Allianz Casco biztosítás Érvényes 2012.október 30.-tól
Terméktájékoztató Tisztelt Partnerünk! Köszönjük szíves érdeklődését. A változó igényekhez alakítva, korszerűsítettük a kedvelt Allianz Casco biztosítási termékünket. Engedje meg, hogy az alábbiakban tájékoztassuk az átdolgozott casco biztosítási termékünk néhány fontos rendelkezéséről.
Kinek és milyen gépjárművekre ajánljuk a biztosítást? A biztosítást természetes személyek és gazdálkodó szervezetek is megköthetik. Lehetőség van személygépkocsik, motorkerékpárok, de egyéb gépjárműfajták, és az ezek által vontatott pótkocsik biztosítására is.
Milyen elemekből épül fel az Allianz Casco biztosítás? Az Allianz Casco biztosítás fedezetet nyújt elemi, lopásés töréskárra, mint a leggyakrabban előforduló alapkockázatokra. A biztosítási védelem kiegészítő biztosításokkal további kockázatokra is kiterjeszthető. A biztosítás a fenti alapkockázatokra – alkalmazkodva az Ön igényeihez és lehetőségeihez – megköthető teljes körűen vagy ezeknek a kockázatoknak a társaságunkkal egyeztetett kombinációjával, határozatlan időre, de határozottra is. A választott kombinációjú biztosítás a szerződés hatálya alatt bármikor további alapkockázatra kiterjeszthető. Motorkerékpár biztosítás csak teljes körű fedezetre és határozott tartam esetén csak 6 hónapra köthető. Ha a biztosítást határozatlan időre köti, szíves figyelmébe ajánljuk az alábbi kiegészítő biztosításokat: Autós kiegészítő élet- és utasbiztosítás, amely a világ bármely pontján bekövetkezett halál vagy a gépjárműben utazók maradandó baleseti sérülése esetén, valamint – gazdálkodó szervezet szerződő kivételével – a sürgős szükségből eredő külföldi betegellátásra, illetve külföldön bekövetkezett poggyászkárra nyújt szolgáltatást; kiegészítő poggyászbiztosítás, mely a gépjárművel utazók magukkal vitt útipoggyászában keletkezett károkra nyújt fedezetet. A kiegészítő biztosításoknak önálló terméktájékoztatójuk és biztosítási feltételeik vannak, ezért ezek részletes ismertetését a jelen tájékoztató nem tartalmazza.
Hogyan kötheti meg a biztosítást? Ha az Allianz Casco biztosításunk megnyerte a tetszését, megkötheti – a megszokott módon – biztosítási ügynökeinknél és alkuszoknál, de megkötheti interneten
és – ügyfélszolgálati telefonszámunk tárcsázása esetén – telefonos távértékesítéssel is. Az elektronikus vagy távértékesítéses szerződéskötés során a mobilszám és az e-mail elérhetőség megadása a feltétele társaságunk és a szerződő partnereink közötti elektronikus kommunikációnak.
Milyen eseményekre nyújtanak fedezetet az Allianz Casco alapbiztosításai? az elemikár-biztosítás a természeti erők által okozott – a biztosítási feltételekben részletezett – károsodásokra, továbbá a tűzés a robbanáskárokra; a lopáskár-biztosítás a gépjárműnek vagy alkatrészének, tartozékának az ellopására, elrablására; a töréskár-biztosítás a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban baleset miatt keletkezett sérülésekre, továbbá idegen személy által okozott rongálásra. A biztosítási események részletes leírását a biztosítási feltételekben találja meg.
A biztosított vagyontárgyakról A biztosítás nem tesz különbséget a széria- és extratartozékok között, azaz – néhány kivételtől eltekintve – a szerződés fedezetet nyújt a teljes gépjárműre, továbbá a regisztrációs matricára és a rendszámtáblá(k)ra, a kötelező tartozékokra, az igazoltan beépített lopásgátló berendezésre, és az ajánlaton megjelölt kiemelt tartozékokra. Ilyen kiemelt tartozék például az automata sebességváltó, a xenon fényszórók, a gyári navigációs rendszer, a fix üvegtető és a légkondicionáló berendezés is. Meghatározott feltételek mellett, és összeghatárig a biztosítás kiterjed az utólag beépített elektroakusztikai készülékekre és ezek tartozékaira, és a könnyűfém tárcsákra, motorkerékpár esetén a bukósisakokra és motoros ruházatra. Felhívjuk figyelmét, a biztosítási fedezet szempontjából Önnek érdeke, hogy szerződéskötéskor rögzítésre kerüljön a gépjármű felszereltsége. A felszereltség igazolásának lehetőségei: a jármű Eurotax-kódszámmal való azonosítása, a gyárilag vagy utólag beépített tartozékok igazolása (pl. vásárlási számlával, visszaigazolt megrendeléssel), a gépjármű bemutatása.
A biztosítás díja Az Allianz Casco alapkockázatainak éves díját a biztosító a gépjármű műszaki paraméterei és kárkockázata, a szerződő lakcíme, és kora, valamint a választott önrészesedés alapján számítja ki. A díj meghatározásánál a korábbiakkal szemben nem számítunk fel pótdíjat a kiemelt tartozékokra. Az alapkockázatok éves díjának összege a biztosítás alapdíja egy biztosítási évre. A szerződőnek az így meghatározott alapdíjat módjában van jelentősen csökkenteni, ha elfogadja, hogy a társaságunkkal folytatott kapcsolattartás módja elektronikus, és ez okból
az Allianz casco termékünk e-casco változatát köti meg. A szerződőnek lehetősége van a szerződése díjának alakítására, akkor is amikor, a biztosítás díjfizetés módjáról és gyakoriságáról dönt. A biztosítási díjat befolyásolhatja együttkötéssel, ha már rendelkezik társaságunknál gépjármű-felelősségbiztosítással vagy lakásbiztosítással, vagy az Allianz casco biztosítással egyidejűleg köti meg ezek valamelyikét.
A biztosítási díj változása Társaságunk a biztosítás díját biztosítási évfordulóval – alapos okból – a casco biztosítások kárráfordítása és díjbevétele arányának kedvezőtlen változása miatt módosíthatja. Ezen túlmenően a biztosítónak akkor is lehetőség van a díjmódosításra a biztosítási évfordulóval, ha a jogszabályi változások, valamint a viszontbiztosítás díjának változása ezt indokolttá teszi. Ebben az esetben a biztosító köteles a szerződőt a következő biztosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal írásban értesíteni, figyelmeztetni a felmondás lehetőségére. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, a szerződést a biztosítási év végére az általános feltételekben részletezett módon felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban. A szerződés díja évközben is változhat a bejelentés napjával, ha a biztosítás alapdíját meghatározó kockázati körülmények (pl. a szerződő lakcíme, a gépjármű kárkockázata megváltozott), valamint, ha a szerződő a feltételekben meghatározott díjfizetési gyakoriság és mód megváltoztatását kérte, a biztosított gépjármű taxikénti üzemeltetését vagy bérbeadását jelenti be. A szerződéskötéskor választott önrészesedés módosítására csak a következő biztosítási időszaktól kezdődően van lehetőség. A bónusz a töréskár-biztosítás kármentességi díjkedvezménye. Ennek lényege, hogy ha Önnek már volt töréskárra (is) érvényes casco biztosítása, és az a jelen biztosítás kockázatkezdetét megelőző két éven belül nem töréskár vagy a díjfizetés elmaradása miatt szűnt meg, Ön a szerződés megkötésekor díjkedvezményben részesülhet attól függően, hogy mennyi ideig nem vett igénybe törésbiztosítási szolgáltatást. Díjkedvezményben részesülhet akkor is, ha a biztosított gépjármű – társaságunknál megkötött – érvényes gépjármű-felelősségbiztosításának bónuszosztálya B6 vagy ennél magasabb. A díjkedvezmény igénybe vételéhez a korábbiakkal ellentétben a gépjárműfelelősségbiztosításnak kettő helyett elegendő csak egy biztosítási évben fennállnia. Lényeges változtatást hajtottunk végre a töréskárbiztosítással összefüggő kármentességi díjkedvezmény szabályozásában. Ennek során, ha a szerződés hatálya alatt más biztosítónál két évnél nem régebben megszűnt casco biztosításban elért kármentesség figyelembe vételét kérik, az átvezetésre 90 napon túl is bármikor lehetőség van. A kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatályú díjmódosítás csak az ajánlat aláírását követő 90 napon belül bemutatott igazolás alapján hajtható végre. A 90 napot meghaladóan benyújtott igazolás alapján járó díjkedvezmény alkalmazására csak a bejelentés napjával kerülhet sor.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem fogadunk el a bejelentés időpontjánál 60 nappal régebben kiállított kármentességi igazolást!
Hogyan fizetheti a biztosítás díját? A határozatlan időre szóló biztosítás díját biztosítási évenként egy összegben vagy havi, negyedéves, féléves részletekben kell megfizetni csekken, valamint bankkártyával, banki átutalással, csoportos beszedési megbízással (lehívással) vagy külön megkötött ügyfélszámla-szerződés alapján. Kérjük, hogy lehívással történő díjfizetés esetén szíveskedjék gondoskodni arról, hogy a számláján elegendő összeg legyen, és az esetleges limit se legyen akadálya biztosítási díj megfizetésének. Különösen fontos erre ügyelni a biztosítás első díjának lehívásakor, mert a banki ügyintézés esetleges elhúzódása miatt előfordulhat, hogy a biztosító egyszerre két díjrészletet kénytelen lehívni. Ha a biztosítás határozott időre szól, és a szerződés tartama a 90 napot nem haladja meg, a biztosítás díját egy összegben kell megfizetni. A 90 napnál hosszabb tartamú szerződés esetén a díj a határozatlan időre szóló biztosítással azonos módon fizetendő.
A szolgáltatással kapcsolatos szabályok és változások
fontosabb
Milyen eseményekre, károkra nem terjed ki a biztosítás? Kérjük a biztosítás feltételeiből tájékozódjon arról, hogy társaságunk milyen esetben zárta ki a szolgáltatási kötelezettségét. Az alábbiakban csak néhány lényeges rendelkezésre hívjuk fel a figyelmét. A lopáskár-biztosítás nem terjed ki: A nem megfelelően lezárt gépjármű ellopására vagy önkényes elvételére; a bérbe adott gépjárműnek a bérleti szerződés tartama alatti ellopására, ha a gépjármű nem kerül meg, valamint a gépjármű elsikkasztására. A gépjármű bármely nyílászáró elemének nyitott, le- illetve kiszerelt állapotával összefüggésben bekövetkező ellopására. A gépjármű elrablására, ha a tettes a jármű megtartása érdekében alkalmazott erőszakot a jármű jogszerű használójával vagy a jármű felügyeletét ellátó személlyel szemben. Figyelem! A gépjármű ellopása nem számít biztosítási eseménynek, és ezért a biztosító nem nyújt szolgáltatást, ha a jármű törzskönyve és/vagy bármelyik kulcsa az eltulajdonításkor a járműben volt. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy a kármegelőzési kötelezettség körében a biztosítottnak gondoskodnia kell a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő tartozékok, valamint a forgalmi engedély, törzskönyv biztonságos tárolásáról. A kármegelőzési kötelezettség megszegése a biztosító
2
mentesüléséhez vezethet. A szolgáltatás teljesítése érdekében ezért, a fürdőhelyen az okmányokat és tartozékokat értékmegőrzőben kell elhelyezni, ennek hiányában pedig gondoskodni kell az állandó felügyeletről. Ha a gépjárművet nem a szerződő (biztosított) használja, a használatra jogosultat is tájékoztatni kell a fenti teendőiről. Jogszabályi kötelezettség, hogy a jármű ellopása esetén a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet érvénytelenítés céljából le kell adni a közlekedési igazgatási hatóság részére, majd az érvénytelenített forgalmi engedélyt és törzskönyvet vagy ezek másolatát – a biztosítási feltételek alapján – a biztosítónak be kell mutatni, továbbá igazolni kell a jármű forgalomból való kivonását. Annak érdekében, hogy szerződőként (biztosítottként) ezen jogszabályi és szerződéses kötelezettségét teljesíthesse, kérjük, hogy a forgalmi engedélyt még rövid időre se hagyja a járműben. A töréskár-biztosítás káreseményre, amely:
nem
terjed
ki
arra
a
a közúti közlekedés során következett be, de a jármű a kár időpontját megelőzően több mint 60 napja nem rendelkezett érvényes gépjárműokmánnyal, de csak abban az esetben, ha a töréskár az okmány érvénytelenségével összefüggésben következett be; különleges (darus, tűzoltó, létrás, emelőkosaras, önrakodó, billenős rakterű stb.) felépítményű vagy egyéb – munkavégzés célját szolgáló – berendezéssel felszerelt gépjárműben az e járművel való munkavégzés, munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészítés során (pl. daruzás, létrahasználat, raktér ürítése billentéssel), továbbá a gépjármű ellopásával, elrablásával és önkényes elvételével, vagy ezek kísérletével, illetőleg az alkatrészek, tartozékok ellopásával, elrablásával, vagy ezek kísérletével, továbbá a járműben tárolt, de alkatrésznek, tartozéknak nem minősülő vagyontárgyakra irányuló lopással, vagy annak kísérletével összefüggésben következett be. Azaz lopáskár-biztosítás hiányában a töréskárbiztosítás alapján nem igényelhető szolgáltatás az ellopott, majd sérülten megkerült gépjárműre. a rakomány rögzítésére vonatkozó szakmai előírások megszegéséből eredően, nem kívülről ható erő következményeként keletkezett. Az
elemikár-biztosítás nem káreseményekre, amely:
terjed
ki
arra
a
A gépjármű bármely nyílászáró elemének nyitott, leilletve kiszerelt állapotával összefüggésben következett be, nem szakszerű üzemeltetés során bekövetkezett meghibásodás miatt, vagy nem külső eredetű tűznek a gépjárműre történő átterjedése folytán keletkezett.
A motorkerékpár biztosítás feltételei alapján nyújtott szolgáltatás, moped autóra csak akkor terjed ki, ha a szerződő az ajánlaton a jármű típusát megfelelően megadta és a járműkategóriájára vonatkozó díjat megfizette. csak az ajánlaton feltüntetett és a szerződési feltételekben meghatározott módon igazolt kiemelt tartozékokra terjed ki. A kiemelt tartozékokat a szerződéskötéskor meg kell jelölni. A tartozékokra vonatkozóan a szerződőnek díjfizetési kötelezettsége van. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a biztosítás nem terjed ki a motornak nem a közúton történő közlekedésével összefüggésben bekövetkezett, valamint a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó esztétikai jellegű sérüléséből eredő töréskárára.
