A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2008. július 8., kedd
101. szám
Ára: 1970,– Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2008. július 8., kedd
TARTALOMJEGYZÉK 180/2008. (VII. 8.) Korm. r. 181/2008. (VII. 8.) Korm. r. 7/2008. (VII. 8.) ME r. 4/2008. (MK 101.) ÖM ut.
101. szám
Ára: 1970,– Ft
Oldal Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételérõl. . . . A Kisebbségi Díj alapításáról szóló 1/1995. (IX. 28.) ME rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Önkormányzati Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére történõ jogosultság elnyerésére. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium közleménye a Magyar Szénhidrogén Készletezõ Szövetség 2008. július 1-jétõl érvényes földgáz tagi hozzájárulásának mértékérõl . A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6228 6228 6240 6241
6288
6301 6302
6228
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/101. szám 4. §
II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 180/2008. (VII. 8.) Korm. rendelete az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következõket rendeli el: 1. § Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [3. § (1) A bírságot feladatkörében] „b) a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szerve, valamint” [szabja ki.]
2. § Az R. 4. §-a a következõ u) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi u) pont megjelölése v) pontra változik: [4. § Állatvédelmi bírság kiszabható azzal szemben, aki] „u) macska (Felis silvestris), illetve kutya (Canis lupus familiaris) prémjét, valamint az ilyen prémet tartalmazó terméket forgalomba hozza, értékesítés céljából tartja, értékesítésre felajánlja vagy terjeszti, vagy azt az Európai Gazdasági Térség területére behozza, illetve onnan kiviszi, kivéve, ha az valamely közösségi jogi aktus alapján oktatási vagy preparálási célból engedélyezett;”
3. § Az R. a következõ 7. §-sal egészül ki: „7. § Ez a rendelet a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történõ behozatalának, illetve onnan történõ kivitelének tilalmáról szóló 2007. december 11-i, 1523/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
(1) Ez a rendelet a kihirdetést követõ 45. napon lép hatályba, és az azt követõ napon hatályát veszti. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépése után indult eljárásokban kell alkalmazni. (3) Ez a rendelet a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történõ behozatalának, illetve onnan történõ kivitelének tilalmáról szóló 2007. december 11-i, 1523/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Kormány 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelete az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételérõl A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdés b), e) és g) pontjában, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a) az elemekre és az akkumulátorokra, b) a belõlük származó hulladékokra, továbbá c) ezen hulladékokkal kapcsolatos visszavételi és begyûjtési tevékenységekre. (2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a kifejezetten honvédelmi, valamint a nemzetbiztonsági és ûrkutatási célra használt készülékekben, felszerelésekben alkalmazott elemekre és akkumulátorokra.
Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) elem, illetve akkumulátor: elektromos áramforrás, mely kémiai energiát közvetlenül elektromos energiává
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
alakít át, és egy vagy több elsõdleges (nem újratölthetõ), illetve másodlagos (újratölthetõ) részegységbõl (cellából) áll; b) elem-, illetve akkumulátorcsomag: összekapcsolt, illetve külsõ borítással ellátott, a fogyasztó által szét nem bontható, vagy fel nem nyitható, oszthatatlan egységet alkotó elemek, illetve akkumulátorok csoportja; c) hordozható elem, illetve akkumulátor: zárt burkolattal ellátott, kézben szállítható elem, illetve akkumulátor, kivéve az ipari elemet, illetve akkumulátort, valamint a gépjármû elemet, illetve akkumulátort; d) gombelem: különleges célokra, így különösen hallókészülékekben, karórákban, kisméretû, hordozható berendezésekben, valamint tartalék áramforrásként felhasznált, kisméretû és kerekalakú hordozható elem, illetve akkumulátor, amelynek átmérõje nagyobb, mint vastagsága; e) gépjármû elem, illetve akkumulátor: a gépjármû indításához, világításához, gyújtásához használt elem, illetve akkumulátor; f) ipari elem, illetve akkumulátor: kizárólag ipari vagy szakirányú célra, valamint elektromos meghajtású gépjármûben használt elem, illetve akkumulátor; g) elektromos berendezés: az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételérõl szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó, teljesen vagy részben elemrõl, illetve akkumulátorról mûködtethetõ elektromos berendezés; h) vezeték nélküli elektromos kézi szerszám: elemrõl, illetve akkumulátorról mûködõ, karbantartási, építési, illetve kertészeti tevékenységre szolgáló, az elektromos és elektronikai hulladékok visszavételérõl szóló külön jogszabály szerinti, kézi elektromos és elektronikai berendezés; i) gyártó: a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 3. § e) pontja szerinti gyártó, aki az értékesítési módszertõl függetlenül – beleértve a távollevõk között kötött szerzõdést is – elemet, illetve akkumulátort, akár gépjármû vagy elektromos berendezés alkotórészeként vagy tartozékaként elõször hoz üzletszerûen forgalomba; j) forgalomba hozatal: harmadik személy részére – ellenérték kikötésétõl függetlenül – elem, illetve akkumulátor kínálata vagy rendelkezésre bocsátása, ideértve az importot is; k) kereskedõ: a fogyasztónak elemet, illetve akkumulátort értékesítõ forgalmazó; l) fogyasztó: aki elemet, illetve akkumulátort saját célra történõ felhasználásra vesz, kap vagy használ; m) begyûjtési arány: a tárgyévben hulladékként begyûjtött hordozható elem, illetve akkumulátor, és a tárgyévben, valamint a tárgyévet megelõzõ két évben forgalomba hozott hordozható elem, illetve akkumulátor átlagos tömegének hányadosa; n) import: a nem közösségi helyzetû, e rendelet hatálya alá tartozó terméknek a vámjogszabályok szerinti – a Közösség vámterületén kívülrõl történõ – behozatala.
6229
A gyártó visszavételi, begyûjtési és hulladékkezelési kötelezettsége 3. § (1) A gyártó a hulladékká vált elemet és akkumulátort visszaveszi (visszavételi kötelezettség). (2) A gyártó a hordozható elem, illetve akkumulátor begyûjtésérõl legalább az 1. melléklet szerinti mértékben gondoskodik (begyûjtési kötelezettség). (3) A gyártó a visszavételi kötelezettsége alapján a kereskedõtõl a 9. § (1) bekezdés szerint összegyûjtött, illetve a hulladék birtokosa által részére átadott hulladékot átveszi. (4) A gyártó a visszavételért ellenszolgáltatást nem követelhet, azonban a visszavétel ösztönzése érdekében díjat fizethet. (5) A gyártó – a népsûrûséget is figyelembe véve – a fogyasztó közelében lévõ, megközelíthetõ begyûjtõhelyek rendelkezésre állásáról gondoskodik. (6) A gyártó a visszavett és begyûjtött hulladékká vált hordozható elem, illetve akkumulátor kezelésérõl az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésérõl szóló külön jogszabály szerint gondoskodik (kezelési kötelezettség).
A gyártó tájékoztatási kötelezettsége 4. § (1) A gyártó az elem, illetve akkumulátor értékesítésekor legalább a (2) bekezdés szerinti tudnivalók fogyasztó számára való hozzáférhetõségérõl, elérhetõségérõl gondoskodik. (2) Az (1) bekezdés szerinti fogyasztói tájékoztató kiterjed: a) az elemben, illetve akkumulátorban felhasznált anyagok környezetre és emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásaira, b) a hulladékká vált elem, illetve akkumulátor települési hulladékkal együtt történõ ártalmatlanításának káros hatásaira, c) az elkülönített begyûjtésben való részvételnek köszönhetõ hulladékkezelési elõnyökre, d) a rendelkezésre álló visszavételi, begyûjtési és újrafeldolgozási rendszerekre, e) a kereskedõ ingyenes átvételi kötelezettségére, f) a fogyasztó visszavételi és begyûjtési rendszer igénybevételével az újrafeldolgozáshoz való hozzájárulására, és g) az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésérõl szóló külön jogszabály címkézési szabályai szerint feltüntetett ábra és vegyjel jelentésére.
6230
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A gyártó a (2) bekezdés szerinti tájékoztató elérhetõségét a kereskedõ rendelkezésére bocsátja. (4) A gyártó az elemek, illetve akkumulátorok visszavételérõl, begyûjtésérõl és kezelésérõl a fogyasztói visszavitel ösztönzése érdekében, a (2) bekezdés elõírásaira figyelemmel, évente legalább két alkalommal országosan, – így különösen országos napilapban, országosan sugárzott televízióban vagy rádióban – általános tájékoztató hirdetést tesz közzé. (5) A gyártó a (4) bekezdés szerinti kötelezettségének más gyártóval együttmûködve, illetve szakmai szövetség vagy koordináló szervezet útján is eleget tehet. (6) A gyártó viseli a visszavételi, begyûjtési, kezelési és tájékoztatási kötelezettsége kapcsán felmerült költségeket.
A gyártó visszavételi, begyûjtési és kezelési kötelezettségének átruházása
2008/101. szám
ladék típusát és mennyiségét, valamint az átvevõnek az átruházott kötelezettség ellátásához kapcsolódó tevékenységének leírását. (2) A gyártónak a megkötött megállapodást jóváhagyás céljából be kell nyújtania az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: Fõfelügyelõség) részére. (3) A gyártó köteles a megállapodás módosítását és megszûnését azok bekövetkeztének idõpontjától számított tizenöt napon belül bejelenteni a Fõfelügyelõségnek. (4) A Fõfelügyelõség a megállapodást, illetve annak módosítását a benyújtását követõ harminc napon belül jóváhagyja, amennyiben annak tartalma megfelel az (1) bekezdésben elõírt követelményeknek.
A nyilvántartásba vétel 8. §
5. § (1) A gyártó a visszavételi, begyûjtési és kezelési kötelezettsége teljesítését az e rendeletben meghatározott feltételekkel: a) a 6. § szerinti átvevõre megállapodás alapján részben vagy együttesen, vagy b) a Hgt. 11. §-ban meghatározott kezelést koordináló szervezetre (a továbbiakban: koordináló szervezet) együttesen átruházhatja. (2) Az átvevõre, valamint a koordináló szervezetre az átruházott kötelezettség tekintetében – a biztosítékadási kötelezettség kivételével – a gyártóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
6. § (1) Átvevõ lehet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – bárki, aki rendelkezik az átruházott tevékenység végzéséhez szükséges érvényes hatósági engedéllyel. (2) Nem lehet átvevõ, aki gazdasági tevékenységével vagy gazdasági tevékenysége körében a környezet védelmére vonatkozó jogszabály elõírásainak megsértésével kapcsolatban három évnél nem régebben meghozott jogerõs hatósági határozatban vagy bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el.
7. § (1) A gyártó és az átvevõ között kötött megállapodásnak tartalmaznia kell az átvállalt kötelezettségek megjelölését, a kötelezettség teljesítésének módját, az ezzel érintett hul-
(1) A gyártó, valamint a koordináló szervezet az átruházott visszavételi kötelezettség teljesítésének ellenõrzésével összefüggõ nyilvántartásba vétele céljából – a (4) bekezdés szerinti tartalommal – nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújt be a Fõfelügyelõséghez. (2) A Fõfelügyelõség a gyártót, valamint a koordináló szervezetet a nyilvántartásba vételi kérelem alapján nyilvántartásba veszi. (3) A Fõfelügyelõség a gyártót határozatlan idõtartamra, a koordináló szervezetet 5 évre veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel további 5 év idõtartamra több alkalommal is meghosszabbítható, amennyiben a koordináló szervezet megfelel az e rendeletben foglalt követelményeknek. (4) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem az alábbi adatokat tartalmazza: a) a gyártó, illetve a koordináló szervezet nevét, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát; b) a kötelezettség teljesítésének módját; c) a cég képviseletére vagy jegyzésére jogosult személy eredeti aláírási címpéldányát vagy annak közjegyzõ által hitelesített másolatát; d) a tevékenységgel összefüggõ, külön jogszabályokban elõírt engedély, hatósági igazolás számát és a kibocsátó hatóság megnevezését; e) gyártó esetében a 10. § szerinti vagyoni biztosítékról szóló igazolást vagy koordináló szervezethez történt csatlakozásról szóló igazoló okiratot; f) a koordináló szervezet esetében az üzletszabályzat tervezetét, ideértve az általános szerzõdési feltételeket is, valamint a vele szerzõdésben álló gyártók és forgalmazók listáját; g) a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvény
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
hatálya alá tartozó kötelezett esetében a hasznosítást koordináló szervezet GLN (Global Location Number – Globális Hely Szervezet Azonosító Szám) számát, a tervezett teljesítés idõarányos (negyedévenkénti) bemutatását, továbbá a hasznosítást koordináló szervezet esetében a termékdíj fizetési kötelezettség alól mentességben részesülõ kötelezettek felsorolását (név, székhely, adószám, GLN szám). (5) Az a nonprofit gazdasági társaságként bejegyzett koordináló szervezet vehetõ nyilvántartásba, amelynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti az alapszabályban vagy alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén, továbbá az alaptevékenységhez szükséges mértékû – legalább húszmillió forint – alaptõkével rendelkezik, és gazdasági tevékenységével vagy gazdasági tevékenysége körében a környezet védelmére vonatkozó jogszabály elõírásainak megsértésével kapcsolatban három évnél nem régebben meghozott jogerõs bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést nem követett el. (6) A Fõfelügyelõség a nyilvántartásba vételt megelõzõen a cégnyilvántartásban, illetve egyéni vállalkozó esetében a jegyzõnél vezetett nyilvántartásban a kérelmezõ jogszerû mûködését leellenõrzi. (7) A Fõfelügyelõség elutasítja a gyártó, illetve a koordináló szervezet nyilvántartásba vétel iránti kérelmét, ha az nem felel meg a (4)–(5) bekezdésekben foglalt követelményeknek. (8) A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változásokat a gyártó, illetve a koordináló szervezet köteles a változás bekövetkeztétõl számított tizenöt napon belül a Fõfelügyelõségnek bejelenteni. (9) A Fõfelügyelõség törli a nyilvántartásból a gyártót, illetve a koordináló szervezetet, ha a nyilvántartásba vételnek e jogszabályban foglalt feltételei már nem állnak fent. (10) A koordináló szervezet e rendelet szerinti tevékenységét a nyilvántartásba vételt követõen kezdheti meg.
A kereskedõ kötelezettségei 9. § (1) Az elemet, illetve akkumulátort forgalmazó kereskedõ – a gyártóval kötött megállapodás esetén – köteles a fogyasztótól a hulladékká vált hordozható-, gépjármû és ipari elemet, illetve akkumulátort átvenni és gyûjtõedényben gyûjteni. (2) A kereskedõ átvételi kötelezettségének teljesítéséért a fogyasztótól díjat nem követelhet, azonban a fogyasztó ösztönzése érdekében díjat fizethet, továbbá nem kötheti a hulladékká vált elem, illetve akkumulátor átvételét új termék vásárlásához.
6231
(3) A kereskedõ a közte és a gyártó között létrejött értékesítési szerzõdésben (a továbbiakban: értékesítési szerzõdés) meghatározott elem, illetve akkumulátor mennyiséget a gyártónak vagy annak megbízottjának köteles átadni. (4) A kereskedõ és a gyártó az értékesítési szerzõdésben köteles megállapodni, és a gyártó gondoskodni a kereskedõnél visszagyûjtésre kerülõ elem, illetve akkumulátor tárolásának, így különösen a gyûjtõkonténerek elhelyezésének, valamint elszállításának megszervezésérõl. (5) A kereskedõ a 4. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás elérhetõségét az elem, illetve akkumulátor értékesítésekor a fogyasztó rendelkezésére bocsátja.
Biztosítékadási kötelezettség 10. § (1) A gyártó – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles a hordozható elemek és akkumulátorok visszavételi, begyûjtési és hulladékkezelési kötelezettsége ellátásának biztosítására vagyoni biztosítékkal rendelkezni. (2) A vagyoni biztosíték mértéke a tárgyévet megelõzõ évben forgalomba hozott elem és akkumulátor kg-ban kifejezett mennyiségének és az egységnyi tömegre vetített biztosítékösszegnek a szorzata. Az egységnyi tömegre vetített biztosítékösszeg értéke 1000 Ft/kg. (3) A gyártó, ha a tárgyévet megelõzõ év december 31. napján a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, a tárgyév február 20. napjáig köteles a tárgyévre vonatkozó vagyoni biztosítékot létrehozni. (4) Az a gyártó, aki tevékenységét a tárgyévben kezdi meg, a tárgyévre tervezett termékforgalom mennyiségével arányosan köteles a vagyoni biztosítékkal rendelkezni. (5) A biztosíték formája az (1) bekezdésben foglaltak céljára a) hitelintézet vagy biztosító által vállalt garancia, illetve ezzel egyenértékû bankári kötelezettségvállalás, b) biztosítási szerzõdés alapján kiállított – készfizetõ kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény, c) hitelintézetnél biztosíték céljából elhelyezett, elkülönítetten kezelt és zárolt pénzösszeg, vagy d) biztosítási szerzõdés lehet. (6) A tárgyévi biztosítékot a gyártó a Fõfelügyelõség jóváhagyásával szüntetheti meg, a tárgyévi visszavételi, begyûjtési és hulladékkezelési kötelezettsége teljesítésének arányában. (7) Nem kell biztosítékot képeznie a gyártónak a környezetvédelmi termékdíjról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó termékek esetén, illetve ha visszavételi, begyûjtési és hulladékkezelési kötelezettségét koordináló szervezethez történt csatlakozás formájában teljesíti.
6232
MAGYAR KÖZLÖNY Adatszolgáltatási kötelezettség 11. §
(1) A gyártó a tárgyévet követõ év február 20. napjáig a Fõfelügyelõség számára adatot szolgáltat: a) az általa a tárgyévben, valamint a tárgyévet megelõzõ két évben forgalomba hozott elem, illetve akkumulátor tömegérõl, b) az általa a tárgyévben visszavett elem, illetve akkumulátor és a begyûjtött elem, illetve akkumulátor hulladék mennyiségérõl, c) a tárgyévben kezelt hulladék mennyiségérõl hasznosítónként (hulladékhasznosítást végzõ hulladékkezelõ) megbontva, feltüntetve az újrafeldolgozás hatékonysági mutatóját, továbbá a Magyar Köztársaság területén és azon kívül kezelt hulladék tömegét, d) a tárgyévi visszavételi, begyûjtési és kezelési kötelezettsége ellátásának módjáról. (2) A gyártó, amennyiben biztosítékképzésre köteles, a tárgyév február 20. napjáig a visszavételi, begyûjtési és kezelési kötelezettsége ellátásának biztosítására képzett tárgyévi biztosíték összegérõl és típusáról adatot szolgáltat a Fõfelügyelõség részére. (3) Az átvevõ az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Fõfelügyelõség számára adatot szolgáltat: a) tárgyévet követõ év február 20-áig a tárgyévben az általa kötött megállapodások alapján visszavett hulladék tömegérõl, b) tárgyév február 20. napjáig arról, hogy mely gyártókkal, milyen mennyiségre kötött megállapodást visszavételre, begyûjtésre és kezelésre. (4) Az adatszolgáltatási kötelezettséget a 2008. január 1-jén hatályos nyolcjegyû KN kód alkalmazásával, a 2. melléklet szerinti adatlap felhasználásával kell teljesíteni. (5) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörûségéért, az adatszolgáltatásra kötelezettre vonatkozó számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltatásra kötelezett felel.
12. § (1) Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy elektronikus úton, a külön jogszabályban meghatározottak szerinti minõsített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat útján teljesíthetõ. (2) Az e rendeletben foglaltaknak nem megfelelõ adatot szolgáltató kötelezettet a Fõfelügyelõség az adatszolgáltatás legfeljebb harminc napon belüli helyesbítésére szólítja fel.
2008/101. szám
(3) A Fõfelügyelõség minden év szeptember 1-jéig köteles az e rendelet alapján teljesített adatszolgáltatások adatait feldolgozni. Az adatszolgáltatásból származó, feldolgozott adatok nyilvánosak és az interneten keresztül térítésmentesen hozzáférhetõek.
Tájékoztatás és jelentés az Európai Bizottság felé 13. § Az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve (2006. szeptember 6.) az elemekrõl és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekrõl és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl 10. cikk (3) bekezdésében, 12. cikk (1) és (5) bekezdésében, 22. cikkében, valamint a 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettség végrehajtásáról a környezetvédelemért felelõs miniszter gondoskodik.
Jogkövetkezmények 14. § (1) Az elem, illetve akkumulátor a) hulladékának visszavételére, begyûjtésére, kezelésére vonatkozó, valamint a nyilvántartási és adatszolgáltatási elõírásokat a környezetvédelmi hatóság, b) forgalomba hozatalára, címkézésére, a visszavétellel, begyûjtéssel, kezeléssel összefüggõ tájékoztatására vonatkozó elõírásokat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, továbbá c) importálása esetén a veszélyes anyag összetételre vonatkozó elõírásokat a vámhatóság ellenõrzi, és megsértésük esetén a külön jogszabály szerinti jogkövetkezményt alkalmazza. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a környezetvédelmi hatóság, ha a gyártó a visszavételi, begyûjtési és kezelési kötelezettségét nem vagy nem jogszabályszerûen teljesíti, a kötelezettség ellátásáról a gyártó vagyoni biztosítékának terhére vagy a koordináló szervezet költségére, az arra feljogosított hulladékkezelõ útján gondoskodik.
Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – 2008. szeptember 26-án lép hatályba.
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) E rendelet 9. §-ának (4) bekezdése 2009. július 1-jén, 17. §-ának (4) bekezdése és 3. melléklete 2009. január 1-jén lép hatályba. (3) Az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételérõl szóló 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet 2008. szeptember 26-án hatályát veszti. E bekezdés, valamint e rendelet 17-ának (1)–(3) bekezdése, 18. §-a 2008. szeptember 27-én, 17. §-ának (4) bekezdése, 3. melléklete 2009. január 2-án hatályát veszti. (4) E rendelet 9. § (1) bekezdésében „– a gyártóval kötött megállapodás esetén –” szövegrész 2009. július 1-jén hatályát veszti. Ez a bekezdés 2009. július 2-án hatályát veszti. (5) E rendelet 8. §-ának (5) bekezdésében a „legalább húszmillió forint” szövegrész helyébe 2010. január 1-jén a „legalább harmincmillió forint” szövegrész lép. Ez a bekezdés 2010. január 2-án hatályát veszti. (6) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a 2. melléklet 1., 5. és 6. táblázata szerinti adatokat elsõ alkalommal 2010. évben, a 2. melléklet 2. táblázata szerinti adatokat elsõ alkalommal 2011. évben, a 2. melléklet 3. és 4. táblázata szerinti adatokat elsõ alkalommal 2012. évben kell benyújtani. Ez a bekezdés 2012. február 21-én hatályát veszti. (7) Az 1. mellékletben a begyûjtési kötelezettség mértékét meghatározó számítási képletben 2009-ben a begyûjtési arányt csak a 2009-ben forgalomba hozott mennyiséggel kell megszorozni, 2010-ben pedig csak a 2009–2010. évben forgalomba hozott mennyiség átlagával. Ez a bekezdés 2011. január 1-jén hatályát veszti. (8) A 2008. évi begyûjtési kötelezettség megállapításához a 2007. évben forgalomba hozott mennyiséget kell figyelembe venni. Ez a bekezdés 2009. január 1-jén hatályát veszti. (9) Az e jogszabály szerinti tevékenységét tárgyévben megkezdõ gyártó begyûjtési kötelezettségének megállapításához az 1. melléklet szerinti számítási képletben a begyûjtési arányt a tevékenység megkezdésének évében forgalomba hozott mennyiséggel kell megszorozni, az ezt követõ évben pedig csak a tevékenység megkezdésének évében és az azt követõ évben forgalomba hozott mennyiség átlagával. (10) Az e jogszabály szerinti tevékenységét tárgyévben megkezdõ gyártó adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése során a 2. melléklet 1., 5. és 6. táblázata szerinti adatokat elsõ alkalommal a tevékenység megkezdését követõ évben, a 2. melléklet 2. táblázata szerinti adatokat elsõ alkalommal a tevékenység megkezdését követõ második évben, a 2. melléklet 3. és 4. táblázata szerinti adatokat elsõ alkalommal a tevékenység megkezdését követõ harmadik évben nyújtja be. (11) E rendelet hatálybalépésekor nyilvántartásba vett koordináló szervezet, közhasznú társasági formában 2009. június 30-ig folytathatja tevékenységét. Ez a bekezdés 2009. július 1-jén hatályát veszti.
6233 16. §
Ez a rendelet az elemekrõl és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekrõl és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
17. § (1) Az elektromos és elektronikai hulladékok visszavételérõl szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A gyártó köteles a háztartási berendezésbõl származó hulladék begyûjtésérõl elektromos berendezéskategóriánként legalább e rendelet 2. számú mellékletének A/1. táblázatában, a nem háztartási berendezésbõl származó hulladék begyûjtésérõl 2. számú mellékletének A/2. táblázatában meghatározott begyûjtési aránynak megfelelõ mértékben gondoskodni (begyûjtési kötelezettség).” (2) Az R. 13. § (3) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki, egyidejûleg a korábbi e) pont jelölése f) pontra változik: (A gyártó köteles a fogyasztót magyar nyelven tájékoztatni arról, hogy) „e) az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételérõl szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó elemet, illetve akkumulátort tartalmazó elektromos berendezés – az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet 2. §-ának (4) bekezdése szerinti kivételével – milyen típusú elemet, illetve akkumulátort tartalmaz, illetve az milyen módon távolítható el belõle biztonságosan;” (3) Az R. 21. §-a a következõ f) ponttal egészül ki: „f) az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve (2006. szeptember 6.) az elemekrõl és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekrõl és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl 11. cikke.” (4) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.
18. § (1) A hulladékgazdálkodási bírság mértékérõl, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A környezetvédelmi hatóság által kiszabandó bírság, alapbírság és szorzószám megállapítása nélkül, az ele-
6234
MAGYAR KÖZLÖNY
mek és akkumulátorok visszavételérõl, illetve kezelésérõl szóló külön jogszabály elõírásai nem vagy nem megfelelõ teljesítése esetén: a) ha a gyártó, illetve a koordináló szervezet a tárgyévi begyûjtendõ hulladékmennyiséget nem teljesíti: a kötelezettségszegés mértékével arányos összeg, azonban legfeljebb 500 000 forint, b) ha a gyártó, illetve a koordináló szervezet a visszavételi kötelezettségét nem teljesíti: 500 000 forint, c) ha a kereskedõ az átvételi kötelezettségét nem teljesíti: 100 000 forint, mely ismételt kötelezettségszegés esetén 250 000 forintig terjedhet, d) ha a gyártó, illetve a koordináló szervezet a nyilvántartásba vételi kötelességét nem teljesíti: 1 000 000 forint, e) ha a gyártó az általa forgalomba hozott hordozható elem, illetve akkumulátor tömegérõl valótlan adatot szolgáltat és ez által begyûjtési kötelezettségét a valósnál kisebb mértékûnek tünteti fel, a szolgáltatott adat és a valós mennyiség közötti eltérés minden kg-ja után 1000 forint, f) ha a gyártó adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen vagy nem teljesíti: 500 000 forint, mely ismételt kötelezettségszegés esetén 1 000 000 forintig terjedhet, g) ha a gyártó az elem, illetve akkumulátor forgalmazási elõírásait szegi meg: 2 000 000 forint.” (2) A hulladékgazdálkodási bírság mértékérõl, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. §-ának (5) bekezdésében a „2. § (4)–(7) bekezdésben” szövegrész helyébe a „2. § (4)–(6) bekezdésben” szövegrész lép. (3) A hulladékgazdálkodási bírság mértékérõl, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a következõ 8. §-sal egészül ki: „8. § Ez a rendelet az elemekrõl és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekrõl és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének való megfelelést szolgálja.” Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
2008/101. szám
1. melléklet a 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelethez A begyûjtési kötelezettség mértéke Tárgyév
Hordozható elem, illetve akkumulátor begyûjtési aránya (K)
2008
0,18
2009
0,19
2010
0,21
2011
0,23
2012
0,25
2013
0,30
2014
0,35
2015
0,40
2016
0,45
A begyûjtési kötelezettség megállapítására a következõ képletet kell alkalmazni: F + F2 + F3 B= 1 ×K 3 ahol: B: a tárgyévben begyûjtendõ hulladékká vált hordozható elem, illetve akkumulátor mennyisége, kilogramm; F1: a gyártó által a tárgyévben forgalomba hozott hordozható elem, illetve akkumulátor mennyisége, kilogramm; F2: a gyártó által a tárgyévet megelõzõ évben forgalomba hozott hordozható elem, illetve akkumulátor mennyisége, kilogramm; F3: a gyártó által a tárgyévet megelõzõ második évben forgalomba hozott hordozható elem, illetve akkumulátor mennyisége, kilogramm; K: a tárgyévre vonatkozó begyûjtési arány.
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6235
2. melléklet a 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelethez Adatlap az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez 1. Gyártó adatai Rövidített név: ........................................................................................................................................................... Teljes név: ................................................................................................................................................................. Országjel: .................................................................................................................................................................. Székhely: ................................................................................................................................................................... Adószám: .................................................................................................................................................................. KÜJ szám: ................................................................................................................................................................. GLN szám (ha van): .................................................................................................................................................. Kapcsolattartó neve: .................................................................................................................................................. telefonszáma: .................................................................................................................................................... e-mail címe: ....................................................................................................................................................... faxszáma: .......................................................................................................................................................... 2. A gyártó visszavételi, begyûjtési és hulladékkezelési kötelezettségének teljesítési módja: (1) Koordináló szervezeten keresztül történõ teljesítés esetén Koordináló szervezet: – neve, székhelye, adószáma: ....................................................................................................................... – OKTV Fõfelügyelõség által kiadott nyilvántartási száma: ....................................................................... – KÜJ száma: ............................................................................................................................................... (2) Átvevõ útján való teljesítés esetén A hulladék átvevõ(k): a) neve, székhelye, adószáma: ..................................................................................................................... b) hulladékkezelési engedély száma, a kiállító hatóság megnevezése: ........................................................ c) KÜJ száma: .............................................................................................................................................. 3. Biztosítékképzés adatai [10. § (7) bekezdés alá tartozóknak nem kell kitölteni] Biztosíték formája: a) hitelintézet vagy biztosító által vállalt garancia, illetve ezzel egyenértékû bankári kötelezettségvállalás; b) biztosítási szerzõdés alapján kiállított – készfizetõ kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény; c) hitelintézetnél biztosíték céljából elhelyezett, elkülönítetten kezelt és zárolt pénzösszeg; d) biztosítási szerzõdés. Pénzintézet neve, székhelye: ..................................................................................................................................... Biztosíték összege: .................................................................................................................................................... 4. A gyártó által a tárgyévben forgalomba hozott mennyiség [kg] 1. táblázat Hordozható elemek és akkumulátorok
Savas ólomakkumulátor1 Nagy kapacitású lúgos akkumulátor2 A Ni-Cd akkumulátorokat külön (zárójelben) meg kell adni. Kis kapacitású lúgos akkumulátor3 A Ni-Cd akkumulátorokat külön (zárójelben) meg kell adni. Gombakkumulátor A 0,0005–2% közötti higanytartalmúakat külön (zárójelben) meg kell adni.
Ipari elemek és akkumulátorok
Gépjármû elemek és akkumulátorok
6236
MAGYAR KÖZLÖNY Hordozható elemek és akkumulátorok
2008/101. szám Ipari elemek és akkumulátorok
Gépjármû elemek és akkumulátorok
Gombelem Egyéb elemek és akkumulátorok Összesen 1
Savas elektrolit közeget és fémólmot tartalmazó akkumulátor. 5 Ah-nál nagyobb kapacitású lúgos akkumulátor, amelynek elektrolit közege lúg, fémtartalma általában nikkel és kadmium (ideértve a más fémtartalmúakat is). 3 5 Ah-nál kisebb kapacitású lúgos akkumulátor, amelynek elektrolit közege lúg, fémtartalma általában nikkel és kadmium (ideértve a más fémtartalmúakat is). 2
A gyártó által a tárgyévet megelõzõ évben forgalomba hozott mennyiség [kg] 2. táblázat Hordozható elemek és akkumulátorok
Ipari elemek és akkumulátorok
Gépjármû elemek és akkumulátorok
Savas ólomakkumulátor Nagy kapacitású lúgos akkumulátor A Ni-Cd akkumulátorokat külön (zárójelben) meg kell adni. Kis kapacitású lúgos akkumulátor A Ni-Cd akkumulátorokat külön (zárójelben) meg kell adni. Gombakkumulátor A 0,0005–2% közötti higanytartalmúakat külön (zárójelben) meg kell adni. Gombelem Egyéb elemek és akkumulátorok Összesen
A gyártó által a tárgyévet kettõvel megelõzõ évben forgalomba hozott mennyiség [kg] 3. táblázat Hordozható elemek és akkumulátorok
Savas ólomakkumulátor Nagy kapacitású lúgos akkumulátor A Ni-Cd akkumulátorokat külön (zárójelben) meg kell adni. Kis kapacitású lúgos akkumulátor A Ni-Cd akkumulátorokat külön (zárójelben) meg kell adni. Gombakkumulátor A 0,0005–2% közötti higanytartalmúakat külön (zárójelben) meg kell adni. Gombelem Egyéb elemek és akkumulátorok Összesen
Ipari elemek és akkumulátorok
Gépjármû elemek és akkumulátorok
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6237
5. A tárgyévre vonatkozó begyûjtési kötelezettség 4. táblázat Az elmúlt három évben forgalomba hozott hordozható elemek és akkumulátorok átlagos éves tömege (kg)
Begyûjtési arány a tárgyévre
Begyûjtési kötelezettség a tárgyévre (kg)
6. A tárgyévben begyûjtött hulladék elem és akkumulátor mennyisége [kg] (a gyártó által, átvevõnként, valamint összesítve) 5. táblázat Hordozható elemek és akkumulátorok
Ipari elemek és akkumulátorok
Gépjármû elemek és akkumulátorok
Savas ólomakkumulátor Nagy kapacitású lúgos akkumulátor A Ni-Cd akkumulátorokat külön (zárójelben) meg kell adni. Kis kapacitású lúgos akkumulátor A Ni-Cd akkumulátorokat külön (zárójelben) meg kell adni. Gombakkumulátor A 0,0005–2% közötti higanytartalmúakat külön (zárójelben) meg kell adni. Gombelem Egyéb elemek és akkumulátorok Összesen
7. A tárgyévben anyagában hasznosított hulladék elem és akkumulátor mennyisége [kg] (hasznosítónként feltüntetve az egyes hatékonysági mutatókat) 6. táblázat Hordozható elemek és akkumulátorok
Savas ólomakkumulátor Nagy kapacitású lúgos akkumulátor A Ni-Cd akkumulátorokat külön (zárójelben) meg kell adni. Kis kapacitású lúgos akkumulátor A Ni-Cd akkumulátorokat külön (zárójelben) meg kell adni. Gombakkumulátor A 0,0005–2% közötti higanytartalmúakat külön (zárójelben) meg kell adni. Gombelem Egyéb elemek és akkumulátorok Összesen *-gal meg kell jelölni a Magyar Köztársaság területén kívül anyagában hasznosított mennyiségeket.
Ipari elemek és akkumulátorok
Gépjármû elemek és akkumulátorok
6238
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/101. szám
3. melléklet a 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelethez [2. számú melléklet a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez] A begyûjtési és a hasznosítási arány mértéke A) A begyûjtési arány mértéke A/1. táblázat – a háztartási berendezés-kategóriánként meghatározott minimális begyûjtési arány mértéke Elektromos és elektronikai berendezéskategória
1. Háztartási nagygép 2. Háztartási kisgép 3. Információs (IT) és távközlési berendezések 4. Szórakoztató elektronikai cikkek 5. Világítótestek 5. a) Gázkisüléses elven mûködõ lámpák 6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok 7. Játékok, szabadidõs és sportfelszerelések
2009. évben
2010. évben
38% 20% 37% 35% 5% 30% 5% 5%
39% 20% 37% 35% 5% 30% 5% 5%
A/2. táblázat – a nem háztartási berendezés-kategóriánként meghatározott minimális begyûjtési arány mértéke Elektromos és elektronikai berendezéskategória
9. Ellenõrzõ, vezérlõ és megfigyelõ eszközök 10. Adagoló automaták
2009. évben
2010. évben
5% 5%
5% 5%
A berendezés-kategóriánként meghatározott minimális begyûjtési kötelezettség megállapítására – berendezés-kategóriánként – a következõ képletet kell alkalmazni: B = F × K, ahol: B: a tárgyévben az adott berendezés-kategóriából minimálisan begyûjtendõ hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna F: a gyártó által az elõzõ évben a Magyar Köztársaságban forgalomba hozott, az adott kategóriába tartozó elektromos berendezés mennyisége, tonna K: a táblázatban az adott kategóriához, berendezés-kategóriánként meghatározott, tárgyévre vonatkozó minimális begyûjtési arány mértéke, százalék. Az Információs (IT) és távközlési berendezések 3. kategóriában az F mennyiségbõl 2009. évben legalább 10%-ot, 2010. évben legalább 12%-ot képcsöves berendezésekbõl kell teljesíteni. Szórakoztató elektronikai cikkek 4. kategóriában az F mennyiségbõl 2009. évben legalább 10%-ot, 2010. évben legalább 15%-ot képcsöves berendezésekbõl kell teljesíteni.
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6239
B) A hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke B. táblázat – a minimális hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke Elektromos és elektronikai berendezéskategória
1. Háztartási nagygépek 2. Háztartási kisgépek 3. Információs (IT) és távközlési berendezések 4. Szórakoztató elektronikai cikkek 5. Világítótestek 5. a) Gázkisüléses elven mûködõ lámpák 6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok 7. Játékok, szabadidõs és sportfelszerelések 8. Orvosi berendezések 9. Ellenõrzõ, vezérlõ és megfigyelõ eszközök 10. Adagoló automaták
Hasznosítási arány (R)
Újrafeldolgozási arány (A)
80% 70% 75% 75% 70% 80% 70% 70% – 70% 80%
75% 50% 65% 65% 50% 80% 50% 50% – 50% 75%
A hasznosítási kötelezettség megállapítására – berendezéskategóriánként – a következõ képletet kell alkalmazni: H=T×R ahol: H: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyûjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyiségébõl kötelezõen hasznosítandó mennyiség, tonna T: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyûjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna R: a B. táblázatban az adott kategóriára vonatkozó hasznosítási arány mértéke, százalék. A újrafeldolgozási kötelezettség megállapítására – berendezéskategóriánként – a következõ képletet kell alkalmazni: U=T×A ahol: U: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyûjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyiségébõl kötelezõen újrafeldolgozandó mennyiség, tonna T: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyûjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna A: a B. táblázatban az adott kategóriára vonatkozó újrafeldolgozási arány mértéke, százalék.
6240
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány tagjainak rendeletei A Miniszterelnök 7/2008. (VII. 8.) ME rendelete a Kisebbségi Díj alapításáról szóló 1/1995. (IX. 28.) ME rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján a következõket rendelem el: 1. § A Kisebbségekért Díj alapításáról szóló 1/1995. (IX. 28.) ME rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § (1) A díj Hazai Kisebbségekért Tagozattal és Külhoni Magyarságért Tagozattal adományozható. (2) A díj két tagozata a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, illetõleg a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszervezõdésben kiemelkedõ tevékenységet végzõ magyarországi és külföldi személyeknek és szervezeteknek adományozható. (3) Évente a két tagozat keretében legfeljebb tíz-tíz díj adományozható. A díj átadására a) a Hazai Kisebbségekért Tagozat esetében december 18-a, a Kisebbségek Napja, b) a Külhoni Magyarságért Tagozat esetében augusztus 20-a, nemzeti és állami ünnep alkalmával kerül sor. (4) A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá – személyenként vagy szervezetenként – egymillió forint jutalom jár.”
2008/101. szám
„(1) A díjat Hazai Kisebbségekért Tagozatban a miniszterelnök a Hazai Kisebbségek Bizottságnak a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter útján tett elõterjesztésére adományozza. A Bizottság egy-egy tagját az oktatási és kulturális miniszter, az önkormányzati miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter jelöli ki. A Bizottság elnöke a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségpolitikáért felelõs szakállamtitkára. (2) A díjat a Külhoni Magyarságért Tagozatban a miniszterelnök a Külhoni Magyarság Bizottságnak a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter útján tett elõterjesztésére adományozza. A Bizottság egy-egy tagját az oktatási és kulturális miniszter, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter jelöli ki. A Bizottság elnöke a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelõs szakállamtitkára. A Bizottság a díj odaítélésére vonatkozó javaslatának kialakítása során kikéri a következõ külhoni magyar szervezetek véleményét: – Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, – Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, – Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, – Magyar Egyesületek Szövetsége, – Magyar Koalíció Pártja, – Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közössége, – Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, – Romániai Magyar Demokrata Szövetség, – Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, – Vajdasági Magyar Szövetség.”
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
2. § Az R. 3. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
VI. rész
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
Az önkormányzati miniszter 4/2008. (MK 101.) ÖM utasítása az Önkormányzati Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 65. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva – tekintettel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. § (1) bekezdésére – kiadom a következõ
6241
Melléklet a 4/2008. (MK 101.) ÖM utasításhoz Az Önkormányzati Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzata I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A minisztérium jogállása, megnevezése, címe 1. § Az Önkormányzati Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) önálló jogi személyiséggel rendelkezõ, önállóan gazdálkodó központi államigazgatási szerv. Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét az alapító okirat határozza meg. 2. §
utasítást: 1. Az Önkormányzati Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) szervezetét és mûködési rendjét a jelen utasítás mellékletét képezõ – a miniszterelnök által jóváhagyott – Szervezeti és Mûködési Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) foglaltak szerint állapítom meg. 2. A Minisztérium hivatali szervezetei ügyrendjüket, a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek, valamint a közigazgatási hivatalok a szervezeti és mûködési szabályzatuk módosítását – amennyiben ezen utasítás hatálybalépése szükségessé teszi – ezen utasítás hatálybalépésétõl számított 30 napon belül készítsék el, és jóváhagyásra – a Szabályzatban meghatározottak szerint – a miniszterhez nyújtsák be. 3. Ez az utasítás közzétételét követõ napon lép hatályba. Az utasítás hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról szóló 2/2006. (MK 94.) ÖTM utasítás és a módosításáról szóló 9/2007. (MK 66.) ÖTM utasítás.
Dr. Gyenesei István s. k., önkormányzati miniszter
Jóváhagyom:
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A minisztérium megnevezése, címe: Megnevezése: Önkormányzati Minisztérium Megnevezésének hivatalos rövidítése: ÖM Angol megnevezése: Ministry of Local Government Német megnevezése: Ministerium für Kommunales Francia megnevezése: Ministere des Autorités Locales Székhelye: 1051 Budapest V., József Attila utca 2–4. Postacíme: 1903 Budapest Pf. 314 A minisztérium szervezeti és mûködési szabályzatának hatálya 3. § A Szervezeti és Mûködési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya a minisztérium hivatali szervezeteire (a továbbiakban: hivatali egység) terjed ki.
A minisztérium szervezete 4. § (1) A minisztériumot a miniszter vezeti és képviseli. A minisztert távolléte esetén – a jogszabályban meghatározott feladatkörök kivételével – az államtitkár helyettesíti. (2) Az államtitkár eljár a jogszabályokban és a miniszter által meghatározott feladatkörében. (3) A szakállamtitkárok a Szabályzatban meghatározott hivatali egységeket irányítják. A minisztérium szakállamtitkári munkakörei az alábbiak: a) közjogi és koordinációs szakállamtitkár, b) önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár, c) sport szakállamtitkár, d) turisztikai szakállamtitkár.
6242
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) A minisztérium hivatali szervezete a Miniszteri Kabinet és Titkárságból, fõosztályokból és titkárságokból mint hivatali egységekbõl áll. A fõosztály osztályokra tagozódhat. (5) A Szabályzat 1. függeléke tartalmazza minisztérium hivatali egységei, a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek (a továbbiakban: önálló szervek) a közigazgatási hivatalok, a Kormány a miniszter által mûködtetett, illetve a miniszter tanácsadó testületei, valamint azon gazdasági társaságok felsorolását, amelyek felett a miniszter – az állami vagyonról szóló törvény alapján kötött szerzõdés szerint – vagyonkezelési jogot gyakorol. (6) A hivatali egységek önálló feladatkörrel rendelkeznek. E feladatköröket és a minisztérium hivatali szervezetének felépítését a Szabályzat 2. függeléke tartalmazza.
II. Fejezet FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK A miniszter 5. § (1) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot, e tevékenységéért felelõs az Országgyûlésnek. Az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: statútum) meghatározottak szerint a Kormány a) helyi önkormányzatokért, b) sportpolitikáért, c) katasztrófák elleni védekezésért, d) köziratok kezelésének szakmai irányításáért, e) a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért, f) turizmusért, g) választójogi és népszavazási szabályozásért, h) választások és népszavazások lebonyolításáért, i) közigazgatás-szervezésért, felelõs tagja. (2) A miniszter ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az Alkotmány és más jogszabályok, valamint a Kormány és a miniszterelnök a hatáskörébe utal. (3) A miniszter részt vesz a) az Országgyûlés, b) a Kormány és kabinetjei munkájában. (4) Az Országgyûlés bizottsága ülésén a minisztert az államtitkár, annak akadályoztatása esetén a feladatkörében érintett szakállamtitkár vagy állásfoglalásra feljogosított más vezetõi besorolású köztisztviselõ helyettesíti. A kormányzati döntéseket elõkészítõ kabinetek ülésein (a továbbiakban: kormányzati kabinetülések) a minisztert távollétében az államtitkár, illetve a közjogi és koordinációs
2008/101. szám
szakállamtitkár, eseti jelleggel a feladatra kijelölt szakállamtitkár képviseli. (5) A miniszter gondoskodik a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközei megalkotásáról, illetve a magasabb szintû jogszabályok elõkészítésérõl.
6. § A miniszter a statútumban és más jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint vezeti a minisztériumot, amelynek során különösen az alábbi feladat- és hatásköröket gyakorolja: a) meghatározza az önálló szervek, hivatali egységek – államtitkár, szakállamtitkárok általi – irányítási rendjét, a minisztérium szervezeti felépítését és mûködésének fõbb szabályait; a személyzeti és munkaügyi, szervezési hatásköröket; a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei minisztériumi elõkészítésének, egyeztetésének rendjét; a gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés, az adat- és titokvédelem, valamint a közérdekû adatok nyilvánossága érvényesítésének elõírásait; b) közvetlenül irányítja az államtitkár, a szakállamtitkárok és a kabinetfõnök tevékenységét és az Ellenõrzési Fõosztály munkáját; c) a jogszabályi keretek között megállapítja a minisztérium hivatali egységeinek irányítási rendjét; irányítja – a közjogi és koordinációs szakállamtitkár közremûködésével – az Országos Választási Iroda és az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban: OKF) tevékenységét, továbbá – az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár közremûködésével – a közigazgatási hivatalok tevékenységét, valamint – a sport szakállamtitkár közremûködésével – a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet tevékenységét; d) megállapítja a 3. §-ban meghatározott szervek létszámát és iránymutatást ad a bérezés elveire; e) az illetékes vezetõ javaslatára jóváhagyja a fõosztályok és a titkárságok ügyrendjeit, valamint az önálló szervek szervezeti és mûködési szabályzatait; továbbá – az érdekelt miniszterek egyetértésével – a közigazgatási hivatalok szervezeti és mûködési szabályzatait; f) jóváhagyja a minisztérium munkaprogramjait, a miniszteri értekezletek napirendjét, továbbá kiadmányozza a miniszter által alapított költségvetési szervek alapító okiratát az azokat szakmailag felügyelõ hivatali egység vagy önálló szerv vezetõjének javaslatára; g) a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója, a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet éves költségvetése tekintetében gyakorolja a jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörét; h) biztosítja a hivatali egységek, valamint az önálló szervek és a közigazgatási hivatalok összehangolt mûködését, ennek érdekében gondoskodik a minisztériumi munkarend, az ügyintézés és az iratkezelés, a gazdálkodás
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
szabályainak megtartásáról, jóváhagyja a minisztérium költségvetési alapokmányát, számviteli rendjét meghatározó szabályzatokat, az éves és féléves költségvetési beszámolót; i) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt, illetve a saját hatáskörében fenntartott ügyekben.
Az államtitkár 7. § (1) Az államtitkár – törvényben meghatározott kivételekkel – a miniszter által meghatározott feladatkörében a miniszter teljes jogkörû helyettese, tevékenységét a miniszter irányítása alapján végzi, gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket jogszabály, a Kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter a feladatkörébe utal. (2) Az államtitkár feladatai a jogalkotással kapcsolatos politikai elõkészítõ munka irányításában különösen a következõk: a) a miniszter megbízása alapján részt vesz az Államtitkári Értekezleten és a kormányzati kabinetüléseken; b) segíti a minisztert országgyûlési feladatai ellátásában, kapcsolatot tart az Országgyûlésben képviselettel rendelkezõ pártok képviselõcsoportjaival, illetve a pártokhoz nem tartozó képviselõkkel, valamint a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel; c) egyeztet a kormánypártok frakcióival, irányítja a parlamenti pártközi egyeztetési munkálatokat; d) irányítja a tárcánál mûködõ érdekegyeztetõ tevékenységet, ellátja a munkáltatói oldal képviseletét, valamint ellátja az egyeztetõ fórumok mûködésével kapcsolatos koordinációs feladatokat; e) eljár a miniszter által hatáskörébe utalt ügyekben. (3) Az államtitkár a Parlamenti Osztály útján összehangolja a minisztérium parlamenti munkával kapcsolatos tevékenységét. (4) Az államtitkári értekezleten a minisztériumot az államtitkár, akadályoztatása esetén a közjogi és koordinációs szakállamtitkár képviseli. (5) Az államtitkárt – kivéve a minisztert helyettesítõ, valamint munkáltatói jogkörét –, ha jelen szabályzat másként nem rendelkezik, a közjogi és koordinációs szakállamtitkár helyettesíti.
A kabinetfõnök 8. § (1) A kabinetfõnök munkáját a miniszter közvetlen irányítása alapján végzi, önállóan jár el a miniszter által meghatározott feladat- és hatáskörében. Tevékenységéért a miniszternek felel.
6243
(2) A kabinetfõnök feladatai különösen: a) a miniszter megbízása alapján tájékoztatást, jelentést kér az önálló szervek, hivatali egységek vezetõitõl, illetõleg a vezetõket javaslat, elõterjesztés vagy egyéb tervezet kidolgozására hívja fel, továbbá – aláírás elõtt – ellenõrzi a miniszter által meghatározott levéltervezeteket; b) ellenjegyzi a miniszter és az államtitkár jóváhagyására, egyetértésére összeállított elõterjesztések tervezeteit, az országgyûlési képviselõi kérdések és interpellációk választervezeteit; c) figyelemmel kíséri az Országgyûlés, illetve a Kormány döntései alapján a minisztert terhelõ határidõs kötelezettségeket és azok teljesítését. (3) A kabinetfõnököt akadályoztatása esetén a Miniszteri Kabinet és Titkárság általa kijelölt köztisztviselõje helyettesíti.
A szakállamtitkár 9. § (1) A szakállamtitkár az általa irányított hivatali egységek feladatkörébe tartozó ügyekben – az érintett szakállamtitkárokkal együttmûködve – képviseli a minisztérium szakmai álláspontját. (2) A szakállamtitkár feladatai különösen a következõk: a) szakmai szempontból irányítja és ellenõrzi a szakterületéhez tartozó hivatali egységek tevékenységét, a miniszter által átruházott jogkörben közremûködik az önálló szervek irányításában; b) szakterületén elõkészíti az Országgyûlés, a Kormány és a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályokat és egyedi döntéseket; c) a miniszter, az államtitkár utasítása alapján – illetve az utasításról tájékoztató kabinetfõnök kezdeményezésére – eljár a feladatkörükbe tartozó ügyekben; d) szakterületén – a nemzetközi feladatokat ellátó hivatali egységgel szorosan együttmûködve – szervezi és felügyeli a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggõ tevékenységet, gondoskodik az EU együttmûködési feladatok ellátásáról; e) segíti a költségvetési tervezés és gazdálkodás szakmai megalapozását; f) a kötelezettségvállalás rendjének betartásával a minisztérium nevében elõkészíti és megköti a szakterületét érintõ szerzõdéseket, valamint jogosult más jognyilatkozatok megtételére; g) kiadmányozza az általa irányított terület tevékenységével összefüggõ, feladatkörében keletkezett, valamint a feladatkörébe utalt ügyekben keletkezett iratokat; h) kiadmányozza a miniszter hatáskörébe tartozó hatósági határozatok elõkészítése során keletkezett közbensõ intézkedéseket.
6244
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A szakállamtitkárt akadályoztatása esetén az általa kijelölt, irányítása alá tartozó fõosztályvezetõ helyettesíti.
A közjogi és koordinációs szakállamtitkár 10. § (1) A közjogi és koordinációs szakállamtitkár a minisztériumi hivatali egységek összehangolt mûködésével kapcsolatos feladatkörében a) elõkészíti a minisztérium szervezeti és mûködési szabályzatát; b) javaslatot tesz a minisztérium munkatervére, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatainak elõkészítését; c) ellenõrzi a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását; d) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében elõírt határidõs feladatokat és ellenõrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetõket; e) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetõi döntésekrõl rendszeresen tájékoztatja a szakállamtitkárokat és a fõosztályvezetõket; f) felelõs a kormányzati döntés-elõkészítés keretében a központi államigazgatási szervektõl beérkezõ elõterjesztések, jelentések, jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetei észrevételezésének és véleményezésének koordinációjáért, ellenõrzi az észrevételezési és véleményezési határidõk megtartását; g) a kormányzati döntés-elõkészítés keretében a minisztériumba érkezett egyéb megkeresések tekintetében kijelöli a tárcaálláspont kialakítását összehangoló szervezeti egységet, továbbá gondoskodik a beérkezett anyag részére történõ haladéktalan megküldésérõl; h) felelõs a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, az államtitkári értekezlettel, a szakmapolitikai értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítõ anyagok elõkészítéséért felelõs szervezeti egységet; i) az államtitkár akadályoztatása esetén részt vesz az államtitkári értekezleten; j) kiadmányozza a kormányzati döntés-elõkészítés során adott tárcaészrevételt vagy tárcavéleményt; k) elõkészíti a minisztérium szerzõdéseit és ellátja a minisztérium peres képviseletét; l) aláírás elõtt ellenõrzi a miniszteri leveleket és minden olyan elõterjesztést, amelyet miniszteri aláírás céljából terjeszt fel a minisztérium valamely szervezeti egysége. (2) A közjogi és koordinációs szakállamtitkárt az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott hatáskörének gyakorlása során nem lehet helyettesíteni.
2008/101. szám
(3) A közjogi és koordinációs szakállamtitkár a minisztériumi hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási, valamint nemzetközi és európai uniós feladatkörében a) meghatározza a mûködés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását; b) a vonatkozó külön jogszabályokra figyelemmel javaslatot tesz a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelõ egyéb kifizetéseknek a meghatározására; c) ellátja a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási, dokumentációs, valamint a minisztérium magánjogi ügyeivel, perképviseletével összefüggõ tevékenységeket; d) irányítja az Európai Uniós döntéshozatali eljárási rendbõl következõ, az Európai Uniós tagállami mûködésbõl, valamint a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredõ kötelezettségekkel, a nemzetközi szakmai együttmûködéssel összefüggõ feladatokat.
A miniszteri biztos 11. § (1) A miniszter normatív utasítással egyes kiemelt fontosságú feladatok ellátására miniszteri biztost nevezhet ki. (2) A miniszteri biztos tevékenységét a miniszter irányítja. (3) A miniszteri biztos megbízatása határozott idõre, de legfeljebb hat hónapra szól. A miniszteri biztos e megbízatása megszûnik államtitkári, szakállamtitkári vagy politikai fõtanácsadói megbízatásának, illetve köztisztviselõi jogviszonyának megszûnésével. (4) A miniszteri biztosok száma a minisztériumban egyidejûleg a 2 fõt nem haladhatja meg.
A fõosztályvezetõ 12. § (1) A fõosztályvezetõ vezeti a fõosztályt, biztosítja az ügyintézés szakszerûségét és az ügyintézési határidõk betartását. (2) A fõosztályvezetõ feladatai különösen: a) gondoskodik a minisztérium munkatervébõl a fõosztályra háruló feladatok végrehajtásáról; b) elõkészíti a feladatkörébe tartozó jogszabályoknak, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek koncepcióit, gondoskodik az ügykörébe tartozó rendelkezések, illetve a felettesei utasításainak végrehajtásáról;
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
c) elkészíti a fõosztály ügyrendjét és az annak mellékletét képezõ munkaköri leírásokat, szervezi és ellenõrzi a feladatok végrehajtását; d) gyakorolja a fõosztály feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket, kiadmányozási jogkörét beosztottaira átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti a fõosztály munkájáért való felelõsségét; e) ellátja mindazokat az ügyeket, amelyeket a miniszter vagy az illetékes szakállamtitkár állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal; f) kiadmányozza az általa irányított terület tevékenységével összefüggõ, feladatkörében keletkezett, valamint a feladatkörébe utalt ügyekben keletkezett iratokat.
6245 Az ügyintézõ 15. §
(1) Az ügyintézõ munkáját a munkaköri leírásban rögzítetteknek és a vezetõ utasításainak megfelelõen végzi. Az ügyintézõ feladata a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való elõkészítése; felhatalmazás esetén kiadmányozása; valamint gondoskodik a végrehajtásról. (2) Az ügyintézõ a kapott utasítások és határidõk figyelembevételével munkaterületén felelõs a minisztérium állandó és idõszakos célkitûzéseinek érvényesítéséért.
A fõosztályvezetõ-helyettes (osztályvezetõ)
Az ügykezelõ
13. §
16. §
(1) A fõosztályvezetõ-helyettes (osztályvezetõ) feladatai különösen: a) a fõosztályvezetõt távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti, illetve jogkörében eljár; b) osztályvezetõi feladatkörében gyakorolja a fõosztály ügyrendjében megállapított hatáskörét, meghatározza az ügyintézõk, az ügykezelõk és a fizikai alkalmazottak részletes feladatait; eljár mindazon ügyben, amellyel a fõosztályvezetõ megbízza.
(1) Az ügykezelõ a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezetõ által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidõk figyelembevételével, a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.
(2) A fõosztályvezetõ általános helyettesítésére egy, osztályt nem vezetõ fõosztályvezetõ-helyettesi munkakör rendszeresíthetõ.
(2) Az ügykezelõ ellátja mindazokat a nem érdemi jellegû feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza, ideértve különösen a beérkezõ ügyiratok átvételét, nyilvántartásba vételét, a leírói feladatokat, a másolat készítését, vagy a sokszorosításról való gondoskodást és a kézbesítést.
A fizikai alkalmazott A titkárságvezetõ 14. § (1) A titkárságvezetõ vezeti a hozzá tartozó titkárságot, biztosítja az ügyintézés szakszerûségét és az ügyintézési határidõk betartását. (2) A titkárságvezetõ feladatai különösen: a) gondoskodik a minisztérium munkatervébõl a titkárságra háruló feladatok végrehajtásáról; b) elkészíti a titkárság ügyrendjét és az annak mellékletét képezõ munkaköri leírásokat, szervezi és ellenõrzi a feladatok végrehajtását; c) gyakorolja a titkárság feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket, kiadmányozási jogkörét beosztottaira átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti a titkárság munkájáért való felelõsségét; d) ellátja mindazokat az ügyeket, amelyeket a miniszter vagy az illetékes szakállamtitkár állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal.
17. § A fizikai alkalmazott: a) tevékenységével segíti az érdemi ügyintézõi, ügyviteli feladatok ellátását; b) ellátja mindazokat a kisegítõi feladatokat, amellyel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.
III. Fejezet A MINISZTÉRIUMI VEZETÕI ÉRTEKEZLETEK RENDJE 18. § A minisztériumi vezetõi értekezletek rendje a miniszteri értekezlet, a kormányülés felkészítõ értekezlet, a kormányülés tájékoztató, az államtitkári értekezlet felkészítõ értekezlete és kormányzati kabinetülésre felkészítõ érte-
6246
MAGYAR KÖZLÖNY
kezletek és az államtitkári értekezlet és kormányzati kabinetülés tájékoztató lebonyolítását szabályozza.
19. § (1) A hetente egyszer tartandó minisztériumi vezetõi értekezletek rendje – ha a körülmények eltérést nem indokolnak – az alábbi:
Miniszteri értekezlet Vezeti: miniszter, távolléte esetén az államtitkár. Célja: a stratégiai vagy más okból fontos feladatok, illetve a legaktuálisabb ügyek áttekintése, a szakállamtitkárok, illetve más résztvevõk által felvetett, miniszteri állásfoglalást igénylõ ügyek megbeszélése; a belsõ egyeztetés lefolytatását követõen a jogszabályok és az állami irányítás jogi egyéb jogi eszközei tervezeteinek a kormányzati egyeztetésre bocsátás elõtti áttekintése. Résztvevõk köre: miniszter, államtitkár, kabinetfõnök, szakállamtitkárok, a Miniszteri Kabinet és Titkárság Titkársági Osztályának vezetõje, az Államtitkári Titkárság vezetõje, a Választási Fõosztály vezetõje, az OKF fõigazgatója, a Pénzügyi és Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály vezetõje, a Jogi Fõosztály vezetõje, a Nemzetközi Fõosztály vezetõje, a Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály vezetõje, a Sajtó és Kommunikációs Fõosztály vezetõje, az Ellenõrzési Fõosztály vezetõje, a Parlamenti Osztály vezetõje, a Kormányzati Koordinációs Bizottság Titkárság (Fõosztály) vezetõje, továbbá a miniszter által meghívott más személyek. A miniszteri értekezlet emlékeztetõjének elkészítésérõl a közjogi és koordinációs szakállamtitkár gondoskodik.
Kormányülés felkészítõ értekezlet Vezeti: miniszter, távolléte esetén az államtitkár. Célja: a kormányülésen tárgyalandó elõterjesztések áttekintése, a minisztérium elõterjesztéseivel kapcsolatos észrevételek részletes megbeszélése. Résztvevõk köre: miniszter, államtitkár, kabinetfõnök, közjogi és koordinációs szakállamtitkár, a Miniszteri Kabinet és Titkárság Titkársági Osztályának vezetõje, az Államtitkári Titkárság vezetõje, a Jogi Fõosztály vezetõje, a közjogi és koordinációs szakállamtitkár felkészítést elõkészítõ munkatársa, továbbá a miniszter által meghívott más személyek.
Kormányülés tájékoztató Vezeti: miniszter, távolléte esetén az államtitkár. Célja: a kormányülésen tárgyalt elõterjesztések áttekintése, a Kormány döntéseinek ismertetése, a döntésekbõl
2008/101. szám
fakadó feladatok meghatározása, különös tekintettel a sürgõs teendõkre. Résztvevõk köre: miniszter, államtitkár, kabinetfõnök, szakállamtitkárok, a Jogi Fõosztály vezetõje, a Választási Fõosztály vezetõje, továbbá a miniszter által meghívott más személyek. A kormányülés tájékoztató emlékeztetõjének elkészítésérõl a közjogi és koordinációs szakállamtitkár gondoskodik.
Államtitkári értekezlet felkészítõ értekezlete és kormányzati kabinetülésre felkészítõ értekezletek A Kormánykabinetre felkészítõ értekezletet vezeti: miniszter. Az államtitkári értekezlet, a Gazdasági Kabinet és a Társadalompolitikai Kabinet üléseire felkészítõ értekezletet vezeti: az államtitkár, távollétében a közjogi és koordinációs szakállamtitkár. Célja: az államtitkári értekezleten, valamint a Kormánykabinet, a Gazdasági Kabinet és a Társadalompolitikai Kabinet ülésén tárgyalandó elõterjesztések áttekintése, a minisztérium elõterjesztéseivel kapcsolatos észrevételek részletes megbeszélése. Résztvevõk köre: államtitkár, kabinetfõnök, közjogi és koordinációs szakállamtitkár, a Miniszteri Kabinet és Titkárság Titkársági Osztályának vezetõje, az Államtitkári Titkárság vezetõje, a Jogi Fõosztály vezetõje, a közjogi és koordinációs szakállamtitkár felkészítést elõkészítõ munkatársa, továbbá az államtitkár által meghívott más személyek.
Államtitkári értekezlet és kormányzati kabinetülés tájékoztató Vezeti: az államtitkár, távollétében az államtitkári értekezleten, kormányzati kabinetülésen résztvevõ vezetõ. Célja: az államtitkári értekezleten, Kormánykabinet-, Gazdasági Kabinet- és Társadalompolitikai Kabinetülésen tárgyalt elõterjesztések áttekintése, a minisztérium elõterjesztéseivel kapcsolatos döntések ismertetése, a döntésekbõl fakadó feladatok meghatározása, különös tekintettel a saját elõterjesztésekkel kapcsolatos sürgõs teendõkre, valamint a más elõterjesztõk egyeztetésein való részvételre. Résztvevõk köre: azonos az államtitkári értekezlet felkészítõ értekezlete és kormányzati kabinetülés felkészítõ értekezlete pont résztvevõinek körével. A tájékoztatón elhangzottakról a Jogi Fõosztály vezetõje tájékoztatja a szakállamtitkárokat. Amennyiben az e pontban meghatározott értekezletre az államtitkári értekezletet követõen nem kerül sor, az államtitkár, illetve közjogi és koordinációs szakállamtitkár – a Jogi Fõosztály vezetõje közremûködésével – gondoskodik a minisztérium elõterjesztéseivel kapcsolatos államtitkári értekezleti döntések ismertetésérõl, a döntésekbõl fakadó feladatok meghatározásáról, különös tekintettel a saját
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
elõterjesztésekkel kapcsolatos sürgõs teendõkre, valamint a más elõterjesztõk egyeztetésein való részvételre. (2) Az állandó tagokat akadályoztatásuk esetén az általuk megbízott személy helyettesítheti, a szakállamtitkárokat csak az általuk kijelölt fõosztályvezetõ, a fõosztályvezetõket csak a helyettesük helyettesítheti. (3) Az ebben a §-ban meghatározott minisztériumi vezetõi értekezletek elõkészítése az 1–3. pontoknál a Miniszteri Kabinet és Titkárság, a 4–5. pontoknál az Államtitkári Titkárság feladata. IV. Fejezet A MINISZTÉRIUM MÛKÖDÉSE Az ügyintézés szabályai 20. § (1) Az ügy elintézéséért az a hivatali egység felelõs, amelynek a Szabályzat 2. függeléke szerint az adott ügy a feladatkörébe tartozik. Elõzménnyel rendelkezõ ügy elintézéséért az a minisztériumi hivatali egység felelõs, amely az elõzményt intézte. Hatásköri vita esetén a közös felettes vezetõ dönt. (2) A hivatali egységek tevékenységük során kötelesek együttmûködni. A feladatkörükbe tartozó, de más hivatali egység feladatkörét is érintõ ügyekben az érdekeltek egyeztetve kötelesek eljárni. A feladat összehangolt ellátásáért az a hivatali egység felelõs, amelynek a feladat elvégzése a Szabályzat 2. függeléke szerint a feladatkörébe tartozik.
6247
(2) Az ügyintézési határidõ a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidõ, a parlamenti munkával kapcsolatos ügyekre vonatkozóan az Alkotmányban és a Házszabályban meghatározott határidõ. (3) Jogszabályban elõírt ügyintézési határidõ hiányában az ügyek intézésére a vezetõ által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidõ az irányadó. Jogszabályi rendelkezés vagy egyedi vezetõi utasítás hiányában az irányadó ügyintézési határidõ 30 nap. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti határidõk nem vonatkoznak a „sürgõs” jelzésû iratokra, amelyeket soron kívül, de legkésõbb 3 munkanapon belül kell elintézni. (5) A határidõket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidõ számításának kezdõ napja a minisztériumban történõ elsõ iktatás, befejezõ napja pedig a regisztrált expediálás napja. (6) A határidõ betartásáért annak a hivatali egységnek a vezetõje felelõs, amelynek a feladatkörébe a beadvány elintézése tartozik. (7) Ha a beadvány az elõírt határidõ alatt érdemben nem intézhetõ el, akkor az ügyintézõ a késedelem okáról és az ügyintézés várható idõpontjáról felettesét tájékoztatja és intézkedést kezdeményez.
Kiadmányozás 22. §
(3) Az ügyirat kiadmányozásra való – a törvényességi, szakmai és célszerûségi szempontoknak megfelelõ – elõkészítéséért, valamint a határidõben történõ elõterjesztésért az ügyintézõ felelõs. Az ügyiraton, illetve az aktán az ügyintézõ nevét fel kell tüntetni.
(1) A kiadmányozási jog az ügyben történõ érdemi döntésre ad felhatalmazást. A hivatali egységen belül a kiadmányozási jogköröket úgy kell meghatározni, hogy a jogszerûségi és a szakszerûségi követelmények érvényesülése mellett biztosítsa a gyors ügyintézést.
(4) Az ügy érdemi elintézéséért az a vezetõ felelõs, aki az ügyintézõ által elõkészített tervezetet felülvizsgálja és azt kiadmányozni jogosult és köteles.
(2) A miniszter meghatározza azokat az ügyeket, amelyekben a kiadmányozás jogát átruházza.
(5) Az ügy intézésére kijelölt ügyintézõ köteles az ügy elintézése érdekében a jogszabályok és a minisztérium belsõ szabályzataiban meghatározott elõírások betartásával, az érintett minisztériumi egységekkel, vezetõkkel, ügyintézõkkel együttmûködve a szükséges intézkedéseket megtenni.
(3) Az államtitkár kiadmányozza a minisztert helyettesítõ jogkörébe tartozó, a miniszter által hatáskörébe utalt ügyekben keletkezett iratokat.
Kiadmányozásra kerülõ ügyiratok kezelése 23. §
Ügyintézési határidõ 21. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezetõk által elõírt határidõben történik.
(1) A kiadmányozásra elõkészített ügyiratokat – ha a vezetõ másként nem rendelkezett – szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A kiadmányozásra elõkészített irat fogalmazványát (másodpéldányát) mind az ügyintézõ, mind a továbbítást javasló vezetõ szignálja és keltezéssel látja el. Határidõ túllépésnél a mulasztásról,
6248
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/101. szám
annak okáról az iraton vagy az elõadói íven készült feljegyzésben említést kell tenni.
A feladatok meghatározása
(2) A miniszter által kiadmányozásra kerülõ, az általa meghatározott ügyiratokat, a miniszterhez szóló jelentéseket, tájékoztatókat, feljegyzéseket a Miniszteri Kabinet és Titkársághoz kell megküldeni, miután a közjogi és koordinációs szakállamtitkár ellenõrizte, és a kabinetfõnök jóváhagyta õket. A Miniszteri Kabinet és Titkárság Titkársági Osztályának vezetõje ellenõrzi az elõkészítés szabályszerûségét, és ennek tényét aláírásával igazolja. (3) A kormány-elõterjesztések, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetének kiadmányozásra való felterjesztését az irattovábbítás sorrendjében a szakterület felügyeletéért felelõs szakállamtitkár, a közjogi és koordinációs szakállamtitkár, a kabinetfõnök és az államtitkár véleményezi.
25. §
(4) Különösen indokolt esetben vezetõ közvetlenül fordulhat a miniszterhez vagy az államtitkárhoz a közvetlen felettese egyidejû, ha ez nem lehetséges, utólagos tájékoztatása mellett. A nem szolgálati úton igényelt tájékoztatásról a szolgálati felettest a kéréssel egyidejûleg, ha az nem lehetséges, utólag tájékoztatni kell. (5) A miniszter, államtitkár, kabinetfõnök, szakállamtitkár (a továbbiakban: felsõvezetõ) által kiadmányozásra kerülõ iratokat, feljegyzéseket és tájékoztatókat a titkárságok vezetõihez kell eljuttatni, akik kötelesek ellenõrizni, hogy az ügyintézõk és a vezetõk az elõírt egyeztetési kötelezettségüknek eleget tettek.
(1) A minisztérium fõ feladatait – a törvényalkotási programról szóló országgyûlési határozathoz és a Kormány munkatervéhez igazodva – félévenként munkaprogram foglalja össze. (2) A féléves munkaprogramot – a Kormány munkatervének elfogadását követõ 15 napon belül – a Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkár Titkársága elõzetes egyeztetés alapján állítja össze és a miniszternek jóváhagyás céljából benyújtja. (3) A munkaprogram tartalmazza: a) a kormányülés napirendjére tûzött elõterjesztéseket, ezek elkészítésének külön szakmai és külön jogi kodifikációs határidejét, a részhatáridõket és a felelõsöket; b) a Miniszteri Értekezleten, valamint a Miniszteri Szakállamtitkári Értekezleten írásos elõterjesztésben megtárgyalásra kerülõ témaköröket, azok elkészítésének külön szakmai és külön jogi kodifikációs határidejét, elõterjesztõjét és felelõsét; c) a miniszter által kiadásra kerülõ rendeletek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei kiadásának külön szakmai és külön jogi kodifikációs határidejét és felelõseit.
A felkészítés rendje 26. §
Vezetõi utasítás végrehajtása 24. § (1) Az ügy elintézésére kijelölt ügyintézõ köteles a vezetõje utasításai szerint eljárni. (2) Ha az ügyintézés során kapott vezetõi utasítással nem ért egyet: a) köteles azt a közvetlen felettesének szóban megindokolni; b) ezt követõen jogosult az elutasított ellenvéleményét az ügyiratra vagy az ügyiratot kísérõ lapra rávezetni; c) az ügyiratban feltüntetett ellenvéleményét a szolgálati felettese útján vagy annak elõzetes értesítésével felsõ szintû vezetõk elé terjesztheti. (3) Az ügyet intézõ ellenvéleménye általában nem akadályozhatja meg a vezetõi utasítás végrehajtását. A szabályszerû és a szolgálati úton elõterjesztett ellenvéleményért, valamint az országgyûlési biztos részére – annak kérésére – ügykörében közvetlenül adott tájékoztatásért az ügyintézõt semmilyen hátrány nem érheti. Az ügyintézõ külön jogszabályban elõírt kivételes esetekben köteles, illetve jogosult a vezetõi utasítások végrehajtását megtagadni.
(1) A Kormány, a kormányzati kabinetülések a miniszterek részvételével mûködõ tárcaközi bizottságok ülései, valamint az Államtitkári Értekezlet elõtt az azon részt vevõ felsõvezetõt fel kell készíteni. (2) A Miniszterelnöki Hivatal által megküldött, az Államtitkári Értekezletre, kormányzati kabinetülésre vagy Kormányülésre benyújtott tervezeteket a közjogi és koordinációs szakállamtitkár – a Jogi Fõosztály útján – véleménynyilvánítás céljából a határidõ megjelölésével haladéktalanul továbbítja az elõterjesztésben tárgykör szerint érintett hivatali egységeknek, a tárgykör szerint illetékes szakállamtitkárnak és a Miniszteri Kabinet és Titkárságnak. A közjogi és koordinációs szakállamtitkár szükség esetén soron kívül – a Jogi Fõosztály útján – gondoskodik a felkészítéshez szolgáló, valamennyi érintett egyeztetett véleményét tartalmazó feljegyzés elkészítésérõl. (3) A felkészítéshez készült feljegyzéshez csatolni kell – saját elõterjesztés esetén – a más tárcák részérõl felmerült észrevételekkel kapcsolatos minisztériumi véleményt; más tárca által készített elõterjesztés esetén az ÖM tárcavéleményét, valamint az elõterjesztésre korábban tett észrevételek elfogadására vagy elutasítására való utalást, ez utóbbi esetben javaslatot az észrevétel fenntartására vagy az attól való elállásra. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
megelõzõ Államtitkári Értekezlet állásfoglalását és az ennek alapján tett intézkedéseket. (4) Az Államtitkári Értekezlet anyagainak átadására a Jogi Fõosztály útján folyamatosan kerül sor, a tárgykör szerint illetékes szakállamtitkár vagy az általa megbízott személy részére.
Parlamenti és kormányzati munka segítése 27. § (1) Az Országgyûlés plenáris ülésén részt vevõ miniszter, illetve az államtitkár megfelelõ felkészítése érdekében: a) minisztériumi elõterjesztés esetén a szakterület szerint illetékes hivatali egység összeállítja a miniszteri expozét, az általános és részletes vita lezárását követõ záróbeszédeket, és azt szolgálati úton megküldi a Parlamenti Osztály részére, amely a véglegezést követõen továbbítja azt a miniszter, az államtitkár, valamint a kabinetfõnök részére; b) más tárca elõterjesztése esetén csak a miniszter külön rendelkezése szerint kell felszólalási anyagot készíteni. (2) A miniszterhez intézett interpellációra, kérdésre, azonnali kérdésre, napirend elõtti és utáni felszólalásokra adandó válasz elkészítésérõl a Parlamenti Osztály vezetõje gondoskodik a következõk szerint: a) az interpellációk, illetve kérdések kézhezvétele után a választervezet elkészítése céljából megküldi azokat a tárgykör szerint hatáskörrel rendelkezõ vezetõnek az érintett szakállamtitkár egyidejû tájékoztatása mellett; b) a szakállamtitkár szükség szerint a tárgykörben érintett hivatali egységgel elvégezteti a szükséges egyeztetést, teljes és kimerítõ információs anyagot gyûjtet, összeállíttatja a választervezetet, amelyet a Sajtó és Kommunikációs Fõosztály vezetõjével való egyeztetést követõen megküld a Parlamenti Osztály vezetõjének, aki gondoskodik a választervezet kabinetfõnök, valamint az államtitkár részérõl történõ ellenjegyzésérõl; c) írásbeli kérdés esetén az a) és b) pontban rögzített eljáráson felül a szakállamtitkár a választervezetet egyezteti a Sajtó és Kommunikációs Fõosztály vezetõjével, majd a tervezetet megküldi a Parlamenti Osztály vezetõje részére, aki gondoskodik az iratnak a kabinetfõnök által történõ ellenjegyeztetésérõl. (3) A minisztérium feladatkörébe tartozó önálló képviselõi és bizottsági indítványokról kormány-elõterjesztés készül a következõk szerint: a) a Parlamenti Osztály vezetõje véleményezésre megküldi az önálló indítványt a tárgykör szerint hatáskörrel rendelkezõ fõosztályvezetõnek – a kabinetfõnök és az érintett szakállamtitkár egyidejû tájékoztatása mellett – a
6249
Jogi Fõosztálynak, továbbá a Sajtó és Kommunikációs Fõosztály vezetõje részére; b) a minisztériumi véleményt tartalmazó kormány-elõterjesztés Államtitkári Értekezletre és Kormányülésre történõ benyújtásáról a területért felelõs szakmai szervezet elõkészítése alapján a Jogi Fõosztály gondoskodik a kormány-elõterjesztések készítésére vonatkozó rendelkezések betartásával. (4) A Parlamenti Osztály vezetõje folyamatosan figyelemmel kíséri az országgyûlési bizottságok mûködését és közremûködik abban, hogy a bizottsági üléseken a minisztériumot megfelelõ vezetõi és szakértõi szinten képviseljék. Ennek érdekében a szakértõk kijelölését egyezteti az államtitkárral, a kabinetfõnökkel vagy a közjogi és koordinációs szakállamtitkárral, valamint gondoskodik a szakértõk részére a szükséges tárgyalási anyagok biztosításáról. (5) A szakértõk a bizottsági ülésen elhangzott lényeges kérdésekrõl, véleményekrõl azonnal tájékoztatják a téma szerint illetékes szakállamtitkárt, aki a vezetõi döntés meghozatala érdekében haladéktalanul, illetve szükség szerint informálja a minisztert és az államtitkárt. (6) A Parlamenti Osztály képviselõje rendszeresen köteles részt venni az Országgyûlés – minisztériumot érintõ – plenáris és bizottsági üléseinek napirendi pontjainak tárgyalásán. A Parlamenti Osztály vezetõje az üléseket követõen haladéktalanul köteles tájékoztatni a minisztert, az államtitkárt és a kabinetfõnököt a jelentõsebb, vezetõi döntést igénylõ eseményekrõl. (7) A Parlamenti Osztály a civil szervezetek és az országgyûlési képviselõk részére a minisztériumban zajló törvényelõkészítõ munkáról felmerült igények alapján tájékoztatót, konzultációt szervez, közremûködik a képviselõi megkeresések ügyintézésében. Amennyiben az országgyûlési képviselõk vagy bizottságok közvetlenül az egyes hivatali egységeket keresik meg, arról az adott hivatali egység köteles haladéktalanul tájékoztatni a Parlamenti Osztályt. (8) Amennyiben a 3. §-ban meghatározott szervek részére a Kormány Kabinetjétõl, az Országgyûlés valamely bizottságától közvetlen megkeresés érkezik állásfoglalás, illetve véleménykérés céljából, a tárca álláspontját tükrözõ, érintettekkel egyeztetett válasz tervezetét ellenjegyzés végett a kabinetfõnök és az államtitkár részére meg kell küldeni és csak egyetértésük esetén lehet továbbítani a megkeresõ szerv részére.
A minisztérium képviselete 28. § (1) A minisztériumot a miniszter, akadályoztatása esetén az államtitkár képviseli.
6250
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A kormány-, illetve tárcaközi bizottságokban – ide nem értve az államtitkári értekezletet – a társhatóságokkal, az önkormányzatokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolatokban a minisztériumot a miniszter, az államtitkár, a kabinetfõnök és a szakállamtitkár, valamint a szakterületüket érintõ kérdésekben, illetve a miniszter, az államtitkár, vagy – a szakállamtitkár megbízása alapján – az erre felhatalmazott köztisztviselõ képviseli.
A sajtó- és a tömegtájékoztatási tevékenység rendje 29. § (1) A miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok és a szakértõk sajtó- és kommunikációs tevékenységét a Sajtó és Kommunikációs Fõosztály – a felsõvezetõk titkárságaival együttmûködve – szervezi. Az államtitkár és a szakállamtitkárok a kommunikáció területén a Sajtó és Kommunikációs Fõosztály vezetõjével folyamatosan együttmûködnek. A hivatali egységek és minisztériumi szervek az idõszerû feladataikról, rendezvényeikrõl, akcióikról, a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó intézkedésekrõl, eseményekrõl, ügyekrõl, vezetõi közszereplésekrõl és az állampolgárokat érdeklõ kérdésekrõl a közvéleményt – beleértve sajtótól érkezõ külsõ megkeresést is – a Sajtó és Kommunikációs Fõosztály közremûködésével tájékoztatják. (2) A minisztérium egyes feladataihoz kapcsolódó sajtó- és kommunikációs terveket a Sajtó és Kommunikációs Fõosztály készíti el és gondoskodik azok végrehajtásáról.
30. § (1) A minisztérium nevében, illetve politikai jellegû kérdésekben nyilatkozatot csak a miniszter, az államtitkár, a kabinetfõnök, nem politikai jellegû kérdésekben az elõzõekben felsoroltak, a Sajtó és Kommunikációs Fõosztály vezetõje vagy a miniszter által kijelölt vezetõ adhat. (2) A miniszter által jóváhagyott koncepcionális, valamint szakmai kérdésekrõl az államtitkár, a kabinetfõnök, saját mûködési területét illetõen a szakállamtitkár, valamint a fõosztályvezetõ nyilatkozhat. Az érdemi ügyintézést végzõ munkatárs az államtitkár, a kabinetfõnök, valamint a szakállamtitkár által adott felhatalmazás körében – a Sajtó és Kommunikációs Fõosztály vezetõjével történt elõzetes egyeztetést követõen – nyilatkozhat. (3) Az államtitkár és a szakállamtitkár a Sajtó és Kommunikációs Fõosztály vezetõjével egyeztetett koncepció szerint, a fõosztályvezetõ, fõosztályvezetõ-helyettes, osztályvezetõ és a munkatársak csak a Sajtó és Kommunikációs Fõosztály vezetõjével történt elõzetes egyeztetés után nyilatkozhatnak.
2008/101. szám
(4) A nyilvánosságnak szánt közlésrõl, nyilatkozatról (interjú, riport), illetve publikációról (cikk, tanulmány), annak megjelenési helyérõl, idejérõl a Sajtó és Kommunikációs Fõosztályt a nyilatkozatot adó köteles elõzetesen tájékoztatni. (5) A tájékoztatási tevékenység során a nyilatkozónak az állam- és szolgálati titokra, a személyes adatok védelmére és a közérdekû adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat be kell tartani, a nyilatkozat nem járhat mások személyhez fûzõdõ jogainak sérelmével. (6) A minisztériumi szervek a tevékenységüket érintõ kommunikációs javaslataikat, kezdeményezéseiket a Sajtó és Kommunikációs Fõosztály közremûködésével valósíthatják meg. Az elõterjesztéshez a szakmapolitikai értekezletre történõ benyújtást megelõzõen a szakmai elõkészítésért felelõs sajtó-háttéranyagot csatol. A sajtó-háttéranyagot a szakmapolitikai értekezletet követõen, valamint az Államtitkári Értekezletre, kormányzati kabinetülésekre és a kormányhoz történõ benyújtást megelõzõen aktualizálni kell. Hivatali egységek ügyrendje, illetve az önálló szervek és a közigazgatási hivatalok szervezeti és mûködési szabályzata 31. § (1) A 3. §-ban meghatározott szervek folyamatos mûködését a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, az ezekre épülõ ügyrendek, illetve saját szervezeti és mûködési szabályzatuk és a felettes vezetõ utasításai határozzák meg. (2) A hivatali egység ügyrendjét az illetékes szakállamtitkár, az önálló szerv szervezeti és mûködési szabályzatát az illetékes vezetõ javaslatára, továbbá a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatát az érdekelt miniszterek egyetértésével – ha jogszabály vagy miniszteri utasítás másként nem rendelkezik – a miniszter hagyja jóvá. (3) A vezetõ, az ügyintézõ és az ügykezelõ feladatait – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a munkaköri leírása szabályozza. (4) A munkaköri leírás – a felelõsség megállapítására is alkalmas módon – többek között tartalmazza a munkakörben ellátandó feladat jellegét, a tevékenységi kört, a munkakört betöltõk alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó képesítési és egyéb sajátos elõírásokat. A munkavégzés általános szabályai 32. § (1) A munkavégzés általános szabályait, a minisztériumi köztisztviselõk feladatait a köztisztviselõk jogállásáról
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
szóló törvény, valamint az ennek végrehajtásáról rendelkezõ jogszabályok, miniszteri utasítások, illetve szabályzatok tartalmazzák. (2) A minisztériumi köztisztviselõk a vezetõi megbízatással rendelkezõ köztisztviselõkkel, valamint a minisztériumi felsõvezetõkkel – a rendkívüli esetek kivételével – a hivatali (szolgálati) út betartásával tartanak kapcsolatot. (3) A köztisztviselõk az egyes ügyeket a személyükre megállapított munkaköri leírásban foglaltak alapján – az adott ügy elõzményeinek és összefüggéseinek ismeretében, az ügyben keletkezett valamennyi irat együttes kezelésével – intézik.
Munkáltatói jogok gyakorlása 33. § (1) A miniszter, az államtitkár, a kabinetfõnök és a szakállamtitkár jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogokkal rendelkeznek. (2) A munkáltatói jogok gyakorlásának és átruházásának módját a minisztérium Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.
A gazdálkodási feladatok 34. § A minisztérium gazdálkodási feladatait különösen az államháztartásról szóló jogszabályok, belsõ jogi normák, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a minisztériumi hivatal gazdasági szervezetének ügyrendje határozza meg.
Az adatvédelmi tevékenység irányítása 35. § A hivatali egységek meghatározott szerveknek a személyes adatkezelési, adatbiztonsági és adatszolgáltatási, valamint a közérdekû adatok nyilvánosságával összefüggõ tevékenységét külön miniszteri utasítás szabályozza.
Központi ügyelet 36. § A minisztérium központi ügyeletét az OKF biztosítja, az ügyelet rendjét külön miniszteri utasítás szabályozza.
6251
Az országgyûlési biztosra, az Állami Számvevõszékre és a Kormányzati Ellenõrzési Hivatalra vonatkozó jogszabályok végrehajtásával összefüggõ általános feladatok 37. § (1) Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa, a kisebbségi jogok országgyûlési biztosa és az adatvédelmi biztos (a továbbiakban együtt: országgyûlési biztos), az Állami Számvevõszék (a továbbiakban: ÁSZ), a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI) és ezek igazolt munkatársai részére a minisztériumi hivatali egységekhez, a minisztériumi szervekhez, valamint az önálló szervezetekhez történõ belépést korlátozás nélkül biztosítani kell. (2) Az országgyûlési biztos, az ÁSZ és a KEHI részére meg kell adni a lefolytatott eljárással kapcsolatos adatokat és felvilágosításokat, a keletkezett iratokba – a minõsítésre tekintet nélkül – betekintést lehetõvé kell tenni, illetve kérésre az iratokról másolatot kell készíteni vagy azt eredetiben részére át kell adni. (3) Az országgyûlési biztos, az ÁSZ és a KEHI által végzett vizsgálatot elõ kell segíteni. Amennyiben a vizsgált szerv saját hatáskörében meg tudná szüntetni a visszásságot, de az erre irányuló kezdeményezéssel nem ért egyet, 30 napon belül a kezdeményezést – az ügy irataival együtt – köteles a felügyeleti szervhez felterjeszteni. (4) Az országgyûlési biztos, az ÁSZ és a KEHI ellenõrzéseirõl, vizsgálatának megállapításairól, illetve kezdeményezéseirõl tájékoztatni kell az irányító és felügyelõ szakállamtitkárt, az államtitkárt, valamint a minisztert. Ágazati Érdekegyeztetõ Tanács 38. § (1) A 3. §-ban meghatározott szerveknél foglalkoztatottakat képviselõ ágazati reprezentatív és képviseleti jogosultsággal rendelkezõ érdekképviseletek és a miniszter között létrejött Együttmûködési Megállapodás alapján az érdekegyeztetés fóruma az Ágazati Érdekegyeztetõ Tanács (a továbbiakban: ÁÉT). (2) Az ÁÉT résztvevõi: a munkáltatói tárgyalócsoport és a munkavállalói tárgyalócsoport, illetve az általuk meghívott szakértõk és a tanács titkára. (3) A minisztérium munkáltatói tárgyalócsoportját az ÁÉT ülésein eseti döntéstõl függõen az államtitkár vagy megbízása alapján a közjogi és koordinációs szakállamtitkár, illetve a kijelölt szakállamtitkár vezeti. (4) Az ÁÉT maga határozza meg a tanácskozásainak rendjét. (5) Az érdekegyeztetés körébe tartozó ügyek körét és az eljárási szabályokat az Együttmûködési Megállapodás és az ÁÉT ügyrendje határozza meg.
6252
MAGYAR KÖZLÖNY
(6) A hivatali apparátust érintõ elõterjesztéseket a közjogi és koordinációs szakállamtitkár nyújtja be.
2. függelék
Az Önkormányzati Minisztérium hivatali egységeinek feladat- és hatásköre
3. függelék
Az Önkormányzati Minisztérium hivatali egységeinek szervezeti tagozódása
4. függelék
Az Önkormányzati Minisztérium hivatali egységei vezetõi munkakörei
5. függelék
A Közigazgatási Hivatalok Felügyeleti Ellenõrzési Szabályzata
6. függelék
A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 32. § (1) és (3) bekezdése, illetve 11/A. § (2) bekezdése alapján megállapított miniszteri (politikai) fõtanácsadói és miniszteri (politikai) tanácsadói munkakörök
7. függelék
A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/A. § (1) bekezdése alapján a hivatali egységeknél adományozható szakmai fõtanácsadói, illetve szakmai tanácsadói címek száma
8. függelék
A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök jegyzéke
9. függelék
Az Önkormányzati Minisztérium hivatali szervezetei vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköreinek jegyzéke az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4. § a) pontja értelmében a 3. § (1)–(2) bekezdése alapján
10. függelék
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény alapján a minõsítésre, illetve a minõsítés kezdeményezésére fennálló jogosultságok meghatározása
11. függelék
Az Önkormányzati Minisztérium Alapító Okiratában foglalt legfontosabb feladatok és szervezeti adatok az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 10. § (4) bekezdése alapján
12. függelék
A miniszter egyes feladat- és hatásköreihez kapcsolódó kiadmányozási jog gyakorlásának rendjérõl
Záró rendelkezések 39. § (1) A köztisztviselõkre, közalkalmazottakra, munkavállalókra, valamint a minisztérium mûködésére és gazdálkodására különösen a miniszteri utasítással kiadott következõ szabályzatok irányadóak: a) a Közszolgálati Szabályzat; b) a gazdálkodással összefüggõ belsõ szabályzatok; c) a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek minisztérium által történõ kidolgozása rendjérõl, valamint a más tárcák által készített jogszabály-tervezetek véleményezésérõl szóló szabályzat; d) a személyes adatkezelési, adatbiztonsági és adatszolgáltatási, valamint a közérdekû adatok nyilvánosságával összefüggõ tevékenységérõl szóló szabályzat; e) a Központi Ügyeleti Szabályzat; f) a Titokvédelmi Szabályzat; g) a lobbisták fogadásának rendjérõl szóló szabályzat; h) a közalkalmazottak foglalkoztatásával összefüggõ egyes eljárási szabályokról szóló szabályzat; i) a háttérintézmények közbeszerzéseinek speciális szabályairól szóló szabályzat; j) a Technikai Szabályzat; k) Egyedi Iratkezelési Szabályzat; l) a telekommunikációs eszközökkel történõ ellátás rendjérõl, valamint a távközlési és informatikai szolgáltatások igénybevételének szabályairól szóló szabályzat; m) a minisztérium hivatali szervezetei kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési, valamint érvényesítési rendjérõl szóló szabályzat. (2) A Szabályzat függelékei az alábbiak: 1. függelék
Az Önkormányzati Minisztérium hivatali egységeinek, az önálló szerveinek, a közigazgatási hivatalok, továbbá a Kormány – miniszter által mûködtetett – tanácsadó testületei, a miniszter tanácsadó testületei, a minisztérium (rész)tulajdonú gazdasági és közhasznú társaságai, a minisztérium érdekeltségi körébe tartozó alapítványok felsorolása
2008/101. szám
(3) Ezt a Szabályzatot, valamint az ezzel összefüggõ belsõ szabályzatokat szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni, és a szükséges korszerûsítést el kell végezni.
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6253
1. függelék a 4/2008. (MK 101.) ÖM utasításhoz
Az Önkormányzati Minisztérium hivatali egységei, az önálló szervei, a közigazgatási hivatalok, továbbá a Kormány – miniszter által mûködtetett – tanácsadó testületei, a miniszter tanácsadó testületei, a minisztérium érdekeltségi körébe tartozó alapítványok felsorolása
A. Az Önkormányzati Minisztérium hivatali szervezetei (hivatali egységek): összesen: I. Miniszteri közvetlen alárendeltségben mûködik 1. Ellenõrzési Fõosztály II. Kabinetfõnöki közvetlen alárendeltségben mûködik 2. Miniszteri Kabinet és Titkárság 3. Sajtó és Kommunikációs Fõosztály 4. Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály III. Államtitkári közvetlen alárendeltségben mûködik 5. Államtitkár Titkársága IV. Közjogi és koordinációs szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben mûködik 6. Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkár Titkársága 7. Jogi Fõosztály 8. Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály 9. Nemzetközi Fõosztály 10. Választási Fõosztály 11. Kormányzati Koordinációs Bizottság Titkársága (Fõosztály) V. Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben mûködik 12. Önkormányzati és Lakásügyi Szakállamtitkár Titkársága 13. Önkormányzati Fõosztály 14. Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és Hatósági Fõosztály 15. Önkormányzati Gazdasági Fõosztály 16. Lakásügyi Fõosztály VI. Sport szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben mûködik 17. Sport Szakállamtitkár Titkársága 18. Sport és Stratégiai Fõosztály 19. Sportigazgatási Fõosztály VII. Turisztikai szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben mûködik 20. Turisztikai Szakállamtitkár Titkársága 21. Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Fõosztály
B. A miniszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek (önálló szervek): I. Miniszteri közvetlen alárendeltségben mûködik 1. Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság II. Sport szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben mûködik 2. Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet
312 státus 8 52
14 117
69
34
18
6254
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/101. szám
C. A Kormány miniszter közremûködésével – az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár útján – irányított területi államigazgatási szervei: Regionális Közigazgatási Hivatalok: Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal
D. A Kormány – miniszter által mûködtetett – tanácsadó testületei: Nemzeti Sporttanács
E. A miniszter tanácsadó testületei: 1. Nemzeti Lakáspolitikai Tanácsadó Testület 2. Országos Idegenforgalmi Bizottság 3. Várossá Nyilvánítási Bizottság
F. A minisztérium érdekeltségi körébe tartozó alapítványok: Sport szakállamtitkár szakmai feladatkörében 1. Wesselényi Miklós Sportközalapítvány 2. Mezõ Ferenc Sportközalapítvány
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2. függelék a 4/2008. (MK 101.) ÖM utasításhoz Az Önkormányzati Minisztérium hivatali egységeinek feladat- és hatásköre I. Fejezet A MINISZTER KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ HIVATALI EGYSÉGEK Ellenõrzési Fõosztály 1.1. Az Ellenõrzési Fõosztály (e fejezetben a továbbiakban: Fõosztály) a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó hivatali egység, amely tárcaszintû funkcionális feladatkörében: a) vizsgálatot folytathat a minisztérium felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél, valamint a fejezeti kezelésû elõirányzatok, a hozzárendelt elkülönített állami pénzalap(ok) vonatkozásában, továbbá a költségvetésbõl céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevõ szervezeteknél; valamint azon gazdasági társaságoknál, melyek felett a miniszter – az állami vagyonról szóló törvény alapján kötött szerzõdés értelmében – vagyonkezelési jogot gyakorol; b) ellenõrzési tevékenységével értékeli az ellenõrzött szervezet mûködési, kockázatkezelési, belsõ ellenõrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát, hozzájárul azok fejlesztéséhez; c) ellátja a minisztérium függetlenített szervezetszerû pénzügyi belsõ ellenõrzését, melynek keretében az ellenõrök elvégzik a pénzügyi-, gazdálkodási szervezet belsõ pénzügyi ellenõrzési feladatait és a fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának ellenõrzését; d) az ellenõrzés módszereivel és eszközeivel fellép a korrupció ellen, ennek érdekében javaslatot tesz a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, az ügyintézés rendjének módosítására; szükség esetén az erre feljogosított szervezetnél kezdeményezi a megfelelõ eljárás lefolytatását; e) felügyeli a miniszter irányítása alá tartozó szerveket, valamint a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek pénzügyi belsõ ellenõrzési rendszerét. 1.2. A Fõosztály vezetõje a fejezet belsõ ellenõrzési vezetõje. A belsõ ellenõrök feladatukat függetlenül és befolyásmentesen, a hatályos jogszabályok, valamint a szakmai és etikai elõírások követelményeinek betartásával látják el. 1.3. A szervezet feladatai ellátása során szabályszerûségi, pénzügyi, megbízhatósági, teljesítmény és rendszer ellenõrzéseket hajt végre. Az ellenõrzéseket stratégiai- és éves terv szerint, illetve terven felüli elrendelés alapján végzik el az ellenõrzési programban foglaltaknak megfele-
6255
lõen. Az ellenõrzési szervezet tevékenységének elsõdleges célja, a szakszerû véleményalkotás a vezetés számára a szervezet belsõ irányítási rendszerének mûködésérõl. 1.4. A Fõosztály felügyeleti belsõ ellenõrzési szervezetként a saját szakmai jogosítványait átruházhatja azon középirányító szervekre, amelyek rendelkeznek független belsõ ellenõrzési szervezettel; az átruházott ellenõrzési jogosultság azonban nem korlátozza a fejezeti belsõ ellenõrzési szervezet minden intézményre kiterjedõ ellenõrzési jogosultságát. 1.5. A költségvetési szervek ellenõrzésének fejezeti szabályait, módszertanát, az ellenõrzések során követendõ eljárások rendjét, a követelmények rendszerét a belsõ ellenõrzési vezetõ által kidolgozott és a miniszter által jóváhagyott Belsõ Ellenõrzési Kézikönyv tartalmazza. 1.6. A Fõosztály a pénzügyi- gazdasági szervezet által elkészített és a folyamatokra kialakított ellenõrzési nyomvonal leírásokat minõsíti, javaslataival azok fejlesztését elõsegíti. 1.7. A Fõosztály szoros munkakapcsolatot tart fenn az ellenõrzéseket végzõ állami szervekkel, szervezetekkel (ÁSZ; PM; KEHI, APEH, TB stb.), a nyomozóhatóságokkal, valamint a minisztérium szakmai- és felügyeleti ellenõrzési szervezeteivel. A munkakapcsolat kiterjed az ellenõrzési feladatok összehangolására, tapasztalatcserékre, az ellenõrzési szakma követelmény-rendszeréhez való hatékonyabb megfelelés biztosítására.
II. Fejezet A KABINETFÕNÖK KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ HIVATALI EGYSÉGEK 1. A Miniszteri Kabinet és Titkárság 2.1. A Miniszteri Kabinet és Titkárság a kabinetfõnök közvetlen irányítása alá tartozó hivatali egység, amely elõsegíti a minisztérium tevékenységének kormányzati, politikai megalapozottságát, segíti a miniszter – õt helyettesítõ jogkörében az államtitkár – minisztériumi munkáját, ellátja a miniszter által meghatározott feladatokat. 2.2. A Miniszteri Kabinet és Titkárság végzi a jelen Szabályzatban a kabinetfõnök hatáskörébe tartozó feladatok ellátásához szükséges tevékenységeket, ennek során különösen: a) döntés-elõkészítõ tevékenységet végez, a szakállamtitkárok által készített, a felterjesztéseket, elõterjesztéseket véleményezi, átdolgozásra visszaadhatja, további egyeztetésre utalhatja, valamint meghatározhatja az elõkészítéssel összefüggõ további feladatokat; b) a miniszter megbízásából komplex szakértõi véleményt, felkészítõ anyagot szerezhet be;
6256
MAGYAR KÖZLÖNY
c) továbbítja a miniszter által meghatározott feladatokat; figyelemmel kíséri és ellenõrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelõsöktõl tájékoztatást kérhet; d) figyelemmel kíséri és ellenõrzi a kormányprogramból és a minisztérium munkaprogramjából adódó feladatok végrehajtásának helyzetét; e) közremûködik az Alkotmánybíróság határozataiból adódó, az Állami Számvevõszék, valamint az országgyûlési biztosok vizsgálatával kapcsolatos minisztériumi feladatok meghatározásában és végrehajtásának ellenõrzésében; f) koordinálja a miniszter közvetlen irányítása alatt mûködõ szervezeti egységek tevékenységét, valamint a miniszterelnöktõl és a Miniszterelnöki Hivataltól (a továbbiakban: MeH) érkezõ megkeresések teljesítését. 2.3. A Miniszteri Kabinet és Titkárság – a Titkársági Osztály útján – a) végzi a miniszterhez érkezõ iratok feldolgozását, intézését, a titkársági ügyviteli munkát; b) elõkészíti és szervezi a miniszter programjait, összehangolja és nyilvántartja a felsõvezetõk programjait; c) elõkészíti a minisztériumi értekezleteket és gondoskodik az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról; d) figyelemmel kíséri a miniszter napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását. 2.3. A Miniszteri Kabinet és Titkárságon jogszabályban meghatározott módon miniszteri (politikai) fõtanácsadók és tanácsadók mûködhetnek, akik segítik a minisztert és az államtitkárt, eljárnak a miniszter és az államtitkár megbízásából. A miniszteri (politikai) fõtanácsadók, illetve tanácsadók feladatkörükben: a) közremûködnek a miniszteri döntések elõkészítésében, kormányzati megalapozásuk elõsegítésében, illetve végrehajtásuk ellenõrzésében; b) ellátják a kabinetfõnök által meghatározott feladatokat; c) segítik a minisztert a közvetlen irányítása alá tartozó szervekkel kapcsolatos teendõi ellátásában.
2. Sajtó és Kommunikációs Fõosztály 3.1. A Sajtó és Kommunikációs Fõosztály (ezen alcímben a továbbiakban: Fõosztály) a kabinetfõnök közvetlen irányítása alá tartozó hivatali egység, amely a sajtómegjelenést elõkészítõ feladatkörében: a) szervezi a minisztérium kommunikációját, sajtókapcsolatait; b) elõkészíti a minisztérium és a minisztérium vezetõinek – valamint egyes esetekben –, szakértõinek sajtónyilatkozatait;
2008/101. szám
c) igény szerint a MeH sajtóarchívumból beszerzi a szükséges információs anyagokat. 3.2. A Fõosztály tárcaszintû funkcionális feladatkörében: a) mûködteti a Belsõ Információs és Kommunikációs Rendszert (Intranet), b) koordinálja a minisztériumi szervek intranetes rendszereinek mûködtetését; összehangolja a minisztériumi szervek internetes tartalomszolgáltató tevékenységét; c) részt vesz az Internet és az Intranet mûködése infrastrukturális feltételeinek tervezésében, együttmûködik a rendszerek technikai üzemeltetését és fejlesztését végzõ informatikai szervezettel, gondoskodik a szükséges alkalmazásfejlesztésekrõl; d) elõsegíti, összehangolja az önálló szervek sajtó és PR tevékenységét; e) a minisztérium feladatait érintõ kommunikációs kérdésekben javaslatokat tesz, közvélemény-kutatásokat készít elõ, és gondoskodik azok eredményeinek megismertetésérõl; f) kapcsolatot tart a MeH, valamint – szükség szerint – más közigazgatási szervek kommunikációs szervezeteivel; g) ellátja az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programmal kapcsolatos tárcán belüli és tárcaközi koordinációs feladatokat. 3.3. A Fõosztály jogszabály-elõkészítési feladatkörében elõkészíti a hivatali egységek és az önálló szervek Interneten, illetve Intraneten történõ megjelenésének, valamint az ezzel kapcsolatos feladat- és hatásköröknek a szabályozását. 3.4. A Fõosztály közzétételi feladatkörében: a) közzéteszi a minisztérium honlapján – a szakterületek által biztosított – a minisztérium felelõsségi körébe tartozó jogszabályban elõírt adatokat; b) megkeresésre közreadja a közérdekû információkat; c) gondoskodik a minisztérium, illetve hivatali szervezeti egységei által közpénzekbõl nyújtott támogatásokkal kapcsolatos – a közpénzbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényben meghatározott – közzétételi kötelezettség adatszolgáltatói feladatainak teljesítésérõl. 3.5. A Sajtó és Kommunikációs Fõosztály vezetõje: a) elõkészíti és szervezi a miniszter – a minisztert helyettesítõ feladatkörében – az államtitkár hazai és nemzetközi média megjelenését, kommunikációs javaslatokat dolgoz ki; b) kapcsolatot tart és együttmûködik a médiával, az Országgyûlés és a Kormány, valamint más tárcák és az irányított szervek sajtó és kommunikációs szerveivel; c) összeállítja – a szakmai elõterjesztõ javaslata alapján – a jogszabálytervezetek, a normatív és egyedi döntések kommunikációs tervét;
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
d) figyeli a magyar sajtóban megjelenõ, a minisztériumot érintõ híradásokat.
3. Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály 4.1. A Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály (ezen alcímben a továbbiakban: Fõosztály) a kabinetfõnök közvetlen irányítása alá tartozó hivatali egység, amely jogszabály-elõkészítési feladatkörében: a) közremûködik a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos, az ágazatot érintõ jogszabálytervezetek szakmai elõkészítésében, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását; b) közremûködik a szakképzéssel kapcsolatos, az ágazatot érintõ jogszabálytervezetek szakmai elõkészítésében, szükség esetén kezdeményezi a jogszabályok módosítását; c) elkészíti a társadalmi esélyegyenlõséget, a romák integrációját, valamint a tárca civil kapcsolatait érintõ kérdésekben a kormányhatározatokat, cselekvési tervek minisztériumra vonatkozó részanyagait, valamint a minisztérium feladat- és cselekvési terveit; d) véleményezi a jogszabálytervezeteket és az állami irányítás egyéb jogi eszközeit; e) véleményezi a civil szférát érintõ, az esélyegyenlõségi és szociális tárgyú jogszabálytervezeteket, részt vesz e témákban az ágazaton belüli belsõ szabályok, tervek, programok kialakításában, valamint megszervezi a tárcánál felállított bizottságok (szociális, esélyegyenlõségi stb.) mûködését; f) közremûködik a hivatali egységek ügyrendjeinek, a Helyzetelemzõ-értékelõ Központ mûködési rendjének, továbbá az önálló szervek szervezeti és mûködési szabályzatainak miniszteri jóváhagyásra való elõterjesztésében; g) véleményezi a költségvetési szervek alapításával, átszervezésével, illetve megszüntetésével összefüggõ, a Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály által elkészített okiratokat. 4.2. A Fõosztály hatósági döntéseket elõkészítõ feladatkörében: a) elõkészíti a másodfokú társadalombiztosítási határozatokat; b) közegészségügyi és járványügyi kérdésekben, a munkavédelem terén, valamint a hivatásos állomány felülvizsgálata során másodfokú hatósági jogkört gyakorol a miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerv vonatkozásában. A rendvédelmi szerv országos hatáskörû központi szervei vonatkozásában gyakorolja közegészségügyi-járványügyi kérdésekkel, a munkavédelemmel kapcsolatos elsõfokú hatósági jogkört. 4.3. A Fõosztály szerzõdés-elõkészítési feladatkörében elõkészíti az érdekképviseletek támogatási szerzõdéseit. 4.4. A Fõosztály szervezeti és szakmai irányítási feladatkörében:
6257
a) ellátja a köztisztviselõi teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló kormányrendelet szerint a központi közigazgatásban kialakításra került új típusú Teljesítmény Értékelési Rendszer minisztériumi mûködtetését, koordinálását, biztosítja a megvalósulás eredményességét; b) közremûködik a kormányzati projekt teamekben a tárca képviseletében; c) végzi a hivatali egységek és a meghatározott önálló szervek szakmai feladatainak ellátásához szükséges emberi erõforrás biztosításával, a foglalkoztatásra kerülõ köztisztviselõk és hivatásos állományúak kiválasztásával, a jogviszonyuk létesítésével, megszüntetésével, munkajogi járandóságaik megállapításával kapcsolatos személyzeti intézkedések elõkészítését, a döntések végrehajtásának megszervezését; d) ellátja a hivatali egységek vonatkozásában a létszámkeretekhez kapcsolódó személyi juttatások keretével való gazdálkodást, a létszámkeretek és a kapcsolódó személyi juttatások keretével való együttes gazdálkodás alapján megfelelõ döntés-elõkészítést végez, segíti a személyi állomány elismerési rendszerének mûködését, támogatást nyújt a minisztériumon belül a köztisztviselõi életpálya tervezhetõségéhez; e) gondoskodik a bérgazdálkodás rendjének kidolgozásáról, mûködtetésérõl, a hivatali egységek vezetõinek tájékoztatásáról; f) létszám és bérgazdálkodási tevékenységét a Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztállyal együttmûködve, külön eljárásrendben foglaltak figyelembevételével végzi; g) elõkészíti a szervezetkorszerûsítésre és létszámgazdálkodásra vonatkozó javaslatokat a Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztállyal együttmûködve. Ellátja a szervezeti és létszámtáblázat (szervezési munkaköri, illetve állománytáblázat) készítésével kapcsolatos feladatokat; h) végzi a miniszter irányítása alá tartozó szervektõl nyugállományba helyezettek gondozásának szakirányítását; i) koordinálja a hivatali egységek, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban: OKF) által végzett oktatásigazgatási tevékenységét. 4.5. A Fõosztály tárcaszintû funkcionális feladatkörében: a) koordinálja a közigazgatási munka racionalizálása és a teljesítményorientált menedzsment érdekében a hivatali egységek által elkészített teljesítményértékelések kezelését; b) mûködteti az integrált emberi erõforrás gazdálkodást támogató információs rendszer személyzeti munkát segítõ programját, feldolgozza a hivatali egységek, önálló szervek és közigazgatási hivatalok állományának összetételére, alkalmasságára, képzésére, továbbképzésére, fluktuációjára, fegyelmi helyzetére vonatkozó adatokat; statisztikai értékeléseket, elõrejelzéseket készít és szolgáltat; c) végzi a nemzetbiztonsági ellenõrzéssel kapcsolatos, valamint a vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggõ – a vo-
6258
MAGYAR KÖZLÖNY
natkozó jogszabályokban és miniszteri utasításban meghatározott – feladatokat; d) elkészíti a minisztérium éves továbbképzési tervét, szervezi – ütemezés szerint – a hivatali egységek munkatársainak a közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint az ügykezelõi alapvizsgára bocsátását, továbbá a személyzeti, munkaügyi szakmai továbbképzést, együttmûködik a MeH-hel az ágazatot érintõ személyügyi és képzési feladatok végrehajtásában, a hivatali egységek köztisztviselõi képzésében, továbbképzésében és a vezetõképzésben; e) elõkészíti, megszervezi és lebonyolítja a minisztérium központi ünnepségeit; gondoskodik a kitüntetések, elismerések átadásának megszervezésérõl. 4.6. A Fõosztály a minisztérium felsõvezetõi munkájának közvetlen segítésével kapcsolatban; a) elõkészíti és végrehajtja a miniszter és a minisztériumi vezetõk hatáskörébe tartozó személyzeti, munkaügyi, fegyelmi, szervezési, kitüntetési és elismerési, szociális és kegyeleti döntéseket; b) koordinálja a miniszternek a kitüntetésekkel és elismerésekkel kapcsolatos tevékenységét; javaslatot tesz – a kabinetfõnökkel együttmûködve – a miniszter elismerési költségvetésére és annak felhasználására, továbbá gondoskodik annak kezelésérõl. 4.7. A Fõosztály felügyeleti és ellenõrzési feladatkörében: a) szakmai felügyeletet gyakorol – ügykörének megfelelõen – az önálló szervek tevékenysége felett, és ennek keretében ellenõrzést kezdeményezhet és végezhet; ellenõrzi a hivatali egységek, önálló szervek és a közigazgatási hivatalok létszám-gazdálkodási tevékenységét, továbbá ellenõrzi a képesítéssel, gyakorlati idõvel, alkalmassággal, kinevezéssel és egyéb munkáltatói jogkörökkel kapcsolatos személyzeti és munkaügyi rendelkezések megtartását, végzi a jogszabályban meghatározott munkaügyi ellenõrzést; b) megszervezi, koordinálja és szakmailag ellenõrzi a hivatali egységek, önálló szervek és a közigazgatási hivatalok munkavédelmi tevékenységét; c) a szakképzés tekintetében felügyeli, valamint végzi a jogszabályi elõírások alapján végrehajtandó ellenõrzési feladatokat, szakmailag felügyeli az OKF által végzett, a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 55. § (4) bekezdése szerinti engedélyezési tevékenységet. 4.8. A Fõosztály képviseleti feladatkörében: a) kapcsolatot tart és együttmûködik az Országgyûlés és más minisztériumok civil és esélyegyenlõségi ügyekkel foglalkozó szervezeti egységeivel, biztosítja a tárca szakmai képviseletét a tárcaközi munkában; b) kapcsolatot tart az ágazat tevékenységét segítõ nemzetközi és hazai civil szervezetekkel (társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok), elõsegíti és ösztönzi érdemi részvételüket a jogszabály-elõkészítésben, a tárca tevékenységének társadalmi ellenõrzésében, valamint fórumok, rendezvények és a honlap segítségével segíti tájé-
2008/101. szám
koztatásukat a tárca tevékenységével összefüggõ kérdésekben; c) részt vesz a szakképzési rendszer mûködtetésével kapcsolatos bizottságok tevékenységében. 4.9. A Fõosztály a társadalmi együttmûködés terén: a) ellátja a társadalmi esélyegyenlõséggel (nõk, fogyatékossággal élõk, idõsek, hajléktalanok stb.) és a romák társadalmi integrációjával kapcsolatos kormányzati feladatokból eredõ ágazati koordinációs teendõket; b) kapcsolatot tart emberi és kisebbségi jogvédõ és érdekképviseleti szervezetekkel, kisebbségi önkormányzatokkal; c) a társadalmi segítõk számára kiírt pályázatok kezelõjeként szakmailag elõkészíti a pályázatokat, kialakítja a pályáztatás rendjét, lebonyolítja a pályáztatást, biztosítja az elbírálását és az ellenõrzését végzõ szakmai csoportok mûködését, intézi az egyedi támogatásokat, és gondoskodik a támogatások nyilvánosságáról; d) ellátja a civil szervezetek és magánszemélyek kérelmeinek, panaszainak, beadványainak intézésével összefüggõ, valamint a közérdekû bejelentésekkel és a minisztérium munkáját érintõ javaslatokkal, észrevételekkel kapcsolatos feladatokat; e) közremûködik a társadalmi tanácsadó testületek megszervezésében és mûködtetésében; f) koordinálja a tárca egyházakkal kapcsolatos feladatait; g) közremûködik a munkáltató és a szakszervezet (szakszervezetek) közötti érdekegyeztetéssel kapcsolatos folyamatokban, ellátja az Érdekegyeztetési Tanács titkársági feladatait; h) civil szervezetek tájékoztatása és részvételük elõsegítése a jogszabály-elõkészítésben, a minisztérium tevékenységének ellenõrzésében; i) honlap civil kapcsolatok rovatának szerkesztése, folyamatos gondozása; j) civil szervezetek egyedi támogatásának ügyintézése, pályázatkezelõként a pályáztatással összefüggõ feladatok ellátása; k) jogvédõ és roma civil szervezetekkel, valamint cigány kisebbségi önkormányzatokkal való együttmûködés; l) egyházakkal való együttmûködés. 4.10. A Fõosztály egyéb feladatkörében: a) gondoskodik a hivatali egységek, önálló szervek és közigazgatási hivatalok munkáltatói, szolgálati (katasztrófavédelmi, tûzoltói, polgári védelmi) és nyugdíjas igazolvánnyal történõ ellátásáról; b) végzi az elismerések okmányolását és kifizetését, intézkedik az átutalásról; c) ellátja a minisztérium központi épületével kapcsolatos, hatáskörébe tartozó beléptetési feladatokat; d) ügyfélszolgálati megkeresések ügyintézése; e) közérdekû bejelentések, javaslatok és panaszok szakszerû átvétele, ügyintézése, a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek közvetítése hivatali egységekhez;
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ügyiratok, megkeresések áttétele hatáskör és illetékesség hiányában; f) közérdekû adatok egyedi igénylésével, az adatszolgáltatással kapcsolatos – külön miniszteri utasításban meghatározott – feladatok végzése; g) elektronikus ügyfélszolgálat mûködtetése a minisztérium portálján keresztül; h) a munkahelyi esélyegyenlõségi tervek elõkészítése, a munkahelyi esélyegyenlõségi bizottság és a szociális bizottság mûködtetésével kapcsolatos feladatok végzése; i) elégtelen címzéssel a minisztériumba érkezett postai küldeményekkel kapcsolatos feladatok ellátása.
III. Fejezet AZ ÁLLAMTITKÁR KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ HIVATALI EGYSÉGEK 1. Államtitkár Titkársága 5.1. Az Államtitkár Titkársága az államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó hivatali egység, amely feladatkörében: a) az államtitkár által meghatározott feladatokat, az államtitkár által meghatározott témakörökben véleményezõ, javaslattevõ, illetve döntés-elõkészítõ feladatokat végez; b) végzi az államtitkárhoz érkezõ iratok feldolgozását, intézését, a titkársági ügyviteli munkát; továbbítja az államtitkár által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat; figyelemmel kíséri és ellenõrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelõsöktõl tájékoztatást kérhet; c) elõkészíti és szervezi az államtitkár programjait, figyelemmel kíséri a napi program alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását; d) a Miniszteri Kabinet és Titkársággal együttmûködik a felsõ szintû vezetõk programjainak egyeztetésében, nyilvántartásában; e) elõkészíti és szervezi – a Sajtó és Kommunikációs Fõosztály közremûködésével – az államtitkár sajtószerepléseit. 5.2. Az Államtitkár Titkársága a miniszter és az államtitkár országgyûlési munkáját segítõ feladatkörében, a Parlamenti Osztály útján: a) elõkészíti a tárgyalásra kerülõ anyagokat az Országgyûlés plenáris üléseire, gondoskodik a szakértõk részvételérõl; b) szervezi a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések képviselõkkel történõ egyeztetését, Országgyûléshez történõ benyújtását, továbbá – a Házszabály alapján – a jogalkotás technikai menetével kapcsolatos szervezési feladatokat lát el;
6259
c) részt vesz az Országgyûlés által elfogadott törvények és országgyûlési határozatok kihirdetésre történõ elõkészítésében; d) összehangolja a minisztériumnak az Országgyûlés állandó-, al-, ideiglenes, és eseti bizottságaival, a parlamenti pártokkal és a képviselõkkel kapcsolatos munkáját; információs összeköttetést biztosít a Parlament és a minisztérium között, szervezi a parlamenti állandó-, al-, ideiglenes, és eseti bizottsági üléseken való szakértõi képviseletet; e) gondoskodik a napirenden kívüli felszólalások, továbbá az interpellációk, kérdések, azonnali kérdések, írásbeli kérdések válaszainak elkészítésérõl, a válaszadáshoz szükséges információk beszerzésérõl, a miniszter, illetve az államtitkár felkészítésérõl; f) nyilvántartja az Országgyûlésnek a minisztériumot érintõ anyagait; kapcsolatot tart és együttmûködik az Országgyûlés hivatali szerveivel, valamint a MeH és a minisztériumok parlamenti szerveivel; g) szükség szerint szervezi az országgyûlési képviselõk, valamint a miniszter és az államtitkár találkozásait, megbeszéléseit, elõkészíti azok anyagait; h) a miniszter, illetve az államtitkár felhatalmazása alapján az ágazatnak az Országgyûlés tevékenységét érintõ ügyeiben tájékoztatókat és egyéb információs anyagokat juttat el a frakcióvezetõknek, politikai pártoknak.
IV. Fejezet A KÖZJOGI ÉS KOORDINÁCIÓS SZAKÁLLAMTITKÁR ÉS A KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ HIVATALI EGYSÉGEK 1. Közjogi és koordinációs szakállamtitkár 6.1. A közjogi és koordinációs államtitkár (e fejezetben a továbbiakban: szakállamtitkár) feladatkörében irányítja a minisztérium jogszabály-elõkészítõ feladatainak végrehajtását, így különösen: a) koordinálja a minisztérium jogszabály-elõkészítõ és -véleményezõ tevékenységét, szervezi – a Jogi Fõosztály útján – a minisztérium, illetve más szervek által elõkészített jogszabálytervezetek belsõ egyeztetését; b) a minisztérium által elõkészített jogszabály, illetve miniszteri utasítás tervezetét miniszteri aláírásra felterjeszti, illetve véleményezi a más tárcáktól érkezett jogszabálytervezeteket, illetve egyéb kormány-elõterjesztéseket; c) elõkészíti a Kormány határozataiban és munkatervében, valamint a minisztérium munkatervében szereplõ elõterjesztéseket; d) összeállítja az Államtitkári Értekezleten, valamint a Kormányülésen napirendre kerülõ minisztériumi anyagokat, valamint háttéranyagokat az illetékes szakmai fõosztály közremûködésével;
6260
MAGYAR KÖZLÖNY
e) figyelemmel kíséri és ellenõrzi a Kormány munkatervében és határozataiban szereplõ, az önkormányzati miniszter elsõ helyi felelõsségével megállapított feladatok végrehajtását, valamint a minisztériumnak az európai uniós tagságból eredõ jogharmonizációs feladatai teljesítését; f) elõkészíti a Kormány féléves munkaterveihez a minisztérium által kidolgozott javaslatokat, valamint a minisztérium féléves munkaprogramját; g) országgyûlési biztos jogalkotási teendõkkel kapcsolatos javaslata esetében gondoskodik a minisztérium állásfoglalásának kialakításáról, szükség esetén kezdeményezi jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének megalkotását, és errõl tájékoztatja az országgyûlési biztost. 6.2. A szakállamtitkár szervezet- és szakmai irányítási feladatkörében: a) irányítja az országgyûlési, az európai parlamenti képviselõ-, az önkormányzati képviselõ- és polgármester-választás, valamint a kisebbségi választások és a népszavazások lebonyolítását; b) elõkészíti a „XI. Önkormányzati Minisztérium” fejezet éves költségvetési javaslatát; figyelemmel kíséri és ellenõrzi a költségvetés végrehajtását, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló és zárszámadás elõkészítését, valamint a minisztérium gazdálkodásával összefüggõ szabályzatokban számára nevesített feladatok végrehajtását; c) figyelemmel kíséri és ellenõrzi az elõirányzat-felhasználás és -módosítás végrehajtásáról és a minisztérium adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését. 6.3. A szakállamtitkár átruházott hatáskörben irányítja: a) az informatikai üzemeltetési és fejlesztési feladatainak végrehajtását; b) a minisztériumra háruló védelmi feladatok ellátását; c) a minisztériumi ügyvitel jogszabályokban foglaltaknak megfelelõ szabályozását és felügyeletét; d) a minisztérium iratkezelését és ellátja annak szakmai felügyeletét; e) a minisztérium Központi Irattár mûködtetését; f) a NATO és EU minõsített anyagok egységes kezelésére létrehozott irattár mûködtetését, a Nyilvántartóba érkezõ anyagok kezelését; g) a miniszter megbízásából gyakorolja a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelõs miniszternek a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló törvényben meghatározott egyetértési jogát. 6.4. A szakállamtitkár átruházott hatáskörében: a) elõkészíti az államtitok és a szolgálati titok védelmével kapcsolatos jogszabályok tervezeteit, ellátja a miniszter titokvédelmi ágazati felügyeletébe utalt feladatokat; b) a Szabályzat 1. függelékében, illetve a vagyonkezelési szerzõdésben meghatározott körben gyakorolja a minisztériumhoz tartozó gazdasági és közhasznú társaságok feletti tulajdonosi jogokat.
2008/101. szám
6.5. A szakállamtitkár irányítja azokat a hivatali egységeket, amelyek feladat- és hatáskörét e fejezet szabályozza.
2. A Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkár Titkársága 7. A Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkár Titkársága a szakállamtitkár munkáját közvetlenül segítõ feladatkörében: a) ellátja a szakállamtitkár által meghatározott feladatokat; b) végzi a szakállamtitkárhoz érkezõ iratok feldolgozását, intézését, a titkársági ügyviteli munkát; továbbítja a szakállamtitkár által meghatározott, illetve a miniszter által a szakállamtitkáron keresztül kiadott feladatokat; figyelemmel kíséri és ellenõrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelõsöktõl tájékoztatást kérhet; c) elõkészíti és szervezi az államtitkár programjait, figyelemmel kíséri a napi program alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását.
3. Jogi Fõosztály 8.1. A Jogi Fõosztály jogszabály-elõkészítési feladatkörében: a) az illetékes szakmai hivatali egység által kidolgozott tervezet alapján, annak jogi szempontú vizsgálatát követõen elkészíti a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabály, az állami irányítás egyéb jogi eszköze, illetve a belsõ norma tervezetét; b) végzi a minisztérium, illetve más szervek által készített jogszabálytervezetek külsõ, illetve belsõ véleményeztetését, a más tárcák által elõkészített tervezet belsõ egyeztetését követõen összeállítja a minisztérium álláspontját összegzõ átirat tervezetét és azt aláírásra a szakállamtitkárnak felterjeszti; c) gondoskodik a miniszter feladatkörébe tartozó törvények, kormányrendeletek, kormányhatározatok kormány-elõterjesztéseinek a Szakmapolitikai Értekezlet, az Államtitkári Értekezlet, a Kormány kabinetjei, a Kormány egyéb tanácsadó, döntés-elõkészítõ szerve, illetõleg a Kormányülés napirendjére történõ felvételérõl és beküldésérõl; az Államtitkári Értekezlet, illetõleg a Kormány döntésének szakmai szervezet által történõ véglegesítésérõl; az Országgyûléshez történõ benyújtás elõtti kormányzati egyeztetésrõl; d) szakértõi segítséget nyújt – a szakterület kijelölt képviselõjével együttmûködve – a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslat országgyûlési bizottsági vitájában; elkészíti a törvényjavaslatok tárgyalása során a benyújtott módosító indítványokról szóló kormány-elõterjesztéseket; e) részt vesz a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok egységes javaslatának, valamint a törvény
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
és a határozati javaslat szövegének véglegesítésében, kihirdetésre történõ elõkészítésében; f) az alkotmánybírósági ügyekben, valamint az országgyûlési biztosoktól érkezõ megkeresésekkel kapcsolatban választervezeteket készít, továbbá az illetékes szakmai szervezet bevonásával – az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata szabta keretek között – megválaszolja a jogértelmezésre irányuló megkereséseket. 8.2. A Jogi Fõosztály a minisztérium által elõkészített kormány-elõterjesztések szakértõi megtárgyalása érdekében tárcaegyeztetést hív össze és ezen, valamint a más szervek által összehívott tárcaegyeztetésen képviseli a minisztériumot. 8.3. A Jogi Fõosztály hatósági döntés-elõkészítõ feladatkörében elõkészíti a miniszter részére: a) az olimpiai járadékra vonatkozó jogosultság és a járadék mértékének megállapításával kapcsolatos másodfokú közigazgatási határozatot; b) a „Nemzet Sportolója” címmel járó járadékkal kapcsolatos másodfokú közigazgatási határozatot; c) a tûzvédelmi hatósági, a veszélyes ipari üzemekkel, valamint a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos ügyekben elsõ fokon hozott határozatok és végzések ellen benyújtott fellebbezések alapján a másodfokú határozatokat és végzéseket; d) az 1996. évi LXV. törvény alapján a miniszternek a sportcélú ingatlanok elidegenítésével, megterhelésével összefüggõ tulajdonosi méltányossági kérelmek elbírálására vonatkozó határozat tervezetét; e) a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapján a miniszternek az állami vagyon körébe tartozó, az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként megjelölt ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásához szükséges elõzetes egyetértés megadására vagy elutasítására vonatkozó javaslatot; f) a sportrendezvény biztonsági szempontból történõ minõsítésével kapcsolatos másodfokú határozat tervezetét. 8.4. A Jogi Fõosztály szerzõdés-elõkészítési és jogi képviseleti feladatkörét a Szerzõdés-elõkészítési és Peres Képviseleti Osztály útján látja el, amely: a) közremûködik a minisztérium hivatali egységei által elõkészített szerzõdések, valamint a minisztérium hatáskörébe tartozó alapító és egyéb okiratok elkészítésében, megkötésében és jogi ellenjegyzéssel látja el jogszabály, illetve állami irányítás egyéb jogi eszköze által meghatározott feltételekkel; b) végzi az ezen szerzõdésekhez, illetve az alapító és egyéb okiratokhoz kapcsolódó peren kívüli eljárási cselekményeket, a Szerzõdés-elõkészítési és Peres Képviseleti Osztály nyilvántartást vezet az általa jogi ellenjegyzéssel ellátott szerzõdésekrõl, okiratokról; c) hatáskörébe tartozik különösen: ca) valamennyi, a jogszabály rendelkezése alapján elõírt jogtanácsosi ellenjegyzés megtétele az e körbe tartozó szerzõdések, s egyéb okiratok esetében,
6261
cb) a megbízási szerzõdések ellenjegyzése értékhatártól függetlenül, cc) a fejezeti kezelésû elõirányzatokat és az igazgatás költségvetését terhelõ szerzõdések jogi ellenjegyzése, figyelemmel a mindenkori fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásáról szóló szabályzat, illetve a minisztérium hivatali szervezeti kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési, valamint érvényesítési rendjérõl szóló szabályzat elõírásaira; d) a szakállamtitkárságok által elkészített mintaszerzõdéseket véleményezi, jóváhagyásra a közjogi és koordinációs szakállamtitkárhoz felterjeszti; e) ellátja a minisztérium és a miniszter jogi – peres és nemperes eljárásokban történõ – képviseletét. Ezen képviseleti tevékenységét a miniszter hatáskörében hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során indult közigazgatási perekben, valamint a minisztérium mûködésébõl adódó társadalombiztosítási, munka-, cég-, polgári jogi, ingatlanjogi, gazdasági jogi stb. ügyekben (peres és nemperes eljárásokban) az illetékes szakmai szervezetekkel együttmûködve végzi; f) külön megbízás alapján ellátja a minisztériumi szervek jogi képviseletét; g) részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések jogi szempontú elõkészítésében és végrehajtásában; h) ellát minden olyan jogi feladatot, amely jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze alapján a feladatkörébe tartozik. 8.5. A Jogi Fõosztály minisztériumi szintû funkcionális feladatkörében: a) összefogja a kormányzati szintû feladatfelmérésbõl, monitoring tevékenységbõl adódó feladatokat, gondoskodik a minisztériumi jelentések elkészítésérõl; b) megvizsgálja és – az illetékes hivatali egység közremûködésével – elintézi a közérdekû bejelentéseket, javaslatokat; c) jogi tájékoztatást ad a minisztérium hivatali egységeinek mûködéséhez. 8.6. A Jogi Fõosztály a minisztérium felsõvezetõi részére – a szakmai hivatali egységekkel együttmûködve – elkészíti a Kormányülés, az Államtitkári Értekezlet, valamint a Kormány kabinetjei napirendjén szereplõ elõterjesztésekhez a felkészítõ feljegyzést. 8.7. A Jogi Fõosztály közzétételi feladatkörében: a) végzi a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok, illetve állami irányítás egyéb jogi eszközei kihirdetésével, illetve közzétételével kapcsolatos tárcafeladatokat; b) részt vesz a tárca hivatalos lapjának szerkesztésében, a szerkesztõbizottság irányításával gondoskodik a nyilvánosságot érintõ intézkedések, pályázatok közzétételérõl. 8.8. A Jogi Fõosztály a nemzetközi együttmûködésben: a) ellátja az EU jogalkotásból fakadó jogharmonizációs feladatokat;
6262
MAGYAR KÖZLÖNY
b) közremûködik a nemzetközi szerzõdések és a nemzetközi magánjogi szerzõdések elõkészítésében; c) koordinálja a minisztérium tevékenységét a notifikációs eljárásban, ennek során a minisztérium által elõkészített jogszabály-tervezet notifikációs eljárásának lefolytatása érdekében megküldi a tervezetet a notifikációs központnak; lefolytatja más tagállamok notifikáció-köteles jogszabály-tervezeteinek belsõ egyeztetését és ennek eredményérõl tájékoztatja a notifikációs központot; d) gondoskodik – az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közremûködésével – a hazai önkormányzatok és más európai uniós tagállamok önkormányzatai közötti együttmûködéssel összefüggõ feladatok ellátásáról és az európai területi együttmûködési csoportosulással (EGTC) összefüggõ feladatok ellátásáról. 8.9. A Jogi Fõosztály kormányzati iratkezelési felügyeleti feladatkörét a köziratok kezelésének szakmai irányítása területén a Kormányzati Iratkezelési Felügyelet (KIF) útján látja el, amely feladatkörében: a) folyamatosan gyûjti, rendszerezi és elemzi a közfeladatot ellátó szervek informatikai feltételrendszerére, infrastruktúrájára vonatkozó adatokat, az elektronikus iratkezelés bevezetéséhez és fejlesztéséhez szükséges informatikai feltételrendszer megteremtése érdekében; b) évente értékeli a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének helyzetét, amelynek során elkészíti az éves miniszteri értékelés tervezetét, negyedévenként tájékoztatót készít a közfeladatot ellátó szervek részére, elõkészíti a miniszter közfeladatot ellátó szerveknek szóló éves szakmai tájékoztatóját, részletes ajánlásokat készít az iratkezelési rendszerekkel kapcsolatosan; c) elõkészíti, illetve véleményezi a köziratok kezelésével összefüggõ jogszabályok tervezetét; d) ellenõrzi az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtását – a Magyar Országos Levéltárral egyeztetett éves munkaterv alapján – a központi államigazgatási szerveknél; e) megvizsgálja és egyetértésre felterjeszti a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény szerint kiadásra kerülõ egyedi, egységes iratkezelési szabályzatokat, egységes, vagy minta irattári terveket; f) szakmai segédleteket, mintaszabályzatokat és irattári terveket dolgoz ki a közfeladatot ellátó szervek egyes típusai számára.
4. A Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály 9.1. A Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály (ezen alcímben a továbbiakban: Fõosztály) a költségvetés XI. fejezetéhez kapcsolódó fejezeti feladatkörében: a) feladatával összefüggésben koncepcionálisan kidolgozza a szakterületét érintõ, a minisztérium átfogó stratégiai terveibe beépülõ részstratégiákat és gazdálkodási irányokat;
2008/101. szám
b) jogszabály-elõkészítéssel kapcsolatosan részt vesz a minisztérium hivatali egységei, valamint a társminisztériumok által készített tervezetek véleményezésében, közremûködik a közigazgatási egyeztetésekben; c) kialakítja és irányítja a miniszter felügyelete alá tartozó címek és költségvetési szervek tervezési, költségvetési gazdálkodási, beszámolási rendszerét, összeállítja a fejezet éves költségvetési javaslatait, részt vesz azok tárcaközi egyeztetésében és e feladatkörében intézkedhet, feladatokat határozhat meg a fejezethez tartozó költségvetési szervek részére; d) javaslatot tesz a jóváhagyott keretek címek, illetve költségvetési szervek, feladatok közötti felosztására, szükség esetén átcsoportosítására, zárolására, elemzi a költségvetés végrehajtását, gondoskodik az elõirányzatok év közbeni szükséges módosításáról, a fejezet költségvetési beszámolási kötelezettségeinek teljesítésérõl, ellátja a kincstári finanszírozásból adódó fejezeti feladatokat, meghatározza a számviteli renddel összefüggõ elvárásokat, mûködteti a pénzügyi információs rendszert, elkészíti a fejezeti szintû féléves és éves beszámolókat, szöveges indoklást, az idõközi mérlegjelentéseket, eseti és rendszeres adatszolgáltatásokat, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást; e) információkat gyûjt és szolgáltat a fejezet és az általa irányított szervek gazdálkodásáról, ennek keretében kontrolling információkra, adatokra alapozva vezetõi információs rendszert mûködtet a döntés-elõkészítés támogatása érdekében; f) közremûködik a létszám- és bérgazdálkodás szabályozására vonatkozó koncepciók, jogszabályok, belsõ rendelkezések elõkészítésében; g) közremûködik a minisztérium gazdasági képviseletében; jogosult a minisztérium nevében a szakterületét érintõ szerzõdések megkötésére, jognyilatkozatok megtételére, a kötelezettségvállalásra vonatkozó elõírások betartásával; h) az érintett szervek kezdeményezésével és közremûködésével elkészíti a költségvetési szervek alapításával, átszervezésével, illetve megszüntetésével összefüggõ okiratokat; i) közremûködik a fejezethez tartozó költségvetési szervek vállalkozási alapokra történõ helyezésével kapcsolatos kezdeményezések elbírálásában, engedélyezésében, tevékenységének felügyeletében; j) közremûködik a minisztérium vagyonkezelésében álló gazdasági társaságok, közhasznú társaságok mûködtetésében, e gazdálkodó szervezetek, valamint a közalapítványok elszámoltatásában; k) részt vesz a minisztériumot, illetve szervezeteit érintõ közbeszerzési eljárásokban és képviseli a minisztérium pénzügyi-gazdasági érdekeit; l) a fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásáról szóló szabályzat figyelembevételével végzi a szerzõdések pénzügyi és jogi vizsgálatát;
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
m) ellátja a fejezeti kezelésû elõirányzatok költségvetési, pénzügyi és számviteli feladatait. 9.2. A Fõosztály a minisztérium ágazati informatikai feladataival kapcsolatosan: a) közremûködik a területi államigazgatási informatika összehangolásában, képviseli a minisztériumot a tárcaközi kapcsolatokban; b) kidolgozza a minisztérium, valamint a hozzátartozó ágazatok informatikai stratégiáját, a minisztérium éves informatikai fejlesztési tervét; véleményezi a fejezethez tartozó szervek informatikai fejlesztési terveit, biztosítva e terveknek a tárca szintû stratégiai tervekkel való összhangját; c) szervezi és felügyeli a minisztérium hivatali egységeinek, valamint egyes, a minisztérium felügyelete alá tartozó szervezetek, ágazati jellegû információs és telekommunikációs rendszereinek mûködését, fejlesztését, egységes informatikai szolgáltatásokat biztosít a fejezethez tartozó szervek részére, szervezi azok bevezetését, karbantartását, mûködési feltételeinek megteremtését, elõkészíti az ezzel összefüggõ szerzõdéseket, felügyeli azok teljesítését; d) felügyeli a minisztérium hivatali egységeinek számítástechnikai eszközökkel külsõ szolgáltató által történõ ellátását, az információs rendszerek folyamatos mûködési feltételeinek meglétét; e) végzi az alkalmazott ágazati informatikai rendszerek, eszközök, hálózati kapcsolatok központi elemeinek nyilvántartásba vételét; f) biztosítja a központi illetményszámfejtõ rendszer informatikai ellátását a minisztérium, valamint a minisztériumhoz tartozó intézmények számára. 9.3. A Fõosztály az igazgatással kapcsolatosan: a) ellátja az igazgatás költségvetési, pénzügyi, számviteli, továbbá a gazdálkodási és az ahhoz kapcsolódó döntés-elõkészítõ feladatait; b) az érintett szakfõosztállyal együttmûködve, külön eljárásrendben foglaltak alapján figyelemmel kíséri a személyi juttatás felhasználásának alakulását, szükség esetén intézkedést kezdeményez; c) a minisztérium hivatali szervezeti kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési, valamint érvényesítési rendjérõl szóló szabályzat figyelembevételével végzi az igazgatás költségvetését terhelõ kifizetések szerzõdései pénzügyi és jogi vizsgálatát; d) teljes körûen végzi az igazgatás gazdálkodási folyamatainak pénzkezelési-, könyvvezetési feladatait; e) elkészíti az igazgatás féléves, éves beszámolóját, kiegészítõ mellékleteket, idõközi mérlegjelentéseket, valamint az eseti és rendszeres adatszolgáltatásokat; f) végzi a külföldi szakmai kiküldetésekkel kapcsolatos gazdálkodási feladatokat; g) figyelemmel kíséri és koordinálja az üzemeltetési és karbantartási feladatok végrehajtását, folyamatos kapcsolatot tart és egyeztet az e feladatokat ellátó szervezettel;
6263
h) gondoskodik a bérszámfejtéshez kapcsolódó feladatok ellátásáról; i) ellátja a dolgozók lakásépítésével és vásárlásával kapcsolatos gazdálkodási és beszámolási feladatokat; j) szakmai segítséget nyújt a minisztérium hivatali egységei számára a szakfeladatok pénzügyi kihatásának, valamint gyakorlati megvalósíthatóságának vonatkozásában; k) felelõs az államháztartás mûködési rendjének változásából adódó gazdálkodási feladatok figyelemmel kiséréséért, gyakorlatban történõ alkalmazásáért, valamint a gazdálkodást érintõ belsõ szabályzatok módosításáért; l) nyilvántartja a minisztérium kezelésében lévõ vagyontárgyakat, dokumentálja azok állományában bekövetkezett változásokat, valamint megszervezi a leltározásukat.
5. Nemzetközi Fõosztály 10.1. A Nemzetközi Fõosztály a szakállamtitkár közvetlen irányítása alá tartozó hivatali egység, amely a minisztérium nemzetközi kapcsolatait szervezõ tárcaszintû funkcionális feladatkörében: a) szervezi és koordinálja a minisztérium nemzetközi tevékenységét, biztosítja a szakállamtitkárságok nemzetközi tevékenységének összehangolását, részt vesz a szakmai egyeztetéseken, rendezvényeken. Az államtitkár és a szakállamtitkárok a nemzetközi tevékenység területén a Nemzetközi Fõosztály vezetõjével folyamatosan együttmûködnek; b) összeállítja minden év december 15-ig a minisztérium nemzetközi tevékenységére vonatkozó irányelveket és felterjeszti a szakállamtitkárhoz, koordinálja és végrehajtja a minisztérium nemzetközi feladataihoz kapcsolódó intézkedési terveket; c) a vezetõi szintû kiutazások és partnerfogadások minisztériumi tervét a kormányzati szintû összehangolás érdekében megküldi a Külügyminisztériumnak és MeH-nek; gondoskodik a koordináció nyomán esetlegesen szükséges változtatásoknak a minisztérium illetékes szervei által történõ végrehajtásáról; elõkészíti és felelõs a vezetõi szintû kiutazások és partnerfogadások szakmai tartalmáért; d) összeállítja a minisztériumi szervek nemzetközi tevékenységérõl szóló éves jelentést és január 10-éig felterjeszti a szakállamtitkárhoz; e) kapcsolatot tart a partner országokban a minisztérium illetékességi körébe tartozó kérdésekért felelõs fõhatóságokkal, illetve a Budapesten akkreditált külképviseletekkel, a külföldön akkreditált magyar külképviseletekkel és biztosítja a szükséges szakmai tájékoztatást; f) szervezi, felügyeli és koordinálja a minisztérium EU tevékenységét, biztosítja a szakállamtitkárságok uniós tevékenységének összehangolását, részt vesz a szakmai egyeztetéseken, rendezvényeken, képviseli a tárcát az EKTB-n és koordinálja az EKTB munkacsoportokban való részvételt;
6264
MAGYAR KÖZLÖNY
g) szervezi és koordinálja az univerzális, regionális és szubregionális nemzetközi szervezetekkel való szakmai kapcsolattartást, képviseli a minisztériumot az egyes szakbizottságokban és a kétoldalú kormányközi vegyes bizottságokban, ellátja több szakállamtitkárságot érintõ nemzetközi feladatok lebonyolítását; h) az illetékes szervek, társtárcák és más államigazgatási szervek bevonásával elõkészíti a minisztérium felsõ szintû vezetõi nemzetközi tárgyalásainak szakmai anyagait; gondoskodik az e tárgyalásokból eredõ feladatok végrehajtásáról, illetve végrehajtatásáról, valamint az e tárgyalásokról szóló tájékoztató jelentéseknek a Kormány, illetve a minisztérium vezetése számára történõ elõkészítésérõl; i) tájékoztatja a szakállamtitkár és magasabb szintû vezetõk nemzetközi tárgyalásairól a minisztérium illetékes szerveit, az érintett társtárcákat és más államigazgatási szerveket; j) ellátja a minisztérium felsõ szintû vezetõinek és munkatársainak kiutazásaival és a külföldi partnerek fogadásával kapcsolatos protokolláris, utaztatási és pénzügyi elszámolási teendõket; megszervezi a felsõszintû és szakértõi tárgyalásokhoz szükséges tolmácsolási szolgáltatásokat, szervezi a minisztérium hatáskörébe tartozó konferenciákat, rendezvényeket, és kezeli a protokoll raktár-ajándékkészletét; k) a minisztérium hivatali egységei vezetõinek, valamint az önálló szervek vezetõinek kezdeményezésére végzi az államtitkár által engedélyezett szolgálati és diplomata útlevelek kiadásával kapcsolatos ügyintézést; l) jogszabály rendelkezései szerint nyilvántartást vezet a hatáskörébe tartozó szolgálati útlevelekrõl, biztosítja a rendeltetésszerû felhasználást, a jogosultság megszûnéséig kezeli azokat, gondoskodik az útlevelek biztonságos õrzésérõl; m) végzi a minisztérium felsõ vezetésének nemzetközi levelezését, indokolt esetekben biztosítja a szakmai anyagok fordítását, fordíttatását; n) vezeti a minisztérium nemzetközi kapcsolataival összefüggõ nyilvántartásokat, szolgáltatást nyújt azok anyagai alapján; o) felkészíti a régiók bizottságában részt vevõ magyar nemzeti küldöttséget; p) az illetékes szakmai vezetõkkel együttmûködve koordinálja az Állandó képviseleten mûködõ önkormányzati, regionális feladatokat ellátó szakdiplomata tevékenységét; q) koordinálja a „Visegrádi Négyek”-kel (a továbbiakban: V4) kapcsolatos együttmûködést; r) koordinálja, szervezi, alakítja a minisztérium feladat- és hatáskörén belül a határmenti munkacsoportok, fórumok és vegyes bizottságok munkáját; s) szervezi és irányítja a miniszter hatáskörébe tartozó kétoldalú kormány- és tárcaközi egyezmények, megállapodások, valamint más, két- és többoldalú együttmûködési dokumentumok létrehozását, a hazai és nemzetközi elõkészítési és egyeztetési feladatok végrehajtását.
2008/101. szám
10.2. A Nemzetközi Fõosztály vezetõje a miniszter és az államtitkár nemzetközi tárgyú leveleinek tervezetét, a nemzetközi tárgyú szerzõdések tervezetét, valamint egyéb nemzetközi tárgyú tervezeteket – a felterjesztést megelõzõen – ellátja aláírásával. 10.3. A Nemzetközi Fõosztály tájékoztatja – elõzetesen és utólag is – a tárca egészét érintõ eseményekrõl a minisztert, államtitkárt és a szakállamtitkárokat. A szakállamtitkárságok tájékoztatják a Nemzetközi Fõosztályt a szakmai nemzetközi eseményeikrõl, a nagykövetségekkel folytatott tárgyalásaikról, a kötelezettségvállalásaikról. 10.4. A kiutazási rendnek megfelelõen minden kiutazás megkezdését megelõzõen legalább öt munkanappal a kiutazási kérelmet meg kell küldeni a Nemzetközi Fõosztály részére, illetve a hazaérkezés napjától számított nyolc munkanapon belül a kiutazónak be kell nyújtania az elszámolást.
6. Választási Fõosztály 11.1. A Választási Fõosztály a választások, országos népszavazások lebonyolításához kapcsolódó koncepciókészítési feladatai: a) a választási költségvetések megtervezése; b) az informatikai igények meghatározása; c) a kapacitás rendelkezésre állásának biztosítása. 11.2. A Választási Fõosztály jogszabály-elõkészítési feladatkörében: a) elkészíti a választási törvények és végrehajtási rendeletek szakmai koncepcióját; b) elkészíti a választási törvények és végrehajtási rendeletek normaszövegeit és kormány elõterjesztéseit. 11.3. A Választási Fõosztály az Országos Választási Bizottság tevékenységének támogatása érdekében titkársági feladatokat lát el. 11.4. A Választási Fõosztály vezetõje jóváhagyja a választási eljárásokhoz kapcsolódó közbeszerzési feladatok szakmai tartalmát, véleményezi a szerzõdéseket. 11.5. A Választási Fõosztály szakmailag irányítja: a) a választási szervek (TVI, OEVI, HVI) szakmai tevékenységét; b) a választási informatikai rendszerek létrehozását és mûködtetését; c) a választási távoktatási rendszer mûködését; d) a Választás Ügyviteli Rendszert; e) a választási Internet szolgáltatást; f) a lakossági tájékoztató tevékenységet. 11.6. A Választási Fõosztály szakmailag támogatja a minisztérium felsõvezetését a politikai egyeztetések és a parlamenti munka során.
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
11.7. A Választási Fõosztály felügyeli és ellenõrzi: a) a választások, országos népszavazások lebonyolításához szükséges választástechnikai kapacitás, rendelkezésre állását; b) a választások, országos népszavazások lebonyolításához szükséges oktatások, továbbképzések teljesítését; c) a választástörténeti adatbázis napra kész állapotát, igény esetén abból adatszolgáltatást engedélyez és az adatszolgáltatásokról nyilvántartást vezet. 11.8. A Választási Fõosztály gondoskodik a választási eljárás nyilvánosságáról, a közérdekû adatok közzétételérõl, az országgyûlési képviselõi, a helyi önkormányzati, az európai parlamenti választások, továbbá az országos népszavazások lebonyolításának és eredményeinek publikálását, a választástörténeti adatok folyamatos elérhetõségét biztosító önálló honlap mûködtetésérõl. 11.9. A Választási Fõosztály képviseli a Kormány, illetve a minisztérium szakmai álláspontját az országgyûlési bizottsági üléseken, szakmai fórumokon és nemzetközi rendezvényeken. 11.10. A Választási Fõosztály részt vesz a tárca kétoldalú nemzetközi választásszakmai együttmûködéseinek végrehajtásában, fejlesztésében, kapcsolatot tart az Európai Unió tagállamainak választási szerveivel. 11.11. A Választási Fõosztály egyéb feladatkörében megszervezi és szakmailag elõkészíti: a) az Országos Választási Bizottság és az Országos Választási Iroda, valamint a választási irodák vezetõinek országos értekezleteit; b) az Országos Választási Központ és a Választási Információs Szolgálat eseményekhez kötött mûködtetéséhez szükséges feltételeket; c) a hazánkba akkreditált külképviseletek választási eseményekre történõ meghívását, valamint azokhoz tájékoztató anyagot biztosít; d) a „Választási füzetek” sorozat és a „Választási Stúdiumok” sorozat kiadását; e) az „Alapítvány a Választásokért” valamint a „Választási Szakértõi Kollégium” mûködését.
7. Kormányzati Koordinációs Bizottság Titkársága (Fõosztály) 12.1. A Titkárság (Fõosztály) a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) mûködéséhez kapcsolódó feladatkörében: a) elõkészíti a KKB üléseit, gondoskodik az érintettek tájékoztatásáról, nyilvántartja a KKB elnöke által meghatározott személyek munkaidõ alatti, illetve munkaidõn túli tartózkodási helyét és gondoskodik riasztásukról; b) elkészíti a KKB éves feladattervének tervezetét; c) elõkészíti a Magyar Köztársaság katasztrófaveszélyeztetettségével, a katasztrófák hatásai elleni védekezésre
6265
vonatkozó nemzeti stratégiával, valamint a megelõzés és a felkészülés éves nemzeti tervével és annak költségvetésével kapcsolatos elõterjesztéseket; d) összeállítja és jóváhagyásra elõkészíti az ország egészét érintõ hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok éves tervét; e) összeállítja a KKB feladatai végrehajtásáról szóló tájékoztatókat, beszámolókat; f) ellátja a kritikus infrastruktúra védelmével összefüggõ, KKB-ra háruló feladatok végrehajtásának koordinálását; g) részt vesz a KKB szervezetével és mûködésével összefüggõ jogi szabályozás és kormányzati döntések elõkészítésében. 12.2. A KKB Titkársága (Fõosztály) a Nemzeti Helyzetértékelõ Központ (NHK) mûködtetésével kapcsolatos feladatkörében: a) közremûködik a tárca feladat- és hatáskörébe utalt, a védelmi igazgatással összefüggõ értesítési, tájékoztatási, berendelési és készültségbe helyezési feladatok végrehajtásában; b) ellátja a minõsített információ telefonon, faxon és elektronikus levélben történõ vételével és továbbításával kapcsolatos feladatokat NATO TITKOS szintig, mûködteti ezen információk elektronikus továbbítására, tárolására, kezelésére használt rendszert; c) koordinálja a hazai katasztrófa- és válsághelyzetek kezelésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat; d) részt vesz – részleges vagy teljes alkalmazás esetén – a katasztrófa- és válsághelyzet kezeléséhez szükséges információk elemzésében, értékelésében, javaslatokat, elõterjesztéseket dolgoz ki a döntéshozók részére; részt vesz a döntésekbõl adódó feladatok végrehajtásának koordinációjában; e) gondoskodik az NHK-ba kijelölt szakértõk felkészítésérõl; f) ellátja az NHK általános készenléti tevékenységét; g) az érintettek adatszolgáltatása alapján nyilvántartja az ország mûködése, illetve a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítményeket. 12.3. A KKB Titkársága (Fõosztály) védelmi igazgatással kapcsolatos feladatai ellátása során: a) részt vesz a védelmi igazgatás rendszerére és mûködtetésére vonatkozó koncepciók kialakításában; b) részt vesz a Honvédelmi Tanács Hivatala, valamint a minisztériumi Operatív Törzs mûködési feltételeinek megteremtésében; c) kezdeményezi és koordinálja a minisztérium felelõsségi körébe tartozó, minõsített idõszaki rendkívüli intézkedéseket tartalmazó jogszabálytervezeteknek a Jogi Fõosztály közremûködésével történõ kidolgozását és napra készen tartását; d) tervezi, szervezi, koordinálja és ellenõrzi az SZMSZ hatálya alá tartozó szervek minõsített idõszaki felkészülését, továbbá szakmai felügyeletet gyakorol a védelmi fel-
6266
MAGYAR KÖZLÖNY
készítés, válságkezelés területén e szervek tevékenysége fölött; e) közremûködik a katasztrófavédelmi és honvédelmi feladatok költségei elkülönített tervezésében; f) gondoskodik a minisztérium vezetõi állománya minõsített idõszaki feladatokra történõ felkészítésérõl, közremûködik a megyei (fõvárosi) védelmi bizottságok elnökei felkészítésében; g) részt vesz a polgári védelem feladatával, szervezetével, mûködésével, az állampolgárok és szervezetek polgári védelmi kötelezettségével összefüggõ jogi szabályozás és kormányzati döntések elõkészítésében; h) kijelölés alapján ellátja a minisztérium képviseletét tárcaközi bizottságokban; i) közremûködik a hazai és nemzetközi védelmi igazgatási rendszergyakorlatok tervezésében, részt vesz azok végrehajtásában; j) ellátja a miniszter katasztrófavédelemmel összefüggõ törvényességi felügyeleti jogkörébõl adódó, megyei (fõvárosi) védelmi bizottságokat érintõ feladatokat; k) részt vesz a polgári veszélyhelyzeti tervezéssel összefüggõ tárcaszintû feladatok ellátásában; l) közremûködik a katasztrófavédelmi oktatás, képzés és továbbképzés minõsített idõszaki feladatokat is tartalmazó irányai kidolgozásában; m) koordinálja az SZMSZ hatálya alá tartozó szervek környezetvédelemmel és kármentesítéssel kapcsolatos feladatai végrehajtását és mûködteti az ezzel összefüggõ központi nyilvántartási rendszert; n) gondoskodik a NATO és EU minõsített anyagok egységes kezelésére létrehozott irattár mûködtetésérõl, a Nyilvántartóba érkezõ anyagok kezelésérõl; o) végzi a védelmi felkészítés és országmozgósítás kiadásai címen jóváhagyott költségvetési támogatás felhasználásának tervezését, az ezzel összefüggõ szerzõdés-elõkészítési feladatokat, nyilvántartást vezet a felhasználásról és beszámol a költségvetési támogatás felhasználásáról.
2008/101. szám
b) ellátja az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintõ kormányzati feladatait és részt vesz a végrehajtásban; c) részt vesz a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok mûködési feltételeinek biztosításában és törvényességi ellenõrzésének szakmai irányításában; d) irányítja a közigazgatási és önkormányzati reform tárcaszintû feladatainak végrehajtását; e) részt vesz a közigazgatási hivatalok irányításában, a hivatalok által elkészített szervezeti és mûködési szabályzatokat jóváhagyásra felterjeszti; f) elõkészíti az ország területének közigazgatási tagozódásával, valamint a területszervezéssel kapcsolatos, az Országgyûlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó döntéseket; g) biztosítja a minisztérium többcélú kistérségi társulásokkal való kapcsolattartását; h) kialakítja az önkormányzati érdekszövetségekkel való kapcsolattartás és egyeztetés rendjét, biztosítja a felelõsségi körébe tartozó önkormányzati feladatok egyeztetését, összehangolását; i) közremûködik a helyi önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében; j) ellátja a lakásügyi igazgatással kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a kormányprogram lakásügyi feladatainak megvalósításával kapcsolatos intézkedések elõkészítésérõl; k) közremûködik az 1. függelékben szakterületenként kijelölt gazdasági és közhasznú társaságokat érintõ, szakmapolitikai feladatok gyakorlásában; l) elõkészíti a temetkezéssel kapcsolatos szabályozást, gondoskodik a temetkezési közszolgáltatás ellátásának szakmai irányításáról és az ellátás szakmai követelményeinek meghatározásáról. 13.2. A szakállamtitkár irányítja azokat a hivatali egységeket, amelyek feladat- és hatáskörét e fejezet szabályozza.
2. Önkormányzati és Lakásügyi Szakállamtitkár Titkársága V. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS LAKÁSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁR ÉS A KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ HIVATALI EGYSÉGEK 1. Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár 13.1. Az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár (e fejezetben a továbbiakban: szakállamtitkár) feladatkörében: a) elõkészíti a helyi önkormányzati képviselõk jogállásával, valamint a helyi önkormányzatok társulásaival kapcsolatos jogi szabályozást;
14. Az Önkormányzati és Lakásügyi Szakállamtitkár Titkársága a szakállamtitkár munkáját közvetlenül segítõ feladatkörében: a) ellátja a szakállamtitkár által meghatározott feladatokat, végzi a szakállamtitkárhoz érkezõ iratok feldolgozását, intézését, a titkársági ügyviteli munkát; b) továbbítja a szakállamtitkár által meghatározott, illetve a miniszter által a szakállamtitkáron keresztül kiadott feladatokat; figyelemmel kíséri és ellenõrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelõsöktõl tájékoztatást kérhet; c) elõkészíti és szervezi a szakállamtitkár programjait, figyelemmel kíséri a napi program alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását.
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3. Önkormányzati Fõosztály 15.1. Az Önkormányzati Fõosztály koncepciókészítési feladatkörében: a) figyelemmel kíséri és elemzi az Alkotmány helyi önkormányzatokat érintõ rendelkezéseinek, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény hatályosulását; b) figyelemmel kíséri és elemzi a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl, az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról, az önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl, valamint a területszervezési eljárásról szóló törvények hatályosulását; c) figyelemmel kíséri és elemzi a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai mûködését, javaslatot tesz az érintett hivatali egységekkel közremûködve a korszerûsítésre; d) közremûködik a közigazgatás korszerûsítésére, a többcélú kistérségi társulási rendszer továbbfejlesztésére, a körjegyzõségek mûködésének ösztönzésére, átalakulására irányuló közigazgatási reform végrehajtásában. 15.2. Az Önkormányzati Fõosztály jogszabály-elõkészítéssel kapcsolatos feladatkörében: a) elõkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó, az önkormányzati rendszert érintõ jogszabályokat, közremûködik a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintõ jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezetének elõkészítésében; b) elõkészíti az Országgyûlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntésekre vonatkozó miniszteri elõterjesztéseket; c) elõkészíti az Alkotmánnyal ellentétesen mûködõ helyi önkormányzati képviselõ-testület feloszlatására vonatkozó elõterjesztést; d) figyelemmel kíséri és elemzi a körjegyzõségek mûködését, javaslatot tesz az érintett hivatali egységekkel közremûködve a korszerûsítésre, továbbá elõkészíti a miniszter körjegyzõségi kijelölésre vonatkozó döntését; e) véleményezi a helyi önkormányzatok mûködése szempontjából a jogszabályok tervezeteit és szükség szerint javaslatot tesz azok módosításukra, hatályon kívül helyezésükre; f) összeállítja az érintett szervezeti egységek javaslatai alapján az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár szakmai véleményét a Kormányülés, az Államtitkári Értekezlet napirendjén szereplõ elõterjesztésekkel kapcsolatban; g) elõkészíti a temetkezéssel kapcsolatos jogi szabályozást, gondoskodik a temetkezési közszolgáltatás ellátásának szakmai irányításáról és az ellátás szakmai követelményeinek meghatározásáról. 15.3. Az Önkormányzati Fõosztály szervezet- és szakmai irányítási feladatkörében:
6267
a) átfogóan értékeli és elemzi a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok mûködése törvényességének helyzetét; b) összehangolja a közigazgatási hivatalok törvényességi ellenõrzésére irányuló tevékenységét, az egységes jogalkalmazás érdekében áttekinti az ellenõrzések tapasztalatait; c) elemzi – az érintett hivatali egységek bevonásával – a törvényességi ellenõrzési információs rendszer adatait; d) gondoskodik a törvényességi információs rendszer adattartalmának korszerûsítésérõl, együttmûködve a Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és Hatósági Fõosztállyal, gondoskodik – más hivatali egységek bevonásával – a helyi önkormányzatokra vonatkozó adatok integrált kezelésrõl; e) segíti az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttmûködés szélesítését. 15.4. Az Önkormányzati Fõosztály felügyeleti és ellenõrzési feladatkörében: a) az egységes jogalkalmazás érdekében rendszeres értekezleteken tekinti át a törvényességi ellenõrzés aktuális kérdéseit a közigazgatási hivatalok törvényességi fõosztályainak vezetõivel; b) javaslatot tesz a Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és Hatósági Fõosztállyal közösen a törvényességi ellenõrzési információs rendszer adattartalmának korszerûsítésére; c) részt vesz felkérés alapján – a törvényességi ellenõrzést illetõen – a közigazgatási hivatalok tevékenységének komplex ellenõrzésében. 15.5. Az Önkormányzati Fõosztály szakmai módszertani támogatás biztosítása körében: a) közremûködik az önkormányzati rendszert érintõ közigazgatási kísérletek, új módszertani megoldások kidolgozásában; b) módszertani ajánlást dolgoz ki az érintett hivatali egységek bevonásával a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenõrzésének elõsegítéséhez; c) az önkormányzatok a többcélú kistérségi társulások feladatkörét érintõ, tevékenységüket segítõ szakmai kiadványokat készít; d) szerkeszti az Önkormányzati Tájékoztatót az érintett hivatali egységek bevonásával; e) vezeti és negyedévente aktualizálja a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköri jegyzékét; f) mûködteti az önkormányzati és kisebbségi forródrót telefonos szolgálatot; g) az érintett hivatali egységekkel közremûködve segíti az önkormányzati szervek mûködését, jogszabály-értelmezések, szakmai állásfoglalások, módszertani kiadványok és szakmai tájékoztatók, illetve ajánlások megjelentetése útján; h) tájékoztatja – az érintett hivatali egység bevonásával – a helyi önkormányzatokat a feladat- és hatáskörüket érintõ jogszabályváltozásokról, eseményekrõl, programokról és pályázati lehetõségekrõl.
6268
MAGYAR KÖZLÖNY
15.6. Az Önkormányzati Fõosztály vezetõje képviseli – külön megbízás alapján – a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban, nemzetközi fórumokon. 15.7. Az Önkormányzati Fõosztály szakértõi, ügyviteli feladatkörében részt vesz a Kormány-Önkormányzatok Egyeztetõ Fórumának elõkészítésében, szervezésében, háttéranyagok elkészítésében. 15.8. Az Önkormányzati Fõosztály Kapcsolatot tart az önkormányzatok érdekszövetségeivel, feldolgozza – az érintett hivatali egységek bevonásával – az érdekszövetségek által biztosított, az önkormányzatok mûködésére vonatkozó szakmai információkat, javaslatokat. 15.9. Az Önkormányzati Fõosztály Nemzetközi kapcsolatokkal összefüggõ feladatkörében közremûködik a minisztérium, az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatai, továbbá egyes nemzetközi fórumok – kormányközi vegyes bizottságok, V4 együttmûködés – önkormányzatokra vonatkozó önkormányzati tárgyú témakörei szakmai elõkészítésében és meghatározásában. 15.10. Az Önkormányzati Fõosztály egyéb feladatkörében: a) elõsegíti a központi közigazgatás és a helyi önkormányzatok kapcsolat- és információs rendjének továbbfejlesztését; b) elõkészíti a tevékenységi köréhez kapcsolódó panaszok, beadványok megválaszolását. 15.11. Az Önkormányzati Fõosztály közzétételi felelõssége körében: a) gondoskodik a helyi önkormányzati rendeletek közzétételét szolgáló – az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében meghatározott – önálló honlap létrehozásáról és mûködtetésérõl; b) gondoskodik a tárca helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladataival összefüggõ statisztikai adatoknak és egyéb információknak, valamint az önkormányzatok elérhetõségeinek közzétételérõl a minisztérium honlapján.
4. Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és Hatósági Fõosztály 16.1. A Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és Hatósági Fõosztály (ezen alcímben a továbbiakban: Fõosztály) koncepciókészítési feladatkörében: a) közremûködik a közigazgatási korszerûsítésre, a területi államigazgatási szervek átalakítására irányuló közigazgatási reform végrehajtásában; b) a közigazgatási korszerûsítése keretében kidolgozza a települési önkormányzat jegyzõjének feladat- és hatáskörei felülvizsgálatára, a differenciált hatáskör-telepítés rendszerére szolgáló koncepciókat;
2008/101. szám
c) az önkormányzati szervek és a közigazgatási hivatalok hatósági igazgatási tevékenységére vonatkozóan javaslatokat fogalmaz meg az állampolgárokat, ügyfeleket sújtó bürokratikus eljárások csökkentésére, a hatósági joganyag deregulációjára és korszerûsítésére; d) koncepcionális javaslatokat dolgoz ki a közigazgatási hivatalok jogállása, szervezete, mûködése kialakítása megszilárdítása, módosítása, továbbfejlesztése érdekében, elemzi a közigazgatási hivatalok tevékenységét. 16.2. A Fõosztály jogszabály-elõkészítési feladatkörében: a) kidolgozza a közigazgatási hivatalok jogállására, mûködésére vonatkozó jogszabályokat és az állami irányítás egyéb jogi eszközeit; b) közremûködik a közigazgatási hatósági eljárás általános jogi szabályozására vonatkozó jogszabálytervezetek kidolgozásában; c) közremûködik a közigazgatási hivatalok, a jegyzõ, a fõjegyzõ államigazgatási tevékenységét és jogállását, szervezetét érintõ, továbbá a polgármester, a fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke és a képviselõ-testület hivatalának ügyintézõje államigazgatási tevékenységét érintõ közösségi és nemzeti szabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezetének elõkészítésében; közremûködik a címzetes fõjegyzõkre vonatkozó szabályrendszer kialakításában, módosításában; d) felkérés esetén közremûködik a helyi önkormányzatok európai uniós támogatására vonatkozó szabály- és intézményrendszer kialakításában és ezek mûködése véleményezésében. 16.3. A Fõosztály hatósági döntések elõkészítése területén: a) elbírálásra elõkészíti a szakmai irányítása alá tartozó ügyekben a miniszter hatáskörébe utalt hatósági döntéseket; b) elbírálásra elõkészíti a közigazgatási hivataloknak a hatósági közvetítõket tartalmazó nyilvántartásával kapcsolatos – a miniszter hatáskörébe tartozó – jogorvoslatokat. 16.4. A Fõosztály szerzõdés-elõkészítési feladatkörében elõkészíti a feladatainak végrehajtásához kapcsolódó szerzõdéseket. 16.5. A Fõosztály szervezet- és szakmai irányítási feladatkörében: a) segíti az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkárt a közigazgatási hivatalok tevékenységének irányításában, összehangolásában, ennek keretében szervezi a közigazgatási hivatalvezetõi értekezleteket; b) jóváhagyásra elõkészíti a hivatalok szervezeti és mûködési szabályzatát, alapító okiratát; c) közremûködik a közigazgatási hivatalok hivatalvezetõi, kirendeltségvezetõi tisztségre vonatkozó pályázatok kiírásában, elbírálásában;
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
d) közremûködik a hivatalok ágazati tevékenységének koordinálásában; e) gondoskodik a több régiót érintõ, illetve azok közigazgatási határán túlterjedõ területi koordinációs feladatok ellátásának irányításáról és összehangolásáról; f) összehangolja a polgármester, a jegyzõ, a képviselõ-testület hivatalának ügyintézõje által ellátott államigazgatási feladatok közigazgatási hivatalok általi ellenõrzésére irányuló tevékenységet; az egységes jogalkalmazás érdekében rendszeres értekezleteken tekinti át az ellenõrzések tapasztalatait; g) szakmai irányítást gyakorol a kisajátítási, a bányaszolgalmi, külföldiek ingatlan vásárlásának engedélyezési és a Polgári Törvénykönyvbõl fakadó más igazgatási tevékenység felett; h) figyelemmel kíséri és értékeli a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatályosulását, gondoskodik a törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról; i) gondoskodik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósítását megelõzõ hatósági engedélyezési eljárások koordinációjának elõsegítésérõl. 16.6. A Fõosztály javaslatot készít a miniszter részére a címzetes fõjegyzõi cím adományozásra, illetve címadományozási juttatásra. 16.7. A Fõosztály felügyeleti és ellenõrzési feladatkörében: a) kialakítja a közigazgatási hivatalok felügyeleti jogkörben történõ ellenõrzése rendszerét; b) a tárca érintett fõosztályai és más érintett tárcák bevonásával ellenõrzi a közigazgatási hivatalok tevékenységét, mûködését; c) az érintett fõosztályok felkérése alapján rész vesz a közigazgatási hivatalok törvényességi ellenõrzési és felügyeleti munkájának szakmai ellenõrzésében; d) közremûködik a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenõrzésének, továbbá a közigazgatási hivatalok és a dekoncentrált szervek jogszabályban rögzített ellenõrzésének összehangolásában. 16.8. A Fõosztály szakmai módszertani támogatás biztosítása körében: a) elõsegíti a közigazgatási hivatalok mûködésének korszerûsítését célzó új szervezési és vezetési módszerek alkalmazását; b) irányítja a közigazgatási hivataloknak a területi szervekkel összefüggõ tevékenységét; segíti új módszertani megoldások kidolgozását, elterjesztését; c) módszertani megoldásokat dolgoz ki a közigazgatási hivatalok jogállásával, szervezetével, tevékenységével, részfeladataival összefüggõ kérdésekben, a gyakorlat egységesítésére, továbbfejlesztésére; szempontrendszereket dolgoz ki a közigazgatási hivatalok által készítendõ beszámolók egységessége érdekében;
6269
d) szervezi a közigazgatási hivatalok hatósági, valamint koordinációs és szervezési fõosztályvezetõinek értekezleteit; e) a polgármester, a jegyzõ, a képviselõ-testület hivatalának ügyintézõje által ellátott államigazgatási feladatok közigazgatási hivatalok általi ellenõrzésére irányuló tevékenységét összehangoló tevékenysége keretében az egységes jogalkalmazás érdekében rendszeres értekezleteken tekinti át az ellenõrzések tapasztalatait, amely alapján ezen szervek mûködését jogszabály-értelmezések, szakmai állásfoglalások, módszertani kiadványok, ajánlások megjelentetése révén segíti; f) a közigazgatási hivatalok és a jegyzõk feladatkörét érintõ információs tanácskozásokat szervez, szakmai kiadványokat készít; g) közremûködik a havonta megjelenõ Önkormányzati Tájékoztató szerkesztésében. 16.9. A Fõosztály közzétételi feladatkörében: a) a minisztérium honlapján megjelenteti a gondozásában lévõ éves hatósági statisztikai adatokat; b) kezdeményezi a minisztérium honlapján a közigazgatási hivatalok jogállására, tevékenységére stb. vonatkozó közérdekû információk megjelentetését. 16.10. A Fõosztály képviseli: a) külön megbízás alapján a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban, valamint részt vesz a szakállamtitkár feladatkörébe tartozó szakterület hazai és nemzetközi képviseletében; b) Magyarországot az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Irányító Bizottságában és annak szakbizottságaiban; c) a közigazgatási hivatalvezetõk útján az országot a Területi Kormányhivatalok Európai Szervezetében (EASTR). 16.11. A Fõosztály kapcsolatot tart a Jegyzõk Országos Szövetségével, más jegyzõi szervezetekkel, külön megállapodás alapján bevonja azokat a jegyzõk államigazgatási feladatait érintõ jogszabálytervezetek elõkészítésébe, véleményezésébe. 16.12. A Fõosztály nemzetközi kapcsolatokkal összefüggõ feladatkörében: a) közremûködik a minisztérium és a közigazgatási hivatalok nemzetközi kapcsolatai közigazgatási szakmai tartalmának meghatározásában, a nemzetközi tapasztalatok rendszerezésében; b) koordinálja egyes nemzetközi fórumok (pl. egyes határon átívelõ közigazgatási együttmûködést szolgáló kormányközi vegyes bizottságok) közigazgatási szakmai tartalmának elõkészítését; c) részt vesz az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár feladatkörébe tartozó szakterület nemzetközi képviseletében; d) segítséget nyújt a csatlakozásra váró országok önkormányzatainak és a közigazgatási hivatalokkal azonos
6270
MAGYAR KÖZLÖNY
feladat- és hatáskörû szervezetek integrációs felkészítésében 16.13. A Fõosztály egyéb feladatkörében: a) átfogóan értékeli és elemzi az önkormányzati szervek és a közigazgatási hivatalok hatósági igazgatási tevékenységét és a közigazgatási hivatalok egyéb tevékenységét, valamint a tevékenységére vonatkozó jogszabályok érvényesülését; b) intézi a helyi önkormányzatok szervei és a közigazgatási hivatalok tevékenységével összefüggõ panaszok vizsgálatát; c) részt vesz a közigazgatási hivatalok és a jegyzõi szervezetek által biztosított – a területi államigazgatás és helyi önkormányzatok mûködésére vonatkozó – információk, adatok gyûjtésében, rendszerezésében, feldolgozásában; d) közremûködik a törvényességi ellenõrzési információs rendszer mûködtetésében, az Önkormányzati Fõosztállyal közösen gondoskodik a rendszer adattartamának korszerûsítésérõl, a helyi önkormányzatokra vonatkozó adatok integrált kezelésérõl; e) ellátja a hatósági statisztikai, illetve a külföldiek ingatlanszerzését érintõ adatszolgáltatási rendszer mûködtetésével kapcsolatos feladatokat; f) felkérés alapján közremûködik a közigazgatási hivatalok önkormányzatokért felelõs miniszter szervi-szakmai irányítása alá nem tartozó tevékenységének szervezésében; g) gondoskodik a közigazgatási hivataloknak a helyi önkormányzatok uniós pályázási tevékenységének segítõ, valamint az ehhez szükséges hatósági engedélyezési eljárások koordinációját ellátó tevékenységének összehangolásáról; h) felkérés alapján – a közigazgatási hivatalokkal együttmûködve – közremûködik a helyi önkormányzatok uniós pályázati tevékenységét érintõ programok, felhívások elõkészítésében, véleményezésében, elbírálásában.
5. Önkormányzati Gazdasági Fõosztály 17.1. Az Önkormányzati Gazdasági Fõosztály (ezen alcímben a továbbiakban: Fõosztály) az önkormányzatok gazdálkodásához kapcsolódó, valamint lakásügyi feladatokat lát el. A Fõosztály az önkormányzatok gazdálkodásához kapcsolódó koncepciókészítési feladatkörében: a) részt vesz a helyi önkormányzatok gazdálkodása pénzügyi szabályozási rendszerének korszerûsítésében; b) elõsegíti az önkormányzati finanszírozási rendszer továbbfejlesztését, különös tekintettel a társult feladatellátás, így a többcélú kistérségi társulások ösztönzésére; c) közremûködik az önkormányzati kötelezõ feladatok differenciált telepítésével összefüggõ ágazati döntések elõkészítésében, valamint az ezzel összefüggõ finanszírozás kidolgozásában;
2008/101. szám
d) közremûködik az ágazati fejlesztési programok és szakmai szabályok önkormányzatokat érintõ részének kidolgozásában; e) elõsegíti, hogy a helyi önkormányzatok sikeresen vehessék igénybe az európai uniós támogatásokat. 17.2. A Fõosztály jogszabály-elõkészítési feladatkörében: a) ellátja – a Pénzügyminisztérium illetékes szervezeti egységeivel együttmûködve – az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintõ kormányzati feladatait; b) irányítja és koordinálja az éves költségvetési zárszámadási törvényjavaslat helyi önkormányzatokat érintõ részanyagainak elkészítésével kapcsolatos kormányzati feladatokat; c) részt vesz a helyi önkormányzatok mûködéséhez szükséges jogszabályi feltételek kialakításában, és az önkormányzati törvényben, valamint az államháztartási törvényben foglaltak érvényesítésében; d) ellátja a többcélú kistérségi társulások támogatási rendszerével kapcsolatos szabályozási feladatokat; e) közremûködik a helyi önkormányzatokat megilletõ normatív költségvetési hozzájárulásokra, a központosított elõirányzatokra, valamint a központi adókból való részesedés mértékére és az elosztás módjára vonatkozó jogszabályok elõkészítésében; f) elõkészíti az éves költségvetési törvényben a miniszter részére meghatározott, önkormányzatokat érintõ jogszabályokat; g) elõkészíti az éves zárszámadási törvényben a miniszter részére meghatározott, önkormányzatokat érintõ jogszabályokat; h) közremûködik a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszerérõl szóló jogszabályok elõkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásában; i) ellátja a vis maior elõirányzatok szabályozási feladatait; j) ellátja az önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel összefüggõ elõirányzat szabályozási feladatait, k) ellátja az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályozásával összefüggõ feladatokat, elõkészíti az ingatlanvagyon értékelésének irányelveit, szabályozza az önkormányzati vagyonkatasztert; l) részt vesz a helyi önkormányzatok tulajdonát, az azzal való gazdálkodást érintõ jogszabályok elõkészítésében; m) közremûködik az ágazati fejlesztési programok és szakmai szabályok önkormányzatokat érintõ részének kidolgozásában; n) ellátja a helyi önkormányzatok adósságrendezésével kapcsolatos kormányzati feladatokat; o) közremûködik az önkormányzatok és intézményeik számviteli, valamint az államháztartási mérlegrendszerbe illeszkedõ pénzügyi információs rendszerének kialakításában.
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
17.3. A Fõosztály a hatósági döntések elõkészítésének területén ellátja a vagyonátadó bizottságok mûködésével kapcsolatos feladatokat, az egyes állami tulajdonban lévõ ingatlanok önkormányzatok tulajdonába adásával kapcsolatos ügyekben elbírálásra elõkészíti a megyei (fõvárosi) vagyonátadó bizottságok döntései ellen benyújtott – a miniszter hatáskörébe tartozó – jogorvoslatokat. 17.4. A Fõosztály szerzõdés-elõkészítési feladatkörében szakmailag elõkészíti a feladatkörébe tartozó fejlesztési pályázatok nyertes önkormányzataival kötendõ támogatási megállapodásokat. 17.5. A Fõosztály szervezet- és szakmai irányítási feladatkörében ellátja a Pénzügyminisztériummal közösen – jogszabályban meghatározott feladatkörének megfelelõen – a Magyar Államkincstár regionális igazgatóságai helyi önkormányzatokat érintõ feladatainak szakmai irányítását. 17.6. A Fõosztály tárcaszintû funkcionális feladatkörében: a) összehangolja az önkormányzati tervezéssel és gazdálkodással összefüggõ minisztériumi tevékenységet; b) mûködteti az önkormányzati vagyonkatasztert; c) ellátja a Helyi Önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezethez tartozó valamennyi elõirányzat kezelésével kapcsolatos feladatokat, ezen belül különösen a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási rendszerének mûködtetését, a helyi önkormányzatok elõirányzatainak nyilvántartását, utalványozását; d) közremûködik a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszerérõl szóló jogszabályok végrehajtásából adódó feladatok ellátásában; e) ellátja a helyi önkormányzatok adósságrendezésével kapcsolatos kormányzati feladatokat; f) a Pénzügyminisztériummal közösen végrehajtja az önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások mutatószám-felmérését, az államháztartási törvény elõírásainak megfelelõen. 17.7. A Fõosztály a minisztérium felsõvezetõi részére háttéranyagokat készít, információkat szolgáltat az önkormányzatok finanszírozásával, gazdálkodásával, mûködésével kapcsolatban. 17.8. A Fõosztály felügyeleti és ellenõrzési feladatkörében: a) jogszabályi felhatalmazás alapján ellátja a fõosztály által kezelt pályázatokkal kapcsolatos szükséges ellenõrzési feladatokat; b) segíti a külsõ szervek önkormányzati mûködést, finanszírozást, gazdálkodást érintõ ellenõrzéseit; c) segíti az Állami Számvevõszéknek az önkormányzati fejezetet érintõ vizsgálatainak lebonyolítását. 17.9. A Fõosztály szakmai módszertani támogatás biztosítása körében szakmai módszertani tanácsadással, kiadványokkal és konzultációkkal segíti az önkormányzatok költségvetési tervezési, zárszámadási tevékenységét.
6271
17.10. A Fõosztály közzétételi feladatkörében kezdeményezi a fõosztály által kezelt pályázatokkal kapcsolatos adatok közzétételét. 17.11. A Fõosztály képviseli: a) külön megbízás alapján a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban; b) megbízás alapján a minisztériumot a parlamenti bizottságokban; c) megbízás alapján a minisztériumot a támogatási döntések elõkészítését végzõ tárcaközi bizottságokban; d) a minisztériumot az ún. létszámcsökkentési pályázat elbírálására létrehozott tárcaközi bizottságban, elnököt és bizottsági titkárt ad. 17.12. A Fõosztály szakértõi, ügyviteli feladatok terén: a) vizsgálja az önkormányzatok kötelezõ feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges anyagi feltételeket, és javaslatot tesz azok biztosítására; b) közremûködik az ágazati fejlesztési programok és szakmai szabályok önkormányzatokat érintõ részének kidolgozása kapcsán az ellátottsági mutatók felmérésében, értékelésében; c) ellátja a költségvetési törvényben meghatározott, a fõosztály feladatkörébe tartozó elõirányzatokkal kapcsolatos döntés-elõkészítéssel és végrehajtással kapcsolatos feladatokat, így különösen a mûködésképtelen önkormányzatok egyéb támogatásával, az önkormányzatok EU-s pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatási rendszerével, a vis maior tartalékkal, a kisiskolák és körjegyzõségek tárgyi feltételeinek javításával, közösségi buszok beszerzésével és az ún. létszám-csökkentési pályázatokkal kapcsolatosan.
A Lakásügyi Fõosztály 18.1. A Lakásügyi Fõosztály (ezen alcímben a továbbiakban: Fõosztály) a lakásügyi tevékenységével összefüggõ koncepciókészítési feladatkörében: a) közremûködik a kormányzati lakáskoncepció kialakításában és végrehajtásában, javaslatokat dolgoz ki a lakásépítés, felújítás, városrehabilitáció, a fiatalok önálló lakáshoz jutásának elõsegítése területén; b) végzi a lakásügyekkel kapcsolatos intézkedések hatásainak vizsgálatát, figyelemmel kíséri a lakásállomány adatainak változását, a bankok lakáshitelezési tevékenységét, az adatok alapján elemzi és vizsgálja a várható tendenciákat, a jelenségeket kiváltó okokat; c) részt vesz a hazai és nemzetközi energiahatékonysági program lakásügyet érintõ kialakításában. 18.2. A Fõosztály jogszabály-elõkészítési feladatkörében: a) javaslatot tesz a lakásjogi törvények és más jogszabályok módosításának koncepcionális irányaira és a jogszabályi rendelkezések kialakítására, elõkészíti az elõter-
6272
MAGYAR KÖZLÖNY
jesztések szakmai tervezetét, valamint figyelemmel kíséri a jogszabályi rendelkezések hatályosulását; b) elõkészíti a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály módosításainak tervezetét; c) javaslatot tesz az ingatlanközvetítés-értékbecslés, az ingatlanvagyon-értékelés és közvetítés, a társasházkezelés és az ingatlankezelés szakképzések szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerének jogszabályi kialakítására, figyelemmel kíséri a hatályosulásukat, javaslatokat dolgoz ki a szükséges módosításukra; d) közremûködik egyéb jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközeinek lakásügyi szempontból történõ véleményezésében, a szakmai javaslatok kialakításában; e) ellátja az igazságügyi ingatlan-értékbecslõk névjegyzékbe vételéhez szükséges miniszteri rendelet eljárási szabályainak elõkészítésével kapcsolatos feladatokat; f) részt vesz az energiaellátás (gáz, elektromos, távfûtés stb.) lakásszektort érintõ szabályozásában. 18.3. A Fõosztály a hatósági döntések elõkészítése területén ellátja az igazságügyi ingatlan-értékbecslõ szakértõi névjegyzékbe vételhez szükséges szakirányú szakmai gyakorlat hatósági eljárás keretében történõ igazolásával kapcsolatos feladatokat. 18.4. A Fõosztály szakmai irányítási és szerzõdés-elõkészítési feladatkörében: a) mûködteti a központi lakástámogatási rendszert, ennek keretében közremûködik az állami lakástámogatási elõirányzatok tervezésében, zárszámadás és egyéb beszámolók készítésében, a támogatások folyósításában, utalványozásában, elõkészíti, gondozza és nyilvántartja a lakástámogatást nyújtó hitelintézetekkel a támogatások elszámolásáról és folyósításáról kötött szerzõdéseket, összesíti és ellenõrzi a hitelintézetek adatszolgáltatását és prognózist készít a lakáskiadások várható alakulásáról; b) mûködteti a központi lakáspályázati rendszert, ennek keretében elkészíti a pályázati kiírások dokumentációját, gondoskodik a pályázatok meghirdetésérõl, közremûködik a pályázatok finanszírozását szolgáló elõirányzatok tervezésében, felhasználása elveinek, módszertanának kialakításában, beszámoló készítésében, a támogatás jogszerû felhasználásának ellenõrzésében, továbbá gondoskodik a lakáspályázatok döntésre való elõkészítésérõl, valamint elkészíti a miniszteri döntésre vonatkozó, bíráló bizottság által támogatott javaslatokat, ellátja a bíráló bizottság titkársági feladatait, elõkészíti a pályázókkal kötendõ támogatási mintaszerzõdést, elõkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó már támogató döntéssel érintett pályázat-módosításokra, támogatási szerzõdés-módosításokra vonatkozó miniszteri döntést, javaslatot tesz az ellenõrzés során feltárt hiányosságok miatti intézkedésekre. 18.5. A Fõosztály a minisztérium felsõvezetõi részére segítséget nyújt a kormányzati lakásügyi kommunikációban, a minisztériumi vezetõk részére a lakásügyi folyamatok alakulásáról tájékoztatást nyújt.
2008/101. szám
18.6. A Fõosztály közzétételi feladatkörében közremûködik a lakásügyi területet érintõ közérdekû adatok közzétételében. 18.7. A Fõosztály képviseli a minisztériumot lakásügyekben szakmai konferenciákon, lakossági fórumokon és egyéb rendezvényeken, közremûködik a tárcaegyeztetéseken és a parlamenti és képviselõi munkával kapcsolatos minisztériumi szintû feladatok ellátásában. 18.8. A Fõosztály a társadalmi együttmûködés területén: a) feldolgozza a társadalmi szervezetek, köztestületek, lakásügyek továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatait, lefolytatja a szükséges szakmai egyeztetéseket; b) közremûködik a jogszabályi rendelkezések önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek által történõ megismertetésében. 18.9. A Fõosztály egyéb feladatkörében: a) közremûködik a lakásügyi területet érintõ megkeresések, panaszok megválaszolásában, szakmai állásfoglalások kialakításában; b) közremûködik a lakásügyi ágazatba tartozó, az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ szakképesítések tekintetében külön jogszabályok alapján a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok ellátásában, ennek keretében elõkészíti a miniszter számára – a Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztállyal együttmûködve – a vizsgaelnöki és a szakértõi névjegyzékek tervezeteit és a szakmai vizsga szervezésére jogosult intézmények jegyzékét, valamint részt vesz a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer kidolgozásában, javaslatot tesz – a Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztállyal együttmûködve – a vizsgaelnökök kijelölésére.
VI. fejezet A SPORT SZAKÁLLAMTITKÁR ÉS A KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ HIVATALI EGYSÉGEK 1. Sport szakállamtitkár 19.1. A sport szakállamtitkár (e fejezetben a továbbiakban: szakállamtitkár) feladatkörében: a) elõkészíti a sporttal kapcsolatos fejlesztési stratégiát, programot, kormány-elõterjesztéseket, jogszabályokat, és szervezi ezek végrehajtását; b) közremûködik a feladatkörébe tartozó költségvetési elõirányzat tervezésérõl és felhasználásáról, az erre vonatkozó idõbeli szakszerûségi és törvényességi követelmények betartásáról, gyakorolja a feladatkörébe tartozó rendelkezési jogkört; c) kialakítja és mûködteti a sport kormányzati irányítási és intézményrendszerét, és biztosítja az ehhez szükséges szabályozási és egyéb feltételeket;
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
d) a sportdiplomáciai feladatok körében részt vesz nemzetközi szervezetek, tárcaközi bizottságok munkájában; e) közremûködik az 1. függelékben szakterületenként kijelölt gazdasági és közhasznú társaságokat érintõ, szakmapolitikai feladatok gyakorlásában; f) javaslatot tesz a miniszter számára a Papp László Budapest Sportaréna állami napjai elosztására. 19.2. A szakállamtitkár az irányítása alá tartozó fõosztályok útján: a) közremûködik a feladatkörét érintõ stratégiai feladatok kidolgozásában és végrehajtásában; b) részt vesz a költségvetési tervezéshez kapcsolódó feladatok ellátásában; c) ellátja a feladatkörébe tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok kezelését, ellenõrzi azok pénzügyi folyamatait; nyomon követi pénzügyi folyamatait és ellenõrzi azt; d) közremûködik a sportinformációs rendszerrel összefüggõ szakmai feladatok ellátásában; e) közremûködik a sporttal kapcsolatos pályázati tevékenység ellátásában. 19.3. A szakállamtitkár irányítja azokat a hivatali egységeket, amelyek feladat- és hatáskörét e fejezet szabályozza.
2. Sport Szakállamtitkár Titkársága 20.1. A Sport Szakállamtitkár Titkársága a szakállamtitkár munkájának közvetlen segítésével kapcsolatos feladatkörében: a) nyilvántartja, tervezi a szakállamtitkár programjait, közremûködik a programok szervezésében; b) ellátja a napi titkársági feladatokat (különösen: érkezõ küldemények átvétele, érkeztetése, iktatása, címzettekhez való eljuttatása, valamint a kimenõ küldemények továbbítása); c) gondoskodik arról, hogy a közszerepléshez, médiaszerepléshez, tárgyalásokhoz, egyeztetésekhez szükséges szakmai anyagok rendelkezésre álljanak; d) képviselõje rendszeresen részt vesz az Országgyûlés Sport- és Turisztikai Bizottsága ülésein és a történtekrõl tájékoztatatást ad; e) sportdiplomáciai feladatkörében nyilvántartja, és javaslataival segíti a miniszter nemzetközi és magyar sportdiplomatákkal történõ kapcsolattartását; f) közremûködik a minisztérium nemzetközi és európai uniós kapcsolataiból adódó feladatok ellátásában (nemzetközi kapcsolattartás, javaslattétel a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére és fenntartására, a Szakállamtitkárság kiutazásainak és fogadásainak tartalmi elõkészítése, nemzetközi vonatkozású programok elõkészítése); g) közremûködik a minisztérium képviseletének ellátásában a nemzetközi szervezetekben (Európai Unió, Európa Tanács, UNESCO, regionális és kétoldalú események).
6273
20.2. A szakállamtitkár Titkársága végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a szakállamtitkár megbízza.
3. Sport és Stratégiai Fõosztály 21.1. A Sport és Stratégiai Fõosztály (ezen alcímben a továbbiakban: Fõosztály) koncepciókészítési feladatkörében: a) elkészíti a versenysport (ide értve a kiemelt nemzetközi sportesemények hazai rendezését, a mûhelytámogatások rendjét is), az utánpótlás-nevelés (beleértve a sportiskolai rendszert is), az iskolai és diáksport, a fõiskolai-egyetemi sport, a szabadidõsport, a fogyatékosok sportja fejlesztési stratégiáit, koncepcióit, cselekvési programjait, folyamatosan figyelemmel kíséri a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia érvényesülését, megvalósulását, ellátja a kétéves cselekvési programok koordinálásával és megvalósításával kapcsolatos feladatokat, együttmûködik a sportszövetségekkel sportágfejlesztési koncepcióik kidolgozásában; b) ellátja a sport és környezetvédelem, a sport és turizmus kapcsolatából eredõ feladatokat, figyelemmel kíséri a sport és gazdaság kapcsolatának, a sportmarketing legfontosabb területeit, javaslatot dolgoz ki fejlesztési lehetõségükre, nyomon követi a sporttal kapcsolatos hazai és nemzetközi információkat, részt vesz a programokban, közremûködik a sport kommunikációs programjának kialakításában; c) együttmûködik az ÚMFT-hez, nemzeti fejlesztési tervekhez és egyéb kormányzati stratégiákhoz való kapcsolódás feltételének kialakításában az egyéb kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, kialakítja és koordinálja a szakmai munkát, áttekinti a humán tárcák stratégiáit, javaslatot dolgoz ki az együttmûködés lehetõségeire; d) segíti a sport területén a regionális és kistérségi kooperációt. 21.2. A Fõosztály szerzõdés-elõkészítési feladatkörében mintaszerzõdések alapján elkészíti a sportcélú támogatási szerzõdéseket. 21.3. A Fõosztály szakmai irányítási és társadalmi kapcsolattartási feladatkörében: a) ellátja a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésû elõirányzatok tervezését, kezelését, a felhasználásukkal kapcsolatos döntés-elõkészítõ feladatokat, a szerzõdéskötéssel és utalványozással kapcsolatos elõkészítõ feladatokat, gondoskodik a pénzügyi folyamatok nyomon követésérõl és az elszámolástatással kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) figyelemmel kíséri az országos sportági szakszövetségek, országos sportági szövetségek, szabadidõsport szövetségek, a fogyatékosok sportja és az iskolai és diáksport, a fõiskolai-egyetemi sport területén mûködõ sportszövetségek szakmai tevékenységét, és részt vesz meghatározó
6274
MAGYAR KÖZLÖNY
jelentõségû eseményeiken, kapcsolatot tart a sportszövetségekkel; c) figyelemmel kíséri a sportköztestületek szakmai tevékenységét, kapcsolatot tart velük, részt vesz meghatározó jelentõségû eseményeiken, mûködteti a Köztestületi Koordinációs Bizottságot; d) kapcsolatot tart a Mezõ Ferenc Sportközalapítvánnyal és a Wesselényi Miklós Sportközalapítvánnyal, ellátja ezen sportközalapítványokkal, a Gerevich Aladár-sportösztöndíjjal kapcsolatban felmerülõ feladatokat, gondoskodik az Ezüstgerely Mûvészeti Pályázat mûködésének támogatásáról; e) Együttmûködik a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézettel a Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Program, és a Héraklész Program koordinációjában, figyelemmel kíséri ezen programok megvalósulását, illetve a sportiskolai rendszer mûködését; f) ellátja az olimpiai és paralimpiai játékokkal, a speciális világjátékokkal és más kiemelt nemzetközi sporteseményen való részvétellel kapcsolatos feladatokat, figyelemmel kíséri a szabadidõsport, a diáksport és a fogyatékosok sportja területén támogatott sporteseményeket, rendezvényeket, támogatja a köz- és felsõoktatás sportjának versenyrendszerét, sporteseményeit; g) szakmai ajánlásokat dolgoz ki a sportszövetségek, sportszervezetek és sportegyesületek mûködésének támogatási rendjére, szakmai kritériumrendszerének kialakítására, gondoskodik a sportköztestületek, sportszövetségek, sportegyesületek, sportközalapítványok mûködési támogatásáról, figyelemmel kíséri azok mûködését; h) sportági referensi feladatokat lát el az egyes sportszövetségekkel együttmûködve; i) ellátja a területi sportigazgatási rendszerrel kapcsolatos szakmai feladatokat, ennek keretében a Sportigazgatási Fõosztály közremûködésével a szakmai, ágazati stratégiai koncepciókkal összhangban javaslatot tesz a területi sportigazgatás szervezeti kereteivel összefüggésben az ellátandó feladatokra, kapcsolatot tart és együttmûködik a területi sportszervezeti és sportirányítási rendszer szereplõivel (a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásaival, a megyei és a megyei jogú városok önkormányzatainak sportigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységeivel, illetve háttérintézményeivel) a sportszakmai koncepciók kidolgozásában, valamint segíti a sporttal összefüggõ területi feladatok ellátását. 21.4. A Fõosztály az állami döntéshozó fórumok melletti ügyviteli feladatkörében ellátja a sportrendezvényeket biztonsági szempontból minõsítõ bizottság titkársági feladatait, valamint a sportrendezvények biztonságával, a nézõtéri erõszak komplex megközelítésével összefüggõ egyéb szakmai és koordinációs feladatokat. 21.5. A Fõosztály egyéb feladatkörében: a) ellátja a kiemelt hazai rendezésû nemzetközi sportesemények nyilvántartásával és megrendezésének támogatásával kapcsolatos feladatokat;
2008/101. szám
b) ellátja az eredményességi támogatásokkal és a sport területén adományozható kitüntetésekkel kapcsolatos feladatokat; c) ellátja a szociálisan hátrányos helyzetûek sportjával, illetve a rétegsportokkal kapcsolatos feladatokat; d) gondoskodik a sportinformációs rendszer kialakításáról és mûködtetésérõl; e) figyelemmel kíséri, és javaslatokat dolgoz ki a sportszakember-képzés, átképzés, továbbképzés rendszerét érintõ kérdésekben, áttekinti a sporthoz kapcsolódó tudásmenedzsment segítségének állami lehetõségeit; f) javaslatokat dolgoz ki a sporttudományt érintõ kérdésekben, kapcsolatot tart a sporttudomány területén mûködõ szervezetekkel, figyelemmel kíséri szakmai tevékenységüket; g) elõkészíti a miniszter döntését – együttmûködve a Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztállyal – a szakmai vizsgabizottságok elnökeinek megbízásáról, javaslatot tesz – a Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztállyal egyetértésben – a miniszter számára a szakmai vizsgaszabályzat kiadására, a szakmai vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészei tételeinek elkészíttetésére és jóváhagyására, valamint a sport szakállamtitkár részére elõkészíti a sportszakmai képesítések központi programjainak, szakmai tantárgyak tankönyveinek és egyéb tanulmányi segédleteinek kidolgoztatásához és nyilvánosságra hozatalához, a szakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó pedagógusok továbbképzésének szervezéséhez szükséges intézkedéseket.
4. Sportigazgatási Fõosztály 22.1. A Sportigazgatási Fõosztály a koncepciókészítési feladatkörében: a) javaslatot tesz a sportigazgatási feladatokra, ellátásuk rendjére, ezen belül különösen aa) a sportegészségügyi feladatok ellátására; ab) a doppingellenes tevékenységben résztvevõ szervezetekre, feladat- és hatáskörükre, a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos feladatok állami koordinációjára; b) irányítja, felügyeli és összehangolja a létesítményfejlesztési feladatokat, amelynek keretében ellátja az állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmény-fejlesztéssel kapcsolatos sportszakmai koncepciók elõkészítésével, végrehajtásával, koordinációjával, egyes programok (különösen: a „Sport XXI. Létesítményfejlesztési program”, a „Beruházás a 21. sz. iskolába program”, a „Magyar Sport Háza program” és az „OLLÉ program”) megvalósításának koordinációjával, valamint pénzügyi tervezési feladatainak elõkészítésével és végrehajtásával, illetve az ahhoz kapcsolódó egyeztetésével, kapcsolattartással, valamint a sportlétesítmény-fejlesztési pályázatok elõkészítésével és a megvalósított pályázatok ellenõrzésével, egyes projektek (így különösen a „Sportlétesítmények PPP konstrukcióban történõ fejlesztése projekt” és a „Puskás Ferenc
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Stadion és Létesítményei rekonstrukciója projekt”) elõkészítésével, koordinációjával, végrehajtásával, az állami sportcélú ingatlanok (különösen az olimpiai központok) hasznosításának tervezésével, ellenõrzésével és mûködtetésével kapcsolatos feladatokat, részt vesz a költségvetési tervezésben; c) ellátja a Kormány, valamint a miniszter által meghatározott, b) pontban említett kiemelt sportlétesítmény-fejlesztési programok és projektek tekintetében a kormányzati koordinációs, irányítási és koncepcióalkotási, képviseleti és érdekérvényesítési feladatokat, irányítja és koordinálja a feladatok ellátásában résztvevõ háttérintézményeknek, társaságoknak, különösen a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézetnek a programmal kapcsolatos tevékenységét, együttmûködik a fõvárosi és helyi önkormányzati, illetve államigazgatási szervekkel, összehangolja a létesítmény-fejlesztési programokkal kapcsolatos feladatokat, felügyeli az üzemeltetési feladatokat, részt vesz a költségvetési tervezéshez kapcsolódó feladatok ellátásában. 22.2. A Sportigazgatási Fõosztály jogszabály-elõkészítési feladatkörében: a) az illetékes szervezeti egység részére szakmai javaslatok megfogalmazásával részt vesz a szakállamtitkár feladat- és hatáskörét érintõ jogszabályalkotásban, kormány-elõterjesztések elõkészítésében, államigazgatási egyeztetésében; b) a sport szakállamtitkárság hivatali egységei között koordinálja a sport területét érintõ jogszabályok tervezetének sportszakmai szempontú véleményezését, elkészíti a válaszleveleket. 22.3. A Sportigazgatási Fõosztály hatóság döntéseket elõkészítõ feladatkörében: a) a sport szakállamtitkár részére elõkészíti az olimpiai járadék jogosultjának és a járadék mértékének megállapításával kapcsolatos I. fokú közigazgatási határozatot, és a jogosultak részére kiállítja az igazolásokat; b) a sport szakállamtitkár részére elõkészíti a „Nemzet Sportolója Cím” adományozásával kapcsolatos I. fokú közigazgatási határozatot, és a jogosultak részére kiállítja az igazolásokat. 22.4. A Sportigazgatási Fõosztály szerzõdés-elõkészítési feladatkörében: a) a fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásáról szóló szabályzat figyelembevételével elkészíti a sportcélú támogatási minta- és egyéb szerzõdéseket, valamint elõkészíti a Sport Szakállamtitkárság feladatkörébe tartozó egyéb szerzõdéseket; b) a kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása keretében a Formula–1 Világbajnokság Magyar Nagydíj megrendezésérõl szóló, a Formula One Administration Ltd. (FOA) és a Hungaroring Sport Zrt. között kötött szerzõdés szerinti, a HS Zrt.-t terhelõ rendezõi jogdíj fizetési
6275
kötelezettség teljesítéséhez szükséges összegû költségvetési támogatás szerzõdéssel történõ biztosítása érdekében a támogatási szerzõdés elõkészítése. 22.5. A Sportigazgatási Fõosztály szervezet- és szakmai irányítási feladatkörében ellátja a sportcélú elõirányzatok tervezésével, felhasználásával, kezelésével, zárszámadásával kapcsolatos koordinációs feladatokat a szakállamtitkár irányítása alá tartozó hivatali egységei között. 22.6. A Sportigazgatási Fõosztály közzétételi feladatkörében ellátja a Sportértesítõ szerkesztésével, kiadásával és a Szerkesztõ Bizottság mûködtetésével kapcsolatos feladatokat. 22.7. A Sportigazgatási Fõosztály szakértõi, ügyviteli feladatkörében ellátja a Nemzeti Sporttanács és a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület titkársági feladatait, valamint a doppingellenes tevékenység állami koordinációjával kapcsolatos további feladatokat, ennek keretében biztosítja a miniszter részvételét tanácskozási joggal a doppingeljárásban. 22.8. A Sportigazgatási Fõosztály Egyéb feladatkörében: a) a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetésével összefüggésben elõkészíti a Magyar Államot megilletõ eseménynapokkal kapcsolatos döntéseket, háromoldalú használati szerzõdések megkötését, gondoskodik az Állami Eseménynapokkal kapcsolatos pályázati rendszer mûködtetésérõl, javaslatot készít – a közjogi és koordinációs szakállamtitkár egyetértésével – a mûködéshez és üzemeltetéshez kapcsolódó jogi, mûszaki, gazdasági és egyéb kérdésekben, valamint ennek keretében folyamatos kapcsolatot tart és együttmûködik a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetõjével és tulajdonosával; b) elõkészíti a külföldi sportolók magyarországi (munkajogviszony keretében végzendõ) sporttevékenységéhez szükséges munkavállalói engedélyhez, magyarországi tartózkodáshoz, illetve letelepedéshez, valamint a magyar állampolgárság megszerzéséhez kapcsolódó miniszteri támogató iratot; c) elõkészíti a választervezeteket az Alkotmánybíróságtól, valamint az országgyûlési biztosoktól érkezett, a szakállamtitkár feladat- és hatáskörét érintõ megkeresésekre; d) felvilágosítást nyújt, állásfoglalást készít a sportról szóló törvény, valamint végrehajtási rendeletei és a sport különbözõ területeinek mûködését egyébként érintõ más ágazati jogszabályok értelmezésével kapcsolatos, állampolgároktól, sportszervezetektõl, sportszövetségektõl, sport-köztestületektõl, sportközalapítványoktól, helyi önkormányzatoktól, államhatalmi szervektõl, valamint egyéb szervektõl érkezõ megkeresésekre; e) közremûködik a sportrendezvények biztonságával kapcsolatos feladatok ellátásában;
6276
MAGYAR KÖZLÖNY
f) vezeti a sportköztestületek nyilvántartását; g) közremûködik a sportinformációs rendszerrel összefüggõ feladatok ellátásában; h) figyelemmel kíséri a sportegészségügyi feladatok ellátását, javaslatot tesz azok támogatására, kapcsolatot tart az Országos Sportegészségügyi Intézettel.
VII. Fejezet A TURISZTIKAI SZAKÁLLAMTITKÁR ÉS A KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ HIVATALI EGYSÉGEK 1. Turisztikai szakállamtitkár 23.1. A turisztikai szakállamtitkár (e fejezetben a továbbiakban: szakállamtitkár) feladatkörében: a) gondoskodik a turizmussal kapcsolatos fejlesztési stratégia, programok, kormány-elõterjesztések kidolgozásáról és azok végrehajtásáról; b) gondoskodik a turizmussal kapcsolatos jogszabályok kidolgozásáról; c) kialakítja és mûködteti a turizmus kormányzati irányítási és intézményrendszerét – ideértve a regionális idegenforgalmi bizottságokat és az Országos Idegenforgalmi Bizottságot – és biztosítja az ehhez szükséges szabályozási és egyéb feltételeket; d) gondoskodik a feladatkörébe tartozó költségvetési elõirányzat tervezésérõl és felhasználásáról, az erre vonatkozó idõbeli szakszerûségi és törvényességi követelmények betartásáról, gyakorolja a feladatkörébe tartozó rendelkezési jogkört, így különösen dönt a Turisztikai célelõirányzat (TC) (vagy annak jogelõdje) terhére kötött támogatási szerzõdések módosításáról; e) szakterületét illetõen közremûködik a minisztérium vagyonkezelésébe tartozó gazdálkodó szervezeteket érintõ vagyonkezelõi (tulajdonosi) és szakmapolitikai feladatok gyakorlásában; f) gondoskodik a Turisztikai Értesítõ szerkesztésérõl; g) képviseli a turizmust a hazai és nemzetközi szervezetekben, tárcaközi bizottságokban; h) ellátja a turisztikai témájú szakmai fórumok melletti szakértõi feladatokat; i) kapcsolatot tart a kamarai, munkavállalói, érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel; j) a turizmusdiplomáciai feladatok körében részt vesz a nemzetközi szervezetek, tárcaközi bizottságok munkájában, nemzetközi megállapodásokat köt. 23.2. A szakállamtitkár irányítja azokat a hivatali egységeket, amelyek feladat- és hatáskörét e fejezet szabályozza.
2008/101. szám
2. A Turisztikai Szakállamtitkár Titkársága 24.1. A Turisztikai Szakállamtitkár Titkársága a szakállamtitkár munkáját közvetlenül segítõ feladatkörében: a) nyilvántartja, tervezi a szakállamtitkár programjait, közremûködik a programok szervezésében; b) ellátja a napi ügyviteli feladatokat (így különösen érkezõ küldemények átvétele, érkeztetése, iktatása, címzettekhez való eljuttatása, valamint a kimenõ küldemények továbbítása); c) gondoskodik arról, hogy a közszerepléshez, médiaszerepléshez, tárgyalásokhoz, egyeztetésekhez szükséges szakmai anyagok rendelkezésre álljanak. 24.2. A szakállamtitkár Titkársága egyéb feladatkörében végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a szakállamtitkár megbízza.
3. Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Fõosztály 25.1. A Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Fõosztály (ezen alcímben a továbbiakban: Fõosztály) koncepciókészítési feladatkörében: a) szakmai koncepciót, stratégiát készít a turizmust érintõ mûködési keretek és a turizmusfejlesztés területét érintõen, elõkészíti a szükséges szakmai állásfoglalások tervezeteit; b) koordinálja és végrehajtja a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósításához kapcsolódó feladatokat, folyamatosan figyelemmel kíséri a megvalósítást és ennek megfelelõen aktualizálja az abban szereplõ feladatokat; c) összehangolja a turisztikai szegmensekhez, termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó részterületeket, kapcsolatot tart, illetve együttmûködik a turizmus fejlesztésében érintett más kormányzati szervekkel; d) a Magyar Turizmus Zrt. közremûködésével kezdeményezi a stratégiának megfelelõ turizmusfejlesztési prioritások termékfejlesztési programjainak elkészítését és a megvalósítást célzó kormányzati intézkedéseket; e) közremûködik az országstratégiához, illetve a nemzeti fejlesztési tervekhez (a továbbiakban: NFT) kapcsolódó feladatok ellátása keretében a turizmus prioritásának megfelelõ intézkedések kidolgozásában, az NFT megvalósításában; f) figyelemmel kíséri a turizmust érintõ fontosabb világgazdasági, hazai makrogazdasági és pénzügyi folyamatokat, elemzi a turisztikai vállalkozások gazdálkodási, jövedelmi folyamatait, ezekre vonatkozóan szakmai anyagokat készít, véleményez és javaslatokat dolgoz ki;
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
g) a statisztikai adatok alapján elemzi a turizmus folyamatait, észrevételeket, javaslatot tesz az ágazatra vonatkozó statisztikai adatok gyûjtésére; h) közremûködik a kiemelt turisztikai beruházási projektek támogatásával kapcsolatos kormányzati döntések elõkészítésében; i) folyamatosan nyomon követi a turizmus alakulását, fejlõdését és eredményeit, ellátja a monitoringját, elemzését és hatékonyságvizsgálatát; j) a turizmus más ágazatokkal való összehangolt együttmûködése érdekében irányelveket dolgoz ki, javaslatokat tesz, együttmûködik más érintett szervekkel. 25.2. A Fõosztály jogszabály-elõkészítési feladatkörében: a) kialakítja a turizmus területét érintõ szabályozási tervezeteket; b) összeállítja a Kormány jogharmonizációs programjának turizmusra vonatkozó részeit, véglegesíti a jogközelítést célzó turizmust érintõ jogszabálytervezeteket és gondoskodik arról, hogy azok összhangban legyenek a közösségi joganyaggal. 25.3. A Fõosztály szerzõdés-elõkészítési feladatkörében elõkészíti a szerzõdéseket a turizmus állami igazgatásával kapcsolatos feladatokat illetõen. 25.4. A Fõosztály szervezet- és szakmai irányítási feladatkörében: a) közremûködik az Magyar Turizmus Zrt.-t érintõ szakmai kérdések véleményezésében és a tulajdonosi (vagyonkezelõi) joggyakorlással összefüggõ feladatok ellátásában; b) a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatok ellátása érdekében kapcsolatot tart az Országos Idegenforgalmi Bizottsággal és a regionális idegenforgalmi bizottságokkal, összehangolja a tevékenységüket, kidolgozza az Országos Idegenforgalmi Bizottság és a regionális idegenforgalmi bizottságok mûködésére vonatkozó szakmai irányelveket, szabályokat; c) közremûködik a Turisztikai célelõirányzattal (TC) kapcsolatos költségvetési, szabályozási, monitoring és pénzügyi feladatokat (így különösen figyelemmel kíséri a kötelezettségvállalásokat, koordinálja az ellenõrzési tevékenységet); d) közremûködik a turisztikai pályázati és egyéb támogatási rendszer mûködtetésében és az egyéb támogatási célok végrehajtásában, nyilvántartja a pályázati és egyéb támogatási rendszer fõbb adatait; e) a turisztikai pályázati rendszer keretében részt vesz különösen a központi és a más szervekkel közös, valamint a regionális pályázati rendszer feltételeinek kidolgozásában, a pályázatok értékelésében, közremûködõ szervezet útján, illetve saját hatáskörben gondoskodik a pályáztatás alapjául szolgáló jogszabályi feltételek teljesülésérõl (különösen: vagyonnyilatkozat tétele).
6277
25.5. A Fõosztály szakértõi, ügyviteli feladatokat lát el Országos Idegenforgalmi Bizottság és a pályázati bíráló bizottságok mellett. 25.6. A Fõosztály feladatai ellátása érdekében együttmûködik: a) az ellenõrzõ hatóságokkal, kapcsolatot tart a társtárcákkal, a Magyarországon mûködõ turisztikai képviseletekkel, a turisztikai szakdiplomatákkal, a Magyar Turizmus Zrt. központi, belföldi hálózati és külképviseleti munkatársaival, a külgazdasági attasékkal és a tiszteletbeli konzulokkal; b) a szakmai, érdek-képviseleti és egyéb szervezetekkel; szakmai szervek, intézmények, civil szervezetek és közigazgatási egységek turizmus területén való együttmûködésének ösztönzése és segítése érdekében javaslatokat és irányelveket dolgoz ki, valamint koordinál a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia alapján. 25.7. A Fõosztály nemzetközi kapcsolatok terén: a) részt vesz a két- és többoldalú turisztikai együttmûködésekben, az ezekre vonatkozó megállapodások kidolgozásában, figyelemmel kíséri azok végrehajtását; b) javaslatot tesz a szakterület nemzetközi (belföldi és külföldi) tárgyalási programjára, kiutazási tervére, azokat elõkészíti, lebonyolítja, továbbá koordinálja a vállalt kötelezettségek végrehajtását; c) kapcsolatot tart a nemzetközi turisztikai szakmai szervezetekkel, szervezi azok döntéseinek, ajánlásainak végrehajtását, kidolgozza és érvényesíti a turizmuspolitikai érdekeknek megfelelõ magyar álláspontot a multilaterális és regionális nemzetközi turisztikai és egyéb szervezetekben (így különösen UNWTO, OECD, Visegrádi Országok, Közép-Európai-Kezdeményezés), megszervezi a magyar részvételt az üléseken; d) összehangolja az EU-tagságból adódó kormányzati turisztikai, turizmusdiplomáciai feladatokat, kapcsolatot tart az EU turizmusért felelõs szervezeteivel, képviseli a magyar turisztikai érdekeket az Európai Bizottság Turisztikai Tanácsadó Bizottságában, koordinálja az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) Turisztikai Szakértõi Munkacsoport tevékenységét, kialakítja és elõterjeszti az Európai Tanácsban a turisztikai témákban képviselendõ magyar álláspontot, kezdeményezi és koordinálja az Európai Unió turizmust érintõ döntéseinek, határozatainak végrehajtását. 3. függelék a 4/2008. (MK 101.) ÖM utasításhoz Az Önkormányzati Minisztérium hivatali egységeinek szervezeti tagozódása Miniszteri közvetlen alárendeltségben Ellenõrzési Fõosztály Államtitkári közvetlen alárendeltségben Államtitkár Titkársága – Parlamenti Osztály
6278
MAGYAR KÖZLÖNY
Kabinetfõnöki közvetlen alárendeltségben Miniszteri Kabinet ésTitkárság – Titkársági Osztály Sajtó és Kommunikációs Fõosztály Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály – Személyügyi Osztály – Civilkapcsolati és Esélyegyenlõségi Osztály – Elismerési Osztály Közjogi és koordinációs szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkár Titkársága (Fõosztály) Jogi Fõosztály – Általános Jogi Osztály – Kodifikációs Osztály – Szerzõdés-elõkészítõ és Peres Képviseleti Osztály – Kormányzati Iratkezelési Felügyeleti Osztály Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály – Intézmény-gazdálkodási Osztály – Fejezeti Költségvetési és Kontrolling Osztály – Számviteli Osztály – Tulajdonosi Felügyeleti és Gazdálkodás-szabályozási Osztály – Információ-technológiai Osztály Nemzetközi Fõosztály Választási Fõosztály – Választási-jogi Osztály – Választásszervezési Osztály Kormányzati Koordinációs Bizottság Titkársága Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben Önkormányzati és Lakásügyi Szakállamtitkár Titkársága Önkormányzati Fõosztály – Elvi és Elemzõ Osztály – Koordinációs és Területi Osztály Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és Hatósági Fõosztály – Közigazgatási Hivatali és Jegyzõi Osztály – Hatósági Osztály Önkormányzati Gazdasági Fõosztály – Önkormányzati Költségvetési Osztály – Kistérségi és Közszolgáltatási Osztály – Ágazati Koordinációs és Vagyongazdálkodási Osztály Lakásügyi Fõosztály Sport szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben Sport Szakállamtitkár Titkársága Sport és Stratégiai Fõosztály – Versenysport és Utánpótlás Osztály – ,,Mindenki sportja” – Szabadidõs-sport Osztály – Stratégiai és Nevelési Osztály Sportigazgatási Fõosztály – Sportigazgatási Osztály – Sportlétesítmény-fejlesztési Osztály
2008/101. szám
Turisztikai szakállamtitkári közvetlen alárendeltségben Turisztikai Szakállamtitkár Titkársága Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Fõosztály – Turisztikai Fejlesztési Osztály – Turisztikai Irányítási Osztály
4. függelék a 4/2008. (MK 101.) ÖM utasításhoz Az Önkormányzati Minisztérium hivatali egységeinek vezetõ munkakörei Miniszter Államtitkár Szakállamtitkár Kabinetfõnök Fõosztályvezetõ Fõosztályvezetõ-helyettes Osztályvezetõ ÖSSZESEN:
1 1 4 1 16 22 17 62
5. függelék a 4/2008. (MK 101.) ÖM utasításhoz A Közigazgatási Hivatalok Felügyeleti Ellenõrzési Szabályzata I. Általános rendelkezések 1. A Szabályzat hatálya kiterjed a közigazgatási hivatalokra, valamint a közigazgatási hivatalok felügyeleti ellenõrzéseinek végrehajtásában érintett és közremûködõ szervezeti egységekre. 2. A közigazgatási hivatalok szakmai munkájának ellenõrzését a minisztérium Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és Hatósági Fõosztálya (a továbbiakban: Fõosztály) vezetõje tervezi és szervezi az ÖM Szervezeti és Mûködési Szabályzata 2. függeléke 16. 7. pontja alapján. 3. A Fõosztály minden év december 15-ig elkészíti a közigazgatási hivatalok következõ naptári évre vonatkozó felügyeleti ellenõrzéseinek éves tervét. Az éves tervet a miniszter hagyja jóvá. 4. Az éves ellenõrzési terv tartalmazza: a) az ellenõrzendõ közigazgatási hivatal megnevezését; b) az ellenõrzés típusát (átfogó, téma-, cél-, utóellenõrzés); c) az egyes szakmai (szabályszerûségi, hatékonysági) ellenõrzések ütemezését és jelentõsebb határidõit;
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
d) az ellenõrzés formáját (törvényességi, szakszerûségi, hatékonysági); e) az ellenõrzés fórumát, módját és tárgyát. 5. Az ellenõrzési tervet a Fõosztály a Miniszterelnöki Hivatal és a közigazgatási hivatalok tevékenysége vonatkozásában szakmai irányítási jogkörrel rendelkezõ szerv részére megküldi. 6. A miniszter a jóváhagyott éves ellenõrzési terv alapján felkéri az egyes ellenõrzések vonatkozásában érintett, szakmai irányítási jogkörrel rendelkezõ szervek vezetõit az ellenõrzésben való részvételre. 7. A Fõosztály a jóváhagyott éves tervben (a továbbiakban: éves terv) szereplõ egyes ellenõrzések végrehajtására részletes ellenõrzési programot készít. Az ellenõrzés programját az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár (a továbbiakban: szakállamtitkár), az átfogó ellenõrzés részprogramját a Fõosztály vezetõje hagyja jóvá. 8. Az ellenõrzési programnak tartalmaznia kell: a) az ellenõrzést végzõ szervezet megnevezését; b) az ellenõrzés alá vont szerv megnevezését; c) az ellenõrzés témáját (tárgykörét), célját; d) az ellenõrzés típusának megjelölését; e) az ellenõrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást; f) az ellenõrzés részletes feladatait, az alkalmazott módszereket; g) az ellenõrizendõ idõszakot; h) az ellenõrök (ezen belül a külsõ szakértõk), valamint az ellenõrzés vezetõje megnevezését, megbízólevelük számát, a feladat megosztást; i) az ellenõrzés tervezett kezdõ idõpontját és idõtartamát, a rész- és az összefoglaló jelentés elkészítésének határidejét; j) a kiállítás keltét; k) a jóváhagyásra jogosult aláírását. 9. A felügyeleti ellenõrzési tervrõl, programról a szakállamtitkár tájékoztatja a felügyeleti ellenõrzésben közremûködõ szerveket, kezdeményezi az ellenõrzésben való részvételeket. 10. A Fõosztály vezetõje indokolt esetben – különösen a felügyeleti munka adatai alapján – kezdeményezi a jóváhagyott terv módosítását, a hatáskörébe tartozó szervek soron kívüli ellenõrzését vagy vezetõik beszámoltatását. 11. A költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti ellenõrzéseket a közigazgatási hivatalok tekintetében az ÖM Szervezeti és Mûködési Szabályzatában megjelölt Ellenõrzési Fõosztály hajtja végre.
6279 II. Értelmezõ rendelkezések
1. Felügyeleti ellenõrzés: a közigazgatási hivatalok törvényességi, szakszerûségi és hatékonysági vizsgálata, amely a hivatalok mûködése megfelelõségének szakmai és szervi, jogszerûségi és célszerûségi szempontok szerinti teljes körû vagy részleges, jogszabályban meghatározott eszközökkel történõ vizsgálata a megelõzés és segítségnyújtás, valamint az érdemi vagy érdemre ható jogsértések, hibák és hiányosságok feltárásának, keletkezési okuk megállapításának céljából történik, a mûködés megfelelõségének helyreállítása, a jogsértések kiküszöbölése érdekében. 2. A felügyeleti ellenõrzés formái: a) Törvényességi ellenõrzés: annak ellenõrzése, hogy a vizsgált szerv a mûködése folyamatában feladat- és hatáskörében a tevékenységét jogszerûen végzi. b) Szakszerûségi ellenõrzés: annak vizsgálata, hogy a vizsgált szerv a szakmai feladatok végrehajtását a jogszabályok és belsõ szabályzatok, vezetõi rendelkezések megtartásával végzi. c) Hatékonysági ellenõrzés: a vizsgált rendszer mûködése alkalmas-e a lehetõ legkisebb ráfordítással a lehetõ legnagyobb eredményt elérni, rámutatva azokra a tervezési, szabályozási, szervezési, fejlesztési, ösztönzési intézkedésekre, amelyekkel e követelmények elérhetõk. d) Pénzügyi ellenõrzés: a pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenõrzése. 3. A felügyeleti ellenõrzés típusai: a) Átfogó ellenõrzés: a vizsgált szervek feladat- és hatáskörébe tartozó meghatározott idõszak alatt ellátott szakmai feladataikat és a költségvetési gazdálkodásukat jellemzõ folyamatok együttes, egymással összefüggésben történõ – legalább négyéves ciklusonként végzett – törvényességi, szakszerûségi, hatékonysági ellenõrzése. b) Témaellenõrzés: meghatározott téma, adott feladat ellátásának vizsgálata egy idõben több szervnél abból a célból, hogy a megállapítások eredményeként általánosítható következtetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelõ intézkedéseket lehessen tenni. c) Célellenõrzés: a közigazgatási hivatal meghatározott szakmai tevékenységének (meghatározott ügyfajták), vagy a szakmai tevékenység meghatározott részszempont alapján történõ vizsgálata – egyéves, féléves, illetve negyedéves ellenõrzési idõegységben. d) Utóellenõrzés: a vizsgált szervnél elõzõleg végrehajtott ellenõrzés megállapításai és javaslatai alapján indokolt a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásának vizsgálata.
6280
MAGYAR KÖZLÖNY
4. A felügyeleti ellenõrzésben közremûködõ szervek: a közigazgatási hivatalok egyes tevékenysége vonatkozásában szakmai irányítási jogkörrel rendelkezõ szervek.
III. A felügyeleti ellenõrzés részletes szabályai 1. A közigazgatási hivatalok ellenõrzésének módja különösen: a) helyszíni ellenõrzés; b) a közigazgatási hivatalok és az ÖM által vezetett információs rendszer adatainak, valamint a minisztérium más szerveinél a közigazgatási hivatalokkal és tevékenységükkel összefüggésben keletkezett adatoknak a célhoz kötöttség elvének megfelelõ felhasználása, a közigazgatási hivataloknál keletkezett információhordozók rendszeres vagy soron kívüli bekérése; c) a közigazgatási hivatalok vezetõinek beszámoltatása. 2. A helyszíni ellenõrzés az ellenõrzött szervnél folytatott, annak teljes tevékenységérõl vagy egy meghatározott részérõl a munkafolyamatokba történõ betekintés, az iratok tanulmányozása, interjú útján szerzett megfigyeléseken, összehasonlító értékeléseken, megállapításokon alapuló vizsgálati mód. A helyszíni ellenõrzést – a lehetõségekhez képest – úgy kell ütemezni és lefolytatni, hogy az a legkisebb mértékben és a legrövidebb ideig zavarja a felügyelt szerv tevékenységét a feladatok ellátásában, ugyanakkor az ellenõrzés alaposságát ne veszélyeztesse, illetve az indokolatlan gyorsaság ne idézze elõ az adat- és információkérés folyamatos kiegészítésének szükségességét. 3. A beszámoltatás rendje: a) közigazgatási hivatalok vezetõi négyévenként egy alkalommal beszámolnak a Korm. rendelet 13. §-ának (1) bekezdése szerinti módon és a (2) bekezdésben részletezett tartalommal; b) közigazgatási hivatalok vezetõi évente összegzõ jelentést készítenek az elõzõ év tevékenységérõl a Korm. rendelet 13. §-ának (3) bekezdése szerinti módon; c) közigazgatási hivatalok vezetõi felhívásra meghatározott feladatokról, eljárásokról, tevékenységekrõl készített rendszeres vagy eseti jelentéstétel útján számolnak be; d) személyes kapcsolat formájában jelentéstétellel, konzultációval, információnyújtással történhet; e) közigazgatási hivatal vezetõi értekezlet keretében. 4. A közigazgatási hivatal vezetõjének beszámoltatásával végrehajtott ellenõrzés nyomán szükséges feladatokat a beszámolásról készült dokumentum tartalmazza.
2008/101. szám
5. A közigazgatási hivatalok felügyeleti ellenõrzése útján biztosítani kell, hogy a szakmai, szervi irányításhoz információk álljanak rendelkezésre: a) a közigazgatási hivatalok tevékenységének és mûködésének belsõ szabályozottságáról, a szabályozás hatásfokáról, a feladataik teljesítésének jogszerûségérõl és eredményességérõl, a szervek tevékenységével és mûködésével kapcsolatban felmerült szabályozási igényekrõl; b) a közigazgatási hivatalok mûködése személyi, pénzügyi és anyagi feltételeinek biztosítottságáról; c) a közigazgatási hivatalok személyi állományának fegyelmi helyzetérõl és képzettségérõl, a képzési igényekrõl és lehetõségekrõl, a képzés és továbbképzés meghatározott irányainak teljesülésérõl; d) a közigazgatási hivatalok mûködési környezetük (az együttmûködõ állami és önkormányzati szervek, a lakosság, valamint egyéb szervezetek) kapcsolatáról.
A felügyeleti ellenõrzés szervezése 6. A részletes ellenõrzési program alapján az ellenõrzésben részt vevõ személyek kijelölésének tervezése érdekében a Fõosztály vezetõje az igényelt létszámról az ellenõrzést megelõzõen – az ellenõrzési program egyidejû megküldésével – tájékoztatja az érintett szervezeti egységek vezetõit. 7. Az ellenõrzéseket a Fõosztály és az utasítás hatálya alá vont szervezeti egységek munkatársai együttesen hajtják végre. Az ellenõrzések végrehajtásában részt vevõk az utasításban és a programban meghatározott feladataikat a Fõosztály kijelölt vezetõ beosztású munkatársának irányításával és koordinálásával látják el (ellenõrzés vezetõje). Az ellenõrzés vezetõje – a feladat végrehajtása idején – egyben vezetõje a végrehajtásban részt vevõknek. 8. A Fõosztály vezetõje gondoskodik az ellenõrzésekben részt vevõk szakmai felkészítésérõl és a programban meghatározott részletes feladatok végrehajtásáról. 9. Az ellenõrzések végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a Fõosztály és az ellenõrzésekben részt vevõ szervezeti egységek – a programban meghatározottak szerint – közösen biztosítják. 10. A miniszter vezetése alá tartozó szervezeti egységek munkatársainak az ellenõrzésekben közremûködõ tagjait az ellenõrzött szerv hivatalos helyiségeibe történõ belépésre, illetve ezen utasításban meghatározott jogosultságok gyakorlására feljogosító, névre szóló megbízólevéllel kell ellátni, amely a munkáltatói igazolvánnyal együtt érvényes. 11. A megbízólevélnek tartalmaznia kell: a) a „Megbízólevél” megnevezést; b) az ellenõr nevét, beosztását, szolgálati igazolványának számát, illetve – amennyiben szolgálati igazolvánnyal
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
nem rendelkezik – személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát; c) az ellenõrzés helyére az ellenõrzési programra való utalást; d) az ellenõrzés végrehajtására, eljárási rendjére vonatkozó jogszabály megnevezését; e) a megbízólevél érvényességét; f) a kiállítás keltét; g) kiállításra jogosult aláírását, bélyegzõlenyomatát. 12. A speciális ismereteket igénylõ szakkérdésekben az ellenõrzésbe külsõ szakértõ vonható be. A felkért külsõ szakértõket is megbízólevéllel kell ellátni, amelyet átruházott hatáskörben a Fõosztály vezetõje ad ki. 13. A helyszíni vizsgálatot – eltérõ utasítás hiányában – annak megkezdése elõtt legalább 15 nappal korábban írásban vagy szóban be kell jelenteni az ellenõrzendõ szerv vezetõjének.
IV. A felügyeleti ellenõrzés és a megállapítások dokumentációja 1. Az ellenõrzés végrehajtásáról, megállapításairól az adatokkal és tényekkel alátámasztott értékelést, következtetéseket, megállapításokat az ellenõrzés befejezését követõ 30 napon, átfogó ellenõrzést követõen 60 napon belül az ellenõrzés vezetõje köteles írásba foglalni (ellenõrzési jelentés). 2. Az ellenõrzési jelentésnek a következõket kell tartalmaznia: a) az ellenõrzés típusának, módjának megnevezése; b) az ellenõrzött közigazgatási szerv (szervezeti egység) megnevezése; c) az ellenõrzés tárgya; d) az ellenõrzött idõszak feltüntetése; e) az ellenõrzés kezdõ és záró napjának, valamint az ellenõrzésre fordított munkanapok számának feltüntetése; f) az ellenõrzés vezetõjének megnevezése; g) az ellenõrzésben részt vett személyek (köztisztviselõk, külsõ megbízottak) megnevezése; h) az ellenõrzés módszere (helyszíni ellenõrzés, iratellenõrzés stb.); i) az ellenõrzési célok megvalósulása; j) az ellenõrzés megállapításai és következtetései; k) szükség esetén: javaslattétel felügyeleti intézkedési terv készítésére (a szükségesnek tartott intézkedések pontos megjelölésével); l) keltezés, illetve az ellenõrzés vezetõjének aláírása.
6281
3. Ha a vizsgálatot több szerv, személy végzi, az egyes személyek, szervek megállapításaikról ellenõrzési részjelentést készítenek. Az ellenõrzés egyes témáira, tárgyköreire vonatkozóan is készülhet ellenõrzési részjelentés. 4. Az ellenõrzési részjelentés az e fejezet 2. pontjában részletezettek szerinti tartalommal készül. 5. Az ellenõrzési jelentés véglegezését megelõzõen – szükség szerint – az észrevételek elõzetes helyszíni egyeztetésére, realizáló értekezletre kerül sor. 6. Az ellenõrzési jelentést az ellenõrzés vezetõje – eltérõ döntés hiányában – köteles megküldeni az ellenõrzött szervnek, aki az ellenõrzés megállapításaira 15 napon belül indokolással ellátott észrevételt tehet. 7. Az észrevételek elfogadásáról vagy elutasításáról a Fõosztály vezetõje dönt, döntését indokolni köteles. A döntésrõl az ellenõrzött szervet tájékoztatni kell. 8. A közigazgatási hivatalok ellenõrzésérõl készült véglegezett ellenõrzési jelentést a szakállamtitkár hagyja jóvá. 9. A felügyeleti ellenõrzés során ellenõrzési jegyzõkönyvet kell felvenni, amennyiben a vizsgálat során olyan tény, adat, információ jut az ellenõrzést végzõ tudomására, amely büntetõ, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás kezdeményezését teszi indokolttá. 10. Az ellenõrzési jegyzõkönyvet a szakállamtitkár és az ellenõrzött szerv vezetõje részére meg kell küldeni. 11. Az ellenõrzési jegyzõkönyv tartalma különösen: a) az ellenõrzést végzõ szervezet megnevezése; b) az ellenõrzés alá vont szerv megnevezése; c) az ellenõrzés témája (tárgyköre), célja; d) az ellenõrzés típusának megjelölése; e) az ellenõrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás; f) az ellenõrzésnél alkalmazott módszerek; g) az ellenõrzött idõszak; h) az ellenõrök (ezen belül a külsõ szakértõk), valamint az ellenõrzés vezetõje megnevezése, megbízólevelük száma, a feladatmegosztás; i) az ellenõrzés napja, idõpontja; j) a felelõsség megállapításának alapjául szolgáló mulasztások, szabálytalanságok, hivatkozással a megállapításokat alátámasztó bizonyítékokra; k) a felelõs személyek neve és beosztása; l) a felelõsként megjelölt személy nyilatkozata, hogy a jegyzõkönyv egy példányát átvette; az abban foglaltakat megértette; továbbá, hogy a jegyzõkönyvi megállapításokra meghatározott idõn belül észrevételeket tehet;
6282
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/101. szám
m) a jegyzõkönyv kiállításának helye, kelte, vizsgáló aláírása.
9. Az utóellenõrzés rendjére a felügyeleti ellenõrzés szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
V.
VI.
Az ellenõrzés megállapításának hasznosítása és az ellenõrzés befejezését követõ intézkedések
Az ellenõrzésben érintettek jogai és kötelezettségei
1. A közigazgatási hivatalnál elvégzett ellenõrzés megállapításai és javaslatai alapján szükség szerint intézkedéseket kell kezdeményezni, illetve tenni. Ennek formái: a) realizáló levél, b) intézkedési terv, c) utóellenõrzés. 2. Az ellenõrzés megállapításainak hasznosítása realizáló levélben történik, ha a vizsgálatok érdemi hibát, hiányosságot nem tártak fel, vagy azokat még az ellenõrzés folyamán megszüntették. 3. A realizáló levélben határidõ kitûzésével fel kell hívni az ellenõrzött szerv vezetõjét a kisebb súlyú hibák, hiányosságok megszüntetésére, az egyéb szükségesnek tartott intézkedések megtételére azzal, hogy ezek végrehajtásáról írásban adjon tájékoztatást. 4. Az ellenõrzés során feltárt súlyos hibák kiküszöbölése, hiányosságok megszüntetése érdekében a szakállamtitkár a közigazgatási hivatal vezetõjét felkéri intézkedési terv elkészítésére. 5. Az intézkedési terv tervezetét legkésõbb az ellenõrzési jelentés megküldésétõl számított 30 napon belül el kell készíteni és – jóváhagyás céljából – az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkárhoz felterjeszteni. 6. A jóváhagyott intézkedési tervnek tartalmaznia kell: a) az alárendelt közigazgatási szervvel kapcsolatban, illetve az alárendelt közigazgatási szervnél végrehajtandó intézkedéseket, b) a végrehajtás személyi felelõseit, c) az ezek végrehajtására rendelkezésre álló határidõket. 7. Az intézkedési tervben meghatározott végrehajtási felelõsök az adott feladat végrehajtásáról a határidõ lejártát követõ 5 munkanapon belül írásbeli beszámolót készítenek, amelyet a közigazgatási hivatal vezetõje megküld a szakállamtitkár részére. 8. Az ellenõrzés megállapításainak hasznosítása indokolhatja, hogy szükség szerint utóellenõrzés keretében az ellenõrzõ szerv vizsgálja, hogy a megállapítások alapján a kezdeményezett vagy javasolt intézkedések megtörténtek-e.
1. A kizárás szabályai: a) az ellenõrzés végrehajtásából ki kell zárni az ellenõrzött szerv vezetõ beosztású dolgozójának a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozóját, élettársát, volt házastársát, továbbá, akitõl az ellenõrzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható; b) az ellenõr a kizárási okot közvetlen vezetõjének haladéktalanul köteles bejelenteni, azt az ellenõrzött szerv is bejelentheti. A kizárásról a Fõosztály vezetõje dönt. 2. Az ellenõrzés vezetõje az ellenõrzésbe beosztottaknak az ellenõrzés idõtartama alatt hivatali felettese, ennek alapján a) az ellenõrzési programban foglaltakon túlmenõen meghatározza a konkrét ellenõrzendõ témaköröket; b) az ellenõrzés idõtartamától függõen, rendszeres idõközönként beszámoltatja a csoportok vezetõit, indokolt esetben az egyes ellenõröket az ellenõrzés részmegállapításairól; c) az ellenõrök részére konkrét ellenõrzési feladatokat határozhat meg, az ellenõrzõ csoportok összetételét és feladatát módosíthatja, koordinálja az egyes csoportok mûködését; d) a Fõosztály fõosztályvezetõjét – az általa meghatározottak szerint – tájékoztatja az ellenõrzés menetérõl, az elsõdleges megállapításokról, az ellenõrzés esetleges, a helyszínen meg nem szüntethetõ akadályairól, az ellenõrzés során feltárt haladéktalan intézkedését igénylõ súlyos jogsértésekrõl; e) az egyes ellenõrzési részjelentések alapján elkészíti az ellenõrzés összefoglaló jelentését; f) végrehajtja a IV/2–3. pont szerinti eljárást. 3. Az ellenõrök kötelesek: a) az ellenõrzésre felkészülni, az ellenõrzött szerv mûködésére vonatkozó adatokat elõzetesen beszerezni, a tevékenységre vonatkozó szabályozását megismerni; b) a helyszíni ellenõrzés elõtt az ellenõrzendõ szerv, hivatali egység vezetõjénél bejelenteni az ellenõrzés megkezdését (különösen indokolt esetben – ha az ellenõrzés célját veszélyeztetné – ezt mellõzni lehet) és felmutatni a megbízólevelet; c) az ellenõrzés során feltárt jogsértést vagy jelentõs szabálytalanságot, fegyelemsértést soron kívül jelenteni a szervezet vezetõjének és az ellenõrzés vezetõjének, valamint az érintett személyt tájékoztatni a feltárt szabálytalanságról;
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6283
d) az ellenõrzött észrevételeit meghallgatni, és ha azok megalapozottak, figyelembe venni; e) az ellenõrzés során tett bejelentéseket, panaszokat megvizsgálni és a szükséges intézkedéseket kezdeményezni; f) a tudomására jutott adatok tekintetében az állam-, szolgálati, illetõleg magántitkot megtartani; g) az ellenõrzés megállapításait – az ellenõrzés befejezését követõen – az ellenõrzött szerv, hivatali egység vezetõjével teljes egészében, a felelõsként megjelölt személyekkel a rájuk vonatkozó mértékben ismertetni; h) ha az ellenõrzés során tett megállapítások indokolják – az ügy jellegétõl függõen – büntetõ-, fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítását kezdeményezni; i) megállapításaikat jelentésben rögzíteni.
c) az ellenõrzött szervnél a megállapítások és javaslatok alapján – szükség esetén – végrehajtandó intézkedésekért.
4. Az ellenõrök jogosultak: a) az elõírt rend megtartásával az ellenõrzött szerv hivatali helyiségeibe belépni, b) a szerv tevékenységével összefüggõ iratokba, nyilvántartásokba, adatkezelési rendszerekbe betekinteni, az eredeti okmányokat átvenni, vagy azokról – az ügykezelési szabályok betartásával – másolatot készíteni, c) a titokvédelemre, a biztonsági elõírásokra vonatkozó szabályok megtartásával a szükséges okmányokat tanulmányozni, d) szóban vagy írásban tájékoztatást kérni, személyeket szóban vagy jegyzõkönyvben meghallgatni, kérdõívek kitöltésére felhívni, e) jogsértésre, súlyos szabálytalanságra, fegyelmi vétségre utaló adatokat tartalmazó okiratot a jegyzõkönyvhöz, illetve jelentéséhez csatolás céljából – átvételi elismervény ellenében – bevonni, f) szakértõ, szaktanácsadó bevonását kezdeményezni, g) a feladatokat eredményesen ellátók elismerésére és a vétkesen mulasztók felelõsségre vonására javaslatot tenni.
A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 32. § (1) és (3) bekezdése, illetve 11/A. § (2) bekezdése alapján megállapított miniszteri (politikai) fõtanácsadói és miniszteri (politikai) tanácsadói munkakörök
5. Az ellenõrzést végzõ felelõs: a) az ellenõrzés szakszerû elvégzéséért; b) az ellenõrzési program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapításáért és a megállapítások helytállóságáért. Ha a tudomására jutott jogsértés, súlyos szabálytalanság esetén az elõírt módon nem intézkedik, az ebbõl adódó következményekért büntetõjogi, fegyelmi, anyagi felelõsség terheli;
6. Az ellenõrzött szervek vezetõi kötelesek: a) az ellenõrzést végzõ szervet és az ellenõrt feladataik ellátásában segíteni, az általuk kért tájékoztatást megadni, adatokat, iratokat átadni; b) biztosítani az ellenõrzést végzõ szerv munkatársainak helyszíni munkafeltételeit az ellenõrzési jogosultságuk gyakorlását.
6. függelék a 4/2008. (MK 101.) ÖM utasításhoz
– Miniszteri (politikai) fõtanácsadó (fõosztályvezetõi jogállással): a Miniszteri Kabinet és Titkárság Titkársági Osztályának vezetõje, a Miniszteri Kabinet és Titkárságon mûködõ fõtanácsadók, – Miniszteri (politikai) tanácsadó (fõosztályvezetõhelyettesi jogállással): a Miniszteri Kabinet és Titkárságon mûködõ tanácsadók.
7. függelék a 4/2008. (MK 101.) ÖM utasításhoz A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/A. § (1) bekezdése alapján a hivatali egységeknél adományozható szakmai fõtanácsadói, illetve szakmai tanácsadói címek száma Szakmai fõtanácsadói, illetve szakmai tanácsadói cím valamelyike a hivatali egységek felsõfokú iskolai végzettségû rendszeresített köztisztviselõi létszáma 20%-ának, 55 fõnek adományozható.
6284
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/101. szám
8. függelék a 4/2008. (MK 101.) ÖTM utasításhoz A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök jegyzéke Besorolási osztály
Munkakör
Képesítési elõírás
II.
ügyintézõ (titkárnõ)
középiskolai végzettség
II. II.
Képzettségi pótlékra jogosító képzettségek
irodavezetõ, idegen nyelvû levelezõ ügyintézõ (bizottsági koordinátor) középiskolai végzettség irodavezetõ ügyintézõ (irattáros) középiskolai végzettség és irat- könyvtáros képzettség, levéltárokezelõ-irattáros szakképesítés; si szakképesítés, jogi-, közigazvalamint az OKJ szerint könyv- gatási-, igazgatási informatikus táros asszisztens szakmai vizsga szakképesítés iratkezelõ, ügyvitelszervezõ szakképesítés 9. függelék a 4/2008. (MK 101.) ÖM utasításhoz
Az Önkormányzati Minisztérium hivatali szervezetei vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköreinek jegyzéke az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4. § a) pontja értelmében a 3. § (1)–(2) bekezdése alapján 1.
2.
3.
4.
5.
6. 7.
Ellenõrzési Fõosztály – fõosztályvezetõ – fõosztályvezetõ-helyettes – ügyintézõ (belsõ pénzügyi ellenõr) Miniszteri Kabinet és Titkárság – kabinetfõnök – politikai tanácsadó és fõtanácsadó – miniszteri tanácsadó és fõtanácsadó Sajtó és Kommunikációs Fõosztály – fõosztályvezetõ – fõosztályvezetõ-helyettes Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály – fõosztályvezetõ – fõosztályvezetõ-helyettes – osztályvezetõ – nemzetbiztonsági megbízott és ügyintézõ – ügyintézõ (munkaköri leírás alapján) Államtitkár Titkársága – fõosztályvezetõ-helyettes – osztályvezetõ Közjogi és Koordinációs Szakállamtitkár Titkársága – fõosztályvezetõ Jogi Fõosztály – fõosztályvezetõ – fõosztályvezetõ-helyettes – osztályvezetõ – ügyintézõ (munkaköri leírás alapján)
Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja Tv. 3. § (2) bekezdés d) pontja Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja Tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja Tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja Tv. 3. § (2) bekezdés d) pontja Tv. 3. § (1) bekezdés a)–c) pontja Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja Tv. 3. § (1) bekezdés c) pontja
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6285
8. Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály – fõosztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – fõosztályvezetõ-helyettes Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – osztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – ügyintézõ (munkaköri leírás alapján) Tv. 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja 9. Nemzetközi Fõosztály – fõosztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja 10. Választási Fõosztály – fõosztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – fõosztályvezetõ-helyettes Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – osztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja 11. Kormányzati Koordinációs Bizottság Titkárság (Fõosztály) – fõosztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – ügyintézõ (valamennyi) Tv. 3. § (2) bekezdés d) pontja 12. Önkormányzati és Lakásügyi Szakállamtitkár Titkársága – osztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja 13. Önkormányzati Fõosztály – fõosztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – fõosztályvezetõ-helyettes Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja 14. Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és hatósági Fõosztály – fõosztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – fõosztályvezetõ-helyettes Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja 15. Önkormányzati Gazdasági Fõosztály – fõosztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – fõosztályvezetõ-helyettes Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – ügyintézõ (munkaköri leírás alapján) Tv. 3. § (1) bekezdés c) pontja 16. Lakásügyi Fõosztály – fõosztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja 17. Sport Szakállamtitkár Titkársága – osztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja 18. Sport és Stratégiai Fõosztály – fõosztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – fõosztályvezetõ-helyettes Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – osztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – ügyintézõ (munkaköri leírás alapján) Tv. 3. § (1) bekezdés c) pontja 19. Sportigazgatási Fõosztály – fõosztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – fõosztályvezetõ-helyettes Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – osztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – ügyintézõ (munkaköri leírás alapján) Tv. 3. § (1) bekezdés a) pontja 20. Turisztikai Szakállamtitkár Titkársága – osztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja 21. Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Fõosztály – fõosztályvezetõ Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – fõosztályvezetõ-helyettes Tv. 3. § (2) bekezdés c) pontja – ügyintézõ (munkaköri leírás alapján) Tv. 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja 22. Valamennyi hivatali egységnél – a fontos és bizalmas munkakörökrõl, valamint a biztonsági ellenõrzés szintjérõl szóló 33/2007. (X. 25.) ÖTM rendelet V. fejezet 1/a. és 2. pontjában meghatározottakra tekintettel a Tv. 3. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
6286
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/101. szám
10. függelék a 4/2008. (MK 101.) ÖM utasításhoz Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény alapján a minõsítésre, illetve a minõsítés kezdeményezésére fennálló jogosultságok meghatározása 1. Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 6. § (3) bekezdése alapján az államtitok minõsítésére és a minõsítés felülvizsgálatára jogosultak feladat- és hatáskörüknek megfelelõen az államtitkár és a szakállamtitkárok. 2. A Ttv. 6. § (4) bekezdése alapján a feladat- és hatáskörében szolgálati titok minõsítésére és a minõsítés felülvizsgálatára jogosult a hivatali egységek, a Ttv. 6. § (1) bekezdésében nem említett önálló szervek, valamint a közigazgatási hivatalok vezetõje. 3. A Ttv. 7. § (2) bekezdése alapján a minõsítés kezdeményezésére jogosultak és kötelezettek a feladat- és hatáskörükben eljáró – a fentieken kívül esõ – vezetõk és ügyintézõk.
11. függelék a 4/2008. (MK 101.) ÖM utasításhoz Az Önkormányzati Minisztérium Alapító Okiratában foglalt legfontosabb feladatok és szervezeti adatok, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 10. § (5) bekezdése alapján A) Az Önkormányzati Minisztérium Alapító Okiratának (a továbbiakban: alapító okirat) kelte, száma Az alapító okirat kelte: A törzskönyvi nyilvántartás száma: A–1000/3/2008.
B) Az állami feladatként ellátott alaptevékenység az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet alapján A miniszter a gazdálkodásért való felelõsségi körében: a) jóváhagyja a fejezeti költségvetési irányelveket és a stratégiát, valamint irányítja a felügyelete alá tartozó fejezetek költségvetésének tervezését, gazdálkodását és zárszámadását, b) érvényesíti az általa felügyelt elõirányzatokkal, létszámokkal és vagyonnal való szabályszerû és hatékony gazdálkodás követelményeit, c) szükség esetén dönt a hatáskörébe tartozó elõirányzatok átcsoportosításáról, kormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben a Kormánynál intézkedéseket kezdeményez, d) megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt azon költségvetési szervek költségvetését és a központi költségvetés azon kiadási és bevételi elõirányzatait, amelyek megállapítása nem tartozik az Országgyûlés, a Kormány és törvényi rendelkezés alapján más hatáskörébe. Ezen elõirányzatok tekintetében módosítási, zárolási és törlési jogot gyakorol, jóváhagyja a központi költségvetési szervek elemi költségvetéseit, az elõirányzat-maradványokat, a felügyelete alá tartozó fejezetek zárszámadását, e) az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben szabályozza a fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználását és kezelését. Az állami feladatként ellátott alaptevékenység forrását az éves költségvetésrõl szóló törvény Önkormányzati Minisztériumra vonatkozó fejezete tartalmazza.
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6287
C) A vállalkozási feladatok és a közhasznú, nonprofit gazdasági társaságban való részvétel Az Önkormányzati Minisztérium, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálybalépését (2007. szeptember 25.) követõen, a 3. § értelmében az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja.
D) A költségvetési szerv szervezeti felépítése és mûködési rendszere, a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése Az Önkormányzati Minisztérium szervezeti felépítését és mûködésének rendszerét a Szervezeti és Mûködési Szabályzat tartalmazza. Az Önkormányzati Minisztérium hivatali szervezeteinek (hivatali egységek): – székhelye: Budapest V., József Attila u. 2–4. – telephelye: Budapest V., Hold u. 1.
E) A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszámok, áfa alanyiság Bankszámlaszám
ÁHT azonosító
Típus
Számla megnevezése
10023002-01451014-00000000
034403
Intézményi
10023002-01451014-00030007
034403
Intézményi
10023002-01451014-00050005
034403
Intézményi
ÖM Igazgatása elõirányzat-felhasználási keretszámla Beruházási elõirányzat-felhasználási keretszámla Feladatfinanszírozási elõirányzat-felhasználási keretszámla
Az Önkormányzati és Minisztérium áfa körbe nem tartozó adóalany.
F) Az Önkormányzati Minisztérium, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv mûködésével összefüggõ gazdálkodási, pénzügyi és számviteli feladatok ellátása tekintetében a felelõs szervezet a Pénzügyi Erõforrás-gazdálkodási Fõosztály.
G) A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos elõírásokat és feladatokat a Pénzügyminisztérium által kiadott köriratban foglaltak alapján, az illetékes szakállamtitkár határozza meg.
H) Szervezeti egységek vezetõinek képviseleti jogosítványa A szervezeti egységek vezetõjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselõjeként járhat el az Önkormányzati Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzata tartalmazza.
6288
MAGYAR KÖZLÖNY
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére történõ jogosultság elnyerésére Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 13. §-ának (1) bekezdése, valamint a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeirõl szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet alapján pályázatot hirdet a szakképzést folytató jogi személyiséggel rendelkezõ intézmények, egyéni vállalkozók részére a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság elnyerése. A pályázattal elnyerhetõ vizsgaszervezési jogosultság a kihirdetõ rendeletben meghatározott idõponttól 2012. június 30-ig érvényes. A pályázat kiírója: Oktatási és Kulturális Minisztérium A pályázat lebonyolítója: Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet 1. Pályázatot adhat be: Az a szakképzést folytató intézmény, amely a) jogi személyiséggel rendelkezik vagy egyéni vállalkozó, b) szerepel a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ában meghatározott felnõttképzést folytató intézmények nyilvántartásában, és nyilvántartásba vétele óta legalább 2 év eltelt, továbbá a pályázatban megjelölt szakképesítés(ek) területén legalább két év képzésszervezési gyakorlattal is rendelkezik, c) eleget tett – az Fktv. 9. §-ának (5) bekezdésében meghatározott módon, a nyilvántartásba vételtõl számítva kétévenként – a tevékenységérõl szóló beszámolási kötelezettségének, d) intézménynek nincs az illetékes adó- és vámhatóság által nyilvántartott, lejárt köztartozása, e) nem áll csõd-, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alatt, f) az Fktv. szerint akkreditált. 2. A pályázatnak tartalmaznia kell (kitöltési útmutató alapján): a) az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel, továbbá az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel kihirdetett Országos Képzési Jegyzékben szereplõ azon szakképesítések megnevezését és OKJ azonosító számát, amelyekre a vizsgaszervezési jogot meg kívánja szerezni [A 3. számú melléklet tartalmazza a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel kihirdetett azon szakképesítések körét, amely a hatályos jogszabályok szerint az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozik.],
2008/101. szám
b) azon – a 97/2005. (XII. 25.) OGY határozatban meghatározott – tervezési statisztikai régió megnevezését, amelyben a vizsgaszervezési tevékenységet el kívánja látni, c) szakképzéssel kapcsolatos tevékenysége adatokon alapuló bemutatását, valamint azt, hogy tevékenységében milyen arányt képvisel a szakképzés, d) szakmai vizsgaszervezési tevékenységének érdemi adatokat tartalmazó bemutatását, e) az alkalmazott minõségirányítási rendszer bemutatását, különös tekintettel a vizsgaszervezési tevékenységre vonatkozó minõségirányítási folyamatokra, f) a szakmai vizsga szervezését végzõ egység bemutatását (a szervezetben elfoglalt helyét, irányítását, az e célra rendelkezésre álló személyi, tárgyi különös tekintettel az ügykezelési és titoktartási szabályok betartását biztosító feltételeket, a szakmai vizsga szervezéséért közvetlenül felelõs személyek iskolai és szakmai végzettségének, szakmai gyakorlatának, betöltött munkakörének ismertetését), g) a vizsgatevékenységek lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek biztosításának módját és részletes bemutatását, h) a szakmai vizsgaszervezéssel összefüggõ, jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartására, valamint a szakmai vizsgáztatási tevékenység folyamatos végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást, i) a javító és pótló szakmai vizsgák megszervezésének módját. 3. A pályázathoz mellékelni kell (kitöltési útmutató alapján): a) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény hatálya alá tartozó pályázók esetében (ideértve a közhasznú társaságot is) az illetékes cégbíróság által kibocsátott, a pályázat kiírását megelõzõ 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, egyéb pályázók esetében – a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében nevesített felsõoktatási intézmények kivételével – a pályázó egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítõ okiratának (alapító okiratának, alapszabályának) fenntartó által hitelesített másolatát, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát és a nyilvántartásukra illetékes önkormányzat 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a vállalkozó a nyilvántartásukban szerepel, b) az Fktv. 8. §-ának (5) bekezdésében meghatározott, a nyilvántartásba vétel tényét igazoló tanúsítvány vagy igazolás hiteles másolatát, c) a nyilvántartást vezetõ Igazolását arról, hogy a pályázó az Fktv. 9. § (5) bekezdése szerint a kétéves tevékenységérõl szóló beszámolót benyújtotta, d) annak igazolását, hogy a szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, e) gazdasági társaság és egyéni vállalkozó esetén a területileg illetékes gazdasági kamara, illetõleg – ahol a
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
szakképesítés nem tartozik gazdasági kamara illetékességébe – a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 14. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a szakképesítésért felelõs miniszter által kijelölt szakmai szervezet melléklet szerinti igazolását, arról, hogy a vizsgatevékenységek lebonyolításához szükséges, rendelkezésre álló tárgyi feltételek a jogszabályi elõírásoknak megfelelnek, f) annak igazolását, hogy a pályázónak nincs az illetékes adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozása vagy lejárt köztartozása, g) amennyiben a pályázó a csõdeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény hatálya alá tartozó szervezet, arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem folyik ellene csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás, h) a FAT-akkreditációs tanúsítvány másolatát, valamint i) a 34/2003. (XII. 21.) OM rendeletben elõírt statisztikai tervezési régiónkénti 26 ezer Ft bírálati díj befizetésérõl szóló igazolást. A pályázat benyújtásakor bírálati díjat kell fizetni az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet MÁK 1003200001744277-00000000 pénzforgalmi jelzõszámú bankszámlájára. Az átutalásra rá kell írni: „VIZSGASZERVEZÉS 2008”. Az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet a befizetett bírálati díjról számlát állít ki a befizetõ részére. 4. A pályázathoz csatolható dokumentumok: a) a képzési és vizsgaszervezési tevékenységgel kapcsolatos referenciák, b) a vizsgaszervezés lebonyolításáért felelõs vezetõ EU irányelveknek megfelelõ szerkezetû szakmai önéletrajza (az NSZFI honlapjáról letölthetõ), c) a hatósági, illetve a szakmai ellenõrzés jegyzõkönyveinek másolata. 5. A pályázat benyújtásával összefüggõ tudnivalók, a pályázat formai követelményei: a) A pályázat kizárólag az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet honlapjáról www.ofi.hu. Internet-címen, a „Vizsgaszervezõi pályázatok” menüpont alatt letölthetõ „Pályázati dokumentáció” formátumában fogadható el. A pályázatot az ugyanitt letölthetõ kitöltési útmutató szerint kell elkészíteni. A pályázatnak nyomtatott formában az alábbi részeket kell tartalmaznia a következõ sorrendben: 1. elõlap, 2. az útmutató szerint kitöltött pályázati adatlap, 3. kötelezõen csatolandó mellékletek, 4. nem kötelezõen csatolandó mellékletek. b) A pályázatokat papír alapon, pályázott régiónként 3 példányban – amibõl legalább egy példányon eredeti, cégszerû aláírás szerepel és minden oldala szignált – kell benyújtani, valamint elektronikusan a
[email protected] címre is meg kell küldeni. A borítékon fel kell tüntetni a „VIZSGASZERVEZÉS 2008.” megnevezést. A határidõ
6289
után benyújtott vagy postára adott pályázatok nem kerülnek értékelésre. c) Amennyiben a pályázó a vizsgaszervezési tevékenységet több tervezési statisztikai régió területén is el kívánja látni, mindegyik régió vonatkozásában külön pályázatot kell benyújtania, és valamennyi pályázaton fel kell tüntetnie az összesen benyújtott pályázata számát. Ebben az esetben a mellékleteket csak az egyik pályázathoz kell csatolnia. A többi pályázathoz a mellékletek fénymásolatban is csatolhatóak, azonban a pályázaton fel kell tüntetni, hogy mely régióra benyújtott pályázathoz csatolta a mellékleteket. d) A pályázó csak olyan – az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó – OKJ-s szakképesítések vonatkozásában nyújthat be vizsgaszervezési jog megszerzésére irányuló pályázatot, amelyek képzésére a nyilvántartási tanúsítvány alapján jogosult. A pályázati kiírásban nem érintett kérdésekben a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeirõl szóló 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet elõírásait kell iránymutatónak tekinteni. 6. Kapcsolatfelvétel A pályázattal kapcsolatban információ kérhetõ a
[email protected] címen. Az írásban feltett kérdések az OFI honlapján kerülnek megválaszolásra. 7. A pályázat benyújtásának határideje és helye: A pályázat benyújtásának ideje: a Magyar Közlönyben történõ közzétételtõl számított 60 nap. A pályázatok benyújtásának helye: Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet 1051 Budapest, Dorottya u. 8. Postacím: 1364 Budapest, Pf. 120 A postán feladott pályázat esetén a postabélyegzõ dátumának kell megfelelnie a határidõ napjának. A pályázatok személyesen is benyújthatók a fenti címen munkanapokon 10.00 és 16.00 óra között. Érvényes pályázatnak csak az a határidõre beérkezett pályázat tekinthetõ, amelyet a jelen kiíráshoz tartozó Pályázati dokumentáció letöltésével és az abban foglaltak alapján készítettek el, és mellékletként tartalmazza az elõírt nyilatkozatokat, igazolásokat és egyéb dokumentumokat. 8. A pályázat elbírálása: a) A pályázatok elbírálására az oktatási és kulturális miniszter öt fõbõl álló bíráló bizottságot hoz létre az alábbi szervezetek képviselõibõl: – Felnõttképzõk Szövetsége (egy fõ), – a szakképesítés szerint illetékes gazdasági kamara, illetõleg – ha a szakképesítés nem tartozik gazdasági kamara hatáskörébe – a szakképesítésért felelõs miniszter által kijelölt szakmai szervezet, illetve szakmai kamara (egy fõ),
6290
MAGYAR KÖZLÖNY
– az Oktatási Hivatal (egy fõ), – az Oktatási és Kulturális Minisztérium (két fõ), és az OFI útján gondoskodik annak mûködtetésérõl. b) A pályázatok formai és tartalmi szempontok alapján kerülnek értékelésre. c) A pályázati kiírásban elõírt dokumentumok tekintetében hiánypótlásra a felszólítás kézhezvételétõl számított 7 napon belül van lehetõség. d) A formai követelményeknek megfelelõ pályázatok közül azok nyerhetnek vizsgaszervezési jogosultságot,
2008/101. szám
amelyek a 1. számú melléklet szerinti értékelésben legalább 75 pontot érnek el. e) A pályázatokban valótlan adatok, információk közlése megtévesztésnek minõsül és automatikus kizárást eredményez. f) A pályázat eredményérõl a pályázók az oktatási és kulturális miniszternek a Magyar Közlönyben megjelenõ rendeletébõl értesülhetnek. A pályázaton nyertes szakmai vizsga szervezõjének a feladatait a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet határozza meg.
MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Értékelõ lap Értékelési szempont
Tevékenységében a szakképzés súlya Vizsgaszervezési gyakorlat Referenciákból megállapítható szakképzési és vizsgaszervezési tevékenység A vizsgáztatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek: – minõségbiztosítási tanúsítvány megléte – a vizsgaszervezõ egység vezetõjének, dolgozóinak szakmai felkészültsége – az irattározás, titkosítás, õrzés feltételei – gyakorlati vizsga tárgyi feltételei, minõsége – rendelkezik-e a pályázott régió egészére kiterjedõ hálózattal – a vizsgáztatáshoz szükséges személyi, tárgyi feltételek valamennyi helyszínen biztosítottak-e Összesen:
Maximálisan adható pontszám
Elért pontszám
10 10 15 5 15 5 15 5 20 100
2. számú melléklet Formai követelmények 1. A pályázó önálló jogi személyiséggel rendelkezik vagy egyéni vállalkozó: Igen
Nem
Van
Nincs
2. A pályázat kötelezõ tartalmi elemei: a) b) c) d)
Pályázott szakképesítések megnevezése, OKJ száma Pályázott régió(k) megnevezése Szakképzési tevékenység bemutatása Szakmai vizsgaszervezési tevékenység bemutatása vagy nyilatkozat arról hogy korábban erre nem volt feljogosítva e) Folyamatban lévõ vagy elfogadott minõségbiztosítási rendszer bemutatása f) Vizsgaszervezõ egység bemutatása
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6291
g) Szakmai vizsga szervezéséért felelõs személyek iskolai és szakmai végzettségének, szakmai gyakorlatának ismertetése h) A gyakorlati vizsgarész tárgyi feltételeinek bemutatása i) A vizsgaszervezési jogszabályi elõírások megtartására irányuló kötelezettségvállalás
3. A pályázat kötelezõ mellékletei: Van
a) b) c) d) e)
Cégkivonat, cégbejegyzés, létesítõ okirat vagy vállalkozói igazolvány másolata Felnõttképzési nyilvántartásba vételi tanúsítvány másolata Képzési tevékenységrõl szóló kétéves beszámoló másolata Gyakorlati vizsga feltételeinek meglétérõl szóló igazolás Kamarai (ezek hiányában szakmai szervezeti) igazolás arról, hogy a gyakorlati vizsga tárgyi feltételei a jogszabályban elõírtaknak megfelelnek f) Igazolások arról, hogy nincs adó-, vám- és lejárt köztartozása g) Ha az 1991. évi XLIL. törvény hatálya alá tartozik, nyilatkozat arról, hogy nem áll felszámolási vagy csõdeljárás alatt h) Bírálati díj befizetését igazoló csekk másolata
3. számú melléklet 52 52 52 52 34 33 54 52 52 54 52 52 71 52 71 52 52 54 54 52 52 33 52 52 53 52 54
7882 8402 8419 1899 7882 1899 1899 8429 8429 8425 8429 8422 8407 8407 8407 8429 3452 3452 7882 7882 1842 7882 8425 8425 1852 8419 8407
01 01 01 01 01 02 02 01 03 01 01 01 01 01 02 04 03 01 01 02 02 01 02 03 01 02 01
Antikváriumi szakeladó Fotóriporter Hanglemez-bemutató Hangmester/Hangtechnikus Hangosító Kaszkadõr (a tevékenység megjelölésével) Kaszkadõrszakértõ Kiadvány-szerkesztõ Korrektor Könyv- és papírrestaurátor Könyvkiadói és kottakiadói szerkesztõ Könyvtáros asszisztens Közmûvelõdési szakember I. (a tevékenység megjelölésével) Közmûvelõdési szakember II. (a tevékenység megjelölésével) Kulturális menedzser Laptördelõ és képszerkesztõ Levéltári kezelõ/iratkezelõ-irattáros (a tevékenység megjelölésével) Segédlevéltáros Mozgókép-forgalmazó és -üzemeltetõ I. Mozgókép-forgalmazó és -üzemeltetõ II. Mozgóképgyártó (a tevékenység megjelölésével) Mozigépkezelõ Múzeumi gyûjtemény- és raktárkezelõ Múzeumi preparátor Mûemléki fenntartó technikus Mûsorvezetõ, játékvezetõ, konferanszié Népijáték és kismesterségek oktatója
Nincs
6292 52 54 54 52 54 31 54 53 52 54 33 52 54 53 34 33 54 52 52 52 31 52 31 52 52 31 54 33 54 52 52 31 33 52 54 52 31 54 52 52 33
MAGYAR KÖZLÖNY 1832 1832 8425 1832 1832 7882 1899 5499 1833 1822 1822 1832 1832 5499 7882 1899 1832 1812 1832 7882 1812 1499 8999 7899 1812 5293 1499 1499 1499 5293 3462 5292 7862 7899 3472 1499 5292 8402 8402 1812 5293
02 02 02 03 03 01 03 03 01 01 01 04 04 04 02 01 01 01 01 03 01 04 01 04 17 01 02 01 01 08 01 08 02 02 01 03 09 02 02 16 02
2008/101. szám
Pantomimes Pantomimmûvész Szakrestaurátor (a szak megjelölésével) Színész II. (segédszínész) Színész I. Színházi díszítõ, zsinóros, berendezõ és alsógépezet-kezelõ Színházi mûszaki vezetõ, szcenikus Színpadtechnikus Szórakoztató táncos (a mûfaj megjelölésével) Szórakoztató zenész I. (a mûfaj és a hangszer megjelölésével) Szórakoztató zenész II. (a mûfaj és a hangszer megjelölésével) Vers- és prózamondó Vers- és prózamondó elõadómûvész Világítástechnikus Világosító Artista Artistamûvész Bábkészítõ Bábszínész Könyvesbolti eladó Animációsfilm-rajzoló Családpedagógiai mentor Dajka Dekoratõr, kirakatrendezõ Divatstílustervezõ asszisztens Fazekas Gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens Gyermek- és ifjúsági felügyelõ Gyógypedagógiai asszisztens Hangszerkészítõ és -javító (a hangszer, illetve hangszercsoport megjelölésével) Közoktatási asszisztens Kerámiakészítõ Kultúrcikk-kereskedõ Lakberendezõ Oktatásszervezõ Pedagógiai asszisztens Porcelánkészítõ Újságíró I. (a tevékenységi terület megjelölésével) Újságíró II. (a tevékenységi terület megjelölésével) Vésnök (a tevékenység megjelölésével) Zongorahangoló (kizárólag vakok számára)
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6293
ELÕLAP A pályázat azonosító sorszáma: ......................................... (OFI tölti ki)
PÁLYÁZAT az Oktatási és Kulturális Minisztérium hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére való jogosultság elnyerése A pályázó neve: ............................................................................................................................................................. A pályázó székhely szerinti címe: ................................................................................................................................. Pályázott régió: ............................................................................................................................................................... Pályázott szakképesítések száma: ................................................................................................................................. A 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet szerinti, a 3. számú mellékletben szereplõ szakképesítések közül: Az 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben szereplõ szakképesítések közül: Dátum:
PÁLYÁZATI ADATLAP (a pályázóra vonatkozó adatokat kell értelemszerûen kitölteni) 1. A pályázó adatai A pályázó cégszerû megnevezése: Címe (székhelye) város: A pályázónak a megpályázott régióban mûködõ telephelyének címe (ha van ilyen): A pályázó intézményi kódja/típusa: Telefonszáma: Adóhatóságnak bejelentett bankszámlaszáma: Számlavezetõ pénzintézetének neve: Adóigazgatási azonosító száma (11 számjegy): Statisztikai számjele (KSH száma, 17 számjegy): A pályázó törvényes képviselõjének neve, beosztása: Pályázott régió neve:
irányítószám: utca/út:
megye: házszám:
emelet, ajtó:
6294
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/101. szám
A mellékleteket tartalmazó pályázat régiója: Kapcsolattartó személy neve és elérhetõsége: Keltezés: ..................... ........................................... cégszerû aláírás, pecsét
A pályázathoz kötelezõen kitöltendõ rovatok, nyilatkozatok, csatolandó mellékletek, igazolások a) A szakképesítések megnevezése és OKJ azonosító száma a 37/2003. (XII. 27.) OM és az 1/2006. (II. 17.) OM rendelet szerint, amelyekre a vizsgaszervezési jogot meg kívánja szerezni. (A táblázat sorai korlát nélkül bõvíthetõek. Ha korábban nem volt vizsgaszervezési jogosultsága, akkor a 3. oszlopba „új szakképesítés” írandó.)
Szakképesítés megnevezése
OKJ száma
Az adott szakképesítésre korábban már rendelkezett vizsgaszervezési jogosultsággal (igen/nem), mettõl meddig (rendelet száma)
b) Azon – 97/2005. (XII. 25.) OGY határozatban meghatározott – tervezési statisztikai régió megnevezése, amelyben jelen pályázat alapján a vizsgaszervezési tevékenységet el kívánja látni. Régió neve: Azon további régiók megnevezése, melyekben pályázatot nyújtott be:
c) Szakképzéssel kapcsolatos tevékenységének adatokon alapuló bemutatása. A szakképzéssel kapcsolatos tevékenység bemutatása során adja meg az alábbi adatokat: – Mióta foglalkozik szakképzéssel? – Mutassa be milyen arányt, súlyt képviselt tevékenységében az iskolarendszeren kívüli szakképzési tevékenység az elmúlt 2 évben! – Mutassa be az iskolarendszeren kívüli szakképzében részt vevõk számát az elmúlt két évben! – Adja meg, hogy mely szakképesítés(ek) tekintetében és hány képzést folytatott az elmúlt két évben? – A szakképzésben részt vevõk közül hogyan alakult az iskolai rendszerben és az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevõk aránya? – Adja meg a szakképzésben részt vevõk jelenlegi összes létszámát (fõ).
d) Szakmai vizsgaszervezési tevékenységének érdemi adatokat tartalmazó bemutatása, VAGY azok részérõl, akik korábban nem rendelkeztek vizsgáztatási joggal, az errõl szóló nyilatkozat kitöltése. – Mióta foglalkozik vizsgáztatással és milyen formában (alanyi jogon vagy vizsgaszervezési jogosultság alapján) – Az utóbbi két évre vonatkoztatva szakképesítésenkénti bontásban mutassa be a következõket: = Szervezett vizsgák száma összesen, valamint az adott régióban = Vizsgázók száma összesen és az adott régióban = Vizsgázók közül milyen arányt képvisel a saját képzésein részt vevõk vizsgáztatása, illetve a más intézmény által szervezett képzésben részt vevõk vizsgáztatása?
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6295
VAGY NYILATKOZAT Alulírott .............................................................. a pályázó törvényes képviselõje (cégszerû aláírásra jogosult személy) nyilatkozom, hogy jelen pályázat benyújtását megelõzõen pályázaton elnyert vizsgaszervezési jogosultsággal nem rendelkeztem. Tudomásul veszem, hogy a megtévesztõ vagy valótlan adatszolgáltatás és a kötelezettségek eltitkolása a pályázatból való kizárást eredményezi. Keltezés: ......................... .................................................... cégszerû aláírás, pecsét
e) A pályázó által alkalmazott minõségirányítási rendszer leírása. A pályázó által alkalmazott minõségirányítási rendszer bemutatása, különös tekintettel az iskolarendszeren kívüli vizsgaszervezési tevékenységre vonatkozó minõségirányítási folyamatokra.
f) A szakmai vizsga szervezését végzõ egység bemutatása (a szervezetben elfoglalt helye, irányítása, az e célra rendelkezésre álló személyi, tárgyi – különös tekintettel az ügykezelési és titoktartási szabályok betartását biztosító – feltételek, a szakmai vizsga szervezéséért közvetlenül felelõs személyek alkalmazásának módja, iskolai és szakmai végzettségének, szakmai gyakorlatának, betöltött munkakörének ismertetése). A vizsgaszervezõ egység szervezetben elfoglalt helye: A vizsgaszervezõ egység irányítása: A vizsgaszervezési tevékenységhez szakképesítésenként rendelkezésre álló személyi feltételek: A szakmai vizsga szervezéséért közvetlenül felelõs személyek iskolai és szakmai végzettségének, szakmai gyakorlatának, betöltött munkakörének ismertetése. (A sorok száma, valamint a cellák mérete szükség szerint bõvíthetõ.) Név
Munkakör/alk. módja
Iskolai és szakmai végzettség
Szakmai gyakorlat
Vizsgaszervezésben betöltött szerepe, felelõsségi köre
A vizsgaszervezési tevékenységhez rendelkezésre álló tárgyi feltételek: Az ügykezelési és titoktartási szabályok betartását biztosító feltételek:
g) A szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek megléte, valamint a biztosítás módja. A táblázat kitöltésével szakképesítésenként annak bemutatása, hogy a vizsgatevékenységek lebonyolításának tárgyi eszközei milyen arányban képezik a pályázó saját tulajdonát, vagy azok megállapodás alapján kerülnek biztosításra. (A táblázat sorai korlát nélkül bõvíthetõk.) Szakképesítés megnevezése
A vizsgatevékenységek lebonyolításához rendelkezésre álló tárgyi eszközök, infrastruktúra
Tárgyi feltételek biztosításának módja
Tárgyi feltételek biztosításának helye
6296
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/101. szám
h) A szakmai vizsgaszervezéssel összefüggõ, jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartására, valamint a szakmai vizsgáztatási tevékenység folyamatos végzésére vonatkozó kötelezettségvállalás. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS Alulírott ..........................................................................., mint a pályázó ................................................................... intézmény részérõl kötelezettségvállalásra jogosult személy nyilatkozom, hogy – a szakmai vizsgaszervezéssel összefüggõ jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket ismerjük és megtartjuk, – kötelezettséget vállalok arra, hogy a szakmai vizsgáztatási tevékenységet a vizsgaszervezési jog elnyerése esetén folyamatosan fogjuk végezni. Keltezés: ..................................... ........................................... cégszerû aláírás, pecsét
i) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény hatálya alá tartozó pályázók esetében (ideértve a közhasznú társaságot is) az illetékes cégbíróság által kibocsátott, a pályázat kiírásától számított 30 napnál nem régebbi cégkivonat, egyéb pályázók esetében – a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében nevesített felsõoktatási intézmények kivételével – a pályázó egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítõ okiratának másolata (alapító okirata, alapszabálya), egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolata és a nyilvántartásukra illetékes önkormányzat 30 napnál nem régebbi igazolása arról, hogy a vállalkozó a nyilvántartásukban szerepel. E lap helyére csatolja be az i) pont szerinti dokumentum(ok)at.
j) Az Fktv. 8. §-ának (5) bekezdésében meghatározott, a nyilvántartásba vétel tényét igazoló tanúsítvány, igazolás másolata. E lap helyére csatolja be a fenti kiírás szerinti dokumentumo(ka)t.
k) A nyilvántartást vezetõ igazolása arról, hogy a pályázó az Fktv. 9. § (5) bekezdése szerint a kétéves tevékenységérõl szóló beszámolót benyújtotta. E lap helyére csatolja be a k) pont szerinti, kitöltött igazolást. IGAZOLÁS Alulírott ................... (név) a .............................. (nyilvántartást vezetõ intézmény) vezetõje igazolom, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt vizsgaszervezési jogosultság megszerzését célzó pályázaton induló ................................. (cégnév) a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 9. § (5) bekezdése szerint, a kétéves tevékenységérõl készített beszámolót ..................-án (dátum) benyújtotta. Keltezés: ..................................... .......................................................................... (a nyilvántartást vezetõ intézmény vezetõje)
l) Annak igazolása, hogy a szakmai vizsga interaktív vagy gyakorlati vizsgatevékenységének lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek a vizsgák idõpontjában feltétel nélkül rendelkezésre állnak. Amennyiben a megpályázott szakképesítések esetében az interaktív vagy gyakorlati vizsgatevékenységhez szükséges tárgyi eszközök saját tulajdonban vannak, töltse ki az 1. számú nyilatkozatot.
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6297
1. számú nyilatkozat IGAZOLÁS A TÁRGYI FELTÉTELEK RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSÁRÓL Alulírott ..............................................................................................., mint a pályázó részérõl kötelezettségvállalásra jogosult személy igazolom, hogy a .................... szakképesítések esetén, az interaktív/gyakorlati* vizsgatevékenység lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek saját tulajdonban vannak, azok a vizsgák idõpontjában feltétel nélkül rendelkezésre állnak. Keltezés: ..................................... ........................................... cégszerû aláírás, pecsét Amennyiben az interaktív vagy gyakorlati vizsgatevékenység lebonyolításához szükséges tárgyi feltételeket megállapodás alapján más szervezet biztosítja, akkor csatolja be az eszközöket megállapodás alapján biztosító szervezet vezetõje által aláírt 2. számú nyilatkozatot. 2. számú nyilatkozat IGAZOLÁS A TÁRGYI FELTÉTELEK RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSÁRÓL (megállapodás esetén) Alulírott ..............................................................................................., mint a ................................................ részérõl kötelezettségvállalásra jogosult személy igazolom, hogy a .................................. szakképesítések esetén az interaktív/ gyakorlati* vizsgatevékenység lebonyolításához szükséges tárgyi feltételeket a(z) ................................ pályázó részére megállapodás alapján biztosítom, azok a vizsgák idõpontjában feltétel nélkül rendelkezésre állnak. Keltezés: ..................................... ........................................... cégszerû aláírás, pecsét * A megfelelõ szövegrészt aláhúzással jelölje!
m) Gazdasági társaság, illetõleg egyéni vállalkozó esetén a területileg illetékes gazdasági kamara vagy – ahol a szakképesítés nem tartozik gazdasági kamara illetékességébe – az Szt. 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a szakképesítésért felelõs miniszter által kijelölt szakmai szervezet igazolása arról, hogy a megpályázott szakképesítések esetében a vizsgatevékenységek lebonyolításához a szakmai és vizsgakövetelményekben foglalt eszközjegyzék szerinti tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, a jogszabályi elõírásoknak megfelelõ minõségûek. E lap helyére csatolja be az m) pont szerinti igazolást.
6298
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/101. szám
Igazolás a vizsgatevékenységek lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állásáról A .................................................................................... képzési vállalkozás, címe ...................................................... ................................................................................. szakmai vizsgaszervezõi jog elnyerésére benyújtott pályázatához. Sorszám
Szakképesítés megnevezése
OKJ azonosító szám
Régió
Saját tulajdonú vizsgahely
Megállapodás Az szvk. alapján mûködte- eszközjegyzéke tett vizsgahely alapján megfelelõ
Megjegyzés
Keltezés: ..................................... ....................................... titkár (A táblázat sorai korlát nélkül bõvíthetõk.)
n) Annak igazolása, hogy a pályázónak nincs az illetékes adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozása vagy lejárt köztartozása. NYILATKOZAT köztartozásról Alulírott ........................................................, mint a pályázó törvényes képviselõje (cégszerû aláírásra jogosult személy) büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy nincs lejárt határidejû köztartozásunk. Tudomásul veszem, hogy a tartozás eltitkolása a pályázatból való kizárást eredményezi. Keltezés: ......................... .................................................... cégszerû aláírás, pecsét A nyilatkozat aláírásán túl a következõ igazolásokat kell mellékelni: Vám- és Pénzügyõrség igazolása Adóhivatal igazolása E lap helyére csatolja be a Vám- és Pénzügyõrség, valamint az Adóhivatal igazolását.
o) Amennyiben a pályázó a csõdeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény hatálya alá tartozó szervezet, arra vonatkozó nyilatkozat, hogy nem folyik ellene csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás. NYILATKOZAT Csõd-, felszámolási és végelszámolási eljárásról Alulírott ........................................................, mint a pályázó törvényes képviselõje (cégszerû aláírásra jogosult személy) büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy nem állunk csõdeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt. Tudomásul veszem, hogy az eljárás eltitkolása a pályázatból való kizárást eredményezi. Keltezés: ......................................... .................................................. cégszerû aláírás, pecsét
p) FAT akkreditációs tanúsítvány másolata E lap helyére csatolja be a FAT akkreditációs tanúsítvány másolatát.
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6299
q) A rendeletben elõírt régiónkénti 26 ezer Ft bírálati díj befizetését igazoló dokumentum másolata. E lap helyére csatolja be a befizetést igazoló dokumentum (pl. átutalási megbízás, postai feladóvevény stb.) másolatát.
Nem kötelezõen csatolandó mellékletek listája A pályázathoz mellékelni lehet a következõ dokumentumokat: a) Képzési és vizsgaszervezési tevékenységgel kapcsolatos referenciák. b) A vizsgaszervezés lebonyolításáért felelõs vezetõ EU irányelveknek megfelelõ szerkezetû szakmai önéletrajza (az NSZFI honlapjáról letölthetõ). c) Hatósági, illetve szakmai ellenõrzés jegyzõkönyveinek másolata. Kitöltési útmutató A pályázat benyújtásához szükséges összes információt és formanyomtatványt a jelen Pályázati dokumentáció tartalmazza. Pályázni csak a Pályázati dokumentációban közzétett rovatok kitöltésével, formanyomtatványok alkalmazásával, illetve az ott megadott mellékletek csatolásával lehet. A formanyomtatványok számítógéppel töltendõk ki. A pályázatnak nyomtatott formában az alábbi részeket, fejezeteket kell tartalmaznia a következõ sorrendben: elõlap, az útmutató szerint kitöltött pályázati adatlap, kötelezõen csatolandó mellékletek, nem kötelezõen csatolandó mellékletek.
1. Elõlap A pályázatot elõlappal kell ellátni és azon fel kell tüntetni a következõket: A pályázat azonosító sorszáma: a pályázat lebonyolítója, az OFI tölti ki. A pályázattal érintett régió kódja: Régió neve
Régióba tartozó megyék
Régió kódja
Nyugat-Dunántúli régió
Gyõr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye Veszprém megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye Budapest, Pest megye Heves megye, Nógrád megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, SzabolcsSzatmár-Bereg megye Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye
ND
Közép-Dunántúli régió Dél-Dunántúli régió Közép-Magyarországi régió Észak-Magyarországi régió Észak-Alföldi régió
Dél-Alföli régió
KD DD KM ÉM ÉA
DA
2. Pályázati adatlap A pályázó kódja A pályázó kódja a pályázat eredményének statisztikai adatfeldolgozását segíti elõ. A megfelelõ kódot az alábbi táblázatból kell kikeresni. Pályázó típusa
Önkormányzat vagy költségvetési szerv által fenntartott szakképzõ iskola Nem önkormányzat vagy nem költségvetési szerv által fenntartott szakképzõ iskola
Kód
1 2
6300
MAGYAR KÖZLÖNY Pályázó típusa
2008/101. szám Kód
Gazdasági társaság Egyesület Felsõoktatási intézmény Állami felnõttképzõ intézmény Egyéni vállalkozó Egyéb
3 4 5 6 7 8
A statisztikai számjel (KSH száma, 17 számjegy) az alábbi karakterekbõl épül fel: 1–8 számjegy: Törzsszám 9–12 számjegy: Szakágazati kód 13–15 számjegy: Gazdálkodási forma kód 16–17 számjegy: Területi (megye) kód Pályázott régió: Lásd: elõlap/régió kódja 3. A pályázathoz kötelezõen kitöltendõ rovatok, nyilatkozatok, csatolandó mellékletek, igazolások b) Azon – a 97/2005. (XII. 25.) OGY határozatban meghatározott – tervezési statisztikai régió megnevezése, amelyben jelen pályázat alapján a vizsgaszervezési tevékenységet el kívánja látni. Régió neve: Lásd: elõlap, régió kódja Azon további régiók megnevezése, melyekben pályázatot nyújtott be: Lásd: elõlap, régió kódja d) Szakmai vizsgaszervezési tevékenységének érdemi adatokat tartalmazó bemutatása, illetve akik korábban nem rendelkeztek vizsgáztatási joggal, az errõl szóló nyilatkozat. Vagy a vizsgaszervezési tevékenység bemutatására, vagy a nyilatkozat aláírására kerüljön sor. e) A pályázó által alkalmazott minõségirányítási rendszer leírása. Kerüljön bemutatásra a pályázó által alkalmazott minõségirányítási rendszer, külön kiemelve a vizsgaszervezési tevékenységre vonatkozó minõségirányítási folyamatokat. Ha van tanúsítvány, az is csatolható, de a tanúsítvány csatolása önmagában nem váltja ki a rendszer leírását! f) A szakmai vizsga szervezését végzõ egység bemutatása (a szervezetben elfoglalt helye, irányítása, az e célra rendelkezésre álló személyi, tárgyi – különös tekintettel az ügykezelési és titoktartási szabályok betartását biztosító – feltételek). A vizsgaszervezõ egység szervezetben elfoglalt helyét bemutathatja szövegesen, vagy illusztrálhatja szervezeti ábrával. g) A vizsgatevékenységek megvalósításához szükséges infrastruktúra megléte, valamint a biztosítás módja. A „tárgyi feltételek biztosításának módja” oszlopban kerüljön feltüntetésre az, hogy az adott tárgyi eszközök a pályázó saját tulajdonát képezik-e, vagy azokat megállapodás alapján biztosítják. Amennyiben a megpályázott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye nem tartalmaz interaktív vagy gyakorlati vizsgatevékenységet, a 2. oszlopba kérjük a „nincs interaktív vagy gyakorlati vizsgatevékenység” szöveget feltüntetni. A tárgyi eszközök, infrastruktúra felsorolásakor az eszközöket lehet összefoglalóan feltüntetni (pl. ügyviteli taniroda), nem szükséges azokat tételesen felsorolni, amennyiben ez értelemszerû. Külön szöveges részben megtörténhet az eszközök részletesebb bemutatása.
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6301
m) Gazdasági társaság, illetõleg egyéni vállalkozó esetén a területileg illetékes gazdasági kamara, vagy – ahol a szakképesítés nem tartozik gazdasági kamara illetékességébe – a szakmai és vizsgakövetelményben kijelölt szakmai szervezet igazolását, hogy a megpályázott szakképesítések esetében az interaktív vagy gyakorlati vizsgarész lebonyolításához szükséges, rendelkezésre álló tárgyi feltételek a jogszabályi elõírásoknak megfelelõ minõségûek. A 37/2003. (XII. 27.) OM rendeletben szereplõ szakképesítések esetében a szakmai szervezet az 1/2006. (II. 17.) OM rendelet szerinti szakképesítésekkel való tartalmi megfeleltetés alapján állapítható meg. Amennyiben a megpályázott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye nem tartalmaz interaktív vagy gyakorlati vizsgatevékenységet, az igazolás nem szükséges. Ez esetben kérjük az adott szakképesítésekre vonatkozóan a következõ szöveget feltüntetni: „nincs interaktív vagy gyakorlati vizsgatevékenység”. Amennyiben a pályázó olyan szakképesítésekre pályázik, melyek közül néhánynál van interaktív vagy gyakorlati vizsgatevékenység, néhánynál nincs, akkor „vegyesen” kell eljárni: – fel kell sorolni azokat a szakképesítéseket, ahol nincs interaktív vagy gyakorlati vizsgatevékenység, ezekre a fenti bekezdés érvényes, – azoknál a szakképesítéseknél, ahol van interaktív vagy gyakorlati vizsgatevékenység, szükséges a kamara vagy szakmai szervezet igazolása. Amennyiben nincs a hivatkozott jogszabály alapján meghatározott, kijelölt szakmai szervezet, abban az esetben az adott szakképesítés vonatkozásában érintett, bejegyzett szakmai szervezet igazolása benyújtható. 4. Nem kötelezõen csatolandó mellékletek listája a) Képzési és vizsgaszervezési tevékenységével kapcsolatos referenciák Felhívjuk a figyelmet, hogy referenciák esetében csak az adott régióra érvényes referenciák vehetõk figyelembe. Oktatási és Kulturális Minisztérium
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium közleménye a Magyar Szénhidrogén Készletezõ Szövetség 2008. július 1-jétõl érvényes földgáz tagi hozzájárulásának mértékérõl A Magyar Szénhidrogén Készletezõ Szövetség 2008. május 29. napján megtartott közgyûlése az 5/2008. számú határozatában jóváhagyta a 2008. július 1-jétõl érvényes földgáz tagi hozzájárulás mértékét az alábbiak szerint: Termék Földgáz
Ft/em3 600 Ft/TJ 17 647
KN szám 27111100
Záradék: A 2008. július 1-jétõl érvényes földgáz tagi hozzájárulás mértékét jóváhagyom. Dr. Szabó Pál s. k., közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
6302
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/101. szám
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján – az eddig közzétetteken kívül – az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 633975G 175029H 339779G 385153G 932804D 104039G 917781F 120743D 678781F 906600C 117019A 416005D 539288H 640218B 511133B 775813C 152579A 070610C 597576F 626372A 574426A 028043B 542492B 123616A 756543G 035866A 628110B 531424E 203851G 757474H 171130G 884302A 766208D 531424E 561218A 534917B 000882E 338685A 291647E 732249G
793269E 261061C 182005F 531999E 862914A 089554A 890475E 126026D 628369C 356221F 165627E 427038E 166098F 708248A 521089C 216233H 913874G 765692B 095724E 247895C 257073E 046755G 956884H 095689E 159303G 452980A 725488G 689573E 709214B 472338D 724407H 615186B 855840D 866696E 984842F 785071G 627001C 765846B 650394C 827690G
216019F 574007D 395430E 899057B 752631D 934561G 959203B 894127H 382653D 859082H 293749H 140411F 821440B 620013H 318979D 755553D 688576F 071238I 794432C 111654B 441415A 776872D 908697E 673395H 916317F 610541F 246092H 726260H 628609C 173843E 231925B 370810F 661414D 805110F 499791G 148629B 817721A 082883H 498212F 243419B
529966G 193560F 794740D 211756A 014824B 154339B 436386D 716931D 566857B 668159E 147033E 745780D 896014E 710194A 329921G 044184G 524796A 377596F 046708B 294585D 921762C 148441D 709767B 943803F 142151I 809565D 097351A 679659E 368316F 118654A 309570B 393225H 280709H 299587B 935206D 471662D 294799G
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6303
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf: 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2008. évre: 26 460 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a
HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2008. évi elõfizetési díj egy évre: 26 460 Ft áfával. fél évre: 13 230 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.
Keltezés: ....................................................... ......................................................................
6304
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/101. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62., Pf. 357) vagy a 318-6669 faxszámán. 2008. évi éves elõfizetés díja: 6552 Ft áfával; féléves elõfizetés: 3276 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás
2008/101. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez c. kiadványt. Az útmutató célja, hogy a helyi önkormányzati rendeletek alkotása során történõ helyes alkalmazásához gyakorlati segítséget nyújtson. Az útmutató sorra veszi a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek azon rendelkezéseit, amelyeket a helyi önkormányzati jogalkotásnál alkalmazni kell. Ezen rendelkezésekhez fûz gyakorlati útmutatást, kifejezetten önkormányzati rendeletekbõl merített helyes és helytelen példákat. Jelenleg igen nagy az eltérés az egyes megyékben, illetve a megyéken belül az egyes településeken használt önkormányzati rendeletek alkotása során alkalmazott módszerekben, szokásokban. Erre tekintettel néhány közigazgatási hivatal mintarendeletekkel segíti az adott megyében mûködõ települések jegyzõinek munkáját. Egységes, a helyi önkormányzatok részére készülõ jogszabály-szerkesztési segédanyagot azonban még sem az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem adott ki. Ezt a hiányt próbálja részben pótolni ez a kiadvány. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy a helyi önkormányzati rendeleteket is egységes szerkesztési módszerrel, egységes szerkezetben, elektronizálva minden állampolgár elérhesse, megismerhesse és következetesen alkalmazhassa. A fentiekre tekintettel ajánljuk a kiadványt az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 104 oldalas kiadvány ára: 1155 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt (ára: 1155 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:
A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás
6305
6306
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/101. szám
A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA ZRt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2008. évi éves elõfizetési díj: 121 212 Ft. Egy példány ára: 250 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +215 Ft.
HU ISSN 0076—2407 08.2025 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285
A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA ZRt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2008. évi éves elõfizetési díj: 121 212 Ft. Egy példány ára: 250 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +215 Ft.
HU ISSN 0076—2407 08.2025 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285