltatók esetén a fenntartók 2010. évi támogatásairól történõ elszámolása keretében, a kötött felhasználású támogatások elszámolásait tartalmazó adatlapon történik. A központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmények a támogatásokról a 2010. évi költségvetésrõl szóló beszámolójukban a központosított elõirányzatok elszámolásait tartalmazó ûrlapon számolnak el. Az itt kimutatott adatok valódiságát az egyes fenntartóknál, illetve intézményeknél analitikus nyilvántartásokkal, szakmai dokumentációval kell alátámasztani.

13. § (1) Az intézmény jogutód nélküli megszüntetése esetén a fenntartó errõl haladéktalanul köteles értesíteni az Igazgatóságot és az OKM Támogatáskezelõt. Ebben az esetben a fenntartó az 1–2. § szerinti mûködési támogatás idõarányos részére jogosult. (2) Az intézmény jogutód nélküli megszüntetése esetén a 3. § alapján megrendelt nemzetiségi tankönyveket a fenntartó köteles kifizetni és írásos megállapodással átadni egy azonos kisebbséghez tartozó közoktatási intézménynek, amely a megállapodásban vállalja, hogy a 2011. évi megrendeléseinél e tankönyveket nem rendeli meg; e megállapodást az átadó fenntartó az aláírást követõ 15 napon belül megküldi az OKM Támogatáskezelõ részére. A 4. § és a 6. § szerinti támogatásokat a fenntartó csak akkor veheti igénybe, ha annak felhasználása a megszûnés elõtt megtörtént. Az intézmény jogutód nélküli megszüntetése esetén az 5. § szerinti támogatást a fenntartó nem veheti igénybe. (3) Az intézmény jogutóddal történõ megszûnése, illetve átszervezése, fenntartói jogának átadása esetén a támogatás felhasználása a jogelõd és a jogutód fenntartó írásos megállapodása alapján történik. Az 1–2. § szerinti támogatás idõarányos része az intézmény megszûnéséig a jogelõd, azt követõen pedig a jogutód fenntartót illeti meg. Helyi önkormányzati fenntartású intézmény fenntartói jogának közoktatási humánszolgáltató vagy központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmény részére történõ átadása, illetve a közoktatási humánszolgáltató vagy központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmény fenntartói jogának helyi önkormány-

706

BELÜGYI KÖZLÖNY

zati fenntartó részére történõ átadása esetén a támogatás a jogelõd részére kerül folyósításra, mely a támogatás idõarányos, havonként folyósított részleteit köteles továbbadni a jogutódnak; a 3–6. § szerinti támogatások felhasználásáról ebben az esetben annak a fenntartónak kell elszámolnia, amelyik a támogatást a megállapodás alapján ténylegesen felhasználja. (4) A (3) bekezdésben foglalt megállapodás fenntartók által hitelesített másolatát a helyi önkormányzati fenntartók az Igazgatósághoz és az OKM Támogatáskezelõhöz, a közoktatási humánszolgáltatók az OKM Támogatáskezelõhöz kötelesek benyújtani legkésõbb a fenntartói döntést követõ 15 napon belül.

14. § (1) A támogatásban részesült fenntartóktól a támogatás folyósítását követõ három évig a támogatás céljának szakmai megvalósulásáról az OKM Támogatáskezelõ tájékoztatást kérhet, illetve azt elõzetes egyeztetés alapján a helyszínen is jogosult ellenõrizni. (2) Az 1–2. § alapján igényelt támogatás esetén – a 2010-ben jogutód nélkül megszûnt iskola kivételével – az elszámoláshoz az iskola pedagógiai programja kisebbségi oktató-nevelõ munkára vonatkozó feladatainak végrehajtásáról szóló értékelést kell mellékelni, amely vagy a 4. § szerinti támogatás igénybevételével végezhetõ el, vagy amelyet a 4. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelõ szakembernek kell elkészítenie. (3) Az 5. § alapján igénybe vett támogatás esetén az elszámoláshoz csatolni szükséges a használatbavételi engedély vagy mûszaki átadás-átvétel jegyzõkönyvének fenntartó által hitelesített másolatát, amennyiben annak kiadására vagy az átadás-átvételre sor került. (4) A 6. § alapján igénybe vett támogatás esetén az elszámoláshoz szöveges beszámolót szükséges csatolni, amely tartalmazza a résztvevõk létszámát, a program megvalósulásának idõpontját, helyszínét és hasznosulásának értékelését. (5) A (2) bekezdés szerinti értékelésnek, a 4. § és a 6. § szerinti támogatások felhasználását igazoló számláknak, bizonylatoknak, a tankönyvi számlának és az annak teljesítését igazoló bizonylatnak, valamint a (4) bekezdésben meghatározott beszámolónak a fenntartó által hitelesített másolatait az elkészültüket, illetve a teljesítésüket követõ harminc napon belül, de legkésõbb 2011. január 31-éig a fenntartónak az OKM Támogatáskezelõ részére meg kell küldenie. A helyi önkormányzatoknak ezzel egy idõben e dokumentumok fenntartó által hitelesített másolati példányát az Igazgatóság részére is meg kell küldeniük. 15. §

7. szám

jogtalanul vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használta fel, illetve a jogszabályban rögzített arányt meghaladó mértékû támogatást vett igénybe, vagy a támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, az OKM Támogatáskezelõ egyidejû értesítése mellett a) év közben az Igazgatóságon keresztül az ÖM-nél haladéktalanul köteles lemondani a jogtalanul igénybe vett összegrõl, amely esetben a már átutalt összeg visszavonásra kerül a következõ havi, de még tárgyévi nettósításban, és a lemondásnak megfelelõen módosításra kerül az elõirányzat, b) év végi elszámolás esetén befizetéssel kell elszámolnia a többlet igénybevétellel. (2) Ha a támogatást vagy annak egy részét a közoktatási humánszolgáltató, illetve a központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmény jogtalanul vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használta fel, illetve a jogszabályban rögzített arányt meghaladó mértékû támogatást vett igénybe, vagy a támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, a közoktatási humánszolgáltató köteles a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Korm. rendelet) a közoktatási humánszolgáltatók állami hozzájárulásának és támogatásának elszámolására, ellenõrzésére, a központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmény pedig a Korm. rendelet 17/C. §-ának vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni. (3) A támogatásokat – az 5. § (3) bekezdése szerint engedélyezett áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradvány kivételével – 2010. december 31-éig lehet felhasználni. A támogatás maradvány összegét legkésõbb a beszámoló benyújtását követõ 15. napig a központi költségvetésbe vissza kell fizetni. Az 1–6. § szerint elnyert támogatások az elszámolásnál nem vonhatók össze.

Záró rendelkezések 16. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) A (3) bekezdés 2013. december 31-én lép hatályba. (3) Hatályát veszti a) e rendelet, valamint b) a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítõ támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének részletes szabályairól szóló 10/2009. (III. 6.) OKM rendelet (a továbbiakban: OKM rendelet).*

Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

(1) Az Áht. 64/B. § (1) és (2) bekezdése szerint, ha a támogatást vagy annak egy részét a fenntartó önkormányzat

*A rendelet mellékletei a 2010. március 19-én megjelent Magyar Közlöny 40. számában fellelhetõ.

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

Az önkormányzati miniszter 1/2010. (III. 12.) ÖM határozata a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet alapító okiratának egységes szerkezetbe foglalt szövegének közzétételérõl

707

2. A NUSI alapító okiratának módosítását jelen határozat 2. melléklete, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát jelen határozat 3. melléklete szerint állapítom meg. 3. Jelen határozat a közzététele napján lép hatályba.

1. Az irányításom alá tartozó Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézetnek (a továbbiakban: NUSI) az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben nevesített jogi személyiségû szervezeti egységeinek a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 14. § (2) bekezdésében foglalt adatait jelen határozat 1. melléklete szerint állapítom meg.

Budapest, 2010. március 1.

Varga Zoltán s. k., önkormányzati miniszter

1. melléklet az 1/2010. (III. 12.) ÖM határozathoz Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság mint a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet jogi személyiségû szervezeti egysége Az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben nevesített Utánpótlás-nevelési Igazgatóság jogi személyiségét azáltal nyeri el, hogy azt a Magyar Államkincstár – az irányító Önkormányzati Minisztérium kérelmére – nyilvántartásában a NUSI alapító okiratának külön alszámán bejegyzi.

I. Neve, székhelye, típusa és fontosabb adatai 1. A jogi személyiségû szervezeti egység megnevezése: Utánpótlás-nevelési Igazgatóság Rövidített – az ügyvitel során használt – megnevezése: UPI 2. Székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. 3. Levelezési címe: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. 4. Irányítást ellátó szerv: az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság a NUSI önálló jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egysége, amelyet az Önkormányzati Minisztérium sportszakállamtitkára a NUSI fõigazgatóján keresztül irányít. 5. Mûködési köre: országos.

