A Lugosi lendület Nyírlugosi komplex foglalkoztatási projekt 2004. címû program bemutatása 1. A projekt környezete Nyírlugos nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-kelet nyírségi részén helyezkedik el, közvetlenül határos Hajdú-Bihar megyével. Lakosaink száma közel négyezer fõ. Nyírlugos társadalmi-gazdasági szempontból a többszörösen hátrányos helyzetû települések közé tartozik. Az önkormányzat egyik legnagyobb gondja a rendszerváltás óta a munkanélküliség és az abból fakadó szociális és egyéb problémák kezelése. 1990-ben a település és környékének legnagyobb foglalkoztatója, a Nyírlugosi Állami Gazdaság a felszámolás sorsára jutott. Addig itt mintegy 1200 fõ foglalkoztatására volt lehetõség elsõsorban a mezõgazdaságban, de a vendéglátás, a fafeldolgozás területén is adódott munkalehetõség. Az állami gazdaság felszámolása, valamint az ingázók munkahelyeinek megszûnése azt jelentette, hogy Nyírlugoson a munkanélküliségi ráta 1991. évben meghaladta a munkaképes korú lakosság 70 %-át. Ez szinte minden családot érintett, több családban mindkét felnõtt munka nélkül volt. A fenti problémát az önkormányzat rendelkezésére álló sajátos eszközökkel próbálta meg kezelni, így már ebben az évben igénybevette az akkor induló közhasznú foglakoztatás adta lehetõséget. 1992-tõl erdõtelepítési projekt indult, melynek eredményeképpen jelenleg több mint 500 hektár erdõvel rendelkezik Nyírlugos. Az erdõtelepítési projektben az önkormányzat kizárólag munka nélkül lévõket alkalmazott. 1996-tól – a közmunkaprojektek meghirdetése óta – szervez Nyírlugos Nagyközség Önkormányzata közmunka programokat. Volt olyan év, amikor az önkormányzat több mint 150 fõnek tudott ilyen formában – ideiglenes – értékteremtõ munkát, családjuk számára rendszeres jövedelemszerzõ lehetõséget biztosítani. Az utóbbi években maximálisan kihasználja a közcélú foglalkoztatási lehetõségeket is. Ezek a projektek tisztán foglalkoztatásra irányultak. Természetesen ezek a programok nem nyújtanak végleges megoldást mindaddig, míg az elsõdleges munkaerõpiacon nem áll rendelkezésre megfelelõ munkahely kínálat. A 13 hónapig tartó „Küzdelem a munka világából történõ kirekesztõdés ellen” címû projekt pályázati felhívásában a munkanélküliek foglalkoztatása csak az egyik elem volt. Amellett, hogy a résztvevõk a 8,5 hónapig tartó foglalkoztatás ideje alatt rendszeres jövedelemhez jutottak, ebben az idõszakban lehetõségük nyílt betanító jellegû képzésben való részvételre is. A programot szociális szolgáltatások egészítették ki.
A projekt célcsoportját 50 nyírlugosi lakos alkotta (melybõl 35 fõ roma származású), akik alacsony iskolai végzettségûek, tartósan munka nélkül lévõk, regisztrált ellátatlan vagy munkanélküliek rendszeres szociális segélyében részesülõ személyek voltak.
