ANDORKA RUDOLF EMLÉKKONFERENCIA 2oo6 október 9-1o Budapest Corvinus Egyetem, 1o93 Budapest, Fővám tér 8,III előadó
Társadalmi struktúra és etnikum Erdélyben Dr Neményi Ágnes Babes-Bolyai Tudományegyetem , Kolozsvár
1
BEVEZETÉS
J
elen kutatás a Romániában lezártnak korántsem tekinthető rendszerváltás, vagy Claus Offe német politológus kifejezésével „hármas rendszerváltás” – azaz politikai, társadalmi és gazdasági – folyamatainak és pillanatnyi állapotának feltérképezését tűzte ki célul. Figyelmünk elsősorban az elmúlt másfél évtized térbeli vetülettel is rendelkező etnikai változásaira, vagy inkább fordítva, térszerkezeti vonatkozásokat is felmutató etnikai átalakulásaira terelődött. Romániában a még mindig eléggé erősen jelentkező magyar–román ellentét, etnikumközi konfliktus vagy szigorúan politikatudományi értelemben vett etnikai törésvonal s az ezzel járó politikai versengés, továbbá Magyarország komparatíve magas életszínvonala fenntartotta a magyar kisebbség ama térbeli mobilitását, amely a Magyar Köztársaság felé irányuló migrációt jelentette. Ez a migráció több szinten és formában érhető tetten, a tanulással és a vendégmunkával kezdve egészen a kivándorlásig. A romániai magyar kisebbséget emellett még elsősorban az urbanizáció okozta természetes asszimiláció is fenyegeti, amely főleg a nagyvárosokban és vonzáskörzetükben érezhető. Éppen ezért (volt) időszerű elemezni, hogy milyen méreteket öltenek az olyan folyamatok, mint a vegyes házasságok; az utódok nem anyanyelven, hanem román nyelven történő iskoláztatása; a kétnyelvűség; a nyelv- és identitásváltás; valamint a nyelv- és identitáscsere; s esetleg a kettős identitás. Ebben a kontextusban igen fontos volt a mintegy három esztendeje lezárult népszámlálás etnikai, anyanyelvi adatainak minél előbbi megismerése, valamint ki- és átértékelése, hiszen amint erre egyes jelek (pl. a kétnyelvű helységnévtáblákra vonatkozó rendelkezések) már utalnak, ezek az adatok a román kisebbségi (és nemzet-) politika eszközévé vál(hat)nak. (Ezt természetesen követheti az 1992–2002 között végbement etnikai szerkezeti változások település szintű, humánföldrajzi kiértékelése.) Erdély tekintetében igen fontosnak tartottuk a teljes országrész, s ugyanakkor a kiválasztott kisrégiók – Alsó-Marosmente (Magyarpécska és vonzáskörzete), Gyimesek, Kalotaszeg, valamint Székelykeresztúr és vonzáskörzete – földrajzi (itt a humánföldrajz etnikai és politikai vetületeire gondolunk), szociálgeográfiai és nemzetiségszociológai jellegű kutatását földrajzi, demográfiai, szociológiai, politikatudományi és történettudományi kritériumok alapján. A kistérségek kijelölése azt a nem egy kutatás által már visszaigazolt konvencionális bölcsességet tartotta szem előtt, miszerint a szórvány jellegű (Alsó-Marosmente) és a tömbmagyar kistérségek (Székelykeresztúr, Gyimesek) társadalmi, népességi, gazdasági és politikai 2
szempontból egyaránt jelentős eltéréseket mutatnak, míg ezek között átmenetet képez az ún. frontmagyarság – vagyis a hagyományos értelemben vett számbeli kisebbség (például Kalotaszeg). Fontosnak véltük és véljük továbbá a gazdasági, társadalmi és politikai szerkezetváltás térségbeli sajátosságainak feltárását és elemzését is. Az is kérdés, hogy milyen hatása van és lesz ezentúl (is) az ún. státustörvénynek, illetve, hogy alkalmazásának első két évében egyelőre milyen hatásai mérhetők, figyelhetők meg lakossági szinten. A kedvezménytörvénytől mint a magyar nemzetpolitika lényeges eszközétől az eddig felsorolt negatív folyamatok megállítását, esetleg visszafordítását vártuk és várjuk. A státustörvény identitásépítő, kisebbségi nemzeterősítő hatásának tételezésén túlmenően a társadalmi és politikai élet tekintetében munkahipotézisünk az volt, hogy a négy kistérség gazdasági, társadalmi és politikai identitásában fontos szerepet játszanak a regionális sajátosságok. Szempont volt továbbá az, hogy a kisebbség politikai pártjára és az ország politikai rendszerére vonatkozó intézményi változókon kívül a magyar kisebbség politikai sikerességét a közképviselet terén jelentősen befolyásolják a település-földrajzi, demográfiai jellemzők (mint például az etnikai kisebbség koncentráltsága egy adott területen). A kutatás a módszerek pluralizmusára alapozott, ugyanis magában foglalja mind a szociológia, mind a politológia kutatási módszertanának mennyiségi és minőségi elemeit, azaz a négy kijelölt térség településein a statisztikai adatok elemzésén kívül kérdőíves és beszélgetéses felmérést egyaránt alkalmaz. Cél: az etnikai és politikai identitás individuális (vegyes házasság, nyelvhasználat, iskolaválasztás, vallásosság stb.), valamint csoportszintű mutatóinak (a helyi magyar civil társadalom és a politikaiközigazgatási intézményrendszer „erejének”, szervezettségének, illetve mobilizációs potenciáljának) mérése. Gazdasági és társadalmi téren az etnikai szerkezetnek a társadalmi és intézményi háló(zatok) kialakulásában megnyilvánuló hatását szeretnénk tanulmányozni, politikai téren pedig az előbbi független változónak és az intézményrendszernek a politikai aktivitásra és a képviseletre gyakorolt együttes hatásának a vizsgálatát célozzuk meg. A fontos kontrollváltozók (kedvezménytörvény és törvényhozói, valamint kormányzati szereplés) az erdélyi magyarság esetében növelik az eredmények összehasonlíthatóságát a más magyar kisebbségek (pl. a Felvidék) esetében szerzett tapasztalatokkal, tudományos megfigyelésekkel. Így a kutatások etnikai folyamatokra, szerkezetre vonatkozó eredményeit könnyebb lesz összevetni és összefoglalni a regionális képviselet, az érdekérvényesítés, a sajtóban gyakorta „etnikai alapúnak” nevezett sajátos státusú területi autonómia megvalósíthatósága, valamint a közigazgatási térfelosztás tekintetében. 3
A mennyiségi (elsődleges statisztikai adatok begyűjtése) és minőségi (interjú, megfigyelés) módszerekkel megvalósítandó kutatás elindításában igen fontos szakasz volt a munkaeszközök előkészítése, hiszen a demográfiai, gazdasági-társadalmi szerkezetekben 1989 után történt folyamatos átalakulások vizsgálatát a kutatócsoport tagjai a négy kistérségben párhuzamosan végezték. Így tehát a begyűjtendő statisztikai adatok listájának, a kérdőívnek a kidolgozása, illetve az interjúvezetőnek a megválasztása a vizsgált problémakör függvényében történt, folyamatos egyeztetés révén, az átfedések elkerülése, illetve a témakörök kellő lefedése végett. A tanulmány újszerűségét interdiszciplináris jellege adja, hiszen a témákat szociológusok, politológusok valamint néprajzos is körüljárta, és nem elhanyagolható a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szociológus és politológus hallgatóinak a részvétele az adatgyűjtés és feldolgozás munkafolyamataiban. Segítségünkre voltak a következő személyek és intézmények, melyeknek ez úton mondunk köszönetet: Pécskáról Nagy István, valamint Bognár Levente, Székelykeresztúr polgármesteri hivatalának munkaközössége. Az adatgyűjtésben részt vettek a következő diákok: Egyed Emese, Gábos Edit, Gálfi Julianna, Kónya Hanna, Péter Angéla, Pitó Klára, Szász Jolán, Székely Király Ildikó, Tasnádi Enikő és Vincze Alíz. A függelék képanyagának szerkesztésében részt vett Székely Gergő István. A pályázat az EME intézményi keretében folyt le, a szerzők részeredményeik jelentős részét a szakosztályi évi konferenciákon is bemutatták.
Az erdélyi magyarság gazdasági-társadalmi és demográfiai jellemzői a 2oo2. évi népszámlálás tükrében Az itt következő elemzést a 2oo2-es népszámlálás adatainak a megjelenése tette lehetővé, az eddig közzétett három kötet mellett a negyedik, amely Románia lakosságának etnikai összetétele alapján elemzi az ország demográfiai-társadalmi változásait. Az ország lakosságát igen jelentős öregedési folyamat jellemzi, ami az aktivitási arányban fejeződik ki. Országos szinten az aktív lakosság az összlakosság 57%-át képviseli, de 8-1o% a munkanélküli, 5-7% pedig az aktív korú, de nem foglalkoztatott. Így a foglalkoztatottság aránya a következőképpen alakul: A román lakosságban a foglalkoztatottak részaránya 4o,82%. A magyar lakosságban a foglalkoztatottak részaránya 33,66%, ami azt jelenti, hogy az inaktívak részaránya a magyar lakosságban négy százalékkal 4
magasabb, mint a román lakosságban, és majdnem hétszázalékos különbség állapítható meg a foglalkoztatottaknál is. Ha nemenként vizsgáljuk az aktivitást, az összes férfinál ez 41,2o%, a román férfiaknál 41,91%, a magyar férfiaknál 39,o9%. A romániai nők aktivitási aránya 31,1o%, a román nőknél ez 31,91%, a magyar nőknél 28,63%. Vagyis a magyar lakosság esetében megállapítható az alacsonyabb aktivitási arány, ami főként a korösszetétellel magyarázható. Ami a település típusát illeti, a foglalkoztatási arány városon 37,42%, a román városiaknál 38,12%, a magyar városiaknál 36,17%. A városi férfiak aktivitása eléri a 4o,65%-ot, a román városi férfiaké a 41,27%-ot, a magyar városi férfiaké a 39,82%-ot. A városi nők átlagos aktivitási aránya 34,44%, a román városi nőké 35,21%, a magyar városi nőké 32,96%. A falusi népesség foglalkoztatása átlagosan 34,46%, a román lakosságé ennél magasabb, 35,28%, míg a magyar lakosságé 3o,84%. Nemek szerint a falusi férfiak foglalkoztatása magasabb a városiakénál, 41,8o%, a román férfiaknál 42,62%, a magyar férfiaknál 38,32%. A falusi nők átlagos foglalkoztatása 27,26%, a román falusi nőké 28,o8%, a magyar falusi nőké 23,53%. (Forrás: Recensământul populaţiei şi al locuinţelor, 18 martie 2oo2, vol. IV., Populaţie, structura etnică şi confesională, I.N.S. 2oo3, Bucureşti, 672-678.
