A szellemi tulajdon könyvvizsgálata

BARY László: A szellemi tulajdon könyvvizsgálata

MKVK előadás, 2014.

A szellemi tulajdon könyvvizsgálata Kötetlenül! Tessék közbeszólni! Előadó: Bary László Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Telefon: +36-1-411-87-26

Bevezető Betekintés egy új világba Könyvvizsgálat

szakaszai Szellemi tulajdon részei (számvitel) Szerzői jog „Iparjog” Szabadalmi jog Védjegyjog Szellemi

tulajdon részeinek pontosítása Vagyonértékelés sajátosságai

1



Könyvvizsgálat szakaszai:

Megismerés Tervezés Bizonyítékgyűjtés Értékelés/jelentés

2000. évi C. tv. (a számvitelről) (2014. 01.01-től hatályos szöveg)

25.§ (6) Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

2



2000. évi C. tv. (a számvitelről) (2014. 01.01-től hatályos szöveg)

25.§ (10) Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok, továbbá a szellemi termékek - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki.

2000. évi C. tv. (a számvitelről) (2014. 01.01-től hatályos szöveg) 25.§ (7) Szellemi termékek közé sorolandók: a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név), b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek), c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem.

3



Szerzői jogvédelem 1999. évi LXXVI. tv. (a szerzői jogról) 1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik függetlenül attól, hogy e törvény megnevezie - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,

Szerzői jogvédelem 1999. évi LXXVI. tv. (a szerzői jogról) b) a nyilvánosan tartott beszéd, c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,

4



Szerzői jogvédelem 1999. évi LXXVI. tv. (a szerzői jogról) e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül

f) a rádió- és a televíziójáték, g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás), h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, i) a fotóművészeti alkotás, j) a térképmű és más térképészeti alkotás,

Szerzői jogvédelem 1999. évi LXXVI. tv. (a szerzői jogról) k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, l) a műszaki létesítmény terve, m) az iparművészeti alkotás és annak terve, n) a jelmez- és díszletterv, o) az ipari tervezőművészeti alkotás. (3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.

5



Szerzői jogvédelem 1999. évi LXXVI. tv. (a szerzői jogról) A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, a nyilvános határozatok, a hatósági közlemények és az ügyiratok, valamint a szabványok és más hasonló rendelkezések.

Szerzői jogvédelem 1999. évi LXXVI. tv. (a szerzői jogról) (5) A szerzői jogi védelem nem terjed ki a gazdálkodó szervezetek (Ptk. 685. § c) pont) és a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek feladat-, illetve tevékenységi körében végzett ügyintéző tevékenység során keletkezett és bármely formában rögzített intézkedésekre, valamint azok tervezeteire sem. (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.

6



Szerzői jogvédelem 1999. évi LXXVI. tv. (a szerzői jogról) (7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet. (8) Az előadóművészek, a hangfelvételelőállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, valamint a filmelőállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek.

Szerzői jogvédelem Összefoglalás Keletkezésekor „hozzá nő” a személyhez Nem kell eljárást folytatni a megszerzésért Nincs „kötelező regisztráció” (De: SZTNH: Önkéntes műnyilvántartás!) Úgy véd, hogy eszközt ad a jogérvényesítéshez Értékelése – hasonló, mint a „szabadalmaknál” (ld. majd a végén!) Gond: Tudjuk, mit szabad és mit nem? (jogi szakértőre lehet szükség! Pl: CD másolás)

Kérdések?

7



„Iparjogvédelem” fogalma: (Közgazdász/könyvvizsgálói megközelítés)

A JOG által (sok) pénzért biztosított MONOPÓLIUM A piaci kockázat mindig a tulajdonosé!!

Iparjogvédelem kialakulása

Ellentmondás: Legyen új dolog, legyen fejlődés, ami legyen „közkincs”! Ehhez kell kutatás, „befektetés”! Ez a „befektetés” hogyan térülhet meg, ha közkinccsé válik?

Kompromisszum!

8



Iparjogvédelemben részesülő alkotások fajtái „szt. szerűen”: (példálódzó felsorolás!)

szabadalom használati minta formatervezési mintaoltalom növényfajta-oltalom (nem szt. kategória)

(know-how)

védjegy földrajzi árujelző kereskedelmi név

Szabadalom Előnyök: Erős(?) jogi védelem EU; USA „erős bástya” Közép-Afrika „még kezdetleges” „biztos” 20 (esetleg 25) éves monopólium Hátrányok: sokba kerül „macerás” a megszerzése A „jogérvényesítés” is drága!

