A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a kora újkorban Az újjáépítés kora Magyarországon

T TÖ ÖR RT TÉ ÉN NE EL LE EM M 1100.. T TA AN NM ME EN NE ET TJJA AV VA ASSL LA AT T

Új tananyag feldolgozása

Összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés

Teljes óraszám 74 óra

Kerettantervi órakeret 65 óra

A világ és Európa a kora újkorban

10

4

14

12

Magyarország a kora újkorban

13

3

16

14

A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora

13

4

17

15

Az újjáépítés kora Magyarországon

6

3

9

9

Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

11

4

15

15

Témák

A projekttémák feldolgozása

A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata: F: fogalmak, szakkifejezések É: évszámok N: nevek T: topográfiai ismeretek ÉK: értelmező kulcsfogalmak TK: tartalmi kulcsfogalmak A kerettantervi követelményekben nem szereplő fogalmakat, neveket, évszámokat és helyszíneket dőlt betűvel jelöltük.

2

3

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

A VILÁG ÉS EURÓPA A KORA ÚJKORBAN 1–2.

3.

3

1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei

2. A reformáció kialakulása és elterjedése

A nagy földrajzi felfedezések okainak feltárása. Az indián kultúrák jellemzőinek, illetve sorsuknak bemutatása. A felfedezések és a világkereskedelem irányainak azonosítása térkép segítségével. A felfedezések Európára gyakorolt gazdasági hatásainak elemzése. A földrajzi felfedezések történelmi jelentőségének megvitatása.

A reformáció előzményének bemutatása. Luther Márton és Kálvin János tanainak elemzése a források alapján. Európa vallási térképe átalakulásának elemzése. A protestáns egyházak közötti azonosságok és különbségek áttekintése. A reformáció történelmi jelentőségének megvitatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. földrajzi felfedezések előzményei). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a jelentősebb felfedezők kigyűjtése). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a világkereskedelem kialakulása, az európai ezüstbehozatal és a gabonaárak változásai). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások az indián civilizációk kultúrájában).

F: azték, maja, inka, karavella, konkvisztádor, ültetvény, tőke, manufaktúra, kapitalizmus, világkereskedelem É: 1487, 1492, 1498, 1519–1522 N: Bartolomeu Diaz, Vasco da Gama, Kolumbusz Kristóf, Amerigo Vespucci, Magellán, Cortez T: a legfontosabb Európán kívüli kultúrák azonosítása ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: felemelkedés, lesüllyedés, életmód, kereskedelem, gazdasági kapcsolat, gazdasági rendszer F: búcsúcédula, reformáció, evangélikus, protestáns, református, vallásháború, anabaptista É: 1517, 1555 N: X. Leó, Luther Márton, Kálvin János, Szervét Mihály T: Wittenberg, Augsburg, Genf

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Luther és Kálvin tanai). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a kálvinista egyház felépítése, az egyes keresztény hittételek összehasonlítása). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése ÉK: történelmi idő, változás és (pl. a reformáció elterjedése Európában a folytonosság, ok és következmény, térkép alapján). történelmi forrás, jelentőség TK: társadalom, vallás, vallásüldözés

Témák órákra bontása 4.

5.

4

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 3. A katolikus megújulás és a Habsburgok felemelkedése

4. Az atlanti hatalmak (Anglia és Hollandia) felemelkedése a 16. században

Célok, feladatok A katolikus egyház a protestantizmusra adott válaszlépéseinek bemutatása. Az ellenreformáció/katolikus megújulás fogalmak tisztázása, illetve a barokk stílus elemzése. A Habsburg-dinasztia területeinek azonosítása térkép alapján. A spanyol monarchia fénykorának bemutatása.

A Tudor-kori Anglia belpolitikai életének és vallási változásainak bemutatása. A spanyol Nagy Armada vereségének elemzése a forrás és a térkép segítségével. A németalföldi szabadságharc következményeinek áttekintése.


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a katolikus megújulás fő vonásai: a tridenti zsinat ügymenete). Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. barokk építészet). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a Habsburgok dinasztikus politikája: V. Károly családfája és a területek azonosítása a térképen).

F: ellenreformáció, katolikus megújulás, jezsuita, barokk, tridenti zsinat, cognaci liga É: 1525, 1571 N: Loyolai Szent Ignác, V. Károly, I. Ferdinánd, II. Fülöp T: a katolikus területek, illetve a főbb Habsburg-tartományok azonosítása

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a szupremációs törvény). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Anglia nagyhatalommá válása). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi problémák felismerése (pl. az anglikán egyház létrejötte, a Armada veresége).

F: anglikán, puritán É: 1588, 1566–1609 N: Tudor-dinasztia, VIII. Henrik, I. Erzsébet, Orániai Vilmos T: London, Németalföld

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség TK: társadalom, vallás, vallásüldözés

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: centrum, gazdaság, társadalmi csoport, életmód, vallás, politika, államszervezet


5

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 5. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása

Célok, feladatok Az angol polgárháború szakaszainak áttekintése az ábra segítségével. A vallási tényezők meghatározó szerepének hangsúlyozása. Az angol politikai berendezkedés átalakulásainak értelmezése. A Jognyilatkozat és az alkotmányos monarchia működésének elemzése a források alapján.

7.

Összegzés, gyakorlás

A munkafüzet feladatainak megoldása.

8.

6. Nagyhatalmi küzdelmek a 17. században

A harmincéves háború politikai és vallási okainak feltárása. A háború egyes szakaszainak elemzése. A francia külpolitikai törekvések és tettek értelmezése.


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a Jognyilatkozat). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a polgárháború egyes szakaszainak áttekintése). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. I. Károly, Cromwell). A történelmi problémák felismerése (pl. az alkotmányos monarchia működése).

F: „dicsőséges forradalom”, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, vagyoni cenzus, választójog É: 1642–1649, 1689 N: Stuart-dinasztia, Oliver Cromwell T: Írország, Skócia, Wales

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a harmincéves háború okai és szakaszai a térkép és az ábra alapján). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a francia törekvések azonosítása: korabeli haderők létszámnövekedése és a francia terjeszkedés irányai).

F: defenesztráció, hadügyi forradalom É: 1618–1648 N: II. Gusztáv Adolf, Richelieu T: Prága, Elzász-Lotaringia

ÉK: ok és következmény, jelentőség TK: politika, állam, államszervezet, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, hatalmi ágak

ÉK: történelmi idő, ok és következmény TK: politika, vallás, vallásüldözés, birodalom


10.

11.

6


Célok, feladatok

7. A francia abszolutizmus A francia belpolitikai rendszer és kialakulása és a spanyol gazdaságpolitika bemutatása. monarchia hanyatlása Az alkotmányos monarchia és az abszolutizmus összehasonlítása. A spanyol monarchia sorsának bemutatása, a francia érdekek áttekintése.

8. Hatalmi átrendeződés Kelet-Európában

9. Élet a kora újkorban és a tudományos világkép kialakulása

A kelet-európai erőviszonyok átrendeződésének bemutatása. Az orosz külpolitikai törekvések és eredmények áttekintése. A történelmi személyiségek meghatározó szerepének megvitatatása.

A kora újkori életviszonyok bemutatása, illetve összehasonlítása a középkori életkörülményekkel. A tudományos gondolkodás főbb képviselőinek kiemelése.


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Richelieu és XIV. Lajos az uralkodói hatalomról). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a merkantilista gazdaságpolitika). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a spanyol monarchia hanyatlása: a spanyol örökösödési háború áttekintése).

F: abszolutizmus, merkantilizmus É: 1643–1715, 1701–1714 N: Richelieu, Colbert, XIV. Lajos T: Versailles, Spanyol-Németalföld, Lombardia, Gibraltár

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Kelet-Közép-Európa hatalmi viszonyai a 16-17. században). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Nagy Péter tevékenysége a források alapján). A történelmi változások nyomon követése (pl. Oroszország Nagy Péter korában).

F: görög katolikus É: 1700–1721 N: Báthory István, IV. Iván, Romanovdinasztia, I. (Nagy) Péter T: Baltikum, Szentpétervár

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, értelmezés, jelentőség TK: társadalom, életmód, gazdaság, kereskedelem, politika, állam, államszervezet

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, jelentőség TK: centrum, periféria, vallás, társadalom, életmód, gazdaság, politika, államszervezet F: polgári életforma, heliocentrikus világkép, empirizmus, racionalizmus N: Kopernikusz, Spinoza, Descartes, Galilei

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. életkörülmények a kora újkorban; 16–17. századi divatos, előkelő viseletek). 3. Kommunikáció ÉK: változás és folytonosság, Beszélgetés és vita (pl. boszorkányüldözés jelentőség a kora újkorban). TK: életmód, vallás, kultúra



Célok, feladatok

12.



13–14.

Összefoglalás, ellenőrzés

A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.


Ismeretanyag

3. Kommunikáció Folyamatábra, diagram készítése (pl. a 16. századi világkereskedelem működése). Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése (pl. az angol polgárháború szakaszairól). 4. Tájékozódás időben és térben A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről (pl. a reformáció egyes irányzatainak a térhódítása).

MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN 15.

7

10. A Jagelló-kor

A királyi hatalom meggyengülésének bemutatása a Jagelló-korban. A parasztfelkelés okainak, menetének elemzése a források alapján. A török elleni védekezés lehetőségeinek áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. az 1514-es jobbágytörvény, Burgio jelentése) 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a központi hatalom meggyengülése a Jagelló-korban). Történelmi problémák felismerése és elemzése (pl. a parasztfelkelés menete).

F: végvárrendszer, bandérium, örökös jobbágyság É: 1514, 1521 N: II. Ulászló, Bakócz Tamás, Dózsa György, Szapolyai János, II. Lajos T: Nándorfehérvár, Temesvár ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény történelmi nézőpont TK: társadalom, életmód, gazdaság, politika, állam, államszervezet

Témák órákra bontása 16–17.

18.

8

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 11. A középkori magyar állam bukása

12. Török terjeszkedés Magyarországon

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A középkori magyar állam bukásához vezető okok áttekintése. A mohácsi csata elemzése a források alapján. A belpolitikai viszonyok bemutatása 1526– 1541 között. A mohácsi csatát követő konfliktusok megvitatása: érvek és ellenérvek ütköztetése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a mohácsi csata elemzése források és a vázlat alapján). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a kettős királyválasztás időszaka). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Szapolyai János tevékenysége és a váradi béke szövegének felhasználása). A történelmi problémák felismerése (pl. Buda megszállásának körülményei).

F: ütközőzóna É: 1526, 1532, 1538, 1541 N: Tomori Pál, II. Lajos, Szulejmán, I. Ferdinánd, Szapolyai János Jurisics Miklós, Fráter György, János Zsigmond T: Mohács, Kőszeg, Buda, Várad

Fráter György hintapolitikájának értékelése. Az Oszmán Birodalom terjeszkedésének főbb lépései a térkép alapján. A végvári harcok taktikájának áttekintése. Az oszmán berendezkedés főbb vonásainak bemutatása a Hódoltság területén.

2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Fráter György tevékenysége a levelének értelmezésével). A történelmi problémák felismerése (pl. az ország egyesítésének főbb akadályai). 4. Tájékozódás térben és időben Kronológiai és topográfiai feladatok (pl. a török terjeszkedésének főbb hullámai).

F: hintapolitika, vitézlő rend, szandzsák, vilajet, szpáhi, hászbirtok É: 1552, 1566 N: Fráter György, Dobó István, Zrínyi Miklós T: Hódoltság, Eger, Szigetvár

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás, történelmi nézőpont, jelentőség TK: politika, társadalom, népességfogyás, életmód, gazdaság, politika, állam, államszervezet, birodalom

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalmi csoport, életmód, politika, államszervezet


20.

21.

9

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 13. A „két nagy császár” birodalma között

14. A hosszú török háború és a Bocskai-felkelés


Célok, feladatok


A Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom közötti rendi dualizmus értelmezése. Az Erdélyi Fejedelemség belpolitikai helyzetének, illetve a külpolitikai mozgásterének bemutatása. A reformáció magyarországi elterjedésének elemzése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a rendi dualizmus működése a Magyar Királyságban). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. Erdély berendezkedése és politikai helyzete ábra). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a reformáció terjedése Magyarországon).

A tizenöt éves háború hadmozdulatainak elemzése a térkép segítségével. Az Udvar és a rendek közötti ellentétek bemutatása. A Bocskai István vezette rendi felkelés elemzése a források alapján.


1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a tizenöt éves háború szakaszai, a Bocskai-felkelés okai). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Bocskai István politikai végrendelete).

Ismeretanyag F: rendi dualizmus, evangélikus, református, unitárius É: 1568 N: János Zsigmond, Báthory István, Károli Gáspár T: Pozsony, Debrecen, Torda, Vizsoly, Partium ÉK: ok és következmény, történelmi nézőpont TK: vallás, politika, birodalom, államszervezet F: hajdú, irreguláris harcmodor É: 1591–1606, 1604–1606 N: Bocskai István T: Esztergom, Mezőkeresztes, Pápa, Partium ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalmi csoport, életmód, gazdaság, politika, birodalom


24.

10

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 15. Az Erdélyi Fejedelemség a 17. században

16. A széttagolt ország mindennapjai

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Az Erdélyi Fejedelemség fénykorának bemutatása, illetve a fejedelmi politika mozgatórugóinak feltárása. Az erdélyi külpolitikai lépések és az európai események áttekintése. A fejedelemség hanyatlásához vezető okok bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (Bethlen külpolitikájának értelmezése a források és a térkép alapján.) Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a linzi béke vallásügyi rendelkezései). 3. Kommunikáció Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból és tévéműsorokból (pl. Báthory Erzsébet személye).

F: rendi jogok É: 1613–1629, 1657, 1660 N: Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György, I. Apafi Mihály T: Kolozsvár, Gyulafehérvár, Várad, Partium

A háborús állapotok következményeinek rögzítése. A mindennapi életkörülmények fő vonásainak áttekintése. A korszak művelődéstörténetének bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Apáczai Csere János enciklopédiája) Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Magyarország gazdasága a 16–17. században). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. az egyes európai országok népességének alakulása a kora újkorban).

F: külkereskedelmi mérleg, „kis jégkorszak” É: – N: Apáczai Csere János T: Sárospatak, Nagyszombat

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: felemelkedés, lesüllyedés, államszervezet, politika, birodalom

ÉK: ok és következmény, változás és folytonosság, jelentőség TK: életmód, vallás, kultúra, népességfogyás, gazdasági kapcsolat


26.

11

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 17. A politikai kiútkeresés évtizedei

18. A törökök kiűzése

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A magyarországi katolikus megújulás fő vonásainak bemutatása. Zrínyi Miklós hadügyi elképzeléseinek elemzése a források alapján. Az 1663–64. évi háború hadmozdulatainak elemzése térkép segítségével. A kurucmozgalom kibontakozásához vezető okok feltárása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források értékelése (pl. Pázmány Péter munkássága). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. politikai alternatívák a vasvári béke után). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. az ellenreformáció Magyarországon). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Zrínyi irodalmi és hadvezéri tevékenysége).

F: ellenreformáció, kuruc É: 1664 N: Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, I. Lipót T: Nagyszombat, Eszék, Szentgotthárd, Vasvár, Csáktornya

A Thököly-féle mozgalom elképzeléseinek és sorsának tisztázása. A felszabadító hadműveletek elemzése a térkép alapján. Buda felszabadításának elemzése a források alapján. A Habsburg-berendezkedés fő vonásainak bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Buda visszafoglalásának elemzése forrás és a vázlat alapján). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a török kiűzése Magyarországról, az egyes szakaszok azonosítása). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Thököly Imre tevékenysége a kiáltványa szövegének felhasználásával). A történelmi problémák felismerése (pl. a felszabadítás következményei).

F: Szent Liga, fegyverváltsági díj É: 1683, 1686, 1697, 1699 N: Thököly Imre, Zrínyi Ilona, Lotaringiai Károly, Savoyai Jenő T: Bécs, Érsekújvár, Munkács, Zenta, Temesköz

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, értelmezés TK: politika, vallásüldözés, társadalmi csoport

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalom, népességfogyás, politika, államszervezet


29–30.

12

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 19. A Rákócziszabadságharc


Célok, feladatok


A Rákóczi-szabadságharc fő törekvéseinek elemzése a forrás alapján. A szabadságharc hadmozdulatainak áttekintése a térkép alapján. A szabadságharc és az európai események összekapcsolása. A szabadságharc belső körülményeinek bemutatása. A szatmári béke elemzése és a megegyezéses béke értékelése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a szatmári béke szövegének elemzése). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a Rákóczi-szabadságharc menete). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. II. Rákóczi Ferenc emlékirata a szabadságharc kezdetéről). A történelmi problémák felismerése (pl. a szabadságharc külpolitikai helyzete).


4. Tájékozódás időben és térben Az egyetemes és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése (pl. a Rákóczi-szabadságharc és a spanyol örökösödési háború eseményei között).

Ismeretanyag F: kuruc, trónfosztás, rendi konföderáció, labanc É: 1703–1711, 1707, 1708, 1711 N: II. Rákóczi Ferenc, Esze Tamás, Károlyi Sándor T: Ónod, Trencsén, Sárospatak, Rodostó ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalom, életmód, politika, birodalom, államszervezet



Célok, feladatok


Ismeretanyag

A FELVILÁGOSODÁS, A FORRADALMAK ÉS A POLGÁROSODÁS KORA 31.

32–33.

13

20. Az új szellemi áramlat: A felvilágosodás előzményeinek, illetve a felvilágosodás fogalmának értelmezése. A főbb filozófusok elképzeléseinek feltárása a források alapján. Montesquieu és Rousseau politikai programjának összehasonlítása. A felvilágosodás hatásainak értékelése napjaink társadalmi-politikai viszonyaiban.

21. A felvilágosult abszolutizmus KeletKözép-Európában

A felvilágosult abszolutizmus hátterének, illetve a főbb kormányzati intézkedések bemutatása. A felvilágosult abszolutizmus ellentmondásos politikájának értelmezése. A kelet-közép-európai erőviszonyok átalakulásának feltárása. Lengyelország felosztásának elemzése a térkép segítségével.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Kant-, Diderot-, Rousseau- és Montesquieu-forrásrészletek). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a felvilágosodás eszmeisége). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Rousseau és Montesquieu elképzelése a főhatalomról). 3. Kommunikáció Beszámoló, kiselőadás tartása népszerű tudományos irodalomból (pl. a szabadkőművesség témájában).

F: felvilágosodás, vallási türelem, deizmus, empirizmus, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, akadémia, Enciklopédia, népszuverenitás N: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Diderot

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, jelentőség TK: társadalom, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet, államszervezet, hatalmi ág, vallásszabadság 1. Ismeretszerzés, tanulás F: felvilágosult abszolutizmus, A források áttekintése és értékelése osztrák örökösödési háború (pl. II. Frigyes és II. Katalin elképzelései a É: 1740–1748, 1756–1763, 1772, forrásrészletek alapján). 1795 A rendelkezésre álló ismeretforrások N: II. Frigyes, Mária Terézia, értelmezése (pl. a felvilágosult II. Katalin abszolutizmus rendszere). T: Poroszország, Szilézia, 2. Kritikai gondolkodás Lengyelország A történelmi változások nyomon követése (pl. szövetségi rendszerek változásai a ÉK: történelmi idő, változás és dinasztiák vetélkedése során, illetve folytonosság, értelmezés, jelentőség Lengyelország felosztásának szakaszai a TK: centrum, periféria, társadalom, térkép alapján). gazdaság, politika, állam, államszervezet


35.

14

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 22. A brit és francia gyarmati vetélkedés

23. Köztársaság születése az Újvilágban

Célok, feladatok Az észak-amerikai gyarmatok áttekintése térkép segítségével. A gyarmatosítás súlyos következményeinek bemutatása Indiában. A gyarmatosítás hatásainak értékelése az egyes Európán kívüli civilizációk életében.

A függetlenségi háború okainak feltárása, illetve a hadmozdulatok elemzése térkép alapján. A felvilágosodás eszméinek gyakorlati megvalósulása az államszervezet kiépítésében. Az Egyesült Államok alkotmányának és politikai berendezkedésének áttekintése a források alapján.

Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Cook kapitány levele a hajóútjáról). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Észak-Amerika gyarmatosítása a 18. század elején, India gyarmatosítása).

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a Függetlenségi nyilatkozat elemzése). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a függetlenségi háború okai, illetve a két haderő összehasonlítása). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. az Egyesült Államok államszervezete).

Ismeretanyag F: Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, puritán, Brit Kelet-indiai Társaság T: gyarmatok Észak-Amerikában, India gyarmatosának fő vonásai ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, értelmezés, jelentőség TK: társadalom, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, gazdaság, termelés, kereskedelem, piac, politika F: alkotmány, hatalmi ágak megosztása, Függetlenségi nyilatkozat, konföderáció, elektorok É: 1763, 1775–83, 1776. július 4. N: Washington, Jefferson, Franklin T: Boston, Philadelphia, Saratoga ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalmi csoport, életmód, politika, köztársaság, államszervezet, hatalmi ág, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet


37–38.

39.

15

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 24. Forradalom Franciaországban

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A francia forradalom okainak feltárása. A forradalom alapeszméinek értelmezése a források alapján. A forradalom első időszakának áttekintése. A belső konfliktusok és a külpolitikai helyzet eseményeinek bemutatása. A francia forradalom jelentőségének értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. az Emberi és polgári jogok nyilatkozata). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a forradalom előzményei: az abszolutizmus pénzügyi válsága). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Sièyes abbé röpirata).

F: abszolutizmus, államadósság, harmadik rend, sans-culotte, Alkotmányozó Nemzetgyűlés, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, Nemzeti Konvent É: 1789. július 14. N: XV. Lajos, XVI. Lajos T: Párizs, Bastille, Versailles

25. A forradalom bukása – XVI. Lajos elleni per áttekintése. a diktatúra időszaka A diktatúra kialakulásához vezető események áttekintése. A forradalmi kormányzat erőszakos cselekedeteinek bemutatása. Robespierre eszméinek értelmezése a források alapján. A forradalom eredetei eszméi és a terror közötti ellentmondások kiemelése.



1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. részletek Robespierre beszédeiből). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (a francia forradalom menete és politikai irányzatai). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a forradalom egyes szakaszainak áttekintése). 3. Kommunikáció Beszélgetés és vita (pl. XVI. Lajos elleni per, a francia forradalom megítélése).

ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség TK: gazdasági válság, társadalmi csoport, politika, állam, hatalmi ág, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet F: alkotmányos monarchia, Gironde, Hegypárt, jakobinusok, diktatúra, forradalmi kormányzat, veszettek, terror É: 1793–94 N: XVI. Lajos, Robespierre, Danton T: Vendée ÉK: ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalom, társadalmi csoport, gazdaság, politika, államszervezet, köztársaság


41.

16

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 26. A napóleoni háborúk Európája

27. A Szent Szövetség Európája

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Napóleon politikai pályájának áttekintése. A napóleoni hadjáratok elemzése a térkép segítségével. A napóleoni külpolitika mozgatórugóinak feltárása. Napóleon történelemformáló szerepének értékelése.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Napóleon hadjáratainak áttekintése). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (Napóleon hadjáratai és harcászata) 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. Napóleon útja a hatalomig). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Napóleon „száznapos uralmának” fogadtatása).

F: polgári törvénykönyv É: 1799, 1804, 1812, 1813, 1815 N: Napóleon, Nelson T: Lombardia, Egyiptom, Trafalgar, Austerlitz, Borogyino, Lipcse, Waterloo

A győztes hatalmak területi és politikai rendelkezéseinek értékelése. A Szent Szövetség céljainak elemzése a forrás alapján. A Szent Szövetség tevékenységének bemutatása. Az 1830-as forradalmi hullám áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a Szent Szövetség eszmeisége a források alapján). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a bécsi kongresszus területi határozatai). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. Napóleon kultuszáról).

F: Szent Szövetség, dekabrista felkelés É: 1815, 1830 N: Metternich, I. Sándor, I. Miklós, Lajos Fülöp T: Szárd Királyság, Belgium, Varsói Nagyhercegség

ÉK: ok és következmény, jelentőség, történelmi nézőpont TK: társadalom, erőforrás, kereskedelem, politika, államszervezet, egyeduralom

ÉK: történelmi idő, ok és következmény TK: társadalom, életmód, politika, állam, monarchia


43.

17

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 28. Az ipari forradalom kibontakozása

29. A 19. század uralkodó eszméi

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Az iparosodás kedvező feltételeinek áttekintése Nagy-Britanniában. Az ipari forradalom fogalmának értelmezése. A főbb iparágak fejlődésének bemutatása, illetve a találmányok kiemelése. Az ipari forradalom a társadalmat és az életkörülményeket átalakító hatásának bemutatása. Az ipari forradalom értékelése, a kedvező, illetve a hátrányos folyamatok kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. források a korabeli találmányokról). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. az ipari forradalom előzményei Angliában, a demográfiai növekedés és a városiasodás üteme). Információk önálló rendszerezése és értelmezése (pl. az ipari forradalom találmányai és jelentőségük). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. az ipari forradalom kedvezőtlen hatásai: forrás a gyermekmunkáról).

F: vetésforgó, gyár, szabad verseny, urbanizáció, belső migráció, polgári középosztály, munkásság É: 1770 körül N: Adam Smith, James Watt, George Stephenson, Robert Fulton, James Hargreaves, Abraham Darby T: Nagy-Britannia főbb ipari központjai

A felvilágosodás és a francia forradalom eszméinek hatása a kialakuló politikai áramlatokra. Az egyes irányzatok elemzése a források alapján. Az egyén és a közösség szerepe a politikai irányzatokban. A marxizmus történelemszemléletének, illetve utópisztikus elképzeléseinek értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Edmund Burke konzervatív eszmeisége). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (a 19. század új eszméi, illetve a marxizmus történelemszemléletének áttekintése). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Karl Marx és Friedrich Engels utópisztikus elképzelései a proletárdiktatúráról).

F: nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, kommunizmus, proletár, burzsoá, osztályharc, proletárdiktatúra, képviseleti demokrácia, választójog, vagyoni cenzus É: – N: Edmund Burke, Karl Marx, Friedrich Engels T: –

ÉK: ok és következmény, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, életmód, népességrobbanás, migráció, város, gazdaság, termelés, erőforrás, piac

ÉK: történelmi forrás, jelentőség, interpretáció TK: társadalom, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet, államszervezet, hatalmi ág


18

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 30. A „népek tavasza” 1848-ban

Célok, feladatok Az 1848-as forradalmi hullám okainak feltárása, a kezdeti sikerek értelmezése. A „népek tavasza” fogalom értelmezése. A forradalmi erők politikai célkitűzéseinek áttekintése. Az ellenforradalmi erők győzelmeinek feltárása. A „népek tavasza” történelmi jelentőségének megvitatása.

45.



46–47.



Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a forradalmi hullám áttekintése térképen, a győztes párizsi forradalom első rendelkezései). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. 1848 céljai, belső ellentmondásai). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Louis Bonaparte kiáltványa).

4. Tájékozódás időben és térben Események időrendbe állítása (pl. Napóleon hadjáratai). A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről (pl. Lengyelország felosztása).

Ismeretanyag F: alkotmányos törekvések, liberális polgárság, ellenforradalom É: 1848 N: Metternich, I. Miklós, Lajos Fülöp, Ferenc József, Louis Bonaparte T: Párizs, Berlin, Milánó, Frankfurt, Bécs ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, politika, állam



Célok, feladatok


Ismeretanyag

AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KORA MAGYARORSZÁGON 48–49.

50.

19

31. Magyarország beillesztése a Habsburg Birodalomba

A Habsburgok dunai monarchiájának bemutatása. A Habsburg Birodalom intézményrendszerének elemzése. Az Udvar és a rendek közötti együttműködés áttekintése a nagyobb európai háborúk idején. A kettős vámrendelet értékelése, és ellentmondásos megítélésének bemutatása.

32. Az ország újjászületése A 18. századi demográfiai változások a 18. században elemzése. A vallási és etnikai sokszínűség áttekintése. Az ország etnikai térképének elemzése. A társadalom rendi tagolódásának bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Pragmatica Sanctio). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a Magyar Királyság betagolódása a Habsburg Birodalom kormányzatába, a kettős vámrendszer). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a Habsburg Birodalom a 18. században).

F: Pragmatica Sanctio, osztrák örökösödési háború, hétéves háború, Helytartótanács, kettős vámrendelet, külkereskedelmi mérleg É: 1711–1740, 1723, 1740–1780 N: III. Károly, Mária Terézia T: Temesköz (Bánát)

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. népmozgások Magyarországon, etnikai és vallási megoszlás a 18. században). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a társadalom rétegződése 1790 körül).

F: betelepítés, betelepülés, belső migráció, csonka társadalom, hétszilvafás nemes, bocskoros nemes, szabad királyi város, mezőváros T: Határőrvidék, Bácska, Bánát

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: politika, államszervezet, közigazgatás, birodalom

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalom, társadalmi csoport, népesedés, migráció, nemzetiség, életmód


52.

20


Célok, feladatok

33. Felvilágosult reformok A felvilágosult abszolutista reformok Mária Terézia idején bevezetésének okai. A reformelképzelések elemzése a források alapján. Mária Terézia rendeleteinek áttekintése, és a rendeletek hatásainak értelmezése. Mária Terézia történelmi jelentőségének megvitatása.

34. II. József „felvilágosult II. József politikai törekvéseinek zsarnoksága” értelmezése. Az uralkodó egyházat és társadalmat érintő rendelekzéseinek elemzése. II. József és a rendek viszonyának áttekintése. A felvilágosult abszolutizmus ellentmondásos politikájának értelmezése. II. József történelmi szerepének megítélése.

Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Kaunitz előterjesztése). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az oktatás helyzete a 18. században, Ratio Educationis előszava). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. az úrbéri rendelet előzményei).

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. II. József türelmi rendelete és nyelvrendelete). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a jozefinisták szemléletmódja: Hajnóczy József levele). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. II. József törekvéseinek támogatottsága). 3. Kommunikáció Beszélgetés és vita (pl. II. József változó megítélése)

Ismeretanyag F: felvilágosult abszolutizmus, úrbéri rendelet, Ratio Educationis É: 1740–1780, 1767, 1777 N: Mária Terézia, Kaunitz, Bessenyei György T: – ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalom, gazdaság, felemelkedés, adó, politika, állam, birodalom, vallás F: „kalapos király”, türelmi rendelet, jobbágyrendelet, jozefinista egyházpolitika, jozefinisták, nyelvrendelet É: 1780–1790 N: II. József, Kazinczy Ferenc, Hajnóczy József T: az ország kerületi felosztása ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi nézőpont, interpretáció TK: társadalom, gazdaság, felemelkedés, adó, politika, állam, egyeduralom, birodalom, vallás


Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 35. Magyarország a napóleoni háborúk idején

Célok, feladatok A rendek politikai elképzeléseinek és az Udvarral létrejött kompromisszumnak elemzése II. József halála után. A magyar jakobinus mozgalom elképzeléseinek áttekintése. A napóleoni háborúk hatásainak összegzése a magyar politikai éltre és a gazdaságra.


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. az 1790-91-es országgyűlés törvényeiből). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a magyar jakobinus mozgalom törekvései). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a devalváció fogalmának értelmezése).

F: rendi dualizmus, felvilágosult rendi mozgalom, magyar jakobinus mozgalom, devalváció É: 1795, 1809 N: II. Lipót, I. Ferenc, Martinovics Ignác, Batsányi János T: Pozsony, Győr ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalmi csoport, életmód, gazdaság, pénzgazdálkodás, politika

21

54.



55–56.



4. Tájékozódás térben és időben: A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről (pl. Magyarország etnikai összetételének, elemzése). Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző információforrások alapján (pl. a népességmozgások irányainak megjelenítése).



Célok, feladatok


Ismeretanyag

V. REFORMKOR, FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC MAGYARORSZÁGON 57.

58.

22

36. A reformkor előzményei

37. Széchenyi István reformprogramja

A liberális nacionalizmus és a rendi nacionalizmus összehasonlítása. A korabeli nemesi mentalitás bemutatása. A politikai színtereinek áttekintése: a vármegyei közgyűlések, illetve a rendi országgyűlések ügymenetének elemzése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a korabeli nemesi mentalitásról szóló Pulszky Ferenc-részlet értelmezése). Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. a magyar irodalmi élet áttekintése a felvilágosodás korától a Himnusz megírásáig). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a magyar országgyűlés felépítése és működése az ábra alapján).

F: nyelvújítás, liberális nacionalizmus, rendi országgyűlés, vármegyei közgyűlés, felsőtábla, alsótábla É: 1792–1835 N: Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, I. Ferenc T: Pozsony

ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték, jelentőség, történelmi nézőpont TK: társadalmi csoport, politika, nemzet, életmód, gazdaság, termelés Széchenyi István gróf életútjának 1. Ismeretszerzés, tanulás F: reform, polgári átalakulás, liberális bemutatása a reformkorig. A források áttekintése és értékelése nemesség Széchenyi gazdasági reformelképzeléseinek (pl. Széchenyi István reformprogramjának É: 1825, 1830 elemzése. értelmezése a Hitel és a Stádium című írásai N: Széchenyi István, Wesselényi A reformprogram teljes áttekintése és alapján). Miklós, Metternich elemzése a Stádium részlet alapján. A rendelkezésre álló ismeretforrások T: Pozsony értelmezése (pl. Széchenyi István gróf, a magánember). ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték, jelentőség, történelmi forrás, történelmi nézőpont TK: felemelkedés, politika, társadalom, nemzet, identitás, gazdaság, gazdasági rendszer, termelés


60.

23

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 38. A reformmozgalom kibontakozása

39. A reformkor politikai küzdelmei

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Az első reformországgyűlés törekvéseinek áttekintése, a polgári átalakulás programnak az értelmezése. Kossuth Lajos politikai pályája kezdetének bemutatása. Az Udvar politikai törekvéseinek bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Kölcsey Ferenc országgyűlési beszédeinek elemzése). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Pulszky Ferenc leírása az országgyűlési ifjakról). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (a kolerafelkelés kiterjedése).

F: reformkor, polgári átalakulás, liberális nemesség, érdekegyesítés, önkéntes örökváltság, cenzúra, újkonzervatívok, kolerafelkelés É: 1830, 1832–36, 1839–40 N: Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, V. Ferdinánd T: a kolerafelkelés területe

Kossuth Lajos politikai programjának áttekintése. Széchenyi és Kossuth közéleti vitájának feltárása, az eltérő álláspontok bemutatása. A korabeli sajtóviszonyok, a cenzúra működésének tisztázása. Az 1843–44-es országgyűlés eredményének bemutatása, az államnyelv fogalmának tisztázása a törvényrészlet segítségével.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Kossuth Lajos politikai programjának értelmezése). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a magyar nyelvről hozott országgyűlési törvények áttekintése, a cenzúra működése a gyakorlatban). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. Széchenyi és Kossuth politikai elképzeléseinek összehasonlítása).

ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, jelentőség, történelmi nézőpont TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, életmód, gazdaság, termelés, pénzgazdálkodás, adó, politika, nemzet F: vezércikk, kötelező örökváltság, államnyelv É: 1844 N: Széchenyi István, Kossuth Lajos ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, történelmi nézőpont TK: politika, nemzet, gazdaság, felemelkedés


62.

63.

24


Célok, feladatok


Ismeretanyag

40. A reformkor gazdasága Az ország gazdasági fejlődését kezdetben és kultúrája gátló tényezők bemutatása. Széchenyi István gyakorlati tevékenységének áttekintése. A gazdasági fejlődés beindulásának háttere, illetve az egyes iparágak helyzetének elemzése. A nemzeti kultúra megerősödésének bemutatása a reformkorban. Pest-Buda virágzó fejlődésének áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. források a reformkori gazdaság fejlődéséről; az 1840. évi törvény, illetve a térkép alapján). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a népességnövekedésének és az úrbéres népesség szerkezeti megoszlásának összevetése). Információk önálló rendszerezése és értelmezése (pl. a nemzeti művelődési intézmények kialakulása). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. Pest-Buda reformkori fejlődésének áttekintése).

F: kettős vámrendelet, szabad gyáralapítás, vetésforgó, zselléresedés, Védegylet, asszimiláció É: 1844, 1846 N: Ganz Ábrahám, Adam Clark T: Pest-Buda, Vaskapu szoros

41. Nemzetiségi kérdés a reformkorban

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Széchenyi és Kossuth nézetei a nemzetiségi kérdésről). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Magyarország nemzetiségi viszonya a reformkorban a táblázat és a térkép alapján). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. a magyar eredetéről vallott nézetek kialakulása).

F: csonka társadalom, nacionalizmus, egy politikai nemzet, pánszláv ideológia, asszimiláció, emancipáció T: az egyes nemzetiségek területi elhelyezkedése Magyarországon


A nemzetiségi számarányok áttekintése. A nemzetiségi kérdés kialakulásának értelmezése: a nem magyar nemzetiségek viszonya a magyar államhoz. A reformkori politikusok elképzeléseinek összegzése a nemzetiségi kérdésre. A magyarországi zsidóság történetének bemutatása a 18. századtól a reformkor végéig.


ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték, értelmezés, jelentőség TK: társadalom, életmód, város, gazdaság, politika, nemzet, kultúra

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalom, társadalmi csoport, népesedés, migráció, nemzetiség, életmód, politika


65.

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 42. Az utolsó rendi országgyűlés és a "népek tavasza" Ausztriában

43. Forradalom és alkotmányos átalakulás Magyarországon

Célok, feladatok Az Ellenzéki nyilatkozat elemzése, illetve az utolsó rendi országgyűlés előtti politikai viszonyok áttekintése. A forradalmi hullám következményeinek bemutatása a Habsburg Birodalomban 1848 tavaszán. A birodalom egységét szolgáló katonai lépések és politikai döntések áttekintése 1848 második felében. Az olmützi alkotmány elemzése.

Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a Konzervatív Párt és az Ellenzéki nyilatkozat összehasonlítása). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a Habsburg Birodalom etnikai térképe és a nemzetiségi arányok áttekintése, illetve az oktrojált alkotmány elemzése). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. az ausztroszláv gondolat, elképzelések a Habsburg Birodalom jövőjéről).

Ismeretanyag F: Konzervatív Párt, Ellenzéki Párt, centralista, felelős kormány, népképviselet, jobbágyfelszabadítás, polgári szabadságjogok, olmützi alkotmány É: 1847–48, 1848. március 13., 1848. október N: Eötvös József, Teleki László, Metternich, Ferenc József T: Pozsony, Bécs, Milánó, Szárd Királyság, Prága

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, város, politika, állam, nemzet A március 15-i forradalom bemutatása és 1. Ismeretszerzés, tanulás F: márciusi ifjak, nemzetőrség, összekapcsolása az európai eseményekkel. A források áttekintése és értékelése (pl. az áprilisi törvények, felelős kormány, Az első felelős kormány tagjainak április törvények). sajtószabadság, népképviselet, áttekintése. Az információk rendszerezése és cenzusos választójog, Az április törvények elemzése: a törvények értelmezése (pl. a forradalom eseményei jobbágyfelszabadítás társadalmi és politikai következményeinek Pest-Budán, a tizenkét pont). É: 1848. március 15., 1848. április 11. tisztázása. 2. Kritikai gondolkodás N: Táncsics Mihály, Petőfi Sándor, A források kritikai kezelése (pl. Táncsics Batthyány Lajos, a Batthyány-kormány Mihály részlete). tagjai T: a pesti forradalom színhelyei ÉK: ok és következmény, jelentőség, történelmi nézőpont, történelmi forrás TK: társadalom, gazdaság, politika, állam, parlamentarizmus, nemzet

25


67.

26

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 44. Az önvédelmi háború kibontakozása

45. A sikeres katonai ellenállás

Célok, feladatok A Habsburg-kormányzat és a Batthyánykormány közötti feszültségek hátterének feltárása. A nemzetiségi kérdés kiéleződésének áttekintése. A Batthyány-kormány helyzetének megrendülése 1848 őszén. A katonai hadműveletek elemzése 1848 őszén.

Az Udvar támadásának áttekintése 1848 végén. Görgei és Bem sikeres védekezésének elemzése a térképek segítségével. Az Udvar politikai elképzeléseinek értékelése Magyarországról. A tavaszi hadjárat és a Függetlenségi nyilatkozat elemzése. Az ország közjogi helyzetének tisztázása 1849 tavaszán.

Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Kossuth beszéde az országgyűlésen). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a hadügy, pénzügy kérdése 1848 tavaszán). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Széchenyi István gróf sorsa). 4. Tájékozódás térben és időben Térképelemzés (pl. a dunántúli hadműveletek 1848 őszén). 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. olmützi alkotmány, Függetlenségi nyilatkozat). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a különböző hadjáratoknak az áttekintése). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a honvédsereg megszervezése és a honvédcsapatok harcászata) 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Kossuth és Görgei levélváltása 1848 végén).

Ismeretanyag F: honvédség, népképviseleti országgyűlés, Országos Honvédelmi Bizottmány É: 1848. szeptember 29. N: Jelačić, Windischgrätz, Görgei Artúr T: Pákozd, Ozora, Schwechat ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség TK: társadalmi csoport, identitás, politika, állam, nemzet F: koronatartomány, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat É: 1849. április 6., 1849. április 14., 1849. május 21. N: Ferenc József, Görgei Artúr, Bem József, Henryk Dembiński, Avram Iancu, Szemere Bertalan T: Debrecen, Branyiszkói-hágó, Kápolna, Isaszeg, Komárom ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség, történelmi nézőpont TK: politika, államforma, nemzet, szuverenitás


27

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 46. A szabadságharc katonai veresége

Célok, feladatok A szabadságharc külpolitikai helyzetének áttekintése 1849 tavaszán. A szabadságharc katonai vereségének körülményei, az utolsó hadmozdulatok elemzése. A világosi fegyverletétel körülményeinek feltárása. Kossuth Görgei elleni vádjainak áttekintése, az ún. Görgei-kérdés tisztázása.

69.



70–71.



72–74.

A projekttémák feldolgozása

Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. nemzetiségi határozat, leírás a világosi fegyverletételről). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az utolsó hadműveletek 1849 nyarán). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Kossuth lemondó nyilatkozatának és a vidini levelének elemzése, összehasonlítása). 3. Kommunikáció Beszélgetés és vita (pl. a Görgei Artúr elleni vádak).

4. Tájékozódás időben és térben Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése (pl. az 1848-as forradalmak kölcsönhatásai). Az események időrendbe állítása (pl. a szabadságharc eseményei.)

Ismeretanyag F: nemzetiségi határozat É: 1849. augusztus 13. N: I. Miklós, Teleki László, Julius Haynau, Henryk Dembiński T: Komárom, Temesvár, Világos ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont TK: politika, szuverenitás

A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a kora újkorban Az újjáépítés kora Magyarországon

Recommend Documents