Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme

Andorka Rudolf − Harcsa István: A lakosság jövedelme (elektronikus verzió, készült 2006-ban)

A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf − Harcsa István (1990): A lakosság jövedelme in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, 97−117. Pp.

Andorka Rudolf − Harcsa István: A lakosság jövedelme

5. A LAKOSSÁG JÖVEDELME

5.1 A JÖVEDELMEK EMELKEDÉSE Az 1945 utáni időszakra vonatkozóan tudunk társadalmi jelzőszám idősorokat összeállítani a lakosság jövedelmének alakulásáról. Az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 1945 után több mint három évtizeden keresztül viszonylag gyorsan nőtt. A növekedés azonban nem volt egyenletes, egyes években megtorpant. Így a nemzeti jövedelem átmenetileg visszaesett 1956-ban és lényegében nem nőtt 1965-ben. E két évet követően azonban újra gyorsan emelkedett. 1978 után azonban lényegesen lelassult az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem növekedési üteme, sőt egyes években – mint 1980-ban, 1985-ben – csökkent a nemzeti jövedelem, 1987 és 1989 között pedig gyakorlatilag stagnált. A lakossági jövedelmek alakulása nem mindig követte pontosan a nemzeti jövedelem mutatóinak alakulását, elsősorban annak következtében, hogy a beruházásra fordított nemzeti jövedelem-rész nem jelentéktelenül ingadozott (az 1970-es évtizedben is 22–30 százalék között) és hogy – elsősorban az 1970-es években – a nemzetközi fizetési mérleg nem volt egyensúlyban, némelykor az importtöbblet, máskor az exporttöbblet következtében a lakossági jövedelem-növekedés eltért a nemzeti jövedelem növekedésétől. Az egy főre jutó reáljövedelem alakulásában a reálbéreken kívül, amelyek a legnagyobb tételt alkotják a reáljövedelmen belül, befolyásolták a jövedelem többi összetevőinek alakulása is. Ennek következtében a reáljövedelem és a reálbér alakulása sem volt teljesen párhuzamos. A reáljövedelmek általában lényegesen gyorsabban emelkedtek, mint a reálbérek: 1960-tól 1980-ig a reáljövedelem több mint kétszeresére, a reálbér csak több mint másfélszeresére emelkedett (]950 óta az egy főre jutó reálbér emelkedése közel két és félszeres). Továbbá a reálbér 1978-tól kezdve visszaesett és 1988-ban mintegy 12 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1978-ban. Ezzel szemben az egy főre jutó reáljövedelem egészen 1986-ig emelkedett, azóta gyakorlatilag stagnál. A lakossági jövedelem összetevői közül 1960 óta – az adott évi pénzértékben, tehát nominálisan számítva – a munkabérek az átlagosnál valamivel lassabban, több mint háromszorosukra emelkedtek, a mezőgazdasági szövetkezetekből származó, bérjellegű jövedelmek volumene, a mezőgazdasági szövetkezetekben foglalkoztatottak számának csökkenése következtében még lassabban nőtt. Viszont az átlagosnál lényegesen gyorsabb

97


volt a pénzben társadalmi juttatások emelkedése, teljes kifizetett összegük két évtized alatt közel tízszeresére emelkedett. Ennek a gyors emelkedésnek több oka van: -a nyugdíjasok számának gyors emelkedése -az átlagos nyugdíj jelentős emelkedése -a családi pótlék emelkedése -a gyermekgondozási segély bevezetése -a családi pótlékban részesülők számának erős emelkedése (az 1960-as évek végi és az 1970-es évek első felében bekövetkezett születésszám-emelkedés következtében). Hozzá kell tenni azt is, hogy nincs pontos képünk a lakosságnak a szocialista szektoron kívüli jövedelmeiről. A rendelkezésre álló adatok azonban indokolttá teszik annak feltételezését, hogy ezek a magánszektorból és a második gazdaságból származó jövedelmek az elmúlt időszakban erősen növekedtek és 1989-ben már az összes lakossági jövedelemnek jelentős – a kimutathatónál nagyobb – részét alkotják. Ezeknek a pontosan ki nem mutatható jövedelmeknek növekedése magyarázhatja meg az életszínvonal és a fogyasztás néhány jelzőszámának alakulását az utóbbi években, amely máskülönben nehezen lenne összeegyeztethető a reálbérek és a reáljövedelmek kimutatott alakulásával.