5
A foglalkoztatott népesség jellemzői A foglalkoztatottság és etnikai lebontású táblázat egyik fontos információja arra vonatkozik, hogy a magyar lakosságnak a mezőgazdaságban való részvétele 1o százalékkal alacsonyabb a román lakosságénál. Egy másik jelentős különbség pedig az, hogy a feldolgozó iparban a magyar lakosság részvétele 11,34%-kal magasabb, mint a román lakosságé. Ehhez kapcsolódik még egyéb ágazatonkénti nagyobb magyar részvétel, ilyen az építőiparban, kereskedelemben. Alacsonyabb viszont a magyarok jelenléte a közszállításban, a posta és a távközlés ágazatában, a bank és pénzügy területén, az ingatlankereskedelemben és a közigazgatásban. 1. táblázat: Románia foglalkoztatott lakossága gazdasági tevékenység és etnikum szerint: Ágazat Összes foglalkoztatott Mezőgazdaság Erdőgazdaság Halászat Bányászat Feldolgozó ipar Energetika Építőipar Kereskedelem, Autójavítás Szálloda, vendéglátás Szállítás, raktározás Posta, távközlés Bank, pénzügy Ingatlankereskedelem Közigazgatás Tanügy Egészségügy Más
Összfoglalkoztatott 7 811 733 1oo% 27,6o o,64 o,o7 1,83 22,79 2,37 5,66 1o,25 1,55 4,o7 1,22 1,o3 2,68 6,o6 5,o5 4,41 2,72
Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor, 2oo2, vol.. IV., 696.
6
Román 713723 1oo% 27,91 o,63 o,o6 1,86 22,23 2,42 5,63 1o,o8
Magyar 481992 1oo% 17,74 o,7o o,o3 1,79 33,57 2,1o 6,31 12,28
1,54 4,16 1,25 1,o6 2,76 6,29 5.o6 4,44 2,62
1,87 3,o9 1,o9 o,79 1,82 3,36 5,7o 4,62 3,14
Most vizsgáljuk meg a foglalkoztatottak nemek és etnikumok közötti eltéréseit. 2. táblázat: Románia férfi foglalkoztatott lakossága gazdasági tevékenység és etnikum szerint: Ágazat Összes férfi foglalkoztatott Mezőgazdaság Erdőgazdaság Halászat Bányászat Feldolgozó ipar Energetika Építőipar Kereskedelem, autójavítás Szálloda, vendéglátás Szállítás, raktározás Posta, távközlés Bank, pénzügy Ingatlankereskedelem Közigazgatás Tanügy Egészségügy Más
Férfi összfoglalkoztatott
Román
Magyar
4 355 3o9 1oo% 28,74 1,o1 o,11 2,8o 21,28 3,3o 8,91 8,55
3961774 1oo% 28,91 o,99 o,1o 2,84 2o,77 3,38 8,92 8,32
269 o16 1oo% 21,31 1,o8 o,o4 2,84 31,2o 3,o5 1o,34 1o,17
o,96 5,87 1,o8 o,54 2,9o 7,32 2,52 1,67 2,44
o,95 6,o1 1,11 o,56 3,o1 7,66 2,54 1,65 2,28
1,o2 4,66 o,93 o,38 1,9o 3,68 2,67 1,95 2,78
Forrás Recensământul populaţiei şi locuinţelor, 2oo2, vol.. IV., 698.
