Alapfogalmak tisztázása

Alapfogalmak tisztázása Polgári összefogás szervezett kezdeményezés, amely a szervezet tagjainak, a támogatóknak és a nyilvánosságnak a mobilizálásával foglalkozik, többnyire a közérdek definiálására koncentrálva azzal a céllal, hogy változást eszközöljenek ki a közügyekben. A polgári összefogás a polgári aktivizmus eszközeit használja, amik közé tartozik: koalíciók építése, kampányok szervezése, petíciók, demonstrációk, polgári engedetlenség, média, nyilvános diszkussziók, lobbi, jogi eszközök kihasználása például precedens esetek, stb. A liberális demokráciában demokratikus eszközöket használnak, erőszakmentes és alkotmányos eszközöket. Néha használatos a „polgári érdek védelme“ megnevezés is. A lobbi a polgári összefogás keretein belül történő aktivitás egy speciális típusa. A lobbi célja egy specifikus törvény, annak egy része vagy az előírásoknak megváltoztatása (átvitele vagy törlése). A leggyakoribb formája a törvényhozók nyílt lobbizása, é.i. a képviselők személyes meggyőzése a törvény megváltoztatásának szükségességéről. A szociális mozgalom kollektív cselekvés, amellyel figyelmeztetik, oktatják és mobilizálják a lakosságot, néha éveken, de akár évtizedeken keresztül is, és arra szolgál, hogy a hatalom képviselőit buzdítsák/ felhívják a figyelmüket a szociális problémák, az igazságtalanság megoldására és a fontos közösségi értékek megújítására. (str. 2, Moyer, 2001) A közösségi szervezés egy folyamat, ami segítségével az emberek, leginkább az alacsony bevétellel rendelkezők, és akik korábban nem vettek részt a döntési folyamatokban, szervezkednek, és közösen cselekszenek saját közösségük érdekében. (upravené podľa Parachini a Covington, 2001) A közösségi szervezés A helyi emberek hatalmának növelésére koncentrál. A közösségi szervezés fontos része helyi vezetők keresése és felkészítése. Az aktivisták azonosítják a „konfrontáció célpontját” – embereket, szervezeteket vagy struktúrákat, akik dönthetnek a dologban. A „konfrontáció célpontjára“, abban az esetben, ha az nem hajlandó megvalósítani a lakosok követeléseit, nyomást gyakorol, hogy lehetőség nyíljon az egyeztetésre. Figyelem! Mindezek ellenére a közösségi szervezés célja nem csak a problémák megoldása. Mindenek előtt az, hogy növeljék a lakosság diszkriminált vagy hátrányos helyzetben lévő részének a hatalmát és polgári jogaiknak a tudatát. Az alapaktivitások, amikkel a közösségi szervezés fellép a következők: nyilvános gyülekezés, bojkottok és tiltakozó demonstrációk, amiken nagyszámú résztvevő jelenik meg. (str. 218, Miková v ed. Ondrušek, 2000) (A közösségi szervezés koncepciója az USA-ból indult ki 1940-ben, a szegények jogaiért mozgalomból, és az alapelveinek atyja Saul Alinsky.) A közügyek olyan személyek fontos döntései, kötelezettségei és cselekvései, akik tekintéllyel bírnak, vagy befolyásolják a nyilvánosság döntéseit, úgy, ahogyan a különböző érdekelt személyek ezt nekik bemutatják. (upravené podľa Bryson, Crosby, 1992).

Stakeholder az érdekelt személy (szervezet, intézmény és egyén). A döntéshozatallal kapcsolatban megkülönböztetjük a stakeholderek három alap kategóriáját: 1) azok, akik formálisan felelősek a döntésekért, 2) azok, akikre a döntés befolyással lesz, vagy valamilyen érdekeltségük van a döntésben, és 3) azok, akik valamilye módon lehetetlenné tehetik, vagy befolyásolhatják a döntés meghozatalát. (Potapchuk, 1991). Közérdek többnyire az általános jóléttel és a közjavával függ össze. A közérdek a politikai beszélgetések, a demokrácia fő témája, és a kormánynak is mint olyannak a lényege. Még ha szinte mindenki megegyezik abban, hogy az általános jóléthez hozzájárulni jó, a közérdek behatárolásával kapcsolatban nem létezik megegyezés. A közérdekről alkotott vélemények eltérőek, például abban, hogy hány személy javát kell, hogy szolgálja egy bizonyos cselekmény ahhoz, hogy azt a közérdek javát szolgáló cselekménynek lehessen nevezni. Az egyik véglet az, hogy muszáj a közösség minden egyes tagjának a javát szolgálnia, a másik véglet pedig, hogy a cselekmény közérdeknek számit, ha abból a közösségnek legalább egy része profitál, és senkit nem károsít meg. Közérdek például az életkörnyezet védelme, a kulturális örökség védelme, az ország bel- és külvédelme, az alapvető egészségügyi ellátás, védelmi szociális háló, stb. A közérdeket gyakran helyezik kontrasztba a magán vagy az individuális érdekekkel, miközben az alapfelfogás az, hogy az, ami a köz hasznát szolgálja, nem muszáj, hogy szolgálja az egyén hasznát is, és fordítva. Az ilyen meglátás lehetővé teszi nekünk, hogy leválasszuk a magán érdeket, vagy az egyéni érdeket, és olyan érdeket keressünk, ami specifikusan közérdek. (adószedés a kormány és az állami apparátus működéséhez.) Fontos kihangsúlyozni, hogy a közérdek érvényesítése néha károsítja a magán érdeket. (pl. magán területek kisajátítása közérdekű szándék megvalósításához – autópálya vagy nemzeti park) Ez a „többségi zsarnokság” rizikója minden demokráciában jelen van, mivel a kisebbség érdekei könnyen elnyomhatóak. A másik oldalon, bizonyos szempontokból mindannyian kisebbségnek számítunk, ezért a kisebbségi jogok védelme valószínűleg magától közérdekké válik. (upravené podľa definície public interest na http://www.answers.com/) Az európai pénzalapok átláthatatlan elosztásának bojkottja Juraj Zamovsky ( Föld Barátai ) Összefoglalás A civil szervezetek kezdeményezése, az EÚ-s pénzalapok hivatalos elosztási rendszerének

a bojkottjára a 2007-2013-as évekre, a szlovák társadalom első és eddig

példanélküli jelzése volt arra, hogy elutasítják az állam közügyekre vonatkozó döntéseinek általánosan elismert normát. Annak ellenére, ez a kezdeményezés még folyamatba van, már 2006 januárjában látni lehetett bizonyos eredményeket, mégpedig ígéretek formájában, amelyeket az egyes minisztériumok tettek arra, hogy a civil szervezetek követeléseit belefoglalják

az

dokumentumba.

