1994. szeptember
69
18. Allen Ginsberg: A leples bitang. Eur6pa Könyvkiad6, Bp., 1983.8. p. 19. Plat6n: Összes M\1vei,II. köt. Eur6pa Könyvkiad6, Bp., 1984.,455-460. p. 20. Tibeti Halottaskönyv. Háttér Kiad6, Bp., 1991. 21. Egyiptomi Halottaskönyv. Farkas Lórinc Imre Kiad6, Bp., 1994. 22. J6zsef Attila: Összes versei. SzázadvégKiad6, Bp., 1993.235. p. 23. Uo. 24. Hamvas Béla: A babérligetkönyv - Hexakümion.Életünk Könyvek, Szombathely,1993., 273-276. p. 25. James Douglas Morrison Awake címií versének egy részlete saját fordításomban, az eredeti a Lords and the New Creaturs címu kötetben jelent meg 1968-ban,Los Angelesben. 26. M6ricz Zsigmond: Válogatott novellái. Szépirodalmi Könyvkiad6, Bp., 1975. 27. Mikszáth Kálmán: Válogatott novellái. M6ra Ferenc Könyvkiad6, Bp., 1965. 28. Szerb Antal: Utas és holdvilág. Magvetó Könyvkiad6, Bp., 1974.
BORBÁNDI
GYULA
A világ térképe a nyugati magyar iroda1omban* Nem tudom, van-e olyan magyar irodalomtörténeti feldolgozás, amelynek tárgya idegen országok és távoli földrészek movésÚ eszközökkel és irodalmi movekben történt b6vebb tárgyalása, ábrázolása, szemléltetése, megismertetése. Olyan munka, amely arra adna választ, hogy külföldi utazások, rövidebb-hosszabb tartózkodások, letelepedések, idegen környezetbe történt beilleszkedések milyen szerepet játszottak írók pályafutásában és alkotói életmoveikben. Lehet, hogy van, vagy vannak ilyen dolgozatok, de feltételezéseim szerint kevesen ismerik, és az irodalomkedvel6k többsége legfeljebb azt tudja, hogy magyar írók közül kik jártak távolabbi országokban, idegen vagy alig ismert tájakon, milyen jelent6s muveket ihlettek a külföldön töltött évek, az ott és azalatt szerzett élmények és tapasztalatok. Feltehet6en Mikes Kelemen levelei az els6 magyar írói alkotások, amelyek az idegen környezetben való élés nehézségeir61, szenvedéseir61, gyötrelmeir61, de ugyanakkor örömeir61 és boldogságairól is hírt adtak. A magyar irodalomban Mikes és bujdosó társai révén el6ször Törökország és benne Rodostó játszott ihlet6 szerepet, de eltekintünk azoktól a vidékekt61 és városoktól, amelyek - mint Bécs, Dalmácia, Krakkó, Galícia, Szerbia - id6nként magyar uralom alatt vagy Magyarországgal szoros kapcsolatban, közvetlen közelségben éltek. Az újkori magyar irodalomban kétségtelenül Párizs volt az az idegen város, amely iránt mindig rendkívül eleven érdekl6dés mutatkozott, amely az európai szellemi élet központjának számított, ahová sok író és más movész vágyakozott, legjelesebb alkotóink közül oly sokan utaztak, töltöttek hosszabb id6t, és amely minden más városnál mélyebb nyomokat hagyott az alkotásokban. * Elóadásként elhangzott a hévizi irodalmi napokon, 1994.július elsején.
70
tiszatáj
Elég talán Adyra emlékeztetni, akirol magyar irodalomtörténetében Szerb Antal azt írta, hogy neki "éppúgy el kellett mennie Párizsba, a városok városába, mint az igazhit{ínek Mekkába". J611ehet,elso útján nem érezte magát igazán jól a francia fovárosban, állandóan visszavágyott. Keveset tudott franciául, nem volt egészen tisztában a francia viszonyokkal, nem voltak francia barátai, a francia szellemnek sem lett rabja, mégis vonzotta a Szajna-parti metropolis. Ismét és ismét felkereste. Megunta, majd újból érdekelte és sóvárgott utána. Szerb Antal szerint azért, "mert Párizs neki elsosorban a Nagyváros volt... A polgárosztály újonnan felszentelt bajnokát semmi sem igézte meg annyira, mint a nagyváros nagyvárosiassága".Nem tudom, a második világháború utáni korszak magyar értelmiségi menekültjeit nem ez a nagyvárosiasság igézte-e meg, mint korábban Adyt. Talán hozzá hasonl6an közülük is sokan a nyugati polgári életforma kiteljesedésébol való részesedés vágyától hajtva igyekeztek Párizsba, Londonba, Genfbe, Amszterdamba és más földrészek nagyvárosaiba. Ady lírai és prózai írásai között elokelo helyet kaptak a Párizsban született és a Párizsról, valamint Franciaországr61 sz616 m{ívek. Megelozte ot azonban a Párizsjárásban Ambrus Zoltán és Szomory Dezso. Az elobbi már 1885-ben érkezett a francia fovárosba, a Sombonne-on tanult, és belemerült az ottani szellemi életbe. Tanúskodnak errol a Párizsb61 küldött írásai. Az ut6bbi 1890-ben ment - a katonai szolgálat elol Párizsba, hogy - meghosszabbítva londoni és oxfordi tart6zkodással - tizenöt évet töltsön külföldön. "A párizsi regény" cím{íkönyve nemcsak a történések helye, de az írói szemlélet és az alkotói stílus alapján is a korabeli Franciaország és az uralkodó életérzés kifejezoje. Röviddel Ady után Szabó Dezso is Párizsba utazott, egy esztendot töltött ott, és nemcsak m{íveinek tárgya, de szell~me is a francia kultúrával val6 találkozás lecsapódása, annak jegyeit viselve magukon. E rövid áttekintés ben csak néhány név említésére nyílik tér és csak utalásszer\íen érintheto, hogy Eur6pa és a világ mely tájai és kik révén vonultak be a magyar irodalomba. Kosztolányi Dezso egy évig Bécsben tanult, számos nyugati útja élményei és tapasztalatai alapján gy\ílt össze az a hatalmas eur6pai tudásanyag, amely életm{ívét jellemezte és kivételes minoség\ívé tette. Füst Milán a húszas években bejárta Ausztriát, Németországot, Svájcot és Olaszországot. Laczk6 Géza Párizsban tanult és szerzett m{íveit alakító francia m{íveltséget.Kassák Lajos fiatal korában munkásként vándorolt Nyugat-Eur6pában, majd élt hat évig tart6 emigrációban Bécsben. "Egy ember élete" cím{í önéletrajzi regénye igazolja, hogy milyen maradand6 eredménnyel járt szellemi fejlodésére és alkotómunkája irányára egyfelol az elso világháború elotti vándorút, másfelol a nyugati avantgárd irányzatokkal való közvetlen kapcsolatot elomozdít6 exílium. Hatvany Lajos elso emigráci6ját német nyelvterületen, 1938 után a másodikat Franciaországban és Angliában töltötte. Kodolányi János 1936 és 1938 között ötször járt Finnországban, és ami a magyar irodalomban a finn testvérnéprol fellelheto, nagyrészt neki köszönheto. A lelkes és szorgalmas utaz6k közé tartozott TIlyésGyula, aki 1922 és 1926között emigránsként Franciaországban élt és ez évek történetét elevenítette fel a "Hunok Párizsban" lapjain. A negyvenes évek utazásainak nyomai a "Franciaországi változatok"-ban és más írásokban lelhetok fel. Napl6jegyzetei arról tanúskodnak, hogy élete végéig éles szemmel és éber figyelemmel járta a világ országait, ismerkedett közeli és távoli vidékek lakóival, keresett mil}denütt felhasználható anyagot lírai és p~6zai m{ívekhez. Ugyanez mondhat6 Tamási Aronr61, akinek amerikai élményei az "Abel Amerikában" cím{íregényben csap6dtak le.
-
71
1994. szeptember
Ebben az összefüggésben külön érdemes szólni Remenyik Zsigmondról, aki a magyar irodalom érdek1tSdésétmesszi tájakra terjesztette ki. Húszéves fiatalemberként 1920 nyarán Bécsen, Hamburgon, Hollandián át ért Amsterdamba, onnan hajóval átszelve az óceánt, Pernambucót és Montevideót érintve szállt partra Buenos Airesben. Hat éven keresztül járta a dél-amerikai kontinenst. Beutazta Argentínát, Paraguayt, Chilét, Bolíviát, Perut, Ecuadort. Megismerte a földrész nyomorát, találkozott kiköttSk, halászfaluk, ipari proletárnegyedek, nagybirtokok szegényparaszti telepei lakóival, indiánokkal, szembesült a kontinens forrongó politikai életével és mint dél-amerikai vándorlásai tudós kutatójától, Ferdinandy Györgyt,tSltudjuk, a különbözéS országok avantgárd m{ívészeti irányzataival és csoportjaival. Elményeit, viszontagságait, kalandjait késtSbb- magyarulésJpanyolul írt - könyvekben elevenítette fel. "Vész és kaland", "Vándorlások könyve", "OserdtS","A kesely-{í"cím{ím{íveinekés kis~bb elbeszéléSmunkáinak Dél-Amerika az ihlettSje és színhelye. 1939 és 1941 között Eszak-Amerikában járt, és errtSlis könyvben, útirajzokban, cikkekben számolt be. Amikor a második világháború után elindult a magyar történelem számszerint legnépesebb és jelenttSségében legfontosabb emigrációjának tevékenysége, a Nyugatra került magyarok eltStt oly távlatok nyíltak, amelyek eltSnyösen befolyásolták a világnak mint témának és ihletéSertSneka magyar irodalomba történéSbefogadását, valamint addigi helyének megertSsödésétés kibtSvítését. A világban szétszórt magyar írók révén olyan országok, vidékek, tájak, városok kerültek be az irodalomba, amelyek addig kevéssé vagy egyáltalán nem szerepeltek. Az eltSbbi rövid áttekintésbtSl kivehettSvolt, hogy Párizs és Franciaország minden más várost és országot felülmúló szerepet játszott. Bár Magyarországnak az volt a híre, hogy a német szellem és civilizáció hatása alatt állt és fej16dött, ez az irodalomban kevéssé volt kimutatható. Az irodalmi érdek1tSdésiránya és a f6 ihletforrás Párizs és Franciaország volt. Mint téma is jóval gyakrabban fordult eltS,mint Németország, vagy annak bármely tartománya és városa. Ami a német kultúra magyarországi jelenlétét illeti, az a képztSm{ívészetekben,a moszaki fej16désben,a civilizációs haladásban, a polgárosodási és városiasodási folyamatban jóval szembeszöktSbb volt, mint az irodalomban, ahol a francia töltötte be a f6 szerepet. Onnan érkezett a legtöbb hatás és ösztönzés. Úgy tetszik, hogy a század elstSévtizedeiben az angolszász és olasz kultúra felé való tájékozódás, kapcsolat és a szellemi cserefolyamatok száma is alulmaradt a franciával szemben. A többi európai nép szellemi hagyományainak és eredményeinek ismerete még hiányosabb volt. Ezen a képen módosított a nyugati magyar irodalom, amely 1945-ttSlkezdtSdtSen majd öt évtizeden át nagymértékben tágította a világnak az egyetemes magyar irodalomban kirajzolódó térképét. A külföldi letelepedés, vagy akárcsak hosszabb tartózkodás, idegen emberekkel és kultúrákkal való szembesülés, szokatlan közviszonyokkal és életmódokkal való tartós együttélés a témakörök földrajzi kiterjedéséhez, a látószögek kitágulásához és az ábrázolási módszerek gazdagodásához vezetett. Ezen kívül olyan területeket és tájakat vont a magyar irodalom érdek1tSdésikörébe, amelyek korábban elérhetetlenek és olykor érdektelenek voltak. Ha a legutóbbi idtSkigtartó emigrációt összevetjük a korábbiakkal a Rákóczi és Kossuth nevével jelezhettSvel, valamint a két világháború közöttivel -, egyik sem hagyott maga után oly gazdag irodalmi termést, mint az 1945 és 1990 közötti. Es egyikben sem kaptak - talán a Rákóczi-emigráció kivételével - az emigránsokat befogadó országok és városok oly kimunkált és aprólékos irodalmi megjelenítést, mint a legutóbbiban. A nyugati országokban szüle-
-
tiszatáj
72
tett magyar irodalmi alkotások tematikai gazdagsága,az elhagyott hazára és embereire val6 emlékezés mellett az új környezettel és idegen világokkal val6 megismerkedés dokumentumai cáfolni látszanak azt a gyakori hazai véleményt, amely szerint az emigráns irodalom fo tárgya a múltba és a hazába val6 visszavágy6dás, lényegében tehát - mint Páskándi Géza is kifejtette - nosztalgiairodalom.A val6ságbana határokon túli világot legalább olyan mértékben kebelezte be az irodalomba, mint amilyen mértékben az elszállt idovel foglalkozott. Jelentékeny mértékben gyarapodott a befogad6 országok nyelvén ír6 és publikál6 magyarok száma. Egyetlen elozo emigráci6ban sem akadt oly sok magyar, aki nyelvet váltott volna, vagy a magyar mellett
- olykor
azt háttérbe szorítva
- a németet,
a franciát, az angolt vagy egyéb idegen nyelvet választotta volna kifejezési eszközül. Elég, ha a Kösztler Artúrb61 angol ír6vá lett Arthur Koestlerre, a Békessy Jánosb61 és Szenessy Mari6b61 a németté lett Hans Haber~ és Mario Szenessyre, az Arn6thy-Kovách Krisztáb61, Gáspár Lorándb61 és Krist6f Agotáb61 francia nyelvuvé lett Christine Arnothyra, Lorand Gasparra és Agota Kristofx:a,vagy a Kishont Ferencbol lett ivrit nyelvu izraeli Ephraim Kishonra gondolunk. Es még nem is sz6ltunk a foleg angol nyelvterületen tapasztalt esetekrol, kivált a fiatalabb nemzedékek tagjainak körében. Miska János több tanulmányban és cikkben hívta fel a figyelmet a Kanadában angolul ír6 és publikál 6 magyarokra. A korábbi emigráci6kt61 eltéroen e századunk második felében többen annyira kétnyelvuekké váltak, hogy egyforma könnyedséggel írtak és írnak magyarul és valamely nyugati nyelven. A tud6soknál ez nem meglepo, de a költoknél és szépír6knál nehéz feladat és szép teljesítmény egy idegen nyelv oly mértéku elsajátítása, hogy szépír6i alkotásra képesít. Magyaron kívül franciául írt és ír Bátori Mikl6s, Ferdinandy György, Major-Zala Lajos, angolul Mikes György, Tábori Pál, Vizinczey István, svédül és norvégül Thinsz <;!éza,illetve Sulyok Vince, hollandul Sivirsky Antal, németül Lénárd Sándor, Mirtse Agnes, Kocsis Gábor, Vajda István, Sebestyén György, hogy csak néhányat említsek. Az angolszász nyelvterületen különösen gyakori a két nyelven ír6 és publikál6 magyarok száma. Míg a hazai magyar ír6k a múltban foleg Párizsra vetették tekintetüket, a második világháború után Nyugatra került magyarok csak viszonylag mérsékelt érdeklodést tanúsítottak a francia fováros és a francia kultúra iránt. Legalábbis muvekben kevéssé csap6dott le a Párizsban vagy Franciaországban töltött élet. Gara Lász16r61,Megyery Sárir61, Lehoczky Gergelyrol, Ferdinandy Györgyrol, Karátson Endrérol elmondhat6 azonban, hogy munkáikban Párizs, a francia városok és tájak jelentos szerepet kaptak, egy szép és eros hagyomány folytatásának szándékát villantva fel. Ugyanez mondható a Magyar Muhely szerzoirol, Nagy Pálr61 és Papp Tiborr61, akiknél Franciaország és Párizs ugyan nem színhelyként és témaként lép elotérbe, hanem olyan sugallatok forrásaként és alkot6i m6dszerek serkentojeként, amelyek szorosan kapcsol6dnak Franciaországhoz és annak modern szellemi áramlataihoz. Érdekes m6don, a nyugati magyar irodalomban R6ma és Itália mintha erosebben és érzékletesebben lenne jelen, mint Párizs és Franciaország. Hadd hivatkozzam Cs. Szab6 Lászl6 munkásságára. "R6mai muzsika" címu könyve itáliai útiélmények, nap16k, esszék gyUjteménye. Az "Irgalom" története Olaszországban játsz6dik, az odavetodött menekültek létbizonytalansága, kiszolgáltatottsága, nyomora tárul elénk az örökké kék ég alatt, és egy hatalmas kultúra jelenval6ságával mint háttérrel. A "P6tvizsga" és "Az érme" címu elbeszélésszínhelye R6ma, illetve Firenze, boven táplálkoz-
73
1994. szeptember
va azokb61 az élményekb61 és tapasztalatokb61, amelyeket a szerz6 e két városban szerzett. Cs. Szab6 itáliai tárgyú muveiben a korral és a színtérrel szembesít, a tájak lelkét, szellemét, múltját idézi fel és önmaga helyét keresi ebben a világban. Akárcsak Feny6 Miksa, aki "Ami kimaradt az Odisseáb61" címu könyvében a régi R6mát kelti életre, a jelenlegit hozza közvetlen közelbe, utazásair61 és élményeir61 számol be, életének Itáliával val6 találkozásain mereng el. Megyer J6zsef R6mát, Nápolyt, Szicíliát és Toszkánát írja le. A piarista szerzetes ír6 j6val többet ad a szokványos útirajzoknál, városképei és tájképei apr6 irodalmi alkotások, amelyekben a tudás- és ismeretanyag a muvészi megformálás igényével társul. Nem lenne teljes e rövid áttekintés Márai Sándor említése nélkül, akinek hosszú éveken át el6ször a Nápoly melletti Posillipo, majd a valamivel távolabbi Salerno volt a lak6helye. A "San Gennaro vére" címu regény története e csodákat term6 tájon játsz6dik le. A Nap16 eddig megjelent és még publikálatlan részei Nápoly és környéke, valamint Olaszország más vidékei mai életét tárják elénk. A kötetekké összeál16nap16jegyzetek egy Itáliát j61 ismer6, éles szemu és kritikájában nem tart6zkod6 megfigyel6t mutatnak. Az olasz jelenr61 alkotott képet gazdagítja Lénárd Sándor is, aki 1938 és 1951 között élt R6mában. Emlékezetében mindent elraktározott, majd papírra vetett, amit ott töltött tizenhárom éve alatt látott, tapasztalt, megélt. A "R6mai történetek" címu könyve pompás gyujteménye itáliai emlékeinek. Horváth Elemérnek a r6mai évei alatt írt versein is átsüt az örök város napja, megvilágítva élete apr6 eseményeit, önnön és mások boldog pillanatait. Kabdeb6 Tamás az Olaszországban tö.~tött h6napok tapasztalatai anyagáb61 gyúrta "Az istenek" címu regénye eseményeit. Otvenhatos magyar fiatalok r6mai és olaszországi történetei, a város és az ország lak6inak életszemlélete és életvitele, a mindennapok gondjai és örömei töltik meg a kis könyv lapjait. Dél-Eur6pánál maradva ismét Cs. Szab6 Lász16t kell említeni. Görögország az 6 révén vált nyugati és egyetemes magyar irodalmi témává. A "Halfeju pásztorbot" címu kötetet - jellegében haj6nap16t - olvasva, kitárul e16ttünk az égei-tengeri táj, a görög múlt, vallás és kultúra, a mito16gia világa és a tengermosta szigetpartok, napsütötte kolostorok, antik oszlopcsarnokok szépségeslátványa. Spanyolországr61 Megyer J6zsef és R6nai Zoltán adott értékes tud6sítást és rajzolt színes képet, eligazítva az olvas6t az ibér félsziget múltjában és szokásaiban, mai életében és sorsfordu16iban, városainak és tájainak izgalmas történetében. Bécs és Ausztria magyar emlékeit Juhász Lász16fedezte fel és tette ismertté. Nyugat-Németország háború utáni megpr6báltatásai és viszontagságai a háttere Wass Albert "Ember az országút szélén" címu regényének, amelyben a német földre és a romok eltakarítása után az életet újra elindít6 nép közé került magyar kitelepü16k nyomorúságos els6 éveit idézte fel. Svájc ~ajor-Zala Lajos néhány helyi ihletésu versével vonul be a magyar irodalomba. Az "Arva Dzodzet" címu - francia ajkú fribourgiaknak és romandiaknak ír6dott, majd magyarul is megfogalmazott versciklusban a költ6t befogad6 Fribourg el6tt tiszteleg, lírai ábrázolását adva a város és környéke táji szépségeinek, történelmének és népe viselkedésének. Londont és Angliát f61eg Mikes György, Tábori Pál, Kabdeb6 Tamás, Gömöri György, Sárközi Mátyás vonta a nyugati magyar olvas6 érdekl6dése és figyelme körébe, megismertetve vele a szigetország népeinek szokásait, életvitelét és a dolgok szemléletének a mienkt61 oly eltér6 voltát. Mikes György ráadásul az angol humort is közvetítette eddigi és majdani olvas6inak, s6t az angol humor magyarítására is vállalkozott. Ebben Vajda Albert is jeleskedett, a magyar és az angol humor vegyítésével alkotva
-
74
tiszatáj
meg szatíráit és vidám történeteit. Kabdeb6 Tamás é!deme, hogy Írország a magyar irodalom tárgyai közé került. Az 6 írásaib6l - f6leg "Irország két arca" címu könyvéb6l - egy kevéssé ismert nép kevéssé ismert története, mpndakincse, gazdag irodalma, szokásai elevenedtek meg, és kerültek közelebb hozzánk Irország társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai problémái is. Skandinávia els6sorban Thinsz Géza és Sulyok Vince révén vált magyar irodalmi témává. Thinsz verseiben és pr6zai szövegeiben a svédek megismertetése és a maga kétlakisága az identitás körüli bizonytalanság, a kett6s kötöttség, a megosztott vonzalom - érzékeltetésére törekedett, egyúttal mindkét irányban a megértés útjait egyengetve. Ugyanez foglalkoztatja az Os16ban é16Sulyok Vincét is. Tudományos dolgozatai a magyar és a norvég kultúra kölcsönös tudomásulvételét ösztönzik, verseiben pedig érzékelhet6vé válnak a Norvégiában érvényesü16szellemi és erkölcsi hatások. Annak tulajdoníthat6an, hogy a másoslik világháborút, majd az 1956-os forradalmat követ6en oly sok magyar ír6 került Eszak-Amerikába, valamint más tengerentúli országokba, nagymértékbenmegn6tt az ott született és e távoli földrészekkel foglalkoz6 szépirodalmi al~otások száma. Ami az Egyesült Allamokat illeti, a számos eset és eredmény közül hadd említsek csak néhányat. Márai Sándor 1952-t6l1967-ig New Yorkban, majd 1980-t6l1989-ben bekövetkezett haláláig a kaliforniai San Dieg6ban élt. Az Amerikában írott nap16jegyzetek, amelyek nagy részét még mindig kéziratban 6rzi a kiad6, gazdag adat- és élményanyaggal gyarapítják az irodalmat. Amerikár6l is sz9 van a San Dieg6ban befejezett "Judit... és az ut6hang" címu regényében, amely az Ujvilágba jutott férfi és n6 sorsán keresztül az idegen környezettel, a szokatlan viszonyokkal és az asszimiláci6s kísértéssel val6 küzdelmet ábrázolja. Gombos Gyula a "Hillsdale" címu irodalmi szociográfiában egy amerikai falu múltját és jelenét írja le, a "Szabadságalapít6k" címu könyvben pedig a három és félszáz év el6tti bevándorl6k, a plymouthi angol telepesek viszontagságos honfoglalására emlékeztet. Sztáray Zoltán "Hudson parti álom" címu elbeszéléskötetének több darabja és Kaliforniár6l készü16 könyve Amerikát igyekszik közelebb vinni a magyar 01vas6hoz, és megismertetni 6t a sokaknak eléggé idegen világgal. Sári Gál Imre verseiben is Kaliforniát találjuk az el6térben, természeti szépségeivel, nagy városaival, technikai csodáival és sokfel6l érkezett modern életformájú lak6ival. "Az amerikai Debrecen" és a "Clevelandi magyar múzeum" címu kis példányszámú munkáiban az amerikai emigráns magyarok beilleszkedési problémáival és magyar kultúrájuk, nemzettudatuk alakulásával foglalkozik. Faludy György, Tuz Tamás, Baránszky Lász16, Horváth Elemér, András Sándor, Kemenes Géfin Lász16, Vitéz György és költ6társaik verseiben a többi között az amerikai létproblémák hatásával, az amerikai és magyar életérzés vegyülésével, az amerikai avantgárdnak a magyar poétikáyal val6 szembesülésével találkozunk. Több költeményben felvillannak az Egyesült Allamok és Kanada fest6i tájai, magas hegyei és enyhe lankái, kanyarg6 foly6i és csillog6 tavai, virágos völgyei és rendezett falvai, de ugyanakkor piszkos, kormos nagyvárosai, tágas sugárútjai és sötét sikátorai, mindenféle b6ru és származású emberei. Versek, szövegek, elbeszélések, regények igazolták az észak-amerikai kontinensnek a magyar irodalomban kimutathat6 hatását és jelenlétét. Fontos szerep jut Amerikának Halász Péter regényeiben, novelláiban, karcolataiban. A "Második Avenue", a "Fog6cska", az "Eltévedt utas" történetei vagy kizár6lag - példáulNew York magyarnegyedébenés a Broadwaykörnyékén az Egyesült Ál-
-
-
75
1994. szeptember
lamokban vagy az Egyesült Államokban is játsz6dnak. A cselekmény gyakran akörül bonyol6dik, hogyan találják meg helyüket a bevándorl6k a megváltozott környezetben, hogyan viaskodnak az ismeretlen nyelvvel és szokásokkal, hogyan morzsol6dnak fel a kisebb és nagyobb magyar közösségek. Ifj. Thury Zoltán "Békételenek" címl1 regénye is New Yorkban játsz6dik. H5se egy magyar banktisztvisel5, aki egy világváros forgatagában, különféle nemzetiségíí bevándorl6kb61 összeáll6 embertömegben és a mozgalmas, lüktet5 mindennapi amerikai életben igyekszik megtalálni a helyét. A Közép- és Dél-Amerika iránt érdekl5d5 magyar olvas6nak nem kell már Remenyik Zsigmonddal beérnie, ha az amerikai kontinens déli fele iránt érdekl5dik. A nyugati magyar ír6k közül többen kínálnak neki olvasnival6t a karibi és latin-amerikai országokr6l. A Puerto Ric6ban él5 Ferdinandy 9yörgy a "Mammuttemet5" címíí szociográfiai kötetében az Antillákra került két magyar - egy férfi és egy n5 - élettörténetén keresztül mutatja be a spanyol-amerikai létviszonyokat, a bevándorl6kra vár6 sorsot, életüket elszomorít6 vagy megszépít5 kalandokat. Néhány elbeszélésében is erre a vidékre és ebbe a környezetbe helyezi a cselekmény színhelyét. Kabdeb6 Tamás - aki éveket töltött brit Guayanában "Magyar Odisszeuszok" címíí könyvében Közép- és Dél-Amerikába sodr6dott magyarok történetével érzékelteti a sokfajta népek által lakott és egymást61 eltér5 hagyományok, kultúrák által formált országok életét. Több novellája ís latin-amerikai környezetben játsz6dik. Kutasi Kovács Lajos nemcsak ismeretterjeszt5 könyvekben foglalkozott a brazíliai tájakkal, az Amazonas 5serdeivel, az indiánok sorsával, hanem elbeszéléseiben is Dél-Amerika színes népei, vad és szépséges tájai, gyorsan növekv5 városai, az ott é15 magyarok küzdelmei, vállalkozásai, sikerei és kudarcai elevenednek meg. Ez a külön magyar világ a háttere a "Szereposztás" címíí regénynek is, amelyben a dél-amerikai magyar színészek munkáját idézi fel. Lénárd Sándort is er5sen foglalkoztatta Dél-Amerika. 1951-t51haláláig, húsz éven át a német bevándorl6k által alapított Blumenau new brazil városka környékén lakott, és orvosként, ír6ként egyaránt gyííjtötte az adatokat, emlékeket a természet szépségeir51és az emberek életér5l. "Völgy a világ végén" címíí könyve hiteles és míívészi igényíí beszámol6 Brazília 5serdeiben, falvaiban és városaiban szerzett élményeir61 és átélt eseményekr5l. Nyugati magyar ír6nak köszönhet5, hogy Ausztrália nem ismeretlen földrész többé a magyar irodalomban. Domahidy András érdeme, hogy immár nemcsak földrajzilag, t,örténelmileg és politikailag tartják számon, hanem irodalmilag is. APerthben él5 ír6 "Arnyak és asszonyok" címíí regényében és több elbeszélésében az ötödik földrész, különösen Nyugat-Ausztrália, ahol lakik, menekült magyarok letelepedésének, az új lak6hely és környezet otthonná válásának színhelye, az alkalmazkodás és beilleszkedés lélektanának mííhelye, emberi viszonyok és kapcsolatok átalakulásának, régi álmok új álmokkal val6 felcserélésének elindít6ja. Domahidyn kívül még néhány költ5 és ír6 munkálkodott e távoli földrész irodalmi megközelítésén és az ott lak6 magyarok sorsának megjelenítésén. És ha e vázlatos felsoroláshoz és a teljesség igénye nélkül felrajzolt képhez hozzáveszem, hogy a többi között Cs. Szab6 Lászl6 "Hunok Nyugaton" és "Téli utazás" címíí könyvecskéje, jo~dániai és szentföldi útinapl6ja, Kovács Imre ázsiai és dél-amerikai útirajzai, Gábor Aron négy földrészt átfog6 útleírásai, Vajda Albert történetei a világjárás vidám és nevettet5 vetületeir51, valamint a nyugati rádi6adásokban, f5ként a Szabad Eur6pa Rádi6ban a világ tájair61 és népei életér51 éveken keresztül elhangzott irodalmi igényíí beszámol6k - Domahidy Mikl6sé Svájcr61,Szab6 Zoltáné Angliár61,
-
76
tiszatáj
Vándor Györgyié Ausztriár61, R6nai Zoltáné Spanyolországr61, Sztáray Zoltán~ Kaliforniár61, Környei Oszkáré Ausztráliár61, Sulyok Vincéé Norvégiár61, T6th Agnesé Olaszországr61 mily jelentos mértékben járultak hozzá Nyugat-Eur6pa és tengerentúli országok múltjának és jelenének irodalmi feldolgozásához, a nyugati magyar ír6k iménti munkája minden elismerést megérdemel. Személyes helyzetük ezt megengedte és megkönnyítette, mégis rajtuk múlott, hogy a kínálkoz6 lehetoségeket irodalmunk javára hogyan használták ki. E munka eredményei erosítették a világ térképének teljesebb jelenlétét a magyar irodalomban, sikerrel bizonyították ennek kitekintoképességét, befogadási készségét és minden irányú nyitottságát, növelték tematikai gazdagságát és a szellemi csereforgalomban val6 részvételi hajland6ságot, ezzel elmélyítették a világirodalomhoz val6 tartozás tudatát.
-
