Alapállapot jelentés Baseline Report

Alapállapot jelentés / Baseline Report Electrolux Lehel Kft., Nyíregyháza 2015. április

Alapállapot jelentés Baseline Report

2015. április

Terület megnevezése:

Electrolux Nyíregyháza

Ingatlan tulajdonosa:

Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft.

KÜJ szám:

100197619

KTJ szám:

101303638

Terület címe:

Nyíregyháza Ipari Park, 4400 Nyíregyháza

Helyrajzi szám:

31358/11

Ingatlan területe:

29 ha, 5368 m2

Projektszám:

2015‐01.04‐01

EluxNyir 2015 Apr baseline report_final


TARTALOMJEGYZÉK Nyilatkozat ................................................................................................................................... i 1.

Bevezetés ......................................................................................................................... 1

1.1.

Irányelvek ..................................................................................................................... 1

1.2.

Alapállapot jelentés célja ............................................................................................. 1

1.3.

Bizonytalanságok és korlátozások ............................................................................... 1

2.

Terület jellemzése ........................................................................................................... 2

2.1.

Ipari folyamatok ........................................................................................................... 2

2.2.

Vonatkozó veszélyes anyagok ..................................................................................... 2

3.

Felszín alatti közeg érintettségének lehetőségei ............................................................ 3

4.

Helytörténet .................................................................................................................... 4

4.1.

Történelmi területhasználat ........................................................................................ 4

4.2.

Beruházást megelőző környezetvédelmi felmérés, 2003 ........................................... 4

5.

Környezeti elhelyezkedés ................................................................................................ 5

6.

A terület elvi modellje ..................................................................................................... 6

7.

Feltáró vizsgálat ............................................................................................................... 7

7.1.

Mintavételi stratégia.................................................................................................... 7

7.2.

Mintavételi eljárás ....................................................................................................... 9

7.3.

Laborvizsgálati módszer ............................................................................................. 10

7.4.

Felmérés eredményei és kiértékelése ....................................................................... 11

8.

Következtetések ............................................................................................................ 13



TÁBLÁZATOK 1. táblázat

Vegyi anyag felhasználás részletei, 2014

2. táblázat

Keletkezett veszélyes hulladékok részletei, 2014

3. táblázat

Talajminták vizsgálati eredményei

4. táblázat

Talajvízminták vizsgálati eredményei

ÁBRÁK 1. ábra

Átnézeti térkép

2. ábra

Gyártérkép

3. ábra

Környező területhasználatok

4. ábra

Áttekintő térkép

5. ábra

Natura 2000 területek

6. ábra

Felszíni földtani térkép

7. ábra

Legközelebbi érzékeny vízbázis és hidrogeológiai védőterülete

8. ábra

Felszín alatti mintavételi helyszínek, 2015. március

9. ábra

Talajvízszint térkép, 2015. március 9.

10. ábra

Felszín alatti közeg alapállapot jellemzők

MELLÉKLETEK 1. melléklet

Történelmi légifelvételek (1952, 1956, 1981, 1989, 1994, 2002, 2003, 2010)

2. melléklet

Fénykép dokumentáció

3. melléklet

Fúrásszelvények

4. melléklet Geodéziai felmérés eredményei 5. melléklet Laborvizsgálati jegyzőkönyv 6. melléklet Szakértői engedély


N YILATKOZAT

Ebben a dokumentációban mutatjuk be a Nyíregyházán, a Nyíregyházi Ipari Parkon belül, a 31358/11 helyrajzi számú ingatlanon található Electrolux Lehel Kft. gyárának alapállapot vizsgálati jelentését. Az alapállapot vizsgálatot a Felső‐Tisza‐vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség rendelte el a FETI‐KTF 9321‐7/2014 iktatószámú végzésében, az Electrolux Lehel Kft. megbízásából 2014. szeptemberben benyújtott egységes környezethasználati engedély (IPPC) kérelem hatósági megvizsgálását követően. Az alapállapot vizsgálatot a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 15. § (8) bekezdése, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 13. melléklete előírásainak megfelelően végeztük el. A magyar jogszabályi előírások megfelelnek az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU Irányelv 22(2) cikkében az alapállapot vizsgálattal kapcsolatban megfogalmazott Európai Bizottsági útmutatásnak. 2015. április

James Lenoci Ügyvezető igazgató Környezetvédelmi szakértő SZKV‐1.1., SZKV‐1.2., SZKV‐1.3., KB‐T Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara tagja Tagsági szám: 13‐11406

CIB BANK ZRT., 10700024‐04581505‐51100005

ADÓSZÁM (TAX NO.): 11504979‐2‐13


1.

B EVEZETÉS

Ebben a dokumentációban mutatjuk be a Nyíregyházi Ipari Parkon belül, a 31358/11 helyrajzi számú ingatlanon található Electrolux Lehel Kft. gyárának (továbbiakban: a terület) alapállapot vizsgálati jelentését. Az ipari park Nyíregyháza város központjától 5,5 km‐re délre, az M3 autópályától kb. 1,5 km‐re északra helyezkedik el (lásd 1. ábra). Az alapállapot vizsgálatot a Felső‐Tisza‐vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség rendelte el a FETI‐KTF 9321‐7/2014 iktatószámú végzésében, az Electrolux Lehel Kft. megbízásából 2014. szeptemberben benyújtott egységes környezethasználati engedély (IPPC) kérelem hatósági megvizsgálását követően. 1.1.

Irányelvek

Az alapállapot vizsgálatot a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 15. § (8) bekezdése, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 13. melléklete előírásainak megfelelően végeztük el. A magyar jogszabályi előírások megfelelnek az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU Irányelv 22(2) cikkében az alapállapot vizsgálattal kapcsolatban megfogalmazott Európai Bizottsági útmutatásnak. 1.2.

Alapállapot jelentés célja

Az alapállapot jelentés elkészítésének célja a területtel kapcsolatos azon információk bemutatása, melyek tükrözik az egységes környezethasználati engedély tárgyául szolgáló tevékenységek során használt, szabályozott vegyi anyagokkal összefüggő talaj‐ és talajvíz állapotokat. Az alapállapot jelentés így a felszín alatti állapotok összehasonlításának alapjául fog szolgálni a tevékenységek végleges megszüntetésekor. 1.3.

Bizonytalanságok és korlátozások

Az alapállapot felmérést az egyeztetett munkamenetnek, valamint a felmérés idejekor általánosan elfogadott szakmai gyakorlatnak megfelelően végeztük. A fizikai hozzáférhetőség akadályoztatása miatt, például egyes ipari folyamatokban lévő tartályok alatt a talaj és talajvíz mintavételezés lehetősége korlátozott volt. Szintén fontos figyelembe venni, hogy a talajvíz minősége ingadozhat, változhat az exogén körülmények függvényében, beleértve a talajvízszint és minőség szezonális ingadozását, az egyéb szennyezőforrásokat, a szennyezéscsóva migrálását, a vízadó réteg pH értékének, redukáló‐ és oxidálóképességének változását, a nagymennyiségű csapadékot stb.. Az NK‐1 és NK‐2 jelű két állandó monitoring kútból évenként vett talajvízminta monitoring eredményei a talajvíz állapotának bizonyos mértékű ellenőrzésére szolgálnak, de csak a monitoring programmal célzott vegyi anyagokra nézve. Összességében a vett minták és a megfigyeléseink a terület állapotára nézve reprezentatívnak tekinthetőek, és a jelen jelentés értelmező részeiben és a következtetésben bemutatottak ezeken az adatok alapulnak.


1 / 15


2.

T ERÜLET JELLEMZÉSE

2.1.

Ipari folyamatok

A területen működő ipari folyamatok, a használt vegyi anyagok és a keletkezett hulladékok többnyire nem változtak a gyár 2004‐es beindítása óta. A területen lévő ipari folyamatok az alábbiakat foglalják magukba:  Acéllemezek fogadása és azok hajlítása és hegesztése a hűtőszekrény panelek alakjára;  A hűtőszekrény panelek foszfátozása és egyéb felületkezelése;  A hűtőszekrény panelek elektrosztatikus porfestése;  A műanyag belső burkolatok vákuumformázása;  A hűtőrendszer vágása, hajlítása és forrasztása (kondenzátorok és párologtatók);  A hűtőegységek összeszerelése;  A poliuretán hab szigetelőanyag keverése és a hűtőpanelekbe és ajtókba való betöltése;  A kompresszorok hűtőszekrényekre rögzítése és a mechanikus alkatrészek szerelése;  Minőségellenőrző vizsgálatok;  A kész termékek csomagolása, raktározása, rakodása és szállítása. A gyártási folyamatok egy nagy, mintegy 48.000 m2‐es, erre a célra megépített épületben történnek (lásd 2. ábra). Egy másik, kb. 14.000 m2‐es raktárépület található a terület keleti részén. 2.2.

Vonatkozó veszélyes anyagok

A területen 2014‐ben használt vegyi anyagok teljes listáját az 1. táblázatban, és hasonlóan a keletkezett veszélyes hulladékok listáját a 2. táblázatban ismertetjük. A porfestő folyamat előtt az alkatrészek felületét alkalikus zsírtalanító szerrel tisztítják, majd vas‐foszfátozással kezelik. Némely színezőanyag szintén tartalmaz veszélyes anyagot, beleértve bizonyos fémeket. A gyártócsarnokon belül a festőüzem mellé egy ipari szennyvíztisztító berendezést telepítettek a festőüzemben lévő felületkezelő kádakban összegyűlő öblítővizek kezelésére. A szennyvíztisztító rendszerben alkalmaznak fizikai‐kémiai eljárásokat valamint használnak vegyi anyagokat, mint a sósav, kénsav, nátrium‐hidroxid, vas‐szulfát, koaguláló és flokkuláló szerek. A legnagyobb mennyiségben használt vegyi anyagok a poliol és a metilén‐difenil‐diizocianát (MDI), melyek a hűtőpanelek és ajtók szigetelésére szolgáló poliuretán hab alapanyagai. Szénhidrogén alapú habosítószert (ciklopentán) használnak a poliuretán habosítási folyamatban. Az összeszerelő folyamatban használt vegyi anyag közé a ragasztók, tömítóanyagok, hidraulika olajok, hegesztő gázok, és a szénhidrogén alapú hűtőközeg, az izobután tartoznak, mely utóbbit a kompresszorok töltésére használnak. A karbantartási tevékenység során


2 / 15


különböző kenőolajokat, szénhidrogén alapú zsírtalanító szereket, festékeket stb. használnak. Továbbá van egy kis minőségellenőrző laboratórium a területen, ahol különböző reagenseket, beleértve az acetont és etanolt használnak, valamint kalibráló kellékeket tárolnak a különböző mérőműszereikhez. A fent részletezett folyamatok során termelt veszélyes hulladékok ugyanezeket a veszélyes anyagokat tartalmazzák.

3.

F ELSZÍN ALAT TI KÖZEG ÉRINTET TSÉGÉNEK LEHETŐSÉGEI

A területen, a felszín alatti közeg érintettségének lehetőségeit, valamint a veszélyes vegyi anyagok elfolyása ellen kialakított műszaki megoldásokat az alábbiakban mutatjuk be:  A festőüzemben és az ipari szennyvíztisztító rendszerben használt vegyi anyagok esetleges elfolyása az üzem padlójára, onnan az aljzatba, majd az alatta lévő talajba történő leszivárgása. A gyártócsarnok 2003‐ban épült magas minőségi specifikációk szerint. Továbbá az ipari szennyvízkezelő alatt a betonpadló tetejét egy védőbevonattal látták el az esetleges vegyi anyag elfolyások elleni további védelem miatt. A 2015. márciusban végzett feltárásos vizsgálat idején az ipari szennyvíztisztítót tartó magasított pódium alatt, a betonpadló felületén folyadék és visszamaradt szilárd anyagok voltak láthatóak. A szennyvíztisztító berendezésből származó folyadékok átszivárognak az acél pódium padlójának korrodált részein, és összegyűlnek a betonpadlón lévő védőréteg tetején. A védőréteg szemrevételezés alapján többnyire épnek látszott, kivéve egy kb. 7,5 m‐es hosszú repedést; az alatta lévő betonpadló tömörsége nem ismert a teljes területen, mivel a terület nagy részét nem tudtuk megvizsgálni a fedő védőréteg miatt.  Poliol és MDI esetleges elfolyása az átfejtés és elosztás során, az elfolyt anyag beszivárgása a betonozott felületeken keresztül az alatta lévő talajba. A poliol és MDI tartályokat egy erre kijelölt, kiemelt szegéllyel lehatárolt helyen tárolják, és rendszeresen ellenőrzik.  Vegyi anyagok és/vagy veszélyes hulladékok esetleges elfolyása a területen történt tárolás és kezelés során. A vegyi anyagok és veszélyes hulladékok tárolására egy külön épületet építettek. Ez a tetővel fedett épület oldalszegéllyel ellátott betonpadlóval rendelkezik, a szivárgásellenőrzés keretében az épületen belül lejtést alakítottak ki, mely egy vak aknába torkollik, és felitató anyagok szükség esetére rendelkezésre állnak.  A csapadékvízzel együtt veszélyes anyagok esetleges kibocsátása a helyszíni szikkasztómedencébe. Vegyi anyagokat és hulladékokat nem tárolnak szabadtéren, kivéve a poliol és MDI tartályokat, amiknek teljes oldalszegélye van, és kármentővel vannak ellátva. Emellett olajfogó műtárgyat telepítettek a kültéri, magas járműforgalmú betonozott felületek vízelvezetésére.  A múltban történhettek a területen olyan tevékenységek, melyek hatással voltak a felszín alatti rétegekre, beleértve az illegális hulladéklerakást, agrokémiai szerek alkalmazását stb. Mielőtt az Electrolux Lehel Kft. megvásárolta az ingatlant 2003‐ban,


3 / 15


végeztetett egy környezetvédelmi állapotfelmérést, ami nem tárt fel felszín alatti szennyezésre utaló bizonyítékot (lásd 4.2. fejezet).  A terület alatt húzódó felszín alatti közegeket szintén érinthetik a szomszédos ingatlanok régi, vagy jelenlegi tevékenységéből eredő kibocsátások terjedései is.

4. 4.1.

H ELYTÖRTÉNET Történelmi területhasználat

A területen folytatott történelmi tevékenységek értékelését elsősorban a rendelkezésre álló, a Honvédelmi Minisztérium gyűjteményéből származó 1952, 1956, 1981, 1989, 1994 és 2002. évi légifelvételek, valamint a Google Earth 2003. és 2010. évi felvételei alapján végeztük. A történelmi légifelvételek átnézése alapján a területet legkorábban 1952‐től 2003‐ig mezőgazdasági művelésű területként használták, mielőtt az Electrolux megvásárolta. Az 1952. évi felvételen (lásd 1. melléklet) két tanyaépület látszik az ingatlanhatáron belül. Ezek az építmények már nem láthatóak az 1956‐os, vagy későbbi átnézett felvételeken. A szomszédos ingatlanok szintén beépítetlen, mezőgazdasági művelésű területek voltak 2000‐ig, mielőtt az ipari parkot 2000 körül elkezdték fejleszteni. Ebben az évben a Flextronics alapított egy gyárat az Electrolux területtől északra. Néhány egyéb ipari és kereskedelmi létesítmény létesült azóta a terület 500 m‐es körzetében (lásd 3. ábra), míg a területtől keletre fekvő rész továbbra is mezőgazdasági művelésű maradt. 4.2.

Beruházást megelőző környezetvédelmi felmérés, 2003

A terület kiépítését megelőzően az Electrolux környezetvédelmi állapotfelmérést végzett 2003‐ban. A felmérés feltáró vizsgálatból, kutatóárkok mélyítéséből állt, mely során a felszín alatti állapotokat felmérték az esetleges hulladéklerakások és környezeti károk bizonyítékának felderítésére. A 2003‐as felmérés idejekor rendelkezésre álltak már a tervezett beépítési helyszínrajzok, és a kutatóárkok többségét ott mélyítették, ahol a felépítményeket tervezték, de néhány a beépítésre nem szánt területen is készült. Az árkokat a terepszinttől kb. 3 m‐es mélységig ásták, míg néhányat a talajvízszintig, 4‐5 m‐ig mélyítettek. A felszín alatti jellemzőket szemrevételezéssel értékelték, a talajt hordozható szerves gőz detektorral monitorozták, és talajmintákat vettek néhány reprezentatív árokból. Emellett három biztosított furatot alakítottak ki a talaj jellemzők további azonosítására, valamint reprezentatív talajvíz mintavétel céljából. A vizsgált felszín alatti közegek többsége érintetlennek tűnt. Az egyik kutatóárokban tégla és tetőcserép maradványokat találtak, ami valószínűleg egy korábbi tanyaépület visszamaradt törmeléke. Nem volt bizonyíték elásott veszélyes hulladékra, a talaj természetes színű volt, és a terepi minták gőzterében történt mérések nem mutattak ki szerves gőzöket. A talaj felső 6‐7 métere finomszemcsés folyóvízi üledék volt, az agyagtól finomhomok tartományig. A talajvíz vegyes tükrű rendszerben áramlik, ahol a talajvízszint a terepszinttől mért 1,5 – 4 m közötti tartományban található. A 2003. novemberi mérés alapján a sekély vízadó rétegben a talajvíz áramlási irányát északkeletről délnyugat felé becsülték.


4 / 15


A vizsgált talaj és talajvízminták nehézfém koncentrációi B szennyezettségi határ alattiak voltak, az egyéb elemzett paraméterek, beleértve az illékony és nem illékony szerves vegyületeket is, nem voltak detektálhatóak.

5.

K ÖRNYEZETI ELHELYEZKEDÉS

A környezeti elhelyezkedésre vonatkozó információkat a nyilvánosság számára elérhető forrásokból szereztük be, beleértve Magyarország fedett földtani térképe – Nyíregyháza szelvényét (MÁFI, 2001); Magyarország mélyfúrású kútjainak kataszterét (VITUKI Kht.) és az Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervet, 2009 (vizeink.hu). Topográfia A Nyíregyházi Ipari Park területe a város déli szélén, az Érpataki (VIII.) főfolyás jobbpartján helyezkedik el (lásd 4. ábra). A terület tájföldrajzi besorolás szerint a Közép‐Nyírség része, a terepszint magassága 112 – 115 mBf húzódik. A szél által alakított, enyhén hullámos felszín észak felé, a Lónyai csatorna felé ereszkedik. Védett területek A legközelebbi természetvédelmi terület a Nyíregyházi lőtér, mely kb. 2,5 km‐re északnyugatra található és a Natura 2000 hálózat részeként különleges természetmegőrzési területként (SCI) van nyilvántartva (Élőhelyvédelmi irányelv alapján) – lásd 5. ábra. Földtan és vízföldtan A MÁFI felszíni földtani térképe alapján a felszínen negyedkori üledékek húzódnak (lásd 6. ábra). A Nyírségnek ez a része, a környező alföldi síkvidékből mintegy 20 m‐rel kiemelkedő hordalékkúp síkság. A hordalékkúp anyagát a pleisztocén idején az Északkeleti Kárpátokból és Észak‐Erdély felől érkező vízfolyások halmozták fel. Az egykori felszín folyóvízi homoktakaróját a felszínen a pleisztocén végi szelek többször áthalmozták: jellemző felszíni képződmény a nagy területeket borító felső‐pleisztocén lösz (eQp3l), és futóhomok (eQp3h), a vízfolyások mentén homokos aleurit (dQhhal). A feltáró vizsgálat során (lásd 7. fejezet) a területen lemélyített fúrásokban a felszíntől 5‐6 méterig aprószemcsés iszapos homokot és homokos iszapot tártak fel, ami a fenti képződményeknek felel meg. A régióban a pleisztocén víztartók a felszíntől kb. 400 m‐ig fordulnak elő. A negyedkori rétegek nagyrészt finomszemű homokból állnak. Nyíregyháza térségében a közép‐ és durvahomok rétegek aránya lefelé csökken: a felső‐pleisztocénban meghaladja az 50 %‐ot, az alsó pleisztocénban nem éri el a 25 %‐ot. A terület alatt a talajvízszint jellemző mélysége 3‐4 m közötti, és a 2015. márciusi mérés alapján az uralkodó áramlási iránya keletről nyugat felé, enyhén északnyugat felé, a hidraulikus esése 0.002 – 0.0025 m/m. A korábbi talajvízszint mérések és jellemző felszíni vízfolyások alapján a talajvíz áramlási iránya évszakonként változhat inkább északkelet felől délnyugatra tartó irányúnak. Szintén Ny‐ÉNy‐i áramlás jellemzi a sekély rétegvíztartó pleisztocén‐felső‐pannon rétegeket is. A rétegek vertikális nyomásgradiense kis mértékben negatív, tehát a felszínhez közelebb húzódó rétegek nyomása nagyobb. A terület a Nyírség‐Lónyai‐főcsatorna‐vízgyűjtő sekély porózus, sp.2.4.1. jelű víztesthez tartozik, ami jellemzően a felszíntől mért 4 m‐től 400 m‐ig terjed. A nyíregyházi régióban számos regisztrált kút található ebben a vízadóban (lásd 7. ábra), a legközelebbi a K‐697


5 / 15


kataszteri számú kút, ami az ipari park területén létesült 2002‐ben és a felszíntől mért 22‐ 27 m között van szűrőzve. A kút rendeltetése nem ismert, azaz nem tudjuk, hogy azt ivóvízként, ipari vízként és/vagy öntözésre, vagy talajművelésre használják. A legközelebbi lehatárolt hidrogeológiai B védőterület Nagykálló vízbázisához tartozik, ami kb. 8 km‐re délkeletre található (lásd 7. ábra). Hidrológia Nyíregyházán a csapadék évi átlaga 2000‐2013 között 562 mm volt, közel 6 %‐kal nagyobb, mint az 1970 – 2013 évi csapadékátlag. A felszín felöli beszivárgás meghaladhatja az 50 mm/év‐et. A terület nem árvízveszélyes, viszont belvíz szempontjából közepesen veszélyeztetett. Mesterséges útvonalak A terület csapadékvíz kezelése a csapadék kijelölt csatornákba történő összefolyásából áll, melyet két különálló szikkasztómedencébe vezetnek. Az egyik szikkasztómedence az ingatlan délnyugati sarkánál, a másik a délkeleti szélén, a raktárépület keleti oldalán található. A fő gyártócsarnoktól keletre lévő olajfogó műtárgyon átvezetett csapadékot a délnyugati sarokban lévő szikkasztómedencébe vezetik. Ehhez a szikkasztómedencéhez építettek egy túlfolyót, amit az ipari park déli‐középső részén kiépített nagy csapadékvíz tározóba vezettek (lásd 3. ábra). Egyéb felszín alatti közmű vezetékek is találhatóak a területen és az ipari park területén, amik potenciálisan mesterséges útvonalként szolgálhatnak, befolyásolva a vegyi anyag elfolyások terjedését a felszín alatt. Ezek a vezetékek lehetnek kommunális szennyvíz, ivóvíz vagy földgáz vezetékek. Környező területhasználatok A környező területhasználatok eltérőek, északra, nyugatra és délre ipari tevékenységek, keletre mezőgazdasági művelésű terület található (lásd 3. ábra). 1997 előtt, az ipari park kiépítését megelőzően a teljes terület beépítetlen, mezőgazdasági művelésű volt. A szomszédos ipari létesítmények közül kettő az Electrolux Lehel Kft. beszállítója, név szerint a mintegy 200 m‐re északra lévő Hirsch Porozell Kft., ahol polisztirol csomagolást gyártanak, valamint a 200 m‐re délre lévő Jász‐Plasztik Kft., ami fröccsöntő üzemet működtet. A legközelebbi ipari létesítmény az északnyugatra lévő LEGO Manufacturing Kft. komplexuma, mely területet jelenleg raktárként használnak, mivel a cég egy másik gyárat épített a város másik részén.

6.

A TERÜLET ELVI MODELL JE

A terület 2003‐ban egy zöldmezős beruházás volt, melyet megelőzően beépítetlen volt és mezőgazdasági célokra használtak. A tárgyi területet is magába foglaló 100 hektáros Nyíregyházi Ipari Parkot 1997‐ben kezdték kiépíteni, ahol jelenleg, több mint 15 év elteltével számos ipari és kereskedelmi vállalat folytat tevékenységet. Az Electrolux Lehel Kft. az ingatlan megvásárlása előtt környezetvédelmi állapotfelmérést végzett, és a rendelkezésre álló történelmi információk és a helyszíni feltáró vizsgálat alapján nem volt jele semmilyen korábbi ipari területhasználatnak, semmilyen bizonyítékot nem találtak elásott hulladékra és a vizsgált paraméterek, beleértve a nehézfémeket, illékony és


6 / 15


nem illékony szerves vegyületeket, nem voltak kimutathatóak, vagy a magyar jogszabályban meghatározott B szennyezettségi határérték alatti mértékben voltak detektálhatóak. A területen működő ipari folyamatok, a használt vegyi anyagok és a keletkezett hulladékok többnyire nem változtak a gyár 2004‐es beindítása óta. Széles körű műszaki megoldásokat valósítottak meg a szennyezőanyag elfolyások megelőzésére és kezelésére; beleértve vegyi anyagok, veszélyes hulladékok, poliol és MDI anyagok kijelölt tárolóhelyét, az erre a célra kiépített ipari szennyvíztisztító berendezést, ahol a tisztított vizet koncentrálják és veszélyes hulladékként kezelik a közcsatornába bocsátás helyett; a vegyi anyag és hulladék felhasználási és tárolási helyek betonpadlójának védőréteggel történő bevonását; a nagyobb járműforgalmú betonozott területekről elvezetett csapadékvíz olajfogó műtárggyal történő kezelését. Nincs érzékeny receptor a terület közelében, a legközelebbi kijelölt hidrogeológiai B védőterület kb. 8 km‐re délkeletre található (Nagykálló vízbázisa); a legközelebbi természetvédelmi terület 2,5 km‐re északnyugatra található; és nincs lakossági épület vagy közintézmény a terület legalább 1 km‐es körzetében. A terület földtani felépítésére a hordalékkúp síkság jellemző, melyben beágyazott, laza iszapos homok és homokos iszap rétegek húzódnak. A nyílt tükrű talajvíz a terepszinttől mért kb. 4 m‐es mélységben áramlik, és a piezometrikus szint megközelítőleg keletről nyugati irányba lejt. A talajvízszint és az áramlási irány is évszakonként ingadozhat.

7.

F ELTÁRÓ VIZSGÁLAT

7.1.

Mintavételi stratégia

Célzott mintavételi stratégiát alkalmaztunk az alapállapot vizsgálathoz, azaz a mintavételi helyszíneket azoknál a pontoknál választottuk meg, ahol a szabályozott anyagok környezetbe történő kibocsátása számításba jöhet. A 2003. évi állapotfelméréskor nem célzott mintavételi stratégiát alkalmaztak, és az akkor kapott eredmények a terület általános állapotára vonatkoztak. A 2003‐as felmérés eredményeinek ismeretében egy célzottabb stratégia mellett döntöttünk, ami az alapállapot vizsgálathoz jobban megfelel, mivel azokra a helyszínekre összpontosít, ahol a környezeti kibocsátások esélye nagyobb. Számos tényezőt figyelembe vettünk a mintavételi stratégia kiválasztásánál, beleértve az alábbiakat:  A vonatkozó vegyi anyagok és veszélyes hulladékok kémiai összetétele, és később azok lehetséges bomlástermékei és metabolitok;  A terület hidrogeológiai sajátossága, beleértve a talajvíz áramlási irányát és a talajvízszint ingadozását. Talaj és/vagy talajvízmintákat a 8. ábrán bemutatott, a 2. mellékletben fényképekkel prezentált és az alábbiakban leírt összesen 15 pontból vettünk: NK‐1:

A terület északi‐középső részén meglévő, állandó monitoring kút, a fő gyártócsarnokon kívül, a festőüzemtől talajvíz áramlási irányban. Ez a kút 2004‐ben létesült a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi engedélyének előírása alapján. Mivel ez a terület kulcsfontosságú, talajvíz áramlási irányban lévő


7 / 15


helyszíne, az ebből a monitoring kútból vett talajvízmintát számos vegyi anyagra elemeztettük. NK‐2:

A terület északnyugati részén meglévő, állandó monitoring kút, a fő gyártócsarnokon kívül, közel a vegyi anyag tárolóhelyhez. Ez a kút 2004‐ben létesült a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi engedélyének előírása alapján.

NyB1:

A talajfúrást a fő gyártócsarnokon belül mélyítettük, a gyár festőüzeméhez tartozó, a padlón lévő vegyi anyag tárolóhely mellett, a betonpadló alatt.

NyB2:

A talajfúrást a fő gyártócsarnokon belül mélyítettük, az ipari szennyvíztisztító berendezést tartó magasított acél pódiumnál, a betonpadló alatt.

NyB3:

NEM KÉSZÜLT EL, mert a fő gyártócsarnokon belül, az ipari szennyvíztisztító berendezést tartó magasított acél pódium alatt a hozzáférés nem volt megoldható.

NyB4:

A talajfúrást a fő gyártócsarnokon belül mélyítettük, az ipari szennyvíztisztító berendezést tartó magasított acél pódiumtól nyugatra, a betonpadló alatt. Ezt a kutat biztosított furatként alakítottuk ki 6 m‐es mélységig talajvíz mintavétel céljából.

NyB5:

A talajfúrást a fő gyártócsarnokon belül mélyítettük, az ipari szennyvíztisztító berendezést tartó magasított acél pódiumtól délnyugatra, a betonpadló alatt. Ezt a kutat biztosított furatként alakítottuk ki 6 m‐es mélységig talajvíz mintavétel céljából.

NyB6:

A talajfúrást a poliol‐MDI átfejtő állomás közelében mélyítettük, a terület északnyugati felén, közel a fő gyártócsarnok észak falának külső oldalához. Ezt a kutat biztosított furatként alakítottuk ki 6 m‐es mélységig talajvíz mintavétel céljából.

NyB7:

A talajfúrást a vegyi anyag tárolóhelyhez közel, a terület délnyugati részén lévő épület déli falának külső oldalánál mélyítettük.

NyB8:

A talajfúrást a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyhez közel, a terület délnyugati részén lévő épület déli falának külső oldalánál mélyítettük.

NyB9:

A talajfúrást a terület délnyugati sarkánál lévő csapadékvíz szikkasztómedencén belül mélyítettük.

NyB10: A talajfúrást a terület délnyugati sarkánál lévő csapadékvíz szikkasztómedence délkeleti oldalánál mélyítettük. Ezt a kutat biztosított furatként alakítottuk ki 6 m‐es mélységig talajvíz mintavétel céljából. NyB11: A talajfúrást a terület keleti oldalán lévő csapadékvíz szikkasztómedence délnyugati oldalán mélyítettük, a készáru raktártól keletre, közvetlenül a kerítés belső oldalán. Ezt a kutat biztosított furatként alakítottuk ki 6 m‐es mélységig talajvíz mintavétel céljából. NyB12: A talajfúrást a terület keleti oldalán lévő csapadékvíz szikkasztó medencén belül mélyítettük, a készáru raktártól keletre, közvetlenül a kerítés túloldalán. NyB13: A talajfúrást a terület északkeleti részén, a fő gyártócsarnok keleti oldalán, a földalatti olajfogó műtárgy délnyugati sarka mellett mélyítettük.


8 / 15


NyB14: A talajfúrást a terület északkeleti részén mélyítettük, a raktárépülettől északra lévő zöld területen. Ez a helyszín az áramlási iránnyal ellentétes pont, ahol a területről származó esetleges kibocsátások kis valószínűséggel jelennek meg. Ezt a kutat biztosított furatként alakítottuk ki 6 m‐es mélységig talajvíz mintavétel céljából. A vizsgálandó paraméterek értelemszerű kiválasztásához először kiértékeltük a használt vegyi anyagok és a keletkezett hulladékok típusait. A felhasznált vegyi anyagok biztonsági adatlapjaiból elérhető információk, valamint a vegyi anyagok és hulladékok esetleges környezetbe kerülése esetén azok bomlásának vagy módosulásának szakmai megítélése alapján választottuk ki az analitikai vizsgálatokat a 6/2009 (IV.14.) KvVM‐EüM‐FVM együttes rendeletben szabályozott vonatkozó talaj és talajvíz paraméterekre. A talaj és talajvíz felmérés keretében a vizsgálandó paraméterek mátrixát az 1. táblázatban és 2. táblázatban foglaltuk össze, ami valójában felsorolja a területen használt vegyi anyagokat és a keletkező veszélyes hulladékokat. Néhány, a területen használt vegyi anyaghoz nem tartozik olyan paraméter, amit a talaj vagy talajvíz mintából vizsgálni lehetne, ilyen például az izobután és ciklopentán, melyeket gáz fázisban tárolnak, és amelyek kisebb szénatom számmal rendelkeznek, mint amire az összes alifás szénhidrogén (TPH) vizsgálatra meghatározott módszer vonatkozik. 7.2.

Mintavételi eljárás

A kültéri mintavételi helyszíneken a furatokat szónikus fúrási technológiával, folyamatos magmintavétellel alakítottuk ki. Miután a magot kihúzták, azt műanyag fóliára helyezték, mely alapján a fúrási rétegsort pontosan meg lehetett határozni, és a talajmintákat a meghatározott, pontos mélységből lehetett venni. A fúrásszelvényeket a 3. mellékletben mutatjuk be. A biztosított furatokat az alábbiak szerint alakítottuk ki: Először egy D20 mm PVC kútcsövet helyeztünk a furatokba. A kútcsövek 2 m hosszan voltak szűrőzve. A gyűrűsteret előre mosott kvarchomokkal töltöttük fel a szűrőzött szakasz felett 0,5 m‐ig, majd 20 cm vastag finomhomokot szórtunk rá, majd a furatokat bentonitos eleggyel leszigeteltük a felszínig. Egy ideiglenes PVC kútcsövet helyeztünk a biztosított furatok fölé, hogy megvédjük a mintavételi pontokat a pár nappal később esedékes talajvíz mintavételig. A monitoring pontok megépítése után egy nappal a biztosított furatok tisztjtószivattyúzását elvégeztük. A hét ideiglenes talajvíz mintavételi pont EOV X‐Y koordinátáját és Balti magasságát bemérettük a talajvízszint térkép elkészítéséhez és a hidraulikai esés kiszámításához. A mért koordinátákat a 4. mellékletként csatolt helyszínrajzon ábrázolták. A fúrószerszámokat használat előtt és minden fúrási pont között a szennyezéstől mentesítettük a keresztszennyezés megelőzése céljából. A talajfúrások során kivett talajmagokból reprezentatív és akkreditált talajmintákat vettünk, amit a laboratórium által adott üvegedényekbe töltöttünk, felcímkéztük, és hűtőtáskában tároltuk. A talajmintákat a szabványos kísérőjeggyel szállíttattuk a laboratóriumba.


9 / 15


7.3.

Laborvizsgálati módszer

A mintákat az akkreditált budapesti székhelyű Wessling Hungary Kft. laboratóriuma analizálta a vonatkozó szabványos hazai módszerek szerint számos paraméterre, beleértve a pH‐t, fémeket, összes alifás szénhidrogént (TPH), illékony aromás szénhidrogéneket (BTEX), szabályozott szervetlen vegyületeket, illékony szerves vegyületeket (VOC) és nem illékony szerves vegyületeket (SVOC). A VOC analitika alkoholok, ketonok, illékony halogénezett alifás szerves vegyületek, illékony aromás szénhidrogének és bizonyos klórbenzolok vizsgálatából állt. Az SVOC analitikához tartozó paraméterek a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), ftalátok, klórbenzolok, klórfenolok, DDT és szerves klórtartalmú peszticidek. A laborvizsgálatra küldött talajmintákat az alábbi komponensekre vizsgálták: Analitikai vizsgálatok mátrixa, talajminták: Mintavételi pont

Minta mélysége, m

Fémek (1)

0.6









2









0.6







2







0.6







2



0.6



2





0.5









2









0.5



2



0.5



2



0.25



1



NyB12

0.5



NyB13

4







NyB14

1







NyB1

NyB2

NyB4

NyB5

NyB6

NyB7

NyB8

NyB9

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Általános pH, EC, Cianidok (4) kémia (2) SO4, PO4 (3)



TPH (5)

BTEX (6)

VOC (7)

SVOC (8)

























  ph, EC



 

 





 



  

Fémek: Cr, CrVI, Co, Ni, Cu, Zn, As, Mo, Se, Cd, Sn, Ba, Hg, Pb, B, Ag, Al, Sb Általános kémia: fontosabb kationok, anionok, elektromos vezetőképesség, pH, összes keménység cianidok: összes cianid, könnyen felszabadítható cianidok pH, EC, SO4, PO4: pH, elektromos vezetőképesség, szulfát, foszfát TPH: összes alifás szénhidrogén BTEX: illékony aromás szénhidrogének VOC: illékony szerves vegyületek SVOC: Nem illékony szerves vegyületek


10 / 15


A vett talajvíz mintákat az alábbi komponensekre vizsgáltattuk be: Analitikai vizsgálatok mátrixa, talajvízminták: Általános pH, EC, Cianidok (4) kémia (2) SO4, PO4 (3)

Mintavételi pont

Szűrőzés mélysége, m

Fémek (1)

NK‐1

4.2 – 6.2

NK‐2

4 ‐ 6

 

 

 

NyB4

3.5 – 5.5







NyB5

3 ‐ 5

NyB6

2.9 – 5.9

 

 

 

 

NyB10

2.9 – 5.9 3.1 – 6.1

 

 



NyB11

 

NyB13

3 ‐ 5





NyB14

3 ‐ 5





1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

7.4.

TPH (5)

BTEX (6)

VOC (7)

SVOC (8)

 

 





 







 

 GC-MS

 

 



















Fémek: Cr, CrVI, Co, Ni, Cu, Zn, As, Mo, Se, Cd, Sn, Ba, Hg, Pb, B, Ag, Al, Sb Általános kémia: fontosabb kationok, anionok, elektromos vezetőképesség, pH, összes keménység cianidok: összes cianid, könnyen felszabadítható cianidok pH, EC, SO4, PO4: pH, elektromos vezetőképesség, szulfát, foszfát TPH: összes alifás szénhidrogén BTEX: illékony aromás szénhidrogének VOC: illékony szerves vegyületek SVOC: Nem illékony szerves vegyületek

Felmérés eredményei és kiértékelése

A talaj és talajvíz vizsgálati eredményeket a 3. táblázatban, illetve 4. táblázatban foglaltuk össze, a teljes laborvizsgálati jegyzőkönyvet 5. mellékletként csatoltuk. A fémek és félfémek koncentrációk minden elemzett talajmintában alacsonyabbak voltak a vonatkozó B határértéknél. A mért pH érték széles spektrumban változott az NyB1 furatból 0,65 m‐ről vett talajmintában mért 6,14‐től az NyB8 furatból 0,5 m‐ről vett talajmintában mért 9,98 értékig. Az NyB1 furatból mélyebbről, a terepszinttől mért 2 m‐ről vett talajminta pH értéke magasabb, 6,76 volt, de még mindig alacsonyabb, mint átlagban az összes többi minta eredménye. Az NyB6 furatból mélyebbről, 2 m‐ről vett talajminta pH értéke 8,86 volt, ami szintén magasabbnak tekinthető. Az NyB1 furatot csak 2 m‐es mélységig fúrtuk, talajvízmintát nem vettünk ebből a pontból. Az NyB6 ideiglenes mintavételi pontból vett talajvíz minta pH értéke 7,44 volt; a mérsékelten magas pH érték a felette húzódó talajban úgy tűnik, nem volt hatással a talajvízre. Néhány egyéb talajminta pH értéke szintén magasabb volt, beleértve az NyB13 furatból 4 m‐ ről vett mintában mért 8,74 értéket, valamint az NyB14 furatból 1 m mélyről vett mintában mért 8,87 értéket. A mért átlagosnál magasabb pH értékek nem egyértelmű bizonyítékai annak, hogy ezek az eredmények vegyi anyag környezetbe történt elfolyásából erednének. A területet korábban, valójában több évtizeden keresztül mezőgazdasági célokra használták, így az eltérő pH értékek az évek során különféle talajművelési tevékenységekre származtathatóak vissza. Minden talajminta összes alifás szénhidrogén (TPH) tartalmát bevizsgáltattuk, és csak egy mintának volt kimutatható eredménye: a terület délnyugati sarkánál lévő csapadékvíz


11 / 15


szikkasztó medence alján mélyített NyB9 furatból 0,25 m‐ről vett minta koncentrációja 57 mg/kg (szárazanyag) volt. A 0,25 m‐ről vett talajminta 57 mg/kg‐os TPH koncentrációja alacsonyabb a vonatkozó 100 mg/kg‐os B szennyezettségi határértéknél, de azt jelzi, hogy TPH tartalmú véletlen kibocsátás történhetett ezen a helyen. Mivel a medence rendszeresen víz alá kerül csapadékos időszakban, így feltételezzük, hogy a jelzett TPH talajkoncentráció reprezentatív a teljes medenceterületre, mintegy 350 m2‐nyi medencefenék területre. Az ugyanebből a furatból 1 m‐ről vett mintában a TPH nem volt kimutatható (<50 mg/kg), valamint a TPH nem volt detektálható a szikkasztómedence délkeleti oldalán fúrt NyB10 mintavételi pontból vett talajvízmintában sem. Illékony szerves szénhidrogéneket nem mutattak ki a három analizált talajminta egyikében sem. Emellett illékony szerves vegyületek (VOC) és nem illékony szerves vegyületek (SVOC) széles skálájának áttekintő vizsgálatát is elvégezték másik három talajmintán: az NyB5 furatból 2 m‐ről vett mintán, az NyB8 furatból 2 m‐ről vett mintán, valamint az NyB9 furatból 1 m‐ről vett mintán. Az elemzett VOC és SVOC komponensek nem voltak kimutathatóak ezekben a mintákban. Talajvízmintát 9 pontból vettünk, beleértve a 2 állandó talajvíz monitoring kutat és az alapállapot vizsgálat céljából készített feltáró vizsgálat során mélyített 7 ideiglenes talajvíz mintavételi pontot. A 2015. márciusi talajvízszint mérések alapján a sekély talajvízadó réteg becsült piezometrikus szintje keletről nyugat felé lejt 0,002‐0,0025 m/m hidraulikai eséssel (lásd 9. ábra). A talaj mintavételi eredményekhez hasonlóan, a talajvízmintákban elemzett fémek és félfémek koncentrációk is alacsonyabbak voltak a vonatkozó B határértékeknél, vagy egyáltalán nem voltak kimutathatóak, kivéve a nátriumot (Na). Továbbá a TPH nem volt kimutatható (<50 μg/l) a 9 talajvíz minta egyikében sem. A 9 elemzett talajvíz minta közül 5 mintában a szulfát koncentráció meghaladta a 250 mg/l‐es B határértéket, és 3 minta nitrát koncentrációja volt magasabb az 50 mg/l‐es B határértéknél. A legmagasabb koncentrációkat jellemzően a festőüzem alatt mélyített mintavételi pontokból mérték, és ez a koncentráció kiterjed a gyártócsarnok északi széléig, közel a poliol és MDI tárolóhelyig. Az épületen belül, az ipari szennyvíztisztítónál fúrt NyB5 ideiglenes mintavételi pontból vett talajvízmintában az elektromos vezetőképesség és a nitrát koncentráció meghaladta a B határértékeket, valamint a nátrium szint is emelkedett volt (valószínűleg a szennyvíztisztítóban használt nátrium‐hidroxid miatt). A szulfát és nátrium gyakran megtalálható egyes talajásványokban, így nem lehet kizárni, hogy a magasabb koncentrációk természetes eredetűek. Az épületen belül fúrt NyB5 és NyB6 furatokból vett talajvízmintákban nyomokban összes cianidot mutattak ki 5 μg/l, illetve 8 μg/l koncentrációban. Ezek a koncentrációk jelentősen alacsonyabbak a 100 μg/l‐es B határértéknél. A 9 talajvízminta közül az NK‐1, NyB5, NyB10, NyB11 és NyB14 furatokból vett összesen öt (5) mintát VOC és SVOC komponensek széles körére elemeztettük. Ez az öt minta közül mindössze az NyB10 mintában mutattak ki SVOC‐t: oxigéntartalmú alifás szénhidrogén: 38 μg/l; alkilbenzolok: 14 μg/l; butil‐hidroxi‐toluol: 2,3 μg/l; di‐p‐tolil‐szulfon: 1 μg/l. Ezek a paraméterek közül az alkilbenzolok szerepelnek a hazai jogszabályok által szabályozott anyagok között, és a mért 14 μg/l alacsonyabb az alkilbenzolokra megállapított 20 μg/l‐es B


12 / 15


határértéknél. A detektált koncentrációk mindazonáltal jelzik, hogy a sekély talajvíz enyhén érintett. Az NK‐1 monitoring kútból vett minta VOC analitikája feltárt bizonyos illékony halogénezett alifás szénhidrogéneket (HVOC). A detektált HVOC komponensek között a tetraklóretilén (PCE), triklóretilén (TCE), cisz‐diklóretilén (DCE) és a transz‐diklóretilén (tDCE) legalább egy nagyságrenddel magasabb koncentrációban volt mérhető, mint a vonatkozó B határértékek. Ezt a kutat két hét elteltével, március 23‐án ismét mintáztuk az eredmények igazolása végett. Az NyB10 ideiglenes talajvíz mintavételi pontból szintén vettünk ellenőrző mintát, mert az első mintában a triklóretilén nyomokban szintén kimutatható volt. Az NK‐1 kútból vett második minta hasonló HVOC eredményeket hozott, mint az első mintában mért értékek, beleértve: PCE: 342 μg/l; TCE: 135 μg/l; cDCE: 721 μg/l és tDCE: 343 μg/l. Ezekre a komponensekre a vonatkozó B határérték 10 μg/l. Az NyB10 furatból vett ellenőrző mintában a HVOC komponensek nem voltak detektálhatók. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az NK‐1 kútból vett mintában a diklóretilén és a vinil klorid mérhető volt, még ha B határérték alatti mértékben is, így a kibocsátás feltételezhetően számos évvel ezelőtt történt, mert ezek a komponensek a PCE és DCE deklorinációs bomlástermékei. A jellemző felszín alatti környezeti viszonyok mellett a degradáció nagyon lassan megy végbe, ezért mondhatjuk, hogy ezen bomlástermékek jelenléte azt jelzi, hogy a kibocsátás évekkel ezelőtt történhetett. Továbbá a vegyi anyag nyilvántartás alapján 2005. óta – amikor az Electrolux Lehel Kft. megkezdte teljes körű működését – a területen nem használtak olyan vegyi anyagot, ami HVOC komponenst tartalmazott. A többi VOC‐re vizsgált talajvízminta közül, a készáru raktártól keletre lévő csapadékvíz szikkasztómedence mellett fúrt, NyB11 jelű ideiglenes mintavételi pontból vett talajvízmintában mértek toluolt (3 μg/l), etil‐benzolt (3 μg/l) és xilolokat (4 μg/l). Ezek a koncentrációk alacsonyabbak a vonatkozó 20 μg/l‐es B határértékeknél. Továbbá a reprezentatív „háttér” állapotként tekintett, a terület északkeleti részén fúrt NyB14 ideiglenes mintavételi pontból vett talajvízmintában a triklóretilén 4 μg/l koncentrációban kimutatató volt, ami alacsonyabb a 10 μg/l‐es B határértéknél.

8.

K ÖVETKEZTETÉSEK

A területtel kapcsolatban rendelkezésre álló történelmi információk, a jelenlegi tevékenységek és a feltáró vizsgálatok eredményei alapján az alábbi következtetéseket tesszük: 1. A tárgyi terület mezőgazdasági művelés alatt állt 2003‐ig, amikor az Electrolux Lehel Kft. felvásárolta a területet a gyár megépítéséhez. A terület megvételét megelőzően az Electrolux Lehel Kft. környezetvédelmi állapotfelmérést végzett annak megállapítására, hogy van‐e bármilyen környezetvédelmi probléma. A rendelkezésre álló történelmi információk és a helyszíni feltáró vizsgálat alapján nem volt jele semmilyen korábbi ipari területhasználatnak, semmilyen bizonyítékot nem találtak elásott hulladékra és a laborvizsgálati eredmények alapján nem volt jele talaj‐ vagy talajvíz szennyezésnek. 2. A tárgyi területet is magába foglaló Nyíregyházi Ipari Parkot 1997‐ben kezdték kiépíteni, ahol jelenleg számos ipari és kereskedelmi vállalat folytat tevékenységet A város ezen része 1997 előtt beépítetlen, mezőgazdasági művelésű volt.


13 / 15


3. Az ipari park fejlesztése és azon belül az egyes ingatlanok kialakítása magába foglalta az egyes felszín alatti jellemzők megváltoztatását, ami potenciálisan befolyásolhatta a környezetbe kikerült vegyi anyagok terjedését. Ezek a változtatások magába foglalják a csapadékvíz elvezető hálózatot és a szikkasztást, valamint a felszín alatti közművezetékek és csövek megépítését. 4. Az Electrolux területen működő ipari folyamatok, a használt vegyi anyagok és a keletkezett hulladékok többnyire nem változtak a gyár 2004‐es beindítása óta. 5. A területen, a veszélyes vegyi anyagok elfolyása ellen kialakított műszaki megoldások nagyrészt hatékonyak, habár a látható elfolyást a mintavételi eredmények is bizonyítják, különösen a gyárterületen a festőüzem alatt. 6. Az ipari szennyvíztisztítót tartó, magasított pódium alatt, a betonpadló felületén folyadék és visszamaradt szilárd anyagok voltak láthatóak. A szennyvíztisztító berendezésből származó folyadékok átszivárognak az acél pódium padlójának korrodált részein, és összegyűlnek a betonpadlón lévő védőréteg tetején. A védőréteg szemrevételezés alapján többnyire épnek látszott, kivéve egy kb. 7,5 m‐es hosszú repedést; az alatta lévő betonpadló tömörsége nem ismert a teljes területen, mivel a terület nagy részét nem tudtuk megvizsgálni a fedő védőréteg miatt. 7. A feltáró vizsgálat alapján a felszín alatti közegeket az alábbi hét területen találtuk érintettnek (lásd 10. ábra):  1. terület: Az NK‐1 meglévő állandó kútból vett talajvíz minták egyes illékony halogénezett alifás szerves vegyületek (HVOC) koncentrációja jelentősen meghaladta a vonatkozó B határértéket, beleértve a tetraklóretilént, triklóretilént és diklóretilént. Az eredményeket két hét elteltével egy ellenőrző, duplikált mintavétellel igazoltuk. Az Electrolux gyár a rendelkezésre álló információk alapján nem használt olyan vegyi anyagot, ami HVOC vegyületet tartalmazott. Az uralkodó talajvíz áramlási irányt figyelembe véve a HVOC felszín alá történt elfolyásának valószínű forrása úgy tűnik, hogy az NK‐1 kút közelében van. Mivel mindössze egy mintavételi pontban mértünk B határérték feletti HVOC koncentrációt, így az érintett terület laterális lehatárolása nem volt lehetséges. A mintavételi eredmények, különösen a tipikus anaerob bomlástermékek, mint a diklóretilén és vinil klorid tartalom előzetes értékelése alapján a HVOC komponensek elfolyása feltételezhetően számos évvel ezelőtt történt.  2. terület: A terület északnyugati részén, a festőüzem és az ipari szennyvíztisztító környezetében a becslések alapján mintegy 40.000 m2‐nyi területen a sekély talajvíz a 250 mg/l‐es B határérték feletti koncentrációban tartalmaz szulfátot. Fontos hangsúlyozni, hogy a becslést mindössze néhány mintavételi pont alapján végeztük, és a mintavételhez való hozzáférés minden helyszínen, például a folyamatban lévő tartályok és berendezések alatt nem volt lehetséges. A szulfát gyakran előfordul talajásványokban, így nem lehet kizárni, hogy a megemelkedett talajvíz koncentrációk természetes eredetűek.  3. terület: A terület északnyugati részén, a festőüzem és az ipari szennyvíztisztító környezetében a becslések alapján mintegy 12.000 m2‐nyi területen a sekély talajvíz az 50 mg/l‐es B határérték feletti koncentrációban tartalmaz nitrátot. Fontos hangsúlyozni, hogy a becslést mindössze néhány mintavételi pont alapján végeztük,


14 / 15


és a mintavételhez való hozzáférés minden helyszínen, például a folyamatban lévő tartályok és berendezések alatt nem volt lehetséges.  4. terület: A terület délnyugati sarkánál a csapadékvíz szikkasztómedencén belül, a földmedence aljától mért 0,25 m‐ről vett egy talajminta TPH koncentrációja 57 mg/kg (szárazanyag) volt. Ez a koncentráció alacsonyabb a 100 mg/kg‐es (szárazanyag) B szennyezettségi határértéknél, de ez azt jelzi, hogy a medencébe vezetett csapadékvízzel valamennyi TPH került ki. Mivel a medence rendszeresen víz alá kerül csapadékos időszakban, így feltételezzük, hogy a jelzett TPH talajkoncentráció reprezentatív a teljes medenceterületre, mintegy 350 m2‐nyi medencefenék területre. A fő gyártócsarnoktól nyugatra lévő parkolóról az összefolyt csapadékvizet olajfogó műtárggyal előkezelik, de nem ez az egyetlen csapadékvízáram, amit az említett szikkasztómedencébe vezetnek. A 2015. márciusban a medencétől áramlási irányba telepített biztosított furatból, három hét különbséggel egy‐egy talajvízmintát vettünk, melyekben a TPH nem volt kimutatható.  5. terület: A terület délnyugati részén, a csapadékvíz szikkasztó medence közelében lévő NyB10 ideiglenes mintavételi pontból vett talajvízminta alkil‐benzol koncentrációja 14 μg/l volt. Ez a koncentráció alacsonyabb a 20 μg/l‐es B szennyezettségi határértéknél.  6. terület: A raktárépülettől keletre, a csapadékvíz szikkasztó medence közelében mélyített ideiglenes mintavételi pontból vett talajvízmintában 3 μg/l toluol, 3 μg/l etil‐benzol és 4 μg/l xilolok koncentrációt mértünk. Ez a koncentrációk alacsonyabbak a vonatkozó 20 μg/l‐es B szennyezettségi határértéknél.  7. terület: A terület északkeleti, háttér helyszínnek tekintett területén fúrt ideiglenes mintavételi pontból vett talajvízminta triklóretilén koncentrációja 4 μg/l volt. Ez a koncentráció alacsonyabb a 10 μg/l‐es B szennyezettségi határértéknél.


15 / 15

Vegyi anyag neve Chemical Name

Vegyi anyag felhasználás 2014‐ben

Analitikai paraméterek Talajminta

Analitikai paraméterek Talajvízminta

Porfestő technológia / Powder Painting Technology POWDER PAINT

235 980

kg

Fémek/ Metals, SVOCs


POWDER PAINT

44 080

kg



POWDER PAINT

47 250

kg



POWDER PAINT

105

kg



Felületkezelés és szennyvíztisztítás / Surface Treatment and Industrial Wastewater Treatment

Dexbond SZR500

38 000

kg

Ammónia, Elektromos vezetőképesség/ Ammonia, EC

Ammónia, Elektromos vezetőképesség, pH/ Ammonium, EC, pH

Dexadd 75

1 600

kg

Ammónia, Elektromos vezetőképesség/ Ammonia, EC

Ammónia, Elektromos vezetőképesség, pH/ Ammonium, EC, pH

Dexurf 10

4 825 000

g

VOCs, SVOCs

VOCs, SVOCs

Dexurf 15

1 575 000

g

VOCs, SVOCs

VOCs, SVOCs

800 000

g

VOCs, SVOCs

VOCs, SVOCs

0

kg

Szulfát, Foszfát, pH, Elektromos Szulfát, Foszfát, pH, Elektromos vezetőképesség/ Sulfate, Phosphate, pH, vezetőképesség/ Sulfate, Phosphate, pH, EC EC

11 130

kg

Elektromos vezetőképesség, pH, Klórid/ EC, pH, Chloride

Elektromos vezetőképesség, pH, Klórid/ EC, pH, Chloride

600

kg

Szulfát, ph, Elektromos vezetőképesség/ Sulfate, pH, EC

Szulfát, ph, Elektromos vezetőképesség/ Sulfate, pH, EC

15 760

kg

Dexseal 1700

Dexacid M26/3

Ipari tömény sósav 30% Industrial concentrated salt acid

Kénsav 94‐96% Sulphuric acid 94‐96%

NaOH 30%

Elektromos vezetőképesség, pH, nátrium/ Elektromos vezetőképesség, pH/ EC, pH, Na EC, pH

Habosítás technológia / Polyurethane Foaming Poliol / Polyol Izocianát Isocyanate Ciklopentán 100% Cyclopentane100% Szerelés / Assembly Izobután 98% / Isobutane 98% (also used for PU foaming) Braze‐tec Hélium Helium Nitrogén Nitrogen Oxigén Oxygen TEROSTAT 274 1.5*12*TAPE THERMOPLASTIC TAPE Vágó‐Fúró‐Üregelő Spray 860 Plus Cutter‐Driller‐Broaching Spray 860 Plus KL AL

2 507 620

kg

N/A Összes cianid/ Total cyanide

Glikolok/Glycols Összes cianid/ Total cyanide

3 670 600

kg

294 500

kg

N/A

N/A

94 440

kg

N/A

N/A

2 450 000

g



1 938,3

m3

N/A

N/A

48 626

m3

N/A

N/A

11 000

m3

N/A

N/A

17 550

m

N/A

N/A

620 000

g

N/A

N/A

528

m

VOCs, SVOCs

VOCs, SVOCs

0

kg

N/A

N/A

HOT‐MELT TECHNOMEL Q8707E

13 515

kg

VOCs, SVOCs

VOCs, SVOCs

HOTMELT TQ3273 HENKEL

450 000

g

VOCs, SVOCs

VOCs, SVOCs

2 100

g

VOCs, SVOCs

VOCs, SVOCs

LOCTITE 454 GLUE MAT

1/2

1. táblázat Vegyi anyag felhasználás részletei, 2014 (Chemical Consumption Details, 2014)

Vegyi anyag neve Chemical Name

Vegyi anyag felhasználás 2014‐ben


Analitikai paraméterek Talajvízminta

Terostat 301

28 140

kg

VOCs, SVOCs

VOCs, SVOCs

SEALING COMPOUND TEROSTAT Labor / Laboratory Aceton Acetone Etanol 96% Ethanol 96% Fenolftalein 1% Nátrium hidroxid 0,1N Sodium hydroxide 0.1N Nátrium klorid Sodium chloride Buffer, ph 7,01

86 000

kg

VOCs, SVOCs

VOCs, SVOCs

6

db

VOCs

VOCs

66

l

VOCs

VOCs

1

db

N/A

60

db

pH

24

db

pH

15

db

Elektromos vezetőképesség/EC

N/A pH, nátrium, Elektromos vezetőképesség/pH, Na, EC pH, nátrium, klorid, Elektromos vezetőképesség/pH, Cl, Na, EC Elektromos vezetőképesség/EC

10

db



Buffer, ph 4,01 Karbantartás / Maintenance OMV Gear HST 150

0

kg

TPH, VOCs, SVOCs

TPH, VOCs, SVOCs

OMV Gear PG 220

0

kg

TPH, VOCs, SVOCs

TPH, VOCs, SVOCs

OMV Hydral 46

2 040

kg

TPH, VOCs, SVOCs

TPH, VOCs, SVOCs

OMV HLP D 46

0

kg

TPH, VOCs, SVOCs

TPH, VOCs, SVOCs

Nicro LOK 25‐73 Felülettömítő foly. Nicro LOK 25‐73 Surface sealing liquid

0

db

TPH, VOCs, SVOCs

TPH, VOCs, SVOCs

Nicro LOK 25‐77 Csőmenettömítő foly. Nicro LOK 25‐77 Pipe thread sealing liquid

2

db

TPH, VOCs, SVOCs

TPH, VOCs, SVOCs

Nicro LOK 22‐71 Csavarrögzítő foly. Nicro LOK 22‐71 Screw fastening liquid

0

db

TPH, VOCs, SVOCs

TPH, VOCs, SVOCs

Nicro LOK 25‐42 Csőmenet és hidraulika tömítő folyadék Nicro LOK 25‐42 Pipe thread and hydraulic sealing liquid

0

db

TPH, VOCs, SVOCs

TPH, VOCs, SVOCs

Nicro LOK 25‐10 Felülettömítő foly. Nicro LOK 25‐10 Surface sealing liquid

1

db

TPH, VOCs, SVOCs

TPH, VOCs, SVOCs

0

db

TPH, VOCs, SVOCs

TPH, VOCs, SVOCs

2 500

db

TPH, VOCs, SVOCs

TPH, VOCs, SVOCs

13

db

TPH, VOCs, SVOCs

TPH, VOCs, SVOCs

989

db

TPH, VOCs, SVOCs

TPH, VOCs, SVOCs

0

db

TPH, VOCs, SVOCs

TPH, VOCs, SVOCs

Nicro BOND V5 Pillanatragasztó Nicro BOND V5 Glue Gyorstisztító oks2661 oks 2661 cleansing agent Nicro Láncápoló Spray 602 (400ml) Nicro Chain Lubricant Spray WD 40 Nicro LOK 26‐75 Résrögzítő Folyadék Nicro LOK‐26‐75

Vegyi anyag felhasználási adatok forrása: Electrolux Lehel Kft. Source of chemical consumption details: Electrolux Lehel Kft. Definiciók: N/A: nincs adat/no data available VOCs: Illékony szerves vegyületek/ Volatile Organic Compounds (US EPA Method 8260) SVOCs: Nem illékony szerves vegyületek/ Semi‐Volatile Organic Compounds (US EPA Method 8270) TPH: Összes alifás szénhidrogén (TPH C5‐C40)/ Total recoverable petroleum hydrocarbons (C5‐C40)

2/2

1. táblázat Vegyi anyag felhasználás részletei, 2014 (Chemical Consumption Details, 2014)

Megnevezés / Description

EWC kód 08 01 11*

Festékpor

Waste Powder Paint


Keletkezett mennyiség 2014-ben(kg) 12 136

08 03 17*

Nyomtató tuner hulladék

Powder Paint

843

08 04 09*

Poliol

Waste Polyol

1 617

08 05 01*

Hulladék izocianát

Waste isocyanate

295

11 01 08*

Foszfátiszap

Phosphate sludge

18 503

Fémek/Metals, SVOCs

Analitikai paraméterek Talajvízminta Fémek/Metals, SVOCs

Fémek/Metals, VOCs, SVOCs

Fémek/Metals, VOCs, SVOCs

N/A

Glikolok/Glycols

Cianid/Cyanide

Cianid/Cyanide

EC

Phosphate, EC, pH

11 03 02*

Vízben oldható sók oldata

Solution of soluble salts

97 947

Elektromos vezetőképesség, ammónia/EC, ammonia

Elektromos vezetőképesség, klorid, nátrium, szulfát, Foszfát, pH, nitrát, nitrit, ammónia/EC, chloride, sodium, sulfate, phosphate, pH, nitrate, nitrite, ammonium

13 02 05*

Fáradtolaj

Waste oil

8 739

TPH, VOCs, SVOCs, fémek/metals


15 01 10*

festékes fólia

Plastic sheeting containing paint residue

2 347



15 01 10*

olajos göngyöleg

Packaging containing oil residue

1 058



15 01 10*

Packaging containing adhesives Ragasztós szenny göngyöleg residue

152

VOCs, SVOCs

VOCs, SVOCs

15 01 10*

vegyszeres göngyöleg

Packaging with chemical residue

6561

TPH, VOCs, SVOCs, fémek, TPH, metals, VOCs, SVOCs, EC, pH, vezetőképesség, ammónia/metals, nitrate, nitrite, ammonium, EC, ammonia sulfate, phosphate

15 01 10*

festékes göngyöleg

Packaging with paint residue

59



15 01 11*

Spray palack

488

VOCs, SVOCs

15 02 02*

foszfátos rongy

Empty spray cans Rags containing phosphate residue

669

Vezetőképesség/EC

VOCs, SVOCs Vezetőképesség, pH, foszfát/EC, pH, phosphate

15 02 02*

poliolos rongy

Rags containing polyol residue

769

N/A

Glikolok/Glycols

15 02 02*

izocianátos rongy

Rags containing isocyanate residue

211

Cianid/Cyanide

Cianid/Cyanide

15 02 02*

olajos rongy

Rags containing oil resideu

8 314



15 02 02*

olajos bőr

Leather containing oil residue

1 837



15 02 02*

Aktív szén

Waste Activated carbon

600

VOCs, SVOCs

VOCs, SVOCs

15 02 02*

olajos szenny szűrő

Filers containing oil residue

552



15 02 02*

fesékes rongy

Rags containing paint residue

810

VOCs, SVOCs

VOCs, SVOCs

16 10 01*

Olajos víz

Oily water



18 01 03*

Betegellátási hulladék

Medical waste

16

N/A

N/A

20 01 21*

Fénycső

Used Fluorescent lamp

233



20 01 35*

Elektronikai hulladék

Electronic waste

1 934



12 819

16 05 08*

vegyszer

Expired Chemicals

1 313

06 06 01*

akkumulátor

Spent Batteries

562

06 06 01*

akkumulátor

Spent Batteries

240

16 05 04*

Nyomástartó tartályokban tárolt veszélyes anyagokat tartalmazó gázok

Pressurized gas vessels containing dangerous substances

1407

TPH, VOCs, SVOCs, fémek, TPH, VOCs, SVOCs, fémek, vezetőképesség, pH, szulfát, nitrát, vezetőképesség, ammónia/metals, nitrit, ammónia/metals, EC, pH, EC, ammonia sulfate, phosphate, nitrate, nitrite, ammonium fémek, pH, vezetőképesség, klorid, pH, fémek, vezetőképesség/ szulfát/Metals, pH, EC, chloride, Metals, pH, EC sulfate fémek, pH, vezetőképesség, klorid, pH, fémek, vezetőképesség/ szulfát/ Metals, pH, EC, chloride, Metals, pH, EC sulfate TPH, VOCs, SVOCs

TPH, VOCs, SVOCs

Hulladékmennyiségek forrása: Electrolux Lehel Kft. Source of waste quantities: Electrolux Lehel Kft.

Definiciók: N/A: nincs adat/no data available VOCs: Illékony szerves vegyületek/ Volatile Organic Compounds (US EPA Method 8260) SVOCs: Nem illékony szerves vegyületek/ Semi-Volatile Organic Compounds (US EPA Method 8270) TPH: Összes alifás szénhidrogén (TPH C5-C40)/ Total recoverable petroleum hydrocarbons (C5-C40)

2. táblázat Keletkezett veszélyes hulladékok részletei, 2014 (Hazardous Wastes Generation Details, 2014)

Mintavételi pont ‐ Dátum/mélység

mélység m

B szennyezetségi határérték:*

pH

Koncentráció (mg/kg, szárazanyag)

EC μS/cm

Szabad Cianid

Összes Cianid

Cr

Co

Ni

Cu

Zn

As

Se

Mo

Cd

Sn

Ba

Hg

Pb

Ag

Sb

B

‐

2500

2

20

75

30

40

75

200

15

1

7

1

30

250

0,5

100

2

5

1000

‐

VOCs SVOCs

BEN

TOL

E‐BEN

XYL

AL‐BEN

TPH

‐

0,2

0,5

0,5

0,5

0,5

100

NyB1_20150225/0.65m

0,65

6,14

38

‐

‐

10

6

14

7

26

4

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

28

˂0.02

6

˂0.9

˂0.3

˂50

‐

‐

‐

‐

‐

‐

‐

˂50

NyB1_20150225/2.0m

2,0

6,76

60

‐

‐

16

7

22

10

33

5

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

31

0,02

8

˂0.9

˂0.3

˂50

‐

‐

‐

‐

‐

‐

‐

˂50

‐

‐

NyB2_20150225/0.60m

0,6

7,21

289

‐

‐

10

5

14

7

26

4

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

29

0,02

6

˂0.9

˂0.3

˂50

‐

‐

NyB2_20150225/2.0m

2,0

7,27

191

‐

‐

16

6

18

8

34

4

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

47

0,03

7

˂0.9

˂0.3

˂50

‐

‐

NyB4_20150225/0.60m

0,6

7,29

90

‐

‐

9

4

12

8

23

4

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

29

0,03

5

˂0.9

˂0.3

˂50

‐

‐

‐

NyB4_20150225/2.0m

2,0

8,11

95

‐

‐

17

7

21

10

37

5

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

46

0,03

8

˂0.9

˂0.3

˂50

‐

‐

‐

‐

‐

‐

˂50

˂0.05

˂0.1

˂0.5

˂50

‐

‐

‐

‐

˂50

‐

‐

‐

‐

˂50

˂0.05 ˂0.05

NyB5_20150225/0.60m

0,6

7,35

147

‐

‐

11

5

17

9

29

4

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

30

0,02

6

˂0.9

˂0.3

˂50

‐

‐

‐

‐

‐

‐

‐

˂50

NyB5_20150225/2.0m

2,0

8,00

130

‐

‐

13

6

18

8

29

4

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

36

0,02

6

˂0.9

˂0.3

˂50

nd

nd

‐

‐

‐

‐

‐

˂50

NyB6_20150305/0.5m

0,5

9,98

23

˂0.05

˂0.1

22

8

21

11

36

9

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

44

0,02

8

˂0.9

0,6

˂50

‐

‐

‐

‐

‐

‐

‐

˂50

NyB6_20150306/2.0m

2,0

8,86

62

˂0.05

˂0.1

19

8

24

11

32

4

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

6

˂0.05

8

˂0.9

˂0.3

˂50

‐

‐

‐

‐

‐

‐

‐

˂50

NyB7_20150226/0.50m

0,5

7,06

57

‐

‐

18

8

24

15

40

6

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

63

0,07

11

˂0.9

˂0.3

˂50

‐

‐

‐

‐

‐

‐

‐

˂50

NyB7_20150226/2.0m

2,0

7,99

64

‐

‐

17

7

22

11

38

5

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

39

˂0.02

8

˂0.9

˂0.3

˂50

‐

‐

‐

‐

‐

‐

‐

˂50

NyB8_20150226/0.50m

0,5

7,79

80

‐

‐

24

9

29

16

49

7

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

72

0,21

13

˂0.9

0,4

˂50

‐

‐

‐

‐

NyB8_20150226/2.0m

2,0

7,56

86

‐

‐

16

8

25

12

36

5

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

47

˂0.02

8

˂0.9

0,3

˂50

nd

nd

NyB9_20150226/0.25m

0,25

7,72

155

‐

‐

19

8

23

14

67

9

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

66

0,03

10

˂0.9

0,8

˂50

‐

‐

˂0.05 ˂0.05 ‐

‐

‐

‐

‐

˂50

˂0.05

˂0.1

˂0.5

˂50

‐

‐

‐

57

NyB9_20150226/1.0m

1,0

7,88

48

‐

‐

8

4

11

5

23

2

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

26

˂0.02

4

˂0.9

˂0.3

˂50

nd

nd

‐

‐

‐

‐

‐

˂50

NyB12_20150226/0.50m

0,5

6,91

25

‐

‐

13

5

18

8

29

4

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

32

˂0.02

6

˂0.9

˂0.3

˂50

‐

‐

‐

‐

‐

‐

‐

˂50

˂0.05

˂0.1

˂0.5

˂50

‐

‐

‐

˂50

NyB13_20150306/4.0m

4,0

8,74

129

‐

‐

19

12

28

15

41

5

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

45

˂0.05

11

˂0.9

˂0.3

˂50

‐

‐

NyB14_20150305/1.0m

1,0

8,87

77

‐

‐

18

9

25

13

39

6

˂0.3

˂1

˂0.3

˂1

44

˂0.02

9

˂0.9

0,3

˂50

‐

‐

˂0.05 ˂0.05 ‐

‐

Definiciók: Mintavételt és a laboratóriumi elemzést a Wessling Hungary Kft., Budapest végezte. * B szennyezetségi határértékek (B contamination limits) 6/2009. (IV. 14.) KvVM‐EüM‐FVM együttes rendelet szerint "‐": Nem mért/ not measured nd: Nem detektált/not detected VOCs: Illékony szerves vegyületek/ Volatile Organic Compounds (US EPA Method 8260) SVOCs: Nem illékony szerves vegyületek/ Semi‐Volatile Organic Compounds (US EPA Method 8270) BEN: Benzol/ Benzene TOL: Toluol/ Toluene E‐BEN: Etilbenzol/ Ethyl‐benzene XYL: Xilolok/ Xylenes AL‐BEN: Egyéb alkilbenzolok összesen/ Total other alkyl‐benzenes TPH: Összes alifás szénhidrogén (TPH C5‐C40)/ Total recoverable petroleum hydrocarbons (C5‐C40)

3. táblázat Talajminta eredmények (Sampling Analytical Results, Soil)

Mintavételi pont dátum/közeg

Szűrő mélysége m

SO4

PO4

NO3-

NO2-

NH4+

F

Szabad Cianid

Összes Cianid

Cr

Co

Ni

Cu

Zn

As

Mo

Se

Cd

Sn

Ba

Hg

Pb

µS/cm mg/l mg/l mg/l

µg/l

mg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

EC

Cl

Na

pH

B contamination limits* <6, >9

2500

250

250

250

500

50

500

500

1500

50

100

50

20

20

200

200

10

20

10

5

10

700

1

10

NK1_20150309/GW

4.2-6.2

7,23

1330

54

66

270

150

˂5

<10

30

˂500

˂5

˂5

˂0.5

0,5

0,7

0,7

7,5

˂0.5

˂0.5

˂1

˂0.1

1,3

80,7

˂0.2

˂0.5

NK1_20150323/GW_SZ**

4.2-6.2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

NK1_20150323/GW_B**

4.2-6.2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

NK2_20150309/GW

4-6

6,81

1200

136

30

320

<60

10

<10

˂20

˂500

-

-

˂0.5

˂0.5

1,6

0,9

8,7

˂0.5

˂0.5

˂1

˂0.1

1,2

64,7

˂0.2

1,3

NyB4_20150309/GW

3.5-5.5

7,35

1950

35

142

640

<60

136

210

40

800

-

-

2,9

˂0.5

0,6

1

6,2

˂0.5

1,6

˂1

˂0.1

1,3

102

˂0.2

˂0.5

NyB4_20150323/GW

3.5-5.5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

NyB5_20150309/GW

3-5

7,37

2660

214

223

520

<60

447

880

50

900

˂5

5

2,2

˂0.5

1

0,8

5

˂0.5

1,4

˂1

˂0.1

1,4

134

˂0.2

˂0.5

NyB6_20150309/GW

2.9-5.9

7,44

2420

202

205

660

<60

296

70

50

600

˂5

8

3,6

0,7

3

4,4

7,6

0,6

1,1

1

˂0.1

1,2

119

˂0.2

˂0.5

NyB10_20150309/GW

2.9-5.9

7,29

1170

40

32

150

<60

˂5

80

˂20

˂500

˂5

˂5

0,9

2,7

10,7

3

7,3

1,8

5,4

˂1

˂0.1

1,3

120

˂0.2

0,6

NyB10_20150323/GW

2.9-5.9

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

NyB11_20150309/GW

3.1-6.1

7,80

472

˂5

20

˂25

<60

˂5

50

˂20

700

-

-

0,8

˂0.5

1,6

1,2

7,7

0,6

3,8

˂1

˂0.1

1,3

25,4

˂0.2

˂0.5

NyB13_20150309/GW

3.0-5.0

7,71

854

37

38

100

<60

32

40

˂20

1000

-

-

3,5

˂0.5

1,5

2,8

5,6

˂0.5

2,4

2

˂0.1

1,2

37,7

˂0.2

˂0.5

NyB14_20150309/GW

3.0-5.0

7,69

1680

64

30

160

<60

˂5

30

˂20

900

-

-

7,5

3,1

1,9

4,1

0,8

2,2

˂0.5

1

˂0.1

1,2

152

˂0.2

0,6

Definició: Mintavételt és a laboratóriumi elemzést a Wessling Hungary Kft., Budapest végezte. * B szennyezetségi határértékek (B contamination limits) 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerint "-": Nem mért/ not measured nd: Nem detektált/not detected **: Talajvíz mintázás NK-1 monitorig kútból szivattyúval (sz) és béllerrel (sz) szivattyúzás után/ Groundwater sample from NK-1 collected using peristaltic pump (SZ) and balier (B), after purging. VOCs: Illékony szerves vegyületek/ Volatile Organic Compounds SVOCs: Nem illékony szerves vegyületek/ Semi-Volatile Organic Compounds BEN: Benzol/ Benzene TOL: Toluol/ Toluene E-BEN: Etilbenzol/ Ethyl-benzene XYL: Xilolok/ Xylenes AL-BEN: Egyéb alkilbenzolok összesen/ Total other alkyl-benzenes TPH: Összes alifás szénhidrogén (TPH C5-C40)/ Total recoverable petroleum hydrocarbons (C5-C40) HVOC: Összes illékony halogénezett alifás szénhidrogén/ Sum halogenated volatile aliphatic organic compounds PCE: Tetraklóretén/ tetrachloroethylene TCE: Triklóretén/ trichloroethylene cDCE: cisz-Diklóretén/ cis-dichloroethylene tDCE: transz-Diklóretén/ trans-dichloroethylene VC: Vinil-klorid/ vinyl chloride

1/2

4. táblázat Talajvíz eredmények (Sampling Analytical Results, Groundwater)

Mintavételi pont dátum/közeg

Szűrő mélysége m

BEN

TOL

E-BEN

XYL

AL-BEN

TPH

HVOC

PCE

TCE

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

-

1

1

20

20

20

20

100

40

10

10

10

10

0,5

B

Ag

Al

Sb

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

µg/l

10

200

5

-

B contamination limits* 500

VOCs SVOCs Glikolok

cDCE tDCE

VC

NK1_20150309/GW

4.2-6.2

80

˂1

59

1,1

nd

nd

nd

˂0.2

˂1

˂1

˂2

˂15

˂50

-

600

210

590

34

nd

NK1_20150323/GW_SZ**

4.2-6.2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

<50

1235

340

138

720

34,6

0.4

NK1_20150323/GW_B**

4.2-6.2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

<50

1234

342

135

721

34,3

0.3

NK2_20150309/GW

4-6

40

˂1

54

0,8

-

-

-

˂0.2

˂1

˂1

˂2

˂15

˂50

-

-

-

-

-

-

NyB4_20150309/GW

3.5-5.5

230

˂1

12

˂0.5

-

-

-

-

-

-

-

-

˂50

-

-

-

-

-

-

NyB4_20150323/GW

3.5-5.5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

<50

nd

<1

<1

<1

<1

<0.1

NyB5_20150309/GW

3-5

290

˂1

14

˂0.5

Note 1

nd

nd

˂0.2

1

2

5

˂15

˂50

-

nd

nd

nd

nd

nd

NyB6_20150309/GW

2.9-5.9

140

˂1

94

1,7

-

-

nd

-

-

-

-

-

˂50

-

-

-

-

-

-

NyB10_20150309/GW

2.9-5.9

110

˂1

113

1,4

nd

Note 2

nd

˂0.2

1

1

˂2

14

˂50

-

2

9

-

-

-

NyB10_20150323/GW

2.9-5.9

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

<50

nd

<1

<

<1

<1

<0.1

NyB11_20150309/GW

3.1-6.1

50

˂1

96

0,7

Note 3

nd

-

-

3

3

4

-

˂50

-

nd

nd

nd

nd

nd

NyB13_20150309/GW

3.0-5.0

180

˂1

78

˂0.5

-

-

-

˂0.2

˂1

˂1

˂2

˂15

˂50

-

-

-

-

-

-

NyB14_20150309/GW

3.0-5.0

420

˂1

119

˂0.5

Note 4

nd

-

-

-

-

-

-

˂50

-

nd

4

4

nd

nd

Megjegyzés: 1. VOCs: 1-Ethyl-3-methylbenzene and 1-Ethyl-4-methylbenzene: 1 μg/l; 1,2,3-Trimethylbenzene: 1 μg/l 2. SVOCs: Oxygenated aliphatic hydrocarbons: 38 μg/l; Alkylbenzenes: 14 μg/l; Butyl hydroxy toluene: 2.3 μg/l; di-p-tolyl sulfone : 1 μg/l 3. VOCs: 1-Ethyl-3-methylbenzene and 1-Ethyl-4-methylbenzene: 1 μg/l; 4. VOCs: Methyl butyrate: 4 μg/l; Limonene: 3 μg/l;

2/2

4. táblázat Talajvíz eredmények (Sampling Analytical Results, Groundwater)

Teerület/ Site e

Forrrás/ Source:

HM M Térképészetti Kht., L‐34‐8 Nyíregyháza M 1:100.000

1. ábra: Átnézetti térkép Figu ure 1: Locatiion Map Alapállapott jelentés / Baseline Repoort Electrolux LLehel Kft., Nyyíregyháza 201 15. április

Ref. 2015.01.04‐01

V r Hulladék Üzzemi Gyűjtőhely Vegyi anyag raktár hemical Storage Areea Waste SStorage Area Ch

MDI/Poliol áátfejtő Olajfogó Oil/watter separator Csapa adékvíz szikkasztó m medence Storrm water infiltratio on basin

Szenn nyvízkezelő W WWTP

Festő üzem m Paint Shop p

G Gyártócsarnok P Production hall Készáru raktár Finished goods ware ehouse

Csap padékvíz szikkasztó ó medence Storm water infiltrattion basin

Forrás/ So ource: Electrolux Lehel Kft. M 1:2400

2 2. ábra: Gyártérké ép Fig gure 2: Factory Layyout Alapálla apot jelentés / Ba aseline Report Electrollux Lehel Kft., Nyírregyháza 2015. április

Ref. 2015.01.04‐0 01

4

9 9

3

2

8

1

5 6 1 10 Gyártócsarno ok P Production Build ding

7 1 11

12

Csapadékvíz tározó ó medence SStorm water reetention basin 13

Készáru raktár Warehousse

14

Sorsszám

Cégnév

1, 2,, 3, 4, 5

Flextroniccs

1

Hirsch Porrozell Kft.

2, 3,, 4, 5

LEGO Man nufacturing Kft.

6

LEVA TEAM M Kft.

7A

SGS Hungária Kft.

7B

Cavi‐Tech Kft. / Cavitation Energy System Kft.

8

Schlosser Kft.

9A 9B

Tantál Plu us Kft. Gabriel‐Ch hemie Kft. Szuro‐Trade Kft. / SPLC‐E Kft. Nyír‐Log V Vámudvar Fémedző Bt.

10 11 12A

Mező őgazdasági Agricultural

Cavi‐Tech Kft. / Cavitation Energy System Kft.

12B

15 5 16

12C

Henelit Kfft. Nyír‐Log // Nyíregyháza Logistic Ceentrum Kft.

13 14, 1 15, 16

Forrás/ So ource: Google Ea arth 2013

Jász‐Plaszttik Kft.

Te evékenység a területek tulajdona, jjelenleg bérbe adta polisztirol csomagolóanyagok gyyártása, Electrolux beeszállító Raktározás onzerv‐ipari berendezzések ko gyyártása mez.gazd. vizsgáló labo m or kaavitációs kazán gyártáás, eggyéb könnyűipari (cip pő) gyyártás umiszerviz, kamion jaavítás, gu mosás m húsipari hűtőház, feldo olgozás faapellet forgalmazás, au utószerviz hőkezelés je elenleg nincs benne te ermelés, korábban elektronikai összeszereelés, káábelkonfekcionálás, Electrolux beszállító vo olt fe esték keverés, raktáro ozás raaktározás

frröccsöntött termék gyyártás, Electrolux beszállító

3. ábra: K Környező területh használatok Figuree 3: Adjoining Lan nd Uses Alapálla apot jelentés / Ba aseline Report Electrollux Lehel Kft., Nyírregyháza 2015. április

Ref. 2015.01.04‐0 01

Forrrás/ Source:

Fölldmérési és Tá ávérzékelési In ntézet (FÖMI)

4. áb bra: Áttekinttő térkép Fig gure 4: Viciniity Map Alapállapott jelentés / Baseline Repoort Electrolux LLehel Kft., Nyyíregyháza 201 15. április

Ref. 2015.01.04‐01

Nyíregyháázi lőtér Natura 20000 terület// Site

Terület/ Sit T te

Forrrás/ Source: Natura 2000 Netw work Viewer (http://natura20000.eea.europa.eeu) M 1:100.000

5. ábra: Natura 20000 területek Figure 5: Natura 22000 Sites Alapállapott jelentés / Baseline Repoort Electrolux LLehel Kft., Nyyíregyháza 201 15. április

Ref. 2015.01.04‐01

Forrrás/ Source: Ma agyar Állam Fölldtani Intézet téérképe

6. ábra a: Felszíni fölldtani térkép p Figure 6: Surficial G Geologic Map p Alapállapo ot jelentés / B Baseline Repoort Electrolux LLehel Kft., Nyyíregyháza 20 015. április

Ref. 2015 5.01.04‐01

Kataszteri szám K‐505 K‐529 K‐531 K‐550 K‐551 K‐578 K‐579 K‐586 K‐671 K‐697

Építés éve 1968 1972 1958 1977 1977 1986 1987 1990 2002 2002

Forrás/ Source:

MN Térképészeti Intézet Magyarroszág M 1:100.000 Kartográfiai Vállat 1987

Talpmélység (m). 100 114 151 87 50 30

Szűrő (m) 69 ‐ 84 67 ‐ 81 42 ‐ 53 39 ‐ 78 43 ‐ 74 77 ‐ 108 139 ‐ 144 55 ‐ 81 37 ‐ 48 22 ‐ 27

Nyugalmi vízszint (m) ‐4,8 ‐4,2 ‐1,7 ‐4,6 ‐4,6 ‐2,2 ‐20,4 ‐3,9 ‐3,9 ‐3,8

Hozam (l/perc) 200 70 60 120 120 360 300 700 1200 150

7. ábra: Legközelebbi érzékeny vízbázis és hidrogeológiai védőterülete Figure 7: Map Showing Nearest Sensitive Water Basins and Hydrogeological Protection Zones


Ref. 2015.01.04‐01

Jelm magyarázat/ Leegend: NyB14: Ideiglen nes talajvíz min ntavételi pont / Temporary Gro oundwater Sam mpling Point NyB12: Ideiglen nes talajvíz min ntavételi pont / Temporary oundwater Sam mpling Point Gro

8. ábra: Felszín ala atti mintavételli helyszínek, 20 015. március Figure 8: Subsu F rface Samplingg Locations, 201 15 March

Alapállapott jelentés / Ba aseline Repoort Electrolux Lehel Kft., Nyííregyháza 2015. április

Ref. 2015 5.01.04‐01

Jelm magyarázat/ Leegend: Vízzszintmérések: 22015. március 9 9. NyB14: Ideiglen N nes talajvíz mintavételi pont / Temporary Gro oundwater Sam mpling Point

113: m Balti‐ten nger szintje fellett/ m above Baltic Sea levvel : Piezometrikkus felszín/pieezometric surfface

9. ábra: Talaj 9 jvízszint térkkép, 2015. m március 9. Figure 9 9: Extrapolatted Piezomettric Surface, 2015 March 09 Alapállapo ot jelentés / B Baseline Repoort Electrolux LLehel Kft., Nyyíregyháza 20 015. április

Ref. 201 15.01.04‐01

Azonosító

Jellemzés

Becsült érintett terület

ID

Description

Estimated Affected Area

1. terület

B határérték feletti HVOC‐val szennyezett terület

Area No. 1

Groundwater affected by HVOC’s > B limits

2. terület

B határérték feletti szulfáttal szennyezett terület

Area No. 2

Groundwater affected by sulfate > B limit

3. terület

B határérték feletti nitráttal szennyezett terület

Area No. 3

Groundwater affected by nitrate > B limit

4. terület

TPH‐val szennyezett talaj; 57 mg/kg (szárazanyag)

Area No. 4

Soil affected by TPH; 57 mg/kg (dried basis)

5. terület

B határérték alatt alkil‐benzollal érintett terület

Area No. 5

Groundwater affected by alkyl‐benzenes < B‐limit

6. terület

B határérték alatt toluollal, alkil‐benzollal és xilolokkal érintett terület

Area No. 6

Groundwater affected by toluene, ethyl‐benzene, xylenes < B‐limits

7. terület

B határérték alatt triklóretilénnel érintett terület

Area No. 7

Groundwater affected by trichloroethylene
Jelmagyarázat/ Legend: NyB14: Mintavételi pont / Sampling Point : Talajvíz B határérték feletti nitrát tartalmának becsült horizontális kiterjedése / Estimated lateral extent of the groundwater affected by nitrate >B limit : Talajvíz B határérték feletti szulfáttartalmának becsült horizontális kiterjedése / Estimated lateral extent of the groundwater affected by sulphate >B limit

Nincs meghatározva Undetermined 2 40 000 m

2 12 000 m

350 m2 Nincs meghatározva Undetermined Nincs meghatározva Undetermined Nincs meghatározva Undetermined

10. ábra: Felszín alatti közeg alapállapot jellemzők Figure 10: Subsurface Baseline Conditions Alapállapot jelentés / Baseline Report Electrolux Lehel Kft., Nyíregyháza 2015. április

Ref. 2015.01.04‐01


1. melléklet Enclosure 1 Történelmi légifelvételek Historic Aerial Photographs


195 52

195 56

Forrrás:

HM M Térképészetti Kht. L‐34‐8‐A‐d Mé éretarány: 1952: 1:3150 1956: 1:3150

1. melléklett: Történelm mi légifelvételek Enclosure 1: E Historic Aerrial Photographs Alaapállapot jele entés / Baseline Report Ele ctrolux Lehe el Kft., Nyíreg gyháza 2015. április

Ref. 2015 5.01.04‐01

198 81

198 89 Forrrás:


1. melléklett: Történelm mi légifelvételek Historic Aerrial Photographs Enclosure 1: E Alaapállapot jele entés / Baseline Report Ele ctrolux Lehe el Kft., Nyíreg gyháza 2015. április

Ref. 2015 5.01.04‐01

199 94

200 02 Forrrás:


1. melléklett: Történelm mi légifelvételek Historic Aerrial Photographs Enclosure 1: E Alaapállapot jele entés / Baseline Report Ele ctrolux Lehe el Kft., Nyíreg gyháza 2015. április

Ref. 2015 5.01.04‐01

200 03

201 10 Forrrás:

Go oogle Earth Mé éretarány: 2003: 1:3440 2010: 1:3440

1. melléklett: Történelm mi légifelvételek Enclosure 1: E Historic Aerrial Photographs Alaapállapot jele entés / Baseline Report Ele ctrolux Lehe el Kft., Nyíreg gyháza 2015. április

Ref. 2015 5.01.04‐01


2. melléklet Enclosure 2 Fénykép dokumentáció Photo Documentation



2. melléklet Fényképes dokumentáció

Fénykép sz.: 1

Dátum: 2015. feb. 25.

Nézet: ÉK

Fénykép sz.: 2

Leírás: Electrolux Lehel Kft. gyártócsarnoka.

Dátum: 2015. feb. 25.

Nézet: ÉK

Dátum: 2015. feb. 25.

Nézet: N/A

Leírás: NyB1 mintavételi pont betonmagja, a 20 cm betonmag teljes hosszában megrepedt.

Dátum: 2015. feb. 25.

Nézet: É

Fénykép sz.: 4

Leírás: NyB1 mintavételi pont, betonmag fúrása.

Fénykép sz.: 5

Dátum: 2015. feb. 25.

Leírás: NyB1 talaj mintavételi pont vegyi anyagtárolónál a festőüzem közelében.

Fénykép sz.: 3

Nézet: K

Fénykép sz.: 6

Leírás: Szennyvízkezelő rozsdamentes kármentője lyukas, a pódium alatt.

Dátum: 2015. feb. 25.

Nézet: N/A

Leírás: Szennyvízkezelő pódium alatt a műgyanta megrepedt. A repedés közelében víz található.

1 / 5

Környezetvédelmi felmérés Electrolux Lehel Kft., Nyíregyháza Fényképes dokumentáció


Fénykép sz.: 7

Dátum: 2015. feb. 25.

Nézet: Ny

Fénykép sz.: 8

Leírás: NyB2 mintavételi pont helye a szennyvízkezelőn

Dátum: 2015. feb. 26.

Nézet: É

Fénykép sz.: 11

Dátum: 2015. márc. 9.

Nézet: É

Dátum: 2015. feb. 26.

Nézet: É

Leírás: NyB5 ideiglenes biztosított mintavételi pont. A szennyvízkezelő és az Electrolux Labor mellett.

Leírás: NyB5 ideiglenes biztosított mintavételi pont talajvízmintázása.

Nézet: N/A

Fénykép sz.: 10

Leírás: NyB4 ideiglenes biztosított mintavételi pont. A szennyvízkezelő Keleti oldalán.

Dátum: 2015. feb. 25.

Leírás: NyB2 mintavételi pont talajmintázás után.

Fénykép sz.: 9

Fénykép sz.: 12


Nézet: DNY

Leírás: NyB6 ideiglenes biztosított mintavételi pont MDI/Poliol átfejtőnél.

2 / 5



‐1 m ‐2 m ‐3 m ‐4 m ‐5 m ‐6 m

Fénykép sz.: 13


Nézet: N/A

Fénykép sz.: 14

Leírás: NyB6 ideiglenes biztosított mintavételi pont MDI/Poliol átfejtőnél. Talajszelvény.

Fénykép sz.: 15

Dátum: 2015. febr. 26.

Nézet: É

Fénykép sz.: 17


Nézet: É


Nézet: D

Leírás: NyB8 mintavételi pont hulladék üzemi gyűjtőhely keleti oldalán.

Leírás: Electrolux Lehel Kft. délnyugati csapadékvíz szikkasztó medence.

Nézet: DNY

Fénykép sz.: 16

Leírás: NyB7 mintavételi pont vegyi anyagraktár keleti oldalán.


Leírás: Hulladék üzemi gyűjtőhely és vegyi agyagraktár épülete.

Fénykép sz.: 18


Nézet: É

Leírás: NyB9 mintavételi pont délnyugati csapadékvíz szikkasztó medence alján, az északi részen.

3 / 5



‐1 m ‐2 m ‐3 m ‐4 m ‐5 m ‐6 m ‐7 m

Fénykép sz.: 19


Nézet: Ny

Fénykép sz.: 20

Leírás: NyB10 ideiglenes biztosított mintavételi pont délnyugati csapadékvíz szikkasztó medence DK oldalán.


Nézet: N/A

Leírás: NyB10 ideiglenes biztosított mintavételi pont fúrásszelvénye.

‐1 m ‐2 m ‐3 m ‐4 m ‐5 m ‐6 m

Fénykép sz.: 21


Nézet: K

Fénykép sz.: 22

Leírás: NyB11 ideiglenes biztosított mintavételi pont Keleti csapadékvíz szikkasztó medence DNY oldalán.

Fénykép sz.: 23


Nézet: D

Nézet: N/A


Leírás: Electrolux Lehel Kft. Keleti csapadékvíz szikkasztó medence.


Fénykép sz.: 24


Nézet: Ny

Leírás: NyB12 mintavételi pont Keleti csapadékvíz szikkasztó medence alján.

4 / 5



‐2 m ‐3 m ‐4 m ‐5 m ‐6 m

Fénykép sz.: 25


Nézet: NY

Fénykép sz.: 26

Leírás: NyB13 ideiglenes biztosított mintavételi pont olajfogó déli oldalán.


Nézet: N/A


‐1 m ‐2 m ‐3 m ‐4 m ‐5 m ‐6 m

Fénykép sz.: 27


Nézet: ÉNy

Fénykép sz.: 28

Leírás: NyB14 ideiglenes biztosított mintavételi pont a készárú raktár északi oldalán a kerítés mellett.

Fénykép sz.: 29


Nézet: NY

Leírás: NK1 monitoring kút a gyártócsarnok nyugati oldalán.


Nézet: N/A


Fénykép sz.: 30


Nézet: É

Leírás: NK2 monitoring kút a hulladék üzemi gyűjtőhely és vegyi agyagraktár épület keleti oldalán.

5 / 5


3. melléklet Enclosure 3 Fúrásszelvények Boring Logs


FTR 2000 Környezetvédelmi Tervező és Kivitelező Kft. által készült. Akkreditációs okirat száma: NAT‐7‐0025/2012














4. melléklet Enclosure 4 Geodéziai felmérés eredményei Geodetic Survey Results


GEODÉZIAI ÉS TÉRKÉPÉSZETI ZRT. Szolnoki iroda

Munkát végző neve:

5000 Szolnok, József A. u. 56. /Fax: (56) 410-096, 420-005 E-mail cím: [email protected] Munkaszám:

309-9381-560

Nyíregyháza

ÁTNÉZETI VÁZLAT

település

A 2015.03.09-én az Elektrolux Lehel Kft telephelyén meghatározott monitoring kutakról

31351/3

313

52

a 313

62

t

31358/6 313 58/ 1

b

31358/2

342

31358/5

31552/1

31358/10

31550

31551/1

NyB4 7 7

NyB13 7

31553 /2

NyB14 7

NyB10 7

31358/11

31552/3

58/ 9

NyB5

31551/2 31551/3

313

NyB6 7

NyB11 7

315 52/ 2

31552/4

31567/7

Szolnok, 2015. március 10.

Drávucz Sándor Készítette

Monitoring kutak meghatározása Nyíregyházán, az Elektrolux Lehel Kft telephelyén

Megnevezés

EOV (Y)

EOV (X)

Csőtető Balti (Z)

Terepszint Balti (Z)

NyB4

850 405.18

287 702.83

115.79

115.37

NyB5

850 411.96

287 696.31

115.91

115.37

NyB6

850 526.67

287 710.98

115.70

115.31

NyB10

850 253.88

287 513.89

115.67

115.23

NyB11

850 833.24

287 442.80

116.60

116.24

NyB13

850 711.32

287 617.06

115.50

115.25

NyB14

850 787.84

287 638.70

115.71

115.51

2015.03.10.

összeállította: Drávucz Sándor

1. oldal


5. melléklet Enclosure 5 Laborvizsgálati jegyzőkönyv Laboratory Analytical Report



6. melléklet Enclosure 6 Szakértői engedély Professional Expert License



E NGLISH T EXT



TABLE OF CONTENTS

Declaration .................................................................................................................................. i 1.

Introduction ..................................................................................................................... 1

1.1.

Guidelines .................................................................................................................... 1

1.2.

Objective of the Baseline Report ................................................................................. 1

1.3.

Uncertainties and Limitations ...................................................................................... 1

2.

Site Description ............................................................................................................... 2

2.1.

Industrial Processes ..................................................................................................... 2

2.2.

Relevant Hazardous Substances .................................................................................. 2

3.

Possibilities for Subsurface Impacts ................................................................................ 3

4.

Site History ...................................................................................................................... 3

4.1.

Historic Land Use ......................................................................................................... 3

4.2.

Pre‐Development Environmental Site Assessment, 2003 ........................................... 4

5.

Environmental Setting ..................................................................................................... 4

6.

Site Conceptual Model .................................................................................................... 6

7.

Intrusive investigation ..................................................................................................... 7

7.1.

Sampling Strategy ........................................................................................................ 7

7.2.

Sampling Methods ....................................................................................................... 9

7.3.

Analytical Methods ...................................................................................................... 9

7.4.

Investigation Results and Discussion ......................................................................... 11

8.

Conclusions .................................................................................................................... 13



TABLES Table 1

Chemical Consumption Details, 2014

Table 2

Hazardous Wastes Generation Details, 2014

Table 3

Sampling Analytical Results, Soil

Table 4

Sampling Analytical Results, Groundwater

FIGURES Figure 1

Location Map

Figure 2

Factory Layout

Figure 3

Adjoining Land Uses

Figure 4

Vicinity Map

Figure 5

Natura 2000 sites

Figure 6

Surficial Geologic Map

Figure 7

Map Showing Nearest Sensitive Water Basins and Hydrogeological Protection Zones

Figure 8

Subsurface Sampling Locations, 2015 March

Figure 9

Extrapolated Piezometric Surface, 2015 March 09

Figure 10

Subsurface Baseline Conditions

ENCLOSURES Enclosure 1

Historic Aerial Photographs (1952, 1956, 1981, 1989, 1994, 2002, 2003, 2010)

Enclosure 2

Photo Documentation

Enclosure 3

Boring Logs

Enclosure 4

Geodetic Survey Results

Enclosure 5

Laboratory Analytical Reports

Enclosure 6

Professional License


D ECLARATION This document presents a baseline report for the Electrolux Lehel Kft. factory (hereinafter referred to as “the site”), located on land parcel No. 31358/11, within the Nyíregyháza Industrial Park, in the city of Nyíregyháza, Hungary. The requirement to carry out a baseline investigation was stipulated by the Upper Tisza Regional Environmental Inspectorate, in regulatory decision KTF 9321‐7/2014, dated 2014 November 3, as part of the regulatory review of the application for an integrated pollution prevention and control permit, submitted on behalf of Electrolux Lehel Kft. in 2014 September. The baseline investigation was carried out in according with the requirements outlined in 15. § (8) of Government Decree 314/2014 (XII.25) on environmental impact assessment and IPPC permitting, and Annex 13 of the Government Decree 219/2004 (VII.21.) on subsurface water protection. These regulatory requirements under Hungarian legislation are consistent with the European Commission guidance concerning baseline reports under Article 22(2) of Directive 2010/75/EU on industrial emissions. 2015 April

James Lenoci Managing Director Environmental Professional SZKV‐1.1., SZKV‐1.2., SZKV‐1.3., KB‐T Budapest and Pest County Chamber of Engineers Member No.: 13‐11406

CIB BANK RT., 10700024‐04581505‐51100005

ADÓSZÁM (TAX NO.): 11504979‐2‐13


1.

I NTRODUCTION

This document presents a baseline report for the Electrolux Lehel Kft. factory (hereinafter referred to as “the site”), located on land parcel No. 31358/11, within the Nyíregyháza Industrial Park, approximately 5.5 km south of the city center and about 1.5 km north of Motorway M3 (Figure 1). The requirement to carry out a baseline investigation was stipulated by the Upper Tisza Regional Environmental Inspectorate, in regulatory decision KTF 9321‐7/2014, dated 2014 November 3, as part of the regulatory review of the application for an integrated pollution prevention and control (IPPC) permit, submitted on behalf of Electrolux Lehel Kft. in 2014 September. 1.1.

Guidelines

The baseline investigation was carried out in according with the requirements outlined in 15. § (8) of Government Decree 314/2014 (XII.25) on environmental impact assessment and IPPC permitting, and Annex 13 of the Government Decree 219/2004 (VII.21.) on subsurface water protection. These regulatory requirements under Hungarian legislation are consistent with the European Commission guidance concerning baseline reports under Article 22(2) of Directive 2010/75/EU on industrial emissions. 1.2.

Objective of the Baseline Report

The objective of completing the baseline report was present information regarding the site that reflects the soil and groundwater conditions with respect to the regulated substances to be used by the activities that warranted the need for an integrated pollution prevention and control permit. The baseline report will thus form the basis for a comparison with the state of subsurface conditions upon definitive cessation of activities. 1.3.

Uncertainties and Limitations

The baseline investigation was carried out in accordance with the agreed upon scope of services, and generally accepted professional practice in effect at the time of the assessment. Due to physical access constraints, e.g., beneath process tanks, there were some limitations on where soil and groundwater samples could be collected. It is also important to take into account that groundwater quality is subject to change and variation due to certain exogenous conditions, including seasonal fluctuations in groundwater level and quality, other pollution sources, migration of contaminant plumes, changes in pH value or the reduction and oxidation potential of the aquifer, heavy rainfall events, etc. The annual groundwater monitoring data for samples from the two permanent monitoring wells, NK‐1 and NK‐2, provide some level of validation of groundwater conditions, but only for the targeted substances in the monitoring program. Overall, samples collected and observations made are believed to be representative of the conditions at the site, and the interpretations and conclusions of this report are based on these data.


Page 1 of 14


2.

S ITE D ESCRIPTION

2.1.

Industrial Processes

The industrial processes, chemicals used, and wastes generated at the site have remained largely unchanged since operations started in 2004. Industrial processes at the site include:          

Receiving of sheet steel, and bending and welding to form the refrigerator cabinet panels; Phosphating and other surface treatment of refrigerator panels; Electrostatic powder painting of refrigerator panels; Vacuum forming of plastic inner liners; Cutting, bending, and soldering the cooling systems (condensers and evaporators); Assembling refrigerator units; Mixing and filling polyurethane foam insulation material into refrigerator panels and doors; Affixing the compressors onto the refrigerators, and mounting mechanical components; Quality control testing; Packaging, warehousing, loading, and shipping finished goods.

The manufacturing processes are carried out in one large, approximate 48,000 m2, purpose‐built building (see Figure 2). There is a separate, approximate 14,000 m2 warehouse building on the east side of the site. 2.2.

Relevant Hazardous Substances

A complete list of chemicals used at the site in 2014 is compiled in Table 1, and similarly, hazardous wastes generated are listed in Table 2. Prior to the powder painting process, the surface of the components are cleaned using alkaline degreasing agents, and then treated by iron phosphating. Some of the paint pigments also contain hazardous substances, including certain metals. A dedicated industrial wastewater plant was installed adjacent to the paint shop, inside the production building, to treat rinse water from the surface treatment baths of the paint shop. The wastewater plant uses physic‐chemical processes, and chemicals including hydrochloric acid, sulfuric acid, sodium hydroxide, iron sulfate, and coagulants and flocculants. The chemical substances used in largest quantities are polyol and methylene diphenyl diisocyanate (MDI); these are the raw materials for polyurethane foam used to insulate the refrigerator panels and doors. Hydrocarbon based blowing agents (cyclo‐pentane) are used in the polyurethane foaming process. Among the assembly processes, the types of chemicals include adhesives, sealants, hydraulic oils, lubricants, welding gases, and the hydrocarbon based refrigerant, iso‐butane, is used to charge the compressors. The maintenance activities also use various lubricants, hydrocarbon based degreasers, paints, etc. And, there is a small quality control laboratory at the site which uses various reagents, including acetone and ethanol, and also store calibration kits for their measuring instrumentation. The hazardous wastes generated from the processes described above also contain the same hazardous substances.


Page 2 of 14


3.

P OSSIBILITIES FOR S UBSURFACE I MPACTS

The possibilities for subsurface impacts at the site and the engineering controls in place to prevent such releases are described below:  Leakage of chemicals used at the paint shop and industrial wastewater treatment plant to the shop floor, and the infiltrating down to the sub‐based and then to the underlying soil. The production building was built in 2003, according to high quality specifications. Furthermore, a protected screed was laid over the concrete floor beneath the industrial wastewater treatment plant to further protect against chemical leakages. At the time of the intrusive investigation in 2015 March, there were standing liquid and residual solids observed on top of the concrete floor beneath the elevated podium supporting the industrial wastewater treatment plant. Liquids from the wastewater treatment plant were leaking through corroded sections of the steel podium floor, and accumulating on top of the protective screed on the concrete floor. The protective screed was observed fairly intact, except for an approximate 7.5 m long crack; the integrity of the underlying concrete floor is uncertain across the entire area, as much of the area could not be inspected due to the overlying screed.  Spillage of polyol and MDI during unloading and dispensing, and the infiltrating through hard‐standing surfaces to the underlying soil. The polyol and MDI tanks are stored in a dedicated area with perimeter bunding, and regular inspections are made.  Spillage of chemicals and/or hazardous wastes during storage and handling at the site. Dedicated buildings were constructed for chemical and hazardous waste storage. These roofed buildings have bunded concrete floors, and spill control provisions include an internal drainage leading to a blind sump, and spill absorbents available as needed.  Discharge of hazardous substances along with storm water to onsite infiltration basins. Chemicals and wastes are not stored in outdoor areas, except for the polyol and MDI tanks, which have full perimeter bunded, secondary containment. Also, an oil‐water separator is installed for the outdoor surfaces draining hard‐standing surfaces where there is heavy vehicular traffic.  There could have been activities at the site in the past that have resulted in subsurface impacts; including unauthorized waste dumping, application of agro‐chemicals, etc. Prior to acquiring the property in 2003, Electrolux Lehel Ltd. commissioned an environmental site assessment, which did not reveal evidence of subsurface impacts (see Section 4.2 below).  The subsurface beneath the site can also be affected by the spread of releases originating on adjoining properties, either as a result of historic or current activities.

4. 4.1.

S ITE H ISTORY Historic Land Use

Evaluation of historic site activities was primarily based upon review of available aerial photographs, including ones from the years 1952, 1956, 1981, 1989, 1994, and 2002 from the Hungarian Ministry of Defense collection, and ones from 2003 and 2010 from Google Earth. Based on review of historic aerial photographs, the site was cultivated for agricultural use since at least 1952 and until 2003, when Electrolux acquired the property. On the 1952 aerial photograph


Page 3 of 14


(Enclosure 1), two apparent farmhouses were present with the property limits. These structures were not present in the 1956 photograph or later ones viewed. Adjoining properties were also undeveloped, agricultural land, until 2000, when the industrial park was first developed in 2000. In that year Flextronics established a manufacturing facility north of the Electrolux site. A few other industrial and commercial enterprises have since been built within 500 m site (see Figure 3), while the lands to the east remain agricultural. 4.2.

Pre‐Development Environmental Site Assessment, 2003

Prior to developing the site, Electrolux arranged an environmental site assessment in 2003 October. The assessment included an intrusive investigation, in excavation of exploratory pits to evaluate the subsurface conditions for possible waste dumping or evidence of environmental damage. There was an approximate layout available at the time of the 2003 site assessment, and accordingly, the majority of the exploratory pits were made where building construction was planned, but also in undeveloped parts of the site. The pits were excavated approximately 3 m below ground surface (bgs), while a few of them were advanced to the water table, at 4‐5 m bgs. Subsurface conditions were evaluated visually, soil was monitored using a portable organic vapor meter, and soil samples were collected from a few representative pits. In addition, three secured boreholes were drilled, to further characterize soil conditions and to provide a means to collect representative groundwater samples. The majority of the subsurface areas investigated appeared to be undisturbed. Bricks and roof tiles were observed in one exploratory pit; this debris was probably remnants of a former farmhouse. There were no evidence of buried hazardous waste, soils exhibited natural coloration, and there were non‐detectable organic vapor readings in headspace field samples. The upper 6‐7 m of soil consisted of fine‐textured fluvial deposits, ranging from clay to fine sand. Groundwater occurred under semi‐confined conditions, with the piezometric surface ranging from approximately 1.5 to 4 m below ground surface. The groundwater flow in the upper water‐ bearing unit was extrapolated to be northeast to southwest, based on measurements made in 2003 November. The concentrations of heavy metals in the analyzed soil and groundwater samples were lower than the respective “B” contamination limits, the other analyzed parameters, including volatile organic compounds and semi‐volatile organic compounds were not detected.

5.

E NVIRONMENTAL S ET TING

Information pertaining to environmental setting was obtained from available sources, including the Hungarian surficial geologic map, Nyíreghyháza Section (MÁFI, 2001); the Hungarian Deep Well Cadastral Map (VITUKI Kht.); and the National Water Resource Management Plan, 2009 (vizeink.hu). Topography The Nyíregyháza Industrial Park is situated of the city center, on the right bank of the Érpataki (VIII.) main channel (see Figure 4). The site is within the Center Nyir Region landscape, on an elevation ranging from 112 to 115 m above Baltic Sea level. From the gently rolling hills to the north, produced through aeolian processes, surface topography slopes slightly toward the southwest in the direction of the Lónyai Channel.


Page 4 of 14


Protected Areas The nearest terrestrial protected area is the under the Natura 2000 network is the Nyíregyháza Shooting‐range (Nyíregyházi lőtér) located approximately 2.5 km northwest and indicated as a Site of Community Importance (SCI) under the EC Habitats Directive (see Figure 5). Geology and Hydrogeology According to the MÁFI surficial geology map shown in Figure 6, Quaternary Period fluvial deposits are prevalent among the near‐surface sediments. This part of the Nyír region is situated among the down‐gradient lowlands of an approximate 20‐m high alluvial plain, deposited during the Pleistocene Period from the streams originating from the Carpathian Mountains in Transylvania to the north and northeast. At the time of the Late Pleistocene‐Holocene, the alluvial surface was alter by aeolian processes, resulting in extensive wind‐blown sand surficial deposits, including, Upper Pleistocene loess (eQp3l) and sand (eQp3h), sandy silt (dQhhal) along watercourses. The 5‐6 m of sediments encountered during the drilling of the borings as part of the intrusive investigation (see Section 7 of this report), the silty sand and sand units are consistent with this depositional environment. Pleistocene aquifers occur in this region from the surface to a depth of approximately 400 m. The Quaternary strata are mostly fine‐grained sand. The ration of medium and coarse sand layers in the Nyíregyháza down the Upper Pleistocene in excess of 50%, the Lower Pleistocene of less than 25%. Groundwater beneath the site occurs at approximately 3‐4 m below ground surface, and the flow direction measured in 2015 March was predominantly east to west, and slightly southeast to northwest, across a gradient of 0.002‐0.0025 m/m. Based upon earlier groundwater measurements and prevailing surface water drainage patterns, the groundwater flow direction can fluctuate seasonally to a more northeast to southwest direction. Based upon available literature information, an east to west flow direction is also characteristic of the shallow Upper Pleistocene‐Pannonian Layers. The vertical pressure gradient within these layers is slightly negative, and increases in units closer to the surface. The site is situated within the Nyír‐Lónyai Main Channel Groundwater Basin porous aquifer (HU_p.2.4.1), which on average occurs from 4 m below ground surface to 400 m depth. There are a number of registered water wells within this aquifer in the Nyíregyháza region (see Figure 7), and the nearest one to the site is Cadastral No. 697, which was constructed within the Industrial Park in 2002, and is screened at 22‐27 m below ground surface. The function of this well is unknown, i.e., whether it is used for potable, industrial, and/or irrigation or landscaping purposes. The nearest delineated hydrogeologic protection zone is the Nagykálló Groundwater Basin, located approximately 8 m to the southeast (see Figure 7). Hydrology The average rainfall in Nyíregyháza over the years from 2000 through 2013 was 562 mm, which is nearly 6% higher than the period of 1970 to 2013. The infiltration rate of exposed surfaces exceeds 50 mm per year. The site is not located within a delineated flood hazard, but the vulnerability to waterlogging is classified as moderate. Man‐made Pathways Storm water management at the site includes collection in dedicated storm water sewers, which drain to two separate earthen infiltration basins, one located at the southwest corner of the


Page 5 of 14


property and other at the southeast, along the east side of the warehouse building. The outlet from oil‐water separator located east of the main production building is connected to the infiltration basin at the southwest corner. There is also an overflow pipe extending from this basin and leading to the larger storm water retention pond at the south‐central part of the industrial park (see Figure 3). There are other sub‐grade utilities on the site and within the encompassing industrial park that could potentially act as man‐made pathways, affecting the spread of chemical releases to the subsurface. These utilities include sanitary sewers, potable water pipelines, and natural gas pipelines. Surrounding Land Uses The surrounding land uses are mixed, with industrial operations to the north, west, and south, and agricultural land to the east (see Figure 3). Historically, before 1997 when the industrial park was first developed, this part of the city was entirely agricultural and/or undeveloped. Among the neighboring industrial enterprises, two are suppliers for Electrolux Lehel Kft., including Hirsch Porozell Kft. at a facility approximately 200 m to the north, where they operate a polystyrene packaging production plant; and Jász‐Plasztik Kft., which runs an injection molding factory approximately 200 m to the south. The nearest industrial neighbor is the LEGO Manufacturing Kft. complex to the northwest of the site; at the current time, the buildings there are used for warehousing, as they have built another factory at a different part of the city.

6.

S ITE C ONCEPTUAL M ODEL

The site was a greenfield‐development in 2003, and prior to that time the land was undeveloped and used for agricultural purposes. Construction of the encompassing 100‐ha industrial park started in 1997, and now, more than 15 years later, there are several industrial and commercial enterprises having operations there. Prior to acquisition of the property Electrolux Lehel Ltd. commissioned an environmental site assessment, and through historic records review and an intrusive subsurface investigation, there was no indication of previous industrial use, no evidence of buried wastes, and analyzed parameters, including heavy metals, volatile organic compounds, and semi‐volatile organic compounds, were either not detected or at levels lower than the contamination B limits stipulated under Hungarian legislation. The industrial processes, chemicals used, and wastes generated at the site have remained largely unchanged since operations started in 2004. Extensive engineering controls were implemented to prevent and control chemical releases; including dedicated storage areas for chemicals, hazardous wastes, and polyol and MDI; a purpose‐built industrial wastewater treatment plant, from which the treated water is concentrated and disposed as hazardous waste rather than discharging to the sanitary sewer; protective coatings on the concrete floors where chemicals and wastes are used and stored; and an oil‐water separator to handle storm water collected on hard‐standing areas with heavy vehicular traffic. There are no sensitive receptors in close vicinity; the nearest delineated hydrogeologic protection zone is approximately 8 km to the southeast (Nagykálló Groundwater Basin); the nearest terrestrial protected area is located approximately 2.5 km northwest of the site; and there no residential or institutional users within at least 1 km of the site. The geologic layering at the site is characteristic of deposition on an alluvial plain, with inter‐bedded, unconsolidated silty sand and sand units. The unconfined groundwater level occurs approximately 4 m below ground surface,


Page 6 of 14


and the piezometric surface is sloped in an approximate east to west direction. Both groundwater levels and flow directions can fluctuate seasonally.

7.

I NTRUSIVE INVESTIGATION

7.1.

Sampling Strategy

A targeted sampling strategy was applied for the baseline investigation, i.e., the sampling locations were selected at points of suspected releases of regulated substances to the subsurface. A non‐ targeted sampling strategy was implemented for the site assessment completed in 2003, and the results provided an average indication of general site conditions. Considering the availability of the 2003 assessment data, a targeted strategy was concluded more appropriate for the baseline investigation, focusing on locations where the likelihood of releases to the subsurface is higher. A number of factors were taken into account in designing the sampling strategy, including:  The relevant chemical composition of the chemicals and wastes at the site, and the possible degradation products and metabolites over time;  The hydrogeologic conditions of the site, including directions of flow and fluctuations in the groundwater table; Soil and/or groundwater samples were collected from a total of 15 points at the site, at the locations shown on Figure 8 and among the photographs in Enclosure 2, and described below: NK‐1:

An existing, permanent groundwater monitoring well at the east‐central part of the site, outside from the main production building and down‐gradient from the paint shop area. This monitoring well was constructed in 2004, as a condition of the environmental permit issued by the environmental authority. As this is a key down‐gradient location on the site, the groundwater sample collected from the monitoring well was analyzed for a wide spectrum of substances.

NK‐2:

An existing, permanent groundwater monitoring well at the northwest part of the site, outside from the main production building and near the chemical storage building. This monitoring well was constructed in 2004, as a condition of the environmental permit issued by the regional environmental authority.

NyB1:

A soil boring drilled inside the main production building, beneath the concrete floor at a location adjacent to shop‐floor chemical storage area at the paint shop area of the factory.

NyB2:

A soil boring drilled inside the main production building, beneath the concrete floor at a location under the elevated steel podium supporting the industrial wastewater treatment plant.

NyB3:

NOT COMPLETED, due to physical access restrictions beneath the elevated steel podium supporting the industrial wastewater treatment plant inside the main production building.

NyB4:

A soil boring drilled inside the main production building, beneath the concrete floor at a location west of the industrial wastewater treatment plant. This boring was secured at approximately 6 m below ground surface, to allow for groundwater sampling.


Page 7 of 14


NyB5:

A soil boring drilled inside the main production building, beneath the concrete floor at a location southwest of the industrial wastewater treatment plant. This boring was secured at approximately 6 m below ground surface, to allow for groundwater sampling.

NyB6:

A soil boring drilled near the polyol‐MDI unloading area, close to the external north wall of the main production building at the northwest part of the site. This boring was secured at approximately 6 m below ground surface, to allow for groundwater sampling.

NyB7:

A soil boring drilled near the chemical storage building, close to the external south wall of the structure at the northwest part of the site.

NyB8:

A soil boring drilled near the hazardous waste building, close to the external south wall of the structure at the northwest part of the site.

NyB9:

A soil boring drilled inside the earthen storm water infiltration basin located at the southwest corner of the site.

NyB10: A soil boring drilled on the southeast side of the earthen storm water infiltration basin located at the southwest of the site. This boring was secured at approximately 6 m below ground surface, to allow for groundwater sampling. NyB11: A soil boring drilled on the southwest side of the earthen storm water infiltration basin located at the east edge of the site, east of the warehouse building and just outside from the perimeter fence. This boring was secured at approximately 6 m below ground surface, to allow for groundwater sampling. NyB12: A soil boring drilled inside the earthen storm water infiltration basin located at the east edge of the site, east of the warehouse building and just outside from the perimeter fence. NyB13: A soil boring drilled adjacent to the southwest corner of the sub‐grade oil‐water separator, located east of the main production building at the northeast part of the site. This boring was secured at approximately 6 m below ground surface, to allow for groundwater sampling. NyB14: A soil boring drilled at the northeast part of the site, within a green area north of the warehouse building. This location was considered an up‐gradient point, where there is low likelihood of impacts from possible releases at the site. This boring was secured at approximately 6 m below ground surface, to allow for groundwater sampling. With respect to the rationale in selecting which parameters to test for, the types of chemicals used and wastes generated were first evaluated. Based upon information available on safety data sheets on chemical composition, and professional judgement regarding possible degradation or modification of the chemicals or wastes upon release to the environment, analytical tests were chosen for the relevant parameters regulated for soil and groundwater under Hungarian legislation (KvVM‐EüM‐FVM Joint Decree 6/2009 (IV.14.). The matrixes used for selecting parameters of concern for the soil and groundwater investigation are included in Table 1 and Table 2, which respectively list the chemicals used and the hazardous wastes generated at the site. For a few of the chemicals used at the site, there were no corresponding, relevant parameters to test for in the soil or groundwater samples; for example, iso‐butane and cyclo‐pentane, which are


Page 8 of 14


stored in the gaseous phase, and they contain fewer carbon atoms then represented in the total petroleum hydrocarbon analytical method. 7.2.

Sampling Methods

The borings at outdoor locations were advanced using a sonic drilling rig, using continuous core drilling technology. Upon retrieval, the continuous cores extracted from the rig were placed into plastic sleeves to allow for accurate definition of the underlying stratigraphic conditions, and for accurate specific depth collection of soil samples. The logs for the soil borings are compiled in Enclosure 3. Installation of the secured borings was carried out as follows. First, D20mm PVC well pipes were lowered into boreholes. The well pipes had 2‐m long slotted sections. The annular space was filled with pre‐washed quartz sand to approximately 0.5 m above the top of the well pipe, a 20 cm thick level of sand was put on top, and the boreholes were then sealed to the ground surface with bentonite grout. A temporary PVC riser pipe was placed on top of each of the secured boreholes, to protect the sampling points until groundwater samples were collected a few days later. One day after installation, the monitoring points were developed, until the groundwater was clear of sediments The X‐Y‐Z geospatial coordinates of the five temporary groundwater monitoring points were measured, in order to allow estimation of the piezometric surface and groundwater gradient. The measured coordinates are indicated on the site plan compiled in Enclosure 4. The down‐hole drilling equipment was decontaminated prior to use and between each drilling operation to prevent cross contamination. Representative soil samples from the borings were collected from the retrieved soil cores, and placed into laboratory‐supplied glass bottles, labeled, and placed in a cooler with ice. The soil samples were delivered following standard chain‐of‐custody procedures to the laboratory. 7.3.

Analytical Methods

The samples were analyzed by the accredited Wessling Hungary laboratory in Budapest, following standard Hungarian analytical methods, for a wide range of substances, including pH, metals, petroleum hydrocarbons (TPH), volatile aromatic hydrocarbons (BTEX), regulated inorganic substances, volatile organic compounds (VOCs), and semi‐volatile organic compounds (SVOCs). VOCs included alcohols and ketones, halogenated volatile aliphatic organic compounds, volatile aromatic hydrocarbons, and certain chlorobenzenes. The parameters under the SVOCs analysis included polycyclic aromatic hydrocarbons (PAHs), phthalates, chlorobenzenes, chlorophenols, and DDT and organochlorine pesticides. The soil samples selected for laboratory analysis were tested for the following parameters: Matrix of Analytical Tests, Soil Samples: Sampling Point

Sample Depth m

Metals (1)

0.6









2









NyB1


General pH, EC, Cyanide (4) Mineral (2) SO4, PO4 (3)

TPH (5)

BTEX (6)

VOCs (7)

SVOCs (8)

Page 9 of 14


Matrix of Analytical Tests, Soil Samples: Sampling Point

Sample Depth m

Metals (1)

0.6







2







0.6







2



0.6



2





0.5









2









0.5



2



0.5



2



0.25



1



NyB12

0.5



NyB13

4







NyB14

1







NyB2

NyB4

NyB5

NyB6

NyB7

NyB8

NyB9

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.




TPH (5)

BTEX (6)

VOCs (7)

SVOCs (8)



















 



  ph, EC





 







 





 

Metals: Cr, CrVI, Co, Ni, Cu, Zn, As, Mo, Se, Cd, Sn, Ba, Hg, Pb, B, Ag, Al, Sb General Mineral: major cations, anions, electrical conductivity, pH, hardness Cyanide: total cyanide, free cyanide pH, EC, SO4, PO4: pH, electrical conductivity, sulfate, phosphate TPH: total petroleum hydrocarbons BTEX: volatile aromatic hydrocarbons VOCs: volatile organic compounds SVOCs: semi‐volatile organic compounds

And the collected groundwater samples were tested for the following parameters: Matrix of Analytical Tests, Groundwater Samples: Sampling Point

Screen Depth m

Metals (1)

NK‐1

4.2 – 6.2

NK‐2

4 ‐ 6

 

 

 

NyB4

3.5 – 5.5







NyB5

3 ‐ 5

NyB6

2.9 – 5.9

 

 

 

 

NyB10

2.9 – 5.9 3.1 – 6.1

 

 



NyB11

 

NyB13

3 ‐ 5





NyB14

3 ‐ 5





1.


TPH (5)

BTEX (6)

VOCs (7)

SVOCs (8)

 

 





 







 

 GC-MS

 

 



















Metals: Cr, CrVI, Co, Ni, Cu, Zn, As, Mo, Se, Cd, Sn, Ba, Hg, Pb, B, Ag, Al, Sb


Page 10 of 14


Matrix of Analytical Tests, Groundwater Samples: Sampling Screen Depth General pH, EC, Metals (1) Cyanide (4) TPH (5) Point m Mineral (2) SO4, PO4 (3) 2. General Mineral: major cations, anions, electrical conductivity, pH, hardness 3. Cyanide: total cyanide, free cyanide 4. pH, EC, SO4, PO4: pH, electrical conductivity, sulfate, phosphate 5. TPH: total petroleum hydrocarbons 6. BTEX: volatile aromatic hydrocarbons 7. VOCs: volatile organic compounds 8. SVOCs: semi‐volatile organic compounds

7.4.

BTEX (6)

VOCs (7)

SVOCs (8)

Investigation Results and Discussion

The soil and groundwater analytical results are summarized in Table 3 and Table 4, respectively, and the complete laboratory report is compiled in Enclosure 5. The concentrations of metals were lower than respective B limits in each of the analyzed soil samples. The measured pH values varied across a wide spectrum, from 6.14 in the 0.65 m sample from boring NyB1 to 9.98 in the 0.5 sample in boring NyB6. The pH of deeper sample from boring NyB1, collected at 2 m below ground surface (bgs) was higher, 6.76, but still lower than the overall average among all samples. And, the deeper sample from boring NyB6, collected at 2 m bgs had a pH of 8.86, which is also considered elevated. Boring NyB1 was drilled only to 2 m bgs, and a groundwater was not collected from this location. The groundwater sample from temporary sampling point NyB6 had a pH of 7.44; the moderately high pH levels in the overlying soil do not seem to have impacted the underlying groundwater. The pH of a few other soil samples were also elevated; including 8.74 in the 4 m bgs sample from boring NyB13, and 8.87 in the 1 m bgs sample from boring NyB14. There is inconclusive evidence indicating that these findings of higher than average pH are a result of chemical releases to the subsurface. The site was formerly used for agricultural purposes, for several decades in fact, so the variable pH could also be attributed to various soil conditioning activities over the years. Each of the soil samples were tested for total petroleum hydrocarbons (TPH), and only one sample had a detectable concentration: 57 mg/kg (dried basis) in the 0.25 m bgs sample from boring NyB9, collected from the bottom of the storm water infiltration basin at the southwest corner of the site. The 57 mg/kg TPH concentration in the 0.25 m sample is lower than the 100 mg/kg B limit; but it is indication that some incidental releases containing TPH have occurred at this location. Considering that the basin is periodically submerged, during precipitation events, there is a moderate likelihood that the elevated TPH concentrations extend across the approx. 350 m2 infiltration basin. The 1 m bgs from this boring had non‐detectable (<50 mg/kg) TPH, and TPH was also not detected in the groundwater sample from temporary sampling point NyB10, drilled adjacent to the infiltration basin, on the southeast side. Volatile aromatic hydrocarbons were not detected in the three soil samples analyzed for these parameters. And, screening analysis was made for a wide range of volatile organic compounds (VOC’s) and semi‐volatile organic compounds (SVOC’s) on three other soil samples: the 2 m bgs sample from boring NyB5, the 2 m bgs sample from boring NyB8, and the 1 m bgs sample from boring NyB9. The analyzed VOC’s and SVOC’s were not detected in these samples. Groundwater samples were collected from 9 locations; including the 2 permanent groundwater monitoring wells at the site and 7 temporary groundwater sampling points installed as part of the intrusive investigation to support this baseline report. The estimated piezometric surface of the


Page 11 of 14


shallow groundwater aquifer, based upon water level measurements made in 2015 March, is sloping from east to west, across a gradient of 0.002‐0.0025 m/m (see Figure 9). Similar to the soil sampling results, except for sodium (Na), the analyzed metals in the groundwater samples were reported at concentrations lower than the respective B limits, or not detected at all. And, TPH was not detected (<50 μg/l) in any of the 9 groundwater samples tested. Among the 9 groundwater samples analyzed, 5 had sulfate concentrations exceeding the 250 mg/l B‐limit, and 3 had nitrate concentrations higher than the 50 mg/l B‐limit for this parameter. The highest concentrations were generally from sampling points beneath the paint shop area and extending to the north edge of the production building, near the polyol‐MDI storage area. From the groundwater sample collected from temporary sampling point NyB5, inside the building near the industrial wastewater treatment plant, the electrical conductivity and nitrite concentrations also exceeded the B‐limits, and sodium was elevated (possibly attributed to sodium hydroxide used at the wastewater plant). Sulfate and sodium are commonly found in some soil minerals, so it cannot be excluded that the elevated concentrations are from natural origin. Trace concentrations of total cyanide were detected in the groundwater samples from NyB5 and NyB6, both completed inside the building: 5 and 8 μg/l, respectively. These concentrations are considerably lower than the 100 μg/l B‐limit. Five (5) of the 9 groundwater samples were tested for a wide range of VOCs and SVOCs; from sampling points NK‐1, NyB5, NyB10, NyB11, and NyB14. Among these 5 samples, only the one collected from NyB10 had detectable levels of SVOCs, including: oxygenated aliphatic hydrocarbons: 38 μg/l; butyl hydroxy toluene: 2.3 μg/l; alkylbenzenes: 14 μg/l; di‐p‐tolyl sulfone: 1 μg/l. Among these parameters, alkylbenzenes are included among the substances regulated under the Hungarian legislation, and the reported 14 μg/l concentration is below the 20 μg/l B‐limit for sum alkyl‐benzenes. The detected concentration does, however, indicate that there the shallow groundwater has been slightly affected. The VOCs analyses revealed detectable levels of certain halogenated volatile aliphatic hydrocarbons (HVOCs) in the sample from monitoring well NK‐1. The HVOC substances included tetrachloroethylene (PCE), trichloroethylene (TCE), cis‐dichloroethylene (cDCE), and trans‐ dichloroethylene (tDCE), at concentrations at least an order of magnitude higher than the respective B‐limits. This well was re‐sampled 2 weeks later, on March 23, in order to verify these results. A verification groundwater sample was also collected from temporary sampling point NyB10, as the first sample had traces of trichloroethylene also. The second sample collected from well NK‐1 had similar concentrations of HVOCs as reported in the first sample; including PCE: 342 μg/l; TCE: 135 μg/l; cDCE: 721 μg/l; and tDCE: 343 μg/l. The B‐limit for each of these substances is 10 μg/l. The verification sample from NyB10 had non‐detectable levels of HVOCs. Based upon the fact that dichloroethylene, and also vinyl chloride, albeit below the B‐limit, were detected in the sample from well NK‐1, the releases are assumed to have occurred several years ago, because these substances are anaerobic dechlorination by‐products of the degradation of PCE or TCE. Degradation under typical subsurface environmental conditions is very slow, so that is why the presence of these by‐products indicates the release possibly occurred some years earlier. Furthermore, based upon chemical consumption records dated back to 2005, the first full year of operation by Electrolux Lehel Kft., chemicals containing such HVOC substances have not been used at the site.


Page 12 of 14


Among the other samples tested for VOCs, traces of toluene (3 μg/l), ethyl‐benzene (3 μg/l), and xylenes (4 μg/l) were detected it the groundwater sample collected from temporary sampling point NyB11, located adjacent to the storm water infiltration basin east of the warehouse building. These concentrations are lower than the 20 μg/l B‐limit for these substances. And, the groundwater sample from temporary sampling point NyB14, at the northeast part of the site, which is considered representative of “background” conditions, trichloroethylene was detected at 4 μg/l, which is lower than the 10 μg/l B‐limit.

8.

C ONCLUSIONS

Based upon review of available historical information regarding the site, inspection of current operations, and results of the intrusive investigation, the following conclusions are drawn: 1. The subject site was undeveloped agricultural land until 2003, when Electrolux Lehel Ltd. acquired the land to construct the factory. Prior to site acquisition, Electrolux Lehel Ltd. commissioned an environmental site assessment to evaluate whether there were any environmental conditions of concern. Based upon a review of available historic information and an intrusive field survey, there was no indication of previous industrial use, no evidence of buried waste was observed in the field, and there were no impacts to soil or groundwater based upon laboratory analyses. 2. The encompassing Nyíregyháza Industrial park started to be developed in 1997, and there are currently several industrial and commercial companies operating. This part of the city was also undeveloped, agricultural land prior to 1997. 3. The development of the industrial park and the individual properties within it, have included some alteration to subsurface conditions that could potentially affect the spread of releases of chemicals. These alterations include storm water drainage and onsite infiltration, and construction of sub‐grade utility pipes and conduits. 4. The industrial processes, chemicals used, and wastes generated at the Electrolux site have remained largely unchanged since starting operations in 2004. 5. The engineering controls in place at the site to protect against releases of hazardous substances to the subsurface were found to be largely effective, although there is sampling analytical evidence of apparent releases, particularly beneath the paint shop area of the site. 6. There were standing liquid and residual solids observed on top of the concrete floor beneath the elevated podium supporting the industrial wastewater treatment plant. Liquids from the wastewater treatment plant are leaking through corroded sections of the steel podium floor, and accumulating on top of a protective screed on the concrete floor. The protective screed was observed fairly intact, except for an approximate 7.5 m long crack; the integrity of the underlying concrete floor is uncertain across the entire area, as much of the area could not be inspected due to the overlying screed. 7. Based upon the intrusive investigation, subsurface conditions were found to be affected at the following seven (7) areas (see Figure 10):  Area No. 1: Concentrations of certain halogenated volatile aliphatic organic compounds (HVOCs) in groundwater samples from existing, permanent well NK‐1 significantly exceeded respective B‐limits; including, tetrachloroethylene, trichloroethylene, and dichloroethylene. The results were confirmed through collection of a validation sample, in duplicate, approximate 2 weeks later. According to available records, the Electrolux factory


Page 13 of 14


has reportedly not used chemicals containing these HVOC substances. Based upon the prevailing groundwater flow direction, the possible source of the subsurface HVOC release seems to be in the vicinity of well NK‐1. As samples from only one sampling point had HVOC concentrations exceeding B limits, it was not possible to delineate the spatial extent of the affected area. Based upon preliminary evaluation of the sampling results, particularly with respect to the presence of typical anaerobic degradation by‐products dichloroethylene and vinyl chloride, the release of the HVOC substances is assumed to have occurred several years ago.  Area No. 2: In northwest part of the site, possibly originating in the vicinity of the paint shop and industrial wastewater treatment plant, an estimated area of approximately 40,000 m2 of shallow groundwater has sulfate concentrations exceeding the 250 mg/l B‐ limit. It is important to reiterate that the estimation is made based upon only a few sampling points, and access for sampling, e.g., beneath process tanks or equipment, was not available in some areas. Sulfate is commonly found in some soil minerals, so it cannot be excluded that the elevated groundwater concentrations are from natural origin.  Area No. 3: In the northwest part of the site, possibly originating in the vicinity of the paint shop and industrial wastewater treatment plant, an estimated area of approximately 12,000 m2 of shallow groundwater has nitrate concentrations exceeding the 50 mg/l B‐ limit. It is important to reiterate that the estimation is made based upon only a few sampling points, and access for sampling, e.g., beneath process tanks or equipment, was not available in some areas.  Area No. 4: Within the storm water infiltration basin at the southwest corner of the site, a TPH concentration of 57 mg/kg (dried basis) was reported from a soil sample collected at 0.25 m below the bottom of the earthen basin. This concentration is lower than the 100 mg/kg (dried basis) B‐limit, but it suggests that there might have been releases of TPH in the storm water discharged to this basin. As the basin is periodically submerged during significant events, it is assumed that the reported TPH soil concentration is representative of the entire, approximate 350 m2 bottom surface. There is an oil/water separator pre‐ treating storm water from the parking area west of the main production building; but this is not the only storm water stream draining to this particular infiltration basin. TPH was not detected in two separate groundwater samples collected in 2015 March, approximately 2 weeks apart from each other, from a secured boring on the down‐gradient side of the basin.  Area No. 5: At the southwest part of the site, near the storm water infiltration basin, the groundwater sample from temporary sampling point NyB10 had an alkyl‐benzenes concentration of 14 μg/l. This concentration is lower than the 20 μg/l B‐limit.  Area No. 6: At the east side of the warehouse building, in the vicinity of the storm water infiltration basin, the groundwater sample collected from the temporary sampling point installed there had concentrations of toluene, ethyl‐benzene, and xylenes of 3 μg/l, 3 μg/l, and 4 μg/l, respectively. These concentrations are lower than the 20 μg‐l B‐limit.  Area No. 7: At the northeast part of the site, considered a background location, the groundwater sample collected from the temporary sampling point installed there had a concentration of trichloroethylene of 4 μg/l. This concentration is lower than the 10 μg/l B‐ limit.


Page 14 of 14

Alapállapot jelentés Baseline Report

Recommend Documents