2. A célcsoport toborzása és kiválasztása 2.1. A célcsoport felkeresése, tájékoztatása, motiválása A projekt elõkészítése során a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ Nyírbátori Kirendeltsége, Nyírlugos Nagyközség Önkormányzata, Nyírlugos Nagyközség Cigány Kisebbségi Önkormányzata és Nyírlugos Nagyközség Gyermekjóléti Szolgálata felmérte a pályázati kiírásnak megfelelõ célcsoport nagyságát, jellemzõit, motiváltságát a projektben való részvételre. A célcsoport igényeire, jellemzõire alapozva, valamint a helyi adottságok, lehetõségek figyelembevételével készült a program terve. A kiválasztás alapos elõkészítését a lemorzsolódók alacsony számának vállalása indokolta. A támogató döntés kézhezvétele után azonnal elkezdõdött a projektrésztvevõk több csatornán keresztül történõ elérése, tájékoztatása, motiválása. A potenciális résztvevõk felkutatásához ugyanazok az intézmények nyújtottak segítséget, akik a felmérést végezték, valamint bekapcsolódott a Nyírlugosi Általános Iskola is. A helyi megjelenésû, Lugosi Krónika elnevezésû önkormányzati lapban a település egész lakossága értesült a projektrõl, az abban való részvétel feltételeirõl. A pályázati kiírás által megadott szempontoknak megfelelõ, az önkormányzat nyilvántartásában szereplõ potenciális résztvevõk számára személyre szóló levél került kiküldésre. A szélesebb nyilvánosság sajtótájékoztatón keresztül értesült a programról. A felkutatás eredményeként közel 280 fõ került kapcsolatba a projekttel.
2.2. A projektrésztvevõk kiválasztása A projektrésztvevõk kiválasztásának sikeressége kulcsfontosságú volt a program végrehajtása során, így a bekerülés több fordulóban történt. Az érdeklõdõ, célcsoportba tartozó munkanélküliek csoportos formában, szóban és írásban részletes tájékoztatást kaptak, így minden jelentkezõ tisztában
„LUGOSI LENDÜLET”
volt a program által nyújtott lehetõséggekkel, a felépítésével, céljával és az elvárásokkal. A 9 alkalommal megszervezett csoportos tájékoztatón 115 fõ jelent meg. A mezõgazdasági témához kapcsolódó alapszintû olvasási és íráskészséget mérõ teszteket 101 fõ töltötte ki. A jelentkezõk ezután személyes elbeszélgetésen vettek részt, mely során a következõ szempontok kerültek vizsgálatra: motiváció, alapvetõ kommunikációs készség, együttmûködési készség, a természet szeretete, mezõgazdasági tapasztalat, fizikai állóképesség. A tesztek, az elbeszélgetés, a pályázati útmutató és az orvosi alkalmassági vizsgálat eredményei alapján 92 fõ közül választotta ki a szakmai menedzsment az 50 projektrésztvevõt. A programba be nem került jelentkezõk számára az együttmûködõ szervezetek – egyéni igények szerint – felajánlották szolgáltatásaikat, hogy ne újabb kudarcként éljék meg elutasításukat.
3. A célcsoport foglalkoztathatóságának javítása és munkaerõpiaci integrációjának elõsegítése érdekében tervezett szolgáltatások 3.1. Tréningek A betanító képzések megkezdése elõtt a projektrésztvevõk csoportbontásban öt napon keresztül, napi 6 órás képzésre és foglalkoztatásra felkészítõ kommunikációs, tanulásmódszertani tréningen vettek részt. A tréning közvetett célja volt, hogy a résztvevõk megismerkedjenek a projekttel, egymással és a személyzettel, kialakuljon valamiféle kötõdés a tagok között és a program mellett. A csoporttá válás folyamata meghatározó volt a projekt lebonyolítása során. A résztvevõk egy része kudarcos iskolai elõéletével, magánéleti gondjaival befelé fordulóvá, szorongóvá, elszigetelõdötté vált. Az öt nap lehetõség volt arra, hogy a gátlások oldódjanak, a csoport elfogadja tagjait, önbizalmuk erõsödjön, újraértékeljék helyzetüket, célokat tûzzenek ki maguk elé. A tréning közvetett cél-