5.2 A JÖVEDELEMEGYENLŐTLENSÉGEK ALAKULÁSA A jövedelmek eloszlásáról, a jövedelemegyenlőtlenségekről az 1963 óta ötévenként (mindig az előző évre vonatkozóan) végzett háztartási jövedelem-feltételek alapján vannak adataink. A jövedelemegyenlőtlenségek alakulását vizsgálhatjuk egyrészt a népesség jövedelemkategóriák közötti eloszlása alapján, másrészt jövedelmi decilisek alapján. A jövedelemkategóriák szerinti megoszlás elemzésénél nehézséget okoz, hogy egyrészt a jövedelemfelvételek között az árak emelkedtek, így azonos jövedelemkategóriák nem azonos reáljövedelmet fejeznek ki, másrészt a reáljövedelmek is emelkedtek, így minél korábbi jövedelemfelvételt nézünk, annál részletesebb bontást kell alkalmazni az alacsonyabb kategóriáknál, és minél későbbit, annál részletesebbet a felső kategóriáknál. E megfontolások figyelembevételével, az 1. táblázat bemutatja az egyes jövedelmi kategóriákba tartozó népességarányt a jövedelemfelvételek éveiben.

98


1. táblázat A NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA AZ EGY FŐRE JUTÓ JÖVEDELEM NAGYSÁGA SZERINT Az egy főre jutó havi jövedelem Ft

1962

− 400

10,2

401 − 600 601 − 800 801 − 1000 1001 − 1200 1201 − 1400 1401 − 1600 1601 − 1800 1801 − 2000 2001 − 2200 2201 − 2400 2401 − 2600 2601 − 2800 2801 − 3000 3001 − 3200 3201 − 3400 3401 − 3600 3601 − 3800 3801 − 4000 4001 − 4200 4201 − 4600 4601 − 5000 5001 − 5400 5401 − 5800 5801 − 6600 6601 − 7800 7801 − 10000 10000 − Összesen Átlag, Ft ∗

21,1 24,0 17,9 12,1 6,8 3,4 2,0 1,1 1,4∗

1967

1972

9,8

3,6

14,8 19,1 18,4 13,8 9,7 5,9 3,6 3,0

5,4 9,2 12,8 13,8 13,7 11,2 8,8 6,4 4,4 3,1 2,1 1,6 1,9

1977

1987

1,5

1,9∗

2,0∗

1,9 3,4 5,4 8,1 9,9 10,7 10,1 9,4 8,6 6,7 5,4 4,0 3,5 2,7 2,0 1,6

4,5 0,6∗ . . . 100,0 823

1982

100,0 1138

100,0 1586

100,0 2333

6,4 6,5 9,7 13,9 7,8 7,2 7,2 12,5

13,4

9,3 9,8 9,6 3,7 6,5 4,5 3,2 2,3 2,7 1,5 1,1∗ . 100,0 3385

9,0 8,4 7,3 6,2 9,7 9,0 6,9 4,7∗ 100,0 5262

Az egyes évekre vonatkozó oszlopok utolsó adata az oldalrovatban megjelölt és annál magasabb jövedelmek százalékos aránya.

99


Ezeknek az egy főre jutó nominális jövedelmeknek reálérték-változását érzékelteti az árindex (1970-ig a munkás és alkalmazott háztartások árindexe, 1970-től az általános fogyasztói árindex) alakulása: árindex 1962 = 100 1967 = 106 1972 = 116 1977 = 137 1982 = 196 1987 = 263 Mindegyik vizsgált évben nagyjából az volt a helyzet, hogy az a szint, amely fölött a legmagasabb jövedelmű, körülbelül 2 százaléknyi népesség, mintegy 200 ezer ember jövedelme volt, körülbelül négyszer négy és félszer olyan magas volt, mint amilyen jövedelemszint alatt a népesség legalacsonyabb jövedelmű egytizede, mintegy egymillió ember élt. (Természetesen a „felső” 2 százalék – a népesség időközbeni növekedése következtében – 1962-ben még kevesebb mint 200 ezer, azóta fokozatosan e szám fölé emelkedett, viszont az „alsó” 10 százalék 1962-ben még valamivel kevesebb egymilliónál, 1982-ben már körülbelül 1 millió 070 ezer.) A jövedelemkülönbségek értékeléséhez támpontot adnak az 1982 óta számított létminimumok és társadalmilag indokolt szükségletminimumok (7–8. táblázat). Az egyenlőtlenségek alakulásáról pontosabb képet nyújtanak a decilis eloszlások. A jövedelmi egyenlőtlenségek hosszútávú változásának megítéléséhez támpontot nyújt egy, az 1930/31. gazdasági évre vonatkozó becslés, amely szerint ekkor a népesség 81,2 százalékát alkotó tömegek kapták az összes jövedelemnek a 44,0 százalékát, a népesség 18,2 százalékát alkotó középrétegek (szellemi foglalkozásúak, magasabb jövedelmű kisiparosok és kiskereskedők) az összes jövedelem 36,0 százalékát, a népesség 0,6 százalékát alkotó nagybirtokosok és nagytőkések pedig az összes jövedelemnek 20,0 százalékához jutottak. Ez kétségtelenül – a korabeli értékelés szerint is – igen egyenlőtlen jövedelemeloszlást jelez, egyenlőtlenebbet, mint a korabeli amerikai és németországi jövedelemeloszlás. Ehhez képest az 1962 óta végzett jövedelemfelvételek alapján kialakuló kép a jövedelemegyenlőtlenségekről sokkal mérsékeltebbnek mutatja azokat. A népesség legmagasabb jövedelmű egytized része az összes jövedelemnek körülbelül az egyötödét kapta (1930/31-ben a népességnek alig több mint fél százaléka jutott ekkora összes jövedelemhez), és ez a részarány 1962 óta kissé csökkenő tendenciát mutatott. Másrészt a népesség legalacsonyabb jövedelmű egytizede az összes jövedelemnek körülbelül egyhuszadát kapta, és ez a rész lassan emelkedett 1962 óta. Nem kétséges, hogy a két világháború közötti időszakhoz viszonyítva elért nagyfokú egyenlőtlenség-csökkenés a szocialista átalakulásnak, mindenekelőtt a nagybirtokos és a nagytőkés osztály megszűnésének következménye,

