A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2008. június 3., kedd
83. szám
Ára: 1970,– Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest,
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
2008. június 3., kedd
71/2008. (VI. 3.) FVM r.
A szõlõtermelési potenciálra, a szõlõültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 7/2007. (I. 30.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5020
13/2008. (VI. 3.) HM r.
A Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítõ és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli járandóságairól szóló 26/2007. (VI. 20.) HM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . .
5023
14/2008. (VI. 3.) KvVM r.
Az Erdõtelki-égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5024
15/2008. (VI. 3.) KvVM r.
A Mátrai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérõl . .
5025
16/2008. (VI. 3.) KvVM r.
A Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérõl
5027
17/2008. (VI. 3.) KvVM r.
A Szénás-hegycsoport Európa diplomás terület természetvédelmi kezelési tervérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5030
3/2008. (VI. 3.) KHEM r.
Egyes hajózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról . . . . . . .
5034
4/2008. (VI. 3.) KHEM r.
Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezésérõl szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet módosításáról . . . . . . . . .
5082
5/2008. (VI. 3.) KHEM r.
A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó jármûvek közúti közlekedésérõl, a közútkezelõi és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeirõl szóló 4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5086
Egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról . . . . . .
5088
Az Állami Számvevõszék pályázati felhívása az Áht. 95/A. §-ának (2), illetve az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 30. § (4) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezetek felügyelõbizottsága elnöki tisztségének betöltésére alkalmas személyek névjegyzékbe kerülésére. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5095
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5097
83. szám
Ára: 1970,– Ft
7/2008. (VI. 3.) SZMM r.
5020
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 71/2008. (VI. 3.) FVM rendelete a szõlõtermelési potenciálra, a szõlõültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 7/2007. (I. 30.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésének a) és b) pontja, valamint a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A szõlõtermelési potenciálra, a szõlõültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 7/2007. (I. 30.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának n) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában:] „n) átadó: a szõlõültetvény engedélyezett kivágásával keletkezett újratelepítési jogát – amely a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási törvény) szerint mezõgazdasági vagyoni értékû jognak minõsül – átruházó természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet.” 2. § Az R. 3. § helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § (1) A hegybíró minden tudomására jutott, engedély nélküli telepítést, illetve kivágást azonnal jelenti a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) területi szervének, amely a jelentés tartalmáról a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (a továbbiakban: MVH) tájékoztatja. (2) Az átadott jelentés alapján az MVH nyilvántartást vezet az adott borpiaci évben engedély nélkül telepített és
2008/83. szám
kivágott ültetvényekrõl, és az errõl készített jelentést minden év augusztus 31-éig átadja a miniszter részére.” 3. § Az R. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § (1) A telepítési, illetve kivágási engedély iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a telepítés, illetve a kivágás tervezett megkezdése elõtt legalább kettõ hónappal, helyrajzi számonként külön, a kérelemben szereplõ terület fekvése szerint illetékes hegybíróhoz kell benyújtani. (2) Engedélyt az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet kaphat, aki (amely): a) az Eljárási törvény 28. § (1) bekezdésében elõírt regisztrációs kötelezettségének eleget tett, és b) a kérelemben feltüntetett ingatlan tulajdonosa, vagy c) az ingatlant érvényes jogcím alapján használja. (3) A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyet az MVH közleményben tesz közzé. A nyomtatvány tartalmi elemei az alábbiak: a) kérelmezõ regisztrációs száma; b) kérelmezõ neve, címe; c) a mûvelettel érintett terület adatai (helységnév, helyrajzi szám, területnagyság); d) az ültetvény adatai (fajta megnevezés, mûvelésmód, területnagyság); e) a kérelmezõ aláírása. (4) A kérelemhez csatolni kell: a) a kérelemben megjelölt területre vonatkozó, harminc napnál nem régebbi, nem hiteles tulajdonilap-másolatot (a tulajdonilap-másolatról készített fénymásolat is benyújtható); b) osztatlan közös tulajdonban lévõ ingatlan esetén valamennyi tulajdonostárs, illetve a saját vagy közös tulajdonban lévõ, de özvegyi vagy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a haszonélvezõ, özvegyi joggal rendelkezõ személy nyilatkozatát – eredeti példányban – arra vonatkozóan, hogy a kérelmezett mûvelet végrehajtásához hozzájárul. A nyilatkozatok mintáját a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza; c) használatot biztosító jogviszony esetében az erre vonatkozó szerzõdés másolatát, valamint a használatba adó nyilatkozatát – eredeti példányban – arra vonatkozóan, hogy a kérelmezett mûvelet végrehajtásához hozzájárul; d) telepítés esetén a hegybíró által vezetett nyilvántartásból kiadott kivonatot az újratelepítési jog eredetérõl; e) kivágás, valamint pótlás, és fajtaváltás esetén a HEGYIR-bõl kiadott szõlõültetvény kataszteri kivonatot; f) gyökérnemes (saját gyökerû) szaporítóanyag felhasználása esetén az MgSzH illetékes területi szerve által kiadott talajtani igazolást a talaj filoxéra ellenállóságáról; g) telepítési, pótlási, fajtaváltási engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban elõírt – öt évnél nem régebbi – ültetvénytelepítést megalapozó talaj alkalmassági- és tápanyag-feltöltési talajtani szakvélemény másolatát; h) törzsültetvény telepítése esetén a külön jogszabályban elõírt, az MgSzH Központja által kiadott elõzetes engedély másolatát.
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(5) A kérelmet alaki és tartalmi szempontból a hegybíró megvizsgálja és véleményezi az alábbi szempontok alapján: a) a kérelemben szereplõ fajták az adott termõhelyen telepíthetõk-e; b) a telepítésre tervezett terület ökológiai szempontból alkalmas-e szõlõmûvelésre; c) a telepítés megfelel-e a hegyközségi rendtartásnak; d) a kérelem egyebekben teljes-e, illetve tartalmazza-e a (4) bekezdés szerinti összes szükséges mellékletet. (6) A kérelmet a hegybíró a véleményével együtt a kézhezvételtõl számított nyolc napon belül megküldi az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága (a továbbiakban: MVH PKI) részére. (7) Csemegeszõlõ és alany ültetvény telepítése, valamint pótlás vagy fajtaváltás esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdés d) pontjában elõírtakat nem kell alkalmazni.” 4. § Az R. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) Az MVH a kérelmekben megjelölt területeket a döntés meghozatala elõtt, illetve azt követõen is ellenõrizheti. A jogszabályi elõírásoknak megfelelõ kérelmet az MVH PKI határozatával engedélyezi. A telepítést engedélyezõ határozat az ingatlan határától meghatározott ültetési távolságot ír elõ, amely nem lehet kevesebb, mint a sortávolság fele. (2) Ha az MVH az engedélyezési eljárással összefüggõ helyszíni ellenõrzése során megállapítja, hogy a mûveletet az engedély megadását megelõzõen már elvégezték, de egyéb tekintetben a benyújtott kérelem és az elvégzett telepítés, illetve kivágás a jogszabályokban elõírt követelményeknek megfelel, úgy az engedély megadása mellett a kérelmezõt a Btv. 43/C. §-a szerinti mulasztási bírság megfizetésére kötelezi. (3) Az engedélynek tartalmaznia kell annak érvényességi idejét, amely legfeljebb három év lehet. (4) El kell utasítani a kérelmet, ha a tervezett mûvelet egyébként nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak vagy az illetékes hegyközségi rendtartás elõírásainak.” 5. § Az R. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § (1) Az érvényes telepítési vagy kivágási engedéllyel rendelkezõ ügyfél telepítés esetén a telepítés befejezésének tényét, kivágás esetén pedig annak megtörténtét a mûvelet befejezésétõl számított tizenöt napon belül köteles bejelenteni a hegybírónak és az MgSzH Központnak. A bejelentést követõ harminc napon belül az MgSzH növénytermesztési hatósági jogkörben ellenõrzi, hogy a telepítés, illetve a kivágás megfelel-e az engedélyben foglaltaknak, majd az ellenõrzésrõl szóló jegyzõkönyvet megküldi a hegybíró és az MVH PKI részére. (2) Ha az MgSzH az ellenõrzése során megállapítja, hogy a szõlõültetvényt a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérõen telepítették, az MVH PKI egyidejû tájékoztatása mellett
5021
felszólítja a telepítõt, hogy kezdeményezze – a Btv. 43/B. § (1) bekezdése szerint – a telepítési engedély módosítását. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben az MVH PKI a telepítõt – a Btv. 43/C. §-a szerint – mulasztási bírság megfizetésére kötelezi, és a telepítési engedély módosítása iránti kérelmet jóváhagyja, ha az ültetvény fennmaradásának a külön jogszabályok alapján nincs akadálya. Ha a telepítési engedély módosítására nincs lehetõség, úgy a Btv. 43/B. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.” 6. § Az R. a következõ 6/A. §-sal egészül ki: „6/A. § (1) A 2004. április 30-a után, a borpiac közös szervezésérõl szóló 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott telepítési tilalom megszegésével, és engedély nélkül telepített szõlõültetvényt ki kell vágni. (2) Amennyiben az MVH tudomására jut, hogy az (1) bekezdésben meghatározott telepítést hajtottak végre, az MVH PKI határidõ kitûzésével felszólítja az ültetvény használóját a szõlõültetvény kivágására. (3) Ha az engedély nélküli ültetvényt használó a kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az MVH PKI a szõlõültetvényt kivágattatja, amelyrõl az engedély nélküli ültetvényt használót határozatban értesíti. A kivágatással összefüggõ valamennyi költséget az engedély nélkül használó köteles megtéríteni.” 7. § Az R. e rendelet melléklete szerinti 6. számú melléklettel egészül ki. 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. 9. § Ültetvénytelepítés és -kivágás utólagos engedélyezése (1) Az 1998. január 1. után és 2008. január 26-a közötti idõszakban engedély nélkül telepített szõlõültetvényekre (beleértve az engedély nélkül elvégzett fajtaváltást, 25%-ot meghaladó pótlást), valamint kivágásokra 2008. június 24-ig utólagosan engedély kérhetõ. A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 39. §-a szerinti utólagos – kivágási, telepítési – engedély iránti kérelmet (a továbbiakban: utólagos kérelem) az MVH által kiadott közleménnyel rendszeresített nyomtatványon, helyrajzi számonként külön, a kérelemben szereplõ terület fekvése szerint illetékes hegybíróhoz kell benyújtani. A nyomtatvány tartalmi elemei az alábbiak: a) kérelmezõ regisztrációs száma; b) kérelmezõ neve, címe;
5022
MAGYAR KÖZLÖNY
c) a mûvelettel érintett terület adatai (helységnév, helyrajzi szám, területnagyság); d) az ültetvény adatai (fajta megnevezés, mûvelésmód, területnagyság); e) a kérelmezõ aláírása. (2) Az utólagos kérelemnek tartalmaznia kell a 4. § (4) bekezdés a)–c), e)–f) pontjaiban felsorolt mellékleteket, továbbá: a) az ügyfél nyilatkozatát az engedély nélkül végzett mûvelet idõpontjáról; b) engedély nélkül kivágott ültetvény esetén a mûveletet megelõzõ három borpiaci évre vonatkozó szõlõ származási bizonyítvány másolatát. (3) Engedélyt az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet kaphat, aki (amely): a) az Eljárási törvény 28. § (1) bekezdésében elõírt regisztrációs kötelezettségének eleget tett, és b) a kérelemben feltüntetett ingatlan tulajdonosa, vagy c) az ingatlant érvényes jogcím alapján használja. (4) A hegybíró az utólagos kérelmet a 4. § (4), valamint a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével véleményezi és véleményével együtt a kérelem kézhezvételétõl számított nyolc napon belül megküldi az MVH PKI részére.
2008/83. szám
(5) Engedély nélkül végzett fajtaváltás, 25%-ot meghaladó pótlás, valamint kivágás esetén utólagos engedélyt az MVH abban az esetben adhat, amennyiben az ültetvény szerepel a szõlõültetvények országos térinformatikai nyilvántartásában (VINGIS). (6) Ha az utólagos engedély iránti kérelmet hiányosan nyújtják be, az MVH PKI az ügyfelet legkésõbb 2008. augusztus 31-ig tartó benyújtási határidõvel a hiányok pótlására szólítja fel. (7) Ha, az ügyfél a (6) bekezdésben meghatározott hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget, a Módtv. 39. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.” 10. § (1) E rendelet 1–7. §-a e rendelet hatálybalépését követõ harmadik napon, e bekezdés e rendelet hatálybelépését követõ negyedik napon a hatályát veszti. (2) E rendelet 8–9. §-a 2013. december 31-én, e bekezdés 2014. január 1-jén a hatályát veszti. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Melléklet a 71/2008. (VI. 3.) FVM rendelethez „6. számú melléklet a 7/2007. (I. 30.) FVM rendelethez A. Hozzájáruló nyilatkozat szõlõültetvény telepítéséhez, pótlásához, fajtaváltásához [tulajdonostárs(ak), használatba adó, haszonélvezeti és özvegyi joggal rendelkezõ részére] Alulírott ............................................. (születési név: ..........................................., születési hely: .................................., születési idõ: ...................., anyja neve: ...........................................................) .................... szám alatti lakos hozzájárulok ahhoz, hogy.......................... (név, cím) (MVH regisztrációs szám: ....................................), – aki a földterület használója – a .............................................................................. helység .................... helyrajzi számú területen telepítést, pótlást, fajtaváltást hajtson végre. Ehhez kapcsolódóan hozzájárulok személyes adataim kezeléséhez. Helység, dátum.......................................... ......................................... aláírás B. Hozzájáruló nyilatkozat szõlõültetvény kivágásához [tulajdonostárs(ak), használatba adó, haszonélvezeti és özvegyi joggal rendelkezõ részére] Alulírott ............................................. (születési név: ..........................................., születési hely: .................................., születési idõ: ...................., anyja neve: ...........................................................) .................... szám alatti lakos hozzájárulok ahhoz, hogy.......................... (név, cím) (MVH regisztrációs szám: ....................................), – aki a földterület használója – a .............................................................................. helység .................... helyrajzi számú területen kivágást hajtson végre. Ehhez kapcsolódóan hozzájárulok személyes adataim kezeléséhez. Helység, dátum.......................................... ......................................... aláírás
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A honvédelmi miniszter 13/2008. (VI. 3.) HM rendelete a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítõ és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli járandóságairól szóló 26/2007. (VI. 20.) HM rendelet módosításáról A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdés e)–f) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 51. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § A Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítõ és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli járandóságairól szóló 26/2007. (VI. 20.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában:] „g) kiküldetés: a tartós külföldi szolgálat idõtartama alatt, illetve idõtartamtól függetlenül a béketámogató mûveletben való részvétel során az állomáshely szerinti vagy harmadik országban, illetve a Magyar Köztársaság területén – menetparancs vagy azt helyettesítõ hivatalos dokumentum alapján – teljesített ideiglenes külföldi szolgálat, illetve szolgálati út;”
2. § Az R. 33. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen azon kiküldöttekre, akiknek a külföldi pénzbeli ellátását közvetlenül a béketámogató mûveletet irányító nemzetközi szervezet biztosítja, a 34–40. § helyett a 37/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
3. § Az R. 37. § elsõ francia bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kiküldött a béketámogató mûvelet jellegétõl, veszélyességi fokától, a magyar kontingens konkrét feladatától, valamint a szolgálatteljesítés körülményeitõl függõen de-
5023
vizaellátmány-kiegészítésre jogosult, amelynek havi nettó összege:] „– 1. kategóriába sorolt mûvelet esetén az alapdevizaellátmány 75–190%-a,”
4. § Az R. a 37. §-t követõen a következõ 37/A. §-sal egészül ki: „37/A. § (1) Ha a nemzetközi szervezet által a 33. § (3) bekezdése szerinti kiküldött részére közvetlenül fizetett pénzbeli ellátás havi (az illetékes pénzügyi ellátó szerv részére hivatalosan igazolt) összegének a (2) bekezdésben meghatározott hányada nem éri el az adott országra az 52. § szerint megállapítható külföldi napidíj egy hónapra számított összegének 150%-át, a különbözetet külföldinapidíj-kiegészítésként kell részére folyósítani. (2) Az (1) bekezdés szerinti különbözet összegének megállapítása szempontjából a nemzetközi szervezet által a kiküldött részére közvetlenül fizetett pénzbeli ellátás összegét a következõk szerinti arányban kell figyelembe venni: a) ha a nemzetközi szervezet az általa fizetendõ pénzbeli juttatás szállásköltség finanszírozását célzó hányadát teljes egészében folyósítja, a teljes pénzbeli ellátás 100%-a; b) ha a nemzetközi szervezet az általa fizetendõ pénzbeli juttatás szállásköltség finanszírozását célzó hányadát 25%-kal csökkentve biztosítja, a teljes pénzbeli ellátás 86%-a; c) ha a nemzetközi szervezet az általa fizetendõ pénzbeli juttatás szállásköltség finanszírozását célzó hányadát 50%-kal csökkentve biztosítja, a teljes pénzbeli ellátás 73%-a. (3) Ha a nemzetközi szervezet által egy hónapra folyósított pénzbeli ellátás összegének (2) bekezdés szerinti hányada az 52. § szerint megállapítható külföldi napidíj egy hónapra számított összegének 150%-át meghaladja, a 33. § (3) bekezdése szerinti kiküldött a honvédségtõl ellátásra nem jogosult. (4) Ha a nemzetközi szervezet által folyósított pénzbeli ellátás pénzneme eltér az (1) bekezdés alapján megállapítandó külföldinapidíj-kiegészítés pénznemétõl, a nemzetközi szervezet által folyósított összeget a jogosultság idõpontját megelõzõ hónap 15. napján érvényes, hivatalos MNB devizaárfolyamon át kell számítani a külföldinapidíj-kiegészítés pénznemére. (5) Az (1) bekezdés szerinti külföldinapidíj-kiegészítés összegének megállapítása során figyelembe veendõ – az 52. § (2) bekezdése szerinti – külföldi napidíj kategóriáját a kiküldött által külföldön ellátott beosztás (ideiglenes állományjegyzékben rögzített szintje) alapján kell meghatározni. Ha a külföldön ellátott beosztás szintje nem egyér-
5024
MAGYAR KÖZLÖNY
telmûen beazonosítható, akkor a kiküldött által betöltött hazai beosztás alapján kell a külföldi napidíj kategóriáját meghatározni. (6) Az (1) bekezdés szerinti külföldinapidíj-kiegészítést havonta utólag, legkésõbb a tárgyhónapot követõ hónap 5. napjáig kell kifizetni.”
5. § Az R. 42. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „42. § Ha a kiküldött a külföldi szolgálat ideje alatt a 3. § g) pontja szerinti kiküldetést teljesít, részére a 14. § (1)–(4) bekezdése szerinti feltételekkel külföldi napidíj és egyéb költségtérítés jár, ha részére az ezen juttatásokkal finanszírozandó ellátások a kiküldetés során természetbeni ellátás formájában nem biztosíthatók, illetve azok költségét számára a kiküldetést elrendelõ nemzetközi szervezet nem téríti meg vagy egyéb módon nem kompenzálja.”
2008/83. szám
ban meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § Az egyes természeti területek védetté nyilvánításáról és tájvédelmi körzetek létesítésérõl szóló 3/1989. (II. 22.) KVM rendelettel védetté nyilvánított, valamint az Erdõtelki-égerláp természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 128/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségû Erdõtelki-égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervét a melléklet szerint állapítom meg.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Szabó Imre s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter
6. § Az R. 43. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „43. § Ha a kiküldött részére a kiküldetés helyén térítésmentes étkezés biztosított, akkor az 52. § (5) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.”
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba, és a kihirdetését követõ hónap második napján hatályát veszti.
Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 14/2008. (VI. 3.) KvVM rendelete az Erdõtelki-égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérõl A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjá-
Melléklet a 14/2008. (VI. 3.) KvVM rendelethez Az Erdõtelki-égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve 1. Természetvédelmi célkitûzések – A területen élõ védett fajok által reprezentált egyedülálló életközösségek megõrzése, különös tekintettel a rekettyés fûzlápra (Calamagrosti-Salicetum cinereae). – A területen élõ védett és fokozottan védett növény- és állatfajok megõrzése, egyedszámuk, populációik életképességének fenntartása. – A területen található természetes és természetszerû élõhelyek, társulások megõrzése, területi kiterjedésük növelése a termõhelynek nem megfelelõ, nem õshonos vagy invazív fajokból álló élõhelytípusok rovására. – A terület kiemelkedõen magas biológiai sokféleségének megõrzése a termõhelynek megfelelõ, õshonos fajok tekintetében. – Folyamatos erdõborítás megvalósítása és fenntartása a terület erdeiben. – A terület további, természetvédelmi célú kutatása és fejlesztése feltételeinek biztosítása. 2. Természetvédelmi stratégiák – Az égerláp értékes életközösségeinek megõrzése, a védett és fokozottan védett állat- és növényfajok egyedszámának, állományának fenntartása aktív természetvédelmi kezeléssel.
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– A terület szennyezõdésének és túlzott tápanyagterhelésének megakadályozása érdekében a mezõgazdasági célú vegyszerhasználat korlátozása. – A területen található táj- és társulásidegen fajok visszaszorítása, terjedésük megakadályozása. – A természetközeli állapotot veszélyeztetõ szárazodási folyamatok megakadályozása természetvédelmi célú vízszabályozással. – Az égerláp faállományát veszélyeztetõ illegális fakivágás megakadályozása érdekében a terület rendszeres ellenõrzésének biztosítása. – A területen található gyepek természetközeli állapotának fenntartása aktív természetvédelmi kezeléssel. – Komplex élõhelyfejlesztés és -rekonstrukció megvalósítása, különös tekintettel az égerláp rehabilitációjára, az erdõ természetes állományszerkezetének, valamint a terület természetes vízháztartásának helyreállítására. – A természetvédelmi kezelési tevékenységeket megalapozó és azokat továbbfejlesztõ kutatások beindítása. 3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1. Mûvelési ághoz nem köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1. Élõhelyek kezelése, fenntartása – Mesterséges vízszabályozással biztosítani kell az égerláp vízszükségletét. 3.1.2. Látogatás – A terület csak a természetvédelmi hatóság engedélyével látogatható. A területen jogszerû gazdálkodást, munkavégzést folytatók részére – tevékenységük elvégzése érdekében – biztosítani kell a belépést. 3.1.3. Terület- és földhasználat – A területen csak õshonos vadfajok tarthatók fenn. – A vadállományt a természetes vadeltartó képességnek megfelelõ szinten kell tartani. – Új burkolt és burkolatlan utak nem alakíthatók ki a területen. 3.2. Mûvelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.2.1. Gyep (rét és legelõ) mûvelési ágú területek kezelése – A gyep használata csak kaszálással történhet. Kaszálásra csak június 20. után kerülhet sor a gyepen fészkelõ madárfajok költésének zavartalansága érdekében. – A gyepen gépi munkák elvégzésére csak száraz talaj esetén kerülhet sor. – A gyep elgyomosodásának megakadályozása érdekében a területet évente legalább egyszer le kell kaszálni. A lekaszált szénát a kaszálást követõ egy hónapon belül el kell távolítani a területrõl. – A becserjésedõ gyepterületeken kézi cserjeirtást kell végezni, a faanyagot el kell szállítani a területrõl.
5025
– A gyep trágyázása, szintetikus szerekkel való gyomirtása és felülvetése tilos. – A gyepen tilos szerves trágya és talajjavító anyag deponálása. 3.2.2. Erdõk kezelése – A degradációt jelzõ társulásidegen fajok, elsõsorban az amerikai kõris (Fraxinus americana) egyedeit el kell távolítani. – Elõ kell segíteni az égeres mocsárerdõ (Angelico sylvestris – Alnetum glutinosae) és a rekettyés fûzláp társulásra jellemzõ elegyfafajok betelepedését, megerõsödését. – Az említett, az élõhely rehabilitációját szolgáló beavatkozásokat az élõhely legkisebb bolygatásával a vegetációs idõn kívül kell megvalósítani. – Az erdõápolási és -védelmi munkák során nem használhatók fel kemikáliák. – Az enyves éger (Alnus glutinosa) elpusztult, kiszáradt egyedeit helyükön kell hagyni. – Az égeres mocsárerdõ szegélyében húzódó száraz- és lápcserjéseket meg kell õrizni. – Fakitermelés csak a természetvédelmi célkitûzések elérése érdekében végezhetõ. Az erdõgazdálkodásra vonatkozó további részletes elõírásokat az érvényes körzeti erdõterv tartalmazza.
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 15/2008. (VI. 3.) KvVM rendelete a Mátrai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérõl
A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 5/1985. (XI. 22.) OKTH rendelkezésével védetté nyilvánított, valamint a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségû Mátrai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervét a melléklet szerint állapítom meg.
5026
MAGYAR KÖZLÖNY 2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Szabó Imre s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet a 15/2008. (VI. 3.) KvVM rendelethez A Mátrai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési terve 1. Természetvédelmi célkitûzések – A jellegzetes földtani képzõdmények és a természetes, a táj jellegét meghatározó felszínformák megõrzése. – A felszíni vizek és vízgyûjtõ területük megõrzése, különös tekintettel a hegyi patakokra és az erdei forráslápokra. – A természetes növénytársulások és a természetszerû élõhelyek megõrzése, fenntartása. – A védett és fokozottan védett növény- és állatfajok állományainak és élõhelyeinek megóvása, különös tekintettel a következõ fajokra: részeg korpafû (Huperzia selago), csipkéslevelû palástfû (Alchemilla crinita), zöldes körtike (Pyrola chlorantha), csermelyaggófû (Tephroseris crispa), kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris), sugárkankalin (Primula elatior), farkasbogyó (Scopolia carniolica), erdei holdviola (Lunaria rediviva), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), hegyi perje (Poa remota), hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae), szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon), alpesi gõte (Triturus alpestris), pannon gyík (Ablepharus kitaibelii), parlagi sas (Aquila heliaca), vándorsólyom (Falco peregrinus), uhu (Bubo bubo), óriás-koraidenevér (Nyctalus lasiopterus), szõröskarú koraidenevér (Nyctalus leisleri). – A területen élõ védett és fokozottan védett fajok által reprezentált egyedülálló életközösségek megõrzése. – Az erdõs táj szociális funkciójának – üdülés, gyógyüdülés, természetvédelmi bemutatás, sportturizmus – a fentiekkel teljes összhangban történõ biztosítása. – A terület további, természetvédelmi célú kutatása feltételeinek biztosítása. 2. Természetvédelmi stratégiák – Az erdõk, sztyeprétek stb. értékes életközösségeinek megõrzése, a védett és fokozottan védett állat- és növényfajok egyedszámának, állományának fenntartása és erõsítése aktív természetvédelmi kezeléssel, valamint a hagyományos területhasználati módok fenntartásával, illetve visszaállításával. – A természetes növénytársulások és a természetszerû élõhelyek megõrzése érdekében területi kiterjedésük nö-
2008/83. szám
velése a termõhelynek nem megfelelõ, nem õshonos vagy invazív fajokból álló életközösségek és mesterségesen kialakított ültetvények területének csökkentése mellett. – A nem õshonos fafajokból álló erdõknek a termõhelynek megfelelõ õshonos fafajokkal történõ átalakítása, majd a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Tvt.) definiált fenntartható használattal való megõrzése. – Az õshonos fafajokból álló erdõk biológiai sokféleségének megõrzése a Tvt.-ben definiált fenntartható használattal. – A folyamatos erdõborítás biztosítása mellett folytatott erdõgazdálkodás üzemi méretû távlati bevezetése lehetõség szerint minél nagyobb területen. A meglévõ mintaterületeken a természetközeli erdõgazdálkodás megvalósításának céljából kísérletek folytatása. – Természetvédelmi kezeléseket megalapozó, illetve azokat továbbfejlesztõ kutatások végzése. 3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1. Mûvelési ághoz nem köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1. Látogatás – Csak a meglévõ utakon lehet gépjármûvel közlekedni a területen. A jogszerû munkavégzést, gazdálkodást folytatók – amennyiben indokolt – a munkavégzés helyének megközelítése érdekében eltérhetnek e rendelkezéstõl. Ilyen esetben a meglévõ úttól lehetõség szerint a legrövidebb útvonalon kell megközelíteni a munkaterületet. – A terület gyalogosan szabadon látogatható, kivéve a fokozottan védett természeti területeket. Fokozottan védett természeti területen a kijelölt, jelzett turistaútról letérni tilos. – A fokozottan védett természeti területre való belépéshez szükséges engedély beszerzésének kötelezettsége alól mentesülnek a területen jogszerû tevékenységet folytató személyek, illetve gazdasági szervezetek alkalmazottai. 3.1.2. Kutatás, vizsgálatok – A terület alapállapot-felvételezéshez kapcsolódó felméréseket, valamint prioritást élvezõ természetvédelmi témákban további vizsgálatokat kell végeznie a terület természetvédelmi kezeléséért felelõs szervnek (a továbbiakban: igazgatóság). – A terület természeti értékeit érintõen csak részletes kutatási tervvel rendelkezõ kutatások folytathatók. A kutatási eredményeket tartalmazó dokumentáció egy példányát át kell adni az igazgatóság részére. 3.1.3. Terület- és földhasználat – Vízügyi létesítmények, csatornák karbantartási munkái az igazgatósággal egyeztetett módon végezhetõk. – Birtokhatárok jelölése természetes anyagok felhasználásával, a területre hagyományosan jellemzõ, tájba illõ módon történhet.