Csoportmunka
2
jaként elérte, hogy javult a projektrésztvevõk kifejezõkészsége, valamint olyan technikákat ismertek meg, amely megkönnyítette a tananyag elsajátítását. A betanító képzések vizsgája után az álláskeresési technikák tréningje segítette a projekt résztvevõit az elsõdleges munkaerõpiacon való elhelyezkedéshez szükséges módszerek elsajátításában. Szakmánkénti bontásban a csoport tagjai megismerték a telefonos álláskeresés formáit, elsajátították szabályait, elkészítették önéletrajzukat, kísérõlevelüket, felkészültek a munkaadóval való személyes találkozásra, az ott elhangzó várható kérdésekre, az arra adandó válaszokra. A tréningen résztvevõk megismerték a munkaszerzõdéssel, munkaviszonnyal, táppénzzel, betegszabadsággal, szabadsággal kapcsolatos tudnivalókat is. A tréning 5 napon keresztül, napi 6 órában zajlott. A képzési és foglalkoztatási szakasz megvalósítása során a gyakorlatban elsajátított kulcsképességeken kívül szükségesnek látszott, hogy külön is legyen kulcsképesség-fejlesztõ, önismereti tréning a projektrésztvevõk számára, csoport bontásban, a vizsgák lebonyolítása után. A foglalkozás célja a projektrésztvevõk olyan kulcsképességeinek fejlesztése – a szakmai érettség elõsegítése érdekében – amelynek tudatossá válása nélkülözhetetlen a munkahelyi beilleszkedésben a megszerzett szakmai tudás mellett. A tréning feladatai a következõ képességekre épültek: felelõsségvállalás, érvelés-értékelés, kreativitás-problémamegoldás, tanulás-gondolkodás, kommunikáció-kooperáció, önállóság-teljesítõképesség. A tréning 5 napon keresztül, napi 6 órában került megtartásra.
3.2. Szociális munka A szociális alprojekt végigkísérte a program megvalósítását, az itt alkalmazott szakemberek folyamatosan tartották a kapcsolatot a résztvevõkkel. A szociális munka eszköztárából az egyéni és a csoportos szociális munkán kívül, családgondozásra is sor került. A projektben alkalmazott egy fõállású és egy megbízási szerzõdéssel alkalmazott szociális munkás feladata közé tartozott a résztvevõk szociális-mentális állapotának felmérése, egyéni fejlesztési tervek készítése (amely konkrét intézkedéseket, cselekvéseket tartalmazott a munkaerõpiaci reintegrációt szem elõtt tartva), a munkavállalók számára a szolgáltatási szerzõdés elkészítése, (mely a program idõtartama alatt igénybe vehetõ szolgáltatások leírását tartalmazta), valamint az egyéni és csoportos reintegrációs elemek biztosítása, szabadidõs tevékenységek szervezése. A szociális munkásoknak további feladatuk volt, hogy kezeljék a csoporton belüli konfliktusokat, kedvezõ pszichés klímát teremtsenek. Támogatták a csoport valódi közösséggé válását. Fejleszteniük kellett a résztvevõk közötti kollegális, együttmûködõ viszonyt. Segítették a projektrésztvevõk és családjuk számára az anyagi és szociális biztonság feltételeinek megteremtését, a családi támogató háttér kiépítését. A program megvalósítása során az 50 résztvevõbõl egy fõ morzsolódott le. A fõállású mentor alkalmazásának az volt a célja, hogy az elhelyezkedést gátló, akadályozó tényezõket felmérje, kiküszöbölje, mérsékelje. A résztvevõk elsõdleges munkaerõpiacon való elhelyezkedésének elõsegítése érdekében a foglalkoztatási alprojekt szakembereivel közösen további feladat volt Nyírlugos és a környezõ település munkáltatóinak
3
„LUGOSI LENDÜLET”
felkeresése, üres álláshelyek feltárása, motiválás az elhelyezkedésre, valamint ösztönzés a Munkaügyi Központ szolgáltatásainak igénybevételére. A projekt befejezését követõ 8.5 hónapig tartó utánkövetés célja, hogy segítse a projektrésztvevõk munkahelyi beilleszkedését, erõsítse az egyént és természetes támogató rendszerét.