100


mert ennek következtében megszűnt az a szűk osztály, amely az összes jövedelemnek körülbelül egyötödét magának sajátította ki. Vitathatatlan azonban az is, hogy a szocialista átalakulás – a gyorsabb gazdasági fejlődés, az iparosodás, a földreform, majd a mezőgazdaság kollektivizálása és korszerűsítése – lassabban, de nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a népesség legszegényebb részeinek jövedelmi helyzete lényegesen javuljon. A jövedelmi egyenlőtlenség 1962 óta kissé csökkent, de a változás nem egyenes vonalú és igen csekély. Csökkent az egyenlőtlenség 1962-től 1967-ig, valószínűleg elsősorban a falusi szegénység fokozatos csökkenése következtében. Egészen kismértékben nőtt 1967–1972 között, a magasabb decilis, az összes többi decilisekkel szemben kissé javította a helyzetet, és ez talán a gazdasági reform utáni időszakban egyes magas jövedelmű rétegek (vezetők, értelmiségiek) átlagosnál gyorsabb jövedelememelkedésének a következménye, viszont 1972 és 1982 között a jövedelmi egyenlőtlenségek ismét, és most elég jelentősen csökkentek. 1982 és 1987 között viszont újra nőtt a jövedelemegyenlőtlenség. A legfelső decilis aránya az összes jövedelemből magasabb, mint 1962-ben, viszont a legalsó decilis aránya 1982-höz képest csökkent, de még magasabb maradt, mint 1962-ben. Nincs adatunk a jövedelemegyenlőtlenség alakulásáról 1987 után. Ha feltételezzük, hogy az 1982 után érvényesült tendencia folytatódott, akkor 1989-ben a korábbinál lényegesen nagyobb jövedelemegyenlőtlenségre következtethetünk. Nem lehetünk biztosak abban, hogy a jövedelemfelvételek mennyire pontosan mérik fel a magánszektorból és a második gazdaságból származó jövedelmeket, így azt sem tudjuk pontosan, hogy ezeknek milyen a hatásuk a jövedelemegyenlőtlenségekre. Ha összehasonlítjuk az 1977. és 1987. évi jövedelemfelvételekből rendelkezésünkre álló adatokat a különböző jövedelemkategóriákba tartozó háztartások 1. a háztáji és egyéni gazdaságból, 2. nem mezőgazdasági önálló tevékenységből és 3. egyéb munkából származó jövedelmének arányát az összes jövedelmükön belül, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy míg 1977-ben ezek a jövedelmek az összes jövedelemnek nagyjából hasonló részét alkották minden jövedelemkategóriában, 1987-ben már lényegesen nőtt az arányuk a magasabb jövedelemkategóriákban, legfőképpen a legmagasabb jövedelmű háztartásokban, tehát míg 1977-ben ezek a jövedelmek se nem növelték, se nem csökkentették a jövedelemegyenlőtlenségeket, 1987-ben már lényegesen növelték azokat. (2. táblázat)

101


2. táblázat A HÁZTÁJI ÉS EGYÉNI GAZDASÁGBÓL, MÁS MAGÁN TEVÉKENYSÉGBŐL ÉS EGYÉB MUNKÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMEK SZÁZALÉKOS ARÁNYA A HÁZTARTÁS ÖSSZES JÖVEDELMÉBEN, JÖVEDELEMKATEGÓRIÁK SZERINT, 1977 ÉS 1987 1977 − 1200 1200 − 1600 1600 − 1800 1800 − 2000 2000 − 2200 2200 − 2400 2400 − 2600 2600 − 2800 2800 − 3200 3200 − Együtt