Hogyan veheti szolgáltatását?
igénybe
a
biztosító
A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A bejelentés interneten (www.allianz.hu/ugyfelszolgalat), továbbá telefonon, a biztosító szerződéses javítópartnereinél, illetve a biztosító bármely ügyfélkapcsolati pontján is megtehető. Kérjük, hogy a sérült gépjárművet mutassa be társaságunknak, és adja át mindazokat a bizonylatokat, amelyek a szolgáltatás jogosultságának megállapításához és a kár mértékének meghatározásához szükségesek (pl. forgalmi engedély, hatósági iratok), illetve a gépjármű ellopása esetén a jármű indításához, elviteléhez szükséges tartozékokat is kérjük átadni (pl. indítókulcs, távkezelő). A kárrendezéshez szükséges bejelentési kötelezettségre és a benyújtandó dokumentumokra vonatkozó részletes szabályozást az általános feltételek tartalmazzák. Kérjük, hogy a zökkenőmentes kárrendezés érdekében szíveskedjen a kárbejelentésre vonatkozó szabályokat a kárbejelentését megelőzően az általános szerződési feltételekben tanulmányozni. A biztosító az Ön által megjelölt helyen végzi el a kárfelvételt. Fontos! Helytállási kötelezettségünk csak azokra a károsodott vagyontárgyakra, vagyonelemekre (pl. alkatrészekre, tartozékokra) terjed ki, amelyeket a káreseményt követően a biztosítónak bemutattak. A kiegészítő vagyonvédelmi berendezésre pedig kizárólag abban az esetben tudunk szolgáltatást nyújtani, ha a gyártmányát, típusát, beépítését és – folyamatosan működő távfelügyelet esetén – a távfelügyeleti szolgáltatóval kötött szerződés érvényességét igazolták.
Önrészesedés Az elemikár- és lopáskár-biztosítás 10%, 20% vagy 30%-os önrészesedéssel köthető. A töréskár-biztosítás a százalékos önrészesedés mellett ún. alap-önrészesedést is tartalmaz, amely ezer forintos lépcsőkben választható. (Az önrészesedés megválasztása a szerződő döntése, de mind a százalékos, mind az alap-önrészesedést célszerű a biztosított jármű értékéhez igazodóan meghatározni. A
3
szerződő számára előnytelen a jármű értékéhez képest aránytalanul magas önrészesedés még akkor is, ha a díj ezáltal alacsonyabb, mert a magasabb önrész miatt az igénybe vehető szolgáltatás is jelentősen csökken.)
ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Ha a biztosított igénybe veszi az elemikár- vagy a lopáskár-biztosítás szolgáltatását, maga viseli a kárnak a szerződésben rögzített százalékát.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
Töréskár-biztosítás esetén a biztosítottat a kárnak a szerződésben rögzített százaléka, de legalább az alapönrészesedés összege terheli. A feltételeket érintő kedvező változás, hogy a töréskárbiztosítás különös feltételei alapján társaságunk nem vizsgálja, hogy a járművet vezetheti-e, illetve a káresemény bekövetkezésekor vezette-e 30 évnél fiatalabb személy. Így ha a káreseménykor a járművet 30 évnél fiatalabb személy vezette, a biztosító már nem von le 50%-al emelt önrészesedést. Ugyanakkor nem változott a feltételek azon rendelkezése, hogy 100%-kal nő az önrészesedés, ha a töréskárt az engedélyezett sebesség legalább 30%-os túllépésével vagy a járműforgalom irányítására szolgáló jelzőberendezések tilos jelzésének figyelmen kívül hagyásával okozták. Törés, lopás és elemkár biztosítás alapján nyújtott szolgáltatás esetén, társaságunk nem von le önrészesedést, ha a sérült szélvédőüveg javítását utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik, és az áfát is tartalmazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükségszerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd)anyagok költsége, valamint a technológiai időszükséglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át.
Aránylagos térítés és csökkentett mértékű szolgáltatás Bármely kár esetén, ha a biztosított gépjárművön a szerződés érvényessége alatt értéknövelő átalakítást hajtottak végre, és az átalakítást a biztosítónak nem jelentették be, társaságunk aránylagos térítést nyújt. Ekkor a biztosító a szolgáltatását az általános feltételekben részletezett módon olyan arányban nyújtja, ahogyan a jármű szerződéskötéskori újkori ára aránylik az átalakítással keletkezett jármű olykori árához. Ha gépjárművet taxiként vagy bérbeadással hasznosítják, ezt a körülményt társaságunknak a szerződés megkötésekor, vagy utóbb, az ilyen változás bekövetkezésekor be kell jelenteni. Töréskár esetén társaságunk csökkentett mértékű szolgáltatást nyújt, ha a szerződő ezt a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta. Ilyenkor a feltételek alapján járó szolgáltatás összegének csak 80%-át fizetjük meg.
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan államtitoknak nem minősülő a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes
A Bit. 157. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel; a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal; a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; adóügyben az adóhatósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal; a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal, a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal, az állományátruházás keretében átadott biztosításiszerződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok
4
tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni.
egészével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben. A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük: •
A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minőségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamatosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét. Ehhez panaszaik gyors és hatékony orvoslása is hozzájárul.
•
Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, az Ügyfélnek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. Ügyfélszolgálati osztályunkon belül centralizált panaszkezelést működtetünk, ahol munkatársaink kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán.
•
Ehhez az is hozzájárul, hogy Ügyfeleink panaszát – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, akkor Ügyfeleinket az ügyintézés során is tájékoztatjuk arról, hogy a panaszkezelési folyamat hol tart, és mikorra várható végső válaszunk.
•
Bár az erre vonatkozó jogszabályok 30 napot biztosítanak a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszolására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél lényegesen rövidebb idő alatt választ kapjanak.
•
Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommunikációs csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élőszóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben.
a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése, a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása; fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, a feladatkörében biztosával,
eljáró
alapvető
jogok
a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonusmalus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonusmalus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetek a biztosítóval szemben.
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk: Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján, vagy szerződött partnerénél kollegáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi
A panaszkezelés elvei és gyakorlata
Ügyfélszolgálati irodát működtetünk, ahol személyesen is leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52. – a telefonos ügyfélszolgálaton időpontot is foglalhat). A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-15 óra.
Társaságunk célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel.
Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 06-40-421421-es számon érhető el. Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.
Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk
Faxon: 06-1-269-2080-as számon. Elektronikus úton: a www.allianz.hu – oldalon keresztül, vagy a
[email protected] címen.
5
Levélben: Leveleiket Ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a centralizált panaszkezelés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám).
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szerződési feltételekről részletesen az Allianz Casco biztosítás általános szerződési feltételeiből tájékozódhat. Allianz Hungária Zrt.
Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl érvényes meghatalmazás benyújtása is szükséges.
Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezeltük, akkor az alábbi szervekhez fordulhat: Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Tel.: 06-40203-776. Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén Ön fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Felügyeletnél. Biztosítási szerződésével kapcsolatos jogvitával (szerződés létrejötte, érvényessége, hatálya, joghatása, megszűnése, szerződésszegés és annak joghatása) fordulhat bírósághoz, vagy a Pénzügyi Békéltető Testülethez 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.
A panaszügyintézésről A panaszügyintézés során, a telefonos ügyfélszolgálaton (06-40-421-421) közölt panaszokat rögzítjük, azok visszakereshetőek 1 éven át. Ezen időszakban Ön igényt tarthat magára a hangfelvételre vagy annak jegyzőkönyvére. Ezeket az anyagokat természetesen térítésmentesen bocsájtjuk a rendelkezésére. A szóbeli panaszokat igyekszünk azonnal megoldani, orvosolni. Amennyiben ezzel Ön nem ért egyet, panasz adatlapon a panaszát rögzítjük és az kivizsgálásra az Ügyfélszolgálati osztályhoz kerül. A panasz adatlap másolati példányát Ön megkapja. Az Ügyfélszolgálati osztályon működő centralizált panaszkezelésen dolgozó kollegák az Ön panaszügyét kivizsgálják és megkeresik a legmegfelelőbb megoldást. Erről írásban tájékoztatják Önt, 30 napon belül. Elutasítás esetén természetesen indoklással együtt kapja meg a tájékoztatást. Amennyiben válaszunkkal nem elégedett, kérhet felülvizsgálatot is panaszügyében. Ebben az esetben más szakterületek bevonásával esetleg másik panaszügyi referens és vezető bevonásával történik meg a felülvizsgálat. Ön minden esetben kérhet felülvizsgálatot az Ügyfélszolgálati osztály vezetőjétől is. Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezetünk. A nyilvántartásban szerepelnek az ügyfél és panaszadatok, valamint az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek. Minden ügyintézést időpontokkal együtt rögzítünk, nyilvántartunk az Ön panasza kapcsán. A panaszokat a jogszabályok által meghatározott ideig megőrizzük, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ellenőrzés esetén bemutatjuk. Köszönjük bizalmát valamint segítségét, hogy szolgáltatásainkat javíthatjuk visszajelzése alapján.
6
Allianz Casco biztosítás általános szerződési feltételei Érvényes 2012.október 30.-tól
Általános biztosítási feltételek Az Allianz Hungária Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52.) a (továbbiakban: biztosító) – a felek között létrejött biztosítási szerződés alapján – a biztosított gépjárműben, pótkocsiban (a továbbiakban: gépjármű), annak alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett kár esetén Magyarország hivatalos fizetőeszközét képező pénznemben nyújt szolgáltatást a jelen biztosítás általános és különös feltételeiben, valamint a kiegészítő biztosítások feltételeiben meghatározott esetekben és módon. A felek jogviszonyának tartalmát az általános biztosítási feltételek, az alap- és kiegészítő kockázatokra megkötött biztosítások különös feltételei, valamint a kötvényben/ajánlatban foglaltak határozzák meg. A biztosítási szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv (Ptk.) és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
1. A szerződés alanyai a)
b)
Szerződő: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki (amely) a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz. A szerződő jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozattételre, és őt terheli a díjfizetési kötelezettség. Biztosított: a vagyontárgy megóvásában érdekelt és az ajánlaton megjelölt természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, akinek a javára a biztosító a szolgáltatást teljesíti.
Ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, akkor a szerződő köteles tájékoztatni a biztosítottat a szerződés tartalmáról.
2. A szerződés létrejötte 2.1. Az alapkockázatokat jelentő elemi, lopás- és töréskárra a szerződő választása szerint a következő alapbiztosítások köthetők: elemikár-biztosítás, lopáskár-biztosítás, töréskár-biztosítás. 2.2. A szerződés csak olyan gépjárműre köthető meg, amely forgalmi engedélyre, illetve forgalmi engedélyt helyettesítő okmányra (ideértve az ideiglenes forgalmi engedélyt és az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt is) kötelezett, és amelynek igazolt a tulajdonjoga. 2.3. Biztosítást csak az köthet, aki a gépjármű megóvásában érdekelt, vagy aki a biztosítást az érdekelt személy javára köti meg. A biztosítási érdek nélkül létrejött biztosítási szerződés jogszabályba ütközik, ezért
semmis. A biztosítási érdek fennállását a biztosító felhívására okirattal igazolni kell. 2.4. A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Ha a biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül kötvényt állít ki, a szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre az ajánlaton, illetve kötvényen feltüntetett kockázatviselési kezdettel. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napos elbírálási határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra. Ilyenkor a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A biztosító a beérkezett ajánlatot a beérkezéstől számított 15 napon belül írásban visszautasíthatja. Ebben az esetben a szerződés nem jön létre, és a biztosítót nem terheli szolgáltatási kötelezettség. Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a hozzá beérkezett díjat (díjrészletet) visszautalja a szerződőnek. 2.5. A biztosítás másra nem ruházható át.
3. A kockázatviselés kezdete A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete a felek által a szerződésben meghatározott időpont. A biztosító kockázatviselése nem kezdődhet korábban az ajánlat aláírásának időpontjánál.
4. A szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott időtartamra szól. Határozatlan időtartamra, valamint az 1 évnél hosszabb határozott tartamra kötött biztosítás esetén a biztosítási időszak egy biztosítási év. A biztosítási év kezdete (biztosítási évforduló) a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, kivéve, ha a kockázatviselés a tárgyhónap első napján kezdődik. Ekkor ez a nap a biztosítási év kezdete is. Határozott tartamú biztosítás esetén a felek megállapodnak a kockázatviselés kezdetének és végének időpontjában.
5. Területi hatály A biztosítás az Európai Gazdasági Térség országaiban, továbbá Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Monaco, Montenegró, San Marino, Svájc, Szerbia, Koszovó, Törökország és Vatikán egész területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
6. A biztosított gépjármű, annak alkatrészei és tartozékai A biztosítás kiterjed az ajánlaton az azonosító adataival
7
(belföldi rendszám, alvázszám, illetve vázszám) megjelölt gépjárműre, valamint a rendeltetésének megfelelően a gépjárműbe beszerelt, elzárt vagy azon rögzített: regisztrációs matricára és a rendszámtáblá(k)ra, a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékokra (ideértve a biztonsági gyermeküléseket is), az igazoltan beépített lopásgátló berendezésre (pl. indításgátló, riasztó), a szerződő által az ajánlaton megjelölt kiemelt tartozékokra.
a)
A kiemelt tartozékok közül a gépjárműbe a gyártás során vagy – az utastér bármilyen átalakítása nélkül – utólag beépített elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra, valamint a könnyűfém keréktárcsákra a biztosítás a szerződő által külön-külön választott 250.000 Ft vagy 500.000 Ft értékhatárig terjed ki.
b)
Az utólag, de a szerződéskötést megelőzően beépített vagy a járműtípushoz nem azonosítható alkatrészekre és tartozékokra csak akkor terjed ki a biztosítás, illetőleg csak akkor igényelhető szolgáltatás, ha a szerződő igazolja, hogy ezek a szerződés megkötésekor rendeltetésszerűen a gépjárműben voltak. A szerződéskötést követően beépített alkatrészre, tartozékra irányuló szolgáltatási igény teljesítéséhez igazolni kell, hogy ezek a biztosítási esemény bekövetkezésekor is a gépjárműben voltak. A különleges felépítményű, jogszerűen átalakított, illetve hatóságilag engedélyezett összeépítéssel létrehozott gépjármű akkor minősül biztosítottnak, ha a szerződéskötéskor a (módosult) műszaki jellemzőket és a gépjármű rendeltetését az ajánlaton rögzítették, vagy ha ezek a járműokmányokból megállapíthatók. A gépjármű felszereltsége az alábbiakkal igazolható: szerződéskötéskor a jármű azonosítását szolgáló Eurotax-kódszámmal, az utólag, de a szerződéskötést megelőzően beépített vagy a járműtípushoz nem azonosítható alkatrészek és tartozékok, továbbá szerződéskötést követően beépített alkatrészek és tartozékok a beépítés igazolásával (pl. vásárlási számlával, szerviz számlával), a gépjármű bemutatásával a biztosítónak. A szerződés létrejötte után beépített alkatrészre, tartozékra a 12. pont szerint teljesített változásbejelentéssel kezdeményezhető a biztosítás kiterjesztése.