külözhetetlenek a társadalmi integráció folyamatában. Az önkéntes részvételen alapuló szabadidõs tevékenységek közül a következõk voltak a legemlékezetesebbek: slambucfõzés, szalonnasütés, Mikulás-ünnepség a résztvevõk gyermekeinek, szánkóverseny, számítógépkezelés a teleházban, Ki-Mit Tud? vetélkedõ. A szabadidõ-szervezést megnehezítette, hogy a beszerzés elhúzódása miatt nem sikerült a tervezett eszközöket idõben megvásárolni (ping-pong asztal, testépítõ gépek).
3.3. Szabadidõ-szervezés A szabadidõ-szervezés célja az volt, hogy a projektrésztvevõk a szabadidejüket tartalmasan, érdekesen töltsék el, közösségi élményekhez jussanak. A szociális munkások által szervezett foglalkozásokon csak az elsõ hónapokban javasoltak szabadidõs lehetõségeket, megszervezték azok bemutatását, gondoskodtak az elsajátításról, majd fokozatosan átengedték a kezdeményezést a tagok számára. A projekt megvalósítása során 9 alkalommal volt lehetõsége a csoprtoknak munkaidõn kívül a szabadidõs tevékenységek gyakorlására. A tevékenység további célja az volt, hogy a résztvevõk megismerjék az alternatív szabadidõ eltöltési lehetõségeket, megismerkedjenek a helyben igénybe vehetõ szolgáltatásokkal, a tevékenységek végzése által olyan ismeretek, képességek, készségek alakuljanak, illetve fejlõdjenek ki, amelyek nél-
4. A célcsoport képzése 4.1. Pályaorientáció A pályaorientáció célja az volt, hogy a 34 alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezõ projektrésztvevõ képességeinek, adottságainak, érdeklõdésének megfelelõen maga dönthesse el, melyik mezõgazdasági területet (parkgondozás vagy erdõmûvelés) választja. A szakmaválasztás tudatosítása érdekében a résztvevõk szakmai út keretében ellátogattak a tiszadobi Andrássy kastély parkjába, valamint a Nyírerdõ Rt. guti erdészetébe, ahol szakemberek mutatták be a két szakmát.
4.2. Felzárkóztatás
Szabadidõs tevékenységek
A program tervezéséhez képest az egyik csoport esetében a felzárkóztatási és a képzési tematika módosítására volt szükség. A tervezési szakaszban történt szükségletfelmérés során, a roma célcsoport körében igény volt az általános iskola 7–8. osztályának elvégzésére felkészítõ képzésre, így ez került a projekt elemei közé. Az elbírálási idõszakban azonban, a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak – az Önkormányzat támogatásával – lehetõsége nyílt egy felzárkóztató tanfolyam elindítására, így a célcsoport nagy része megszerezte az általános iskolai bizonyítványt, ezért nem volt elegendõ számú, a pályázati kiírásnak megfelelõ 6 osztállyal rendelkezõ jelentkezõ. A Kisebbségi Önkormányzat felmérése alapján a településen magas volt azon lakosok száma is, akik 4 általános iskolai, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkeztek. Az ESZA Kht.-hez benyújtott módosítási kérelem elfogadása után megvalósíthatóvá vált egy 5–6. osztály megszerzését magába foglaló mezõgazdasági munkás felzárkóztató képzés megszervezése és lebonyolítása. A résztvevõk képzésre felkészítése, felzárkóztatása során a jelentkezõk elõzetes tudásfelmérése és a munkavállalást nehezítõ vagy akadályozó tényezõk feltárása alapján a projektmenedzsment és a képzõ intézmény véglegesítette a projektrésztvevõk eredményes felzárkóztatása érdekében a képzési tematikát. A cél az volt, hogy a csoport tagok felidézzék, gyakorolják, ismételjék, elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek szükségesek a betanító képzés elvégzéséhez. Csoportos és egyéni formában lettek megvalósítva azok a szakmai képzési elemek, amelyek a csoport nagy részénél hiányosságként merültek fel. A felzárkóztatás a kiválasztást követõ két hónapon át, 10x6 órában, összesen 60 órában történt.