II. Tevékenysége Feladatait a sportról szóló 2004. évi I. törvény, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet, valamint az Önkormányzati Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról szóló 5/2008. (HÉ 39.) ÖM utasítás alapján látja el az alábbi kérdések tekintetében: közremûködés a magyar sport utánpótlás-nevelési koncepciójának kialakításában, a fiatal sportolók általános és sportági felkészítése tudományos vizsgálatának megszervezése, integrálása és végrehajtása, közremûködés a korszerû edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, sportcélú támogatások kezelése, továbbá a NUSI-ra vonatkozó hatályos jogszabályokban, valamint a NUSI Szervezeti és Mûködési Szabályzatában foglalt egyéb feladatok vonatkozásában.

III. Vezetõjének kinevezési rendje Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóságot igazgató vezeti. Az igazgatót – pályáztatást követõen – a fõigazgató javaslata alapján a sportszakállamtitkár elõterjesztésére az önkormányzati miniszter határozatlan idõre bízza meg és menti fel. Az igazgatói megbízás legfeljebb 5 éves határozott idõtartamra is adható. Az igazgató felett az egyéb munkáltatói jogokat a NUSI fõigazgatója gyakorolja.

708

BELÜGYI KÖZLÖNY

7. szám

IV. Munkáltatói jogkör gyakorlása Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság alkalmazottai felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat.

V. Képviseletére jogosult személy Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság képviseletét teljes jogkörrel és felelõsséggel az igazgató látja el, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 102. § (1)–(3) és (5) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel. Képviseleti jogát esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen átruházhatja.

VI. Gazdálkodással kapcsolatos jogok, kötelezettségek, felelõsség Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság részelõirányzatának legkisebb mértékét az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 101. § (1) és (3) bekezdése alapján az irányító szerv határozza meg. A részelõirányzatok feletti kötelezettségvállalást, azzal kapcsolatos felelõsséget az igazgató látja el, illetve viseli. Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság gazdálkodásával összefüggõ szabályokat a NUSI Szervezeti és Mûködési Szabályzata és egyéb belsõ szabályzatai állapítják meg.

VII. Szerv szervezeti felépítése és mûködési rendje Szervezeti és mûködési rendjét a NUSI – az Önkormányzati Minisztérium sport szakállamtitkára javaslatára az önkormányzati miniszter által jóváhagyott – Szervezeti és Mûködési Szabályzata tartalmazza. A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság mint a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet jogi személyiségû szervezeti egysége Az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben nevesített Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság jogi személyiségét azáltal nyeri el, hogy azt a Magyar Államkincstár – az irányító Önkormányzati Minisztérium kérelmére – nyilvántartásában a NUSI alapító okiratának külön alszámán bejegyzi.

I. Neve, székhelye, típusa és fontosabb adatai 1. A jogi személyiségû szervezeti egység megnevezése: Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság Rövidített – az ügyvitel során használt – megnevezése: TSI 2. Székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. 3. Levelezési címe: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. 4. Irányítást ellátó szerv: a Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság a NUSI önálló jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egysége, amelyet az Önkormányzati Minisztérium sportszakállamtitkára a NUSI fõigazgatóján keresztül irányít. 5. Mûködési köre: országos.

II. Tevékenysége Feladatait a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet, valamint az Önkormányzati Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról szóló 5/2008. (HÉ 39.) ÖM utasítás alapján látja el az alábbiak tekintetében: a sport és testnevelés területén a hazai és nemzetközi jelentõségû muzeális tárgyi és dokumentációs anyagok felkutatása, gyûjtése, õrzése, védése, rendszerezése, nyilvántartása, tudományos feldolgozása, közlése, a tudományos eredmények kiállítások, tudományos és ismeretterjesztõ elõadások, közlemények és kiadványok

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

709

útján való hasznosítása, továbbá a NUSI-ra vonatkozó hatályos jogszabályokban, valamint a NUSI Szervezeti és Mûködési Szabályzatában foglalt egyéb feladatok vonatkozásában.

III. Vezetõjének kinevezési rendje A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóságot igazgató vezeti. Az igazgatót a fõigazgató javaslata alapján a sport szakállamtitkár elõterjesztésére – a kultúráért felelõs miniszter véleményének kikérésével – az önkormányzati miniszter pályázat útján legfeljebb 5 év határozott idõre bízza meg és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a NUSI fõigazgatója gyakorolja.

IV. Munkáltatói jogkör gyakorlása A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság alkalmazottai felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat.

V. Képviseletére jogosult személy A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság képviseletét teljes jogkörrel és felelõsséggel az igazgató látja el, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 102. § (1)–(3) és (5) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel. Képviseleti jogát esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen átruházhatja.

VI. Gazdálkodással kapcsolatos jogok, kötelezettségek, felelõsség A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság részelõirányzatának legkisebb mértékét az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 101. § (1) és (3) bekezdése alapján az irányító szerv határozza meg. A részelõirányzatok feletti kötelezettségvállalást, azzal kapcsolatos felelõsséget az igazgató látja el, illetve viseli. A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság gazdálkodásával összefüggõ szabályokat a NUSI Szervezeti és Mûködési Szabályzata és egyéb belsõ szabályzatai állapítják meg.

VII. Szerv szervezeti felépítése és mûködési rendje Szervezeti és mûködési rendjét a NUSI – az Önkormányzati Minisztérium sport szakállamtitkára javaslatára az önkormányzati miniszter által jóváhagyott – Szervezeti és Mûködési Szabályzata tartalmazza.

2. melléklet az 1/2010. (III. 12.) ÖM határozathoz A Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet alapító okiratának módosítása 1. Az alapító okirat „3. A NUSI közfeladatai/alaptevékenység” pontjában „A NUSI alaptevékenységének 2009. december 31-ig érvényes szakfeladatrend szerinti besorolása:” és az azt követõ felsorolás elhagyásra kerül, továbbá „Az alaptevékenységek 2010. január 1-jétõl érvényes államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása” szövegrész a következõvel egészül ki: „910204 Múzeumi közmûvelõdési, közönségkapcsolati tevékenység” 2. Az alapító okirat 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. Az irányítási jogokat az önkormányzati miniszter (1051 Budapest, József Attila u. 2–4.) gyakorolja. Az irányítási jogkört a miniszter a sportszakállamtitkár útján gyakorolja. Az irányítási jogok gyakorlásának további szabályait az Önkormányzati Minisztérium a Szervezeti és Mûködési Szabályzatában rögzíti.”

710

BELÜGYI KÖZLÖNY

7. szám

3. Az alapító okirat „7. A NUSI vezetõjének megbízási rendje” pontjának 3. bekezdése elhagyásra kerül. 4. Az alapító okirat „8. A foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése” pont utolsó bekezdése helyébe a következõ szövegrész lép: „Az alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat – a jogi személyiségû szervezeti egységek kivételével – a fõigazgató gyakorolja.” 5. Az alapító okirat az alábbi 10. ponttal egészül ki: „10. A NUSI jogi személyiségû szervezeti egységei A NUSI jogi személyiségû szervezeti egységeinek adatait az alapító okirat 1. és 2. számú mellékletei tartalmazzák. A NUSI jogi személyiségû szervezeti egységei: 1. neve: Utánpótlás-nevelési Igazgatóság 2. neve: Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság”

6. Az alapító okirat az alábbi mellékletekkel egészül ki: „1. melléklet a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet alapító okiratához Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság mint a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet jogi személyiségû szervezeti egysége Az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben nevesített Utánpótlás-nevelési Igazgatóság jogi személyiségét azáltal nyeri el, hogy azt a Magyar Államkincstár – az irányító Önkormányzati Minisztérium kérelmére – nyilvántartásában a NUSI alapító okiratának külön alszámán bejegyzi.

I. Neve, székhelye, típusa és fontosabb adatai 1. A jogi személyiségû szervezeti egység megnevezése: Utánpótlás-nevelési Igazgatóság Rövidített – az ügyvitel során használt – megnevezése: UPI 2. Székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. 3. Levelezési címe: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. 4. Irányítást ellátó szerv: az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság a NUSI önálló jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egysége, amelyet az Önkormányzati Minisztérium sportszakállamtitkára a NUSI fõigazgatóján keresztül irányít. 5. Mûködési köre: országos

II. Tevékenysége Feladatait a sportról szóló 2004. évi I. törvény, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet, valamint az Önkormányzati Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról szóló 5/2008. (HÉ 39.) ÖM utasítás alapján látja el az alábbi kérdések tekintetében: közremûködés a magyar sport utánpótlás-nevelési koncepciójának kialakításában, a fiatal sportolók általános és sportági felkészítése tudományos vizsgálatának megszervezése, integrálása és végrehajtása, közremûködés a korszerû edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, sportcélú támogatások kezelése, továbbá a NUSI-ra vonatkozó hatályos jogszabályokban, valamint a NUSI Szervezeti és Mûködési Szabályzatában foglalt egyéb feladatok vonatkozásában.

III. Vezetõjének kinevezési rendje Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóságot igazgató vezeti. Az igazgatót – pályáztatást követõen – a fõigazgató javaslata alapján a sportszakállamtitkár elõterjesztésére az önkormányzati miniszter határozatlan idõre bízza meg és menti fel. Az igazgatói megbízás legfeljebb 5 éves határozott idõtartamra is adható. Az igazgató felett az egyéb munkáltatói jogokat a NUSI fõigazgatója gyakorolja.

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

711

IV. Munkáltatói jogkör gyakorlása Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság alkalmazottai felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat.

V. Képviseletére jogosult személy Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság képviseletét teljes jogkörrel és felelõsséggel az igazgató látja el, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 102. § (1)–(3) és (5) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel. Képviseleti jogát esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen átruházhatja.

VI. Gazdálkodással kapcsolatos jogok, kötelezettségek, felelõsség Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság részelõirányzatának legkisebb mértékét az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 101. § (1) és (3) bekezdése alapján az irányító szerv határozza meg. A részelõirányzatok feletti kötelezettségvállalást, azzal kapcsolatos felelõsséget az igazgató látja el, illetve viseli. Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság gazdálkodásával összefüggõ szabályokat a NUSI Szervezeti és Mûködési Szabályzata és egyéb belsõ szabályzatai állapítják meg. VII. Szerv szervezeti felépítése és mûködési rendje Szervezeti és mûködési rendjét a NUSI – az Önkormányzati Minisztérium sportszakállamtitkára javaslatára az önkormányzati miniszter által jóváhagyott – Szervezeti és Mûködési Szabályzata tartalmazza.

2. melléklet a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet alapító okiratához A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság mint a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet jogi személyiségû szervezeti egysége Az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben nevesített Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság jogi személyiségét azáltal nyeri el, hogy azt a Magyar Államkincstár – az irányító Önkormányzati Minisztérium kérelmére – nyilvántartásában a NUSI alapító okiratának külön alszámán bejegyzi.

I. Neve, székhelye, típusa és fontosabb adatai 1. A jogi személyiségû szervezeti egység megnevezése: Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság Rövidített – az ügyvitel során használt – megnevezése: TSI 2. Székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. 3. Levelezési címe: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. 4. Irányítást ellátó szerv: a Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság a NUSI önálló jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egysége, amelyet az Önkormányzati Minisztérium sportszakállamtitkára a NUSI fõigazgatóján keresztül irányít. 5. Mûködési köre: országos

II. Tevékenysége Feladatait a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet, valamint az Önkormányzati Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról szóló 5/2008. (HÉ 39.) ÖM utasítás alapján látja el az alábbiak tekintetében: a sport és testnevelés területén a hazai és nemzetközi jelentõségû muzeális tárgyi és do-

712

BELÜGYI KÖZLÖNY

7. szám

kumentációs anyagok felkutatása, gyûjtése, õrzése, védése, rendszerezése, nyilvántartása, tudományos feldolgozása, közlése, a tudományos eredmények kiállítások, tudományos és ismeretterjesztõ elõadások, közlemények és kiadványok útján való hasznosítása, továbbá a NUSI-ra vonatkozó hatályos jogszabályokban, valamint a NUSI Szervezeti és Mûködési Szabályzatában foglalt egyéb feladatok vonatkozásában.

III. Vezetõjének kinevezési rendje A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóságot igazgató vezeti. Az igazgatót a fõigazgató javaslata alapján a sportszakállamtitkár elõterjesztésére – a kultúráért felelõs miniszter véleményének kikérésével – az önkormányzati miniszter pályázat útján legfeljebb 5 év határozott idõre bízza meg és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a NUSI fõigazgatója gyakorolja.

IV. Munkáltatói jogkör gyakorlása A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság alkalmazottai felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. V. Képviseletére jogosult személy A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság képviseletét teljes jogkörrel és felelõsséggel az igazgató látja el, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 102. § (1)–(3) és (5) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel. Képviseleti jogát esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen átruházhatja.

VI. Gazdálkodással kapcsolatos jogok, kötelezettségek, felelõsség A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság részelõirányzatának legkisebb mértékét az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 101. § (1) és (3) bekezdése alapján az irányító szerv határozza meg. A részelõirányzatok feletti kötelezettségvállalást, azzal kapcsolatos felelõsséget az igazgató látja el, illetve viseli. A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság gazdálkodásával összefüggõ szabályokat a NUSI Szervezeti és Mûködési Szabályzata és egyéb belsõ szabályzatai állapítják meg.

VII. Szerv szervezeti felépítése és mûködési rendje Szervezeti és mûködési rendjét a NUSI – az Önkormányzati Minisztérium sport szakállamtitkára javaslatára az önkormányzati miniszter által jóváhagyott – Szervezeti és Mûködési Szabályzata tartalmazza.

7. Jelen alapító okirat-módosítás a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történõ bejegyzés napjával lép hatályba. Varga Zoltán s. k., önkormányzati miniszter”

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

713

3. melléklet az 1/2010. (III. 12.) ÖM határozathoz Okirat száma: A-1115/3/2009. A Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet alapító okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az olimpiai központok mûködtetésére és fejlesztésére, a magyar versenysport és utánpótlás-nevelés felkészülési bázisának biztosítása, valamint egyes sporttal kapcsolatos kiemelt állami feladatok ellátásának elõsegítése érdekében – figyelemmel az 1100/2004. {X. 12.) Korm. határozat 2. pontjára, valamint az olimpiai központokról szóló 38/2004. (III. 12.) Korm. rendeletre – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) alapján a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter által a pénzügyminiszter egyetértésével létrehozott Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet (a továbbiakban: NUSI) költségvetési szerv alapító okiratát a 2008. évi CV. törvény 2. § (2) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva a pénzügyminiszter egyetértésével az alábbiak szerint állapítom meg. 1. A költségvetési szerv neve, székhelye neve: Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet nevének hivatalos rövidítése: NUSI neve angolul: National Institute for Sport Talent Care and Sport Service székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 3–5. 2. Létrehozásáról szóló jogszabály/határozat 1100/2004. (X. 12.) Korm. határozat, 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat 3. A NUSI közfeladatai/alaptevékenység A NUSI alaptevékenységként ellátott feladatait a sportról szóló 2004. évi I. törvény, a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény, az olimpiai központokról szóló 38/2004. (III. 12.) Korm. rendelet, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet, valamint az önkormányzati miniszter 5/2008. (HÉ 39.) ÖM utasítása az Önkormányzati Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról, továbbá a 1100/2004. (X. 12.) Korm. határozat alapján látja el az alábbi kérdések tekintetében: olimpiai központok mûködtetése és fejlesztése, az egyes sporttal kapcsolatos, kiemelt állami feladatok ellátásának elõsegítése, az egyéb, állami tulajdonban lévõ, az állami vagyon részét képezõ, vagyonkezelésébe, használatába, üzemeltetésébe adott, valamint egyes, az ÖM vagyonkezelésébe tartozó ingatlanok – különösen sportlétesítmények – üzemeltetésérõl, hasznosításáról, fejlesztésérõl történõ gondoskodás, közremûködés a magyar sport utánpótlás-nevelési koncepciójának kialakításában, a fiatal sportolók általános és sportági felkészítésének tudományos vizsgálatának megszervezése, integrálása és végrehajtása, közremûködés a korszerû edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, továbbá , a sport és testnevelés területén a hazai és nemzetközi jelentõségû muzeális tárgyi és dokumentációs anyagok felkutatása, gyûjtése, õrzése, védése, rendszerezése, nyilvántartása, tudományos feldolgozása, közlése, a tudományos eredmények kiállítások, tudományos és ismeretterjesztõ elõadások, közlemények és kiadványok útján való hasznosítása, továbbá a NUSI-ra vonatkozó hatályos jogszabályokban, valamint a NUSI Szervezeti és Mûködési Szabályzatában foglalt egyéb feladatok vonatkozásában. Szakágazati besorolása: 931100 Sportlétesítmény mûködtetése Az alaptevékenységek 2010. január 1-jétõl érvényes államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása: 552002 Sportolók részére nyújtott edzõtábori szálláshely-szolgáltatás 562915 Sportolók edzõtábori étkeztetése 721922 Orvostudományi alkalmazott kutatás 722018 Szociológiai alkalmazott kutatás 722025 Pszichológiai és viselkedéstudományi alkalmazott kutatás 910201 Múzeumi gyûjteményi tevékenység 910202 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység 910203 Múzeumi kiállítási tevékenység 910204 Múzeumi közmûvelõdési, közönségkapcsolati tevékenység 931101 Edzõtáborok mûködtetése és fejlesztése 931102 Sportlétesítmények mûködtetése és fejlesztése 931201 Versenysport-tevékenység és támogatása