9



Szabadalom Néhány kiemelt fogalom: Találmány Szabadalom Szolgálati, alkalmazotti találmány (szabadalom) Feltaláló Bejelentő Szabadalmas Elsőbbségi időpont Szakember, mesterségben járatos egyén

Szabadalom szabályozása: 1995. évi XXXIII. törvény (a találmányok szabadalmi oltalmáról) szerkezete: A szabadalmazható találmány Alap feltételei Újdonság Feltalálói tevékenység Ipari alkalmazhatóság

A szabadalmazható biotechnológiai találmány A szabadalomhoz való jog

10



Szabadalom szabályozása: A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek A feltaláló személyhez fűződő és a találmány nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogai Szolgálati és alkalmazotti találmány

Szabadalom szabályozása: Az alkalmazotti találmány hasznosításáért járó díj A szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó közös szabályok A szabadalmi oltalom keletkezése A szabadalmi oltalom tartalma A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kimerülése

11



Szabadalom szabályozása: A biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmának tartalmára és kimerülésére vonatkozó szabályok A szabadalmi oltalom korlátai A szabadalmi oltalom időtartama A szabadalmi oltalom fenntartása Kiegészítő oltalom

Szabadalom szabályozása: A szabadalmi oltalom terjedelme Jogutódlás Közös szabadalmi szabadalom

igény

és

közös

12



Szabadalom feltételei: (találmány – szabadalom) „Hármas feltétel”: „új” „feltalálói tevékenységen alapul” „iparilag alkalmazható”

Nem lehet szabadalom (például!) felfedezés tudományos elmélet matematikai módszer esztétikai alkotás szellemi tevékenységre-, játékraüzletvitelre vonatkozó terv, szabály, eljárás számítógépes program

13



Felfedezés: "A felfedezés a természet létező, de nem ismert törvényszerűségeinek megállapítása, a találmány pedig a természeti törvény gyakorlati alkalmazása, addig nem létezett termék vagy eljárás létrehozása. Felfedezés pl. az elektromosság jelenségének megállapítása, a találmány a rádió.„1 1.Iparjogvédelmi ismeretek, I. fejezet (szerző: dr. Bobrovszky Jenő), 11. oldal, OTH kiadványa, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1968

Újdonság 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról)

2. § (1) Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. (2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatba vétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált.

14



Újdonság 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) (3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű belföldi szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően tettek közzé, illetve hirdettek meg.

Újdonság Ezért nem szabad idő előtt közzétenni! (újság, konferencia stb.; Kiállítás – esetleg)

15



Feltalálói tevékenység 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról)

4. § (1) Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. (2) A feltalálói tevékenység vizsgálata szempontjából a technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerinti részét figyelmen kívül kell hagyni.

Feltalálói tevékenység „A feltalálói tevékenység objektivizálása érdekében az EPO kidolgozta a "probléma és megoldása" megközelítést (angol szakkifejezés: problem and solution approach). Eszerint a vizsgálat során a következő lépéseket kell végrehajtani:2 2. Dr. Török Ferenc: Iparjogvédelem kutatók számára 16-17. oldal (Jegyzet), 2008

16



Feltalálói tevékenység a) Meg kell határozni a technika állásából a legközelebbi dokumentumot. b) Rögzíteni kell, hogy milyen technikai eredményeket vagy hatásokat ért el a találmány szerinti megoldás a szakirodalomból ismert legközelebbi megoldáshoz képest.2 2. Dr. Török Ferenc: Iparjogvédelem kutatók számára 16-17. oldal (Jegyzet), 2008

Feltalálói tevékenység c) Meg kell határozni azt a technikai problémát, amit a b) pont szerinti eredményekkel sikerült megoldani. d) Meg kell vizsgálni, hogy a szakember javasolhatta volna-e az igényelt technikai jellemzőket a deklarált eredmények elérése céljából.2 2. Dr. Török Ferenc: Iparjogvédelem kutatók számára 16-17. oldal (Jegyzet), 2008

17



Feltalálói tevékenység Ezzel a vizsgálati módszerrel szándékozzák elérni a feltalálói lépés objektív vizsgálatát és kizárni a technika állásának ex post facto analízisét.”2 2. Dr. Török Ferenc: Iparjogvédelem kutatók számára 16-17. oldal (Jegyzet), 2008