A férfi foglalkoztatott lakosság keretében a mezőgazdaságban dolgozók körében a magyar és román lakosság közötti különbség 7%, ami az átlagnál kisebb. A feldolgozó iparban viszont az etnikumok közötti 1o százalék különbség megmarad a magyar férfiak javára. Ugyancsak megállapítható a magyar férfiak nagyobb részvétele az építőiparban és a kereskedelemben. A közigazgatásban ellenben a magyar férfiak 4 százalékkal vannak kevesebben, mint a románok. A bányászatban, az energetikában, az építészetben a férfiak túlsúlya természetes, ugyanígy, a kereskedelemben, a tanügyben és egészségügyben a nők túlsúlya elvárható. Érdekes változás viszont a feldolgozó iparban a nők enyhén magasabb részvétele a férfiakéhoz képest, ami még hangsúlyosabb a magyar nők esetében. 7
Most lássuk a női foglalkoztatottak megoszlását: 3. táblázat: Románia női foglalkoztatott lakossága gazdasági ágazat és etnikum szerint: Ágazat
Női összfoglalkoztatott Összes női 3 456 424 foglalkoztatott 1oo% Mezőgazdaság 26,15 Erdészet o,18 Halászat o,o2 Bányászat o,61 Feldolgozó ipar 24,68 Energetika 1,2o Építőipar 1,49 Kereskedelem 12,4o Szálloda, vendéglátás 2,3o Szállítás, raktározás 1,79 Posta, távközlés 1,4o Bank, pénzügy 1,63 Ingatlankereskedelem 2,4o Közigazgatás 4,48 Tanügy 8,25 Egészségügy 7,87 Más 3,25
Román
Magyar
3175457 1oo% 26,66 o,17 o,o2 o,63 24,o6 1,23 1,51 12,27 2,28 1,82 1,42 1,67 2,46 4,58 8,2o 7,91 3,11
212 976 1oo% 13,23 o,21 o,o1 o,46 36,56 o,89 1,23 14,94 2,96 1,11 1,3o 1,32 1,73 2,94 9,54 7,99 3,58
Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor 2oo2, vol. IV., 7oo
A magyar nők részaránya a mezőgazdaságban 13 százalékkal kisebb, mint a román nőké. A feldolgozó iparban viszont 12,5 százalékkal magasabb, mint a román nőké, a közigazgatásban 1,5 százalékkal kisebb. A továbbiakban településtípusonként hasonlítjuk össze az etnikumokat és nemeket. Ami a gazdaság ágazatait illeti, az egyik jelentős különbség a falu javára a mezőgazdaság mint fő foglalkozás, míg a városi foglalkoztatottak leginkább a feldolgozó iparban, a kereskedelemben, a vendéglátó szolgáltatásban, szállításban, bank- és pénzügyi szolgáltatásban, közigazgatásban, tanügyben és egészségügyben tudnak munkához jutni.
8
4. táblázat: A városi foglalkoztatott népesség gazdasági ágazatok és etnikumok szerinti megoszlása:
Ágazat
Összfoglalkoztatott Román városi lakosság Összes városi 4 28o o12 3 927 232 foglalkoztatott 1oo% 1oo% Mezőgazdaság 3,23 3,18 Erdőgazdaság o,34 O,34 Halászat o,o4 O,o4 Bányászat 1,7o 1,72 Feldolgozó ipar 3o,34 29,89 Energetika 3,28 3,34 Építőipar 6,51 6,51 Kereskedelem 14,5o 14,27 Szálloda, 2,25 2,25 vendéglátás Szállítás, 5,4o 5,53 raktározás Posta, távközlés 1,65 1,69 Bank, pénzügy 1,7o 1,75 Ingatlan4,28 4,39 kereskedelem Közigazgatás 8,15 8,45 Tanügy 6,66 6,68 Egészségügy 6,3o 6,34 Más 3,67 3,54
Magyar 373 9o8 1oo% 2,81 o,41 o,o2 1,54 38,82 2,72 6,39 15,7o 2,4o 3,62 1,3o 1,17 2,8o 3,48 6,78 5,99 4,46
Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor, 2oo2, vol.. IV., 7o2.
A városi lakosság 3o,34 százalékát a feldolgozó ipar foglalkoztatja, ezen ágazatban a magyar lakosság aránya mintegy 9 százalékkal magasabb. Az etnikumok szerinti másik jelentős különbség a közigazgatásban észlelhető, mintegy 5 százalék a román lakosság javára. De a magyarok alacsonyabb jelenlétét észlelhetjük a szállításban, az energetikában, a bank- és pénzügyi szakmában, valamint az ingatlankereskedelemben . A falusi foglalkoztatottak aránya mintegy három százalékkal alacsonyabb a városiakénál (a városiaké 37,42%, a falusiaké 34,46%). Egy másik jelentős eltérés a mezőgazdaság tekintetében van, ugyanis az egész foglalkoztatott népesség 57,12 százaléka mezőgazdaságból él, de ez inkább a
9
román lakosságra érvényes, mert a falusi magyar lakosság körében a mezőgazdaság csak 37,39 százalékot képvisel, a feldolgozó iparban (26,66%), az építkezésben, valamint a kereskedelemben foglalkoztatottak részaránya nagyobb, mint a román lakosság körében. A magyar falusi lakosság körében e három ágazat együtt 4o,64%, vagyis a mezőgazdaságnál nagyobb részarányt képvisel. 5. táblázat: A falusi foglalkoztatott népesség megoszlása gazdasági
ágazat és etnikum szerint:
Ágazat
Falusi összfoglalkoztatott Összes falusi 3 531 721 foglalkoztatott 1oo% Mezőgazdaság 57,12 Erdőgazdaság 1,oo Halászat o,1o Bányászat 2,oo Feldolgozó ipar 13,63 Energetika 1,27 Építőipar 4,64 Kereskedelem 5,11 Szálloda, vendéglátás o,7o Szállítás, raktározás 2,44 Posta, távközlés o,71 Bank, pénzügy o,21 Ingatlankereskedelem o,74 Közigazgatás 3,52 Tanügy 3,1o Egészségügy 2,12 Más 1,51
Román
Magyar
32o9999 1oo% 58,16 o,98 o,o9 2,o2 12,85 1,29 4,54 4,95 o,68 2,48 o,71 o,21 o,77 3,53 3,o7 2,11 1,46
2o8 o84 1oo% 37,39 1,o7 o,o4 2,13 26,66 1,27 6,21 7,77 1,19 2,4o o,82 o,3o o,54 3,2o 4,29 2,82 1,84
Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor, 2oo2, vol.. IV., 7o8.