714

BELÜGYI KÖZLÖNY

7. szám

931202 Utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása 931203 Fogyatékossággal élõk versenysport-tevékenysége és támogatása 931301 Szabadidõsport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása 931302 Fogyatékossággal élõk szabadidõsport- (rekreációs sport-) tevékenysége és támogatása A költségvetési szerv által végzett kisegítõ tevékenységhez kapcsolódó kiadások nem haladhatják meg a szerv összes kiadásainak 20%-át és a kisegítõ tevékenységbõl származó bevételek összegét. 4. A NUSI mûködési köre A NUSI mûködési köre Magyarország területére terjed ki. 5. Az irányítási jogokat az önkormányzati miniszter (1051 Budapest, József Attila u. 2–4.) gyakorolja. Az irányítási jogkört a miniszter a sportszakállamtitkár útján gyakorolja. Az irányítási jogok gyakorlásának további szabályait az Önkormányzati Minisztérium a Szervezeti és Mûködési Szabályzatában rögzíti. 6. A NUSI besorolása: A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató közintézet. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv. 7. A NUSI vezetõjének megbízási rendje A NUSI vezetését fõigazgató látja el. A fõigazgatót – pályáztatást követõen – a sportszakállamtitkár javaslatára az önkormányzati miniszter bízza meg határozatlan idõre és menti fel. Fõigazgatói megbízás legfeljebb 5 éves határozott idõtartamra is adható. A fõigazgató feletti egyéb munkáltatói jogok gyakorlója a sportszakállamtitkár. A NUSI gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat gazdasági igazgató irányítja. A gazdasági igazgató a NUSI gazdasági vezetõje, gazdálkodási és pénzügyekben a fõigazgató helyettese. A gazdasági igazgatót a fõigazgató javaslata alapján a sportszakállamtitkár elõterjesztésére az önkormányzati miniszter határozatlan idõre bízza meg és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a NUSI fõigazgatója gyakorolja. 8. A foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése A NUSI alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a muzeális feladatokat ellátó jogi személyiségû szervezeti egység alkalmazottai kivételével a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a testnevelés és sport területén történõ végrehajtásáról szóló 325/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet, a muzeális feladatokat ellátó jogi személyiségû szervezeti egység alkalmazottai és vezetõje tekintetében pedig a mûvészeti, a közmûvelõdési és a közgyûjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggõ egyes kérdések rendezésére vonatkozó 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartoznak. Az alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat – a jogi személyiségû szervezeti egységek kivételével – a fõigazgató gyakorolja. 9. Jogelõd szerv neve, székhelye: neve: Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet, székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. neve: Testnevelési Sportmúzeum székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. 10. A NUSI jogi személyiségû szervezeti egységei A NUSI jogi személyiségû szervezeti egységeinek adatait az alapító okirat 1. és 2. számú mellékletei tartalmazzák. A NUSI jogi személyiségû szervezeti egységei: 1. neve: Utánpótlás-nevelési Igazgatóság 2. neve: Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság A NUSI jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történõ bejegyzés napjával lép hatályba. Budapest, 2010. március 1. Varga Zoltán s. k., önkormányzati miniszter

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

715

1. melléklet a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet alapító okiratához Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság mint a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet jogi személyiségû szervezeti egysége Az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben nevesített Utánpótlás-nevelési Igazgatóság jogi személyiségét azáltal nyeri el, hogy azt a Magyar Államkincstár – az irányító Önkormányzati Minisztérium kérelmére – nyilvántartásában a NUSI alapító okiratának külön alszámán bejegyzi.

I. Neve, székhelye, típusa és fontosabb adatai 1. A jogi személyiségû szervezeti egység megnevezése: Utánpótlás-nevelési Igazgatóság Rövidített – az ügyvitel során használt – megnevezése: UPI 2. Székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. 3. Levelezési címe: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. 4. Irányítást ellátó szerv: az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság a NUSI önálló jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egysége, amelyet az Önkormányzati Minisztérium sportszakállamtitkára a NUSI fõigazgatóján keresztül irányít. 5. Mûködési köre: országos

II. Tevékenysége Feladatait a sportról szóló 2004. évi I. törvény, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet, valamint az Önkormányzati Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról szóló 5/2008. (HÉ 39.) ÖM utasítás alapján látja el az alábbi kérdések tekintetében: közremûködés a magyar sport utánpótlás-nevelési koncepciójának kialakításában, a fiatal sportolók általános és sportági felkészítése tudományos vizsgálatának megszervezése, integrálása és végrehajtása, közremûködés a korszerû edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, sportcélú támogatások kezelése, továbbá a NUSI-ra vonatkozó hatályos jogszabályokban, valamint a NUSI Szervezeti és Mûködési Szabályzatában foglalt egyéb feladatok vonatkozásában.

III. Vezetõjének kinevezési rendje Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóságot igazgató vezeti. Az igazgatót – pályáztatást követõen – a fõigazgató javaslata alapján a sportszakállamtitkár elõterjesztésére az önkormányzati miniszter határozatlan idõre bízza meg és menti fel. Az igazgatói megbízás legfeljebb 5 éves határozott idõtartamra is adható. Az igazgató felett az egyéb munkáltatói jogokat a NUSI fõigazgatója gyakorolja.

IV. Munkáltatói jogkör gyakorlása Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság alkalmazottai felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat.

V. Képviseletére jogosult személy Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság képviseletét teljes jogkörrel és felelõsséggel az igazgató látja el, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 102. § (1)–(3) és (5) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel. Képviseleti jogát esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen átruházhatja.

716

BELÜGYI KÖZLÖNY

7. szám

VI. Gazdálkodással kapcsolatos jogok, kötelezettségek, felelõsség Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság részelõirányzatának legkisebb mértékét az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 101. § (1) és (3) bekezdése alapján az irányító szerv határozza meg. A részelõirányzatok feletti kötelezettségvállalást, azzal kapcsolatos felelõsséget az igazgató látja el, illetve viseli. Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság gazdálkodásával összefüggõ szabályokat a NUSI Szervezeti és Mûködési Szabályzata és egyéb belsõ szabályzatai állapítják meg.

VII. Szerv szervezeti felépítése és mûködési rendje Szervezeti és mûködési rendjét a NUSI – az Önkormányzati Minisztérium sportszakállamtitkára javaslatára az önkormányzati miniszter által jóváhagyott – Szervezeti és Mûködési Szabályzata tartalmazza.

2. melléklet a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet alapító okiratához A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság mint a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet jogi személyiségû szervezeti egysége Az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben nevesített Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság jogi személyiségét azáltal nyeri el, hogy azt a Magyar Államkincstár – az irányító Önkormányzati Minisztérium kérelmére – nyilvántartásában a NUSI alapító okiratának külön alszámán bejegyzi.

I. Neve, székhelye, típusa és fontosabb adatai 1. A jogi személyiségû szervezeti egység megnevezése: Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság Rövidített – az ügyvitel során használt – megnevezése: TSI 2. Székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. 3. Levelezési címe: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3. 4. Irányítást ellátó szerv: a Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság a NUSI önálló jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egysége, amelyet az Önkormányzati Minisztérium sportszakállamtitkára a NUSI fõigazgatóján keresztül irányít. 5. Mûködési köre: országos

II. Tevékenysége Feladatait a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet, valamint az Önkormányzati Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról szóló 5/2008. (HÉ 39.) ÖM utasítás alapján látja el az alábbiak tekintetében: a sport és testnevelés területén a hazai és nemzetközi jelentõségû muzeális tárgyi és dokumentációs anyagok felkutatása, gyûjtése, õrzése, védése, rendszerezése, nyilvántartása, tudományos feldolgozása, közlése, a tudományos eredmények kiállítások, tudományos és ismeretterjesztõ elõadások, közlemények és kiadványok útján való hasznosítása, továbbá a NUSI-ra vonatkozó hatályos jogszabályokban, valamint a NUSI Szervezeti és Mûködési Szabályzatában foglalt egyéb feladatok vonatkozásában.

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

717

III. Vezetõjének kinevezési rendje A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóságot igazgató vezeti. Az igazgatót a fõigazgató javaslata alapján a sport szakállamtitkár elõterjesztésére – a kultúráért felelõs miniszter véleményének kikérésével – az önkormányzati miniszter pályázat útján legfeljebb 5 év határozott idõre bízza meg és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a NUSI fõigazgatója gyakorolja.

IV. Munkáltatói jogkör gyakorlása A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság alkalmazottai felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat.

V. Képviseletére jogosult személy A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság képviseletét teljes jogkörrel és felelõsséggel az igazgató látja el, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 102. § (1)–(3) és (5) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel. Képviseleti jogát esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen átruházhatja.

VI. Gazdálkodással kapcsolatos jogok, kötelezettségek, felelõsség A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság részelõirányzatának legkisebb mértékét az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 101. § (1) és (3) bekezdése alapján az irányító szerv határozza meg. A részelõirányzatok feletti kötelezettségvállalást, azzal kapcsolatos felelõsséget az igazgató látja el, illetve viseli. A Testnevelési és Sportmúzeumi Igazgatóság gazdálkodásával összefüggõ szabályokat a NUSI Szervezeti és Mûködési Szabályzata és egyéb belsõ szabályzatai állapítják meg.

VII. Szerv szervezeti felépítése és mûködési rendje Szervezeti és mûködési rendjét a NUSI – az Önkormányzati Minisztérium sportszakállamtitkára javaslatára az önkormányzati miniszter által jóváhagyott – Szervezeti és Mûködési Szabályzata tartalmazza.

