Bán Éva
A pedagógusi készségrepertoár
Bán Éva
A pedagógusi készségrepertoár a képzés fókuszában Kulcsszavak: pedagógiai szituáció, interakció, készségrepertoár, konfliktuskezelés A hazai pedagógusképzés egyre nagyobb változásokon ment és megy át az 1989-es rendszerváltást követően. A változás vonatkozik a képzési formákra – közép-, főiskolai és egyetemi szintű pedagógusképzés –, az újítási törekvésekre – alternatív pedagógiák megjelenése –, a bel- és külföldi továbbképzési lehetőségekre1, valamint az új képzési tartalmak és tantárgyak2 megjelenésére a pedagógusképzésben. A romániai pedagógusképzésben azonban jelenleg is a szaktudo3 mányos megalapozás dominál. A gyakorlati és pszichopedagógiai felkészítés minimális százalékban jelenik meg a pedagógusjelöltek képzésében. A hazai pedagógusképzés különböző szintjein változó arányban tapasztalható a szakirányult pedagógia gyakorlat (tanórák hospitálása, próbatanítások). Míg a középfokú óvodapedagógus- és tanítóképzés igyekszik hangsúlyossá tenni a pedagógiai szituációban történő konkrét tapasztalatszerzést (tanítási gyakorlat a képzés 40%-a), addig a felsőfokú tanárképzés csupán 10%-ban biztosítja a tanítás gyakorlati felkészítését. Az EMTE Marosvásárhelyi Humántudományok Tanszék Pedagógia Szak Szociálpedagógia Szakiránya a pedagógusképzés sajátos formáját igyekszik megvalósítani. A szakemberjelöltek gazdag elméleti, szakmai, gyakorlati és személyiségformáló képzésben részesülnek, mely tartalmában szociálpedagógus szakirányultságnak nevezhető. A képzésben levő jelöltek azonban elsősorban pedagógus szerepkört tölthetnek be szakmai oklevelük elnyerése eredményeképpen. A szakmai pedagógia gyakorlat olyan felkészítést igyekszik biztosítani a pedagógusjelölteknek, mely a szaktudományos megalapozást, a pszichopedagógiai elméleti ismeretet és a személyiségfejlesztés során nyert önismereti tapasztalatot sajátos készségrepertoár-kibontakoztatással és fejlesztéssel gazdagítja. Egyre színesebb és válozatosabb szakmai továbbképzések, alternatív szakirányultságok: montessori, waldorf, step by step stb. 2 Pedagógiai kommunikáció az óvodapedagógus- és tanítóképzésben. 3 A történelem szakos tanár kiváló történész lehet ugyan, de a pszichopedagógiai és gyakorlati felkészítés minimális a képzés időszakában. 1
Ennek sajátos módszere a pedagógiai szituációban alkalmazott videotréning módszer, mely a hazai pedagógusképzésben újszerű, de hatékony alternatívának bizonyul. A videotréning rövid ideig tartó intenzív segítségnyújtási forma, mely módszert holland segítő szakemberek fejlesztettek ki a nyolcvanas évek elején. Klasszikus alkalmazási területe a családban történő szakmai segítségnyújtás, ahol a probléma a szülő–gyermek kapcsolatában fellépő kommunikációs nehézségként írható le. A módszer, szakmai hatékonyságának és sikerének köszönhetően, regionális és szakterületi szempontból gazdag útvonalat járt be. Magyarországon 1995-ben kezdődött a videotréning adaptálásának folyamata, a képzés 1999-ben indult be holland szakemberek segítségével, háromévi támogatás után ma már teljesen önállóan folyik a videotréner képzés a szakterületek széles skáláján. A családokkal való munka mellett a videotréning módszer megjelenik a gyermekvédelem, az egészségügy, az iskola, valamint a fiatalkorú bűnözőkkel folytatott munka területén is. Regionális szempontból a módszer Cseh-, Német-, Lengyel-, Svédországban, valamint Angliában, Skóciában és az AEÁ-ban is elterjedt. A videotréning módszer alapelemei: a mindennapos helyzetekből készült felvételek, a felvételek visszanézése és elemzése ciklikus ismétléssel. A visszanézés és az elemzés célja megtalálni azokat a jól működő kommunikációs elemeket, melyek az interperszonális kapcsolatok