A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2008. április 4., péntek
56. szám
Ára: 895,– Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest,
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
2008. április 4., péntek 80/2008. (IV. 4.) Korm. r.
56. szám
42/2008. (IV. 4.) FVM r.
43/2008. (IV. 4.) FVM r. 2/2008. (MK 56.) MSZH közl.
Ára: 895,– Ft
II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendelete az egyes mezõgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról A Kormány a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz, és egyéb intézkedé-
Az egyes mezõgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2903
Az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2008. évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2905
A tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2916
Az „IDEA 2008” (Ötlet – Újdonság – Találmány) nemzetközi kiállításon és vásáron bemutatásra kerülõ találmányok, védjegyek, formatervezési és használati minták kiállítási kedvezményérõl, illetve kiállítási elsõbbségérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2938
sekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés f) pontjában és 81. § (2) bekezdésében, az agrárgazdaság fejlesztésérõl szóló 1997. évi CXIV. törvény 11. § b) pontjában, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. § és 110. § (7) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – az alábbiakat rendeli el: 1. § (1) A rendelet hatálya az alábbi jogcímek szerinti intézkedések esetén benyújtható kérelmekre terjed ki: a) egységes területalapú támogatás, b) egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítõ nemzeti támogatás,
2904
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/56. szám
c) agrár-környezetgazdálkodási támogatás, d) az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott mezõgazdasági területek erdõsítésének támogatása, e) Kedvezõtlen Adottságú Területeken történõ gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás, f) Natura 2000 gyepterületeken történõ gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás, g) rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítésének támogatása, h) évelõ, lágyszárú energiaültetvények telepítésének támogatása, i) energianövények kiegészítõ támogatása, j) szárított takarmány kvótával szabályozott támogatása.
tizenöt nappal kell benyújtani a kérelmezõ lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes MVH területi kirendeltségre.
(2) A rendelet hatálya kiterjed mindazon intézkedésekre, amelyekben való részvételre vonatkozó kérelmét az ügyfél – a külön jogszabályban foglaltak szerint – elektronikus ûrlapon is benyújthatja.
3. §
2. § (1) Az ügyfél az 1. § szerinti esetekben a kérelmének benyújtását, és az ehhez kapcsolódó kötelezõ, valamint monitoring célú adatszolgáltatásokat elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással is elvégezheti. (2) A kérelem az (1) bekezdés szerinti esetben ügyfélkapus azonosítással a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) e-kerelem.mvh.gov.hu internetes honlapján található elektronikus ûrlap kitöltõ szolgáltatás segítségével hozható létre, ami a www.mvh.gov.hu, vagy a www.magyarorszag.hu internetes portálon keresztül érhetõ el. (3) Az (1) bekezdés szerint benyújtásra kerülõ kérelem, illetve adatszolgáltatás MVH általi fogadásának tényét a központi elektronikus szolgáltató rendszerben az ügyfél tárhelyére történt feltöltés jelenti, beérkezésének idõpontját pedig az ideiglenes tárhelyére kapott automatikus értesítés igazolja. (4) Amennyiben az elektronikus benyújtás során az ügyfél helyett a képviselõje jár el, a képviselõ saját ügyfélkapuját használja az elektronikus beadvány benyújtására. A kérelem elektronikus továbbítását megelõzõen a képviselõnek az ügyfél-nyilvántartási rendszerben regisztráltatnia kell magát és az eljárására vonatkozó meghatalmazást az MVH részére be kell nyújtania. A képviselõt az eljárásra olyan okiratban kell meghatalmazni, hogy a meghatalmazásból kitûnjön az ügyfél és a képviselõ neve, regisztrációs száma, valamint azon jogcímek, amelyek esetében az ügyfél a képviselõjén keresztül jár el. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a meghatalmazást a kérelembenyújtást megelõzõen legalább
(6) Amennyiben az ügyfél a kérelmet nem ügyfélkapun keresztül nyújtja be, a kérelmet az MVH e-kerelem.mvh.gov.hu internetes honlapján közzétett, a www.mvh.gov.hu internetes portálon keresztül is elérhetõ elektronikus szolgáltatás használatával kinyomtatva, vagy a nyilatkozata alapján kapott megszemélyesített kérelemcsomag kitöltésével papír alapon, postai úton, a külön jogszabályban meghatározott határidõn belül aláírva kell benyújtani az MVH-hoz.
Az MVH az ügyfél részére az elektronikus szolgáltatás használatához a szakmai segítséget, illetve a technikai feltételeket a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatallal és a Magyar Agrárkamarával kötött megállapodás alapján is biztosíthatja térítésmentes szolgáltatásként, a falugazdász hálózat, illetve a Magyar Agrárkamara által mûködtetett ügyfélszolgálati hálózat útján.
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) A (3), (4) és (7) bekezdés 2008. május 1-jén lépnek hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 256/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 5. §-a az alábbi (4)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Kormány a birtokösszevonási célú termõföldvásárlás, illetve a vadgazdálkodási tevékenységek nemzeti hatáskörben nyújtott támogatása tekintetében mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) területi szervét jelöli ki. (5) A Kormány a jogszabályban meghatározott nemzeti hatáskörbe tartozó, pályázat útján igénybe vehetõ mezõgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatási jogcímek esetén mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként az MgSzH-t – a (6) bekezdésben meghatározott kivételekkel – jelöli ki. (6) A Kormány mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként a jogszabályban meghatározott nemzeti hatáskörbe tartozó, pályázat útján igénybe vehetõ
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a) közösségi agrármarketing tevékenységhez kapcsolódó támogatási jogcímek esetén az Agrármarketing Centrumot, b) a miniszterre ruházott szakképzési, valamint a miniszter által irányított államilag támogatott szaktanácsadási feladatokhoz kapcsolódó támogatási jogcímek esetén a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetet jelöli ki.” (4) A Kormány az agrárgazdaság és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértõk és szaktanácsadók tevékenységét engedélyezõ szervként a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetet jelöli ki. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet: a) 25. § (4) bekezdésének 4. mondata, 25. § (4) bekezdésében az „e rendelet hatálybalépésétõl érvényes kibocsátási határértéket meghaladó” szövegrész, b) 26. § (4) és (5) bekezdése, c) 28. § (2) bekezdésének 3. mondata, 28. § (2) bekezdésében a „mérésekkel” szövegrész, a „határérték feletti kibocsátását” szövegrész, a „mérések azt igazolják, hogy” szövegrész, és 28. § (3) bekezdése hatályát veszti; valamint d) 8. § (7) bekezdésében a „tartása esetén” szövegrész helyébe a „tartása esetén, a 28. § (2) bekezdésében meghatározott esetben” szöveg, 25. § (4) bekezdésében „Az (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe „A” szöveg, 28. § (2) bekezdésében a „pontforrás” szövegrész helyébe a „forrás” szöveg, a „kibocsátási határértékek” szövegrész helyébe a „levegõvédelmi követelmények” szöveg, a „szüntesse meg” szövegrész helyébe „ , illetve takarmányés terményszárító esetén intézkedési terv alapján három éven belül a levegõvédelmi követelményeknek tegyen eleget” szöveg, valamint az „év után” szövegrész helyébe „ , illetve három év után” szöveg lép. (6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a folyamatban lévõ eljárásokban is alkalmazni kell. (7) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mûködésérõl szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 42/B. §-a hatályát veszti. (8) E rendelet 4. § (3)–(7) bekezdése 2008. május 2-án hatályát veszti.
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
2905
A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 42/2008. (IV. 4.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2008. évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Fogalommeghatározás 1. § E rendelet alkalmazásában 1. mezõgazdasági termelõ: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1782/2003/EK tanácsi rendelet) 2. cikk a) pontja szerinti termelõ, aki rendelkezik támogatható SAPS területtel, és hasznosítja a földterületet, vagy legalább 1 db támogatható állatot tart; 2. nyilvánvaló hiba: a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 9. § m) pontjában meghatározott hiba;
2906
MAGYAR KÖZLÖNY
3. gazdaság: a) a mezõgazdasági termelõ által hasznosított, a Magyar Köztársaság területén fekvõ, és az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-a alapján bejelentett mezõgazdasági területek összessége, b) a mezõgazdasági termelõ rendelkezésére álló egyéni támogatási jogosultság és kvóta összessége, valamint c) minden olyan magyarországi tenyészet, amelynek a mezõgazdasági termelõ a bejelentett tartója; 4. történelmi bázis: a referencia idõszakra vonatkozóan meghatározott termelési egység (állatlétszám, terület, tonna, kg) mértéke, amely a termeléstõl elválasztott támogatások alapját képezi; a mezõgazdasági termelõ rendelkezésére álló, az adott jogcímre vonatkozó történelmi bázis jogosultságok összessége; 5. történelmi bázis jogosultság: mezõgazdasági vagyoni értékû jog; 6. mezõgazdasági vagyoni értékû jog: a Tv. 9. § n) pontjában meghatározott jog; 7. termeléstõl elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a termelõ rendelkezésére álló történelmi bázis; a termeléstõl elválasztott támogatások esetében a termelõnél – ha jogszabály másként nem rendelkezik – termelési kötelezettség nem áll fenn a támogatáshoz való jogosultsághoz; 8. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele a támogatható állat tartása, illetve növénykultúra termelése az e rendeletben meghatározottak szerint; 9. ENAR rendelet: a) szarvasmarha ENAR rendelet: a szarvasmarhafajok egyedeinek jelölésérõl, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerérõl szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet, b) juh ENAR rendelet: a juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerérõl szóló 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet; 10. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszerérõl szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet [a továbbiakban: 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet] szerint nyilvántartásba vett állattartó a hozzátartozó tenyészettel és tartási hellyel együtt; 11. bázisrendelet: a történelmi bázis jogosultságról szóló a 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet; 12. anyatehén: az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 122. cikkének d) és e) pontjaiban meghatározott nõivarú, háziasított szarvasmarhaféle, figyelembe véve az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 125. cikkének 6. bekezdését;
2008/56. szám
13. anyajuh: az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 112. cikkének a) pontjában meghatározott nõivarú juh; 14. egyéni támogatási felsõhatár: a mezõgazdasági termelõt illetõ, külön jogszabály alapján nyilvántartott támogatási jogosultságok összege; 15. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak a kérelmezõ gazdaságában történõ tartása; 16. átruházás: a kérelmen bejelentett állatok (egyedek) összességének birtokon tartási idõszak alatt egy átvevõnek történõ eladása és a bázisrendelet 1. § e) pontja szerinti átruházás; 17. átruházó: az a mezõgazdasági termelõ, akinek a kérelemben bejelentett állatai átruházásra kerültek egy másik mezõgazdasági termelõ részére és a bázisrendelet 1. § g) pontja szerinti átadó; 18. átvevõ: az a mezõgazdasági termelõ, akire a kérelemben bejelentett összes állatot átruházzák és a bázisrendelet 1. § h) pontja szerinti átvevõ; 19. tejtermelõ: a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerrõl szóló FVM rendelet (a továbbiakban: kvótarendelet) 2. § c) pontjában meghatározott termelõ; 20. kvótanyilvántartás: a kvótarendszer mûködését elõsegítõ, a Tv. 26. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyilvántartási rendszer; 21. kvótaév: 2007. április 1-jétõl 2008. március 31-ig tartó idõszak; 22. kvótaigazolás: a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által kiállított hatósági bizonyítvány, amely tartalmazza a tejtermelõ egyéni referenciamennyiségét; 23. egyéni referenciamennyiség (kvóta): a tejtermelõ részére meghatározott kvótamennyiség, amely a jogosult tulajdona, és amellyel a kvótarendelet által meghatározott keretek között szabadon rendelkezik; 24. elsõdleges feldolgozó: olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely a betakarított termény elsõdleges feldolgozását végzi; 25. termelõi csoport: a termelõi csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet 1. § a) és b) pontja szerinti termelõi csoport és elõzetesen elismert termelõi csoport; 26. kvótarendelet: a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerrõl szóló FVM rendelet.
Támogatási jogcímek 2. § E rendelet alapján az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódóan kiegészítõ nemzeti támogatás (a továbbiakban: támogatás) vehetõ igénybe az alábbi támogatási jogcímek vonatkozásában:
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a) a hízottbika-támogatás (termeléstõl elválasztott támogatás), b) a tejtámogatás (termeléstõl elválasztott támogatás), c) az anyatehéntartás támogatás ca) részben termeléshez kötött támogatás, cb) részben termeléstõl elválasztott támogatás, d) extenzifikációs szarvasmarha-támogatás (termeléstõl elválasztott támogatás), e) az anyajuhtartás támogatás (kizárólag termeléshez kötött támogatás), f) a kedvezõtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuh-támogatás (termeléstõl elválasztott támogatás), g) egyes szántóföldi növények támogatása (termeléstõl elválasztott támogatás), h) a Burley dohány termesztése ha) részben termeléshez kötött támogatás, hb) részben termeléstõl elválasztott támogatás, i) a Virginia dohány termesztése ia) részben termeléshez kötött támogatás, ib) részben termeléstõl elválasztott támogatás, j) a héjas gyümölcsûek termesztése támogatás (kizárólag termeléshez kötött támogatás), k) rizs termesztése ka) részben termeléshez kötött támogatás, kb) részben termeléstõl elválasztott támogatás, valamint l) hüvelyesek támogatása (termeléstõl elválasztott támogatás).
A támogatás forrása 3. § A támogatás forrását és annak mértékét külön jogszabály határozza meg. A támogatások mértékének meghatározása – a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozása következtében a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet, a mezõgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezõgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekrõl (,,az egységes közös piacszervezésrõl szóló rendelet”) szóló 1234/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet módosításáról szóló, 2004. március 22-i 583/2004/EK tanácsi rendelet által – a Magyar Köztársaságra vonatkozóan meghatározott támogatható termelési egységek alapján történik.
2907 Támogatásra jogosult 4. §
A 2. § szerinti, kizárólag termeléshez kötött támogatások, valamint a részben termeléshez kötött támogatások esetében a támogatás alapfeltétele, hogy a mezõgazdasági termelõ a 7. § alapján támogatási kérelmet nyújtson be.
5. § Támogatási kérelmet az a mezõgazdasági termelõ nyújthat be, a) aki (amely) a támogatási idõszakban a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésével összefüggésben felmerülõ költségeket, kockázatot viseli; b) a 2. § c) pont ca) alpontja és e) pontja esetén, aki (amely) a támogatási kérelemben szereplõ állatok tenyészetének állattartójaként – a Tv. 28–30. §-ai szerinti regisztrációs számának feltüntetésével – szerepel a 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerinti tenyészet nyilvántartásban.
6. § A termeléstõl elválasztott támogatások esetében a támogatás alapfeltétele, hogy e rendeletben meghatározottak szerint a mezõgazdasági termelõ az adott kiegészítõ nemzeti támogatás esetében rendelkezzen az MVH által jogerõsen megállapított történelmi bázis jogosultsággal. A 2. § g), hb), ib), kb) és l) pontjaiban rögzített történelmi bázis alapú támogatás feltétele, hogy a mezõgazdasági termelõ az R. 7. § (1) bekezdése szerint kérelmet nyújt be és támogatható SAPS területtel rendelkezik.
Támogatási kérelem 7. § (1) A támogatási kérelmet a) a 2. § c) pont ca) alpontja és e) pontja szerinti támogatások esetében az MVH által közzétett 2008. évi formanyomtatványon, a vonatkozó MVH közleményre figyelemmel, b) a 2. § ha), ia), j), illetve ka) pontjai szerinti támogatások esetében az MVH által közzétett 2008. évi formanyomtatványon a vonatkozó MVH közleményre figyelemmel vagy az egyes mezõgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló Korm. rendeletben foglaltak alapján lehet benyújtani.
2908
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A támogatási kérelmen fel kell tüntetni a Tv. 28–30. §-ai szerinti regisztrációs számot. (3) Amennyiben a mezõgazdasági termelõ a (2) bekezdésben meghatározott regisztrációs számmal nem rendelkezik, a kérelemhez egyidejûleg csatolnia kell a Tv. szerinti nyilvántartásba vételi kérelmet is. (4) A 2. § c) pont ca) alpontjában és e) pontjában meghatározott támogatások esetén a támogatási évre vonatkozóan csak az elsõ benyújtott kérelem fogadható el.
Hiánypótlás 8. § (1) Amennyiben a kérelem kiegészítésre vagy javításra szorul, abban az esetben az 1782/2003/EK tanácsi rendelet által elõírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenõrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 796/2004/EK bizottsági rendelet) 15. cikke alapján kell eljárni. (2) Amennyiben az ügyfél a támogatási kérelem benyújtásakor nem csatolja a kérelmet képezõ fõlap vagy betétlap(ok) bármelyikét, úgy azok hiánypótlás tárgyai nem lehetnek.
A nyilvánvaló hibák helyesbítése 9. § A támogatási kérelem nyilvánvaló hibáinak kijavítására a Tv. 40. §-ában és a 796/2004/EK bizottsági rendelet 19. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.
Késedelmes benyújtás 10. § (1) A támogatási kérelem az egyes jogcímeknél meghatározott határidõn túl – a 796/2004/EK bizottsági rendelet 21. cikkében foglaltakra figyelemmel – nyújtható be. (2) Az (1) bekezdésben foglalt határidõn túl benyújtott kérelmeket az MVH érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
2008/56. szám
(2) A támogatási kérelem visszavonására a 796/2004/EK bizottsági rendelet 22. cikkében foglaltakat kell alkalmazni. Elháríthatatlan külsõ ok (vis maior) és kivételes körülmények esetei 12. § (1) Az elháríthatatlan külsõ ok (vis maior) miatti igazolási kérelem kizárólag az MVH által közzétett formanyomtatványon nyújtható be. (2) Az elháríthatatlan külsõ ok (vis maior) eseteire, valamint annak igazolására a külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni. A támogatási kérelem elbírálása 13. § (1) A támogatási kérelem elbírálásáról az MVH dönt. A döntésben – beleértve a termeléstõl elválasztott támogatások esetén hozott döntést is – meg kell jelölni: a) a kérelemben bejelentett területet vagy állatlétszámot; b) a támogatás alapjául szolgáló ba) területet, bb) állatlétszámot, bc) kvótát, bd) történelmi bázist, vagy be) egyéni támogatási felsõhatárt; c) a támogatás összegét, illetve az annak kiszámítása során alkalmazott ca) jogkövetkezményeket, cb) visszaosztás mértékét, cc) a támogatási összeget érintõ csökkentések egyéb okait. (2) A döntésnek tartalmaznia kell, hogy a támogatási összeg a mezõgazdasági termelõ lejárt köztartozásának megfelelõ összeggel csökkentve kerül kifizetésre. (3) Legfeljebb a támogatási kérelemben feltüntetett területre, illetve állatlétszámra vonatkozóan állapítható meg támogatás. (4) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az MVH a támogatási összegrõl szóló határozatot 2009. január 1. és 2009. június 30. között megküldi a mezõgazdasági termelõnek. Kifizetés
Támogatási kérelem visszavonása 14. § 11. § (1) A kérelmet az MVH által közzétett formanyomtatványon lehet visszavonni.
(1) A támogatás forintban, a Tv. szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerében nyilvántartott bankszámlára történõ átutalással kerül kifizetésre.
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2909
(2) A támogatás kifizetésérõl az adóhatóságnak a köztartozással kapcsolatos tájékoztatását követõen az MVH a köztartozás levonása mellett intézkedik.
Jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszatérítése
(3) A 2. § ha), ia), j) és ka) pontjaiban meghatározott támogatás – függetlenül a támogatást igénylõ mezõgazdasági termelõ személyében bekövetkezett változástól – a támogatást eredetileg igénylõ mezõgazdasági termelõnek kerül kifizetésre.
16. §
(4) A 2. § c) pont ca) alpontja és e) pontja szerinti támogatási jogcímekhez kapcsolódó átruházás esetén az átruházó által igényelt támogatás az átvevõnek kerül kifizetésre, ha az átvevõ a) az átruházást követõen tizenöt napon belül az MVH által közzétett formanyomtatványon értesíti az MVH-t az átruházásról, és igényli a támogatást, b) mellékeli az átruházásról szóló szerzõdés másolatát, és c) teljesíti a támogatás igénybevételéhez szükséges összes feltételt. (5) Ha a (4) bekezdés szerinti átruházás az átvevõ egyéb támogatási kérelmével kapcsolatos feltételek teljesítését kedvezõtlenül érinti, az átruházott állatokat a 2008. támogatási év vonatkozásában különálló gazdaságnak kell tekinteni. (6) A termeléstõl elválasztott, történelmi bázis alapú támogatás esetén a 2. § a), b), cb), d), f), g), hb), ib), kb) és l) pontjaiban meghatározott támogatás a történelmi bázissal rendelkezõ mezõgazdasági termelõnek kerül kifizetésre, figyelembe véve a bázisrendeletben foglalt ügyleti határidõket és e rendelet 6. §-ában foglaltakat. (7) Támogatásban csak az a mezõgazdasági termelõ részesülhet, aki vagy amely nem áll csõd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt, továbbá az a természetes személy mezõgazdasági termelõ, aki nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggõ végrehajtási eljárás alatt. (8) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a támogatásra jogosultnak járó támogatási összeg kifizetésére 2009. január 1-jétõl kezdõdõen 2009. június 30-ig kerül sor. (9) Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, túligénylés esetén a Tv. 32. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazandó.
Történelmi bázis jogosultság
A jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszatérítésére a 796/2004/EK bizottsági rendelet 73. cikkében, valamint a Tv. 69. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
II. Fejezet HÍZOTTBIKA-TÁMOGATÁS 17. § (1) A támogatás termeléstõl elválasztva, történelmi bázis alapján kerül megállapításra. A mezõgazdasági termelõ az egyéni történelmi bázisa alapján külön jogszabályban meghatározott mértékû támogatásra jogosult. (2) A mezõgazdasági termelõt termelési kötelezettség nem terheli. (3) Amennyiben a mezõgazdasági termelõ termelést folytat, akkor kötelezettsége, valamint a támogatás megállapításának feltétele, hogy a) gondoskodjon az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról, b) gondoskodjon a tenyészetében lévõ szarvasmarhaállománynak a szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelölésérõl és nyilvántartásáról. (4) Amennyiben a mezõgazdasági termelõ más szarvasmarhatartás támogatásban is részt vesz, az ellenõrzések során a támogatási feltételeknek való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározására a 796/2004/EK bizottsági rendelet 57., 59. és 69. cikke szerinti eljárást kell alkalmazni.
