ARANYBIKA VENDÉGLÁTÓIPARI BAPTISTA SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Szervezeti és működési szabályzat

ARANYBIKA VENDÉGLÁTÓIPARI BAPTISTA SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2013.

1.

Szervezeti és működési szabályzat Preambulum Az ifjakat ugyanígy intsd, hogy legyenek józanok mindenben; te magad légy példaképük a jó cselekedetekben, mutass nekik a tanításban romlatlanságot és komolyságot, beszéded legyen feddhetetlen és egészséges, hogy megszégyenüljön az ellenfél, mivel semmi rosszat sem tud mondani rólunk. (Pál levele Tituszhoz 2.rész 6-8. versek)

Az Aranybika Vendéglátóipari Baptista Szakképző Iskola a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy által fenntartott keresztény egyházi intézmény. Küldetését akkor töltheti be, ha szellemiségében, rendjében, megnyilatkozásaiban a Biblia tanításainak és Jézus Krisztus példájának követésére törekszik. Az Iskola minden tanulójának, tanárának és alkalmazottjának vállalása és feladata, hogy magatartásával és cselekedeteivel e tanításokat és ezt a példát hitelesen közvetítse az intézmény külső és belső környezete számára, hogy az iskola hírnevét öregbítse. Ennek értelmében az alábbi szabályok nem csak a tanév során az iskolában, hanem egész évben és az iskolán kívül rendezett iskolai programokon is érvényesek: Az iskolai közösség tagjainak tettei és megnyilatkozásai feleljenek meg a tisztelet, a szeretet és a mértéktartás követelményeinek. A tisztelet, szeretet és mértéktartás vonatkozik a diákok egymás közötti viselkedésére, kommunikációjára is. Kerüljék a durvaságot, annak bármely formáját, az alantas és trágár beszédet, azaz minden olyan megnyilatkozást, amely a közösség tagjait zavarja, megbotránkoztatja vagy sérti, kárt okozva ezzel a társak, esetleg az egész közösség testi vagy lelki egészségének. Saját véleményüket társaikról, tanáraikról, az iskola alkalmazottairól olyan módon, olyan helyen/helyzetben/időpontban fogalmazzák meg, hogy az, az illető emberi méltóságát és személyiségi jogait ne sértse. Működjenek közre saját környezetük alakításában, rendben tartásában. Szüleiket az tájékoztassák.

iskolai

eseményekről

pontosan,

rendszeresen

és

elfogulatlanul

A társadalom sok rossz példát mutat a testi-lelki egészséget károsító szenvedélyek gyakorlására. Az iskola minden tanulója számára az intézményben szigorúan tilos a dohányzás, a szeszes italok fogyasztása. Hasonlóan szigorú tilalom alá esik a kábítószerfogyasztás, A tanulók tegyenek eleget tanulmányi kötelezettségeiknek, rendszeresen tanuljanak, képességeiknek megfelelő tanulmányi eredményt érjenek el. Az iskolai tanórák sikerének egyik előfeltétele az otthoni feladatok pontos elvégzése és a szükséges taneszközök gondos előkészítése. A tanórákon a koncentrált figyelem és a másik ember – tanár vagy diák – munkájának megbecsülése a jó munka feltétele. Az órai munkában való folyamatos részvétel kötelező, az eredményes tanulásnak ez az első, elengedhetetlen szakasza. A tanórákat tilos oda

2.

Szervezeti és működési szabályzat nem illő tevékenységgel (pl: enni és innivalót fogyasztásával, rágógumi rágással, telefonhasználattal), kommunikációval vagy más módon megzavarni. Szünetekben, az intézményben való közlekedéskor, valamint az iskola udvarán mindenkinek vigyáznia kell mások és saját testi épségére. Fokozott testi és lelki fegyelmet és megfelelő megjelenést, öltözetet kíván az ünnepélyeken és istentiszteleteken való részvétel. Az intézmény a hétköznapi iskolai ruha- vagy hajviseletben a tisztaság, a mértékletesség és az egyszerűség szabályát a mindennapi gyakorlat követeli meg. Tiltja – a hivalkodó vagy balesetveszélyes öltözéket és az olyan viseletet, ékszert is, melyek az iskola értékrendjével, szellemiségével nem egyeztethetők össze. Összegzésül: kerülni kell minden olyan cselekedetet vagy megnyilvánulást, amely szembehelyezkedi az iskolának a Szentírásból táplálkozó erkölcsi alapelveivel.

3.

Szervezeti és működési szabályzat

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ I.1. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjai I.1.1.A Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény előírásai 24. § (1) A köznevelési intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. (2) A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik. (3) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 25.§ (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. (5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. (6) A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálati intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget. (8) A köznevelési intézmény tantermeiben, címtábláján, épületének homlokzatán, továbbá az állami, települési önkormányzati fenntartású intézmények körbélyegzőjén Magyarország címerét el kell helyezni, más intézmények körbélyegzőjén el lehet helyezni. 42. § (1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás

4.

Szervezeti és működési szabályzat során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. (2) A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. (3) A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelésioktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 43. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. (2) Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. (3) A 41–43. §-ban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait, h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (6) A tanuló joga különösen, hogy g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről. Javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon, k) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelésioktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog

5.

Szervezeti és működési szabályzat értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. 48. § (3) A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, 62. § A pedagógus kötelessége m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. 63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, f) képviseli az intézményt. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d) önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és

6.

Szervezeti és működési szabályzat tárgyi feltételek biztosításáért, e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, 70. § (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy nevelőtestülete van. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (2) A nevelőtestület b) az SZMSZ elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. 71. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. 83. § (2) A fenntartó e) ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem települési önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak, i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t.

7.

Szervezeti és működési szabályzat I.1.2. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 26.§ A szakiskolai képzés jellemzői 29.§ A szakmai képzés ingyenessége 35.§ A tanulók védelme és a gyakorlati képzés elvei 63-66.§ A tanulói pénzbeli juttatás mértéke 67.§ A tanulókra vonatkozó munkajogi szabályok 68.§ Egyéb juttatások 84.§ A szakképzés finanszírozása

I.1.3. További jogszabályok o 1999. évi XLII törvény a nemdohányzók védelméről o 2012. évi CXXV törvény a tankönyvpiac rendjéről o 2012. évi CCXV. törvény az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról o 150/2012. (VI.4.) Kormányrendelet az OKJ-ről

I.1.4. A 20/20112. (VIII. 31) EMMI rendelet 4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét,

8.

Szervezeti és működési szabályzat részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, m) az intézményi védő, óvó előírásokat, n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás- mintákat, u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. (2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, b) a felnőttoktatás formáit, c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét, f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét tartalmazza. (4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. (5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni.

17. § (1) A szakképző iskolában a gyakorlati képzést hatvanperces tanítási órákkal kell megszervezni. (2) Ha a gyakorlati képzés nem iskolában folyik, a tanuló munkarendje igazodik a gyakorlati képzést folytató munkarendjéhez. (3) A szakképzésben a gyakorlati képzés megszervezésére az (1)–(2) bekezdésben meghatározottak mellett a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

9.

Szervezeti és működési szabályzat I.1.5. Az SZMSZ hatálya és érvényessége Jelen Szervezeti és működési szabályzat hatálya kiterjed o az Iskola valamennyi alkalmazottjára, o a tanulókra és közösségeikre, o az iskola működésében érdekelt szakmai, érdekképviseleti és egyéb szervekre, szervezetekre, o az Iskolában tartózkodó, munkavállalói vagy tanulói jogviszonnyal nem rendelkező személyekre. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, annak napjától érvényes. Ennek hiányában a jóváhagyásra történt felterjesztéstől számított 30 nap elteltét követő első munkanapon hatályosul. A jóváhagyáshoz szükséges a nevelőtestület elfogadó, a Szülői szervezet és a Diákönkormányzat véleményező nyilatkozata. Az SZMSZ 2013/2014 – 2017/2018. tanévek időtartamára érvényes. Ettől eltérő hatályosság az SZMSZ módosítása esetén jön létre, amelynek indítéka lehet o jogszabály-változás, o fenntartói intézkedés, o iskolavezetőségi vagy az alkalmazotti létszám 50%át meghaladó mértékű kezdeményezés

10.

Szervezeti és működési szabályzat I.1.6. Az iskola működésének alapjai

1.

Az intézmény neve: Aranybika Vendéglátóipari Baptista Szakképző Iskola Rövidített neve: Aranybika VBSZI

2. Az intézmény székhelye: 4026 Debrecen, Gyergyó u. 10. 3. Az intézmény OM azonosító száma: 031252 4.

Az intézmény feladatellátási és telephelyei: Az intézmény telephelye: 4025 Debrecen, Széchenyi u. 48.



Az intézmény alapítója, székhelye: Aranybika Iskola Alapítvány 4025 Debrecen, Bajcsy-Zs. u. 1-3.

6.

Az intézmény alapítási éve: 1992.