7. Biztosítási események Biztosítási eseménynek minősülnek az elemikár-, lopáskár- és töréskár-biztosítás különös feltételeiben részletezett káresemények.
8. A biztosítással nem fedezett káresemények, vagyontárgyak és károk 8.1. Általános kizárások
Külső körülmények okozta károsodások háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben, valamint sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugárzás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében keletkező károk, rágcsálók és ragadozók károkozása, hűtőfolyadék megfagyása miatti károsodás, a gépjármű használatával összefüggő károk versenyen vagy más, közönségszórakoztatást szolgáló rendezvényen, valamint az ezekre való felkészülés során bekövetkező töréskár, a gépjárműnek a biztosított (szerződő) által vagy hozzájárulásával szándékos bűncselekményhez történő felhasználása során, vagy hatósági intézkedés előli menekülés közben keletkezett sérülése, a motor által beszívott víz miatti károsodás, hatósági engedélyhez kötött - de engedély nélkül végzett - átalakítással összefüggésben keletkezett kár;
c)
alkatrészek, tartozékok és egyéb ráfordítások alkatrészek, tartozékok nem biztosítási esemény miatti károsodása (pl. kopás, anyagfáradás, ablaktörlő által okozott karcolódás), a gumiabroncs légvesztése, futófelületének leválása, szétrobbanása vagy rendellenes kopása miatt keletkezett károsodás a gépjármű ütközése nélkül, ideértve a vészfékezés miatti kopást is, a gyárilag beállított teljesítmény megnövelését szolgáló ráfordítások értéke és értéknövelő hatása, a gépjárműtől elkülönítetten (pl. garázsban, műhelyben, lakásban) tárolt alkatrészek, tartozékok, kivéve az elkülönítetten tárolt járműkulcsokat, indítókártyákat és a riasztóvagy lopásgátló berendezés működtetéséhez szükséges eszközöket, a jogszabályban kötelezően előírtakon túl olyan alkatrészek és tartozékok, amelyeket a gépjárműben tároltak, de a gépjármű rendeltetésszerű használatához nem szükségesek, a rakomány szállításához használt tartozékok, eszközök (pl. tetőcsomagtartó, tetőbox, kötözőés rögzítőelemek, vázszerkezetre nem feszített alkalmi ponyva, háló vagy árnyékoló takarás), tüzelőanyagok, kenőolajok, teljesítménynövelő és kopáscsökkentő olajadalékok.
8.2. További kizárások Az elemikár-, a lopáskár- és a töréskár-biztosítás különös feltételei, valamint az alapkockázatokhoz köthető egyes kiegészítő biztosítások az általános feltételekben írtakon
8
túl további – biztosítással nem fedezett káreseményeket, illetve károsodásokat tartalmaznak.
–
9. A biztosítás díja
állapodtak meg, a biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetének időpontjától számított 30. napon esedékes. d)
9.1. A biztosítás díjának megállapítása A biztosítás díját az alapdíj és a díjmódosító tényezők határozzák meg. A biztosító a biztosított gépjármű kárkockázatát meghatározó műszaki jellemzők, gyártási év, a szerződő adatai (természetes személy vagy gazdálkodó szervezet), a szerződő életkora, lakcíme, illetve székhelye, valamint a szerződésben vállalt önrészesedés mértéke és a szerződő bonusz besorolása alapján állapítja meg az elemikár-, a lopáskár- és a töréskár-biztosítás alapdíját.
A folytatólagos díj a díjfizetés gyakoriságától függően annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. (Folytatólagos díj: az első díjjal fedezett időtartamot követő időszakokra fizetendő havi, negyed- vagy féléves, illetve éves díj.)
9.3. Díjfizetés határozott időre szóló biztosítás esetén Ha a szerződés időtartama a kilencven napot nem haladja meg, a biztosítás díját egy összegben
Díjmódosító tényezők lehetnek: a díjfizetés módja és gyakorisága, a biztosított gépkocsi használati módja (taxi, bérgépkocsi), a biztosítóval kötött gépjármű-felelősségés lakásbiztosítás, az általános szerződési feltételek szerinti területi hatály kiterjesztése és az elektronikus kapcsolattartás (e-casco) választása. A szerződésben alkalmazott díjmódosító tényezőket az ajánlat tartalmazza.
kell megfizetni.
A biztosítás teljes díja az elemikár-, a lopáskár- és a töréskár-biztosítás, valamint a választott kiegészítő biztosítások díjainak összege.
Ha a felek a díj csekken történő fizetésében állapodtak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel, díjfizetési kötelezettségét más úton (pl. átutalással) is teljesítheti. A csekk hiánya a szerződőt nem mentesíti a díjfizetési kötelezettség alól.
A biztosítási díjat egy biztosítási évre határozza meg a biztosító. 9.2. Díjfizetés határozatlan időre szóló biztosítás esetén a)
b)
c)
A szerződő a biztosítás díját készpénzutalási megbízással (a továbbiakban: csekk), banki átutalással, csoportos beszedési megbízással (lehívással), bankkártyával vagy ügyfélszámlaszerződés alapján fizetheti biztosítási évenként egy összegben vagy havi, negyedéves, féléves részletekben. (Ügyfélszámla-szerződés: az ügyfélszámla-tulajdonos és a biztosító között létrejött – a díjfizetés és elszámolás módját tartalmazó – szerződés.) A biztosítási díjat – részletfizetés mellett is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve, ha a szerződés a biztosítási évforduló előtt érdekmúlás miatt szűnik meg, és az érdekmúlás oka nem biztosítási esemény (lásd a 20.2. a/ pontot!). A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor esedékes. (Első díj: az első választott díjfizetési gyakoriság szerinti időszakra (díjfizetési időszak) számított díj, ha a díjfizetési időszak első napja megegyezik a kockázatviselés kezdetével. Ha a kockázatviselés kezdete nem azonos a díjfizetési időszak első napjával, akkor a kockázatviselés kezdetétől a díjfizetési időszak első napjáig (törtidőszak) számított díjat is meg kell fizetni az első választott díjfizetési gyakoriság szerinti időszak díjával együtt. Az időarányos díj számításának alapja az előírt éves díj 1/360-ad része. Ha a szerződő és a biztosító díjhalasztásban
kilencven napnál hosszabb, a díjat a határozatlan időre szóló biztosítás díjfizetési szabályai szerint
9.4. A díjfizetési kötelezettség teljesítése
Ha a szerződő a biztosítás díját bankszámláról csoportos beszedési megbízással egyenlíti ki, köteles gondoskodni arról, hogy a bankszámlán levő összeg fedezetet nyújtson a lehívandó biztosítási díjra. A díj akkor megfizetett, ha a díjlehívás sikeres volt. Csekken vagy banki átutalással történő fizetés esetén a biztosító azon a napon tekinti a díjat megfizetettnek, amikor azt a szerződő a biztosító számlájára postán feladta, ill. az átutalás iránt intézkedett.
10. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor és a biztosító ellenőrzési jogosultsága 10.1. A biztosított kárbejelentési kötelezettsége a)
Bejelentési és felvilágosítás-adási kötelezettség: A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A bejelentés interneten (www.allianz.hu/ugyfelszolgalat), továbbá telefonon, a biztosító szerződéses javítópartnereinél, illetve a biztosító bármely ügyfélkapcsolati pontján is megtehető. A gépjárműben keletkezett tűz- vagy robbanáskárt a tűzoltóságnak, a lopáskárt a lopás helyszíne szerint illetékes belföldi vagy külföldi rendőrhatóságnál minden esetben haladéktalanul be kell jelenteni. A gépjármű ellopását a forgalomból való kivonás céljából az erre jogosult hatóságnál is be kell jelenteni.
9
Töréskár esetén a rendőrséget csak akkor kell értesíteni, ha ezt jogszabály előírja. A biztosított köteles a káresemény bekövetkezésének körülményeit, időpontját és helyszínét a tőle elvárható pontossággal, a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biztosítási esemény miatt megsérült gépjárművet, ill. a gépjármű mindazon sérüléseit be kell mutatni a biztosítónak a kár felmérése céljából, amelyre a biztosított szolgáltatást kíván igénybe venni. A biztosító helytállási kötelezettsége csak azokra a károsodott vagyontárgyakra, vagyonelemekre (pl. alkatrészek, tartozékok) terjed ki, amelyeket a káreseményt követően a biztosítónak bemutattak. A biztosító a szerződő által megjelölt helyen végzi el a kárfelvételt. A biztosított a kárfelvételig, de legfeljebb a bejelentésből számított ötödik nap elteltéig köteles a sérült gépjárművet változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak akkor változtathat, ha az a kárenyhítéshez szükséges. b)
A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani az alábbiakat: a biztosítási ajánlatot és/vagy a kötvényt, valamint az utolsó díjfizetésről szóló igazolást (csak a biztosító kérésére); a forgalmi engedélyt és a biztosító kérésére a törzskönyvet, akkor is, ha ezeket a hatóság érvénytelenítette. Ha a törzskönyvet pénzügyi követelés biztosítékául jogszerűen harmadik személy birtokolja (pl. hitel vagy lízing miatt), a törzskönyvnek a harmadik személy által hitelesített másolata is benyújtható a kárrendezéshez; a biztosítási esemény bekövetkezését igazoló okiratokat és nyilatkozatokat, okiratnak nem minősülő dokumentumokat, amelyek megalapozzák a biztosító szolgáltatási kötelezettségét; a biztosító szolgáltatásának összegszerű megállapításához szükséges, illetve a szolgáltatás korlátozását alátámasztó iratokat (számlák, árajánlatok, szerződések, egyéb igazolások); ha a biztosított a szerződési feltételeken alapuló valamely költség, vagy valamely berendezés, alkatrész, illetve tartozék megtérítését igényli, annak azonosítására szolgáló, az igény megalapozottságát, illetve az összegszerűségét igazoló dokumentumokat; a biztosított áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát, beleértve adószám és az adóazonosító jel közlését is;
az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt; a biztosított gépjármű tulajdon és használati jogát, illetve forgalomban tartását, műszaki jellemzőit és állapotát igazoló dokumentumokat (számlák, szerződések, okiratok), autómentés, szállítás, tárolás költségeinek igazolását, a biztosító mentesülését eredményező, illetve a szolgáltatását kizáró körülmények felmerülése esetén az ezzel összefüggő okiratokat és dokumentumokat, a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének betartását, és annak költségeit igazoló dokumentumokat. lopáskár vagy egyéb ok miatt indított büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás esetén a feljelentést, az eljárás megindításáról szóló jegyzőkönyv, igazolás benyújtását követően a helyszíni szemle jegyzőkönyvet, megtalálási vagy lefoglalási jegyzőkönyvet, a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő (jogerős) határozatot vagy ítéletet, ha ezek a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához vagy a kár mértékének megállapításához szükségesek. A büntetőeljárás során hozott határozat önmagában nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövetkezését, ezért a biztosító felhívására a biztosított köteles megadni a további szükséges felvilágosításokat, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának esetleges ellenőrzését is; tűz- vagy robbanáskár esetén az eljáró hatóság igazolását vagy az illetékes jegyző határozatát; a gépjármű ellopása esetén át kell adni a biztosító részére a jármű azon összes tartozékát, amelyek a jármű nyitásához és indításához szükségesek (kulcsokat, indítókártyákat, a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működtetéséhez szükséges eszközöket stb.), és igazolni kell a gépjármű forgalomból történő kivonását hatósági határozattal vagy az érvénytelenített gépjárműokmányokkal. a gépjárműbe utólag beépített vagyonvédelmi berendezésre irányuló szolgáltatási igény esetén igazolni kell a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését. Folyamatosan működő távfelügyelet esetén a távfelügyeleti szolgáltatóval kötött szerződés érvényességét is igazolni kell. minden egyéb olyan okmányt, iratot és igazolást (ideértve a menetíró készülék által rögzített információkat is), amelyek a
a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy
10
biztosítási esemény bekövetkezésével kapcsolatos összes körülmény megállapításához, valamint a biztosító fizetési kötelezettsége mértékének a meghatározásához szükségesek. A felsorolt dokumentumok és okiratok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a szerződőnek (biztosítottnak) azt a jogát, hogy a – bizonyítás általános szabályai szerint – a biztosítóval együttműködve a károkat és költségeket más módon is igazolhassa.
10.2. a)
b)
A biztosító ellenőrzési jogosultsága
A biztosító jogosult a kárbejelentésben foglaltakat ellenőrizni, a sérült gépjárművet megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani, a javítás megkezdését megelőzően, vagy annak során, illetve elvégzését követően utólag is ellenőrzést végezni, és a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet felvenni, valamint a sérült járműről fotót készíteni. Lopáskárra is kiterjedő biztosítás esetén a biztosító jogosult ellenőrizni a zárak és a vagyonvédelmi berendezés működőképességét.
11. A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének következménye A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított nem teljesíti a 10. pontban előírt bejelentési, felvilágosítás-adási kötelezettségeit, vagy ha nem teszi lehetővé a bejelentések és felvilágosítások tartalmának az ellenőrzését, továbbá ha jelentős tényeket, adatokat, körülményeket hallgat el, illetőleg nem a valóságnak megfelelően ad elő, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké. A biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni, ha a gépjármű bemutatásának elmulasztása miatt a biztosítónak nincs lehetősége a bejelentett sérülések ellenőrzésére, a megkezdett javítás vagy a már kijavított gépjármű ellenőrzésére, illetve felvilágosítás kérésére a sérüléssel kapcsolatban, vagy nem adják át a gépjármű nyitásához és indításához szükséges összes tartozékokat, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné vállnak.
12. A biztosított és a szerződő közlési és változás-bejelentési kötelezettsége
12.2. Változás-bejelentési kötelezettség A biztosított (szerződő) a változástól számított 15 napon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni és a szükséges okiratokkal igazolni a biztosítás megkötése után bekövetkezett alábbi változásokat: a biztosított (szerződő) nevének, lakhelyének (telephelyének), bankszámlaszámának, (gazdálkodó vagy egyéb szervezet esetén adószámának is) a megváltozását; jogi személy szerződő (biztosított) egyesülését, beolvadását, szétválását, átalakulását és egyéb okból való megszűnését; a gépjármű azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, vázszám) megváltozását, ideértve a külföldről behozott, ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű belföldi forgalomba helyezésekor kapott állandó rendszámot; a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visszaadást vagy cserét igazoló irattal, hagyatéki végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal; a gépjármű engedélyköteles átalakítását vagy a jármű felszereltségének megváltoztatását; a gépjármű forgalomból való végleges kivonását; a gépjármű törzskönyvének, forgalmi engedélyének elvesztését, ellopását, a biztosított gépjármű bérbeadással vagy taxiként történő hasznosítását; a biztosított gépjármű követelés biztosítékául történő lekötését. Nem minősül bérletnek a 12 hónapot meghaladó tartamú bérleti szerződéssel, lízingszerződéssel, hasznosított gépjármű, feltéve, hogy a bérlő, a lízingbe vevő nem hasznosítja azt további bérbeadással. 12.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megszegésének következménye A közlési, illetve változás-bejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Ha a be nem jelentett körülmény a biztosítás díját érinti, a közlés, illetve a változás-bejelentés elmulasztása miatt aránylagos térítésnek van helye a 13.4. pontban foglaltak szerint, illetve a biztosító csökkentett mértékű szolgáltatást nyújt (lásd a töréskár-biztosítás különös feltételeinek 3.e) pontját!).
12.1. Közlési kötelezettség A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
13. Biztosítási szolgáltatások A biztosító elemi, lopás- és töréskár bekövetkezése esetén az alábbi szolgáltatásokat nyújtja, feltéve, hogy a biztosítás a bejelentett káreseményre, és a kárt
11
szenvedett gépjárműre, illetve alkatrészekre, tartozékokra kiterjedt. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor áll fenn, ha a gépjárműben bekövetkezett károsodás a kárbejelentésben közölt adatokkal, eseményleírással azonosítható.
közterhek).
A biztosító a gépjárműben keletkezett kárt az alábbiak szerint állapítja meg:
Ha a biztosítási esemény nem okoz érdekmúlást, a biztosító a helyreállítás költséget, valamint a biztosítási esemény kapcsán felmerült – a 13.2. b-c) pontokban felsorolt – egyéb költségeket téríti meg:
13.1. Szolgáltatás érdekmúlást esemény bekövetkezésekor
okozó
biztosítási
Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgáltatás alapja a gépjármű káridőponti értéke. A jelen szerződés értelmében érdekmúlási oknak kell tekinteni a biztosított gépjármű ellopását vagy olyan fokú sérülését, amelynél a 13.2. és 13.3. pontok alapján számított várható szolgáltatási összeg az önrész levonása nélkül eléri vagy meghaladja a káridőponti érték 80%-át (lásd még a 13.3. j/ pontot is!). a)
A káridőpontban érvényes újkori ár alapulvételével térít a biztosító a Magyarországon újként vásárolt személygépkocsi esetén (M1 kategória), ha a biztosítási esemény az új jármű első tulajdonosánál az első forgalomba helyezéstől számított 90 napon belül következik be. Ha a gépjármű a biztosítási esemény bekövetkeztekor már sérült volt, a biztosító szolgáltatása a sérülések helyreállítási költségével csökken. (Újkori árnak az illetékes vezérképviselet [ennek hiányában a gyártó] által közzétett – egyedi kedvezménnyel nem csökkentett – kiskereskedelmi árat kell tekinteni.)
b)
A káridőponti érték megállapítása az Eurotax értékelési módszerrel – a káresemény napján érvényben lévő belföldi eladási (használt) árjegyzés (katalógusérték) alapján és az értékmódosító tényezők alkalmazásával – történik. Belföldi katalógusérték hiányában a biztosított gépjármű műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus katalógus szerinti használt és új értékének aránya, valamint a műszaki jellemzők különbségének figyelembevételével – az új árból kiindulva – kell katalógusértéket képezni. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az új és használt jármű értékének arányát a német Eurotax katalógusokból kell meghatározni.
c)
A térítésnél figyelembe vehető – extratartozékok nélküli – káridőponti érték nem haladhatja meg a katalógusérték 115%-át. (Extratartozék: a szériakivitelű alaptípust meghaladó alkatrész, tartozék vagy különleges kidolgozás.)
Ha a biztosított gépjármű káridőponti értéke a b) pontban foglalt értékelési módszerrel nem határozható meg (pl. a jármű különlegessége, egyedisége vagy ritkasága miatt), a biztosító legfeljebb a rendeltetés, a használhatóság, a műszaki paraméterek, a gyártási év, a km-futás és a műszaki, esztétikai állag tekintetében hasonló jellemzőkkel bíró, a belföldi piacon beszerezhető más gyártmányú/típusú gépjárművek árszintjéhez igazodóan nyújt szolgáltatást. Nem követelhető a biztosítótól a megsemmisülttel azonos gyártmányú/típusú gépjármű külföldről történő beszerzésének teljes költsége (a külföldi ár, a beszerzés és a beszállítás költsége, valamint az ügyleteket terhelő
13.2. Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor
a)
Az anyagköltség és a munkadíj A gépjármű helyreállításához indokoltan cserélendő, ill. pótolandó alkatrészeknek, tartozékoknak az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiskereskedelmi új ára; A biztosítási esemény közvetlen következményeként elfolyt hidraulikaolaj, fékolaj és hűtőközeg pótlásának anyagköltsége; A szakszerűen javítható alkatrészek (ideértve az üveg és műanyag alkatrészeket is) javítási anyagköltsége; A sérült elemek cseréjével vagy egyengetésével összefüggésben esztétikailag és műszakilag indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltsége; A fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munkaidő-ráfordításnak a hazai gépjárműjavító iparban kialakult átlagos nettó óradíjjal számított munkadíja. (Indokolt munkaidőráfordítás: alkatrészcsere esetén a gyári normaidő, javításnál, egyengetésnél, fényezésnél, korrózióvédelemnél a technológiailag indokolt időszükséglet.) Ha a gépjármű helyreállítása külföldön történt, a biztosító szolgáltatása ebben az esetben is csak a belföldi helyreállítás költségéig terjed.
b)
A gépjármű-azonosítók, okmányok költsége
hatósági
jelzések,
A regisztrációs matrica, a rendszámtáblák sérülése, megsemmisülése esetén az utángyártás engedélyezésének költsége, valamint legfeljebb a sorozatban előállított (nem egyénileg kiválasztott vagy nem egyedileg előállított) rendszámtáblák ára; A biztosítási eseménnyel összefüggésben – jogszabály alapján – szükségessé vált átrendszámozás díja és a forgalmi engedély cseréjének illetéke; Az alvázszámot, vázszámot hordozó alkatrész (alváz, karosszériaelem) javítása vagy cseréje esetén az alvázszám, vázszám pótlásával összefüggésben igazoltan felmerült következő költségek: az átalakítási engedély, az előzetes eredetiségvizsgálat és az alvázszám, vázszám beütésének (felszerelésének) díja, valamint a törzskönyv és a forgalmi engedély cseréjének illetéke. Ezeket a költségeket az ellopott és megkerült gépjármű esetében is megtéríti a biztosító, ha az alvázszámot, vázszámot meghamisították vagy megsemmisítették, feltéve, hogy a biztosított (szerződő) igényt tart
12
a megkerült gépjárműre (lásd a lopáskárbiztosítás különös feltételeinek 6. pontját!). c)
eredő többletköltséget nem viseli. f)
Nem követelhető a biztosítótól
Autómentés, szállítás,
térítés a párban szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok (pl. fényszórók, gumiabroncsok, lengéscsillapítók) egyikének sérülése esetén a pár nem sérült másik elemére,
A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerült autómentés és indokolt szállítás költségét káreseményenként összesen 300.000 Ft összeghatárig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné vált, vagy ha a sérült jármű közlekedését jogszabály tiltja. 13.3. A szolgáltatással rendelkezések a)
b)
kapcsolatos
egyéb
Az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeinek (pl. a légzsák és az egyéb elemek) károsodása esetén a térítendő anyagköltséget a biztosító úgy állapítja meg, hogy a 13.2. a) pont szerinti anyagárat - a megsemmisült elem korától függően - évenként 7%-kal csökkenti. A biztosító nem csökkentett anyagáron nyújt szolgáltatást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a biztosított számlával igazolja. A biztosító az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeit (pl. a légzsákot és az egyéb elemeket) kizárólag abban az esetben téríti, ha ezeket részére a káreseménykori állapotban bemutatták. A biztosító jogosult az utasvisszatartó rendszerek cserélendő és térítésre kerülő elemeit el nem távolítható módon vagy roncsolással megjelölni.
g)
Ha a biztosított gépjárművet európai kereskedelmi forgalomban nem árusítják, de van az európai piacra gyártott változata, a biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg a jármű európai változatának káridőponti értékét és alkatrészárát.
h)
A biztosító az utólag beépített vagyonvédelmi berendezésre kizárólag abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a szerződő (biztosított) igazolta a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését, folyamatosan működő távfelügyelet esetén a távfelügyeleti szolgáltatóval kötött szerződés érvényességét.
i)
A biztosítottnál maradó maradványok (gépjárműroncs, használt alkatrész stb.) áfás forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító a gépjármű maradvány értékét a beszerzett legmagasabb ajánlat alapján állapítja meg. Ha a biztosított a kijavítatlan maradványt eladja, és az eladással összefüggésben áfa befizetési kötelezettsége keletkezik, a biztosító a bizonylattal igazolt – a biztosító által megállapított roncsérték áfájának mértékét meg nem haladó – áfát is megtéríti. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.
j)
A biztosítónak a 13.2. és 13.3. pontok alapján meghatározott szolgáltatása – az önrészesedés levonása előtt – káreseményenként nem haladhatja meg a gépjármű jelen szerződési feltételek szerint megállapítható káridőponti értékének 80%-át.
A forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év utolsó napjától számított 6 évig, illetve ha a gyári átrozsdásodási garancia ennél hosszabb, akkor annak igazolt érvényességéig a biztosító értékemelkedést von le a helyreállításhoz szükséges alábbi új alkatrészek, tartozékok: A kopásnak, elhasználódásnak rendeltetésszerűen kitett vagy a gépjármű üzemeltetése során szükségszerűen cserélendő alkatrészek (pl. gumiabroncs, a kipufogórendszer elemei, akkumulátor), az elektroakusztikai és navigációs alkatrészek, tartozékok, berendezések, a gépjármű rendeltetésszerű használatához jogszabályban előírt, kötelezően alkalmazandó tartozékok.
c)
A fenti b) pontban feltüntetett időtartam elteltével, valamint – a jármű korától függetlenül – a biztosítási eseményt megelőzően sérült, kijavítatlan vagy szakszerűtlenül javított alkatrészek, tartozékok cseréje esetén a biztosító minden új alkatrész, tartozék árából jogosult értékemelkedést levonni.
d)
A biztosító nem von le értékemelkedést, ha annak összege személygépkocsi esetén káreseményenként az 5 000 forintot, egyéb jármű esetén a 10 000 forintot nem haladja meg.
e)
a garnitúrában szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok esetén a teljes garnitúra értéke, ha csak egyes elemek károsodtak vagy semmisültek meg (kivétel a zárgarnitúra cseréje).
Ha a sérült, de javítható alkatrészt, tartozékot a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből
13.4.
Aránylagos térítés
Aránylagos térítést alkalmaz a biztosító bármely kár esetén, ha a biztosított gépjárművet a szerződés érvényessége alatt átalakítják úgy, hogy ezáltal a jármű értéke megnövekedik, és az átalakítást a biztosítónak nem jelentik be (lásd a 12.2. pontot!). A biztosító a szolgáltatását olyan arányban nyújtja, ahogyan a szerződéskötéskor érvényes újkori ár aránylik az átalakítással keletkezett jármű újkori árához.
13.5. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerülő alábbi károkra, költségekre: a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre, a károsodott gépjármű helyreállításához
13
egyedileg beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási és beszerzési költségére, a forgalomból kivont gépjármű ismételt forgalomba helyezésének költségeire, a biztosított gépjármű használatának akadályoztatása miatt felmerült károkra, költségekre (pl. elmaradt haszon vagy kiegészítő biztosítás hiányában bérgépkocsi igénybevétele), a biztosítási esemény miatt megsemmisült gépjármű pótlását szolgáló másik gépjármű beszerzésével kapcsolatban felmerült járulékos költségekre (pl. igazgatási szolgáltatási díjak, illetékek), közterhekre (ideértve az áfát is), amelyeket a biztosítottnak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy amelyeket visszaigényelhet. 13.6. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeihez szükséges, általános forgalmi adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási,- illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege megállapítható.
14. Önrészesedés Ha a biztosító szolgáltatást nyújt, a biztosított a megállapított kárnak a szerződésben meghatározott részét – káreseményenként, önrészesedés címén – maga viseli. Az önrészesedés alkalmazásának módját a biztosítás különös feltételei szabályozzák.
15. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége A biztosított (szerződő) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, és a biztosító által a kár enyhítése érdekében adott iránymutatások szerint eljárni. A kármegelőzés, kárenyhítés részletes előírásait a biztosítás különös feltételei tartalmazzák.
16. A biztosító mentesülése Mentesül a biztosító a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt a biztosított, illetőleg a szerződő természetes személy vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója, illetőleg a biztosított, illetőleg a szerződő jogi személy, továbbá a jogi személynek nem minősülő gazdálkodó vagy egyéb szervezet vezető beosztású, valamint a gépjárművek kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja, vezető tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére felhatalmazott tagja, megbízottja jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
A súlyos gondatlanság leggyakoribb eseteit a biztosítás különös feltételei tartalmazzák. A biztosító mindig a károkozó magatartás vagy mulasztás vizsgálata alapján állapítja meg, hogy az súlyosan gondatlannak minősül-e, és a közrehatás mértékétől függően a biztosító teljes vagy részleges mentesülését okozza. A jelen feltételek alapján hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ági rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; az élettárs, az egyenes ági rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsértésére is alkalmazni kell. A mentesüléssel kapcsolatos további szabályokat a biztosítás különös feltételei tartalmazzák.