718

BELÜGYI KÖZLÖNY

7. szám

A köztársasági elnök 40/2010. (III. 15.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

Minya András tûzoltó ezredesnek, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Központi Gazdasági Osztály vezetõjének, igazgató-helyettesnek a

Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdése j) pontja, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati miniszter elõterjesztésére

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT (katonai tagozat) kitüntetést;

Aubel Ervin Antalnak, a budapesti Kispipa Étterem tulajdonosának, dr. Bálint Annának, a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Békéscsabai Kirendeltsége Felügyeleti és Igazgatási Monitoring Osztálya vezetõjének, Bárdosi Sándor Zoltánnak, a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Zalaegerszegi Kirendeltsége titkárságvezetõjének, Csider Lászlónak, az Önkormányzati Minisztérium Lakásügyi Fõosztálya vezetõjének, dr. Deák Imre Ferencnek, a Danubius Szállodaüzemeltetõ és Szolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatójának, Deák Istvánnak, a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztés Közhasznú Kft. ügyvezetõ igazgatójának, a Bács-Kiskun Megyei Közgyûlés Területfejlesztési Bizottságának szakértõjének, Feiszt György Bélának, a Szombathely Megyei Jogú Város Közgyûlés tagjának, a Vas Megyei Levéltár igazgatóhelyettesének, a Hajnal István Országos Társadalomtörténeti Egyesület alelnökének, a Vasi Volán Zrt. Igazgatótanácsának tagjának, Lengyel Gábornak, az FTC Örökös Bajnokának, a Magyar Kézilabda Szövetség tiszteletbeli elnökségi tagjának, nyugalmazott mesteredzõnek, Major Tamásnénak, a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Pénzügyi Fõosztálya vezetõjének, Pirkhofferné Szarka Ilonának, a Somogyjád–Edde–Alsóbogát Községi Önkormányzatok körjegyzõjének, címzetes fõjegyzõnek, dr. Prágerné dr. Kádár Magdolna Etelkának, a Kunhegyesiek Egészségéért Közalapítvány Kuratóriuma elnökének, háziorvosnak, dr. Prugberger Emilnek, a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzat képviselõjének, a Sárvári Kórház tüdõgyógyász szakorvosának, Réti Csabának, Vámosszabadi Község polgármesterének, Sebeszta Attila Ferencnek, az Angyalföldi Vagyonkezelõ Zrt. vezérigazgatójának, Villám József nyugalmazott gépészmérnöknek a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT (polgári tagozat) kitüntetést;

Bagoly Attila Gábornak, a Pécsi Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala szakmai tanácsadójának, Barna Imrénének, Makó Város Polgármesteri Hivatala nyugalmazott osztályvezetõjének, Csoma Józsefnek, Györe Község polgármesterének, Frankó János Mihálynak, Csabacsûd Nagyközség nyugalmazott polgármesterének, Halász Klárának, a Siófoki Tourinform Iroda vezetõjének, a Tourinform Szövetség tiszteletbeli elnökének, Hatta Józsefnek, Tiszaörs Község polgármesterének, Harazin Istvánnak, Ecser Község polgármesterének, dr. Horváth Zsoltnak, a Kadarkút Város Polgármesteri Hivatala jegyzõjének, a Kadarkút–Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezet vezetõjének, Leposa Istvánnak, a Debreceni Közterület-felügyelet nyugalmazott vezetõjének, Lovas Miklós Pálnak, Lippó Község polgármesterének, Pásztor Józsefnek, a Békés megyei labdarúgó utánpótlás edzõjének, Peremiczkiné Dobos Edinának, Sárospatak Város Polgármesteri Hivatala Mûszaki Iroda nyugalmazott vezetõjének, dr. Piri József Antalnak, Algyõ Nagyközség polgármesterének, Racsmány Gyula Lászlónak, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Vagyonkezelési Osztálya vezetõjének, Simon Péter Pálnak, tiszaújvárosi labdarúgónak, sportszervezõnek, Szabó Józsefnek, az Összefogás Lakásépítõ és Fenntartó Szövetkezet ügyvezetõ igazgatójának, Szecskõ Lászlónénak, Gyöngyösoroszi Községi Önkormányzat nyugalmazott jegyzõjének, dr. Tisza Tibornénak, a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala anyakönyvvezetõjének, dr. Toldi Annamáriának, a Program Centrum Utazásszervezõ Kft. ügyvezetõ igazgatójának, Toma István Balázsnak, Vámosgyörk Község polgármesterének, Vajda Istvánnak, a Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Informatikai Fõosztálya vezetõjének, Varga Miklós Imréné dr.-nak, az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Miskolci Kirendeltsége, Hatósági Osztálya szakmai tanácsadójának, Veiland László Zsoltnak, a Veszprém Megyei Turisztikai Hivatal vezetõjének, a Balatoni Regionális Idegenfor-

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

galmi Bizottság és a Közép-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság tagjának a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT (polgári tagozat)

719

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI BRONZ ÉRDEMKERESZT (katonai tagozat) kitüntetést adományozom.

kitüntetést; Budapest, 2010. március 1. Antal István tûzoltó õrnagynak, a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Hivatásos Tûzoltó Parancsnokság Tûzoltási és Mûszaki Mentési Osztálya vezetõjének, Somogyi László tûzoltó alezredesnek, a Pétfürdõi Hivatásos Önkormányzati Tûzoltó Parancsnokság parancsnokának, Takács Ottó Alajos tûzoltó alezredesnek, a Zalaszentgrót Város Hivatásos Tûzoltó Parancsnokság parancsnokának, Viczián György tûzoltó õrnagynak, a Békéscsabai Hivatásos Önkormányzati Tûzoltó Parancsnokság szolgálatparancsnokának, Vizi Miklós tûzoltó alezredesnek, a Fõvárosi Tûzoltó Parancsnokság Tûzoltási, Mentési és Katasztrófaelhárítási Fõosztálya osztályvezetõjének a

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT (katonai tagozat) kitüntetést; Bakos Gyulának, a Kõbánya-Újhegyi Lakásszövetkezet Igazgatósága elnökének, Fischerné Hegedûs Margit Etelnek, a Berkesd–Ellend–Szilágy Községek Körjegyzõsége igazgatási fõelõadójának, Kótai Erikának, az Önkormányzati Minisztérium Nemzetközi Fõosztálya ügyintézõjének, Lõrincz Ferencnének, Vecsés Város Önkormányzata önkormányzati képviselõjének, dr. Marton Aurél Ödönnek, a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal ügyintézõjének, Szijártó Józsefnének, Magyaratád, Patalom, Orci és Zimány Községi Önkormányzatok Körjegyzõsége ügyintézõjének a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI BRONZ ÉRDEMKERESZT (polgári tagozat) kitüntetést; Farkasné Fazekas Mária polgári védelmi õrnagynak, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Polgári Védelmi Kirendeltsége vezetõjének a

Sólyom László s. k., köztársasági elnök

Ellenjegyzem: Varga Zoltán s. k., önkormányzati miniszter

KEH ügyszám: VIII-1/00636/2010.

A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a Legfelsõbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetõje által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következõ jogegységi határozatot: A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 82. § (1) bekezdésében és 84. § (2) bekezdésében szabályozott bírósági felülvizsgálat iránti nemperes eljárás nem tárgyi illetékmentes. Indokolás I. A Legfelsõbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetõje – a Kollégium 2010. február 22-én megtartott ülésén a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 33. § (2) bekezdése alapján tett javaslatára figyelemmel – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 47. § (2) bekezdése és a Bszi. 29. § (1) bekezdés a) pontja, 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján eljárva jogegységi határozat hozatalát indítványozta a következõ kérdésben: „Illetékmentes-e a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránti nemperes eljárás?”