uniós

pénzalapok

elosztásának

módját

és

céljait

meghatározó

Paradoxon, hogy a civil szervezetek képviselői minden eszközt igénybe vettek céljaik elérése érdekében, mégsem sikerült semmilyen eredményt felmutatniuk. Csak a 2005 decemberébe meghozott döntésük kényszerítette párbeszédre az államot, mikor is teljese kivonták magukat a hivatalos menetrendből, ezzel veszélybe sodorva az addig működő rendszer legitimitását. Egészen addig a kormány mind előttük, mind az Európai Bizottság előtt, a partneri kapcsolatok betartását szimulálták. Bebizonyosodott, hogy a formális demokráciában vannak pillanatok, amikor az összes megszokott eszköz kimerítése után, a civil szektornak túl kell lépnie saját korlátain, és a polgári engedetlenség bizonyos formáját kell választania. Ezt a radikális lépést, érdekektől és irányzatoktól függetlenül minden platformjuk támogatta. Az a figyelem, amit ennek a szlovákiai bojkottnak a brüsszeli adminisztratíva és a külföldi civil szervezetek szenteltek, azt bizonyítja, hogy a kezdeményezés lényege átlépte Szlovákia határait. Nagyon jól szemlélteti ezt a brit Privat Eye politikai lap, amely a januári számába a következő kérdéssel fejezi be erről szóló cikkét: „Hány európai civil szervezet áll késze arra, hogy kövesse a szlovák példát, és a következetesség és átlátható ellenőrzés érekében lemondjon a hasznon való osztozkodásról? ” Tartalom Az európai strukturális alapok és a Kohéziós Alap együtt az ezek támogatásához szükséges eszközökkel, kihagyhatatlan részét képezik annak a csomagnak, amely az állam rendelkezésére áll. Ezeket az eszközöket olyan intézmények igazgatják, amelyeknek küldetése a fejlett és az elmaradottabb régiók közötti különbségek enyhítése. Az európai uniós pénzalapok tartalmuknál fogva néha bizonyos kockázatot is jelentenek a felhasználóik számára: helyes felhasználásuk esetén, kulcsszerepet játszhatnak az adott régió sikeres fejlesztésében és az ott élő emberek életminőségének javításában, fordított esetben viszont a már meglévő problémák elmélyülését idézhetik elő. Pontosan ezért, az említett uniós alapok effektív kihasználása tagadhatatlanul közérdek és nem csak náluk, hanem az egész EÚ-ban. Ennek biztosítására az EÚ egy olya szabályrendszert fogadott el, amelyet minden tagállamnak be kell tartania, úgy a tervezés, mint a megfigyelés és az ellenőrzés terén. E rendszer egyik alapszabálya az ún. „partnerségi

elv ” betartása a programok előkészítésénél, amelyek a pénzalapok kiaknázását irányítják az EÚ 7 éves költségvetési időszaka alatt. Az apróbb részletek kidolgozását az EÚ a tagországokra bízza. A mindenkori szlovák kormánynak hagyományosan problémái vannak az EÚ-s pénzalapok kiaknázásával. Ezek a problémák először a 2001-es korrupciós botrány kirobbanásakor láttak napvilágot, amikor EÚ-s segítséggel való példátlan visszaélések derültek ki. Az Európa komisszió és más uniós szervek intervenciója után kezdtek olya kérdésekkel foglalkozni, amelyeket már rége meg kellett volna oldani. Ám ezek a folyamatok félúton megtorpantak, és az antidemokratikus szervezés, az átláthatatlan és centralizált döntéshozás újra megvetette a lábát. A kormány kitartóan elutasítja azon követeléseket, amelyek az uniós pénzalapok elosztásának rendszerezését tűzték ki céljuknak. Ennek szellemében készült 2004 decemberétől annak a programnak az alapverziója, amely irányítja a strukturális alapok és a Kohéziós alap kiaknázását a 2007-től 2013-g terjedő években. (národny strategicky referencny rámec, NSRR )

Ennek ellenére, ebbe a

programba is belekerültek az ezt megelőző időszak hibái. A kormány továbbra is folytatta a színjátékot a partnerségről csak a retorikája változott. Ennek a megváltoztatására tett többszöri sikertelen kísérlet után döntöttek úgy a civil szervezetek, hogy 2005 decemberének elején bejelentik a rendszer bojkottját. Történet A 2001-es korrupciós botrány kirobbanása után, a Föld Barátai-nevű szervezet, egy független civil bizottság létrehozását kezdeményezte, amely az uniós pénzalapok megfigyelését volt hivatott végezni. Ez világos célzás volt arra, hogy állam mennyire nem hozzáértően végzi a feladatát.(Nem ad kellő felvilágosítást az uniós lehetőségekről, alig-alig vonja be a falvakat, régiókat, illetve a civil szervezeteket ezen alapok kihasználásába, és rendkívül hiányosan informálja a nyilvánosságot a törtétekről. 2004 decemberétől ezt a bizottságot a Föld Barátai szervezet koordinálja. Ez a szervezet egy fórumot indított el abban a témában, hogy hogyan lehetne a múlt hibáit elkerülni. Elképzeléseikről beszámoltak az illetékes koordinátornak, illetve az Építkezési és Vidékfejlesztési Misztérium ebbe az ügyben érdekelt munkatársainak. A minisztérium biztosította a civil szervezeteket arról, hogy elképzeléseiket szem előtt tartja és a múlt hibás döntései nem fognak megismétlődni. Ennek

