A KMKF plenáris ülésének
állásfoglalása (Budapest, 2016. március 31. – április 1.)
A KMKF meggyőződése, hogy a magyarság a nemzetrészek közötti szoros együttműködésben szállhat szembe sikeresen a jelenkor kihívásaival, és meg tudja óvni azt a közös magyar identitást, amelyből minden magyar közösség és személy erőt meríthet értékeink megtartásához és továbbfejlesztéséhez. A KMKF akkor tartja lehetségesnek a népességfogyás megállítását, az elvándorlási trendek megfordítását, ha a fiatal generációk valós esélyét látják a szülőföldön, magyarként való megmaradásuknak és boldogulásuknak. Ehhez a minőségi, magyar nyelvű oktatást, majd a munkalehetőséget szükséges biztosítani. A KMKF üdvözli, hogy Magyarország Kormánya a megoldást az oktatásfejlesztés és a gazdaságfejlesztés kombinációjában keresi, és éppen erre a megközelítésre épül a kormányzati cselekvés, amelynek új állomása a fiatal vállalkozók évének indítása. A KMKF üdvözli a magyarországi és külhoni gazdasági élet szereplőinek eddiginél szélesebb és hatékonyabb együttműködésére lehetőséget adó terveket, intézkedéseket. Különös figyelmet érdemel Magyarország Kormányának vajdasági, ötven milliárd forintos programja, amely a Vajdasági Magyar Szövetség terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájának megvalósítását támogatja, és amely a várakozások szerint megállíthatja azt a tendenciát, hogy a vajdasági fiatalok külföldön keresik a boldogulásukat. Abból kiindulva, hogy a gazdaság fontos nemzetmegtartó erő, a KMKF javasolja, hogy Magyarország – gazdasági teherbíró képessége függvényében – más nemzetrészek esetében is indítson hasonló programot. A KMKF üdvözli a magyar nemzeti kormány azon szándékát, hogy a nemzetegyesítést a határok átjárhatóságának javításával, benne a határátkelők számának jelentős növelésével és a jelenlegiek további bővítésével kívánja megvalósítani. A KMKF a Kárpát-medencei magyar ifjúság erősítését prioritásnak tekinti, ezért javasolja a Magyar Ifjúsági Konferencia szerepének megerősítését, illetve szorgalmazza az ifjúság szülőföldön való boldogulását szolgáló további kormányzati programok kidolgozását és lebonyolítását. A negatív demográfiai trendek, a fiatalság elvándorlása egyaránt sújtja a magyarokat és más európai nemzetek fiait, az Európa jövőjére leselkedő veszélyeket is 1
csak közösen tudjuk elhárítani. A közös történelmi múlt, az évezredes együttélés arra kötelezi a közös kultúrához tartozó közép-európai népeket, hogy a nemzeti identitásuk megőrzését ne egymást gyengítő, kioltó, hanem egymást erősítő módon éljék meg. A KMKF szorgalmazza, hogy a térség országainak eddig leginkább gazdasági alapon fejlődő együttműködése tovább erősödjön, keresve a lehetőségeket a magyarmagyar vállalkozások támogatására és minél nagyobb mértékben támaszkodjon kulturális örökségünk közös elemeire is, amelyek között meghatározó a nyelvi és kulturális sokszínűség értéke, valamint a szülőföldhöz való ragaszkodás. Tekintettel az EU 2020-as energetikai stratégiájára, a KMKF javasolja a Kárpát-medencei magyar önkormányzatok és fiatal vállalkozók számára a már meglévő pozitív tapasztalatok kihasználását az újrahasznosítható energiaforrások értékesítésére egy közös csereprogramon keresztül. A KMKF felhívja a magyar és nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a tömeges bevándorlás, betelepítés az őshonos nemzeti kisebbségek létét, identitását még fokozottabban érinti, mint az őshonos többségi népcsoportokét. Többség és kisebbség érdekei e kérdésben egybeesnek, ami az együttműködés alapja lehet. Ugyanakkor a közös európai gondjainkból származó érdeklődés-eltolódás azt eredményezi, hogy a legmagasabb szintű európai intézményekben sajnos az eddiginél is jobban hátérbe szorul a hagyományos nemzeti közösségek ügye. A KMKF kinyilvánítja, hogy Európa hagyományos arculata