„visszamenőleges elemzés” Pl: Kerék – piramis-építés – csapágy

Ex post facto analízis „A "feltalálói tevékenység"-nek a találmány ismeretében történő, visszatekintő megítélésének veszélyére, azaz az "ex post facto" analízisben rejlő buktatókra hívja fel a figyelmet MOULTON bíró iránymutató ítéletében [49], aki ezzel kapcsolatban a következőket fejti ki: "Beismerem, hogy gyanakvással fogadom azokat az érveket, amelyek azt kívánják bizonyítani, hogy gépeknél új és fontos következményeket eredményező új kombináció nem találmány, mivel ha azt egyszer már megvalósították, akkor igen könnyű kimutatni, hogy valami ismerttől kiindulva nyilvánvalóan egyszerű lépésekkel miként lehet eljutni hozzá. A találmánynak ez az ex post facto analízise nem tisztességes a feltalálókkal szemben, és véleményem szerint ezt nem tűri el az angol szabadalmi jog.„” Dr. MARKÓ József: A "FELTALÁLÓI TEVÉKENYSÉG" KÖVETELMÉNYE A SZABADALOMKÉPESSÉG ELBÍRÁLÁSÁNÁL AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN ÉS ÉSZAK-AMERIKÁBAN

18



Szabadalomhoz való jog 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról)

6. § (1) A találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány a) kielégíti az 1-5/A. §-okban foglalt követelményeket, valamint a (2)-(4) bekezdések vagy a (10) bekezdés alapján nincs kizárva a szabadalmi oltalomból;

19



Szabadalomhoz való jog 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) (2) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; az ilyen hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll.

Szabadalomhoz való jog 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) (3) A (2) bekezdés alapján nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen a) az ember klónozására szolgáló eljárás; b) az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás; c) az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra; „no comment”, nincs kivétel!

20



Szabadalomhoz való jog 1995. évi XXXIII. tv. ( a találmányok szabadalmi oltalmáról) d) az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára e) a d) pontban megjelölt eljárással létrejövő állat.

Szabadalomhoz való jog 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) (4) Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban a) a növényfajták (105. § a) pont) és az állatfajták; b) a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások.

21



Szabadalomhoz való jog 1995. évi XXXIII. tv. ( a találmányok szabadalmi oltalmáról) 5) A növényekre vagy állatokra vonatkozó találmány szabadalmi oltalomban részesülhet, ha műszaki megvalósíthatósága nem korlátozódik valamely meghatározott növény- vagy állatfajtára. (6) A növényfajták a XIII. fejezetben foglalt rendelkezések szerint fajtaoltalomban részesülhetnek.

Szabadalomhoz való jog 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) (7) A növények vagy állatok előállítására szolgáló eljárás lényegében biológiai, ha egészében keresztezésből, szelekcióból vagy más természeti folyamatból áll. (8) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti azoknak a találmányoknak a szabadalmazhatóságát, amelyek mikrobiológiai vagy más műszaki eljárásra vagy ilyen eljárással előállított termékre vonatkoznak.

22



Szabadalomhoz való jog 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) (9) Mikrobiológiai az az eljárás, amelyet mikrobiológiai anyag felhasználásával vagy ilyen anyagon hajtanak végre, vagy amely mikrobiológiai anyagot eredményez. (Pl: Metán-előállító egysejtű)

Szabadalomhoz való jog 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) (10) Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre - nem vonatkozik.

23



Feltaláló 1995. évi XXXIII. tv.(a találmányok szabadalmi oltalmáról) 7. § (1) Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. (2) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepelt, vagy akit a szabadalmi lajstrom az erre vonatkozó bejegyzésnek az 55. § (2a) bekezdése szerinti módosítását követően feltalálóként feltüntet.

Feltaláló 1995. évi XXXIII. tv.(a találmányok szabadalmi oltalmáról) (3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzőségi részarányát a szabadalmi bejelentésben eredetileg megadott ellenkező megjelölés hiányában egyenlőnek kell tekinteni.

24



Feltaláló 1995. évi XXXIII. tv.(a találmányok szabadalmi oltalmáról) (4) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, a szabadalmi bejelentésben eredetileg megjelölt, a (3) bekezdés szerinti vagy a szabadalmi lajstromban az erre vonatkozó bejegyzésnek az 55. § (2a) bekezdése szerinti módosítását követően feltüntetett szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni.

Feltaláló 1995. évi XXXIII. tv.(a találmányok szabadalmi oltalmáról) (5) A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. Mellőzni kell a feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő szabadalmi iratokon, ha azt a feltaláló írásban kéri. (7) A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.