hatékonyságát biztosítják, és a jól működő elemek „áthelyezése” és kipróbálása olyan szituációkban, melyek során kommunikációs nehézség tapasztalható a résztvevő felek között. A módszer célja tehát felismerni és megerősíteni, valamint tudatosítani a hatékony kommunikációs elemeket, készségeket, melyek a sikeres interakciót biztosítják. A pedagógiai szituációban alkalmazott videotréning olyan rövid ideig tartó, intenzív segítési módszernek tekinthető, Amely az osztálytermi interakciós minták elemzésére támaszkodva segíti a pedagógus professzionális munkájának megerősödését, a hatékony pedagógus–diák kapcsolat biztosítását a már létező eredményes kommunikációs minták felismerésével, gyakorlásával, tudatosításával. Célja szakmai segítségnyújtás a professzionális munka végzéséhez. Amennyiben a pedagógusszerepet olyan komplex viselkedésrepertoárnak tekintjük, mely a szaktudományos és pszichopedagógiai elméleti és gyakorlati tudáson túlmutat, nem téveszthetjük szem elől a pedagógus készségrepertoár formálását sem. A modern pedagógia egyik ágának tekinthetjük a személyközpontú megközelítést, amely Amerikában a pszichoterápiából indult, de a pedagógia
Bán Éva
A pedagógusi készségrepertoár
területén is jelentős szemléletváltozást hozott, és úgy tűnik, a magyar kultúrában is fogékony talajra talál, és terjedőben van. A személyközpontú megközelítés Carl Rogers nevéhez kapcsolódik, aki a humanisztikus pszichológia megalapítója. Rogers egy pszichológiai megközelítést tágított ki szemléletté, és kereste meg ennek az emberi kommunikációhoz, együttéléshez, pedagógiai gyakorlathoz kapcsolódó elemeit. Az általa felsorolt alaptényezők közül több az iskola alapértékei közé került: bizalom, empátia, hitelesség. Személyközpontú gyakorlati pedagógia csak ott lehetséges, ahol a hivatást olyan szakképzett pedagógusok töltik be, akik ők maguk is megtapasztalói a humanisztikus megközelítésnek. A hazai szociálpedagógus képzés sajátossága, hogy az általános tanárképzést igyekszik kiegészíteni e személyközpontú megközelítéssel. A pedagógusjelöltek képzésében a videotréning módszer megőrzi ugyan eredeti rendeltetését, de sajátos formában és szituációban biztosítja a pedagógusjelölt számára a pedagógus hivatástudat fejlesztését, kommunikációs készségformálást, az osztálytermi interakció optimizálását, azaz a személyközpontú megközelítést. A pedagógusjelölt mikrotanítás során találkozik a felkínált munkamódszerrel, amely lehetőséget biztosít számára egyszerűsített, de mégis valósághű pedagógiai szituációban, kedvező feltételek mellett új pedagógiai készségek kialakítására, illetve a már meglévő készségek felismerésére, adaptálására, tudatosítására. A mikrotanítás a bevaiorista tanuláselmélet elvei alapján a pedagógiai tevékenységet kis lépésre bontva, lehetőséget biztosit a pedagógusjelöltnek saját tevékenysége rögzítésére (videofelvétel), a tevékenység újrajátszására (visszanézés), a mikro elemzésre (a készségek tudatosítása, szükséges korrekciója). A mikrotanítás célja tehát a meglévő pedagógiai készségek és jártasságok tudatosítása és fejlesztése, valamint új pedagógiai készségek elsajátítása, begyakorlása, elemzése. A mikrotanítás a kedvező feltételeket úgy teremti meg a videotréning módszer sajátos módon való alkalmazásával, hogy csökkenti a tanulók létszámát, a tanítási időt, és a tanítás befejezése után azonnali információt nyújt a pedagógusjelöltnek tevékenységéről. A videotréning célja a pedagógusképzés folyamatában: a pedagógiai készségek és jártasságok felfedeztetése, tudatosítása és fejlesztése, valamint új készségek elsajátítása, a pedagógusjelölt szociális kompetenciájának növelése. Konta és Zsolnai (2002) Rutter, Schneider és Tunstall elméletei alapján a szociális kompetenciafejlődést befolyásoló tényezők három jelentős szféráját