Mivel kutatásunk többnyire a falun lakó magyar lakosságra vonatkozott, a továbbiakban a falusi lakosság nemek és etnikumok szerinti megoszlását vizsgáljuk, az egyes gazdasági ágazatokra lebontva.
10
6. táblázat: A falusi foglalkoztatott férfiak gazdasági ágazatok és etnikumok szerinti megoszlása: Ágazat Összes falusi férfi foglalkoztatott Mezőgazdaság Erdőgazdaság Halászat Bányászat Feldolgozó ipar Energetika Építőipar Kereskedelem Szálloda, vendéglátás Szállítás, raktározás Posta, távközlés Bank, pénzügy Ingatlankereskedelem Közigazgatás Tanügy Egészségügy Más
Falusi férfi összfoglalkoztatott
Román
Magyar
2 121 812 1oo% 54,86 1,53 o,16 3,o1 13,27 1,88 7,38 4,17 o,38 3,64 o,57 o,11 o.96 4,35 1,42 o,87 1,35
192oo41 1oo% 55,57 1,52 o,14 3,o5 12,59 1,93 7,23 4,o7 o,38 3,71 o,59 o,11 1,oo 4,42 1,44 o,87 1,3o
127 697 1oo% 4o,56 1,59 o,o5 3,22 24,17 1,89 9,76 5,52 o,48 3,47 o,47 o,13 o,58 3,54 1,60 1,22 1,65
Forrás : Recensământul populaţiei şi locuinţelor, 2oo2, vol. IV., 71o.
A falusi foglalkoztatott férfiak több mint fele, 54,86%, a mezőgazdaságban dolgozik, a következő jelentős ágazat a feldolgozó ipar (13,27%), a harmadik az építőipar (7,37%). A román és magyar férfi lakosság közötti legfontosabb eltérés a mezőgazdaság vonatkozásában van, ahol a román lakosság 15 százalékkal magasabb részvétele jellemző. A következő különbség a feldolgozó iparban van, itt a magyar falusi férfi lakosság részaránya kétszerese a román lakosságénak (24,17% ). Még két százalékkal nagyobb a magyar falusi férfiak jelenléte az építkezésekben, s 1,5 százalékkal nagyobb az arányuk a kereskedelemben.
11
A falusi női foglalkoztatott népesség ágazati megoszlása a következő: 7. táblázat: A falusi női foglalkoztatottak ágazati megoszlása etnikum szerint: Ágazat
Falusi női összfoglalkoztatott Összes falusi nöi 1 4o9 9o9 1oo% foglalkoztatott Mezőgazdaság 6o,53 Erdőgazdaság o,2o Halászat o,o1 Bányászat o,47 Feldolgozó ipar 14,16 Energetika o,34 Építőipar o,54 Kereskedelem 6,51 Szálloda, vendéglátás 1,18 Szállítás, raktározás o,64 Posta, távközlés o,91 Bank, pénzügy o,36 Ingatlankereskedelem o,42 Közigazgatás 2,28 Tanügy 5,62 Egészségügy 3,97 Más 1,74
Román
Magyar
1289958 1oo% 62,o1 o,2o o,o1 o,48 13,25 o,35 o,54 6,27 1,12 o,65 o,89 o,36 o,42 2,22 5,5o 3,95 1,7o
8o 387 1oo% 32,34 o,23 o,o1 o,38 3o,61 o,28 o,58 11,35 2,32 o,68 1,37 o,57 o,49 2,62 8,55 5,37 2,13
Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor, 2oo2, vol.. IV., 712.
A falusi nők több mint 60%-a a mezőgazdaságban dolgozik, 14,16% a feldolgozó iparban, a harmadik ágazat a kereskedelem (6,51%). Az etnikumokat összehasonlítva: a román nők 62%-a a mezőgazdaságban, 13,25%-a a feldolgozó iparban, a harmadik ágazat a kereskedelem (6,27% ). Ezzel a sorrenddel szemben a magyar nőknél az első helyen a mezőgazdaság áll, de csak 32,34 százalékkal, a következő a feldolgozó ipar 3o,61 százalékkal, a harmadik a kereskedelem (11,35%), a negyedik a tanügy (8,55%). Vagyis a mezőgazdaságon kívüli ágazatok túlsúlya a jellemző (62,22%). A népszámlálás egy második foglalkozási csoportosítást is közzétesz, etnikai, nemek és település szerinti felbontásban, ami a mi elemzésünk szempontjából igen fontos. Vizsgáljuk meg tehát ezt a második foglalkozási csoportosítást. 12
8. táblázat: A foglalkoztatott népesség foglalkozás és etnikum szerint:
Foglalkozás Összfoglalkoztatottak Törvényhozás, vezető Szakember, értelmiségi, tudományos kutató Technikus, mester Irodai dolgozó Szolgáltatási és kereskedelmi dolgozó Mezőgazdasági dolgozó és szakkáder Kézműves és szakmunkás Operatőr és ipari szakember Szakképzetlen munkás Haderő Nem válaszol
Összfoglalkoztatott 7 811 733 1oo% 4,34
Román 7137231 1oo% 4,3o
Magyar 481 992 1oo% 3,83
9,o5
9,32
6,65
1o,48 5,o3 8,8o
1o,62 5,11 8,77
1o,6o 4,95 1o,32
25,o6
25,51
14,86
19,5o