17. A szerződés módosítása 17.1. A határozatlan időre szóló szerződés módosítása 17.1.1. Az önrészesedés évfordulóval
módosítása
biztosítási
A szerződő (biztosított) a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelőzően jogosult a szerződésben vállalt önrészesedés helyett – a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal – más önrészesedést választani. Az újonnan választott önrészesedésnek megfelelően módosult díjat (díjrészletet) a következő biztosítási év első napjától kezdődően kell megfizetni. Ha a módosítás az önrészesedés csökkentésére irányul, a szerződő köteles a gépjárművet szemlére bemutatni a biztosítónak.
17.1.2. A biztosító által – biztosítási évfordulóval – kezdeményezett szerződésmódosítás A szerződés fennállása alatt a biztosító – alapos okból – a biztosítás díját a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal módosíthatja. A biztosítás díja az alábbi esetekben módosítható: a casco biztosítások kárráfordítása és díjbevétele arányának kedvezőtlen változása, jogszabályváltozás, a viszontbiztosítás díjának változása A biztosító a díj módosításáról köteles a szerződőt a következő biztosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal írásban értesíteni. A biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a felmondás lehetőségére és a felmondás elmaradásának a következő bekezdésben foglalt következményére. A figyelmeztetés elmaradása vagy az értesítésre előírt határidő elmulasztása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban. Ha a szerződő (biztosított) a módosítást nem fogadja el, a
14
módosításról szóló értesítést követően – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően – írásban felmondhatja a szerződést (lásd a 20.4. pontot!). Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban. 17.1.3. a)
A szerződés év közben történő módosítása
a biztosító kockázatviselése – más megállapodás hiányában – az ajánlat beérkezését követő napon 0 óra 00 perckor kezdődik, ha a további alapbiztosítás létrejött; a biztosítás évfordulója a kiterjesztéssel nem változik. Ha az utóbb kötött alapbiztosítás kockázatkezdete nem azonos a biztosítási évforduló napjával, a biztosítási évforduló napjáig terjedő időszak töredék biztosítási év; a biztosítás első és folytatólagos díját a 9.2. pontban előírtak szerint kell megfizetni a szerződésben rögzített díjfizetési gyakorisággal és módon.
vagy a fentiek változását utóbb közlik vele, a tudomásszerzéstől vagy közléstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződésnek a tudomásszerzés, illetve a bejelentés napjával történő módosítására, vagy a szerződést harminc napra – írásban – felmondhatja, ha a kockázatot nem vállalhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a módosító javaslat megtételekor.
d)
időre
szóló
biztosítás
nem
18. A biztosítási szolgáltatás teljesítése a)
A biztosító – az alábbi b-c) pontokban foglaltak kivételével – a kárbejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti a szolgáltatást.
b)
Ha a biztosított az igény elbírálásához igazoló iratot tartozik bemutatni, akkor a 15 napos teljesítési határidőt az utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.
c)
A gépjármű ellopása esetén a szolgáltatás összege legkorábban a rendőrségi feljelentés időpontjától számított 60. napon esedékes, feltéve, hogy addig a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat már beérkezett a biztosítóhoz, és az eltulajdonított gépjármű időközben nem került meg. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidőt a 60. naptól kell számítani. A biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a várható szolgáltatás 80%-ának erejéig – akkor is követelheti előleg folyósítását a biztosítótól, ha a nyomozást felfüggesztő határozat még nem készült el, illetve azt a hatóság még nem adta ki.
Szerződésmódosítás az alapdíjat meghatározó kockázati körülmények változása miatt Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződő tényleges lakhelyéről (telephelyéről), a biztosított gépjármű olyan átalakításáról, amely érinti a biztosítás díját, a biztosító kockázatát jelentősen befolyásoló egyéb körülményekről,
c)
17.2. A határozott módosítható.
A biztosítás kiterjesztése további alapkockázatra A biztosítás a szerződés hatálya alatt – a szerződő ajánlatával és a gépjármű szemlére történő bemutatásával a jelen általános feltételek 2. pontjában foglalt előírások értelemszerű alkalmazása mellett – bármikor kiterjeszthető további alapkockázat(ok)ra. Az ilyen kiterjesztés esetén
b)
A fenti b-c) pontok alapján módosult díjat attól a naptól kezdődően kell megfizetni, amelyiken a változást okozó körülményekről a biztosítót tájékoztatták.
19. A biztosító visszakövetelési joga Ha a biztosító a jelen szerződés alapján szolgáltatást nyújtott, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat (szerződőt) illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha az a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
20. A biztosítási szerződés megszűnése 20.1. Díjnemfizetés a)
Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási esedékességétől számított 30. nap elteltével, addig a szerződő a díjat nem fizette meg, halasztást sem kapott, illetve a biztosító díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
b)
Díjhalasztás esetén a halasztott első díj esedékességétől számított 30. nap elteltével szűnik meg a szerződés díjnemfizetés miatt.
A szerződés módosítása a díjmódosító tényezők változás miatt
c)
Ha a biztosítóval olyan körülmények változását közlik, mely a biztosítási díj megállapításánál díjmódosító tényező, a szerződés a bejelentés napjától módosul.
A biztosítót a szerződésnek a fenti a-b) pontok szerinti megszűnése esetén a megszűnés hónapjának végéig illeti meg a biztosítás díja.
d)
Ha a biztosító a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett, de a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnését követően bejelentett biztosítási esemény kapcsán nyújt szolgáltatást, akkor annak összegéből jogosult levonni a megszűnés hónapjának végéig járó díját.
A módosított díj esedékessége és megfizetése
díj ha és a
15
e)
A díj utólagos megfizetése vagy a d) pont szerint nyújtott szolgáltatás összegéből való díjlevonás nem helyezi újra érvénybe a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződést. A megszűnés időpontja után befizetett díjat (díjrészletet) a biztosító – a megszűnésig őt megillető időarányos díjrészlet kivételével – a beérkezésétől számított 15 napon belül köteles visszautalni a szerződőnek.
20.2. Érdekmúlás biztosítás esetén a)
határozatlan
időre
szóló
Megszűnik a biztosító kockázatviselése a biztosított gépjárműre az érdekmúlást okozó biztosítási esemény napján, a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás időpontjában, kivéve, ha az elhunyt biztosított (szerződő) örököse vagy a finanszírozott gépjármű szerződője szerzi meg a jármű tulajdonjogát, és a változás bekövetkezése után (lásd a 12.2. pontot!) írásban úgy nyilatkozik, hogy a szerződést a saját nevében fenn kívánja tartani.
A biztosítási érdek megszűnésével a biztosítási szerződés a hónap utolsó napjával megszűnik. b)
c)
b)
Felmondással a biztosítási szerződés, illetve annak a felmondással érintett része, és vele a biztosító kockázatviselése – beleértve az alapkockázatokra kötött és a kiegészítő biztosításokat – a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a biztosítót a biztosítási év végéig illeti meg a díj.
c)
A határozott időre kötött biztosítási szerződés – a 3 évnél hosszabb időtartamú kivételével – nem mondható fel. Ha a szerződés időtartama 3 évnél hosszabb, a felmondásra a fenti a-b) pontokban foglalt előírásokat kell alkalmazni.
20.5. A biztosított nyilvántartásba vétele
gépjármű
külföldi
Megszűnik a biztosító kockázatviselése azon a napon, amikor a biztosított gépjárművet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, és a külföldi nyilvántartás országában a biztosító nem végez határon átnyúló szolgáltatást. A kockázatviselés megszűnésével a szerződés is megszűnik. A díj a megszűnés napjáig illeti meg a biztosítót. A megszűnést követő időszakra kiegyenlített díjat – a változás bejelentésének kézhezvételétől számított 15 napon belül – a biztosító visszautalja a szerződőnek.
Ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye, a biztosítót – szolgáltatására tekintettel – a biztosítási év végéig illeti meg a casco biztosítás díja, ezért az addig járó kiegyenlítetlen, időarányos díjat a biztosító jogosult a szolgáltatások összegéből levonni.
21. Elévülés
Az érdekmúlás egyéb eseteiben az érintett gépjármű biztosítási díja az érdekmúlás napjáig illeti meg a biztosítót. A biztosító az ezt követő időszakra már kiegyenlített díjat – az érdekmúlás bejelentésének kézhezvételétől számított 15 napon belül – visszautalja a szerződőnek.
22. A határidők számítása és a jognyilatkozatok hatálya, elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége
20.3. esetén
Érdekmúlás határozott időre szóló biztosítás
A szerződés tartama alatt bekövetkező biztosítási esemény miatti érdekmúlás esetén a biztosítót – szolgáltatására tekintettel – a biztosítás tartamának a végéig, egy évnél hosszabb határozott tartamú szerződés esetén pedig a biztosítási időszak végéig illeti meg a biztosítás díja, ezért az addig járó kiegyenlítetlen díjat a biztosító jogosult a szolgáltatások összegéből levonni. Egyéb ok miatti érdekmúlás esetén a 20.2. c) pont előírásait kell alkalmazni. 20.4. a)
kezdete előtt beérkezik a biztosítóhoz.
A biztosítási szerződés felmondása
Mind az alapkockázatokra szóló határozatlan tartamú biztosítási szerződést, mind a kiegészítő, határozatlan időtartamú biztosításokat a biztosítási év végére (utolsó napjára) – 30 napos felmondási idővel – bármelyik fél írásban felmondhatja. A felmondás akkor érvényes, ha a felmondási idő
A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított egy év elteltével elévülnek.
22.1. A jelen szerződésben napokban megadott határidőkbe a kezdő napot nem kell beszámítani. 22.2. A szerződő nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, emailben tett nyilatkozatokat is), és az a biztosító szervezeti egységének a tudomására jut. Ha a szerződő a biztosító részére az elektronikus úton (online) vagy telefonos távértékesítéssel létrejött szerződés esetében, vagy annak módosítása során, illetve kárbejelentés vagy a kárrendezés során a mobilszámát és az e-mail elérhetőségét megadta, ezzel a biztosítóval elektronikus úton történő kommunikációban állapodik meg, és hozzájárul ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett – felhasználja. A biztosító elektronikus úton vagy maradandó eszköz útján is megküldheti nyilatkozatait a szerződő részére, így különösen a szerződéssel kapcsolatos, kinyomtatható dokumentumokat (például a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot, díjigazolást, felszólítót, törlésértesítőt), valamint a kárrendezéssel kapcsolatos
16
tájékoztatásokat. Ha a jognyilatkozattal kapcsolatosan jogszabály kötelező írásbeliséget ír elő, úgy a biztosító nyilatkozatát az Elektronikus aláírásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el. A fokozott biztonságú aláírással ellátott elektronikus dokumentum alkalmas az elküldés tényének és idejének igazolására. A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlanságából, hiányosságából származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget. Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 5 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért a biztosító nem vállal felelősséget. Az elektronikus levelezés során az Allianz zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai. A biztosító megbízottja kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köthet, és a szerződő és a biztosított érvényesen nem intézhetik hozzá jognyilatkozataikat. Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkozatokhoz a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály.
23. Illetékesség A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a biztosított magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
24. A biztosítás általános és különös feltételeinek, valamint a kiegészítő biztosításoknak a kapcsolata a)
Kiegészítő biztosítás kizárólag akkor köthető, ha a szerződő a kiegészítő biztosítás feltételeiben előírt alapkockázat(ok)ra már rendelkezik biztosítással, vagy ilyen biztosítást köt. Ha a szerződő az alapbiztosítás(ok) hatálybalépése után köt kiegészítő biztosítást, ennek kockázatkezdete a felek megállapodásától függ.
b) A fenti a) pont szerinti esetben az alapkockázatra szóló biztosítási szerződések bármely okból történő megszűnése a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítás(ok) egyidejű megszűnését is maga után vonja.
kezdeményezhető. A segítségnyújtás a biztosító illetékes külföldi partnerbiztosítójának bevonásával történik. A gépjárműnek, alkatrészeinek, biztosított tartozékainak ellopását vagy elrablását be kell jelenteni a külföldi rendőrhatóságnál (lásd a 10. pontot!), és az erről szóló igazolást a hazaérkezés után be kell mutatni a biztosítónak. A külföldi biztosító – a segítségnyújtás keretében – önrészesedés levonása nélkül kifizeti a biztosítási esemény kapcsán mozgásképtelenné vált gépjármű szükségjavításának költségét, vagy – az Allianz Hungária Zrt. döntése alapján – intézkedik a hazaszállításáról. A külföldi biztosítóintézet más szolgáltatásra nem vehető igénybe. Ha a külföldi biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggésben önrészesedés levonása nélkül nyújtott szolgáltatást, az önrészesedés utólag, a kár végleges rendezésekor kerül elszámolásra. Ha a külföldi biztosító szolgáltatásának értéke és a végleges helyreállítás együttes költsége kisebb, mint biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés, a külföldi segítségnyújtás teljes összegét – az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül – forintban vissza kell fizetni az Allianz Hungária Zrt. részére. A sérült gépjárművet véglegesen külföldön hagyni vagy az ellopott és külföldön megtalált gépjárművet hazaszállítani csak az Allianz Hungária Zrt.-vel való előzetes egyeztetés alapján lehet. A szerződő (biztosított) tudomásul veszi, hogy a biztosító lehetőség szerint közreműködik a külföldi segítségnyújtás megszervezésében, de nem terheli felelősség, ha a segítségnyújtást a belföldi és a külföldi munkarend, a pihenő- és munkaszüneti napok, illetve egyéb, a biztosító szempontjából elháríthatatlan események késleltetik vagy megakadályozzák.
26. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól 26.1. A szerződési feltételek változásai A jelen feltételekben az elemi, lopás- és töréskárra, mint alapkockázatokra vonatkozó általános érvényű előírások a biztosítás általános feltételeiben találhatók. A kiegészítő biztosításokra vonatkozó előírásokat a biztosítás különös feltételei tartalmazzák. A különös feltételek kiegészültek a motorkerékpár biztosítás feltételeivel. a)
Biztosítottnak minősül a teljes gépjármű, valamint – néhány kivételtől eltekintve – annak széria- és kiemelt tartozékai. A biztosítás a rágcsálók mellett a ragadozók okozta károkra sem terjed ki. További kizárások többek között a motor által beszívott víz miatti károsodás, a gyárilag beállított teljesítmény növelését szolgáló ráfordítások, valamint a gépjármű gumiabroncsainak a jármű ütközése nélküli rendellenes kopása, ideértve a vészfékezés miatti kopást is.