10,8 12,1 12,7 12,7 12,4 13,2 13,7 12,7 12,7 14,9

0,8 0,7 1,0 1,2 1,7 1,1 1,2 1,6 1,7 2,1

3,0 1,8 1,8 1,5 1,4 1,6 1,6 1,8 1,7 2,4

13,3

1,5

1,9

1978 − 2600 2601 − 3400 3401 − 4200 4201 − 5000 5001 − 5800 5801 − 6600 6601 − 7400 7401 − 8200 8201 − 10 00 10 000 − Együtt

8,7 9,8 10,7 11,9 11,3 11,1 11,2 9,4 10,0 8,1

0,5 0,7 1,2 1,3 2,5 4,6 6,2 10,2 14,9 27,3

1,3 1,2 1,6 1,7 2,4 2,3 2,9 3,2 4,2 7,6

10,5

7,0

2,9

102


5.3 A TÁRSADALMI OSZTÁLYOK ÉS RÉTEGEK KÖZÖTTI JÖVEDELEMKÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSA A különböző társadalmi osztályok és rétegek egymáshoz viszonyított jövedelmi helyzete is alapvetően megváltozott a szocialista társadalmi átalakulások következtében. Ellentétben a jövedelmi egyenlőtlenségekkel, amelyek az 1960-as évek eleje óta alig változtak, az osztályok és a rétegek közötti jövedelemkülönbségekben az utolsó két évtizedben is lényeges változások következtek be. Az előbb említett 1930/31. évi becslés ad támpontot az osztályok és a rétegek közötti jövedelemkülönbségek hosszútávú alakulásának értékeléséhez, bár a korabeli szerző által használt társadalmi kategóriák nem teljesen felelnek meg azoknak, amelyek szerint a mai vagy az akkori társadalmat látjuk és elemezzük. E becslés szerint, az évi egy főre jutó jövedelem a különböző osztályokban és rétegekben, valamint ezen osztályok és rétegek aránya az össznépességen belül a következő volt: (3. táblázat)

3. táblázat AZ EGY FŐRE JUTÓ ÉVI JÖVEDELEM TÁRSADALMI RÉTEGENKÉNT, 1930/31-BEN A háztartásfő társadalmi helyzete

Mezőgazdasági munkások Mezőgazdasági cselédek 1−10 holdas parasztok Napszámosok iparban stb. Kisjövedelmű önálló kisiparosok Ipari, közlekedési stb. munkások 10−100 holdas parasztok Bányászati és kohászati munkások A lakosság többi része Összesen:

103

Az egy főre jutó évi jövedelem, pengő

Az osztály, réteg százalékos aránya az össznépességben

183,4 204,6 227,2 250,0

14,4 6,9 20,1 2,6

319,5

5,4

376,4 431,7

21,9 8,6

427,3 1587,1

1,3 18,8

534,0

100,0


Ez a jövedelemeloszlási becslés azt mutatja, hogy a népességnek igen nagy tömegei – elsősorban a mezőgazdasági munkások és cselédek, valamint a törpebirtokos és kisbirtokos parasztok, továbbá az ipari napszámosok messze elmaradtak az országos jövedelmi átlagtól (annak felét sem érte el a rétegek jövedelmi átlaga). Mivel az ipari és más, nem-mezőgazdasági munkások itt használt kategóriája tartalmazza a szakmunkásokat és a szakképzetleneket is, joggal állíthatjuk, hogy a lényegesen alacsonyabb jövedelmű szakképzetlen munkásság átlagos jövedelmi szintje is – az előbb említett kategóriákhoz hasonlóan alacsony szinten lehetett. Az 1962 óta végzett háztartási jövedelemfelvételek adatait különböző társadalmi osztályozások szerint elemezhetjük. Az alapvető osztály- és rétegkategóriák szerinti elemzésnél a háztartás összes aktív kereső tagjainak társadalmi helyzetét figyelembe vesszük1 Munkásosztály: azok a háztartások, ahol a háztartásfő a munkásosztályhoz tartozik és nincs a többi aktív kereső között a szövetkezeti parasztsághoz tartozó személy. Szövetkezeti parasztság: azok a háztartások, ahol a háztartásfő a szövetkezeti parasztsághoz tartozik, és nincs a többi aktív keresők között a munkásosztályhoz tartozó személy. Kettős jövedelmű: azok a háztartások, ahol az aktív keresők között van mind a munkásosztályhoz, mind a szövetkezeti parasztsághoz tartozó személy. Szellemi foglalkozású: azok a háztartások, ahol a háztartásfő szellemi foglalkozású. Önálló: azok a háztartások, ahol a háztartásnak egy tagja önálló. Nyugdíjas és eltartott: azok a háztartások, ahol a tagok között nincs aktív kereső viszont hátránya az ilyen elemzésnek, hogy a szellemi rétegen belül a vezetőket és értelmiségieket, a munkásságon belül pedig a szakmunkásokat és a szakképzetleneket nem tudjuk megkülönböztetni. (4. táblázat) Ha viszont a háztartásfő társadalmi helyzete alapján osztályozzuk a háztartásokat (figyelmen kívül hagyva a háztartás többi aktív tagjainak társadalmi helyzetét), akkor a szellemi foglalkozásúakon belül – és a munkásságon belül is – finomabb rétegmegkülönböztetéseket tehetünk. (5 táblázat)2