7. Az intézmény fenntartója és székhelye: Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy székhelye: 1111 Budapest, Budafoki út 34/b. 8.

Felügyeleti szerve Szakmai és törvényességi felügyeletet a fenntartó, a fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzését Hajdú-Bihar Megye Kormányhivatala látja el.

9. Az intézmény jogállása : önálló jogi személy 10.

Az intézmény alapfeladata:

szakközépiskolai nevelés-oktatás szakiskolai nevelés-oktatás a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása Szakágazati besorolása: 853100 általános középfokú oktatás 853200 szakmai középfokú oktatás -

Az intézmény típusa: Többcélú intézmény, ezen belül egységes iskola Nappali rendszerű iskolai oktatás:

-

A szakképzési évfolyamokon –az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint- 2-3 szakképzési évfolyamon, a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára felkészítés.

Levelező oktatás munkarendje szerint folyó oktatás: -

Szakközépiskolai nevelés-oktatás keretében 2-3 szakképzési évfolyamon a tanulók felkészítése szakképzettség megszerzésére a hatályos OKJ szerint

11.

Szervezeti és működési szabályzat Az Intézményben rendszeresített bélyegzők lenyomata, bélyegző használatára jogosult személy

1.

Gazdasági ügyintéző

2.

Raktáros

3.

Igazgatóhelyettes Iskolatitkár

4.

Igazgatóhelyettes Iskolatitkár

5.

Gazdasági ügyintéző Iskolatitkár

A módosított alapító okirat kelte: 2013.

12.

Szervezeti és működési szabályzat

II. A Szervezeti és Működési Szabályzat fejezetei A Nemzeti köznevelésről szóló törvény 97. § (15) bekezdésében foglaltak szerint „ A nevelési-oktatási intézmény 2013. március 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltaknak.” A fenti törvényi rendelkezés, továbbá jelen dokumentum I.1.4. részfejezetében részletezett előírások alapján az alábbiakban rögzítjük az Aranybika Vendéglátóipari Baptista Szakképző Iskola SZMSZ-ének egyes fejezeteit.

II.1. A működés rendje, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7 órától 15 óráig tartanak nyitva. A nyitás-zárásért, az épületek lobogózásáért az igazgató által kijelölt személy felelős. A

nyitva-tartás időtartamában felügyelet működik.

az

intézményben

vezetőségi,

illetve

pedagógiai

A tanítási órák közötti szünet időtartama 10 perc, de a második óra utáni szünet 20 perces. Az iskolai – kötelező vagy egyéb - foglalkozásokon kívül a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak az épültben.

A tanév helyi rendjét az aktuális miniszteri rendelet alapján a nevelőtestület a szülői szervezet, a diákönkormányzat és a gazdálkodó szervezetek javaslatának figyelembe vételével munkatervben határozza meg. Kötelezően meg kell határozni:  a tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet időpontját  oktatásért felelős miniszter által megszabott kereteken belül a tanítási szünetek időtartamát  a megemlékezéseket - az érvényben lévő miniszteri rendelet előírása szerint  a nemzeti ünnepeket- az érvényben lévő miniszteri rendelet előírása szerint  a nevelőtestületi értekezletek időpontját és témáját a tanév munkarendjében foglaltak szerint  az iskolai hagyományok megünneplésének időpontját és témáját az éves munkaterv szerint.

A szorgalmi idő két félévre oszlik. A félévek tagolását az oktatásért felelős miniszter rendelete, a tanév szorgalmi idejének hosszát a köznevelésről szóló törvény határozza meg. A szorgalmi idő befejezését követő munkanapon kezdődik az összefüggő szakmai gyakorlat, melyet a tanév végéig be kell fejezni / óraterv szerint /

13.

Szervezeti és működési szabályzat Szorgalmi időben tanítási nap vagy tanítási óra csak rendkívül indokolt esetben maradhat el. Ebben az esetben a nevelő-oktató munkában keletkezett lemaradást pótolni kell. A tanítási nap rendje

A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. A tanítás helye: „A" épület (4026 Debrecen Gyergyó u. 10.) „B" épület (4025 Debrecen Széchenyi u. 48. ) Bérelt tornaterem (4027 Debrecen Vénkert u. 2.) A gyakorlati oktatás helyei: o Az iskola tanműhelyei, tanétterme ( „A" épület) o Gazdálkodó jogi- és természetes személyek műhelyei ( szerződés szerint) Az elméleti és gyakorlati oktatás rendje: A szakképzés szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az OKJ-ben foglalt kerettantervi óraszámok, az iskola helyi pedagógiai programja szerint, valamint az üzemi gyakorlatot biztosító gazdálkodók lehetőségeit figyelembe véve folyik. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka zavartalanságát o tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon a pedagógus, o szünetekben az ügyeletes tanár köteles biztosítani. A pedagógus távolmaradása, hiányzása esetén helyettesítésről az igazgatóhelyettes köteles gondoskodni. A gyakorlati oktató hiányzása esetén a gyakorlati oktatásvezető gondoskodik a helyettesítésről. A tanítási nap időtartama o - elméleti óra 45 perces (napi 6-7 órás időszak 7óra 45-től 14 óra 40-ig ) o - gyakorlati óra 60 perces (naponta 7óra 45 és 18 óra között ) Az elméleti és gyakorlati órák zavartalanságának biztosítása érdekében tilos a tanulókat vagy a tanárt az óráról kihívni vagy a folyamatos munkában akadályozni, zavarni. Rendkívüli esetben azonban az igazgató vagy igazgatóhelyettes engedélyével az ügyeletes tanár kihívhatja az érintettet az óráról. Gyakorlati képzés a tanműhelyben és az üzemi gyakorlati munkahelyeken A gazdálkodó szervezetnél folytatott üzemi gyakorlatok időbeosztásának alkalmazkodni kell a gazdálkodó munkarendjéhez- az oktatási törvény szerint. A gyakorlati képzésben résztvevő tanulókat megillető juttatásokat a szakképzésről szóló törvény szabályozza.

Az ifjúság, különösen a fiatalkorúak védelmét szolgáló mindenkor hatályos munkavédelmi óvórendszabályokat és alkalmaztatási korlátozásokat fokozottan és kivétel nélkül érvényesíteni kell. A gyakorlati tantárgyfelosztás és órarend elkészítése

14.

Szervezeti és működési szabályzat A gyakorlati oktatásvezető az igazgatóhelyettessel - az előző évi tantárgyfelosztás, a tantervek és az óratervek alapján - elkészíti a gyakorlati szakoktatók tantárgyfelosztás tervezetét. A tantárgyfelosztás tervezetét a szakoktatók véleményezik és az intézményvezető hagyja jóvá. Amennyiben a módosító javaslat indokolt, azt az igazgatóhelyettesnek és a gyakorlati oktatásvezetőnek figyelembe kell vennie. A jóváhagyott tantervfelosztást a gyakorlati oktatásvezető ismerteti a szakoktatókkal. Az órarend elkészítéséért az igazgatóhelyettes a felelős, az elkészített órarendet az intézmény vezetője hagyja jóvá. Az órarend véglegesítésének határideje: szeptember 10. A gyakorlat megszervezése: Az intézmény köteles az üzemi gyakorlati oktatási helyeket biztosítani a tanulók számára. A gyakorlati oktatásvezető elkészíti.a gyakorló helyekre lebontott Gyakorlati beosztást. A gyakorlati beosztást a tanév első munkanapján ismerteti a szakoktatókkal, az évnyitó napján pedig a tanulókkal. A gyakorlati oktatásvezető feladata: megköti a gazdasági szervezetekkel az Együttműködési megállapodást. Határidő: tanévkezdés A szakoktató a csoportos foglalkozások, szakmai gyakorlatok megkezdése előtt a tanulóknak megbeszélést tart a gyakorlatról. Gondoskodik a munka, baleset- és tűzvédelmi oktatás megtartásáról, azok dokumentálásáról és ismerteti a kabinetek működési szabályzatát, és ellenőrzi az egészségügyi könyv meglétét. Az intézmény szakmai kapcsolattartó személye a tanítás első hónapjában a gyakorlati oktatási helyeken tájékoztatja a Tanulófelelősöket az eredményesebb együttműködés érdekében. Amennyiben valamelyik tanuló az előző tanév június 30ig konkrét gyakorlati helyre vonatkozó igénnyel jelentkezik és azt befogadó nyilatkozattal igazolja, abban az esetben kerül oda beosztásra, ha a gyakorlati hely a szakmai igényeknek és a törvényi előírásoknak megfelel. Határidő: szeptember vége A gyakorlat teljesítése A gyakorlati képzés a tanterv, az órarend és a gyakorlati beosztás szerint folyik, amit a szakoktató dokumentál az Osztálynaplóban, illetve a Gyakorlati oktatási csoportnaplóban A munkahely jelenléti ívet a tanuló pedig Munkanaplót vezet. Az összefüggő nyári gyakorlat teljesítését a gazdasági szervek Igazoló lapon igazolják, aláírással és bélyegzővel ellátva.

