Az Európai Unió Hivatalos Lapja AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA

03/14. kötet

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

71

31992L0119

1993.3.15.

L 62/69

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA A TANÁCS 92/119/EGK IRÁNYELVE (1992. december 17.) az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára (1), tekintettel az Európai Parlament véleményére (2), tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (3), mivel az élőállat szerepel a Szerződés II. mellékletében; mivel a mezőgazdasággal foglalkozó népesség számára az élőállatok értékesítése fontos bevételi forrást jelent; mivel járványkitörés esetére meg kell állapítani a végrehajtandó közösségi szintű ellenőrző intézkedéseket a gazdálkodási ágazat ésszerű fejlődésének biztosítása, valamint az állatok egészségének Közösségen belüli védelméhez való hozzájárulás érdekében; mivel egy betegség kitörése rövid idő alatt járványos méreteket ölthet, amely komolyan veszélyeztetheti az állattenyésztés jövedelmezőségét a mortalitás és az állományban keletkező zavar miatt; mivel a betegség megjelenésének gyanúja esetén gyors ellenőrző intézkedéseket kell végrehajtani annak érdekében, hogy a betegség tényleges megállapításakor azonnali és hatékony lépéseket lehessen tenni; mivel a végrehajtandó intézkedések lehetővé kell tegyék a betegség terjedésének megelőzését, különösen a fertőzés terjesztésére alkalmas állatok és termékek mozgásának gondos ellenőrzése által; mivel a Közösségben a betegségek megelőzése rendes körülmények között vakcinamentes politika alapján történik; mivel azonban rendelkezni kell a vakcinázásról arra esetre, ha ezt valamely súlyos helyzet megköveteli;

mivel az I. mellékletben felsorolt betegségek kitörése esetén az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozat (4) 3. cikkét kell alkalmazni; mivel e betegségek ellenőrzését célzó közös intézkedések az egységes állat-egészségügyi szabályok fenntartásának alapját képezik; mivel minden egyes betegség, illetve elsőként a sertések hólyagos betegsége esetében, különös rendelkezéseket kell megállapítani,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk Ez az irányelv az I. mellékletben felsorolt betegségek kitörése esetén alkalmazandó általános közösségi ellenőrző intézkedéseket határozza meg.

2. cikk Ezen irányelv alkalmazásában: 1. gazdaság: valamely tagállam területén található (mezőgazdasági vagy más természetű) létesítmény, ahol állatokat tartanak vagy tenyésztenek; 2. állat: a kérdéses betegség által közvetlenül érintett fajba tartozó háziállat, illetve a fertőzés hordozójaként vagy rezervoárjaként a betegség terjesztéséhez valószínűleg hozzájáruló, vadon élő gerinces állat;

mivel a vakcinázott állatok felismerhetőségének biztosítása céljából azonosítani kell ezeket az állatokat; mivel a szükséges garanciák nyújtása érdekében a vakcina potenciálját a Közösség által kijelölt referencialaboratóriumnak kell jóváhagyni;

3. kórokozó-átvivő: bármely vadon élő gerinces vagy gerinctelen állat, amely – mechanikai vagy biológiai úton – átadhatja vagy terjesztheti a kérdéses betegség kórokozóját;

mivel a betegség terjedésének megelőzése érdekében elengedhetetlen a mélyreható járványügyi nyomozás; mivel erre a célra a tagállamoknak különleges egységeket kell létrehozni;

4. tulajdonos vagy állattartó: az állatok tulajdonjogával rendelkező, vagy a szóban forgó állatok tartásával – anyagi ellenszolgáltatás fejében vagy a nélkül – megbízott, természetes vagy jogi személy, vagy személyek;

mivel az ellenőrzési rendszer hatékonyságának biztosítása céljából a betegségek kórjelzését össze kell hangolni, és a kórjelzés megállapítását felelős laboratóriumok irányításával kell elvégezni, amelyek koordinálását a Közösség által kijelölt referencialaboratórium végezheti el; (1) HL C 148., 1991.6.7., 12. o. (2) HL C 280., 1992.4.28., 124. o. (3) HL C 339., 1991.12.31., 12. o.

5. lappangási időszak: az az időszak, amely a betegség kórokozójának való kitettség és a klinikai tünetek megjelenése között eltelhet. A kérdéses betegségek esetében ez az időtartam azonos az I. mellékletben feltüntetett időtartammal; (4) HL L 224., 1990.8.18., 19. o. A 91/133/EGK határozattal (HL L 66. szám, 1991.3.13., 18. o.) módosított határozat.

72


HU

6. a fertőzés megállapítása: az illetékes hatóságok laboratóriumi eredményekre alapozott nyilatkozata az I. mellékletben felsorolt betegségek valamelyikének jelenlétéről; járvány esetén az illetékes hatóságok klinikai illetve járványtani eredmények alapján is megállapíthatják a betegség jelenlétét; 7. illetékes hatóság: valamely tagállam központi hatósága, amely felelős az állat-egészségügyi ellenőrzések végrehajtásáért, vagy bármely olyan állat-egészségügyi hatóság, amelyet a központi hatóság ilyen hatáskörrel ruházott fel; 8. hatósági állatorvos: az illetékes hatóság által kijelölt állatorvos.

3. cikk A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok részére kötelezően és azonnal bejelentsék az I. mellékletben említett betegségek bármelyike jelenlétének gyanúját.

4. cikk (1) Ha a gazdaságban lévő állattal kapcsolatban felmerül az I. mellékletben felsorolt betegségek valamelyikével való fertőzöttségének vagy kontaminációjának gyanúja, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hatósági állatorvos azonnal megindítsa a hivatalos vizsgálatot annak érdekében, hogy a kérdéses betegség jelenlétét megállapítsa vagy kizárja, és különösen, hogy a laboratóriumi vizsgálathoz mintákat vegyen vagy vetessen. Ebből a célból a kérdéses állatok a laboratóriumokba szállíthatók az illetékes hatóság felügyelete mellett, amely a betegség terjesztésének megelőzése érdekében megteszi a megfelelő lépéseket. (2) Amint a betegség gyanúját bejelentették, az illetékes hatóság a gazdaságot hatósági megfigyelés alá helyezi, és megköveteli különösen a következőket:

03/14. kötet

– a hús vagy állathulla, állati takarmány, eszközök, hulladékok, ürülék, alom, trágya, vagy bármi egyéb, ami a kérdéses betegség terjesztésére alkalmas e) mindenféle mozgása az illetékes hatóság engedélye alapján történhet, amely megállapítja a betegség terjedése kockázatának megelőzését szolgáló feltételeket; az épületek vagy a fogékony fajokba tartozó állatok tartására szolgáló helyek, valamint gazdaság be- és kijáratainál fertőtlenítő eszközöket kell felszerelni; f) járványügyi nyomozást végezzenek a 8. cikknek megfelelően.

(3) A (2) bekezdésben előírt rendelkezések hatálybalépéséig a betegségre gyanús állatok tulajdonosa vagy tartója minden megfelelő intézkedést megtesz a (2) bekezdés betartásának biztosítására, annak f) pontja kivételével.

(4) Az illetékes hatóság a (2) bekezdés rendelkezéseit más gazdaságokra is alkalmazhatja, amennyiben elhelyezkedésük, szerkezetük vagy a betegségre gyanús gazdaságokkal való kapcsolatuk miatt felmerül a kontamináció lehetősége.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedéseket nem vonják vissza, amíg a betegség jelenlétének gyanúját a hatósági állatorvos hivatalosan ki nem zárja.

5. cikk

(1) Amennyiben az I. mellékletben felsorolt betegségek egyikének jelenlétét valamely gazdaság területén hivatalosan megállapították, a tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikk (2) bekezdése szerinti intézkedéseken túl az illetékes hatóság előírja a következő intézkedések alkalmazását:

a) olyan nyilvántartást készítsenek a gazdaságban található, összes fogékony állatfaj egyedéről, amely minden egyes kategória egyedére vonatkozóan megadja, hogy mennyi állat hullott el, mennyi fertőzött és mennyi van fertőzésnek vagy kontaminációnak kitéve; a nyilvántartást folyamatosan frissíteni kell a kérdéses időszak alatt született vagy elhullott állatokra vonatkozó információval; a nyilvántartás adatait naprakészen kell tartani és kérésre be kell mutatni, és a nyilvántartás minden látogatás alkalmával ellenőrizhető;

a) a gazdaság területén található összes, fogékony fajba tartozó állatot a helyszínen haladéktalanul le kell ölni. Az elhullott vagy leölt állatokat a helyszínen el kell égetni vagy el kell földelni, ha ez lehetséges, vagy pedig a hullafeldolgozó üzemben kell megsemmisíteni. Ezeket a műveleteket úgy kell elvégezni, hogy minimális legyen a kockázat, hogy a betegség kórokozója tovább terjed;

b) a gazdaságban lévő fogékony fajba tartozó összes állatot a saját tartási helyén vagy egyéb olyan helyen tartsanak, ahol el lehet különíteni őket, ha szükséges, figyelembe véve a kórokozó-átvivők lehetséges szerepét;

b) az esetleg kontaminálódott anyagokat, illetve hulladékokat, például a takarmányt, almot, trágyát vagy hígtrágyát meg kell semmisíteni vagy megfelelően kezelni kell. Ennek a – hatósági állatorvos utasításainak megfelelően elvégzett – kezelésnek biztosítania kell a betegség kórokozóinak vagy a kórokozó átvivőinek megsemmisítését;

c) a gazdaságba fogékony állatfajba tartozó állat ne kerüljön be, és onnan ne kerüljön ki; d) – a gazdaságba belépő vagy onnan kilépő személyek, a betegségre nem fogékony fajba tartozó állatok, valamint járművek,

c) az a) és b) pontban felsorolt műveletek elvégzését követően a fogékony fajokba tartozó állatok elhelyezésére szolgáló épületeket, azok környékét, a szállításra használt járműveket és minden esetleg kontaminálódott felszerelést a 16. cikknek megfelelően kell megtisztítani és fertőtleníteni;

03/14. kötet


HU

d) járványügyi nyomozást kell végezni a 8. cikknek megfelelően. (2) (1) bekezdés a) és b) pontjában említett hullákat vagy hulladékokat elég mélyen kell elföldelni ahhoz, hogy azokat a húsevő állatok ne áshassák ki, valamint az elföldelésnek megfelelő területen kell történnie, hogy elkerüljék a talajvíz szennyezését vagy a környezeti problémákat. (3) Az illetékes hatóság a (1) bekezdésben előírt intézkedéseket más szomszédos gazdaságokra is kiterjesztheti, amenynyiben elhelyezkedésük, szerkezetük vagy azon gazdaságokkal való kapcsolatuk miatt, ahol a betegség jelenlétét megállapították, felmerül a fertőzés gyanúja. (4) A 16. cikknek megfelelően elvégzett tisztítási és fertőtlenítési műveleteknek a hatósági állatorvos általi kielégítő vizsgálatát követően a gazdaság újratelepítését az illetékes hatóság engedélyezi.

6. cikk Vadon élő állatok fertőzése vagy a fertőzöttség gyanúja esetében a tagállamok biztosítják a megfelelő intézkedések végrehajtását. A végrehajtott intézkedésekről a 68/361/EGK határozattal (1) létrehozott Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

7. cikk (1) A két vagy több különálló termelési egységből álló gazdaság esetében az illetékes hatóságnak jogában áll az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérni a fertőzött gazdaság területén található egészséges termelési egység vonatkozásában, feltéve hogy a hatósági állatorvos megerősítette, hogy az említett termelési egységek szerkezete, mérete, valamint az ott végrehajtott műveletek teljesen különállóak az állatok elhelyezése, tartása, a személyzet, a felszerelés és a takarmányozás vonatkozásában, ezáltal megelőzik a kórokozó átterjedését az egyik egységről a másikra. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a 88/397/EGK bizottsági határozatban (2) megállapított szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni. A betegség sajátos természetének figyelembevétele céljából a kérdéses betegségek esetében ezeket a szabályokat a 25. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően lehet módosítani.

8. cikk (1)

A járványügyi nyomozás a következőkre terjed ki:

a) az időtartam, amely alatt a betegség – bejelentése vagy gyanúja előtt – feltehetőleg a gazdaság területén létezett; (1) HL L 255., 1968.10.18., 23. o. (2) A Bizottság 1988. július 12-i határozata a tagállamok által a 85/511/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének alkalmazásában megállapított szabályok koordinálásáról (HL L 189., 1988.7.20., 25. o.).

73

b) a gazdaság területén észlelt betegség lehetséges származási helye, illetve egyéb olyan gazdaságok azonosítása, ahol a fogékony fajba tartozó állatok megfertőződhettek vagy kontaminálódhattak; c) azon személyek, állatok, hullák, járművek, felszerelések vagy más anyagok mozgása, amelyek a betegség kórokozóját a kérdéses gazdaság területére behozhatták, illetve onnan kivihették; d) a kórokozó-átvivők jelenléte és eloszlása, ha helyénvaló. (2) A betegség lehető leggyorsabb felszámolásának biztosításához szükséges intézkedések teljes összehangolása, valamint a járványügyi nyomozás elvégzése céljából válságkezelő egységet kell létrehozni. A nemzeti válságkezelő egységeket, valamint a közösségi válságkezelő egységekről szóló általános szabályokat a Tanács – a Bizottság minősített többséggel elfogadott javaslata alapján – állapítja meg.

9. cikk (1) Amennyiben a hatósági állatorvos megállapítja, vagy a megerősített adatok alapján úgy véli, hogy a betegség személyek, állatok, járművek mozgása következtében, illetve bármilyen más módon a 4. cikkben említett gazdaság területére más gazdaságokból, vagy az előbbiből más gazdaságok területére juthatott, az említett gazdaságokat a 4. cikk értelmében hatósági megfigyelés alá kell helyezni; ez a megfigyelés addig tart, amíg a gazdaságban a betegség gyanúját hivatalosan ki nem zárják. (2) Amennyiben a hatósági állatorvos megállapítja, vagy a megerősített adatok alapján úgy véli, hogy a betegség a személyek, állatok, járművek mozgása következtében, illetve bármilyen más módon a 5. cikkben említett gazdaság területére más gazdaságokból, vagy az előbbiből más gazdaságok területére juthatott, az említett gazdaságokat a 4. cikk értelmében hatósági megfigyelés alá kell helyezni; ez a megfigyelés addig tart, amíg a gazdaságban a betegség gyanúját hivatalosan ki nem zárják. (3) Amennyiben valamely gazdaságra a (2) bekezdés rendelkezései vonatkoznak, az illetékes hatóság a gazdaság területén a 4. cikk rendelkezéseit legalább az egyes betegségekre vonatkozó leghosszabb lappangási időszak tartamára érvényben tartja attól a naptól számítva, amelyet a 8. cikk szerint elvégzett járványügyi nyomozás alapján a fertőzés bekerülésének valószínű időpontjaként megállapítottak. (4) Ha a körülmények megengedik, az illetékes hatóság az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit a gazdaság valamely részére és az ott tartott állatokra, illetve kizárólag a fogékony fajokba tartozó állatokra korlátozhatja, feltéve hogy a gazdaság képes eleget tenni a 7. cikkben megállapított feltételeknek.

74


HU

10. cikk (1) A kérdéses betegségek egyike kórjelzésének hivatalos megerősítését követően a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság a fertőzött gazdaság körül legalább 3 kilométer sugarú védőkörzetet határozzon meg, amelyet legalább 10 kilométer sugarú megfigyelési körzet vesz körül. A körzetek meghatározása során figyelembe kell venni a kérdéses betegségre vonatkozó földrajzi, közigazgatási, ökológiai és járványügyi tényezőket, valamint a megfigyelési lehetőségeket. (2) Amennyiben a körzetek több tagállamhoz tartozó területet foglalnak magukba, az érintett tagállamok illetékes hatóságai együttműködnek az (1) bekezdésben említett körzetek kijelölésében. Azonban, ha szükséges, a védőkörzetet és a megfigyelési körzetet a 26. cikkben előírt eljárásnak megfelelően kell megállapítani. (3) Valamely tagállam megfelelően indokolt kérésére vagy a Bizottság saját kezdeményezésére, a 26. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően lehet dönteni a körzetek (1) bekezdésben megállapított határainak (különösen szükség szerinti szűkítése vagy bővítése), illetve a korlátozó intézkedések időtartamának módosításáról, figyelembe véve: – azok földrajzi helyzetét és az ökológiai tényezőket, – a meteorológiai feltételeket,

03/14. kötet

d) a fogékony fajokba tartozó állatoknak annak a gazdaságnak a területén kell maradni, ahol tartják őket, kivéve ha kényszervágás céljából, hivatalos felügyelet mellett közvetlenül az abban a körzetben lévő vágóhídra, vagy – ha az illető körzetben nincs állat-egészségügyi felügyelet alatt álló vágóhíd – az illetékes hatóság által kijelölt megfigyelési körzetben található vágóhídra szállítják őket. Az illetékes hatóság kizárólag azután engedélyezheti az ilyen szállításokat, miután a hatósági állatorvos elvégezte minden, a gazdaság területén található fogékony fajokba tartozó állat vizsgálatát, és megerősítette, hogy egyetlen állat sem fertőzöttségre gyanús. A vágóhídért felelős illetékes hatóságot értesítik az állatok odaszállításának tervéről. (2) A védőkörzeten belül alkalmazott intézkedések hatályban maradnak a fertőzött gazdaságokban tartott állatoknak az 5. cikknek megfelelően történő ártalmatlanítását, és a 16. cikknek megfelelően történő tisztítási és fertőtlenítési műveleteket követő, legalább az egyes betegségekre vonatkozó leghosszabb lappangási időszakra. Azonban, ha a betegséget valamely rovar kórokozó-átvivő terjeszti, az illetékes hatóság rögzítheti az intézkedések időtartamát, és rendelkezhet a jelzőállatok esetleges alkalmazásáról. A tagállamok az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében haladéktalanul értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot a végrehajtott intézkedésekről. Az első albekezdésben említett időszak lejárta után a védőkörzetre is a megfigyelési körzetre alkalmazott szabályokat kell alkalmazni.

– a kórokozó-átvivők jelenlétét, eloszlását és típusát, – a 8. cikk értelmében elvégzett járványügyi nyomozás eredményeit,

12. cikk

– a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit, – a ténylegesen alkalmazott ellenőrző intézkedéseket.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelési körzetben a következő intézkedéseket alkalmazzák: a) valamennyi olyan gazdaság azonosítása, ahol fogékony fajokba tartozó állatokat tartanak;

11. cikk (1) A tagállamok biztosítják, hogy a védőkörzetben a következő intézkedéseket alkalmazzák: a) a körzetben található valamennyi olyan gazdaság azonosítása, amelyben a fogékony fajokba tartozó állatokat tartanak; b) a fogékony fajokba tartozó állatokat tartó gazdaságok időszakos látogatása, az állatok klinikai vizsgálatának elvégzése, amely szükség esetén a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges mintavételt is magába foglalja; a látogatásokról és az eredményekről feljegyzéseket kell készíteni, a látogatások gyakoriságának arányosnak kell lenni a legveszélyeztetettebb gazdaságokban előforduló járvány súlyosságával; c) a fogékony fajokba tartozó állatok köz- vagy magánutakon való mozgásának és szállításának tilalma, kivéve a gazdasághoz tartozó utakat; az állatok kirakodás vagy megállás nélküli közúti vagy vasúti szállítása esetében azonban az illetékes hatóság engedélyezheti az említett tilalomtól való eltérést;

b) a fogékony fajokba tartozó állatok közutakon való mozgásának tilalma, kivéve a legelőre vagy a tartásukra szolgáló épületekbe való terelésüket; azonban az állatok kirakodás vagy megállás nélküli közúti vagy vasúti szállítása esetében az illetékes hatóság engedélyezheti az említett tilalomtól való eltérést; c) a fogékony fajokba tartozó állatoknak a megfigyelési körzeten belüli szállítását az illetékes hatóság engedélyezi; d) a fogékony fajokba tartozó állatoknak az utolsó feljegyzett eset előfordulásától számított leghosszabb lappangási időszak tartamára a megfigyelési körzeten belül kell maradni. Ezt követően az állatokat hivatalos felügyelet mellett egyenesen az illetékes hatóság által kényszervágásra kijelölt vágóhídra szállíthatják. Az illetékes hatóság kizárólag azután engedélyezheti az ilyen szállításokat, miután a hatósági állatorvos elvégezte minden, a gazdaság területén található fogékony fajokba tartozó állat vizsgálatát és megerősítette, hogy egyetlen állat sem fertőzöttségre gyanús. A vágóhídért felelős illetékes hatóságot értesítik az állatok odaszállításának tervéről.

03/14. kötet


HU

(2) A megfigyelési körzeten belül alkalmazott intézkedések hatályban maradnak a fertőzött gazdaságok területén tartott állatoknak az 5. cikknek megfelelően történő ártalmatlanítását, és a 16. cikknek megfelelően történő tisztítási és fertőtlenítési műveleteket követően, legalább az egyes betegségekre vonatkozó leghosszabb lappangási időszakra. Azonban ha a betegséget valamely rovar kórokozó-átvivő terjeszti, az illetékes hatóság rögzítheti az intézkedések időtartamát és rendelkezhet a jelzőállatok esetleges alkalmazásáról. A tagállamok az Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében haladéktalanul értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot a végrehajtott intézkedésekről.

15. cikk Az ezen irányelvben megállapított általános rendelkezésektől eltérve, az illető betegségre vonatkozó ellenőrző és felszámolási rendelkezésekkel kapcsolatos különös rendelkezéseket: – a sertések hólyagos betegsége esetében a II. mellékletben állapítják meg, – az I. mellékletben felsorolt többi betegség esetében a Bizottság javaslatára a Tanács fogadja el minősített többséggel.

13. cikk

Amennyiben további esetek előfordulása miatt a 11. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a 12. cikk (1) bekezdésének d) pontjában előírt tilalmak 30 napon túl is hatályban maradnak, és ennek következtében problémák merülnek fel az állatok tartásában, a tulajdonos indokolt kérésére az illetékes hatóság engedélyezheti az állatoknak a védő- vagy megfigyelési körzeten belül található gazdaságból való elszállítását, feltéve hogy: a) a hatósági állatorvos ellenőrizte a tényállást; b) megvizsgáltak minden, a gazdaság területén tartott állatot; c) a szállításra szánt állatokat klinikai vizsgálatnak vetették alá, melynek eredménye negatívnak bizonyult; d) az állatokat megjelölték füljelzővel, vagy bármilyen más elfogadott módszer alapján azonosították; e) a rendeltetési gazdaság a védőkörzeten vagy a megfigyelési körzeten belül található.

A betegség kórokozóinak az ilyen szállítás során való terjesztése elkerülése céljából minden óvintézkedést meg kell tenni, különösen a tehergépkocsiknak a szállítást követő tisztítása és fertőtlenítése által.

75

16. cikk (1)

A tagállamok biztosítják, hogy:

a) az illetékes hatóság hivatalosan jóváhagyja a felhasználandó fertőtlenítőszereket és rovarirtó szereket, valamint – ha szükséges – azok koncentrációját; b) a tisztító, fertőtlenítő és rovarirtó műveleteket hivatalos felügyelet mellett – a hatósági állatorvos utasításai alapján, és – a betegség kórokozója terjesztésének és életben maradása kockázatának kizárásával végzik; c) a b) pontban előírt műveletek elvégzését követően a hatósági állatorvos megbizonyosodik az intézkedések megfelelő végrehajtásáról, valamint arról, hogy a kérdéses betegség teljes kiküszöbölésének biztosításához megfelelő hosszúságú, legalább 21 napos időszak telik el, mielőtt a fogékony fajokba tartozó állatokat újból behozzák. (2) A fertőzött gazdaságok tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozó eljárásokat: – a sertések hólyagos betegsége esetében a II. mellékletben állapítják meg, – az I. mellékletben felsorolt betegségekre vonatkozó egyedi intézkedések előkészületeire vonatkozóan a 15. cikk második francia bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően határozzák meg.

14. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket, hogy legalább a védő- és megfigyelési körzetben lakó személyeket tájékoztassák a hatályban lévő korlátozásokról, és gondoskodik az említett intézkedések megfelelő végrehajtásáról.

(2) Amennyiben egy adott régióban a kérdéses járvány rendkívül súlyos, az érintett tagállamok által végrehajtandó kiegészítő intézkedéseket a 26. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

17. cikk (1) A tagállamok biztosítják, hogy minden tagállamban kijelölik a következőket: a) olyan felszereléssel és szakszemélyzettel ellátott nemzeti laboratórium, amely bármikor – de főként a kérdéses betegség első kitörésekor – képes a vonatkozó vírus típusának, altípusának és változatának kimutatására, valamint a területi diagnosztikai laboratóriumoktól kapott adatok igazolására;

76


HU

b) nemzeti laboratórium, amelyben a területi diagnosztikai laboratóriumokban használt reagenseket tesztelik. (2) Az említett betegségek mindegyikére kijelölt nemzeti laboratóriumok felelősek a diagnosztikai szabályok és módszerek összehangolásáért, valamint a reagensek használatáért. (3) Az említett betegségek mindegyikére kijelölt nemzeti laboratóriumok felelősek a tagállamokban az egyes laboratóriumok által megállapított, a kérdéses betegségek kórjelzésére szolgáló diagnosztikai szabályok és módszerek összehangolásáért. E célból:

03/14. kötet 19. cikk

(1) Az I. mellékletben felsorolt betegségek elleni vakcinázás kizárólag a kérdéses betegség kitörésekor, az ellenőrző intézkedések kiegészítéseként végezhető el a következő rendelkezésekkel összhangban: a) a vakcinázás ellenőrző intézkedések kiegészítéseként való alkalmazásáról a Bizottság – az érintett tagállammal együttműködve – a 26. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően határozhat; b) e határozatot különösen a következő kritériumok alapján kell meghozni: – az érintett körzetben lévő érintett fajokba tartozó állatok sűrűsége,

a) elláthatják a nemzeti laboratóriumokat a diagnosztikai vizsgálatokhoz szükséges reagensekkel;

– a használt vakcinák tulajdonságai és összetétele,

b) ellenőrzik a tagállamokban használt diagnosztikai reagensek minőségét;

– a vakcinák forgalmazásának, tárolásának és használatának felügyeletére vonatkozó eljárások, – a vakcinázható vagy vakcinázandó állatok faja és kora,

c) időszakonként összehasonlító vizsgálatokat végeznek;

– a területek, ahol a vakcinázást el lehet vagy el kell végezni,

d) megőrzik a kérdéses betegség vírusizolátumait, amelyek a tagállamban igazolt esetektől származnak; e) igazolják a területi diagnosztikai laboratóriumoktól kapott pozitív eredményeket. (4) Azonban az (1) bekezdéstől eltérve, a kérdéses betegség tekintetében illetékes laboratóriummal nem rendelkező tagállamok igényelhetik más tagállamok e területen illetékes nemzeti laboratóriumainak szolgáltatásait.

– a vakcinázási program időtartama. (2)

Az (1) bekezdésben említett esetben:

a) tilos a 4. cikkben említett gazdaság területén lévő, fogékony fajokba tartozó állatok vakcinázása és újravakcinázása; b) tilos a hiper-immun szérum beadása. (3) Vakcinázás esetében a következő szabályokat kell alkalmazni:

(5) A sertések hólyagos betegsége esetében kijelölt nemzeti laboratóriumok jegyzéke a II. mellékletben található.

a) minden vakcinázott állatot a 25. cikkben megállapított eljárással elfogadott módszernek megfelelően kell azonosítani, valamint világos és jól olvasható jellel kell ellátni;

(6) Az említett betegségekre kijelölt laboratóriumok együttműködnek a 18. cikkben említett közösségi referencialaboratóriumokkal.

b) a vakcinázott állatoknak a vakcinázási körzetben kell maradniuk, kivéve ha azonnali vágás céljából az illetékes hatóság által kijelölt vágóhídra szállítják azokat, mely esetben az állatok mozgása kizárólag akkor engedélyezhető, ha a hatósági állatorvos elvégezte a gazdaság területén található minden fogékony fajba tartozó állat vizsgálatát és megerősítette, hogy egyetlen állat sem fertőzöttségre gyanús.

(7) E cikk végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság a 25. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően fogadja el.

18. cikk (1) A sertések hólyagos betegsége esetében kijelölt közösségi referencialaboratórium a II. mellékletben található. (2) Az egyes betegségekkel kapcsolatos egyedi intézkedések előkészítésére vonatkozóan az I. mellékletben felsorolt betegségek tekintetében illetékes közösségi referencialaboratóriumokat a 15. cikk második francia bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően jelölik ki. (3) A 90/424/EGK határozat, és különösen annak 28. cikke sérelme nélkül, az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett laboratóriumok szerepét és feladatát a III. mellékletben állapították meg.

(4) A vakcinázás elvégzését követően a fogékony fajokba tartozó állatok vakcinázási körzetből való elszállítása a 26. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően engedélyezhető, az eljárás által meghatározott időszakot követően. (5) Az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretén belül a tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot a vakcinázási intézkedésekkel kapcsolatos fejleményekről. (6) Az (1) bekezdéstől eltérve, az érintett tagállamok – a Bizottság értesítését követően – vészvakcinázást rendelhetnek el, feltéve hogy ez nincs kihatással a Közösség alapvető érdekeire. Ezt a határozatot, amelyet elsősorban az egyes területeken lévő állatok sűrűsége, az egyes fajták védelmének szükségessége, valamint a vakcinázás földrajzi területének figyelembevételével kell meghozni, az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság a 26. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően azonnal újravizsgálja, majd az intézkedések fenntartása, módosítása, kiterjesztése vagy megszüntetése mellett dönthet.

03/14. kötet


HU

20. cikk (1) Minden tagállam készenléti tervet készít, amely az I. mellékletben felsorolt összes betegségre alkalmazható, meghatározva a betegségek kitörése esetén végrehajtandó nemzeti szintű intézkedéseket.

77

ellenőrző intézkedésekről, amelyeket annak biztosítására alkalmaznak, hogy a kérdéses területekről származó állatokat, illetve az említett állatoktól származó termékeket ne szállítsák a Közösség más területeire.

A második bekezdésben említett tájékoztatási eljárást követően a 20. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

A tervnek biztosítani kell a járvány kitörésének gyors és hatékony visszaszorításához szükséges eszközökhöz, felszereléshez, személyzethez és más megfelelő anyagokhoz való hozzáférést. 22. cikk (2) A készenléti terv kidolgozása során alkalmazandó általános kritériumokat a IV. melléklet 1–5. és 10. pontja, míg az érintett betegségre alkalmazandó kritériumokat a 6–9. pont tartalmazza. Azonban a tagállamok a 6–9. pontban meghatározott kritériumok alkalmazására korlátozhatják magukat, amenynyiben az 1–5. és 10. pontban foglalt kritériumokat már előzőleg elfogadták, amikor valamely más betegséggel szembeni ellenőrző intézkedések végrehajtására terveket nyújtottak be. (3) A IV. mellékletben felsorolt kritériumoknak megfelelően kidolgozott készenléti terveket a Bizottság elé kell terjeszteni: i. a sertések hólyagos betegsége esetében ennek az irányelvnek a hatálybalépését követő hat hónapon belül;

A Bizottság állat-egészségügyi szakértői ezen irányelv egységes alkalmazásának biztosításához szükséges mértékben és az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek. Ennek elvégzése céljából a gazdaságok reprezentatív százalékát ellenőrizhetik annak megállapítására, hogy az illetékes hatóságok ellenőrzik-e, hogy az említett gazdaságok teljesítik ennek az irányelvnek a követelményeit. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az elvégzett ellenőrzések eredményéről.

Az a tagállam, amelynek területén az ellenőrzéseket végzik, minden szükséges segítséget megad a szakértőknek feladatuk elvégzéséhez.

ii. az I. mellékletben felsorolt többi betegség esetében az egyedi intézkedések végrehajtását követő hat hónapon belül. (4) A Bizottság megvizsgálja a készenléti terveket annak megállapítására, hogy lehetővé teszik-e a kívánt eredmény elérését, és javaslatot tesz az érintett tagállamnak a szükséges módosításokra vonatkozóan, különösen annak biztosítására, hogy azok a többi tagállam terveivel összhangban legyenek.

Ennek a cikknek az alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 25. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

23. cikk A szükség esetén módosított terveket a Bizottság a 25. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően fogadja el. A helyzet fejleményeinek és a kérdéses betegség sajátos természetének figyelembevétele céljából a tervek ugyanezen eljárás alapján utólag módosíthatók vagy kiegészíthetők.

(1) Az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó közösségi pénzügyi hozzájárulás feltételeit a 90/424/EGK határozat állapítja meg.

(2) A 90/424/EGK határozat 3. cikke a következőképpen módosul: 21. cikk A 19. és 20. cikkben előírt, a tagállamok által elfogadandó készenléti intézkedésekkel kapcsolatos feltételektől eltérve, és figyelembe véve a Franciaország tengerentúli megyéi, az Azoriszigetek és Madeira jellemző természeti és földrajzi sajátosságait, valamint a Közösség központi részétől való távoli fekvésüket, az érintett tagállamokat felhatalmazzák az ezen irányelv I. mellékletében felsorolt betegségekre vonatkozó különleges ellenőrző intézkedések alkalmazására. Az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretén belül az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az e tekintetben végrehajtott intézkedésekről, különösen azon

a) az (1) bekezdésben meghatározott betegségek jegyzéke a következő betegséggel egészül ki: „szarvasok haemorrhagiás betegsége”; b) a következő bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az érintett tagállamok szintén jogosultak közösségi pénzügyi hozzájárulásra, amennyiben az (1) bekezdésben említett betegségek kitörésekor két vagy több tagállam szorosan együttműködik a járvány ellenőrzése, főként a járványügyi nyomozás és a betegség-felügyeleti intézkedések végrehajtása érdekében. Az érintett piacok közös szervezése értelmében előírt intézkedések sérelme nélkül, a pontos közösségi pénzügyi hozzájárulást a 41. cikkben megállapított eljárással összhangban kell megállapítani.”

78


HU

24. cikk (1) Szükség esetén a Tanács – a Bizottság javaslata alapján eljárva – az I., III. és IV. mellékletet minősített többséggel, elsősorban a kutatás és a diagnosztikai módszerek fejlődésének figyelembevétele céljából, a megfelelő módon módosítja. (2) A Bizottság a 25. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, elsősorban a műszaki és tudományos fejlődés, valamint a diagnosztikai módszerek figyelembevétele céljából módosíthatja a II. mellékletet. 25. cikk (1) Amennyiben az e cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni, az ügyet az elnök – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam képviselőjének kérésére – haladéktalanul az Állategészségügyi Állandó Bizottság elé terjeszti. (2) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat. 3. a) A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével. b) Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé. A Tanács minősített többséggel határoz. Ha a javaslatnak a Tanács elé terjesztésétől számított három hónapon belül a Tanács nem döntött, a javaslatot a Bizottság fogadja el, kivéve ha a Tanács ezeket az intézkedéseket egyszerű többséggel elutasította. 26. cikk (1) Ha az ebben a cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni, az ügyet az elnök – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam képviselőjének kérésére – haladéktalanul az Állategészségügyi Állandó Bizottság elé terjeszti. (2) A bizottságban a tagállamok szavazatait a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében előírt módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.

03/14. kötet

(3) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be az elfogadandó intézkedésekről. A bizottság két napon belül véleményt nyilvánít az intézkedésekről. A véleményeket 54 szavazatos többséggel kell meghozni. 4. a) A Bizottság elfogadja és haladéktalanul végrehajtja az intézkedéseket, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével. b) Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé. A Tanács az intézkedéseket minősített többséggel fogadja el. Ha a javaslatnak a Tanács elé terjesztésétől számított 15 napon belül a Tanács nem fogadott el egyetlen intézkedést sem, a javasolt intézkedéseket a Bizottság fogadja el és haladéktalanul végrehajtja azokat, kivéve ha a Tanács az intézkedéseket egyszerű többséggel elutasította. 27. cikk (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1993. október 1-je előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. (2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. (3) A nemzeti jogba való átültetés 1993. október 1-jei határidejének megállapítása nem sérti a 90/425/EGK irányelvben előírt, a határoknál végzett állat-egészségügyi ellenőrzések eltörlését. 28. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1992. december 17-én. a Tanács részéről az elnök J. GUMMER

03/14. kötet


HU

79

I. MELLÉKLET A BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ BETEGSÉGEK JEGYZÉKE

Betegség

Leghosszabb lappangási idő

Keleti marhavész

21 nap

Kiskérődzők pestise

21 nap

Sertések hólyagos betegsége

28 nap

Kéknyelv betegség

40 nap

Szarvasok epizootiás haemorrhagiás betegsége

40 nap

Juh- és kecskehimlő (Capripox)

21 nap

Hólyagos szájgyulladás

21 nap

Tescheni betegség (fertőző sertésbénulás)

40 nap

Bőrcsomósodás-kór

28 nap

Rift-völgyi láz

30 nap

80


HU

II. MELLÉKLET EGYES BETEGSÉGEK ELLENI VÉDEKEZÉSRE IRÁNYULÓ EGYEDI INTÉZKEDÉSEK Az ezen irányelvben megállapított általános rendelkezések mellett a sertések hólyagos betegsége esetében a következő különös rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.

A betegség leírása A ragadós száj- és körömfájástól klinikailag megkülönböztethetetlen, a túrókarimán, ajkakon, nyelven és a pártaszélen megjelenő hólyagokat okozó sertésbetegség. A betegség súlyosságát tekintve nagyon eltérő lehet, és klinikai elváltozások megjelenése nélkül fertőzheti meg a sertésállományt. A vírus képes hosszú ideig a testen kívül, akár friss húsban is életben maradni; rendkívül ellenálló a megszokott fertőtlenítőszerekkel szemben, és a 2,5–12 pH-érték mellett tartósan és stabilan fennmarad. Ezért különösen alapos tisztítás és fertőtlenítés szükséges.

2.

Lappangási idő Ezen irányelv alkalmazásában a leghosszabb lappangási idő 28 nap.

3.

A sertések hólyagos betegségének megállapítására és elkülönítő kórjelzésére szolgáló diagnosztikai eljárások A kórjelzéshez szükséges anyagok begyűjtésére, a laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokra, az ellenanyag kimutatására, valamint a laboratóriumi próbák eredményeinek értékelésére szolgáló részletes eljárásokat az irányelv hatályba lépése előtt, a 25. cikkben megállapított eljárással összhangban kell meghatározni.

4.

A sertések hólyagos betegségének megállapítása Ezen irányelv 2. cikke (6) bekezdésétől eltérve a betegséget a következő esetekben kell megállapítani: a) olyan gazdaságok esetében, ahol a sertések hólyagos betegségének vírusát a sertésekből vagy a környezetből izolálták; b) olyan gazdaságok esetében, ahol a sertések hólyagos betegsége szempontjából szeropozitív sertéseket tartanak, feltéve hogy az említett sertések vagy a gazdaság más sertései a sertések hólyagos betegségére jellemző kóros elváltozásokat mutatnak; c) olyan gazdaságok esetében, ahol a betegség klinikai tüneteit mutató vagy szeropozitív sertéseket tartanak, feltéve hogy közvetlen járványtani kapcsolat létezik valamely megállapított kitöréssel; d) más állományok esetében, amelyben szeropozitív sertéseket mutattak ki. Ez utóbbi esetben, a betegség megállapítása előtt az illetékes hatóságnak további vizsgálatokat, elsősorban újbóli mintavételt és újratesztelést kell végezni úgy, hogy a minták begyűjtése között legalább 28 nap teljen el. A 4. cikk rendelkezéseit e további vizsgálatok befejezéséig alkalmazni kell. Amennyiben az utólagos vizsgálatok nem mutatnak ki a betegségre utaló bizonyítékot, bár a sertések továbbra is szeropozitívak maradnak, az illetékes hatóság biztosítja, hogy a megvizsgált sertéseket a felügyelete mellett leölik és megsemmisítik, vagy a nemzeti területén általa kijelölt vágóhídon levágják. Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a vágóhídra érkezett sertéseket a többi sertéstől elkülönítve tartják és vágják le, és hogy azok húsát kizárólag a nemzeti piacon használják fel.

5.

Diagnosztikai laboratóriumok Belgium:

Institute national de recherches vétérinaires, Groeselenberg 99, B-1180 Bruxelles

Dánia:

Statens Veterinære Institut for Virusforskning, Lindholm

Németország:

Bundesforschungsanstalt für Viruskrankheiten der Tiere, Paul-Ehrlich-Straße, 7400 Tübingen

03/14. kötet

03/14. kötet


HU

6.

Franciaország:

Laboratoire central de recherche vétérinaire, Maisons-Alfort

Görögország:

Ινστιτούτο ∆οιµωδών και Παρασιτικών Νοσηµάτων, Νεαπόλεως 21, Αγία Παρασκευή

Írország:

Institute for Animal Health, Pirbright, Woking, Surrey

Olaszország:

Istituto zooprofilattico sperimentale della Lombardia e dell’Emilia Romagna, Brescia

Luxemburg:

Institut national de recherches vétérinaires, Groeselenberg 99, B-1180 Bruxelles

Hollandia:

Centraal Diergeneeskundig Institut, Lelystad

Portugália:

Laboratório Nacional de Investigação Veterinária, Lisboa

Spanyolország:

Laboratório de Alta Seguridad Biológica (INIA), 28130 Madrid

Egyesült Királyság:

Institute for Animal Health, Pirbright, Woking, Surrey

Közösségi referencialaboratórium AFRC Institute for Animal Health, Pirbright Laboratory, Ash Road, Pirbright, Woking,Surrey GU24 ONF, United Kingdom.

7.

A védőkörzet 1. A védőkörzet nagyságát ennek az irányelvnek a 10. cikke határozza meg. 2. A sertések hólyagos betegsége esetén ezen irányelv 11. cikke helyébe a következő szöveg lép: a) a körzetben található valamennyi olyan gazdaság azonosítása, amelyben fogékony fajokba tartozó állatokat tartanak; b) a fogékony fajokba tartozó állatokat tartó gazdaságok időszakos látogatása, az állatok klinikai vizsgálatának elvégzése, amely szükség esetén a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges minták vételét is magába foglalja; a látogatásokat és az eredményeket fel kell jegyezni, a látogatások gyakoriságának arányosnak kell lennie a legveszélyeztetettebb gazdaságokban előforduló járvány súlyosságával; c) a fogékony fajokba tartozó állatok köz- vagy magánutakon való mozgásának és szállításának tilalma, kivéve a gazdasághoz tartozó utakat; az állatok kirakodás vagy megállás nélküli közúti vagy vasúti tranzitja esetében azonban az illetékes hatóság engedélyezheti az említett tilalomtól való eltérést; d) a 25. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően eltérés engedélyezhető a védőkörzeten kívülről származó, és az abban a körzetben található vágóhídra szállított, vágásra szánt sertések esetében; e) az esetleg kontaminálódott sertések vagy egyéb élőállatok, illetve más anyagok (takarmány, trágya, hígtrágya stb.) szállítására használt teherautók, egyéb járművek és felszerelések nem hagyhatják el: i.

a védőkörzetben található gazdaságot;

ii. a védőkörzetet; iii. a vágóhidat, az illetékes hatóság által megállapított eljárásnak megfelelően elvégzett tisztítás és fertőtlenítés nélkül. Az említett eljárások különösen előírják, hogy a sertésszállításban használt teherautók vagy járművek az illetékes hatóság által végzett vizsgálat nélkül nem hagyhatják el a körzetet; f) a fertőzött gazdaságoknak a 16. cikkben megállapított előzetes tisztítását és fertőtlenítését követő 21 napon belül tilos a sertéseket elszállítani az azokat tartó gazdaság területéről; 21 nap eltelte után engedélyezhető a sertéseknek az említett gazdaságból való elszállítása:

81

82

HU


i. közvetlenül az illetékes hatóság által kijelölt, lehetőleg a védőkörzeten vagy a megfigyelési körzeten belül található vágóhídra, feltéve hogy: – a gazdaság területén tartott összes sertést megvizsgálták, – elvégezték a vágás céljával szállítandó sertések klinikai vizsgálatát, – az állatokat megjelölték füljelzővel, vagy bármilyen más elfogadott módszer alapján azonosították, – a sertéseket az illetékes hatóság által lepecsételt járművekben szállítják.

A vágóhídért felelős illetékes hatóságot értesítik az állatok szállításának tervéről. A vágóhídra való érkezésüket követően a sertéseket a többi sertéstől elkülönítve kell tartani és levágni. A sertések szállításakor használt járműveket és felszereléseket tisztítani és fertőtleníteni kell, mielőtt azok elhagynák a vágóhidat. A kijelölt vágóhídon a levágás előtt és után elvégzett vizsgálat során az illetékes hatóság figyelembe vesz minden, a sertések hólyagos betegsége vírusának jelenlétével kapcsolatos jelet. Az e rendelkezések szerint levágott sertések esetében statisztikailag reprezentatív vérmintát kell begyűjteni. A sertések hólyagos betegségének megállapításához vezető pozitív eredmények esetén a 9. cikk (3) bekezdésében előírt intézkedéseket kell alkalmazni; ii. rendkívüli körülmények esetén közvetlenül a védőkörzetben található egyéb épületbe, feltéve hogy: – a gazdaság területén tartott összes sertést megvizsgálták, – elvégezték a szállítandó sertések klinikai vizsgálatát, negatív eredménnyel, – az állatokat megjelölték füljelzővel, vagy bármilyen más elfogadott módszer alapján azonosították,

g) az f) pont i. alpontjában említett sertésekből származó friss húst a friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló, 1972. december 12-i 72/461/EGK tanácsi irányelv (1) mellékletnek megfelelően kell megjelölni, majd ezt követően a húsipari termékek Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló, 1980. január 22-i 80/215/EGK tanácsi irányelv (2) 4. cikkének (1) bekezdésében megállapított szabályok szerint kell kezelni. Mindezt az illetékes hatóság által kijelölt létesítményben kell elvégezni.

A húst csak akkor lehet elszállítani az említett létesítménybe, ha azt az indulás előtt lepecsételik és a szállítás teljes ideje alatt lepecsételt állapotban marad.

Azonban a tagállamok megfelelően indokolt kérésére és ennek az irányelvnek a 25. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadhatók egyedi megoldások, különösen a hús megjelölése és későbbi felhasználása, valamint a feldolgozott termékek rendeltetése tekintetében.

3. A védőkörzetben az intézkedések alkalmazását az alábbiak teljesüléséig folytatni kell:

a) elvégezték az ezen irányelv 16. cikkében megállapított összes intézkedést;

b) a körzetben található minden gazdaságban elvégezték: i. a sertések klinikai vizsgálatát, amely igazolta, hogy nem mutatnak semmiféle, a sertések hólyagos betegségére utaló tünetet; és ii. a sertések statisztikai mintájának szerológiai vizsgálatát, amely nem mutatta ki a sertések hólyagos betegségére jellemző ellenanyagot. A szerológiai felmérő programoknak figyelembe kell venni a sertések hólyagos betegségének átadását, valamint a sertések tartásának körülményeit. A programot az ezen irányelv 25. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell rögzíteni, az irányelv hatálybalépésének időpontja előtt. (1) HL L 302., 1972.12.31., 24. o. A legutóbb a 91/687/EGK irányelvvel (HL L 377., 1991.12.31., 16. o.) módosított irányelv. (2) HL L 47., 1980.2.21., 4. o. A legutóbb a 91/687/EGK irányelvvel (HL L 377., 1991.12.31., 16. o.) módosított irányelv.

03/14. kötet

03/14. kötet


HU

Az i. és ii. pontban említett vizsgálatokat és mintavételeket a fertőzött gazdaság előzetes tisztításának és fertőtlenítésének befejezését követő 28 napon túl kell elvégezni. 4. A 3. pontban említett időszak eltelte után a védőkörzetre is a megfigyelési körzetre alkalmazott szabályokat kell alkalmazni. 8.

A megfigyelési körzet 1. A megfigyelési körzet nagyságát a 10. cikk határozza meg. 2. A sertések hólyagos betegsége esetében a 12. cikkben megállapított intézkedések helyébe a következők szöveg lép: a) a fogékony fajba tartozó állatokat tartó valamennyi gazdaság azonosítása; b) a sertéseknek a megfigyelési körzeten belül található gazdaság területéről – a közvetlenül a vágóhídra való szállítás kivételével – történő bármilyen mozgása akkor megengedett, ha azt megelőzően 21 napon át nem érkeztek sertések az illető gazdaság területére; az állatok tulajdonosának vagy az állatokért felelős személynek nyilvántartást kell vezetnie a sertések mozgásáról; c) az illetékes hatóság engedélyezheti a sertéseknek a megfigyelési körzetből való elszállítását, feltéve hogy: – a szállítást megelőző 48 órán belül elvégezték a gazdaság területén lévő minden sertés vizsgálatát, – a szállítást megelőző 48 órán belül elvégezték az elszállítandó sertések klinikai vizsgálatát, amelynek eredménye negatívnak bizonyult, – elvégezték az elszállítandó sertések statisztikai mintájának szerológiai vizsgálatát, amely a szállítást megelőző 14 napban nem mutatott ki a sertések hólyagos betegségére jellemző ellenanyagot. Azonban a vágásra szánt sertések esetében a szerológiai vizsgálat az illetékes hatóság által a saját területén kijelölt rendeltetési vágóhídon vett vérmintákon is elvégezhető. A sertések hólyagos betegségét igazoló pozitív eredmények esetében 9. cikk (3) bekezdésében előírt intézkedéseket kell alkalmazni, – az állatokat ellátták egyedi füljelzővel, vagy bármilyen más elfogadott módszer alapján azonosították, – a sertések szállításakor használt tehergépkocsikat, egyéb járműveket és felszereléseket minden szállítás után ki kell tisztítani és fertőtleníteni kell; d) a sertések vagy egyéb élőállatok, illetve más anyagok szállítására szolgáló, esetleg kontaminálódott és a megfigyelési körzetben használt teherautók, egyéb járművek és felszerelések nem hagyhatják el a körzetet az illetékes hatóság által megállapított eljárásnak megfelelően elvégzett tisztítás és fertőtlenítés nélkül. 3. a) A megfigyelési körzet nagyságát a 10. cikk (3) bekezdésében megállapított rendelkezéseknek megfelelően lehet módosítani. b) A védőkörzetben az intézkedések alkalmazását az alábbiak teljesüléséig kell folytatni: i. elvégezték a 16. cikkben megállapított intézkedéseket; ii. elvégezték a védőkörzetben előírt intézkedéseket.

9.

Általános közös intézkedések A sertések hólyagos betegsége esetében a következő kiegészítő intézkedéseket kell alkalmazni: 1. a sertések hólyagos betegségének hivatalos megállapítását követően a tagállamok biztosítják, hogy ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében és 5. cikkében megállapított intézkedések kiegészítéseként a betegség a gazdaság területére történő behurcolásának feltételezett időpontja és a hatósági intézkedések végrehajtása közötti időszakban levágott sertésekből származó húst fel kell kutatni, és hivatalos felügyelet mellett meg kell semmisíteni oly módon, hogy elkerülhető legyen a sertések hólyagos betegsége vírusának terjesztése; 2. amennyiben a hatósági állatorvos indokoltan úgy véli, hogy személyek, állatok vagy járművek mozgása következtében, illetve bármilyen más módon a sertések bármely gazdaság területén kontaminálódhattak, a gazdaság területén található sertésekre továbbra is az ezen irányelv 9. cikkében említett mozgási tilalom vonatkozik mindaddig, amíg a gazdaságban elvégzik:

83

84

HU


a) a sertések klinikai vizsgálatát, negatív eredménnyel; b) a 7.3. pont b) pontja ii. alpontjának megfelelően a sertések statisztikai mintájának szerológiai vizsgálatát, amely nem mutat ki a sertések hólyagos betegségére jellemző ellenanyagot. Az a) és b) pontban említett vizsgálat a létesítmény a személyek, állatok vagy járművek mozgása következtében, illetve bármilyen más módon való lehetséges kontaminációjának feltételezett időpontját követő 28 napon túl végezhető el. 3. Ha a sertések hólyagos betegségét valamely vágóhídon állapítják meg, az illetékes hatóság biztosítja, hogy: a) a vágóhídon lévő összes sertést késedelem nélküli levágják; b) a fertőzött vagy kontaminálódott sertések hasított testét és azok belsőségeit hivatalos felügyelet mellett megsemmisítik oly módon, hogy elkerülhető legyen a sertések hólyagos betegsége vírusának terjesztése; c) az épületek és felszerelések, többek között a járművek tisztítása és fertőtlenítése a hatósági állatorvos felügyeletével, az illetékes hatóság által előírt utasítások alapján történik; d) ezen irányelv 8. cikkének megfelelően járványügyi nyomozást végeznek; e) a c) pont szerint elvégzett tisztítási és fertőtlenítési műveleteket követően legalább 24 óráig nem hozhatók be újra sertések vágásra.

10. A fertőzött gazdaságok tisztítása és fertőtlenítése Ennek az irányelvnek a 16. cikkében megállapított intézkedések mellett a következő intézkedéseket is alkalmazni kell: 1. Az előzetes tisztításra és fertőtlenítésre vonatkozó eljárások a) Amint a sertések hulláit ártalmatlanítás céljából elszállították, a sertések tartására szolgáló, illetve a vágás folyamán kontaminálódott helyiségeket a 16. cikknek megfelelően engedélyezett, a sertések hólyagos betegsége esetében javallott koncentrációjú fertőtlenítőszerrel kell bepermetezni. A fertőtlenítőszernek legalább 24 órán keresztül a kezelt felületen kell maradnia. b) a vágás során szétszóródó szövetrészeket és vért körültekintően össze kell gyűjteni, és a hullákkal együtt kell ártalmatlanítani (a vágást mindig vízhatlan felületen kell elvégezni).

2. További tisztításra és fertőtlenítésre vonatkozó eljárások a) A trágyát, almot, kontaminálódott takarmányt stb. el kell távolítani az épületekből, majd kazalba kell rakni és valamelyik engedélyezett fertőtlenítőszerrel be kell permetezni. A hígtrágyát a vírus elpusztítására alkalmas módszerrel kell kezelni. b) A hordozható alkatrészeket el kell távolítani az épületből, és elkülönítve kell tisztítani és fertőtleníteni. c) A zsírt és egyéb piszkot zsíroldószer alkalmazásával el kell távolítani a felületekről, majd a felületeket vízzel le kell mosni nagy nyomáson. d) Ezt követően minden felületet újból be kell permetezni fertőtlenítőszerrel. e) A zárható helyiségeket ki kell füstölni. f) A megrongálódott padlók, falak stb. javításáról a hatósági állatorvos vizsgálata után kell dönteni, és azonnal el kell végezni. g) Az elvégzett javításokat meg kell vizsgálni a megfelelő kivitelezés ellenőrzése céljából. h) A helyiségek gyúlékony anyagokat nem tartalmazó részeit lángszóró segítségével hőkezelésnek lehet alávetni.

03/14. kötet

03/14. kötet

HU


i) A felületeket lúgos, 12,5-nél magasabb pH-értékű, vagy egyéb engedélyezett fertőtlenítőszerrel kell bepermetezni. A fertőtlenítőszert 48 óra elteltével kell lemosni. 3. A végső tisztításra és fertőtlenítésre vonatkozó eljárások A lángszóró vagy a lúgos fertőtlenítőszer alkalmazásával végzett kezelést (a 2. pont h) és i) alpontja) 14 nap után meg kell ismételni. 11. A fertőzött gazdaságok újratelepítése Ezen irányelv 5. cikke (4) bekezdésében megállapított intézkedések mellett a következő intézkedéseket is alkalmazni kell: 1. Az újratelepítés nem kezdődhet meg a létesítmény első teljes fertőtlenítésének elvégzését, azaz a tisztítási és fertőtlenítési eljárás 3. lépését követő négy hét eltelte előtt. 2. A sertések újratelepítésekor figyelembe kell venni az érintett gazdaságban alkalmazott állattartási gyakorlatot, és az újratelepítésnek az alábbi eljárások egyikét kell követni: a) a szabadtartású sertéstelepek esetében a sertések újratelepítését a sertések hólyagos betegsége elleni ellenanyag szempontjából megvizsgált és negatív eredményű, kisszámú jelzősertések telepítésével kell kezdeni. A jelzősertéseket az illetékes hatóság követelményeinek megfelelően a fertőzött gazdaság teljes területén kell elhelyezni, és a telepítést követő 28 nap múlva klinikai vizsgálatot kell végrehajtani rajtuk, s ugyanakkor a szerológiai vizsgálathoz mintákat kell venni tőlük. Amennyiben a sertések egyikén sem észlelhetők a sertések hólyagos betegségének klinikai tünetei, és a sertések egyikében sem termelődött ellenanyag sertések hólyagos betegségével szemben, a gazdaság teljesen újratelepíthető. b) egyéb tartási módszerek esetében az újratelepítés az a) alpontban előírt intézkedések szerint, vagy a teljes újratelepítés módszere alapján történik, feltéve hogy az alábbi feltételek teljesülnek: – 8 nap alatt minden sertés megérkezik, ezek a sertések hólyagos betegsége miatti korlátozásokon kívül eső területeken található gazdaságokból származnak, és szeronegatívnak bizonyulnak, – az utolsó sertés érkezését követően 60 napig egyetlen sertés sem hagyhatja el a gazdaság területét, – az újratelepített állományt az illetékes hatóság követelményeinek megfelelő klinikai és szerológiai vizsgálatnak vetik alá. A vizsgálatot legalább 28 nappal az utolsó sertéseknek a gazdaság területére való érkezését követően kell elvégezni. 12. A Bizottság legkésőbb 1997. október 1-jéig jelentést nyújt be a Tanácsnak az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság által összeállított, a sertések hólyagos betegségével kapcsolatos kutatás és diagnosztikai módszerek terén történt fejlődésről, valamint a műszaki és tudományos fejlődésről szóló vélemény alapján, a jelentés megállapításainak figyelembevételével összeállított bármilyen javaslattal együtt. A Tanács a javaslatot annak beterjesztését követő hat hónapon belül, minősített többséggel fogadja el.

85

86

HU


III. MELLÉKLET AZ ÉRINTETT BETEGSÉGEK KÖZÖSSÉGI REFERENCIALABORATÓRIUMAI Az érintett betegségek Közösségi referencialaboratóriumainak szerepe és feladatai a következők: 1. a Bizottsággal való konzultáció útján összehangolják a tagállamokban a vonatkozó betegség diagnózisára alkalmazott módszereket az alábbiak által: a) szerológiai vizsgálatok és az ellenszérumok előállítása céljából tipizálják, tárolják és rendelkezésre bocsátják a vonatkozó vírus törzseit; b) szabványosított szérumokat és más referenciareagenseket bocsátanak a nemzeti referencialaboratóriumok rendelkezésére a tagállamokban használt vizsgálatok és reagensek szabványosítása céljából; c) létrehozzák és fenntartják a vonatkozó betegség vírusának törzs- és izolátum-gyűjteményét; d) időszakosan összehasonlító vizsgálatokat szerveznek a közösségi szinten alkalmazott diagnosztikai eljárások tekintetében; e) összegyűjtik és egybevetik az alkalmazott diagnosztikai módszerekre és az elvégzett vizsgálatok eredményeire vonatkozó adatokat és információkat; f) a legkorszerűbb módszerekkel karakterizálják a vonatkozó betegség vírusizolátumait a betegség járványtanának jobb megértése érdekében; g) lépést tartanak a világban a vonatkozó betegség megfigyelési, járványtani és megelőzési módszereiben elért fejlődéssel; h) megőrzik a vonatkozó betegséget okozó vírussal és más vonatkozó vírusokkal kapcsolatos szaktudást a gyors differenciáldiagnózis meghozatala céljából; i) alapos ismereteket szereznek a vonatkozó betegség felszámolására és ellenőrzésére használt állatgyógyászati immunológiai készítmények előállítására és alkalmazására vonatkozóan; 2. tevékenyen részt vesznek a tagállamokban fellépő vonatkozó betegségkitörések diagnózisában az igazoló diagnózis, karakterizálás és járványtani vizsgálatok céljára átvett vírusizolátumok által; 3. elősegítik a labordiagnosztikában jártas szakértők képzését és továbbképzését a Közösségben alkalmazott diagnosztikai eljárások összehangolása érdekében.

03/14. kötet

03/14. kötet

HU


IV. MELLÉKLET A KÉSZENLÉTI TERV MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEI A készenléti terveknek legalább az alábbi követelményeknek kell megfelelniük: 1.

országos szintű válságközpontot kell létrehozni, amely összehangolja az érintett tagállamban alkalmazott összes ellenőrző intézkedést;

2.

össze kell állítani a helyi szintű járványvédelmi központok jegyzékét, amelyek megfelelő eszközökkel rendelkeznek a betegség helyi szintű ellenőrzésének összehangolásához;

3.

részletes információval kell szolgálni az ellenőrző intézkedések végrehajtásában részt vevő személyi állományról, annak képesítéséről és felelősségéről;

4.

minden helyi járványvédelmi központnak gyorsan kapcsolatba kell tudni lépni a betegség kitörésével közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban álló személyekkel vagy szervezetekkel;

5.

biztosítani kell a betegségre vonatkozó ellenőrző intézkedések megfelelő kivitelezéséhez szükséges felszereléseket és anyagokat;

6.

részletes útmutatást kell adni a fertőzés vagy kontamináció gyanúja vagy megállapítása esetén végrehajtandó intézkedések tekintetében, beleértve az állathullák ártalmatlanításának módját is;

7.

képzési programokat kell kidolgozni a terep-, illetve adminisztratív munka eljárásaihoz szükséges készségek gyakorlására és fejlesztésére;

8.

a diagnosztikai laboratóriumoknak rendelkezniük kell a kórbonctani vizsgálatokhoz szükséges eszközökkel és a szerológiai, szövettani stb., vizsgálatokhoz szükséges kapacitással, valamint a gyors diagnózis képességét is folyamatosan fenn kell tartani. Biztosítani kell a minták gyors szállítását;

9.

részletekkel kell szolgálni a vészimmunizálás esetén szükséges, a kérdéses betegség elleni vakcina becsült mennyisége tekintetében;

10. rendelkezéseket kell hozni a készenléti tervek végrehajtásához szükséges jogi alapok biztosításáról.

87

Az Európai Unió Hivatalos Lapja AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents