A Szent Kereszt Felmagasztaltatása

Életfa

// A Szent Kereszt Templomigazgatóság lelki útravalója //

// 2008. szeptember //

A Szent Kereszt Felmagasztaltatása

Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr. Fil 2, 8-11

Életfa 2oo8. szeptember

Szent Kereszt a magyar történelemben

Szent László I. törvénykönyve A mi teremtőnk és megváltónk, az úr Jézus Krisztus uralkodása alatt, az ő születésének 1092. évében május hó 20-án Szabolcs városában szent zsinat tartatott, a magyarok legkeresztényibb királya, László elnökletével, országa összes püspökeivel és apátjaival, valamint az összes előkelőkkel, az egész papság és a nép tanúskodása mellett. Ezen a szent zsinaton a kánonoknak megfelelően és dicséretre méltó módon a következő határozatokat alkották meg.

A szentek ünnepeinek tiszteletéről Hogy ezek az ünnepek megünnepelendők minden évben: az Úr születése, Szent István első vértanú ünnepe, Szent János evangélista ünnepe, az Aprószentek ünnepe, az Úr körülmetéltetése, Vízkereszt és annak előestéje, Gyertyaszentelő Boldogasszony, húsvétkor négy nap, Szent György vértanú ünnepe, Fülöp és Jakab ünnepe és ennek előestéje, Szent Kereszt megtalálása, az Úr mennybemenetele, Szent István király ünnepe, Bertalan apostol ünnepe, Szűz Mária születése, Szent Kereszt felmagasztaltatása, Szent Máté apostol ünnepe, Szent Gellért ünnepe, Szent Mihály arkangyal ünnepe, Simon és Júdás ünnepe, Mindszentek ünnepe, Szent Imre hitvalló ünnepe, Szent Márton ünnepe, Szent András ünnepe, Szent Miklós ünnepe, Szent Tamás apostol ünnepe és minden egyházközség ünnepelje meg saját védőszentjét és az egyház felszentelésének napját.

Kecskeméti pestisjárvány Kecskemét városát is sokszor meglátogatta a feketehalál néven is emlegetett pestis. Az 1739, évi járvány a lakosságnak majdnem harmadrészét követelte áldozatul. Hosszú éjszakákon át temették a halottakat. Koporsóval már nem is győzték. Zsákba dugva, gyékénybe takargatva, tíz-húszat temettek egy sírba a szükségessé vált új, Szentháromság könyörületébe ajánlott temetőben. Voltak házak, amelyekből kihalt mindenki. Ablakaikat a hatóság berakatta, a kapukat pedig beszögeztette. A járvány Szentkereszt felmagasztaltatása ünnepén szűnt meg (1740). Kecskemét katolikussága megfogadta, hogy a város öt bejáratánál kereszteket állíttat, amelyeket az említett ünnepre következő vasárnap emlékező körmenettel keres föl. Később a Szentháromság dicsőségére emelt temetői kápolnába történt a proceszszió.

2


Szent Kereszt Felmagasztaltatása - szeptember 14.

A keresztfán nem a szögek, hanem az irántunk való szeretete tartotta Jézust Templomunkat, 1979. szeptember 22-én, Dr. Lékai László bíboros, prímás, érsek a Szent Kereszt tiszteletére szentelte fel. Így ez a hittitok lett a templom címe, melynek évfordulója a templom egyik fő ünnepe. Két ünnepélyes szentmise lesz templomunkban:

13-án szombaton 19:00 órakor az esperesi kerületünk papjaival és híveivel együtt ünneplünk, majd 14-én vasárnap 11:00 órakor a Szent Kereszt Felmagasztaltatásának napján terveink szerint a nyáron szentelt, Monostori László tartja az ünnepi szentmisét, amelynek végén primiciás áldást ad számunkra. Ezeken a miséken a hívek a - szokásos feltételek mellett - teljes búcsút nyerhetnek. Minden testvérünket szeretettel hívunk és várunk! Teljes búcsú elnyerésének feltételei: A teljes búcsú elnyeréséhez el kell végezni a búcsúval ellátott cselekményt, és teljesíteni kell három föltételt: szentgyónás, szentáldozás és imádság a Szentatya szándékára. Ezenfelül szükséges, hogy ki legyen zárva minden bűnös ragaszkodás, beleértve a bocsánatos bűnöket is. VI. Pál pápa INDULGENTIARUM DOCTRINA kezdetű apostoli konstitúciója a búcsúkról 1968

3


Templomon kívül is olvassuk az időszerű szentírási szakaszokat

szeptember 1. h. 2. k. 3. sz. 4. cs. 5. p. 6. sz. 7. v. 8. h. 9. k. 10. sz. 11. cs. 12. p. 13. sz. 14. v. 15. h. 16. k. 17. sz. 18. cs. 19. p. 20. sz. 21. v. 22. h. 23. k. 24. sz. 25. cs. 26. p. 27. sz. 28. v. 29. h. 30. k.

4

2008 a BIBLIA ÉVE

www.bibliaeve2008.hu/

1kor 2,1-5; Zs 118,97-102; Lk 4,16-30 1kor 2,10b-16; Zs 144; Lk 4,31-37 NAGY SZENT GERGELY 1kor 3,1-9; Zs 32; Lk 4,38-44 1kor 3,18-23; Zs 23; Lk 5,1-11 1kor 4,1-5; Zs 36; Lk 5,33-39 1kor 4,9-15; Zs 144; Lk 6,1-5 ÉVKÖZI 23. Vasárnap Ez 33,7-9; Zs 94; Róm 13,8-10; Mt 18,15-20 SZŰZ MÁRIA SZÜLETÉSE(KISBOLDOGASSZONY) (ünnep) Mik 5,1-5a vagy Róm 8,28-30 Zs 12 Mt 1,1-16.18-23 1kor 6,1-11; Zs 149; Lk 6,12-19 1kor 7,25-31; Zs 44; Lk 6,20-26 1kor 8,1b-7.11-13;Zs 138; Lk 6,27-38 SZŰZ MÁRIA SZENT NEVE 1kor 9,16-19.22b-27; Zs 83; Lk 6,39-42 ARANYSZÁJÚ (KRIZOSZTOMOSZ) SZENT JÁNOS 1kor 10,10-22; Zs 115; Lk 6,43-49 A SZENT KERESZT FELMAGASZTALÁSA (ünnep) Szám 21,4-9; Zs 77,1-38; Fil 2,6-11; Jn 3,13-17 A FÁJDALMAS SZŰZ Zsid 5,7-9; Zs 30; Jn 19,25-27 vagy Lk 2,33-35 SZENT KORNÉL ÉS SZENT CIPRIÁN 1kor 12,12-14.27-31a; Zs 99; Lk 7,11-17 1kor 12,31-13,13; Zs 32; Lk 7,31-35 1kor 15,1-11; Zs 117; Lk 7,36-50 1kor 15,12-20; Zs 16; Lk 8,1-3 KIM TAEGON SZENT ANDRÁS ÉS KOREAI VÉRTANÚTÁRSAI 1kor 15,35-37.42-49; Zs 55; Lk 8,4-15 ÉVKÖZI 25. Vasárnap Iz 55,6-9; Zs 144; Fil 1,20c-24.27a; Mt 20,1-16a Péld 3,27-34; Zs 14; Lk 8,16-18 SZENT P. PIO Péld 21,1-6.10-13;Zs 118,1-44; Lk 8,19-21 SZENT GELLÉRT (ünnep) Bölcs 3,1-9; Zs 125; Mt 10,28-33 Préd 1,2-11; Zs 89; Lk 9,7-9 Préd 3,1-11; Zs 143; Lk 9,18-22 PÁLI SZENT VINCE Préd 11,9-12,8; Zs 89; Lk 9,43b-45 ÉVKÖZI 26. Vasárnap Ez 18,25-28; Zs 124; Fil 2,1-11; Mt 21,28-32 SZENT MIHÁLY, GÁBOR ÉS RÁFAEL FőANGYALOK (ünnep) Dán 7,9-10.13-14 vagy Jel 12,7-12a Zs 137; Jn 1,47-51 SZENT JEROMOS Jób 3,1-3.11-17.20-23; Zs 87; Lk 9,51-56


A teljes odaadást kell megvalósítanunk

Majnek Antal püspök homíliája Szent István király ünnepén Szeretett Testvéreim Krisztusban! A zsidó nép első és legkedvesebb királya szólít fel ma minket a világ Urának dicséretére: Ujjongjatok Istennek, földek mind, zengjétek nevének dicséretét! Járuljatok eléje dicsőítő énekkel! (Válaszos zsoltár: 65.) Az Istenben való örvendezésre, Isten dicséretére szólítja Dávid király az egész világot. Hogy miért szükséges a felszólítás – azt bizonyítja a világ megkeveredett értékrendszere, hiszen ma sokan megcsodálják azt a rablót, gyilkost, szélhámost, aki ügyesen végzi munkáját. Hamis értékek, bálványok százait kínálják a képes újságok, a rádió, a TV. Nekünk, hívőknek át kell látnunk ezeken a mulandó, kétes értékű nagyságokon, szépségeken, és észre kell vennünk minden gazdagság forrását, a teremtő Istent! Szükséges, hogy Isten küldöttei felszólítsanak bennünket az egyetlen Fölség dicséretére, mert még nem vált természetünkké a tiszta élet, át vagyunk itatva a világ hazug csábításaival, melyek érzéketlenné tettek bennünket Mennyei Atyánk szerető jóságának fölismerésére. Így folytatja a zsoltáros: Mondjátok Istennek: „Mily csodálatosak a te műveid! Az ellenség meghajol hatalmas erőd előtt. Imádjon téged az egész föld, és zengje dicséretedet, magasztalja nevedet!” Ma Szent István király életpéldája ad alkalmat az istendicséretre. Ő Istentől kapta a hatalmat és bölcsességet, akárcsak Salamon, és a környező uralkodók meghajoltak nagysága előtt. Vajon mi volt a rendkívüli István személyiségében? Györffy György történész írja róla: „Ami az alkotó férfi korban lévő István alakját illeti, a kortársak vallomása szerint mindkét szélsőség hiányzott belőle. Nem volt örökös imádkozásba merülő, csodatévő szent, de nem volt kegyetlen és könyörtelen ítélkező sem. Fegyvert fogott, ha ellene támadtak, és akadályozták a keresztény „monarchia” kiépítésében, viszont ellenségeivel szemben könyörületes maradt. Nem csupán ellene forduló nagybátyjának, Gyulának és fiainak bocsátott meg, hanem Gyula külföldi zsoldba szegődése után is kegyet gyakorolt vele. S nem irtotta ki családját más ellene támadónak sem, mint cseh kortársa tette: az Ajtony-fiak és a Koppánnyal szövetséges Vérbulcsú-utódok tovább élhettek maradék birtokaikon. Mindezt öröklött alkata és vallásos neveltetése egyformán diktálta.” Ő Isten tervének csodálatos megvalósítója: befogadta a kegyelmet, átélte és tovább adta azt szeretteinek és népének. Az Úristen általa csodát művelt, a megtérés útjára vezette a magyar népet, meggyökereztette és ezer éven át a sok harc és megpróbáltatás után is megtartotta a Kárpát-medencében. István, aki szabadon és önként vette fel a kereszténységet, valóban tiszta szívből dicsérte az Urat mind az örömök és a győzelmes hadjáratok, mind a nehézségek idején. István király felelősséget vállalt népéért, és mert független országot alapítani. A történelem igazolta, hogy jó utat választott. Élete örök példája annak, hogy az evangéliumi ideál megvalósítható. Ő életével is megvalósította a zsoltár szavát: mindenki „imádjon (...) és zengje dicséretedet!” Ezt a

5


hálás szívű, csak Istenben bízó lelkület tudja megtenni. Amennyiben a hálaadás és dicséret hiányzik imaéletünkből, ez komoly figyelmeztető Isten- és felebaráti szeretetünk állapotára nézve. Gyertek és lássátok Isten nagy tetteit: csodálatosat művelt az emberek között! A tengert szárazfölddé változtatta, lábukkal lépkedtek át az áron, benne leljük hát örömünk! Látjuk, hogy az Úr Izrael kiválasztásakor különösen nagy és megdöbbentő jeleket mutatott, de Isten azóta is tett nagy dolgokat azokkal a népekkel, amelyeket meghívott. Mi tudjuk, hogy azokat a csodákat, melyeket a zsidó nép az Egyiptomból való kivonulás alatt átélt, a honfoglalás után a kereszténységre áttérő magyarok is megélték. Szent István hívő népe az évszázadok során rájött arra, hogy Istennek köszönheti megmaradását, életét, s ma is Tőle kaphatja békéjét, boldogságát! De lássuk azt is, hogyan lehet ez az öröm tartós és a nép hűséges, hisz azt mondja a zsoltár: Ő ad életet lelkünkbe, s nem hagyja, hogy meginogjon lábunk. Ahogy a vas is csak úgy válik acéllá, ha tűzben-vízben megedzik, úgy az ember is csak a próbák leküzdésével lesz állhatatos és hűséges. Ezt így énekli meg a szent író: Igaz, megpróbáltál bennünket, Istenünk, ahogy az ezüstöt szokták, tűzben megvizsgáltál. A vadász hálójába tereltél, s nyomasztó terhet raktál a csípőnkre. Elnézted, hogy az emberek fejünket tapossák, tűzön és vízen kellett áthaladnunk, de végül mégis könnyebbülést adtál. Amíg Szent István intelmei szerint igyekeztek élni a következő nemzedékek, addig emelkedett és erősödött az ország, de amikor elhagyták az igazságot, különösen a szegényekkel való szolidaritást, jöttek a bajok, a nyomorúság, az ellenség. Erről a törvényszerűségről Mózes könyvéből hallunk: ha betartja a nép Isten parancsolatait, nagy áldás száll életére és utódaira, de ha nem, akkor annak átkos következményei lesznek. Egy nemzet semmiképpen sem újulhat meg anélkül, hogy az egyes emberek meg ne újulnának. Olyan sok a figyelmeztető jel: testi-lelki betegségek, a demográfiai helyzet, a morális állapotok romlása! A létbizonytalanság lesz úrrá a munkanélkülieken, de a kiábrándultság és keserűség érezhető a sokat dolgozó, fáradó emberek többségén és különösen a szegény betegeken. Ezek a még apró jelzések mind arra figyelmeztetnek, hogy Isten nélkül, hit nélkül nem lehet országot építeni és megtartani. Nem lehet sem a társadalom, sem az egyén szintjén növekedő, virágzó életet élni. István király az Úr Istenre alapozta országirányító tevékenységét, és az ország növekedett, erősödött. Bizonyára hallotta Szent Ágoston tanítását, miszerint az állam feladata a népet az üdvösség útjára vezetni, s azon megtartani. A mai társadalom megpróbálja kizárni Istent a közéletből, az alkotmányból, az oktatásból, a médiából – azután csodálkoznak, hogy miért van annyi baj az emberekkel és az országgal. Jézus azt mondja, hogy csak a szőlőtőn maradó szőlővessző hoz termést. Semmi sem bizonyítja jobban, mint mai világunk problémái, hogy Isten nélkül – aki az Igazság és Szeretet – nem megy. Benne kell maradnunk, akkor Ő is bennünk marad, és így lehetnek sikeresek az egyéni és a közös dolgaink is. Bizony, ez radikális odaadást jelent, teljes elköteleződést az Igazság mellett, Isten mellett. Hadd hozzam fel példaként egy híres olimpiai bajnok életét! Most, a pekingi olimpia idején sokan emlékeznek meg róla, bár régen, még az 1924-es párizsi olimpián lett az angol csapat hőse. Az első kínai olimpikonnak is nevezik, mert ott született és ott is halt meg. Akik látták a Tűzszekerek című

6


filmet (ami egyébként az egyik kedvenc filmem), bizonyára emlékeznek a skót futóbajnoknak, Eric Liddell-nek az alakjára, aki – mivel vasárnap kellett volna futnia – inkább lemondott a saját számáról, a 100 méteres síkfutásról, ahol szinte biztosan ő győzött volna. Maga az angol király próbálta rábeszélni, hogy „a haza dicsőségéért” mégis versenyezzen, Liddell azonban így felelt: „Isten parancsa előbbrevaló, mint a haza dicsősége. Vasárnap nem futok.” Egy másik számban, 400 méteren indult, (hétköznap) ahol olimpiai rekorddal aranyérmet nyert! Azt már kevesen tudják róla, hogy győzelme után lemondott a dicsőség élvezetéről, és misszionárius tanárként visszatért Kínába. 1943-ban a területet elfoglalták a japánok. Liddellt egy munkatáborba internálták, ahol igyekezett segíteni az öregeken, a betegeken, emellett gyerekeket tanított. Azután Winston Churchill elérte, hogy néhány foglyot szabadon engedjenek. Liddell is köztük lett volna, de átengedte a helyét egy gyermeket váró fogolytársának. Néhány hónappal később a táborban agydaganat és tífusz következtében meghalt. Utolsó két szava ez volt: „Teljes odaadás”. De mai példaként emlékezhetünk a fiatal kolozsvári egyetemi lelkészre, Orbán Lászlóra, akinek nemrég volt a temetése. Életét adta egy diákjáért, akit kimentett a vízből, ő maga azonban belehalt a mentésbe. Diákjai visszaemlékezései szerint „nemcsak szeretetből fakadó halála, hanem embertársaiért mindig ugorni kész lelkülettel beragyogott élete is mutatta, hogy Isten országának építésén fáradozik. Egész lényével bizonyította, hogy a szeretet mindent legyőz.” Ezek az emberek nem kötöttek kompromisszumokat, hogy az életük egyik területére beengedik Istent, a másikra meg nem. Teljesen Istenben maradtak, a végsőkig követték az akaratát, és gyümölcsöt hoztak: maradandó gyümölcsöt. Ezt a teljes odaadást kell megvalósítanunk a saját életünkben, ha azt akarjuk, hogy jobb legyen az életünk, jobb legyen a családunk, a lakóhelyünk, az országunk. Odaadással kell végeznünk a munkánkat, hogy annak jó legyen az eredménye. Odaadással kell szeretnünk a családunkat, odaadóan kell dolgoznunk a hazánkért. Aki arra vágyik, hogy javuljon az ország helyzete, az tegyen meg érte mindent, amit a saját, egyéni életében megtehet! Hiába sopánkodik a fogyatkozó népességen az, aki maga nem vállalja el a következő – harmadik vagy negyedik – gyermeket! Hiába siránkozik a gazdaság helyzetén az, aki munkáját nem a tőle telhető legjobban végzi. Ne szomorkodjon a környezete állapotán az, aki nem veszi a fáradságot, hogy önként szépítsen rajta valamit. Nemzetünkön az segíthet, ha egyre több lesz az odaadó, a saját önzését félretevő ember. A megtért, és egy jobb világ reménységében dolgozó-fáradó emberek közösségéből pedig megújult, erős ország születhet. Pál apostol a szentleckében a lelki eltompultság ellen szól, és a lelki megújulásra hív fel. Sajnos, aktuális ez ma is, ui. a körülöttünk lévő világ gyakran ennek éppen az ellenkezőjét sugallja. Az információáradat, ami szinte elborít bennünket, nagyon is alkalmas arra, hogy eltompítson, hogy érzéketlenné tegyen az igazságra. Csak az eltompultságunkkal magyarázható, hogy miközben a reklámok nyomán elhisszük, hogy számtalan termékre szükségünk van, nem foglalkozunk azzal, hogy a világon százmillióknak – és körülöttünk is sokaknak – hiányoznak az élethez szükséges legelemibb feltételek is. Elhisszük, hogy van időnk a televíziónkra és a számítógépünkre, de nincs időnk a családtagjainkkal és az Istennel való kapcsolatra. Ezért a mi időnkben különösen kérnünk kell a Szentlelket, hogy segítsen megkülönböztetni a rosszat a jótól, a lényegeset az értéktelentől, az igazi értéket a hamistól. „A megtévesztő kívánság romlásba dönt” – tanultuk most az apostoltól. Ne hagyjuk tehát magunkat megtéveszteni! Vigyázzunk, mert ma divatosak azok a nézetek, amelyek szerint csak az egyéni kívánság számít, és mindenkinek joga van kívánságait kielégítve élni akár mások rovására is. Persze ez csak a hatalmasoknak sikerül. A gazdagnak joga van ahhoz, hogy gazdagságát egyedül élvezze, és ne mutasson szolidaritást a szegényekkel. A nőnek joga van ahhoz, hogy ne szülje meg a gyermekét, de a védtelen és kiszolgáltatott gyermeknek az anyaméhben nincs joga ahhoz, hogy életben

7


maradjon. A gyerekeknek az iskolában joguk van mindent megtudni a test működéséről és vágyairól, de nincs lehetőségük tanulni a lélek működéséről és legmélyebb vágyáról: az Istenről, s az ő örök, szép országáról. Ma, amikor ennyire körülvesz minket a hazugság, sürgetőbb, mint valaha az igazság keresése és megélése, a következő nemzedéknek való hiteles továbbadása. De az igazságot csak a megtért, az Istenhez visszafordult ember tudja hitelesen képviselni. Milyen ez a megtérés, miből kell visszafordulnia az eddigi életmódjával elégedetlen embernek? Az evangéliumok számtalan példát hoznak erre. Aki eddig mások rovására gazdagodott, az mostantól mások javára éljen, mint Zakeus, a vámos. Aki eddig visszaélt Isten ajándékával, a testével, az mostantól ajándékozza tiszta szeretetét másoknak, mint például Mária Magdolna. Aki kényelemből vagy érdekből megtagadta az igazságot, az most bátran álljon ki érte, mint Péter apostol. Ne mondja senki, hogy neki már túl késő, hogy ő ehhez már öreg. A jobb lator a példa arra, hogy még az utolsó órában is lehetséges a megtérés. De a saját életünket tesszük szebbé, ha nem várunk ezzel, hanem minden nap igyekszünk egy kicsit jobban Isten felé fordulni, hozzá megtérni. Jákob is milyen nagy szélhámos volt fiatal korában, mégis – Isten keze alatt – a szenvedésekben megerősödött az igaz hitben és alázatosságban, s a harmadik nagy pátriárka lett belőle! Bármelyik ó- vagy újszövetségi szentet is nézzük: a megpróbáltatások útján jutottak el az Istennel való barátság örömébe. Ez az út a legvilágosabban Jézus Krisztus életében mutatkozik meg, akiről azt olvassuk: „a szenvedésből tanulta az engedelmességet” (Zsid 5,9). Ahogy a zsoltáros is mondja: Égőáldozattal lépek hajlékodba, teljesítem, amit megfogadtam: (…) ahogy szám ígérte a szorongatottságban. Első királyunk élete sok szenvedéssel volt terhes, de élő hittel tudta meghozni a legnagyobb áldozatot is: belenyugodott egyetlen, kedves fia halálába. Ezután ajánlotta fel nagy reménységgel a koronát, országa jövőjének sorsát a Szűzanya közvetítésével Isten kezébe. Ezért Wass Albert szavaival hisszük, hogy „egyszer még elébb vagy utóbb, de minden bizonnyal eljön az idő, amikor fölébred a völgyek magyarjaiban a lélek, s keresni fogják az igaz utat, mely pusztulásból győzelembe, nyomorúságból az Úr gazdag dicsőségébe vezet vissza, ahonnan valamikor régen magunk gyarlósága folytán hibás útra tértünk.” Most, a Szentírás évében különösen is fordítsunk időt, figyelmet Isten nekünk küldött üzenetére. S ha keresztény életünk útját járva megtapasztaljuk Isten szabadítását, ő küldeni fog, hogy örömünket feltétlenül osszuk meg másokkal is: Kik félitek Istent, gyertek ide mind, halljátok s elmondom, mily nagy dolgot tett velem!(…) Áldott legyen az Úr, mert kérésem nem vetette el, irgalmasságát nem vonta meg tőlem. Ámen!

8


Kassai Vértanúk - szeptember 7. Szent Márk, István és Menyhért

A történelmi Magyarország egyik legszebb városában, Kassán szenvedett vértanúhalált 1619. szeptember 7-én, két jezsuita pap, és egy volt jezsuita diák. Származási adataik szerint, mint kis patakok különböző területekről indultak, vallási meggyőződésük, Istenbe vetett hitük egymás mellé sodorta őket és erős folyammá váltak. A legidősebb, Pongrácz István, 1582-ben született az erdélyi Alvincen. Középfokú tanulmányait Kolozsvárott végezte a jezsuiták kollégiumában. 1602-ben lépett be a brünni jezsuita noviciátusba, ahol később megismerkedhetett vértanútársával, Menyhérttel. Több városban is szolgált, majd 1615-ben került Homonnára a kollégium tanárának és hitszónoknak. Sikeres munkásságát megszakította rendjének utasítása, melyet követve 1618-ban Kassára megy a helyőrség magyar ajkú katonáinak, és a csekély lélekszámú katolikus egyházközség lelkipásztorának. Lengyel családban 1584-ben, Czeszynben született Grodziecki Menyhért.A bécsi diákévek után 1603-ban Brünnbe megy, és belép a jezsuita rendbe. 1614-ben a teológiai tanulmányok befejezése után kinevezték a Szent Vencel-kollégium igazgatójává. 1618-ban ő is (hasonlóan Istvánhoz) a kassai helyőrségbe kerül. Beosztották tábori lelkésznek német és különféle szláv anyanyelvű katonái mellé. A legfiatalabb, az 1588-ban, a horvátországi Krizevac-ban (Körös) született Stjepinac Márk. Valószínűleg születési helyéről nevezték Körösinek. Grazban járt gimnáziumba, s ott hallgatott bölcsészetet is. A zágrábi egyházmegye papnövendékeként iratkozott be a római Collegium Germanico-Hungaricumba. Papi szolgálatát születési helyén kezdte, ahonnan Pázmány érsekprímás meghívta elöljárónak az Oláh Miklós prímás által létesített nagyszombati papnevelő intézetbe. 1618ban már esztergomi kanonok, komáromi főesperes. Szolgálata során végig kapcsolatot tartott fenn nevelőinek és tanárainak szerzetes rendjével, a jezsuitákkal. Részt vett 1619 júliusában azon a nyolcnapos lelkigyakorlaton, amelyet Homonnán tartottak, s amelynek végén későbbi vértanútársa, Menyhért letette utolsó szerzetesi fogadalmát. 9


Bethlen Gábor augusztusi támadása idején, Menyhért mellé érkezett Kassára István és Márk is. A protestáns Rákóczi György seregei szeptember 5-én benyomulván Kassára, felrúgták a két nappal korábban kötött megállapodást és a katolikus híveket és papokat üldözték, kínozták s őrizetbe vették. A három papot kétnapi éheztetés után megpróbálták hittagadásra bírni. Az első sikertelen kísérlet után 7-én, éjféltájban ismét rájuk törtek, és - az egymásnak ellentmondó irodalmi adatok szerint - válogatott kínzások után mindhármukat kivégezték. Többszöri áthelyezést követően, a holttestek és fejereklyék 1784 óta, a nagyszombati Szent Orsolya-rendi apácák templomában pihennek. Boldoggá avatásuk eljárását 1628-ban indította el Pázmány bíboros. Szent X. Pius pápa 1905-ben, január 15-én engedélyezte nyilvános tiszteletüket. Szentté avatásukra, II. János Pál pápa szlovákiai látogatása alkalmával, 1995. július 2-án Kassán került sor. Papp Géza

Híreink: Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek június 14-én ünnepélyes szentmise keretében szentelte pappá többek között Monostori Lászlót, aki ádventi lelkigyakorlatunkat tartotta. A Városmisszió folytatódik Intenzív hét szeptember 18-21-ig lesz. 18-án 18:30: Misztrál koncert a Magyar Szentek Templomában 19-én: Krisztina Városi Városmissziós összejövetel a Horváth kertben 20-án: Családi nap és nyitott templomok éjszakája Egyéb Városmissziós programjainkról megjelenő plakátjainkon tájékozódhatnak a kedves hívek. Szeptember 22-én, hétfőn este 1/2 7 órakor lesz az Evangélikus templomban (Kékgolyó u. 17.) a Keresztény Értelmiségi Fórum következő rendezvénye. Az est vendégéről és az előadás címéről hirdetéseinkben adunk tájékoztatást.

10

A Katolikus Egyház hírei


Szent Imre Ösztöndíj 2008 A Katolikus Központi Alapítvány 2008-ban is pályázatot hirdet a Szent Imre-ösztöndíj elnyerésére. Pályázhat minden 9-12. osztályos középiskolás, vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton, első diplomás képzésben részt vevő, magyarországi tanintézményben tanuló katolikus fiatal. http://uj.katolikus.hu/cikk.php?h=1150 Rendkívül ritka papi jubileum A Veszprémi Egyházmegye legidősebb és egyben az ország második legidősebb katolikus papja, a 99 esztendős Jung József prépost pappászentelésének 75. évfordulója alkalmából július 7-én 18 órakor mutatta be platinamiséjét a zsámbéki plébániatemplomban. Az idős lelkipásztor 1909-ben Torontál vármegyében született, az Al-Duna-menti Székelykevén. Münsterben és Zágrábban végezte a teológiát, a nagybecskereki püspökség papjaként szolgált a II. világháború végéig, mikor Titó partizánjai elől menekülnie kellett. A Veszprémi Egyházmegyében jelentkezett szolgálatra, és több mint fél évszázadon át bakonyoszlopi plébános volt. A két éve Zsámbékra visszavonult és a premontrei nővérek gondoskodó szeretetét élvező idős lelkipásztor jubileumi szentmiséjére nagy számban érkeznek hívek és paptársak a Nagybecskereki és a Veszprémi Egyházmegyéből. Együtt az első szent magyar család ereklyéi Augusztus 24-én Makrancon Varjú Imre, a Budavári Nagyboldogasszony-templom plébánosa Erdő Péter bíboros küldötteként átadta és a templom új oltárában ünnepélyesen elhelyezte Szent Imre herceg ereklyéjét. Forrás: www.magyarkurir.hu Forrás: www.katolikus.hu 11

Életfa 2oo8. szeptember HIRDETÉSEINK Miserend: vasárnap: 8, 9 (szept. 7-től), 11 és 18ó hétköznap: 18ó

Gyóntatás Esti szentmisék előtt, ill. Vasárnap 10:30-tól

Hitoktatás: Alsó tagozatosoknak: kedd 15ó Ifjúsági: hétfő 19ó

(a hitoktatás rendjét az első tanítási hetekben pontosítjuk)

Katolikus sürgősségi betegellátás kórházakban: éjjel-nappal (ünnepek alatt is) Tel.: 213-9620

Kalendárium - szeptemberi programjaink 7-én, vasárnap: a 9 órás szentmisén Veni Sancte. A továbbiakban minden vasárnap 9 órakor diák mise lesz. 13-án, szombat templomunk búcsúünnepének vigíliáján - a szokásos 18 órai szentmise helyett - 19 órakor kezdődő szentmisén az esperesi kerületünk híveivel és papjaival együtt ünneplünk. 14-én, vasárnap tartjuk templomunk búcsúját. Terveink szerint Monostori László celebrálja a 11 órakor kezdődő ünnepi szentmisét. Megújult honlapunkon szeretettel várjuk a kedves testvéreket hírekkel, képekkel, életfa régebbi számaival... www.szentkereszt.plebania.hu Várjuk Kedves Olvasóink híreit, beszámolóit, írásait a templomban található Életfa dobozba, vagy a sekrestyébe, illetve a [email protected] e-mailcímre. Következő lapzártánk időpontja: szeptember 21. Lapunk a XII. kerületi Önkormányzat támogatásával jelenik meg! A SZENT KERESZT TEMPLOMIGAZGATÓSÁG KIADVÁNYA Felelős kiadó: Matolcsy Kálmán templomigazgató 1123 BUDAPEST, TÁLTOS UTCA 16. Tel: 375-0732, (30)436-2448, (20)823-0024 www.szentkereszt.plebania.hu [email protected] HYPO BANK: 10918001-00000423-15300000 Szerkesztette: Papp Géza DTP: Megyeri Domonkos

12

A Szent Kereszt Felmagasztaltatása

Recommend Documents