A gyakorlat ellenőrzése, értékelése A tanulófelelősök munkáját a gyakorlati oktatásvezető és a szakmai kapcsolattartó ellenőrzi, míg a szakoktatók és a hallgatók munkáját, valamint a tanmenet következetes végrehajtását a gyakorlati oktatásvezető ellenőrzi, és értékeli az

15.

Szervezeti és működési szabályzat oktatás eredményességét. Évente egyszer a Kereskedelmi és Iparkamarával közösen helyszíni látogatás keretében meggyőződnek a munkahelyek alkalmasságáról. Ezen alkalomból az iskolát a gyakorlati oktatásvezető és a szakmai kapcsolattartó képviseli. Tanulók elégedettségi mérése évente Tanulói igény kérdőív alapján történik. A mérést az Eljárások Kézikönyve alapján a gyakorlati oktatás vezető és az osztályfőnökök közösen végzik. A mérés eredményéről a gyakorlati oktatás vezető írásos beszámolót készít az iskola igazgatója számára. Az ellenőrzések az Nkt., a Szakképzési törvény és a hatályos Mt. alapján készült munkaköri leírásokban foglalt kötelezettségek teljesítésére, az iskolai munkatervben szereplő feladatok végrehajtására terjednek ki és minden esetben értékeléssel zárulnak, amelyek szempontsorát nyilvánosságra hozza az intézményvezetés. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 1. A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. 2. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. 3. Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett - a jogviszony megszűnésekor visszaadni. 4. Az 1. pontban meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Intézményünk szakmai profiljának megfelelően a tanulók egyik szakmában sem állítanak elő olyan terméket, amelynek vagyoni jogára igényt tarthatnának. Az iskola által biztosított alapanyagokból előállított konyha és cukrászati termékeket tanulóink elfogyasztják.

16.

Szervezeti és működési szabályzat Szünetek, tanítás nélküli munkanapok A szorgalmi időben előírt szünetek időtartamát az ágazati miniszter határozza meg. A gyakorlati képzésben tanulószerződéssel rendelkező tanulót jogszabályban előírt, kötelezően biztosítandó oktatási szünet illeti meg, amelyet lehetőleg az iskolai szünidőben egybefüggően kell kiadni. A tanév folyamán a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, felhasználásáról a nevelőtestület dönt. Egy tanítás nélküli munkanap kiválasztásáról és felhasználásáról a diákönkormányzat dönt - az iskola aktuális tanévi munkaterve alapján. Az iskolai létesítmények és helyiségek használati rendje Az iskola épülete munkanapokon 7 órától 15 óráig, egyéb igény esetén igazgatói engedély alapján hosszított munkarenddel van nyitva. Az iskola helyiségei mindenekelőtt a nevelés - oktatás feladatait szolgálják, így az e célra történő igénybevétel elsőbbséget élvez. A létesítményeket a tanulók, dolgozók, a rendeltetésnek megfelelően használhatják. Az iskola létesítményei - amennyiben az a működést nem zavarja- más szervek részére tartós vagy alkalomszerű bérletbe adhatók. Igazgatói engedély szükséges a bérbeadáshoz, amit minden esetben bérleti szerződésben kell rögzíteni. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a használat feltételeit, időtartamát, bérleti díjat és a fizetés módját. A bérbeadás nem akadályozhatja a szükséges takarítási, karbantartási munkák elvégzését és nem vezethet állagromláshoz.

II.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka ellenőrzésének elvi alapját a következő tényezők képezik: o a köznevelési törvény előírásai a pedagógusok feladatairól, o az intézmény Pedagógiai programjában rögzített alapelvek, feladatok, o az adott tanév iskolai munkatervében megfogalmazott célkitúzések, elvárások, o a fenntartó speciális/aktuális elvárásai  Az oktató-nevelő belső ellenőrzésére jogosultak o igazgató o igazgatóhelyettes o gyakorlati oktatásvezető  Belső ellenőrzés formái o - tanórák, gyakorlati foglalkozások látogatása o - tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése o - adminisztratív feladatok ellátásának ellenőrzése o - partneri vélemények kikérése

17.

Szervezeti és működési szabályzat  Az ellenőrzések tapasztalatait értékelni kell o - szóban o - írásban ( feljegyzés vagy emlékeztető formájában ) A hiányosságok, hibák javítására, pótlására vonatkozó határidős feladatok betartása és betartatása, a felelősök kijelölése az iskola éves munkatervében és az intézmény által alkalmazott EN ISO 9001:2000 minőségbiztosítási rendszerben szabályozottak szerint történik.

II.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését o a „B" épületbe (telephely) az ügyeletes tanár o az „A" épületbe (székhely) az iskolatitkár engedélyezi. A intézményben tartózkodókra maradéktalanul érvényesek a az iskola működési rendjére és a helyiségek használatára vonatkozó – a fentiekben ismertetett – helyi szabályok.

II.4. A tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje Iskolánk –az Alapító okiratban foglaltak szerint – csupán telephellyel rendelkezik, így esetünkben ez a részfejezet tárgytalan. II.5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az iskola vezető beosztású dolgozói (részletesen: SZMSZ II.20. részfejezet!) kötetlen munkaidőben dolgoznak: minden munkanapon 7,15 – 15,00 óráig tartózkodnak az intézményben. Kéthetente (hétfőn) tartanak vezetőségi értekezletet, ám napi gyakorisággal egyeztetik az aktuális feladatokat, információkat. Napirendtől függően, eseti jelleggel kibővített ülésen részt vesznek a szülői szervezet, illetve a DÖK képviselői. Az iskola zavartalan működése, az ügyintézés folyamatossága érdekében, heti vezetői ügyeleti beosztást rendszeresít az igazgató, melyet az éves munkaterv tartalmaz. Intézményünk alapvetően két szervezeti egység működése/működtetése révén teljesíti feladatait: o a pedagógusok által alkotott nevelőtestület és o a nem pedagógus állományú munkatársak tevékenységét képező szervezeti egység.

18.

Szervezeti és működési szabályzat A szervezeti egységek szükség szerint kapcsolattartását az igazgató /távollétében a helyettesítési rend (lásd: SZMSZ. II.6. fejezet) szerinti vezető munkatárs vagy pedagógus/ irányító, koordináló tevékenysége biztosítja. Ennek munkaformái lehetnek: o szóbeli információcsere vagy intézkedés, o írásbeli rendelkezés vagy tájékoztatás o hirdetőtáblán megjelenített közlemény. A vezetők közötti feladatmegosztást az EMMI rendelet előírásainak megfelelően az SZMSZ II.20. részfejezetében szabályoztuk. A kiadmányozást igazgatói jogkörben (saját kezű aláírással és körbélyegzővel ellátott formában) valósítjuk meg, amit csak rendkívül indokolt esetben válthat ki a helyettesítés rendje szerinti másik személy közreműködése. Utóbbi esetben az aláírás során saját nevet és „helyett” megjegyzést kell alkalmazni. Az iskola képviselete elsősorban igazgatói jogkör, ám ezt eseti megbízással, a konkrét ügyhöz (pl.: beiskolázási tájékoztató, a tanulók külső gyakorlóhelyen való foglalkoztatásának egyeztetése, stb.) átruházhatja helyettesei egyikére. II.6. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az iskola igazgatóját akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes, illetve az ő távollétében a gyakorlati oktatás vezető helyettesíti. Az vezetők akadályoztatása, egyidejű távollétük esetén az igazgató által megbízott pedagógus teljesíti a helyettesítéssel járó feladatokat. A helyettesítő intézkedési jogköre: A helyettesítő személy jogkörét a munkaköri leírás illetve eseti megbízása tartalmazza.

II.7 A vezetők és az iskolaszék, az intézményi tanács, valamint az iskolai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje Intézményünkben iskolaszék nem működik. Az Intézményi tanácsról a köznevelési törvény a következők szerint rendelkezik: „Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Az intézményi tanács elnöke életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.”

19.

Szervezeti és működési szabályzat Iskolánkban Intézményi tanács nem működik, létrehozásáról a fenntartó a jövőben rendelkezik.

későbbi

esetleges

További belső kapcsolatrendszer A kapcsolattartás az iskolai vezetés és a nevelőtestület között az igazgató közreműködésével közvetlenül valósul meg, amelynek fóruma a nevelőtestületi értekezlet. Aktuális tájékoztatás a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel, körlevéllel történik. Az iskolavezetés tagjai kötelesek tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat a vezetőségi határozatokról, döntésekről, továbbá kötelesek a pedagógusok véleményét, javaslatait továbbítani az iskola vezetéséhez. Az iskolai munkatervről, aktuális feladatokról az iskola igazgatója az Nkt. és az EMMIrendeletnek megfelelően tájékoztatja a DÖK tagjait. A tanulók szabadon véleményt nyilváníthatnak, amely a DÖK elnök közvetítésével történhet. Az iskolai munkatervről, aktuális feladatokról, iskola életéről a szülők képviselőit az igazgató és az osztályfőnök hivatott tájékoztatni. A tájékoztatás rendje: o szülői értekezleten adott osztályfőnöki információ o fogadóórán; szaktanári tájékoztató o írásbeli tájékoztatás a tanuló ellenőrző könyvén keresztül

II.8. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület jogkörébe és felelősségi körébe utalt jogszabályi előírásokkal és eljárási lehetőségekkel közvetlenül a tanári kar rendelkezik. Ilyen feladatok átruházása és ebből adódóan beszámoltatás intézményünk gyakorlatában nem történik. II.9. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az iskola igazgatója és a vezetőség tagjai (igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatás vezető), illetve - megbízás alapján - más iskolai dolgozó jogosult a kapcsolattartási feladatok ellátására. Az iskola legfontosabb külső kapcsolatai: o Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy o Emberi Erőforrások Minisztériuma o Nemzetgazdasági Minisztérium o Nemzeti Munkaügyi Hivatal, NSZFI o Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal o Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal o Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Szoláltató Intézet

20.