25



Miért is lehet kétséges, mit jelent egy szabadalom? (A „jutalom szemlélet” alapja) (Mi okozhat(ott) problémát a megértésben? Mi „JÁR”?)

Találmányi díj 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) 13. § (1) A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg, ha a) a találmányt szabadalom védi, az értékesítés megkezdésétől a végleges szabadalmi oltalom, illetve - ha a találmány tárgyára kiegészítő oltalmat (22/A. §) szereztek a kiegészítő oltalom megszűnéséig;

26



Találmányi díj 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) b)a találmány végleges szabadalmi oltalma, illetve - ha a találmány tárgyára kiegészítő oltalmat (22/A. §) szereztek - kiegészítő oltalma a munkáltató lemondása vagy a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az értékesítés megkezdésétől addig az időpontig, amikor a szabadalom, illetve a kiegészítő oltalom lejárat miatt szűnt volna meg; „Felróhatóság”

Találmányi díj 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) c) a találmányt titokban tartják, az értékesítés megkezdésétől a találmány nyilvánosságra jutásáig, vagy - ha ez a későbbi - a találmánynak a munkáltatóval történő ismertetésétől számított húsz év elteltéig. (2) A szolgálati találmány értékesítésének kell tekinteni a) a találmány hasznosítását (19. §), ideértve a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzését is;

27



Találmányi díj 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) b) a hasznosítás más részére történő engedélyezését; c) a szabadalmi igény vagy a szabadalom teljes vagy részleges átruházását

Pl: szemétlerakó biológiai tisztítása

A szabadalmi oltalom keletkezése 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) 18. § (1) A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. (2) A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap.

28



A szabadalmi oltalom tartalma 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) 19. § (1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának a szabadalmasnak - kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. (2)A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül

A szabadalmi oltalom tartalma folytatás a) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza; b) használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy - ha tud arról, illetve a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás nem használható a szabadalmas engedélye nélkül - másnak az eljárást használatra ajánlja;

29



A szabadalmi oltalom tartalma folytatás

c) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket.

Hogy védi a jog a szabadalmat? Találmánybitorlás 34. § Ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

30



Hogy védi a jog a szabadalmat? folytatás

Szabadalombitorlás 35. § (1) Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja.

A szabadalmi oltalom időtartama 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) 22. § A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart. 22/A. § (1) Az Európai Közösség rendeleteiben meghatározott esetben, feltételekkel és időtartamra a találmány tárgya kiegészítő oltalomban részesül azt követően, hogy a szabadalmi oltalom az oltalmi idő lejártával megszűnik.

31



A szabadalmi oltalom időtartama

20 év (esetleg +5 év – 8 éves szabály) Pl. Gyógyszer, mert a piacra kerüléshez sok éves engedélyeztetési eljárásra is szükség van!

Ha lejár, akkor „közkincs”!

A szabadalmi oltalom díja 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról)

23. § (1) A szabadalmi oltalom tartamára évenként, külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A díj az első évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes.

32



A szabadalmi oltalom díja folytatás (2) A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a közzétételtől, a minősített adatként kezelt bejelentés alapján megadott szabadalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.

A szabadalmi oltalom terjedelme 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) 24. § (1) A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni. (2) A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul.

33



A szabadalmi oltalom terjedelme 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról)

(3) Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni; az igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni kívánt találmány meghatározásához.

„Közkinccsé tétel” 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) 60. § (1) A szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani. A gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának ipari alkalmazhatóságát fel kell tárni a szabadalmi bejelentésben.

34



„Közkinccsé tétel” 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) 70. § (1) A szabadalmi bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltével közzé kell tenni. 53. § (1) A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv, valamint - ha ez törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges - a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság tekintheti meg az iratokat. A feltaláló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem ő az igényjogosult. A közzétételt követően a szabadalmi bejelentés iratait - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - bárki megtekintheti.

Nem közzétett információk: Belső szakértői anyagok, személyes adatok stb.

„Közkinccsé tétel” 1995. évi XXXIII. tv. (a találmányok szabadalmi oltalmáról) 53. § (5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből - külön jogszabály szerinti eljárásban, a külön jogszabály rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező miniszter javaslata alapján - a szabadalmi bejelentést minősítheti.

Kivétel a közzététel alól: Nemzetbiztonsági érdek

35



Ügymenet Jogszerzés

Jogfenntartás

Jogérvényesítés

Részletes „ü „ügymenet”

Feltaláló

Érdemi vizsgálat KÉRNI KELL!

Pontosítások, kiegészítések

Találmány

Újdonságkutatás

Megadás / elutasítás

(Ügyvivő)

Közzététel (18 hónap)

Folyamatos díjfizetés végig

Bejelentés

Alaki vizsgálat

Fellépés a bitorlókkal, megsemmisítőkkel szemben

36



Gyakorlati tapasztalatok:

erős pénzhiány rossz megközelítés („jutalom-effektus”) a jogászok sem szokták ismerni!

Használati minta 1991. évi XXXVIII. tv. (a használati minták oltalmáról)

„Kis szabadalom” Gépészet-villamosság területén alkalmazható Nem újdonságrontás a szóbeli ismertetés „Szakember” helyett „mesterségben járatos” 20 év helyett 10 év

37



Formatervezési mintaoltalom 2001. évi XLVIII. tv. (a formatervezési minták oltalmáról) Külső megjelenésre vonatkozik, azt védi! 2. § (1) Új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően. (2) A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni akkor is, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek.

Formatervezési mintaoltalom folytatás 3. § (1) A mintának egyéni jellege van, ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz. (2) Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel - milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát. Pl. „ital-palack”

38



Növényfajta--oltalom 2003. évi LII. törvény Növényfajta a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról Az Országgyűlés - felismerve, hogy a magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése, a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporítóalapanyag, illetve ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű fajtahasználat alapvető nemzetgazdasági érdek -, annak érdekében, hogy a vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, illetve ültetési anyag megfeleljen a fenntartható fejlődésnek, a hazai és a nemzetközi követelményeknek, a következő törvényt alkotja: 1. § (1) E törvény a növénytermesztés biológiai alapjainak megőrzése és fejlesztése érdekében szabályozza a genetikai anyagok megőrzését és fenntartását, a növényfajták állami elismerését, a fajtahasználatot, az ebben érdekelt bejelentők, szaporítóanyagelőállítók, -feldolgozók, -forgalmazók és -felhasználók jogait és kötelezettségeit, továbbá a szaporítóanyag előállításának, hivatalos vizsgálatának, forgalomba hozatalának, felhasználásának és ezek ellenőrzésének rendjét.

Know how „A know-how kifejezés korlátozottan hozzáférhető gazdasági, műszaki és szervezési ismeretet és tapasztalatot jelöl. A vállalatok bizalmasan kezelik (érvényesül a vállalati titoktartás), mivel az a vállalat tulajdonát képezi. A know-how-val ezáltal kereskedhetnek, bérbe adhatják annak használati jogát.”3

3 Forrás:http://valdeal.hu/szakkifejezesek/know-how

39



Know how

„Kakukktojás” mert alapvetően a „titkosság” védi, nem „külön jog”!

Szt. szöveg: 25.§ (7) Szellemi termékek közé sorolandók: a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név), b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek), c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem. (Pl: know-how)

40



Szt. „kívánatos” szöveg: 25.§ (7) Szellemi termékek közé sorolandók: a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név), b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek), c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem. (Pl: know-how)

Védjegy 1997. évi XI. tv. (a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról) „áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló olyan megjelölés, amelynek használata kizárólagos jelleggel a védjegy-oltalom jogosultját illeti meg” (Jogi lexikon 1999, 624.old.; Wikipédia)

10 év; megújítható HASZNÁLAT!! „Felszólamlási rendszer” „Jó hírű” (közismert) védjegy – „átível az áruosztályokon” (coca-cola; „algo-”)

41



Földrajzi árujelzők

Nem kell 10 évente megújítani Területre, származási helyre utal Pl. Tokaji bor, Champage … Ezt is „használni kell”

Kereskedelmi név „Logo” Nincs regisztráció (kivéve a cégnév, de az is más!) Ha használom, akkor az „enyém” Ennek alapján védjegyet is lehet töröltetni, ha „nem rosszhiszemű” 5 éves korlát a töröltetésre

42



ÉRTÉKELÉS Módszerek: 1. költség alapú (Pl.: bekerülési érték; újraelőállítási érték) 2. piaci alapú 3. jövedelem alapú

ÉRTÉKELÉS Módszerek és kérdések: 1. költség alapú – van-e kapcsolat a piaci érték és a ktg. között? 2. piaci alapú – lényegében összehasonlító áras: De „újdonság” 3. jövedelem alapú – ami bevételt generálhat

43



ÉRTÉKELÉS Problémák: 1. Jellemzően nem függ az érték a bekerülési (újraelőállítási) ktg-től! – ld: „feltalálói tevékenység” megállapítása! 2. Mihez hasonlítsam? Hisz ez „egyedi”, „újdonság”! 3. Sok a becslés tartalma, tapasztalat híján könnyű „eltévedni” a vágyak felé! (APEH megkeresések)

Megoldás

620. számú KV standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása

44



Megoldás Ki lehet szakértő? Pl:

Szabadalmi ügyvivő Részletek: 1995. évi XXXII. sz. tv. (a szabadalmi ügyvivőkről)

Szabadalmi Ügyvivő

Kritériumok:

Természettudományos egyetemi (MSC) végzettség Post graduális kiegészítés (Ügyvivői képzés – SZTNH/volt MSZH/) „Néhány idegen nyelv” Gyakorlat

45



Szabadalmi Ügyvivő

„Lelőhely”: /pl. Szabadalmi Ügyvivői Kamara, vagy/ Danubia Kft; Danubia IP Kft Név, telefon: a kezdő lapon

PtKft avagy kockázati elemek (a FELELŐSSÉG ERŐSÖDÉSE) az új szabályozásban Ahogy egy könyvvizsgáló látja

46



PtKft Két jogszabály is érinti a Kft.-k működését: 1. Ptk. (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről) 2. Ptké. (2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről)

(70. § E törvényt más jogszabályokban „Ptké.” rövidítéssel kell megjelölni.)

A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás mögötti hierarchia Egy cégtípusra vonatkozó szabályok

Gazdasági társaságokra vonatkozó KÖZÖS szabályok

Jogi személyre vonatkozó szabályok

Bevezető rendelkezések (jogelvek)

47



GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK A Ptk Ptk--BAN A Ptk. Elején: A törvény hatálya E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait. (1:1 (1:1. §)

Harmadik könyv

III. RÉSZ; XIII. CÍM: A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG

Tagi felelősség változása

48



A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG

A korlátolt felelősségű társaság fogalma 3:159. § „A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni.” helytállási kötelezettségről nem pedig a felelősség hiányáról szól

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG XXVI. Fejezet

A társaság által teljesített kifizetések 4. A társaság által teljesített kifizetések 3:184. § - 3:187. § Semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg. 3:187. §

49



A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG (1)

A tag javára történő kifizetések 3:184. § A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.

(2) A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül.

(3) Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a tag nem a tagsági jogviszonyára tekintettel részesül kifizetésben.

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG A tag javára történő kifizetések 3:184. § „Jóváhagyás” vs. „kifizetés” A Ptk. nem határozza meg a kifizetés fogalmát. És más? Számviteli tv. 79. § Bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is

50




Kifizetés fogalom megjelenései (pl.): Art. 17.§ (6) A munkáltatónak és a kifizetőnek e minőségét akkor is be kell az állami adóhatósághoz jelentenie, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül kell megtenni. 30. § (1) A magánszemély a munkáltatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzően nyilatkozhat - a jogcímet megjelölve - arról, hogy a kifizetést járulékfizetési kötelezettség nem terheli. A magánszemély nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű.


A „régi” Gt-ben a 3:184 (1)-(3) miként szerepel?

„131. § (1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. […]

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt.

(3) Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.

(4) Azokat a kifizetéseket, melyeket az (1) és (3) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni, feltéve, hogy a társaság bizonyítja a tag rosszhiszeműségét.”

51



A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG A „régi Gt”-ben a 3:184 (4) miként szerepel? 134. § A 131. § (4) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a tag polgári jogi szerződés alapján, nem tagsági jogviszonyára tekintettel, olyan kifizetésben részesült, amelyre a 131. § (1) bekezdésben foglaltak egyébként nem adnának lehetőséget, és amely a felelős társasági gazdálkodás követelményével összeegyeztethetetlen. Tehát a régi Gt. szerint minden olyan kifizetés jogszerű és nem vonhat visszafizetési kötelezettséget maga után, amely nem polgári jogi szerződésen alapul, avagy amely a felelős társasági gazdálkodás követelményével összeegyeztethető.

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG Vagyis a kifizetési feltételek (Gt. 2006):

tagi jogviszonyban osztalékként kapta a tag

nem tagsági, hanem polgári jogi jogviszonyára tekintettel kapta a tag (pl. céggel kötött megbízási/vállalkozási szerződés)

nem összeegyeztethető a felelős gazdálkodással

Korlát: osztalékot amúgy fizethetne a cég

nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét,

nem veszélyezteti a hitelezők érdekeinek érvényesülését

és a tag jóhiszemű volt.

Vagyis a kifizetési feltételek (Ptk. 2013):

tagi jogviszonyban osztalékként kapta a tag

nem tagsági, hanem bármely más jogviszonyára tekintettel kapta (nincs polgárira korlátozva)

-------- (erről a szabályozás nem szól semmit se)

Korlát: osztalékot amúgy fizethetne a cég

nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét,

-------------- Erre nincsen kitétel

--------------- Erre nincsen kitétel (vagyis a jóhiszemű tagtól is visszakövetelhető).

52



A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG Ptk. indokolása: A társaság által teljesített kifizetések A korlátolt felelősségű társaság esetén a tagok a társasági kötelezettségekért nem tartoznak helytállási kötelezettséggel, ezért a társaság hitelezőnek követeléseire főszabályként kizárólag a társasági vagyon nyújt fedezetet. Erre tekintettel a társasági jogi szabályozásnak korlátoznia kell azt, hogy a társasági vagyon milyen módon csökkenthető a tagok javára történő kifizetésekkel. A korlátozás lényege - a hatályos szabályozással azonos módon - az, hogy a tagoknak - a tőkekivonási célú törzstőke-leszállítás esetét kivéve - csak az aktuális évi vagy a tartalékolt nyereség terhére teljesíthető kifizetés, de ebből is csak akkor, ha a társaság saját tőkéje eléri a törzstőkét, és ez az egyensúly a kifizetés eredményeként sem bomlana meg, illetve, ha a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Bármelyik feltétel hiánya esetén a társaság nem fizethet a tagjának sem társasági sem más jogviszony alapján, illetve a feltételek hiányában teljesített kifizetést a tag köteles a társaságnak visszafizetni.

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG A jogalkotó a Zrt-nél kifejezetten szabályozni akarta a felelős gazdálkodás elveivel való összeegyeztethetőséget, mint követelményt. 3:261 § (6) E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a részvényes javára nem tagsági viszonyon alapuló kifizetésekre is, ha azok összeegyeztethetetlenek a felelős társasági gazdálkodás követelményeivel. Van az oka az eltérésnek? Feltételezhetjük, hogy nincs?

53



PTK - 3:185. § [Az osztalék] (1) A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. (2) A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.

Régi Gt. 132. § [Az osztalék] 132. § (1) A tagot a társaságnak a 131. § (1) bekezdése szerint felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből arányos hányad (osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában a tagjegyzékben (150. §) szerepel, kivéve, ha a társasági szerződés ettől eltérő időpontot határoz meg. A társasági szerződés lehetőséget adhat arra, hogy a tagot megillető osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként kerüljön teljesítésre. A tag az osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. (3) A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdésben meghatározott eredményt a törzsbetétek arányában kell a tagok között felosztani.

54



A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG Osztalék szabályozása (Gt. 2006): Osztalék szabályozása (Ptk. 2013): Nem kifizetésről, hanem „megilletésről” Egyértelműen a kifizetésről szól, (jóváhagyásról?) szól. Így nem a jóváhagyásról. Így NEM értelmezhető a „tárgyévi ÉRTELMEZHETŐ a „tárgyévi adózott eredmény terhére” adózott eredmény terhére” kitétel. kitétel. Annak jár, aki a döntés Annak jár, aki a döntés pillanatában jogosult, nincs pillanatában jogosult, ha kivétel, (ha másképp nem másképp nem rendelkezik a rendelkezik a társasági szerződés) társasági szerződés

Eltérő TSZ rendelkezés Csak törzsbetét arányosan? hiányában törzsbetét arányosan

„Állásfoglalás” AB 60/1992: szakmai vélemény Sok kérdés: szakmai vélemény Sajtó „indokolatlanul mossa össze” a Ptk-t és a „normál működést” Csak akkor „ptk”, ha saját tőke terhére fizet ki! Csak a tagok felé történő kifizetésre kell használni Azért kellett „változtatni”, hogy hatékonyabb legyen

55



PTK--3:186. PTK 3:186. § [Az osztalékelőleg] osztalékelőleg] A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha (2) a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá. (1)

PTK--3:186. PTK 3:186. § [Az osztalékelőleg] osztalékelőleg] (2) Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. (3) Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni

56



2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.. évi V. törvény 2013 hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

ELSŐ RÉSZ - A Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezések I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.

57



5. A gazdasági társaságok, az egyesülés, valamint egyes cégformák (A Ptk. 3:13:1-3:48. §-ához, ához, 3:88 3:88--3:324. §ához és 3:3683:368-3:377. §-ához ához)) 12. § (1) A Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló gazdasági társaság a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani.

5. A gazdasági társaságok, az egyesülés, valamint egyes cégformák (A Ptk. 3:13:1-3:48. §-ához, ához, 3:883:88-3:324. §-ához és 3:3683:368-3:377. §-ához ához))

(2) A gazdasági társaságnak a Ptk. Rendelkezéseit a) az (1) bekezdés szerinti döntés időpontjától, ennek hiányában b) közkereseti társaság és betéti társaság esetén 2015. március 15-étől, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15étől kell alkalmaznia [az a) és a b) pontban megjelölt időpont ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja], és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.

58



5. A gazdasági társaságok, az egyesülés, valamint egyes cégformák (A Ptk. 3:13:1-3:48. §ához,, 3:88 ához 3:88--3:324. §-ához és 3:3683:368-3:377. §ához)) ához (3) A létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a létesítő okirat - általános hivatkozásként - a Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles az e bekezdésben foglalt változást is azon átvezetni.

5. A gazdasági társaságok, az egyesülés, valamint egyes cégformák (A Ptk. 3:13:1-3:48. §-ához, ához, 3:88 3:88--3:324. §ához és 3:3683:368-3:377. §-ához ához)) (4) Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani az (1) bekezdés szerinti társasági határozatot, továbbá a változásbejegyzési kérelmet, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot is érintő változás esetén e bekezdés nem alkalmazható., (5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott rendelkezések irányadók azon cég esetében is, amelyre jogszabály a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő azzal, hogy e cégeknek - döntés hiányában - a Ptk.-t 2016. március 15-étől kell alkalmazniuk.

59



Ptké--(A Ptk. 3:161. §-ához Ptké ához)) 13. § (1) A Ptk. hatálybalépésekor bejegyzett, vagy a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló azon korlátolt felelősségű társaság esetén, amelynek jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot, a 12. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti korlátolt felelősségű társaság legkésőbb 2016. március 15-éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a tőkeemelésről a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat. .

Ptké.--(A Ptk. 3:161. §-ához Ptké. ához))

(3) A (2) bekezdés szerinti döntésig a társaságnak a Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia, a 12. § szerinti társasági szerződés módosításról nem határozhat. (4) E § rendelkezései megfelelően irányadóak azon cég esetében is, amelyre jogszabály a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó rendelkezések alkalmazását írja elő.

60



Ptké-3. A jogi személyek általános Ptkészabályai (A Ptk. 3:13:1-3:62. §-ához ához)) 9. § (1) Azon jogi személynek, amelynek a nyilvántartásbavételi eljárása - ideértve a változás bejegyzésére irányuló eljárást, az átalakulást, az egyesülést és a szétválást is - a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a 2014. március 14-én alkalmazandó jogszabályoknak kell megfelelnie. (2) Ha e törvény az egyes jogi személy típusok esetén eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba már bejegyzett, valamint az (1) bekezdés szerint bejegyzés alatt álló jogi személy a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló döntéshozó szervi határozatot is köteles a nyilvántartó bírósághoz benyújtani.

Ptké-3. A jogi személyek általános Ptkészabályai (A Ptk. 3:13:1-3:62. §-ához ához)) (3) A jogi személynek a Ptk. rendelkezéseit a (2) bekezdés szerinti döntéstől, ennek hiányában 2015. március 15étől kell alkalmaznia (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja), és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. (4) A Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontját követően hozott döntéshozó szervi határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

61



Ptké-3. A jogi személyek általános Ptkészabályai (A Ptk. 3:13:1-3:62. §-ához ához)) (5) A Ptk. hatálybalépésekor működő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben nevesített állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, valamint a leányvállalat a 2014. március 14-én hatályos, rá vonatkozó jogszabályok szerint működhet tovább, azonban ilyen típusú jogi személyek nem alapíthatóak. A közös vállalatra a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2014. március 14-én hatályos 333. § (7) bekezdését kell alkalmazni.

Köszönöm a figyelmet!

62

A szellemi tulajdon könyvvizsgálata

Recommend Documents