„LUGOSI LENDÜLET”
4
A projekt célcsoportját nagyrészt a 4. osztályt, illetve a 7–8. osztályt tanfolyamon elvégzett személyek alkották, kisebbrészt azok, akik iskolarendszerû oktatás keretei között szerezték meg az alapfokú iskolai végzettséget. Ezért a felzárkóztatás fõleg az alapszintû olvasás, szövegértés, kommunikáció és az írás témáit ölelte fel.
4.3. Betanító képzések A betanító parkgondozó és a betanító erdõmûvelõ képzés 400 órában, az általános iskola 5-6. osztályának befejezésére irányuló, általános mezõgazdasági ismereteket nyújtó betanító képzés 1000 órában került megszervezésre. A képzés elméleti órái Nyírlugoson, a helyi általános iskolában voltak megtartva, így az oktatás színvonala és az óralátogatás is jobban megoldható, nyomonkövethetõ volt. A sikeres vizsgát rendszeres modulvizsgák segítették elõ, így a résztvevõk rá voltak kényszerítve a rendszeres tanulásra, valamint rutinosabbá váltak a vizsgaszituációban. A képzés gyakorlat orientált, szorosan összekapcsolódott a foglalkoztatással. A képzés ideje alatt a résztvevõknek módjuk volt minél több mûvelet kipróbálására, gyakorlására. Ezt az is elõsegtette, hogy a parkgondozó és az erdõmûvelõ csoportban az elméleti oktató és a termelésirányító is ugyanaz a személy volt. A képzés során a szakma elsajátítása mellett hangsúlyos szerepet kapott a kulcsképességek fejlesztése. A személyzet minden tagja, aki kapcsolatba került a résztvevõkkel, folyamatosan közvetítette a munkahelyi elvárásokat (pontosság, kitartás, rugalmasság, tisztaság stb.). A betanító képzések vizsgáját a képzõ partner szervezte, a sikeres vizsgázóknak igazolást illetve az elvégzett osztályokról bizonyítványt adott. A vizsgát mind a 49 projektrésztvevõ teljesítette. Az általános iskolai tanárok és a munkavezetõ-tanárok lelkiismeretes munkáját tükrözi, hogy a vizsgán nagyon szép eredmények születtek. A mezõgazdasági munkások 3,9, az erdõmûvelõ csoport 4,2, a parkgondozó csoport 4,5 átlagot ért el.
Az erdõmûvelõk
5. A célcsoport foglalkoztatása
A parkfenntartók
A programrésztvevõk foglalkoztatása a projekt idõtartama alatt 8.5 hónapon keresztül történt. A foglalkoztatási idõ alatt valósult meg a képzés és a különbözõ szociális szolgáltatások nyújtása is. Két csoport parkgondozó és erdõmûvelõ munkakörben tevékenykedett. A mezõgazdasági munkások a magas óraszám követelményének teljesítése miatt mindkét munkaterület feladatainak elvégzésébe besegítettek. A parkgondozás magában foglalja: a település parkjainak gondozását, újak kialakítását, a földmedrû és burkolt csatornák melletti kaszálást, iszapolást, az átereszek kitisztítását és a keletkezõ idegen anyag elszállítását, kisebb helyreállítási munkákat a csapadékvíz és a belvíz elvezetése érdekében, a különösen allergén parlagfû irtását, a szeméttelep környékének rendben tartását, valamint a településhez tartozó utak, dûlõk karbantartását. Az erdõmûvelés magában foglalja: a szaporítóanyagtermelést (magtermesztést, dugványtermelést, suháng- és sorfa nevelést), az erdõsítést (erdõtelepítést és felújítást), fásítást (fasor, erdõsáv, facsoport, erdõfolt), az erdõnevelés munka-
5
„LUGOSI LENDÜLET”
folyamatait, valamint a meglévõ erdõ tisztítását, cserje és fakinövés irtását, az illegális szemétlerakók felszámolását. A parkgondozók összesen 41,2 hektáron végezték el az évszaknak megfelelõ munkákat, például: kapálás, cserje és bozót irtás, szemétgyûjtés, fûnyírás, fák-, cserjék-, egynyári dísznövények ültetése, öntözése, gyomlálása, stb. A munkavégzés az alábbi területeken történt: Közjóléti erdõ és szabadidõpark folyamatos ápolása 12 hektáron, X közterületek: – önkormányzati utak karbantartása 28 km-en, – belterületi csatornák tisztítása 11 hektáron, – parkok, terek, parkolók ápolása, tisztán tartása 3 hektáron, – köztemetõ ápolása 1,5 hektáron és bõvítése 2,5 hektárral. Az erdõmûvelõ csoport 191,6 hektárnyi erdõt gondozott. Az alábbi munkafolyamatok kerültek elvégzésre: X
X X X
nemes nyár erdõ nyesése 31,7 hektáron, akác sarj erdõ nyesése, egyszálasítása, sarjleválogatása 43,6 hektáron, akác erdõ egyszálasítása, nyesése, tisztítása 116,3 hektáron.
5.1. A foglalkoztatás feltételeinek megteremtése A foglalkozatási alprojekt tevékenységeinek tervezése és megvalósítása az Önkormányzati Kht. feladata volt. Központként adott volt az Önkormányzati Kht. külsõ telephelye, mivel ott egy korábbi pályázat eredményeképpen már rendelkezésre álltak a foglalkoztatáshoz szükséges feltételek (iroda, öltözõk, mezõgazdasági gépek).
5.2. A foglalkoztatás szervezése, irányítása A foglalkoztatási alprojektvezetõ feladata volt az operatív irányítás, a beszerzés koordinálása, a két termelésirányító-tanár munkájának irányítása, a foglalkoztatás szervezése és a munkahelyfeltárás. A termelésirányító–tanárok a két munkavezetõ segítségével közvetlenül irányították a projektrésztvevõk munkáját, feladatuk közé tartozott még az eszközbeszerzés, a napi munkavégzés és a teljesítmény figyelemmel kísérése, a piaci követelmények közvetítése a munkavállalók felé. A támogatott foglalkoztatás idõszakában — mintegy védett munkahely keretei között — a programba bevont munkanélküliek a szakmai ismeretek megszilárdításán túl megismerték a munkáltatók munkavállalókkal szemben támasztott elvárásait a munkamorálra-munkastílusra vonatkozóan, valamint lehetõségük nyílt arra, hogy a megszerzett elméleti tudásukat a gyakorlatban alkalmazva is elmélyítsék. A résztvevõknek el kellett sajátítani a több szintû, horizontális és vertikális (munkatársi illetve a vezetõk felé irányuló) munkahelyi kapcsolatrendszer jellemzõit, abban el kellett tudni helyezni magukat, és képessé kellett válniuk annak értékrendszeréhez (teljesítmény alapú értékelés, hatékonyság).
Ez azért volt fontos, mert a csoporttagoknak a foglalkoztatási alprogram lezárása után az elsõdleges munkaerõpiaci viszonyok között, magasabb követelményrendszerben is tudniuk kell megfelelni. A projekt, vállalásának megfelelõen a résztvevõk 20%-át foglalkoztatta tovább. A résztvevõk kiválasztásánál fõ szempontok voltak a szakmai tudás, a rátermettség (jó kézügyesség, szabadban végzett munka szeretete stb.) az önálló és csoportban végzett munkavégzés képessége, a rugalmasság vizsgálata.
6. Projektirányítás 6.1. Partneri együttmûködés A program által kitûzött célok megvalósítása érdekében 5 intézmény mûködött együtt. Az együttmûködõ partnerek közé tartozott Nyírlugos Nagyközség Önkormányzata mellett Nyírlugos Nagyközség Cigány Kisebbségi Önkormányzata, a Keleti Ébredés Közalapítvány Közhasznú Szervezet, az Önkormányzati Kht. Nyírlugos és Nyírlugos Nagyközség Önkormányzat Gyermekjóléti Szolgálata. Nagyon fontos partnerünk volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ. Támogatása nélkül a felzárkóztató oktatást nem lett volna lehetõségünk megvalósítani és a résztvevõknek esélyt adni a további tanulásra, az alapfokú végzettség megszerzésére. A partnerek mindegyike elkötelezett volt a problémák megoldása érdekében, egyetértettek a kitûzött célokkal. A helyi partnerek személyes kapcsolatban álltak a csoport tagjaival, a képzõ intézmény pedig már több képzési projektet valósított meg a településen, a célcsoport problémáit, jellemzõit magas szinten ismerik, több éves tapasztalattal rendelkeznek a munkanélküliség kezelésében, foglalkoztatási programok megvalósításában. A partnerek együttmûködésének értékelésére a projekt egyes szakaszainak (mérföldköveinek) befejezésekor nyílt lehetõség, így értékelõ megbeszélésre került sor az induláskor, a résztvevõk kiválasztása után a 4. hónapban, a foglalkoztatási
Partnerek voltak a megvalósításban
„LUGOSI LENDÜLET”
szakasz felénél a 8. hónapban, valamint a zárás után a 13. hónapban. Természetesen a formális kereteken kívül szükség szerint összeültek a partner intézmények képviselõi.
6.2. Projektmenedzsment A projektmenedzsment 7 tagja (projektvezetõ, két szakmai vezetõ, pénzügyi vezetõ, foglalkoztatási alprojektvezetõ, szociális alprojektvezetõ és az adminisztrátor) üléseit heti, havi rendszerességgel tartotta. Ezen kívül a program mérföldköveinél a partneri együttmûködés idõpontjaihoz igazodva a menedzsment szakaszzáró értékelést tartott, ezzel elõkészítve a partneri együttmûködés szakmai anyagát, az ESZA Kht. felé negyedévenként elõrehaladási jelentést készített a projektben elvégzett munkáról. A teljes projektszemélyzet a projekt megvalósítása során két alkalommal, az 1. és a 13. hónapban ült össze. Az elsõ megbeszélésen megtörtént a feladatok meghatározása, határidõk, felelõsök kijelölése, valamint a projekt végén került sor a program egészének értékelésére, a szakmai és a pénzügyi dokumentáció elkészítésére.
A projekt indulásakor a sajtótájékoztató mellett a helyi lakosság külön is megszólításra került, így a nyírlugosiak a minden háztartásba eljutó Lugosi Krónika címû helyi lapon keresztül, közvetlen formában is megismerhették a program célját, célcsoportját, tevékenységeit. A tájékoztató közvetett hatása, hogy a célcsoport innen is értesülhetett a projektrõl, a helyi lakosság pedig megismerte az Önkormányzat erõfeszítését a romák társadalmi integrációjának megteremtése érdekében.
6.3. A projekt népszerûsítése, elterjesztése A megvalósítás kezdetén és a befejezésekor tartott sajtótájékoztatóra meghívásra került az országos, megyei és helyi sajtó képviselõje. Az elsõ sajtótájékoztatón bemutatásra kerültek a projekt tevékenységei, várható hatásai, a másodikon az eredményei, hatásai a közvélemény tájékoztatásának és a program népszerûsítésének céljából.
Hovánszki György polgármester (jobbra) és Hancsicsák Mihály jegyzõ a sajtótájékoztatón
6
Csoportképek a résztvevõkrõl
7
„LUGOSI LENDÜLET”
A megvalósítás után a lakosság ismét tájékozódhatott az eredményekrõl, az elvégzett munkáról. Nyírlugos tagja több fejlesztési társulásnak is, melyek mûködésének célja nagyrészt megegyezik a pályázati felhívásban megfogalmazottakkal. A program népszerûsítése, elterjesztése érdekében a társulásokat képviselõk részére szakmai megbeszélés keretei között számol be a projektvezetõ a megvalósítás tapasztalatairól. A program felépítését, megvalósításának tapasztalatait bemutató jelen kiadványt az érdeklõdõk számára 200 példányban biztosítjuk.
7. Szakmai fejlesztések 7.1. A partnerek együttmûködése Az együttmûködõ partnerek tagjai saját szakterületükön nagy tapasztalattal rendelkeztek a halmozottan hátrányos helyzetû munkanélküliekkel kapcsolatos tevékenységek megszervezésében, lebonyolításában, azonban partneri együttmûködés keretei között komplex foglalkoztatási projektet még nem valósítottak meg. A partnerek felkészítése a programban való eredményes és hatékony részvétel, valamint a hosszú távú együttmûködés érdekében 4 alkalommal történt. A felkészítés témái: a hatékony partneri együttmûködés jellemzõi, a romák, mint célcsoport, a közmunkaprojekt és a komplex foglalkoztatási projekt hasonlóságai, különbségei, valamint tapasztalatcsere a szatmárcsekei foglalkoztatási projekt meglátogatása révén.
7.2. Szupervízió A projektmegvalósításban dolgozó szociális szakemberek számára szervezett rendszeres szupervíziós alkalmak a résztvevõk kiválasztása után 6 alkalommal kerültek megszervezésre, a pályázó szervezettõl független, de a foglalkoztatás területeit jól ismerõ szupervízor vezetésével.
A szupervízió folyamatos lehetõséget biztosított a szociális alprojektben dolgozóknak a szakmaisággal összefüggõ kérdések megbeszélésére. A konkrét problémahelyzet megbeszélése, minden oldalról való megvilágítása segítette a gyakorlatba való rugalmas beillesztést, javította a team együttmûködését, és olyan készségeket fejlesztett, amely elmélyítette a szakmai és személyes elkötelezõdést. A programban alkalmazott szociális pályakezdõ szakemberek számára fontos volt a szupervízió, a rendkívül multiproblémás célcsoport miatt, valamint a kiégés megelõzésében is fontos szerepet játszott. Amennyiben további információra van szüksége a projekttel kapcsolatban, az alábbi elérhetõségeken szívesen állunk rendelkezésére: A szervezet neve: • Nyírlugos Nagyközség Önkormányzata A szervezet címe: • 4371 Nyírlugos Szabadság tér 1. Polgármester: • Hovánszki György A projekt vezetõje: • Hancsicsák Mihály Telefon: • 06-42/388-804 E-mail: •
[email protected] •
[email protected] Támogató: • Európai Közösség és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ Projekt címe: • Lugosi lendület Nyírlugosi komplex foglalkoztatási program 2004. A program futamideje: • 2004. május 20. – 2005. június 20.
Szabadidõs tevékenységek
„LUGOSI LENDÜLET”
8
A projekt résztvevõi az eredményes zárás után
„A jelen dokumentum az Európai Közösség pénzügyi támogatásának segítségével készült. A benne kifejtett nézetek Nyírlugos Nagyközség Önkormányzatának véleményét tükrözik, ami nem feltétlenül egyezik meg az Európai Közösség hivatalos álláspontjával.” (A támogatási szerzõdés általános feltételeirõl szóló 6. cikkely 2. bekezdése)