III. Fejezet TEJTÁMOGATÁS 18. § (1) A támogatás termeléstõl elválasztva, történelmi bázis alapján kerül megállapításra. A tejtermelõ egyéni történelmi bázisa alapján külön jogszabályban meghatározott mértékû támogatásra jogosult.
15. §
(2) A tejtermelés támogatás igénybevételéhez a termelõt termelési kötelezettség nem terheli.
A történelmi bázis jogosultsággal kapcsolatos ügyletekre vonatkozóan a bázisrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás a 2008. támogatási évre vonatkozóan legfeljebb 1 990 060 t kvóta (a továbbiakban: országos kvóta) után fizethetõ.
2910
MAGYAR KÖZLÖNY IV. Fejezet ANYATEHÉN-TARTÁS TÁMOGATÁSA 19. §
A támogatás termeléstõl elválasztva, történelmi bázis alapján és termeléshez kötötten, támogatható állatlétszám alapján vehetõ igénybe.
Termeléstõl elválasztott, történelmi bázis alapú támogatás feltételei 20. § (1) A mezõgazdasági termelõ az egyéni történelmi bázisa alapján külön jogszabályban meghatározott mértékû támogatásra jogosult. (2) A mezõgazdasági termelõt termelési kötelezettség nem terheli. (3) Amennyiben a mezõgazdasági termelõ termelést folytat, akkor kötelezettsége, valamint a támogatás megállapításának feltétele, hogy a) gondoskodjon az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról, b) gondoskodjon a tenyészetében lévõ szarvasmarhaállománynak a szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelölésérõl és nyilvántartásáról. (4) Amennyiben a mezõgazdasági termelõ más szarvasmarhatartás támogatásban is részt vesz, az ellenõrzések során a támogatási feltételeknek való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározására a 796/2004/EK bizottsági rendelet 57., 59. és 69. cikke szerinti eljárást kell alkalmazni.
Termeléshez kötött támogatás feltételei 21. § (1) Anyatehenenként termeléshez kötötten külön jogszabályban meghatározott mértékû támogatás vehetõ igénybe. A mezõgazdasági termelõt termelési kötelezettség terheli. (2) A támogatás egyedenként, naptári évenként és mezõgazdasági termelõnként az egyéni támogatási felsõhatár figyelembevételével, egy alkalommal kerül megállapításra.
2008/56. szám
a) a kvótarendelet szerinti rendelkezésre álló egyéni referenciamennyisége és a gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt vagy részükre használatba adott kvótamennyiségének összege nem haladja meg a 120 000 kg-ot, vagy b) a kvótarendelet szerinti rendelkezésre álló egyéni referenciamennyisége és a gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt vagy részükre használatba adott kvótamennyiségének összege meghaladja a 120 000 kg-ot, és a támogatási kérelemben feltüntetett állatait tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja, továbbá vállalja, hogy azokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja, valamint a kérelemben feltüntetett állatai 2007. április 1-jétõl nem állnak tejtermelési ellenõrzés alatt. (2) Támogatás a támogatási kérelem beadásának napján a tenyészetben lévõ olyan anyatehenek után igényelhetõ, amelyek nem tartoznak az 1973/2004/EK rendeletének XV. mellékletében felsorolt fajtákhoz, valamint az adatbázisban „99 kódon egyéb tejhasznú” fajtával bejelentett fajtákhoz. (3) A támogatás feltétele, hogy a mezõgazdasági termelõ a) gondoskodjon az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról, b) gondoskodjon a tenyészetében lévõ állatállományra vonatkozóan a szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelölésérõl és nyilvántartásáról, c) a támogatásra bejelentett állományában központi lajstromszámmal ellátott, a (2) bekezdés alapján támogatható fajtájú tenyészbikát vagy mélyhûtött szaporítóanyagot használ, és a termékenyítéseket, fedeztetéseket, a szabad és háremszerû pároztatásokat, valamint az embrióátültetéseket az erre a célra a Termékenyítési Rendszerben (TER) rendszeresített bizonylatokon a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) központi adatbázisába szabályosan bejelentette, és a bejelentett adatokat a központi adatbázisban regisztrálták, d) a támogatásra bejelentett tenyészetében jellemzõen hústermelés céljára tart borjakat, és a kérelmezett állatok legalább 30%-ának van ellése a támogatási év során, e) a kérelmezett állattól a támogatási év során született borjakat a születést követõen legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben tartsa. (4) A támogatható minimális állatlétszám 3 egyed. (5) A támogatás további feltétele az anyatehén fajtájának az adatbázisba való bejelentése a szarvasmarha ENAR rendeletben meghatározott útmutató (a továbbiakban: Útmutató) szerinti fajtakóddal legkésõbb a támogatási kérelem benyújtásáig.
22. §
(6) A tenyészetben lévõ állomány gümõkór-, brucellózis- és leukózismentességét az arra jogosult állatorvos a támogatási kérelmen igazolja. A mentességnek már a kérelem benyújtásakor fenn kell állnia az állományban.
(1) A támogatásra az a mezõgazdasági termelõ jogosult, akinek
(7) A (3) bekezdés d) pontjában és a (8) bekezdésben meghatározott százalékos arányok esetén a számítás során egész számra történõ kerekítést kell alkalmazni.
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2911
(8) A támogatás alapjául figyelembe vehetõ állatlétszámban az üszõk aránya a birtokon tartás teljes ideje alatt legfeljebb 40% lehet.
(2) A támogatási feltételeknek való megfelelés ellenõrzése során a 796/2004/EK bizottsági rendelet 25–27., valamint a 34–35. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.
23. §
(3) Az ellenõrzések során a támogatási feltételeknek való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározása során a 796/2004/EK rendelet 57., 59. és 69. cikke szerinti eljárást kell alkalmazni.
(1) A mezõgazdasági termelõnek a támogatásra bejelentett állatokra vonatkozóan 6 hónapos tartási kötelezettséget kell vállalnia. A tartási kötelezettség a támogatási kérelem benyújtásának napjától kezdõdõen áll fenn. (2) A tartási kötelezettség teljesítésének kell tekinteni, ha a mezõgazdasági termelõ a tartási kötelezettség alatt álló állatoknak az állatorvos által igazoltan kényszervágott vagy elhullott, valamint a tenyésztési selejtnek minõsülõ egyed, az ENAR nyilvántartás alapján igazoltan vágásra történõ selejtezését – a kieséstõl számított 60 napon belül – a 22. §-ban foglalt feltételeknek a támogatási kérelem benyújtásának napjától megfelelõ egyeddel, saját költségére pótolja. A pótlás csak abban az esetben fogadható el, ha a) a kiesõ állatnak az adatbázisból történõ kijelentése a szarvasmarha ENAR rendeletnek megfelelõen megtörténik, b) a mezõgazdasági termelõ a kiesés tényét, valamint a pótlásként beállított állatot az MVH által rendszeresített formanyomtatványon a pótlás bejelentésével egy idõben, de legkésõbb a pótlásra elõírt határidõt követõ 10 napon belül, a kötelezõ birtokon tartás utolsó 60 napjában kiesõ és nem pótolt állatokat a kiesést követõ 10 napon belül az MVH mezõgazdasági termelõ lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes megyei kirendeltségéhez a kiesés okát igazoló állatorvosi igazolást mellékelve bejelenti, és c) a pótolt állatnak az adatbázisba történõ bejelentése a szarvasmarha ENAR rendeletnek megfelelõen megtörténik.
24. § (1) A támogatásban az a mezõgazdasági termelõ részesülhet, aki 2008. június 1. és 2008. július 31. között az MVH által közzétett formanyomtatványon kérelmet nyújt be az 5. §-ban foglaltaknak megfelelõen. (2) Az MVH a támogatásra bejelentett állatokról szóló igazolást legkésõbb 2008. szeptember 15-éig megküldi a mezõgazdasági termelõ részére. (3) A támogatási összeg legkésõbb 2009. április 30-áig kerül kifizetésre.
25. § (1) A támogatási kérelemben és a beadott dokumentumokban szereplõ adatok helytállóságát adminisztratív és helyszíni ellenõrzés útján az MVH ellenõrzi.
V. Fejezet EXTENZIFIKÁCIÓS SZARVASMARHA-TÁMOGATÁS 26. § (1) A támogatás termeléstõl elválasztva, történelmi bázis alapján kerül megállapításra. A mezõgazdasági termelõ az egyéni történelmi bázisa alapján külön jogszabályban meghatározott mértékû támogatásra jogosult. (2) A mezõgazdasági termelõt termelési kötelezettség nem terheli.
VI. Fejezet ANYAJUHTARTÁS TÁMOGATÁSA 27. § (1) Anyajuh után, egyedenként termeléshez kötötten, külön jogszabályban meghatározott mértékû támogatás vehetõ igénybe. A mezõgazdasági termelõt termelési kötelezettség terheli. (2) A támogatás egyedenként, naptári évenként és mezõgazdasági termelõnként az egyéni támogatási felsõhatár figyelembevételével, egy alkalommal kerül megállapításra.
28. § (1) A támogatás feltétele, hogy a mezõgazdasági termelõ a) gondoskodjon a teljes nõivarú állomány fedeztetéséhez megfelelõ számú, az állattenyésztési törvény elõírásainak megfelelõ apaállat meglétérõl, b) gondoskodjon a tenyészetében tartott állatállománynak a juh ENAR rendelet szerinti tartós jelölésérõl, folyamatos nyilvántartásáról, és az adatok bejelentésérõl az adatbázisba, beleértve a tenyészetbõl történõ bármely kiszállítást is. (2) A támogatható minimális állatlétszám 10 egyed. (3) A mezõgazdasági termelõ, mint tartó tenyészeteiben az igazolás kiállításakor a kérelmezõ által tartott állatok
2912
MAGYAR KÖZLÖNY
létszámát és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a Magyar Juhtenyésztõk és Juhtenyésztõ Szervezetek Szövetsége (MJSZ) vagy annak megbízottja a támogatási kérelmen térítésmentesen igazolja.
29. § A mezõgazdasági termelõ a támogatásra bejelentett állatlétszámnak megfelelõ anyajuhállományt köteles 100 napon át birtokán tartani, a birtokon tartási kötelezettség a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidõt követõ naptól kezdõdõen áll fenn.
30. § (1) A támogatásban az a mezõgazdasági termelõ részesülhet, aki e rendelet hatálybalépését követõ 45 napon belül az MVH által közzétett formanyomtatványon kérelmet nyújt be a 7. §-ban foglaltaknak megfelelõen.
2008/56. szám VII. Fejezet
KEDVEZÕTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEKEN NYÚJTANDÓ ANYAJUH-TÁMOGATÁS Anyajuh kiegészítõ támogatás 32. § (1) A támogatás termeléstõl elválasztva, történelmi bázis alapján kerül megállapításra. A mezõgazdasági termelõ az egyéni történelmi bázisa alapján külön jogszabályban meghatározott mértékû támogatásra jogosult. (2) A mezõgazdasági termelõt termelési kötelezettség nem terheli.
VIII. Fejezet
(2) A kérelemben nyilatkozni kell a tárgyévben történõ juhtej és -tejtermékek értékesítésérõl.
EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ KIFIZETÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ NÖVÉNYTERMESZTÉSI KIEGÉSZÍTÕ NEMZETI TÁMOGATÁSOK
(3) Az MVH a 13. § szerinti döntést legkésõbb 2008. december 15-éig megküldi a mezõgazdasági termelõnek.
Általános feltételek
(4) A támogatási összeg 2009. április 30-áig kerül kifizetésre.
33. §
31. § (1) A támogatási kérelemben és a beadott dokumentumokban szereplõ adatok helytállóságát, valamint a jelölési és nyilvántartási kötelezettség teljesítését a juh ENAR rendelet szerinti adatbázisba bejelentett adatok alapján adminisztratív és helyszíni ellenõrzés útján az MVH ellenõrzi. (2) A támogatási feltételeknek való megfelelés ellenõrzése során a 796/2004/EK bizottsági rendelet 25. cikkében, 26. cikk (2) bekezdésének c) pontjában, illetve (3)–(4) bekezdéseiben, a 27. cikkében, a 34. cikkében, valamint a 35. cikk (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakat kell alkalmazni. (3) Az ellenõrzések során a támogatási feltételeknek való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározása során a 796/2004/EK bizottsági rendelet 57. és 60. cikke szerinti eljárást kell alkalmazni. (4) A juh ENAR rendelet 11. §-a szerinti nyilvántartási és bejelentési kötelezettség elõírásainak megsértése esetén, amennyiben az eltérés a rendeletben meghatározotthoz képest a) 50%-nál nagyobb, a támogatási összeg 100%-ban megvonásra kerül, b) 25% és 50% közötti eltérés esetén, az eltérés százalékos arányával megegyezõ a levonás mértéke.
(1) A 2. § ha), ia), j) és ka) pontjaiban meghatározott, termeléshez kötött növénytermesztési kiegészítõ nemzeti támogatás (a továbbiakban: termeléshez kötött nemzeti kiegészítõ támogatás) csak olyan területekre igényelhetõ, amelyekre egyébként az R. alapján egységes területalapú támogatást (SAPS) is igényeltek. (2) A termeléshez kötött kiegészítõ támogatás igénybevételével kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére az R.-ben foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni. (3) A 2. § h) pont ha) alpontjában és i) pont ia) alpontjában meghatározott támogatások esetén a vetési idõre az 1973/2004/EK bizottsági rendelet 45. cikkében meghatározott legkésõbbi idõpontot kell alkalmazni. (4) A termeléshez kötött kiegészítõ támogatást az R.-ben meghatározott egységes területalapú támogatás igénylésével azonos módon és egyidejûleg, az e rendelet 7. § (1) bekezdés b) pontjában leírtak szerint lehet igényelni 2008. május 15-éig. (5) Az MVH a támogatási kérelem befogadásáról az R. 7. § (5) bekezdésének megfelelõen igazolást állít ki. (6) A termeléshez kötött kiegészítõ támogatások ellenõrzése során az MVH az R.-ben foglaltak szerint jár el. (7) A termeléshez kötött kiegészítõ támogatások ellenõrzései alapján alkalmazandó jogkövetkezményekre az R. 14. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2913
34. §
Dohánytermesztés támogatása
Az egységes területalapú kifizetésekhez kapcsolódó bármely jogcímen megítélt növénytermesztési kiegészítõ nemzeti támogatások esetén az R. 6. §-ában leírtak szerint a termelõ köteles betartani az egyszerûsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ „Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: HMKÁ rendelet) által rögzített elõírásokat. Amennyiben a termelõ nem teljesíti a HMKÁ rendeletben rögzített követelményeket, a 796/2004/EK bizottsági rendeletben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazandók. Az egységes területalapú támogatás vonatkozásában alkalmazott jogkövetkezmény mértéke egységesen alkalmazandó valamennyi, a rendeletben meghatározott növénytermesztési kiegészítõ nemzeti támogatás esetén.
37. § (1) A 2. § h)–i) pontjai szerinti támogatás termeléshez kötött, illetve történelmi bázis alapján termeléstõl elválasztott támogatásként vehetõ igénybe. (2) A termeléshez kötött támogatás esetében támogatható területnek számít a szélsõ dohánysorok által határolt terület abban az esetben, ha a mûvelõ út legalább 20 dohánysoronként van kialakítva, melynek szélessége nem haladja meg a 3 métert, a tábla végi fordulókban az 5 métert. A mûvelõ utak területe nem haladhatja meg a támogatható dohányparcella maximum 15%-át. Amennyiben a mûvelõ út meghaladja az itt meghatározott, technológiailag javasolt méreteket, az utak által határolt dohányterületeket külön parcellákként kell a kérelemben feltüntetni. (3) Az átlagtermés számításánál a (2) bekezdés hatálya alá tartozó területeket dohánnyal beültetett területeknek kell tekinteni.
35. § (1) Amennyiben a kérelem által lefedett terület hasznosítása vonatkozásában a támogatási kérelem benyújtását követõen a mezõgazdasági termelõ személye megváltozik, arról a kérelmet benyújtó mezõgazdasági termelõ a változást követõ 10 munkanapon belül bejelentést köteles tenni az MVH részére. Amennyiben ezt elmulasztja, a Tv. 71. §-a alapján az MVH mulasztási bírságot vethet ki. (2) A bejelentést kizárólag az MVH által közzétett formanyomtatványon lehet benyújtani. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a kérelmet benyújtó mezõgazdasági termelõnek a (2) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolnia kell a területet hasznosításba vevõ mezõgazdasági termelõ nyilatkozatát a támogatási feltételek teljesítésére vonatkozó kötelezettségek betartásáról.
Egyes szántóföldi növények termeléstõl elválasztott támogatása 36. § (1) A 2. § g) és l) pontja szerinti növények után nyújtható támogatás termeléstõl elválasztva, történelmi bázis alapján kerül megállapításra. A mezõgazdasági termelõ az egyéni történelmi bázisa alapján külön jogszabályban meghatározott egységes mértékû támogatásra jogosult. (2) A mezõgazdasági termelõt termelési kötelezettség nem terheli.
Termeléshez kötött támogatás feltételei 38. § A külön jogszabályban meghatározott mértékû támogatás folyósítható azon területek után, a) amelyeken Virginia vagy Burley dohányt termesztenek; b) amelyeken az állományt legalább a rendes növekedési feltételek melletti betakarításig megõrzik, és azt be is takarítják; c) amelyekrõl betakarított nyersdohányra a termelõi csoporttal e rendeletben foglaltak szerint írásbeli szerzõdést kötöttek; és d) amely tekintetében a termelõi csoport írásban igazolja az MVH felé, hogy a termelõi csoport tagja da) a dohány fajtájának megjelölésével termesztési kötelezettségének eleget tett, valamint db) mekkora területen termesztett a szerzõdésben foglaltak szerint dohányt, és e területrõl melyik fajtából mekkora mennyiséget értékesített a dohánytermelõi csoport részére; és e) amelyre a termelõi csoport viszontszerzõdéssel rendelkezik az elsõdleges feldolgozóval.
39. § (1) Az a termelõ jogosult a támogatás teljes összegére, aki a teljes betakarítható dohánytermést betakarította, és aki (amely) legalább 1,45 tonna/hektár dohányt értékesített a termelõi csoport részére.
2914
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Amennyiben a dohánytermelõ 1,25–1,44 tonna/hektár átlagtermés figyelembevételével megállapított dohányt értékesített a dohánytermelõi csoport részére, úgy a támogatás mértéke a teljes hektáronkénti támogatási összeg 85%-a. (3) Amennyiben a dohánytermelõ 1–1,24 tonna/hektár átlagtermés figyelembevételével megállapított dohányt értékesített a dohánytermelõi csoport részére, úgy a támogatás mértéke a teljes hektáronkénti támogatási összeg 75%-a. (4) Amennyiben a dohánytermelõ 1 tonna/hektár átlagtermés figyelembevételével megállapítottnál kevesebb dohányt értékesített a dohánytermelõi csoport részére, úgy számára támogatás nem jár. (5) A (2)–(3) bekezdésekben foglalt arányosítást dohányfajtánként külön-külön kell figyelembe venni. (6) A terméskiesést a termelõ a 12. § szerinti módon igazolhatja.
40. § (1) A termelõi csoport – ideértve az elõzetesen elismert termelõi csoportot is – termelõk és dohányfajták szerinti lebontásban 2008. június 30-áig köteles az MVH-nak benyújtani a termelõi csoport tagjaival kötött termeltetési szerzõdéseket, valamint az elsõdleges feldolgozóval kötött értékesítési szerzõdést. (2) A termelõi csoporttal kötött dohánytermeltetési szerzõdés csak abban az esetben fogadható el, ha legalább a következõket tartalmazza: a) a szerzõdõ felek adatai, b) a szerzõdõ felek regisztrációs száma, c) a termelt dohány fajtája, d) a dohánytermõ terület nagysága hektárban, két tizedesjegy pontossággal, e) a termelõk hozzájáruló nyilatkozatát az adataik kezelésérõl. (3) A termelõi csoport – ideértve az elõzetesen elismert termelõi csoportot is – a zöldbimbós állapotot követõen, de legkésõbb 2008. október 1-jéig köteles a dohánytermõ területe állapotát a helyszínen felmérni, és nyilatkozni arról, hogy a dohánytermõ területet a szerzõdésben foglaltak szerint mûvelik. A helyszíni szemlére meg kell hívni a termelõi csoporttal szerzõdéses kapcsolatban álló elsõdleges feldolgozót is. A nyilatkozat legalább a következõket tartalmazza: a) a szerzõdõ felek adatai, b) a szerzõdõ felek regisztrációs száma, c) a dohánytermõ területre vonatkozó legfontosabb megállapítások, d) a helyszíni szemlén részt vevõk aláírása.
2008/56. szám
(4) A helyszíni ellenõrzés eredményeit a termelõi csoport által beküldendõ igazolás kiállításakor figyelembe kell venni. (5) A termelõi csoport köteles az általa felvásárolt összes dohányt viszontszerzõdés alapján elsõdleges feldolgozónak értékesíteni. (6) Amennyiben a termelõ az elháríthatatlan külsõ ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet (a továbbiakban: vis maior rendelet) alapján elháríthatatlan külsõ ok (vis maior) bekövetkezésérõl káresemény igazolási kérelmet nyújt be, köteles parcellák szerinti bontásban az MgSzH illetékes területi szervét a dohánybetakarítás befejezésérõl vagy annak várható idõpontjáról értesíteni. Az értesítésrõl a termelõ úgy köteles gondoskodni, hogy arról az MgSzH illetékes területi szerve a dohánybetakarítás befejezõ napjáig tudomást szerezzen. (7) Az MgSzH illetékes területi szerve a bejelentésben szereplõ idõpontot követõ 15 napon belül: a) a helyszínen ellenõrzi hogy a termelõ a termést – az iparilag hasznosíthatatlan részek (így különösen a kacs levél) kivételével – ténylegesen betakarította-e, és b) a kár mértékét – a vis maior rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltak megfelelõ alkalmazásával – ismételten igazolja. (8) Az MgSzH a kérelem benyújtásáról, valamint a helyszíni ellenõrzés lebonyolításának feltételrendszerérõl internetes honlapján közleményt tesz közzé. (9) A termelõ a bejelentésben megjelölt parcellák esetében az ellenõrzés lebonyolítására rendelkezésre álló idõtartam alatt, illetve annak befejezéséig köteles biztosítani azokat a feltételeket, amelyek a (7) bekezdésben foglaltak ellenõrzéséhez szükségesek. (10) A termelõ az MgSzH illetékes területi szerve által kiállított igazolás alapján a vis maior rendeletben foglaltak szerint az elháríthatatlan külsõ ok (vis maior) bekövetkezésérõl ismételt bejelentést tesz az R. 17. §-a szerint az MVH azon kirendeltségéhez, amelyhez a támogatási kérelmet benyújtották. (11) Az elháríthatatlan külsõ ok (vis maior) bejelentéssel érintett parcellák esetében a támogatásra való jogosultságot, illetve annak mértékét – a (13) bekezdésben foglalt eset kivételével – a (6)–(10) bekezdésben foglaltak szerint ismételten ellenõrzött és ennek alapján kiadott igazolás alapján kell megállapítani. (12) Amennyiben a termelõ a (6) vagy a (9) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti, az MgSzH illetékes területi szerve az igazolás kiadását – e körülményre hivatkozással – megtagadja. (13) Amennyiben az MgSzH illetékes területi szerve az ellenõrzést a (7) bekezdésben foglaltak szerinti idõtartamon belül nem végzi el, a termelõ mentesül a (9) bekezdés-
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ben foglalt kötelezettségének teljesítése alól és az MgSzH nem állíthatja ki a (7) bekezdés szerinti igazolást. Ebben az esetben a támogatásra való jogosultság, valamint a támogatás összegének megállapításakor az MgSzH illetékes területi szerve által korábban kiadott igazolásban már megállapított kármértéket kell figyelembe venni.
41. § (1) A 38. § d) pontja szerinti igazolás legalább a következõket tartalmazza: a) a szerzõdõ felek, illetve jogutódjának adatait, b) a szerzõdõ felek, illetve a jogutód regisztrációs számát, c) a termelõ által a termelõi csoportnak az igazolás kiállításáig értékesített nyersdohány fajtáját, mennyiségét tonnában két tizedesjegy pontossággal, és a termést adó terület nagyságát hektárban két tizedesjegy pontossággal, d) a termelõ nyilatkozatát, miszerint egyetért az igazolásban foglaltakkal, valamint e) a termelõi csoport képviselõjének és a termelõnek az aláírását.
2915
b) amely ültetvények egybefüggõ területe eléri vagy meghaladja a 0,3 ha-t; c) amelynek minimális faállomány-sûrûsége meghaladja dió esetében a hektáronkénti 80 fát, mogyoró esetében hektáronként a 400 bokrot, mandula esetében hektáronként 200 fát. (2) A támogatás mértéke külön jogszabályban kerül meghatározásra.
Rizs termesztésének támogatása 44. § A 2. § k) pontja szerinti támogatás termeléshez kötött, illetve történelmi bázis alapján termeléstõl elválasztott támogatásként vehetõ igénybe.
Termeléshez kötött támogatás feltételei 45. §
(2) A 38. § d) pontja szerinti igazolásokat dohányfajtánként egy alkalommal, legkésõbb 2009. március 1-jéig kell az MVH Központi Hivatalához benyújtani.
(1) A külön jogszabályban meghatározott mértékû támogatás folyósítható azon területek után, a) amelyeken rizst termesztenek, és b) amelyeken az állományt legalább a rendes növekedési feltételek melletti virágzás kezdetéig megõrzik.
A termeléstõl elválasztott támogatás feltételei
(2) A támogatás feltétele, hogy a mezõgazdasági termelõ eleget tegyen az 1973/2004/EK bizottsági rendelet 12. cikk b) pontjában foglaltaknak.
42. § (1) A mezõgazdasági termelõ az egyéni történelmi bázisa alapján külön jogszabályban meghatározott mértékû támogatásra jogosult. (2) A mezõgazdasági termelõt termelési kötelezettség nem terheli.
Héjas gyümölcsûek termesztésének támogatása
A termeléstõl elválasztott támogatás feltételei 46. § (1) A mezõgazdasági termelõ az egyéni történelmi bázisa alapján külön jogszabályban meghatározott mértékû támogatásra jogosult. (2) A mezõgazdasági termelõt termelési kötelezettség nem terheli.
43. § IX. Fejezet (1) A 2. § j) pontja szerinti héjas gyümölcsûek termesztéséhez nyújtható támogatás kizárólag termeléshez kötött támogatásként igényelhetõ. A támogatás azon területek után folyósítható, a) amelyen a következõ héjas gyümölcsûeket termesztik: aa) a 0802 11 és a 0802 12 KN kód alá tartozó mandula, ab) a 0802 21 és a 0802 22 KN kód alá tartozó mogyoró, ac) a 0802 31 és a 0802 32 KN kód alá tartozó dió;
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 47. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia
2916
MAGYAR KÖZLÖNY
Részlegébõl finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2007. évi kiegészítõ nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet hatályát veszti azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekre alkalmazni kell. (3) E rendeletet az az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2008. évi kiegészítõ nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos külön bizottsági határozatra figyelemmel, azzal együttesen kell alkalmazni. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az átírási kérelemhez mellékelni kell a kérelmet alátámasztó teljes bizonyító erejû magánokiratok eredeti példányát vagy hitelesített másolatát. Amennyiben az átadó ügyfél elõfinanszírozásban részesült, és errõl a tényrõl az elõfinanszírozást végzõ bank az MVH-t az MVH által kiadott közleménynek megfelelõen írásban tájékoztatta, úgy az átírási kérelemhez csatolnia kell az ügyfélregiszterben rögzített bankszámlát vezetõ pénzügyi intézménnyel közös nyilatkozatát arról, hogy az elõfinanszírozás rendezésének kérdésében megállapodtak.” (5) E rendelet hatálybalépését követõ napon a (4) bekezdés hatályát veszti.
Az Európai Unió jogának való megfelelés 48. § Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 1782/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról; b) a Bizottság 1973/2004/EK rendelete (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetõen ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
2008/56. szám
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 43/2008. (IV. 4.) FVM rendelete a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerrõl Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. §-a (1) bekezdésének c), valamint a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el: Hatály 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed valamennyi tejtermeléssel, illetve felvásárlással foglalkozó természetes és jogi személyre, valamint egyéb jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetre (a továbbiakban: ügyfél). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyfél a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerben köteles magát regisztráltatni. A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) jogosult e rendelet rendelkezéseit alkalmazni azon ügyféllel szemben is, aki a Tv. szerinti kötelezettségének nem tett eleget. Amennyiben az ügyfél a regisztrációs kötelezettségének nem tesz eleget, úgy mulasztási bírsággal sújtható.
Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) termelõi nyerstej (a továbbiakban: tej): egy vagy több tehén megfejésének terméke, melyet nem melegítettek 40 °C fölé, vagy nem részesítettek ezzel egyenértékû más kezelésben, továbbá amelybõl semmit nem vontak el, és amihez semmit nem adtak hozzá; b) más tejtermékek: minden egyéb tejtermék a tejen kívül, különösen fölözött tej (sovány tej), tejszín, vaj, joghurt, tejföl, túró és sajt; c) tejtermelõ: azon ügyfél, amelynek gazdasága az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR)
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
nyilvántartásban szereplõ állatállománnyal tejet termel, és azt vagy az abból elõállított más tejterméket értékesít vagy tejtermelõi tevékenységet folytatni kíván; d) tejtermelõ gazdaság (a továbbiakban: gazdaság): Magyarország földrajzi határain belül található, a tejtermelõ által irányított összes termelõegység; e) jóváhagyott felvásárló: olyan, a Tv. szerint regisztrált ügyfél, amely e rendelet szerinti kvótanyilvántartásban felvásárlóként van nyilvántartva, és tevékenységének folytatásához az MVH jóváhagyásával rendelkezik; f) felvásárló: a tejet a tejtermelõtõl annak érdekében vásárolja meg, hogy azt összegyûjtse, csomagolja, tárolja, hûtse, értékesítse vagy feldolgozza, illetve egy vagy több olyan vállalkozásnak eladja, amely tejet vagy más tejtermékeket kezel, feldolgoz; g) kvótanyilvántartás: a kvótarendszer mûködtetését elõsegítõ, a Tv. 26. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilvántartási rendszer; h) beszállítás: tej (más tejtermékek kizárásával) visszterhes vagy ingyenes átruházása, szállítása a tejtermelõtõl a felvásárlóhoz, függetlenül attól, hogy azt a tejtermelõ, a felvásárló, a kezelõ vagy feldolgozó cég, vagy bármilyen más, harmadik fél végzi; i) közvetlen értékesítés: a tej, illetve más tejtermékek visszterhes vagy ingyenes átruházása, szállítása a tejtermelõtõl közvetlenül a fogyasztóhoz; j) értékesítés: tej beszállítása, vagy tej és más tejtermékek közvetlen értékesítése; k) országos referenciamennyiség (országos kvóta): azt a tejmennyiséget határozza meg, amely az adott kvótaévben országosan illetékfizetési kötelezettség nélkül értékesítésre kerülhet. Az országos kvóta beszállítási és közvetlen értékesítési kvótából áll, amely a tejtermelõk egyéni kvótáinak és az országos kvótatartalékban lévõ kvótának az összegével egyenlõ; l) egyéni referenciamennyiség (kvóta): a tejtermelõ részére meghatározott mennyiség, amely a jogosult tulajdona, és amellyel az e rendelet által meghatározott keretek között szabadon rendelkezik; m) rendelkezésre álló egyéni referenciamennyiség: az a referenciamennyiség, amely az adott kvótaévben a tejtermelõ tulajdonában, illetve használatában van; n) tejszövetkezet: a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeirõl szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet 1. § i) pontja és 274. § b) pontja szerint minõsülõ szövetkezet és a termelõi csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet szerint létrehozott tejtermelõ tagokat tömörítõ gazdasági társaság, szövetkezet; o) referencia zsírtartalom: az éves kvótateljesítés mértékének számításánál alkalmazandó konstans érték; p) tényleges zsírtartalom: a beszállított tej zsírtartalma kilogrammban kifejezve; q) ENAR nyilvántartás: a szarvasmarhafajok egyedeinek jelölésérõl, valamint Egységes Nyilvántartási és Azo-
2917
nosítási Rendszerérõl szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet 2. § 5. pontja szerinti nyilvántartás; r) mulasztási bírság: a Tv. 71. §-a szerinti mulasztási bírság; s) együttmûködõ szervezet: az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egyes támogatások tekintetében átruházott, valamint egyéb, szakértõ szervezetek közremûködésével ellátott feladatokról szóló 48/2007. (VI. 20.) FVM rendelet 5. §-ában kijelölt szervezet; t) fiatal tejtermelõ: az a 35 évesnél fiatalabb magyar állampolgár, aki saját gazdaságában tejtermelõ tevékenységet folytat és/vagy saját TIR tenyészetkóddal rendelkezik, továbbá a tejkvótatartalékból való igénylésének idõpontjában, illetve ezen idõpontot megelõzõ két kvótaévben nem volt a birtokában tejkvóta; v) TIR: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszerérõl szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint szabályozott tartási helyek, a tenyészetek és az ezzel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszere; z) elegytej: tejgyûjtõben összegyûjtött, átadásra-átvételre elõkészített tejtétel. Kvótarendszer 3. § (1) Az országos kvóta felosztásának, illetve a kvóta kihasználásának és túlteljesítésének pontos meghatározása érdekében kvótanyilvántartást kell mûködtetni. (2) A kvótanyilvántartás mûködtetését, illetve a mûködtetés kapcsán felmerülõ hatósági feladatokat az MVH látja el. (3) Az e rendeletben elõírt intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során az MVH által kiadott közleményben erre rendszeresített formanyomtatványok megfelelõ részét (a továbbiakban: MVH által rendszeresített formanyomtatvány) kell alkalmazni. (4) A kvótakiosztással és a kvótakezeléssel kapcsolatos részletes eljárási szabályokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (5) A kvótanyilvántartás mûködtetésével kapcsolatos, az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egyes támogatások tekintetében átruházott, valamint egyéb, szakértõ szervezetek közremûködésével ellátott feladatokról szóló 48/2007. (VI. 20.) FVM rendelet 5. §-ában meghatározott feladatokat az együttmûködõ szervezet az MVH-val kötött megállapodás alapján látja el.
4. § (1) A kvótaév tárgyév április 1-jétõl a következõ naptári év március 31-éig tart.
2918
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/56. szám
(2) Az országos kvótamennyiséget a 2. számú melléklet tartalmazza.
(6) A tejtermelõ jogosult az adott kvótaéven belül felvásárlót váltani.
(3) A tejtermelõ egyéni kvótája beszállítási, illetve közvetlen értékesítési kvótából állhat.
(7) A felvásárló kvótaéven belüli változása esetén a fennmaradó idõszakra vonatkozóan a már leszállított tej mennyisége az éves kvótateljesítésbe beszámításra kerül. Ebben az esetben minden felvásárló, amely a tejtermelõtõl az adott kvótaév alatt tejet vett át, köteles a 13. § (1) bekezdése szerinti kimutatást arra az idõszakra vonatkozóan elkészíteni.
(4) A kvóta mindkét típusa kilogrammban kerül meghatározásra. Az egyéni beszállítási kvótához egyéni referencia zsírtartalom tartozik, az egyéni közvetlen értékesítési kvótához nem tartozik referencia zsírtartalom. A megkezdett kvótaévben a tejtermelõ rendelkezésére álló kvóta mennyiségérõl – annak mindkét típusára vonatkozóan (kvótatípusok szerinti bontásban) –, illetve a referencia zsírtartalomról szóló határozatot (igazolást) az MVH a lezárt kvótaév utáni május 15-ét követõ hatvan napon belül megküldi a tejtermelõnek. A tejtermelõk beszállítási kvótájának mennyiségét tartalmazó kimutatást adott kvótaév szeptember 30-áig az együttmûködõ szervezet megküldi az érintett felvásárlóknak. A kvótaév során az MVH által jóváhagyott, beszállítási kvótát érintõ kvótaváltozásokról a jóváhagyó határozat megküldését követõ 60 napon belül az együttmûködõ szervezet értesíti a tejtermelõ felvásárlóját. (5) Az országos kvótatartalék a következõ elemekbõl áll (mindegyik mennyiség): a) felhasználatlan, illetve ki nem osztott kvóta; b) folyamatban lévõ ügyek visszamenõleges rendezésére szolgáló kvóta, amely a mindenkori országos kvóta egy százaléka; c) fiatal tejtermelõk részére elkülönített kvóta, amely a mindenkori országos kvóta 0,5 százaléka.
Felvásárló 5. § (1) Felvásárlóként az hagyható jóvá, aki megfelel az e rendelet 2. § e) pontjában foglaltaknak. (2) Az MVH a jóváhagyást visszavonhatja attól a felvásárlótól, amely az e rendeletben, illetve a tejkvóta-szabályzatban foglalt, felvásárlóra vonatkozó elõírásokat megszegi. Az MVH a visszavonásról értesíti a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szervét. (3) Azon felvásárlóval szemben, aki a tejkvótarendszerben való jóváhagyás nélkül folytatja tevékenységét, mulasztási bírság kerül kiszabásra. (4) A felvásárló adatainak (pl. telephely) változását annak bekövetkeztétõl számított tizenöt napon belül köteles bejelenteni az MVH-nak. A határidõ be nem tartása esetén mulasztási bírság kerül kiszabásra. (5) A felvásárló a tejtermelõvel kötött szerzõdésérõl, illetve annak megszûnésérõl a szerzõdéskötést, illetve megszûnést követõ hónap 28. napjáig köteles az MVH által rendszeresített formanyomtatványon az együttmûködõ szervezetnek tájékoztatást küldeni. A határidõ be nem tartása mulasztási bírság kiszabását vonja maga után.
(8) A tejtermelõnek meg kell gyõzõdnie arról, hogy a vele szerzõdéses jogviszonyban álló felvásárló rendelkezik-e az MVH általi jóváhagyással. A jóváhagyást a felvásárló köteles a tejtermelõnek kérésére bemutatni. Amennyiben a felvásárló jóváhagyása visszavonásra kerül, a közremûködõ szervezet a jóváhagyás visszavonásáról a vele szerzõdéses jogviszonyban álló tejtermelõt harminc napon belül írásban értesíti. (9) A tejtermelõ gazdaság vagy a tejtermelõ megbízása alapján a felvásárló az eladott (felvásárolt) tejet a tényleges zsírtartalom megállapításához termelõ egységenként legalább havonta két alkalommal a 2. számú mellékletben felsorolt akkreditált laboratóriumok valamelyikében (a továbbiakban: akkreditált laboratórium) bevizsgáltatja, a vizsgálatról a laboratórium tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány képezi a tejtermelõvel történõ elszámolás, valamint az MVH-nak megküldött, a 13. § (1) bekezdése szerinti jelentések alapját. A felvásárló saját nyilvántartásának, tejtermelõvel történõ elszámolásnak, valamint az MVH-nak megküldött 13. § (1) bekezdése szerinti jelentések adatainak meg kell egyezniük. Amennyiben a fenti adatok nem egyeznek, úgy a felvásárló mulasztási bírsággal sújtható. (10) A (9) bekezdés nem vonatkozik a 2. § i) pontja szerint kizárólag közvetlen értékesítést végzõ tejtermelõkre. (11) Az MVH a felvásárlók listáját az esetleges változások függvényében megküldi az akkreditált laboratóriumoknak. A jóváhagyott felvásárlók aktualizált listáját az MVH a hivatalos honlapján teszi közzé. (12) Az akkreditált laboratóriumok az MVH-val történt megegyezésnek megfelelõen a zsírvizsgálati eredményekrõl tájékoztatják az MVH-t. (13) A felvásárló köteles a (9) bekezdésben megjelölt, rendelkezésre álló valamennyi tanúsítványt vagy a vizsgálatról készített jegyzõkönyvet saját nyilvántartásával együtt egy helyen tárolni és azokat a 15. § alapján lefolytatott ellenõrzés során a bemutatni.
Kvótateljesítés 6. § (1) A kvóta teljesítése külön kerül megállapításra a beszállítási és a közvetlen értékesítési kvótára vonatkozóan.
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A beszállítási kvóta teljesítésének a mértéke a beszállított tej korrigált mennyiségének figyelembevételével kerül meghatározásra. A korrekció alapja a beszállított tej tényleges zsírtartalma, valamint az egyéni referencia zsírtartalom különbsége. Amennyiben a korrigált mennyiség a termelõ által ténylegesen leszállított mennyiség 75 százalékánál kevesebb és a termelõ egyéni referencia zsírtartalma 4,5 százalék feletti, a teljesítés megállapításánál a leszállított mennyiség 75 százalékát kell figyelembe venni. (3) A közvetlen értékesítési kvóta kihasználásának a mértéke a közvetlen értékesítésre került tej és más tejtermékek mennyiségének figyelembevételével – a zsírtartalom alapján történõ korrekció mellõzésével, a tejkvótaszabályzat által meghatározott tejtermék és tej átváltási arányokat alkalmazva – kerül meghatározásra. (4) Alul- vagy túlteljesítés esetén az MVH a 4. § (4) bekezdése szerinti határozat (igazolás) kiállításával egyidejûleg a kvóta kihasználásáról, annak mindkét típusára vonatkozóan a lezárt kvótaév utáni május 15-ét követõ hatvan napon belül határozatot hoz. A határozathozatal feltétele, hogy a felvásárló az éves jelentést a 13. § (1) bekezdésében szereplõ határidõig hibátlanul megküldte. A határozat tartalmazza a folyó kvótaévben a tejtermelõ rendelkezésére álló kvótát (kvótatípusok szerinti bontásban), az elõzõ kvótaév során értékesített tej mennyiségét, a kvótateljesítés mértékét (a beszállítási kvóta esetében a zsírtartalom alapján korrigált mértéket), illetve az elõzõ kvótaévben rendelkezésre álló kvótán felül értékesített tej utáni fizetési kötelezettség összegét vagy alulteljesítés esetén a kvótamegvonás mértékét. (5) Ha a felvásárló május 14-éig nem küldi meg az éves összesített kimutatást, és ez veszélyezteti a (4) bekezdés szerinti határozat megküldését, akkor az MVH az érintett tejtermelõ tárgyévi teljesítését megállapíthatja a havi jelentések, illetve a becsült termelés alapulvételével. (6) A határozat ellen a tejtermelõ a határozat kézhezvételét követõ tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be az MVH-hoz. (7) Az országos beszállítási referenciamennyiség túllépése esetén a túlteljesítéshez hozzájáruló tejtermelõket az országos kompenzációt követõen az országos kvóta túlteljesítéséhez való hozzájárulásuk mértékének megfelelõ fizetési kötelezettség terheli. Az érintett tejtermelõvel szerzõdéses jogviszonyban álló felvásárlónak az MVH megküldi a túlteljesítés után kiszabott fizetési kötelezettség megállapításáról szóló jogerõs határozatot. (8) A jogerõsen megállapított fizetési kötelezettség szerinti összeget a felvásárló köteles a tejtermelõ által beszállított tej átvételi árából – a tejtermelõvel kötött megállapodás szerint egy vagy több egyenlõ részletben – levonni, vagy más arra alkalmas módon beszedni, és az így beszedett összeget az MVH részére a (4) bekezdés szerinti határozatban megjelölt bankszámlaszámra a levonás ütemében, de legkésõbb augusztus 31-éig befizetni. A felvásárló
2919
abban az esetben is legkésõbb augusztus 31-éig köteles a fizetési kötelezettség szerinti összeget az MVH részére befizetni, ha azt nem tudja a tejtermelõtõl ezen határidõig beszedni. (9) Az országos közvetlen értékesítési referenciamennyiség túllépése esetén a túlteljesítéshez hozzájáruló tejtermelõket az országos kompenzációt követõen az országos kvóta túlteljesítéséhez való hozzájárulásuk mértékének megfelelõ fizetési kötelezettség terheli, amelyrõl az MVH határozatot hoz. A befizetést a tejtermelõ legkésõbb augusztus 31-éig köteles az MVH részére a (4) bekezdés szerinti határozatban megjelölt bankszámlaszámra teljesíteni. (10) Azon tejtermelõt, aki tejkvóta nélkül értékesít tejet, illetõleg tejterméket, az értékesített tejmennyiség alapján fizetési kötelezettség terheli. (11) A fizetési kötelezettségbõl származó pénzösszeget elkülönített számlán kell kezelni, amelynek felhasználásáról – a felmerülõ szükséges kifizetések levonása után – az Európai Bizottság tesz javaslatot. (12) A fizetési kötelezettségbõl származó összeg fennmaradó részének felhasználásáról a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Európai Bizottság javaslatának figyelembevételével rendeletben határoz.
Alulteljesítés, nem teljesítés 7. § (1) A kvóta 70 százalék alatti teljesítése esetén az ezen mérték alatti, nem teljesített kvóta a kvótatulajdonos tejtermelõtõl – az országos kvótatartalék javára – a lezárt kvótaévet követõ április 1-jével megvonásra kerül. (2) A teljes kvóta legkésõbb a lezárt kvótaévet követõ április 1-jével megvonásra kerül az országos kvótatartalék javára attól a tejtermelõtõl, aki az adott kvótaévben a 13. § szerinti bevallások és a kimutatások alapján egyáltalán nem termelt tejet. (3) A tejtermelõ mentesül a kvótateljesítés kötelezettsége alól, ha a nem teljesítés az elháríthatatlan külsõ ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet szerinti elháríthatatlan külsõ ok miatt következett be. A tejtermelõ az elháríthatatlan külsõ okot legkésõbb a kvótaévet követõ harminc napon belül köteles bejelenteni az együttmûködõ szervezetnek a 44/2007. (VI. 8.) FVM rendeletben foglaltak szerint. A határidõ elmulasztása esetén a kérelmet az MVH elutasítja. Az elháríthatatlan külsõ ok elismerésérõl szóló határozatot az MVH a bejelentésben benyújtott indokok vizsgálatát követõen hozza meg, amely szükség esetén magában foglalhat helyszíni ellenõrzést is.
2920
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) Az (1) bekezdés alapján megvont kvóta a megvonás elõtti mértékig abban az esetben kerül visszaadásra, ha a tejtermelõ a kvóta megvonásának évében a megvonás elõtti kvóta legalább 70 százalékát teljesíti. (5) A (2) bekezdés alapján megvont kvótát a tejtermelõ részére a megtermelt mennyiség mértékéig a termelés folytatását követõ kvótaév április 1-jétõl vissza kell adni abban az esetben, ha legkésõbb a megvonást követõ második kvótaév végéig a 2. § c) pontjában elõírtaknak ismételten megfelel. (6) A tizenháromezer-négyszáz kilogrammot meg nem haladó közvetlen értékesítési kvótával rendelkezõ tejtermelõk esetében az (1) bekezdés nem alkalmazandó.
Átruházás, ideiglenes átengedés 8. § (1) A tejtermelõ kvótamennyisége legfeljebb harminc százalékát, de legalább ötszáz kilogrammot a Tv. szerint regisztrált, gazdaságában tejtermeléssel foglalkozó tejtermelõ, vagy tejtermelõi tevékenységet folytatni kívánó, TIR tenyészetkóddal rendelkezõ termelõ részére ideiglenesen átengedheti. Az ideiglenes átengedés idõtartama esetenként nem haladhatja meg az egy kvótaévet. (2) Az ideiglenes átengedés kizárólag az adott kvótaévben, a teljes kvótaévre vonatkozóan történhet, amelyet a kvóta eredeti tulajdonosának az adott kvótaév december 31-éig – az MVH által rendszeresített formanyomtatványon – kell bejelentenie az együttmûködõ szervezethez. Az ideiglenes átengedésrõl az MVH a bejelentéstõl számított hatvan napon belül hoz határozatot azzal, hogy ez a határidõ az adott kvótaév kezdete és július 15-e között beadott kérelmek esetében a 4. § (4) bekezdése szerinti határozat (igazolás) kézbesítésétõl számítandó. A jóváhagyott ideiglenes átengedés az adott kvótaév kezdetétõl az adott kvótaévben hatályos. Az ideiglenesen átengedett kvóta tovább ideiglenesen nem engedhetõ át. (3) A kvótatulajdonos kvótamennyiségét vagy annak egy részét a Tv. szerint regisztrált, gazdaságában tejtermeléssel foglalkozó tejtermelõ vagy tejtermelõi tevékenységet folytatni kívánó, TIR tenyészetkóddal rendelkezõ termelõ részére átruházhatja. (4) A tejtermelõ teljes kvótamennyiségét csak abban az esetben adhatja el, ha az ENAR nyilvántartás szerinti tenyészetében a neve alatt nem szerepel tejelõ állat. (5) Az átruházásról szóló szerzõdést a vevõnek az MVH által rendszeresített formanyomtatvánnyal együtt a szerzõdéskötést követõ tizenöt napon belül, de legkésõbb december 31-éig lehet benyújtania az együttmûködõ szervezethez. Az adásvételi szerzõdés jóváhagyásáról az MVH a benyújtástól számított hatvan napon belül hoz határozatot azzal, hogy ez a határidõ az adott kvótaév kezdete és július
2008/56. szám
15-e között beadott kérelmek esetében a 4. § (4) bekezdése szerinti határozat (igazolás) kézbesítésétõl számítandó. A jóváhagyott átruházás az adott kvótaév kezdetétõl hatályos. Az adásvételi szerzõdés a szerzõdéskötést követõ tizenöt napon túli, de december 31-ét megelõzõen történõ benyújtása esetén mulasztási bírság kerül kiszabásra. A december 31-ét követõen benyújtott kérelem elutasításra kerül. (6) Beszállítási kvóta átruházása esetén a kérelemhez mellékelni kell az eladó felvásárlójának igazolását az eladó által az adott kvótaév során beszállított tej mennyiségérõl (kilogramm) és annak valódi zsírtartalmáról (kilogramm), valamint a vevõ felvásárlójának szándéknyilatkozatát a vásárolt kvóta nagyságának megfelelõ tejmennyiség átvételérõl. (7) Az adásvételi szerzõdés megkötésének kvótaévében a (3) bekezdés szerint megvásárolt kvóta vagy annak egy része nem ruházható át, illetve ideiglenesen nem engedhetõ át. (8) A fiatal tejtermelõk részére fenntartott nemzeti tartalékból igényelt kvóta nem lehet tárgya sem átruházásnak, sem ideiglenes átengedésnek, csak a nemzeti tartalék ezen célra fenntartott részébe adható vissza.
9. § (1) A gazdaság vagy a gazdaság egy termelõ egységének állatállománnyal együtt történõ eladásakor, bérbeadásakor, illetve örökösödés útján történõ átszállásakor a termelõ egységre jutó teljes kvótamennyiség annak a tejtermelõnek a birtokába (használatába) kerül, aki a tejtermelõ gazdaságot átveszi. (2) Az átírás iránti kérelmet az (1) bekezdésben foglaltak alátámasztására szolgáló dokumentumokkal együtt a szerzõdéskötés dátumát, illetve a jogerõs hagyatéki átadó végzés kézhezvételét követõ tizenöt napon belül, de legkésõbb a szerzõdés dátuma szerinti kvótaév utolsó napjáig kell benyújtania a gazdaságot átvevõnek az MVH által rendszeresített formanyomtatványon az együttmûködõ szervezethez. Március 31-ét követõen benyújtott kérelem – az örökösödés esetét kivéve – elutasításra kerül. Az átírásról az MVH a benyújtástól számított hatvan napon belül hoz határozatot azzal, hogy ez a határidõ az adott kvótaév kezdete és július 15-e között beadott kérelmek esetén a 4. § (4) bekezdése szerinti határozat (igazolás) kézbesítésétõl számítandó. A bérlet a szerzõdéskötés szerinti kvótaév kezdetétõl hatályos, amely esetében a jóváhagyás iránti kérelmet a szerzõdésben meghatározott idõtartam során, minden kvótaévre vonatkozóan az MVH által rendszeresített formanyomtatványon az együttmûködõ szervezethez kell benyújtani. A bérleti idõ lejárta után a tejkvóta visszakerül a bérbeadó használatába.
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak hitelt érdemlõen alátámasztásra kerültek és a kérelmet a (2) bekezdésben megadott határidõn belül benyújtották, az MVH az átírási kérelmet nem utasíthatja el és a határozatot úgy hozza meg, hogy az biztosítsa a termelés folyamatosságát. A (2) bekezdésben megadott benyújtási határidõ túllépése esetén mulasztási bírság kerül kiszabásra. (4) Az (1) bekezdés alapján szerzett kvóta a szerzõdés megkötésének kvótaévében nem engedhetõ át más tejtermelõnek és ezen idõszak alatt csak az (1) bekezdés szerinti átruházás tárgya lehet. Ezen elõírás nem vonatkozik arra, aki a gazdasághoz és a kvótához öröklés útján jutott hozzá.
Szövetkezet, tejszövetkezet
2921
vagy annak egy részérõl az országos kvótatartalék javára ellenszolgáltatás nélkül lemondhat. (2) A kvótamennyiségrõl történõ lemondást az MVH által rendszeresített formanyomtatványon az együttmûködõ szervezethez kell megküldeni. (3) Az országos kvótatartalékból a külön pályázati kiírásban meghatározott feltételek szerint igényelhetõ kvóta. (4) Az MVH a (3) bekezdésben megjelölt pályázati kiírást az Európai Bizottság javaslatainak figyelembevételével és a miniszter jóváhagyásával az MVH hivatalos internetes honlapján teszi közzé.
Átcsoportosítás 12. §
10. § (1) A szövetkezeti tulajdonban lévõ kvótát a tejszövetkezeti tagok részére legkésõbb a rendelet hatálybalépését követõ 30 napon belül ki kell osztani. (2) A tejszövetkezet, amennyiben az MVH által kiadott felvásárlói jóváhagyással rendelkezik, kérelemmel fordulhat az MVH-hoz annak érdekében, hogy a tagjai tulajdonát képezõ egyéni beszállítási kvótát a kvótanyilvántartásban a tejszövetkezet neve alatt, a tulajdonjog változása nélkül egységesen kezelje. A közös kezelést legkésõbb a kvótaév végét követõ hónap végéig kell bejelenteni az együttmûködõ szervezetnek és minden évben meg kell ismételni. A bejelentés elmulasztása esetén a közös kezelés nem alkalmazható. Az MVH a 4. § (4) bekezdés szerinti határozatában rendelkezik a szövetkezeti közös kezelésrõl. (3) A (2) bekezdés szerint egységesen kezelt kvóta kompenzáció utáni túllépése esetén a felvásárló a 6. § (8) bekezdésében foglalt eljárás szerint gondoskodik a fizetési kötelezettség tejtermelõktõl történõ levonásáról. (4) Tejszövetkezeti közös kezelés esetén, amennyiben a közös kezelésben lévõ kvóta kompenzáció után 70 százalék alatt kerül teljesítésre, akkor az alulteljesítés mértékének megfelelõen minden kvótáját közös kezelésbe adó szövetkezeti tag kvótája arányosan csökken. (5) Amennyiben a tejszövetkezeti tag a 15. § (2) bekezdése alapján végzett ellenõrzés szerint nem értékesített tejet, úgy a 7. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(1) A tejtermelõ a beszállítási és közvetlen értékesítési kvótája közötti végleges átcsoportosításra irányuló kérelmet az adott kvótaév november 30-ig, míg az ideiglenes átcsoportosításra irányuló kérelmet az adott kvótaév február 28-áig nyújthatja be az MVH által rendszeresített formanyomtatványon az együttmûködõ szervezethez. A határidõben benyújtott kérelem az adott kvótaévre vonatkozik, míg az ezen idõpontot követõen benyújtott kérelem elutasításra kerül. (2) Az MVH – a tejkvóta-szabályzatban foglaltakra figyelemmel – hatvan napon belül határozatban dönt az átcsoportosításról azzal, hogy ez a határidõ az adott kvótaévre július 15-e elõtt beadott kérelmek esetében a 4. § (4) bekezdése szerinti határozat (igazolás) kézbesítésétõl számítandó. Jelentések 13. § (1) A felvásárló köteles az adott kvótaévre vonatkozó, a beszállított tej mennyiségérõl és a felvásárolt tej tényleges zsírtartalmáról tejtermelõnkénti, illetve besszállítónkénti kimutatást a tárgyhót követõ hónap 28-áig, illetve az adott kvótaévre vonatkozó összesített kimutatást a kvótaévet követõ május 14-éig elkészíteni és az együttmûködõ szervezethez benyújtani. A havi jelentések határidõn túli megküldése, illetve a megküldés elmulasztása esetén mulasztási bírság kerül kiszabásra.
11. §
(2) A felvásárló az (1) bekezdés szerinti havi és éves kimutatást a tejtermelõvel történt elszámolásnak megfelelõen köteles elkészíteni. A felvásárló jelentési kötelezettsége akkor is fennáll, ha érvényes szerzõdéssel rendelkezõ beszállítójától nem vett át tejet.
(1) Az a tejtermelõ, aki a tejtermeléssel egészben vagy részben, végleges jelleggel felhagy, kvótamennyiségérõl
(3) Közvetlen értékesítés esetén a tejtermelõ köteles az adott kvótaévre vonatkozó, az értékesített tej, illetve más tejtermék (annak pontos megnevezésével) mennyiségérõl
Lemondás az országos kvótatartalék javára, igénylés az országos kvótatartalékból
2922
MAGYAR KÖZLÖNY
összesített kimutatást készíteni és azt a kvótaévet követõ május 14-éig az együttmûködõ szervezethez benyújtani. (4) Amennyiben a közvetlen értékesítési kvótával rendelkezõ tejtermelõ az adott kvótaévben nem értékesített közvetlenül tejet vagy más tejtermékeket, akkor az errõl szóló nyilatkozatot a kvótaévet követõ május 14-éig kell az együttmûködõ szervezetnek megküldenie. (5) Az ügyfél (tejtermelõ és a felvásárló) – a tejkvótaszabályzatban foglaltakra figyelemmel – köteles az egyéb nyilvántartási és jelentési elõírásoknak eleget tenni, ezek elmulasztása esetén mulasztási bírság kerül kiszabásra. (6) Az (1)–(5) bekezdés szerinti kimutatásokat, nyilatkozatokat és jelentéseket az MVH által rendszeresített formanyomtatványon az együttmûködõ szervezetnek kell megküldeni. (7) Amennyiben a felvásárló az adott kvótaévre vonatkozó összesített kimutatást az (1) bekezdésben meghatározott határidõig nem nyújtja be vagy az a havi kimutatásokhoz viszonyítottan mennyiségi eltérést mutat, úgy a határidõ lejártát követõen az általa felvásárolt tejmennyiség 0,01 százalékos túllépése esetére számított fizetési kötelezettségnek megfelelõ összeget köteles naponta megfizetni. Amennyiben a felvásárolt tej mennyisége adatszolgáltatás hiányában nem ismeretes, úgy azt az MVH a tejtermelõk beszállítási kvótájának, a havi jelentéseknek, valamint a becsült termelésnek az alapulvételével állapítja meg, majd ez alapján határozza meg az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség késedelmes teljesítése miatt fizetendõ összeget, amelynek mértéke legalább száz euró, de legfeljebb százezer euró lehet. (8) Ha a felvásárló az (1) bekezdésben meghatározott összesített adatszolgáltatási kötelezettségét június 15-éig nem teljesíti vagy az a havi kimutatásokhoz viszonyítottan mennyiségi eltérést mutat, akkor az MVH tizenöt munkanapon belül a felvásárlót tizenöt napos határidõ kitûzésével teljesítésre szólítja fel, amelynek eredménytelen eltelte után a felvásárló mulasztási bírsággal sújtható. (9) Amennyiben a közvetlen értékesítést végzõ tejtermelõ az adott kvótaévre vonatkozó (3) bekezdésben meghatározott összesített kimutatást, illetve a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot határidõig nem készíti el, úgy a határidõ lejártát követõen késedelmes naponként a közvetlen értékesítési referenciamennyiség 0,01 százalékos túllépése esetére számított fizetési kötelezettségnek megfelelõ összeget köteles naponta megfizetni, amelynek teljes összege legalább száz euró, de legfeljebb ezer euró lehet. (10) Ha a közvetlen értékesítést végzõ tejtermelõ a (3) bekezdésben meghatározott összesített kimutatást, illetve a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot június 15-éig nem nyújtja be vagy benyújtja, de hiánypótlásra kötelezték és ennek a kötelezettségének határidõben nem tesz eleget, vagy újból hiányosan nyújtja be, akkor az MVH tizenöt munkanapon belül a tejtermelõt tizenöt napos határidõ kitûzésével teljesítésre szólítja fel, amelynek eredménytelen eltelte után a közvetlen értékesítési referenciamennyisége az országos kvótatartalék javára megvonásra kerül.
2008/56. szám
(11) Amennyiben a közvetlen értékesítést végzõ tejtermelõ nem a valóságnak megfelelõ összesített kimutatást, illetve nyilatkozatot nyújt be, köteles az MVH határozata alapján az érintett tej mennyiségével és a szabálytalanság súlyával arányos összeget megfizetni, amelynek maximális összege ötszázezer forintig terjedhet.
Nyilvántartás, kimutatás 14. § (1) A felvásárlónak a telephelyein tejtermelõnkénti naprakész kimutatást és nyilvántartást kell vezetnie az egyes beszállításokról, a felvásárolt tej mennyiségérõl, valamint a felvásárolt nyers tej tényleges zsírtartalmáról az akkreditált laboratóriumok által mért adatok alapján. (2) A tejtermelõnek a telephelyein az MVH által rendszeresített formanyomtatványnak tartalmával azonos napi kimutatást és nyilvántartást kell vezetnie a megtermelt és közvetlenül, illetve beszállítás útján értékesített tej és tejtermékek mennyiségérõl. Az ötezer kilogrammot meghaladó közvetlen értékesítési kvótával rendelkezõ tejtermelõnek a megtermelt és nem értékesített vagy ingyenesen átruházott tej és tejtermékek mennyiségérõl is nyilvántartást kell vezetnie. A beszállítás útján értékesített tej esetén fel kell tüntetni a felvásárló nevét is. (3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplõ dokumentumokat a kiállítás évének végétõl számított három évig meg kell õrizni. Ellenõrzés 15. § (1) Az ügyfelet (tejtermelõ és a felvásárló) e rendelet alapján terhelõ kötelezettségek teljesítését az MVH és az együttmûködõ szervezet az 1. számú melléklet szerinti tejkvóta-szabályzatban foglaltak alapján ellenõrzi. (2) Az ügyfél (tejtermelõ és felvásárló) nyilvántartásait, illetve a nyilvántartásokban szereplõ kimutatások valódiságát az MVH elõzetes bejelentés nélkül jogosult a helyszínen ellenõrizni. Amennyiben a nyilvántartások nem naprakészek, illetve nem felelnek meg a valóságnak, az érintett tej mennyiségének figyelembevételével mulasztási bírság kerül kiszabásra.
Átmeneti és záró rendelkezések 16. § A kvótatulajdonos és közeli hozzátartozója, illetve hozzátartozója által 2007. január 1-jétõl 2009. február 28-áig benyújtott közös írásbeli kérelme alapján a kvóta átírásra
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
kerül a tejtermelõnek minõsülõ, a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozó, illetve hozzátartozó javára abban az esetben, ha a kvótatulajdonos a tárgyi kvótaév kezdetétõl nem rendelkezik ENAR nyilvántartásban szereplõ állatállománnyal.
17. § (1) Ez a rendelet – az 5. §-ának (9) bekezdése kivételével – a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. A rendelet 5. §-ának (9) bekezdése 2009. április 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet kihirdetését követõ 15 napon belül az MVH a hivatalos honlapján (www.mvh.gov.hu) közleményt jelentet meg az alkalmazandó formanyomtatványokról. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerrõl szóló 69/2004. (IV. 29.) FVM rendelet, valamint az azt módosító 30/2005. (IV. 1.) FVM rendelet, a 66/2005. (VII. 25.) FVM rendelet, az 1/2006. (I. 18.) FVM rendelet, a 27/2006. (IV. 4.) FVM rendelet hatályát veszti. (4) Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 1788/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a tej és tejtermékágazatban illeték megállapításáról, valamint az ezt módosító 2217/2004/EK tanácsi rendelet és 1406/2006/EK tanácsi rendelet; b) a Bizottság 595/2004/EK rendelete (2004. március 30.) a tej és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az ezt módosító 1468/2006/EK bizottsági rendelet, 1913/2006/EK bizottsági rendelet és a 468/2006/EK bizottsági rendelet. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
1. számú melléklet a 43/2008. (IV. 4.) FVM rendelethez TEJKVÓTA-SZABÁLYZAT 1. Bevezetés A tejkvóta-szabályzat (a továbbiakban: kvótaszabályzat) e rendelet hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságokra [tejtermelõkre, kvótatulajdonosokra, valamint felvásárlási tevékenységet végzõkre – függetlenül attól, hogy a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési
2923
Hivatal (a továbbiakban: MVH) általi felvásárlói jóváhagyással rendelkeznek-e vagy sem] nézve kötelezõ érvényû. A kvótaszabályzat bemutatja a tehéntejtermelés és -értékesítés kereteit meghatározó kvótarendszer jellegzetességeit, összefoglalva a hazai és uniós jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit, segít azok értelmezésében, illetve bemutatja a gyakorlatban való alkalmazásukat. A kvótaszabályzat ezen felül olyan szabályozó elemek gyûjteménye, amelyek a tej termékpálya szereplõinek (a vonatkozó rendeletek meghatározásai alapján tejtermelõnek minõsülõ – akár kvótával rendelkezõ, akár kvóta nélküli – termelõk vagy kvótatulajdonosok, egyéni tejkvótával rendelkezõ, de tejtermelõnek nem minõsülõ ügyfél, illetve felvásárló) jogait és kötelezettségeit tartalmazzák, továbbá ismertetik a jogok és kötelezettségek érvényesítésének rendjét. 2. A kvótarendszer rövid bemutatása Az Európai Unió a tejkvótarendszert, amely a tehéntej termelésének mennyiségét szabályozza, 1984-ben vezette be. A kvótarendszer az egyetlen olyan elem volt a 2004. évi tejtámogatás bevezetéséig, amely a tejtermelõi rétegre közvetlen hatást gyakorolt. A tejkvótarendszer alapvetõen a megtermelt nyerstej mennyiségének szabályozásával, illetve egyéb piacszabályozási eszközökkel garantálja a piaci egyensúly megteremtését és fenntartását. Az Unió a kvótán felül termelt mennyiségek elhelyezésének költségét a túltermelést elõidézõ tejtermelõkkel térítteti meg, a fizetési kötelezettség kiszabása révén. A KAP egymást követõ reformjainak következtében a kvótarendszer érvényességét 1992-ben elõbb a 2007/2008-as, majd 2003-ban a 2014/2015-ös kvótaévig hosszabbították meg. 2.1. Jogszabályi háttér A tejkvótarendszer mûködésére vonatkozó, illetve a tejkvótarendszer hatósági feladatainak ellátása során alkalmazott elõírásokat e rendeleten kívül az alábbi jogszabályok tartalmazzák: – a Tanács 1788/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.), a tej- és tejtermék ágazatban illeték megállapításáról; – a Bizottság 595/2004. rendelete (2004. március 30.). a tej és tejtermék ágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; – a 2007. évi XVII. törvény a mezõgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl (a továbbiakban: Tv.); – az elháríthatatlan külsõ ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet.
2924
MAGYAR KÖZLÖNY
2.2. Kvótarendszer mûködtetésében részt vevõ szervezetek elérhetõsége: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Ügyfélszolgálat – Hatósági feladatok ellátása e-mail cím:
[email protected] weboldal: www.mvh.gov.hu Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. – Adminisztratív feladatok ellátása e-mail cím:
[email protected] weboldal: www.atkft.hu 2.3. A kvótarendszer mûködése Az Európai Unió minden egyes tagállama számára meghatározza az országos referenciamennyiséget (országos kvótát), és az ahhoz tartozó referencia zsírtartalmat, amelyet az szétoszthat a tagállam területén mûködõ tejtermelõk között. A kiosztott egyéni referenciamennyiségek (egyéni kvóták) az illetõ tejtermelõk tulajdonába kerülnek, azokkal a vonatkozó jogszabályok keretein belül szabadon rendelkeznek. Az egyéni kvótamennyiség behatárolja, a tejnek vagy tejtermékeknek tejegyenértékben kifejezett azon mennyiségét, amelyet az adott tejtermelõ jogkövetkezmények alkalmazása nélkül értékesíthet, akár a felvásárlónak történõ beszállítás, akár a végsõ fogyasztóknak történõ közvetlen értékesítés formájában. A kvóta kilogrammban kerül megállapításra. A kvótateljesítés mértékének meghatározása során a literben mért mennyiségek, a szükséges átszámítási mûvelet elvégzése után, kilogrammban kerülnek elszámolásra és nyilvántartásba. A térfogat (liter) tömegre (kilogramm) történõ átváltására az alábbi képletet kell alkalmazni: a tej literben megadott mennyisége / 0,971 = a tej mennyisége kilogrammban
2008/56. szám
Egyéni referenciamennyiség (egyéni kvóta): Az egyéni referenciamennyiségnek két típusa van: – Beszállítási kvóta: a felvásárlók részére értékesíthetõ, kizárólag nyers, a hûtésen kívül más eljárásnak alá nem vetett folyadéktej mennyiségét tömegegységben meghatározó szabályozási elem; – Közvetlen értékesítési kvóta: a végsõ fogyasztók részére közvetlenül értékesíthetõ tej mennyiségét tömegegységben, és/vagy egyéb tejtermékek értékesíthetõ mennyiségét alapanyagtejre átszámítva tömegegységben meghatározó szabályozási elem. Az adott kvótaévben, a tejtermelõ rendelkezésére álló egyéni referenciamennyiségrõl az MVH a lezárt kvótaév utáni május 15-ét követõ 60 napon belül igazolást (kvótaigazolást) ad ki. A fenti határidõ abban az esetben tartható amennyiben a megadott határidõig beszállítás esetén a felvásárló, közvetlen értékesítés esetén a termelõ hibátlan jelentést nyújt be. Egyéni referencia zsírtartalom: Az egyéni beszállítási referenciamennyiséghez tartozó zsírtartalom, mely tejtermelõnként külön került meghatározásra. Jelentõsége a beszállítással értékesített tej mennyiségének meghatározásában van, mely a zsírkorrekció elvégzésével kerül kiszámításra. Közvetlen értékesítési kvótához nem tartozik egyéni referencia zsírtartalom. Országos kvótatartalék: Az országos referenciamennyiség tejtermelõk számára ki nem osztott része. Az országos tartalék nagysága módosulhat a kvótamegvonás vagy a lemondás révén. Az országos kvótatartalék minimális nagyságát a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben szabályozza. A tartalékból kizárólag pályázat útján, az MVH által megjelentetett közlemény alapján igényelhetõ egyéni kvóta. Az országos tartalék kvótatípusok (beszállítási, illetve közvetlen értékesítési) szerint megbontva tartalmaz kvótamennyiséget.
Országos referenciamennyiség (országos kvóta): Alapja az Európai Unió és a Magyar Köztársaság között megkötött csatlakozási szerzõdésben megállapított országos referenciamennyiség, amely összesen 1 947 280 tonna. Az országos referenciamennyiség (országos kvóta) beszállítási és közvetlen értékesítési kvótából áll, amelyek egymáshoz viszonyított aránya kvótaévenként változhat a termelõk kérésére történõ végleges és ideiglenes átcsoportosítások révén. A végleges átcsoportosítási kérelmek alapján az Európai Unió Bizottsága minden kvótaévre vonatkozóan rendeletben határozza meg az országos kvóta megoszlását.
2.3.2. A kvóták kihasználása A tejtermelõ az adott kvótaévre vonatkozóan rendelkezésére álló egyéni kvótát jogkövetkezmények nélkül 70–100% közötti mértékben teljesítheti. A beszállítási kvóta vonatkozásában a felvásárló(k) éves jelentése alapján, míg közvetlen értékesítési kvóta esetén a termelõ éves jelentése alapján kerül a kihasználás mértéke megállapításra. A kvótateljesítés mértékét, amelyet beszállítási és közvetlen értékesítési kvótákra külön-külön kell meghatározni, az MVH a lezárt kvótaév utáni május 15-ét követõ 60 napon belül határozatban állapítja meg. A fenti határidõ abban az esetben tartható amennyiben a megadott határidõig beszállítás esetén a felvásárló, közvetlen értékesítés esetén a termelõ hibátlan jelentést nyújt be.
Országos referencia zsírtartalom: Az országos referenciamennyiséghez országos referencia zsírtartalom tartozik, amely 3,85% (tömegszázalék)ban került meghatározásra.
Beszállítási kvóta esetén: A beszállítás esetén az értékesített tej mennyiségét elõbb literrõl kg-ra kell átváltani a 2.3. pontban található képlet segítségével, majd a termelõ egyéni referencia zsír-
Tehát 1 kilogramm tej = 0,971 liter tej. 2.3.1. A kvóták típusai
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tartalmának és az értékesített tej tényleges zsírtartalmának a különbsége alapján termelõnként korrigálni kell. A korrekciót az MVH végzi el a felvásárlók éves bevallásai (kimutatásai) alapján. Ez a számított érték jelenti a kvótateljesítés mértékét. Zsírtartalom szerinti korrekció: A tejkvótarendszerben a tej zsírtartalmát is nyilván kell tartani. Minden egyes tejtermelõ számára, tömegszázalékban (m/m%) kifejezett referencia zsírtartalom kerül megállapításra a beszállítási kvótához kapcsolódóan. Az értékesített tej tényleges zsírtartalmának meghatározása után, a tényleges és a referencia zsírtartalom értékei közti különbség alapján az értékesített tej mennyiségi korrekcióját kell elvégezni. A korrekció utáni, számított érték lesz a kvótateljesítés mértékeként nyilvántartva. Pozitív korrekció: Amennyiben a tényleges zsírtartalom és a referencia zsírtartalom értékei között pozitív különbség van (azaz a tényleges zsírtartalom magasabb a megállapított referencia zsírtartalomnál), pozitív korrekciót kell elvégezni oly módon, hogy a beszállított tej mennyiségét 0,18%-kal kell növelni a zsírtartalmak közötti eltérés minden egyes 0,1 grammja után (1. számú példa). Negatív korrekció: Amennyiben a tényleges zsírtartalom és a referencia zsírtartalom értékei között negatív különbség van (azaz a tényleges zsírtartalom alacsonyabb a megállapított referencia zsírtartalomnál), negatív korrekciót kell elvégezni oly módon, hogy a beszállított tej mennyiségét 0,18%-kal kell csökkenteni a zsírtartalmak közötti eltérés minden egyes 0,1 grammja után (2. számú példa). Közvetlen értékesítési kvóta esetén: A közvetlen értékesítési kvóta kihasználásának a mértékét a termelt és értékesített tej és/vagy más tejtermékek [e rendelet 2. § b) pontja] mennyisége alapján kell megállapítani. Ennek során az alábbi átváltási képleteket kell alkalmazni: 1 liter értékesített tej = 1/0,971 kg tej; 1 kg vaj = 22,5 kg tej; 1 kg tejszín = 0,263 kg tej × a tejszín zsírtartalma (%); 1 kg tejföl = 0,263 kg tej × tejföl zsírtartalma (%); 1 kg túró = 5 kg tej; 1 kg joghurt = 1 kg tej; 1 kg sajt = 10 kg tej. Amennyiben a tejtermelés volumenét az érintett tejtermelõ nem tudja hitelt érdemlõen bizonyítani, illetve tejtermelésérõl éves jelentés (kimutatás) sem áll rendelkezésre, az MVH a termelt tej mennyiségét helyszíni ellenõrzés során becsléssel állapítja meg. A szakmai szervezetek véleményét alapul véve a hazai tejtermelésben részt vevõ két
2925
legjelentõsebb fajta esetében a becslésnél alkalmazandó értékek az ellenõrzéséhez kapcsolódóan a következõk: – holstein-fríz (fajtakód: 220–225) fajtakör esetében 8486 kg/kvótaév, – magyartarka (fajtakód: 010–015) fajtakör esetében 5050 kg/kvótaév, – magyartarka és/vagy a holstein-fríz fajta 50%-nál kisebb hányada esetén 5050 kg/kvótaév. A becsléssel megállapított termelési szintet az alábbi tételek csökkentik: – az adott gazdasághoz tartozó személyek fogyasztása: 1 kg tej/fõ/nap, – a borjak takarmányozására felhasznált tejmennyiség: 10 kg/borjú/nap. 2.3.3. A kvóta túlteljesítése A rendelkezésre álló egyéni kvóta túllépése esetén (100% feletti teljesítés), a kvótán felül, illetve kvóta nélkül értékesített tej utáni fizetési kötelezettséget az MVH határozatban állapítja meg. Országos túltermelés (az országos kvóta túllépése) esetén az illetéket, a túlteljesítés mértékében teljes egészében azokat a termelõket terheli, akik a nemzeti referenciamennyiség (a beszállítási, illetve a közvetlen értékesítési típusra külön-külön számítva) túllépéséhez hozzájárultak. A fizetési kötelezettség összegének megállapítása a zsírtartalom alapján végzett korrekciót, amennyiben erre lehetõség van, a felvásárlói szintû kompenzációt, valamint az országos szintû kompenzációt követõen történik. Az EU elõírásai szerint az illeték maximális összege, a tej 100 kilogrammjára vetítve a 2007/2008-as kvótaévre és azt követõ idõszakokra 27,83 € (illetve ennek megfelelõ forint). A tejtermelõ a határozat ellen, annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez címzett fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen. A beszállítási, illetve a közvetlen értékesítési kvótatípusok kihasználásának megállapítása során nem lehetséges a két típus közti kompenzáció sem termelõi, sem felvásárlói, sem országos szinten. A fizetési kötelezettség összegét a két kvótatípusra külön-külön kell kiszámítani. 2.3.4. A kvóta alulteljesítése (70% alatt) Alulteljesítés (azaz az egyéni kvótának az elõírt 70% alatti teljesítése) esetén a tejtermelõtõl a 70% alatti, nem teljesített egyéni kvóta az országos kvótatartalék javára megvonásra kerül a lezárt kvótaévet követõ április elsejével, amelyrõl az MVH határozatban értesíti a tejtermelõt (3. számú példa). A tejtermelõ a határozat ellen, annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez címzett fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen. A fentiek alapján megvont kvóta a megvonás elõtti mértékig visszaadásra kerül a megvonás kvótaévét követõ kvótaév kezdetétõl, abban az esetben, ha a tejtermelõ a kvóta megvonásának évében a megvonás elõtti kvóta legalább hetven százalékát teljesíti (3. számú példa). A meg-
2926
MAGYAR KÖZLÖNY
vonással csökkentett kvóta túllépését, országos túlteljesítés esetén, illetékfizetési kötelezettség terheli. 2.3.5. A kvóta kihasználatlansága (0%) A teljes kvótamennyiség az országos kvótatartalék javára legkésõbb a lezárt kvótaévet követõ április 1-jével megvonásra kerül attól a tejtermelõtõl, aki a rendelkezésére álló kvóta terhére egy kvótaév során egyáltalán nem termelt és értékesített tejet vagy tejterméket. Amennyiben a tejtermelõ legkésõbb a megvonást követõ második kvótaév végéig az e rendelet 2. § c) pontjában elõírtaknak ismételten megfelel, azaz tejet (vagy tejterméket) termel és értékesít, a megvont kvóta az igazolt értékesítés mértékéig, de legfeljebb a megvonás elõtti mértékig visszaadásra kerül a termelés folytatását követõ kvótaév kezdetétõl (4. számú példa). Amíg a termelõ egyéni referenciamennyiséggel egyáltalán nem rendelkezik, az általa értékesített tejmennyiség kvóta nélküli termelésnek minõsül, és a megfelelõ pénzügyi szankcióval sújtandó. 2.3.6. Mentesség az alulteljesítés esetén alkalmazandó jogkövetkezmények alól A tejtermelõ mentesül a kvótakihasználás minimálisan elõírt kötelezettsége alól, ha a rendelkezésére álló kvóta nem teljesítése elháríthatatlan külsõ ok miatt következett be, és ezt a rendelkezésére álló határidõn belül, a megfelelõ dokumentumokkal alátámasztva, hitelt érdemlõen igazolni tudja. Amennyiben a tejtermelõ gazdaságban a tejtermelés volumenét befolyásoló, az elháríthatatlan külsõ ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet alapján elháríthatatlan külsõ oknak (vis maior-nak) minõsülõ esemény történt, azt az MVH által erre a célra rendszeresített K1091-es formanyomtatványon lehet bejelenteni az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.-hez (a továbbiakban: ÁT Kft). Az elháríthatatlan külsõ okot legkésõbb a kvótaévet követõ harminc napon belül kell bejelenteni. A kvótaév végét követõ 30 napon túl már semmilyen esetben sincs lehetõség – akadályoztatás esetén sem! – a vis maior esemény és a hozzá kapcsolódó kérelem benyújtására. A határidõn túl benyújtott kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Az elháríthatatlan külsõ ok elismerésérõl az MVH vis maior bizottsága dönt, az elháríthatatlan külsõ ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendeletben megállapított elõírások figyelembevételével. Elháríthatatlan külsõ okként elfogadható különösen: az ügyfél halála vagy tartós munkaképtelensége, elemi kár, illetve az állatállományt sújtó járványos megbetegedések. A 13 400 kg-ot meg nem haladó közvetlen értékesítési kvótával rendelkezõ tejtermelõk esetében a 70% alatti teljesítésre vonatkozó jogkövetkezmények nem kerülnek al-
2008/56. szám
kalmazásra. Nem teljesítés esetén (0%) a 2.3.5. pontban foglalt jogkövetkezményeket azonban alkalmazni kell! 2.4. Jogkövetkezmények Azon tejtermelõkkel és felvásárlókkal szemben, akik a vonatkozó közösségi és hazai jogszabályokban, illetve a kvótaszabályzatban foglalt elõírásokat megsértik, a jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazandók, amelyeket az MVH határozatban állapít meg. A pénzbeli büntetésrõl a Tv. 71. § (1) bekezdése rendelkezik, amelynek értelmében az ügyfél 500 000 forintig terjedõ mulasztási bírsággal sújtható. A határozat ellen, a tejtermelõ, illetve felvásárló annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen. A kvóta (vagy annak egy része) ellentételezés nélkül megvonásra kerül az országos tartalék javára attól a termelõtõl, aki – kvótájához a jogszabályi elõírások megkerülésével jutott, – aki az egyéni kvótát az elõírt mértékben nem használta ki, – aki a közvetlen értékesítésre vonatkozó éves kimutatást a megszabott határidõn belül, a külön felszólítás ellenére sem küldi meg. Az MVH e rendeletben meghatározott bírságot szab ki, vagy egyéb jogkövetkezményeket (pl. mulasztási bírság) alkalmaz azokkal a tejtermelõkkel és felvásárlókkal szemben, akik – nekik felróhatóan, a valóságnak nem megfelelõ adatokat adtak meg kimutatásaikban; – az éves vagy havi kimutatásukat nem, késve vagy valótlan, illetve szakmailag hibás adattartalommal küldték meg; – az e rendelet 5. és 13. §-a szerinti bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési) adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti; – a Tv. szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszer nem regisztráltatja magát, illetve nem jelzi a regisztrált adatokban bekövetkezett esetleges változásokat; – a Tv. 71. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a tejkvóta-nyilvántartás mûködtetésével összefüggésben az e rendeletben elõírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az elõírásoktól eltérõen állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az elõírásoktól eltérõen vezeti; – jelen szabályzat 4.3.1. pontja szerinti iratmegõrzési kötelezettségének nem tesz eleget; – az ellenõrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttmûködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza. Az MVH a megállapított fizetési kötelezettség nem teljesítése vagy késedelmes teljesítése esetén egyéb jogkö-
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
vetkezményeket (pl. bírság kétszeresének kiszabása, késedelmi kamat) alkalmaz. 2.5. Jelentõsebb dátumok Április 1.:
Kvótaév kezdete.
Minden hónap 28-a:
Felvásárlók elõzõ havi beszállításokra vonatkozó kimutatásának beküldési határideje;
Május 14.:
A közvetlen értékesítésrõl szóló éves kimutatás benyújtásának határideje; A felvásárlók éves kimutatásának beküldési határideje;
Augusztus 31.:
A megállapított fizetési kötelezettség teljesítésének végsõ határideje;
November 30.:
A két kvótatípus közti végleges átcsoportosítás iránti kérelmek benyújtásának határideje;
December 31.:
Az ideiglenes átengedés iránti kérelmek benyújtásának határideje; A végleges átruházás iránti kérelmek benyújtásának határideje;
Február 28.:
A két kvótatípus közti ideiglenes átcsoportosítás iránti kérelmek benyújtásának határideje;
Március 31.:
Kvótaév vége.
3. A kvótakezelõ intézmények és a kvótarendszer mûködtetésében betöltött szerepük A tejkvótakezelõ intézmény Magyarországon az MVH, amely a jogcímmel kapcsolatosan ellátja a Tv. szerinti hatósági feladatokat. A Tv. 18. §-a megteremti annak lehetõségét, hogy az MVH a hatáskörébe tartozó feladatok – így a tejkvótarendszer mûködtetése – ellátásába szakértõként, illetve egyes technikai jellegû feladatok ellátására más szervezetet (a továbbiakban: együttmûködõ szervezet) is bevonhat. Ennek keretében 3.2. pontban foglalt feladatok elvégzésére, a törvény szerinti együttmûködõ szervezetként az ÁT Kft. került kijelölésre. 3.1. Az MVH szerepe a tejkvótakezelésben Az MVH 2003. július 1-jén jött létre, az Agrárintervenciós Központ és a SAPARD Ügynökség általános jogutódjaként a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet szerint. Az intézmény fõ feladata az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alapból érkezõ támogatások kifizetése és a Közös Agrárpolitika végrehajtásához szükséges szabályozási eszközök mûködtetése. Ez utóbbiak közé tartozik a
2927
tejkvótarendszer mûködtetésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása. Az MVH a tejkvótakezeléssel kapcsolatosan az alábbi fõbb feladatokat látja el: – a tejkvótarendszer szereplõinek (termelõk és felvásárlók) regisztrációja az MVH által kezelt ügyfél-regisztrációs rendszerben és az ehhez kapcsolódó tejkvóta-nyilvántartási rendszerben; – felvásárlók jóváhagyása; – az ügyfélregiszter- és a tejkvóta-nyilvántartás kezelése; – a beérkezett kérelmek elbírálása, határozathozatal, felszólítás hiánypótlásra; – kvótakihasználás mértékének megállapítása (kvótakorrekció és felvásárlói, valamint országos szintû kompenzáció elvégzése); – az adott kvótaévre rendelkezésre álló egyéni kvóták megállapítása, megküldése az érintett termelõknek; – a fizetési kötelezettség megállapítása, az abban meghatározott összeg beszedése és továbbítása az EU felé; – egyéni kvótamennyiségek országos kvótatartalékból történõ kiosztása; – az országos kvótatartalék kezelése; – esetleges kvótamegvonások végrehajtása. 3.1.1. A tejkvótarendszer szereplõinek nyilvántartása 3.1.1.1. A tejtermelõk nyilvántartása Minden tejkvóta-tulajdonosnak rendelkeznie kell az MVH által, a Tv. alapján kiadott ügyfélregisztrációs számmal. Az ügyfél-regisztráció során minden tejtermelõ egyedi, tíz számjegybõl álló azonosító számot kap, amely a késõbbiekben, a kimutatások és kérelmek feldolgozása során, a tejtermelõ azonosítására szolgál. Azon tejtermelõknek, akik nem rendelkeznek ügyfél-regisztrációs számmal, a Tv. 28. §-a értelmében regisztráltatniuk kell magukat. Ehhez az MVH által erre a célra rendszeresített regisztrációs lapot (G001) kell megküldeniük a tejtermelõ lakóhelye, illetve székhelye szerinti illetékes Megyei (Fõvárosi és Pest Megyei) MVH Kirendeltség részére. Amennyiben regisztrációs kötelezettségének a termelõ nem tesz eleget, úgy a 2.4. pont szerinti bírsággal sújtható. A Tv. 29. §-ának elõírásai értelmében minden termelõ és felvásárló köteles az ügyfélnyilvántartásba bejelentett adataiban bekövetkezett változást a lakóhelye, illetve székhelye szerinti illetékes Megyei (Fõvárosi és Pest Megyei) MVH Kirendeltség részére, a változást követõ 15 napon belül bejelenteni. A bejelentési kötelezettség kiterjed jogi személy, illetve egyéb szervezet megszûnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve egyéb szervezet végelszámolójára, felszámolójára is. Jelen kötelezettség elmulasztása esetén az MVH az ügyfelet, felszámolót, illetve végelszámolót mulasztási bírság fizetésére kötelezi. 3.1.1.2. A felvásárlók nyilvántartása A tej termékpálya felvásárlói tevékenységet folytató szereplõinek szintén a 3.1.1.1. pont alatt ismertetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben kell regisztráltatniuk magukat, a termelõkéhez hasonló feltételekkel, amely során
2928
MAGYAR KÖZLÖNY
egyedi azonosító számot kapnak. Tevékenységük folytatásához rendelkezniük kell továbbá az MVH jóváhagyásával is. Ennek hiányában az MVH – akár rendelkeznek ügyfél-regisztrációs számmal, akár nem – bírsággal sújtja az érintett felvásárlót. 3.1.2. A kérelmek elbírálása A kérelmeket az ÁT Kft.-hez kell benyújtani, amelyeket az adminisztratív feldolgozás után továbbítanak az MVH részére. Az MVH a benyújtott kérelmeket elbírálja, és ennek eredményérõl a kérelem beérkezésétõl számított 60 napon belül határozatban értesíti a kérelmezõt. Kivételt jelentenek azok az esetek, amikor a termelõk az ideiglenes átengedés, a végleges átruházás, illetve az egyéni kvóták közti átcsoportosítás jóváhagyását az adott kvótaév kezdete (április 1.) és július 15. között kérelmezik, mivel ezekben az esetekben az MVH a határozatot az adott kvótaévre rendelkezésre álló kvóta mennyiségérõl, illetve a referencia zsírtartalomról szóló hatósági bizonyítvány (kvótaigazolás), illetve az elõzõ kvótaév kvótateljesítésérõl szóló határozat kézbesítését követõen hozza meg. A tejtermelõ a határozat ellen, annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez címzett fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen. 3.1.3. A fizetési kötelezettség összegének megállapítása és beszedése Azon tejtermelõknek, akik a rendelkezésükre álló egyéni referenciamennyiségüket, a (közvetlen értékesítési kvóta esetén a tejtermelõktõl, illetve a beszállítási kvótára vonatkozóan a felvásárlóktól beérkezõ) kimutatások, a helyszíni ellenõrzések eredményei, illetve az MVH által az állatállomány alapján elvégzett szakmai becslés alapján túllépték, a kvótán felül értékesített tej után fizetési kötelezettségük keletkezik. A fizetési kötelezettség összegét az MVH határozatban állapítja meg, amelyet megküld a tejtermelõ, valamint beszállítási kvóta túllépése esetén a tejtermelõvel szerzõdéses jogviszonyban álló felvásárló(k) részére is. (A fizetési kötelezettség szerinti összeget abban az esetben kell megfizetni, amennyiben a tejtermelõ által túlteljesített kvótatípusnak megfelelõ országos kvóta is túlteljesítésre kerül az összesített termelési adatok alapján.) A tejtermelõ a határozat ellen, annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez címzett fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen. Közvetlen értékesítési kvóta túllépése esetén a fizetési kötelezettség szerinti összeget a termelõnek augusztus 31-éig kell befizetnie az MVH által megadott számlaszámra. Beszállítási kvóta túllépése esetén a fizetési kötelezettség szerinti összeget a tejtermelõvel szerzõdéses jogviszonyban álló felvásárló(k) vonja/vonják le a termelõ által beszállított tej átvételi árából. Lehetõség van arra, hogy a felvásárló(k) tejtermelõvel kötött megállapodás alapján a fizetési kötelezettség szerinti összeget több egyenlõ részletben vonja/vonják le. A fizetési kötelezettség szerinti teljes összeget a felvásárlónak legkésõbb augusztus 31-ig
2008/56. szám
kell a határozatban szereplõ számlaszámra, az MVH részére befizetnie, abban az esetben is, ha a tejtermelõ azt részére nem fizeti meg. Ebben az esetben a felvásárló polgári peres eljárás keretében érvényesítheti jogait és kaphatja vissza a termelõ helyett befizetett összeget. 3.2. Az ÁT Kft. szerepe a tejkvótakezelésben Az ÁT Kft. a kvótarendszer mûködtetésével kapcsolatos technikai segítségnyújtás keretében az egyes kérelmek és kimutatások befogadását, feldolgozását, valamint az adatok tejkvóta-nyilvántartásban történõ átvezetését végzi, továbbá gondoskodik a dokumentumok MVH felé történõ továbbításáról. Az ÁT Kft. az MVH-val közösen végzi a kijelölt tejtermelõk és felvásárlók helyszíni ellenõrzését, amelynek eredményérõl készült jegyzõkönyvet aláírásával ellátja. 3.2.1. Az ÁT Kft. ügyviteli feladatai: – a kvóta tulajdonjog átruházásához, a kvóta ideiglenes átengedéséhez, illetve a kvóta ideiglenes, illetve végleges átcsoportosításához kapcsolódó kérelmek befogadása és MVH felé történõ továbbítása; – közvetlen értékesítést végzõ tejtermelõk éves kimutatásainak befogadása és MVH felé történõ továbbítása; – felvásárlók havi kimutatásainak befogadása és feldolgozása; – felvásárlók éves kimutatásainak befogadása és MVH felé történõ továbbítása; – felvásárlókkal szerzõdésben álló tejtermelõk nyilvántartásában bekövetkezett változások regisztrációja, és feldolgozása; – az egyéni kvótáról az országos kvótatartalék javára történõ lemondás regisztrációja, és MVH felé történõ továbbítása; – az érvényes szerzõdéssel rendelkezõ (a felvásárló jelentése alapján) tejtermelõk beszállítási kvótájának mennyiségét tartalmazó kimutatásnak az adott kvótaév szeptember 30-ig történõ megküldése az érintett felvásárlóknak; – közvetlen, személyes kapcsolattartás a tejtermelõkkel (ügyfélszolgálat biztosítása). 3.2.2. Általános folyamatleírás A kimutatásokat, illetve a kérelmeket, az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon kell az ÁT Kft. székhelyének címére (lásd a 2.2. pontot!) benyújtani. Az ÁT Kft. elvégzi a kérelmek és kimutatások befogadását, adminisztratív feldolgozását, majd azokat határozathozatal céljából megküldi az MVH részére. Az ÁT Kft. által elõzetesen feldolgozott, határozathozatalra elõkészített kérelmek elbírálását követõen az MVH határozatot hoz, a kérelmek beérkezésétõl számított 60 napon belül, és egyúttal gondoskodik a szükséges változtatások tejkvóta-nyilvántartásban történõ átvezetésérõl is. A határozat az érintettek – az ügy jellegébõl adódóan a tejtermelõk és/vagy felvásárló(k), illetve más, az adott ügyben érintett személyek – részére megküldésre kerül.
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3.3. Az ÁT Kft. és az MVH által közösen végzett feladatok: A tejkvótarendszer mûködésének vonatkozásában az MVH általános ellenõrzési jogkörrel rendelkezik, amelyet az ÁT Kft. bevonásával elõzetes bejelentés nélkül gyakorolhat. Ennek során az alábbi ellenõrzésekre kerül sor: – nyilvántartások ellenõrzése a beszállítást végzõ tejtermelõk telephelyein; – nyilvántartások ellenõrzése a közvetlen értékesítést folytató tejtermelõk telephelyein; – nyilvántartások ellenõrzése a felvásárlók telephelyein; – készletek ellenõrzése a beszállítást végzõ és a közvetlen értékesítést folytató tejtermelõk, valamint a felvásárlók telephelyein; – a tej szállításában, illetve átvétele során használt mûszaki berendezések ellenõrzése a tejtermelõk, illetve a felvásárlók telephelyein, valamint szállítás közben; – felvásárlók jóváhagyásához kapcsolódó helyszíni ellenõrzések a felvásárlók telephelyein; – a regisztrációval nem rendelkezõ, illetve a tejkvótanyilvántartásban nem szereplõ, tejtermelõi tevékenységet végzõ természetes vagy jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok státuszának megállapítása, illetve nyilvántartásainak valamint készleteinek helyszíni ellenõrzése. Az ellenõrzéseket egy adott kvótaév vonatkozásában az adott kvótaévben el kell kezdeni és legkésõbb a kvótaévet követõ 18 hónapon belül le kell zárni. 4. Tejtermelõk 4.1. A tejtermelõ meghatározása Az e rendelet 2. § c) pontja értelmében tejtermelõnek minõsül minden jogi és természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki/amely az e rendelet 2. § d) pontja szerinti gazdasága tejet termel, és a termelt tejet, vagy az abból elõállított más tejtermékeket értékesít, illetve erre vonatkozó elõkészületet tesz. A tejtermelõket regisztrációjukat követõen a tejkvótarendszerbõl eredõ, az e rendelet szerinti jogok illetik meg, illetve az abban elõírt kötelezettségek vonatkoznak rájuk. A tejtermelõ tulajdonában lévõ kvótával (egyéni referenciamennyiség) a vonatkozó EU-s és hazai rendeletek elõírásai szerint szabadon rendelkezhet. A tejtermelõ rendelkezésére álló kvóta (rendelkezésre álló egyéni referenciamennyiség) a tejtermelõ tulajdonában (egyéni referenciamennyiség), illetve a használatában (pl. ideiglenes átengedés hatálya alatt álló) levõ kvótát jelenti. 4.2. Tejtermelõk által benyújtható kérelmek 4.2.1. Kvóták végleges átruházása 4.2.1.1. Egyéni kvóta felajánlása állami kvótatartalék javára A tejtermelõ kvótájáról, vagy annak egy részérõl, a kvótaév során bármikor, az országos kvótatartalék javára ellentételezés nélkül lemondhat. A lemondást az MVH által
2929
erre a célra rendszeresített formanyomtatvány (K1005) kitöltésével, a kvótamennyiség megjelölésével, az ÁT Kft. címére kell eljuttatni. A kérelem elbírálásáról az MVH határozatot hoz, és egyúttal gondoskodik a tejtermelõ rendelkezésére álló kvótamennyiség tejkvóta nyilvántartásban történõ átvezetésérõl. A tejtermelõ a határozat ellen, annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen. 4.2.1.2. Kvóták igénylése országos kvótatartalékból Az MVH ügyfél-nyilvántartási rendszerében nyilvántartásba vett, regisztrációs számmal rendelkezõ termelõk kizárólag a kvótaév során meghirdetett pályázatok útján igényelhetnek kvótát az országos kvótatartalékból, az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatvány (K1000) kitöltésével és annak az ÁT Kft. részére történõ megküldésével. Az országos kvótatartalékból történõ igénylés részletes feltételeit a pályázati kiírás tartalmazza. A pályázati kiírás hiányában beküldött igénylések elutasításra kerülnek. Az országos kvótatartalékból térítés fejében vagy térítésmentesen kiosztott beszállítási típusú kvóta az igénylõ tejtermelõ már meglévõ egyéni referencia zsírtartalmával megegyezõ referencia zsírtartalommal kerül jóváírásra. Amennyiben az igénylõ tejtermelõ korábban nem foglalkozott tejtermeléssel, és egyéni beszállítási tejkvótával még nem rendelkezik, úgy a megvásárolt (vagy kiosztott) kvóta az országos referencia zsírtartalommal (3,85%) kerül számára jóváírásra. A közvetlen értékesítési kvótához nem tartozik referencia zsírtartalom. Az MVH a kérelem elbírálásáról határozatot hoz, és egyúttal gondoskodik az igényelt kvóta tejkvóta nyilvántartásban történõ igénylõ nevére való átvezetésérõl. A tejtermelõ a határozat ellen, annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen. 4.2.1.3. Kvóták kvótatulajdonosok közti átruházása A tejtermelõ (kvótatulajdonos) kvótáját vagy annak egy részét átruházhatja a Törvény szerint regisztrált, gazdaságában tejtermeléssel foglalkozó tejtermelõ vagy tejtermelõi tevékenységet folytatni kívánó, TIR tenyészetkóddal rendelkezõ termelõ részére. A szerzõdés az MVH jóváhagyásával válik érvényessé. A jóváhagyást a vevõ a szerzõdéskötést követõ 15 napon belül az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatvány és a szerzõdés ÁT Kft. részére történõ megküldésével kérelmezheti (beszállítási kvóta esetén K1020, közvetlen értékesítés esetén K1050). A formanyomtatványt mindkét félnek alá kell írnia. A teljes gazdaság, vagy a gazdaság egy termelõ egységének állatállománnyal együtt történõ eladása esetén a kérelmet legkésõbb a szerzõdés dátuma szerinti kvótaév utolsó napjáig kell benyújtania az új tulajdonosnak az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az együttmûködõ szervezethez. A kérelemhez mellékelni kell a szerzõdés egy eredeti példányát (vagy annak hitelesített másola-
2930
MAGYAR KÖZLÖNY
tát), és beszállítási kvóta átruházása esetén az eladó felvásárlójának igazolását az eladó által az adott kvótaév során beszállított tej mennyiségérõl (kg) és annak valódi zsírtartalmáról (kg), valamint a vevõ felvásárlójának szándéknyilatkozatát a vásárolt kvóta nagyságának megfelelõ tejmennyiség átvételérõl. Az ily módon megszerzett beszállítási típusú kvótához rendelt referencia zsírtartalom nem változik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a vevõ egyéni beszállítási kvótával az átruházás elõtt nem rendelkezett, a megvásárolt kvótához tartozó referencia zsírtartalom jelenti a továbbiakban az egyéni referencia zsírtartalmát. Abban az esetben, ha a vevõ egyéni beszállítási kvótával az átruházás elõtt már rendelkezett, a korábban a tulajdonában álló egyéni beszállítási kvótamennyiséghez tartózó referencia zsírtartalom a megszerzett (vásárolt) beszállítási kvótamennyiséghez tartozó referencia zsírtartalommal korrigálásra kerül. Az új, rendelkezésre álló zsírtartalom mértékét az MVH által kiadott határozat, illetve kvótaigazolás tartalmazza. Az átruházásról szóló szerzõdést az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatvánnyal együtt legkésõbb december 31-ig lehet benyújtani jóváhagyás céljából, amely kedvezõ elbírálás esetén visszamenõlegesen, a folyó kvótaév kezdetétõl hatályos. Abban az esetben, ha az átruházásról szóló szerzõdés jóváhagyása iránti kérelmet december 31. után nyújtották be, a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Ez alól kivételt képez azon eset, amikor a teljes gazdaság (termelõegység, állatállomány és kvótamennyiség) átruházásra kerül. Az MVH a szerzõdés jóváhagyásáról a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határozatot hoz, kivéve az április 1. és július 15-e között benyújtott kérelmeket és egyúttal gondoskodik a változások tejkvóta nyilvántartásban történõ átvezetésérõl. Az adásvételi szerzõdés 15 napot meghaladó benyújtása esetén a kvótaátvezetési kérelem – egyéb kifogás hiányában – jóváhagyásra kerülhet, de ebben az esetben a mulasztási bírság is kiszabásra kerül. Az adásvételi szerzõdés megkötésének kvótaévében az így megszerzett kvóta vagy annak egy része más tejtermelõnek nem ruházható át, illetve ideiglenesen nem engedhetõ át. 4.2.2. Kvóták ideiglenes átengedése A tejtermelõ az adott kvótaévben december 31-ig kérelmezheti a tulajdonában lévõ egyéni kvóta legfeljebb 30%-ának ideiglenes átengedését más tejtermelõ részére. A december 31-e után benyújtott kérelmek elutasításra kerülnek. A gazdaság, vagy a gazdaság egy termelõ egységének állatállománnyal együtt történõ bérbeadásakor, a teljes kvótamennyiség annak a tejtermelõnek a birtokába (használatába) kerül, aki a tejtermelõ gazdaságot átveszi. Ebben az esetben a kérelmet legkésõbb a szerzõdés dátuma szerinti kvótaév utolsó napjáig kell benyújtania az új tulajdonosnak az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az együttmûködõ szervezethez. A jóváhagyott ideiglenes átengedés az adott kvótaév kezde-
2008/56. szám
tétõl, az adott kvótaévre vonatkozóan hatályos. Az ideiglenes átengedés idõtartama esetenként nem haladhatja meg az 1 kvótaévet. Az ideiglenesen átengedett kvóta tovább ideiglenesen nem engedhetõ át. Az ideiglenes átengedés iránti kérelmet, a szükséges dokumentumokkal együtt az ÁT Kft.-hez kell benyújtani, beszállítási kvóta esetén az MVH által erre a célra rendszeresített K1030, míg közvetlen értékesítési kvóta esetén az MVH által erre a célra rendszeresített K1060 számú formanyomtatványokon. A beszállítási kvótára vonatkozó az MVH által erre a célra rendszeresített K1030 formanyomtatványhoz csatolni kell a bérleti szerzõdés egy eredeti példányát, a bérlõ felvásárlójának a bérlõ nevére kiállított szándéknyilatkozatát arról, hogy a bérbe vett kvótamennyiségre vonatkozó tejet átveszi. A kvóta ideiglenes átengedése során a túl-, illetve az alulteljesítés a bérbeadó és a bérbevevõ rendelkezésre álló kvótája alapján kerül megállapításra. Abban az esetben, ha a bérbevevõ a rendelkezésre álló kvótáját 70% alatti mértékben használta ki és ennek megfelelõen a kvótaelvonás jogkövetkezményét kell alkalmazni, akkor a bérbevevõ saját tulajdonában lévõ kvóta mértékéig kerülhet sor az elvonásra. Ha ez a mennyiség a megvonás mértékét nem fedezi, akkor a bérbe vett kvóta is megvonásra kerülhet (5. számú példa). A bérbe vett kvóta túlteljesítése esetén az esetleges fizetési kötelezettség a bérbevevõt terheli. A fizetési kötelezettséget a bérbevevõ használatában lévõ kvóták összegét alapul véve kell kiszámítani. Az ideiglenes átengedés során, az ideiglenes átengedés tárgyát képezõ beszállítási kvótához rendelt referencia zsírtartalom nem változik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a bérbevevõ egyéni beszállítási kvótával az ideiglenes átengedés elõtt nem rendelkezett, a bérelt beszállítási kvótához tartozó referencia zsírtartalom jelenti a továbbiakban az egyéni referencia zsírtartalmát az ideiglenes átengedés idõtartamára vonatkozóan. Abban az esetben, ha a bérbevevõ egyéni beszállítási kvótával az ideiglenes átengedés elõtt már rendelkezett, a korábban a tulajdonában álló egyéni beszállítási kvótamennyiséghez tartozó referencia zsírtartalom a bérelt beszállítási kvótamennyiséghez tartózó referencia zsírtartalommal korrigálásra kerül. Az új, rendelkezésre álló zsírtartalom mértékét az MVH által kiadott határozat, illetve hatósági bizonyítvány (kvótaigazolás) tartalmazza. A bérbeadás jóváhagyásához a bérbeadónak és a bérbevevõnek egyaránt meg kell felelnie az e rendelet 2. § c) pontja szerinti, tejtermelõkre vonatkozó fogalommeghatározásnak, és a bérbeadónak igazoltan (értékesítési bizonylatok, számlák alapján) tejtermelõi tevékenységet kell végeznie az adott kvótaévben. 4.2.3. Átcsoportosítás A tejtermelõ kérelmezheti a tulajdonában lévõ egyéni kvótamennyiségek típusai (közvetlen értékesítési, illetve beszállítási) között végleges vagy ideiglenes átcsoportosí-
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tást. Az ideiglenes átcsoportosítás arra az adott kvótaévre vonatkozóan érvényes (április 1-jétõl a következõ év március 31-ig), amelyben a kérelmet a tejtermelõ benyújtotta, míg a végleges átcsoportosítás az adott kvótaév kezdetétõl az azt követõ kvótaévekre is érvényes. A végleges átcsoportosításra irányuló kérelmet az adott kvótaév november 30-ig, míg az ideiglenes átcsoportosításra irányuló kérelmet az adott kvótaév február 28-áig nyújthatja be a tejtermelõ az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (K1040) az ÁT Kft.-hez. A határidõben benyújtott kérelem az adott kvótaévre vonatkozik (az adott kvótaév kezdetétõl érvényes), míg az ezen idõpontot követõen benyújtott kérelem elutasításra kerül. Az átcsoportosítás utáni kvótamennyiségek összege nem lehet több, mint az átcsoportosítás elõtt. A benyújtott kvótaátcsoportosítás iránti kérelmet szükséges röviden megindokolni. Ennek hiányában a kérelem nem hagyható jóvá. Beszállítási kvótára történõ átcsoportosítás esetén a kérelemhez és annak indoklásához mellékelni kell továbbá annak a felvásárlónak az elõzetes szándéknyilatkozatát, aki a többlet tejmennyiséget a tejtermelõtõl átveszi. A kérelem elfogadásáról az MVH határozatot hoz, egyúttal gondoskodik a tejtermelõ rendelkezésére álló kvótamennyiségben bekövetkezett változás tejkvóta nyilvántartásban történõ átvezetésérõl. Az átcsoportosítás jóváhagyása esetén az új kvótatípusok szerinti termelés és értékesítés az adott kvótaév kezdetétõl (április 1-jétõl) irányadó. A tejtermelõ a határozat ellen, annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez címzett fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen. Egyéni közvetlen értékesítési tejkvóta beszállítási típusba történõ átcsoportosítása esetén az átcsoportosításra kerülõ beszállítási kvótához 3,8% referencia zsírtartalom tartozik. Amennyiben a termelõ már rendelkezett az átcsoportosítás elõtt is beszállítási típusú egyéni kvótával, úgy az ehhez tartozó referencia zsírtartalom, valamint a 3,8%-os érték súlyozott átlaga fogja képezni az átcsoportosítás utáni beszállítási kvóta referencia zsírtartalmát. Kivéve akkor, ha a termelõ írásban, elõzetesen kéri, és kellõképpen alátámasztja (tejminták akkreditált laboratóriumban történt bevizsgálásáról szóló tanúsítvány vagy vizsgálati jegyzõkönyv másolatai, minimum 3 hónapra visszamenõleg) az átcsoportosítás utáni beszállítási kvóta teljes mennyiségére nézve a már meglévõ referencia zsírtartalom alkalmazásának jogosságát. 4.2.4. Gazdasági társaságokkal, szövetkezetekkel kapcsolatos kvótakezelés 4.2.4.1. Gazdasági társaságok átalakulása, kvóták összevonása A tejtermelõk közös tulajdonának megszûnése, illetve gazdasági társaság vagy szövetkezet átalakulása esetén a jogutódokat megállapodásuknak megfelelõen illeti meg a kvóta. A megállapodás szerinti kvótafelosztást – az érintett kvótának a nyilvántartásban való átvezetése érdekében – hitelt érdemlõen, a megfelelõ dokumentumokkal
2931
(pl. szerzõdés, közgyûlés határozata stb.) alátámasztva kell igazolni. Az új kvóta mennyisége nem lehet több, mint az átalakulás elõtti kvótamennyiség. Ha több tejtermelõ gazdasági társaságot vagy szövetkezetet alapít, lehetõség van a kvóták összevonására. Az új kvóta mennyisége nem lehet több, mint az összevonás elõtti kvótamennyiség. Ebben az esetben az egyéni kvótákhoz hasonlóan a gazdasági társaság vagy szövetkezet neve alatt fog szerepelni a tejtermelõk egyéni kvótáinak összege. A gazdasági társaság vagy szövetkezet tagjai által értékesített tejmennyiségek szintén összegezve fogják képezni az összevont kvóta kihasználásának megállapítása során a kiindulási alapot. Ha több tejtermelõ gazdasági társaságot vagy szövetkezetet alapít, illetve ha egy tejtermelõ gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe lép be, kvótáját a gazdasági társaság vagy szövetkezet részére vagyoni hozzájárulásként átadhatja, vagy ellenérték nélkül használatba adhatja, erre azonban nem kötelezhetõ. Ebben az esetben az egyéni kvóta a kvótanyilvántartásban, az érintettek írásbeli kérelmére a gazdasági társaság vagy szövetkezet nevére átvezetésre kerül. A vagyoni hozzájárulásként vagy térítés nélkül használatába adott kvóták összes mennyisége nem lehet több, mint a tejtermelõ tagok egyéni kvótáinak összege. 4.2.4.2. Szövetkezetek, gazdasági társaságok szétválása A szövetkezet, gazdasági társaság köteles szétválás, vagy a szövetkezetbõl, illetve a gazdasági társaságból történõ kiválás esetén az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványt (K1092) az ÁT Kft. részére megküldeni, a változást követõ 15 napon belül. 4.2.4.3. Szövetkezetbe, tejszövetkezetbe, illetve gazdasági társaságba történõ belépés Amennyiben a tejtermelõ szövetkezetbe, tejszövetkezetbe vagy gazdasági társaságba tagként belép, a felek megállapodásának megfelelõen egyéni tejkvótáját vagyoni hozzájárulásként a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság tulajdonába átadhatja. A belépés tényét és a bevitt kvóta nagyságát igazolni kell a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság közgyûlésének vagy taggyûlésének tagfelvételi határozatát tartalmazó jegyzõkönyvének, társasági szerzõdésnek, alapító okiratnak és alapszabálynak másolatával. A szövetkezetbe, tejszövetkezetbe vagy gazdasági társaságba történõ belépéskor a beszállítási típusú kvótához tartozó referencia zsírtartalom és a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság tulajdonában lévõ beszállítási típusú kvótához tartozó referencia zsírtartalmak súlyozott átlaga fogja jelenteni az összevonás utáni kvótához tartozó referencia zsírtartalom értékét. A szövetkezetbe, tejszövetkezetbe vagy gazdasági társaságba történõ belépést a közgyûlés errõl szóló határozatának meghozatalát követõen 15 napon belül be kell jelenteni az ÁT Kft. felé, mellékelve a közgyûlés határozatának hiteles másolatát. A tejszövetkezetnek minõsülõ gazdasági társaság vagy szervezet, amennyiben rendelkezik az MVH általi felvá-
2932
MAGYAR KÖZLÖNY
sárlói jóváhagyással, kérelmezheti a tagjai rendelkezésére álló, egyéni beszállítási kvóták tulajdonjog változása nélküli, a tejszövetkezet neve alatt történõ egységes kezelését. Ebben az esetben az egységesen kezelt kvóta egyéni kvótaként funkcionál, a tejszövetkezet tagjai által értékesített tejmennyiségek összegezve fogják képezni az egységesen kezelt kvóta kihasználásának megállapítása során a kiindulási alapot. Az egységesen kezelt kvóta túllépése esetén a büntetõ illeték megfizetéséért a tejszövetkezet a felelõs. Az egységesen kezelt kvóta alulteljesítése esetén a megfelelõ mennyiség az egységesen kezelt kvóta terhére kerül megvonásra. A megvont mennyiségeknek a tejszövetkezet tagjai felé történõ áthárításért a tejszövetkezet a felelõs. 4.2.4.4. Szövetkezetbõl, gazdasági társaságból történõ kilépés A tejtermelõ szövetkezetbõl, tejszövetkezetbõl, illetve gazdasági társaságból kilép, a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság a termelõ számára, a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság kvótatulajdonának a terhére, a közgyûlés vagy taggyûlés határozatának megfelelõ egyéni kvótát állapíthat meg. A megállapított kvóta nagysága kizárólag a közgyûlés vagy taggyûlés döntésének a függvénye, és független a tejtermelõ által korábban a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság tulajdonába adott kvóta nagyságától. A kilépés tényét és a kiadott kvóta nagyságát igazolni kell a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság közgyûlésének vagy taggyûlésének a kilépésrõl szóló határozatot tartalmazó jegyzõkönyvének, társasági szerzõdésnek, alapító okiratnak és alapszabálynak a másolatával. 4.2.5. Kvóta és állatállomány egysége A kvótatulajdonos 2009. február 28-ig benyújtott írásbeli kérelme alapján a kvóta átírásra kerül a tejtermelõnek minõsülõ, a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozó, illetve hozzátartozó javára. Ezen pont szerinti átírás nem minõsül az 4.2.1.3. pont szerinti átruházásnak. Elsõsorban olyan esetekben kerül sor az alkalmazására, amikor az egyéni tejkvóta, illetve a tejtermelõ állatállomány tulajdonjoga nem ugyanannak a termelõnek a tulajdonában van és azt egy név alatt kívánják egyesíteni (pl. családi gazdaság tagjai, vagy közös õstermelõi igazolvánnyal rendelkezõ õstermelõk, akik közeli hozzátartozói, illetve hozzátartozói viszonyban állnak). 4.2.6. Öröklés Az elhalálozás tényét, a tejtermelõi tevékenységet ideiglenesen (a hagyatékátadó végzés jogerõre emelkedéséig) folytató személy adatait, illetve amennyiben a tejtermelõ gazdaság felszámolásra került, ennek a tényét az elhalálozást követõ 30 napon belül kell bejelenteni az ÁT Kft.-hez, a halotti anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával. A kvótatulajdonos elhalálozásáról a tejtermelést ideiglenesen folytató személynek haladéktalanul értesítenie
2008/56. szám
kell a kvótatulajdonossal szerzõdéses jogviszonyban állt felvásárlót. A felvásárló 8 napon belül köteles a K1073, K1074-es formanyomtatványon bejelenteni az ÁT Kft. felé a vele szerzõdéses jogviszonyban állt tejtermelõ elhalálozásának tényét, és az ideiglenesen tejtermelõi tevékenységet végzõ személy adatait. Ha az elhunyt beszállítási kvótával rendelkezett, a bejelentést követõen a felvásárló köteles a beszállításokat az ideiglenes tejtermelõ nevén nyilvántartani. A felvásárló köteles külön az elhunyt, illetve külön a tejtermelõi tevékenységet ideiglenesen folytató személy beszállításáról éves jelentést készíteni. Közvetlen értékesítési kvóta esetén a tejtermelõi tevékenységet ideiglenesen folytató személy kötelezettsége az éves jelentés elkészítése és határidõre történõ eljuttatása az ÁT Kft.-hez. A kvóta örökös vagy örökösök nevére történõ átírásához közjegyzõ által hitelesített, jogerõs hagyatékátadó végzés szükséges, amelybõl megállapítható az elhunyt neve és az elhalálozás idõpontja, valamint az örökösök neve, továbbá az örökölt kvóta nagysága az elhalálozott ügyfél regisztrációs száma, valamint az a tény, hogy az örökösök milyen arányban öröklik az MVH regisztrációs számához kapcsolódó jogosultságokat és kötelezettségeket. Az örökösöknek ezen felül rendelkezniük kell az MVH által kiadott ügyfél-regisztrációs számmal is. A kvóta átvezetéséhez szükséges annak tisztázása, hogy az adott kvótaévben teljesített-e az örökhagyó a kvótájára. Ha igen, beszállítási kvóta esetén kérni kell egy, a felvásárló által kiállított hivatalos igazolást az elhalálozás idõpontjáig beszállított tej mennyiségérõl (kg) és annak zsírtartalmáról (kg). Ha az örökhagyó közvetlen értékesítési kvótával – is – rendelkezett, akkor tejtermelõi tevékenységet ideiglenesen folytató személy köteles az elhunyt által vezetett nyilvántartás adatai alapján összesítést készíteni az elhalálozás idõpontjáig közvetlenül értékesített tej és tejtermékek mennyiségérõl. Az éves kimutatás elkészítéséért és határidõre történõ beküldéséért beszállítás esetén a felvásárló, míg közvetlen értékesítés esetén a tejtermelõi tevékenységet ideiglenesen folytató személy vagy az örökös a felelõs. Amennyiben az örökös nem kíván tejtermelési tevékenységet folytatni és az örökölt közvetlen értékesítési kvótát véglegesen átruházza, úgy köteles a fenti összesítést a vevõnek átadni. A közvetlen értékesítési kvótát megvásárló tejtermelõ felelõs a továbbiakban az éves kimutatás elkészítéséért és határidõre történõ beküldéséért. Amennyiben az örökös nem kíván tejtermelési tevékenységet folytatni és a beszállítási kvótát véglegesen átruházza, úgy köteles a felvásárló által kiállított hivatalos igazolást a vevõnek átadni. A továbbiakban az éves kimutatás elkészítéséért és határidõre történõ beküldéséért a vevõ felvásárlója a felelõs. Az örökös vagy örökösök nevére az egyéni tejkvótát az MVH az örökös vagy örökösök külön írásbeli kérelmére vezeti át, amelyet a hagyatékátadó végzés jogerõre emelkedését követõ 15 napon belül kell az ÁT Kft.-hez benyúj-
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tani, amelyhez mellékelni kell a jogerõs hagyatékátadó végzés másolatát. Az MVH határozatában az elhalálozás idõpontjára visszamenõlegesen rendelkezik az örökhagyó kvótájának, az örökös vagy örökösök nevére történõ átvezetésérõl. 4.3. A tejtermelõk kötelezettségei 4.3.1. Kimutatások A közvetlen értékesítési kvótával rendelkezõ tejtermelõ köteles az általa értékesített tej, illetve tejtermékek mennyiségérõl rendszeres nyilvántartást vezetni az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (K1099), vagy azzal megegyezõ adattartalommal. Az adott kvótaévre vonatkozó összesített kimutatást az ÁT Kft. részére minden kvótaévet követõen, legkésõbb május 14-én éjfélig az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (K1090) köteles megküldeni, abban az esetben is, ha az adott kvótaévben nem értékesített közvetlenül tejet vagy más tejterméket. Amennyiben a közvetlen értékesítést végzõ tejtermelõ az adott kvótaévre vonatkozó, összesített kimutatást nem nyújtja be vagy benyújtja, de hiánypótlásra kötelezték, és ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy újból hiányosan nyújtja be, úgy a határidõ, illetve a hiánypótlás határidejének lejártát követõen késedelmes naponként a közvetlen értékesítési referenciamennyiség 0,01%-os túllépése esetére számított fizetési kötelezettségnek megfelelõ összeget köteles naponta megfizetni, melynek teljes összege legalább száz eurónak megfelelõ forint, de legfeljebb ezer eurónak megfelelõ forint lehet. A fizetési kötelezettség pontos mértékét az érvényben lévõ átváltási arány figyelembevételével az MVH határozatban állapítja meg. Ha a közvetlen értékesítést végzõ tejtermelõ az összesített kimutatást június 15-éig nem nyújtja be, akkor az MVH 30 napon belül a tejtermelõt 30 napos határidõ kitûzésével teljesítésre szólítja fel, amelynek eredménytelen eltelte után a termelõ közvetlen értékesítési referenciamennyisége az országos tartalék javára megvonásra kerül. A tejtermelõ köteles naprakész nyilvántartást vezetni, és azt az adott kvótaévet követõ 3 kvótaévig megõrizni. A nyilvántartásban legalább az alábbi adatokat kell szerepeltetni: Termékféleségenként, napi bontásban, a termelt, az eladott, vagy ideiglenesen átengedett, illetve eladási céllal képzett készleteket, a termelt, de nem értékesített, vagy átengedett termékeket. A fentieknek megfelelõen a nyilvántartásoknak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: – A megtermelt mennyiség (naponta); – A termelõ saját felhasználása (a tejtermelõ gazdasághoz tartozó személyek fogyasztásának összege); – Ingyenes átengedés; – Az állatokkal (borjakkal, malacokkal) felitatott tejmennyiségek; – Végsõ fogyasztóknak történt értékesítés, tej és tejtermékek szerinti bontásban;
2933
– Az értékesítési céllal megtermelt, de nem értékesített készletek. 4.3.2. Ellenõrzések A tejkvótarendszer mûködésének vonatkozásában az MVH általános ellenõrzési jogkörrel rendelkezik, amelyet – szükség esetén – az ÁT Kft. bevonásával elõzetes bejelentés nélkül gyakorolhat. Az MVH által helyszíni ellenõrzésre kiválasztott tejtermelõk kötelesek a helyszíni ellenõrzés eredményes lefolytatása érdekében: – a helyszíni ellenõrök munkáját segíteni, – a szükséges bizonylatokat, nyilvántartásokat és egyéb dokumentumokat a helyszíni ellenõrök rendelkezésére bocsátani, – a betárolt készletek ellenõrzését a helyszíni ellenõrök számára lehetõvé tenni, – az állatállomány ellenõrzését a helyszíni ellenõrök számára lehetõvé tenni. A tejtermelõnek a fentiekkel ellentétes magatartása a helyszíni ellenõrzés akadályozásának minõsül. Az ellenõrzés eredményérõl az ellenõrzést végzõ helyszíni ellenõrök jegyzõkönyvet készítenek. A jegyzõkönyvet az ellenõrzést végzõk, illetve az ellenõrzött tejtermelõ jelen lévõ képviselõje írja alá. A tejkvótarendszerben elõírt követelmények teljes körû érvényesülésének érdekében az, Európai Unió elõírásainak megfelelõen az MVH-nak joga van olyan termelõket is ellenõriznie, amelyek nem rendelkeznek ügyfél-regisztrációs számmal, illetve nem szerepelnek a tejkvóta-nyilvántartásban. Így szükséges azon termelõk ellenõrzése is, akik tejkvótával nem rendelkeznek, de felmerül a gyanú, hogy tejet vagy tejterméket közfogyasztásra értékesítenek. Az ellenõrzés során feltárt esetleges hiányosságok esetén az MVH határozatban állapítja meg a hiányosságokkal arányos jogkövetkezményeket. A határozat ellen, a termelõ annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen. 5. Felvásárlók 5.1. A felvásárló meghatározása Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság vonatkozó jogszabályai alapján „felvásárló”-nak minõsül minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, mely a nyers, termelõi folyadéktejet a tejtermelõtõl átveszi, annak érdekében, hogy – azt – akár bérfeldolgozás keretében – gyûjtõ, csomagoló, hûtõ vagy feldolgozó folyamatnak vesse alá, vagy – értékesítse, vagy – azt egy vagy több olyan vállalkozásnak továbbadja, melyek tejet vagy tejterméket kezelnek, vagy feldolgoznak. Felvásárlónak minõsül továbbá egyazon földrajzi terület felvásárlóinak olyan szövetkezése, amely tagjai számá-
2934
MAGYAR KÖZLÖNY
ra a fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan elõírt adminisztrációs és könyvviteli tevékenységet elvégzi. 5.2. A felvásárló jóváhagyása Felvásárlói tevékenység csak az MVH jóváhagyásával (jóváhagyási szám birtokában) végezhetõ. A jóváhagyás alapvetõ feltételei a következõk: – annak igazolása, hogy a kérelmezõ felvásárló a vonatkozó magyar jogszabályok szerint kereskedõi tevékenységet folytathat (megfelelõ TEÁOR szám megléte); – a Magyar Köztársaság területén telephellyel rendelkezik; – kötelezettségvállalás az átvett tej mennyiségére, minõségére és zsírtartalmára vonatkozó, jogszabályban meghatározott nyilvántartások naprakész és elõírásoknak megfelelõ vezetésére és azok adatainak havi rendszerességgel az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon (K1070, K1071, K1072, K1075), illetve évente egyszer, kimutatás formájában az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon (K1080, K1081, K1082, K1083) az ÁT Kft. felé való továbbítására. A jóváhagyás az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványok (K1010, K1011) kitöltése és az MVH-hoz történõ megküldése révén kérelmezhetõ. A kérelem elbírálását követõen – amely az MVH általi, a felvásárló telephelyén történõ helyszíni ellenõrzést is magában foglalhatja – az MVH határozatot hoz. A felvásárló a határozat ellen, annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen. 5.3. A felvásárló kötelezettségei 5.3.1. A fizetési kötelezettség összegének beszedése: A felvásárló felelõs a jogerõsen megállapított fizetési kötelezettség szerinti összeg tejtermelõktõl történõ beszedéséért és annak az MVH megfelelõ számlaszámára, augusztus 31-éig történõ befizetéséért. A fizetési kötelezettség szerinti összeget a felvásárlók a tejtermelõknek fizetendõ nyerstej átvételi árából – a tejtermelõvel kötött megállapodás alapján egy vagy több részletben levonják, vagy bármely más arra alkalmas módon beszedik. A fizetési kötelezettség szerinti teljes összeget a felvásárlónak abban az esetben is be kell fizetnie a megadott határidõig, ha a tejtermelõ azt részére nem fizeti meg. Ebben az esetben a felvásárló polgári peres eljárás keretében érvényesítheti jogait és kaphatja vissza a termelõ helyett megfizetett összeget. 5.3.2. Eseti adatszolgáltatás A beszállított mennyiségekrõl a felvásárlók kötelesek a kvótaév során bármikor, a velük szerzõdésben álló tejtermelõk (pl. kvótaátruházás alkalmával) vagy az MVH kérésére információt szolgáltatni (igazolást kiállítani). A tejtermelõ kérésére kiadott igazoláson kizárólag a tejtermelõre vonatkozó adatok szerepelhetnek, az MVH megkeresésére a felvásárló valamennyi, vele szerzõdéses jogviszonyban
2008/56. szám
álló tejtermelõre vonatkozó adatot köteles rendelkezésre bocsátani. 5.3.3. Kimutatások A felvásárlók havi kimutatást készítenek, melyet megküldenek az ÁT Kft. részére (legkésõbb a tárgyhót követõ hónap 28-áig). A kimutatás tartalmazza a megelõzõ hónap során felvásárolt tej mennyiségét és tényleges, akkreditált laboratórium eredményei alapján megállapított zsírtartalmát összesítve, illetve tejtermelõnkénti bontásban is. A havi kimutatásnak tartalmaznia kell továbbá a kvótaév során addig teljesített beszállításokra vonatkozó tejmennyiségeket és azok tényleges zsírtartalmát, göngyölítve is. A havi kimutatások megküldésére vonatkozó kötelezettségnek a jelen az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon kell megküldeni. A felvásárlók minden évben, legkésõbb május 14-én éjfélig kötelesek az általuk, a megelõzõ kvótaév során átvett tejmennyiségekrõl és azok tényleges zsírtartalmáról, összegezõ, illetve tejtermelõnkénti bontásban kimutatást küldeni az ÁT Kft. részére az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon. A kimutatásban a tejmennyiségeket és a hozzájuk tartozó, tényleges zsírtartalomra vonatkozó adatokat kg-ban kell feltüntetni. A havi kimutatásokban feltüntetett adatok összegének, illetve az éves kimutatásban szereplõ mennyiségeknek egyezniük kell! A felvásárlónak jelentési kötelezettsége van abban az esetben is, ha a vele szerzõdésben álló tejtermelõ(k) egyáltalán nem szállított(ak) tejet a részére. Ebben az esetben az éves, illetve havi kimutatásban a termelõ teljesítését 0-val kell szerepeltetni. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén a beküldött havi, illetve éves kimutatás a hiányos adattartalom miatt nem fogadható el, és éves kimutatás esetében, amennyiben a május 14-i határidõt követõen kerül sor a hiányosságok pótlására, az e rendelet 13. § (7) bekezdése szerinti pénzügyi szankciót kell alkalmazni. A felvásárlók kötelesek nyilvántartásaikban, valamint havi és éves kimutatásaikban a más felvásárlótól, illetve felvásárlási tevékenységet nem folytató tejfeldolgozótól átvett, valamint annak átadott nyerstej mennyiségét is szerepeltetni. A felvásárló a havi és éves kimutatást a tejtermelõvel történt elszámolásnak megfelelõen köteles elkészíteni. A havi és éves kimutatás, valamint a tejtermelõvel történt elszámolás adatainak egyezniük kell a felvásárló nyilvántartásának adataival is! 5.3.4. A kvótateljesítések közötti kompenzáció Magyarországon felvásárlói szintû, illetve országos szintû kompenzáció létezik. Felvásárlói szintû kompenzációra kizárólag az e rendelet 2. § n) pontjában foglaltaknak megfelelõ tejszövetkezet jogosult. A kompenzációt mindkét esetben az MVH végzi el, a beérkezett éves jelentések (kimutatások) adatai alapján. 5.3.5. Adminisztráció – a nyilvántartások vezetése és kezelése:
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A felvásárló a tárgyév végétõl számított 3 évig köteles megõrizni a tejtermelõk adatait és beszállításait havi bontásban tartalmazó nyilvántartásokat, továbbá minden idevonatkozó kereskedelmi dokumentumot és levelezést (pl. szállítójegy, tejátvételi bizonylat, számla stb.) A felvásárló felelõs a részére beszállított tej mennyiségének nyilvántartásáért, és a tárgyév végétõl számított 3 évig köteles megõrizni a neki beszállító más felvásárlók és begyûjtõk adatait, illetve valamennyi, a felvásárlói tevékenységhez kapcsolódó dokumentumot és beszállításait havi bontásban. A teljes fenti dokumentációt a felvásárló köteles egy, általa kijelölt helyen tárolni, és a helyszíni ellenõrzés alkalmával hiánytalanul bemutatni. (Nem lehetséges a dokumentáció oly módon történõ megbontása, hogy a számlákat a felvásárló a könyvelõnél, míg a többi dokumentumot a saját telephelyén/székhelyén tárolja.) Amennyiben a tej beszállítását más cég végzi, a tejet kísérnie kell egy származási dokumentumnak, oly módon, hogy az alkalmanként átvett tejmennyiségek mind a termelõnél, mind a szállítónál nyomon követhetõek legyenek. A felvásárló köteles nyilvántartást vezetni minden egyedi szállításról és megõrizni a vonatkozó dokumentációt a tárgyév végétõl számított 3 évig. 5.3.6. A tejtermelõvel kötött szerzõdések A felvásárló köteles a tejtermelõvel kötött szerzõdésrõl, illetve annak bármilyen okból történõ módosulásáról vagy megszûnésérõl az ÁT Kft.-t a változás bekövetkeztét követõ hónap 28. napjáig értesíteni, az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (K1073, K1074). 5.3.7. A termelt tej zsírtartalmának ellenõrzése A tejtermelõ gazdaság vagy a tejtermelõ megbízása alapján a felvásárló az eladott (felvásárolt) tejet a tényleges zsírtartalom megállapításához termelõegységenként legalább havonta két alkalommal az akkreditált laboratóriumok valamelyikében (a továbbiakban: akkreditált laboratórium) bevizsgáltatja, a vizsgálatról a laboratórium tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány képezi a tejtermelõvel történõ elszámolás, valamint az MVH-nak megküldött jelentések alapját. A felvásárló saját nyilvántartásának, tejtermelõvel történõ elszámolásnak, valamint az MVH-nak megküldött jelentések adatainak meg kell egyezniük. A laboratórium által kiállított vizsgálati jegyzõkönyvet vagy tanúsítványt a felvásárlóknak legalább 3 évig meg kell õrizniük, és helyszíni ellenõrzés során be kell mutatniuk az ellenõrzést végzõknek. Amennyiben a felvásárlók a fenti kötelezettségnek nem felelnek meg, az MVH az eset súlyosságától függõen a jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza (mulasztási bírság, jóváhagyás visszavonása). 5.4. Felvásárlók ellenõrzése A tejkvótarendszer mûködésének vonatkozásában az MVH általános ellenõrzési jogkörrel rendelkezik, amelyet az ÁT Kft. bevonásával elõzetes bejelentés nélkül gyakorolhat.
2935
Az MVH által helyszíni ellenõrzésre kiválasztott felvásárlók kötelesek a helyszíni ellenõrzés eredményes lefolytatása érdekében: – a helyszíni ellenõrök munkáját segíteni, – a szükséges bizonylatokat, nyilvántartásokat és egyéb dokumentumokat a helyszíni ellenõrök rendelkezésére bocsátani, – a betárolt készletek ellenõrzését a helyszíni ellenõrök számára lehetõvé tenni. A felvásárlónak a fentiekkel ellentétes magatartása a helyszíni ellenõrzés akadályozásának minõsül. A felvásárlóknál lefolytatott ellenõrzések eredményérõl az ellenõrzést végzõ helyszíni ellenõrök jegyzõkönyvet készítenek. A jegyzõkönyvet az ellenõrzést végzõk, illetve az ellenõrzött felvásárló jelen lévõ képviselõje látja el aláírásával. A tejkvótarendszerben elõírt követelmények teljes körû érvényesülésének érdekében az MVH minden tejfeldolgozót és tejipari céget, akár végez felvásárlói tevékenységet, akár nem, ellenõrizhet. Az ellenõrzés kiterjedhet olyan természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságokra is, amelyek nem szerepelnek a tejkvóta-nyilvántartásban, illetve az MVH által kiadott ügyfél-regisztrációs számmal vagy jóváhagyással nem rendelkeznek. Az ellenõrzés során feltárt esetleges hiányosságok esetén az MVH határozatban állapítja meg a hiányosságokkal arányos jogkövetkezményeket. A határozat ellen, a felvásárló annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be a 2.2. pont alatti címen. Minden felvásárlót legalább 5 évente egyszer ellenõrizni kell. 5.5. Jogkövetkezmények 5.5.1. Pénzbírság Ha a felvásárló május 14-én éjfélig az összesített éves kimutatást nem küldi be, vagy az a havi kimutatásokhoz képest mennyiségi eltérést mutat, illetve az elõírt adatokat nem tartalmazza hiánytalanul, úgy köteles a határidõ lejártát követõen a késedelem minden egyes napjára az összes általa felvásárolt tej mennyiségének 0,01%-kal történõ túllépése esetére számított fizetési kötelezettségnek megfelelõ összeget megfizetni, ami azonban nem lehet kevesebb, mint 100 €-nak és nem lehet több, mint 100 000 €-nak megfelelõ összeg (6. számú példa). A fizetési kötelezettség pontos mértékét az érvényben lévõ átváltási arány figyelembevételével az MVH határozatban állapítja meg. A fenti büntetés kiszámításának alapját, minden esetben a 2.3.3. pontban feltüntetett értékek képezik. A késedelem miatt keletkezett fizetési kötelezettségrõl az MVH határozatot hoz. A késedelem miatt fizetendõ összeget a határozatban megjelölt bankszámlaszámra, a határozat kézhezvételétõl számított 30 napon belül kell megfizetni.
2936
MAGYAR KÖZLÖNY
Amennyiben a felvásárló havi kimutatást a határidõt követõ negyvenöt napon belül, illetve összesített éves kimutatást június 15-ig nem nyújtja be, vagy az a havi kimutatásokhoz képest mennyiségi eltérést mutat, az elõírt adatokat nem tartalmazza hiánytalanul, illetve az abban szereplõ adatok adminisztratív ellenõrzést követõen nem felelnek meg a valóságnak, úgy az MVH a felvásárlót tizenöt napos határidõ kitûzésével teljesítésre, illetve a hiányok pótlására szólítja fel, amelynek eredménytelen eltelte után a felvásárlóval szemben mulasztási bírság kerül kiszabásra. Amennyiben helyszíni ellenõrzés során megállapításra kerül, hogy az éves kimutatásban szereplõ adatok nem felelnek meg a valóságnak, az MVH az eset súlyosságától függõen vagy visszavonja a jóváhagyást, vagy az érintett tej mennyiségével és a szabálytalanság súlyosságával arányos összeg megfizetésérõl hoz határozatot. A határozat ellen, a felvásárló annak kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen. A teljes kvótamennyiség az országos kvótatartalék javára legkésõbb a lezárt kvótaévet követõ április 1-jével megvonásra kerül attól a tejtermelõtõl, aki a rendelkezésére álló kvóta terhére egy kvótaév során egyáltalán nem termelt és értékesített tejet vagy tejterméket. Amennyiben a tejtermelõ legkésõbb a megvonást követõ második kvótaév végéig a 2. § c) pontjában elõírtaknak ismételten megfelel, azaz tejet (vagy tejterméket) termel és értékesít, a megvont kvóta az igazolt értékesítés mértékéig, de legfeljebb a megvonás elõtti mértékig visszaadásra kerül a termelés folytatását követõ kvótaév kezdetétõl (4. számú példa). Amíg a termelõ egyéni referenciamennyiséggel egyáltalán nem rendelkezik, az általa értékesített tejmennyiség kvóta nélküli termelésnek minõsül, és a megfelelõ pénzügyi szankcióval sújtandó.
2008/56. szám
6. Példák 1. számú példa: Pozitív korrekció: egy tejtermelõ 1000 kg tejet termelt 4%-os (40 g/kg) tényleges zsírtartalommal. A referencia zsírtartalma 3,8% (38 g/kg). A két zsírtartalmi érték közötti különbség tejkilogrammonként 2 g. Az eltérés minden egyes 0,1 grammja után 0,18%-kal kell növelni a tej mennyiségét: 40 – 38 = 2 g eltérés, 2 g : 0,1 = 20 20 × 0,18 = 3,6% 1000 × 0,036 = 36 kg 1000 + 36 = 1036 kg. Tehát a tejtermelõnek 1036 kilogramm tejjel kell elszámolnia! 2. számú példa: Negatív korrekció: egy tejtermelõ 1000 kg tejet termelt 3,6%-os (36 g/kg) tényleges zsírtartalommal. A referencia zsírtartalma 3,8% (38 g/kg). A két zsírtartalmi érték közötti különbség tejkilogrammonként 2 g. Az eltérés minden egyes 0,1 grammja után 0,18%-kal kell csökkenteni a tej mennyiségét: 38 – 36 = 2 g eltérés 2 : 0,1 = 20 20 × 0,18 = 3,6% 1000 × 0,036 = 36 kg 1000 – 36 = 964. Tehát a tejtermelõnek 964 kilogramm tejjel kell elszámolnia!
5.5.2. A jóváhagyás visszavonása A jóváhagyás visszavonására abban az esetben kerül sor, ha az 5.2. pontban megfogalmazott feltételek nem teljesülnek, vagy ha a helyszíni ellenõrzés alapján megállapítható, hogy a felvásárló hiányos vagy valótlan adatot szolgáltat, illetve a felvásárló kéri a jóváhagyásának a visszavonását. A jóváhagyás visszavonásáról az MVH határozatban értesíti az érintett felvásárlót. A felvásárló a határozat ellen, annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen. A jóváhagyás visszavonásáról a felvásárlónak 8 napon belül, írásban értesítenie kell a vele szerzõdésben álló termelõket.
70% alatti teljesítés: Egy termelõ 100 kg beszállítási kvótával rendelkezik. A kvótaév során (legyen a példa kedvéért a 2007/2008-as kvótaév) a felvásárlónak történt beszállításai alkalmával – a zsírtartalom alapján elvégzett korrekciót követõen – összesen 50 kg tejet értékesített. Ez az egyéni beszállítási kvóta 50%-os kihasználásának felel meg. Az elõírt hetven százalék és a tényleges teljesítés különbsége a következõ kvótaév (a 2008/2009. kvótaév) elsõ napjától megvonásra kerül. Ebben az esetben ez 70 – 50 = 20%, azaz 20 kg kvóta megvonását jelenti. A következõ kvótaévtõl tehát a példában szereplõ termelõ számára, ennek megfelelõen 80 kg beszállítási kvóta áll rendelkezésére, errõl a mennyiségrõl fog kvótaigazolást kapni.
5.5.3. A jóváhagyás ismételt kiadása A jóváhagyás, a visszavonást követõen, legkorábban 6 hónap múlva, a felvásárló írásbeli kérelmére újra megadható, feltéve, hogy a lefolytatott helyszíni és adminisztratív ellenõrzés eredményei alapján a felvásárló eleget tesz a feltételeknek.
A 70% alatti teljesítés miatt megvont kvóta visszaadása: A termelõ a megvonás kvótaévében (2008/2009.) a megvonás elõtti kvótájának a 71%-át teljesíti, így a megvonás elõtti kvóta teljes mértékben visszaadásra kerül. Abban az esetben, ha a termelõ a kvóta megvonásának az évében (2008/2009.) a rendelkezésére álló kvótánál (80 kg) többet termel, a kvótán felül értékesített mennyiséget,
3. számú példa:
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
országos beszállítási kvóta túlteljesítése esetén, illetékfizetési kötelezettség terheli. Abban az esetben, ha a 2008/2009. kvótaévben a teljesítés a 2007/2008. kvótaévben rendelkezésre álló kvóta 70 százaléka alatti, akkor az elvont kvóta véglegesen megvonásra kerül és az országos tartalékba kerül. Az elvont kvóta a 2008/2009. kvótaévben, az országos kompenzációban vesz részt. A fenti példa táblázatos formában a jobb szemléltethetõség kedvéért: Kvótaév
2007/2008.
2008/2009.
2009/2010.
Rendelkezésre álló kvóta (kg)
100
80
100
Teljesítés (kg)
50
71
–
–20
+20
2007/2008.
2008/2009.
2009/2010.
100
0
82
0
82
–
–100
+82
Kvóta megvonás/jóváírás (kg)
4. számú példa: Kvóta nem teljesítése (0%): Kvótaév
Rendelkezésre álló kvóta (kg) Teljesítés (kg) Kvóta megvonás/jóváírás (kg)
Egy termelõ 100 kg beszállítási kvótával rendelkezik. A kvótaév során (legyen a példa kedvéért a 2007/2008-as kvótaév) nem értékesít tejet. A kvóta a következõ kvótaévben (2008/2009. kvótaév) kezdetétõl megvonásra kerül. Amennyiben a termelõ a megvonás évében (2008/2009.) újra értékesít, a megvont kvóta az igazolt értékesítés mértékéig, de legfeljebb a megvonás elõtti mértékéig a megvonás kvótaévét követõ kvótaév április 1-jétõl számára visszaadásra kerülhet. Abban az esetben, ha a termelõ a kvóta megvonásának a kvótaévében (2008/2009. kvótaév), mivel egyéni referenciamennyiséggel egyáltalán nem rendelkezik, az általa értékesített tejmennyiség kvóta nélküli termelésnek minõsül, és a megfelelõ pénzügyi szankcióval sújtandó. 5. számú példa: Kvóták ideiglenes átengedése: Bérbeadó Kvótaév
2005/2006.
2006/2007.
2007/2008.
Tulajdonában lévõ kvóta
100
94
100
Rendelkezésre álló kvóta (kg)
70
94
100
Bérbe adott kvóta (kg)
30
0
0
Kvótaév
2937 2005/2006.
2006/2007.
2007/2008.
Teljesítés (kg)
49
71
–
Kvóta megvonás/jóváírás (kg)
0
–6
+6
Bérbevevõ Kvótaév
Tulajdonában lévõ kvóta Rendelkezésre álló kvóta (kg) Bérbe vett kvóta (kg) Teljesítés (kg) Kvóta megvonás/jóváírás (kg)
2005/2006.
2006/2007.
0 30
0 0
30 15 kg 0
–6
A bérbeadó 05/06 kvótaévben tulajdonában lévõ kvótából (100 kg) bérbe adott 30 kg-ot, így a bérbeadónak 70 kg kvóta áll a rendelkezésére, melyet jogkövetkezmények nélkül 70%-ban használhatja ki. A Bérbevevõ rendelkezésére álló kvóta 30 kg, melyet jogkövetkezmények nélkül 70%-ban használhatja ki, azonban csak 50%-osan használja ki, így az 50% és 70% közötti különbség (6 kg) megvonásra kerül. Mivel a bérbevevõnek nincsen a tulajdonában kvóta, ezért ez a mennyiség a bérbeadótól kerül megvonásra, így az õ rendelkezésére a 06/07 kvótaévben 94 kg fog állni. Mivel a bérbeadó a megvonás évében (06/07) a megvonás elõtti kvótájának a 71%-át teljesíti, így a megvonás elõtti kvóta visszaadásra kerül. 6. számú példa: Egy felvásárló a teljes kvótaév alatt 1 000 000 kg tejet vásárolt fel a 6. pont szerinti korrekció elvégzését követõen. Az éves kimutatás beküldésével 10 napot késett. A fenti mennyiségnek 0,01%-a 100 kg tejnek felel meg. A 100 kg tejre vonatkozó illeték a 2.3.3. pont alapján 30,91 € (a 2005/2006. kvótaévben). Ezt az összeget kell naponta megfizetni, azaz a 10 napra vetítve összesen 309,1 €-t, amely 260 Ft-os árfolyamot feltételezve mintegy 80 360 Ft-nak felel meg.
2. számú melléklet a 43/2008. (IV. 4.) FVM rendelethez Az országos referenciamennyiséget (országos kvóta) a mindenkor hatályos 1788/2003/EK rendelet 1. számú melléklete, a kvótához tartozó referencia zsírtartalmat a 2. számú melléklete határozza meg. Tényleges zsírtartalom megállapításához akkreditált laboratóriumok: a) Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. Budapesti Nyerstejminõsítõ Laboratórium, b) Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Gödöllõi Nyerstejminõsítõ Laboratórium.
2938
MAGYAR KÖZLÖNY
VI. rész
2008/56. szám
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
A Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének 2/2008. (MK 56.) MSZH közleménye az „IDEA 2008” (Ötlet – Újdonság – Találmány) nemzetközi kiállításon és vásáron bemutatásra kerülõ találmányok, védjegyek, formatervezési és használati minták kiállítási kedvezményérõl, illetve kiállítási elsõbbségérõl Az 1995. évi XXXIII. törvény 3. §-ának b) pontja, az 1997. évi XI. törvény 53. §-a (1) bekezdésének c) ponja, a 2001. évi XLVIII. törvény 40. §-a (1) bekezdésének c) pontja és az 1991. évi XXXVIII. törvény 36. §-ának (1) bekezdése alapján közzéteszem, hogy a 2008. április hó 18. és 20. napjai között Encsen, illetve a 2008. augusztus hó 1. és 3. napjai között Beremenden megrendezendõ „IDEA 2008” (Ötlet – Újdonság – Találmány) nemzetközi kiállításon és vásáron bemutatásra kerülõ találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat az említett jogszabályokban meghatározott kiállítási kedvezmény, illetve kiállítási elsõbbség illeti meg. Dr. Bendzsel Miklós s. k., a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2939
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf: 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2008. évre: 26 460 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a
HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2008. évi elõfizetési díj egy évre: 26 460 Ft áfával. fél évre: 13 230 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.
Keltezés: ....................................................... ......................................................................
2940
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/56. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62., Pf. 357) vagy a 318-6669 faxszámán. 2008. évi éves elõfizetés díja: 6552 Ft áfával; féléves elõfizetés: 3276 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás
2008/56. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez c. kiadványt. Az útmutató célja, hogy a helyi önkormányzati rendeletek alkotása során történõ helyes alkalmazásához gyakorlati segítséget nyújtson. Az útmutató sorra veszi a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek azon rendelkezéseit, amelyeket a helyi önkormányzati jogalkotásnál alkalmazni kell. Ezen rendelkezésekhez fûz gyakorlati útmutatást, kifejezetten önkormányzati rendeletekbõl merített helyes és helytelen példákat. Jelenleg igen nagy az eltérés az egyes megyékben, illetve a megyéken belül az egyes településeken használt önkormányzati rendeletek alkotása során alkalmazott módszerekben, szokásokban. Erre tekintettel néhány közigazgatási hivatal mintarendeletekkel segíti az adott megyében mûködõ települések jegyzõinek munkáját. Egységes, a helyi önkormányzatok részére készülõ jogszabály-szerkesztési segédanyagot azonban még sem az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem adott ki. Ezt a hiányt próbálja részben pótolni ez a kiadvány. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy a helyi önkormányzati rendeleteket is egységes szerkesztési módszerrel, egységes szerkezetben, elektronizálva minden állampolgár elérhesse, megismerhesse és következetesen alkalmazhassa. A fentiekre tekintettel ajánljuk a kiadványt az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 104 oldalas kiadvány ára: 1155 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt (ára: 1155 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:
A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás
2941
2942
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/56. szám
A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 317-9999, 266-9290/240, 241, 245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2008. évi éves elõfizetési díj: 121 212 Ft. Egy példány ára: 250 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +215 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 08.1006 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.
A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 317-9999, 266-9290/240, 241, 245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2008. évi éves elõfizetési díj: 121 212 Ft. Egy példány ára: 250 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +215 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 08.1006 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.