1

Az alapvető osztályok és rétegek szerinti osztályozásnál a következő definíciókat alkalmazzuk: A nyugdíjas és eltartott kategóriába azok kerültek, ahol a háztartásfő nyugdíjas, vagy eltartott (de lehet a háztartásban más aktív kereső). A mezőgazdasági fizikai kategóriába azok a háztartások kerültek, ahol a háztartásfő egyéni foglalkozása mezőgazdasági jellegű. 2

104


4. táblázat AZ EGY FŐRE JUTÓ HAVI JÖVEDELEM AZ ALAPVETŐ OSZTÁLY- ÉS RÉTEGKATEGÓRIÁK SZERINT, 1972−1982 Alapvető osztály, réteg

Egy főre jutó havi jövedelem, Ft 1972 1977 1982

Munkásosztály Szövetkezeti parasztság Kettős jövedelműek Szellemi foglalkozásúak Önállók Inaktív és eltartott háztartások

1478 1684 1735 2023 1879 1083

2234 2407 2537 2825 2676 1876

3217 3249 3430 4022 4120 2998

Összesen

1586

2233

3385

Ezek az adatok az egy főre jutó átlagos jövedelmek társadalmi rétegek szerinti különbségeinek lényeges összeszűkülését mutatják, a felszabadulás előtti időszakhoz képest. Nincs olyan réteg, amelynek jövedelme ne lenne az országos átlag felénél lényegesen több, és a legmagasabb jövedelmű réteg jövedelemátlaga nem haladja túl az országos átlag másfélszeresét. A két világháború közötti helyzethez képest a leglényegesebb változás a mezőgazdasági foglalkozásúaknál következett be: az erős lemaradásuk, a többi osztályokhoz és rétegekhez képest, az 1960-as évek második felére megszűnt, azóta jövedelemszintjük nagyjából a munkásságéhoz hasonló. A munkásságon belül nem lényegtelen a különbség a szakmunkásság és a szakképzetlen rétegek között. Ugyanakkor a szakmunkás rétegekben az egy főre jutó jövedelem az 1970-es évek végére az irodai dolgozó rétegek fölé emelkedett. Ezzel a szellemi foglalkozású és a fizikai foglalkozású rétegek közötti korábbi határozott választóvonal elmosódott. Határozottan érvényesül viszont a legkedvezőbb helyzetű szellemi foglalkozású alréteg, a vezetők és értelmiségiek, valamint a többi rétegek jövedelmi színvonala közötti különbség. Már 1982-ben – 1972-höz képest – a vezető és értelmiségi réteg egy főre jutó jövedelme kissé közeledett az átlaghoz, a vezetők és értelmiségiek és a következő legmagasabb jövedelmű réteg, a középszintű szakemberek közötti rés nem csökkent. Így a vezetők és értelmiségiek előnye változatlanul jelentős.

105


5. táblázat AZ EGY FŐRE JUTÓ HAVI JÖVEDELEM A HÁZTARTÁSFŐ TÁRSADALMI RÉTEGHELYZETE SZERINT, 1962−1987 A háztartásfő társadalmi réteghelyzete Vezető, értelmiségi* Középszintű szakember** Irodai dolgozó*** Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Mezőgazdasági fizikai Nyugdíjas és eltartott Átlag:

Egy főre jutó havi jövedelem, Ft 1962

1967

1972

1977

1982

1987

1265 1050 983 899 778 678 719 689

1597 1389 1260 1172 1050 974 1147 921

2384 1827 1718 1588 1418 1365 1672 1312

3321 2523 2266 2316 2171 2001 2435 2132

4304 3610 3338 3344 3114 2853 3214 3308

6568 5844 4909 5374 4625 4241 4742 4965

823

1138

1586

2333

3385

5262

*

Vezető, közép- és alsószintű vezető, felsőszintű irányító, felsőszintű szakember ** Alsószintű irányító, közép- és alsószintű szakember *** Ügyviteli alkalmazott

A mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak jövedelmi helyzetének javulásával párhuzamosan a Budapest, a többi városok és a községek lakossága közötti jövedelem különbségek is csökkentek – 1972-re a községi lakosság egy főre jutó jövedelme majdnem elérte a vidéki városi lakosságét (6. táblázat).

106


6. táblázat AZ EGY FŐRE 1962−1987

JUTÓ

HAVI

JÖVEDELEM,

LAKÓHELY

SZERINT

Település

1962

1967

1972

1977

1983

1987

Budapest Város Község

1079 890 742

1355 1124 1084

1867 1544 1507

2699 2297 2242

3806 3334 3254

5990 5250 4961

A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEK JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI Év

1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959

107

Egy lakosra jutó nemzeti jövedelem

Egy lakosra jutó bruttó hazai termék

Egy főre jutó reáljövedelem

Reálbér

1950 = 100

1960 = 100

1950 = 100

1950 = 100

Egy főre jutó pénzbeni társadalmi juttatás reálértéke 1950 = 100

100 . . . . 126 . . . .

. . . . . . . . . .

100 98 91 95 111 115 122 131 133 147

100 . . . . 105 . . . .

. . . . . . . . . .


A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEK JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI Év

1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989

Egy lakosra jutó nemzeti jövedelem

Egy lakosra jutó bruttó hazai termék

Egy főre jutó reáljövedelem

Reálbér

1950 = 100

1960 = 100

1950 = 100

1950 = 100

Egy főre jutó pénzbeni társadalmi juttatás reálértéke 1950 = 100

165 . . . . 198 . . . . 270 285 302 322 340 360 368 393 407 412 405 416 426 427 439 433 438 457 451 450

100 104 110 117 121 122 130 140 147 156 162 171 181 193 204 213 223 236 246 249 249 256 263 265 273 273 277 289 289 288

154 155 161 170 180 181 190 203 215 228 245 256 264 277 295 307 309 324 334 333 334 344 347 351 354 360 369 372 369 378

154 154 157 164 168 168 172 178 182 190 199 204 208 214 226 234 235 244 251 247 238 246 244 236 230 226 238 232 221 222

286 307 327 358 382 415 479 523 572 613 688 738 807 919 1050 1186 1280 1357 1394 1495 1578 1630 1662 1697 1760 1792 1842 1867 2054 2177

108


A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEK JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI (folytatás)

Év

1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987

109

Az alsó decilis részesedése az összes személyi jövedelemből . . . . . . . . . . . . 3,9 . . . . 4,1 . . . . 4,0 . . . . 4,5 . . . . 4,9 . . . . 4,5

A felső decilis részesedése az összes személyi jövedelemből . . . . . . . . . . . . 20,2 . . . . 18,0 . . . . 19,9 . . . . 18,6 . . . . 18,6 . . . . 20,9

Az 2 3 4 és több gyermekes aktív kereső háztartások egy főre jutó jövedelme a gyermektelenekhez viszonyítva 1

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 . . . . 77 . . . . 76 . . . . 79

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 . . . . 64 . . . . 62 . . . . 67

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 . . . . 52 . . . . 51 . . . . 53

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 . . . . 36 . . . . 39 . . . . 38


A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEK JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI folytatás Év

Vezető és értelmiségi

Középszintű szakember

Irodai

Szakmunkás

Betanított munkás

Segédmunkás

Mezőgazdasági fizikai

Nyugdíjas és eltartott

. . . . . . . . . . . . 87 . 101 . . . . 105 . . . . 104 . . . . 95 . . . . 90

. . . . . . . . . . . . 84 . 81 . . . . 83 . . . . 91 . . . . 98 . . . . 94

háztartások egy főre jutó jövedelme az átlaghoz viszonyítva 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987

. . . . . . . . . . . . 154 . 140, . . . . 150 . . . . 142 . . . . 127 . . . . 125

. . . . . . . . . . . . 128 . 122 . . . . 115 . . . . 108 . . . . 107 . . . . 117

. . . . . . . . . . . . 119 . 111 . . . . 108 . . . . 97 . . . . 99 . . . . 93

. . . . . . . . . . . . 109 . 103 . . . . 100 . . . . 99 . . . . 99 . . . . 102

. . . . . . . . . . . . 95 . 92 . . . . 89 . . . . 93 . . . . 92 . . . . 88

. . . . . . . . . . . . 82 . . . . . 86 . . . . 86 . . . . 84 . . . . 81

110

Andorka Rudolf − Harcsa István: A lakosság jövedelme A LÉTMINIMUM∗ (egy főre számított havi átlag) (forint) Háztartástípusok Aktív keresős háztartások Ebből: Egy szülő gyermekkel Házaspár gyermek nélkül Ezen belül: városiak községiek Házaspár egy gyermekkel Ezen belül városiak községiek Házaspár két gyermekkel Ezen belül: városiak községiek Házaspár három gyermekkel

∗

1985

1986

1987

1988

1989

2 510

2 620

2 850

3 310

3 940

2 790 2 940 3 390 2 650 2 730 3 000 2 380 2 390 2 640 2 090 2 060

2 920 3 080 3 540 2 780 2 860 3 150 2 490 2 500 2 770 2 190 2 160

3 170 3 350 3 850 3 020 3 110 3 420 2 710 2 720 3 010 2 380 2 350

3 680 3 840 4 410 3 460 3 610 3 970 3 150 3 180 3 520 2 780 2 780

4 310 4 540 5 080 4 190 4 230 4 540 3 800 3 760 4 120 3 310 3 310

A létminimum a társadalmi minimumnál alacsonyabb összegű jövedelem, amely csak a folyamatos életvitellel kapcsolatos igen szerény, konvencionálisan alapvetőnek minősülő szükségletek kielégítésére nyújt lehetőséget.