25. Külön feltételek külföldi utazás esetére Külföldön történt biztosítási esemény bekövetkeztekor – kizárólag indokolt esetben – a szerződő igényelheti a biztosító segítségét a gépjármű szükségjavításának, szállításának megszervezésében, illetve a jármű megsemmisülése esetén a maradvánnyal kapcsolatos intézkedésekben. A segítségkérés a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán
A biztosított vagyontárgyak, kizárások
b)
A biztosítás díja, díjkedvezmények
17
Az alapkockázatok biztosításainak díját a gépjármű és a szerződő adatai és a választott önrészesedés alapján megállapított alapdíj, a díjmódosító tényezők, valamint a bonusz kedvezmény határozzák meg. Szerződés díjának évközbeni módosítására ad alapot a biztosítás alapdíját meghatározó kockázati körülmények, valamint a feltételekben meghatározott díjmódosító tényezők változása. Ilyenkor a szerződés a bejelentés napjától módosul, feltéve, hogy a szerződő a módosítást tudomásul vette. A biztosítás díja biztosítási évfordulóval – alapos okból –, a casco biztosítások kárráfordítása és díjbevétele arányának kedvezőtlen változása mellett, jogszabályi változások, valamint a viszontbiztosítás díjának változása miatt is módosítható. Lényegesek a változások töréskár-biztosításban a kármentességért járó díjkedvezmény szabályozásában: más biztosítónál kötött casco biztosításban elért kármentesség figyelembe vétele a szerződés hatálya alatt bármikor kérhető, de a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatályú díjmódosítás csak az ajánlat aláírását követő 90 napon belül bemutatott igazolás alapján kérhető. A biztosító nem fogad el a bejelentés időpontjánál 60 nappal régebben kiállított igazolást. A biztosító az új szerződések bónuszosztályának megállapításánál a korábbi casco biztosításban elért kármentes időszak mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bónuszfokozatát is figyelembe veszi. A már megszerzett bónuszjogosultságot a töréskár nem feltétlenül szünteti meg. Kötelező gépjármű felelősség biztosítás alapján díjkedvezmény igénybe vételéhez a korábbiakkal ellentétben a gépjárműfelelősségbiztosításnak kettő helyett elegendő csak egy biztosítási évben fennállnia. A technológiailag indokolt üvegcsere a szerződés bónuszosztályát nem csökkenti, ha a beépített utángyártott szélvédő értéke a felhasznált segédanyagokkal együtt nem haladja meg a vezérképviseleti ár 75%-át. c)
biztosító a legmagasabb ajánlat alapján állapítja meg. A töréskár biztosítás nem terjed ki azokra a károkra, amelyek a gépjármű ellopásával, elrablásával és önkényes elvételével vagy ezek kísérletével, illetőleg az alkatrészek, tartozékok ellopásával, elrablásával, vagy ezek kísérletével, továbbá a járműben tárolt, de alkatrésznek, tartozéknak nem minősülő vagyontárgyakra irányuló lopással, vagy annak kísérletével összefüggésben következett be. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a rakomány rögzítésére vonatkozó szakmai előírások megszegéséből eredő, nem kívülről ható erő következményeként bekövetkező töréskárra. Elemikár-biztosítási eseménynek minősül a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban a szakszerű üzemeltetés során keletkező meghibásodás, vagy külső eredetű tűznek a gépjárműre történő átterjedése folytán keletkezett tűz-, illetve robbanáskár. Nem terjed ki a lopás- és elemi kár biztosítás azokra a káreseményekre, amelyek a jármű nyílászáró elemének nyitott, le- illetve kiszerelt állapotával összefüggésben keletkeztek. d)
A casco biztosítás támogatja a gazdaságos gépjármű-javítási eljárások alkalmazását. Ezen ok miatt az elemikár-, lopáskár- és töréskárbiztosítás alapján bejelentett szélvédő- és világítótest károkat a különös feltételekben meghatározott esetekben a biztosító önrészesedés levonása nélkül téríti meg. Változás, hogy az önrész-mentesen nyújtható szolgáltatás feltétele, hogy a technológiailag indokolt szélvédő cseréjének költsége (áfát is tartalmazó számla szerinti összege) ne haladja meg az importőr vagy a gyártó által előírt, illetve felhasznált alkatrészek, (segéd)anyagok költsége, valamint a javításhoz szükséges átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át. A töréskár-biztosítás alapján rendezett kárból a biztosított súlyos közlekedési szabályszegés esetén a szerződésben vállaltnál nagyobb összeget köteles viselni önrészesedés címén a töréskár-biztosítás különös feltételeiben részletezett esetekben. További változás, hogy a biztosító a szolgáltatás összegét 20%-al csökkenti, ha a szerződő a biztosított gépjármű használati módjának változását (taxi, bérgépkocsi) a biztosítónak nem jelenti be. A korábbi gyakorlattól eltérően a biztosító nem vizsgálja, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a járművet 30 évnél fiatalabb személy vezette-e.
Szolgáltatások A biztosítás nem nyújt fedezetet a párban vagy garnitúrában szállított alkatrészek, tartozékok elemeinek sérülése vagy megsemmisülése esetén a teljes garnitúra megtérítésére. A biztosító szolgáltatása kiterjed az indokolt autómentés, szállítás költségére legfeljebb 300.000 Ft-ig. Ha a gépjármű tárolása lopáskár miatt – kármegelőzés céljából – szükséges, a biztosító megtéríti a tárolás költségét is. A tárolásra, az autómentésre, és a szállításra igénybe vett költségek együttesen nem haladhatják meg a 300.000 Ft-ot. A beépített elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra, valamint a könnyűfém keréktárcsákra a biztosítás a szerződésben választott értékhatárig terjed ki. A biztosítottnál maradó maradvány értékét a
Önrészesedés
e)
Kármegelőzés, kárenyhítés Gondoskodni kell a jármű forgalmi engedélyének, törzskönyvének, az indítását és elvitelét lehetővé tevő eszközök biztonságos
18
tárolásáról. Ezzel kapcsolatosan a lopáskárbiztosítási feltételek 4.1. pontja további követelményeket is tartalmaz fürdőhelyen és a gépjármű használatának átengedése esetén. f)
A szerződés megszűnése A szerződés a szokásos okok mellett megszűnik akkor is, ha annak hatálya alatt a biztosított járművet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, és a külföldi nyilvántartás országában a biztosító nem végez határon átnyúló szolgáltatást.
g)
A szolgáltatási igény elévülése a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított1 év.
h)
Illetékesség A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a biztosított magyarországi lakóhelye, illetve székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
i)
Mentesülés Nem minősül mentesülési oknak a gépjármű lejárt vezetői engedéllyel vezetése, ha nem bizonyítható, hogy a baleset a vezető egészségi állapotával okozati összefüggésben következett be.
j)
A motorkerékpár biztosítás feltételei a korábbi szerződési gyakorlattól való alábbi eltéréseket tartalmazza: Moped autóra a biztosítás csak akkor terjed ki, ha a szerződő az ajánlaton a jármű típusát megfelelően megadta és a járműkategóriájára vonatkozó díjat megfizette. A kiemelt tartozékokat a szerződéskötéskor meg kell jelölni. A biztosítás csak az ajánlaton feltüntetett és a szerződési feltételekben meghatározott módon igazolt kiemelt tartozékokra terjed ki. A kiemelt tartozékokra vonatkozóan a szerződőnek díjfizetési kötelezettsége van.
27.2.
Kiegészítő biztosítások
A kiegészítő biztosításokkal – díjfizetés ellenében – egyrészt bővíthetők az alapkockázatok biztosítási szolgáltatásai, másrészt a biztosítás az alapkockázatokon túl további kockázatokra is kiterjeszthető.
28. A személyes adatok kezelése Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett). A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra
vonatkozik, adatnak.
amelyek
nem
minősülnek
különleges
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával – a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatása vonatkozásában – a biztosítási törvények megfelelő kiszervezési szerződés keretében az Állami Nyomda Nyrt-t (Cg.01-10-042030, 1102 Budapest, Halom u.5.) bízza meg. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A Bit. 78.§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügyféltájékoztató tartalmazza. Tekintettel arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell
19
azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza. Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kapcsolata. Annak érdekében, hogy társaságunk ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja az ügyfél-adatokat – az ügyfél hozzájárulása esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.
jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
29. A biztosító főbb adatai Allianz Hungária Zrt. Székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság Cg. 01-10-041356
Allianz Hungária Zrt.
Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni. Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad: a) az általa kezelt adatokról, illetve b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról, c) az adatkezelés céljáról, d) az adatkezelés jogalapjáról, e) az adatkezelés időtartamáról, f) az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről), adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat. Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (Fax: 301-6052; Levelezési cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán Krt. 48-52., Stratégiai és Általános Igazgatás Divízió, Compliance osztály) kérjük eljuttatni. A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási
20
Allianz Casco elemikár-biztosítás Érvényes 2012.október 30.-tól
Különös biztosítási feltételek Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. az Allianz Casco biztosítás általános feltételei és a jelen különös feltételek alapján – ezek együttes alkalmazásával – nyújt szolgáltatást a gépjárműben, annak biztosított alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett elemi kár esetén. A biztosításnak a jelen különös feltételekben nem szabályozott részleteiben a biztosítás általános feltételei szerint kell eljárni.
cseréje nélkül, a technológiailag indokolt üvegcserét utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik, és az áfát is tartalmazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükségszerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd) anyagok költsége, valamint a technológiai időszükséglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át, a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésének kijavítása ezek cseréje nélkül történik.
4. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége 1. Biztosítási események A jelen szerződés értelmében elemikár-biztosítási eseménynek minősül: a)
b)
A biztosított gépjárművet, annak alkatrészeit, tartozékait károsító villámcsapás, robbanás; földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása; legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár. A gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban a szakszerű üzemeltetés során keletkező meghibásodás, vagy külső eredetű tűznek a gépjárműre történő átterjedése folytán keletkezett tűz-, illetve robbanáskár.
2. A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a biztosított gépjárműnek környezetszennyezés vagy környezeti ártalom által okozott állagromlásából eredő kárra, a motor által beszívott víz okozta kárra, valamint a gépjármű bármely nyílászáró elemének (utastér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, ill. levehető tető) nyitott, le- illetve kiszerelt állapotával összefüggésben a gépjárműben bekövetkező elemi kárra.
3. Önrészesedés a)
Ha a biztosító a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett elemi kár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a biztosítás általános feltételei szerint megállapított kárnak a szerződésben meghatározott százalékát – káreseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.
b)
A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi módon történt helyreállítások esetén: a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg
4.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni, illetve enyhíteni. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési teendőit a károsító esemény és a biztosított adott helyzetben fennálló lehetőségei határozzák meg. A biztosított legalapvetőbb kötelezettségei: intézkednie kell a biztosított gépjármű mielőbbi eltávolításáról az elemi kárral nyilvánvalóan veszélyeztetett területről (pl. árvízveszély esetén az árterületről), gondoskodnia kell a tűzvédelmi szabályok maradéktalan betartásáról, tűz keletkezése esetén azonnal meg kell kezdenie annak oltását, hogy megakadályozza a terjedését. 4.2. A biztosító a szükséges és ésszerű kárenyhítési költségek körében – önrészesedés levonása nélkül – megtéríti a biztosítási eseménynek minősülő tűz oltásához, terjedésének megakadályozásához igazoltan – nem közfeladatként végzett tevékenység keretében – felhasznált tűzoltó készülék töltésének költségét (ha nem tölthető, akkor cseréjét) is függetlenül attól, hogy az oltás vagy a továbbterjedés megfékezése sikerrel járt-e. A kárenyhítés költségei és a szolgáltatás összege együttesen nem haladhatják meg az általános feltételek 13.3. j) pontjában meghatározott összeghatárt.
5. A biztosító mentesülése Mentesül a biztosító a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt a biztosítás általános feltételeinek 16. pontjában megjelölt személyek jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegésének minősül különösen a tűzvédelmi (tűzrendészeti) szabályok súlyos megsértése.
Allianz Hungária Zrt.
21
vagyonvédelemi berendezés (pl. indításgátló) a lopáskár időpontjában üzemképes volt és a gépjármű védelmére kész állapotba volt helyezve.
Allianz Casco lopáskár-biztosítás Érvényes 2012.október 30.-tól
Különös biztosítási feltételek 2. A biztosítás nem terjed ki az alábbi eseményekre: Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. a casco biztosítás általános feltételei és a jelen különös feltételek alapján – ezek együttes alkalmazásával – nyújt szolgáltatást a gépjárműben, annak biztosított alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett lopáskár esetén. A biztosításnak a jelen különös feltételekben nem szabályozott részleteiben a biztosítás általános feltételei szerint kell eljárni.
A nem megfelelően lezárt gépjármű ellopására vagy önkényes elvételére; a gépjármű elsikkasztására a gépjármű bármely nyílászáró elemének (utastér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, illetve levehető tető) nyitott, le- illetve kiszerelt állapotával összefüggésben bekövetkező ellopására; bérbe adott gépjárműnek a bérleti szerződés tartama alatt bekövetkezett ellopására, ha a gépjármű nem kerül meg; a gépjármű ellopására, ha a lopáskor a járműben voltak a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő tartozékok (pl. indítókulcs, kódkulcs, indítókártya, a védelem hatástalanításához szükséges kulcs vagy kód) és/vagy a törzskönyv;
1. Biztosítási események A jelen különös feltételek értelmében lopáskár-biztosítási eseménynek minősül a)
b)
c) d)
a megfelelően lezárt gépjármű ellopása vagy jogtalan használat céljából történő önkényes elvétele, biztosított gépjármű alkatrészének, tartozékának ellopása a gépjárműről, ill. annak megfelelően lezárt belső teréből, a biztosított gépjárműnek vagy az alkatrészének, tartozékának elrablása, továbbá a fenti a–c) pontok szerinti cselekményekkel vagy ezek kísérletével, továbbá a járműben tárolt, de alkatrésznek, tartozéknak nem minősülő vagyontárgyakra irányuló lopással, vagy annak kisérletével kapcsolatosan okozott kár.
A jelen különös feltételek szerint
3. Önrészesedés a)
Ha a biztosító a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban lopáskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a biztosítás általános feltételei szerint megállapított kárnak a szerződésben meghatározott százalékát – káreseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.
b)
A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi esetekben: a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül, a technológiailag indokolt üvegcserét utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik, és az áfát is tartalmazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükségszerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd)anyagok költsége, valamint a technológiai időszükséglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át, a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésének kijavítása ezek cseréje nélkül történik.
a) Rablásnak minősül, ha a tettes jogtalan eltulajdonítás céljából a gépjárművet, annak alkatrészét, tartozékát úgy veszi el, hogy a gépjárművet jogszerűen használó vagy a gépjármű felügyeletét ellátó személy ellen – a gépjármű megszerzése érdekében - erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Nem biztosítási esemény a gépjármű elrablása, ha a tettes a jármű megtartása érdekében alkalmazott erőszakot a jármű jogszerű használójával szemben. b)
Megfelelően lezárt a gépjármű, ha a lopáskár időpontjában megfelel az alábbi követelményeknek: valamennyi nyílászáró elemének rendeltetésszerűen zárt, fel-, ill. beszerelt állapota megakadályozta a gépjárműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást; a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak, műszaki állapotuk nem tette lehetővé – roncsolás nélkül – idegen kulccsal vagy alkalmi eszközzel való működtetésüket; a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt
4. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége 4.1. A biztosított (szerződő) kármegelőzési feladatai A biztosított (szerződő) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A kármegelőzési kötelezettség körében köteles a)
gondoskodni a forgalmi engedély, törzskönyv, valamint a gépjármű indítását és elvitelét
22
lehetővé tevő eszközök (lásd. a 2. pontot!) biztonságos tárolásáról, így különösen fürdőhelyen a fent megjelölt okmányokat, tartozékokat köteles értékmegőrzőben tárolni, illetőleg ennek hiánya esetén állandó felügyelete alatt tartani, a gépjármű használatának átengedése előtt a használatra jogosultat a 4. pontban felsorolt kármegelőzési, kárenyhítési teendőkről tájékoztatni, b)
mindazon zárakat (a gépkocsi gyújtáskapcsolóját is ideértve) haladéktalanul kicseréltetni, illetőleg megjavíttatni, amelyeknek kulcsához illetéktelenek biztosítási esemény (lopás, rablás vagy ezek kísérlete, rongálás) vagy nem biztosítási esemény (elvesztés, a járműtől elkülönítetten tárolt kulcs eltulajdonítása stb.) útján hozzájuthattak, amelyek bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak;
c)
haladéktalanul intézkedni, hogy a jármű lopás elleni védelmét szolgáló elektronikus berendezés(ek) illetéktelenekhez jutott távkezelőjével, kódkártyájával, személyi kódjával a jármű a továbbiakban ne legyen működtethető, valamint haladéktalanul gondoskodni a nem megfelelően zárható gépjármű biztonságos tárolásáról.
d)
megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet annak elzáratlanul vagy őrizetlenül hagyott és előzetesen megszerzett indítókulcsának, kódkulcsának stb. (az indítást és elvitelt lehetővé tevő eszközöknek) felhasználásával lopták el.
6. A biztosított kötelezettsége a gépjármű megkerülése esetén A biztosított (szerződő) köteles a tudomására jutástól számított 15 napon belül bejelenteni, ha az eltulajdonított gépjármű, annak alkatrésze, illetve tartozéka az előleg folyósítása vagy a lopáskár megtérítése után megkerül, és egyidejűleg közölnie kell, hogy a megkerült vagyontárgyat meg akarja-e tartani, vagy nem. Ha a biztosított a megkerült gépjárműre, annak alkatrészeire, tartozékaira igényt tart, akkor az ennek bejelentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosítónak visszafizetni a vagyontárgynak a visszavásárlásra felajánlás időpontjában képviselt - a lopással összefüggésben keletkezett, kár összegével csökkentett - értékét. A visszafizetendő összeg nem haladhatja meg a kifizetett szolgáltatási összeget. Ha a biztosított az ellopott, megkerült járművet nem kívánja megtartani, köteles a biztosítóval együttműködni a jármű értékesítésében harmadik személy részére. A biztosító jogosult az együttműködés megtagadása miatt keletkező kárt és költséget a biztosítottra (szerződőre) áthárítani.
4.2. A kármegelőzés költségének térítése a)
Ha illetéktelenek hozzájutottak a gépjármű kulcsához, az elektronikus védelem távkezelőjéhez, kódkártyájához vagy személyi kódjához, illetve a körülményekből feltételezhető, hogy ezekről másolatot készítettek, a biztosítás általános feltételeinek 13.2–13.5. pontjaiban előírtak értelemszerű alkalmazásával a biztosító – kármegelőzési költségként – megtéríti az érintett (sértetlen) zárbetétek és gyújtáskapcsoló cseréjének vagy átalakításának, az elektronikus védelem 4.1. c) pont szerinti módosításának, továbbá a gépjármű szükséges idejű tárolásának költségét, feltéve, hogy a kármegelőzés érdekében ezek a költségek indokoltak. A biztosítási eseménnyel és a kármegelőzéssel összefüggésben felmerült autómentési, szállítási és tárolási költségek együttesen sem léphetik túl a biztosítás általános feltételeinek 13.2. c) pontjában meghatározott összeget.
Allianz Hungária Zrt
c) A járműből kiszerelt zárbetétek, távkezelők, kódkártyák térítésének feltétele a cseréjük számlával való igazolása, valamint a biztosító kérésére a gépjármű bemutatása és a kiszerelt záralkatrészek leadása.
5. Mentesülés A biztosító mentesül a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett lopáskár
23
Allianz Casco töréskár-biztosítás Érvényes 2012.október 30.-tól
3. Önrészesedés a)
Ha a biztosító a gépjárműben, illetve – ablaküvegeinek kivételével – az alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a biztosítás általános feltételei szerint megállapított kárnak a szerződésben meghatározott százalékát, de legalább a szerződésben vállalt alap-önrészesedés összegét – káreseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.
b)
A gépjármű ablaküvegeiben a jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg keletkezett töréskár esetén az önrészesedés mértéke káreseményenként a megállapított kár összegének a szerződésben vállalt százaléka.
c)
A biztosítás általános szerződési feltételei és a fenti a-b) pontok alapján megállapított önrészesedés 100%-kal növekszik, ha a töréskárt az engedélyezett sebesség – igazoltan – legalább 30%os túllépésével, vagy a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés vagy a járműforgalom irányítására szolgáló egyéb jelzőberendezések tilos jelzésének figyelmen kívül hagyásával okozták.
d)
A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi módon történt helyreállítások esetén:
Különös biztosítási feltételek Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. a casco biztosítás általános feltételei és a jelen különös feltételek alapján – ezek együttes alkalmazásával – nyújt szolgáltatást a gépjárműben, annak biztosított alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskár esetén. A biztosításnak a jelen különös feltételekben nem szabályozott részleteiben a biztosítás általános feltételei szerint kell eljárni.
1. Biztosítási események A jelen szerződési feltételek értelmében töréskárbiztosítási eseménynek minősül a biztosított gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban balesetszerűen – hirtelen fellépő és a gépjárműre kívülről ható erő miatt, illetve ennek következményeként – keletkezett sérülés, továbbá idegen személy által okozott rongálás (a továbbiakban: töréskár). Idegennek minősül az a kívülálló harmadik személy, akinek károkozása folytán a biztosító mentesülése nem áll be.
a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül, a technológiailag indokolt üvegcserét utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik, és az áfát is tartalmazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükségszerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd)anyagok költsége, valamint a technológiai időszükséglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át. a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésének kijavítása ezek cseréje nélkül történik.
2. A jelen biztosítás nem terjed ki arra a töréskárra, amely: a)
b)
c)
d)
a közúti közlekedés során a gépjárműokmány érvénytelenségével összefüggésben következett be, és a jármű a biztosítási esemény időpontját megelőzően több mint 60 napja nem rendelkezett a forgalomban való részvételre jogosító érvényes gépjárműokmánnyal; különleges (darus, tűzoltó, létrás, emelőkosaras, úttisztító stb.) felépítményű vagy önrakodó berendezéssel, billenő raktérrel vagy egyéb – munkavégzés célját szolgáló – berendezéssel felszerelt gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban e járművel való munkavégzés során (pl. daruzás, létrahasználat, raktér ürítése billentéssel), vagy az ilyen gépjármű munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészítése során keletkezett; a gépjármű ellopásával, elrablásával és önkényes elvételével vagy ezek kísérletével, illetőleg az alkatrészek, tartozékok ellopásával, elrablásával, vagy ezek kísérletével, továbbá a járműben tárolt, de alkatrésznek, tartozéknak nem minősülő vagyontárgyakra irányuló lopással, vagy annak kísérletével összefüggésben következett be; a rakomány rögzítésére vonatkozó szakmai előírások megszegéséből – nem a gépjárműre kívülről ható erő következtében – keletkezett.
e)
Taxiként vagy bérbeadással hasznosított gépjármű töréskára esetén, ha szerződő a gépjármű hasznosítását nem közölte, a biztosító az általános biztosítási feltételek 13. pontja alapján megállapított szolgáltatás 80%-ának önrészesedéssel csökkentett összegét fizeti ki.
4. A biztosító mentesülése 4.1. A biztosító mentesülésére okot adó események Mentesül a biztosító a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt a biztosítás általános feltételeinek 16. pontjában megjelölt személyek – jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul – okozták. Súlyosan gondatlannak különösen, ha
minősülő
magatartások
24
a)
a biztosított gépjármű vagy a biztosított pótkocsit vontató gépjármű vezetője a káresemény időpontjában nem rendelkezett a gépjármű vagy járműszerelvény vezetésére jogosító vezetői engedéllyel, vagy a vezetői engedélybe bejegyzett korlátozás(ok) nem tették lehetővé a biztosított gépjármű vezetését;
b)
a gépjárművet károsan befolyásoló gyógyszer hatása alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezették, vagy a vezetést ilyen személy(ek)nek engedték át;
c)
a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata mutatható ki;
d)
a gépjárművet túlterhelték, vagy üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték;
e)
a biztosított gépjárművet nem rendeltetésszerűen használták;
f)
a töréskár – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a gépjármű közúti közlekedésre alkalmatlan állapotával összefüggésben következett be. Ilyen állapotnak minősül különösen a kormányés/vagy fékberendezés alkatrészeinek a rendeltetésszerű használatot akadályozó kopása, karbantartási hiányosságból eredő működési rendellenessége, a gumiabroncs(ok) műszaki állapota vagy a jogszabályban engedélyezett mértéket meghaladó kopása, illetve nem az adott útviszonyokhoz alkalmas gumiabroncs használata (pl. téli útviszonyok esetén nyári gumiabronccsal való közlekedés);
g)
Mentesül továbbá a biztosító a kár azon részének megtérítése alól, amely a biztonsági öv használatának mellőzése miatt keletkezett.
4.2. Mentesülést nem okozó esetek A jelen biztosítás értelmében nem minősül mentesülési oknak a gépjármű vezetői engedély nélküli vezetése, ha az oktatásra, vizsgáztatásra használt gépjármű vezetője nem rendelkezett vezetői engedéllyel, de a töréskár az annak megszerzése érdekében folytatott jogszerű gyakorlás (vizsga) során következett be; a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, és nem bizonyítható, hogy a baleset a vezető egészségi állapotával okozati összefüggésben következett be, vagy a vezetői engedélyt a káresemény időpontjától számított 30 napon belül változatlan feltételekkel meghosszabbították. Indokolt akadályoztatás (pl. személysérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
5. A töréskár-biztosítás díjkedvezménye (bónusz)
kármentességi
5.1. A töréskár-biztosítás bónuszrendszere A határozatlan tartamú töréskár-biztosítás hét bónuszosztályt (C0–C6) tartalmaz. A besorolás C0, ha a szerződő kármentességi kedvezmény igénybevételére nem jogosult. Ha a biztosított nem vesz igénybe törésbiztosítási szolgáltatást, a szerződés besorolása a törésbiztosítási szolgáltatás igénybevétele nélkül eltelt évek számától függően a C1–C6 osztályt érheti el, amitől függően a biztosított a töréskár-biztosítás díjából kedvezményre jogosult. 5.2. A bónuszosztály megállapításának szabályai a) A rendszerbe újként belépő szerződés bónuszosztálya Ha a szerződőnek már korábban is volt a biztosított gépjárművel azonos járműfajtára (járműfajta: pl. személygépkocsi) töréskárra szóló biztosítása, mely a jelenlegi szerződés kockázatkezdetét megelőzően két évnél nem régebben szűnt meg, és a megszűnés oka nem töréskár vagy díjnemfizetés, a biztosító a szerződés megszűnése előtti kármentes időszakot figyelembe veszi az új szerződés bónuszosztályának megállapításánál. Ha a szerződő a szerződéskötés időpontjában az Allianz Hungária Zrt.-nél, rendelkezik a biztosított gépjárművel azonos járműfajtára érvényes – töréskárra is kiterjedő – casco biztosítással, és e biztosítás kármentessége alapján díjkedvezményre jogosult, lehetősége van választani, hogy az előző szerződésében elért kármentes időtartamot melyik casco szerződésén kívánja érvényesíteni. Ha a szerződő a biztosított gépjármű határozatlan idejű kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződését is az Allianz Hungária Zrt.-nél kötötte meg, és ennek a szerződésnek a bónuszosztálya legalább B6, a szerződő ennek alapján is jogosulttá válik bónuszra. A rendszerbe újként belépő, a kármentességről igazolással nem rendelkező szerződő induló bónuszosztálya C1. A szerződő csak egy jogcímen jogosult a bónusz figyelembevételére. Ha egyidejűleg több feltétel is teljesül, a szerződőre kedvezőbb bónuszosztályt kell alkalmazni az alábbiak szerint:
25
Az új szerződés bónuszosztálya C1 C2
A törésbiztosítási Bónuszosztály a gépjárműszolgáltatás igénybevétele felelősségbiztosításban nélkül eltelt évek száma* a casco biztosításban Egy évnél kevesebb B6-nál kisebb Egy évet elérő, de két évnél B6 kevesebb C3 Két évet elérő, de három B7 évnél kevesebb C4 Három évet elérő, de négy B8 évnél kevesebb C5 Négy évet elérő, de öt évnél B9 kevesebb C6 Öt év vagy azt meghaladó B10 * Évek száma: 365 napból álló időciklusok száma Ha a szerződő más biztosítónál kötött – a jelen szerződés kockázatkezdeténél két évnél nem régebben megszűnt – casco biztosításban elért kármentesség alapján kíván bónuszt igénybe venni, az erről szóló igazolást a biztosítónál be kell mutatnia. Ha az igazolást az ajánlat aláírásától számított 90 napon belül bemutatták, a biztosító a kedvezményes díjat a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal állapítja meg. Ha a szerződő a kármentességét 90 napon túl igazolta, a biztosító a kedvezményes díjat a bejelentés napjától alkalmazza. A bejelentés időpontjához képest 60 napnál nem régebben kiállított igazolás alkalmas a kármentesség bizonyítására. b)
következő díjesedékességtől csak a casco biztosítás alapján megállapítható bónuszosztály szerinti díjkedvezményre jogosult. c)
a szélvédő sérülésének az üveg cseréje nélküli kijavítására, technológiailag indokolt üvegcserére, ha a beépített utángyártott szélvédő értéke a felhasznált segédanyagokkal együtt nem haladja meg a vezérképviseleti ár 75%-át (nettó térítés esetén a viszonyítási alap a nettó vezérképviseleti ár), a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák – csere nélküli – kijavítására.
A bónuszosztály változása a szerződés tartama alatt Ha a biztosított valamelyik biztosítási évben nem vett igénybe törésbiztosítási szolgáltatást, a szerződés bónuszosztálya a következő biztosítási évben eggyel emelkedik. A legmagasabb bónuszosztály C6. Ha a biztosított valamelyik biztosítási évben egy alkalommal vett igénybe törésbiztosítási szolgáltatást, a bónuszosztály a következő biztosítási évben kettővel, két alkalommal igénybe vett szolgáltatás esetén négy, három alkalom esetén hat osztállyal csökken, de legfeljebb C0 osztály lesz. A bónuszjogosultság szempontjából a biztosító töréskárra teljesített bármilyen összegű kifizetése a szolgáltatás igénybevételének minősül. Ha a szerződő a jelen feltételek alapján létrejött szerződés megkötésekor a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződésében megszerzett bónusz alapján díjkedvezményt kapott, a felelősségbiztosítás bónuszbesorolásának későbbi változása a casco szerződés bónuszosztályát nem befolyásolja. Ha azonban a felelősségbiztosítás a casco szerződésnek az első biztosítási évében megszűnik, akkor a szerződő a felelősségbiztosításra tekintettel kapott díjkedvezményét elveszti. Ebben az esetben a szerződő a díjfizetési gyakoriság szerinti
A szerződés bónuszosztálya nem csökken, ha a biztosított a töréskár-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatást a következő módon történt helyreállításokra veszi igénybe:
d)
A bónusszal kapcsolatos egyéb előírások A bónusszal járó előnyök a szerződő személyéhez fűződnek. Ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kifizetés a biztosító részére maradéktalanul megtérül, a szolgáltatás nem érinti a bónuszt. Ha a töréskár-biztosítási szerződés nem biztosítási esemény miatti érdekmúlással szűnik meg, a biztosító a szerződő kérésére igazolást állít ki a szerződés megszűnése előtti azon időtartamról, amelyet a biztosító a töréskár-biztosításban a kármentességi díjkedvezmény megállapításánál figyelembe vett. Kedvezmény csak arra az időtartamra érvényesíthető, ameddig a jogosultság feltételei fennállnak. Határozott idejű biztosítás esetén és kiegészítő biztosításra a kedvezmény nem alkalmazható
Allianz Hungária Zrt.
Allianz Casco biztosítás
motorkerékpár-
Érvényes 2012.október 30.-tól
A biztosítás moped autó kategóriába tartozó járművekre csak akkor terjed ki, ha a szerződő a jármű típusát a szerződéskötéskor megadta és a járműkategóriára vonatkozó díjat megfizette. c)
Különös biztosítási feltételek Az Allianz Hungária Zrt. az Allianz Casco biztosítás általános feltételei, a motorkerékpár-biztosítás alapkockázataira (elemi kár, a lopáskár és töréskár) vonatkozó Allianz Casco elemikár-biztosítás, lopáskár-biztosítás és töréskárbiztosítás különös feltételei, valamint a jelen különös feltételek alapján – ezek értelemszerű együttes alkalmazásával – nyújt szolgáltatást a biztosított motorkerékpárban, annak biztosított alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett elemi kár, lopáskár és töréskár esetén feltéve, hogy ezekre a kockázatokra a biztosítás létrejött. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Allianz Casco biztosítás általános feltételei, valamint az alapkockázatok különös feltételei szerint kell eljárni. Az általános feltételekben, valamint az elemikár-, a lopáskár- és a töréskár-biztosítás különös feltételeiben szereplő gépjármű vagy gépkocsi helyett a biztosított motorkerékpárt kell érteni.
1. A biztosított vagyontárgyak és a biztosítás díja a) A biztosítás az ajánlaton az azonosító adataival (belföldi rendszám, vázszám) megjelölt motorkerékpárra, valamint a rendeltetésének megfelelően a járműbe (járműre) be-, ill. felszerelt, elzárt vagy azon rögzített alábbi vagyontárgyakra terjed ki: a rendszámtáblára, a gépjárműbe a gyártás során vagy utólag beépített elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra 100 000 Ft értékhatárig, a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékaira, az igazoltan beépített – elektronikus vagy nem oldható kötéssel rögzített mechanikus – lopásgátló berendezésre (pl. indításgátló, riasztó). b)
Az alábbi kiemelt tartozékok csak elemi kárra és/vagy töréskárra biztosíthatók: legfeljebb két darab bukósisak darabonként 100 000 Ft-ig; a vezető és az utas testi épségének védelmére gyártott felsőruházat (motorosruha), protektorok, a kesztyű, valamint a bakancs, csizma (a továbbiakban motoros ruházat) személyenként legfeljebb 150 000 Ft-ig, összesen legfeljebb 300.000 Ft-ig; A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó, esztétikai jellegű sérülésből eredő károkra.
A biztosítás alapdíját általános biztosítási feltételek 9.1. pontjában felsorolt kockázati tényezőkön túl az ajánlaton megjelölt alábbi kiemelt tartozékok is befolyásolják: xenon fényszóró, a járműbe a gyártás során beépített navigációs rendszer, a járműre a gyártás során vagy utólag szerelt áramvonalidomok, a motorkerékpár oldalkocsija, automataváltó, gyári zárható, fixre szerelt tároló doboz. bukósisak motoros ruházat.
2. A lopáskár-biztosítás megfelelően lezárt jármű
szempontjából
A jármű akkor tekinthető megfelelően lezártnak, ha a lopáskár időpontjában megfelelt az alábbi követelményeknek: a gyárilag beépített kormányzár zárt állapotban volt, és rendeltetésszerű működtetése alkalmas volt arra, hogy megakadályozza a jármű erőszak nélkül történő elvitelét, a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak, műszaki állapotuk nem tette lehetővé idegen kulccsal vagy alkalmi eszközzel való működtetésüket roncsolás nélkül, a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt és a biztosító által kockázatba vont (szerződéskötéskor bemutatott vagy utóbb, változásként bejelentett) kiegészítő vagyonvédelemi berendezés (pl. indításgátló) a lopáskár időpontjában üzemképes volt, és a motorkerékpár védelmére kész állapotba volt helyezve.
3. A biztosítással nem fedezett károk A jelen biztosításra az általános feltételekben, valamint az alapkockázatra (elemi kár, lopáskár és töréskár) vonatkozó biztosítások különös feltételeiben részletezett kizárásokat kell megfelelően alkalmazni. A biztosítás nem terjed ki továbbá a) a taxiként üzemeltetés és a bérleti szerződés tartama alatt bekövetkezett elemi kárra, lopáskárra és töréskárra. b) a motorkerékpár azon töréskárára, amely nem a közúton történő közlekedéssel összefüggésben következett be.
Közútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló, közlekedés céljára engedélyezett utat,
ide nem értve a magánutat.
65%-át, ha 24 hónapon túl következett be.
4. A szerződő (biztosított) közlési és változásbejelentési kötelezettsége
(Extratartozék: a szériakivitelű alaptípust meghaladó alkatrész, tartozék vagy különleges kidolgozás.)
A szerződő (biztosított) az általános szerződési feltételek 12.2. pontjában valamint a 6. pont utolsó bekezdésében előírtakon túl köteles a biztosítónak bejelenteni a biztosított motorkerékpáron eszközölt minden olyan változtatást, átalakítást, amely a jármű jellegét, színét, megjelenését, értékét megváltoztatja (pl. burkoló elemek cseréje).
5.2. Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási esemény bekövetkeztekor
A biztosító a szolgáltatási összeg megállapításánál nem veszi figyelembe a fenti változtatások, átalakítások értéknövelő hatását, ha a változástatást, átalakítást a szerződő (biztosított) nem jelentette be.
Ha a motorkerékpár helyreállítási költsége nem éri el az 5.1. b) pontra figyelemmel megállapított káridőponti érték 80%-át, a biztosító az általános feltételek 13.2-13.5. pontjában rögzítettek alapján a jármű javítási költségét téríti meg, az alábbi kiegészítésekkel. a)
A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerült járműmentés és indokolt szállítás költségét káreseményenként összesen 100 000 Ft összeghatárig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné válik, vagy ha a sérült jármű közlekedését jogszabály tiltja.
5. Biztosítási szolgáltatások A biztosító a motorkerékpárban keletkezett elemi, lopás- és töréskár esetén az általános feltételekben és az alapkockázatokra vonatkozó különös feltételekben meghatározott szolgáltatásokat nyújtja az alábbi eltérésekkel.
b)
a biztosítási esemény bekövetkeztekor a vezető és az utas a járművön utazott; a káresemény következtében a jármű is megsérült; a vagyontárgyak a biztosítási esemény következtében alkalmatlanná váltak a rendeltetésszerű használatra.
Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgáltatás alapja a motorkerékpár káridőponti értéke. A jelen szerződés értelmében érdekmúlási ok, ha: a biztosított motorkerékpárt ellopják, és a szolgáltatás nyújtásáig nem, vagy olyan állapotban kerül meg, hogy a helyreállítása nem gazdaságos,
A bukósisak sérülése esetén a biztosító az ütésállóság gyárilag garantált időtartamának végéig és az elhasználódás figyelembevételével nyújt szolgáltatást.
a biztosítási esemény következtében a motorkerékpár váza úgy sérül meg, hogy további üzemeltetésre alkalmatlan, és szakszerűen nem javítható. A biztosító akkor tekinti a motorkerékpár vázát további üzemeltetésre alkalmatlannak, ha ezt a tényt a jármű javítására szakosodott javító igazolja, vagy ha a sérülés, illetve a vázdeformáció műszeres vizsgálat nélkül is egyértelműen felismerhető; a motorkerékpár olyan fokú sérülést szenvedett, hogy helyreállítás esetén az általános szerződési feltételek 13.2. és 13.3. pontjai alapján számított szolgáltatás várható összege eléri, vagy meghaladja a 13.1. pont alapján megállapított káridőponti érték 80%-át. b)
A biztosító a motoros ruházat sérült elemeinek helyreállítási költségét, a sérült elemek káridőponti értékéig, legfeljebb az 1. c) pontban meghatározott mértékig téríti, abban az esetben, ha a helyreállítási költség nem haladja meg a sérült elemek káridőponti értékét. Ellenkező esetben a károsult a káridőponti érték térítésére jogosult az 1.c) pontban meghatározott mértékéig. 5.3. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések a)
Ha a motorkerékpár fel van szerelve utasvisszatartó rendszerrel (pl. biztonsági öv), és ennek elemei károsodnak, a biztosító a térítendő anyagköltséget úgy állapítja meg, hogy az általános feltételek 13.2. a) pont szerinti anyagárat - a károsodott elem korától függően - évenként 7%-kal csökkenti. A biztosító nem csökkentett anyagáron nyújt szolgáltatást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a biztosított számlával igazolja.
b)
A biztosító az utasvisszatartó rendszer alkatrészeit, a bukósisakot és a motoros ruházat elemeit kizárólag abban az esetben téríti, ha ezeket részére a
A szolgáltatásnál figyelembe vehető – extratartozékok nélküli – káridőponti érték nem haladhatja meg a motorkerékpár káridőponti új értékének 95%-át, ha a biztosítási esemény a jármű új állapotban való forgalomba helyezésétől számított 3 hónapon belül; 90%-át, ha 3-6 hónapon belül; 80%-át, ha 6-12 hónapon belül; 70%-át, ha 12-24 hónapon belül;
Bukósisak, motoros ruházat térítése A biztosított bukósisakban, a motoros ruházat elemeiben keletkezett kár megtérítésére a biztosított kizárólag az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jogosult:
5.1. Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkeztekor
a)
Járműmentés, szállítás
28
káreseménykori állapotban bemutatták. A biztosító jogosult a motorkerékpár és az utasvisszatartó rendszer valamennyi cserélendő és térítésre kerülő elemeit, a térítendő bukósisakot és a motorosruházat cserélendő elemeit el nem távolítható módon vagy roncsolással megjelölni. c)
A forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év utolsó napjától számított 4 évig a biztosító a helyreállításhoz szükséges új alkatrészek, tartozékok árából csak az általános feltételek 13.3.b. pontjában felsoroltak esetén von le értékemelkedést. Eltekint a biztosító az értékemelkedés levonásától, ha annak összege káreseményenként az 5 000 forintot nem haladja meg.
6. Díjkedvezmények A szerződőt a biztosítás általános feltételeinek a töréskárbiztosítás kármentességi díjkedvezményéről szóló 5. pontjában szabályozott módon és esetekben díjkedvezmény illeti meg, az alábbi eltéréssel. A szerződő a törésbiztosításon alapuló kármentességi díjkedvezményre (bónusz) csak a biztosított motorkerékpárral azonos járműfajtára vonatkozó, töréskárra is kiterjedő casco biztosítási szerződésében elért kármentes időszakok, illetve az Allianz Hungária Zrt.-nél ugyanezen motorkerékpárra érvényes határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának legalább B6 bonusz osztálya alapján válik jogosulttá.
Allianz Hungária Zrt.
29