720

BELÜGYI KÖZLÖNY

Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta, hogy a bíróságok a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránti nemperes eljárást annak ellenére tekintették illetékmentes eljárásnak, és mellõzték a kérelmezõk illeték fizetésére való kötelezését, hogy az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdése ezt a bírósági eljárást az illetékmentes eljárások között nem sorolja fel. Az Itv. 37. § (1) bekezdésében, 57. § (1) bekezdésében, valamint a 33. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján arra a megállapításra jutott, hogy kizárólag a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 20/E. §-ában szabályozott helyi választási iroda vezetõje által összeállított névjegyzékbõl való kihagyás, illetve a névjegyzésbe való felvétel, a névjegyzékbõl való törlés miatti kifogás elbírálásra irányuló bírósági eljárás illetékmentes. Ez a körülmény szükségessé teszi annak vizsgálatát, hogy a Ve. 83. § (7) bekezdése alapján a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránt a megyei (fõvárosi) bíróság, illetve a Legfelsõbb Bíróság elõtt indított nemperes eljárásért az Itv. 42. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott mértékû illetéket kell megfizetni és az eljárásban a kérelmezõt nem illeti meg az Itv. 62. §-a szerinti tárgyi illetékfeljegyzési jog. Az indítványozó kiemelte, hogy a bírói gyakorlat azon az elven alakult ki, hogy a Ve. nem biztosítja a bírósághoz fordulás jogát azoknak a választópolgároknak, akik az illeték megfizetésére jövedelmi, vagyoni helyzetüknél fogva képtelenek, ezáltal alkotmányos alapjoguk nem részesülhet védelemben, mivel a Ve.-nek a bírósági eljárásra adott egy és három napos határidõi nem teszik lehetõvé a személyes költségmentesség biztosításához szükséges eljárás lefolytatását. Ez a gyakorlat azonban olyan alapjogi bíráskodáshoz vezethet, mely kifejezetten sérti az Itv. 57. §-át. II. A Legfõbb Ügyész a jogegységi indítványban foglaltakkal egyet értett, és megállapította, hogy a Ve. kifejezett rendelkezésének hiányában és az Itv. 37. § (1) bekezdése, 56. § (1) bekezdése, 57. § (1) bekezdése h) pontja, valamint a 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránti nemperes eljárás nem illetékmentes és a kérelmezõt a tárgyi illetékfeljegyzési jog sem illeti meg. III. Az Itv. 1. §-a alapján a bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az e törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat kell fizetni. Az Itv. 2. § (5) bekezdése értelmében az Itv.-nek az eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit természetes és jogi személyekre egyaránt alkalmazni kell, kivéve, ha nemzetközi szerzõdés másként rendelkezik.

7. szám

Az Itv. 3. § (4) bekezdése szerint az eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem elõterjesztésekor keletkezik. Az Itv. 4. § (1) bekezdése alapján az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén nem kell illetéket fizetni. Az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén az illetéket a mentes féltõl nem lehet követelni. Fenti rendelkezések alapján egyértelmû, hogy a bírósági eljárásért – fõ szabály szerint – vagy illetéket, vagy külön jogszabályban meghatározott mértékû igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat kell fizetni. Az illetékfizetési kötelezettséget, annak mértékét, fizetésének határidejét, módját, a mentesítési és fizetési könnyítési feltételeket, az illeték visszatérítésének szabályait stb. alapvetõen az Itv. határozza meg. A törvényben biztosított kedvezmény lehet tárgyi vagy személyes illetékmentesség, tárgyi vagy személyes illetékfeljegyzési jog. A teljes személyes illetékmentesség az Itv. 5. § (1) bekezdésben nevesített személyeket illeti meg, egyes esetekben a (2) bekezdés szerinti feltétel teljesülése esetén. Külön törvény is rendelkezhet a személyes illetékmentességrõl [a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 141. § (5) bekezdés]. A tárgyi illetékmentességrõl az Itv. 57. § (1) bekezdése rendelkezik. Számos esetben elõfordul(t), hogy a jogalkotó egyes eljárások tekintetében külön rendelkezett akár a közigazgatási, akár a bírósági eljárás tárgyi illetékmentességérõl [az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 15. § (2) bekezdés, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 16. §, a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 27. § (2) bekezdés, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (7) bekezdés, az egészségbiztosítás hatósági felügyeletérõl szóló 2006. évi CXVI. törvény 11. § (1) bekezdés, a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 5. § (4) bekezdés]. Az illetékfeljegyzési jogot az Itv. 59–62. §-a szabályozza. A fentiekbõl az következik, hogy amennyiben törvény – akár az Itv., akár az adott jogterületet szabályozó külön törvény – kifejezetten, vagy a Pp. és az IM rendelet költségkedvezményre vonatkozó szabálya alapján egyedileg a bíróság nem mentesít az illeték megfizetésének kötelezettsége alól, illetve nem biztosít a fél számára valamely kedvezményt – kivéve, ha ezen kedvezmény biztosítására az eljárás jellege miatt nincs mód – az illeték megfizetésére, akkor a bírósági eljárásért az Itv. szerinti eljárási illetéket kell megfizetni az eljárás megindítása iránti kérelem elõterjesztésekor. Az Itv. szabályozási rendszerét vizsgálva megállapítható, hogy külön fejezetben rendezi a közigazgatási hatósági eljárási (V. fejezet) és a bírósági eljárási (VI. fejezet) illeték szabályait, ezzel mindegyik eljárásra külön-külön határozva meg a mentesítési szabályokat, a kedvezményeket. Ennek a vizsgált kérdés tekintetében azért van jelentõsége,

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

mert bár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 13. § (1) bekezdése kifejezetten kizárja a Ket. alkalmazását a választási eljárásban, az Itv. 33. § (2) bekezdés 1. pontja – hatálybalépése óta – az államigazgatási/közigazgatási hatósági illeték szabályai között rendelkezik arról, hogy az egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetõleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság elõmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárás a választással, valamint a népszavazással kapcsolatos törvényekbõl folyó jogok érvényesítésével, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárás. Ez a törvényi rendelkezés azonban kizárólag a választási bizottság elõtti eljárás(ok) illetékmentességét biztosítja, a bírósági eljárási illeték megfizetése alól nem mentesít, mert e fejezet szabályozási köre arra nem terjed ki. Az Itv. – a teljes személyes illetékmentesség kivételével – a bírósági eljárásban alkalmazható illetékkedvezmények (tárgyi illetékmentesség, mérsékelt illeték, illetékfeljegyzési jog) körét a VI. fejezeten belül szabályozza. Az Itv. 57. § (1) bekezdése tételesen sorolja fel a polgári ügyben illetékmentes eljárásokat, ezek között – h) pont alatt – kizárólag a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárást nevesíti, melybõl az következik, hogy a választási bizottság határozatainak – így a Ve. 82. § (1) bekezdése szerinti határozatok – bírósági felülvizsgálata nem tárgyi illetékmentes az Itv. alapján. Az illetékköteles eljárásban szükséges annak tisztázása is, hogy az illetékfizetési kötelezettségnek mikor kell eleget tenni, mert fõ szabály szerint az illetéket a kérelem elõterjesztésével egyidejûleg kell megfizetni. E kötelezettség nyilvánvalóan nem terheli a teljes személyes illetékmentességben részesülõ felet, és elõzetes illeték lerovási köztelezettség sem áll fenn az illetékfeljegyzési jog esetén. A választási bizottságok határozatainak bírósági felülvizsgálata során a bírósági eljárásra biztosított rendkívül rövid eljárási határidõ a személyes – teljes vagy részleges – költségmentesség, és a személyes illetékfeljegyzési jog engedélyezését az eljárás jellegébõl eredõen kizárja, mivel a kedvezmény biztosításához szükséges kérelem hiánytalan elõterjesztését célzó intézkedések megtétele az eljárás elhúzódását eredményezné. A tárgyi illetékfeljegyzési jog szabályait az Itv. 62. § (1) bekezdése tartalmazza, nevesítve azokat a bírósági eljárásokat, melyekben a felet jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül, az eljárás tárgyánál fogva megilleti e kedvezmény. Az Itv. 62. § (1) bekezdése a)–r) pontokban sorolja fel ezeket az eljárásokat, mely felsorolásban a választási eljárás nem szerepel, így a vizsgált bírósági nemperes eljárásban a kérelmezõt a tárgyi illetékfeljegyzési jog sem illeti meg. A választási eljárásra, a választási bizottságok határozatainak bírósági felülvizsgálatára vonatkozó külön törvény – Ve. – a választási bizottságok határozatának bírósági felülvizsgálatának szabályai között az illetékmentességrõl

721

nem (de egyéb kedvezményrõl sem) rendelkezik, így az Itv.-tõl eltérõ szabályokat nem tartalmaz. Figyelemmel arra, hogy sem az Itv., sem a Ve. nem mentesíti a jogorvoslati kérelmet elõterjesztõt – kivéve az Itv. 5. § (1) bekezdése szerinti személyeket – a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránti nemperes eljárás bírósági eljárási illetékének megfizetése alól, és számára egyéb kedvezményt sem biztosít, az eljárást kezdeményezõ fél illetékmentességben és egyéb kedvezményben – törvény kifejezett rendelkezésének hiányában – nem részesíthetõ. Az ezzel ellentétes gyakorlat törvénysértõ. A választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránti eljárás – a Ve. 82. § (1) bekezdésének, 83. § (7) bekezdésének, 84. § (2) és (10) bekezdésének rendelkezésébõl eredõen – elsõ fokon indult és egyfokú nemperes eljárás, melyben a bírósági rendszerben elfoglalt helyüktõl függetlenül a megyei (fõvárosi) bíróság, és a Legfelsõbb Bíróság is elsõfokú bíróságként három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. Az Itv. 37. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránti illetékköteles nemperes eljárásért az Itv.-ben megállapított illetéket kell fizetni. Ezen illetéknek nem tárgya az olyan bírósági eljárási cselekmény (szolgáltatás), amelyért a 67. §-ban említett módon megállapított díjat kell fizetni [(2) bek.], míg a bíróság által készített iratmásolat illetékére – ha e törvény másként nem rendelkezik – az Itv. melléklete IV. címében foglaltak az irányadók [(3)bek.]. Az Itv. 38. § (1) bekezdése értelmében az illetéket az eljárást kezdeményezõ fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, figyelemmel arra, hogy illetékfeljegyzési jog nem illeti meg. Az illeték összege a tételes illetékkel [Itv.43. §], vagy a pertárgy értékének [Itv.39. §(1)–(2) bek, Pp. 24. § (2) bek.] törvényben meghatározott százalékos részével, vagy a meg nem határozható perértékû perekben az illeték számított alapjának [Itv. 39. § (3) bek.] százalékos mértékével azonos. Az Itv. 43. §-a tételes illetéket nem állapít meg a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránti nemperes eljárásra. A választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránti nemperes eljárásban az Itv. 39. § (1) bekezdése szerinti pertárgyérték nem határozható meg, ezért a megyei (fõvárosi) bíróság elõtt elsõfokon megindult nemperes eljárásban az illeték mértéke – az Itv. 39. § (3) bekezdése b) pont 1. francia bekezdése és az Itv. 42. § (1) bekezdés h) pontja alapján – 7 500 forint. Az Itv. 39. § (3) bekezdés d) pontja nem határozza meg az illeték számított alapját arra a kivételes esetre, amikor a Legfelsõbb Bíróság elsõ fokon indult nemperes eljárásban jár el. A Legfelsõbb Bíróság az Országos Választási Bizottság határozatainak bírósági felülvizsgálata iránti nemperes eljárásban a bírósági rendszerben elfoglalt helyétõl függetlenül elsõfokú bíróságként jár el, eljárásának jellege és terjedelme megegye-