111


A LÉTMINIMUM (forint) (folytatás) Háztartástípusok

1985

1986

1987

1988

1989

Aktív kereső nélküli (inaktív) háztartások Ebből: Egyedülélők Ezen belül: városiak községiek Házaspárok Ezen belül: városiak községiek

2 320

2 430

2 640

3 010

3 640

2 650 2 850 2 270 2 210 2 450 2 020

2 800 3 010 2 400 2 330 2 570 2 120

3 040 3 270 2 600 2 530 2 790 2 300

3 470 3 730 2 970 2 890 3 190 2 630

4 100 4 330 3 600 3 460 3 760 3 210

Aktív és inaktív háztartások együtt

2 480

2 590

2 810

3 260

3 890

112

Andorka Rudolf − Harcsa István: A lakosság jövedelme A TÁRSADALMILAG INDOKOLT SZÜKSÉGLETEK MINIMUMA∗ (egy főre számított havi átlag) (forint) Háztartástípusok

1985

1986

1987

1988

1989

Aktív keresős háztartások Ebből: Egy szülő gyermekkel Házaspár gyermek nélkül Ezen belül: városiak községiek Házaspár egy gyermekkel Ezen belül városiak községiek Házaspár két gyermekkel Ezen belül: városiak községiek Házaspár három gyermekkel

3 050

3 200

3 480

4 040

4 730

3 400 3 590 4 030 3 300 3 320 3 560 2 970 2 890 3 130 2 600 2 530

3 750 3 760 4 220 3 480 3 490 3 750 3 120 3 040 3 290 2 730 2 660

3 880 4 090 4 590 3 780 3 790 4 080 3 390 3 300 3 580 2 970 2 890

4 500 4 680 5 260 4 330 4 400 4 790 3 940 3 860 4 190 3 470 3 420

5 160 5 430 5 940 5 120 5 080 5 370 4 690 4 470 4 790 4 060 4 020

∗

A társadalmilag indokolt szükségletek minimuma (röviden társadalmi minimum) olyan összegű jövedelem, amely – önálló lakás meglétét feltételezve – a konvencionálisan alapvetőnek minősülő szükségletek kielégítésén felül (racionális gazdálkodás mellett) lehetőséget nyújt a gazdaság-, társadalmi- és kulturális fejlettség adott szintjén kialakult és tömegigénnyé vált javaknak és szolgáltatásoknak szerény, de társadalmilag még elfogadható mértékű és színvonalú fogyasztására.

113

Andorka Rudolf − Harcsa István: A lakosság jövedelme A TÁRSADALMILAG INDOKOLT SZÜKSÉGLETEK MINIMUMA (forint) (folytatás) Háztartástípusok Aktív kereső nélküli (inaktív) háztartások Ebből: Egyedülélők Ezen belül: városiak községiek Házaspárok Ezen belül: városiak községiek Aktív és inaktív háztartások együtt

1985

1986

1987

1988

1989

2 760

2 910

3 160

3 614

4 360

3 060 2 280 2 760 2 660 2 830 2 470

3 240 3 470 2 920 2 800 2 970 2 590

3 520 3 760 3 170 3 040 3 220 2 810

4 020 4 290 3 620 3 470 3 680 3 210

4 760 4 990 4 410 4 160 4 340 3 930

3 000

3 140

3 410

3 960

4 650

114


MEGJEGYZÉSEK A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEK JELZŐSZÁMAIHOZ Egy lakosra jutó nemzeti jövedelem: Forrás: „Népgazdasági mérlegek 1960., 1970.”, KSH. 1981 és a későbbi „Népgazdasági mérlegek” című kiadványok. Egy lakosra jutó nettó nemzeti termelés: Forrás: „Népgazdasági mérlegek” c. kiadványok. Egy főre jutó reáljövedelem: Forrás: „A lakosság jövedelmeinek alakulása 1950−1980. KSH” 1977. és „A lakosság jövedelme és fogyasztása 1960−1983.” KSH. 1984. Reálbér: Forrás: mint az egy főre jutó reáljövedelemnél. Az alsó és felső decilis részesedése az összes személyes jövedelemből: Az 1, 2, 3, 4 és több gyermekes aktív keresős háztartások egy főre jutó jövedelme a gyermektelenekhez viszonyítva: A vezető és értelmiségi stb. háztartások egy főre jutó jövedelme az átlaghoz viszonyítva: Forrás: Ferge Sándorné − Láng Györgyné − Kemény István: „Társadalmi rétegződés Magyarországon” KSH. 1966. Éltető Ödön − Láng Györgyné − Schnell Lászlóné − Surányi Bálint: Jövedelmi színvonal − jövedelmi különbségek” KSH 1969. „A családi jövedelmek színvonala és szóródása 1972-ben”, KSH. 1975., „A családi jövedelmek színvonala és szóródása 1977-ben”, KSH. 1980., Éltető Ödön − Horváth Ádámné − Schnell Lászlóné: „A családi jövedelmek színvonala és szóródása 1982-ben”. KSH. 1985. „A lakosság jövedelmi rétegződése 1987-ben” KSH. 1988.

115


Matukovics Józsefné − Salamin Magyarországon. KSH. 1990.

Pálné:

Jövedelemeloszlás

A CSALÁDI JÖVEDELMEK JELZŐSZÁMAINAK DEFINÍCIÓJA Egy lakosra jutó nemzeti jövedelem: Az MPS szerint számított nemzeti jövedelem osztva a népességszámmal. Az index alapja az 1950. évi nemzeti jövedelem (= 100). Egy lakosra jutó bruttó hazai tennék: Az SNA szerint számított bruttó hazai termék (GDP) osztva a népességszámmal. Az index alapja az 1960. évi bruttó hazai termék. Egy főre jutó reáljövedelem: Az egy főre jutó lakossági jövedelem reálértéke. Az index alapja az 1950. évi jövedelem (= 100). Reálbér: A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkások és alkalmazottak bérének reálértéke. Az index alapja az 1950. évi reálbér (= 100). Egy főre jutó pénzbeni társadalmi juttatás reálértéke: A pénzbeni társadalmi juttatások (táppénz, családi pótlék, nyugdíj, gyermekgondozási segély, szülési, anyasági és egyéb segély) reálértéke osztva a népességszámmal. Az index alapja az 1960. évi pénzbeni társadalmi juttatás (= 100). Az alsó és felső decilis részesedése az összes személyes jövedelemből: A személyes jövedelem (alkalmaztatásból származó jövedelem, mezőgazdasági termelőszövetkezetből származó jövedelem, háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságból származó jövedelem, nemmezőgazdasági önálló tevékenységből származó jövedelem,

116


egyéb munkából származó jövedelem, pénzbeni társadalmi juttatások, egyéb családi jövedelmek) nagysága szerint képzett népesség-tizedek közül a legalacsonyabb és a legmagasabb egy főre jutó jövedelmű tized százalékos részesedése az összes személyes j jövedelemből. Az 1, 2, 3, 4 és több gyermekes aktív kereső háztartások egy főre jutó jövedelme a gyermektelenekhez viszonyítva: Azoknak a háztartásoknak, ahol a háztartásfő aktív kereső, és ahol 1, 2, 3, 4 és több 19 éven aluli gyermek él, az egy főre jutó jövedelme osztva a gyermektelen aktív kereső háztartásfőjű háztartások egy főre jutó jövedelmével. Százalék. A vezető és értelmiségi, középszintű szakember, irodai dolgozó, szak-, betanított- és segédmunkás, mezőgazdasági fizikai és nyugdíjas és eltartott háztartások egy főre jutó jövedelme az országos egy főre jutó jövedelem átlagához viszonyítva: Az összes személyes jövedelem egy főre jutó országos átlagához (= 100) viszonyított egy főre jutó jövedelem a háztartásfő alapján csoportosított háztartás-kategóriákban. A háztartások társadalmi kategóriái: Vezető és értelmiségi: felső-, közép- és alsószintű vezető beosztásúak, valamint a felsőfokú végzettséget megkövetelő értelmiségi foglalkozást végzők. Középszintű szakember: középszintű végzettséget megkövetelő foglalkozást végző szellemi szakemberek, tovább az irányítók. Irodai dolgozók: az alsószintű szellemi szakemberek és ügyviteli alkalmazottak. Szakmunkások: a szakképzettséget igénylő nem-mezőgazdasági fizikai munkát végzők. Betanított munkások: a betanítást igénylő nem-mezőgazdasági fizikai munkát végzők. Segédmunkások: azok a nem-mezőgazdasági foglalkozásúak, akik olyan munkát végeznek, amelyhez sem szakképzettség, sem betanítási idő nem szükséges. Mezőgazdasági fizikai: a mezőgazdasági jellegű fizikai munkát végzők, attól függetlenül, hogy ahhoz kell-e szakképzettség vagy betanítás, és hogy ezt a tevékenységüket a mezőgazdaságban vagy más ágba tartozó munkahelyen végzik. Nyugdíjas és eltartott: azok a háztartások, amelyeknek feje inaktív kereső vagy eltartott. Andorka Rudolf – Harcsa István 117

Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme

Recommend Documents