eredménye az lett, hogy a pénzalapok használásának célját, az egyes kívánalmainak rendelték alá. Az állami koordinátor szerint, mielőtt eldöntik, hogy milyen célra használják fel a strukturális és a Kohéziós alapokat, alaposa meg kell vizsgálni milyenek a társadalmi szükségletek. A valóság viszont szöges ellentétbe állt az ígéretekkel. A civil szervezetek képviselőit ugyan meghívták az egyes bizottságokba, de maga az ügymenet nem tett számukra lehetővé semmiféle beavatkozást. Az alapvető észrevételek előterjesztésére megszabott határidő rendkívül rövid volt, amit teljese abszurd módon magyaráztak: „Rövidített öt napos határidő az EU-s szabályok szerint. A tartalmi, illetve ügymenet kifogásaikat sem vették figyelembe, aminek okát még csak meg sem indokolták. Még az alapvető intézkedési sorrend sem lett betartva. Például a stratégiai célokat és prioritásokat már régen meghatározták, pedig az elemzés illetve megfigyelési adatok még fel sem lettek dolgozva, amik nélkül elméletileg nem is lehetne dönteni. A NSRR előkészítése nem volt összhangban a többi fontos dokumentum előkészítésével, és a kormány azon törekvésének lett alárendelve, hogy a strukturális és a Kohéziós alapot csak egy szűk, makroekonómiai terület fejlesztésére fordítsák. A civil szervezetek egész évben a felmerülő problémákról beszéltek és olya javaslatokkal álltak elő, amelyek az egyik oldalon az ügymenet nyitottságát voltak hivatottak biztosítani, a más oldalon pedig NSRR kiegyensúlyozott fejlesztését szorgalmazták. A múltból kifolyólag előre tudták mi fog következni. Látták, hogy közel az idő, amikor már nem lesz módjukban a NSRR alakulásába beleszólni. 2005 szeptemberében a Föld Barátai szervezet kiértékelte a civil szervezetek tagjainak tevékenységét az egyes bizottságokban. Bebizonyosodott, hogy a dolgok addigi alakulásába és az addig elkészült dokumentumok tartalmába szinte semmilyen beleszólásuk nem volt. Szeptember végén a civil szervezetek kinyilvánították álláspontjukat, de az Építkezési minisztérium azt elutasította, annak szakmai hiányosságaira hivatkozva. Ekkor már egyértelmű volt, hogy a minisztérium nem hajlandó változtatni a hozzáállásán, és minden áron a saját módszerét akarja érvényesíteni, amely civil szervezetek szerint komolyan veszélyeztetné a kevésbé támogatott régiók jövőjét. Ezért kérvényezték, hogy az uniós pénzalapok felhasználásának célja a régiók közötti egyensúly létrehozása, hozzáférhetőség és az életminőség javítása legyen. Ezt a fajta hozzáállást megerősítette a civil szervezetek összes

platformja. A platformok továbbá engedélyezték képviselőik számára az ügymenet bojkottját, ha ők ezt úgy látják jónak. 2005. november 10-én a civil szervezetek képviselői olyan új közös álláspontot terjesztettek elő, amelyben figyelmeztetik az államot, hogy ha tovább folytatja struccpolitikáját, akkor megszakítanak minden partneri kapcsolatot. A nemzeti koordinátor kitérő válasza után december elején ezt a bojkottot ki is hirdették. Egyben azt is kijelentették, hogy a kormány megegyezésre való hajlama esetén hajlandóak segíteni javaslataik beépítésébe a NSRR alapítási okmányának tervezetébe. Egyértelműen kinyilvánították, hogy a bojkottot csak akkor fejezik be, ha úgy látják, hogy a NSRR új változata valóban magába foglalja ezeket a javaslatokat. Lépésükről informálták az Európai Komisszió összes tagját, és a szlovák illetve a nemzeti sajtót is. Sőt az Európai Komisszió elnöknőjét, Danuta Huebnert és irodáját már szeptemberbe értesítették a problémákról. A bojkottról szóló hírek nagy visszhangot keltettek Brüsszelben. Ugyanis ez volt az első olya akció az Európai Unióban, amely megkérdőjelezte a Szlovákiában zajló szervezés legitimitását.

Nem hivatalos formációk szerint az Európai Unió olyan jelzést küldött a

szlovák félnek, amelyben felszólítja azt a partnerségi – elv betartására és valamiféle konszenzus elérésére. A konfliktus a média figyelmét is felkeltette, és a Föld Barátai, partneri kapcsolataikon keresztül is rendszeresen informálták külföldi partnereiket a helyzet alakulásáról. 2005. december 13-án, az Építkezési és Vidékfejlesztési Minisztériumban zajlott az a tárgyalás, amelyben tíz minisztérium képviselője, egyéb, az ügyben érintett állami hivatalnokok és a civil szervezetek vezetői vettek részt. A civil szektor képviselői az elején leszögezték, hogy nem általános és haszontalan dolgokról akarnak tárgyalni, hanem konkrét válaszokat akarnak hallani konkrét kérdésekre. A nemzeti koordinátor semmiféle írásos álláspontot nem terjesztett elő, az állam viszont, bár nem hivatalosan, de hajlandóságot mutatott néhány változtatásra: (pl. a strukturális alapok felhasználása a közlekedés javítására valamint a nyilvános és civil szektor bővítésére ) és meghívta a civil szervezetek képviselőit azokba a munkacsoportokba, amelyek a prioritások kidolgozásával voltak megbízva. Másik részről viszont ismét bebizonyosodott egyes állami képviselők alkalmatlansága, és az hogy nem hajlandóak lemondani az elosztási rendszer irányításáról.

A találkozón törtétekről értesítették a civil szervezetek összes platformját, az Európai Komissziót és a médiát. A független megfigyelők 2006. január 13-án megtartott ülésén konkrét képviselőket bíztak meg a kérdéses problémák megtárgyalására. Így történt meg, hogy külön bizottság felügyelte a fontossági sorrend betartását, a veszélyes hulladékkal való bánásmódot, a közlekedés fejlesztését, a katasztrófa elhárítást stb. Ezzel egy időben a civil szervezetek kielemezték az érintett minisztériumok reakcióit és meg egyeztek abban, amit 2006. január 15-én közöltek is a nemzeti koordinátorral, készek a bojkott folytatására, egészen addig, amíg az állam bele nem foglalja az új szabályrendszerbe az általuk követelt változtatásokat. Eredmények A bojkott valódi hatását ennek az esettanulmánynak az írásakor még lehetetlen megjósolni illetve értékelni. De eredménytől függetlenül meg lehet állapítani, hogy ez az akció segít tanulmányozni a polgári nyilvánosság reakcióját, amelyet a szlovák állam gyakorlati hibái váltottak ki. A civil szervezetek megvitatták, hogy a lehetséges eszközök kimerítése után, egységes és határozott szembeszállásra van szükség, ha az állam megszegi a demokrácia és következetesség alapvető elveit, és hogy emellett az elhatározás mellett ki is kell tartani. Bebizonyították, hogy ezen a vidéken csupán a jó szándékra és a hivatalnokok ígéreteire hallgatni értelmetlen és azok a folyamatok, amelyek nincsenek szabályozva kötött és határozott szabályokkal, csak a helyzet teljes kihasználását segítik elő, amelyek azoknak kedvezek, akik ezeket a folyamatokat irányítják. És végül rámutattak arra, hogy a járható út az ilyen szervezetből való kilépés, de csak az után, hogy annak tehetetlenségét már bebizonyították. A bojkottal Brüsszel felé is fontos jelzést küldtek, mégpedig a demokratikus döntéshozás betartásának és következetes ellenőrzésének szükségességét, amit egyébként teljesen természetesnek tartottak. Az ügy rámutat annak szükségességére, hogy a merev és általános szabályokat új és szigorú szabályokra kell cserélni, amelyeket nem lehet önzően és büntetés nélkül kihasználni. A partnerségi-elv az egyik ezek közül.

A szlovákiai bojkott eredményeitől függetlenül fontos tanulság lesz az uniós pénzalapok kihasználásával foglalkozó külföldi civil szervezeteknek. A nemzetközi fórumokon évről évre ugyan azok a megállapítások ismétlődnek: az uniós pénzalapok kihasználásáról a kormány dönt, már az előtt, mielőtt még bármiféle szervezési folyamatok elindultak volna, annak helyességét biztosítanák. Ezt persze igyekeztek Brüsszelben, titokban tartani. A kampány elindítójának szerepe A bojkott elindítója és irányítója a Föld Barátai szervezet. Maga a szervezés a teljes összefogást és a civil szervezetek felkészültségét bizonyítja. A független civil csoportok kiváló munkája az uniós pénzalapok megfigyelésének a terén és a civil szervezetek kommunikációs készsége nélkül az akció eredménytelen lett volna. A kezdeményezés elindította azt a párbeszédet, amely az uniós pénzalapok elosztási rendszerének szigorú megfigyelését szorgalmazta. 2005 decemberéig ezzel a feladattal olyan emberek voltak megbízva, akikről feltételezni lehetett, hogy egy harmadik szektor érdekeit képviselik. A hivatalnokokkal ellentétben, ők ezt a munkát a szabadidejükben teljesen ingyen csinálták, és ez bizonyos érdektelenséget eredményezett. A kommunikáció közöttük és a civil szervezetek között nem működött megfelelően. A bojkott ennek a hibának a kiküszöbölését is elősegítette és megindította a harmadik szektor általános problémáinak a megoldását.

Befejezés A bojkott szervezésileg nagyon bonyolult formája egy olyan nyomás kialakításának, amellyel fontos társadalmi problémákat akarnak megoldani, miután az általánosan bevált eszközök már nem használhatóak. Létfontosságú feltétele a jó időzítés, folyamatos kampány a médiában, nyíltság, felkészültség, koordinációs készség és a benne résztvevők teljes elszántsága és kitartásra való hajlama. 30 nap a non-profit szektor számára Marek Šedivý, ICN Összefoglaló

A „30 nap a non-profit szektor számára” egy országos médiakampány, melynek célja a Cseh Köztársaság nyilvánosságának informálása, a non-profit szervezetek társadalmi fontosságáról. A kampány 1998 óta kerül megrendezésre, mindig februárban. 2006-ban már a kilencedik évad indul, de a kezdetek óta először, októberben. A kampány fő célja, a nyilvánosság, non-profit szervezetekbe vetett bizalmának növelése és a tőlük kapott individuális támogatás fokozása. Az egész akció azért különleges, mert 30 nap alatt képes felhívni, mind a média, mind a nyilvánosság figyelmét a non-profit szervezetekre. Mindez úgy zajlik, hogy nincs kiemelve egy konkrét terület sem, csak a non-profit szektorról, mint egészről esik szó. A kampány szervezéséből non-profit szervezetek százai veszik ki részüket, az élet minden területéről. Pontos számukat meg sem lehet mondani. Tartalom Kezdetben a kampány célja az volt, hogy megismertesse a nyilvánosságot a non-profit szektorral, amely a Cseh Köztársaságban már 1990-től működik. A non-profit szervezetek így, egy ún. harmadik szektort alakítottak ki, amely kiegészítette az addig létező kettőt-a, vállalkozói és a nyilvános szektort. Az elsőnek jelentkező alapvető probléma az volt, hogy a nyilvánosság nem értette, mi szükség van ilyen szervezetekre. Ehhez valószínüleg, hozzájárult a non-profit elnevezés is. Ez az emberekben egy fajta bizalmatlanságot keltett. Ugyan az a kérdés jutott mindenkinek az eszébe: „Ha nincs semmi bevételük, akkor hogyan tudnak működni?” Ehhez hozzájárultak az 1990-es évek médiabotrányai is, amelyekben az ilyen nonprofit szervezetekkel való pénzügyi visszaélések láttak napvilágot. Így hát a non-profit szervezetek helyzete nem volt valami bíztató. Ez volt az oka annak, hogy Non-profit Szervezetek Információs Központja 1998-ban, elindította a fentiekben említett kampányt. Az első években a non-profit szervezetek megbízhatóságát akarták növelni. Az elkövetkező években ez a cél kezdett megváltozni. Az utolsó négy év törekvése az volt, hogy informálják a nyilvánosságot a támogatások különböző módjáról (önkéntes munka, anyagi támogatás), amelyekkel ezeket a szervezeteket segíthetik.

2006-ban kampány témája az, hogy az emberek jelentős része még mindig nincs tisztában azzal, hogyan használhatnák fel a törvényt az adóalap csökkentésére. A Cseh Köztársaság törvényei szerint, adakozás esetén az adakozó felhasználhatja ezt, fizetése adójának csökkentésére. Az adakozó-fizikai személy a törvény szerint leírhatja adóalapjából az adomány értékét, ha annak annak nagysága az adott évben nagyobb, mint az adófizető adóalapjának 2%-a(maximum 10%), vagy eléri legalább az 1000 Kč-t. Az adakozó-jogi személy, leírhatja adóalapjából az adomány értékét, ha az meghaladja a 2000 Kč-t. Az adóalapot maximum annak 5%-val lehet csökkenteni. A nyilvánosság abban a tévhitben van, hogy az adomány értékét, csak a cégek igényelhetik vissza. Hogy ezzel a lehetőséggel az alkalmazottak és a vállalkozók is élhetnek már nem annyira köztudott. A kampány A kampány szervezője a kezdetektől fogva a Non-profit Szervezetek Információs Központja. Továbbá állandó közreműködő a Gray(2000-ig) és a McCann Erickson Prague(napjainkig). 2004-től szintén együttműködik QandA PR ügynökség. Hagyományos média partnerük pedig a Cseh állami televízió és a Cseh rádió. Az 1998-99-es években, a téma kiválasztásában non-profit szervezetek kiemelkedő tagjai vettek részt. Egy organizációs bizottságról van szó, amely a témaválasztáshoz való hozzászólás lehetőségét volt hivatott biztosítani. Azokban az években a kampány finanszírozását, külföldi alapítványok látták el. 2000-től a témaválasztás a Non-profit Szervezetek Információs Bizottságának és a PR ügynökségeknek a feladata volt. A témák évről-évre konkrétabbak lettek és egyre jobban szem előtt tartották az éppen aktuális társadalmi problémákat. Az évek múlásával a kampányok finanszirozása egyre nehezebb lett és sokkal több munkát igényel. A „30 nap a non-profit szektor számára” kampány úgy van megszervezve, hogy 30 nap leforgása alatt mindenhol felhívják a figyelmet a non-profit szervezetekre és az egyéni adományozás fontosságára. 1.Média kampány

Média partnerek: Cseh televízió, Cseh rádió, esetenként néhány országos napilap vagy magazin. 1a) Vizuális propaganda A McCANN-Erickson Prague és a QandA PR ügynökségek által létre lett hozva egy forma, amely az egész ország területén realizálva van, mégpedig: -

a tévé képernyőjén

-

a rádión keresztül

-

a városi reklámtáblákon

-

a sajtóban

-

az interneten ( együtt a kampány aktuális információival )

A kampány internetes információs oldalának címe: www.neziskovky.cz 1b) Beszámoló, dokumentáció és publikáció a médiában A média az egész kampányba be van vonva, mégpedig hírek, kommentárok, riportok, beszélgetések és interjúk formájában. Az újságírók a kampány formájával a megnyitó sajtóértekezleten vannak tájékoztatva, és folyamatosan kapják az információkat és híreket a rendezőktől.

2. A non-profit szervezetek tevékenységei A média kampánnyal párhuzamosan, akciók százai kerülnek megrendezésre a Cseh Köztársaság összes régiójában. Ezeket az akciókat különböző szervezetek rendezik, helyi és nemzeti szinten - szak tematikájú konferenciák, vitafórumok, sajtó értekezletek, nyílt napok, versenyek, kiállítások, koncertek, hétvégi akciók a gyerekeknek, stb. Az első években a Non-profit Szervezetek Információs Központja együttműködött a regionális non-profit szervezetekkel, azoknak regionális koordinátoraival, akik informálták őket a kampányról. Ezekben az években az információs központ aktívan kereste ezeket a koordinátorokat, az utóbbi három évben viszont a non-profit szervezetek érdeklődése alapján választanak. A kampány története:

Első év, 1998. január 25. – február 25. -

Rendezők: a Non-profit szervezetek információs központja és a kampány tiszteletbeli elnöksége

-

A kampány jelszava: „Vedd a kezedbe az életed irányítását.”

-

A kampány témája: Minden segítségnek van értelme.

-

A „Hogyan tovább a non-profit szektorban” témájú vita, a köztársasági elnök, Václav Havel jelenlétében zajlott. A fórumot Dagmar Havlova és Pavel Bratinka nyitotta meg.

-

A kampányban való részvételre 220 szervezet jelentkezett, 290 különböző akcióval.

-

A kampányban részt vett a Grey Praha reklámügynökség.

Második év, 1999. feberuár 1. – március 2. -


-

A kampány jelszava: „Nálunk mindenki ajánlhat valamit.”

-

A kampány témája: Polgári kezdeményezés és az állam – sokoldalú, sikeres együttműködés.

-

Ugyanezzel a címmel nyitotta meg a fórumot a SRN volt elnöke, Richard von Weizsacker és Václav Havel köztársasági elnök.

-

A kampányban való részvételre 215 szervezet jelentkezett, 356 akcióval.

-

A kampány médiapartnerei: Cseh televízió, Cseh rádió, Dnes.

-

A kampányt anyagilag és szereplési lehetőséggel a TV Nova is támogatta.

-

A kampányban részt vett a Grey Praha és Mediacom reklámügynökség.

Harmadik év, 2000. február 1. – március 1. -


-

A kampány jelszava: „Nálunk mindenki ajánlhat valamit.”

-

A kampány témája: A faluk és a polgárság

-

A „Faluk, polgári kezdeményezések és a Cseh Köztársaság polgárai az Európai Unióba tartó úton” nemzetközi vitafórum Václav Havel köztársasági elnök részvételével zajlott. A vitát Prága polgármestere Ján Kasl, valamint Jacqus Rupnik és Karel Schwarzenberg politológusok nyitották meg. A vita rendezője a Spiralis civilszervezet volt.

-

A kampány alatt 460 akció zajlott le.

-

A kampány médiapartnerei: Cseh televízió, Cseh rádió, Dnes.

-

A kampányban részt vett a Grey Praha és Mediacom reklámügynökség.

Negyedik év, 2001. február 1. – március 2. -

A kampány az Európai Komisszió delegátusának vezetője, Ramiro Cibriana

védnöksége alatt lett megrendezve. -

Rendezők: a Non-profit szervezetek információs központja és a Cseh Köztársaság Európai mozgalma.

-

A Kampány koordinátora: Spiralis

-

A kampány témája: Tessék megismerkedni a Európai Unióval

-

A „Civil szervezetek a közös Európában” című nemzetközi fórumot Petr Pithart és Ramiro Cibriani nyitotta meg. A fórum megrendezője a Spiralis civilszervezet volt.

-


-

A kampány médiapartnerei: Cseh rádió, Dnes.

-

A kampányon együttműködött a McCann-Erickson Prague

Ötödik év, 2002. február 1. – március 2. -

A kampány a parlament szenátusának elnökének, Petr Pithart védnöksége alatt zajlott.

-

Rendezők: a Non-profit szervezetek információs központja.

-

A kampány témája: Önkéntesek.

-

A 2002. január 31-én megindított musicalsorozat 505 000, - Kc-t hozott, amely a szervezők számára lett felajánlva. A koncert élő adásban volt közvetítve a Cseh rádióban, és felvételről kétszer a Cseh televízióban.

-


-

A kampány médiapartnerei: Cseh rádió, Dnes.

-

A kampányon együttműködött a McCann-Erickson Prague.

Hatodik év, 2003. január 30. – február 28. -


-

A kampány jelszava: „Hogyan tetszene önnek a világ Non-profit szervezetek nélkül?”

-

A kampány témája: A nyilvánosság Non-profit szervezetekről szóló ismeretének növelése.

-

A www.neziskovky.cz információs weboldalak látogatottsága februárban jelentősen nőtt, a rendezők 8521 látogatást regisztráltak, ami 284 bejelentkezést tesz ki naponta

-


-

Médiapartnerek: Cseh televízió, Cseh Rádió, Bohemia napilap, Moravia napilap, CP ONLINE, GRANTIS – a Non-profit szektor havi lapja.

- A kampányon együttműködött a McCann-Erickson Prague

Hetedik év, 2004. január 31. – február 29. -


-

A kampány jelszava: „Akartok segítő kezet nyújtani?”

-

A kampány témája: A Non-profit szervezetek megbízhatósága.

-

A kampány kétnapos nemzetközi workshop megnyitásával kezdődött, melyet a Spiralis civil szervezet szervezett.

-

A www.neziskovky.cz látogatottsága ismét megugrott. A rendezők 15 400 bejelentkezést regisztráltak, ami átlagosan 533 látogatót jelent naponta.

-


-

Médiapartnerek: Cseh televízió, Cseh rádió, ARBOmedia, GRANTIS.

-

A kampány együttműködött a McCann-Erickson Prague és a QandA PR ügynökség.

Nyolcadik év, 2005. február 1. – március 2. -


-

A kampány jelszava: „Mindenkinek joga van a visszatérésre. Válasszon, kinek segít.”

-

A kampány témája: Egyéni ajándékozás.

-

A kampány befejezésére ünnepi koncert lett megrendezve a prágai vár Spanyol termében. A koncerten fellépett Pavel Sporcl és Eva Pilarová

-

A rendezők 21 718 internetes látogatót regisztráltak.

-


-

Médiapartnerek: Cseh televízió, Cseh rádió, www.ihned.cz, PartZurnal, Grantis, JCDecaux, euroAWK.

-


Kilencedik év, 2006. október 2. – október 31. -


-

A kampány jelszava: „Érdekli önt a „leírt” emberek sorsa? Ön is írja le adománya értékét az adóalapjából.”

-

A kampány témája: Egyéni adományozás.

-

A www.nwziskovky.cz oldalon egy olyan számológép lesz elhelyezve, amelyen kiszámolhatják adakozás után, mennyi az adóalapból leírható törvény által engedélyezett maximális összeg.

-

A kampány végén 2006. november 1.-én, a prágai Lucerna Palotában, ünnepi koncert kerül megrendezésre az egyéni adakozók tiszteletére.

-


A kampány eredményei A kampány eredményeit nagyon nehéz meghatározni. Ennek leghatásosabb módszere a közvélemény kutatás. Ez viszont nagy anyagi megterhelést jelent és a kérdések pontos meghatározása sem egyszerű. A kampány nyilvánosságra mért hatását, annak reakcióiból lehet lemérni – az internetes oldalak látogatottsága, telefonon és email formájában küldött vélemények. Később, pedig a társadalom általános hangulatáról – a cégek és a média, adakozásról alkotott véleménye a mérvadó. A kampány nem hozott semmiféle nagyobb változást a törvényekben és a társadalmi életben. Hatását inkább az olyan kis dolgokban kell keresni, mint a non-profit szervezet fogalmának magyarázata. A média és a nyilvánosság egyre gyakrabban, de még mindig nem kellő mértékben, tanusít megértést a „non-profit” kifejezés iránt. Az önkéntes munkások száma is egyre nő. A minisztériumok azon gondolkodnak, hogy önkéntes munkát valamiképpen elismerjék. Több, olyan esetről is tudunk, amikor a kampány hatására az emberek önkéntes munkát vállaltak. A média, elsősorban a Cseh rádió teret biztosít adásában a non-profit szervezetek számára és túlnyomó többségben, pozitívan értékeli őket. A legnagyobb problémát a szponzorok és adakozók, médiában való megemlítése jelenti, mivel ez a Cseh Köztársaságban reklámozásnak bizonyul. A non-profit szervezetek információs központja kilenc éve rendezi ezeket a kampányokat. Ez alatt az idő alatt rengeteg tapasztalatot szerzett és a saját bőrén érezte meg a kampány finanszírozásában végbemenő változásokat. A kampány segítségével a központ megerősítette a kampányban érintett csoportokkal való viszonyát. A kampányt, hagyományosan nagy érdeklődés előzi meg, mind a non-profit szervezetek, mind a média részéről. A kampányból aktívan kiveszik a részüket, a városházák, bizottságok és a kerületi hivatalok is. Vannak olyan esetek is, amikor maguk a hivatalok dolgozói biztosítják a non-profit szervezetek működését, egy adott régióban. A sikeresség egyik jele az is, hogy annak ellenére, hogy a kilencedik évi kampány októberben lesz megrendezve, néhány régióban nem hivatalosan, februárban is megtartják. A non-profit szervezetek kihasználják, a kampány nyújtotta összes lehetőséget: megmutatják magukat a nyilvánosságnak, ajánlják a termékeiket, megszólítják a nyilvánosságot és új

adakozókat, illetve önkénteseket keresnek. Erősítik a nyilvánosság, irántuk érzett bizalmát – érvényes, hogy amíg egy szervezet képviselteti magát a médiában, addig az emberek pozitívan gondolnak rá. Befejezés Két terület van, amely kulcsfontosságú a kampány sikerességére nézve: 1. Az anyagiak biztosítása – megfelelő számú adakozó és szponzor. 2. Jól megválasztott kommunikációs stratégia és célcsoport. Manapság mindkét feltétel bebiztosítása nagyon kemény munkát igényel. Az utolsó öt évben az adakozók és a szponzorok a szociális kampányokat részesítik előnyben. Minél nagyobb benyomást kelt a téma, annál nagyobb az esély a sikerre. A jól megválasztott kommunikáció kulcsfontosságú a kampány láthatóvá tételének szempontjából. A kampány túlzottan pozitív bemutatása sok esetben unalmas lehet a közönség számára. Manapság a mérsékelten provokatív kampány a trend, amely elgondolkodtatja a közönséget, és így véleményformáló hatása van.

Ing. Marek Šedivý – a prágai Cseh Mezőgazdasági Egyetem menedzser szakán végzett. Tanulmányai alatt egy évet az USA-beli Minnesota Egyetemen töltött. 1998-tól a Non-profit Szervezetek Információs Központjának a munkatársa, majd 2000-től annak igazgatója. Szakterülete a stratégiai tervezés és a non-profit szervezetek belső és külső kommunikációja. 2002-től a kormány, non-profit szervezetekkel foglalkozó bizottságának a tagja. A kiváltságlevél módosított változata, a fiatalság támogatására, helyi és regionális szinten. Yeal Ohana Összefoglaló

Ez az egyedülálló eset, a kormány és a civil szervezetek ifjúsági képviselői közötti európai szintű együttműködésnek, kialakított egy eszközt a progreszív ifjúsági politikában, az együttműködés terén és elindított egy folyamatot, amelyben a helyi szintű szereplők, a gyakorlati felhasználás európai szintű képzésében részesülnek. Kifejtette a „közös irányítás“ elvét, ahol az ifjúsági politikát és a hozzá kapcsolódó irányvonalakat érintő a kormány által meghozott döntések minden szinten a fiatalok szervezeteinek jelenlétében történnek, így át tudják azt transzformálni a helyi szintű szereplőkhöz, úgy, hogy azt aktívan tudják megvalósítani és másolni. Olyan esetekben, amikor a helyi hatóságok politikai akarata az ifjúsági szervezetekkel való együttműködésre nem tud érvényesülni, a szabadalom levél egy hatásos eszköz számukra, hogy elérhessék a nyilvános szférát és igényelhessék, ami jog szerint az övék-egy hang a döntésben az ő életükről. Bevezető Már 1992-ben, az alacsony szintű érdeklődést és az ifjúság nyilvános szférából való általános hiányát észlelve a CLRAE, helyi és regionális szinten elfogadta a fiatalok ezen szinteken való részvételének a szabadalom levelét, azzal a céllal, ösztönözze jelenlétüket a nyilvános életben. Tíz évvel később Ifjúsági és Sport Tanács tanácsadó testülete összehozva 30 nemzetközi ifjúsági civil szervezetet és egyéb ifjúsági tanácsokat, aggodalommal vette tudomásul, hogy a fiatalok helyi és regionális szinten való részvételére létrehozott szabadalom levél, fontossága ellenére, nagyon ritkán használt eszköz volt, mind a helyi ifjúsági csoportok és testületek, mind a hatóságok körében. Ezt számításba véve, egy kiértékelési és konzultációs folyamat indult el, az együtt irányított ifjúsági struktúrák és CLRAE között a helyi illetve regionális szinten való részvételről szóló szabadalom levél felfrissítésének a céljából. Ennek következménye képen és a szabadalom levél elfogadásának tizedik évfordulója alkalmából a CLRAE együttműködve az Ifjúsági és Sport Tanács európai tanácsával egy konferenciát szervezett, „Fiatalok- városunk és régiónk életének résztvevői“ címmel, összehozva a különböző ifjúsági szervezetek és más nemzeti ifjúsági tanácsok képviselőit. A Krakkóban már a 2002. március 7-8. tartott konferencia célja az ifjúság aktivitásának területén való előrelépés kiértékelése volt, a szabadalom levél tíz éves létezése alatt., valamint a következő lépések megtétele az ifjúság ösztönzésére. Az itt elhangzott kijelentésekből meggyőződhettek arról, hogy a fiatalok ugyanolyan polgárai a társadalomnak, mint bármely, más csoport és szükségük van arra, hogy megkapják ugyan azon lehetőségeket, mint mások.

Továbbá, a résztvevők kérvényezték a CLRAE-től és az Sport és Ifjúság Európai Tanácsától, hogy jelöljön ki szakértőket az ifjúsági részvétel teréről, többek között kutatókat, a helyi hatóságok képviselőit, ifjúsági szervezetek képviselőit, és hálózatokat, amelyek az ifjúsági részvétel fejlesztésén dolgoznak, Készítsen javaslatokat a levél teljes körű módosítására, azért hogy az válaszoljon a folyamatban lévő kihívásokra az aktív részvétel terén, amellyel szembesülnek a fiatalok helyi szinten ez európai kontinensen, valamint a komplex új kihívásokra, amelyek a huszonegyedik század fordulatán keletkeztek, beleértve az információs és kommunikációs technológiát és a növekvő városi bizonytalanságot. A szakértők munkatárgyalásai 2002 és 2003-ban történtek a levél rendelkezéseinek módosítására, ahhoz, hogy az egy hatékony szerszámmá váljon az ifjúsági részvétel terén. Amint már fent említettek szerint a folyamatban különféle szférák szakértői és politikai résztvevők képviselői vettek részt.

Ezek között voltak ifjúsági szervezetek képviselői,

beleértve több nemzeti ifjúsági tanács képviselőit – magunk is fiatalok. Az aktív beavatkozás segítségének köszönhetően nemzetközi, nemzeti, regionális vagy helyi szervezet tagjaként egyesítve egy európai esernyő alatt vagy nemzeti ifjúsági tanács és parlament alatt, sok fiatalnak lehetősége van hallatni hangját az ilyen megbeszéléseken és döntés hozatali folyamatokban. Néhány fiatal felvállalja az irodavezető vagy önkéntes szolgálat felelősségét, és így képviselheti szervezete többi tagját a döntéshozó szervezetek tagjaként különféle szinteken beleértve az európait is. A levél módosítási folyamatának eredménye 3 szekcióba osztható el. Az első a helyi és regionális hatóságokat látja el útmutatással, hogyan használják a rendelkezéseket, amelyek a fiatalokat befolyásolják különféle területeken.

A második rész szolgáltatja azokat az

eszközöket, amelyek az ifjúság további részvételét biztosítsák. A harmadik rész tanácsokat ad, hogyan kell biztosítani az intézményi feltételeket a fiatalok részvételéhez. Továbbá a levél módosításán kívül észlelhető volt az is, hogy a minden napi használatának nehézségének oka, az volt, hogy az nem - használat barát módon van megírva a szerződések és törvények jogi nyelvén. Ezért a Direktoráus kijelölt egy munkacsoportot, akik átírják a levelet használat-barát módra. A munkacsoport egy interaktív cd rom módját választotta. A módosított levél is és a cd rom is hozzáférhető a Direktorátussnál való kérvényezéssel.

A levél módosítási folyamatának lényege, nem csak annak tovább fejlesztése, hanem az ifjúsági képviselők folyamatbeli aktív részvétele: egy kiváltság levél nem csak a fiatalok részvételéről a fiatalok számára, de velük egyaránt.

Kiváltságlevél a fiatalokért-A kiváltságlevél tartalma A módosított dokumentum a következő alapelveket tartalmazza: 1.

Az ifjúság részvétele a helyi illetve regionális életben, része kell, hogy legyen annak a globális politikának, amely a polgárok részvételét segíti elő a társadalmi életben, mint az említve van a Európai Tanács komissziójának ajánlatában, a tagállamok számára.

2.

A helyi illetve regionális hatóságok meg vannak győződve arról, hogy mindenfajta politizálásnak a fiatalság igényeit kell szem előtt tartani, ezért ezek a hatóságok elkötelezték magukat eme kiváltságlevél rendelkezései mellett, amelyek a fiatalok képviselőivel való konzultációról és együttműködésről szól.

3.

Eme kiváltságlevél alapelvei és javaslatai minden fiatalra vonatkoznak, diszkrimináció nélkül. Ahhoz, hogy ezt elérjük, különleges figyelmet kell szentelni a részvétel támogatására a helyi és regionális életben a társadalom hátrányos szektoraiból és etnikai, nemzeti, szociális, szexuális, kulturális, vallási és nyelvi kisebbségekből származó fiataloknak.

Jogok: Az ideális helyzet az volna, ha a törvény helyi, illetve regionális szinten kijelentené, hogy a fiatalokkal való konzultáció kötelező, és azoknak joguk van részt venni a dolgok alakulásában, és azokban a döntésekben, amelyek őket érintik. Ennek ellenére még ott is , ahol ezek a törvények nem léteznek, a fiataloknak értelemszerű joguk van ezekben a dolgokban való részvételre. Más szóval, ilyen törvény meghatározása nem helyi, vagy regionális hatóság dolga, hanem ez egy alapvető jog, amely minden fiatalt megillet, és ezt követelnie is kell. Kulcsszavak: Törvények, Konzultáció, Részvétel, Közös döntéshozás.

Eszközök: az élet bonyolultabb lehet azon fiatalok számára, akik munkanélküliek, vagy szegénységben élnek, mert nincs elég pénzük, és kiszolgáltatva, valamint kirekesztve érzik magukat a társadalomból. Ilyen körülmények között élő fiatalok számára komplikáltabb lehet az említett dolgokban való részvétel, ezért, hogy támogassuk ezen fiatalok részvételét, biztosítani kell számukra az alap életkörülményeket. Ezek közé tartozik, a szociális biztosítás, végzettség,

lakhely

és

betegellátás.

Kulcsszavak: Társadalmi

összetartás, Alap

életszükségletek, Szállás, Betegellátás.

Tér: Ez nem csak a fizikai teret jelenti, ahol a fiatalok találkozhatnak, mint inkább azt, hogy a fiatalok teret kapnak, intézményes kereteken belül, nézeteik és ajánlataik bemutatására, melyek befolyással lehetnek adott döntésekre. Gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor a fiatalokat olyan folyamatba vonják be, ahol kicsi a lehetőség a dolgok és a végső dolgok befolyásolására. Ezt hívják jelképes képviseletnek. Kulcsszavak: Fizikai tér, Intézményes keret, Folyamatban való részvétel. Lehetőség: Ahhoz, hogy bevonva legyenek, és részt vehessenek a történésekben, a fiatalságnak e arra van szüksége, hogy a fiataloknak hozzáférésük legyen azokhoz az adatokhoz, amelyekből tudhatják, milyenek a lehetőségeik, másodszorra pedig az eseményeknek, döntést hozó folyamatoknak és rendszereknek barátságosnak kell lenniük. Ezért kell számukra időt biztosítani és megadni nekik a lehető legnagyobb támogatást. Kulcsszavak: Információ, Fiatalbarát folyamatok, Lehetőség a részvételre. Támogatás: Ahhoz, hogy a fiatalok részvétele tartós és eredményes legyen, többféle támogatáshoz való hozzáférést kell számukra biztosítani. Ezek közé tartozik az anyagi, morális, és intézményes támogatás. Mivel a fiatalok korlátozott eszközökkel rendelkeznek, a hatóságoknak megfelelő anyagi támogatást kell biztosítaniuk, hogy fedezhessék kiadásaikat, illetve költségeiket. Továbbá szükségük van morális támogatásra is. Végső soron, az intézménynek, mint egésznek, támogatnia kell, és fel kell ismernie a fontosságát az ifjúság részvételének, nemcsak a fiatalok miatt, hanem a hatóságok, és a társadalom érdekeiben egyaránt. Kulcsszavak: Anyagi, Morális, Intézményes, A hatóságok felismerése. Annak ellenére, hogy a kiváltságlevél nem rendelkezik olyan erővel, mint egy jogerős szerződés, vagy egyezmény, megalapította azokat a részvételi alapelveket és fogalmakat, egy

jó gyakorlat keretében, amelyeket alkalmazni kellene minden helyi és regionális hatóságnak a körzetükben, régiójukban tevékenykedő fiatallal kapcsolatban. Az Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusának jóváhagyásával az összes érintett tag aláírta, ezért Európa legtöbb helyi és regionális hatósága elfogadja a benne szereplő rendelkezéseket. Ez a kiváltságlevél biztosítja a fiatalok számára azokat a moláris alapokat, amelyekre helyi és regionális szinten szükségük van, főleg akkor, ha a hatóságok maguktól ezt nem kezdeményezik. Tanuljuk használni a kiváltságlevelet A levél átdolgozásának követésében és az ő CLRAE általi elfogadásában, az Ifjúsági Tanácsnál témaként felvetődött a kérdés, hogyan lehet fejleszteni a levél tartalmát ahhoz, hogy a gyakorlati eszközzé váljon úgy a helyi hatóságok, mint az ifjúság számára a fiatalok részvételénél. Az ifjúsági részvétel helyi és regionális szinten való csekély hatékonysága egyik legfőbb oka a kapcsolatok hiánya a különböző helyi és regionális résztvevők között az ifjúsági részvétel terén. Kiderült, hogy sem a helyi, sem, a regionális hatóság személyzete, sem pedig a fiatalok képviselői nem rendelkeznek megfelelő tudással és kapacitással a levél használatával kapcsolatban, a részvételi projektek fejlesztésével kapcsolatban, valamint az együttműködés területén, ahhoz, hogy hatékonyan használják ki a levelet. Ezért az Európai Tanács Ifjúsági és Sport Direktorátusa elhatározta, hogy kifejleszt egy új program formátumot, hogy segítsen a résztvevő feleknek meg tanulni használni a kiváltságlevelet. A kurzus legfőbb célja az volt, hogy kifejlesszék és bevezessék a részvételi projektek helyi és regionális szinten azon fiatalok számára, akik már aktívak helyi és regionális szinten a módosított európai levél elvei alapján. A kurzus elsősorban az ifjúsági szervezetek képviselői számára készült, akik a helyi szintű részvétel és részvételi tevékenységeken dolgoznak, a helyi hatóságok képviselői és személyzete, akik a részvételi programok bevezetésével foglalkoznak, valamint olyan civil szervezetek dolgozói és képviselői, akik az ifjúsági részvétel terén tevékenykednek.

Yeal Ohana 1995-óta a nemformális oktatásban és kapacitás épitésben dolgozik a civil szektorban, kulonosen fiatalokhoz kapcsolodo szervezetekben. 2000-2005-ig alkalmazásban volt az Európai Tanács Ifijúsági és Sport Direktorátusnál, mint tanácsadó az Európai

Strassburgi Ifijúsági Kozpontban, ahol elsodleges feladatai kozé tartozott a munka programok irányitása, beleértve a statutár szervek munkájának megkonnyitése, és az osztondíjak, és más segély programok kérvényezése, a programok kiértékelése, széleskoru események tervezése és megvalósítása, mint például szimpóziák, konferenciák, kampányok, ifijúsági rendezvények, kutatási projektok megvalósítása, oktatási és tréning programok szervezése, bevezeto tréningek kifejlesztése és bevezetése, az NGO kapacitás epítésének irány modeljei (regionálisan célzott kivitelezések /Kozép és KeletEuropa, Oroszország, Kaukázus, Délkelet Európa/ és konkrét cél csoportok /kissebségi csoportok/). Október 2005-tol szabadúszóként kapacitás novelé konzultánsként dolgozott, a kovetkezoket nyújtva:

tréning, tanácsadás,

események rendezése, valamint szerkesztoi szolgáltatások az infijúságban, NGO kapacitás novelés, emberi források fejlesztése a kliensek számára, mint a Habitat for Humanity International, Az Egyesult Allamok German Marshall Alapítványa, és az Európa és Partnerei Tanácsa Szlovákia Demokratikus Változásáért.

Az érdeklodése fo témakorei, és

specializációja az emberi jogok oktatása, álampolgárság, kisebbségek, béke, konfliktus átalakítása, globalizáció, rasszizmus, ifijúsági résztvevok a helyi és regionális életben, demokrácia.

Alapfogalmak tisztázása

Recommend Documents