A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

A „FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN” C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32)

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 TÁRSADALMI EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT!

KÉSZÍTETTE: A HEGYPÁSZTOR KÖR ÉS A NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT MEGBÍZÁSÁBÓL A BFH EURÓPA KFT.

2007. NOVEMBER 23.

A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .......................................................................................................................... 3 2. A STRATÉGIA JÖVŐKÉPE, ALAPELVEI, CÉLRENDSZERE ............................................................... 4 3. A STRATÉGIA PRIORITÁSAI ÉS INTÉZKEDÉSEI................................................................................... 7 3.1. PRIORITÁS: MUNKAHELYTEREMTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE .............................................................. 7 3.1.1. intézkedés: Helyi munkahely-teremtési és vállalkozásfejlesztési akciók támogatása a hagyományos ágazatokban.................................................................................................................................................... 10 3.1.2. intézkedés: A szociális gazdaság fejlesztése......................................................................................... 11 3.1.3. intézkedés: Az alternatív munkavállalási formák meghonosítását célzó kezdeményezések támogatása. .........................................................................................................................................................................12 3.1.4. intézkedés: Kistérségi közösségi közlekedésszervezés megvalósítása. ............................................... 13 3.2. PRIORITÁS: A MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATHATÓSÁGÁNAK NÖVELÉSE ................................................................ 14 3.2.1. intézkedés: A közoktatás és szakképzés személyi és tárgyi feltételeinek javítása, az intézményi struktúra korszerűsítése, a kulcskompetenciák fejlesztése. ............................................................................ 17 3.2.2. intézkedés: A felnőttképzés-szervezési kapacitás kialakítása............................................................... 18 3.2.3. intézkedés: Az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók igényeinek megfelelő képzések indítása............................................................................................................................................................ 19 3.2.4. intézkedés: Támogatott munkaerő-piaci képzéseket tartalmazó projektek indítása, az információk eljuttatása az érintett célcsoportokhoz. ..........................................................................................................21 3.3. PRIORITÁS: A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ RÉTEGEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK MEGTEREMTÉSE.............................................. 22 3.3.1. intézkedés: Női vállalkozások létrehozását támogató képzési és tanácsadási program működtetése.. 24 3.3.2. intézkedés: Munkaerő-piaci diszkrimináció megszüntetésére irányuló programok indítása............... 25 3.3.3. intézkedés: Tartós munkanélküliek komplex munkaerő-piaci integrálása........................................... 26 3.3.4. intézkedés: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai helytállásának támogatása, munkaerőpiaci integrációjának ösztönzése.................................................................................................................... 27 3.4. PRIORITÁS: A FOGLALKOZTATÁSI PARTNERSÉG-ÉPÍTÉS............................................................................................. 29 3.4.1. intézkedés: Foglalkoztatási partnerség-építés és a foglalkoztatási paktum menedzsmentjének szervezeti és infrastrukturális hátterének megteremtése.................................................................................30 3.4.2. intézkedés: Közösségfejlesztés, a civil szervezetek foglalkoztatási kapacitásának növelése................ 32 3.4.3. intézkedés: Kistérségi és regionális partnerségi kapcsolatok kiépítése a foglalkoztatási együttműködések fejlesztése érdekében...........................................................................................................33 3.5. PRIORITÁS: TÉRSÉGI INNOVATÍV SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE................................................................................35 3.5.1. intézkedés: A kistérségi szociális szolgáltatások fejlesztése................................................................. 37 3.5.2. intézkedés: Az innovatív munkaerő-piaci szolgáltatások bővítése........................................................38 3.5.3. intézkedés: A hazatérés segítése, a fiatalok térségben maradási feltételeinek javítása....................... 40 4. FOGLALKOZTATÁSI AKCIÓTERV 2008-2009........................................................................................ 42 5. INDIKATÍV FORRÁSTÉRKÉP .................................................................................................................... 43 6. A STRATÉGIA MONITORINGJA ÉS ÉRTÉKELÉSE ............................................................................. 48 7. A VÉGREHAJTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE......................................................................................... 51


2

1. Vezetői összefoglaló A Vasi Hegyhátat a Nyugat-Dunántúl egyik legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségének tartják, amit a statisztikai adatok is alátámasztanak. A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében a kistérség elhatározta, hogy létrehozza a foglalkoztatási paktumot, amely a térségi foglalkoztatáspolitika jól bevált eszköze az Európai Unióban. 2007. októberében megtörtént a paktum megállapodás hivatalos aláírása, amellyel kezdetét vette a paktum formális működése is. Létrejött a paktum fő szerveként működő Irányító Csoport, melynek koordinációjában elindult a térség foglalkoztatási stratégiájának megalkotása. Ezen munka nagyrészt a tavaszinyári időszak igényfelmérési, helyzetelemzési eredményeire, és a paktumban tevékenykedő szervezetek tapasztalataira, javaslataira támaszkodik. A stratégia első olvasatának megvitatását követően elkészült a társadalmi egyeztetési változat. Az elkészült stratégia globálisan gondolkozik, figyelembe veszi a térségen kívüli történéseket, folyamatokat, de a lokális szükségletek kielégítését, az észlelt problémák megoldását tűzte ki zászlajául. A paktumban tevékenykedő szervezetek véleménye szerint a stratégia minőségét az fogja bizonyítani, hogy milyen sikerrel tudják a szereplők a benne szereplő célokat elérni. Vajon lesz-e elég erő, akarat, együttműködési hajlandóság a célok eléréséhez szükséges projektek megvalósításához? Sikerül-e megszerezni a forrásokat? A Vasi Hegyhát – mint az ország szinte valamennyi térsége – sem mentes a személyi és szervezeti ellentétektől. A stratégia sikere érdekében azonban ezeken felül kell emelkedni, és a közös célok elérése érdekében szorosan összekapaszkodva előre tekinteni, mert csak így lehetséges a nehézségek leküzdése. A stratégia szilárd és világos értékrendre, alapelvekre épül, amelyek az örökség, a közösség, a gyermekvállalás, a mobilitás, a személyes fejlődés, az esélyegyenlőség és a felelősség. A stratégiai célok között szerepel a helyi munkahelyek teremtése, a foglalkoztatási célú mobilitás támogatása, az esélyteremtés, a partnerségi kapcsolatok fejlesztése, és egy tanuló kistérség kialakítása. A célok elérése érdekében a stratégia 5 prioritást és 18 intézkedést fogalmazott meg, amelyekhez kapcsolódó projektek előkészítése és megvalósítása már el is indult. A stratégia végleges (legalábbis egy rövid ideig, mivel szükséges az állandó felülvizsgálat) változatának elkészítése előtt fontos egy széleskörű társadalmi egyeztetés megvalósítása, melynek egyik állomása a 2007. november 29-i Foglalkoztatási Fórum és Irányító Csoport ülés. Végül, de nem utolsósorban szeretném megemlíteni a stratégia elkészítésében közreműködő szakértőket, akik a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ részéről Éder Géza, Kámán István, Kiss Gyula, Németh Zsolt, Rodler Tamás, a BFH Európa Kft. részéről pedig Farsang Zoltán és Hollósi Szabolcs voltak. Vasvár-Szombathely, 2007. november 23. Hollósi Szabolcs ügyvezető igazgató BFH Európa Kft. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

3

2. A stratégia jövőképe, alapelvei, célrendszere

„Jövőkép” „A Hegyhát egy olyan, a korábbi hátrányos helyzetéből kimozduló, fejlődő vállalkozásokkal rendelkező, a partnerségi együttműködésekre nyitott és az esélyegyenlőséget biztosító kistérséggé válik, amely kihasználja az adottságaiban rejlő lehetőségeket. Foglalkoztatás-központú, a helyi jövedelemszerzést és az ingázást egyaránt támogató gazdaságpolitikát valósít meg. A paktum partnerség segítségével több és minőségileg jobb munkahely jön létre. A munkavállalók képességeikkel, tudásukkal, motiváltságukkal képesek lesznek megfelelni a munkaerőpiac igényeinek, kihívásainak, s ezzel hozzájárulnak a vállalkozások fejlődéséhez, továbbá az egyéni és közösségi életminőség javulásához.”

Alapelvek ÖRÖKSÉG: 2. KÖZÖSSÉG: a A foglalkoztatási helyzet programok javítását célzó megvalósításához intézkedések közösségi támaszkodjanak a térség erőforrásként kezelje természeti-, épített- és mind a helyben élő, kulturális örökségére (pl. mind az elszármazott szociális gazdaság típusú aktív embereket, és kezdeményezések). folyamatosan törekedjék bevonásukra (pl. Hazatérés programok).

GYERMEK4. MOBILITÁS: VÁLLALÁS: Tegye lehetővé, hogy Segítse elő, hogy a a térségben élő gyermekvállalás egyének mobilitása, ténye ne korlátozza munkához és külső az egyének szolgáltatásokhoz munkaerő-piaci való hozzáférése lehetőségeit növekedjék, anélkül, (különös tekintettel hogy lakóhely a nők helyzetére), a váltására gyermekvállalás kényszerülnének (pl. egyre kevésbé térségi közlekedésnehezítse az szervezési egyének és családok programok, anyagiés távmunkaés társadalmi helyzetét távszolgáltatás (pl. atipikus fejlesztés). foglalkoztatási formák bevezetésével).

1.

3.

5.

SZEMÉ-LYES 6. ESÉLY7. FELELŐSSÉG: FEJLŐDÉS: a EGYENLŐSÉG: A A megvalósításban érintett valamennyi szervezet és stratégiában stratégia segítse elő egyén felé annak tudatosítása, hogy a térségi célok megfogalmazott az egyenlő elérése csak együttműködéssel lehetséges, amelynek programok segítsék hozzáférést a során mindenki felelős az általa vállalt feladatok elő az egyének munkához, a elvégzéséért. személyes szolgáltatásokhoz és fejlődését, egyéb alkalmazkodóképeslehetőségekhez, ségük növekedését, nemre, korra, a munkaerő-piaci társadalmi helyzetre igényekhez való tekintet nélkül. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

4

illeszkedő képzési programok megvalósulását az élethosszig tartó tanulás jegyében.

A stratégiai célok Az egyenlőtlenségek Aktív partnerségi Az élethosszig tartó csökkentése és kapcsolatok kiépítése a tanulás meghonosítása esélyteremtés foglalkoztatási helyzet a kistérségben javítása érdekében

A foglalkoztatási lehetőségek bővítése helyben, a távol munkát vállalók mobilitásának segítése A térség mikro- és kisvállalkozásainak fejlesztése, pozíciójuk megerősítése, a pályakezdő fiatalok segítése, az elvándorolt diplomások hazatérésének segítése

Prioritások/stratégiai programok 1. prioritás: 2. prioritás: 3. prioritás: 4. prioritás: 5. prioritás: MunkahelyA munkavállalók A hátrányos A foglalkoztatási Térségi innovatív teremtés és a foglalkoztathatós helyzetű rétegek partnerség építés szolgáltatások közösségi ágának növelése esélyegyenlőséfejlesztése közlekedés gének fejlesztése megteremtése Intézkedések 1.1. Helyi munkahelyteremtési és vállalkozásfejlesztés i akciók támogatása a hagyományos ágazatokban.

2.1. A közoktatás és szakképzés személyi és tárgyi feltételeinek javítása, az intézményi struktúra korszerűsítése, a kulcskompetenciák fejlesztése.

3.1. Női vállalkozások létrehozását támogató képzési és tanácsadási program működtetése.

1.2. A szociális 2.2. A felnőttképzés- 3.2. Munkaerő-piaci gazdaság fejlesztése. szervezési kapacitás diszkrimináció kialakítása. megszüntetésére irányuló programok indítása. 1.3. Az alternatív munkavállalási formák meghonosítását célzó kezdeményezések támogatása. 1.4. Kistérségi

2.3. Az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók igényeinek megfelelő képzések indítása. 2.4.

3.3. Tartós munkanélküliek komplex munkaerőpiaci integrálása.

4.1. Foglalkoztatási partnerség-építés és a foglalkoztatási paktum menedzsmentjének szervezeti és infrastrukturális hátterének megteremtése. 4.2. Közösségfejlesztés, a civil szervezetek foglalkoztatási kapacitásának növelése. 4.3. Kistérségi és regionális partnerségi kapcsolatok kiépítése a foglalkoztatási együttműködések fejlesztése érdekében.

5.1. A kistérségi szociális szolgáltatások fejlesztése.

5.2. Az innovatív munkaerő-piaci szolgáltatások bővítése.

5.3. A hazatérés segítése, a fiatalok térségben maradási feltételeinek javítása.

Támogatott 3.4. A halmozottan


5

közösségi közlekedésszervezé s megvalósítása.

munkaerő-piaci képzéseket tartalmazó projektek indítása, az információk eljuttatása az érintett célcsoportokhoz.

hátrányos helyzetű (elsősorban roma) tanulók iskolai helytállásának támogatása, munkaerő-piaci integrációjának ösztönzése.


6

3. A stratégia prioritásai és intézkedései A stratégia prioritásai (programjai) rövid- és középtávon valósítják meg a jövőképből levezethető hosszú távon érvényesülő stratégiai célokat. Az egyes prioritások megfogalmazása az alábbi egységes szerkezetet követik:  Indoklás: Az adott terület helyzetértékelése, a prioritás szükségességének leírása.  Általános célok: A prioritást megvalósító általános célok megfogalmazása.  Hatásindikátorok: A prioritás általános hatásait jellemző indikátorok.  Intézkedések: A prioritást megvalósító operatív programok leírása az alábbi szerkezetben: Az intézkedés általános célja Az intézkedés rövid leírása, tartalma Célcsoportok Végső kedvezményezettek, partnerek Outputmutatók Lehetséges projektek

3.1. prioritás: Munkahelyteremtés és a közösségi közlekedés fejlesztése Indoklás: Vasvár térsége a rendszerváltást megelőzően sem rendelkezett erős gazdasági potenciállal, hiszen a foglalkoztatottaknak már akkor is közel 50%-a lakóhelyén kívül volt kénytelen munkát vállalni. A gazdasági átalakulást követően a helyzet tovább romlott. A foglalkoztatottaknak már közel 60%-a ingázik, és az arány várhatóan a jövőben sem fog nagy mértékben változni. A települések nagy részén az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. A kistérség gazdasági térben való elhelyezkedésének alapvonása, hogy Vasvár kistérségi központként kifejtett vonzása mellett a viszonylag közel fekvő Szombathely és Zalaegerszeg, mint (viszonylag) erős vonzást kifejtő gazdasági pólusok gazdasági erőtere is meglehetősen erős hatásokat fejt ki a helyi gazdaságra. A külső kapcsolatokat, kötődéseket illetően ezek mellett Körmend, sőt Sárvár hatása is kimutatható a nyugati, illetve az északkeleti néhány község esetében. Elmondható, hogy a kistérségben a rendszerváltás óta eltelt időszakban az ipar nagymértékben előretört, míg a modern gazdaságokra olyannyira jellemző tercier szektor (szolgáltatások) nagyságrendjét tekintve gyakorlatilag a mezőgazdasággal helyezkedik el egy szinten – messze a megyei átlag alatt. Az elmúlt évtizedben, a szociális gazdaságban teremtett fenntartható munkahelyeket a Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány és a Hegypásztor Kör. Az Alapítvány magas színvonalú szociális és közösségi szolgáltatásokat nyújt a térségi lakosok számára, és az elmúlt években a térség egyik legnagyobb munkáltatójává nőtte ki magát. A Hegypásztor Kör a térségi innovatív kezdeményezések motorja. Meghatározó szerepe korábban a mezőgazdaságnak volt, majd a könnyűipar súlya erősödött, de 2003-ban a Styl vasvári üzemének bezárásával ez is jelentősen csökkent. A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodók nehéz helyzetben vannak. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a drasztikus csökkenés ellenére a leghátrányosabb helyzetben lévő vasvári kistérségben a legmagasabb, meghaladja a 10%-ot. A termelőszövetkezetekből új típusú szövetkezetté alakult gazdálkodók jellemzőek térségünkre. Az elmúlt években az alkalmazotti létszám folyamatosan csökkent, a szövetkezetek sorra szűntek meg A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

7

A térségben a lakosság számára végzett szolgáltatások nem fejlődtek kellő mértékben, területileg Vasváron centralizálódtak. A gazdasági nehézségek miatt a kisipari tevékenységet folytató vállalkozók száma alacsony, bár az egyéni vállalkozások aránya nőtt. Az állást vesztettek általában nem válnak főállású vállalkozóvá. A viszonylag magas munkanélküliség és az alacsony bérek miatt kicsi és szűk körű a fizetőképes kereslet, így a szolgáltatások fejlesztésének lehetősége korlátozott. Alacsony az új, induló vállalkozások és cégalapítások száma. Ez a térség elmaradottságára vezethető vissza. Megfelelő infrastruktúra hiányában nem elég vonzó a terület a beruházóknak. A gazdasági átalakulás következményeként Vasvár térségében 1993-ig változó mértékben, de folyamatosan nőtt a munkanélküliség. 1994 évtől fő tendenciaként a csökkenés volt jellemző 2002-ig. Ez a trend a leépítési hullám következtében 2003-ban megváltozott: havonta átlagosan 12,2%-kal növekedett a regisztrált munkanélküliek száma az előző évhez képest. A kedvezőtlen tendencia már kissé visszafogottabban 2004-ben tovább folytatódott. A növekedés üteme megközelítette a 10%-ot, amely aztán 2005-ben még magasabb szintet ért el (18,7%). Ebben az évben a regisztrált álláskeresők átlagos száma újra megközelítette az 1998. évi szintet. A foglalkoztatottak számának csökkenése a térségben volt az egyik legnagyobb mértékű a rendszerváltozást követő időszakban. A vasvári térségében a népességnek kevesebb, mint 40%-a dolgozik. Ezzel egyidejűleg, az öregedő korstruktúra miatt a körzetben nőtt az inaktív keresők aránya. Legalább minden harmadik lakos inaktív kereső. Vas megyében a vasvári térségben legalacsonyabb a gazdasági aktivitás. A tartós munkanélküliség komoly problémát jelent a térségben. Az építőipari szezonális és a közhasznú foglalkoztatáson kívül nagyon kevés mozgás van a munkaerőpiacon. A regisztrált álláskeresők 60-70 %-a férfi. Az alacsony lakosságszám nem vonzza a „multikat”, minőségi és mennyiségi munkaerőhiány van, alacsony a térségben a megtartó képesség, a minőségi munkaerő elvándorol. A térségi foglalkoztatók nem tartják megfelelőnek a munkaerő állapotát (foglalkoztatottak képzettségét, szaktudását, illetve a motivációjukat sem). A hosszabb távollét után munkát vállaló emberek (pl. tartós munkanélküliek) alkalmazásában negatívak tapasztalatokkal rendelkeznek a munkáltatók. Rugalmatlanok, nehezen vállalják a munkahelyi kötöttségeket, és körükben nagyarányú a lemorzsolódás. A térség egyik legnagyobb problémáját jelenti a munkahelyre jutás megoldása. A foglalkoztatók és foglalkoztatottak számára is komoly problémát okoznak a tömegközlekedési hiányosságok. A helyzetelemzés során elvégzett felmérés is alátámasztotta, hogy a tömegközlekedés alkalmatlan a munkába járás biztosítására, bizonyos településekről emiatt nem tudnak munkát vállalni az emberek (különösen, ha többműszakos munkarend szerint kellene dolgozni).


8

Az autóval közlekedők a tömegközlekedés hiányosságai miatt kényszerből alkalmazzák az egyéni autós közlekedést a munkába járáshoz. Az utazási távolságok növekedésével egyre nő az elégedetlenek tábora a többszöri átszállás, és a napi 2-3, néhány esetben 5-7 órás utazások miatt. A saját gépkocsival munkába járók fele már társsal utazik, és kevésbé fogadnának újabb útitársakat, de az egyedül utazók szívesen társulnának másokkal, és a tömegközlekedési eszközökkel utazók is nagy arányban tennék ugyanezt. Az ingázók nagy része hátrányosnak érzi magát a bejárói státusz miatt, és sok esetben a munkáltató nem téríti meg a bejárás költségeit. A bejárás kellemetlenségei ellenére a munkavállalók inkább az ingázást választanák, mint az alacsonyabb jövedelemmel járó helyi munkahelyeket. A munkahelyválasztás legfontosabb szempontja a bér nagysága, majd a munkahely távolsága. A munkahely minőségi jegyei másodlagosak (rugalmas munkaidő, végzettségnek megfelelő munkahely, műszakrend). Ez a szűk helyi munkalehetőségekkel és az alacsony helyi munkajövedelmekkel magyarázható. A munkáltatók a megfelelő munkaerő alkalmazása érdekében hajlandók több terhet vállalni, az útiköltség mértéke önmagában nem befolyásolja az alkalmazást, sokkal inkább a közlekedési problémák. A térségben hiányos információk állnak rendelkezésre az egyéni közlekedési szokásokról, a tömegközlekedésről és a különböző közösségi szolgáltatók (pl. szociális szolgáltatások) rendszeres mobilitásáról és használt útvonalairól. Az ingázás nagyságrendje és jelentősége ellenére nincs tudatos térségi közlekedésszervezés, nem alakultak ki helyi partnerségek. Az azonos munkahelyre személygépkocsival utazók személyes kapcsolatok alapján szervezik a bejárást. A partnerségi egyeztetések az önkormányzatok és a Volán társaságok közötti menetrend egyeztetésekre korlátozódnak. Általános célok:  A munkanélküliség (különös figyelemmel a tartós munkanélküliekre) csökkentése  Az inaktívak számának csökkentése, a gazdasági aktivitási ráta növelése  Fenntartható, helyi munkahelyek teremtése, különös figyelemmel a szociális gazdaság foglalkoztatási potenciáljának kihasználására. A munkahely-teremtési akcióknál törekedni kell magasabb munkajövedelmet kínáló, minőségi állások létesítésére  Az alternatív munkavállalási formák (rugalmas munkaidő, részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka, egyéni igényeknek megfelelő munkakörülmények kialakítása) fejlesztése.  A munkavállalók térségi mobilitásának segítése, az ingázás minőségének és szervezettségének javítása. Hatásindikátorok:        

Munkanélküliségi ráta célcsoportonként (%) Foglalkoztatási ráta célcsoportonként (%) Gazdasági aktivitási ráta célcsoportonként (%) Ingázók és helyben dolgozók aránya (%) Szociális gazdaságban foglalkoztatottak száma (fő) Létrehozott munkahelyek száma (db) Ingázás aránya (%) A munkahelyre jutással való elégedettség az ingázók körében (%)


9

Intézkedések: 3.1.1. intézkedés: Helyi munkahely-teremtési és vállalkozásfejlesztési akciók támogatása a hagyományos ágazatokban.

Az intézkedés általános célja:  A meglévő kis- és középvállalkozások foglalkoztatási és jövedelemteremtő képességének növelése.  A vállalkozói kultúra fejlesztése.  A vállalkozások együttműködésének ösztönzése.  A szolgáltatói szektor fejlesztése.

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Az intézkedés keretében célzott vállalkozói tanácsadási, mentorálási és képzési programok valósulnak meg, amelyek révén a vállalkozások piaci pozíciói megerősödnek, megtartják, illetve bővítik a náluk lévő munkahelyeket. A képzési programok között kiemelten kezeljük a vállalkozói kultúra elterjesztését, amelyet az általános iskolai oktatásban is bevezetünk. Azonosítjuk a vállalkozások közötti lehetséges együttműködési területeket, és segítjük ezek elindulását. Igényfelmérés alapján szolgáltatásfejlesztési programot indítunk olyan területeken, amelyre van fizetőképes kereslet, de jelenleg hiányzó szolgáltatás a térségben. A szezonális munkákra szakosodott (pl. építőipar) vállalkozásoknál megvizsgáljuk a profilbővítés lehetőségeit annak érdekében, hogy egész éves foglalkoztatást tudjanak nyújtani.

Célcsoportok:  Térségi mikro, kis- és középvállalkozások  Vállalkozást indítani szándékozó magánszemélyek

Végső kedvezményezettek, partnerek:     

Kamarák Vállalkozásfejlesztési szervezetek Önkormányzatok Cigány kisebbségi önkormányzatok Regionális Munkaügyi Központ

Outputmutatók: A képzési programokba bevont vállalkozások száma (db) A tanácsadási programokba bevont vállalkozások száma (db) A vállalkozói kultúra oktatását bevezető iskolák száma (db)  Együttműködési programokban résztvevő vállalkozások száma (db)  Feltárt szolgáltatási hiányterületek száma (db)  A szolgáltatási hiányterületeken elindított új vállalkozások száma (db)   


10

Lehetséges projektek:  Nem kielégített/látens szolgáltatási szükségletek feltérképezése, és vállalkozásfejlesztési program indítása.  Meglévő vállalkozások foglalkoztatás-bővítésének támogatása (tanácsadás, támogatott munkahelyek). 3.1.2. intézkedés: A szociális gazdaság fejlesztése

Az intézkedés általános célja:  A szociális gazdaság foglalkoztatási potenciáljának kihasználása.  A munkanélküliség csökkentése a térségi adottságok kihasználásával.

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A térségben meglévő jó példák alapján ösztönözni kívánjuk szociális vállalkozások létrehozását. Ezek a szociális vállalkozások zömében munkanélkülieket alkalmaznak. Az alkalmazás révén az álláskeresők saját munkaerő-piaci helyzetükön javítanak, illetve azon személyek életminőségén is, akik számára szolgáltatásokat nyújtanak (pl. személyes, szabadidős, kulturális, információs, környezetvédelmi, örökségvédelmi stb.). Az alkalmazottak foglalkoztatásához állami támogatást igénylünk, illetve a tevékenységek jellegétől függően a szociális vállalkozások részben önfenntartóvá válnak.

Célcsoportok:  Álláskeresők  Civil szervezetek

Végső kedvezményezettek, partnerek:  Önkormányzatok  Vállalkozásfejlesztési szervezetek  Cigány kisebbségi önkormányzatok  Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány  Hegypásztor Kör  Regionális Munkaügyi Központ

Outputmutatók:  Létrejött szociális vállalkozások száma (db)  A szociális gazdaságban teremtett munkahelyek száma (db)

Lehetséges projektek:  Kistérségi civil kapacitásépítés a foglalkoztatás-bővítés érdekében.  A szociális gazdaság fejlődési lehetőségeinek feltérképezése és mintaprojektek indítása.


11

3.1.3. intézkedés: Az alternatív munkavállalási formák meghonosítását célzó kezdeményezések támogatása.

Az intézkedés általános célja  Az atipikus foglalkoztatási modellek terjesztése a munkaadók és munkavállalók, valamint a szociális partnerek körében.

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Az intézkedés keretében megvalósul részmunkaidős, állásrotációs programok támogatása, térségi jó példák gyűjtése és megismertetése, a szezonális munkavégzés befejezése után képzési programok és a továbbfoglalkoztatás támogatása. Új munkahelyek teremtése valósul meg az alternatív foglalkoztatási modellek alkalmazásával. Megtörténik a részmunkaidős munkahelyek kialakításának támogatása, állásrotációs projektek ösztönzése. Biztosítani szükséges a folyamatos át-és továbbképzések támogatását, amennyiben a szabadságoltak és a részfoglalkoztatottak, valamint a szezonális munkát befejezők szabadidejüket erre akarják fordítani.

Célcsoportok:  Térségi munkavállalók, különösen a hátrányos helyzetű rétegek  Térségi munkaadók


Önkormányzatok Szakszervezetek Civil szervezetek Cigány kisebbségi önkormányzatok Regionális Munkaügyi Központ

Outputmutatók: 

     

Az atipikus modellekkel teremtett új állások száma (db) Az állás-rotációval sikeresen befejezett képzésbe vont dolgozók száma (fő) Az állás-rotációval helyettesítésbe vont munkanélküliek száma (fő) Az elkészült publikációk száma (db) A szezon után képzésbe részesülők száma (fő) Az atipikus foglalkoztatási projektek által indukált képzési programok száma (db) A szezon befejezése után továbbfoglalkoztatottak száma (fő)

Lehetséges projektek:  Távmunka lehetőségek feltérképezése és létrehozása.  A munkáltatók körében szemléletformáló kampány megvalósítása javasolt családbarát munkahelyek kialakítása érdekében.


12

3.1.4. intézkedés: Kistérségi közösségi közlekedésszervezés megvalósítása.

Az intézkedés általános célja:  A munkavállalók térségi mobilitásának segítése, az ingázás minőségének szervezettségének javítása.  Kistérségi közösségi közlekedésszervezés magyarországi modelljének kidolgozása.

és

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A közösségi közlekedés integrált hálózatszervezésének eszköze az átjárhatóság biztosítása, az egyéni közlekedés és a tömegközlekedés egymásra épülő alágazatainak magas szintű kooperációjára, igényes utaskiszolgálásra és ezekre alkalmas csomópontok létrehozására építve. Az intézkedés a közösségi közlekedési rendszer megvalósításával törekszik a mobilitás biztosítására és ezáltal a versenyképesség, az életminőség és a társadalmi kohézió elérésére. Az intézkedés fő feladata a közösségi közlekedési rendszer elemeinek kombinálása az egyéni közlekedéssel, melynek eredménye egy versenyképes, életminőséget javító és a társadalmi kohéziót erősítő, a növekvő mobilitási igényeknek megfelelő szolgáltatás. Az intézkedésnek meg kell teremtenie azt a hármas információs bázist, ahol a három emberi tényező (utas, szolgáltató és döntéshozó) harmóniája hozható létre.

Célcsoportok: 

Munkavállalók, különösen az ingázók

Végső kedvezményezettek, partnerek:  Önkormányzatok  Munkaadók  Közösségi szolgáltatások nyújtó szervezetek  Magán fuvarozó társaságok  MÁV  Volán társaságok  Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány  Hegypásztor Kör  Regionális Munkaügyi Központ

Outputmutatók    

Elkészült mobilitási térkép (db) Lezajlott egyeztetések száma (db) Bevont partnerek száma (db) Elindított új közlekedési szolgáltatások száma (db)

Lehetséges projektek: 

Átfogó térségi mobilitási térkép készítése, a meglévő szolgáltatások feltérképezése, illetve a hiányzó szolgáltatási igények felmérése.