nevezik meg, ezek: a személyiségből fakadó tényezők4, a család által képviselt tényezők5 és az iskola környezetéből fakadó tényezők6. A Rogers-féle személyközpontú pedagógusképzés számára elengedhetetlen feltétel a pedagógusjelölt saját szociális kompetenciájának ismerete, tudatosítása, fejlesztése, valamint az azt befolyásoló tényezők ismerete a pedagógus attitűdformálás szempontjából. A videotréning-módszer a sikeres interakció jellemzőit7 tárja fel a gyermek életkori sajátosságának függvényében, a diákok alapszükségleteiből8 indul ki, melyeket a pedagógus munkájának elemzési területein9 vizsgál. A mikrotanítás során a videotréning a pedagógusjelöltek szociális kompetenciájának növelését célozza pedagógiai szituációban. A szakmai-pedagógia gyakorlat során a pedagógusjelölt kipróbálhatja, visszanézheti és elemezheti saját kommunikációs stílusát: verbális, nonverbális és metakommunikációját. Felismerheti az esetleges kommunikációs gátakat (Gordon 1989). De lehetősége adódik az én-üzenet, empátiás viszonyulásmód, aktív hallgatás elemeinek felfedezésére, elsajátítására, begyakorlására, tudatosítására. Kipróbálhatja az osztálytermi interakció hatékonyságát biztosító eljárásmódokat: konfliktuskezelés, problémamegoldás (Gordon 1989), csoportszervezés (Tóth 2000), csoportvezetés (Albert 2004). A videotréning módszer olyan új és hatékony alternatív lehetőség a pedagógusjelöltek szakmai felkészítésében, mely a hazai tanítási gyakorlat során lehetőséget biztosít a pedagógus számára pozitív kommunikációs elemeinek felfedezésére, megerősítésére, kommunikációs készségrepertoárjának újabb
Személyiségből fakadó tényezők: pozitív önértékelés, pozitív attitűd, hatékony kommunikációs készség, problémamegoldó képesség, nyitott személyiség, az egyéni és csoportérdekek összeegyeztetésének képessége. 5 Családi tényezők: pozitív szülő-gyermek viszony, szülők szociális kapcsolatrendszere, az apa és az anya szociális kompetenciája, erős kötődés az anyához, a család magas önértékelése, megfelelő szülői elvárások, pozitív szülői modellnyújtás, meleg, elfogadó és támogató családi környezet. 6 Iskolai tényezők: meleg, nyitott iskolai légkör, világosan megfogalmazott célok és szabályok, tanulóközpontú tanulás és tanítás, kooperatív tanulási formák alkalmazása, sokféle tanulási forrás biztosítása, magas tanári elvárások, a gyermek elfogadása, tanári kontroll a tanulók felett, személyközi kapcsolatok sokasága. 7 A sikeres interakció jellemzői: alapkészségek (kezdeményezés/elfogadás, kölcsönhatások a csoportban, konfliktuskezelés, vita/megbeszélés) és viselkedésminták (odafigyelés, ráhangolódás, csoportformálás, együttműködés, döntéshozatal, véleményformálás). 8 A diák alapszükségletei: kapcsolat, kompetencia, autonómia. 9 A pedagógus munkájának elemzési területei: interakció, osztályirányítás/osztályszervezés, módszertan. 4
Bán Éva
A pedagógusi készségrepertoár
hatékony elemekkel való bővítésére, valamint a jól működő elemek kipróbálására, adaptálására osztálytermi konfliktuskezelés, problémamegoldás esetén.
Bibliográfia Albert-Lőrincz Enikő: A csoportokkal való munka módszertani kérdései. Kolozsvár, 2004, Scientia. Falus Iván: A mikrotanítás elméleti és gyakorlati kérdései. Budapest, 1986, Tankönyvkiadó. Fodor László: Általános és iskolai pedagógia (II. kiadás). Kolozsvár, 2005, Stúdium. Konta Ildikó – Zsolnai Anikó: A szociális készségek játékos fejlesztése az iskolában. Budapest, 2002, Nemzeti Tankönyvkiadó. Thomas Gordon: A tanári hatékonyság fejlesztése. A T. E. T – módszer. Budapest, 1989, Gondolat. Tóth László: Pszichológia a tanításban. Debrecen, 2000, Pedellus Tankönyvkiadó.
