Affektív zavarok, szuicidium, szorongásos zavarok, pszichoreaktiv kórképek, szomatoform zavarok, étkezési zavarok, szexuális zavarok I

2015.11.11.

Affektív zavarok, szuicidium, szorongásos zavarok, pszichoreaktiv kórképek, szomatoform zavarok, étkezési zavarok, szexuális zavarok I. Vizin Gabriella Klinikai szakpszichológus Pszichoterapeuta Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Vázlat Normalitás – abnormalitás – diagnosztika  Depresszió  Szuicidium  Szorongásos zavarok 

2015.11.11.

Pszichiátria gyógyszerészhallgatóknak

2

1 You created this PDF from an application that is not licensed to print to novaPDF printer (http://www.novapdf.com)

2015.11.11.

Miért van szükség pszichiátriai diagnózisra? A megfelelő intervenció alkalmazásához pontos diagnózisra van szükségünk.  Az abnormalitás definiálása nehéz. 

2015.11.11.


3

Az abnormalitás lehetséges definiálása 1.

2.

3.

A normákhoz való alkalmazkodás alapján: statisztikai ritkaság, szociális normák megsértése. DE: minden deviáns beteg? Szubjektív szenvedés (érintett egyén észlelése). DE: nem mindenki szenved, aki beteg! Mennyi szorongás megengedett? Rokkantság vagy funkciózavar (mhelyi, kapcsolati szinten).

2015.11.11.


4


2015.11.11.

Mi az a mentális zavar? 1.

2. 3.

A tünetcsoport szükségszerűen szenvedéssel, rokkantsággal vagy problémák megnövekedett kockázatával jár. Az egyénen belüli funkciózavar. Nem minden deviáns viselkedés mentális zavar. (DSM-IV, 1994) 2015.11.11.


5

És miért van szükség diagnózisra? 

A diagnózis szakszerű kategorizálás! 1.Kommunikációs szerepe van két szakember között 2.Előmozdítja a pszichopatológiák empirikus kutatását 3.Lehetővé teszi az etiológiák kutatását (pl. borderline személyiségzavar ← gyermekkori szexuális abúzus) 4.Kijelöli, hogy a kezelés mely módja lesz hatékony.

2015.11.11.


6


2015.11.11.

Mi segíti a diagnosztikát? Pszichiátriai kórképek esetén alkalmazott diagnosztikai rendszer: DSM-IV. , DSM 5. (Diagnostic and Statistical Manual, Diagnosztikai és statisztikai kézikönyv)  DSM-I (1952), DSM-II (1968), DSM-III (1980), DSM-III-R (1987), DSM-IV (1994), DSM-IV-TR (2000), DSM 5. (2013)  BNO 1900 óta, DE: BNO-6 (1948, mentális zavarok is), BNO-10 (1992) 

2015.11.11.


7

DSM-IV. tengelyek     

I. tengely: Klinikai zavarok, egyéb klinikai figyelmet igénylő állapotok II. tengely: Személyiségzavarok, mentális retardáció III. tengely: Általános egészségi állapot IV. tengely: Pszichoszociális és környezeti problémák V. tengely: A működés átfogó becslése (GAF)

2015.11.11.


8


2015.11.11.

I. tengely zavarai         

Delírium, demencia Pszichoaktív szerek okozta zavarok Szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok Hangulatzavarok Szorongásos zavarok Szomatoform zavarok Evési, alvási zavarok Szexuális és nemi identitás zavarai Stb.

2015.11.11.


9

II. tengely zavarai Paranoid, szkizoid, szkizotíp személyiségzavar  Antiszociális, borderline, hisztrionikus, nárcisztikus személyiségzavar  Elkerülő, dependens, kényszeres személyiségzavar 

2015.11.11.


10


2015.11.11.

DSM 5. diagnosztikai kategóriái 1. Az idegrendszer fejlődési zavarai 2. Szkizofrénia spektrum és más pszichotikus zavarok

3. Bipoláris és kapcsolódó zavarok 4. Depresszív zavarok 5. Szorongásos zavarok 6. Kényszeres és kapcsolódó zavarok 7. Traumával és stresszorral összefüggő zavarok 8. Disszociatív zavarok 9. Szomatikus tünet- és kapcsolódó zavarok 10. Táplálkozási és evészavarok 11. Ürítési zavarok 12. Alvás-ébrenlét zavarok 13. Szexuális diszfunkciók 14. Nemi szerep diszfória 15. Diszruptív-, impulzuskontroll- és viselkedészavarok 16. Szerrel kapcsolatos és addiktív zavarok 17. Neurokognitív zavarok 18. Személyiségzavarok 19. Parafíliás zavarok 20. Egyéb mentális zavarok 21. Gyógyszer kiváltotta mozgászavarok és gyógyszerek egyéb nemkívánatos hatásai 22. Egyéb, klinikailag figyelmet igénylő állapotok

2015.11.11.


11

Affektív kórképek 

Depresszió



Bipoláris zavarok (mániás depresszió)

2015.11.11.


12


2015.11.11.

A mindennapi élettel gyakran együtt járó rosszkedv, szomorúság  Jól körülhatárolt helyzetre vonatkozik  Pszichológiailag motivált (beleérezhető)  A probléma megoldódásával elmúlik  Jól körülírt „panaszok”  A vegetatívum (alvás, étvágy, szex, emésztés, menses stb.) valamint a pszichés és motoros működés nem károsodott (Dr. Czenner Zsuzsa diája alapján) 2015.11.11.


13

Depresszió

Deprimere (latin ) : lenyomni Hippokratesz : melankolia ( melaine chole, fekete epe )

2015.11.11.


14


2015.11.11.

A depresszió főbb tünetei 1. Vezető tünet a depresszív hangulat amely a kedvetlenségtől, a mély, vitális lehangoltságig terjedhet  az öröm, az érdeklődés elvesztése 

2015.11.11.


15

A depresszió főbb tünetei 2. gondolkodás  meglassult  csökkent koncentráció, figyelemzavar  csökkent önértékelés és önbizalom  döntésképtelenség  önvádlások, bűnösségi gondolatok  téveseszmék  öngyilkossági gondolatok, kísérlet

Érzelem nélküliség érzése  szorongás,  reménytelenség pszichomotoros  gátoltság vagy agitáltság  aktivitás csökkenés szomatikus panaszok változatosak  étvágytalanság  fáradtság  alvászavar

2015.11.11.


16


2015.11.11.

A depressziók osztályozása

      

Enyhe depressziós epizód Közepes depressziós epizód Súlyos depressziós epizód Súlyos depresszió pszichotikus tünetekkel (téves eszmék, hallucinációk) Atípusos depresszió Schizoaffektív pszichózis depressziós típusa Disztímia ( neurotikus depresszió ) 2015.11.11.


17

Életszakaszokhoz kötött depressziók 1. 

Gyermek és serdülőkori depresszió : „iskolafóbia”, beilleszkedési nehézségek, tanulmányi eredmények hanyatlása, elkóborlások

2015.11.11.


18


2015.11.11.

Létezik serdülőkori depresszió?  

 



1960-as évekig: nincs gyermekkori depresszió – a hangulatzavar csak átmeneti és a fejlődés velejárója. 1970-es évek közepétől: felnőttkori depresszió diagnosztikai kritériumait alkalmazták fiatalokra (Albert és Beck, 1975); leírták a gyermek és serdülőkori depresszió jellemzőit (M. Kovacs, 1997). Gyermekek 2-3%-a, serdülők 4-8%-a szenved major depresszióban (Rózsa, 2001). Normál populációban: gyermek- és serdülőkorú korosztály 14,9% éri el a klinikai depressziós határértéket (Mayer, 2008). Disztímia: gyerekkorban 0,6-1,7%, serdülőkorban 1,68,0%. 2015.11.11.


19

A depresszió gyakorisága serdülőkorban 20

18,48

17,2

18,51

MDD százalék

15

10

5

0 Lewinsohn (13-18)

Hankin (11-21)

Fergusson (14-21)

Tanulmány

(Lewinsohn, 1993, Harkin, 1998, Fergusson, 2002, id: Arnarson, 2009)

A pont prevalencia 5-7%, de az élethossz prevalencia 18%! 2015.11.11.


20


2015.11.11.

Klinikai szintű depresszió aránya

(Hankin et al., 1998, id: Arnarson, 2009)

A depressziós epizódok 15 éves kortól jelennek meg nagy gyakorisággal. 2015.11.11.


21

A depresszió komorbiditása serdülőkorban        

Szuicid magatartás 51-83% Viselkedési és oppozíciós zavar 21-83% Szorongás és pánikzavar 30-75% Szomatoform zavarok és fejfájás 40-50% Drog- és kémiai szer abúzus 23% OCD PTSD Evészavarok

(Csorba, 2009) 2015.11.11.


22


2015.11.11.

Életszakaszokhoz kötött depressziók 2. Szülést követő depresszió : pár napos lehangoltság többször előfordulhat,  súlyos esetekben kifejezett depresszió bontakozik ki, pszichotikus tünetekkel

2015.11.11.


23

Életszakaszokhoz kötött depressziók 3. 

Premenstruális diszfória:

Menstruációt megelőző időszakban ( luteális fázis ) : lehangoltság, szorongás, érzelmi labilitás ( nők 2-10 %-ban fordul elő ) 

Involucios depresszió :

50-55 év körül lép fel gyakran hipochondriás, szomatikus tünetek vannak előtérben

2015.11.11.


24


2015.11.11.

Életszakaszokhoz kötött depressziók 4. Idős kori depresszió A depresszió az életkor előre haladtával gyakoribbá válik, sokszor organikus komponensei is vannak 

2015.11.11.


25

Depresszió: etiológia Genetikai tényezők

Neurokémiai neuroanatómiai tényezők

2015.11.11.

Pszichológiai tényezők


26


2015.11.11.

Depresszió epidemiológia Prevalencia élettartam :

Súlyos depr. Disztimia 15.1 % 4.5 %

kezdet 20-as évek eleje szezonalitás női túlsúly (2x) (Szádóczky és mtsai, 2000)

2015.11.11.


27

A depresszió terápiája A terápiás célkitűzés 3 iránya: - tünetcsoportok kezelése - relapszusok megelőzése - kognitív vulnerabilitas csökkentése Farmakoterápia: antidepresszívumok, fázisprofilaktikumok Pszichoterápiák

2015.11.11.


28


2015.11.11.

Depresszió - videó

2015.11.11.


29

Gyász : egy szeretett személy elvesztésére adott reakció

2015.11.11.


30


2015.11.11.

A gyász szakaszai ( Lindemann 1964 ):    

A sokk fázisa: a halálhír vételével kezdődik, bénultság, néhány óráig legfeljebb két napig tart A kontrollált fázis: temetéssel kapcsolatos teendők , ellenőrzött viselkedés A regresszív fázis: az elhunythoz kapcsolódó ambivalens érzések, érzelmi visszahúzódás Adaptív fázis: újbóli odafordulás a környezethez, az elveszett személy „ belső világba„ történő valósághű beépítése

A gyász állapot többnyire spontán oldódik Diagnosztikai nehézség: szövődményes gyász elkülönítése a depressziós zavaroktól 2015.11.11.


31

Kóros gyász szindróma Lelkisimeretfurdalás  Állandó gondolati jelenlét  Mintha még élne  Depressziós tünetek  Életviteli nehézségek 

2015.11.11.


32


2015.11.11.

Mániás tünetcsoport 1.   

Emelkedett hangulat ( ingerlékenység , agresszivitás) Figyelem hyperprosexiás ( a beteg minden apró részlet megragadja, de semmi sem köti le.) A gondolkodás az asszociációk felgyorsulnak

2015.11.11.


33

Mániás tünetcsoport 2.



  

Az én tudat kibővül, ( egodiastole ) önmagát felértékeli, téveseszmék léphetnek fel (feltalálói, megalomán, vallási ) Fokozott beszédkésztetés Fokozott aktivitás Kritikai készség csökkenése, a szociális normákat figyelmen kívül hagyja, etikai, ritkán jogi normákat sért (szerencsejáték, veszélyes üzletek és befektetések, fokozott szexualitás .)2015.11.11. Pszichiátria gyógyszerészhallgatóknak

34


2015.11.11.

Mániás fázis euforikus hangulat

2015.11.11.


35

Hipománia A mániával szemben enyhébb állapot: a diagnosztikai kritériumok a mániáétól abban különböznek, hogy az állapot nem okoz lényeges károsodást a munkaképességben és szociális alkalmazkodásban, illetve nem vezet hospitalizációhoz 2015.11.11.


36


2015.11.11.

Bipoláris affekív zavarok ( mániás depressziós zavar ) 

A hangulati élet és az aktivitás változásával járó epizódok, amelyek egyrészt a hangulat emelkedését, az aktivitás fokozódását ( hipománia, mánia ) vagy ennek az ellenkezőjét a hangulat esését, a lelki energiák, az aktivitás csökkenését jelentik

„Érzelmi hullámvasút” Prevalencia ( nemzetközi ) : 0,8- 1.5 %

2015.11.11.


37

Bipoláris I. zavar  

  

Mind a depressziós, mind a mániás zavarok legalább közepes súlyosságban fordulnak elő. Ezek egymást követő ciklusokban jelentkeznek, és általában a beteget azonos minőségű és súlyosságú tünetek jellemzik. A fázisok között a beteg tünetmentes lehet. A két állapot szünet nélkül követheti egymást. Kevert epizódok amikor a depressziós és a mániás állapot egyazon napon fordul elő.

2015.11.11.


38


2015.11.11.

Bipoláris II. zavar Hipomán epizódok váltakoznak súlyos depressziós időszakokkal.

2015.11.11.


39

Ciklotimia A bipoláris zavar enyhe formája, a hangulat tartós, de enyhe zavarai, amely hol a depresszió, hol a hipománia irányába változik .  Tartós stabil periódusok lehetnek. A hangulatváltozások többnyire minden ok nélkül következnek be.  a beteg életvitele egyenetlen, szociális kapcsolatai bizonytalanok ( drog, alkoholfogyasztás ) ( Kreativitás – ciklotim temperamentum ? ? Kreativitás - bipoláris affektiv zavar ?? ) 

2015.11.11.


40


2015.11.11.

Öngyilkosság problémája 

Öngyilkosság: az egyén szándékosan keresi

a pusztulást, vagyis az öngyilkosság olyan akaratlagosan, közvetlenül és tudatosan elkövetett cselekmény, amely az egyén saját életének kioltásához vezet ( Edwin Shneidman definiciója, 1993 )  Az élettörténetbe ágyazott krízisállapot, melyből az egyén kiutat csak önmaga elpusztításában lát.  El kell különíteni az önbántalmazástól (BPD)

2015.11.11.


41

Emile Durkheim (1897): 

Az öngyilkosság részben társadalmi jelenség, az egyén és a társadalom integrációs zavarának egyik tünete !

2015.11.11.


42


2015.11.11.

Nemzetközi öngyilkossági statisztika Minden évben kb. 1 millió ember hal meg öngyilkosság következtében. 



A globális öngyilkossági arány 16/100.000 fı.



Minden 40. másodpercben meghal valaki öngyilkosság következtében.



Az elhalálozások 1.8%-a szuicidium világszerte.



60%-kal nőtt a végzetes öngyilkosságok száma az utóbbi 45 évben. 2015.11.11.


43

Ringel féle preszuicidális szindróma (Erwin Ringel 1949)



A személyiség jellegzetes beszűkülése



Nagyfokban gátolt és saját személye ellen fordított agresszió



Élénk öngyilkossági fantáziák

2015.11.11.


44


2015.11.11.

Ringel féle preszuicidális szindróma 

Beszűkülés többféle értelemben jelenik meg: a gondolkodás merev, sematikus , érzelmi beszűkülés, emberi kapcsolatok leértékelődése, izoláció vagy függőség



Agresszív indulat: a beteg frusztrálható, nagy indulati feszültség a pszichológiai gátló folyamatok miatt nem tud megjelenni, önmaga ellen fordul



Fokozott fantáziáiban érzékletes képekben jelennek meg problémái, körvonalazódik az öngyilkosság kivitelezése

2015.11.11.

Cry for help


45

(Edwin Shneidman)

Az öngyilkos nem meghalni szeretne elsősorban, hanem másképp élni !

2015.11.11.


46


2015.11.11.

Magyarország öngyilkossági adatai 1. 1920-1975 között 10 évenként Év

100 ezer főre

1920

24.5

1930

31,5

1950

22,2

1960

25,0

1970

38,5

1980

44,9

2015.11.11.


47

Magyarország öngyilkossági adatai 2. 1980- 2006 között 5 évenként és 2009-ben Év

Összesen 100 ezer főre Férfi

Nő

1980 1985 1990 1995 2000 2005 2006

4809 4725 4133 3369 3269 2621 2460

3344 3447 2980 2478 2463 2028 1861

1465 1278 1153 891 806 593 599

1902

48

44.9 44,4 39,8 32,6 32,0 26,0 24,4

20092015.11.11.2461Pszichiátria gyógyszerészhallgatóknak 24,55

559


2015.11.11.

Az öngyilkosságot elkövetettek kor szerinti eloszlása 2009-ben (KSH adatai ) összesen

férfi

nő 4

10- 14

7

3

15-19

43

35

8

20-24

87

76

11

25-29

80

66

14

30-34

150

122

28

35-39

167

135

32

40-44

206

172

34

45-49

282

227

55

50-54

309

239

70

55-59

304

238

66

60-64

187

134

53

65-69

185

139

46

70-74

148

101

47

75-79

118

89

29

80- 89 2015.11.11.

187 Pszichiátria gyógyszerészhallgatóknak 129

62

49

Magyarország öngyilkossági adatai 3. 

Világviszonylatban a 80-as évek első felében világelsők voltunk a 100.000 főre jutó öngyilkosság tekintetében (1983 :4911 ember halálát jelentette !)



Hazánkban az öngyilkosságok aránya más országokkal összehasonlítva továbbra is magas.



Jelenleg négy szovjet utódállam:Litvánia Fehéroroszország, Oroszország és Kazahsztán áll előttünk



Öngyilkossági kísérletek száma a férfiaknál 3-5x, nőknél 13-14x több 2015.11.11.


50


2015.11.11.

2015.11.11.


51

Öngyilkossági kockázat 1.           

Megelőző öngyilkossági kísérlet Családban előforduló öngyilkosság Az öngyilkosságot elkövetők mintegy háromnegyede férfi Az öngyilkosságok arányszáma idős korban a legmagasabb Magas a 45-55 év közötti életszakaszban is. Fiatalkorúak körében nő Mentális betegségek: depresszió (bipoláris zavar) Alkoholizmus Szorongásos zavarok, szkizofrénia stb. Súlyos szomatikus betegségek Családi állapot : egyedülállók

2015.11.11.


52


2015.11.11.

Öngyilkossági kockázat 2. 

    

Kultúra, vallás : római katolikusok között alacsonyabb mint a protestáns, vagy zsidó vallásúak között Rosszabb szociális helyzetűeknél magasabb Migráció Foglalkozási csoportok Pl. orvosok (pszichiáterek ! ) Előzetesen szuicid minta a családban Magyarországon K-Ny, D-É irányban csökken

2015.11.11.


53

Serdülőkori szuicidium 



  

A serdülőkori szuicidium hátterében többnyire depresszió vagy borderline tematika áll (impulzuskontroll zavar, emocionális instabilitás, nyomott hangulat, krónikus üresség érzés) 15-19 éves korosztályban az öngyilkosság világszerte az 5 leggyakoribb halálok között szerepel. A legtöbb országban az első vagy második helyen! USA: rosszindulatú daganatos megbetegedések és fatális balesetek után a 3. helyen áll. Franciaország: AIDS után a 2. helyen áll. 1990-es évektől számottevően csökkent az öngyilkos magatartás száma, kivéve a kamaszok körében (önsértés, kísérletek ↑ nyugati országokban és Mo-n is!) 2015.11.11.


54


2015.11.11.

Serdülőkori szuicidium gyakorisága 

     

Normatív, reprezentatív minta: serdülők 7,8%-a számolt be szuicid kísérletről (F/L: 4,6/11,6%), korábbi kísérletek: F/L: 1,6/3,6%. Öngyilkossági gondolat: 25% (Vörös és mtsai, 2005) Szuicidium 14 éves kor alatt nagyon ritka, de egyre korábbra tolódik! Halálozás: 25-30 adoleszcens évente Mo-n. Kísérlet 25-50-szer gyakoribb a befejezett öngyilkossághoz képest 15-20 év közötti lányoknál Az összes szuicid kísérlet 70%-át serdülők követik el (Czeizel, 1994). Minden 6. fiatal megkísérelt már könnyebb/súlyosabb öngyilkosságot (Kopp és Skrabski, 1990). Lányok aránya a kísérletezők között háromszor gyakoribb (Csorba és mtsai, 1998). 2015.11.11.


55

100.000 megfelelő korú lakosra jutó öngyilkosság (Mo.) 30

26,2

25 19,4

20

9,8

10

6,8

5 2,9 0

15,3

13,9

15 12,5

2

1,1

8,8 8,5 6,2 6,4 0,6

0,3

10

0,4

2,6 2,1 0,2

7-14 év 15-19 év 20-24 év

1980 1990 2000 2005 2006 2006 2006 ffi nő

(KSH, 2006) 2015.11.11.


56


2015.11.11.

Öngyilkos magatartás kialakulása gyermek/serdülőkorban Szülő szuicid kísérlete Szülő impulzivitása, agressziója, neurokognitív deficitje

Szülő hangulatzavara Diszharmonikus családi miliő

Gyerek hangulatzavara

Gyerek elhanyagolása, abuzálása

Gyerek impulzivitása, agressziója, neurokognitív deficitje

Gyerek szuicid kísérlete 2015.11.11.

Életstresszorok Mann, 2006) Pszichiátria(Brent, gyógyszerészhallgatóknak

57

Serdülőkori szuicidium komorbiditása Normatív, reprezentatív mintán: az öngyilkossági kísérletet elkövetők szignifikánsan magasabb értékeket értek el a szorongás, a depresszió, az impulzivitás vonatkozásában; önértékelésük alacsonyabb volt a kontrollhoz képest (Vörös és mtsai, 2005).  Kísérletezők körében magas volt az alkohol- és drogabúzus, dohányzás, szexuális abúzus, gyakran nem a szüleikkel éltek + ineffektív coping! 

2015.11.11.


58


2015.11.11.

Veszélyeztetett serdülő felismerése a szokásos tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése az iskolai teljesítmény általános romlása a tanórákon felmutatott erőfeszítés csökkenése iskolai rendbontás, deviáns viselkedés ismétlődő igazolatlan hiányzások, iskolakerülés erős dohányzás, alkohollal, könnyű vagy kemény drogokkal való visszaélés összeütközés a rendőrséggel, iskolai erőszak

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

2015.11.11.


59

Lelki krízis ( Caplan 1964 ) 

Kénytelen veszélyeztető körülményekkel szembenézni, amelyek biológiai, pszichológiai és szociális egzisztencia területén alakulhat ki



Ezek vagy ezek fenyegető közelsége mindennél fontosabb problémává válik



A veszélyeket az adott időben sem elkerülni sem megoldani nem tudja



az adott személyre jellemző szokványos problémamegoldó eszközökkel illetve mobilizálható energiával Edvard Munch : Kétségbeesés 2015.11.11.


60


2015.11.11.

A lelki krízis kimenetele lehet : Erők mozgósítása révén megoldás  Adaptáció, kompromisszum  Ineffektiv megoldás ( pszichés zavarok, alkohol, narkománia )  Összeomlás (szuicidium, pszichotikus állapot ) 

A krízis megoldása a személyiség érését, kiteljesedését is szolgálhatja !!

2015.11.11.


61


62

Szorongásos zavarok

2015.11.11.


2015.11.11.

Szorongás és félelem A félelem és a szorongás is normális figyelmeztető jel (harcolj vagy menekülj!) A vegetatív idegrendszer szimpatikus túlsúlyával jár (ld. testi tünetek) A szorongásnak nincs valódi tárgya: figyelmeztető jele valamely ismeretlen, belső, bizonytalan, konfliktusos veszélyhelyzetnek Kóros szorongás: amikor nincs közvetlen testi vagy lelki veszély, vagy amikor az érzelmi reakció mértéke nincs arányban a veszéllyel A szorongásos zavarok olyan pszichés betegségek, ahol a szorongás a vezető tünet

2015.11.11.


63

Szorongásos zavarok A

szorongásos zavarok a leggyakoribb mentális kórképek közé tartoznak Gyakran válnak krónikussá A páciens funkcionálását jelentősen befolyásolják Gyakran társulnak egyéb pszichiátriai betegségekkel

2015.11.11.


64


2015.11.11.

A szorongás összetevői Kognitív, verbális : negatív élménymód, bejósolhatatlanság, kontrollálhatatlanságtól való rettegés  Viselkedéses -motoros : viselkedéses repertoár beszűkül : pszichomotoros gátoltság vagy agitáció (nyugtalanság )  Szomatikus tünetek 

2015.11.11.


65

Szorongás szomatikus tünetei : Légszomj  Gombócérzés  Mellkasi fájdalom  Szájszárazság  Anorexia  Hasi fájdalom  Motoros nyugtalanság 

Tremor  Gyengeség  Szédülés  Izzadás  Gyakori vizelési inger  Tenziós fejfájás 

2015.11.11.


66


2015.11.11.

Szorongásos és depresszív gondolkodás közti különbség A szorongásban a negatív ítéletek specifikusak, nem vonatkoznak az élet minden területére, szemben a depresszióval a hol a negatív ítéletek kiterjedtek általánosak és kizárólagosak  A szorongó beteg jövőre irányultsága megtartott, a depressziós feladja.  A szorongó beteg a depresszióssal szemben saját hibáit korrigálhatónak tartja, nem tartja magát bűnösnek.  A szorongó beteg a jövőre irányultan anticipálja, hogy valami rossz fog történni, a depressziós a múltba tekint, úgy gondolja valami rosszat tett.  A szorongó beteg azokat a helyeket és helyzeteket kerüli amelyre szorongása vonatkozik, a depressziós feladja a napi rutin végzését is.  A sikertelenség anticipációja : a depressziós a jövőbeli esemény sikertelenségét úgy tartja mintha már meg is történt volna. A szorongó tart a sikertelenségtől de az esemény számára a jövőben van. ( Tringer ) 

2015.11.11.


67

Szorongásos zavarok osztályozása DSM-IV szerint pánikroham (agorafóbiával vagy anélkül) agorafóbia (pánikzavarral vagy anélkül) specifikus fóbia szociális fóbia kényszeres zavar akut stressz-zavar poszttraumás stressz-zavar generalizált szorongás

2015.11.11.


68


2015.11.11.

Epidemiológia Egyéves

előfordulása a felnőtt lakosság körében: 17,7%, élettartam prevalencia nőknél: 30% (Sadock és Sadock, 2007) Egy éven belüli prevalencia

Nő-férfi arány

Első megjelenés ideje

Pánikzavar

2,3%

5:2

15-35év

Agorafóbia

2,8%

2:1

20-40év

Specifikus fóbiák

9,0%

2:1

változó

Szociális fóbia

8,0%

3:2

10-20év

Kényszeres zavar

2,0%

1:1

4-25év

PTSD és akut stressz zavar

0,5%

1:1

változó

Generalizált szorongás

3,8%

2:1

0-20év

2015.11.11.

Pszichiátria(Forrás: gyógyszerészhallgatóknak APA, 1994)

69

Etiológia Pszichoanalitikus: tudattalanban

rejlő konfliktusok szignálja, amely elfojtási folyamatokat indít el Viselkedési: kondicionált válasz egy specifikus környezeti ingerre Kognitív: egy adott helyzet lehetséges veszélyeire vonatkozó belső értékelő folyamatok torzítása → sérülékenység túlbecslése, megküzdés alábecslése Egzisztencialista: a céltalan univerzumban való élet élménye

(Sadock és Sadock, 2007, Égerházi, 2012) 2015.11.11.


70


2015.11.11.

Salkovskis kognitív modellje A tartós szorongás kiváltó tényezőit két csoportba sorolhatjuk: (1) az átélt szorongás mértékét növelő tényezők, valamint (2) a szorongás magas szintjének fenntartásában közrejátszó tényezők

2015.11.11.


71

Az átélt szorongás mértékét növelő tényezők

•

•

A helyzet fenyegető, a becsült kár extrém mértékű és a személy úgy ítéli, nem tud megküzdeni a helyzettel Ha a fenyegetettséget kicsinek véljük, de a becsült kárt nagyon nagynak → kényszeres zavar, egészségszorongás (Salkovskis, 2000) 2015.11.11.


72


2015.11.11.

A szorongás magas szintjének fenntartásában közrejátszó tényezők

2015.11.11.

(Salkovskis, 2000)


73

Szorongásos zavarok strukturálódása Szorongásos zavar

Struktúraképző elem

Jellemző

GAD

strukturálatlan

fluktuáló, megjósolhatatlan lefolyás

Pánik

idő

roham és rohammentes időszakok

Agorafóbia

tér

zártság, nyitottság, stb.

Szociális fóbia

szociális tér

emberek

Specifikus fóbiák

tárgyak, állatok

fóbiás tárgy távolsága

PTSD

trauma

trauma előtt-után

Obszesszió

kényszergondolat

szimbolikus tér (kognitív fóbia)

Kompulzió

rituálék

rituálék 2015.11.11.

(Tringer, 2005)


74


2015.11.11.

Pánikroham Szorongásos roham intenzív félelemmel vagy diszkomfort érzéssel és az alábbiakból 4 egyidejűleg fennáll (intenzitását 10 perc alatt eléri):

Gyakran visszatérő, váratlan pánikrohamok jelentkeznek, tartós aggódás újabb rohamoktól (agorafóbia is kialakulhat)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

palpitáció, remegés, izzadás, légszomj, mellkasi fájdalom, fuldoklás, szédülés, zsibbadás, hányinger, derealizáció, deperszonalizáció, hidegrázás vagy hevülés, halálfélelem, megőrüléstől való félelem

2015.11.11.


2015.11.11.


75

(Fóris és Kopp, 1997) 76


2015.11.11.

Pánik - videó

2015.11.11.


77

Agorafóbia Félelem

olyan helyeken, ahol az elmenekülés nehéz vagy nincs kéznél azonnali segítség (egyedül elmenni otthonról, tömegben lenni, hídon lenni, busszal, vonattal, autóval utazni) Az ilyen szorongást keltő szituációkat kerüli vagy erős szenvedéssel viseli el.

2015.11.11.


78


2015.11.11.

Agorafóbia modellje és kezelése Gyakran

jár együtt pánikrohammal, de nem mindig. Alapja a passzív elkerülés: az egyén a szorongást keltő helyzetből kilép, ezzel csökkenti szorongását és megerősítődik a viselkedése. Környezet

veszélyes a személyes szabadság, autonómia korlátozása miatt ↕ Egyén önmagát gyengének, dependensnek látja Th: expozíciós

eljárások, pszichofarmakonok

2015.11.11.


79

Specifikus fóbiák Tartós

és túlzott félelem, amelyet egy tárgy vagy helyzet jelenléte okoz A stimulus azonnali erős szorongást generál A személy felismeri, hogy félelme túlzott és igyekszik elkerülni a stimulusokat Lehet: állatokkal, környezettel (vihar), vérrel, sérüléssel, szituációval (pl. híd, lift, stb) kapcsolatos. Kezelése: expozíciós technikák, pszichofarmakonok 2015.11.11.


80


2015.11.11.

Szociális fóbia Félelem

olyan nyilvános helyzetektől vagy cselekvéstől, ahol mások figyelmének, esetleges megítélésének lehet kitéve az egyén Attól fél a beteg, hogy ilyen helyzetben kínos, zavaró vagy megalázó helyzetbe kerülhet (megszégyenül) A társas helyzetek szorongást provokálnak A félelem elkerülő magatartással társul Lehet kiterjedt (11 éves kortól) vagy körülírt (22 éves kortól)

2015.11.11.


81

Kényszerbetegség Kényszergondolatokból

és kényszercselekedetekből álló szindróma (obszesszív-kompulzív zavar) Jellemzője a páciens akarata ellenére visszatérő, betolakodó, nyugtalanító gondolatok és/vagy impulzusok, valamint ismétlődő ritualisztikus cselekedetek A tünetek szenvedést okoznak és időigényesek Cselekedeteit a szorongás csökkentése miatt végzi (aktív elkerülés) A beteg felismeri a gondolatok és cselekedetek túlzó és értelmetlen voltát és igyekszik tenni ellene

2015.11.11.


82


2015.11.11.

Kényszerek gyakorisága Kényszergondolatok (%) Kényszercselekedete k (%) Kontamináció Ellenőrzés 60% (beszennyeződés) 45% Patológiás kételkedés 42% Szomatikus 36%

Tisztálkodás 50%

Szimmetria 31%

Kérdezgetés 31%

Agresszív 28%

Szimmetria 28%

Szexuális 26%

Gyűjtögetés 18%

2015.11.11.

Számlálás 36%


(N=250, Rasmussen, 1986)83

Kényszerbetegség etiológiája Genetikai tényezők (monozigóta ikreknél 63%-os konkordancia) Biológiai: szerotonin rendszer érintettsége Tanuláselméleti: aktív elkerülő viselkedés Kognitív: (1) abnormális kockázat és veszélybecslés, (2) kóros kétkedés, 100%-os biztonság keresése, kontroll mindenáron, perfekcionizmus, saját felelősség kiterjesztése, valamint (3) teljes befejezettség élményének hiánya

2015.11.11.


84


2015.11.11.

Salkovskis modellje a kényszerről A kényszergondolkodás a normális intruzív gondolatokból ered. Az intruzív kogníciók betolakodó ötletek, gondolatok, képzetek vagy késztetések. A normális intruzív kogníciók és a kényszeres intruzív gondolatok közötti különbség alapvetően a kényszeres páciens értelmezéseiben keresendő: • Ha az értékelés a kárra vagy veszélyre, valamint a veszteségre vonatkozik, úgy az érzelmi válasz szorongás vagy depresszió lesz. • Kényszeres mintázat akkor jelenik meg, ha az egyén a tolakodó gondolatokat úgy értelmezi, hogy ő a felelős a kárért vagy annak megelőzéséért.

A felelősség sajátos értelmezése az intruzív kogníció , a megélt diszkomfort, valamint a kényszeres (semlegesítő) viselkedés közötti összekötő láncszem.

(Salkovskis, 2000). 2015.11.11.


85

Kényszerbetegség kórlefolyása Gyakran

krónikussá válik, leszázalékolás oka lesz Kezelése pszichoterápia (vis.th)+ farmakoterápia kombinációja lehet ↓ 60-80%-uk javul, de tünetváltás gyakori Munkaképességet és párkapcsolatok kialakulásának esélyét is rontja

(Csigó, 2010) 2015.11.11.


86


2015.11.11.

2015.11.11.


87

Poszttraumás stressz zavar (PTSD) Pszichológiailag traumatikus eseményeket követően kialakuló szorongásos zavar

Trauma

Akut stressz betegség 2 nap - 4 hét

2015.11.11.

PTSD azonnal v. késleltetve (több, mint 1 hónapig) Pszichiátria gyógyszerészhallgatóknak

88


2015.11.11.

PTSD tünetei A személy olyan eseményt élt át, amelyben valóságos vagy fenyegető haláleset, súlyos sérülés vagy saját vagy mások testi épségének veszélyeztetése valósult meg (természeti katasztrófák, abúzus, háború) a személy erre intenzív félelemmel, tehetetlenséggel vagy rémülettel reagált A traumát a személy ismételten újraéli visszaemlékezés vagy álmodás formájában A traumával összefüggő ingerek tartós kerülése (pl. elidegenedés másoktól) Fokozott készenlét tünetei (alvászavar, ingerlékenység, koncentrációs nehézség)

2015.11.11.


89

Poszttraumás stressz szindróma (PTSD) komorbiditás depresszióval és más szorongásos kórképekkel1,2

48-49 % Depresszó

7-13 % Pánikbetegség

PTSD

28 % Szociális fóbia

15-17 % GAD 13 % OCD

Irodalom:

1. Kessler RC et al. Arch Gen Psychiatry 1995; 52:1048-1060 2. McFarlane 2015.11.11. AC. Papay P. J Nerv Ment Dis 1992; 180:498-504 Pszichiátria gyógyszerészhallgatóknak

90


2015.11.11.

Akut stressz zavar A traumatizáló eseményt követően



◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

szubjektív bénultság érzése, elszakadás élménye vagy emocionális válaszkészség hiánya a valóságos környezetben való tudatos tájékozódás lecsökkenése derealizáció deperszonalizáció disszociatív amnézia a traumát a személy ismételten újraéli (visszatérő képzetek, gondolatok, álmok, illúziók, „flashback”szerű epizódok) a traumára emlékeztető ingerek észrevehető kerülése szorongás és fokozott készenlét észrevehető tünetei 2015.11.11.


91


92

PTSD kezelése Prevenció

(katasztrófa elhárítás, szociális támogató rendszerek, ventilálás, gyász segítése akár önkéntes segítőkkel) Kognitív viselkedésterápia (traumaélmények emocionális feldolgozása és integrálása, elfogadás, maladaptív viselkedésmódok feladása) Farmakoterápia

2015.11.11.


2015.11.11.

Generalizált szorongásos zavar Túlzott szorongás vagy aggodalom a legtöbb esemény miatt legalább 6 hónapon keresztül A személy a szorongást nehezen kontrollálja Jellemzi: • Idegesség • Fáradékonyság • Koncentrációs zavar • Ingerlékenység • Izomfeszülés • alvászavar

2015.11.11.


93

GAD etiológiája Biológiai

meghatározottság (vérrokonok között a betegség előfordulási gyakorisága 15%, Kendler és mtsai, 1992) Pszichológiai tényezők: ◦ Pszichodinamikus: freudi neurotikus és morális szorongás, szeparációs szorongás ◦ Kognitív: irracionális feltételezés arról, hogy valami veszély fenyeget állandóan + metakognitív – ha nem szorongok, akkor katasztrófa lesz Szociokulturális: alacsony

SES

2015.11.11.


94


2015.11.11.

GAD terápiája Szorongásoldó farmakoterápia Relaxációs

tréning Kognitív viselkedésterápia: átstrukturálás, megküzdési stratégiák tréningje, problémamegoldó készségek fejlesztése

2015.11.11.


95

Pszichoterápiás kezelési lehetőségek Pszichiátriai zavar

Bizonyítottan hatékony eljárások

Egyéb pszichoterápiás lehetőségek

Pánik és agorafóbia

CBT, relaxáció, légzéskontroll, in vivo deszenzitizáció

Családterápia, dinamikus th.

Specifikus és szociális fóbia

Viselkedésterápia

Dinamikus th., hipnózis, családth.

OCD

Viselkedésterápia

Dinamikus th., szupportív th., családth.

PTSD

CBT

Dinamikus th., hipnózis, csoportth, családth.

GAD

CBT

Dinamikus th., szupportív th. 2015.11.11.

(Égerházi, 2012) Pszichiátria gyógyszerészhallgatóknak

96


2015.11.11.

Szomatoform zavarok

(Moliére: Képzelt beteg)

2015.11.11.


97

Szomatoform zavarok definíciója Olyan állapotok, amelyben a személy gyötrődést és teljesítménycsökkenést okozó testi tünetei mögött valódi szomatikus ok nem áll  A szorongásos reakció testi dimenziója van előtérben  Emocionális zavarok testi megnyilvánulásáról van szó 

2015.11.11.


98


2015.11.11.

Szomatoform zavarok osztályozása DSM-IV szerint Szomatizációs zavar  Differenciálatlan szomatoform zavar  Konverziós zavar  Fájdalom zavar  Hypochondriasis  Test-dysmorphiás zavar  Szomatoform zavar MNO 

2015.11.11.


99

Szomatoform zavarok gyakorisága

(Családorvosi praxisban, Fink és mtsai, 1999) 2015.11.11.


100


2015.11.11.

Szomatoform zavarok etiológiája Dinamikus: Freud – hisztéria gyógyítása, érzelmi konfliktusok szomatikus tünetekbe való konvertálása, Elektra-komplexus  Behaviorista: szomatikus tünetek megerősítése  Kognitív: kommunikációs eszköz – másképpen kifejezhetetlen érzelmeket így közöljük, az ilyen személy számára az érzelmek tudatosítása és kifejezése nehéz 

2015.11.11.


101

Szomatoform zavarok jellemzői

(Oyama és mtsai, 2008) 2015.11.11.


102


2015.11.11.

Szomatizációs zavar  

Számos fizikális panasz, 30 év előtti kezdet, jelentős funkciókárosodás Alábbi kritériumok mindegyike teljesül: ◦ ◦ ◦ ◦

  

4 fájdalom tünet 2 gasztrointesztinális tünet 1 szexuális zavar 1 pszeudoneurológiai tünet

A tüneteket a személy nem szándékosan produkálja Nincs szomatikus magyarázat Fiatal felnőttkorban kezdődik, nőknél gyakoribb, krónikus lefolyású

2015.11.11.


103

Szomatizációs zavar tünetei

(Oyama és mtsai, 2008) 2015.11.11.


104


2015.11.11.

Differenciálatlan szomatoform zavar Egy vagy több, megmagyarázhatatlan okkal megjelenő fizikai tünet, melynek hátterében nincs definiálható testi betegség.  A tünetek szenvedést és funkcióromlást okoznak  Fennállása legalább 6 hónap  A tüneteket a páciens nem szándékosan produkálja 

2015.11.11.


105

Konverziós zavar Adott pszichoszociális konfliktus vagy szükséglet fizikai tünetté konvertálódik  Zömmel neurológiai tünetek jelennek meg (görcs, roham, bénulás, vakság, beszédképtelenség)  Nőknél kétszer gyakoribb  Fiatal felnőttkorban kezdődik  Akut lefolyás 

2015.11.11.


106


2015.11.11.

Fájdalom zavar Egy vagy több anatómiai területre kiterjedő fájdalom  A fájdalom kialakulásában pszichoszociális tényező játszik szerepet  Jelentős szenvedést okoz  Kialakulása nincs életkorhoz kötve, akár évekig is fennállhat  Gyakoribb nők körében 

2015.11.11.


107

Hypochondriasis 

    

A páciens egyes testi tüneteit alaptalanul súlyos betegségként értelmezi ↓ Súlyos betegségtől való félelem vagy súlyos betegség meglétének a hite A beteg a fizikális tüneteit félreértelmezi Állandóan a bajjal foglalkozik, elmegy orvoshoz, de ez nem nyugtatja meg Legalább 6 hónapig fennáll (krónikus) Fiatal felnőttkorban kezdődik, ffi-nő arány hasonló

2015.11.11.


108


2015.11.11.

Test dysmorphiás zavar Állandóan teste képzelt vagy apró tökéletlenségeivel van elfoglalva  Emiatt akár plasztikai sebészhez is fordul  Zömmel serdülőkorban kezdődik  Gyakran társul személyiségzavarral (BPD) 

2015.11.11.


109

Szomatoform zavarok kezelése Pszichoedukáció (testi panaszok lelki eredetének elfogadtatása)  Kognitív viselkedésterápia  Aktív egészségmagatartás, stresszkezelés  Relaxáció, hipnózis, dinamikus terápiák 



Hatékonyságvizsgálat: CBT hatékony (Raine és mtsai, 2002)

2015.11.11.


110


2015.11.11.

Köszönöm a figyelmet!

2015.11.11.


111


Affektív zavarok, szuicidium, szorongásos zavarok, pszichoreaktiv kórképek, szomatoform zavarok, étkezési zavarok, szexuális zavarok I

Recommend Documents