722

BELÜGYI KÖZLÖNY

zik a megyei (fõvárosi) bíróság eljárásával, ezért a Legfelsõbb Bíróság elõtti nemperes eljárásért fizetendõ illeték összegét is az Itv. 39. § (3) bekezdése b) pont 1. francia bekezdése és az Itv. 42. § (1) bekezdés h) pontja alapján kell kiszámítani, annak mértéke 7 500 forint. IV. Az Itv. szabályozásának feltárását követõen a Legfelsõbb Bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy a bíróság az alapjogi bíráskodás keretei között eltekinthet-e az Itv. rendelkezéseinek alkalmazásától annak érdekében, hogy az Alkotmány 70/K. §-ában foglalt bírói út igénybevétele minden esetben biztosítható legyen. Az Alkotmány 70/K. §-a szerint az alapvetõ jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság elõtt érvényesíthetõk. Az Alkotmány az alapvetõ jogok és kötelességek körében szabályozza a választójogot. A 70. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyûlési képviselõk választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. A helyi önkormányzati és az európai parlamenti választásokra vonatkozó szabályokat az Alkotmány 70. §-ának (2)–(4) bekezdése tartalmazza. Az Alkotmány rendelkezéseibõl következõen a választási bizottság határozatának felülvizsgálata során a bíróság a választópolgár felülvizsgálati kérelme alapján alapjoggal összefüggésben keletkezett igényt bírál el. Az Alkotmány 70/K. §-a biztosítja a bírósághoz fordulás jogát az alapjog megsértése esetén. A közhatalmat gyakorló bíróság köteles az alapjogokat tiszteletben tartani. Az alapjogok tiszteletben tartásának azonban alapfeltétele, hogy a jogalkotó szervek gondoskodjanak az érvényesülésükhöz szükséges jogszabályok megalkotásáról. Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott az alapjogok bírósági úton történõ érvényesítésével. A 46/1994. (X. 21.) AB határozatban arra mutatott rá, hogy az Alkotmány 70/K. §-a alapjogsérelmek esetére bírósági hatáskört megállapító szabálya nem jelenti azt, hogy minden, állampolgári kötelesség teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntés elleni kifogás közvetlenül a 70/K. § alapján bíróság elõtt érvényesíthetõ, függetlenül attól, hogy az adott esetre vannak-e külön eljárási rendelkezések, és annak melyek az alkotmányos korlátai. (ABH 1990., 145, 147.) Az Alkotmánybíróság a 236/E/2000. AB határozatában elutasította azt a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt, amely kifogásolta, hogy az Országgyûlés nem alkotta meg az Alkotmány 70/K. §-án alapuló bírósági eljárás részletes szabályait, mert megítélése szerint az alapjogok megsértése miatt keletkezett igények elbírálásával kapcsolatos, az Alkotmány 70/K. §-a szerinti általános bírói útra vonatkozó

7. szám

jogalkotási kötelezettségnek az állam az eljárási törvények megalkotásával eleget tett. Az Alkotmány 70/K. §-ából nem vezethetõ le olyan speciális eljárási szabályok megalkotására vonatkozó kötelezettség, mint amelyeket az indítványozó hiányolt. (ABH 2007, 1255, 1256.) Az Alkotmánybíróság határozatai alapján megállapítható, hogy a választójoggal összefüggõ alapjogi jellegû ítélkezés során is az eljárásokat szabályozó törvényeket kell a bíróságoknak alkalmazni, illetve azokat mindenképpen alkalmazniuk kell. Az országgyûlési képviselõ-választások feletti bíráskodásról szóló korábbi törvények biztosították a bírósági eljárás illetékmentességét (1899. évi XV. törvénycikk 177. §, 1925. évi XXVI. törvénycikk 117. §, 1938. évi XIX. törvénycikk 142. §). A Ve. 82–84. §-ai rendelkeznek a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálatáról, azonban ezek a szabályok az eljárási költség – köztük az illeték – megállapításának és viselésének kérdéseit nem szabályozzák. A Ve. 84. § (2) bekezdése alapján a bíróság nemperes eljárásban hoz határozatot, ezért a választási eljárás sajátosságainak megfelelõen alkalmazza a Pp. szabályait, illetve az illetékkiszabás kérdésében az Itv. rendelkezéseit. A bíróságnak normakontroll hatásköre nincs, köteles az elõtte fekvõ ügyet az arra vonatkozó jogszabályok alkalmazásával eldönteni. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. § (1) bekezdése alapján arra van lehetõség, hogy a bíró az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezze, ha az elõtte folyamatban lévõ ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelynek alkotmányellenességét észleli. Konkrét választási ügyben az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése ugyanakkor nem csupán a Ve.-ben foglalt egy-három napos határidõk betartását hiúsítaná meg, hanem ellehetetlenítené a választási bíráskodás céljának és feladatának megvalósítását is. Mindezek alapján a Legfelsõbb Bíróság a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránti nemperes eljárásban az illetékmentesség biztosítását törvényhozási úton tartja megvalósíthatónak, amelyre az elmúlt években – a többszöri figyelemfelhívás ellenére – nem került sor. V. Mindezekre figyelemmel a jogegységi tanács – a Bszi. 29. § (1) bekezdés a) pontja és 32. § (4) bekezdése értelmében – a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott. Budapest, 2010. március 8. Dr. Kozma György s. k., a jogegységi tanács elnöke

Dr. Tóth Kincsõ s. k.,

Dr. Kaszainé

elõadó bíró

dr. Mezey Katalin s. k., bíró

Bauer Jánosné dr. s. k., bíró

Dr. Buzinkay Zoltán s. k., bíró

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

IV. rész Turisztika 2010. február 1. és 2010. február 28. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által engedélyezett és nyilvántartásába bejegyzett utazási vállalkozások Brest Consulting Kft. 1161 Budapest, Rákosi út 110. Tel.: 402-0063 Fax: 402-0064 U-001117 Bejegyzés: 2010. 02. 25.

Europe-Reference Kft. 5600 Békéscsaba, Szív u. 12. Tel.: (66) 447-766 Fax: (66) 444-007 U-001115 Bejegyzés: 2010. 02. 25.

EXPRESS Plussz Utazásszervezõ és Közvetítõ Kft. 1071 Budapest, Lövölde tér 7. Tel.: 413-1038 Fax: 413-1039 U-001112 Bejegyzés: 2010. 02. 02.

JAKAB REISEN Utazási Iroda Kft. 9400 Sopron, Mátyás király u. 7. Tel.: (99) 312-024 Fax: (99) 312-024 U-001116 Bejegyzés: 2010. 02. 25.

Kanizsa Travel Utazásközvetítõ Kft. 8800 Nagykanizsa, Honvéd u. 35. Tel.: (93) 313-965 Fax: (93) 313-965 U-001119 Bejegyzés: 2010. 02. 26.

LEAD TRAVEL Idegenforgalmi Kft. 2040 Budaörs, Õszibarack u. 23. Tel.: (30) 285-1176 Fax: (23) 500-476 U-001120 Bejegyzés: 2010. 02. 26.

723

Paradicsom Travel Kft. 2330 Dunaharaszti, Dózsa György út 49. Tel.: (24) 490-999 Fax: (24) 490-999 U-001118 Bejegyzés: 2010. 02. 25.

Szivárvány-Szieszta Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1115 Budapest, Bártfai u. 44. Tel.: 463-0295 Fax: 463-0295 U-001113 Bejegyzés: 2010. 02. 09.