19,11
27,o9
9,89
9,79
12,78
7,26
6,89
8,25
o,52 o,o1
o,52 o,o1
o,62 o,oo6
Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor, 2oo2, vol. IV., 684
A román és magyar népesség között a legjelentősebb különbség a vezető és értelmiségi pályákon látható, a mezőgazdasági dolgozó és szakkáderek, valamint az ipari szakmunkás és kézművesség területén. E tendenciák a két nem együttes átlagában állapíthatók meg. Ugyanezen foglalkozási kategóriákat elemezzük nemekre lebontva:
13
9. táblázat: A foglalkoztatott férfiak foglalkozás és etnikum szerint:
Foglalkozás
Férfi összfoglalkoztatott Összes férfi 4 355 3o9 foglalkoztatott 1oo% Törvényhozó, 5,17 vezető Értelmiségi 8,o2 Technikus, 6,68 mester Irodai dolgozó 3,o2 Szolgáltatás, 5,68 kereskedelem Mezőgazdasági 25,35 dolgozó és szakkáder Kézműves és 25,5o szakmunkás Operatőr és 12,29 ipari szakember Szakképzetlen 7,29 munkás Haderő o,94 Nem válaszol o,o1
Román
Magyar
3961774 1oo% 5,o7
269 o16 1oo% 4,74
8,27 6,83
5,97 5,93
3,1o 5,7
2,59 5,14
25,69
17,29
25,o4
35,32
2,36
113,67
6,86
8,19
O,94 O,o1
1,11 o,oo
Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor, 2oo2, vol.. IV., 684
A férfiak körében a vezető státusban nincs jelentős eltérés a román és magyar népesség között, viszont a diplomás értelmiség esetében jelentősebb az eltérés, még nagyobb a szakképesített mezőgazdasági, valamint a kézműves- és szakmunkásállag esetében. Ugyanazon kategóriákat vizsgáljuk meg a nők esetében is:
14
1o. táblázat: Foglalkoztatott nők foglalkozás és etnikum szerint:
Foglalkozás
Női összfoglalkoztatott Összes nöi 3 456 424 foglalkoztatott 1oo% Törvényhozó, 3,3o vezető Értelmiségi 1o,35 Technikus, 15,28 mester Irodai dolgozó 7,55 Szolgáltatás, 12,73 kereskedelem Mezőgazdasági 24,7o dolgozó és szakkáder Kézműves, 11,95 szakmunkás Operatőr és 6,85 ipari szakember Szakképzetlen 7,22 munkás Haderő o,o1 Nem válaszol o,o1
Román
Magyar
3175457 1oo% 3,34
212 976 1oo% 2,68
1o,63 15,34
7,5o 16,5o
7,61 12,52
7,94 16,86
25,28
11,78
9,39
13,21
6,58
9,24
6,93
6,95
O,o1 O,o1
o,o1 o,o1
Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor, 2oo2, vol. IV., 684
Az egyik meghökkentő adat, hogy az értelmiségi nők részaránya 2,3%-kal nagyobb, mint a férfiaké, a román nők nagyobb részaránya a román férfiakkal szemben 2,36%, míg a magyar nők előnye a magyar férfiakkal szemben 1,53 százalék. A román nők részaránya tehát az értelmiségi pályán a legmagasabb. Figyelemre méltó viszont a mezőgazdasági szakterületen a román nők 13 százalékos túlsúlya a magyar nőkkel szemben, az ipari szakmunka területén viszont a magyar nők vannak nagyobb arányban, illetve a szolgáltatásban és a kereskedelemben (4,30%-kal több).
15
Folytatva a foglalkozások elemzését településtípusonként: 11. táblázat: Városi foglalkoztatottak foglalkozás és etnikum szerint:
Foglalkozás
Városi összfoglalkoztatott Összes városi 4 28o o12 foglalkoztatott 1oo% Törvényhozó, 6,7o vezető Értelmiségi 14,72 Technikus, 15,22 mester Irodai dolgozó 7,28 Szolgáltatás, 11,69 kereskedelem Mezőgazdasági 1,95 dolgozó és szakember Kézműves, 23,38 szakmunkás Operatőr 11,79 és ipari szakember Szakképzetlen 6,8o munkás Haderő o,4o Nem válaszol o,o2
Román
Magyar Törölt: Összes városi
3927 232 1oo% 6,61
273 9o8 1oo% 5,47
15,14 15,4o
9,73 14,25
7,4o 11,67
6,48 12,33
1,91
1,6o
23,11
28,59
11,69
14,12
6,59
6,96
o,4o o,o2
o,43 o,o2
Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor, 2oo2, vol. IV., 688
A magyar városi foglalkoztatottak hátrányos helyzetűek az értelmiségi pályán a román lakossággal szemben (5,41%-kal kevesebb), viszont az ipari szakmunkás és kézművesség területén részarányuk magasabb. Ugyanazon foglalkozási kategóriákat hasonlítsuk össze nemenként is, hiszen már eddig is láttuk, hogy a nemi hovatartozás jelentősen befolyásolja a foglalkozási csoportok nagyságát.