Szervezeti és működési szabályzat o Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ

o Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara o Egészségügyi Járóbeteg Központ Nonprofit Kft.: iskolaorvosi, iskolafogászati ellátás o Rendőrség o Gyermekjóléti Szolgálat Kapcsolattartás o rendje: a vezetők illetve megbízással rendelkező iskolai dolgozó a kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást az iskolai munkaterv alapján, illetve szükség szerint végzi. o munkaformái, módszerei:  írásbeli (papír-alapú, vagy elektronikus) megkeresés és dokumentálás,  személyes megkeresés és egyeztetés/konzultáció,  telefonon történő megkeresés és egyeztetés,  szervezett fórumokon, értekezleteken való részvétel.

II.10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok  Az iskola működésével kapcsolatos rendezvények: o - tanévnyitó nevelési értekezlet o - tanévnyitó ünnepség o - szalagavató ünnepség o - szakmunkás bizonyítvány átadó ünnepség o - kilencedikes avató o - pedagógus nap Ezen rendezvények az iskola aktuális éves munkatervében megjelölt időpontban, módon kerülnek megrendezésre.  Állami ünnepek, megemlékezések Megszervezésük központi jogszabály, illetve az oktatásért felelős miniszter adott tanévre vonatkozó rendelete alapján az iskolai munkaterv szerint történik. A nemzeti ünnepeken túl a köznevelés rendszerében az alábbi emléknapok jelennek meg: o a kommunista diktatúra áldozatai, a holokauszt áldozatainak emléknapja (ezek korábbi rendelkezések alapján eddig is szerepeltek) o

az 58/2011. (VII.7.) OGY határozat szerint a nándorfehérvári diadal emléknapja

21.

Szervezeti és működési szabályzat  Egyházi ünnepek o A fenntartónak az adott tanév eseményeivel kapcsolatos elvárásai alapján szervezzük meg (reformáció napja, hálaadás napja).

 Az iskola fennállásának kerek, jubileumi évfordulói (20 év, 25 év, stb) Az emlékünnepély az egész iskolaközösség részvételével, a fenntartó, a Szülői szervezet és a gyakorlati oktatásban közreműködő partnerek meghívásával valósul meg. A rendezvények, megemlékezések tartalmukban, külsőségükben jól szolgálják az iskola nevelési céljainak megvalósulását s egyben öregbítik az iskola hírnevét. A tanulók megjelenésével kapcsolatos elvárásokat a Házirend tartalmazza. A rendezvények helyét, időpontját és a rendezését felelős személyt illetve közösséget az iskola munkaterve tartalmazza. Az iskolai ünnepségeken a nevelőtestület és a tanulók minden tagja köteles megjelenni és az iskolajelvényeit használni. Meghívandók köre: o - fenntartó o - szülői szervezet o - gazdálkodó szervezetek A meghívás - írásos formában - az iskolatitkár feladata. A megtartott ünnepségeket, megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi. II.11. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Szakmai

munkaközösségeket

-

intézményünk

feladatrendszeréből,

méretéből,

a

nevelőtestület összetételéből adódóan – nem működtetünk.

II.12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola tanulóinak iskolaorvosi, asszisztensi ellátását a Városi Iskolaorvosi Szolgálat biztosítja, amelynek o helyszíne: Diószegi Sámuel Baptista Közép- és Szakképző Iskola o időpontja: minden tanítási napon 8-14 óráig. Az

egészségügyi ellátással hirdetőtábláján.

kapcsolatos

információkat

kifüggesztjük

Tanulóink igénybe vehetik az Iskolafogászat által biztosított ellátást is.

22.

iskolánk

Szervezeti és működési szabályzat II.13. Az intézményi védő, óvó előírások

Az Nkt. szerint a tanuló kötelessége: o

óvja saját és társai testi épségét, egészségét,

o

a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton,

o

elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá

o

haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt.

Az 1993-évi XCII. Törvény 52.§ (1) értelmében az iskolarendszerű oktatás és nevelés keretében a hallgatókat és tanulókat meg kell ismertetni a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés alapvető szabályaival. Végrehajtása az EN ISO 9001:2000-ben szabályozottak szerint történik.

o

Meg kell ismertetni minden tanulóval az első osztályfőnöki órán az intézet Házirendjét, Munka- és Tűzvédelmi szabályzatát, valamint az iskola védő és óvó szabályait. A feladat végrehajtását az osztályfőnökök, szakoktatók gyakorlati oktatásvezető végzi.

o A tanulóval ismertetni kell a rendkívüli esemény bekövetkezte során követendő tanulói magatartás szabályait.

o Az ismertetés után minden tanuló aláírásával elismeri, hogy elhangzottakat meghallgatta és magára nézve kötelezően elfogadta.

az

o Aki a Munka-és Tűzvédelmi, valamint a védő és óvó rendszabályokat megszegi, azzal szemben fegyelmező eljárást kell foganatosítani..

o Az iskola területén felfedett esetleges veszélyforrást minden tanuló illetve dolgozó jelenteni köteles az ügyeleti feladatokat ellátó vezetőnek, aki a veszélyforrásra figyelemfelhívó jelzést rendel el.

Az intézmény baleset-megelőzési tevékenysége (védő, óvó előírások) Az intézményben a nyitvatartási időben – tanórákon, egyéb foglalkozásokon és a foglalkozások közötti szünetekben - biztosítani kell tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. Ennek érdekében  olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására,

23.

Szervezeti és működési szabályzat  a tanórai és az egyéb foglalkozások során az iskola sajátosságaira figyelemmel o ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, o át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében,  fejleszteni kell a tanulók biztonságra törekvő viselkedését Maradéktalanul meg kell valósítani az intézményben bekövetkezett tanulói baleseteket nyilvántartását, amelynek részletei:  A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanulói baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni.  A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az intézményében meg kell őrizni.  Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt az iskola a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanulói baleset, amely  a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),  valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,  a tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,  a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),  a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. Az intézménynek lehetővé kell tenni a szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. Minden tanulói balesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

24.

Szervezeti és működési szabályzat

Tűzvédelem, katasztrófavédelem A vonatkozó jogszabályok szerint az intézményünk önálló dokumentumként kezeli a Tűzvédelmi szabályzatát és annak részeként a Tűzriadó tervet. E dokumentumok tartalmát a tanév eleji osztályfőnöki órákon ismertetjük, továbbá a jogszabályokban előírtak szerint falitáblán kifüggesztjük és előre be nem jelentett időpontban tűzriadót tartunk. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének rendje A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményes ellátása érdekében az ifjúságvédelmi felelős tanár kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal. Az ifjúságvédelmi felelős tanár munkáját az osztályfőnökök és a szülői szervezet képviselői közvetlenül segítik. Intézkedéseit az iskola igazgatójával illetve az adott terület felelős vezetőjével egyezteti.

II.14. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan nem várt, önerőből el nem hárítható esemény, amely az iskolában a nevelő-oktató munka biztonságosát jelentős mértékben zavarja vagy ellehetetleníti. Rendkívüli esemény lehet: a) bombariadó b) katasztrófahelyzet c) tűzeset d) terrortámadás e) egyéb az egészséget és a testi épséget fenyegető helyzet (a továbbiakban: veszélyeztető helyzet) A rendkívüli események megelőzése érdekében az igazgató a tűz- és munkavédelmi feladatokkal megbízott alkalmazottal együtt esetenként, valamint mindennapi feladatai végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli, bombának látszó tárgy, egyéb szokatlan, a biztonságot előreláthatóan veszélyeztető jelenség vagy arra utaló jelek nem tapasztalhatók-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Jogszabályi kötelezettsége alapján az intézmény vezetője meghatározza a katasztrófa-, tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását. Veszélyhelyzet esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézményben tartózkodó személy az épületben veszélyhelyzetet vagy

25.

Szervezeti és működési szabályzat annak fenyegető bekövetkeztének lehetőségét észleli – így bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz –, az eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy bármely intézkedésre jogosult alkalmazottjának. Az értesített vezető vagy döntésre jogosult alkalmazottja a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a veszélyeztető helyzetet jelző riadót. Az iskola épületében tartózkodó személyek az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az iskola előtti tér. A felügyelő pedagógusok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul összeszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekezőhelyen tartózkodni. A veszélyhelyzetet jelző riadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni annak tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos. Ha a veszélyhelyzetet jelző riadó bejelentésére okot adó esemény telefonos jelzés útján történik (pl. bomba elhelyezéséről és felrobbantásáról szóló fenyegetés kommunikálása), az üzenetet fogadó lehetőség szerint törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, így igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A veszélyhelyzetet jelző riadó lefújása szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője – a jogszabályban foglaltak szerint –a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével köteles pótolni. Veszélyhelyzetek esetére a teendők részletes meghatározása az intézmény további dokumentumaiban szabályozott: Tűzvédelmi szabályzat Munka- és balesetvédelmi szabályzat Rendkívüli eseményről az intézményben tartózkodó igazgató vagy helyettese telefonon azonnal köteles tájékoztatni a fenntartót. Az eseményről írásbeli feljegyzést is kell készíteni, melyet iktatni kell.

Rendkívüli esemény (bombariadó vagy más, váratlan és az iskola biztonságos működését veszélyeztető esemény) bekövetkezése esetén a pedagógus illetve iskolai dolgozó az EN ISO 9001:2000-ben leírtak szerint köteles eljárni. Ennek tartalmát az iskola pedagógus és nem pedagógus munkatársai ismerik, amit a tájékoztatásukról készült Feljegyzés aláírásával igazolnak.

II.15. Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról

26.

Szervezeti és működési szabályzat Az iskola Pedagógiai programjának nyilvánosságára vonatkozó helyi szabályozást maga a Pedagógiai program tartalmazza.

A dokumentumról az iskola napi működésének folyamatában tájékoztatást lehet kérni a titkárságon, azon túli időszakban az iskola honlapjáról.

II.16. Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel Az iskola vezetése, nevelőtestülete a jogszabályokban kötelezően előírtakat meghaladó véleményezési jogot nem biztosít a szülői szervezet tagjai számára.

II.17. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai A Köznevelési törvény értelmében „Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja”

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A szülői munkaközösség és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői munkaközösség vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót, illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnöke útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet a egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére.Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a kiskorú sértett és a kiskorú kötelességszegő szülője egyetért. A szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. Döntése előtt be kell szerezni a diákönkormányzat, 27.

Szervezeti és működési szabályzat a szülői munkaközösség és az intézményi tanács/iskolaszék véleményét. Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az iskolának az eljárás helyszínéül szolgáló termét, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)–f) pontjában és a (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A (4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat

28.

Szervezeti és működési szabályzat közlésétől kell számítani. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet állapítja meg. Intézményünk maradéktalanul érvényesíti a jogszabály 53-62 §-iban rögzített előírásokat. A fegyelmező intézkedések, illetve fegyelmi eljárások során a fenntiek mellett érvényesítjük a Baptista Pedagógiai Intézet által kidolgozott Fegyelmi Szabályzatot, amelyet az SZMSZ 1. sz. mellékletéhez csatolunk. A fegyelmi eljárás szabályai: SZMSZ 1. sz Melléklet

II.18. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az iskola hivatalos tanácskozásain készített jegyzőkönyv, feljegyzés hitelesítése az adott rendezvény kezdetén az igazgató által megbízott 2 hitelesítő személy aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével történik.

II.19. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

29.

Szervezeti és működési szabályzat Az intézményben előállított és hitelesített dokumentumok kezelése az SZMSZ 2. sz. Mellékletében elhelyezett Iratkezelési szabályzat szerint valósul meg. A pedagógusokra és a tanulókra vonatkozó személyes adatok iskolai szintű nyilvántartását az SZMSZ 5.sz. mellékletében elhelyezett Adatkezelési Szabályzatunkban rögzítettük. II.20. Az intézményvezető feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás- minták

hatásköréből

leadott

feladat-

és

A köznevelési törvény 69.§-a értelmében az intézmény vezetője o felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, o önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, o dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, o felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, o jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, o képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel o a pedagógiai munkáért, o a nevelőtestület vezetéséért, o a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, o önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, o a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, o a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, o a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, o az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, o a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, o a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, o a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes

30.

Szervezeti és működési szabályzat alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. A törvényi előírások maradéktalan érvényesítése mellett intézményünkben az igazgató feladata: Az intézet vezetése a nevelési- oktatási, szakmai- gyakorlati célok megvalósításának munkáját szervezi, vezeti és irányítja. Kötelezettsége, hogy a pedagógusok és tanulók, az iskolai közösségek szervezeteit- a vezetési feladatok megoldásába bevonja, jogosítványaik gyakorlását elősegítse. A vezetés tevékenységének a munkával összefüggésben történő rendszeres értékelése az egyik legfőbb hozzájárulás ahhoz, hogy a közösségek saját ügyüknek tekintsék az iskolavezetés problémáit, támogatásáért és fejlesztéséért felelősséget érezzen a nevelőtestület valamennyi tagja. Az iskolavezetés szerkezete: Az intézményvezetés tagjai: o igazgató o igazgatóhelyettes o gyakorlati oktatásvezető

Az igazgató feladat- és hatásköri listájából az alábbi elemeket ruházza át az intézményvezetőség tagjaira: o igazgatóhelyettes:  tanügy-igazgatási feladatok (tantárgyfelosztás, tanrend előkészítése, statisztikák összeállítása, vezetői felügyelet a telephelyen, kompetencia mérés, stb.)  közreműködés a beiskolázási folyamatban  a pedagógiai munka belső ellenőrzése és értékelése a humán és a reál tantárgyak pedagógusai esetében  a nem pedagógus állományú munkatársak tevékenységének részleges irányítása, ellenőrzése o gyakorlati oktatás vezető:  a gyakorlati képzés tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése  Együttműködési megállapodások előkészítése a tanulók külső gyakorlóhelyeken történő foglalkoztatására  a pedagógiai munka belső ellenőrzése és értékelése a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak pedagógusai esetében  az intézményi minőségirányítási feladatok (HACCP) irányítása, koordinálása és ellenőrzése Az iskola egyes munkaterületeit érintő munkaköri leírás-minták az SZMSZ 3.sz Mellékletében találhatók. II.21. Jogszabály által előírt, valamint az intézmény működésével összefüggő további olyan kérdések, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni.

31.

Szervezeti és működési szabályzat

II.21.1. Tankönyvrendelés megállapításának rendje

szervezésének

és

a

tankönyvtámogatás

A tankönyvvé, pedagógus- kézikönyvvé nyilvánítás és a tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III.12. ) EMMI rendelet szerint: Az iskolai tankönyv-támogatási és -megrendelési igények felmérésének folyamata 25. § (1) Az iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni. (2) Az (1) bekezdés szerinti felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy várhatóan mely tanulók lesznek jogosultak a) az Ntt. 4. § (1) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra, b) az Ntt. 4. § (2) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra, c) nemzetiségi tankönyvellátásra az Ntt. 4. § (2) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók közül. (3) Az (1) bekezdés szerinti felméréssel egyidejűleg tájékoztatást kell adni arról, hogy az iskola, az iskola fenntartója vagy működtetője, illetve más támogató kíváne biztosítani bármely további tankönyv-támogatási kedvezményt. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. (4) Az iskola igazgatója az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hány tanuló a) esetében kell biztosítani az Nkt. 46. § (5) bekezdésben meghatározott ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani az Ntt. 4. § (2) bekezdése szerinti normatív kedvezményt, c) esetében kell biztosítani a miniszter által megállapított tanulói térítési díj ellenében a nemzetiségi tankönyveket, d) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)-b) pontokban foglaltakon túl. (5) A (4) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti igényeket az 5. mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat vagy az 5. melléklet szerinti igénylőlapon nyilatkozni kell a normatív kedvezményre való jogosultság későbbi időpontban történő igazolásáról. Az iratok bemutatásának tényét az iskola igazgatója rávezeti az igénylőlapra. 26. § (1) A 25. § szerinti kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás,

32.

Szervezeti és működési szabályzat b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye, d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. (2) A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a lakossági folyószámla-kivonatot, a postai igazolószelvényt. (3) Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. (4) Az iskola nem kérhet igazolást olyan adatokról, amelyek tekintetében az Ntt. vagy az Nkt. alapján adatkezelőnek minősül, illetve amelyeket a szülő hozzájárulásával kezel. (5) A 25. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott felmérés eredményéről az iskola igazgatója minden év június 15-éig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői szervezetet, közösséget (a továbbiakban: szülői szervezet), az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. (6) Az iskola igazgatója az (5) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót, továbbá a fenntartót. (7) Az iskola - az (5) bekezdésben meghatározott ideig - kezdeményezheti a tankönyvellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál az állami tankönyvtámogatásra nem jogosult tanulók részére, egyidejűleg jelenti a fenntartó részére a 25. § (2) bekezdése szerinti támogatásra jogosultak számát. Az iskolai tankönyvrendelés és - ellátás, a pedagóguskézikönyv-rendelés és -ellátás rendje 29. § (1) Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy a tanévenkénti: a) tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja, b) tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30., c) pótrendelés határideje szeptember 5. [az a)-c) pontban foglaltak együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés]. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tankönyvrendelést a tankönyvrendelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, a kísérleti tankönyv megnevezésének, az érintett tanulóknak - ha ismertek - és a tanulókat esetlegesen megillető támogatásoknak - amennyiben ismertek - a feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetnie, akik számára nem rendel tankönyvet, az okok megjelölésével.