megőrzése érdekében, főképpen pedig a kisebbségben élő közösségek megmaradása szempontjából nélkülözhetetlen az őshonos nemzeti közösségek ügyének a felkarolása, intenzívebb jelenléte a legfelsőbb európai intézmények tevékenységében. A KMKF hangsúlyozza: az EU-keretekben is napirenden szereplő betelepítési döntések előkészítésekor, meghozatalakor nem hagyhatók figyelmen kívül a népcsoportok védelméről alkotott nemzetközi kötelezettségek. Nemzetközi jogforrások, így az Európa Tanács Keretegyezménye a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, tiltják a nemzeti kisebbség lakta terület lakossági arányai megváltoztatását. A KMKF támogatja az érintett régiók és települések migrációval kapcsolatos, sajátos regionális identitásuk védelmét célzó, demokratikus önkormányzati döntéseit, és kifejezi szolidaritását a tömeges migrációs terhekkel aránytalan mértékben sújtott önkormányzatokkal. Abból kiindulva, hogy a nemzetközi kisebbségvédelmi jogrendszer továbbfejlesztésének kiemelt helyszíne az Európa Tanács, a KMKF fontosnak tartja az ET rendszeres időközönként ismétlődő kisebbségvédelmi monitoring-eljárásainak szabályos lefolytatását a térség országai vonatkozásában. E felülvizsgálati folyamatok ösztönzik a részes államok erőfeszítéseit, és a kisebbségvédelmi standardok kedvező irányú evolúcióját eredményezhetik. A KMKF elfogadhatatlannak, az európai kisebbségvédelmi elvárásokkal szembemenőnek tartja, ha egy kormány több mint kétéves késéssel nyújtja be a kisebbségi jogok biztosításáról szóló, valótlanságokat tartalmazó jelentését, és így veszélyezteti a kisebbségvédelmi egyezmények alapján tett vállalások teljesülésének felülvizsgálatát. A KMKF ajánlja, hogy a Kárpát-medence magyar nemzetrészei körében minél több szervezet készítsen árnyékjelentést, kiigazítva a kisebbségvédelmi egyezmények végrehajtásáról készített kormányjelentések pontatlan vagy valótlan állításait, így hozzájárulva az előremutató ország-specifikus ajánlások elfogadásához. 2
A KMKF szilárd meggyőződése, hogy a hagyományos nemzeti közösségek jogainak maradéktalan biztosítása – ide értve az autonómia különböző formáit is – a legjobb megoldás az egész társadalom békéjére, stabilitására és prosperitására, miként az adott állam szuverenitásának és területi integritásának erősítésére, s ahogyan ezt az Európa Tanács 1334 (2003) számú ajánlása is kinyilvánítja. A KMKF elvárja, hogy ezt az alapvető összefüggést, amelyet az Európa Tanács ajánlásai is leszögeznek, az Európai Unió intézményei is tekintsék mértékadónak, Európa középső és keleti részén is minden állami és politikai tényező ismerjen el, hiszen csak ezen az alapon javítható az európai jó gyakorlatoknak és elvárásoknak megfelelően e közösségek helyzete. A KMKF üdvözli, hogy az elmúlt időszakban a Kárpát-medence országaiban lezajlott parlamenti és helyhatósági választásokon a nagyobb létszámú magyar nemzetrészek szervezetei részt vettek a megmérettetésen, és mindenhol elnyerték a magyar szavazók többségének a támogatását. Ez azért is fontos, mert a magyar közösségek érdekvédelmét kizárólag magyar szervezetek láthatják el hitelesen és hatékonyan. Különösen értékes, noha önmagában nem elégséges eredmény, hogy a felvidéki tömbmagyarság területein, több járásban is, a fiatalabb generáció nagyobb – és tovább erősítendő – szerepvállalásával az MKP bizonyult az elsőszámú politikai erőnek, míg a magyar választópolgárokat is megcélzó vegyespárt népszerűsége csökkent a magyarság körében. A KMKF rendkívül eredményesnek értékeli a kárpátaljai magyarság helyhatósági választási teljesítményét, a magyar szervezetek együttműködését példaértékűnek tartja minden magyar nemzetrész számára. E siker azt bizonyítja, hogy összefogással a kedvezőtlen feltételek között is lehetséges az erős érdekképviselet létrehozása. Különösen értékes, hogy