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– Tájidegen, nem õshonos vadfajok betelepítése tilos, a meglévõ nem õshonos vadállomány gyérítése szükséges. – A muflon jelenléte nem kívánatos a területen. A terület muflonállományát csökkenteni kell, távlatilag a vadaskertek területének kivételével fel kell számolni az állományt. – A vadállományt a természetes vadeltartó képességnek megfelelõ szinten kell tartani a körzeti vadgazdálkodási tervben és az üzemtervben foglaltaknak megfelelõen, a természetvédelmi célkitûzésekkel összhangban. – Fokozottan védett természeti területen csak vadkár-elhárítási indokkal helyezhetõ el vadászati létesítmény, ideiglenes jelleggel. – Új közutak – kerékpárút kivételével –, valamint burkolt és burkolatlan feltáróutak létesítése tilos, a területen. – Földutak szilárd burkolattal való borítása tilos, kivéve ha az országos közúthoz csatlakozó 100 m-es szakaszon vagy kerékpárút céljára történik. – Az utak fejlesztését, korszerûsítését, valamint karbantartását – a biztonságos közlekedés fenntartása érdekében elvégzendõ karbantartási tevékenységek, beavatkozások kivételével – az igazgatósággal elõzetesen egyeztetni kell. 3.2. Mûvelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.2.1. Erdõk kezelése – A telepített, nem õshonos fafajokból álló erdõk állományát középtávon õshonos fafajokkal kell felváltani erdõszerkezet-átalakítás útján. Az utak mentén terjedõ akácot vissza kell szorítani. – A szikla- és szurdokerdõkben, égerlápokban, patakmenti égerligetekben, törmeléklejtõ erdõkben, molyhos tölgyesekben erdõgazdálkodási tevékenység csak az erdõ fenntartása érdekében folytatható. – Erdõrezervátumok védõzónájában folyamatos erdõborítás fenntartása érdekében végezhetõ erdõgazdálkodás. – A vágásterületetek tuskózása tilos. – A fakitermelés munkamûveleteit – kivéve az erdõ védelme érdekében szükséges beavatkozásokat – a vegetációs idõszakon kívül kell elvégezni. – Erdõápolási és -védelmi munkák során kemikáliák használata csak kivételes esetben, az igazgatósággal egyeztetett módon történhet. – Félszáraz gyepeken, sziklagyepeken, üde réteken rakodó létesítése tilos. Az erdõgazdálkodásra vonatkozó további részletes elõírásokat az érvényes körzeti erdõterv tartalmazza. 3.2.2. Gyepek kezelése – Legeltetéssel (juhval vagy szarvasmarhával) csak az üdébb, természetvédelmi szempontból kevésbé értékes franciaperje-rétek és a gyomos, degradált sztyeptípusú rétek mezofil cserjésedõ típusai kezelhetõk. A számosállat sûrûség a 0,5 számosállat/ha sûrûséget nem haladhatja meg. – A természetvédelmi szempontból értékes, fajgazdag hegyi rétek kizárólag kaszálással kezelhetõk.
5027
– A becserjésedõ gyepterületekrõl kézi erõvel el kell távolítani a cserjéket. A cserjétõl mentesített területeket évente szárzúzással, kaszálással vagy a legeltethetõ területeken legeltetéssel kell kezelni. A kitermelt faanyagot, lekaszált szénát a területrõl el kell távolítani. – A különbözõ típusú és állapotú gyepekhez rendelt természetvédelmi kezelési elõírásokkal érintett területek elhelyezkedésérõl az igazgatóság rendszeresen (legalább évente) tájékoztatja a gazdálkodókat, földhasználókat. – A gyepek trágyázása, szintetikus gyomirtószerekkel való kezelése, valamint felülvetése tilos. – Gyep mûvelési ágú területen nem gyepgazdálkodásból származó anyagot tárolni, építményt létesíteni – legelõgazdálkodáshoz feltétlenül szükséges, továbbá egyéb, a természetvédelmi kezelést elõsegítõ építmény kivételével – tilos.
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelete a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervérõl A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § (1) Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1975. számú határozatával védetté nyilvánított, valamint a Sághegyi Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 113/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségû Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervét a melléklet szerint állapítom meg. (2) A Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervében meghatározott tevékenységeket az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság – erdõ esetében a külön jogszabály szerinti erdészeti hatósági nyilvántartásban szereplõ erdõgazdálkodóval együttesen – látja el.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
Szabó Imre s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter
5028
MAGYAR KÖZLÖNY Melléklet a 16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelethez
A Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési terve 1. Természetvédelmi célkitûzések – A terület földtani, felszínalaktani természeti értékeinek, valamint táji értékeinek megõrzése. – A területen található ritka, természetvédelmi szempontból értékes növénytársulások megõrzése, különös tekintettel a sziklafalak pionír növényzetére, a sziklabevonat gyepekre, a szubmediterrán gyepekre, lejtõsztyepp rétekre, a mész- és melegkedvelõ tölgyesekre, valamint a molyhos-tölgyes bokorerdõkre. – A felsorolt társulások, életközösségek növény- és állatvilágának, biológiai sokféleségének megõrzése, fenntartása, különös tekintettel a védett és fokozottan védett fajokra. – A területre hagyományosan jellemzõ természetkímélõ szõlõgazdálkodás és az ehhez kapcsolódó hagyományok, kulturális és kultúrtörténeti, valamint tájképi értékek megóvása, fenntartása. – A terület további földtani és felszínalaktani, növényés állattani természeti értékei feltárásának, valamint a már ismert természeti értékek további, részletes vizsgálatát célzó kutatások feltételeinek biztosítása. – Oktatási, ismeretterjesztési tevékenységek feltételeinek biztosítása a területre látogatók természetvédelmi szemléletének erõsítése érdekében. 2. Természetvédelmi stratégiák – A sziklagyepek (sziklabevonat gyepek, sziklahasadék gyepek, a sziklafalak pionír növényzete) esetében a zavartalanság biztosítása, a beavatkozások mellõzése. – A területen érvényesülõ, a természeti értékeket veszélyeztetõ tényezõk, illetve káros hatásaik csökkentése, illetve megszüntetése. – A terület természetes élõvilágát veszélyeztetõ növényfajok (töviskesek fajai, akác stb.) visszaszorítása, terjedésük megakadályozása. – A pusztafüves lejtõsztyepprétek degradációjának megakadályozása extenzív jellegû beavatkozásokkal. – A spontán cserjésedõ területeken a szukcessziós folyamatok irányítása a cserjék értékesebb élõhelyek rovására történõ terjeszkedésének megakadályozása érdekében. – A xerotherm lomboserdõk egészségkárosodást mutató kisebb foltjaiban, záródáshiányos mozaikjainál, cserjeszintjében az állományok egészségi állapotának javítása, az állomány-összetétel szabályozása, a záródáshiány csökkentése. – A nem xerofil hegyi réteken (üde kaszálók és stabilizálódott félszáraz gyepek) extenzív gyepgazdálkodás vég-
2008/83. szám
zése a gyomosodás, cserjésedés megakadályozása, a társulások karakterének és stabilitásának erõsítése érdekében. – A tájidegen fajokkal elegyes kultúrerdõk állományszerkezetének és fafajösszetételének fokozatos átalakítása kímélõ erdészeti beavatkozásokkal. – A látogatás irányítása, korlátozása a természeti értékek megóvása, illetve a látogatók biztonsága érdekében. 3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1. Mûvelési ághoz nem köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1. Élõhelyek kezelése, fenntartása – A természetes úton betelepült tájidegen, illetve társulásidegen fajok, agresszív gyomnövények, özönfajok eltávolításával meg kell elõzni az élõhelyek leromlását, degradációját. – A lejtõsztyeppek, félszáraz gyepek és spontán cserjésedõ, erdõsödõ területek szukcessziós folyamatait két-három évente a cserjesarjak kaszálásával, illetve cserjeirtással kell szabályozni. – Az akác, galagonya, kökény, sajmeggy terjedését vissza kell szorítani, különösen a ligetes karsztbokorerdõkben. – A xerotherm lomboserdõkben a csúcsszáradt egyedek helyén keletkezõ lékekben õshonos, a termõhelynek megfelelõ fafajok természetes utódainak vagy helyi genetikai állományú, mesterségesen alátelepített egyedeinek a megmaradását kell segíteni, helyenként (állományszegély és fátlan foltok) a cserjeszintet – szükség szerint annak visszaszorításával – szabályozni kell. Nem a terület természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésében lévõ területek esetében az érintett területek elhelyezkedésérõl az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a gazdálkodót, illetve a földhasználót. 3.1.2. Fajok védelme – A védett, ritka fajok [pl. tavaszi hérics (Adonis vernalis), sárga hagyma (Allium flavum), piros kígyószisz (Echium russicum), tarka nõszirom (Iris variegata), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans), hegyi árvalányhaj (Stipa joannis)] kevéssé állékony kis populációit – szükség szerint – helybõl származó szaporítóanyaggal kell gazdagítani, erõsíteni. 3.1.3. Látogatás – A saját felelõsségre történõ látogatásra, a domborzati adottságokból származó lehetséges veszélyekre és adott esetben a belépés tilalmára a látogatókat jól látható központi helyen és minden arra rászolgáló terepszakaszon tájékoztató táblákkal kell figyelmeztetni. – A terepviszonyok nehézsége okán vagy egyéb okból (természeti érték, fokozott balesetveszély stb.) látogatási
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
korlátozás vagy tilalom alatt álló helyek, valamint a múzeum kivételével a terület szabadon látogatható. – A xerotherm lomboserdõk beavatkozást nem igénylõ részén a látogatás csak felügyelet mellett történhet, a turistaforgalmat az élõhely védelme és a balesetveszély miatt el kell terelni a területrõl. 3.1.4. Oktatás és bemutatás – Az oktatási célú terepgyakorlatokat, tanulmányutakat elõzetesen be kell jelenteni az igazgatóságnak. 3.1.5. Kutatás, vizsgálatok – A területen bármilyen jellegû engedélyezett kutatási tevékenység kizárólag részletes kutatási tervvel, az igazgatósággal egyeztetett módon végezhetõ. A kutatási jelentés egy példányát az igazgatóság számára el kell juttatni. – A kutatási tevékenység nem járhat terep-átalakítással, talajbolygatással a szükséges mértéken felül, továbbá a növénytakaró indokolatlan mértékû károsításával és védett fajok zavarásával. – Gondoskodni kell a terület állapotában bekövetkezõ változások nyomon követésérõl és azok dokumentálásáról. – A génbankként mûködõ felhagyott szõlõültetvények, mezsgyék, parcellaszegélyek állapotát az igazgatóságnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, és szükség esetén populáció-megõrzési, áttelepítési céllal be kell avatkoznia. 3.1.6. Terület- és földhasználat – A fokozottan védett természeti területen mindennemû építési tevékenység tilos. Utak, vezetékek, közmûvek nyomvonala még átvezetés céljából sem érintheti a területet. – Az idegenforgalommal foglalkozó egységek (szállodák, panziók, borospincék) tevékenységüket kötelesek úgy végezni, hogy az a terület és a területen található természeti és táji értékek állapotára, állagára ne fejtsen ki káros hatást. – A sétautak arra alkalmas szakaszai erõgépek közlekedésére, gépjármûforgalomra csak a természetvédelmi kezeléssel, illetve a területen meglévõ infrastruktúra jogszerûen végzett javításával, karbantartásával összefüggésben vehetõk igénybe. Látogatók csak gyalogosan használhatják a sétautakat. – A szõlõmûvelést, gyümölcstermesztést szolgáló hegyközségi területeken csak a meglévõ utakon lehetséges gépjármûforgalom. 3.1.7. Természetvédelmi infrastruktúra – A növénytakaró védelme érdekében a taposási károk, továbbá a balesetveszély megelõzése céljából olyan figyelmeztetõ, tájékoztató táblákat kell elhelyezni, amelyek felhívják a látogatók figyelmét az ösvények, kijelölt gyalogutak használatára és az azok elhagyásából eredõ károkra, illetve a terepviszonyokból adódó veszélyekre. 3.2. Mûvelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
5029
3.2.1. Gyep (rét és legelõ) mûvelési ágú területek kezelése – A nem xerofil gyepek extenzív beavatkozást igénylõ részein két-három évente kaszálással, négy-öt évente cserjeirtással kell elõsegíteni az élõhely stabilitásának, jellegének fennmaradását, a kompetítor fajok megõrzését. Nem az igazgatóság vagyonkezelésében lévõ területek esetében az érintett területek elhelyezkedésérõl az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a gazdálkodót, illetve a földhasználót. – A nem xerofil gyepek intenzív beavatkozást igénylõ részein évente visszatérõ, a védett, illetve természetvédelmi szempontból értékes növényfajok termésérését követõ kaszálással, szénabegyûjtéssel, kézi cserje- és gyomirtással kell fenntartani az élõhely állagát és megõrizni eredeti jellegét, karakterét. Nem az igazgatóság vagyonkezelésében lévõ területek esetében az érintett területek elhelyezkedésérõl az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a gazdálkodót, illetve a földhasználót. – A hegyközségi mesterséges gyepeken a védett természeti területekre általánosan vonatkozó szabályok betartásán túl nem indokolt további kezelési elõírások érvényesítése. 3.2.2. Szõlõ, kert és gyümölcsös mûvelési ágú területek kezelése – Gondoskodni kell a terület hagyományos szõlõkultúrájának és az ehhez kötõdõ építészeti hagyományainak a megõrzésérõl. 3.2.3. Erdõk kezelése – Az akác, galagonya, kökény, sajmeggy terjedését vissza kell szorítani, különösen a ligetes karsztbokorerdõkben. – A xerotherm lomboserdõkben a csúcsszáradt egyedek helyén keletkezõ lékekben õshonos, a termõhelynek megfelelõ fafajok természetes utódainak vagy helyi genetikai állományú, mesterségesen alátelepített egyedeinek a megmaradását kell segíteni, helyenként (állományszegély és fátlan foltok) a cserjeszintet – szükség szerint annak visszaszorításával – szabályozni kell. Nem az igazgatóság vagyonkezelésében lévõ területek esetében az érintett területek elhelyezkedésérõl az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a gazdálkodót, illetve a földhasználót. – A nem õshonos fafajokkal elegyes erdõkben a nem õshonos fafajok egyedeit lehetõség szerint el kell távolítani és az így keletkezett lékekben õshonos, a termõhelynek megfelelõ fafajok természetes utódainak vagy helyi genetikai állományú, mesterségesen alátelepített egyedeinek a megmaradását kell segíteni. Nem az igazgatóság vagyonkezelésében lévõ területek esetében az érintett területek elhelyezkedésérõl az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a gazdálkodót, illetve a földhasználót. Az erdõgazdálkodásra vonatkozó további részletes elõírásokat az érvényes körzeti erdõterv tartalmazza.
5030
MAGYAR KÖZLÖNY
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 17/2008. (VI. 3.) KvVM rendelete a Szénás-hegycsoport Európa diplomás terület természetvédelmi kezelési tervérõl A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § (1) Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 9/1978. OKTH számú határozatával védetté nyilvánított, valamint a Budai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 125/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségû Budai Tájvédelmi Körzet részét képezõ, az 1. mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 1748,82 ha kiterjedésû Szénás-hegycsoport Európa diplomás terület természetvédelmi kezelési tervét az 5. melléklet szerint állapítom meg. (2) A Szénás-hegycsoport Európa diplomás terület „A” kezelési övezetének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait és erdõtervi jeleit a 2. melléklet, „B” kezelési övezetének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait és erdõtervi jeleit a 3. melléklet, „C” kezelési övezetének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait a 4. melléklet tartalmazza. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Szabó Imre s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter
1. melléklet a 17/2008. (VI. 3.) KvVM rendelethez A Szénás-hegycsoport Európa diplomás terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai Nagykovácsi 040/3-37; 042/2; 042/4,5; 042/7-82; 043; 046a-d; 046 f-h; 046j-l; 047a,b; 048-052; 053/1; 054 Piliscsaba 034; 046a,b; 047; 048; 049; 050; 051; 052; 054; 057; 058a,b; 059; 060; 061a-d; 062; 063; 064; 065; 066; 067; 068; 069; 070; 072; 073; 074; 075; 076; 077; 078; 083; 084; 085/2,3
2008/83. szám
Pilisszentiván 025/2; 030/1,2; 031/1,2a,b; 032; 033; 058a,b; 059/2; 061a,b; 067; 068; 069/3,7a,b; 9a,b; 070; 071; 072/1,2; 073/1-3; 073/5-7; 073/9-24; 074a,b; 075; 076/1,2; 077; 085/2; 090; 091/1; 093a-d,f; 095/1; 0100/2a,b
2. melléklet a 17/2008. (VI. 3.) KvVM rendelethez A Szénás-hegycsoport Európa diplomás terület „A” kezelési övezetének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai és erdõtervi jelei Nagykovácsi 046a-d; 046f; 046g-bõl a Nagykovácsi 1G erdõrészletet érintõ területrész, összesen 8 ha; 046h,j-l; 047a-ból a Nagykovácsi 7D, 7E, 7G, 7H, 7TI, 7TN, 8A, 8B, 8C, 8D, 8TI, 8TN, 10A, 10L erdõrészleteket érintõ területrész, összesen 104,53 ha; 047b-bõl a Nagykovácsi 7TI erdõrészlet, 2,9 ha; 048, 049-bõl a Nagykovácsi 7D, 7E, 7H, 10A, 10L erdõrészleteket érintõ területrész, összesen 0,4 ha; 050–052; 053/1; 054 Piliscsaba 067; 068-ból Piliscsaba 27Ny erdõrészlet, 0,02 ha; 069-bõl a Piliscsaba 27Ny erdõrészletet érintõ rész, 0,01 ha; 070-bõl Piliscsaba 23B, 23TN, 24C, 24D, 24TN, 25A, 25B, 25C, 25D, 25NY, 25TN1, 25TN2, 25TN3, 26B, 26C, 26D, 26E, 26NY1, 26NY2, 26TN, 27A, 27B, 27G, 27NY, 27TN erdõrészletek, összesen 48,44 ha; 083-ból a Piliscsaba 25A erdõrészletet érintõ részterület, 1,66 ha Pilisszentiván 068-ból Pilisszentiván a 7ÚT, 8ÚT erdõrészleteket érintõ részterület, összesen 0,67 ha; 069/7a-ból Pilisszentiván 7L, 7M, 7R, 7T, 7TI erdõrészleteket érintõ részterület, összesen 11,61 ha; 070-bõl Pilisszentiván 7A, 7B, 7C, 7D, 7F, 7G, 7H, 7I, 7J, 7K, 7N, 7O, 7P, 7Q, 7S, 7TN, 7TN2, 7TN3, 7TN4, 7TN5, 7TN6, 7TN7, 7TN8, 7TN9, 8A, 8B, 8C, 8D, 8E, 8F, 8G, 8J erdõrészletek, összesen 86,49 ha
3. melléklet a 17/2008. (VI. 3.) KvVM rendelethez A Szénás-hegycsoport Európa diplomás terület „B” kezelési övezetének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai és erdõtervi jelei Nagykovácsi 046 g-bõl Nagykovácsi 1D, 1H erdõrészleteket érintõ területrész, összesen 3,41 ha; 047a-ból Nagykovácsi 11Ny erdõrészletet érintõ területrész, 0,34 ha; 047b-bõl a Nagykovácsi 7Ny erdõrészletet érintõ területrészrész, 0,06 ha;
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
049-bõl a Nagykovácsi 11B, 11TN erdõrészleteket érintõ területrész, összesen 0,13 ha; 050-052; 053/1; 054
5031
5. melléklet a 17/2008. (VI. 3.) KvVM rendelethez A Szénás-hegycsoport Európa diplomás terület természetvédelmi kezelési terve
Piliscsaba 064-bõl Piliscsaba 31A, 31B, 31C, 32A, 32B, 32C, 32D, 32E, 32Ny, 33B, 33Ny1 erdõrészleteket érintõ területrész, összesen 60,83 ha; 066-ból Piliscsaba 28A, 31B, 31C, 31D, 31Ny, 34A, 34C, 34Ny erdõrészleteket érintõ területrész, összesen 31,35 ha; 068-ból a Piliscsaba 27C, 27F, 28A, 28Ny, 29A, 29B, 29C, 29D, 29Ny1, 30A, 30B, 30C, 30D, 31C, 35A, 35B, 35C, 35D erdõrészleteket érintõ területrész, összesen 100,51 ha; 069-bõl a Piliscsaba 27C, 27E, 27F, 29Ny, 30Ny, 35Ny erdõrészleteket érintõ területrész, összesen 1,89 ha; 070-bõl a Piliscsaba 21A, 21B, 21C, 21Ny, 22A, 22B, 22Ny, 23A, 23C, 24A, 24B, 27C, 27D, 27E, 27F, 27G, 27Ny, 27TN, 53G, 53H erdõrészleteket érintõ területrész, összesen 90,83 ha; 083-ból a Piliscsaba 52C, 52D, 52E, 52F, 52G, 53A, 53C, 53D, 53E, 53F, 53G, 53H, 53Ny1, 53Ny2 erdõrészleteket érintõ területrész, összesen 49,91 ha Pilisszentiván 025/2; 030/1,2; 031/1,2a,b; 032; 033; 058a,b; 059/2; 061a,b; 067; 069/3; 069/7a-ból Pilisszentiván 9A, 9B, 10A, 10B, 10C, 10D, 10E, 10H, 10I, 10K, 11C, 11D erdõrészleteket érintõ területrész, összesen 19,18 ha; 069/7b; 070-bõl Pilisszentiván 6C, 6D, 7E, 8H, 8I, 9A erdõrészletek, összesen 15,99 ha; 072/1; 074a,b; 0100/2a,b
1. Gyakorlati természetvédelmi célkitûzések – Õrizze meg a területen élõ védett és fokozottan védett növény- és állatfajok által reprezentált, európai szinten is egyedülálló életközösséget. – Õrizze meg a világon egyedül itt elõforduló pilisi len (Linum dolomiticum) egyedszámát, populációinak kiterjedését. – Õrizze meg a területen található földtani és felszínalaktani értékeket. – Õrizze meg a terület tájképi értékeit. – Segítse elõ a pannon gyertyános-tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), molyhos-tölgyesek (Orno-Quercetum pubescenti-cerris), bokorerdõk (Cotino-Quercetum pubescentis, Fago-Ornetum), valamint dolomit gyepek (Seseli leucospermo-Festucetum pallentis, Festuco-Brometum, Chrysopogono-Caricetum humilis) védelmét, megõrzését, bennük a természetes dinamikai folyamatok érvényesülését. – Segítse elõ az idegenhonos fafajú erdõállományok átalakításával a termõhelynek megfelelõ természetes, természetközeli társulások kialakulását. – Segítse elõ a természeti és kultúrtörténeti értékek és a természetvédelmi kezelés színvonalas bemutatását. – Segítse elõ a Kis-Szénás erdõrezervátum magterületén a természetes ökológiai folyamatok zavartalan érvényesülését, azok megfigyelését.
4. melléklet a 17/2008. (VI. 3.) KvVM rendelethez A Szénás-hegycsoport Európa diplomás terület „C” kezelési övezetének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai Nagykovácsi 040/3-37; 042/2; 042/4,5; 042/7-82; 043 Piliscsaba 034; 046a,b; 047; 048; 049; 050; 051; 052; 054; 057; 058a,b; 059; 060; 061a-d; 062; 063; 072; 073; 074; 075; 076; 077; 078; 084; 085/2,3 Pilisszentiván 069/9a,b; 071; 072/1,2; 073/1-3; 073/5-7; 073/9-24; 074a,b; 075; 076/1,2; 077; 085/2; 090; 091/1; 093a-d,f; 095/1
2. Természetvédelmi stratégiák – A természeti értékek megõrzését szolgáló nagyvadgazdálkodás. Az idegenhonos vadfajok (dámszarvas, muflon) kiszorítása a területrõl. A nagytestû növényevõ vadfajok populációinak olyan szinten tartása, ami a dolomit gyepek megõrzésével összhangban van, és az erdõk természetes felújulását lehetõvé teszi. – A vadgazdálkodási célú beavatkozások hatásainak folyamatos figyelemmel kísérése, és a tapasztalatok alapján a beavatkozások szükség szerinti megváltoztatása. – Az Európa diplomás terület státusznak és az ehhez kapcsolódó ajánlásoknak, valamint a területet érintõ LIFE pályázatban foglalt kötelezettségeknek megfelelõ természetvédelmi kezelés feltételeinek biztosítása. – Az idegenhonos fafajú erdõállományok átalakításával a termõhelynek megfelelõ természetes, természetközeli társulások kialakítása. – A feketefenyves állományok megbontásával az õshonos lombos fafajok betelepülésének elõsegítése. – Az akácosok õshonos állománnyá történõ átalakításának elõsegítése.
5032
MAGYAR KÖZLÖNY
– Az élõhely-rekonstrukciós munkák hatásainak folyamatos figyelemmel kísérése és szükség esetén a beavatkozások módosítása. – A területre érkezõ látogatók és a környezõ települések lakossága számára megfelelõ ismeretterjesztés nyújtása. – A védett, nem erdõ mûvelési ágú területek („C” kezelési övezet) tulajdonjogi helyzetének olyan módon történõ rendezése és ezeken a területeken olyan gazdálkodás folytatása, ami a szomszédos fokozottan védett területek védelmét megfelelõen biztosítja. E területek beerdõsítésének elõsegítése és lehetõség szerint a terület természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésébe vétele. – A pilisi len populációinak folyamatos nyomon követése, és ennek adatai alapján szükség esetén aktív természetvédelmi kezelési tevékenység végzése a faj megõrzése érdekében. – A természetközeli élõhely-együttesekben az emberi beavatkozásból származó bolygatások minimálisra csökkentése. – A behurcolt és agresszíven terjedõ gyomnövények visszaszorítása aktív természetvédelmi kezeléssel. – Az „A” kezelési övezet látogatottságának és a területen folyó kutatásoknak a szabályozása oly módon, hogy a legérzékenyebb élõhelyek védelme, zavartalansága biztosított legyen. – A természetvédelmi célú különleges rendeltetésû vadászterület státus fenntartása a területen. 3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1. Mûvelési ághoz köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak 3.1.1. Szántók és gyümölcsösök kezelése – A „C” kezelési övezetben található mezõgazdasági hasznosítású területeken csak zöld és sárga jelzésû növényvédõ szerek használata engedélyezhetõ. 3.1.2. Erdõk kezelése – Az „A” kezelési övezetnek a Kis-Szénás erdõrezervátum magterületén kívül esõ részén csak olyan erdészeti beavatkozás végezhetõ, amely az idegenhonos fafajú (akác és feketefenyõ) állományok szerkezetátalakítása, a pilisi len védelme, megõrzése vagy veszélymentesítés érdekében történik. A Kis-Szénás erdõrezervátum magterületén a zavartalanság és a természetes erdõdinamikai folyamatok érvényesülésének biztosítása érdekében mindenfajta erdészeti beavatkozás tilos. – A „B” kezelési övezetben az õshonos fafajú erdõkben csak folyamatos borítást biztosító, természetes folyamatokra alapozott természetvédelmi célú erdõfenntartás végezhetõ. – A „C” kezelési övezetben természetvédelmi célú erdõgazdálkodást kell végezni. Õshonos, termõhelynek
2008/83. szám
megfelelõ állományok véghasználata során minden esetben hagyásfa-csoportokat kell megtartani. – A területen el kell végezni a feketefenyõ állományok fokozatos szerkezetátalakítását. A talajerózióval veszélyeztetett erdõrészletekben a talajerózió elkerülése érdekében tarvágás nem történhet és 0,5 hektárnál nagyobb kiterjedésû fátlan területek nem alakíthatók ki. A kidöntött törzsek egy részébõl eróziófogó gátakat kell készíteni és kíméletes közelítési módszereket (csúszda, fogatos közelítés) kell alkalmazni. – Az akácállományokat át kell alakítani a termõhelynek megfelelõ, õshonos fafajokból álló erdõkké, majd a termõhelynek megfelelõ erdõtársulásokká az alábbi szempontok figyelembevételével: a) az akácosok hosszú távú átalakítása az akácosokban megjelenõ õshonos lombos fafajok folyamatos megsegítésével történjen; b) az akác tarvágásokat az átalakítás sikere érdekében a nyárvégi idõszakban kell elvégezni; c) a tarvágott akácosokat az átalakítás elsõ lépéseként a termõhelynek megfelelõ, õshonos, kemény- és lágylombos fafajokkal (hegyi juhar, korai juhar, magas kõris, virágos kõris, kislevelû hárs, nagylevelû hárs, gyertyán, szürke nyár) kell felújítani. Az erdõgazdálkodásra vonatkozó további részletes elõírásokat az érvényes körzeti erdõterv tartalmazza. 3.2. Mûvelési ághoz nem köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak 3.2.1. Élõhelyek kezelése, fenntartása – A kihelyezett hulladéktárolók használata kivételével a területen mindenfajta hulladék lerakása tilos. Biztosítani kell a hulladéktárolók folyamatos ürítését és az illegális hulladéklerakók felszámolását. – A behurcolt és agresszíven terjedõ gyomnövények közül az erdei fajok – elsõsorban a kisvirágú nenyúljhozzám (Impatiens parviflora) – visszaszorítása érdekében a teljes területen kerülni kell a termõréteg bolygatását, és törekedni kell második lombkoronaszint kialakítására. – A behurcolt és agresszíven terjedõ gyomnövények közül a nem erdei fajok – elsõsorban a magas aranyvesszõ (Solidago gigantea), selyemkóró (Asclepias syriaca), parlagfû (Ambrosia artemisiifolia) – visszaszorítása érdekében állományaikat a fátlan területeken virágzás elõtt le kell kaszálni, vagy lehetõség szerint termõhelyüket be kell erdõsíteni. – A dolomit gyepekbõl a feketefenyõ újulatot folyamatosan el kell távolítani. – Az „A” és „B” kezelési övezetben tûzgyújtás csak külön engedéllyel lehetséges. 3.2.2. Fajok védelme – Amennyiben a pilisi lenre és a szürkés boglárkalepkére (Maculinea alcon) vonatkozó monitoring adatok alapján szükséges, cserjeirtást kell végezni annak érdekében, hogy a populáció kiterjedése és egyedszáma ne csökkenjen.