33.

Szervezeti és működési szabályzat (3) A módosítás az iskola által rendelt tankönyvek számát tekintve tankönyvenként legfeljebb 15%-ban térhet el az eredeti rendeléstől. Módosításra és pótrendelésre akkor kerülhet sor, ha a módosítás oka a) az osztálylétszám változása, b) az, hogy az adott tanévi tankönyvjegyzék az (1) bekezdés a) pontjában fogalt határidőt követően újabb tankönyvvel, pedagógus-kézikönyvvel egészült ki, és az iskola a fenntartója engedélyével ezek közül választott. (4) A tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó - az (1) bekezdés szerinti tankönyvrendelési határidőtől számított - tíz napon belül összesíti, és az adott tanévi tankönyvellátásban érintett kiadónak továbbítja. (5) A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket értesíti. (6) Amennyiben a kiadó a Könyvtárellátó megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell - a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül - a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását, ami a jogszabályokban és tankönyvterjesztési szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után. (7) A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelyet a Könyvtárellátó teljesít. (8) Az iskola az iskolában alkalmazott és az adott tantárgyhoz kifejlesztett, továbbá a tankönyvjegyzéken lévő pedagógus-kézikönyvek beszerzésére vonatkozó igényeit minden év június 30-áig pedagógus-kézikönyvenként összesítve meghatározza, és a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését - amely bármely iskola esetén legfeljebb kettő, adott köznevelési tankönyvhöz fejlesztett pedagógus-kézikönyv lehet - a tankönyvrendelés módosításának határidejéig megküldi a Könyvtárellátó részére. A kiadó az adott tankönyvéhez fejlesztett pedagógus-kézikönyveket térítésmentesen átadja a Könyvtárellátó részére, amely azokat az iskolák részére továbbítja. (9) Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz a bevett egyház által alkalmazott tankönyvekre vonatkozó rendelését tankönyvenként és egyházanként összesítve küldi meg a Könyvtárellátó részére. A Könyvtárellátó az adott egyházra vonatkozó adatok összesítését követően megküldi az adatokat az érintett bevett egyház számára. A hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvek beszerzéséről és az iskolákhoz tanévkezdésre történő eljuttatásáról a bevett egyház gondoskodik. 30. § (1) Az iskolai tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. (2) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel

34.

Szervezeti és működési szabályzat véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. (3) Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. (4) Az iskolának legkésőbb május 31-ig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. (5) Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés keretei között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. 32. § (1) A tankönyvrendelés, pedagóguskézikönyv-rendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. (2) Az iskola a tankönyveket, pedagógus-kézikönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók, a pedagógusok részére megbízásából átveszi, majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással, pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. (3) A központ által fenntartott iskola esetében a központon keresztül az iskolának, a nem a központ által fenntartott iskola esetében az iskolának a Könyvtárellátó díjazást fizet. (4) A díjazás forrása a) a nem a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján az iskolának, b) a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján a központon keresztül az iskolának átengedett összeg. (5) Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket - a munkafüzetek kivételével -, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állománynyilvántartásába vegyék, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, és a tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre. (6) A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. (7) Az iskolának a 26. §-ban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét.

35.

Szervezeti és működési szabályzat (8) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját, továbbá e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni.

II.21.2. A diákigazolványok kiadásának, nyilvántartásának rendje: Intézményünk a diákigazolvány kiadására jogosult intézmény. Az iskola a vonatkozó rendeletben meghatározottak szerint részt vesz az új diákigazolvány megrendelésében vagy cseréjéhez szükséges adatlap kitöltésében. A diákigazolvánnyal kapcsolatos adatokról és tényekről nyilvántartást vezet, a nyomtatványokat és a diákigazolványokat biztonságosan tárolja. Bevonja a diákigazolványt a jogszabályban felsorolt esetekben, továbbá bevonja a lejárt érvényességű diákigazolványt. A nyomtatványok és a diákigazolványok átvételéért, tárolásáért, kiadásáért, bevonásáért, a nyilvántartások vezetéséért az iskolatitkár, ügyintéző a felelős. A diákigazolványokkal kapcsolatos feladatellátásra kijelölt személy munkavégzését az igazgató ellenőrzi. II.21.3. Gazdasági szervezet felelősségének rendje

felépítése

és

feladata,

tanulók

kártérítési

o Az iskola gazdálkodási jogköre: önálló gazdálkodó-önállójogi személy. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot tekintve teljes jogkörrel, bankszámlával rendelkező költségvetési szerv. Az iskola a mindenkor érvényben lévő költségvetési gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok előírásai alapján köteles ellátni a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Gazdálkodását a fenntartó a naptári évre összeállított és elfogadott költségvetésben irányozza elő. A fenntartónak kell gondoskodni az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről.

o A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló gondviselője magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg.

o Szándékos károkozás esetén a magasabb jogszabályoknak megfelelően a tanuló

gondviselője köteles megtéríteni az okozott kárt. A károkozás mértékét az iskola igazgatója írásban közli a tanuló gondviselőjével. A kárösszeget postai befizetési utalványon kell befizetni. Vitás esetben az iskola polgári peres eljárást kezdeményezhet a tanuló gondviselője ellen.

II.21.4.Reklámtevékenység szabályozása az iskola épületében Az iskola igazgatójának engedélyével lehetséges a mindenkor hatályos jogszabály alapján.

II.21.5. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

36.

Szervezeti és működési szabályzat 1. A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. 2. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. 3. Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett - a jogviszony megszűnésekor visszaadni. 4. Az 1. pontban meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani.

Intézményünk szakmai profiljának megfelelően a tanulók egyik szakmában sem állítanak elő olyan terméket, amelynek vagyoni jogára igényt tarthatnának. Az iskola által biztosított alapanyagokból előállított konyha és cukrászati termékeket tanulóink elfogyasztják.

II.21.6. Adatkezelési szabályzat (5.sz. melléklet) II.22. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A köznevelési törvény értelmében „egyéb foglalkozás”-nak minősülnek a tanórán kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozások, amelyek a tanulók fejlődését szolgálják. Az intézményünk tevékenységrendszerének szerves részét alkotó ezirányú foglalkozások tartalmi és egyéb jellemzőit Pedagógiai programunkban megjelenítettük, ezért ezen a helyen csupán a legfontosabb mutatóikat rögzítjük.  Tanórán kívüli tevékenységek lehetséges szervezeti keretei o - szakkör o - diáksportkör o - tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek o - korrepetálások

 Tanulók részvétele: A tanórán kívüli foglalkozásokat a mindenkori tanulói igények szerint szervezzük, tömbösített formában valósítjuk meg és azokon a tanulók részvétele önkéntes.  Kezdeményezők köre A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók, a diákönkormányzat, a nevelőtestület, a szülői szervezet kezdeményezheti.

37.

Szervezeti és működési szabályzat Képviselőjük észrevételt, javaslatot - szóban vagy írásos formában - az I. illetve a II. félév megkezdése előtti időszakban tehet az iskola vezetésének. A tanórán kívüli foglalkozások tényleges körét és az adott tanévre érvényes időbeosztását az igények és az anyagi lehetőségek felmérését, mérlegelését követően az igazgató és az iskola vezetősége alakítja ki.

 Kirándulások, színház, mozi, múzeum látogatása Kötelező tanórai, vagy már megszervezett tanórán kívüli foglalkozási időn túl bármikor, oktatási idő alatt csak az iskola igazgatójának előzetes engedélyével szervezhető. A tanév során tervezett osztálykirándulások időpontját minden tanév október 1-ig írásban be kell jelenteni az iskola igazgatójának. A tanulmányi kirándulás, az üzemek és kulturális intézmények látogatása az iskolai munkatervnek, továbbá az osztályfőnökök és tanárok tanmenetének szerves része. A kirándulásokat a diákképviselőkkel és a szülői szervezettel közösen, a tanulók és a szülők elfogadható kérésének és javaslatainak, továbbá anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével kell megtervezni és megszervezni. Több napos kirándulás csak tanítás nélküli munkanapon, illetve a tanítási szünetekben szervezhető. Az iskola által szervezett kirándulások alkalmával annyi kísérő tanárt kell Biztosítani, amennyi a zavartalan és biztonságos lebonyolításához szükséges de 20 tanulóhoz legalább 1 főt. A kirándulásokhoz elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést kell vinni. Szervezés rendje: az osztályfőnök rendszeresített belső nyomtatványon nyújtja be a szervezési szándékát az iskolavezetés számára, amely tartalmazza a tervezett rendezvény időpontját, résztvevő tanulók névsorát, felmerülő költségeket (kirándulás esetén a programot, elérhetőséget), kísérő tanárok nevét. A nyomtatványon az iskola igazgatójának döntési határozata szerepel.