a kárpátaljai szórványban is sikeresen szerepeltek a magyar jelöltek. A KMKF üdvözli, hogy a honosítási és visszahonosítási folyamat továbbra is sikeresen zajlik, több százezer magyar állampolgárral bővült a magyar nemzet. A KMKF üdvözli, hogy az Országgyűlés hivatalossá tette a Magyar Szórvány Napját (Bethlen Gábor fejedelem születésének és halálának napját, november 15.), Kárpát-medencei szintre emelve az eredeti erdélyi kezdeményezést, amelyet 2014ben a KMKF is felkarolt. Az anyanyelv nemzetmegtartó ereje csak nehezen érvényesül a nyelvileg leginkább veszélyeztetett közösségekben, a szórványban és a diaszpórában, ezért a KMKF véleménye szerint a magyar nyelvhasználatot bátorító, a helyi nyelvi értékeket erősítő anyaországi hozzáállásra van szükség. A KMKF olyan konkrét programok kidolgozását és megvalósítását támogatja, amelyek a különböző, szórványban élő, illetve a szórványban és tömbben élő közösségek együttműködését ösztönzik, a magyar nyelvhasználat és identitás megerősítésének céljából. A KMKF hasznosnak tekinti a moldvai csángók magyar nyelvű oktatási intézményeinek támogatását, és továbbra is szorgalmazza az együttműködést az RMPSZ, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és az anyaország intézményei között. Azt várjuk a magyar kormánytól, hogy minden lehetséges eszközzel lépjen fel a magyar kisebbségek meglévő jogainak védelme érdekében, különös tekintettel a 3
nyelvhasználatra vonatkozóan. Az egyre inkább szaporodó konkrét jogsértések esetén az elvi támogatás mellett nyújtson közvetlen és közvetett segítséget az érintetteknek. Egyetértünk abban, hogy a Kárpát-medencei fenntarthatóságért felelősséget kell vállalniuk, ennek keretében pedig konkrét lépéseket kell tenniük az olyan, egész térséget veszélyeztető fenyegetések ellen, mint a cianidos technológia alkalmazása. A fenntarthatóság pedig nemcsak a Kárpát-medence természeti kincseinek megőrzéséről szól, hanem mindazokról az értékekről, amelyeket önazonosságunk megőrzése és erősítése érdekében kötelességünk óvni és gondozni. A Márton Áron emlékév kapcsán a KMKF fejet hajt Erdély szent életű püspökének egyházi, emberi, közpolitikai életműve előtt, amelynek pillére volt a békéért, igazságosságért, európai erkölcsi értékeinkért, a veszélyeztetett nemzeti és vallási közösségekért való kiállás. A KMKF üdvözli, hogy a Kárpát-medencei magyar egyházi struktúrák a saját és sajátos küldetésük betöltésével, alaptevékenységük folytatásával szolgálják a nemzet megmaradását: megerősítik a közösségek mentális egészségét a magyar nyelvű pasztorációval, és fenntartják a közösségi élet kereteit. A KMKF különösen nagyra értékeli, hogy szórványban, a nyelvhatáron sokszor az egyház, mint az utolsó magyar intézmény – minden közösségi funkció átvételével – végvár szerepet tölt be. A KMKF szorgalmazza olyan projektek kidolgozását és megvalósítását, amelyek a szórványban megerősítik a magyar egyházi struktúrákat, beleértve az infrastrukturális adottságokat is. A KMKF támogatja az egyházi ingatlanok restitúciójának ügyét, amelyet emberjogi szempontból célszerű tematizálni a nemzetközi egyházi fórumokon is. A KMKF támogatja a romániai magyar közösség azon törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait, anyanyelvét szabadon használhassa, ugyanakkor tiltakozását fejezi ki a román hatóságok jogkorlátozó és megfélemlítő intézkedései ellen, mint a székely és magyar zászlók kitűzéséért kirótt súlyos bírságok, illetve Székely Szabadság Napját követő tömeges és jogsértő büntetések. Sürgeti a jogtalanul meghurcoltak ügyének mielőbbi lezárását és a tisztségviselők visszahelyezését hivatalukba. A KMKF tiltakozik a jogerősen visszaszolgáltatott egyházi és közösségi ingatlanok visszaállamosítása ellen. Támogatja az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. A KMKF üdvözli a