TRINIDAD Utazásszervezõ Kft. 3529 Miskolc, Testvérvárások útja 20. VIII. em. 2. Tel.: (46) 743-948 Fax: (46) 743-948 U-001114 Bejegyzés: 2010. 02. 11.

2010. február 1. és 2010. február 28. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából kérelemre törölt engedélyek BECK TOURS & PLAN Utazási és Kereskedelmi Kft. 1054 Budapest, Báthory u. 20. Tel.: (96) 522-827 Fax: (96) 522-824 U-000795 Törlés: 2010. 01. 28mn.

Jakab Busreisen Utazási Iroda Kft. 9400 Sopron, Mátyás király u. 7. Tel.: (99) 523-610 Fax: (99) 311-395 U-000083 Bejegyzés: 2010. 02. 22.

„LEAD PR” Kommunikációs és Utazási Iroda Kft. 2040 Budaörs, Õszibarack u. 23. Tel.: (23) 416-070 Fax: (23) 416-070 R-01999/2000. Törlés: 2010. 02. 25.

LOMA Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. 1112 Budapest, Cseresznye u. 24. Tel.: 249-2450

724

BELÜGYI KÖZLÖNY

Fax: 249-2450 U-000133 Bejegyzés: 2010. 02. 12. Start Utazás Kft. 1025 Budapest, Verecke 138. Tel.: 317-3600 Fax: 317-3904 U-000312 Törlés: 2010. 02. 25. TRAVEL PARTNER Utazási Szolgáltató Kft. 2100 Gödöllõ, Szent János u. 34. Tel.: (28) 430-155 Fax: (28) 430-155 U-000946 Törlés: 2010. 02. 11.

VIOLA TOURS Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. 1095 Budapest, Mester u. 48–52. fsz. 1. Tel.: 707-4111 Fax: 707-4111 U-000911 Törlés: 2010. 02. 11.

2010. február 1. és 2010. február 28. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából jogerõre emelkedett hivatalból visszavont engedélyek Red Treff Légi és Utazási Szolgáltató Kft. 4025 Debrecen, Piac u. 39. Tel: (52) 448-340 Fax: (52) 448-340 R-01109/1999.

7. szám

Törlés: 2010. 01. 28. Jogerõs: 2010. 02. 18

Saphire Travel Idegenforgalmi, Rendezvényszervezõ és Kereskedelemfejlesztõ Kft. 1201 Budapest, Wesselényi u. 114. Tel: 323-1746 Fax: 323-1749 U-000258 Törlés: 2010. 01. 14. Jogerõs: 2010. 02. 04.

SOMA TOURS Bt. (megváltozott neve: Borostyán és Társa Bt.) 1043 Budapest, Munkásotthon u. 18. (8073 Csákberény, Petõfi Sándor u. 25.) Tel: 370-0712 Fax: 370-0712 R-00739 Törlés: 2010. 01. 18. Jogerõs: 2010. 02. 15.

2010. február 1. és 2010. február 28. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába az utazási vállalkozó tevékenységének utazásszervezõire történõ módosítás bejegyzése Sun & Fun Holidays Kft. 1067 Budapest, Teréz krt. 46. I. em. 1. Tel: 411-1515 Fax: 312-4444 U-001050 Változás bejegyzés: 2010. 02. 25.

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette dr. Oros Paulina fordításában Marta Sgubin

Jacqueline Kennedy szakácsnõje voltam címû könyvét A szerzõ huszonöt év alatt szinte tagjává vált a Kennedy családnak, akik leginkább mégis a fõzõtudományát becsülték. Ez a könyv a legemlékezetesebb eseményeken feltálalt fogások receptjeivel lepi meg az olvasót, miközben kedves történetei rendhagyó memoárként a család mindennapjaiba is betekintést adnak, kellemes kikapcsolódást kínálva mindenkinek, aki érdeklõdik hírességek élete és szokásai iránt. A kötet 224 oldal terjedelmû, ára 4200 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

Marta Sgubin

Jacqueline Kennedy szakácsnõje voltam címû, 224 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 4200 forint áfával) ......... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................................... Utca, házszám: ....................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ....................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

725

726

BELÜGYI KÖZLÖNY

7. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette A magyar jogtudomány klasszikusai sorozatában

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû kötetét Az Elemi magyar közjog – amely az elsõ magyar nyelvû közjogi összegzés – 1846-ban látott napvilágot. Két részre tagolódik: Magyarország polgári alkotmányára és közigazgatására, s ezen belül a 104 paragrafusra tagozódó institúciók világos szerkezetben, kifejezõ fogalmakkal jelenítik meg az intézményrendszert. Azért is becses értékû e szintézis, mert a klasszikusan átmeneti, polgári átalakulás elõtti monarchiát mutatja be a szerzõ, Beöthy Zsigmond (1819–1896), aki kezdetben közigazgatási pályán tevékenykedett, majd pályafutását 1883-ban, nyugállományba vonulásakor királyi táblai tanácselnökként fejezte be. Szakirodalmi munkásságáért számos kitüntetésben részesült. E közjogi kuriózumot a magyar jogtörténet, jogi kultúra iránt érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk. A kötet 142 oldal terjedelmû, ára 3150 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti

Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû, 142 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3150 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................................................... Utca, házszám: ....................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lapés Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

7. szám

BELÜGYI KÖZLÖNY

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE címû kiadványát A könyv a büntetõhatalom gyakorlását abból a szempontból vizsgálja, hogy a bíróság és az ügyészség függetlensége és számonkérhetõsége hogyan befolyásolja az igazságszolgáltatás tevékenységét. Az író három, egymással szorosan összefüggõ témakört dolgoz fel. Az elsõ a bírói függetlenség és számonkérhetõség kérdése, valamint ezek szervezeti biztosítékai. A második témakör az ügyészség szerepét és alkotmányos státuszát érinti. A harmadik a büntetõeljárási törvény elkészültének folyamatát rekonstruálja abból a szemszögbõl, hogy miként befolyásolta a bírói és ügyészi szervezet a kodifikációt. Hack Péter ebben a kötetben azt szeretné bizonyítani, hogy a jogalkotó által megfogalmazott eljárási szabályok, illetve az igazságszolgáltatás szervezeteit szabályozó joganyag csak részben határozzák meg azt, hogy a büntetõ igazságszolgáltatás hogyan zajlik. Annak megértéséhez, hogy mi hogyan mûködik ezen a rendszeren belül, tisztában kell lennünk azokkal a szervezeti érdekekkel is, amelyek az eljárás egyes szereplõinek szerepfelfogását, döntéseinek hátterét meghatározzák. Ez a megközelítés indokolja, hogy a szerzõ mûvében azon tényezõk elemzésére koncentráljon, amelyek akadályozzák, hogy ezek a szervezetek optimálisan teljesítsék feladatukat. A kötet 382 oldal terjedelmû, ára 4830 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE címû, 382 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 4830 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ................................................................................ Utca, házszám: ....................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

727

728

BELÜGYI KÖZLÖNY

7. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

Bárd Károly

Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában A tisztességes eljárás büntetõügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés címû könyvét A tisztességes eljárás elméleti kérdései és gyakorlati érvényesülése iránt érdeklõdõk elõtt – eddig megjelent kötetei révén – már jól ismert szerzõ a könyv borítóján ekképpen ajánlja az olvasók figyelmébe tanulmányát: „A könyv írásának kezdetén elsõsorban az foglalkoztatott, hogy mennyiben járulhat hozzá a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság az európai államok igazságszolgáltatási rendszereinek közelítéséhez. A vizsgálat során aztán olyan alapvetõ kérdésekkel szembesültem, mint az igazságszolgáltatás szerepe a demokráciában, a tisztességes eljáráshoz való jog helye az alapjogok rendszerében vagy a jogokról való lemondás és annak korlátai. Elsõsorban a strasbourgi esetjog alapján elemzem a tisztességes eljárás azon elemeit, amelyek értelmezésében mind a mai napig bizonytalanság észlelhetõ a magyar joggyakorlatban: mit kíván a bírói pártatlanság, hogyan teremthetõ meg az összhang a véleménynyilvánítás szabadsága és a bíróságok tekintélyének megõrzése iránti érdek között, mi legyen a törvénysértõen megszerzett bizonyítékok sorsa, meddig terjed a hallgatás joga? Nos, ezekrõl a kérdésekrõl szól a könyv. Meg sok minden másról…..” A kötet 320 oldal terjedelmû, ára 7938 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Bárd Károly Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában címû, 320 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 7938 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................................................... Utca, házszám: ....................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre.

9 770865 515025

10007

Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

Szerkeszti az Önkormányzati Minisztérium Szerkesztõbizottsága, 1903 Budapest, József A. u. 2–4. Telefon: 441-1175, fax: 441-1708, e-mail: [email protected] Szerkesztésért felelõs: dr. Horváth István. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241-es mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány utca és a Nyár utca sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275). 2010. évi éves elõfizetési díj: 45 612 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 22 806 Ft áfával. Egy példány ára: 2040 Ft áfával.

HU ISSN 0865–5154 10.1081 – Nyomta a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.