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3.2.3. Látogatás „A” kezelési övezet – Gépjármûvel csak az alábbi feladatokat végzõ személyek közlekedhetnek: a) természetvédelmi õrzés, b) jogszerûen folytatott erdészeti és vadászati tevékenységek, c) erdészeti igazgatás vagy más, a területet érintõ hatósági feladat ellátása, d) veszély- vagy kárelhárítás, e) hulladékgyûjtés. – Sziklamászást folytatni, siklóernyõzni, kerékpárral, motorkerékpárral behajtani, lovagolni, tájékozódási futóversenyt rendezni tilos. – A terület gyalogosan a jelzett turistautakon és tanösvényeken korlátozottan látogatható. A 30 fõt meghaladó létszámú csoportok esetében a belépés csak külön engedéllyel történhet. A kijelölt utakról letérni csak szakvezetéssel vagy a természetvédelmi hatóság és a vagyonkezelõ külön engedélyével szabad. – Fényképezés vagy filmfelvétel készítése céljából belépni csak a természetvédelmi hatóság és a vagyonkezelõ külön engedélyével és természetvédelmi õr felügyelete mellett szabad. „B” kezelési övezet – A gépjármûvel való behajtásra vonatkozóan az „A” kezelési övezetnél leírtak érvényesek. – Gyalogosan korlátozottan látogatható: 30 fõt meghaladó létszámú csoportok esetében a belépés csak külön engedéllyel történhet. – Kerékpárral behajtani csak a természetvédelmi hatóság és a vagyonkezelõ külön engedélyével, az engedélyben meghatározott útvonalakon és idõszakban szabad. – Tájékozódási futóversenyt csak a piliscsabai lõtér térségében szabad rendezni. A versenyekhez be kell szerezni a természetvédelmi hatóság és a vagyonkezelõ engedélyét. – Lóval csak a kijelölt lovaglóutakon és csak az közlekedhet, aki rendelkezik a természetvédelmi hatóság és a vagyonkezelõ által kiadott egyedi jelzéssel. – Sziklamászást folytatni, siklóernyõzni, motorkerékpárral behajtani tilos. – Filmfelvétel készítése céljából belépni csak a természetvédelmi hatóság és a vagyonkezelõ külön engedélyével szabad. „C” kezelési övezet – A gyalogosközlekedésre, kerékpárral, lóval való közlekedésre, filmfelvétel készítésére, sziklamászásra, siklóernyõzésre és motorkerékpárral történõ behajtásra vonatkozóan – a természetvédelmi hatósággal és a vagyonkezelõvel egyeztetett módon kialakításra kerülõ kerékpárutakon történõ kerékpáros közlekedés tekintetében a következõ mondatban meghatározott kivétellel – a „B” kezelési övezetnél leírtak érvényesek. A természetvédelmi hatósággal és a vagyonkezelõvel egyeztetett módon kialakításra kerülõ kerékpárutak kerékpárral szabadon látogathatóak.
5033
– Gépjármûvel az „A” kezelési övezetnél megjelölt feladatokat végzõ személyek, továbbá a természetvédelmi hatóság és a vagyonkezelõ behajtási engedélyével rendelkezõ ingatlantulajdonosok hajthatnak be. Pilisszentivánon a sportpálya parkolója gépjármûvel szabadon megközelíthetõ, a szalonnasütõ hely a természetvédelmi hatóság és a vagyonkezelõ engedélyével közelíthetõ meg. – Tájékozódási futóversenyt csak a természetvédelmi hatóság és a vagyonkezelõ engedélyével szabad rendezni. 3.2.4. Oktatás, bemutatás – A fokozottan védett természeti területen az igazgatóság alkalmazásában álló szakképzett környezeti nevelõ mûködteti a Nagy-Szénás Tanösvényt és a Jági Tanösvényt, továbbá szakvezetéses túrákat és – önkéntes csoportok számára – természetvédelmi kezelési munkákat szervez. – A területre vezetõ kijelölt turistautak mentén információs táblákat kell elhelyezni. – A terület természeti értékeirõl, a természetvédelmi kezelési munkákról, illetve a LIFE programról önálló weboldalon, kiadványokban és a helyi sajtóban megjelenõ publikációkban kell tájékoztatást adni. A tájékoztató anyagokban be kell mutatni az erdészeti vagyonkezelõ munkáját, szerepét is. 3.2.5. Kutatás, vizsgálatok – A fokozottan védett természeti területen az alábbi hosszú távú, monitoring-jellegû kutatásokat kell folytatni a természetvédelmi kezelési munkák hatásainak vizsgálata érdekében: a) a növénytakaró regenerációjának nyomon követése a kivágott, illetve megbontott feketefenyvesek helyén, b) pilisi len (Linum dolomiticum) fajmonitoring, c) vadkár-monitoring vadkizárásos mintaterületek botanikai vizsgálatával, d) a nagyvadsûrûség monitorozása. – A pilisi lenre vonatkozó kutatásokat csak természetvédelmi õr felügyelete mellett lehet végezni. – Amennyiben a kutatást nem az igazgatóság végzi, annak eredményeirõl évente kutatási jelentést kell leadni az igazgatóság részére. 3.2.6. Terület- és földhasználat – A területen tilos minden olyan új létesítmény építése, fejlesztése, felállítása, amely nem közvetlenül természetvédelmi célokat szolgál. 3.2.7. Vadgazdálkodás – A vadlétszámapasztás karámrendszerû nagyvadbefogók és mobil vaddisznóbefogók kihelyezésével, illetve kilövéssel történik. A muflon, dámszarvas, gímszarvas, õz, vaddisznó vadfajokon kívül minden más vadfaj vadászata csak természetvédelmi célból történhet. Az éves vadgazdálkodási tervek jóváhagyása során a felsoroltakon kívüli vadfajok vadászatához a természetvédelmi (szak)hatóság csak természetvédelmi indokból adhatja meg a hozzájárulását. – A vadállományt a körzeti vadgazdálkodási tervben meghatározott, az élõhelyeket, illetve a szerkezetátalakítá-
5034
MAGYAR KÖZLÖNY
sok sikerességét nem veszélyeztetõ szinten kell tartani a területen. 3.2.8. Táj- és kultúrtörténeti értékek – Nagykovácsiban a Turista Emlékfalnál az emléktáblát ki kell cserélni a volt turistaház történetét bemutató emléktáblára. – Nagykovácsiban a Bányász-emléket karban kell tartani. – Piliscsabán a Kõris-völgyben az Erzsébet-kutat fel kell újítani. Itt turista-pihenõhely alakítható ki. – Gondoskodni kell a pilisszentiváni Bükkös- és Hársas-források karbantartásáról. 3.2.9. Természetvédelmi infrastruktúra – Az igazgatóságnak biztosítania kell a terület megfelelõ szintû õrzését és bemutatását. – Az igazgatóságnak biztosítania kell a terület közelében – erdõterületen kívül – iroda mûködtetését a természetvédelmi kezelés szervezése, irányítása és a látogatók tájékoztatása érdekében. – Az igazgatóságnak biztosítania kell a területen található két tanösvény berendezéseinek folyamatosan karbantartását, mûködtetését. – Az igazgatóságnak biztosítania kell a vagyonkezelésében lévõ természetvédelmi célú kerítéseknek, parkberendezéseknek, sorompóknak, hatósági és információs tábláknak, továbbá a vadkizárásos mintaterületek állapotának a folyamatos ellenõrzését, karbantartását. – Ahol a kijelölt turistautak vagy a tanösvények vadkárelhárító kerítést kereszteznek, valamint a pilisszentiváni gémeskútnál idõsek által is átjárható bejutási lehetõséget kell biztosítani.
2008/83. szám
A hajózási képesítésekrõl szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet módosítása 1. § (1) A hajózási képesítésekrõl szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „b) képesítõ okmány: olyan okirat, amelyet az arra illetékes hajózási hatóság oklevél, bizonyítvány, igazolvány, vizsga alapján adott ki, illetve ismert el, és amely a tulajdonosát feljogosítja arra, hogy az abban megnevezett képesítésének megfelelõ tevékenységet lásson el;” (2) Az R. 2. § n) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „n) szolgálati hajó: az a hajó, amely vízirendészeti, határõrizeti, vám- és pénzügyõri, katasztrófavédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi, hajózási, vízügyi, tûzoltási, vízi- és mûszaki mentési, honvédelmi szolgálati céllal közlekedik. A szolgálati hajó nagyhajó és kishajó lehet;” (3) Az R. 2. §-a a következõ z) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „z) GMDSS körzet: a globális tengeri biztonsági és vészhelyzetjelzõ rendszer területei: za) A1 körzet: a tengerparttól 30 tengeri mérföld távolságig, zb) A1–A4 körzet: az A1 körzeten túli területek a pólusokig.”
2. §
A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelete egyes hajózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés k), p) és s) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a hajózási képesítések megszerzése feltételeinek, valamint a kiadandó okmányok (bizonyítványok) formai és tartalmi követelményeinek meghatározása tekintetében az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró oktatási és kulturális miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:
(1) Az R. 3. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha e rendelet eltérõen nem rendelkezik, úszólétesítmény önálló vezetésére, valamint gépüzemének vezetésére jogosító képesítés megszerzésének elõfeltétele az alapfokú iskolai végzettség, továbbá a betöltött 18. életév.” (2) Az R. 3. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A képesítés megszerzéséhez vizsgát kell tenni. A vizsga követelményszintjét és a vizsgáztatás módszerét, ideértve a vizsgák alóli mentesítés részletes szabályait és feltételeit is, valamint a vizsgabizottság mûködési rendjét a 7. számú mellékletben foglalt vizsgaszabályzat állapítja meg.” 3. § Az R. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § (1) A vizsgára történõ felkészülés szervezett képzés keretében vagy – ha jogszabály eltérõen nem rendelke-
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
zik – egyénileg történhet. Hajó önálló vezetésére jogosító képesítés megszerzésére irányuló vizsgára felkészülés csak jóváhagyott képzés keretében történhet. Jóváhagyott képzés elvégzése alól felmentést kaphat az a jelölt, aki – a hajózási hatóság által elismert iskolarendszerû képzés keretében – hajós szakmunkás, hajózási technikus, hajózási üzemmérnök vagy hajózási mérnök képesítést szerzett. (2) A vizsgára felkészítõ szervezett képzést a hajózási hatóság az 1. számú mellékletben foglaltak alapján hagyja jóvá. (3) A jóváhagyott hivatásos tengerész képzések dokumentumait a hajózási hatóság a közlekedésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére megküldi, amely az STCW Egyezmény vonatkozó elõírásai alapján ellenõrzi és minõségbiztosítási akkreditálásra bocsátja. (4) A minisztérium a (3) bekezdésben foglalt ellenõrzés eredményérõl az ellenõrzést követõ hat hónapon belül jelentésben tájékoztatja az Európai Bizottságot. (5) A szervezett képzést a hajózási hatóság ellenõrzi. Az ellenõrzésrõl a képzési naplóba bejegyzést kell tenni. Ha az ellenõrzés során a hajózási hatóság az elõírt feltételek hiányát állapítja meg, a képzés jóváhagyását visszavonja. (6) A jóváhagyott képzéseket a hajózási hatóság tartja nyilván, és a nyilvántartásról a minisztérium hivatalos lapjában évente egyszer tájékoztatót tesz közzé. (7) Hivatásos tengerész és tengeri kedvtelési célú képesítés megszerzésére irányuló felkészülés csak jóváhagyott képzés keretében történhet.”
5035
„(2) A vizsgabizottság tagja (a továbbiakban: vizsgabiztos) az lehet, akit a hajózási hatóság a Vizsgabiztosok Névjegyzékébe felvett. A Vizsgabiztosok Névjegyzékében meg kell jelölni azokat a vizsgatárgyakat és képesítéseket, amelyek vizsgáira a Vizsgabiztosok Névjegyzékében szereplõ vizsgabiztos kijelölhetõ.” (3) Az R. 6. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Vizsgabiztosok Névjegyzékébe az vehetõ fel,] „a) akinek a vizsgatárgyra vonatkozóan a megszerezhetõ legmagasabb képesítése, illetve végzettsége van,”
6. § Az R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az eredményes vizsga alapján a hajózási hatóság képesítõ okmányt ad ki. A képesítõ okmány belvízi hajózási képesítés esetén – a magyar és német nyelvû Vonalvizsga bizonyítvány és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Szabályzat (a továbbiakban: ADN) szerinti ismeretekrõl szóló bizonyítvány kivételével – magyar, angol és német nyelvû, tengeri képesítés esetén – az STCW Egyezmény I/2 szabályának 1. bekezdésében foglalt rendelkezéssel összhangban – magyar és angol nyelvû, a nemzetközi kedvtelésû célú hajóbizonyítvány magyar és angol nyelvû. A képesítõ okmányok tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet, mintáit a 6. számú melléklet tartalmazza.”
4. § (1) Az R. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A vizsgára bocsátást a 6. § (1) bekezdése alapján a vizsgabizottságot megbízó hajózási hatóságtól írásban kell kérni. A kérelemhez csatolni kell:] „a) a képesítésnek megfelelõ, külön jogszabály szerinti vagy EGT államban kiállított egészségi alkalmasságot bizonyító orvosi igazolást, b) a vizsgadíj befizetését igazoló bizonylatot,” (2) Az R. 5. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A belvízi kedvtelési célú kishajó-vezetõi elméleti vizsgára bocsátás feltétele a betöltött 17. életév.”
5. § (1) Az R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A vizsgát a hajózási hatóság által megbízott vizsgabizottság elõtt kell letenni.” (2) Az R. 6. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
7. § (1) Az R. 9. §-t megelõzõ alcíme helyébe a következõ rendelkezés lép: „Harmadik államban szerzett képesítés elismerése” (2) Az R. 9. § (1)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) EGT államban szerzett hajózási képesítés a magyar víziúton és magyar lobogó alatt közlekedõ hajón külön eljárás nélkül a képesítésben foglalt szolgálat ellátására jogosít, ha – vonalvizsgához kötött képesítés esetén – annak tulajdonosa az adott víziútszakaszra érvényes vonalvizsgával rendelkezik. (2) Harmadik államban szerzett képesítés elismerése nemzetközi szerzõdés, külön jogszabály vagy viszonosság, illetve az e rendeletben foglalt rendelkezések alapján történik. (3) Az elismerési eljárás során a külföldi képesítés jogi hatályát Magyarországon megszerzett képesítés jogi hatályával azonosnak a hazai képesítõ okmány kiállítására illetékes hajózási hatóság nyilvánítja (ismeri el).
5036
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) A honosítási eljárás során a külföldi képesítés hatályát az általa kiállított képesítõ okmány jogi hatályával azonosnak a hazai képesítõ okmány kiállítására illetékes hajózási hatóság nyilvánítja, és a kérelmezõ részére magyar képesítõ okmányt állít ki (honosítja). (5) Harmadik államban szerzett tengerész képesítés akkor honosítható, ha azt olyan államban állították ki, amelynek az STCW Egyezmény szerinti képzési és képesítési rendszerét a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (a továbbiakban: IMO) akkreditálta, és harmadik állam hatósága által kiállított képesítõ okmány érvényesítésére irányuló hatósági szándék esetén a hajózási hatóság kezdeményezésére a minisztérium megfelelõ indoklással ellátott kérelmet nyújt be az Európai Bizottsághoz.” (3) Az R. 9. § (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(11) A parancsnoki hídon, a hajón belül, a hajók között folytatott, valamint a hajó és part viszonylatú kommunikáció angol nyelven történõ végrehajtása feltételeinek megteremtése érdekében, a harmadik országban szerzett tengerész képesítõ okmány érvényesítéséhez a képesítõ okmány tulajdonosának az e rendeletben a tengeri hajó parancsnoka, fedélzeti tisztje, gépüzemvezetõje és géptisztje számára meghatározott feltételek szerint igazolnia, illetve tanúsítania kell angolnyelv-tudását.” (4) Az R. 9. § (14) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(14) Szakmai vizsga annak ellenõrzése érdekében írható elõ, hogy a kérelmezõ rendelkezik-e a képesítés megszerzéséhez szükséges ismeretekkel és hajózási gyakorlati idõvel. Vonalvizsgához kötött képesítés esetén az adott víziútszakaszra vonatkozó vonalvizsga kötelezõ.” (5) Az R. 9. § (16) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(16) Harmadik államban szerzett tengerész képesítések elismerésérõl és honosításáról a harmadik állam hatóságát, az IMO-t, illetve az Európai Bizottságot a hajózási hatóság közremûködésével a minisztérium tájékoztatja.”
8. § (1) Az R. 12. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az 1995. március 1. után kiadott belvízi gépüzemi hivatásos hajózási képesítõ okmányok helyett a hajózási hatóság kérelemre különbözeti vizsga nélkül a) a belvízi II. osztályú (950 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi géptiszti képesítõ okmányt, b) a belvízi gépmester képesítést szerzett személy részére belvízi gépkezelõ képesítõ okmányt, c) a belvízi gépkezelõ képesítést szerzett személy részére – úszólétesítményen gépkezelõ szolgálatban szerzett
2008/83. szám
legalább 12 havi gyakorlat igazolása után – belvízi gépkezelõ képesítõ okmányt, d) a belvízi gõz- vagy villamos géptiszt, gépmester, illetve gépkezelõ vagy hajókazán kezelõ képesítést szerzett személy részére – megfelelõ hivatalos bejegyzéssel – belvízi géptiszti, illetve gépkezelõ okmányt ad ki.” (2) Az R. 12. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az 1995. március 1. napja elõtt kiadott hivatásos hajózási képesítõ okmányok helyett a hajózási hatóság kérelemre különbözeti vizsga nélkül a) belvízi III. osztályú (750 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi géptiszti képesítõ okmányt, b) belvízi II. osztályú (3000 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi géptiszti képesítõ okmányt, c) a belvízi motorgépmester képesítést szerzett személy részére belvízi gépkezelõ képesítõ okmányt, d) a belvízi motorgépkezelõ képesítést szerzett személy részére – úszólétesítményen gépkezelõ szolgálatban szerzett legalább 12 havi gyakorlat igazolása után – belvízi gépkezelõ képesítõ okmányt, e) belvízi motorgépészi képesítést szerzett személy részére – a képesítésben meghatározott korlátozásnak megfelelõen – belvízi gépkezelõi, illetve géptiszti képesítõ okmányt, f) belvízi gõz-, illetve villamos üzemû gépek kezelésére képesítést szerzett személy részére, „kizárólag gõzüzemû gépekre”, illetve „kizárólag villamos üzemû gépekre” hivatalos bejegyzéssel – a képesítésben meghatározott korlátozásnak megfelelõen – belvízi gépkezelõ, illetve géptiszti képesítõ okmányt, g) belvízi hivatásos vitorláshajó-vezetõi képesítést szerzett személy részére – „kizárólag vitorlás hajóra érvényes” bejegyzéssel – hajóvezetõ B képesítõ okmányt ad ki.” (3) Az R. 12. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A 2008. július 1. elõtt kiadott „szolgálati célú hajóvezetõ” A, B, illetve C képesítést szolgálati kisgéphajóvezetõi képesítõ okmányra kell vizsgakötelezettség nélkül kicserélni.” 9. § (1) Az R. 13. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A 2008. július 1. elõtt kiadott tengerész, illetve tengeri kedvtelési célú hajózási képesítésre kiadott képesítõ okmányok érvényességi idejük lejártáig érvényesek.” (2) Az R. 13. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A rendelet hatálybalépése elõtt megszerzett tengerész képesítések közül a rendelet hatálybalépését követõen]
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
„g) a II. osztályú géptiszti képesítés korlátozott (750 és 3000 kW között) fõgépteljesítményre szóló gépüzemvezetõi képesítésnek,” [felel meg.] (3) Az R. 13. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A hajózási hatóság 2008. július 1. elõtt kiadott tengeri kedvtelési célú, a) a parttól 5 tengeri mérföldnyi távolságra való eltávolodásra jogosító kishajó-vezetõi képesítést IV. osztályú okmányra, b) a 30 tengeri mérföldnyi távolságra való eltávolodásra jogosító kishajó-vezetõi képesítést a korlátozott tengeri rádiókezelõi bizonyítvány bemutatása után III. osztályú okmányra, c) a 150 tengeri mérföldnyi távolságra való eltávolodásra jogosító kishajó-vezetõi képesítést a korlátlan rádiókezelõi bizonyítvány bemutatása után II. osztályú okmányra, d) a korlátlan tengeri mérföldnyi távolságra való eltávolodásra jogosító kishajó-vezetõi képesítést a korlátlan rádiókezelõi bizonyítvány bemutatása után I. osztályú okmányra cseréli ki.” (4) Az R. 13. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A (4) bekezdés szerinti okmánycserék további feltétele a cserére kerülõ okmányban érvényes egészségi alkalmassági bejegyzés megléte vagy a Repülési, Hajózási és Tengerészeti Egészségügyi Központ orvosa által kiállított érvényes egészségi alkalmassági igazolás bemutatása.”
10. § (1) Az R. 1. számú melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul. (2) Az R. 2. számú melléklete e rendelet 2. melléklete szerint módosul. (3) Az R. 3. számú melléklete e rendelet 3. melléklete szerint módosul. (4) Az R. 4. számú melléklete e rendelet 4. melléklete szerint módosul. (5) Az R. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 5. melléklete lép. (6) Az R. az e rendelet 6. mellékletében foglalt 7. számú melléklettel egészül ki.
A víziközlekedés rendjérõl szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosítása 11. § (1) A víziközlekedés rendjérõl szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet mellékletében foglalt Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: HSZ) I. RÉSZ 1. Fejezet 1.07 cikk 2. be-
5037
kezdés második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A menetben lévõ hajó, illetve kötelék rakománya a hajó, illetve kötelék elõtt a közvetlen vagy közvetett kilátást nem korlátozhatja úgy, hogy a holttér 350 méternél nagyobb legyen.” (2) A HSZ I. RÉSZ 7. Fejezet 7.07 cikk 1. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. A hajók, a tolt kötelékek és a mellévett alakzatok között vesztegléskor legalább a következõ távolságot kell tartani: – 10 m-t, ha az egyik hajó a 3.14 cikk szerinti egy kék fényt vagy a 3.32 cikkben elõírt egy kék kúpot visel, – 50 m-t, ha az egyik hajó két, a 3.14 cikk szerinti kék fényt vagy két, a 3.32 cikk szerinti kék kúpot visel, – 100 m-t, ha az egyik hajó három, a 3.14 cikk szerinti kék fényt vagy három, a 3.32 cikkben elõírt kék kúpot visel. Ha a hajók, tolt kötelékek vagy mellévett alakzatok eltérõ számú kék fényt, illetve kék kúpot viselnek, a közöttük lévõ távolságot a legnagyobb számú kék fény, illetve kék kúp szerint kell megállapítani. Ha a hajók, tolt kötelékek vagy mellévett alakzatok azonos jelzéseket viselnek, a közöttük levõ legkisebb távolságot nem kell megállapítani.” (3) A HSZ I. RÉSZ I–8. melléklet „II. A HAJÓÚT SZÉLEIT JELZÕ, A VÍZIÚTON ELHELYEZETT JELEK” fejezet 2. pont második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: [A hajóút bal oldala] „Alak: lehetõleg kúp alakú zöld bóják, illetve zöld úszók és karók.” (4) A HSZ II. RÉSZ 1.05 cikk 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. A vízijármû megengedett legnagyobb – a személyzetet és az utasokat magában foglaló – befogadóképességének kihasználása szempontjából két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthetõ. Ez a rendelkezés – ha a Szabályzat eltérõen nem rendelkezik – legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 25%-ára alkalmazható. A 10 vagy 10-nél több fõ legnagyobb befogadóképességgel rendelkezõ vízijármûveknél a befogadóképesség ilyen értelmû növelésének lehetõségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi.” (5) A HSZ II. RÉSZ 3.03 cikk címe helyébe a következõ rendelkezés lép: „3.03 cikk – Csónak, vízi sporteszköz és kishajó közlekedése” (6) A HSZ II. RÉSZ 3.03 cikk 8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. Csónakkal (kivéve a hajó csónakját), kishajóval (kivéve a hajó kisgéphajóját), továbbá vízi sporteszközzel a) a menetben levõ nagyhajó útvonalát 500 m-en belül keresztezni,
5038
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
b) a menetben levõ gyorsjáratú hajó útvonalát keresztezni, és c) az a) és b) pontban meghatározott, menetben lévõ hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról – feltéve, hogy a víziút méretei ezt lehetõvé teszik – 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos.”
A kikötõ, komp- és révátkelõhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról szóló 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet módosítása
(7) A HSZ II. RÉSZ 4.07 cikk 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. Vízen levõ (közlekedõ vagy veszteglõ) csónakban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 16 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedõ minden személy köteles mentõmellényt viselni.”
A kikötõ, komp- és révátkelõhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról szóló 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 5. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A közforgalmú kikötõben a menetrend szerint közlekedõ hajóknak a kikötéshez az üzemben tartó köteles elsõbbséget biztosítani. Határkikötõben a menetrend szerint közlekedõ személyhajók soron kívüli határátlépésre jogosultak. A határátlépés idõpontját a rendõrséggel és a vámhatósággal elõzetesen egyeztetni kell.”
(8) A HSZ II. RÉSZ 4.13 cikk 1. pontja a következõ e) és f) alponttal egészül ki: [A Szabályzat és más jogszabály rendelkezésein túlmenõen tilos a vízi sporteszköz közlekedése] „e) tavakon a partéltõl számított 1000 m széles vízterületen kívül, f) azokon a vízterületeken, ahol a meteorológiai viszonyokat a II–5. melléklet II. fejezet C. pontja szerint jelzik: – ,,Figyelmeztetés az elõvigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a partéltõl számított 500 m széles vízterületen kívül, – ,,Figyelmeztetés a fenyegetõ veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) a vízterület egészén.” (9) A HSZ II. RÉSZ 8.01 cikk 1–2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. Tavon halászattal foglalkozó hajónak az I. részben meghatározott jelzéseken kívül – nappal: két, csúcsával érintkezõ, minden oldalról látható fekete kúpot, – éjszaka: egymás felett, egymástól 1 m távolságban, egy-egy szokásos minden oldalról látható, felsõ zöld és alsó fehér fényt kell viselnie. 2. Tavon a menetrend szerinti forgalomban közlekedõ személyhajó és komp, ha a kikötõ térségében más hajótól közlekedése elõsegítését kéri – nappal: minden oldalról látható zöld lobogót, – éjszaka: a menetrend szerinti forgalomban közlekedõ személyhajó esetében az I. rész 3.08 cikk 1. bekezdés a) pontja, illetve 3.16 cikk 1. bekezdés b) pontja szerinti fény fölött legalább 1 m távolságban minden irányból látható közepesen erõs zöld fényt alkalmazhat.” (10) A HSZ II. RÉSZ II–5. melléklet IV. Fejezete a 6. ábrát követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Fényvisszaverõ sávok A jeleken külön jogszabály szerint elhelyezett fényvisszaverõ sávok – a fekete kivételével – a jelre felfestett sávokkal azonos színûek. A felfestett fekete sávoknál a fényvisszaverõ sáv kék színû.”
12. §
Záró rendelkezések 13. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Az 1–10. §, a 13. § (4) és (6) bekezdése és az 1–6. melléklet – az 5. melléklet 3. pontja kivételével – 2008. július 1-jén lép hatályba. (3) Az 5. melléklet 3. pontja 2009. május 1-jén lép hatályba, a hatálybalépése elõtt kiállított kedvtelési célú hajóvezetõi bizonyítványok érvényességük lejártáig maradnak érvényesek. (4) Hatályát veszti a) az R. 2. § a) pontja, b) az R. 1. számú melléklet IV. fejezet „Mentesítések, felmentések” címû pont 4. és 5. bekezdése, c) az R. 3. számú melléklet I. szakasz 6. bekezdése, d) az R. 3. számú melléklet II. szakasz A rész III. fejezet 1. bekezdés e) és f) pontja, e) az R. 3. számú melléklet II. szakasz A rész III. fejezet 2. bekezdés e) és f) pontja, f) az R. 3. számú melléklet II. szakasz A rész III. fejezet 3. bekezdés c) pontja, g) az R. 3. számú melléklet II. szakasz A rész III. fejezet 4. bekezdés d) és e) pontja, h) az R. 3. számú melléklet II. szakasz A rész III. fejezet 5. bekezdés h) pontja, i) az R. 3. számú melléklet II. szakasz A rész III. fejezet 6. bekezdés c) pontja, j) az R. 3. számú melléklet II. szakasz A rész III. fejezet 7. bekezdés c) pontja, k) az R. 3. számú melléklet II. szakasz A rész III. fejezet 8. bekezdés c) és d) pontja,
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
l) az R. 3. számú melléklet II. szakasz A rész III. fejezet 11. bekezdés a) pont ad) alpontja, b) pont bc) alpontja, c) pont cc) alpontja, m) az R. 3. számú melléklet II. szakasz A rész IV. fejezet 2. bekezdése, n) az R. 3. számú melléklet II. szakasz B rész III. fejezet 1. bekezdés f) és g) pontja, o) az R. 3. számú melléklet II. szakasz B rész III. fejezet 2. bekezdés f) pontja, p) az R. 3. számú melléklet II. szakasz B rész III. fejezet 3. bekezdés f) és h) pontja, q) az R. 3. számú melléklet II. szakasz B rész III. fejezet 4. bekezdés c) pontja, r) az R. 3. számú melléklet II. szakasz B rész III. fejezet 5. bekezdés d) pontja, s) az R. 3. számú melléklet II. szakasz B rész III. fejezet 6. bekezdés f) pontja, t) az R. 3. számú melléklet II. szakasz B rész IV. fejezet 2. bekezdése, u) az R. 3. számú melléklet II. szakasz C rész 3. bekezdése, v) az R. 4. számú melléklet II. fejezet 4. bekezdés b) pont bc) alpontja, w) az R. 4. számú melléklet III. fejezet 3. bekezdés e) pontja.
5039
(5) Hatályát veszti a) a HSZ II. RÉSZ 1. Fejezet 1.01 cikk i), q), r) és u) pontja, b) a HSZ II. RÉSZ 2–10. melléklet 3. és 4. pontja. (6) Az R. a) 6. § (4) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 13. § (3) bekezdésében és 3. melléklet II. szakasz C. rész „A képesítések érvényesítése” címû pont 1. bekezdés második mondatában az „az NKH Központi Hivatala” szövegrész helyébe az „a hajózási hatóság” szöveg, b) 6. § (4) bekezdésében a „Közlekedési és Vízügyi Értesítõben” szövegrész helyébe a „minisztérium hivatalos lapjában” szöveg, c) 12. § (5) bekezdés második mondatában az „Az NKH Központi Hivatala” szövegrész helyébe az „A hajózási hatóság” szöveg, d) 12. § (7) bekezdés bevezetõ szövegében az „az NKH regionális igazgatósága” szövegrész helyébe az „a hajózási hatóság” szöveg lép. (7) Ez a rendelet 2009. május 2-án hatályát veszti. Dr. Szabó Pál s. k., közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
5040
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
1. melléklet a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelethez A hajózási képesítésekrõl szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet 1. számú mellékletének módosítása 1. Az I. fejezet „Képzések és oktatók jóváhagyása” címû pont 1. bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A képesítõvizsgára felkészítõ szervezett képzést a hajózási hatóság abban az esetben hagyja jóvá, ha a képzést biztosító szervezet:] „a) elkészíti és a hajózási hatóságnak jóváhagyásra megküldi azon oktatási tervet, amely az e rendeletben foglalt szakmai alkalmassági feltételeknek megfelelõ rendszert, – tengerész képzés esetében az IMO által ajánlott képzési modellek elõírásai szerinti – képzési módszereket tartalmazza, bemutatja az alkalmazott képzési anyagokat (tankönyv stb.), segédeszközöket, és tanúsítja, hogy ezekkel a képzésben részesülõ személyek létszámának megfelelõen rendelkezik,” 2. Az I. fejezet „Képzések és oktatók jóváhagyása” címû pont 1. bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A képesítõvizsgára felkészítõ szervezett képzést a hajózási hatóság abban az esetben hagyja jóvá, ha a képzést biztosító szervezet:] „e) rendszeresen – de legalább 5 évenként – aláveti magát a hajózási hatóság, illetve hivatásos tengerész képzés esetén a minisztérium által megbízott független minõségbiztosítási bizottság kiértékelési eljárásának, amely a képzés és vizsgáztatás szervezeti és végrehajtási ellenõrzésére irányul.” 3. Az I. fejezet „Képzési igazolás” címû pont 1. bekezdés felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „A képzés elvégzésérõl, illetve a képzés részeinek teljesítésérõl a képzõ szerv igazolást állít ki, amelynek tartalmaznia kell:” 4. Az I. fejezet „Képzési igazolás” címû pont 2. bekezdés felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „A hivatásos tengerész képzés elvégzésérõl a képzõ szerv kétnyelvû (magyar–angol) igazolást állít ki, amely tartalmazza:” 5. Az I. fejezet „Képzési igazolás” címû pont 2. bekezdés b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A hivatásos tengerész képzés elvégzésérõl a képzõ szerv kétnyelvû (magyar–angol) igazolást állít ki, amely tartalmazza:] „b) a képzés megnevezését, az STCW Egyezmény vonatkozó szabályának számát, amelyre a képzés irányult, c) a hallgatott tantárgyak megnevezését, az elméleti, illetve a gyakorlati órák számát,” 6. Az I. fejezet „Képzési igazolás” címû pont 2. bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: [A hivatásos tengerész képzés elvégzésérõl a képzõ szerv kétnyelvû (magyar–angol) igazolást állít ki, amely tartalmazza:] „f) a képzési igazolás sorszámát.” 7. Az I. fejezet „Képzések és oktatók nyilvántartása” címû pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „A nem iskolarendszerû képzésben történõ képzést és az oktatók személyét a hajózási hatóság tartja nyilván.” 8. A III. fejezet „Képesítõ okmányok” címû pont 1. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. A sikeresen vizsgázók részére a hajózási hatóság a) a belvízi hivatásos vizsga alapján „Bizonyítvány hajós képesítésrõl”, b) a belvízi hajózási rádiótelefon kezelõ vizsga alapján „Belvízi hajózási rádiótelefon kezelõ bizonyítvány”, c) a vonalismereti vizsga alapján „Vonalvizsga bizonyítvány”, d) a veszélyes áru szállítási szakértõ vizsga alapján „Bizonyítvány az ADN szerinti különleges ismeretekrõl”, e) a tengeri hivatásos vizsga alapján „Tengerész képesítõ bizonyítvány” vagy „Tengerésztiszti képesítõ bizonyítvány”, f) a tengeri rádiókezelõi vizsga alapján „Tengeri általános rádiókezelõ bizonyítvány” vagy „Tengeri korlátozott rádiókezelõ bizonyítvány”, g) a kedvtelési célú kishajó-vezetõi vizsga alapján „Nemzetközi bizonyítvány kedvtelési célú kishajó vezetésére” megnevezésû okmányt állít ki.” 9. A III. fejezet, „Képesítõ okmányok” címû pont 2. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. A képesítõ okmányba a megszerzett képesítés megnevezését, valamint annak korlátozásait be kell jegyezni. A vízterületi korlátozást folyó esetében a folyamkilométer (fkm) megjelölésével kell meghatározni, tó esetében csak a teljes vízterület jelölhetõ meg.” 10. A III. fejezet „Képesítõ okmányok” címû pontja 4. bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A hivatásos tengerész képesítõ okmány tartalmazza továbbá] „b) a beosztást, a tevékenységi kört, a szintet, valamint a korlátozásokat (ha vannak ilyenek).”
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5041
11. A IV. fejezet „Mentesítések, felmentések” címû pont 6. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. Fedélzeti tiszti képesítõ vizsgán nem kell elméleti vizsgát tennie annak, aki olyan egyetem vagy fõiskola hajózási szakán államvizsgázott, amelynek tananyagát a hajózási hatóság jóváhagyta. Az ilyen jóváhagyott oktatási programmal rendelkezõ intézményeket a hajózási hatóság a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.” 12. Az V. fejezet „Távoktatásos képzés” címû pont 2. bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Távoktatást az illetékes hajózási hatóság engedélyével az a képzõ szervezet végezhet, amely megfelel a következõ feltételeknek:] „b) az oktatni kívánt tantárgyból olyan a hajózási hatóság által jóváhagyott oktatási segédlettel (tankönyv, jegyzet, CD-ROM, egyéb) rendelkezik, amelyet a hallgatónak a vizsgára történõ felkészüléshez legalább a képesítés megszerzéséig tartó idõszakra rendelkezésre tud bocsátani,” 13. Az V. fejezet „Távoktatásos képzés” címû pont 3. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. A távoktatás a jóváhagyott képzéssel azonos értékûnek tekintendõ.” 2. melléklet a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelethez A hajózási képesítésekrõl szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet 2. számú mellékletének módosítása 1. Az A rész II. fejezet „Képesítési elõírások” címû pont 3. bekezdés megjelölése 3/A. bekezdésre változik, és a pont a következõ 3/B. bekezdéssel egészül ki: „3/B. Szolgálati célú hajóvezetõ képesítés a vonalvizsgának megfelelõ vízterületen jogosít hajóparancsnoki szolgálat ellátására, legfeljebb 60 méter hosszú és 17 méter széles szolgálati hajón, illetve köteléken.” 2. Az A rész II. fejezet „Képesítési elõírások” címû pont 5. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. A szolgálati kisgéphajóvezetõ képesítés a legfeljebb 12 fõ utas-befogadóképességû, magányosan vagy bármilyen alakzatban csak kishajót továbbító szolgálati kisgéphajó vezetésére és gépi berendezésének a kezelésére jogosít.” 3. Az A rész II. fejezet „Képesítési elõírások” címû pont 15. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „15. A belvízi hajózási rádiótelefon kezelõ bizonyítvány a belvízi mozgószolgálat bármely hajófedélzeti rádiótelefon berendezésének kezelésére és azon történõ forgalmazásra jogosít.” 4. Az A rész III. fejezet „A képesítések megszerzésének feltételei” címû pont 1. és 2. bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „1. A hajóskapitányi vizsga feltételei: a) hajóvezetõi „A” képesítés és érettségi bizonyítvány, b) nagyhajóra érvényes radarhajós bizonyítvány, c) fedélzeti tiszti vagy hajóvezetõ „A” képesítéssel betölthetõ szolgálatban szerzett 16 havi gyakorlat, továbbá legalább 4 hónap hajóparancsnoki gyakorlatot hajóvezetõ „A” képesítéssel vezethetõ hajón. 2. A hajóvezetõi „A” és „B”, valamint a szolgálati célú hajóvezetõi vizsga feltételei: a) betöltött 21. életév; b) ba) jóváhagyott hajóvezetõi képzésben történt igazolt részvétel, valamint kormányállásban eltöltött 24 havi gyakorlat, vagy bb) hajózási képzést nyújtó felsõoktatási intézményben szerzett oklevél, valamint kormányállásban eltöltött 18 havi gyakorlat, vagy bc) érettségi bizonyítvány és hajózási szakképzésben szerzett képesítõ bizonyítvány, valamint kormányállásban eltöltött 21 havi gyakorlat; c) belvízi hajózási rádiótelefon kezelõ képesítés; d) II. szintû vonalvizsga; e) a hajóvezetõi „A” vizsga további feltételei: ea) fedélzeti tiszti képesítéssel rendelkezõ jelöltnek 8 havi, fedélzeti tiszti szolgálatban teljesített gyakorlat, eb) hajóvezetõ „B” képesítés és hajóparancsnoki szolgálatban teljesített 3 havi gyakorlat vagy hajóskapitányi, illetve hajóvezetõ „A” képesítéssel vezethetõ hajón megszerzett 6 havi géphajó-kormányosi gyakorlat, vagy ec) géphajó-kormányosi bizonyítvány és annak birtokában szerzett 8 havi kormányosi gyakorlat, vagy ed) gépnélküli hajóvezetõi bizonyítvány és annak birtokában szerzett, gépi hajtású nagyhajón teljesített, 12 havi kormányosi gyakorlat; f) a hajóvezetõi „B” vizsga további feltételei: fa) géphajó-kormányosi bizonyítvány és annak birtokában szerzett, 3 havi géphajón teljesített kormányosi gyakorlat, vagy fb) gépnélküli hajóvezetõi bizonyítvány és annak birtokában szerzett, gépi hajtású nagyhajón teljesített, 9 havi kormányosi gyakorlat, vagy fc) kishajó-vezetõi (hivatásos) bizonyítvány és annak birtokában szerzett, gépi hajtású nagyhajón teljesített, 12 havi kormányosi gyakorlat, vagy
5042
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
fd) kormányosi bizonyítvány és annak birtokában szerzett, gépi hajtású nagyhajón teljesített, 16 havi kormányosi gyakorlat, fh) vitorlás hajó vezetésére jogosító képesítés megszerzéséhez vitorlás kishajó-vezetõi (hivatásos) képesítés és 12 havi kormányosi gyakorlat szükséges vagy vitorlás nagyhajón, vagy olyan vitorlás kishajón, amelyen 12 fõnél több utas szállítását engedélyezték; g) szolgálati célú hajóvezetõi vizsga további feltétele: szolgálati célú kisgéphajó-vezetõi bizonyítvány és annak birtokában szerzett, gépi hajtású nagyhajón teljesített, 12 havi kormányosi gyakorlat.” 5. Az A rész III. fejezet „A képesítések megszerzésének feltételei” címû pont 3. bekezdés a) pontja a következõ af) alponttal egészül ki: [A kishajó-vezetõi vizsga feltételei: a) hivatásos kishajó-vezetõi vizsga feltételei:] „af) I. szintû vonalvizsga.” 6. Az A rész III. fejezet „A képesítések megszerzésének feltételei” címû pont 5. bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [A géphajó-kormányosi vizsga feltételei:] „d) II. szintû vonalvizsga.” 7. Az A rész III. fejezet „A képesítések megszerzésének feltételei” címû pont 9. és 10. bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „9. A kormányos képesítés hajós szolgálati könyvbe történõ bejegyzéséhez és a képesítés kérésre történõ kiadásához 2 év matrózi szolgálatban eltöltött hajózási gyakorlatot kell igazolni. 10. A radarhajós vizsga feltételei: a) a megjelölt hajófajta (nagy-, illetve kishajó vagy komp) vezetésére jogosító képesítés, b) az a) pontban megjelölt képesítés birtokában legalább kormányosi szolgálatban töltött 8 havi hajózási gyakorlat.” 8. Az A rész III. fejezet „A képesítések megszerzésének feltételei” címû pont 13. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. A vonalvizsga a) víziútnak minõsített vízterületre I. (kishajóra) és II. (nagyhajóra) szinten tehetõ; b) kötelezettsége a víziutak fõmedrén kívüli árterületére nem vonatkozik; c) a víziútnak nem minõsített valamennyi magyarországi vízterületre érvényes; d) vizsgára bocsátást arra a vízterületre lehet kérni, amelyen 8 hegy- és 8 völgymeneti út megtételét a jelölt igazolta. Tavakon 1440 óra kormányosi szolgálatot kell igazolni; e) feltétele német vagy orosz nyelvbõl a hajózási hatóság által megbízott szakmai vizsgabizottság elõtt tett szakmai nyelvismeretet tanúsító vizsga, ha a jelölt nemzetközi forgalom számára megnyitott víziútra kíván vonalismereti vizsgát tenni; f) II. szinten a vonalismeretet a Vonalvizsga bizonyítvánnyal igazolja.” 9. Az A rész III. fejezet „A képesítések megszerzésének feltételei” címû pont 16. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „16. A belvízi hajózási rádiótelefon kezelõi vizsga feltétele a belvízi nagyhajón, kishajón, úszómunkagépen vagy kompon szerzett 6 havi fedélzeti gyakorlat.” 10. Az A rész IV. fejezet „A képesítõvizsgák tárgyai” címû pont 2. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. A 2/IV/1. táblázatban foglalt olyan azonos megnevezésû vizsgatárgyaknál, amelyeknél az egyes képesítésekhez eltérõ szintû követelményeknek kell megfelelni, a szinteket római számok jelzik. Az egyes szintek tartalmi követelményeit a hajózási hatóság állapítja meg és honlapján, valamint a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.” 11. Az A rész IV. fejezet „A képesítõvizsgák tárgyai” címû pontja a következõ 5. és 6. bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi 5–7. bekezdés számozása 7–9. bekezdésre változik: „5. Vonalvizsga: a) vaktérkép kitöltése (csak II. szinten), b) helyi közlekedési szabályok ismerete, c) gázlók és vízmércék, d) a szakasz meghajózásának ismertetése.” 6. Hajózási szakmai nyelvismeret: a) szakmai szókincs, b) fordítás magyarról idegen nyelvre, c) fordítás idegen nyelvrõl magyarra, d) szövegértés.” 12. Az A rész IV. fejezet 2/IV/1. táblázata helyébe a következõ rendelkezés lép:
VI V V
IV
IV
IV
III
IV
IV
II V I IV
V V V
IV
IV
IV
III
IV
IV
II V I IV
Hajóvezetéstan
II
I
I
I
I
I
II II
Hajózási földrajz, vízrajz, meteorológia
I, II
Vonalismeret
I
I
I
I
I
I
I
Hajóelmélet, a hajók szerkezete és építése, hajógéptan
I
I
I
I
Kereskedelmi és rakodástechnikai ismeretek
I
II
I
I
I
II
Jogi ismeretek
I
I I
I
I
I
I
I
I
Elsõsegélynyújtási, környezetés tûzvédelmi ismeretek
I
I
I
I
ADN szabályzat
I
I
I
I
Hajóradarismeretek
I (b)
I (b)
Vitorlázás elmélet
I
I
Átkelõhely ismerete
I
I
Fedélzeti gépek ismerete
I I I
I
I
I
I
I
I I
Hajózási képesítésekrõl szóló rendelet
II
II
II
Hajózási szakmai nyelvismeret
+
+ +
+
+ (c)
+ (c)
+ (a) +
Gyakorlati vizsga
MAGYAR KÖZLÖNY
Megjegyzések: a) magányosan és kötelékben haladó hajó gyakorlati vezetése (csak géphajóra szóló képesítés esetében), vitorlás hajó gyakorlati vezetése (csak vitorlás hajó vezetésére jogosító képesítés esetén). Hajóvezetõ „B” képesítés birtokában legalább 6 havi hajóparancsnoki szolgálatban és hajóvezetõ „A” képesítéssel vezethetõ hajón megszerzett legalább 12 havi géphajó-kormányosi gyakorlattal rendelkezõ jelölt a hajóvezetõ „A” gyakorlati vizsga helyett kérelemre hajóvezetéstanból elméleti vizsgát tehet, b) csak vitorlás kishajóvezetõ vizsga esetén, c) vitorlás kishajóvezetõ képesítés esetén vitorlás kishajó gyakorlati vezetése, d) csak a rendelet általános részébõl, a 2. melléklet A. Részébõl és az 5. mellékletbõl. Az egyes tantárgyaknál bejegyzett római számok a vizsga szintjét jelölik meg (I–VI.).”
Hajóskapitány Hajóvezetõ Szolgálati hajóvezetõ Kishajóvezetõ (hivatásos) Kishajóvezetõ „A” (hivatásos) Kisgéphajóvezetõ (szolgálati) Úszómunkagép-vezetõ Géphajókormányos Gépnélküli hajóvezetõ Révész Fedélzeti tiszt Kormányos Révész „A” Vonalvizsga
Képesítés/vizsgatárgy
Hajózási Szabályzat
„Az „A” rész IV. fejezet 1–10. számú képesítõvizsgáinak vizsgatárgyai
„2/IV/1. táblázat
2008/83. szám 5043
5044
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
13. A B rész II. fejezete helyébe a következõ rendelkezés lép: „II. fejezet Képesítési elõírások 1. A géptiszt képesítés korlátozás nélkül jogosít a gépüzem-vezetõi szolgálat ellátására. 2. A gépkezelõ képesítés jogosít a) 500 kW-nál nem nagyobb fõgépteljesítményû úszólétesítmény gépüzemének vezetésére, b) géptiszt vezetése alatt álló gépüzemben önálló szolgálat ellátására.” 14. A B rész III. fejezete helyébe a következõ rendelkezés lép: „III. fejezet A képesítések megszerzésének feltételei 1. Géptiszti vizsga: a) gépkezelõi képesítés, b) legalább egy nagyjavítás irányítása felügyelet mellett, c) hajózási vagy gépészeti szakképzésben szerzett képesítõ bizonyítvány vagy szervezett gépkezelõi képzés elvégzésének igazolása, és 6 havi géphajón vagy egyéb önálló gépüzemû úszó létesítményen szerzett gyakorlat, vagy d) géphajón vagy egyéb önálló gépüzemû úszólétesítményen szerzett legalább 12 havi gyakorlat. 2. A hajózási, gépészeti vagy villamossági szakképzésben, illetve felsõoktatásban szerzett képesítõ bizonyítvány vagy oklevél elfogadásához a tanulmányi értesítõt vagy leckekönyvet is be kell mutatni. 3. Ha a jelölt hajózási gépészeti vagy villamossági szakképzésben, illetve felsõoktatásban szerzett képesítõ bizonyítvánnyal, oklevéllel rendelkezik, akkor kérelmére a képesítés megszerzésénél a hajózási hatóság az elméleti vizsga letétele alól részben vagy egészben mentesítést adhat. 4. Tengeri hajóra szóló érvényes géptiszti képesítés belvízi hajóra különbözeti vizsga és gyakorlat igazolása nélkül érvényes.” 15. A B rész IV. fejezet „A képesítõvizsga tantárgyai” címû pont 1. és 2. bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „1. A géptiszti, valamint a gépkezelõi képesítõ vizsga vizsgatárgyait a 2/B–IV/2. táblázat tartalmazza. 2. A 2/B–IV/2. táblázatban foglalt olyan azonos megnevezésû vizsgatárgyaknál, amelyeknél az egyes képesítésekhez eltérõ szintû követelményeknek kell megfelelni, a szinteket római számok jelzik. Az egyes szintek tartalmi követelményeit a hajózási hatóság vizsgaszabályzatban állapítja meg.” 16. A B rész IV. fejezet 2/B–IV/2. táblázata helyébe a következõ rendelkezés lép:
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5045 „2/B–IV/2. táblázat
A „B” rész IV. fejezete 1. és 2. számú képesítõvizsgáinak vizsgatantárgyai
Képesítés/ vizsgatárgy
Géptiszt Gépkezelõ
Hajó fõés segédmotorok üzemtana és vezérlése
II I
Hajó Fedélzeti gépüzemi rakodógésegédberen- éspek, kordezések mányüzemtana, rendszerek csõrendüzemtana szerek
+
+
Hajók szerkezete és építése
II I
Villamos gépek, elektromos berendezések üzemtana
Szakrajzi ismeretek
+
+
Elsõsegélynyújtási, GépalkatHajózási környezet-, képesítésekrészek német vagy tûzvédelmi rõl szóló angol elne- és biztonságrendelet technikai vezése ismeretek
Gõzgépek, turbinák és kazánok üzemtana
Hajóvillamosságtan, elektronika és automatika
+ +
+ +
+ +
+
Hajókazánok elméleti, gyakorlati és üzembiztonsági ismeretei
+ ,,
3. melléklet a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelethez A hajózási képesítésekrõl szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet 3. számú mellékletének módosítása 1. Az I. szakasz 1. bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A tengerésznek elsõ behajózása, illetve a tengerész szolgálati könyv kiállítása elõtt] „d) alapfokú egészségügyi elsõsegélynyújtási ismeretekbõl a hajózási hatóság által erre felhatalmazott szerv elõtt vizsgát kell tennie. A sikeres vizsga alapján kiállított bizonyítványok érvényessége 5 év.” 2. Az I. szakasz 5. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. A tengerész fedélzeti- és géptiszti képesítéssel rendelkezõ személynek 5 évente a képesítõ okmányát érvényesíttetnie kell. A hajózási hatóság az okmány érvényességét további 5 évre meghosszabbítja, ha a jelölt az okmány lejártát megelõzõ 5 éven belül tengerész szolgálati könyvvel igazolja, hogy a képesítésnek megfelelõ beosztásban legalább 36 hónapot hajózott és érvényes orvosi alkalmassági igazolással rendelkezik.” 3. Az I. szakasz 8. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. A melléklet A. és B. részében elõírt „Gyakorlatok vizsgakönyve 3000 BT feletti hajóra elõírt kapitányi vizsgához”, „Gyakorlatok vizsgakönyve a 3000 BT feletti hajóra elõírt elsõ tiszti vizsgához” és a „Gyakorlatok vizsgakönyve”-t a hajózási hatóság adja ki és hitelesíti.” 4. Az I. szakasz 9. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. A melléklet A. és B. részében felsorolt fedélzeti és géptiszti képesítéseknél elõírt rádiókezelõi, emelt szintû tûzvédelmi, egészségügyi elsõsegély-nyújtási és egészségügyi ellátási képzés alapján kiállított bizonyítvány érvényessége 5 év. Az érvényesítéshez ismeretfelújító képzésen kell részt venni és annak eredményes elvégzését a képzés szervezõje által kiállított okirattal igazolni. Az igazolás alapján a rádiókezelõi és az emeltszintû tûzvédelmi ismeretek bizonyítvány érvényességét a hajózási hatóság újabb 5 évre meghosszabbítja. Az elsõsegélynyújtási és egészségügyi ellátási bizonyítvány érvényességét a kijelölt egészségügyi szerv vezetõje hosszabbítja meg.” 5. A II. szakasz A rész III. fejezet 10. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. Az ARPA-kezelõ képesítés megszerzésének feltételei: a) radarkezelõi bizonyítvány, b) jóváhagyott képzés elvégzése, és szimulátoron vagy hajón üzemelõ ARPA-n letett vizsga.” 6. A II. szakasz A rész IV. fejezet 1. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. Az 500 BT vagy annál nagyobb hajóra a tengerészkapitányi és elsõ tiszti képesítéshez a vizsga elõírt tantárgyai: a) navigáció vezetõi szinten: aa) útvonaltervezés és a hajó vezetése, ab) mûveletezés és a hajó irányítása bármilyen körülmények között, ac) mágnességtan, parti, csillagászati, elektronikus helyzet meghatározás, ad) felkutatási és mentési mûveletek koordinálása, ae) õrszolgálat szervezésének és ellátásának szabályai, af) az idõjárás és a tengerállapot elõrejelzése, ag) a hajózás ideje alatt bekövetkezett havaria esetén teendõ intézkedések, af) a fõgépek, a géptéri rendszer és távvezérlõ rendszereinek ismerete;
5046
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
b) rakománykezelés és elrendezés vezetõi szinten: ba) a biztonságos rakodás, rakományelrendezés, a rögzítés tervezése, valamint biztosítása menetben és a kirakás alatt, bb) hajók stabilitása, bc) a hajótest szilárdsága, bd) rakodási terv készítése, a stabilitás, a trimm és a hajótest igénybevételének ellenõrzése, be) veszélyes áruk szállítása; c) a hajó üzemének irányítása és a hajón levõ személyekkel való törõdés vezetõi szinten: ca) a személyzet szervezése, irányítása, cb) az egészségügyi gondozás biztosítása, cd) a hajó személyzete, az utasok biztonságának, továbbá a mentõeszközök, a tûzoltó berendezések és az egyéb biztonsági rendszerek üzemkész állapotának biztosítása, ce) vészhelyzeti riadótervek készítése és vészhelyzetben teendõ intézkedések; d) a jogszabályi rendelkezések, a tengeri élet biztonságára és a környezet védelmére vonatkozó rendelkezések betartása. A 3000 BT feletti és alatti hajóra a parancsnoki és elsõ tiszti vizsga az azonos vizsgatárgyak mellett az STCW Szabályzat II. fejezetében megkövetelt ismeretek szintjében tér el.” 7. A II. szakasz A rész IV. fejezet 3. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. Az 500 BT vagy annál nagyobb hajóra a navigációs õrszolgálatért felelõs tiszti képesítéshez a vizsga elõírt tantárgyai: a) navigáció szolgálatvezetõi szinten: aa) útvonaltervezés és a hajó helyzetének meghatározása, ab) manõverezés és a hajó kezelése, ac) reagálás vészhelyzetekre, ad) reagálás vészjelzésre a tengeren, ae) a biztonságos navigációs õrszolgálat ellátása, af) biztonságos hajózás radar és ARPA segítségével, ag) információk közlése és vétele vizuális jelzésekkel; b) rakománykezelés és elrendezés szolgálatvezetõi szinten: ba) a biztonságos rakodás, rakományelrendezés, a rögzítés ellenõrzése, valamint biztosítása menetben és a kirakás alatt, bb) az áruterek, raktárfedelek és ballaszttartályok hibáinak felderítése; c) a hajó üzemének irányítása és a hajón levõ személyekkel való törõdés szolgálatvezetõi szinten: ca) a hajó hajózásra alkalmasságának fenntartása, cb) tûzmegelõzési és tûzoltási készülékek ismerete, cc) az életmentõ készülékek üzemeltetése, cd) egészségügyi segítség nyújtása a hajón, ce) a tengeri környezetszennyezés megelõzésének biztosítása, cf) a jogszabályi rendelkezések, a tengeri élet biztonságára és a környezet védelmére vonatkozó rendelkezések betartása.” 8. A II. szakasz B rész III. fejezet 1. bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Gépüzemvezetõ és második géptiszt 3000 kW vagy annál nagyobb fõgépteljesítményre:] „a) az STCW A–III/2. és az STCW szabályzat B. részében elõírt követelményi szint szerinti jóváhagyott képzés elvégzésérõl szóló igazolás,” 9. A II. szakasz B rész III. fejezet 1. bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Gépüzemvezetõ és második géptiszt 3000 kW vagy annál nagyobb fõgépteljesítményre:] „c) egészségügyi ellátási és emelt szintû tengeri tûzvédelmi bizonyítvány,” 10. A II. szakasz B rész III. fejezet 2. bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Gépüzemvezetõ és második géptiszt 750 kW és 3000 kW közötti fõgépteljesítményre:] „a) az STCW A–III/3. és az STCW szabályzat B. részében elõírt követelményi szint szerinti jóváhagyott képzés elvégzésérõl szóló igazolás,” 11. A II. szakasz B rész III. fejezet 2. bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Gépüzemvezetõ és második géptiszt 750 kW és 3000 kW közötti fõgépteljesítményre:] „e) egészségügyi ellátási és emelt szintû tengeri tûzvédelmi bizonyítvány.”
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5047
12. A II. szakasz B rész III. fejezet 3. bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Géptéri õrszolgálatért felelõs géptiszt 750 kW vagy annál nagyobb fõgépteljesítményre:] „b) középfokú gépészeti vagy hajózási szakképzésben szerzett érettségi vagy képesítõ bizonyítvány és jóváhagyott géptiszti képzés elvégzésérõl szóló igazolás,” 13. A II. szakasz B rész III. fejezet 3. bekezdés g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Géptéri õrszolgálatért felelõs géptiszt 750 kW vagy annál nagyobb fõgépteljesítményre:] „g) orvosi szükséghelyzet és elsõsegélynyújtás, valamint emelt szintû tengeri tûzvédelmi bizonyítvány.” 14. A II. szakasz B rész III. fejezet 4. bekezdés a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [Géptéri õrszolgálat tagja:] „a) tengeri hajón géptiszt felügyelete alatt a géptéri õrszolgálati feladatokkal kapcsolatos jóváhagyott, 6 havi igazolt szolgálat, b) alapfokú egészségügyi és tûzvédelmi bizonyítvány.” 15. A II. szakasz B rész III. fejezet 6. bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [II. osztályú elektrikus – nem STCW képesítés:] „e) középfokú egészségügyi és emelt szintû tûzvédelmi bizonyítvány.” 16. A II. szakasz B rész III. fejezet 7. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. Belvízi géptiszti képesítés beszámítása: A belvízi géptiszti képesítéssel rendelkezõ személy tengeri hajón teljesített 12 havi gépüzemi szolgálat igazolását követõen, az elvégzett gyakorlatoknak a „Gyakorlatok vizsgakönyvében” való igazolásával, e melléklet II. szakasz B. Rész IV. fejezet 7. pontjában foglalt különbözeti vizsgák letételével, továbbá a) orvosi szükséghelyzet és elsõsegélynyújtás, valamint emelt szintû tengeri tûzvédelmi vizsga letételérõl szóló bizonyítvány, b) túlélési jármûkezelõi bizonyítvány, c) angol nyelvbõl államilag elismert általános alapszintû nyelvvizsga, vagy a hajózási hatóság által kijelölt vizsgabizottság elõtt tett szakmai nyelvvizsga bizonyítványának bemutatásával szerezhet géptéri õrszolgálatért felelõs géptiszti képesítést.” 17. A II. szakasz B rész IV. fejezet 1. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. Gépüzem-vezetõi és második géptiszti 750 kW-nál nagyobb fõgépteljesítményre elõírt vizsga tantárgyai: a) gépüzem-vezetõi szinten: aa) termodinamika és hõátvitel, ab) mechanika és áramlástan, ac) hajók fõüzemének (dízelmotor, gõz- és gázturbina), valamint hûtõberendezései mûködési elvének ismerete, ad) a gép üzemeltetése, felügyelete, a mûködés és a terhelés értékelése, ae) anyagtechnológia, af) hajó segédgépeinek üzemeltetése és karbantartása, beleértve a szivattyúkat, a csõrendszereket, a segédkazánokat és a kormányberendezést, ag) fedélzeti gépek és rakodóberendezések üzemeltetése, ah) a hajó belsõ hírközlõ rendszere; b) villamos berendezések, elektronikus készülékek és vezérlõrendszerek vezetõi szinten: ba) a hajó villamos berendezéseinek és az elektronikus vezérlõberendezések üzemeltetése, bb) automatizálás és ellenõrzõ rendszerek, bc) a villamos berendezések és az elektronikus vezérlõberendezések ellenõrzése, üzemi állapotba hozása és üzemi állapotban tartása, valamint a hiba észlelése; c) karbantartás és javítás vezetõi szinten: ca) a karbantartás és javítás biztonságos végzésének megszervezése, cb) a gépek hibáinak észlelése, okainak felderítése és a hibák kiküszöbölése, cc) hibakeresés és kárelhárítás; d) a hajó üzemének irányítása és a hajón levõ személyekkel való törõdés vezetõi szinten: da) az úszáshelyzet, a stabilitás és a hajótest igénybevételének ellenõrzése, db) a hajó személyzete, az utasok biztonságának, továbbá a mentõeszközök, a tûzoltó berendezések és az egyéb biztonsági rendszerek üzemkész állapotának biztosítása, dc) a vészhelyzeti cselekvési terv és a hajó fennmaradásáért vívott küzdelem sémáinak kidolgozása, valamint vészhelyzeti cselekmények,
5048
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
dd) a tûz- és tûzoltóközegek kémiája és fizikája, de) környezetszennyezés megelõzésének módszerei, megtartandó szabályok, a megelõzés eszközei, df) a gépszemélyzet munkájának irányítása és szervezése, dg) tengerjogi ismeretek, beleértve a tengerhajózást érintõ nemzetközi egyezményeket. A gépüzemvezetõi és második géptiszti vizsga 3000 kW feletti, illetve alatti hajóra az azonos vizsgatárgyak mellett az STCW Szabályzat III. fejezetében megkövetelt ismeretek szintjében tér el.” 18. A II. szakasz B rész IV. fejezet 3. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. A 750 kW vagy annál nagyobb fõgépteljesítményre géptéri õrszolgálatért felelõs géptiszti képesítéshez elõírt vizsga tantárgyai: a) gépüzem szolgálatvezetõi szinten: aa) termodinamika és hõátvitel, ab) mechanika és áramlástan, ac) hajók fõüzemének (dízel, gõz- és gázturbina), valamint hûtõberendezései mûködési elvének ismerete, a rendszerek üzemeltetése, ad) a tüzelõ- és kenõanyagok fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete, ae) anyagtechnológia, af) hajó segédgépeinek üzemeltetése és karbantartása, beleértve a szivattyúkat, a csõrendszereket, a segédkazánokat és a kormányberendezést, ag) fedélzeti gépek és rakodóberendezések üzemeltetése; b) villamos berendezések, elektronikus készülékek és vezérlõrendszerek szolgálatvezetõi szinten: ba) áramátalakító, áramfejlesztõ és ellenõrzõ rendszerek, mûködtetésük, bb) az automatizálás alapjai, bc) a villamos, elektronikai és ellenõrzõ berendezések mûködési elve, bd) vészüzemi villamos berendezések; c) javítás és karbantartás szolgálatvezetõi szinten: ca) a hajó géprendszereinek kezelése, javítása, beleértve a vezérlõrendszereket is, cb) a biztonságos üzemeltetés és az akciók sorrendje havaria esetén; d) a hajó üzemének irányítása és a hajón levõ személyekkel való törõdés szolgálatvezetõi szinten: da) stabilitás és trimm, db) hajók felépítése és szerkezete, dc) tûzmegelõzés és tûz elleni küzdelem a hajókon, dd) mentõeszközök használata, de) az elsõsegélynyújtási eszközök használata a hajókon, df) a jogszabályok és a tengeri környezet szennyezésének megelõzésére vonatkozó rendelkezések megtartása.” 19. A II. szakasz C rész „A képesítések érvényesítése” címû pont 2. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. Az érvényesítést az okmányon magyar és angol nyelven kell tanúsítani.”
4. melléklet a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelethez A hajózási képesítésekrõl szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet 4. számú mellékletének módosítása 1. A II. fejezet 3. bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Kedvtelési célú IV. osztályú tengeri kishajó-vezetõi képesítés:] „d) a képzõ szerv által kiadott képzési igazolás kiállítását követõen, a c) alpontban foglaltak teljesítését megelõzõen, a hajózási hatóság által hitelesített fedélzeti oktatási napló vagy szolgálati könyv bemutatása, amely a vitorlás kishajó-vezetõi képesítés megszerzéséhez szükséges legalább 150 tengeri mérföldnyi – ebbõl legalább 30 tengeri mérföldnyi éjszakai – út megtételét, illetve kisgéphajó-vezetõi képesítés megszerzéséhez legalább 30 órányi – ebbõl legalább 5 óra éjszakai – út megtételét igazolja.”
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5049
2. A II. fejezet 4. bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a rendelkezés a következõ ad) alponttal egészül ki: [Kedvtelési célú III. osztályú tengeri kisgéphajó-, illetve vitorlás kishajó-vezetõi képesítés: a) a megszerezni kívánt képesítésnek megfelelõ belvízi kedvtelési célú kishajó-vezetõi képesítés esetén:] „ac) a képzõ szerv által kiadott képzési igazolás kiállítását követõen, az a) pont ab) alpontban foglaltak teljesítését megelõzõen, a hajózási hatóság által hitelesített fedélzeti oktatási napló vagy szolgálati könyv bemutatása, amely a vitorlás kishajó-vezetõi képesítés megszerzéséhez szükséges legalább 500 tengeri mérföldnyi – ebbõl legalább 60 tengeri mérföldnyi éjszakai – út megtételét, illetve kisgéphajó-vezetõi képesítés megszerzéséhez legalább 50 órányi – ebbõl legalább 10 óra éjszakai – út megtételét igazolja, ad) korlátozott (ROC) vagy korlátlan (GOC) tengeri rádiókezelõi bizonyítvány;” 3. A II. fejezet 4. bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [Kedvtelési célú III. osztályú tengeri kisgéphajó-, illetve vitorlás kishajó-vezetõi képesítés: b) a megszerezni kívánt képesítésnek megfelelõ kisgéphajó, illetve vitorlás kishajó vezetésére jogosító IV. osztályú tengeri kishajó-vezetõi képesítés esetén:] „ba) a III. fejezet 4. bekezdésében – az a), c) és d) pontok kivételével – meghatározott elméleti tantárgyakból tett vizsga, bb) a képzõ szerv által kiadott képzési igazolás kiállítását követõen, a b) pont ba) alpontban foglaltak teljesítését megelõzõen, a hajózási hatóság által hitelesített fedélzeti oktatási napló vagy szolgálati könyv bemutatása, amely a vitorlás kishajó-vezetõi képesítés megszerzéséhez szükséges legalább 450 tengeri mérföldnyi – ebbõl legalább 60 tengeri mérföldnyi éjszakai – út megtételét, illetve kisgéphajó-vezetõi képesítés megszerzéséhez legalább 20 órányi – ebbõl legalább 5 óra éjszakai – út megtételét igazolja.” 4. A II. fejezet 4. bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Kedvtelési célú III. osztályú tengeri kisgéphajó-, illetve vitorlás kishajó-vezetõi képesítés:] „c) korlátozott (ROC) vagy korlátlan (GOC) tengeri rádiókezelõi bizonyítvány.” 5. A II. fejezet 5. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. Kedvtelési célú II. osztályú tengeri kishajó-vezetõi képesítés: a) a megszerezni kívánt képesítésnek megfelelõ kedvtelési célú III. osztályú tengeri kisgéphajóra, illetve vitorlás kishajóra szóló kishajó-vezetõi képesítés, b) a III. fejezet 5. bekezdésében meghatározott elméleti tantárgyakból tett vizsga, c) a képzõ szerv által kiadott képzési igazolás kiállítását követõen, az a) és b) pontban foglaltak teljesítését megelõzõen, a hajózási hatóság által hitelesített fedélzeti oktatási napló vagy szolgálati könyv bemutatása, amely igazolja, hogy kedvtelési célú III. osztályú tengeri kishajó-vezetõi képesítés megszerzését követõen a jelölt a II. osztályú vitorlás kishajó-vezetõi képesítés megszerzéséhez szükséges legalább 1000 tengeri mérföldnyi – ebbõl legalább 200 tengeri mérföldnyi éjszakai – utat, illetve kisgéphajó-vezetõi képesítés megszerzéséhez legalább 100 órányi – ebbõl legalább 20 órányi – éjszakai utat tett meg, vagy d) legalább 800 tengeri mérföld megtétele hajóvezetõként, illetve e) legalább 35 óra menetben hajóvezetõként, f) a c) pontban meghatározott gyakorlati idõ alatt elvégzett 10 csillagászati helymeghatározás szerkesztéssel, g) korlátlan tengeri rádiókezelõi (GOC) bizonyítvány.” 6. A II. fejezet 6. bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Kedvtelési célú I. osztályú tengeri kishajó-vezetõi képesítés:] „c) a területileg illetékes hajózási hatóság által hitelesített fedélzeti oktatási napló vagy szolgálati könyv bemutatása, amely igazolja, hogy kedvtelési célú II. osztályú tengeri kishajó-vezetõi képesítés megszerzését követõen a jelölt az I. osztályú vitorlás kishajó-vezetõi képesítés megszerzéséhez szükséges legalább 1500 tengeri mérföldnyi – ebbõl legalább 300 tengeri mérföldnyi éjszakai – utat, illetve kisgéphajó-vezetõi képesítés megszerzéséhez legalább 200 órányi – ebbõl legalább 60 óra éjszakai – utat tett meg, vagy” 7. A II. fejezet 6. bekezdése a következõ d) és e) ponttal egészül ki: [Kedvtelési célú I. osztályú tengeri kishajó-vezetõi képesítés:] „d) legalább 1000 tengeri mérföld megtétele hajóvezetõként óceánon, illetve e) legalább 80 óra menetben hajóvezetõként óceánon.”
5050
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
8. A II. fejezet a következõ 9–11. bekezdéssel egészül ki: „9. Az I. fejezet 3. vagy 4. bekezdésében megnevezett képesítéssel rendelkezõ személy – ha a másik hajókategóriára érvényes belvízi képesítése van – a II. fejezet 4. bekezdés a) pont ac) alpontjában és b) pont bb) alpontjában, az 5. bekezdés c) pontjában és a 6. bekezdés c) pontjában meghatározott mérföld/menetidõ teljesítése nélkül, kérelemre, a másik hajókategóriára szóló képesítést kaphat. 10. A II. fejezet 3. bekezdés d) pontjában, 4. bekezdés a) pont ac) alpontjában és b) pont bb) alpontjában, az 5. bekezdés c) pontjában és a 6. bekezdés c) pontjában elõírt gyakorlatot az elméleti képzést lezáró képzési igazolás megszerzése után lehet teljesíteni, és a teljesítését csak a hajózási hatóság által hitelesített jachtnapló és személyzeti jegyzék vagy azok másolatával, illetve a képzõ szerv által rendszeresített és a hajózási hatóság által jóváhagyott fedélzeti oktatási naplóval lehet igazolni. 11. A fedélzeti oktatási napló a következõ feladatok elvégzését igazolja: a) a tengeri kishajó szerkezetének, felszereléseinek megismerése, b) vészhelyzeti kommunikáció, c) vészhelyzeti eljárások és a mentõeszközök használatának megismerése, d) idõjárási elõrejelzések, figyelmeztetések megismerése, e) kikötési és horgonymûveletek, f) vitorlakezelés/motorkezelés, g) hajókezelés, h) kötélkezelés, i) partmenti navigáció, j) elektronikus navigáció, k) deviációs görbe felvétele, l) éjszakai navigáció, m) útvonaltervezés nappal, éjszaka, nagy forgalmú területeken, n) csillagászati navigációs helymeghatározás nappal, o) csillagászati navigációs helymeghatározás szürkületben, p) deviáció meghatározása csillagászati módszerekkel. Az a)–j) pontban foglalt feladatokat a IV. osztályú, az a)–m) pontban foglalt feladatokat a III. osztályú, az a)–p) pontban foglalt feladatokat a II. osztályú vizsgához kell teljesíteni.” 9. A III. fejezet 4. bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kedvtelési célú III. osztályú tengeri kishajó-vezetõi vizsga:] „e) radar, mûholdas navigáció, elektronikus térképmegjelenítõ, AIS elve és használatuk,”
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5. melléklet a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelethez ,,6. számú melléklet a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelethez
5051
5052
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5053
5054
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5055
5056
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5057
5058
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5059
5060
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Tengerésztiszti bizonyítvány (1. oldal)
5061
5062
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5063
5064
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5065
5066
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5067
5068
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5069
5070
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5071
5072
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5073
5074
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
6. melléklet a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelethez „7. számú melléklet a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelethez
VIZSGASZABÁLYZAT 1. Jelentkezés a vizsgára A jelentkezés formai és tárgyi követelményei 1.1. A vizsgára jelentkezni legalább 10 munkanappal a kijelölt vizsgaidõpont elõtt a szükséges dokumentumoknak a hajózási hatóságnál történõ leadásával lehet. Ha a hajózási hatóság hiányosságot állapít meg, errõl a vizsgázót értesíti. Ha a hiánypótlás a vizsga idõpontja elõtt 3 munkanappal nem történik meg, a vizsgázó nem vizsgázhat, nem vehetõ fel a vizsgajegyzõkönyvre, illetve csak a hiánypótlást követõen határozható meg az új vizsgaidõpont. Ha a rendelet büntetlen elõélet igazolását írja elõ, akkor csak 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány fogadható el. 1.2. Jóváhagyott képzés esetén, a képzõ szerv kérésére, a vizsga kihelyezve és tárgyanként vagy tárgycsoportonként, a képzés ütemezése szerinti bontásban is megtartható. Ilyen esetben a javító és ismétlõ vizsgákra vonatkozó szabályokat tárgyanként vagy tárgycsoportonként kell alkalmazni. Olyan vizsga esetében, amelynél az elméleti vizsgatárgyak vizsgái elektronikus formában történnek, a vizsga kihelyezésére csak a hajózási hatósággal kötött megállapodás alapján van lehetõség. 1.3. A vizsgákhoz az elõírt gyakorlati idõket a következõk szerint kell figyelembe venni: 1.3.1. Belvízi hajózásban: a) Gyakorlatiidõ-igazolás a hajózási hatóság rendszeres (legalább évente tett) ellenjegyzését tartalmazó hajós szolgálati könyv adatai alapján fogadható el. b) Bármely úszólétesítményen 1994. június 1. elõtt megszerzett gyakorlati idõt az úszólétesítmény üzemeltetõje által kiállított szolgálati bizonyítvány és annak valóságtartalmát igazoló eredeti dokumentum (vagy hivatalos másolata) – például munkanapló, kapitányi jelentés, kirendelõ utasítás, szolgálati nyilvántartó, társadalombiztosítási bejelentõ – alapján igazolja a hajózási hatóság. c) A hajónapló vezetésére 2001. január 1-je elõtt nem kötelezett úszólétesítményen a 2001. január 1. elõtt megszerzett gyakorlati idõt az úszólétesítmény üzemeltetõje által kiállított szolgálati bizonyítvány és annak valóságtartalmát igazoló eredeti dokumentum (vagy hiteles másolata) – például munkanapló, kapitányi jelentés, kirendelõ utasítás, szolgálati nyilvántartó, társadalombiztosítási bejelentõ – alapján igazolja a hajózási hatóság. d) A nem magyar lobogójú úszólétesítményen megszerzett, az illetékes külföldi hajózási hatóság által a külföldi hajós szolgálati könyvben igazolt gyakorlatot a hajózási hatóság elfogadja. e) Szolgálat csak munkavégzésre irányuló szerzõdés alapján, üzemelõ úszólétesítményen ellátott tényleges szolgálat alapján igazolható. Minden szolgálati bejegyzésnek tartalmaznia kell azt, hogy az úszólétesítményre elõírt mely szolgálatot látta el a jelentkezõ. 1.3.2. Tengeri hajózásban: A tengerész szolgálati könyvben a hajózási hatóság hitelesítéssel igazolja a gyakorlati idõt. A gyakorlati idõ naptári hónapban (az összegezett töredékidõ 30 napos hónapban) számolható. Nem magyar nyelven kiállított szolgálati igazolás csak hivatalos magyar nyelvû fordítással fogadható el, kivéve ha erre nyilvánvalóan nincs szükség. Szolgálat csak munkaszerzõdés alapján, üzemelõ úszólétesítményen ellátott tényleges szolgálat alapján igazolható. 1.4. A „gyakorlatok vizsgakönyve”-ként csak a hajózási hatóság által hitelesített vizsgakönyv fogadható el. 1.5. Belvízi kedvtelési célú vizsga esetén a vizsgázó – egyéni felkészülés esetében is – teljesítheti megosztottan a vizsgakövetelményeket elméleti és gyakorlati részre bontva. Erre a lehetõségre a hajózási hatóság adatlapján a vizsgázó figyelmét fel kell hívni valamennyi hatáskörrel rendelkezõ hajózási hatóság megjelölésével. Ezek közül egynek a megjelölése nélkül a jelentkezési lapot elfogadni nem szabad és fel kell szólítani ennek pótlására.
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5075
2. A vizsga megtartásának feltételei, körülményei 2.1. A vizsgák idõpontja, ütemezése, szervezése 2.1.1. A hajózási hatóságnál szervezett vizsgák Az elméleti vizsgákat – az igénytõl függõen – hetente, illetve havonta lehetõleg azonos napon bonyolítja le. A vizsgaidõpontokat a hajózási hatóság a nála történõ kifüggesztéssel, a honlapján, illetve tájékoztatójában történõ kihirdetéssel teszi közzé. 2.1.2. A hajózási hatóság székhelyén kívül szervezett vizsgák – A hajózási hatóság a székhelyén kívüli vizsgahelyszínen kérelemre szervez vizsgát, ha annak e Szabályzatban meghatározott feltételei fennállnak; ilyen esetben a vizsgabizottság igazolt költségeit a szervezõ köteles megtéríteni; olyan vizsga esetében, amelynél az elméleti vizsgatárgyak vizsgái elektronikus formában történnek, vizsga kihelyezésére csak a hajózási hatósággal kötött megállapodás alapján van lehetõség. – A hajózási hatóság a gyakorlati vizsgákat egyedi beosztás szerint szervezi. 2.1.3 A vizsga alapfeltételei – Vizsgán a vizsga jellegéhez (elméleti, illetve gyakorlati) illõ ruházatban lehet részt venni. – Személyazonosság igazolására alkalmas arcképes igazolványát, valamint hivatásos és szolgálati célú vizsga esetén hajós, illetve tengerész könyvét a jelentkezõ a vizsgán köteles felszólításra bemutatni. – Ezen okmányok hiányában, illetve vizsgára alkalmatlan (például alkoholos, láthatólag bódult) állapotban megjelent, meg nem engedett segédeszközöket vizsgára behozó, az alkalomhoz elfogadhatatlanul öltözött vizsgázót a vizsgáról ki kell zárni. – A vizsgára bekapcsolt mobiltelefont, magnetofont, CD-lejátszót, szövegtárolásra is alkalmas eszközt, egyéb elektronikus vagy nyomtatott segédeszközt (kivéve a vizsgabizottság által ellenõrzött számológépet, valamint a vizsgához szükséges szerkesztési eszközöket) bevinni, és azt használni nem szabad. A vizsgán ilyen eszközt használó személy kizárható a vizsgáról és eredményét „nem felelt meg”-ként kell bejegyezni a vizsgajegyzõkönyvbe. E korlátozásokat a vizsgáztató a vizsga megkezdésekor a jelentkezõkkel szóban ismerteti. – A felfüggesztés vagy kizárás tényérõl és körülményeirõl jegyzõkönyvet kell felvenni. – Az eset súlyától függõen a vizsgázót az illetékes hajózási hatóság a további vizsgáktól 1–6 hónapig terjedõ idõtartamra eltilthatja, amelyrõl a képesítések nyilvántartására szolgáló informatikai eszközön tájékoztatja a többi hajózási hatóságot. Az eltiltás ideje alatt a jelölt más hajózási hatóságnál sem tehet hajózási képesítõ vizsgát. – A vizsga megkezdésérõl elkésett vizsgázó (aki beszólításakor nem jelenik meg) nem követelheti ismételt beszólítását. Ha a vizsgabizottság a vizsganapon belül konkrét idõpontot határoz meg vagy engedélyez a vizsgázó vizsgakezdésére, akkor ez a szabály erre az idõpontra vonatkozik. – A vizsga ideje alatt (a kérdések átvételét követõen) a vizsgahelyszínt elhagyni nem szabad. Ha a vizsgázó elhagyja a vizsga helyszínét, akkor a vizsgabizottság a vizsgát megszakítja és az addigi teljesítmény alapján értékeli a vizsgáját. Indokolt esetben (például egészségügyi ok) a vizsgabizottság dönt a vizsga folytathatóságáról. – Aki a vizsgán igazolatlanul nem jelenik meg, illetve akadályoztatását legalább egy munkanappal a vizsga megkezdése elõtt nem jelzi a hajózási hatóságnak, a vizsgadíj visszatérítésére nem tarthat igényt. 2.2. Az elméleti vizsga a) Vizsga csak olyan teremben tartható meg, amely megfelel az oktatási intézményekre vonatkozó elõírásoknak: – közegészségügyi, – megvilágítási, – méret, – egy fõre esõ légköbméter, – zavartalansági (zaj, egymás zavarása, egymás munkájába való átlátás), – biztonságtechnikai, – szellõzési szempontból. b) A vizsgateremben a vizsgázókon, a vizsgabizottság tagjain és az e Szabályzatban meghatározottakon kívül más személyek nem tartózkodhatnak. A vizsgázók számára írásra alkalmas asztalt és széket (padot), illetve számítógépes elemeket olyan módon kell elhelyezni, hogy a jelöltek egymást ne zavarják a munkában, a vizsgateremben tartózkodók ne befolyásolhassák a vizsgát és a vizsga menete a vizsgabizottság számára figyelemmel kísérhetõ legyen.
5076
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
c) Számítógépen történõ vizsga (kivéve szimulátor alkalmazásával végzett vizsga) esetében a jelentkezõ kérelmet nyújthat be – részletes indokolással – papír alapú vizsga letételére. Bármelyik vizsgaforma választása esetén a vizsgázó semmilyen szempontból hátrányba nem kerülhet. d) A megkezdett elméleti vizsgát annál a hajózási hatóságnál kell befejezni, ahol azt megkezdték. Ha a vizsgázó más hajózási hatóságnál kívánja letenni az elméleti vizsgát, ott új vizsgázóként kell kezelni, azonban a vizsgán történt jogkövetkezménnyel járó eseményekrõl a hajózási hatóságok egymást a képesítések nyilvántartására szolgáló informatikai rendszerben haladéktalanul értesítik, és annak jogkövetkezményeit egyöntetûen érvényesítik. 2.3. A gyakorlati vizsga és vizsgahely 2.3.1. Gyakorlati vizsga A befejezett (sikeres) elméleti vizsgát követõen gyakorlati vizsga legfeljebb 18 hónapon belül tehetõ. A határidõ jogvesztõ. a) A gyakorlati vizsgán egy vizsgabizottság elõtt, egy nap legfeljebb 20 fõ vizsgázhat. Ha a jelöltek száma meghaladja a 20 fõt, több vizsgabizottság vezénylése szükséges. b) Ha a kedvtelési célú gyakorlati vizsgát a jelölt nem annál a hajózási hatóságnál kívánja folytatni, ahol az elméleti vizsgát tette, akkor a gyakorlati vizsgára a kiadott sikeres elméleti vizsgáról szóló igazolás (gyakorlati vizsgalap) alapján jelentkezhet. c) Sikertelen kedvtelési célú gyakorlati vizsgát követõen a javítóvizsga díjának befizetését igazoló bizonylat benyújtásakor a gyakorlati vizsgalapot a jelölt visszakapja, azonban a gyakorlati vizsgalap másolatát a gyakorlati vizsga idõpontjáig a hajózási hatóság megõrzi. d) Gyakorlati vizsgát érvényes hajóokmányokkal rendelkezõ, hajózásra alkalmas, tiszta, a vizsga tárgyát képezõ képesítéshez elõírt kategóriának megfelelõ, e Szabályzat függelékében foglalt elõírásainak megfelelõ hajóval kell megtartani. A kedvtelési célú kishajó-vezetõi vizsgát csak jóváhagyott vizsgahelyen szabad megtartani. e) A vizsgához szükséges hajót egyéni vizsga esetén a vizsgázó (vagy a munkáltató), jóváhagyott képzést követõ vizsga esetén a képzõ szerv biztosítja. f) A csak tengeri hajón tehetõ gyakorlati vizsgákat abban az esetben lehet végrehajtani, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak: – a hajó nemzetközi okmányai érvényesek, – a parancsnok érvényes bizonyítvánnyal rendelkezik, – a hajó rendes mûködését a vizsga nem zavarja, – a vizsgázó a vizsgához elõírt gyakorlati, szolgálati idõvel rendelkezik. g) A vizsgán használt hajók és személyzetük, a vizsgán részt vevõk biztonságáért, valamint a hajók szabályos közlekedéséért a hajó felelõs vezetõje felel. Ilyen személy hiányában a vizsga nem tartható meg. h) A gyakorlati vizsga alatt az úszólétesítményen csak a vizsgázók, a vizsgabiztos (legalább egy), a hajó személyzete, valamint a vizsgáztatást szakfelügyelõ személyek tartózkodhatnak. i) A gyakorlati vizsga idõtartamát a vizsgabizottság úgy határozza meg, hogy a vizsgázó felkészültsége egyértelmûen értékelhetõ legyen. 2.3.2. Gyakorlati vizsgahely követelményei a) A vizsgahely feleljen meg az e Szabályzat függelékében foglalt követelményeknek. b) A vizsgahelyet a hajózási hatóság hagyja jóvá, illetve jelöli ki.
3. A vizsgabiztosok A Vizsgabiztosok Névjegyzékében szereplõ vizsgabiztos bármely hajózási hatóság vizsgájára kijelölhetõ a kinevezésben szereplõ jogosultságnak megfelelõen. A vizsgabiztosok felkérését a hajózási hatóság erre – a munkaköri leírásában – kijelölt vizsgaszervezõ köztisztviselõje végzi.
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5077
4. A vizsgabizottság 4.1. A vizsgabizottság minden esetben legalább két (felsõfokú vizsga esetén három) tagból áll. A vizsgáztatásban a vizsgabizottság tagjai (vizsgabiztosok) együttesen vesznek részt. 4.2. A vizsgabizottság elnöke minden – elméleti vizsgán, – hivatásos és szolgálati célú képesítõ vizsgán (a 5.3–5.4 bekezdésekben meghatározott esetek kivételével) köztisztviselõ. 4.3. Tengeri hajó fedélzetén tartott vizsga esetén a vizsgabizottság összetétele fedélzeti vizsgánál a hajó parancsnoka és I. tisztje, gépüzemi vizsgánál a hajó parancsnoka és gépüzemvezetõje (vizsgabiztosok), illetve külföldi lobogójú hajó esetében a hajó parancsnoka és egy magyar állampolgárságú tengerész (vizsgabiztos). Ha ezek a feltételek nem állnak rendelkezésre, akkor a vizsgabiztos egyedül vizsgáztathat. 4.4. Ha a tengeri hajón nincs magyar állampolgárságú vizsgabiztos vagy kinevezett vizsgabiztos, akkor a hajó parancsnoka által kiállított tanúsítvány alapján a hajózási hatóság hitelesíti a vizsgajegyzõkönyvet. Ilyen esetben a hajózási hatóság jogosult pótlólagos szóbeli kérdéseket feltenni. A vizsgajegyzõkönyv alapján, ha a vizsgához elõírt egyéb feltételek fennállnak és ezek dokumentálhatók, a hajózási hatóság az okmányt kiállítja. 4.5. A vizsga egyéb résztvevõi: – A vizsgát szakfelügyelõ, ellenõrzõ hatóság köztisztviselõi a vizsga teljes folyamatában feladatkörükben eljárhatnak. A vizsgabizottságot indokolt esetben felmenthetik, a vizsgát felfüggeszthetik. A vizsgázókat a vizsgához kapcsolódó dokumentumok átadására kötelezhetik. – A felkészítõ oktató a jóváhagyott képzést végzõ képzõ szerv kérésére és a vizsgabizottság elnöke engedélyével jelen lehet a vizsgán a vizsgabizottság által kijelölt helyen úgy, hogy a vizsgát nem zavarhatja vagy befolyásolhatja. – Tolmács a jelölt kérésére és költségére a hajózási hatóság engedélyével vehet részt a vizsgán. – A vizsgázót foglalkoztató hajózási engedélyes hajózási üzemeltetési vezetõje kérésére és a vizsgabizottság elnöke engedélyével jelen lehet a vizsgán a vizsgabizottság által kijelölt helyen úgy, hogy a vizsgát nem zavarhatja vagy befolyásolhatja. 4.6. A vizsgabizottság feladata A vizsgabizottság mint testület: – elõ- és záró értekezletet tart, – átvizsgálja a jelentkezéssel és a vizsgával kapcsolatos iratokat, – ellenõrzi a tesztanyagot, az írásbeli és szóbeli kérdéssorokat, – biztosítja a vizsgák szabályos menetét, nyugodt légkörét, tárgyilagosságát, az alapfeltételek meglétét, – kizárja a vizsgáról azt a vizsgázót, aki az alapfeltételeknek nem felel meg, illetve annak szabályait megsérti, – végzi a jelöltek vizsgáztatását, – véleményt alkot a vizsgázók felkészültségérõl, megállapítja minõsítésüket. Az elnök – vezeti az elõ- és záró értekezletet, a vizsgát, – ellenõrzi a vizsga tárgyi feltételeinek meglétét, – végzi a vizsgára bocsátás feltételeként elõírt okmányok és a személyazonosság ellenõrzését, – értékeli a tesztlapokat, részt vesz a vizsgáztatásban, – vezeti és aláírja a vizsgajegyzõkönyvet, – dönt a vizsgabizottságon belüli véleménykülönbség esetén. A vizsgabizottsági tag: – részt vesz a vizsgabizottság feladatainak ellátásában, – végzi a vizsgára bocsátás feltételeként elõírt okmányok és a személyazonosság ellenõrzését, – értékeli a tesztlapokat és az egyéb írásbeli feladatokat, részt vesz a vizsgáztatásban, – végzi az elnök által rábízott feladatokat. 4.7. A vizsgabiztosok díjazása A vizsgabiztost díjazás illeti meg, amelynek minimális mértékét a hajózási hatóság vezetõje állapítja meg. A vizsgadíj kifizetésére, illetve átutalására vonatkozóan a hajózási hatóság havi, illetve kéthavonta történõ (göngyölített) kifizetést köthet ki (ezt a megbízási szerzõdésben rögzíteni kell). A vizsgabiztos kérelmére a vizsgadíj összevontan (például évente, félévente) is kifizethetõ. Ha a vizsgabiztos lemond a vizsgadíjról, akkor errõl nyilatkoznia kell.
5078
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
4.8. A tolmács tevékenysége A tolmács: – nem végezhet tolmácsolást, ha rendelkezik azzal a (vagy annál magasabb) hajózási képesítéssel, amely megszerzésére irányul a vizsga, – írásban (teszt, írásbeli vizsga) és szóban hitelesen fordítja a kérdéseket és a válaszokat, a tesztlapot azonban nem töltheti ki, – közremûködését a vizsgajegyzõkönyvben rögzíteni kell, és a vizsga megkezdése elõtt fel kell szólítani az objektív közremûködésre és a szó szerinti fordításra, – díjazása a vizsgázó, illetve a képzõ szerv kötelezettsége, a hajózási hatóságtól díjazásra nem tarthat igényt, kivéve ha az szerzõdésben erre kötelezettséget vállalt. Ha a tolmács tevékenységében a vizsgabizottság jogellenességet tapasztal, a vizsgabizottság a vizsgát felfüggeszti, a vizsgázót ismétlõ vizsgára utasítja, és a tolmácsot kizárja a vizsgán történõ részvételbõl.
5. A vizsgák részei, követelményei és értékelésük 5.1. A vizsgák részei A vizsgáztatás írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgákon történik. 5.2. Az elméleti vizsgák és értékelésük 5.2.1. Írásbeli vizsgarész Az írásbeli vizsga állhat tesztlap kitöltésébõl, valamint írásban kifejtendõ kérdések megoldásából. a) Tesztvizsga lebonyolítása: aa) A tesztvizsga megkezdése elõtt a vizsgabizottság tájékoztatja a vizsgázókat a teszt kitöltési szabályairól és ellenõrzi a vizsga feltételeinek meglétét. ab) A vizsgázókat úgy kell ültetni, hogy egymást ne zavarják, visszaélési lehetõségük ne legyen. ac) A vizsgázók a szükséges adatok beírása után, a vizsgabiztos által jelzett idõpontban, egyszerre kezdhetik meg a kérdések megválaszolását. ad) A tesztlapot a vizsgázótól akkor kell átvenni, amikor kézfeltartással jelzi, hogy a válaszadást befejezte, de legkésõbb a tesztlapon feltett kérdésenként 1 percet kitevõ vizsgaidõ leteltével. ae) Számítógépen történõ vizsgán a vizsgázó a megfelelõ parancs kiadásával fejezi be a feladat megoldását; a kitöltésre rendelkezésre álló idõ leteltével a vizsgabizottság a megfelelõ parancs kiadásával valamennyi vizsgázó tesztlapját lezárja (ezt 5 perccel a lezárás elõtt jelezni kell a vizsgázónak). af) Hibás válasznak minõsül, ha a vizsgázó nem megfelelõ választ jelöl meg, a kérdésre nem ad választ, több választ is ad, illetve utólag javítja azokat; értékelhetetlen a tesztlap, ha nem a megfelelõ helyre (válaszadásra megjelölt négyzetek egyikébe) tesz jelölést (pontozás, aláhúzás, rajzolás), vagy filctollat, ceruzát használ – értékelhetetlenség esetén a tesztlap értékelése: B. ag) A tesztlapot javítónak a tesztsablon alkalmazásával – hibás válasz esetén a helyes válasz helyét piros színnel kell jelölni, – kettõs jelölés vagy válasz nem adása esetén a válaszadásra kijelölt négyzeteket pirossal be kell karikázni, – oldalanként meg kell állapítania a hibás válaszok pontszámát, amelyet az elsõ lapon kell összesíteni, továbbá – meg kell állapítani az eredményt (M vagy B), amelyet a javító aláírásával igazol. ah) A megfeleléshez a kérdéseknek az egyes képesítésekre a mellékletekben megállapított (de legkevesebb 75%) arányban kell jól megoldani. ai) A tesztlapokat a titoktartási elõírásoknak megfelelõen kell kezelni, azokat a vizsgázó a kiértékelést követõen a vizsgabiztos felügyelete mellett megtekintheti, de nem viheti el és nem másolhatja le. b) Egyéb írásbeli vizsga: ba) Az egyéb írásbeli vizsga az írásban megadott kérdés, illetve feladat írásbeli kifejtésével, megoldásával zajlik. Értékelése kérdésenként megfelelt (M) vagy nem felelt meg (B). A vizsgázó megfelelt a tárgy vizsgáján, ha minden kérdésre megfelelt (M) minõsítést ért el. bb) Hivatásos tengerész vizsga esetében: Az értékelés kérdésenként 1–10-ig terjedõ pontszámokkal történik. A tengerészek képzésérõl, képesítésérõl és az õrszolgálat ellátásáról szóló 1978/1995. évi nemzetközi egyezmény [kihirdette: a 119/1997. (VII. 15.) Korm. rendelet – a továbbiakban: STCW 78/95] I. fejezet A–I/1. elõírása értelmében, az egyes tengerész hivatásos képesítések megszerzéséhez a képesítõ vizsgákon a következõ szinteken kell a jelöltnek teljesíteni: – parancsnok, elsõ tiszt, gépüzemvezetõ, másodgéptiszt – „vezetõi szint”, – õrszolgálatért felelõs fedélzeti- és géptiszt – „õrszolgálatért felelõs tiszt szint”,
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5079
– fedélzetmester, kormányos-matróz, matróz, navigációs õrszolgálat tagja, I. és II. osztályú villamos géptiszt, géptéri õrszolgálat tagja, gépmester – „õrszolgálati beosztott szint”. Az értékelést (a megfeleléshez) a három szinten az alábbi pontszámok jegyzésével kell elvégezni: – 5–10 pont között „Õrszolgálati beosztott szint”, – 8–10 pont között „Õrszolgálat felelõs tisztje szint”, – 9–10 pont között „Vezetõi szint”. 5.2.2. Szóbeli vizsgarész a) A tárgy szóbeli vizsgáján csak olyan jelöltek vehetnek részt, akiknek a tárgy írásbeli vizsgáját a vizsgabizottság megfelelõnek minõsítette (kivéve a vonalvizsgát). b) A vizsgázó az elõre elkészített kérdésekbõl, illetve tárgyi kérdéssorokból tételhúzás alapján tesz vizsgát. c) A felelet megkezdése elõtt a vizsgázó számára megfelelõ – legalább 10 és legfeljebb 20 perc – felkészülési idõt kell biztosítani. A felkészülési idõtõl való eltekintést – a vizsga azonnali kezdetét – a vizsgázó kérheti a vizsgabizottságtól. d) A feleletet belvízi hajózási és tengeri kedvtelési célú vizsgán megfelelt (M) vagy nem felelt meg (B) minõsítéssel, hivatásos tengerész vizsgán 1–10-ig terjedõ pontszámokkal kell elbírálni. e) A vizsgázó megfelelt a tárgyi vizsgán, ha a kérdések mindegyikét önállóan, vagy rávezetõ kérdések segítségével megválaszolta. A vizsgázó nem felelt meg a vizsgán, ha a kérdések valamelyikét rávezetõ kérdések segítségével sem tudja kielégítõen megválaszolni. 5.3. A gyakorlati vizsgák eredményének elbírálása a) A kedvtelési célú belvízi kishajó-vezetõi gyakorlati vizsga aa) A jelölt a kedvtelési célú belvízi kishajó-vezetõi gyakorlati vizsgán a vizsgalapon I. feladat-csoportban (,,vízijártassági ismeretek”) megfelelt, ha hibapontjainak aránya (nem megfelelõnek értékelt elemek száma) a gyakorlati vizsgalapon nem haladja meg a 20%-ot. ab) A vizsga eredményét megfelelt (M) vagy nem felelt meg, (B) formában kell értékelni. ac) Aki az I. feladatcsoportban nem felelt meg az, a II. feladatcsoportot nem kezdheti meg. ad) A II. feladatcsoport teljesítésekor megfelelt a jelölt akkor, ha hibapontjainak aránya (nem megfelelõnek értékelt elemek száma) nem haladja meg a 30%-ot. ae) Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgalapon vastagon szedett (kiemelt) feladatcsoportokat nem megfelelõen hajtja végre, a gyakorlati vizsgán vizsgáját nem felelt meg (B) minõsítéssel kell lezárni. af) Gyakorlati vizsgát csak különleges körülmények esetén szabad megszakítani, megosztani vagy részletekben végezni. Ilyen esetek: alkalmatlanná váló idõjárási viszonyok, baleset, egészségügyi okból bekövetkezett akadály, a vizsgán alkalmazott úszólétesítmény alkalmatlanná válása. Ilyen esetben a gyakorlativizsga-lapon a részeredményeket kell feltüntetni, és ha aznap nem folytatható a vizsga vagy a vizsgabizottság összetétele változik, akkor a gyakorlativizsgalapon új rovatot (oszlop) kell kitölteni, valamint fel kell tüntetni a megszakított vizsga tényét és eredményét (piros színnel). b) A hivatásos tengerész gyakorlati vizsga elbírálása A vizsga értékelése 1–10-ig terjedõ pontszámokkal történik. A vizsgázó megfelelt a gyakorlati vizsgán, ha a kapott pontszámok elérik a 5 pontot. A vizsgázó nem felelt meg a vizsgán, ha a kapott pontszámok nem érik el az 5 pontot. Sikeres a vizsgája annak, aki minden tárgyból minimum 5 pontot elért. A vizsga eredményét a vizsgabizottság az értékelést követõen a vizsgázók elõtt kihirdeti. c) A hivatásos és szolgálati célú belvízi hajózási képesítõ gyakorlati vizsga elbírálása ca) A vizsgán a képesítéssel ellátható szolgálat ellátására való alkalmasságot kell vizsgálni. cb) Vezetõi képesítés esetén az úszólétesítmény, illetve kötelék jellemzõ mûveleteinek és vártalan helyzeteinek technikai végrehajtását kell bemutatni, továbbá a személyzet irányítására való alkalmasságot. Vizsgálni kell az adott úszólétesítménnyel történõ tevékenységhez szükséges feltételek átfogó ismeretét. cc) Nem vezetõi képesítések esetében vizsgálni kell a szolgálat ellátása során felmerülõ feladatokban szerzett kellõ jártasságot, annak gyakorlati bemutatásával.
6. A vizsga dokumentumai 6.1. A vizsgajegyzõkönyv a) A vizsgán jegyzõkönyvet kell készíteni. A vizsgajegyzõkönyvben a vizsgázók névsorát legkésõbb a vizsgát megelõzõ munkanapon le kell zárni. A vizsgát a névsor lezárása nélkül megkezdeni nem szabad. A vizsgajegyzõkönyvet 50 évig kell megõrizni.
5080
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
b) A jegyzõkönyvben rögzíteni kell a vizsgázók adatait és az elért eredményeket. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell: ba) a vizsga idejét, helyét, iktatószámát, jellegét, a képesítés megnevezését, bb) a képzõ szerv megnevezését, képzési engedélyük számát (szükség szerint), bc) a vizsgabizottság tagjainak nevét, aláírását, bd) a vizsgázók nevét, születési adatait, be) a vizsgatárgyak megnevezését, a szinteket, a vizsgák fajtáját, bf) a vizsga alapján hozott döntést (a vizsgázó értékelését). c) A javító- és megismételt vizsgát külön jegyzõkönyvben kell rögzíteni. A javítóvizsga jegyzõkönyvében az elõzõ, sikeres tantárgyi vizsgákat és azokat a vizsgákat, amelyek alól a vizsgázó felmentés kapott „(F)” betûvel kell jelölni. 6.2. A vizsgaigazolás és a képesítõ okmány a) A hivatásos képesítõ vizsga esetében a sikeres elméleti vizsgáról, ha azt gyakorlati vizsga 30 napon belül nem követi – a vizsgázó kérelmére – igazolást kell kiadni. b) A belvízi kedvtelési célú vizsga esetében a sikeres elméleti vizsga igazolására hitelesített gyakorlati vizsgalapot állít ki az elméleti vizsgát lebonyolító hajózási hatóság. c) A képesítõ okmány megfelelõ helyére a képesítés törzskönyvi számát be kell jegyezni. Az okmányokat a hajózási hatóság körbélyegzõjével és az arra jogosult köztisztviselõ aláírásával kell hitelesíteni. d) A képesítõ okmány kiadásakor egy másolati példányt a tulajdonossal alá kell íratni és azt, a törzskönyvi nyilvántartás szabályainak megfelelõen, kell megõrizni. 6.3. Nyilvántartás vezetése A képesítõ vizsgára jelentkezõkrõl és a vizsgát tett személyekrõl a hajózási hatóság számítógépes nyilvántartást vezet.
7. A vizsga eredménye, kihirdetése Sikeres a képesítõ vizsgája annak, aki minden tárgyból „Megfelelt” minõsítéssel tett vizsgát, illetve az e Szabályzatban elõírt pontszámot elérte (illetve felmentése volt). A vizsga eredményét a vizsgázóval a vizsga befejezése után közvetlenül, vizsgatárgyanként ismertetni kell.
Függelék a Vizsgaszabályzathoz A gyakorlati vizsgához szükséges úszólétesítmények és a vizsgahelyek kijelölése Vizsga
a) Kedvtelési célú képesítések – Kisgéphajó-vezetõ vizsga
– Vitorlás kishajóvezetõ vizsga
A szükséges úszólétesítmény (minimális követelmény)
Vizsgahely minimális követelményei
legalább 20 kW teljesítményû és leg- a kisgéphajó mûveletezéséhez (elinalább 3 fõ befogadó képességû kisdulás, mentési mûvelet, fordulás, géphajó vontatmány kötélbe vétele, kikötés) elegendõ felületû és vízmélységû vízterület, amely legalább 300 m hosszú és legalább 30 m széles 2 a 2. zónára alkalmas, legalább 15 m – a vitorlás kishajó mûveletezéséhez vitorlafelületû és legalább 3 fõ befo(elindulás, mentési mûvelet, gadóképességû vitorlás kishajó különbözõ típusú fordulások, kikötés) elegendõ felületû és vízmélységû vízterület, amelyen – rendelkezésre áll a három legfontosabb kikötési lehetõség (rézsûs és függõleges partfal, cölöp);
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Vizsga
A szükséges úszólétesítmény (minimális követelmény)
5081 Vizsgahely minimális követelményei
– vegetációtól vagy építményektõl le nem árnyékolt, és a hajóutat, illetve nagyhajók által rendszeresen használ vízterületet nem érinti; – kikötõtõl (kivéve kedvtelési célú) és kijelölt veszteglõhelytõl legalább 300 m távolságot kell tartani; – a biztosított szabad vízfelület legalább 300 m hosszú és legalább 60 m széles; folyóvízen a szélesség legalább 80 m; b) Hivatásos és szolgálati képesítések – Fedélzeti tiszti vizsga legalább 100 m hosszú tolt, illetve 60 m hosszú vontatott kötelék, amely legalább két vontatott, illetve tolt hajót tartalmazzon, amelybõl legalább egy hajó legalább 50%-ig terhelt legyen – Vitorlás hajóvezetõ vizsga nagyhajó kategóriába tartozó vitorlás hajó
– Hajóvezetõ „A” vizsga
– Hajóvezetõ „B” vizsga
– Kisgéphajó-vezetõ vizsga
– Vitorlás kishajóvezetõ vizsga
nyílt folyami vagy tavi vízterület, amely a szokásos forgalmi helyzetet tükrözi
– nyílt folyami vagy tavi vízterület, amely a szokásos forgalmi helyzetet tükrözi; – rendelkezésre áll a három legfontosabb kikötési lehetõség (rézsûs és függõleges partfal, cölöp); legalább 100 m hosszú tolt, illetve nyílt folyami vagy tavi vízterület, 60 m hosszú vontatott karaván, amely amely a szokásos forgalmi helyzetet legalább két vontatott, illetve tolt ha- tükrözi jót tartalmazzon, amelybõl legalább egy hajó legalább 50%-ig terhelt legyen nagyhajó kategóriába tartozó géphajó nyílt folyami vagy tavi vízterület, és legalább még egy nagyhajóból álló amely a szokásos forgalmi helyzetet kötelék tükrözi legalább 10 m hosszúságú, vagy a kisgéphajó mûveletezéséhez (elin50 kW-ot meghaladó teljesítményû és dulás, mentési mûvelet, fordulás, legalább 3 fõ befogadóképességû kis- vontatmány kötélbe vétele, kikötés) elegendõ felületû és vízmélységû vízgéphajó terület, amely legalább 300 m hosszú és legalább 30 m széles 2 legalább 15 m vitorlafelületû és leg- – a vitorlás kishajó mûveletezéséhez alább 3 fõ befogadóképességû, a (elindulás, mentési mûvelet, 2. zónára alkalmas vitorlás kishajó különbözõ típusú fordulások, kikötés) elegendõ felületû és vízmélységû vízterület, amelyen – rendelkezésre áll a három legfontosabb kikötési lehetõség (rézsûs és függõleges partfal, cölöp);
MAGYAR KÖZLÖNY
5082 Vizsga
– Révész vizsga – Radarhajós vizsga
A szükséges úszólétesítmény (minimális követelmény)
2008/83. szám Vizsgahely minimális követelményei
– vegetációtól vagy építményektõl le nem árnyékolt, és a hajóutat, illetve nagyhajók által rendszeresen használt vízterületet nem érinti; – kikötõtõl (kivéve kedvtelési célú) és kijelölt veszteglõhelytõl legalább 300 m távolságot kell tartani; – a biztosított szabad vízfelület legalább 300 m hosszú és legalább 60 m széles; folyóvízen a szélesség legalább 80 m; köteles komp (csak révcsónak vezeté- valamely köteles komp/révcsónak ensére szóló vizsga esetén révcsónak) gedélyezett átkelõhelye – radarhajózásra alkalmas nagyhajó, – a gyakorlati vizsga elemeiként kishajó vagy komp a képesítés elõírt olyan nyílt folyami vagy tavi korlátozásának megfelelõen vízterület, ahol szûkület és (rendelkeznie kell a legalább 8 db kitûzõ jel található, radarhajózáshoz elõírt üzemképes valamint veszteglõ berendezésekkel (URH úszólétesítmények, továbbá rádió-készülékkel, közlekedõ hajók várhatók; fordulásjelzõvel, hangjelzõ berendezés stb.), valamint a hajó vezetésére jogosult radarhajós képesítésû vezetõvel; – a hajó kormányállását a vizsga – legalább egy medencés kikötõ, tartamára le kell függönyözni; ahová a be- és kihajózás szabad; ,,
A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 4/2008. (VI. 3.) KHEM rendelete
vábbiakban: R.) 1. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A rendelet alkalmazásában] „a) országos közlekedési hatóság: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága,”
az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezésérõl szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet módosításáról 2. § A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 5. alpontjában kapott felhatalmazás Az R. 2. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkealapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter zés lép: feladat- és hatáskörérõl szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. „(3) A vasúti átjárót és vasúti gyalogos-átkelõhelyet bizrendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben tosító jelzõberendezés, a „Vasúti átjáró kezdete” – és az azeljárva a következõket rendelem el: zal együtt alkalmazott „Állj! Elsõbbségadás kötelezõ” – jelzõtábla és a gyalogosok részére szolgáló terelõkorlát el1. § helyezésérõl, fenntartásáról és üzemeltetésérõl, a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelõhely burkolatának fenntarAz utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések el- tásáról, továbbá a vasúti átjárónál jelzõõr állításáról a vashelyezésérõl szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet (a to- úti pályahálózat mûködtetõje köteles gondoskodni.”
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 3. §
(1) Az R. 3. § (1)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Az országos közlekedési hatóság engedélye szükséges – az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével – a vasúti átjáró létesítéséhez, áthelyezéséhez és megszüntetéséhez, amely a) normál és széles nyomtávú országos, elõvárosi és térségi vasúti pályahálózat részét képezõ vasúti pálya úttal történõ keresztezõdése, illetve b) bármely egyéb vasútvonal és országos közút keresztezõdése lehet. (2) A területi közlekedési hatóság engedélye szükséges a) a vasúti gyalogos-átkelõhely és az (1) bekezdésbe nem tartozó vasúti átjáró létesítéséhez, áthelyezéséhez, megszüntetéséhez, b) a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelõhely forgalmi rendjének és biztonsági elõírásainak meghatározásához, vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetéséhez, valamint c) a gyalogos-átkelõhely kijelöléséhez és megszüntetéséhez. (3) Az engedélyezési jogkört gyakorló közlekedési hatóság elrendelheti a vasúti átjáró, illetve a vasúti gyalogos-átkelõhely a) megszüntetését, ha a közúti forgalom jelentéktelen, és az más vasúti átjáróba, illetve vasúti gyalogos-átkelõhelyhez átterelhetõ, vagy b) ideiglenes szünetelését, ha a vasúti pályahálózat mûködtetõje a vasút üzemének legalább 6 hónapos szüneteltetését a területi közlekedési hatóságnak bejelenti. (4) A területi közlekedési hatóság a vasúti pályahálózat mûködtetõjének nyilatkozata alapján határozza meg a) a tíz percet meghaladó ideig zárva tartható vasúti átjárókat, valamint a zárva tartás leghosszabb idõtartamát, b) az idõszakosan üzemelõ, teljes sorompóval biztosított vasúti átjárókat és azok üzemelési idõszakát, c) a felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjárókat. (5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során a közlekedési hatóságnak a döntése elõtt ki kell kérnie az út kezelõjének és a vasúti pályahálózat mûködtetõjének, továbbá kijelölt gyalogos-átkelõhely, valamint vasúti gyalogos-átkelõhely esetében a települési önkormányzat véleményét.” (2) Az R. 3. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ha a vasúti pályahálózat mûködtetõje a vasútvonal csökkentett szolgáltatási szintû üzemeltetését bejelenti a területi közlekedési hatóságnak, a vasútvonalon lévõ vasúti átjárók és vasúti gyalogos-átkelõhelyek esetében a melléklet 26.2. pontja szerinti biztosítási módok alkalmazhatók.”
4. § (1) Az R. 9. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Nem engedélyezhetõ új vasúti átjáró, illetve vasúti gyalogos-átkelõhely létesítése, ha legalább a csökkentett rálátási háromszögben a rálátás nem szabad (illetve vasúti
5083
gyalogos-átkelõhelynél a szükséges szabad rálátás nem biztosított), vagy a normál és széles nyomtávú országos, elõvárosi és térségi vasúti pályahálózat részét képezõ vasúti pályán a mértékadó vasúti átjáró forgalom a 3000-et meghaladja.” (2) Az R. 9. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(10) Normál és széles nyomtávú országos, elõvárosi, térségi és helyi vasúti pályahálózat részét képezõ vasúti pályán a fénysorompóval, illetve félsorompóval kiegészített fénysorompóval biztosított vasúti átjáró elõtt a forgalmi irányokat (az úttest felezõ vonalában) terelõszigettel kell szétválasztani, ha a) a vasúti pályát párhuzamos közlekedésre alkalmas út keresztezi, b) az emelt sebességû vasúti pályán lévõ átjáró mértékadó vasúti átjáró forgalma a 200-at meghaladja, és az átjáróban a fénysorompót kiegészítõ félsorompó – az úttest bal oldalán – nincs megismételve, c) azt – az a)–b) pontban nem említett helyeken – a vasúti átjáró közlekedésbiztonsági helyzete (baleseti adatai, észlelhetõsége stb.) szükségessé teszi. A terelõsziget észlelhetõségét lakott területen kívüli vasúti átjáró esetében forgalomtechnikai elemekkel (festett szegély, fényvisszavetõ útburkolati elemek, jelzõtestek stb.) kell biztosítani. (11) Saját célú vasúti pályahálózat részét képezõ vasúti pályán, összekötõ vasúti pályán, csatlakozó vasúti pályán és keskeny nyomtávú vasúti pályán lévõ keresztezõdés esetében a terelõsziget létesítésének szükségességét a területi közlekedési hatóság állapítja meg.” 5. § Az R. 10/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10/A. § (1) A közúthálózatba tartozó utak lakott területen belüli teljes szakaszán vagy annak egy részén a település lakókörnyezetének védelme érdekében a közút kezelõje (a fõvárosi közutak esetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. § g) pontja szerint a fõvárosi önkormányzat, egyéb közutak esetében a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 33. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közútkezelõ) – a területi közlekedési hatóság, valamint a hatáskörrel rendelkezõ közlekedésrendészeti szerv állásfoglalása ismeretében – a 7,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtását – idõszakos vagy állandó jelleggel – korlátozhatja, a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik, vontatók, mezõgazdasági vontatók és lassú jármûvek közlekedését tiltó korlátozott forgalmú övezetet (zóna) alakíthat ki, valamint e korlátozások esetében a célforgalmi közlekedést megengedõ szabályozást vezethet be a következõ feltételek együttes fennállása esetén: a) a korlátozást a települési önkormányzat kezdeményezi, b) a korlátozás alá esõ útszakasz helyett rendelkezésre áll az adott település egészének vagy egy részének elkerülését lehetõvé tevõ – az országos közúthálózatba tartozó, a korlátozással érintett útszakasszal legalább azonos teherbírású és összességében lakott területet rövidebb szakaszon érintõ – útszakasz.
5084
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A települési önkormányzat az intézkedés megtételét, továbbá korlátozott forgalmú övezet (zóna) környezetvédelmi okok miatti kijelölését a zaj- és rezgésterhelésre vagy a veszélyes légszennyezettség mértékére vonatkozó, annak készítésére jogosult szakértõ véleménye birtokában kezdeményezheti, ha a szakértõi vélemény szerint a mért értékek az emberi egészségre és környezetre ártalmas, külön jogszabályban megállapított határértéket meghaladják.” 6. § (1) Az R. melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul. (2) Az R. II. függeléke e rendelet 2. melléklete szerint módosul. 7. § (1) Ez a rendelet 2008. június 15-én lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (2) Hatályát veszti az R. II. függelékének u) és v) pontja. (3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követõen induló ügyekben kell alkalmazni. Dr. Szabó Pál s. k., közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
1. melléklet a 4/2008. (VI. 3.) KHEM rendelethez 1. Az R. melléklet III. fejezete helyébe a következõ rendelkezés lép: „III. fejezet Lakott területek és csillapított forgalmú övezetek kijelölése, forgalomcsillapítása 10. Lakott területek és csillapított forgalmú övezetek kijelölése 10.1. A lakott területre vonatkozó közlekedési szabályok hatályát a „Lakott terület kezdete” jelzõtáblával (KRESZ 131/a., 131/b. és 131/c. ábra) kell elrendelni és a „Lakott terület vége” jelzõtáblával (KRESZ 132/a., 132/b. és 132/c. ábra) kell megszüntetni. A lakott területek kijelölésénél figyelemmel kell lenni a közút forgalmának és a szabályozásba bevonandó terület lakóinak biztonságára, a beépítettség jellegére, az útkörnyezet lakott területre jellemzõ kiépítettségére (például járda, közvilágítás, útcsatlakozások és kapubehajtók sûrûsége). A KRESZ 131/a. és 131/b. ábra szerinti, településnevet is feltüntetõ „Lakott terület kezdete” jelzõtáblát ott kell elhelyezni, ahol a településre vezetõ út elsõ alkalommal éri el a lakott területet. Ha a település közigazgatási területén belüli útszakaszon indokolt a lakott területre vonatkozó közlekedési szabályok hatályának megszüntetése, majd ismételt elrendelése, a KRESZ 132/b., 132/c., illetve 131/b., 131/c. ábrák szerinti
2008/83. szám
„Lakott terület vége”, illetve „Lakott terület kezdete” jelzõtáblákat kell alkalmazni. 10.2. Lakott területen a közúti közlekedés károsító hatásainak mérséklése és a forgalom biztonságának növelése érdekében korlátozott sebességû, illetve lakó-pihenõ övezetek jelölhetõk ki. 10.2.1. Korlátozott sebességû övezetek kijelölése. 10.2.1.1. Korlátozott sebességû övezetben a) az azt határoló utaknak le kell vezetniük a terület átmenõ forgalmát, b) annak kialakításakor (beépítésekor) jól felismerhetõ területfelhasználási egységet kell alkotni, továbbá c) az úthálózat szerkezetének, területhasználatának, övezeti besorolásának, d) az annak területén fekvõ utak vízszintes, illetve magassági vonalvezetésének, e) az utak keresztmetszetének, f) az annak területén található gyalogos, illetve kerékpáros közlekedés nagyságának és jellemzõinek a teljes úthálózatra indokolttá kell tennie a csökkentett sebességû haladás elõírását. 10.2.1.2. A korlátozott sebességet indokolt esetben a teljes településre is el szabad rendelni, ha az megfelel a korlátozott sebességû övezetre a 10.2.1.1. b) pontban elõírtaknak. Ebben az esetben a településre vonatkozó sebességkorlátozást valamennyi „Lakott terület kezdete” jelzõtáblával együtt elhelyezett „Sebességkorlátozás” jelzõtáblával kell jelezni. 10.2.1.3. Korlátozott sebességû övezetben a) – ha az nem a település egészére kiterjesztett korlátozás – csak egyenrangú útkeresztezõdések vagy – indokolt esetben – körforgalmak lehetnek, b) párhuzamos közlekedést kijelölni vagy megengedni, fõútvonalat kijelölni nem szabad. 10.2.1.4. Idõszakos jelleggel korlátozott sebességû övezet csak olyan rendezvény céljára szolgáló területen (például vásárváros, sportlétesítmény) vagy üdülõterületen jelölhetõ ki, amelynek közismert nyitvatartási rendje van, vagy forgalmának idõszakos jellege egyértelmûen meghatározható. 10.2.2. Lakó-pihenõ övezetek kijelölése 10.2.2.1. Lakó-pihenõ övezetben a) az azt határoló utaknak le kell vezetniük a terület átmenõ forgalmát, b) az övezet úthálózatának jól el kell különülnie a környezet úthálózatától, c) annak kialakításakor (beépítésekor) jól felismerhetõ építési (környezeti) egységet kell alkotni, d) nagy forgalmú, illetve nagy áruszállítási vonzattal járó ipari vagy mezõgazdasági üzemek, létesítmények, közintézmények nem lehetnek. 10.2.2.2. Lakó-pihenõ övezetekben csak egyenrangú útkeresztezõdések lehetnek, az övezetet tömegközlekedési járat vagy vasúti pálya nem keresztezheti.
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
11. Forgalomcsillapítás 11.1. Lakott területek határán, településközpontokban, kijelölt gyalogos-átkelõhelyeknél, gyermekintézmények környezetében, tömegközlekedési eszközök megállóhelyeinél, jelentõs keresztirányú gyalogos mozgások környezetében, illetve ahol azt a közlekedésbiztonsági helyzet indokolja, a forgalom csillapítását építési beavatkozással (például sávelhúzással, járdaszigetek építésével) is elõ lehet segíteni. 11.2. A lakó-pihenõ övezet és a korlátozott sebességû övezet bejáratát az úttest szintjének küszöbszerû megemelésével vagy más építési beavatkozással (például középszigetek, útszûkületek, optikai kapuk) lehet jelezni. Hasonló fizikai eszközök (sebességcsökkentõ bordák, oszlopok, utcabútorok, elhúzások stb.) helyezhetõk el az övezetek úttestjén a jármûvek várakozására szolgáló útfelületek kijelölése, illetve a jármûforgalom számára megengedett sebesség betartatása érdekében, azonban ezek az eszközök nem akadályozhatják a megengedett sebességgel történõ folyamatos haladást. Útkeresztezõdésekben, nagyobb gyalogosforgalmat keltõ létesítmények környezetében, továbbá járdák, gyalog- vagy kerékpárutak átvezetésénél az úttest szintje megemelhetõ. 1.3. Település egészére kiterjesztett korlátozott sebességû övezetben, az elsõbbséggel rendelkezõ úton forgalomcsillapításra ükizárólag a burkolatszint emelése nélküli megoldások, elsõsorban sávelhúzások (kapuzatok) alkalmazhatók. 11.4. A forgalomcsillapítás eszközeinek tervezésére és kiépítésre vonatkozóan a hatályos útügyi mûszaki elõírásokban foglaltakat be kell tartani.” 2. Az R. melléklet 26.2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „26.2. A csökkentett szolgáltatási szintû vasúti pályán, a saját célú vasúti pályahálózat részét képezõ vasúti pályán, az összekötõ vasúti pályán és a csatlakozó vasúti pályán lévõ vasúti átjáró a) helybõl kezelt fénysorompóval, b) jelzõõr által, vagy c) ahol a vasúti átjárótól 30 méteren belül lévõ útkeresztezõdés forgalmát közúti forgalomirányító fényjelzõ készülék irányítja, a jelzõõr által mûködtetett közúti fényjelzõvel biztosítható.” 3. Az R. melléklet 26.4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „26.4. Vasúti átjárónál, vasúti gyalogos-átkelõhelynél a rálátási háromszögben, illetve a csökkentett rálátási háromszögben a rálátás akkor szabad, ha abban – külön jogszabályban meghatározott magasságot meghaladó – olyan építmény, terepalakulat, létesítmény, fa, illetve növényzet nincs, amely a vasúti pályára a rálátást akadályozza. A 26.1. pont b), d) és g) alpontjában foglaltak szerint biztosított vasúti átjáróknál – a vasúti átjárót a közút felõl biztosí-
5085
tó berendezés üzemzavara esetére – a rálátás szempontjából érintett terület kiszámításánál azt a sebességet kell figyelembe venni, amelynek alkalmazását a vasúti átjáróhoz közelítõ vonat számára a vasúti biztosítóberendezés az üzemzavar esetén lehetõvé teszi.” 4. Az R. melléklet 26.8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „26.8. Félsorompóval kiegészített fénysorompót kell létesíteni, ahol a) normál vagy széles nyomtávú, 80 km/óránál nagyobb engedélyezett sebességû két- vagy többvágányú országos, elõvárosi és térségi vasúti pályahálózat részét képezõ vasúti pályát szilárd burkolatú út keresztez, b) normál vagy széles nyomtávú országos, elõvárosi és térségi vasúti pályahálózat részét képezõ vasúti pályán a mértékadó vasúti átjáróforgalom 3000-nél nagyobb, c) azt közlekedésbiztonsági indokok szükségessé teszik. A félsorompót – emelt sebességû vasúti pályán lévõ vasúti átjáróban – az úttest bal oldalán meg kell ismételni, ha a 9. § (10) bekezdés b) pontjában meghatározott terelõszigetet nem helyezték el, és az átjáró mértékadó vasúti átjáró forgalma a 200-at meghaladja.” 5. Az R. melléklet 26.11. b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A vasúti átjárót biztosító jelzõberendezések üzemzavaránál a következõ intézkedések szükségesek:] „b) a sorompó üzemzavara esetében, ha ba) az üzemzavart a keresztezõdést teljes szélességben lezáró sorompó használhatatlansága okozza, haladéktalanul, de legalább 6 órán belül, bb) a fénysorompó, illetve félsorompóval kiegészített fénysorompónál következik be az üzemzavar, ha annak elhárítása a 26.13. pontban meghatározott javítási idõt meghaladja, a vasúti pályahálózat mûködtetõje a vasúti átjáró biztonságának védelmében a vasúti jármû áthaladásának idejére jelzõõrt köteles állítani;” 6. Az R. melléklet 26.13. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „26.13. A fénysorompó, továbbá félsorompóval kiegészített fénysorompó üzemzavarát a vasúti pályahálózat mûködtetõjének meg kell szüntetnie: a) automatika (ideértve az energiaellátást is), fénysorompó-optika meghibásodása esetében 12 órán belül; b) félsorompó-csapórúd rongálása esetében 12 órán belül, c) ha b) alpont szerinti esetben a helyreállítás 12 órán belül nem lehetséges, akkor a félsorompót le kell szerelni, ebben az esetben a vasúti átjárót biztosító jelzõberendezés legfeljebb 72 óráig üzemeltethetõ félsorompó nélkül fénysorompóként; d) ha az üzemzavar a vasúti pályával függ össze, 48 órán belül; e) a sorompószekrény kidöntése, félsorompó-hajtómû súlyos rongálása (földkábelrongálás, félsorompó-hajtómû
5086
MAGYAR KÖZLÖNY
vagy félsorompójelzõ összetörése, kidöntése) esetében 72 órán belül; f) fénysorompójelzõ súlyos rongálása (tartóoszlop kidöntése) esetében 72 órán belül azonban a végleges helyreállításáig a „Vasúti átjáró kezdete” jelzõtáblát el kell helyezni. Az úttest bal oldalán megismételt félsorompó megrongálása, meghibásodása esetén a jobb oldali félsorompókat leszerelni nem szabad, a berendezés legfeljebb 72 óráig félsorompóval kiegészített fénysorompóként üzemben tartható.” 7. Az R. melléklet 29.4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „29.4. Normál és széles nyomtávú országos, elõvárosi és térségi vasúti pályahálózat részét képezõ vasúti pályán lévõ, csak fénysorompóval biztosított vasúti átjáró elõtt, szilárd burkolatú úton a „Sebességkorlátozás” jelzõtáblát kell elhelyezni, ha a) a vasúti pálya 80 km/óránál nagyobb engedélyezett sebességû, vagy b) az átjáró, a vasúti pálya észlelhetõsége, illetve egyéb közlekedésbiztonsági indokok azt szükségessé teszik. A sebességkorlátozás mértéke lakott területen legfeljebb 30 km/óra, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/óra.” 8. Az R. melléklet 29. része a következõ 29.5. ponttal egészül ki: „29.5. Vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetése: vasúti pályán a vasúti közlekedés szüneteltetése idején a vasúti átjáró biztosításának szüneteltetése. A hat hónapot meghaladó szüneteltetés idejére a biztosítást a közúti jelzések eltávolításával meg kell szüntetni, továbbá a vasúti közlekedés lehetõségét mindkét oldalon a vágányra helyezett, közútról is jól látható eszköz – így különösen földkúp, betontömb, betonaljakból kialakított vágánylezárás – alkalmazásával ki kell zárni.” 9. Az R. melléklet 33.1 pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „33.1. Szélesség-, magasság-, hosszúság-, súly- vagy tengelyterhelés-korlátozást abban az esetben kell elrendelni, ha az út kiépítettsége, illetve teherbírása, a híd vagy egyéb mûtárgy teherbírása, illetve méretei, vagy az út mellett, illetve felett lévõ akadály a meghatározott méretet meghaladó jármû közlekedését nem teszi lehetõvé.” 10. Az R. melléklet 34.1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „34.1. Jármûvek (egyes jármûfajták) behajtásának tilalmát abban az esetben lehet elrendelni, ha azt a) a forgalom biztonsága vagy egységesítése, b) a környezet védelme, c) az út állapotának megóvása indokolja. A tilalom bevezetése esetén az átmenõ forgalom részére megfelelõ tehermentesítõ utat kell biztosítani.” 11. Az R. melléklet 26.6. pontjában a „közforgalmú vasúti pályán” szövegrész helyébe a „normál és széles nyom-
2008/83. szám
távú országos elõvárosi és térségi vasúti pályahálózat részét képezõ vasúti pályán” szöveg lép.
2. melléklet a 4/2008. (VI. 3.) KHEM rendelethez Az R. II. függeléke a következõ b) ponttal egészül ki.: [A rendeletben használt egyes fogalmak meghatározása a következõ:] „b) Csökkentett szolgáltatási szintû vasúti pálya: legfeljebb 40 km/óra sebességgel közlekedõ vonatokkal járt, folyamatosan nem felügyelt vasúti pálya, amelyen közforgalmú vasúti személyszállítási tevékenységet nem folytatnak.”
A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 5/2008. (VI. 3.) KHEM rendelete a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó jármûvek közúti közlekedésérõl, a közútkezelõi és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeirõl szóló 4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet módosításáról A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 15. § (1) bekezdésében, 48. § (3) bekezdés b) pont 2., 5. és 26. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó jármûvek közúti közlekedésérõl, a közútkezelõi és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeirõl szóló 4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § (1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén közúton és közforgalom elõl el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedõ, a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó, a túlméretes, a lánctalpas, továbbá a meghatározott közúton jelzõtáblával elrendelt össztömeg-korlátozást meghaladó jármûre és jármûszerelvényre (a továbbiakban együtt: jármû), azok tulajdonosára (üzemben tartójára), továbbá a 6. § (3)–(6) bekezdése tekintetében a jármûvek vezetõjére terjed ki.
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) E rendelet alkalmazásában a jelzõtáblával elrendelt össztömeg-korlátozás: a lakott területen belül alkalmazott, a külön jogszabályban meghatározott „Korlátozott forgalmú övezet (zóna)” közúti jelzõtáblával megjelölt közlekedési korlátozás.” 2. § Az R. 2. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A jármûvek és a jármûszerelvények megengedett össztömegét, legnagyobb tengelyterhelését és méretét külön jogszabály tartalmazza. A jogszabályban meghatározott megengedett össztömeget el nem érõ jármûvekre vonatkozó, jelzõtáblával elrendelt össztömeg-korlátozás alkalmazásának feltételeit külön jogszabály határozza meg.”
3. § (1) Az R. 3. § (1) bekezdés elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A külön jogszabály, illetve a jelzõtáblával elrendelt össztömeg-korlátozás szerint megengedett össztömeget, megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó, a túlméretes, valamint a lánctalpas jármû közlekedéséhez az érintett közút – a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 33. § (1) bekezdésében meghatározott – kezelõjének, illetve a fõváros esetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. § g) pontja szerint a fõvárosi önkormányzatnak (a továbbiakban együtt: közútkezelõ) a b)–f) pontban megjelöltek szerinti hozzájárulása szükséges.” (2) Az R. 3. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó, a túlméretes, továbbá a lánctalpas jármû esetében a közútkezelõi hozzájárulás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (1. számú melléklet) a közútkezelõhöz kell – papíron vagy elektronikus úton – benyújtani. A jelzõtáblával elrendelt össztömeg-korlátozás esetén az érintett közútkezelõhöz kell a hozzájárulás iránti kérelmet – a közútkezelõ által meghatározott formában – benyújtani.”
5087
„(1) A megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó jármû közlekedéséhez való közútkezelõi hozzájárulásáért fizetendõ díj (a továbbiakban: díj) összegét a 3. számú melléklet szerinti díjtételek (Ft/km) és a közútkezelõi hozzájárulásban meghatározott útvonal távolságának, hozzájárulás hiányában a közúton megtett távolság (km) szorzata alapján, illetve jelzõtáblával elrendelt össztömeg-korlátozás esetén a közútkezelõi hozzájárulásban meghatározott érvényességi idõnek megfelelõen kell megállapítani. (2) A díjat – a hozzájárulásban elõírt módon és idõpontig – a hozzájárulást kiadó szervezet számlájára kell befizetni. A díjat a hozzájárulást kiadó szervezet köteles átutalni a Magyar Államkincstárnál vezetett „Túlsúlydíj” elnevezésû nemzetgazdasági számlára. A 3. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt közútkezelõ szervezet által kezelt közutak, továbbá a közforgalom elõl el nem zárt magánutak esetében a díj a hozzájárulás kiadóját illeti meg.” (2) Az R. 5. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nem kell díjat és kiállítási költségtérítést fizetni] „c) a katasztrófa elhárításában, megelõzésében, a tûzoltásban és a mûszaki mentésben alkalmazott, e célokra rendszeresített jármû után (ideértve a jármûnek és a személyi állománynak a feladatra történõ felkészítését is),” 5. § Az R. 3. számú melléklete a következõ 4. ponttal egészül ki: „4. A jelzõtáblával elrendelt össztömeg-korlátozást meghaladó megengedett legnagyobb össztömegû jármûvek után fizetendõ legmagasabb díjak: A jelzõtáblán meghatározott össztömeghatár feletti megkezdett tonnánként: legfeljebb 300 Ft/nap, vagy 6000 Ft/hónap, vagy 60 000 Ft/év.” 6. § (1) Ez a rendelet 2008. június 15-én lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
4. §
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a gépjármûrõl és annak hatósági jelzésérõl felvételt készítõ eszközre vonatkozó követelményekrõl szóló 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet melléklet II. rész a) 1.1. pontjának a) alpontjában az „elölrõl, illetve hátulról is” szövegrész helyébe az „elölrõl, hátulról, illetve elölrõl és hátulról is” szöveg, b) 2.1. pontjában az „elölrõl, illetve hátulról is” szövegrész helyébe az „elölrõl, hátulról, illetve elölrõl és hátulról is” szöveg lép.
(1) Az R. 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
(3) Az R. 3. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó jármû közlekedéséhez kiadott közútkezelõi hozzájárulás – külön díjfizetés nélkül – magában foglalja a jármû útvonala által érintett, jelzõtáblával elrendelt össztömeg-korlátozás alóli felmentést is.”
Dr. Szabó Pál s. k.,
5088
MAGYAR KÖZLÖNY
A szociális és munkaügyi miniszter 7/2008. (VI. 3.) SZMM rendelete egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés b), c) és h) pontjában, valamint a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b), c) és e) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva – az alábbiakat rendelem el:
1. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mûködésük feltételeirõl szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-a a következõ (13)–(14) bekezdéssel egészül ki: „(13) Ha szociális szolgáltatás, illetve ellátás a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátással egy intézmény, szolgáltató keretében kerül megszervezésre, az intézményvezetõi munkakört az intézmény, szolgáltató által nyújtott bármelyik ellátási, szolgáltatási forma vezetõjére meghatározott, felsõfokú végzettség körébe tartozó képesítési elõírásoknak megfelelõ személy betöltheti. (14) A módszertani feladatokat felsõfokú végzettséggel rendelkezõ személy láthatja el.”
2. § Az R. a következõ 101/F. §-sal egészül ki: „101/F. § Ha több bentlakásos intézményi ellátás kerül egy intézmény keretében megszervezésre, az intézményvezetõi munkakört az intézmény által nyújtott bármelyik ellátási forma vezetõjére meghatározott képesítési elõírásoknak megfelelõ személy betöltheti.”
3. §
2008/83. szám 4. §
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételérõl szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: Ir.) 1. számú melléklete e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul.
5. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mûködésük feltételeirõl szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: Gyr.) 3. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Többcélú intézményben vezetõi megbízást az kaphat, illetve vezetõi munkakörbe az nevezhetõ ki, aki bármely, az intézmény által biztosított szolgáltatás, illetve ellátás vezetõjére meghatározott, felsõfokú végzettség körébe tartozó képesítési elõírásoknak megfelel.”
6. § (1) A Gyr. 47. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti tanfolyamot eredményesen elvégzõ személy megszerzi a családi napközi ellátás biztosításához szükséges és elégséges képesítést.” (2) A Gyr. 47. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (4)–(5) bekezdés jelölése (5)–(6) bekezdésre változik: „(4) A mûködtetõ döntése alapján a családi napköziben a rendelet 2. számú mellékletének II. Része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontja alatt meghatározott munkakörök létesíthetõk. A munkakört betöltõ személynek eredményesen el kell végeznie az (1) bekezdés d) pontja szerinti tanfolyamot, és rendelkeznie kell a mellékletben elõírt képesítéssel.”
7. § A Gyr. 49. § (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „A kisegítõnek akkor kell elvégeznie a 47. § (1) bekezdés d) pontja szerinti tanfolyamot, ha a szolgáltatást nyújtó helyettesítését is ellátja.”
(1) Az R. 3. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
8. §
(2) Az R. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
A Gyr. 2. számú melléklete e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul.
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 9. §
(1) Ez a rendelet 2008. július 1-jén lép hatályba. (2) Az R. és a Gyr. vezetõi megbízásra, illetve annak feltételeire vonatkozó, e rendelettel módosított szabályait a hatálybalépést követõen kiírásra kerülõ pályázatok alapján adott vezetõi megbízásokra kell alkalmazni. (3) Hatályát veszti az R. a) 50. § (4)–(5) bekezdése, b) 52. § (6) bekezdésének felvezetõ szövegében és b) pontjában a „ , vizitdíjának, kórházi napidíjának” szövegrész, c) 52. § (6) bekezdés b) pontjában az „ , illetve a vizitdíj, kórházi napidíj” szövegrész,
5089
d) 52. § (8) és (10) bekezdésében a „ , vizitdíj, kórházi napidíj” szövegrész. (4) Az R. 6. § (6) bekezdés a) pontjában az „intézmény” szövegrész helyébe az „intézmény, integrált intézmény” szöveg lép. (5) E rendelet 1–8. §-a, 9. § (3)–(4) bekezdése és 1–4. számú melléklete a hatálybalépést követõ napon hatályát veszti. Ez a bekezdés a hatálybalépést követõ második napon hatályát veszti. Szûcs Erika s. k., szociális és munkaügyi miniszter
1. számú melléklet a 7/2008. (VI. 3.) SZMM rendelethez 1. Az R. 3. számú mellékletének 5/D. pontjában a „pszichológus” szövegrész helyébe a „pszichológus, pszichopedagógus” szöveg lép. 2. Az R. 3. számú mellékletének 9. pontjában az intézményvezetõi megbízás képesítési feltételeit megállapító rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép: „intézményvezetõ
felsõfokú szociális alapvégzettség, közgazdász, szociális menedzser, orvos, gyógypedagó gus, pszichológus, okleveles egészségügyi szaktanár, egészségügyi szakoktató, felsõfokú ápoló végzettség, intézetvezetõ, felsõfokú egészségügyi vagy pedagógus vagy igazgatás szervezõ végzettség szociális igazgatás szakirányú végzettséggel, teológus”
3. Az R. 3. számú mellékletének 9/A. pontjában az intézményvezetõi megbízás képesítési feltételeit megállapító rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép: „intézményvezetõ felsõfokú szociális alapvégzettség, egészségügyi menedzser, szociális menedzser, intézet vezetõ, védõnõ, felsõfokú ápoló végzettség, pszichopedagógus, gyógypedagógus, pszicho lógus, mentálhigiénikus, teológus, orvos, felsõfokú egészségügyi vagy pedagógus vagy igazgatásszervezõ végzettség szociális igazgatás szakirányú végzettséggel, jogász” 4. Az R. 3. számú melléklete 9/B. pontjának az intézményvezetõi megbízás képesítési feltételeit megállapító rendelkezésében az „igazgatásszervezõ (szociális igazgatás szakirány)” szövegrész helyébe a „felsõfokú egészségügyi vagy pedagógus vagy igazgatásszervezõ végzettség (szociális igazgatás szakirányú végzettséggel)” szöveg lép. 5. Az R. 3. számú mellékletének 9/C. pontjában az intézményvezetõi megbízás képesítési feltételeit megállapító rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép: „intézményvezetõ felsõfokú szociális alapvégzettség, mentálhigiénikus, orvos, felsõfokú ápoló végzettség, intézetvezetõ, pszichológus, felsõfokú egészségügyi vagy pedagógus vagy igazgatásszer vezõ végzettség szociális igazgatás szakirányú végzettséggel, mentálhigiénikus, addiktoló giai konzultáns, szociális menedzser, közgazdász, klinikai szakpszichológus, addiktológiai szakpszichológus, humánerõforrás menedzser, humánszervezõ, szociális menedzser, jogász, teológus, egészségügyi menedzser” 6. Az R. 3. számú mellékletének 9/D. pontjában az intézményvezetõi megbízás képesítési feltételeit megállapító rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép: „intézményvezetõ felsõfokú szociális alapvégzettség, teológus, pszichológus, felsõfokú ápoló végzettség, or vos, okleveles egészségügyi szaktanár, intézetvezetõ, szociális menedzser, felsõfokú egészségügyi vagy pedagógus vagy igazgatásszervezõ végzettség szociális igazgatás szak irányú végzettséggel, gyógypedagógus, addiktológiai konzultáns”
MAGYAR KÖZLÖNY
5090
2008/83. szám
7. Az R. 3. számú mellékletének kiegészítõ szabályai a következõ e) ponttal egészülnek ki: „e) Felsõfokú ápoló végzettség a felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás eljárási rendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott ápolói képzések alapján szerzett végzettség, az egészségügyi felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 36/1996. (III. 5.) Korm. rendelet alapján szerzett okleveles ápolói és ápolói végzettség, valamint az okleveles ápolói végzettséggel egyenértékûnek minõsített egyetemi okleveles ápolói végzettség.”
2. számú melléklet a 7/2008. (VI. 3.) SZMM rendelethez „4. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelethez Étkeztetésre vonatkozó igénybevételi napló Dátum: ...... év ...................... hónap Ellátott neve
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Összesen
Kitöltési útmutató: Az ellátott neve melletti oszlopba X-et kell tenni ahhoz a naptári naphoz, amelyiken az étkeztetést igénybe vette. Az utolsó sorban számmal kell összesíteni az egy napra jutó étkezõket. A táblázatnak három típusát kell naponta vezetni. Külön táblázatban kell vezetni a helyben, az elvitellel és a kiszállítással étkezõket.
Népkonyhán történõ étkeztetésre vonatkozó igénybevételi napló (sorszámozott és hitelesített) Dátum (hónap, nap)
Népkonyhán étkezõk száma összesen
,,
3. számú melléklet a 7/2008. (VI. 3.) SZMM rendelethez Az Ir. 1. számú mellékletének a „Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez” része helyébe a következõk lépnek: „Tájékoztató a jövedelemnyilatkozat kitöltéséhez I. Személyi adatok Család alatt az egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezõ közeli hozzátartozók közösségét kell érteni. Közeli hozzátartozó a jövedelemvizsgálat vonatkozásában a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelõszülõ, a testvér és az élettárs.
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5091
Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nõtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetõk különélõnek, ha a lakcímük különbözõ. Az idõsotthoni ellátást igénylõnek csak saját személyi adatait kell feltüntetnie. II. Jövedelmi adatok Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldrõl vagy külföldrõl származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerûsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minõsül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minõsül a személyi jövedelemadó, az egyszerûsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelõ egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Ha a magánszemély az egyszerûsített vállalkozói adó vagy egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthetõ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minõsülõ igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezõgazdasági õstermelõ adóévi õstermelésbõl származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthetõ az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelõ összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetõleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelõ összeggel. Nem minõsül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítõ gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelõszülõk számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minõsül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. A havi jövedelem kiszámításakor – rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelõzõ hónap, – nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, õstermelésbõl származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelõzõ tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. Jövedelem típusai: 1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerzõdéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységbõl, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott – személyes közremûködést igénylõ – tevékenységbõl származó jövedelem. 2. Társas és egyéni vállalkozásból, õstermelõi, illetve szellemi és más önálló tevékenységbõl származó jövedelem: itt kell feltüntetni továbbá a jogdíjat, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységébõl származó jövedelmet, valamint a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerzõdés szerint teljesített mellékszolgáltatást. 3. Alkalmi munkavégzésbõl származó jövedelem: alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatás révén szerzett bevétel. Nem minõsül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi mértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg. 4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj. 5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülõi nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, át-
5092
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
meneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék. 6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az idõskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. 7. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggõ pénzbeli juttatások, nevelõszülõi díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítésébõl, vagyoni értékû jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az elõzõ sorokban nem került feltüntetésre. A jövedelemnyilatkozatban szereplõ jövedelmekrõl a jövedelem típusának megfelelõ iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges.”
4. számú melléklet a 7/2008. (VI. 3.) SZMM rendelethez 1. A Gyr. 2. számú melléklete I. részének I. Alapellátások 2.B. Bölcsõde pontjában a magasabb vezetõ/vezetõ vezetõi beosztás képesítési feltételeit megállapító rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép: „magasabb vezetõ/vezetõ bölcsõdei szakgondozó, csecsemõ- és kisgyermekgondozó, csecsemõ- és kisgyermeknevelõ-gondozó vagy csecsemõ- és gyermekgondozói, kisgyermekgondozó, -nevelõi végzettséggel rendelkezõ: intézetvezetõ, szakoktató, védõnõ, felsõfokú szociális alapvégzettség, pedagógus” 2. A Gyr. 2. számú melléklete II. részének I. Alapellátások 2. Bölcsõde pontjában a szakgondozói intézményi munkakör képesítési feltételeit megállapító rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép: „szakgondozó
bölcsõdei szakgondozó (OKJ), csecsemõ- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemõ- és kisgyermeknevelõ-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelõ (OKJ) vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkezõ: védõnõ, pedagógus, felsõfokú szociális alapvégzettségû személy, illetve csecsemõ- és gyermekgondozó (OKJ) képesítésû személy, ha rendelkezik védõnõi, vagy pedagógus, vagy felsõfokú szociális végzettséggel”
3. A Gyr. 2. számú melléklete II. része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. Családi napközi
nevelõ szakgondozó
gondozó
segédgondozó
felsõfokú szociális alapvégzettség, pedagógus bölcsõdei szakgondozó (OKJ), csecsemõ- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemõ- és kisgyermeknevelõ-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelõ (OKJ), csecsemõ- és gyermekápoló (OKJ) csecsemõ- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelõ II. (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), házi idõszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelõ (OKJ) alapfokú iskolai végzettség, dajka (OKJ), óvodai dajka (OKJ)”
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5093
4. A Gyr. 2. számú melléklete II. része I. Alapellátások 4. Házi gyermekfelügyelet pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. Házi gyermekfelügyelet
nevelõ szakgondozó (hivatásos)
gondozó
segédgondozó
felsõfokú szociális alapvégzettség, pedagógus bölcsõdei szakgondozó (OKJ), csecsemõ- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemõ- és kisgyermeknevelõ-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelõ (OKJ), csecsemõ- és gyermekápoló (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelõ I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) csecsemõ- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelõ II. (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), házi idõszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelõ (OKJ) alapfokú iskolai végzettség, dajka (OKJ), óvodai dajka (OKJ)”
5. A Gyr. 2. számú melléklete II. részének I. Alapellátások 6. Gyermekek átmeneti otthona pontjában a gyermekvédelmi asszisztens és gyermekfelügyelõ intézményi munkakörének képesítési feltételeit megállapító rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép: „gyermekvédelmi asszisztens
gyermekfelügyelõ
gyermekotthoni asszisztens (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelõ I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), szociális asszisztens (OKJ) gyermek- és ifjúsági felügyelõ II. (OKJ), dajka (OKJ), házi idõszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelõ (OKJ), óvodai dajka (OKJ)”
6. A Gyr. 2. számú melléklete II. részének I. Alapellátások 7. Családok átmeneti otthona pontjában a szakgondozó és gondozó intézményi munkakörének képesítési feltételeit megállapító rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép: „szakgondozó
gondozó
bölcsõdei szakgondozó (OKJ), csecsemõ- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemõ- és kisgyermeknevelõ-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelõ (OKJ), csecsemõés gyermekápoló (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelõ I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ) csecsemõ- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelõ II. (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), házi idõszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelõ (OKJ)”
5094
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/83. szám
7. A Gyr. 2. számú melléklete II. részének II. Szakellátások 1. Nevelõszülõi hálózat pontjában a gondozó intézményi munkakörének képesítési feltételeit megállapító rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép: „gondozó
csecsemõ- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelõ II. (OKJ), dajka (OKJ), házi idõszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelõ (OKJ), óvodai dajka (OKJ)”
8. A Gyr. 2. számú melléklete II. részének II. Szakellátások 2. Gyermekotthon pontjában a gyermekvédelmi asszisztens és gyermekfelügyelõ intézményi munkakörének képesítési feltételeit megállapító rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép: „gyermekvédelmi asszisztens gyermekfelügyelõ
gyermekotthoni asszisztens (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelõ I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), szociális asszisztens (OKJ) gyermek- és ifjúsági felügyelõ II. (OKJ), dajka (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelõ (OKJ), óvodai dajka (OKJ)”
9. A Gyr. 2. számú melléklete II. részének II. Szakellátások 2. Gyermekotthon pontjában „A 0–3 éves korosztály ellátására” részben a szakgondozó intézményi munkakörének képesítési feltételeit megállapító rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép: „szakgondozó
bölcsõdei szakgondozó (OKJ), csecsemõ- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemõ- és kisgyermeknevelõ-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelõ (OKJ) vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkezõ: védõnõ, pedagógus, felsõfokú szociális alap végzettségû személy, illetve csecsemõ- és gyermekgondozó (OKJ) képesítésû személy, ha rendelkezik védõnõi, vagy pedagógus, vagy felsõfokú szociális végzettséggel”
2008/83. szám
VI. rész
MAGYAR KÖZLÖNY
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
Az Állami Számvevõszék pályázati felhívása az Áht. 95/A. §-ának (2), illetve az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 30. § (4) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezetek felügyelõbizottsága elnöki tisztségének betöltésére alkalmas személyek névjegyzékbe kerülésére Az Állami Számvevõszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) mint pályázatot kiíró, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 95/A. §-ának (2), illetve a 2007. évi CVI. törvény (vagyontörvény) 30. §-ának (4) bekezdésében meghatározott, az állam legalább többségi befolyása alatt álló, kettõszázmillió forint jegyzett tõkét meghaladó gazdálkodó szervezet felügyelõbizottsága elnökének személyére vonatkozó javaslattételi jogának megalapozása céljából a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó nyilvános pályázatot hirdet a felügyelõbizottság elnöki tisztség betöltésére alkalmas személyek névjegyzékbe kerülésére. Az Áht. 95/A. §-ának (2), illetve a vagyontörvény 30. § (4) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezetnél az Állami Számvevõszék (a továbbiakban: ÁSZ) jelölésében felügyelõbizottság elnöke csak az a természetes személy lehet, aki az ÁSZ névjegyzékében szerepel. A névjegyzékbe került pályázónak megkeresésre felügyelõbizottsági elnökként történõ megválasztását követõen az ÁSZ-nak a felügyelõbizottsági elnök vonatkozásában visszahívási javaslattételi joga van. 1. A pályázat benyújtásának határideje: a pályázat Magyar Közlönyben történt közzétételét követõ 30. napig. Az ÁSZ a honlapján is (www.asz.hu) közzéteszi pályázati felhívását, a letölthetõ adatlapot és Jelölési Szabályzatát. A pályázat benyújtásának módja: kizárólag postai úton. A pályázatot és mellékleteit zárt borítékban, postai úton kell benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni: „FB elnöki pályázat”. 2. A pályázat benyújtásának címe: Állami Számvevõszék 1.1.4. Koordinációs osztály 1052 Budapest V. ker., Apáczai Csere János u. 10. Postacím: 1364 Budapest 4., Pf. 54 Kapcsolattartó és felvilágosítás adására jogosult: 1.1.4. Koordinációs osztály Barkóczi Sándorné dr. osztályvezetõ fõtanácsos, tel.: 484-9151
5095
Dr. Zsolnay András számvevõ, jogi elõadó, tel.: 484-9221 3. A pályázat nyelve: magyar. 4. Részvételi feltételek 4. A. Nyilatkozatok: a pályázó köteles legalább teljes bizonyító erejû magánokirat formájában hozzájárulást tartalmazó, géppel írott nyilatkozatot tenni oly módon, hogy az alábbiakban, az e) alpont alatt megjelölt nyilatkozat a többi nyilatkozattól elkülönülten álljon az ÁSZ rendelkezésére. A pályázónak nyilatkoznia kell, hogy: a) az ÁSZ-nak a – honlapján közzétett és az ÁSZ Ügyviteli Irodájában (Budapest V., Apáczai Csere János u. 10. fszt. 5.) átvehetõ – Jelölési Szabályzatát megismerte, és az abban foglaltakat magára nézve kötelezõnek fogadja el, b) büntetlen elõéletû [a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 23. §-ának (1)–(3) bekezdései (összeférhetetlenségi szabályok)], c) hozzájárul, hogy személyes adatait és az azokhoz kapcsolódó dokumentumokat [családi és utónevét, általa megjelölt szakképzettségét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, értesítési címét (postacímét, telefon, telefax és e-mail címét), felsõfokú végzettségét és egyéb szakképzettségét és az azt igazoló diplomájának, oklevelének számát, keltét, tudományos fokozatát, szakmai gyakorlat idõtartamát, helyét, beosztását, tisztségét], beleértve a gazdálkodó szervezetektõl beszerzett adatait is (gazdálkodó szervezetnél felügyelõbizottságban betöltött megbízatása – cégbíróságnál nyilvántartott – körülményeit, tehát megválasztásának idõpontját, lejártát, a felügyelõbizottsági elnöki tisztség megüresedésének idõpontját és indokát), írásbeli visszavonó nyilatkozatáig a felügyelõbizottság elnöki jelölés érdekében az ÁSZ nyilvántartsa, kezelje, továbbá konkrét esetekben (a pályázat elbírálásakor, cégnyilvántartásból név szerinti lekérdezés, esetleges ÁSZ-hoz érkezõ bejelentés, észrevételezés, a megkeresésre történõ konkrét jelölés kapcsán) az adatok, dokumentumok, információk valódiságát ellenõrizhesse, d) hozzájárul, hogy a c) pontban megjelölt személyes adatait konkrét jelölés alkalmával az ÁSZ a megkeresõ gazdálkodó szervezet vezetõje és illetékes testülete részére továbbíthassa, e) hozzájárul, hogy nevét és az általa megjelölt szakképzettségét – mint lehetséges FB elnöki tisztségre pályázó személyt – az ÁSZ nyilvánosságra hozza, f) a Gt. – ezen belül különösen a Gt.-nek a felügyelõbizottságra vonatkozó – szabályait, továbbá a Gt. alkalmazásához szükséges, és a felügyelõbizottsági tisztséggel kapcsolatos egyéb jogszabályokat ismeri és megtartja, g) a pályázat elbírálásához szükséges és általa benyújtott, a névjegyzékben kezelt adataiban történt változásról az ÁSZ-t haladéktalanul értesíti, h) a konkrét jelölés alkalmával haladéktalanul átadja az ahhoz elengedhetetlenül szükséges írásbeli nyilatkozatokat és dokumentumokat (felügyelõbizottság elnöki jelölést
5096
MAGYAR KÖZLÖNY
elfogadó nyilatkozat, 30 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, általános és/vagy speciális kizáró okok fennállásáról nincs tudomása, illetõleg azok teljesülése érdekében a szükséges dokumentumok becsatolása), i) az általa szolgáltatott adatok a valóságnak megfelelnek, továbbá j) a jelölés sikere érdekében tevékenyen együttmûködik az ÁSZ-szal. 4. B. A pályázó hiteles dokumentumokkal – közokirattal, illetõleg géppel írott teljes bizonyító erejû magánokirattal – alátámasztott kérelme alapján fel kell venni a névjegyzékbe azt a természetes személyt, aki az alábbi minimális, együttes feltételeknek megfelel: a) felsõfokú végzettséggel rendelkezik, b) felsõfokú végzettségének megfelelõ, legalább hároméves szakmai gyakorlatot tud igazolni, c) nem esik jogszabályban foglalt (általános és/vagy speciális) kizáró ok alá [pl. a Ptk. 14. §-ának (1), 15. §-ának (1) bekezdései, 17. §-a; a Gt. 23–25. §-ai, 31. §-a (1) bekezdésének a), c) és f) pontjai, 36. §-ának (2) bekezdése, 37. §-ának (1) bekezdése; konkrét jelöléskor a társasági szerzõdésbõl (alapító okiratból, alapszabályból) eredõ egyéb speciális követelmények], d) nyilatkozattételi kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. 4. C. A pályázó alkalmasságát igazoló (4. B. pont), a pályázó által kötelezõen benyújtandó dokumentumok, nyilatkozatok, az alábbiak: a) felsõfokú végzettséget, illetõleg szakképzettséget igazoló okirat hitelesített másolata, b) legalább 3 éves szakmai gyakorlat igazolása; az igazolásnak tartalmaznia kell a szakmai gyakorlat helyét, idõtartamát, a pályázó beosztását, tisztségét, c) a pályázónak 4. A. a)–j) pontokban megjelölt nyilatkozatai, hozzájáruló nyilatkozatai; a 4. A. e) pont szerinti nyilatkozat a többi nyilatkozattól elkülönítetten, d) a pályázat, az Adatlap, a szakmai önéletrajz benyújtása az elõírtak szerint. 5. Pályázati kötöttség idõtartama: az ÁSZ a névjegyzékben szereplõ adatokat, információkat, és a hozzájuk kapcsolódó dokumentumokat a hatályos jogszabályok szerint kezeli és mindaddig nyilvántartja, amíg a pályázó írásban nem kéri azok törlését, illetõleg a részére történõ visszajuttatását. 6. A pályázattal kapcsolatosan teljesítendõ lényeges tartalmi, formai benyújtási követelmények; költségek: a) A pályázatot géppel írva kell összeállítani, és folyamatos lapszámozással kell ellátni. A pályázatban nem lehetnek közbeiktatások, törlések vagy átírások, kivéve a pályázó által tett hibák kiigazítását. Ez esetben a kiigazítást a pályázatot aláíró személynek kézjegyével kell ellátnia.
2008/83. szám
b) A pályázat befogadásához – az ÁSZ honlapján is megjelenített (letölthetõ formátum), illetve a Jelölési szabályzatba foglalva az Ügyfélszolgálati Irodán átvehetõ – Adatlapot kitöltve, a pályázatot megalapozó dokumentumok hiteles másolataival együtt kell megküldeni az ÁSZ-nak. Érvényes pályázat benyújtása – beleértve a kitöltött Adatlapot is – kizárólag postai úton történhet. c) A pályázat minden oldalát (kivéve a hitelesített okiratokat, igazolásokat) a pályázónak szignálnia kell. Amennyiben a pályázat roncsolásmentesen nem bontható formában készült, elegendõ az elsõ és utolsó oldal szignálása. d) A pályázati felhívásban kért adatok valódiságáért a pályázó felel. Valótlan vagy nem kielégítõ adatok benyújtása a pályázó kizárását, illetve a pályázat érvénytelenségét vonja maga után. e) A pályázat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban felmerülõ összes költség a pályázót terheli. A pályázatot kiíró nem tehetõ felelõssé ezen költségek felmerüléséért, függetlenül a pályázat sorsától. 7. A pályázatok bontása: A pályázati felhívásra érkezõ pályázatok bontására a kiírt pályázat benyújtási határideje lejártát követõ 30 napon belül, bíráló bizottság (3 fõ) jelenlétében kerül sor. A bíráló bizottság elnöke az ÁSZ fõtitkárhelyettese, tagjai az 1.1.4. Koordinációs osztály kijelölt munkatársai. A bíráló bizottság tagjaival kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok betartását az ÁSZ fõtitkára folyamatosan figyelemmel kíséri. 8. A. A pályázat értékelése, eredményhirdetés: A pályázat felbontása után a bíráló bizottság tagjai formai szempontból ellenõrzik és minõsítik a beadott pályázatot (érvénytelen, hiányos, illetve érvényes pályázat). Hiányos pályázat esetében a pályázó – írásbeli felszólításra – 8 napon belül pótolhatja a hiányt. A pályázatot kiíró a pályázók pályázatait a névjegyzékbe történõ felvétel érdekében a 4. A., 4. B., 4. C. pontokban, valamint a 6. pontban közöltek szerinti minimális alkalmassági szempontok alapján bírálja el (érvényes pályázat). Az ellenõrzés során tapasztaltakat a bíráló bizottság – az általa vezetett és aláírt emlékeztetõbe is foglalva – (a pályázat hiányos, hiánypótlás teljesítéséig elutasítottként kezelt, avagy kifogástalan, elfogadott) a konkrét pályázati anyag irataihoz is csatolja. Amennyiben a pályázat pozitív elbírálást nyer (érvényes, elfogadott pályázat), a pályázó bekerül a pályázatot kiíró által mûködtetett, a felügyelõ bizottság elnöki tisztség betöltésére alkalmas személyek névjegyzékébe, továbbá azzal összefüggésben az ÁSZ honlapján is nyilvánosságra hozott Névjegyzék „A”-ba. A konkrét jelölés elbírálásánál (a kiválasztásnál, a döntéshozatalnál) elõnyt jelent a pályázó számára a jelen pályázati kiírás 4. A., 4. B., 4. C. pontokban, valamint a
2008/83. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6. pontban közöltek szerinti minimális alkalmassági szempontoknál kedvezõbb tartalmú pályázat, amennyiben az a pályázat benyújtásakor az alábbi hiteles, legalább teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt dokumentumokkal is alátámasztott: a) több szakmai végzettség, közgazdasági, pénzügyi vagy jogi végzettség, szakképzettség, b) tudományos fokozat, c) felügyelõbizottságban, gazdálkodó szervezet irányításában szerzett szakmai gyakorlat, d) a megkeresõ gazdálkodó szervezet tevékenységébe illeszkedõ szakirányú végzettség, szakképzettség, e) szakmai szervezet, szakmai testület, egyéb szervezet ajánlása, f) idegen nyelvbõl szerzett, legalább C típusú állami középfokú nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékû nyelvvizsga, g) több nyelvbõl szerzett, vagy az f) alpontban meghatározottnál magasabb szintû nyelvvizsga, h) a minimálisnál hosszabb szakmai gyakorlati idõ, i) egyéb, csak a konkrét esetben értékelhetõ kedvezõ körülmény, hasznos tulajdonság. A névjegyzékbõl az ÁSZ felügyelõbizottság elnöki jelentkezéseket bíráló bizottsága végzi – a gazdálkodó szervezettõl érkezõ megkeresésre történõ – a konkrét felügyelõ bizottsági elnökjelölt(ek) személyének kiválasztását,
5097
majd a kiválasztott személy(ek) pályázatát a fõtitkár elé terjeszti döntésre. 8. B. Eredménytelen a pályázati eljárás, ha nem érkeztek pályázatok, vagy kizárólag érvénytelen pályázatok érkeztek. 8. C. Érvénytelenséget, illetve kizárást eredményezõ okok: a) Érvénytelen a pályázat, ha a hiánypótlásra történõ felszólításra megadott határidõ eredménytelenül telik el, illetve ha a határidõben beadott hiánypótlás tartalmában továbbra sem felel meg az elõzõekben meghatározott, minimális alkalmassági követelményeknek. b) A pályázatból ki kell zárni azt a pályázót, aki hamis adatot szolgáltatott. 8. D. Az érvénytelen pályázatok és a kizárt pályázók az eljárás további részében nem vehetnek részt. Az érintett pályázók az érvénytelenségrõl, kizárásról írásban kapnak értesítést. Kizárás miatt a pályázó a kizárástól számított 5 évig nem nyújthat be pályázatot. 9. Elbírálási határidõ: A pályázatok elbírálására vonatkozó döntésérõl, illetve a hiánypótlás szükségességérõl az ÁSZ fõtitkára a pályázókat a döntést követõ 10 munkanapon belül írásban tájékoztatja.
Állami Számvevõszék
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján – az eddig közzétetteken kívül – az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 390922B 807268D 219602D 537037F 240661H 534143D 035787B 225138B 821716G 419592B 633520G 902548G 590051E 406208E 056623D 799046G 491790G 942402G 578329H 518165C 820305D 411732G 025784H 579743D 476348C 962488E 495966F 850933A 068606G 303761F 955803D 153977F 108371D 150376G 549421B 741448C 424562F 523509C 803568F 804298A 199886E 159309C 528481D 893539D 793074C 059822F 202270C 605012G 952861G 126800I 428478E 280300G 209342E 595686E 790174D 080818H 227799H 569739C 304247B 157814F 875401C 087994G 570637F 892537E 236868E 189620D 579783E 104352D 817015A 377612A 611486G 063974F 618635C 746049B 784489B 206598F 849858F 277236E 448837B 605337H 277683B 610161B 505273A 592932A 577100E 182945G 118385D 233364C 057156B 980111B
5098
MAGYAR KÖZLÖNY 767448C 941355H 489943A 856265G 121246E 014758G 929143C 297943H 805908B 619854E 296779H 407528E 821048C 830161G 016974H 145921H 620760B 554680C 365527G 136414F 205818E 566086C 631673F 827181C 962269E 450995E 713906F 313062F 679079F 450948G
098235D 670100C 939315F 797053B 921127E 766156F 994208G 261331D 267753F 346282F 530903D 438631D 750989C 926552D 432133E 763535F 738494E 625423A 242439C 441208F 604966C 086133G 103101B 612194D 534078C 267661D 163719C 225600G 399399C 479810C
676879B 629928E 567987F 756754G 686034E 769093E 194540B 172286H 812966D 758107D 502522D 676058A 980328G 462264F 086718E 270388C 673392F 466595C 484408C 754580A 492110D 267074D 695253A 218798B 623606B 372044E 309611C 875837F 646016H 280446H
2008/83. szám 162451H 349626H 066803D 572546F 347128C 713028G 978973D 574886E 571142F 774886G 527739G 691950D 160252H 260793H 465376E 513050B 659742B 437460D 961786A 086371G 041399H 069565C 317983B 732662F 943806F 309695F 654349B 610729B 619758G 367261C
920354G 601680G 730923A 057046E 183972G 095087A 386050H 895234C 622008F 129881E 686634F 745495A 810703A 128511E 379362E 412212G 389948G 809661C 832321F 317658H 124959G 964002F 554873H 163213F 207466C 089806G 547059C 232381E
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA ZRt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2008. évi éves elõfizetési díj: 121 212 Ft. Egy példány ára: 250 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +215 Ft.
HU ISSN 0076—2407 08.1677 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285
A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA ZRt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2008. évi éves elõfizetési díj: 121 212 Ft. Egy példány ára: 250 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +215 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 08.1677 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285