 Külföldi utazások általánosan kötelező szabályai Tanítási idő alatt hivatalos külföldi tanulmányútra, illetve szakmai rendezvényre tanuló, illetve pedagógus az igazgató előzetes engedélyével utazhat. Engedélyezés rendje: az iskola által rendszeresített belső nyomtatvány felhasználásával történik. A kiküldetésben résztvevő csoportvezető pedagógus írásban jelenti az iskola igazgatójának:

- a kinn-tartózkodás időpontját - az útvonalat - a szálláshely címét, telefon, illetve fax számát - résztvevő tanulók névsorát o - kísérő tanárok nevét o o o o

II.23. A felnőttoktatás formái

38.

Szervezeti és működési szabályzat

Intézményünkben iskolarendszerű felnőttoktatást nem valósítunk meg. II.24. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek A közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló főbb tevékenységi köröket és szervezeti formákat intézményünk Pedagógiai programjában részletesen szabályoztuk a következők szerint:  az osztályközösség keretében végzett tevékenységek  (tanórán és tanórán kívül),  évfolyamok számára szervezett közösségi programok,  iskolai rendezvények,  hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok révén szervezett találkozók, versenyek, bemutatók, csere- gyakorlati képzések,  hazai szakmai kiállítások, események látogatása,  tanulmányi kirándulások,  szakmai elméleti és gyakorlati házi versenyek,  diák-önkormányzati rendezvények,  diáksportköri programok. A fenti tevékenységi körök és szervezeti formák működtetését és részletes megvalósítását – a tanulók és szüleik igényeit és az iskola lehetőségeit szem előtt tartva- az évenként készülő éves munkatervben határozzuk meg. A közösségfejlesztés feladatrendszere csak abban az esetben teljesülhet, ha az iskola szereplői közül az iskolavezetőség biztosítja a Köznevelési törvény alábbi előírásait A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.

A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási

39.

Szervezeti és működési szabályzat intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben Az iskolai diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl – a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A fenti előírásokat az igazgató/igazgatóhelyettes, a DÖK-segítő pedagógus és a DÖK képviselőinek eseti, egy-egy rendezvény előkészítését szolgáló és koordináló o megbeszélés formájában, o az igényelt helyiség térítésmentes átengedésével, o a rendezvények költségeinek részleges megtérítésével, o díjak, jutalmak odaítélésével biztosítjuk.

II.25. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Intézményünkben –annak infrastrukturális és személyi adottságai, valamint a tanulók érdeklődése és igényei figyelembe vételével – Diáksportkör nem működik, ennek megfelelően a formalizált kapcsolattartás nem érvényesíthető. Amennyiben a szaktanár vagy tanulók egy csoportja adott versenyen/vetélkedőn való részvételünket kezdeményezi, azt az iskolavezetéssel történt egyeztetés után valósítjuk meg. Ilyen esetben a nevezési díj befizetését és a kísérőtanár közreműködését az iskola biztosítja.

A gyakorlati képzést folytatókkal kapcsolattartás formái és rendje

II.26.

40.

és

szervezőkkel

való

Szervezeti és működési szabályzat A

szakképzésben részt vevő tanítványaink gyakorlati oktatásában/képzésében közreműködő szervezetekkel, cégekkel fennálló kapcsolatrendszerünk alapját azok az Együttműködési megállapodások képezik, amelyekben rögzítjük a Szakképzési törvény által előírt feltételeket, képzési körülményeket. Ezeket a szerződéseket a gyakorlati oktatás vezető készíti elő és az iskola igazgatója aláírásával megerősítve - hagyja jóvá. A gyakorlati képzés tantárgyfelosztását és tanrendjét egyeztetjük a külső képző helyek illetékeseivel és a szorgalmi időben, valamint az összefüggő gyakorlatok során megvalósított ellenőrző tevékenységünkbe is bevonjuk képviselőiket. Folyamatosan kapcsolatot tartunk a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a gyakorlati képzés ellenőrzése, valamint a szintvizsgák és a szakmai vizsgák előkészítése, lebonyolítása tárgyában.

A kapcsolattartás formái: -papír alapú levelezés -elektronikus levelezés -személyes szóbeli konzultáció -telefonon történő egyeztetés II.27. A tanulók eljárásrend

egészségét

veszélyeztető

helyzetek

kezelésére

irányuló

Az SZMSZ alábbi fejezeteiben II.1. A működés rendje, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje II.13. Az intézményi védő, óvó előírások II.14. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők már részletesen kifejtettük azokat az eljárásokat, követelményeket, amelyek alátámasztják, hogy intézményünk minden szempontból eleget tesz a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 168 – 169.§-iban rögzített, általános érvényű előírásoknak: o Az intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. o Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, o A tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a balesetmegelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében, o Fejleszteni kell a tanuló biztonságra törekvő viselkedését.

41.

Szervezeti és működési szabályzat o Az intézményben bekövetkezett tanulóbaleseteket nyilván kell tartani. o A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. o Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt az intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. o Súlyos az a tanulóbaleset, amely a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), b) valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, c) a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, d) a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. o A nem állami intézményfenntartó a részére megküldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító kormányhivatal részére. o Az intézménynek lehetővé kell tenni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. o Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. II.28. Az iskolai könyvtári SZMSZ A 20/2012. (VIII.31. EMMI rendelet szerint az iskolai könyvtár az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai

42.

Szervezeti és működési szabályzat tevékenységét koordináló szervezeti egység. Iskolánk rendelkezik ugyan – tankönyvekből, munkafüzetekből, nyomtatott tanulmányi segédletekből álló, leltárilag nyilvántartott – kiadványokkal, azok elhelyezése, a gyűjtemény használata nem felel meg a hivatkozott jogszabály alábbi követelményeinek: „Az iskolai könyvtár alapfeladata a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. Az iskolai könyvtár közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladata a) az Nkt. 4. § 5 pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. Az iskolai könyvtár felszerelésének alapkövetelménye a) legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása.

Az

iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel. A könyvtáros-tanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az iskolai könyvtár gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a

43.

Szervezeti és működési szabályzat tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. A köznevelési intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A könyvtár SZMSZ-ében kell meghatározni az iskolai könyvtár a) könyvtárhasználóinak körét, b) a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját, c) a szolgáltatások igénybevételének feltételeit d) a könyvtárhasználat szabályait, e) a nyitva tartás, kölcsönzés idejét, a nyitva tartás és a kölcsönzés módját és idejét, f) a tankönyvtári szabályzatot, a tartós tankönyvekre vonatkozó szabályokat, g) katalógusszerkesztési szabályzatot, h) a könyvtáros tanár, könyvtáros tanító munkaköri leírását. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni. A tankönyveket külön gyűjteményként kell kezelni, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzatban kell rögzíteni.” A fenti szabályozó tényezők és intézményünk adottságainak egybevetésével megállapítható, hogy a feltételek hiányában önálló szervezeti egységként funkcionáló iskolai könyvtárral nem rendelkezünk, ennek megfelelően Könyvtári SZMSZ dokumentálása sem áll módunkban. Miután az Nkt .szerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy o

hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,

o

intézményi és fenntartói információkhoz,

az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket és az alábbiak szerinti:

Az intézmény pedagógusainak és tanulóinak könyvtári szolgáltatással kapcsolatos jogosítványait a Diószegi Sámuel Baptista Szakközép- és Szakiskolával 2013.03.29-én kötött Könyvtárhasználati megállapodásunkban foglaltak szerint biztosítjuk. A pedagógusok informatikai segédeszközt sem közvetlenül , sem a könyvtáron keresztül nem kapnak. A

megállapodásból

adódó

tanulói

és

tanári

könyvtárhasználati

jogosultságokat írásbeli hirdetmény formájában nyilvánosságra hozzuk. II.29. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek

44.