16
12. táblázat: Városi férfi foglalkoztatottak foglalkozás és etnikai
megoszlás szerint:
Foglalkozás
Városi férfi összfoglalkoztat ott
Román
Magyar Törölt: es Törölt: városi férfi
Összes városi 2 233 497 férfi foglalkoztatott 1oo% Törvényhozó, 8,37 vezető Értelmiségi 13,83 Technikus, 1o,19 mester Irodai dolgozó 4,41 Szolgáltatás, 7,93 kereskedelem Mezőgazdasági 2,27 dolgozó és szakkáder Kézműves, 31,37 szakmunkás Operatőr 14,62 és ipari szakember Szakképzetlen 6,16 munkás Haderő o,77 Nem válaszol o,o2
2 o41 733 1oo% 8,16
141 319 1oo% 7,23
14,23 1o,38
9,35 8,79
4,52 8,o3
3,59 6,78
2,2o
2,18
31,o3
39,42
14,7o
15,3o
5,9o
6,48
o,77 o,o1
o,83 o,oo
Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor, 2oo2, vol.. IV. 688.
A vezető pozíció tekintetében a magyar városi férfiak 1%-os hátránya nem jelentős, viszont az értelmiségi pályán már közel 5% hátrány állapítható meg. A jelentősebb magyar foglalkozási csoport a kézműves és szakmunkás rétegben mintegy 8%-kal nagyobb csoportot képez.
17
A városi foglalkoztatottak másik csoportját a nők képezik. 13. táblázat: Városi női foglalkoztatottak foglalkozás és etnikai
hovatartozás szerint:
Foglalkozás
Városi női összfoglalkoztatott Összes városi 2 o46 515 nöi foglalkoztatott 1oo% Törvényhozó, 4,89 vezető Értelmiségi 15,7o Technikus, 2o,7 mester Irodai dolgozó 1o,4o Szolgáltatás, 15 kereskedelem Mezőgazdasági 1,6o dolgozó és szakkáder Kézműves, 14,65 szakmunkás Operatőr 8,7o és ipari szakember Szakképzetlen 7,48 munkás Haderő o,oo3
Román
Magyar
1885 499 1oo% 4,93
132 589 1oo% 3,59
16,12 2o,8
1o,13 2o,o7
1o,51 15,61
9,57 18,24
1,6o
o,99
14,54
17,o4
8,44
12,86
7,32
7,48
o,oo3
o,oo4
Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor, 2oo2, vol. IV. 69o.
A nők általában hátrányos helyzetben vannak a vezetői állások tekintetében, viszont az értelmiségi pályákon a nők, még a magyar nők is, jobban képviseltek, mint a férfiak. Természetesen ebben az arányban nem zárható ki valamilyen besorolási tévedés sem. A magyar nők a szolgáltatások, kereskedelem, kézműves és szakmunkás pályákon vannak román társnőiknél magasabb arányban, ezek a pályák fejezik ki a reális társadalmi lehetőségeket.
18
A továbbiakban vizsgáljuk meg a falusi foglalkozási csoportokat. 14. táblázat: A falusi foglalkoztatott lakosság foglalkozás és etnikum
szerint:
Foglalkozás
Falusi összfoglalkoztatott Összes falusi 3 531 721 foglalkoztatott 1oo% Törvényhozó, 1,49 vezető Értelmiségi 2,18 Technikus, 4,74 mester Irodai dolgozó 2,3o Szolgáltatás, 5,3o kereskedelem Mezőgazdasági 53,o6 dolgozó és szakkáder Kézműves, 14,81 szakmunkás Operatőr 7,58 és ipari szakember Szakképzetlen 7,82 munkás Haderő o,67 Nem válaszol o,o1
Román
Magyar
32o9999 1oo% 1,48
2o8 o84 1oo% 1,67
2,19 4,76
2,59 5,81
2,3o 5,22
2,94 7,68
54,38
32,3o
14,21
25,11
7,46
11,o3
7,21
9,95
o,67 o,o1
o,87 o,o5
Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor, 2oo2, vol.. IV., 692.
Látható, hogy a falusi lakosság több mint felét a mezőgazdaság foglalkoztatja, a magyar lakosságnál viszont ez nem jellemző, több mint 2o százalék eltérés van e tekintetben az etnikumok között. Ugyanakkor a kézműves és szakmunkás kategóriában több mint 1o százalék többlet van a magyar lakosság javára. Igen jelentős a falusi környezetben a vezető és értelmiségi alacsony aránya, ami a falu és város közötti strukturális és intézményi különbséget takarja.
19
A falusi foglalkoztatottak összetételét tovább vizsgálva, térjünk rá a nemek szerinti elemzésre. 15. táblázat: A falusi férfi foglalkoztatott lakosság foglalkozás és
etnikum szerint:
Foglalkozás
Falusi férfi összfoglalkoztatott Összes falusi 2 121 812 férfi foglalkoztatott 1oo% Törvényhozó, 1,8o vezető Értelmiségi 1,91 Technikus, 2,98 mester Irodai dolgozó 1,56 Szolgáltatás, 3,32 kereskedelem Mezőgazdasági 49,63 dolgozó és szakkáder Kézműves, 19,31 szakmunkás Operatőr 9,84 és ipari szakember Szakképzetlen 8,47 munkás Haderő 1,11 Nem válaszol o,o1
Román
Magyar
192oo41 1oo% 1,8o
127 697 1oo% 1,98
1,91 3,o5
2,22 2,78
1,6o 3,37
o,o9 3,32
5o,67
34,o2
18,65
3o,77
9,87
11,86
7,88
1o,o9
1,11 o,o1
1,41 o,o1
Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor, 2oo2, vol.. IV., 692
A román falusi férfiak fele mezőgazdaságban foglalkoztatott, a magyar népesség körében viszont az ipari munka van túlsúlyban, ez eléri a foglalkoztatottak felét.
20
16. táblázat: Falusi női foglalkoztatottak foglalkozás és etnikum
szerint:
Foglalkozás
Női Román összfoglalkoztatott Összes falusi nöi 1 4o9 9o9 289 958 foglalkoztatott 1oo% 1oo% Törvényhozó, 1,o1 1,o1 vezető Értelmiségi 2,59 2,59 Technikus, 7,39 7,3o mester Irodai dolgozó 3,41 3,35 Szolgáltatás, 8,29 7,99 kereskedelem Mezőgazdaság 58,22 59,9o dolgozó és szakkáder Kézműves, 8,o4 7,59 szakmunkás Operatőr 4,57 3,87 és ipari szakember Szakképzetlen 6,82 6,35 munkás Haderő o,oo6 o,o6 Nem válaszol o,o1 o,o1
Magyar 8o 387 1oo% 1,17 3,17 1o,63 5,25 14,59 29,57
16,13 9,71
9,72 o,oo6 o,o1
Forrás: Recensământul populaţiei şi locuinţelor, 2oo2, vol.. IV., 694.
Szembetűnő a magyar és román falusi foglalkoztatott női lakosság körében a mintegy 3o százalékos különbség a mezőgazdaság tekintetében, ez a népesség főként az iparban, szolgáltatásban, kereskedelemben tud elhelyezkedni. Végezetül vizsgáljuk meg Románia felnőtt lakosságát iskolai végzettség és etnikum szerint, hiszen a magyar és román lakosság közötti eltérések forrása a tanulási lehetőség. 21
17. táblázat: Románia 1o év feletti népessége iskolai végzettség és
etnikum szerint: Iskolai végzettség
Népesség 1o éves kor felett Össznépesség 19 434 788 1oo% Egyetem 7,o7 Posztliceáli 2,96 s Középfok 64,27 Alapfok 2o,o6 Nem 5,57 iskolázott Nem o,o6 válaszol
Román
Magyar
17 435 353 1oo% 7,34 3,o4
1 3o5 699 1oo% 4,91 2,89
64,64 19,88 5,o1
7o,89 17,62 3,61
o,o5
o,o5
Forrás Recensământul populaţiei şi locuinţelor, 2oo2, vol.. IV., 516
Megállapítható, hogy a felsőfokú diplomások részaránya 2,43%-kal kisebb a magyar népességben, viszont középfokon 6%-kal magasabb a magyar képzettség, de észlelhető az analfabetizmus 1,4%-os, valamint az alapfok szinte 2%-os különbsége a két etnikum között. Demográfiai folyamatok Az utóbbi években előtérbe kerültek a demográfiai elemzések, egyrészt az általános népességcsökkenés miatt, másfelől hosszabb távon ezek a folyamatok igen sok intézmény működését befolyásolják, első sorban a tanügy összes szintjeit. ( kevesebb gyermek, fiatal az oktatás minden szintjén kezdve az óvodától, áltslános iskolán, majd a középiskolán folytatva, végül az egyetemi oktatásban ). A népesség csökkenése igen komplex jellegű, sok tényezős folyamategyüttesek eredője, ugyanis a kisebbségi lét minden területen az élettér beszükülését eredményezte. A népességcsökkenés elemzésére hasonlitsuk össze Románia összes korcsoportjait a román és magyar etnikum viszonylatában. Ez az összehasonlitás szükséges, mert a romániai magyarok a román lakosság környezetében élnek, és látnunk kell, hogy mi történik a román lakosság és annak környékén.
22
Az egyes népességi korcsoportok abszolút és viszonyszámai a 2oo2-es népszámlálás alapján
Román etnikum
Magyar etnikum
Korcsoportok
Abszolút szám %
Teljes népesség
19.399.597
o- 4 év 5- 9 1o- 14 15- 19 2o- 24 25-29 3o-34 35-39 4o-44 45- 49 5o-54 55-59 6o-64 65-69 7o-74 75-
954.6o4 1.oo9.64o 1.397.736 1.462.247 1.552.496 1.5o9.772 1.742.o29 1.o59.968 1.299.727 1.432.446 1.275.894 931.526 1.o26.133 988.472 8o6.122 95o.785
Abszolút szám
1oo 4,92 5,2o 7,2o 7,53 8,oo 7,78 8,97 5,46 6,69 7,38 6,57 4,8o 5,28 5,o9 4,15 4,9o
Recensamantul Populatiei, 2oo2, INS, vol I, 716 p.
23
1.431.8o7 62.122 63.986 88.636 93.9o1 1o8.1o9 1o9.411 119.569 74.661 89.241 1o9.39o 99.288 92.527 88.19o 77.547 67.786 87.443
% 1oo 4,33 4,46 6,19 6,55 7,55 7, 64 8,35 5,21 6,23 7,63 6,93 6,46 6,15 5,41 4,73 6,1o
24