13

Kistérségi közösségi közlekedés-fejlesztési modellprojekt megvalósítása (meglévő szolgáltatások összehangolása, új szolgáltatások indítása, egyéni közlekedés-szervezés Internetes támogatása stb.).  A releváns szereplők (önkormányzatok, közlekedési társaságok, egyéni közlekedők, szociális szolgáltatók, iskolajáratokat üzemeltetők, autóbuszt/kisbuszt üzemeltető vállalkozások stb.) közötti partnerségépítési akció végrehajtása.  Kistérségi közösségi közlekedésszervezési iroda létrehozása a paktum menedzsment bázisán. 

3.2. prioritás: A munkavállalók foglalkoztathatóságának növelése Indoklás: A Hegyháti Paktum keretében készült helyzetelemzés megállapította, hogy a vasvári kistérség a rendszerváltást megelőzően sem rendelkezett erős gazdasági potenciállal, s ma ugyanez a helyzet. Mivel a munkavállalók a térségben csak kevesen találnak munkát a foglalkoztatottak több mint 50%-a lakóhelyén kívül kénytelen munkát vállalni. A rendszerváltás óta eltelt időszakban az ipar nagymértékben előretört a térségben, a mezőgazdaság továbbra is őrzi erős pozícióit, míg a modern gazdaságokra olyannyira jellemző szolgáltatási szektor nagyságrendjét tekintve gyakorlatilag a mezőgazdasággal helyezkedik el egy szinten – messze a megyei átlag alatt. Ami a foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlását illeti, az iparban dolgozik a munkavállalók kétharmada, az egyharmada pedig egyenlően oszlik meg a szolgáltató szektor és a mezőgazdaság között. Szorosan kapcsolódik a népesség gazdasági aktivitásához a munkanélküliség helyzete. A megye munkaerő-piaci mutatói alapján megállapítható, hogy az álláskeresők aránya ebben a térségben a legmagasabb. A nem megfelelő munkaerő-kereslet ösztönzi a fiatalok elvándorlását, ezáltal a térség munkaerő-potenciálja tovább csökken, amely a térség fejlődésének egyik akadályozó tényezőjévé válhat. A kistérség népességének iskolai végzettségét részletező adatok vizsgálata sem mutat kedvező képet. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a 7 éven felüli lakosság 22%-a nem rendelkezett az alapfokú iskolai végzettséggel, 8 általános végzett 30%, felsőfokú végzettségű 4 %, a legnépesebb a középfokú (szakmunkás vagy érettségizett) végzettséggel rendelkezők aránya volt: 35%. A kistérségben több mint 10 általános iskola és egy középiskola működik, a közoktatás intézményi struktúrájának korszerűsítése folyamatban van. Iskolák kerülnek összevonásra, oktatási centrumok a mikrotérségi központokban alakulnak ki. Az így létrehozott magasabb létszámú intézmények lehetővé teszik a szakosított (pl. nyelvi, informatikai, matematikai, stb.) oktatást, a jobb személyi és tárgyi feltételek megteremtését. A térség egyetlen középiskolája (Béri Balogh Ádám Gimnázium Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola) Vasváron működik, megyei összevetésben viszonylag alacsony (lakosságszámra és pedagóguslétszámra vetített) diáklétszámmal. A jelenleg 12 osztályos középiskola kialakult nevelési, oktatási, képzési tevékenysége sokrétű, nevelőtestülete magasan képzett szakemberekből áll. Az iskola profilmódosításra és képzési kínálat bővítésére az elmúlt években több lépést tettek, 2000-ben újraindították a gimnáziumi képzést, 2002-ben egy új, közgazdaság szakmacsoportos alapozó oktatást is bevezettek, majd 2003-tól az intézmény ECDL vizsgaközponti minősítést kapott. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

14

Ezt követően 2004-től a hagyományos postai képzés mellett új szakmák képzését is felvállalták: logisztikai ügyintéző, európai üzleti asszisztens, 2005-ben megállapodást kötöttek a Budapesti Gazdasági Főiskolával egy felsőfokú szakképzésre, 2006-ban esti tagozaton újra indult a felnőttoktatás. A Savaria TISZK, melynek tagiskolája az intézmény, biztosítja a 8 tagintézmény között az átjárhatóságot az érettségi utáni szakképzésbe. A személyi és tárgyi feltételek az intézmények közötti együttműködésben tovább bővülnek. A régió szakképzési rendszerét is jellemzi az országosan megfigyelhető szétaprózottság, az intézmények nagy száma. Ezért a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program keretében a régióban Zalaegerszegen és Szombathelyen indult el térségi integrált szakképző központ (TISZK) létrehozása. Ennek fő célja a szakképzés hatékonyságának növelése a szakképzési kínálat koordinációjának biztosításával, valamint összehangolt csúcstechnológiát képviselő eszközök beszerzésével és ezek gyakorlati képzésbe integrálásával. A TISZK-ek úgynevezett közösségi funkciókat is ellátnak, amelyek keretében elsősorban tanulóik számára biztosítanak komplex szolgáltatásokat a pályaválasztás és pályaorientáció, karrier tanácsadás területén, de a hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik számára is kínálnak külön szolgáltatásokat. Emellett a vállalkozásokkal együttműködve támogatják a gyakorlati képzés (a tanulószerződések) fejlesztését is. A TISZK-ek első generációs hálózatának tagjaként a szombathelyi központú Savaria TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Kiemelten Közhasznú Társaság 2005. tavaszán jött létre. Ennek egyik partner iskolája a vasvári szakközépiskola is. A szakközépiskola belépésével a TISZK megjelent a kistérségben, így a középfokú szakképzésben elkezdődött az a koordináció, amely a közoktatásban is fejlesztéseket eredményez (pl. szervezeti kultúra, oktatás módszertan). A Savaria TISZK-en belüli koordináció, hatással lesz a vasvári középiskola képzési struktúrájára is. Általános tapasztalat, hogy a gazdasági fejlődést, új munkahelyek létrejöttét befolyásolja a rendelkezésre álló munkaerő minősége, képzettsége. Az állítás azonban fordítva is igaz: a képzési hajlandóságot nagyban befolyásolja a térség gazdasági fejlettsége. A felnőttképzésnek (ezen belül a munkaerő-piaci képzésnek) akkor van értelme, ha elérhetővé teszi az egyén számára egy megfelelő munkahely megszerzését. Még a munkanélkülivé vált emberek is kevésbé motiváltak olyan képzések elvégzésére, melyek általános ismereteket nyújtanak, és nem segítik elő közvetlenül az elhelyezkedést. Ebben talán kivétel az idegen-nyelvi képzés (ezen belül is elsősorban az angol nyelv) és a számítástechnikai képzés, mely a kulcskompetenciák fejlesztését szolgálja. Függetlenül attól, hogy a munkavállalók nagyobb része nem a térségben talál munkát, szükséges, hogy a térségben az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési lehetőségei javuljanak, egyszersmind teremtődjenek meg az életen át tartó tanulás feltételei. Az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban tartott értekezletének következtetései rámutatnak arra, hogy a tudásalapú gazdaságba és társadalomba való sikeres átmenetnek együtt kell járnia az egész életen át tartó tanulás megvalósítása érdekében tett lépésekkel. Az egész életen át tartó tanulás nem csupán az oktatás és képzés egyik aspektusa. Irányító elvvé kell válnia a tanulás teljes folyamatában mind az oktatási feladatok ellátása, mind az oktatásban való részvétel tekintetében. A térségben élő minden lakos számára egyenlő esélyeket kell biztosítani ahhoz, hogy igazodni tudjon a gazdasági és társadalmi változások támasztotta igényekhez.


15

A gyakorlati megvalósítás elengedhetetlen feltétele a tanuláshoz való általános és folyamatos hozzáférés lehetőségének megteremtése, ami biztosítja az új ismeretek és készségek elsajátítását mindenki számára. Az Európai Tanács megfogalmazta a jelenkorban szükséges általános, szakmai, és társadalmi készségeket: a kulcskompetenciákat, amelyek a munkavállaláshoz szükségesek. Ezek között szerepel az idegen nyelv ismeret, az informatikai jártasság, a vállalkozási ismeretek és készségek, a kommunikációs készség. Az egész életen át tartó tanulást, a változó környezethez való aktív alkalmazkodást, a munkaerő-piaci sikeres részvételt a kistérségben lakó emberek számára is az teszi lehetővé, ha az egyén rendelkezik mindazokkal a kompetenciákkal, amelyek szükségesek a folyamatos tanuláshoz. Az iskolarendszerben országosan alkalmazott kompetenciamérések régióra vonatkozó tapasztalatai a pozitívumok mellett is indokolttá teszik, hogy a kompetenciafejlesztés és a pedagógusok módszertani kultúrájának gazdagítása kiemelt feladat legyen a régió minden kistérségében. Ezért a többcélú kistérségi társulásnak is támogatnia kell a már kifejlesztett kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásának elterjesztését mind a mikrotérségi általános iskolákban, mind a kistérség egységes iskolájában. A kistérség minden általános iskolájában el kell érni, hogy a tanulók az angol vagy a német nyelv színvonalas tanulásához hozzáférhessenek. A szakközépiskolában (a sikeres munkába állás és munkavállalás érdekében) folyamatosan biztosítani kell a szakmai ismeretek mellett a szakmai nyelv tanulását angol és német nyelven. A Vasvári Kistérség gazdaságilag fejletlennek tekinthető. Nincs elegendő és megfelelő minőségű munkahely. Ennek következménye, hogy nagyon alacsony a felnőttképzési aktivitás, az egyéni ambíció képzésben való részvételre. Kimutatható az is, hogy a lakosság jelentős részének életszínvonala sem teszi lehetővé a több százezer Ft-os nagyságrendű tanfolyami díjak kifizetését. A helyben szervezett vállalati képzések sem gyakoriak. Nincsenek helyben szervezett vállalati képzések sem. Ennek egyik oka, hogy hiányoznak a térségből a nagy foglalkoztatók, a multinacionális cégek, amelyeknél jelen van a belső képzési szükséglet. Ennek ellenére is fontos, hogy a térségben élők akár a térségben, akár a térségen kívül számukra megfelelő munkahelyhez jussanak akár az által is, hogy rendelkezésre állnak a folyamatos tanulás lehetőségei. Közös érdek, hogy jól felkészült, minőségi munkát teljesítő munkaerő álljon rendelkezésre a kistérségben, ezért átfogó cél az egyének munkavállalói ismereteinek, képességének fejlesztése. Ezt a célt szolgálja az egész életen át tartó tanulás eszménye, melynek megvalósulása azt jelenti, hogy a térség minden polgárának legyen esélye arra, hogy megszerezze azokat az elméleti gyakorlati ismereteket, melyek elősegítik, lehetővé teszik a munkavállalást. E cél érdekében szükséges a közoktatás tartalmi, módszertani és strukturális fejlesztése a felnőttképzésben bővíteni a képzési kínálatot, a támogatott képzések körét, továbbá fejleszteni a képzések anyagi, szellemi feltételrendszerét. Általános célok:  Javuljon az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli felnőttképzés feltételrendszere.  A térségben élő emberek a mai kor követelményeinek megfelelő általános és szakmai műveltséggel rendelkezzenek.  A térségben jelen lévő, vagy a későbbiekben megjelenő munkáltatók elvárásainak megfelelő munkaerő rendelkezésre állása.  Tudatosuljon a folyamatos tanulás, művelődés szükségessége. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

16

Hosszú távú hatások:  Emelkedik a lakosság az iskolai végzettség szintje  A képzésesen résztvevők száma növekszik  Az iskolarendszerű képzésben bővül a választhatószakmák köre.  A piacképes szakképzettséggel rendelkezők száma növekszik  A felnőttképzési lehetőségek bővülnek, növekszik az induló képzések száma.  A hátrányos helyzetű célcsoportba tartozók: tartós álláskeresők, romák képzettségi szintje növekedik.  A gazdaság igényeinek megfelelő képzési kínálat kialakulása Hatásindikátorok:      

Képzésben résztvevők aránya Az iskolarendszerű képzésben oktatott szakmák száma A piacképes szakképzettséggel rendelkezők aránya A felnőttképzés keretében megvalósuló képzések száma. Szakképzettséggel rendelkezők aránya A képzésen részvevők közül a hátrányos helyzetű aránya

Intézkedések: 3.2.1. intézkedés: A közoktatás és szakképzés személyi és tárgyi feltételeinek javítása, az intézményi struktúra korszerűsítése, a kulcskompetenciák fejlesztése.

Az intézkedés általános célja:  Javuljon az intézményekben rendelkezésre álló feltételrendszer.  Legyen lehetőség a magas színtű alapismeretek elsajátítására az iskolarendszerben.  Bővüljön a választható szakmák köre.

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A Vasvári Kistérségben az iskolahálózat korszerűsítésre szorul. Ennek egyrészt oka a romló demográfiai helyzet: a lakosság elöregedése, a születések számának csökkenése. A kistelepülések iskoláinak fenntartása az alacsony gyermeklétszám miatt az önkormányzatok számára egyre nehezebbé válik, másrészt magas színvonalú oktatást, jó személyi és tárgyi feltételekkel, kis gyermeklétszám mellett nem lehetséges. A korszerűsítés azt jelenti, hogy összevont intézményeket hoznak létre fenntartó önkormányzatok, s ezekben az intézményekben egyrészt központi, másrészt saját források révén jobb oktatási feltételeket lehet megteremteni. Ez különösen fontos azért is, mert az alapfokú oktatásban szerzett ismeretek döntően befolyásolják az egyén további fejlődését, tanulási lehetőségeit, az életen át tartó tanulás alapfeltételeit teremtik meg. Az infrastruktúrafejlesztésekkel párhuzamosan tartalmi fejlesztéseket is megvalósítunk, amelyek révén javul az oktatás színvonala, és a tanulók megszerzik a munkaerő-piacon fontos alapkompetenciákat. A kistérség egyetlen középiskolájában folyó szakképzés szakmai struktúrájának módosítását, a választható szakmák körének bővülését segítheti elő az, hogy a Béri Balog Ádám középiskola a jelenleg egyetlen Vas megyei TISZK tagja.


17

Célcsoportok:  Tanulók  Pedagógusok

Végső kedvezményezettek, partnerek:    

Önkormányzatok, iskolafenntartók. Iskolák Munkaadók Cigány kisebbségi önkormányzatok

Outputmutatók:     

Korszerűsített, felújított intézmények, ill. tantermek száma (db) Újonnan beszerzett oktatási eszközök száma (db) Újonnan kialakított, összevont intézmények száma (db) Módszertani továbbképzéseken részt vett pedagógusok száma (fő) Az oktatott szakmák száma (db)

Lehetséges projektek:  Iskolafelújítási, korszerűsítési program  Kompetencia alapú oktatás bevezetése a térség általános iskoláiban  Idegen nyelv fejlesztési program  Oktatási eszközök korszerűsítését, bővítését célzó kistérségi program.  Számítástechnikai eszközök korszerűsítése, az informatika oktatást segítő szerepének bővítése. 3.2.2. intézkedés: A felnőttképzés-szervezési kapacitás kialakítása.

Az intézkedés általános célja:  A kistérségi székhellyel rendelkező középiskolában felnőttképzési bázis létrehozása.  A képzési kínálat bővítése.  Megfelelő körülmények megteremtése a felnőttképzéshez.

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A Béri Balogh Ádám Gimnázium Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola jelenlegi felnőttképzési kapacitása jelentéktelen. A képzések szervezéséhez, esetleges befogadásához nincsenek meg a feltételek. Az iskola vezetését el kell látni megfelelő információkkal a felnőttképzési lehetőségekkel kapcsolatban. Meg kell vizsgálni, milyen fejlesztések szükségesek a felnőttképzési bázis kialakításához, mely szakirányokban lenne célszerű felnőttképzést szervezni. A profilbővítéssel az intézmény is forrásokhoz juthatna, másrészt a térség felnőttképzési bázisává válhatna. A képzések szervezésénél együtt lehetne működni közoktatási, művelődési intézményekkel is, létrehozva ezzel kihelyezett képzések szervezését is.


18

Célcsoportok:  Felnőttkorú lakosság

Végső kedvezményezettek, partnerek:  Béri Balogh Ádám Gimnázium Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola  Általános iskolák  Művelődési intézmények  Önkormányzatok, iskolafenntartók  Cigány kisebbségi önkormányzatok  Regionális Munkaügyi Központ

Outputmutatók:   

A felnőttképzés feltételeit biztosító tárgyi eszközök száma (db) Felnőttképzés keretében oktatott szakmák száma (db) Felnőttképzésben résztvevők száma (fő)

Lehetséges projektek: Középtávú szakképzési prognózis elkészítése a szakképzés területére vonatkozóan.  A Béri Balogh Ádám Gimnázium Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola, mint felnőttképzési bázis kialakításához szükséges tanulmányterv elkészítése, a szükséges fejlesztések megtervezése.  A felnőttképzési bázis tárgyi feltételeinek megteremtése, fejlesztések megvalósítása.  A felnőttképzési bázis működtetéséhez szükséges humánerőforrás fejlesztés megvalósítása, felkészítő képzések szervezése. 

3.2.3. intézkedés: Az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók igényeinek megfelelő képzések indítása.

Az intézkedés általános célja: A munkáltatók fejlesztési elképzeléseinek megismerése.  Megismerni, felmérni a képzési szükségletet.  Az igényeknek megfelelő képzések rendelkezésre állása.  A képző intézmények és a munkáltatók közti kapcsolat létrehozása. 

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Az, hogy egy adott térségben milyen a felnőttképzési kínálat, az érintett feleken múlik. A nem kielégítő kínálatnak, a felek elégedetlenségének az oka gyakran a kommunikáció hiánya. Vagyis a képzők nem ismerik a munkáltatók elvárásait, a munkáltatók nem ismerik a képzők lehetőségeit, kapacitását, és a potenciális résztvevőknek sincs információja a másik két fél által kínált lehetőségekről. Ezért fontos lenne felmérni mindhárom fél igényeit, elképzeléseit, és ennek alapján létrehozni képzési kapacitásokat (amelyek nem mindig járnak fejlesztéssel).


19

A korrekt képzési kínálat több képző részvételével jöhetne létre, s egyúttal megindítana egyfajta pezsgést a kistérségi felnőttképzésben. A munkáltatók igényeinek alaposabb megismerése folytán az álláskeresők nagyobb biztonsággal választhatnának a képzési kínálatból.

Célcsoportok: A munkavállalás szempontjából meghatározó korú (20- 45 év közötti népesség). A gyermekgondozásból visszatérő nők.  A 30 év alatti szakmával nem rendelkező fiatalok.  A nem piacképes szakmával rendelkezők.  

Végső kedvezményezettek, partnerek:      

Munkáltatók Képző intézmények Egyéb önkormányzati intézmények Civil szervezetek Cigány kisebbségi önkormányzatok Regionális Munkaügyi Központ

Outputmutatók: Képzési szükségletet és a képzési kapacitást elemző tanulmány, intézkedési/fejlesztési terv (db)  Képzési kereslet-és kínálat adatbázis (db)  Képzési tanácsadó hálózat (db) 

Lehetséges projektek: 

   

Felmérés a képzési igényekről a lakosság és a munkáltatók körében. Felmérés a munkáltatók körében a fejlesztési elképzelésekről és a képzési igényekről Felmérésekre alapozott intézkedési, fejlesztési terv elkészítése A képzési kereslet-kínálat adatbázisba való összegyűjtése Képzési tanácsadás működtetése


20

3.2.4. intézkedés: Támogatott munkaerő-piaci képzéseket tartalmazó projektek indítása, az információk eljuttatása az érintett célcsoportokhoz.

Az intézkedés általános célja: Információnyújtás a képzési lehetőségekről.  Hátrányos helyzetűek képzésben való részvételének elősegítése. 

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A munkaerő-piaci képzés közvetlenül, vagy közvetve elősegíti a munkahely megszerzését, vagy megtartását. Tehát a munkaerőpiacra való visszatérés, az ott való megkapaszkodás szempontjából döntő lehet. A képzésben való részvétel lehetősége azonban gyakorta anyagi lehetőségek hiányában hiúsul meg. A hátrányos helyzetűek közül is legrosszabb helyzetben a munka nélkül lévők vannak. A többség számára a munkaerő-piaci képzések nem megfizethetőek, tekintettel arra, hogy a tanfolyami díj, akár többszázezer forintra rúghat. Ez azt jelenti számukra, hogy elesnek attól a lehetőségtől, hogy képzés által saját maguk is elősegítsék elhelyezkedésüket. A fentiek alapján nagyon fontos, hogy rendelkezésre álljanak olyan források, projektek, amelyek képzési költségeket részben vagy egészben átvállalják. Az uniós csatlakozás óta nagyobb lehetőségek vannak a rászorulók számára támogatott képzésen való részvételre, az információk viszont nem mindig, és nem elég pontosan jutnak el az érintettekhez. Fontos, hogy az érdeklődők hozzáférjenek a képzési információkhoz.

Célcsoportok:    

Álláskeresők (munkanélküliek) Tartós munkanélküliek Pályakezdők Romák

Végső kedvezményezettek, partnerek:  Munkáltatók  Képzőintézmények  Civil szervezetek  Cigány kisebbségi önkormányzatok  Regionális Munkaügyi Központ

Outputmutatók:  

A támogatott képzésben résztvevők száma (fő) Komplex, munkaerőpiaci képzéseket is tartalmazó projektek száma (db)

Lehetséges projektek:  Információs anyagok készítése a képzési lehetőségekről.  A kistérségi információs honlap létrehozása, ezen keresztül információ-nyújtás a célcsoportok részére.  Képzési elemeket is tartalmazó munkaerő-piaci reintegráló projekt(ek) indítása. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

21

3.3. prioritás: A hátrányos megteremtése

helyzetű

rétegek

esélyegyenlőségének

Indoklás: A nők gyermekvállalási hajlandósága az életkor tekintetében utóbbi években jelentősen kitolódott. Ezáltal viszont módjukban áll számottevő munkatapasztalat szerzése, amely megkönnyítheti a gyermekvállalás utáni újbóli visszatérést a munkaerőpiacra. A visszatérésre pozitívan hat, ha a GYES, GYED ideje alatt is kapcsolatot tart a korábbi munkáltatójával, amely jellemző a megkérdezettek körében. A visszatérés után a legnagyobb gondot az okozza, hogy a munkáltatók kevésbé tolerálják a gyermekkel kapcsolatos problémákat (pl. betegség). A munkaidő beosztás nem veszi figyelembe a gyermek elhelyezéssel kapcsolatos gondokat, amit tovább fokoz, hogy a munkahelyek kevés száma miatt a megkérdezettek közül mindössze 4-5-en dolgoztak a lakóhelyükön, a többiek ingáztak (legalább a szomszéd faluba). A családi körön kívül nem kapnak külső segítséget a kisgyermekes szülők, ezért a gyermekfelügyeleti szolgáltatások hiánya gátja a munkavállalásnak, a szolgáltatásokhoz való hozzájutásnak, a társadalmi részvételnek. A GYES-en, GYED-en lévők álláskereséshez szükséges információkhoz való hozzáférésük korlátozott. A megkérdezettek alacsony aránya jár képzésre, de a tanulási hajlandóság magas a körükben. Leginkább nyelvi és számítástechnikai képzéseken vennének részt. A képzéseken való részvételt és a munkavállalást is gátolja a rossz közlekedési helyzet és a gyermekfelügyeleti szolgáltatások hiánya. A kistérségben néhány településen koncentrálódik a roma népesség, ahol halmozottan jelennek meg a szociális és társadalmi problémák. A romák foglalkoztatási, oktatási, területi-települési adatainak együttes elemzése arra utal, hogy kialakulóban van egy olyan etnikai alapú szegénységben élő réteg, amely minden szempontból tartósan kívül reked a társadalmon, és ezt a helyzetet gyermekei számára is nagy eséllyel átörökíti. A halmozódó hátrányok felszámolásához összehangolt, a gazdaságra, a közlekedési viszonyokra, az oktatásra, a kultúrára, az egészségügyre, a lakhatási feltételekre és a szociális szolgáltatásokra egyszerre kiterjedő intézkedésekre, komplex térségi fejlesztési programokra és antidiszkriminációs intézkedésekre van szükség. A romák társadalmi integrációjának kulcskérdése esélyegyenlőségük horizontális érvényesítése. A szegénység és a társadalmi kirekesztettség szempontjából meghatározó tényező a munkanélküliség és a tartós inaktivitás, az alacsony iskolai végzettség és az egészségi állapot. Miközben kimutathatóan növekszik a szegénységben élők száma, a közösségi szolgáltató- és ellátórendszerek minőségének és hozzáférhetőségének egyenlőtlenségei (oktatás, egészségügy, szociális ellátás és szolgáltatások) konzerválják, esetenként felerősítik a leszakadást. Az oktatásnak nagy szerepe van a hátrányos helyzetű gyerekeknél abban, hogy ne kerüljenek felnőttként a leszakadó rétegek közé. A hátrányos helyzet könnyen vezet iskolai kudarchoz, az iskolai kudarc pedig szinte biztos leszakadás. Az elmúlt 15 év munkaerőpiaci változásai alapján az az általános tapasztalat, hogy tartós munkanélküliség vár azokra, akik az általános iskolát nem végzik el, akik bukások után ismétlőként végzik el, akik iskola után „eltűnnek”, továbbá azokra, akik alacsony presztízsű szakmai képzésből kerülnek ki. Az oktatási rendszernek tehát nagy a felelőssége, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek kikerülve onnan ne a leszakadó rétegekhez tartozók számát gyarapítsák, hanem képesek legyenek dolgozni, beilleszkedni a társadalomba és saját sorsukat irányítani. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

22

A térségben a regisztrált álláskeresők 60-70%-a férfi, akik között emelkedik a tartósan állás nélkül lévők aránya. Jellemző rájuk az alacsony szakképzettség, vagy szakképzetlenség, alkohol problémák, a társadalomtól való elszakadás. A múlt századi hagyományosnak mondott férfiszerepek és jellemvonások (úgymint a családfenntartó, az otthonteremtő, a honvédő, a szakmát tudó, az erőskezű, a közösségformáló, stb.) mára megváltoztak, jórészt funkciótlanná váltak. A korábbi, hagyományos férfiszakmák egy része nem gyakorolható, illetve a továbbképzésekkel nem gyarapított tudás elavult. A nagyközösségek (elsősorban az iskola és a munkahely) és a városi minták segíthetnek, és sok esetben segítenek is az új férfiszerepek megtalálásában. A kistelepülésen élők esetében azonban nincs minta az újra, ezért a 40-45 év feletti férfinépesség egy része) perspektívátlanná, jövőkép nélkülivé válik mind magánéletében, mind, pedig munkavállalóként. A mentális betegséggé fajuló perspektívátlanság (depresszió) gyakran alkoholizmusban és egyéb szenvedély,- vagy tényleges betegségekben jelenik, amivel kumulálódik a probléma. Általános célok:      

A munkanélküliség csökkentése a hátrányos helyzetű rétegek körében A hátrányos helyzetű rétegek bekapcsolása a munka világába A roma népesség társadalmi integrációjának elősegítése A munkaerőpiacra visszatérni szándékozó nők elhelyezkedésének támogatása A családon belüli szerepek újragondolása A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének támogatása  Az együttműködések erősítése a helyi humánszolgáltatók között (munkaerő-piaci, szociális, képzési, egészségügyi, kulturális, szabadidős) a hátrányos helyzetűek társadalmi problémáinak hatékonyabb kezelése érdekében Hatásindikátorok:    

Munkanélküliségi ráta csökkenése a hátrányos helyzetű rétegek körében (%) Női vállalkozások számának növekedése (%) A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódásának csökkenése (%) A lemorzsolódott fiatalok közül a második esély rendszerben szakmát szerzettek száma (%), és a végzést követően az elhelyezkedők aránya (%)


23

Intézkedések: 3.3.1. intézkedés: Női vállalkozások létrehozását támogató képzési és tanácsadási program működtetése.

Az intézkedés általános célja:  A nők által létrehozott és menedzselt vállalkozások erősítése, fejlesztése.  A nők gazdasági szerepvállalásának növelése a térségben.

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Az intézkedés, szolgáltatás- és képzésfejlesztés típusú tevékenységeket támogat. Ennek keretében önfoglalkoztató és innovatív képzési-tréning programok kidolgozása és megvalósítása történik meg. A vállalkozni szándékozó nők jogi, gazdasági és szakmai tanácsadói segítséget kapnak vállalkozásuk elindításához, üzleti tervük elkészítéséhez, amelyhez egyénre szabott képzési program is kapcsolódik.

Célcsoportok:  Gyes-en, Gyed-en lévő anyák  Vállalkozást indító nők

Végső kedvezményezettek, partnerek:    

Kamarák Vállalkozásfejlesztési szervezetek Önkormányzatok Védőnői hálózat  Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány  Regionális Munkaügyi Központ

Outputmutatók:  Megvalósított képzések száma (db)  A képzéseken résztvevők száma (fő)  A női vállalkozói klub taglétszáma (fő)

Lehetséges projektek:  Női vállalkozói klub létrehozása és működtetése.  Női vállalkozókat támogató tanácsadó/mentori hálózat elindítása.


24

3.3.2. intézkedés: Munkaerő-piaci diszkrimináció megszüntetésére irányuló programok indítása.

Az intézkedés általános célja:  A munkahelyi diszkriminációk csökkentése, különös tekintettel a nőket, romákat és pályakezdőket érintő hátrányos megkülönböztetésre.

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A tapasztalatok szerint a munkahelyeken elsősorban a nőket, a roma származásúakat és a pályakezdőket érinti a diszkrimináció, amely megmutatkozik a kiválasztásnál, illetve a karrier előmenetelben is. Az intézkedés a pozitív példák kiemelésével, díjazásával, illetve szemléletformáló akciók indításával ösztönzi a diszkriminációk megszüntetését.

Célcsoportok:  A munkaerő-piaci diszkriminációval leginkább érintett hátrányos helyzetű munkavállalók  Munkaadók


Önkormányzatok Szakszervezetek Cigány kisebbségi önkormányzatok Civil szervezetek Regionális Munkaügyi Központ

Outputmutatók:  

Végrehajtott szemléletformáló akciók száma (db) Bekapcsolódó munkaadók száma (db)

Lehetséges projektek:  Jó gyakorlatok bemutatása, térségi díj alapítása (munkaadók, vállalkozások számára, akik mintaértékűen állnak hozzá a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásához).  Szemléletformáló akciók indítása.


25

3.3.3. intézkedés: Tartós munkanélküliek komplex munkaerő-piaci integrálása.

Az intézkedés általános célja: A tartós munkanélküliség megelőzését szolgáló, egyénre szabott szolgáltatások fejlesztése, működtetése. Olyan programok kidolgozása, amelyek alkalmasak az álláskeresők képzésbe vonására, s ezzel hozzájárulnak a munkaerő-piaci aktivitásukhoz.  A térség kistelepülésein élő 40 év feletti férfiak számára életmód-váltási és ez által új jövedelemszerzési lehetőségek bemutatása, a megváltozott férfiszerepek elfogadtatása, a sok esetben elvesztett önbecsülés, a fontosságtudat visszaadása, új közösségek generálása. 

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Az intézkedés keretében a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett rétegek támogatása valósul meg a lehetséges támogatási formák kombinációival az elsődleges munkaerőpiacra történő visszajutás elősegítése érdekében. Megteremtjük a tranzit foglalkoztatás feltételeit, és támogatjuk a szociálökonómiai projekteket. A munkaerő-piaci reintegrációt elősegítő tanácsadási formák feltételrendszerét kialakítjuk és támogatjuk a működést. A tanácsadás fő területei lehetnek: közösségbe integrálás, munkaképesség feltárása, elhelyezkedés megvalósítás, munkahelyi konfliktusok kezelése, életviteli tanácsadás. A különböző tanácsadási formák komplex alkalmazását valósítjuk meg, hiszen a tapasztalatok alapján nem elegendő csak a munkalehetőség biztosítása, szükséges a humán szolgáltatásokkal való kiegészítés is. A közmunkaprogramokat tervszerűen hajtjuk végre, amely lehetővé teszi, hogy a munkanélküliek nehezen elhelyezhető csoportjainak munkahelyeket teremtsünk. A közmunka programokat ki lehet egészíteni több önkormányzat területén működő közösségi programokkal, amelyek fontos célt szolgálnak (pl.: környezetvédelem, utak karbantartása, építészeti értékek megóvása stb.). A férfi munkanélküliek munkaerő-piaci és társadalmi integrációja érdekében elengedhetetlen a korábbi, hagyományos férfiszerepek és a mai követelmények közötti anakronizmus bemutatása és elfogadtatása, a sztereotípiák feloldása, az „új típusú férfiasság” megismertetése, és elérhetővé tétele. Szükséges a munkaerőpiacon új tartalmú, az általuk eddig ismerttől eltérő, jövedelemszerző tevékenységek bemutatása, az ezekhez vezető út felvázolása, a képzési lehetőségek ismertetése, tanulási módszerek elsajátítása, kommunikáció, önkifejezés megtanulása és készség szintű begyakorlása, az információs rengetegben történő eligazodás segítése, a számítógép és az internet világának megismertetése. Be kell mutatni, hogy a családi életben a családfő szerep helyett a partneri viszony, új típusú családi munkamegosztás a háztartásvezetésben és a gyermeknevelésben.

Célcsoportok:  Tartós munkanélküliek (különösen a férfiak és a romák)

Végső kedvezményezettek, partnerek:  Önkormányzatok  Cigány kisebbségi önkormányzatok  Civil szervezetek  Munkaadók  Regionális Munkaügyi Központ A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

26

Outputmutatók:  Megvalósult programok száma (db)  A programokba bevontak száma (fő)

Lehetséges projektek:  Aktív munkaerőpiaci program indítása (komplex foglalkoztatási programokkal, képzésekkel, bértámogatással, a rehabilitációs foglalkoztatás bővítésével, közhasznú foglalkoztatási formákkal, mentori szolgáltatásokkal kiegészítve).  Komplex integrációs program megvalósítása életvezetési, képzési, munkához jutási elemekkel.  Munka és egészség – gyógynövénytermesztés a Vasi Hegyháton.  Lakás-felújítási, lakókörnyezet fejlesztési programok különösen a romák lakta településrészeken.  Erdészeti (csemeteültetés, erdőgondozás, fakitermelés) foglalkoztatási projektek. 3.3.4. intézkedés: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai helytállásának támogatása, munkaerő-piaci integrációjának ösztönzése.

Az intézkedés általános célja:  Minden hátrányos helyzetű fiatal oktatásban való részvételének és képzéshez való hozzáférésének biztosítása  A lemorzsolódás által veszélyeztetett fiatalok oktatási rendszerben való benntartása  Az iskolarendszerből kiesett fiatalok újra bevonásra kerüljenek az oktatási, képzési rendszerbe  Tanulási motiváció kialakítása  Személyi kompetenciák fejlesztése  Speciális oktatási módok kidolgozása, mely hatékonyan segíti elő a hátrányos helyzetű fiatalok beillesztését a munkaerőpiacra  Tehetséges, de hátrányos helyzetű fiatalok számára speciális lehetőségek nyújtása

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Az intézkedés megcélozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai pályafutásának nyomonkövetési rendszerének kidolgozását, a lemorzsolódás megelőzését támogató ún. preventív programok (mentor-patronáló programok, tanodák hálózatának fejlesztése, kollégiumi programok, mobilitás támogatása, rendszeres korrepetálás) indítását. Az oktatási rendszerből idő előtt kimaradt fiatalok iskolarendszerű képzésbe való visszavezetéséhez rugalmas, egyénre szabott tanulási utakat kínáló „új esély” és „második” esély” típusú programok fejlesztünk, a tehetséges fiatalok számára speciális mentori és ösztöndíj programokat indítunk. A roma tanulók iskolai helytállása és integrációja érdekében javasoljuk, hogy indítsanak a roma kultúra megismerését célzó programokat a kistérség minden általános iskolájában.


27

Célcsoportok: 

hátrányos helyzetű fiatalok

Végső kedvezményezettek, partnerek:      

Önkormányzatok Cigány kisebbségi önkormányzatok Oktatási intézmények Civil szervezetek Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány Hegypásztor Kör

Outputmutatók:  Elindult kezdeményezések száma (db)  A programokban résztvevő általános iskolák száma (db)

Lehetséges projektek:      

Mentor-patronáló program működtetése- Oktatási Tanácsadó Szolgáltatás Tanoda projektek indítása. Korrepetálási hálózat létrehozása. Kistérségi termelőiskola létrehozása, hasonló kezdeményezések elindítása. A hagyományos iskolarendszeren belüli oktatás speciális fejlesztése – „Fejlesztő oktatás” Roma tehetséggondozás


28

3.4. prioritás: A foglalkoztatási partnerség-építés Indoklás: A hegyháti kistérségben a civil szféra szervezeteinek alapvető jelentősége van abból a szempontból, hogy a területfejlesztés megfelelő módon építhessen az alulról jövő kezdeményezésekre, hiszen a civil szféra egyik alapvető feladata éppen a helyi kezdeményezések, érdeklődések összefogása, a helyi kezdeményezések „becsatornázása”. A Paktum működtetetése sem képzelhető el másként, mintsem e civil szektor szervezeteinek hatékony – természetesen a vállalkozói szféra irányába is nyitott – együttműködésével. A Vasi Hegyhát civil szervezetei – hasonlóan más elemekhez – szintén nem egyenletes módon oszlanak el a kistérségben. Megfigyelhető a központ, Vasvár dominanciája - valamint Gersekarát előnyös helyzete – a szervezetek abszolút számát tekintve. A civil szféra aktivitásának mértéke a térségi kötődés jó indikátora. A kistérségben is a nagy civil aktivitás figyelhető meg, viszont kevés azon szervezetek száma, akik a foglalkoztatás, a közszolgáltatások területén fejtik ki tevékenységüket. Elsősorban jellemző a non-profit szervezetek rendkívül alacsony gazdasági súlya, hiszen nevükből következően nem elsődleges céljuk a profit termelése, a jövedelmező gazdálkodás. Ennek megfelelően tagjaik többnyire másodállásban, vagy fizetség nélkül tevékenykednek a szervezet érdekében. Jellemző, hogy a civil szervezetek maximum 1-2 főállású alkalmazottal tevékenykednek, és a foglalkoztatás többnyire az elnyert támogatásokhoz, adományokhoz kötődik. A legtöbb szervezetnek azonban időlegesen sincs főállású alkalmazottja, így társadalmi szerepüket nem lekicsinyelve kijelenthetjük, hogy a munkaerőpiacon betöltött szerepük elenyésző. A térség fejlesztése érdekében tevékenykedő szervezetek munkája nem eléggé ismert a paktum kulcsszereplői számára, kevesen vettek közvetlenül részt a térségi kezdeményezésekben (pl. LEADER, Turisztikai fórumok, Civil kerek asztal). A legnagyobb probléma, hogy a projektek végrehajtásában 2-3 szervezet vesz részt intenzíven a térségben, és nem jellemzőek a szektorokon átívelő partnerségek sem. Széles körű partnerségben megvalósított fejlesztésekben kevés az önkormányzatok tapasztalata. A megkérdezett szervezetek vállalják a partnerségben való részvételt. Az önkormányzatok egyelőre még nem fogalmaztak meg világos gazdaságfejlesztési programot, amely kiutat mutatna a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági és munkaerő-piaci helyzetből. A foglalkoztatási paktum kezdeményezéstől a munkáltatók a problémák pontos feltárását és mielőbbi megoldását, a képzőintézmények pedig a piaci lehetőségeik bővülését várják. A sikeres és hatékony foglalkoztatási partnerségek jól működő szervezeti és személyes vezetést igényelnek. A partnerséget vezető szervezetnek ügyelni kell arra, hogy elsődleges feladata a megfelelő környezet és feltételek megteremtése a partnerség hatékony működéséhez, valamint a helyi partnerek aktivizálása, bevonása és az információáramlás biztosítása. A vezető partnernek elkötelezettséget kell mutatnia a partnerség irányába, és a közösségi érdekeket a szervezeti érdekek felé emelni. A vezető partnernek és a fejlesztésben résztvevő partnereknek megfelelő pénzügyi stabilitással és a szükséges infrastrukturális és humán feltételekkel is rendelkezniük kell. A partnerség és közösségszervezés elsősorban szomszéd települések, térségek közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a civil szervezeteknek is, akiknek bátorító-ösztönző, informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti vagy kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

29

A közösségi problémák keletkezhetnek helyben, a kistérségben, de nagyobb földrajzi egységben: a megyében, a régióban, sőt globálisan is. A stratégia sikeres végrehajtásához a meglévők működtetése mellett új partnerségi kapcsolatokat is kell létrehozni, a kölcsönös bizalmat felépíteni, amely sok időt és energiát igénylő tevékenység. Általános célok:  A kistérségi foglalkoztatási stratégiában javasolt a gazdaságfejlesztési célok és prioritások megfogalmazása is (integrált megközelítésben).  Az önkormányzatoknak több energiát kellene fektetni a fiatalok megtartásába, az ott foglalkoztató vállalkozás igényeinek kielégítésébe, velük a személyes, rendszeres kapcsolat ápolásába.  A munkáltatók irányába különösen fontos a paktum kezdeményezés várható eredményeinek világos kommunikációja, motivációjuk megteremtése.  A képző intézmények és a munkáltatók közötti kapcsolatok fejlesztése szükséges. Hatásindikátorok:  új foglalkoztatási partnerségi kapcsolatok kialakulása  civil kezdeményezések számának és aktivitásának növekedése  a menedzsment tevékenysége révén végrehajtott projektek száma, a megszerzett külső források nagysága  helyi foglalkoztatási projektek számának növekedése Intézkedések: 3.4.1. intézkedés: Foglalkoztatási partnerség-építés és a foglalkoztatási paktum menedzsmentjének szervezeti és infrastrukturális hátterének megteremtése.

Az intézkedés általános célja:  Javuljon a kistérségi szereplők közötti együttműködési készség a foglalkoztatási programok érdekében,  Erősödjön meg a rendelkezésre álló feltételrendszer,  Legyen lehetőség a partnerségi folyamat generálására, rendezvényekre és képzésekre,  Bővüljön az együttműködő szervezetek köre.

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Ma általánosan elmondható, hogy hazánkban az állami, önkormányzati, vállalkozói, oktatási, civil szféra közötti partneri viszonyoknak és együttműködéseknek nem megfelelő a szintje, ez a helyzetelemzés alapján a kistérségben is érzékelhető, de a civil szektor már ez elmúlt években is jelentős szerepvállalással próbálta meg az a problémáét feloldani. Nem minden területen alakultak ki azonban azok a bizalmon, és kölcsönös előnyökön alakuló partnerségi hálózatok, amelyek szükségesek lennének a társadalmi-gazdasági fejlődéshez, de a paktum és a foglalkoztatási stratégia megvalósításának sikeréhez is. A hatékony foglalkoztatási partnerség jól működő szervezeti hátteret igényel, ezért a menedzsment szervezet is meg kell erősíteni személyi és infrastrukturális háttérrel egyaránt. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

30

A partnerséget koordináló szervezetnek ügyelni kell arra, hogy elsődleges feladata a megfelelő környezet és feltételek megteremtése a partnerség hatékony működéséhez, valamint a helyi partnerek aktivizálása, bevonása és az információáramlás biztosítása. A vezető partnernek elkötelezettséget kell mutatnia a partnerség irányába, és a közösségi érdekeket a szervezeti érdekek felé emelni. A vezető partnernek és a fejlesztésben résztvevő partnereknek megfelelő pénzügyi stabilitással és a szükséges infrastrukturális és humán feltételekkel is rendelkezniük kell, valamint folyamatosan keresni kell a partnerség további bővítésének lehetőségeit.

Célcsoportok:      

Helyi lakosság Civil szervezetek Helyi bejegyzésű és helyi érdekeltségű vállalkozások és munkaadók Önkormányzatok Kistérségi társulás Közintézmények, közszolgáltatók

Végső kedvezményezettek, partnerek:  A paktum menedzsmentszervezete  Kistérségi társulás és tagönkormányzatai  A paktum partnerségben résztvevő szervezetek

Outputmutatók: A menedzsment tevékenysége révén végrehajtott projektek száma, a megszerzett külső források nagysága (e Ft)  Új, fenntartható partnerségi kapcsolatok kialakulása (db)  Vállalkozások által támogatott közösségi szolgáltatások száma (db)  A kistérségi paktum részvételével zajló hazai, vagy nemzetközi szakmai hálózati projektek száma (db), átvett jó példák száma 

Lehetséges projektek: Helyi partnerség építő rendezvények tartása. Partnerségi találkozók szervezése a foglalkoztatás területén tevékenykedő szervezetek, a paktum szereplői számára.  Humánerőforrás fejlesztés és kapacitásfejlesztés a menedzsment érdekében.  Projektgeneráló tevékenység és a megvalósítási feltételek biztosítása.  


31

3.4.2. intézkedés: Közösségfejlesztés, a civil szervezetek foglalkoztatási kapacitásának növelése

Az intézkedés általános célja:  A közösségfejlesztés elterjesztése, nyitott és összetartó helyi társadalom kibővítése  A közösségek önszerveződő és innovációs képességének növelése, a tolerancia erősítése.  A térségben meglévő társadalmi tőke növelése, szinergikus hatások kihasználása a foglalkoztatás érdekében  A térségben élők közösségi tudatának kistérségi identitásának erősítése  Civil szervezetek kapacitásainak fejlesztése a foglalkoztatási képességük növelése, és a szociális gazdaság térnyerése érdekében  A vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának fokozása

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A foglalkoztatási paktum létrehozása ennek a sokszereplős, szektorokon átívelő kistérségi partnerségi háló létrehozásának lehetőségét teremtette meg. A bizalom fontossága a munkapiaci szereplők között kiemelkedő, ezzel kapcsolatos egy komoly veszély, nevezetesen ha a paktum nem váltja be a hozzá fűzött reményeket csökkenti a bizalmat, s a további együttműködést nehezít. Ehhez olyan civil szereplőkre van szükség a kistérségben, akik képesek az adott település, kistérség társadalmi, gazdasági, környezeti megújulásához, az életszínvonal növeléséhez, az alkalmazkodóképesség kialakulásához. Elsősorban a közösségfejlesztés, közszolgáltatások, közfeladatok ellátásának területén tevékenykedő - főként civil-szervezeteket – kapacitásainak fejlesztésére lenne szükség: helyi gazdaság, település- és térségfejlesztés, kistérségi, megyei és regionális együttműködések, közigazgatási ügyintézés, ügyfélszolgálat, civil partnerség, közösségfejlesztés, információs társadalom, tájékoztatás, oktatási közszolgáltatások, szociális közszolgáltatások, idősgondozás, foglalkoztatás, egészségügyi közszolgáltatások, kulturális közszolgáltatások, környezetvédelem.

Célcsoportok:     

Helyi lakosság Civil szervezetek Helyi bejegyzésű és helyi érdekeltségű vállalkozások és munkaadók Önkéntesek Teleházak

Végső kedvezményezettek, partnerek:  Civil szervezetek  A paktum partnerségben résztvevő szervezetek


32


Megerősödött közösségi feladatokat ellátó civil szervezetek száma (db) A közösségfejlesztésben résztvevő állampolgárok száma (fő) Létrejövő önszerveződő körök száma (db), és a résztvevők száma (fő) A közösségi feladatok ellátása során foglalkoztatottak száma (fő) Önsegítők számának növekedése (fő)

Lehetséges projektek:    

Közösségfejlesztő klubok és helyi akciók elindítása a térségben Civil kapacitásfejlesztés Tájékoztató kampányok, a tudatosítás fokozása Projektgeneráló tevékenység és a megvalósítási feltételek biztosítása

3.4.3. intézkedés: Kistérségi és regionális partnerségi kapcsolatok kiépítése a foglalkoztatási együttműködések fejlesztése érdekében

Az intézkedés általános célja:  Térségi, hazai és külföldi jó példák bemutatása  Tájékoztató kampányok, a tudatosítás fokozása  Potenciális szervezetek azonosítása, tudatos szervezetfejlesztés, humánerőforrások fejlesztése, infrastrukturális kapacitásépítés  Munkaügyi központok közti együttműködések: az adott ország gyakorlatában bevált vagy sikertelen munkapiaci eszközök bemutatása, a tapasztalatok megosztása érdekében  Kezdő vállalkozások támogatása egymás piacain való megjelenés segítése  Kistérségi partnerség-építő, projektgeneráló rendezvények tartása  Regionális és országos paktum együttműködésekben való aktív részvétel (tagsági jogviszony létesítése)  Testvérvárosi kapcsolatok kialakítása a munkaerő-piaci együttműködések kialakítása érdekében

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A stratégia sikeres végrehajtásához új kistérségi, regionális és határon átnyúló partnerségi kapcsolatokat kell létrehozni és karbantartani, a kölcsönös bizalmat felépíteni, amely sok időt és energiát igénylő tevékenység. A hatékony foglalkoztatási partnerség jól működő szervezeti és személyes vezetést igényel. A sikerhez az is szükséges, hogy a kistérségen túl is lássunk, nyitott szemmel járjunk, helyezzük el magunkat a régióban, Vas megyében, a határhoz közel, a 8-as út mentén Európában. Fontos, hogy széleskörű kapcsolatokat építsünk ki más régiós (kiemelten a szentgróti és a szombathelyi) és magyarországi (Eurégiós), de külföldi foglalkoztatási paktumokkal is tapasztalatcsere, módszertani és szakmai együttműködések, közös érdekképviselet céljából. A térség és az itt működő vállalkozások egy része (pl. EDS) rendelkezik határon átnyúló kapcsolatokkal, amelynek az Európai Unióba való belépésünk óta még nagyobb lett a jelentősége. Ezek többsége viszont formális, vagy kulturális és diplomáciai irányultságú. Tapasztalatátadást, együttműködést, új ötleteket és fejlesztési források megszerzési esélyét is nyújtják ezek az együttműködések, és egyben munkahelyeket is teremthetnek. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

33

Érdemes energiát fordítani a kapcsolatok szélesítésére és tartalmi elmélyítésére, és biztosítani, hogy legyen nyelvet beszélő (elsősorban angolt és németet) és informatikai rendszereket jól kezelő munkatárs, aki képes az érdemi kapcsolattartásra.


Civil szervezetek Helyi bejegyzésű és helyi érdekeltségű vállalkozások és munkaadók Máshol működő paktum kezdeményezések Regionális paktum koordináció

Végső kedvezményezettek, partnerek:  A paktumban résztvevő szervezetek  A paktum menedzsment szervezete

Outputmutatók:  Új, fenntartható partnerségi kapcsolatok kialakulása (db)  A paktum tevékenységében részt vevő vállalkozások száma (db)  A kistérségi paktum részvételével zajló hazai, vagy nemzetközi szakmai hálózati projektek száma (db), átvett jó példák száma (db)  Együttműködő paktumok száma (db)

Lehetséges projektek:  Regionális és országos paktum együttműködésekben való aktív részvétel (tagsági jogviszony létesítése)  Közös képzések megvalósítása a partnerségi elv gyakorlati alkalmazása érdekében  Kistérségi munkaerő-piaci információs rendszer kialakítása  Térségi, hazai és külföldi jó példák bemutatása


34

3.5. prioritás: Térségi innovatív szolgáltatások fejlesztése Indoklás: A jövőképben megfogalmazott elvárások közül „… a Hegyhát foglalkoztatás-központú, a helyi jövedelemszerzést és az ingázást egyaránt támogató gazdaságpolitikát valósít meg. A paktum partnerség segítségével több, minőségileg jobb és a munkaerőpiac igényeknek valamint a munkát vállaló emberek képességeinek, tudásának egyaránt megfelelő munkahely jön létre.” követelményekre adhat megfelelő megoldást a szolgáltatások fejlesztése. A térségi innovatív szolgáltatások fejlesztése prioritás szorosan kapcsolódik a többi prioritáshoz, azokban is vannak innovatív szolgáltatásfejlesztési intézkedések. A szociális szolgáltatások, a munkaerőpiaciszolgáltatások és a hazatérés segítése részterületeken jól elkülöníthető intézkedésekre korlátozódik e prioritás. Az alapozó kutatások kimutatták, hogy a kistérségben elérhető szolgáltatások és a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya jelentősen elmarad a fejlett gazdaságok esetén szokásostól. A kistérségben foglalkoztatottak megoszlása a KSH 2001. évi népszámlálás adatai szerint: az iparban 67%, a szolgáltatásokban 17 %, a mezőgazdaságban 16 %. Ha a szolgáltató szektorban kapacitásbővítést sikerül megvalósítani és ez az álláskeresők és inaktívak foglalkoztatásával párosul, akkor az eredmény a foglalkoztatás bővítése és a kedvezőbb gazdasági szerkezet kialakítása is. A szolgáltató szektor fejlődését gátolja az alacsony fizető képes kereslet, de ha az elhelyezkedést gátló problémák megoldására szervezünk szociális és munkaerő-piaci szolgáltatásokat, akkor a megszerezhető plusz munkajövedelem forrása lehet a szolgáltatásnak. A térségben jellemzően a foglalkoztatottság bővülésének két akadálya van, az egyik az új befektetők hiánya, valamint a térségben lévő foglalkoztatók anyagi erőforrásának hiánya, a másik a megfelelő számú szakképzett és motivált munkaerő hiánya. Az alacsony lakosságszám nem vonzza a nagy befektetőket. A térségi foglalkoztatók nem tartják megfelelőnek a munkaerő állapotát (foglalkoztatottak képzettségét, szaktudását, illetve a motivációjukat sem). A hosszabb távollét után munkát vállaló emberek (pl. tartós munkanélküliek) alkalmazásában negatívak tapasztalatokkal rendelkeznek a munkáltatók. E csoport tagjai a megkérdezett munkaadók véleménye szerint rugalmatlanok, nehezen vállalják a munkahelyi kötöttségeket, és körükben nagyarányú a lemorzsolódás. A megváltozott munkaképességűek alkalmazására részben nyitottak a térségi munkáltatók, de a megfelelő speciális munkakörülmények kialakításához támogatásra lenne szükségük. A megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedési esélye jelenleg minimális. A fiatalokkal szemben nem előítéletesek a térségi munkáltatók, de a munkatapasztalat hiánya gátja a sikeres munkaerő-piaci helytállásnak. Vasvár térsége a rendszerváltást megelőzően sem rendelkezett erős gazdasági potenciállal, hiszen a foglalkoztatottaknak már akkor is közel 50%-a lakóhelyén kívül volt kénytelen munkát vállalni. A gazdasági átalakulást követően a helyzet tovább romlott. A foglalkoztatottaknak már közel 60%-a ingázik. A Hegyhátra jellemző elöregedést tovább erősíti az ott élő fiatalok intenzív elvándorlása, ezáltal a térség munkaerő-potenciálja tovább csökken, amely a térség fejlődésének egyik akadályozó tényezőjévé válhat. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

35

A fiatalok elvándorlásával a szebb jövő lehetőségét veszíti el a kistérség, hiszen ők azok, akik az innovációt hordozzák, akik képesek lehetnek egy új, sikeresebb kistérség felépítésére. A vasvári kistérség nagyon szűk középfokú oktatási vertikummal rendelkezik, s felsőoktatási kínálata nincs is. Ez azt jelenti, hogy az itt élő fiatalok jelentős része a térségen kívül kénytelen tanulni, kötődésük a kistérséghez csökken. Tanulmányaik folyamán elsősorban a kistérségen kívüli munkahelyekkel kerülnek kapcsolatba szakmai gyakorlat szerzés kapcsán, s természetes jelenség az, hogy az iskola befejezését követően sokan a kistérségen kívül helyezkednek el. A nők gyermekvállalási hajlandósága az életkor tekintetében utóbbi években jelentősen kitolódott. Ezáltal viszont módjukban áll számottevő munkatapasztalat szerzése, amely megkönnyítheti a gyermekvállalás utáni újbóli visszatérést a munkaerőpiacra. A visszatérésre pozitívan hat, ha a GYES, GYED ideje alatt is kapcsolatot tart a korábbi munkáltatójával, amely jellemző a megkérdezettek körében. A visszatérés után a legnagyobb gondot az okozza, hogy a munkáltatók kevésbé tolerálják a gyermekkel kapcsolatos problémákat (pl. betegség). A munkaidő beosztás nem veszi figyelembe a gyermek elhelyezéssel kapcsolatos gondokat, amit tovább fokoz, hogy a munkahelyek kevés száma miatt a megkérdezettek közül mindössze 4-5-en dolgoztak a lakóhelyükön, a többiek ingáztak (legalább a szomszéd faluba). A családi körön kívül nem kapnak külső segítséget a kisgyermekes szülők, ezért a gyermek-felügyeleti szolgáltatások hiánya gátja a munkavállalásnak, a szolgáltatásokhoz való hozzájutásnak, a társadalmi részvételnek. A GYES-en, GYED-en lévőknek az álláskereséshez szükséges információkhoz való hozzáférésük korlátozott. A megkérdezettek alacsony aránya jár képzésre, de a tanulási hajlandóság magas a körükben. Leginkább nyelvi és számítástechnikai képzéseken vennének részt. A képzéseken való részvételt és a munkavállalást is gátolja a rossz közlekedési helyzet és a gyermek-felügyeleti szolgáltatások hiánya. A kistérségben néhány településen koncentrálódik a roma népesség, ahol halmozottan jelennek meg a szociális és társadalmi problémák. A romák foglalkoztatási, oktatási, területi-települési adatainak együttes elemzése arra utal, hogy kialakulóban van egy olyan etnikai alapú szegénységben élő réteg, amely minden szempontból tartósan kívül reked a társadalmon, és ezt a helyzetet gyermekei számára is nagy eséllyel átörökíti. A halmozódó hátrányok felszámolásához összehangolt, a gazdaságra, a közlekedési viszonyokra, az oktatásra, a kultúrára, az egészségügyre, a lakhatási feltételekre és a szociális szolgáltatásokra egyszerre kiterjedő intézkedésekre, komplex térségi fejlesztési programokra és antidiszkriminációs intézkedésekre van szükség. Általános célok: Hazatérés  A fiatalok megtartására komplex program indítása javasolt, amely magában foglalja a tanulás segítése, a munkához segítése és a letelepedés segítése elemeket is. Szociális szolgáltatások fejlesztése  A GYES-en, GYED-en lévők munkaerő-piaci integrációja, társadalmi részvételének biztosítása érdekében fejleszteni szükséges a gyermek-felügyeleti szolgáltatásokat (bölcsőde, családi napközi, szünidei programok, egyéb alternatív megoldások, pl. a nyári óvodai leállások idejére a szomszéd település óvodájába helyeznék el a gyerekeket, önkormányzati összefogással).


36

Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése  Kiemelt figyelmet kell fordítani a GYES-ről, GYED-ről visszatérők számára nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztésére (információszolgáltatás, pályaorientáció, felkészítés az újbóli munkavállalásra, mentorálás stb.).  Elsősorban pályázati lehetőségek még aktívabb kihasználásával, kapcsolati tőke kiépítésével, piacorientált képzésekkel és beilleszkedést segítő, motivációs tanácsadásokkal, mentori támogatással lehetne a megfelelő számú szakképzett és motivált munkaerő hiányán enyhíteni.  Térségi munkatapasztalat-szerzési és gyakornoki programok indítása lenne célszerű a pályakezdő fiatalok és a tartós munkanélküliek sikeres munkaerő-piaci helytállása érdekében.  Meg kell teremteni a társadalmi és munkaerő-piaci részvétel lehetőségét a térség megváltozott munkaképességű lakosainak is munkahelyteremtéssel, támogató és mentori szolgáltatások nyújtásával. Hatásindikátorok: A foglalkoztatási paktum szervezési keretében indult szociális szolgáltatások és a résztvevők száma (fő)  Új, innovatív munkaerő-piaci szolgáltatások száma (db) és az érintettek száma (fő)  A térségből elszármazott hazatérők száma (fő)  A fiatalok helyben maradását segítő programok száma (db) 

Intézkedések: 3.5.1. intézkedés: A kistérségi szociális szolgáltatások fejlesztése

Az intézkedés általános célja:  A GYES-en, GYED-en lévők munkaerő-piaci integrációja, társadalmi részvételének biztosítása érdekében fejleszteni szükséges a gyermek-felügyeleti szolgáltatásokat (bölcsőde, családi napközi, szünidei programok, egyéb alternatív megoldások, pl. a nyári óvodai leállások idejére a szomszéd település óvodájában helyeznék el a gyerekeket, önkormányzati összefogással).  A rászoruló betegek, és az egyedül élő idősek számára biztosítani lehet az otthonukban maradást a házi betegellátás és idősgondozás hálózattal megszervezésével.

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A GYES-en, GYED-en lévők (elsősorban nők) munkaerő-piaci integrációja, társadalmi részvételének biztosítása érdekében a szűkös vagy teljesen hiányzó gyermek-felügyeleti szolgáltatásokat szélesebb körben elérhetővé kell tenni. Meg kell keresni és fel kell készíteni a vállalkozó szellemű, vagy önkéntes segítő embereket, hogy falvakban is legyen ilyen szolgáltatás. A házi betegellátás és idősgondozás hálózattal a rászoruló betegek és az egyedül élő idősek számára biztosítani kell és lehet, hogy otthonukban maradhassanak, élhessenek. Az önkormányzatok és/vagy civil szervezetek közreműködésével meg kell szervezni a házi betegellátás és idősgondozás rendszerét. A szolgáltatást nyújtóknak a megfelelő szakmai ismeretek megszerzésére képzést kell szervezni. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

37


GYES-en, GYED-en lévő szülők Gondozásra szoruló idősek Megváltozott munkaképességűek Roma lakosság

Végső kedvezményezettek és partnerek:  A kistérség önkormányzatai  A kistérség ellátásában közreműködő szociális intézmények  Szociális foglalkoztatók  Nonprofit (civil) szervezetek  Szociális szolgáltatást nyújtó vállalkozások  Állami Foglalkoztatási Szolgálat  Többcélú Kistérségi Társulás  Regionális Fejlesztési Tanács  Regionális Szociális Forrásközpont  Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány

Outputmutatók:    

A szolgáltatásokkal érintettek számának alakulása A szociális szolgáltatást nyújtó szervezetek számának változása Akadálymentesített közintézmények számának változása A szociális foglalkoztatást biztosító munkahelyek számának növekedése

Lehetséges projektek:     

A szociális intézmények foglalkoztatási kapacitásának növelése Kistérségi és mikrotérségi együttműködés a szociális szolgáltatások biztosítására Szünidei gyermekfelügyelet, programok szervezése Rehabilitációs foglalkoztatás szervezése Közintézmények fizikai és kommunikációs akadálymentesítése

3.5.2. intézkedés: Az innovatív munkaerő-piaci szolgáltatások bővítése

Az intézkedés általános célja:  Kiemelt figyelmet kell fordítani a GYES-ről, GYED-ről visszatérők számára nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztésére (információszolgáltatás, pályaorientáció, felkészítés az újbóli munkavállalásra, mentorálás stb.).  Elsősorban pályázati lehetőségek még aktívabb kihasználásával, kapcsolati tőke kiépítésével, piacorientált képzésekkel és beilleszkedést segítő, motivációs tanácsadásokkal, mentori támogatással lehetne a megfelelő számú szakképzett és motivált munkaerő hiányán enyhíteni.


38

 Térségi munkatapasztalat-szerzési és gyakornoki programok indítása lenne célszerű a pályakezdő fiatalok és a tartós munkanélküliek sikeres munkaerő-piaci helytállása érdekében.  Meg kell teremteni a társadalmi és munkaerő-piaci részvétel lehetőségét a térség megváltozott munkaképességű lakosainak is munkahelyteremtéssel, támogató és mentori szolgáltatások nyújtásával.

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A munkaerő-piaci információk hozzáférhetőségének javítása érdekében a meglévő munkaerőpiaci információs pontok hálózatát fejleszteni kell, az információs helyek számát növelni kell és a működtetés költségeire a fedezetet meg kell találni a pályázati és a helyi források felkutatásával. A térségi partneri kapcsolatok kihasználásával a munkaerőpiacon keresett szakmákra képzéseket kell szervezni, ha lehet a kistérségben. A munkaerőhiánnyal küszködő cégeket meg kell nyerni, legyenek aktív szereplői a szakképzésnek. Fel kell készíteni a cégek kulcsszereplőit, hogy gyakorlati munkahelyként közreműködjenek a szakma elsajátításában. A célcsoportok tagjainak elhelyezkedését és alkalmazásuk tartósságának elősegítésére megfelelő szolgáltatásokat (információszolgáltatás, pályaorientáció, felkészítés az újbóli munkavállalásra, mentorálás stb.) kell biztosítani.

Célcsoportok:       

A térségben működő vállalkozások. Roma lakosság Megváltozott munkaképességűek. GyES-en, GYED-en lévő szülők Tartós munkanélküliek Megváltozott munkaképességűek Pályakezdő fiatalok

Végső kedvezményezettek és partnerek:        

Családsegítő szolgálatok Önkormányzatok Cigány kisebbségi önkormányzatok Foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek Teleházak, művelődési házak Állami Foglalkoztatási Szolgálat Kereskedelmi és iparkamarák Munkavállalói szervezetek


A foglalkoztatásba visszatérő GYES-en, Gyed-en lévők száma (fő) Az újonnan létrehozott távmunkahelyek száma (fő) Az információs szolgáltatásba belépő szervezetek száma (fő) Az információs szolgáltatásokat igénybe vevők számának változása (fő) Az újonnan létrejött foglalkoztatók és a foglalkoztatásukba bekerülők számának növekedése (%)


39

Lehetséges projektek:  Kistérségi munkaerőpiaci információs pontok hálózatának kiépítése, a működés megalapozása  A kiemelt célcsoportokra (pl. nők, megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok, romák) mentori rendszer, segítő hálózat fejlesztése  Felnőttképzés népszerűsítése, az elérhetőség biztosítása  Vállalati humánerőforrás-fejlesztési akciók és rendszerek kialakításának támogatása  Szakmai gyakorlatok eltöltésének és gyakornoki helyeknek a szervezése, a rendszer működtetése  A gyakorlati alapképzés és speciális képzés hatékony modelljeinek bevezetésre a kistérségben, szakképző iskolák és gazdálkodó szervezetek együttműködésében  Fizikai és kommunikációs akadálymentesítési programok a közintézményekben, a munkahelyeken, a helyi médiában  Családi bölcsődék, óvodák, napközi otthonok szervezése  Szociális szövetkezetek szervezése  Az atipikus foglalkoztatási formák: - távmunka, - részmunkaidős foglalkoztatás - rugalmas és egyenlőtlen munkaidő beosztás - szezonális foglalkoztatás - AM könyves foglalkoztatás szervezése  Településközi kommunális (esetleg egyéb) szolgáltatások biztosítására munkacsoportok szervezése, a folyamatos foglalkoztatás feltételeinek megteremtése  A térségre jellemző helyi termékek előállításának integrált, szociális gazdaság típusú szervezése 3.5.3. intézkedés: A hazatérés segítése, a fiatalok térségben maradási feltételeinek javítása

Az intézkedés általános célja:  A fiatalok megtartására komplex program indítása javasolt, amely magában foglalja a tanulás segítése, a munkához segítése és a letelepedés segítése elemeket is.

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A fiatalok pályaválasztását elősegítő pályaorientáció rendszerét tovább kell fejleszteni a választott szakmával a kistérségben betölthető munkahelyek megismertetésével. A munkaerőhiánnyal küzdő munkaadóknak be kell mutatni az ösztöndíj, tanulmányi szerződés rendszerek működését, ezek alkalmazásának előnyeit, kockázatát. Az önkormányzatoknak a lehetőségeik szerint támogatni kell a fiatalok letelepedését a kistérségben. Az e célt szolgáló gyakorlati intézkedéseket össze kell gyűjteni és az önkormányzatok rendelkezésére kell bocsátani.


40

Célcsoportok:  Fiatalok, pályakezdők.  A kistérségből elszármazottak.

Végső kedvezményezettek és partnerek:  A térségben működő közösségszervező intézmények  A térség közoktatásában és felnőttoktatásában érdekelt intézmények  Önkormányzatok  Nonprofit (civil) szervezetek  A térségben működő vállalkozások  Többcélú kistérségi társulás  Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ  Civil szolgáltató központ


A térségből elszármazottakkal létesített, regisztrált kapcsolatok száma (db) Az elszármazottak részvételével szervezett rendezvények száma (db) Az alapított ösztöndíjak száma (db) Gyakornokként foglalkoztatottak száma (fő) A fiatalok helyben maradását segítő programok, rendezvények száma (db)

Lehetséges projektek:         

Pályaorientációs és életpálya tervezési rendszer kidolgozása és működtetése Kistérségi hazatérés program kidolgozása Kistérségi gyakornoki szerződések rendszerének kidolgozása Újszerű ösztöndíjrendszerek – kedvező esetben hosszú távú tanulmányi szerződéssel megvalósuló – kidolgozása a munkáltatók, az önkormányzatok és a fiatalok együttműködésével Települési, térségi találkozók szervezése A hazatelepülni szándékozók számára a visszatérés feltételei megteremtésének elősegítése Az ingázás feltételeinek javítása Települési együttműködés és részvétel az intézmények és szolgáltatások elérhetőségének biztosítása érdekében A pályakezdő fiatalok számára munkatapasztalat szerzést biztosító munkahelyek felkutatása


41

4. Foglalkoztatási akcióterv 2008-2009 Az intézkedéseknél szereplő lehetséges projektek közül javasolt kiválasztani azokat a kulcsprojekteket, amelyek reálisan elindíthatóak az elkövetkező 2 évben, és segítik a stratégia megvalósulását. Az alábbi táblázatban néhány már ismert projekt javaslatot szerepeltetünk, de az akciótervet a társadalmi egyeztetés során szükséges véglegesíteni. Projekt megnevezése

Kapcsolódó Projektgazda intézkedés

Kistérségi közösségi 1.4. közlekedés-fejlesztési modellprojekt Paktum menedzsment 4.1. működtetése Hazatérés program

5.3.

Megvalósítás forrása

Vasi Hegyhát NYDOP Többcélú Kistérségi Társulás Vasi Hegyhát OFA Többcélú Kistérségi Társulás Hegypásztor Kör TÁMOP

Státusz Kidolgozás alatt. Kidolgozás alatt, beadási határidő: 2007. december 5. Kidolgozás alatt.


42

5. Indikatív forrástérkép Lehetséges források Sorszám 1.

Közreműködő szervezet Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból / Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból / Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból / Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból / Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból / Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal GOP / Nemzeti Fejlesztési Ügynökség GOP / Nemzeti Fejlesztési Ügynökség GOP / Nemzeti Fejlesztési Ügynökség GOP / Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

10. 11. 12. 13.

TÁMOP / Nemzeti Fejlesztési Ügynökség TÁMOP / Nemzeti Fejlesztési Ügynökség NYDOP / Nemzeti Fejlesztési Ügynökség NYDOP / Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság

Támogatási területek energiaforrás, biomassza kazán és tárolóeszköz beszerzése A fiatal mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági tevékenység megkezdéséhez egy alkalommal jövedelempótló támogatást vehet igénybe. mezőgazdasági ültetvények korszerűsítése, telepítése Évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítése a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítése mikro- és kisvállalkozások technológiai korszerűsítése Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek bevezetése E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére Munkahelyi képzések támogatása kis- és középvállalkozások számára TISZK rendszer továbbfejlesztése Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című - projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

14.

NYDOP / Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság

A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése

OFA

Szociális szövetkezetek létrehozására és működtetése

TÁMOP / Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Alternatív munkaerő-piaci programok megvalósítása

INTERREG IVC

Interregionális Együttműködés

INTERREG IVA Ausztria-Magyarország program

Határon átnyúló együttműködés

INTERREG IVA Szlovénia-Magyarország program

Határon átnyúló együttműködés foglalkoztatás, alkalmazkodó képesség segítése, vállalkozás indítás

15. 16. 17. 18. 19. 20. NYDRMK MPA dec.fa. támogatási keret 21.

NYDRMK MPA reh.fa. támogatási keret NYDRMK / TÁMOP 1.1.2. támogatási keret

rehabilitációs munkahelyteremtés foglalkoztatás, alkalmazkodó képesség segítése, vállalkozás indítás

23.

SZMM MPA központi keret

munkahelyteremtés

24.

SZMM MPA közmunka program keret

közmunka programok megvalósítása

25.

SZMM MPA távmunka program keret

távmunkával történő foglalkoztatás Foglalkoztatási paktumok továbbműködésének és a foglalkoztatási stratégiák megvalósításának támogatása

22.

26. 27. 28.

OFA NYDOP Környezeti és Közlekedési Infrastruktúra Prioritás NYDOP Környezeti és Közlekedési Infrastruktúra Prioritás

Településeket összekötő utak fejlesztése Kerékpárút-hálózat fejlesztése forgalmas útszakaszok mentén


44

Forráslehetőségek intézkedésekhez rendelése 1. prioritás: Munkahelyteremtés és a közösségi közlekedés fejlesztése Intézkedések Lehetséges pályázati típusok Lehetséges pályázati típusok 1.1. Helyi munkahely-teremtési és vállalkozásfejlesztési 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 13., 20., akciók támogatása a hagyományos ágazatokban. 21., 23., 25. 1.2. A szociális gazdaság fejlesztése. 15., 20., 22., 24., 25. 1.3. Az alternatív munkavállalási formák 8., 15., 14., 20., 25. meghonosítását célzó kezdeményezések támogatása. 1.4. Kistérségi közösségi közlekedésszervezés 17., 18., 19., 27., 28. megvalósítása 2. prioritás: A munkavállalók foglalkoztathatóságának növelése Intézkedések Lehetséges pályázati típusok Lehetséges pályázati típusok 2.1. A közoktatás és szakképzés személyi és tárgyi 11., 12., 17., 18., 19. feltételeinek javítása, az intézményi struktúra korszerűsítése, a kulcskompetenciák fejlesztése. 2.2. A felnőttképzés-szervezési kapacitás kialakítása. 11., 12., 17., 18., 19. 2.3. Az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók 10., 17., 18., 19., 20., 22., 25. igényeinek megfelelő képzések indítása. 2.4. Támogatott munkaerő-piaci képzéseket tartalmazó 10., 17., 18., 19., 20. projektek indítása, az információk eljuttatása az érintett célcsoportokhoz.


3. prioritás: A hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése Intézkedések Lehetséges pályázati típusok Lehetséges pályázati típusok 3.1. Női vállalkozások létrehozását támogató képzési és 17., 18., 19. tanácsadási program működtetése. 3.2. Munkaerő-piaci diszkrimináció megszüntetésére 21., 22., 24. irányuló programok indítása. 3.3. Tartós munkanélküliek komplex munkaerő-piaci 16., 20-25. integrálása. 3.4. A halmozottan hátrányos helyzetű (elsősorban roma) tanulók iskolai helytállásának támogatása, munkaerő-piaci integrációjának ösztönzése. 4. prioritás: A foglalkoztatási partnerség-építés Intézkedések Lehetséges pályázati típusok 4.1. Foglalkoztatási partnerség építés és a foglalkoztatási paktum menedzsmentjének szervezeti és infrastrukturális hátterének megteremtése. 4.2. Közösségfejlesztés, civil szervezetek foglalkoztatási kapacitásainak növelése. 4.3. Kistérségi és regionális partnerségi kapcsolatok kiépítése a foglalkoztatási együttműködések fejlesztése érdekében.

Lehetséges pályázati típusok 26.

18., 19., 26. 26.

5. prioritás: Térségi innovatív szolgáltatások fejlesztése Intézkedések Lehetséges pályázati típusok Lehetséges pályázati típusok 5.1. A kistérségi szociális szolgáltatások fejlesztése 15., 5.2 . Az innovatív munkaerő-piaci szolgáltatások 16., 17., 18., 19. bővítése A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című - projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

46

5.3. A hazatérés segítése, a fiatalok térségben maradási feltételeinek javítása

17., 18., 19.,

20.,


47

6. A stratégia monitoringja és értékelése A foglalkoztatási stratégiák, paktumok monitoringjának és értékelésének módszertana Magyarországon meglehetősen kidolgozatlan. A foglalkoztatási partnerségek által kidolgozott stratégiák végrehajtását nyomon kell követni, és időközönként a partnerségi szereplők számára visszajelzést adni, és ha szükséges, módosításokat eszközölni, amely révén a partnerségek: - képesek a kiinduló pont rögzítésére, hogy később lehetőség legyen az összehasonlításra, - problémákat tudnak azonosítani és megoldásokat keresni, - be tudják mutatni az akciótervek, stratégiák végrehajtásának eredményeit, - azonosítani tudják a jó példákat, és másokkal is megosztani, - új problémákra és lehetőségekre tudnak rávilágítani, amelyek révén további kutatásokat kell végrehajtani. A monitoring folyamatos adatgyűjtésen alapszik, amely alapján a menedzsment vizsgálhatja a tevékenység előrehaladását a kitűzött célok viszonylatában. A monitoring segít a végrehajtás nyomon követésében, az elért eredmények áttekintésében, a partnerek és a finanszírozók tájékoztatásában, a problématerületek feltárásában. Ez a tevékenység felöleli a teljesítményindikátorok eredményeinek mérését is. A folyamatos adatgyűjtés mellett célszerű negyedévente előrehaladási jelentést is készíteni, amelyet egyébként a támogatási programok nagy része is megkövetel. A jól működő monitoring alapja a megfelelő indikátorok választása. A mérhető teljesítmény-indikátorok kiválasztásával a partnerség be tudja mutatni az elért eredményeket, mérni tudja a célok elérésének sikerességét, és segít a sikerkritériumok meghatározásában is. Az indikátoroknak nemcsak a tevékenységek közvetlen eredményeit kell tudniuk mérni (például: létrehozott állások száma, kiképzett személyek száma), de a helyi foglalkoztatásban elért távolabbi hatásokat is mérniük kell. Az indikátoroknak relevánsnak és objektívnek kell lenniük. Ideális esetben a partnerségek tagjainak egyet kell érteniük az indikátorokban. A monitoring rendszereknek hatékonyan és hatásosan gyűjteniük kell a lényeges információkat. Kerüljük el azt a hibát, hogy mindegyik projektre azonos monitoring rendszert használunk, mivel nagy különbségek lehetnek eltérő célcsoportok esetében. Azonban meg kell határozni azokat az indikátorokat, amelyeket minden projekt esetében mérünk és a monitoring rendszerben rögzítünk. Minőségi és mennyiségi mutatókat is meg kell határozni. A mennyiségi indikátorok (számok és statisztikák) specifikusak és mérhetőek. Nagyon hasznosak arra, hogy bemutassuk a kiinduló helyzetet, a tényeket és kimeneti eredményeket, például a ráfordított pénzügyi forrásokat vagy a képzésben részesülők számát. Önmagukban azonban nem alkalmasak a teljes kép bemutatására. A más térségekkel való összehasonlítás miatt érdemes sztenderd, mások által és statisztikai rendszerek keretében is gyűjtött indikátorokat használni. A minőségi indikátorok (vélemények, attitűdök stb.) a személyek és szervezetek gyakorlati tapasztalataira irányulnak. Fontosak lehetnek a készségek mérésében (pl. kommunikációs, interperszonális készségek), amelyek túlmutatnak a mennyiségi indikátorokon. Különösen fontosak lehetnek hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó projektek esetében, mivel képesek a munkához vezető úton tett személyes előrelépések mérésére.


A stratégia végrehajtása során az alábbi indikátorok mérése javasolt: Foglalkoztatás és vállalkozások  a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája nemenként és célcsoportonként (%)  gazdasági aktivitási ráta (%)  létrehozott új munkahelyek száma (db)  létrehozott távmunkahelyek száma (db)  együttműködő vállalkozások száma, végrehajtott közös projektek (db)  az egyes szektorokban foglalkoztatottak aránya (%)  projektekben foglalkoztatottak száma, nemi aránya (fő,%)  a vállalatok jövedelemtermelő-képességének növekedése (%)  munkanélküliek véleménye foglalkoztatási esélyeikről Az élethosszig tartó tanulás  a felnőttképzésben résztvevők aránya a 25-64 éves népességen belül (%)  a foglalkoztatottak közül a felnőttképzésben résztvevők aránya (%)  a kistérségben felnőttképzésre fordított források nagysága (Ft, EUR)  megőrzött munkahelyek száma (db)  szakképzettséget szerzettek száma (fő)  létrehozott gyakorlati képzőhelyek száma (db)  tanulószerződéssel rendelkező szakképzési tanulók számának növekedése (%)  a lakosság részvételi hajlandósága a képzési programokban  vállalkozók a képzési rendszerrel való elégedettsége Esélyegyenlőség  munkanélküliségi ráta célcsoportonként (%)  tartós munkanélküliségi ráta (%)  aktív intézkedésekben résztvevők száma célcsoportonként (fő)  inaktívak száma nemenként és célcsoportonként (fő)  nappali ellátásban részesülő rászorulók száma célcsoportonként (fő) Partnerségépítés, szervezetfejlesztés  létrehozott közösségfejlesztési klubok száma (db)  a közösségfejlesztésben résztvevők száma (fő)  a kistérségi foglalkoztatási partnerségben aktívan résztvevők száma (fő)  a foglalkoztatási stratégia megvalósításához bevont külső források nagysága (Ft, EUR)  végrehajtott projektek száma (db) Innováció  új adatbázisok (foglalkoztatás, képzés, oktatatás) száma, használóinak száma (db, fő)  nők és férfiak társadalmi egyenlőségét elősegítő új intézkedések, javaslatok száma (db)  új tanácsadási és információs és támogató szolgáltatások (db)  munkaerő-piaci igényeknek megfelelő új képzési programok száma (db)  új szakképesítések, új szakmák (db)  új képzési/oktatási módszertanok, képzési tervek, tantervek (db)  új hálózatok építése és működtetése (pl. foglalkoztatás, képzés, oktatatás, szociális ellátórendszer) (db)  új, a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását elősegítő intézkedések (db) A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

49

Fontos, hogy a monitoring rendszer ne legyen túl komplikált, és ne legyen költséges az adatok gyűjtése. Csak a lényeges információkat gyűjtsük, és teszteljük a rendszert használat előtt. Egy jól működő rendszer monitorozza az inputokat (erőforrások, idő, pénz költségvetés), és az outputokat, amelyek képesek a stratégia vagy akcióterv céljai elérésének mérésére. Az információk projekt-szinten ismeretesek, és utána összegezhetők az akcióterv és a stratégia szintjén. Két fő alapelvet javasolt megfontolni, amikor egy új monitoring folyamat kerül bevezetésre: 1. A partnereket be kell vonni a feladatba! • Egyet kell érteniük a fő indikátorokban, melyek bemutatják a tetteik fontosságát és hatékonyságát, valamint a kapcsolat hosszú távú hatását. • Részt kell venniük a monitoring rendszer kidolgozásában, amely különböző módszereket foglal magában (pl. statisztikai adatok gyűjtése). • Meg kell határozniuk a monitoring folyamatokat, és segíteniük kell az adatgyűjtő eszközök fejlesztésében. • A partner bevonás ezen szintje jobb adatgyűjtést és ellenőrzést eredményez. 2. A monitoring folyamatot a partnerség elején kell bevezetni! Annak érdekében, hogy teljesen elfogadjuk a partnerség irányát és eredményeit, fontos a kezdeti alaphelyzet megállapítása, majd az alapvető adatok összeállítása rendszeresen és folyamatosan. Egy költségvetés felállítása a monitoringra szintén a kezdetektől szükséges. Különösen a monitoring folyamatra nélkülözhetetlen egy felhasználóbarát folyamat felállítása, olyan módon megszerkesztve, amely megkönnyíti a partnerek munkáját. A monitoring elkülönítése a partnerség saját fejlesztésétől segíti a belső folyamatok rendezését olyan döntő kérdések alapján, mint „Mit tervezünk bevezetni?”, „Milyen emberi és gazdasági erőforrással?”, „Mi az a hátrány és a haszon (sok esetben pl. munka, pénz, ötletek, stb.)? Ezek a körülmények nem biztosítják az elvégzett munka pontos értékelését, de megbecsülik a hatások értékelését és a partnerség hosszú távú hatását a régióban. A folyamat nagyobb bizalmat eredményez a partnerek között és nagyobb hitelességet a partnerség számára. Az értékelés a stratégia egészének áttekintése, célja a tevékenység hatásának vizsgálata a megoldani kívánt társadalmi-gazdasági probléma viszonylatában (relevancia, eredményesség és hatékonyság). Az értékelés segítségével az elért eredményeket hasonlíthatjuk össze a kitűzött célokkal, elvárt eredményekkel. Az értékelés a stratégia sikerét és hatásait méri. Az értékelés tartalmazza a monitoring eredmények elemzését és értelmezését az eredmények azonosítása és a gyenge pontok meghatározása érdekében. Az értékelés során az egyes sikertelen akciók okait is fel kell tárni a stratégia továbbfejlesztése érdekében. Fontos, hogy a szereplők tanuljanak a saját hibáikból. Belső és külső értékelést különböztethetünk meg. A belső értékelést elvégezheti a partnerségen belül megfelelő tapasztalattal rendelkező szakember. Számára biztosítani szükséges az időt és az erőforrásokat a feladat végrehajtásához. Ismernie kell a biztosítandó adatokat, valamint tapasztalatokkal kell rendelkeznie kutatási módszerek, valamint az adatok elemzése és bemutatása területein. A külső értékelők általában széleskörű tapasztalatokkal rendelkeznek, és magas színvonalú szolgáltatásokat tudnak nyújtani. Függetlenségük és objektivitásuk biztosítja az értékelés megbízhatóságát, amely különösen fontos, ha az értékelés eredményeit a stratégia végrehajtását finanszírozók számára mutatjuk be. A ROP – 3.2.1. – 2004 – 09 – 0005 / 32 számú - „Foglalkoztatási paktum létrehozása a Hegyháti kistérségben” című projekt keretében megvalósítva. Főkedvezményezett: Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás

50

Az értékelés módja attól függően változhat, hogy mi a célja, mire szeretnénk használni, kiknek készül, illetve a stratégia által kitűzött célok is befolyásolják. A monitoringhoz és értékelésekhez szükséges információk összegyűjtését a paktum menedzsmentszervezete végzi. A paktum Irányító Csoportja és a Foglalkoztatási Fórum elé kerülő elemzéseket független szakértőknek javasolt elvégezni. A foglalkoztatási stratégia megvalósításának, illetve az egyes prioritások és intézkedések hatásainak mérését a prioritásoknál meghatározott hatásindikátorok segítségével lehet megtenni. Ennek megfelelően a legalább kétévente (illetve az akciótervek ütemezéséhez illeszkedően) végzett értékelésének a következő tevékenységekre kell kiterjedni:  Foglalkoztatási és kapcsolódó területek (oktatás, gazdaság, szociális ellátás stb.) statisztikai adatok elemzése, hazai összehasonlító vizsgálatok elvégzése.  Az egyes akciókban, projektekben résztvevő szereplők kérdőívvel és interjúkkal történő megkérdezése. A stratégiai program finanszírozásának értékelése és a monitoring eredményeképpen módosított támogatási politika alapján lépéseket kell tenni a stratégia prioritásainak és intézkedéseinek felülvizsgálatára, a finanszírozási igények módosítására 2010 végéig.

7. A végrehajtás intézményrendszere A stratégia végrehajtásához elengedhetetlen a paktumot aláíró összes szervezet, és minden érintett helyi partner aktív részvétele. Összhangban a paktumot létrehozó megállapodással a stratégia végrehajtása érdekében az egyes szereplőknek az alábbi feladatokat szükségesek ellátni: 1.      

A Vasi Hegyhát Foglalkoztatási Fóruma: tájékoztatást biztosít a kistérség munkaerő-piaci helyzetéről, javaslatokat fogalmaz meg a munkaerő-piaci programokra, véleményezi az eddigi akciókat, segítséget adj az éves munkaprogram összeállításához, biztosítja a szereplők közötti információáramlást, információk cseréjét, segíti a kistérségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolását.

2. 

A Vasi Hegyhát Foglalkoztatási Paktumának Irányító Csoportja: információt gyűjt és megszervezi a foglalkoztatási fórum tájékoztatását, feldolgozza a foglalkoztatási fórum ajánlásait, kidolgozza a foglalkoztatási paktum éves munkaprogramját, koordinálja a munkaprogram megvalósítását az érintett szervezetek között, beszámol a foglalkoztatáspolitikai fórumokon az egyes programok teljesítéséről, valamint a következő időszak terveiről, segíti a térségi partnerségi kapcsolatokat; szervezi koordinálja az együttműködésben résztvevő partnerek munkáját.

    


51

3.

   



Menedzsmentszervezet (a Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének önálló divíziója): az Irányító Csoport útmutatásai alapján a stratégia kidolgozásának előkészítése, figyelembe véve a paktumot létrehozó szervezetek szükségleteit, érdekeit, a stratégia megvalósításának koordinálása az érintett szervezetek között, projektek kezdeményezése, partnerségek kialakítása, projektgenerálási és projektfejlesztési folyamat menedzselése, projektek saját végrehajtása, illetve mások által a stratégia keretében végrehajtott projektek koordinálása, a stratégia végrehajtásának folyamatos monitoringja és értékelése; felülvizsgálata.

4. Lehetséges projektgazdák, helyi partnerek (akik részben a paktum aláírói, de egyéb szervezetek is lehetnek)  a foglalkoztatási stratégia megalkotásának és végrehajtásának folyamatában aktívan részt vesznek,  a stratégiához kapcsolódó projekteket kezdeményeznek és hajtanak végre,  a saját szervezetük által kezdeményezett egyéb projektjavaslatokról tájékoztatást adnak a menedzsmentszervezet számára,  erősítik a helyi partnerségi kapcsolatokat,  nyitott és valós párbeszédet folytatnak a térségben, közvetítik a helyi társadalmi csoportok szükségleteit. 5. Támogató partnerek:  a helyben konszenzussal elfogadott fejlesztési stratégiák, konkrét projekt elképzelések szakmai egyeztetése, a finanszírozás és érdekképviselet segítése.


52

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents