A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME

Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar

A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME A Nyugat-magyarországi Egyetem BA és MA szakos hallgatóinak készült előadásanyag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján található források felhasználásával készült

Az előadásanyagot összeállította: Dr. Alpár Erzsébet LL.M (München) 2015

Az előadásanyag az egyetem Szellemi alkotások joga c. előadást felvett hallgatók számára készült. Az előadásanyag hallgatói írott változatának többszörözése, vágy más módon történő felhasználása nem megengedett.

1

A szellemi alkotások joga

Szellemi tulajdonvédelem

IPARJOGVÉDELEM Megosztott szabályozás (több tv. szabályozza a speciális jogterületeket)

2

SZERZŐI JOG Egységes szabályozás (egy tv. szabályozza a jogterületeket)

Szerzői jog

Szabadalom

Használati minta

Formatervezési Védjegy minta

Földrajzi árujelző

Oltalom tárgya

Az irodalmi-, a tudományos és a művészeti élet területén született alkotások

Műszaki megoldás: eljárás v. termék ≠ matematika ≠ tud. felfedezés

Műszaki megoldás: termék ≠ eljárás ≠ ömlesztett anyag ≠ matematika ≠ tud. felfedezés

Termék formai kialakítása

Megjelölés

Földrajzi név

Oltalomképesség feltétele

- egyéni jelleg - eredeti jelleg

- újdonság - feltalálói tevékenység - ipari alkalmazhatóság

- újdonság - egyedi jelleg

A név használata kollektív legyen.

Oltalom hatálya

A felhasználás valamilyen formája: - többszörözés - terjesztés -nyilvános előadás, kiállítás nyilvánossághoz közvetítés - feldolgozás -a műre vonatkozik

- előállítás - használat - forgalomba hozatal - raktározás - import, export

- előállítás - használat - forgalomba hozatal - raktározás - import, export

- előállítás - használat - forgalomba hozatal - raktározás - import, export

megkülönböztető képesség - grafikailag ábrázolható ≠ abszolút kizáró okok ≠ relatív kizáró okok A megjelölés használata.

A névhasználók közössége.

- igénypontok

- igénypontok

- rajz v. fénykép

- megjelölés + árujegyzék

- név + termékjegyzék

Szerző, alkotó halála + 70 év

20 év (kiegészítő oltalom gyógyszerekre, növényvédőszerekre + 5 év)

10 év

5 év + 4 x 5 év hosszabbítás

10 év + bármennyiszer hosszabbítás

Korlátlan

Oltalom terjedelme Oltalom ideje

3

- újdonság - feltalálói lépés (kisebb mint a tev.) - ipari alkalmazhatóság

)

A szerzői jog fogalma

A szerzői jog a szellemi tulajdonjog azon területe, amely a szerzői művek, azaz bármely, az alkotó szellemi tevékenységből fakadó, az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott egyéni, eredeti alkotás - függetlenül attól, hogy az adott alkotás milyen műtípusban testesül meg - szerzőinek és az ún. szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultjainak védelmét szabályozza. A szerzői joggal kapcsolatos alapvető szabályokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) tartalmazza.

A szerzői mű fogalma A szerzői jogi törvény (1999. LXXVI. törvény) védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (szépirodalmi, szakirodalmi , tudományos, publicisztikai) mű b) a nyilvánosan tartott beszéd c)a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték e) a zenemű szöveggel vagy anélkül f) a rádió-és a televíziójáték g) a filmalkotás és más audiovizuális mű h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés,… i)a fotóművészeti alkotás j) a térképmű és más térképészeti alkotás k) az építészeti alkotás és annak terve l)a műszaki létesítmény terve m) az iparművészeti alkotás és annak terve n) a jelmez-és díszletterv o) az ipari tervezőművészeti alkotás p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis

A szerzői jog jogosultja A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. Ha a művet több szerző közösen alkotta, a szerzők együttesen gyakorolhatják jogaikat, kivéve, ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók: ilyenkor a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók (összekapcsolt mű. .Az ilyen közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához azonban az eredeti mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges. Ha a közösen létrehozott műben az egyes szerzők jogait külön-külön nem lehet meghatározni (együttesen létrehozott mű), a szerzői jog a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot illeti meg, amely kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta. Az olyan gyűjteményre, amely tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése folytán egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű a szerzői jog a szerkesztőt illeti meg.

4

A szerzői jog keletkezése, a jogok átruházhatósága

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttének pillanatától illeti meg a szerzőt, anélkül, hogy ehhez bármiféle hatósági bejelentésre, regisztrálásra - és ehhez kapcsolódóan díjfizetésre - szükség lenne. A szerző személyhez fűződő jogosultságai nem ruházhatók át. Alapszabályként a vagyoni jogok átruházását sem engedi meg a törvény, azonban a vagyoni jogok örökölhetőek és bizonyos, a törvény által meghatározott esetekben lehetőség van átruházásukra is. A törvény megengedi a számítógépi programokra , az adatbázisokra , valamint a reklámozás céljából megrendelt művekre vonatkozó vagyoni jogok átruházását; a filmalkotások esetében pedig a törvény vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy a megfilmesítési szerződés alapján a szerző a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot az előállítóra ruházza át. A vagyoni jogok a törvény erejénél fogva átszállnak a munkáltatóra, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége. A törvény speciális szabályokat ír elő ilyen esetekben a szerzőt megillető díjjogosultságra, valamint a személyhez fűződő jogok gyakorlására.

A szerzői jogok tartalma A személyhez fűződő és a vagyoni jogok A szerzői jogi jogosultságok az ún. személyhez fűződő és ún. vagyoni jogok összességéből állnak. A szerzői jogi jogosultságok az ún. személyhez fűződő és ún. vagyoni jogok összességéből állnak. A személyhez fűződő jogok alapján a szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosságra hozza, a nyilvánosságtól visszavonja, azon a nevét feltüntesse, valamint, hogy megakadályozza műve bármiféle eltorzítását, megcsonkítását vagy egyéb olyan megváltoztatását, amely becsületére vagy hírnevére sérelmes. A vagyoni jogok alapján kizárólag a jogosult adhat engedélyt a műnek bármilyen és minden egyes felhasználásához, így különösen a mű többszörözéséhez, terjesztéséhez, nyilvános előadásához, a nyilvánossághoz sugárzással vagy másként történő közvetítéséhez, a mű továbbközvetítéséhez, átdolgozásához és kiállításához. E felhasználási formák tartalmát és feltételeit a törvény határozza meg. A felhasználásért a szerzőt díjazás illeti meg, amelyről csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le és bizonyos esetekben a törvény ki is zárhatja a díjazásról való lemondást.

5

A legtipikusabb felhasználási módok: Szjt.

Jelentés

18.§

Felhasználási mód Többszörözés

23.§

Terjesztés

dologi műpéldányok forgalomba hozatala

24.§ 69.§ 2628.§

nyilvános előadás kiállítás nyilvánossághoz közvetítés

a mű érzékelhetővé tétele jelenlévő közönség számára a mű érzékelhetővé tétele távollévő közönség számára

29.§

Átdolgozás

a mű egyéni-eredeti megváltoztatása

16.§

Egyéb

a mű minden más érzékelhetővé tétele

a mű rögzítése lemásolása

Főbb formái és

- nyomtatás - Hang-és képfelvétel - Digitális tárolás - Építészeti alkotás kivitelezése - tulajdonjog átruházása - bérbeadás - forgalomba hozatali céú import - haszonkölcsönbe adás - „élő” előadás - műszaki eszközzel történő érzékelhetővé tétel hagyományos (földfelszíni) rádiós, televíziós sugárzás - műholdas sugárzás - vezetékes „sugárzás” (eredeti műsorra nézve kábeltelevízió) - kódolt sugárzás sugárzott művek változatlan továbbközvetítése - lehívásra hozzáférhetővé tétel (pl. internet útján) - fordítás - színpadra alkalmazás - zenei feldolgozás - filmes átdolgozás

Forrás: Szinger András-Tóth Péter Benjamin: Gyakorlati útmutató a szerzői joghoz. Novissima, Bp., 2006. p. 31.

A vagyoni jogok egy speciális eleme az ún. reprográfiai jogdíj, amely azon jogosultakat illeti, akiknek művei fénymásolással, vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón, azaz reprográfiával többszörözhetőek. E jogdíjat azok a vállalkozások kötelesek a jogosultak számára fizetni, amelyek másolóeszközöket gyártanak, importálnak, vagy ilyen eszközöket ellenérték fejében üzemeltetnek. Az Európai Unió más tagállamaiból érkező eszközök esetében a készüléket az országba behozó személy és az azt belföldön először forgalomba hozó személy egyetemlegesen felelős a szóban forgó díj megfizetéséért. Azon készülékek listáját, amelyek reprográfiára szolgálnak, külön kormányrendelet határozza meg, a díjak mértékét pedig a Magyar Reprográfiai Szövetség állapítja meg.

A szerzői jogi védelem időtartama A szerzői jogok - alapszabályként - a szerző életében és halálától számított 70 éven át részesülnek védelemben. A szerző halála után a jogokat a szerző örökösei gyakorolhatják. Speciális módon kell számolni a védelmi időt a szerzőtársak által létrehozott művek esetén, filmalkotások esetén, valamint akkor, ha a szerző személye nem állapítható meg.

6

A szerzői jog korlátjai: a szabad felhasználás esetei A törvény lehetővé teszi bizonyos esetekben a szerzői művek felhasználását anélkül, hogy ahhoz a szerző engedélye, illetve díj fizetése kötelező lenne. Az ilyen felhasználásokat a törvény "szabad felhasználásnak" nevezi; szabad felhasználás például a mű idézése, a magáncélra való felhasználás, vagy az iskolai, oktatási célra történő felhasználás. A szabad felhasználás egyes esetei csak már nyilvánosságra hozott művek esetében gyakorolhatók és csak annyiban megengedettek, amennyiben nem sérelmesek a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítják a szerző jogos érdekeit, valamint ha megfelelnek a tisztesség követelményeinek, és nem irányulnak a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. A törvény az egyes felhasználások gyakorlását általában további feltételekhez (pl. a szerző megnevezése, a felhasználással járó jövedelemszerzés kizárása) is köti.

Felhasználási szerződések A jogosult felhasználási szerződés alapján engedélyt adhat művének - díjfizetés ellenében történő felhasználására. A felhasználási szerződésekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket a szerzői jogi törvény tartalmazza. A törvény külön szerződéstípusként szabályozza többek között a kiadói, a szoftver- és a filmalkotásokra vonatkozó felhasználási szerződéseket. A szerzői jogi szabályok mellett alkalmazni kell a felhasználási szerződésekre is a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait.

A szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelme Az eredeti alkotások szerzői jogi védelme mellett a szerzői jog védelemben részesíti azokat a teljesítményeket, amelyek nem művek létrehozásából, hanem egy már meglévő alkotás, vagy egyéb anyagok közönséghez való közvetítéséből állnak. Ezekben az esetekben tipikusan valamiféle gazdasági befektetés áll a teljesítmény mögött. E teljesítményeken fennálló jogosultságokat a törvény a "szerzői joghoz kapcsolódó jogok"-ként védi, és a szerzői jogi védelemhez képest bizonyos speciális szabályok előírásával határozza meg a jogosultságok tartalmát. E körbe tartoznak az ún. szomszédos jogok (az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televízió-szervezetek, valamint a filmelőállítók védelme), valamint az adatbázisok előállítóit megillető jogok. A szerzői joghoz kapcsolódó jogok sajátossága, hogy gyakorlásuk sok esetben (pl. hangfelvételek közvetítése esetén) egyedileg nem lehetséges. Ilyen esetekben a jogok érvényesítésére az ún. közös jogkezelésen keresztül van lehetőség. A szerzői joghoz kapcsolódó jogok esetében a védelmi idő eltér a szerzői jogokra vonatkozó védelmi időtől; a védelem szomszédos jogok esetén az előadás vagy mű forgalomba hozatalától, illetve sugárzásától számított 50 évig, az adatbázisok esetén az adatbázis nyilvánosságra hozatalától, illetve elkészítésétől számított 15 évig tart. A szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultjai számára biztosított jogok semmilyen módon és formában nem befolyásolják az irodalmi és a művészeti alkotásokhoz fűződő szerzői jogok védelmét.

7

A közös jogkezelés A művek, műsorok egyidejű és nagy tömegű közvetítése miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok érvényesítésére született meg évtizedekkel ezelőtt a közös jogkezelés intézménye, melynek keretében a jogosultak által erre létrehozott szervezetek gondoskodnak a műsorok közvetítésének engedélyezéséről és a jogok érvényesítéséről (jogdíjak beszedése, felosztása, dokumentálása). Legismertebb esetei a nyilvános zenefelhasználások után, a felhasználások helyétől, típusától, jellegétől függően eltérő mértékben meghatározott jogdíjtarifa vagy jogdíjátalány, továbbá a törvény által nevesített egyes jogdíjigények érvényesítése. A törvény által nevesített jogdíjigények közé tartozik a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi művekből vett részleteknek a hangfelvétel-előállító, a multimédia mű létrehozója és az elektronikus adatbázis összeállítója általi újabb többszörözésére és terjesztésére tekintettel

fennálló

jogdíjigény

("mechanikai"

jogdíj,

a

szerzői

művek,

hangfelvételek

magánmásolására tekintettel fennálló jogdíjigény ("üreskazetta" jogdíj) valamint a művek egyidejű, változatlan továbbközvetítésére tekintettel fennálló jogdíjigény ("kábeltévé" jogdíj) érvényesítése. Az Szjt. - a nemzetközi gyakorlattal egyezően - a közös jogkezelés körébe vonja a nyilvánossághoz közvetítés egyes eseteit is (pl. az internetes műlehívást), amikor kimondja, hogy a felhasználások jogosítására és a fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az érintett közös jogkezelő egyesületek kötnek szerződést a felhasználókkal. Egy adott területre, vagyis a művek, produkciók meghatározott csoportjára csak egy közös jogkezelőt lehet nyilvántartásba venni. Lehetőség van ugyanakkor arra, hogy a jogosultak a törvényben nem említett jogok kezelésére is alakítsanak egyesületet, illetve a törvény szerinti csoportosítástól (1. irodalmi és zenei művek, 2. képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások, 3. filmalkotások, 4. előadóművészi teljesítmények, 5. hangfelvételek) az érintett jogosultak egyező akarattal eltérjenek. Magyarországon jelenleg hét nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezet működik.

A szerzői jogi jogsértések következményei Az Szjt. és más jogszabályok a szerzők jogérvényesítő lehetőségeinek meglehetősen széles tárházát biztosítják. Ha a jogkövetés nem valósul meg, vagyis jogsértés történik (akár a szerzők személyhez fűződő, akár vagyoni jogai tekintetében), a jogosult érvényesítheti a polgári jogi, a büntetőjogi jogkövetkezményeket (kivonatos közlés)], illetve kezdeményezheti vámintézkedések foganatosítását.

8

Szabadalom A szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja azáltal, hogy a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és technológiák piacán.

A szabadalmi oltalom tárgya Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Az újdonság fogalma: Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. A feltalálói tevékenység fogalma: Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Az ipari alkalmazhatóság fogalma: Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható. Nem minősül találmánynak különösen: a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematika módszer b) az esztétikai alkotás c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint számítógépi program d) az információk megjelenítése A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, különösen - ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne - Növényfajták és az állatfajták - Növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások

9

- az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékekre – így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre – nem vonatkozik.

A szabadalom jogosultja A szabadalmas, a szabadalmi oltalom jogosultja az a személy, aki a szabadalmi oltalmi bejelentést benyújtotta és a találmányára az igényelt szabadalmi oltalmat megkapta. A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van a találmány szerinti megoldás hasznosítására, azonban a szabadalmi oltalom időtartama és területi érvényessége nem korlátlan, az oltalom a szabadalmi bejelentés napjától számítva legfeljebb 20 évig lehet érvényes, és csak abban (azokban) az ország(ok)ban, amely(ek)ben engedélyezték.

A szabadalmi oltalom keletkezése A Magyar Köztársaságban érvényes szabadalmat vagy nemzeti- vagy európai- vagy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül indított szabadalmi bejelentéssel lehet szerezni, amennyiben a bejelentés és a bejelentett találmány megfelel a jogszabályi előírásoknak. Külföldi jogszerzés a nemzeti hivataloknál tett bejelentéssel, az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) tagországai esetében ezen túlmenően európai úton is kezdeményezhető. A bejelentés közvetlenül vagy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül nyújtható be. Az oltalom az illetékes szerv előtt folyó engedélyezési eljárás eredményeképpen keletkezik. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak a szabadalmi oltalommal kapcsolatos egyéb eljárások is. A belföldi, iparjogvédelemmel kapcsolatos jogvitás ügyekben megbízás vagy bírósági megkeresés alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában működő Iparjogvédelmi Szakértői Testület ad szakértői véleményt. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban külföldi személy - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - köteles képviselőt megbízni, továbbá esetenként a magyar bejelentőknek is képviselővel kell rendelkezniük a külföldi hivatalok előtti eljárásokban. Kötelező képviseletet Magyarországon szabadalmi ügyvivők vagy ügyvédek láthatnak el. A nyilvánosságra hozott szabadalmi dokumentumok kutathatósága mindenki számára nyitott, a dokumentumok kutatásával a műszaki fejlődést elősegítő értékes információk nyerhetők.

10

A szabadalmi oltalom területi hatálya

A találmányok hazai úton, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (www.sztnh.gov.hu) előtti eljárásban történő lajstromozása csak Magyarország területére biztosít oltalmat. Az európai szabadalmi oltalomnak és engedélyezésnek feltételeit a 2002. évi L. törvény szabályozza. Európai szabadalmi oltalommal az Európai Szabadalmi Egyezmény szerződő államai közül a bejelentésben megjelölt országokban szerezhető oltalom egyetlen eljárással. Európai szabadalmi bejelentést lehet benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, az Európai Szabadalmi Hivatalnál Münchenbe, (www.epo.com) Hágában vagy Berlinben. A Szabadalmi Együttműködési Szerződés alapján egységesített

nemzetközi

szabadalmi

bejelentést

lehet

tenni

a

,

a

Szellemi

Tulajdon

Világszervezeténél Genfben, (www.wipo.com) vagy az Európai Szabadalmi Hivatalnál.

A szabadalmi oltalom időtartama A végleges szabadalmi oltalom a szabadalmi bejelentés napjától számítva legfeljebb 20 évig érvényes. A szabadalmi oltalom fenntartására évenként - külön jogszabályban meghatározott – fenntartási díjat kell fizetni.

A szabadalmi oltalom terjedelme A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni. A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, melyben az igénypont összes jellemzője megvalósul.

Találmány- és szabadalombitorlás Találmánybitorlás : Ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

11

Szabadalombitorlás : Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja. A szabadalombitorlás polgári jogi következményei: A szabadalmas a bitorlóval szemben – az eset körülményeihez képest – a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a szabadalombitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról; d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; e) követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését; Szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. A szabadalombitorlás vámjogi következményei : Bitorlás esetén a szabadalmas – külön jogszabály rendelkezései szerint – követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására.

12

A szabadalombitorlás büntetőjogi következményei: Aki a jogosultnak törvény alapján fennálló szabadalmi oltalomból eredő jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő

Nemleges megállapítás Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely, általa megjelölt szabadalomba. A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás miatt eljárást indítsanak.

A szabadalmi oltalom megszűnése Az ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik, ha a) a szabadalmi bejelentést jogerősen elutasítják; b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg; c) a bejelentő az oltalomról lemondott. A végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha a) az oltalmi idő lejár, az oltalmi idő lejártát követő napon; b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg, az esedékességet követő napon; c) a szabadalmas az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban; d) a szabadalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.

13

Használati mintaoltalom

A használati mintaoltalom a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti kialakítások védelmére szolgáló oltalmi forma. A mintaoltalom alapján a minta jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve, hogy a hasznosításra másnak engedélyt adjon. Az oltalom ideje 10 év, ezt követően a minta közkinccsé válik.

A használatiminta-oltalom tárgya: Használatiminta-oltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére, vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás: ha -

új,

-

feltalálói lépésen alapul, iparilag alkalmazható.

Új a minta, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. Feltalálói lépésen alapul a minta, ha a technika állásához képest a mesterségében járatos személy számára nem nyilvánvaló. A használatiminta-oltalom jogintézménye azáltal, hogy az oltalom elnyeréséhez szükséges alkotói szint nem a szakember, hanem a mesterségében járatos személyhez viszonyítva kerül megállapításra, lehetővé teszi a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő, de szellemi tevékenységen alapuló műszaki megoldások védelmét is. Iparilag alkalmazható a minta, ha valamely iparágban – ideértve a mezőgazdaságot is – előállítható vagy használható. Nem részesülhet mintaoltalomban: 

termék esztétikai kialakítása



állat-és növényfajta



vegyi termékek és eljárások



üzleti tervek, játékszabályok.

A használati mintaoltalom időbeli hatálya: A használati mintaoltalom időtartama a bejelentés napjától számított tíz évig tart. A mintaoltalom tartamára évenként fenntartási díjat kell fizetni.

14

A használatiminta-oltalom keletkezése A használati mintaoltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt lefolytatott, a jogszabályban előírt eljárás eredményeképpen keletkezik. A Magyar Köztársaságban érvényes mintaoltalmat lehet szerezni a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül indított nemzetközi bejelentéssel is. A külföldi bejelentő köteles belföldi lakóhellyel rendelkező képviselőt megbízni képviseletével. Kötelező képviseletet Magyarországon szabadalmi ügyvivők vagy ügyvédek láthatnak el. A Magyarországon bejelentett használati mintából uniós elsőbbségi időn belül (12 hónap) lehetőség van európai szabadalmi bejelentés megtételére, ha a használati oltalmi bejelentés megfelel az európai szabadalmi bejelentés követelményeinek. A nyilvánosságra hozott mintaoltalmi dokumentumok kutathatósága mindenki számára nyitott, a szabadalmi és mintaoltalmi dokumentumok kutatásával feltárhatók a mintához legközelebb álló ismert megoldások.

15

Formatervezési mintaoltalom A formatervezési mintaoltalom az ipari termékek külső formájának jogi oltalmát biztosítja. Az oltalom a formatervező alkotását, pl. egy televíziókészülék dobozát, „külsejét” külső jellegzetességét védi. A formatervezési mintaoltalom más jog oltalommal, pl. szabadalommal együtt párhuzamosan is fennállhat, megteremtheti vagy tovább erősítheti és a formatervezési minta tulajdonosa piaci pozícióját.

A formatervezési mintaoltalom tárgya Formatervezési mintaoltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta. Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésnek a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei – eredményeznek.

A formatervezési mintaoltalom kritériumai Az olyan formatervezési mintára szerezhető oltalom, amely 

világviszonylatban új és egyéni jellegű,



továbbá nem áll fenn az oltalom megadásával szemben valamely kizáró ok.

Új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően. A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni akkor is, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek. A mintának egyéni jellege van, ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz. A „tájékozott használó” egy fiktív személy, aki ismeri a korábban nyilvánosságra jutott mintákat.

Nem

részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, ha vele szemben abszolút, vagy relatív kizáró okok állnak fenn. Abszolút kizáró okok pl: -

nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye.

-

16

Az a minta, amely közrendbe, vagy közerkölcsbe ütközik

Relatív kizáró okok pl.: -

a minta nem részesülhet oltalomban, ha ütközik az elsőbbség időpontját követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre korábbi elsőbbséggel adtak mintaoltalmat,

-

nem részesülhet oltalomban a minta, ha megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölést használ, amely másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközne, vagy amely korábbtól fogva ténylegesen használt belföldön, vagy más korábbi szertői jogát sérti

A mintaoltalom jogosultja A minta szerzője az, aki a mintát megalkotta. Ha többen közösen alkották a mintát, a szerzőségi részarányt – eltérő megjelölés hiányában – egyenlőnek kell tekinteni. A szerzőt megillető jogok: - a szerzőt megillet az jog, hogy a mintaoltalmi iratok őt e minőségben feltüntessék - a mintaoltalmi bejelentés közzététele előtt a mintát csak a szerző, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni. - a mintaoltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg.

A mintaoltalom tartalma A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására. Hasznosításnak minősül különösen: a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célból való raktáron tartása. A kizárólagos hasznosítási jog alapján a mintaoltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát. Az oltalom alatt álló formatervezési mintát kizárólag a mintaoltalom jogosultja hasznosíthatja, vagy az, akinek a hasznosítására engedélyt (licenciát) adott.

Oltalmi idő A mintaoltalom öt évig tart a bejelentés napjától számítva. Az oltalom további négy alkalommal megújítható, így összesen 25 évig tartható fenn.

A mintaoltalom keletkezése A mintaoltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. Az ideiglenes oltalom véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap.

17

Mintaoltalomszerzés Magyarországon 

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott formatervezési minta bejelentéssel,



A formatervezési minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás alapján benyújtott nemzetközi bejelentéssel.

Minta és a mintaoltalom bitorlása Ha a mintaoltalmi bejelentés tárgyát vagy a mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a mintájából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a mintaoltalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet. A mintaoltalom bitorlását követi al, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja. A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben.

Védjegyoltalom

A védjegyoltalom jelentősége, feladata A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom. A gazdasági verseny alapvető eszköze, kiemelkedő szerepet játszik a marketing és a reklám területén. A védjegy tulajdonosának piaci helyzetét védi, erősíti a konkurens gyártókkal szemben. A védjegyek tehát nem önmagukban, hanem gazdasági tevékenységük kapcsán és valamely áruval, illetve szolgáltatással kapcsolatban töltik be rendeltetésüket. A védjegy egyik legfontosabb tartozéka az áruk és szolgáltatások felsorolása, vagyis az árujegyzék, amellyel kapcsolatban az adott védjegyet használják. A különböző termékeket és szolgáltatásokat nemzetközi egyezmény (Nizzai Egyezmény) alapján 45 osztályba sorolják be, amelyből 34 termékosztály, 11 szolgáltatási osztály.

18

A védjegyoltalom tárgya Védjegyoltalommal védhető minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen más áruitól vagy szolgáltatásaitól. Védjegy lehet így különösen: szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, és ezek kombinációja, ha 

megkülönböztetésre alkalmas és grafikailag ábrázolható,



nem áll fenn a lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok (pl. általánosan használják az áru megjelölésére), vagy



viszonylagos kizáró ok (pl. más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert).

A védjegyoltalom jogosultja Védjegyoltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet.

A bejelentési eljárás Magyarországon A védjegyoltalom egy bejelentési eljárás eredményeképpen keletkezik. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala formai és érdemi vizsgálatot végez..A hivatalból végzett érdemi vizsgálat az un. „abszolút kizáró okokra” terjed ki, azaz, hogy az oltalmazni kívánt megjelölés megfelel-e a jogszabályban előírt feltételeknek pl, alkalmas-e az áru más áruktól való megkülönböztetésére. A Hivatal az eljárása során előzetes kutatást végez a korábbi bejelentésekre vonatkozóan, melyről jelentést küld a bejelentőnek. A bejelentő egy hónapig mérlegelheti, hogy visszavonja-e a bejelentést, ezután a Hivatal meghirdeti a megjelölést saját közlönyében.

Védjegyoltalom szerzése külföldön 

Védjegyoltalom szerezhető az illető ország/ok iparjogvédelmi hivatalához benyújtott védjegybejelentéssel,



a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv alapján megtett ún. nemzetközi bejelentéssel.



Európai közösségi védjegybejelentéssel.

A védjegyoltalom oltalmi ideje Az oltalom, amely a lajstromozással keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal és a bejelentéstől számított tíz évig tart. A jogosult kérésére további tíz-tíz éves időtartamokra megújítással meghosszabbítható.

19

A védjegyoltalom terjedelme A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licencia) adjon. A védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

olyan megjelölést, amelyet a fogyasztó a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt



a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata

sértené

vagy

tisztességtelenül

kihasználná

a

védjegy

megkülönböztető

képességét vagy jó hírnevét. A fentiek megvalósulása esetén tilos különösen: - a megjelölés elhelyezése az árun vagy a csomagoláson - a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása - szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelöléssel ellátva - a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala, kivitele - a megjelölés használata az üzleti levelezéseken vagy a reklámozásban.

Védjegybitorlás Védjegybitorlást követ el, aki más javára fennálló védjegyet jogosulatlanul használja. A védjegyjogosult védjegybitorlás miatt pert indíthat a bíróság előtt, követelheti például a bitorlás megállapítását, a bitorlás abbahagyását illetve a törvényben meghatározott egyéb igényeket támaszthat.

A védjegy átruházása, használati engedély (licencia) A védjegy használatára másnak engedély is adható (licencia), vagy akár az egész védjegy is átruházható.

A használati engedély, illetve az átruházás harmadik féllel szemben csak akkor

érvényes, ha azt a védjegylajstromba bejegyezték.

20