székelyföldi magyar közösség, valamint a magyar politikai erők Székelyföld területi autonómiája iránti igényét. Támogatja az erdélyi magyar közösségek autonómiatörekvéseit, és szorgalmazza az autonómia-statútumok konstruktív vitáját a széleskörű politikai konszenzus kialakítása érdekében. A KMKF aggodalmának ad hangot, hogy az európai terrorveszély ürügyén magyarellenes hangulatkeltés tapasztalható a médiában és egyes tisztségviselők részéről. A KMKF reményét fejezi ki, hogy a 2016. évi romániai választásokat követően is jelentős marad az erdélyi magyarság érdekérvényesítő ereje mind helyi, mind országos szinten. 4
A KMKF bizakodásának ad hangot, hogy a Magyar Közösség Pártja továbbhalad az elmúlt hónapokban megkezdett úton; a felvidéki magyar közösség összefogására alapozva és a fiatalabb generációkra is támaszkodva stabilizálhatja és erősítheti helyzetét, hogy a következő – akár időközi – országos parlamenti választáson ismét parlamenti képviselethez juthasson. A KMKF üdvözli, hogy a Via Nova Ifjúsági Csoport és a Fiatal Függetlenek csoportosulás, valamint a civil szféra, élükön a Csemadokkal eredményesen kapcsolódott be a kampánymunkába, és a Magyar Közösség Pártja listáján indított képviselőjelöltjeik kiemelkedően szerepeltek a voksoláson. Ez az eredmény is arra mutat, hogy érdemes a fiatalabb generációk szerepvállalásának lehetőségét megteremteni és erősíteni. A KMKF csalódottságának ad hangot, hogy a szlovák törvényhozás továbbra sem rendelkezett a szlovák állampolgársági törvény kifogásolt pontjainak olyan értelmű módosításáról, amely megszünteti a Szlovákiában élő nemzeti közösségek identitásának teljesebb megélését gátló adminisztratív korlátozást. A KMKF kifogásolja egyúttal, hogy a vonatkozó jogszabály módosítása sem felel meg a Szlovákiában élő nemzeti közösségek elvárásainak. Bizakodva várjuk, hogy Szlovákia új kormánya az országban élő nemzeti közösségek elvárásai szerint módosítja az ide vonatkozó jogszabályt. A KMKF elvárja, hogy a pozsonyi törvényhozás a magyar tanítási nyelvű kisiskolák megmentéséhez nélkülözhetetlen közoktatási törvény módosítását elfogadja. Az utóbbi szlovákiai kormányok figyelmét messze elkerülte az ország déli térségeinek infrastrukturális és gazdaságfejlesztése. A KMKF aggódva szemléli a délszlovákiai, zömében magyarlakta régió súlyos gazdasági helyzetét, amely erősíti az elvándorlást és az asszimilációt, így a magyarság lélekszámának fokozódó csökkenését. A KMKF szorgalmazza, hogy az infrastruktúra és gazdaság területén szorosabbá vált magyar-szlovák együttműködés adta mozgásteret Magyarország kormánya – a Magyar Közösség Pártjával összehangoltan – használja fel annak érdekében, hogy a dél-szlovákiai térség fejlesztésének szükségességére felhívja szlovák partnere figyelmét. A KMKF felhívja a Magyar Kormány figyelmét a térségnek a vajdaságihoz hasonló infrastrukturális és gazdaságfejlesztésére, amelynek tervezetét a Magyar Közösség Pártja gazdasági programjában lefektette. Ennek alapját a Baross Gábor Terv képezi. A KMKF üdvözli, hogy 2015. december 15-én megnyíltak az első tárgyalási fejezetek Szerbia és az Európai Unió között. A KMKF erőteljes támogatásáról biztosítja Szerbia EU-integrációs törekvéseit és sürgeti a kulcsfontosságúnak számító 23. és 24. tárgyalási fejezet megnyitását. Egyúttal örömmel nyugtázza, hogy a Vajdasági Kormány és a nemzeti tanácsok képviselőit is magában foglaló munkacsoport által elkészített, Szerbia Kormánya által elfogadott, a 23. csatlakozási tárgyalási fejezethez kapcsolódó Kisebbségi Akcióterv megfelel a vajdasági magyar közösség elvárásainak. A KMKF precedens értékűnek tartja a VMSZ jogalkotás terén elért eredményeit, amelyek a részarányos foglalkoztatás elvének megvalósítására 5
irányulnak. A VMSZ módosítási indítványának elfogadása következtében Szerbiának a teljes közszféra tekintetében kell a közalkalmazottak nemzeti hovatartozására, valamint tanulmányainak nyelvére vonatkozóan is nyilvántartást vezetnie, ami a részarányos foglalkoztatás előfeltétele. A KMKF jelentős előrelépésnek tartja, hogy Szerbiában most először, a helyi és tartományi hivatalnokokra vonatkozóan, rendelkezik törvény arról, hogy két, azonos képesítéssel rendelkező jelölt közül a nemzeti kisebbséghez tartozóval kell munkaviszonyt létesíteni. A KMKF jelentős eredménynek tartja, hogy Magyarország Kormánya, a Vajdasági Kormány és a Római Katolikus Egyház Szabadkai Püspöksége közös erőfeszítéseként tavaly ősszel megnyílt az Európa Kollégium, az Újvidéki Egyetemen tanulmányokat folytató vajdasági magyar és néhány magyarországi szerb nemzetiségű fiatal otthona. Az Európa Kollégium által biztosított lakhatási és tanulási feltételeknek köszönhetően a szülőföldön tanulás és maradás immár reális alternatíva, a fiatalok pedig tanulmányaik végeztével elismert szakemberekké, közösségük cselekvő tagjaivá válnak. A KMKF megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2016. április 24-i szerbiai általános választásokat megelőzően összefogott három magyar párt: a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt és reményét fejezi ki, hogy a választásokat követően is jelentős marad a VMSZ érdekérvényesítő ereje a szerbiai politikai színtéren. A KMKF aggodalmát fejezi ki az elhúzódó ukrajnai válság kapcsán, az erőszak alkalmazásával szemben a tárgyalásos rendezést, a megállapodások betartását támogatja. A KMKF meggyőződése, hogy Kárpátalja és a kárpátaljai magyarság fontos szerepet tölt be Ukrajna európai integrációs folyamatában, az ország stabil demokratikus jogállammá alakulásában, ahol a nemzeti közösségek jogai is az európai normáknak megfelelően garantáltak, és ténylegesen érvényesülnek. Magyarország és a magyar nemzetrészek szolidaritása, amely a kárpátaljai nem magyar lakosság iránt is megnyilvánult, elismerést szerzett a magyarságnak. A KMKF elítéli azokat a szélsőségesen nacionalista ukrajnai megnyilvánulásokat, amelyek a nemzetiségi ellentétek szítását és a kisebbségi lakosság megfélemlítését célozzák. A KMKF örvendetesnek tartja, hogy a magyar nyelvtanulás egyre népszerűbb az ukrán oktatási nyelvű iskolákba járó nem magyar fiatalok körében. A KMKF szorgalmazza, hogy a Magyar Kormány továbbra is minden lehetséges eszközzel segítse a magyar nyelv tanulását és a magyar kultúra megismerését ebben a magyarsággal rokonszenvező körben. A KMKF elkötelezetten támogatja a kárpátaljai magyarság törekvését, hogy a közigazgatási reform során biztosítsák a magyar közösség önrendelkezési jogait, és létrejöhessen az egy tömbben élő magyarságot egy közigazgatási egységbe integráló, Beregszász központú járás. A KMKF kijelenti, hogy továbbra is támogatja a magyar többségű választókerület visszaállítását, a magyar többségű adminisztratív egység kialakítását és az önálló magyar tankerület létrehozását Kárpátalján. 6
A KMKF megelégedésének ad hangot, hogy az új horvát kormány, amely az állami költségvetésben jelentős összeggel és megfelelő módon támogatja a nemzeti közösségeket, ismét a hagyományosan jó kapcsolatok szintjére kívánja emelni az előző ciklus idején megromlott horvát-magyar viszonyokat. A KMKF továbbra is szorgalmazza a muravidéki magyarság megmaradását és érdekérvényesítését, intézményrendszerének stabil működését segítő, a szlovén Alkotmány által szavatolt kétnyelvűség gyakorlati megvalósítását hatékonyabb keretekbe foglaló általános nemzetiségi kerettörvény elfogadását. Úgyszintén fontosnak tartja és támogatja a Muravidék szempontjából nélkülözhetetlen, a fiatalok szülőföldön maradását prioritásnak tekintő gazdasági erőfeszítéseket, amelyek a magyar és a szlovén kormányok segítségén alapszanak. Budapest, 2016. április 1.
7