Szervezeti és működési szabályzat

Az intézmény vezetőinek feladatai a tanulóbalesetek megelőzése és a balesetek esetén Az intézmény vezetőjének kötelessége rendszeresen ellenőrizni az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit. Ezt szolgálják a rendszeresen (legalább félévente) megtartott munkavédelmi ellenőrzések, szemlék. A munkavédelmi szemlék rendjét, az ellenőrzésbe bevont személyeket a munkavédelmi szabályzat rögzíti. A megtartott szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:  a szemle időpontját,  a részt vevő személyeket és beosztásukat,  az észrevett hiba leírását,  a javítási határidőt,  a javításért felelős dolgozó nevét,  a kijavítás dátumát és a javításért felelős dolgozó közvetlen felettesének aláírását. Az intézmény vezető beosztású munkatársainak az egészséges és biztonságos iskolai környezet megteremtésével kapcsolatos teendőinek ki kell terjednie:  az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályok ismeretére;  a tanulókkal, a pedagógusokkal és az intézmény többi dolgozójával kapcsolatos teendőkre: mindannyiukat meg kell ismertetni az egészséges és biztonságos munkavégzés általános és helyi szabályaival és az ezt rögzítő iskolai szabályzatokkal, meg kell győződni arról, hogy a szükséges ismereteket elsajátították-e, és folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a szabályokat betartják-e;  az iskola belső szabályzatainak körültekintő összeállítására, az egészséges és biztonságos iskolai környezet tárgyi és személyi feltételeinek megteremtésére, folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére.

A tanulóbalesetek megelőzése és megtörténte esetén a vezetők feladata mind a prevenciós célú cselekmények, mind az elvárható segítségnyújtás terén megegyeznek az intézményi alkalmazottak számára kötelezően előírt teendőkkel.

Az intézmény dolgozóinak feladatai megelőzésében, illetve baleset esetén

a

tanulói

balesetek

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulói baleset megelőzésével kapcsolatosan: a) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályzatokat. b) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A nevelők a tanórai és az egyéb foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan

45.

Szervezeti és működési szabályzat

d)

e)

f)

g)

figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal megtartatni. Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati technikai jellegű feladat, illetve a tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, valamint egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatai a munkavédelmi szabályzat mellékletében találhatók. Az iskola igazgatója vagy a munkavédelmi felügyelettel megbízott személy az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.

Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett.

Az öltözőkre vonatkozó szabályok  Az öltözőket a csoportok beosztása szerint kell használni, s vagyonvédelmi okokból állandóan zárva kell tartani. Az ismételt felszólítás ellenére nyitva tartott öltöző fegyelmező intézkedést von maga után.  Az öltöző rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősek. Az osztályfőnök, illetve az igazgató megbízottja jogosult az öltözőrend, illetve a rendeltetésszerű használat ellenőrzésére az azt használó diákok jelenlétében. o

az iskolába bevitt tárgyak, dolgok tiltásának alapja:  A köznevelési törvény szerint

a házirend előírhatja az iskolába tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését, a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.  Mindezek alapján iskolánk a következő szabályozást alkalmazza:………. Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy

46.

Szervezeti és működési szabályzat értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt. A tanuló anyagi felelőssége Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a gazdasági ügyintéző és az illetékes igazgatóhelyettes javaslatára a tantestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén a előírásainak megfelelően az iskola pert indít! Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A fentiekben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg  a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát,  b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét. Az iskola, a gyakorlati képzés szervezője a tanulónak a tanulói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ha az iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Jelen SZMSZ következő fejezeteiben rögzítettük azokat a helyi szabályozó előírásokat, amelyek megtartása egyaránt kötelező érvényű o az intézmény pedagógus és nem pedagógus státusú munkatársaira, o a mindenkori tanulókra egyénenként és közösségeik szintjén, o a tanulók szüleire, hozzátartozóira, ismerőseire/barátaira, o az iskola iránt érdeklődő diák és felnőtt állampolgárokra, o az iskola hivatalos külső kapcsolatrendszerét alkotó szervek, szervezetek képviselőire és amelyek garanciát nyújtanak a biztonságos működés feltételeinek folyamatos érvényesülésére:

47.

Szervezeti és működési szabályzat

II.1. A működés rendje, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje II.13. Az intézményi védő, óvó előírások II.14. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők II.27. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend

Záró rendelkezések Érvényességi rendelkezések Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépésének és érvényességének

48.

Szervezeti és működési szabályzat ideje: 2013. szeptember 1-től, 5 nevelési-oktatási év időtartama

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának lehetséges esetei:  a köznevelési, illetve a szakképzési törvény esetleges módosítása után,  a fenntartó utasítása alapján,  a nevelőtestület legalább 51 %-nak kezdeményezésére, az SZMSZ érvényességének lejárta előtt.

A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatának mechanizmusa:  minden tanév április 30-ig a dokumentum felülvizsgálata, a szükséges kiegészítések, módosítások elvégzése,  a módosítással foglalkozó munkacsoportot összehívása az alábbiak javaslatára:  a nevelőtestület többségének (legalább 51%) kezdeményezésére,  az iskola fenntartójának, vezetőinek kezdeményezésére,  a szülői munkaközösség kezdeményezésére. A fenntartói jóváhagyás nem akadályozott, mert a dokumentumban foglalt feladatok teljesítése többletköltséget nem eredményez.

A módosítások elfogadása a nevelőtestület, jóváhagyása a fenntartó jogkörébe tartozik. Az elfogadott módosításokat a fenntartó felé továbbítani kell.

A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága: Az iskola az SZMSZ  hozzáférhetőségét a fenntartó és az intézmény honlapján biztosítja,  1 példányát megküldi a fenntartónak  1-1 példányát elhelyezi az iskolai tanári szobákban: a székhelyen és a telephelyen egyaránt  1 példányát elhelyezi az igazgatónál.

49.

Szervezeti és működési szabályzat

Tartalomjegyzék Preambulum

2. oldal

I. Általános rész

I.1. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjai I.1.1. A Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény Előírásai I.1.2. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény I.1.3. További jogszabályok I.1.4. A 20/20112. (VIII. 31) EMMI rendelet I.1.5. Az SZMSZ hatálya és érvényessége I.1.6. Az iskola működésének alapjai

4. oldal 8. oldal 8. oldal 8. oldal 10. oldal 11. oldal

II. A Szervezeti és Működési Szabályzat fejezetei

II.1. A működés rendje, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje II.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje II.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel II.4. A tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás Rendje

13. oldal 17. oldal 18. oldal 18. oldal

II.5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje II.6. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje II.7 A vezetők és az iskolaszék, az intézményi tanács, valamint az iskolai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje II.8. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések II.9. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást II.10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok II.11. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében II.12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

50.

18. oldal 19. oldal

19. oldal

20. oldal

20. oldal 21. oldal 22. oldal 22. oldal

Szervezeti és működési szabályzat II.13. Az intézményi védő, óvó előírások

23. oldal

II.14. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

25. oldal

II.15. Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról II.16. Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel II.17. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai II.18. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje II.19. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje II.20. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás- minták II.21. Jogszabály által előírt, valamint az intézmény működésével összefüggő további olyan kérdések, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. II.21.1. Tankönyvrendelés szervezésének és a tankönyvtámogatás megállapításának rendje II.21.2. A diákigazolványok kiadásának, nyilvántartásának rendje II.21.3. Gazdasági szervezet felépítése és feladata, tanulók kártérítési felelősségének rendje II.21.4.Reklámtevékenység szabályozása az iskola épületében II.22. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei II.23. A felnőttoktatás formái

25. oldal 25. oldal 26. oldal 27. oldal 27. oldal 27. oldal

29. oldal 33. oldal 33. oldal 34. oldal 34. oldal 36. oldal

II.24. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek II.25. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje II.26. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje II.27. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend II.28. Az iskolai könyvtári SZMSZ

36. oldal 38. oldal 38. oldal 39. oldal 40. oldal

II.29. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek Záró rendelkezések

42. oldal 45. oldal

Jóváhagyási, véleményezési záradékok

52.oldal

51.

Szervezeti és működési szabályzat

Nyilatkozat (szülői szervezet) Az Aranybika Vendéglátóipari Baptista Szakképző Iskola Szülői Szervezetének ( továbbiakban: SzSz) képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogát gyakorolta. Az SzSz elnöksége az adatkezelési szabályzat módosítását ………………………-án/én megtartott ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatát véleményezte, azzal egyetért. Dátum:…………………………… ……………………………… Szülői szervezet elnöke

Nyilatkozat (Diákönkormányzat) Az Aranybika Vendéglátóipari Baptista Szakképző Iskola Diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogát gyakorolta. A Diákönkormányzat az adatkezelési szabályzat módosítását ………………………-án/én megtartott ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatát véleményezte, azzal egyetért. Dátum:…………………………… …………………………………… a diákönkormányzat vezetője

Nyilatkozat (nevelőtestület) Az Aranybika Vendéglátóipari Baptista Szakképző Iskola Nevelőtestületet képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogát gyakorolta. A Nevelőtestület ………………………án/én megtartott értekezletén az SzMSz-t megtárgyalta,az abban foglaltakkal egyetértett, azt elfogadta. Dátum:……………………………

52.

Szervezeti és működési szabályzat …………………………………… a nevelőtestület nevében

Nyilatkozat (fenntartó) A fenntartó képviseletében az Aranybika Vendéglátóipari Baptista Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az Nkt. 32. § (1) bek. i. pontja alapján jóváhagyom. Dátum:…………………………… P.H. …………………………………… a fenntartó nevében

53.