75
A korszer agrárgazdaság alapja a tudomány GAZDAG L ÁSZLÓ Kulcsszavak: ökonómiai és ökológiai hatékonyság, technikai fejl dés, versenyképesség, egészséges élelmiszer, állatbarát technológia, tudomány.
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A korszer! agrártermelés lényege, hogy versenyképesen, megfelel mennyiségben és min ségben állítson el egészséges élelmiszert, környezetbarát módon. Ezt a komplex feladatot csakis a modern tudomány eredményeit alkalmazó gazdálkodás képes teljesíteni. A múltba révedés, az elavult formákhoz való visszatérés, a haladásellenes logika csakis az ágazat leépüléséhez, nemzetközi térvesztéséhez vezethet, ahogyan ezt sajnos a rendszerváltás utáni magyar tapasztalat is bizonyítja.1
A MIN"SÉGI TÖMEGTERMELÉS A magyar nemzetgazdaságban a belföldi igények kielégítése mellett éget en szükséges az évi 5 milliárd euró körüli exportárbevétel, s t, ezt jelent sen emelni szükséges, miközben a bels ellátásban vissza kellene szorítani az import részarányát. Erre csak a min!ségi tömegtermelés képes. A hungarikumok, a biotermelés jó kiegészít!k lehetnek, de nem vehetik át a hagyományos tömegtermékek szerepét. Ugyanakkor törekedni indokolt a minél magasabb fokú feldolgozásra, ami viszont csak az élelmiszer-gazdasági vertikum magasabb lépcs fokain valósulhat meg. Az alapanyag-termelés jövedelemtermel képessége kicsi, mindössze az árbevétel 1-3 százaléka a nemzetközi tapasztalat szerint. Ezért kell a vertikális integrációs láncolatot zárni, mégpedig az alapanyag-termel k tulajdonosi dominanciájával. Csak a vertikális lánc fels bb szintjeir l érkezhet vissza az agrártermel khöz annyi jövedelem, amennyi elegend a technikai fejlesztés magas t keigényéhez és a vidéki lakosság megfelel életszínvonalának 1
fenntartásához. A szükséges min ség és mennyiség együttes biztosítása alapvet en a technikai fejl dés függvénye. Különösen igaz ez, ha a modern kor követelményeihez számítjuk a környezetbarát el állítási módot, a min!ség kategóriáján belül az egészséges (pl. vegyszermentes) élelmiszert, és nem utolsósorban az állatbarát tartástechnológiát. Mindezen követelmények együttes teljesítése egyértelm!en a modern tudomány eredményeinek alkalmazásán múlik. A siker titka a biológia, a genetika, a kémia, a m!szaki tudományok, az ökológia, s t az etológia eredményeinek folyamatos beépítése a technológiába. És itt nem lehet megállni, a fejlesztés minden téren folyamatos feltétel, ugyanis a világ agrárpiacán egyre élez dik a verseny. Amelyik ország a múltba réved, ahol a fejl!désellenesség logikája kap teret, ott bizony térvesztés az ár, ami a vidék lecsúszásában, az agrártermel k kiszolgáltatottságában nyilvánul meg, amire jó példa az elmúlt két évtizedben Magyarország: 1989-ben még hatszor annyi agrárterméket exportált hazánk Nyugat-Európába,
A cikk Alvincz József Válaszúton a kormányzati agrárpolitika cím!, a Gazdálkodás 2011. 7. számában megje-
lent tanulmányához kapcsolódik.
GAZDÁLKODÁS 56. ÉVFOLYAM 1. SZÁM , 2012
76
mint amennyit onnan importált, ma már ez az arány kisebb, mint kett az egyhez. Akkor még a második volt Magyarország a világon az egy f re jutó sertéshústermelésben és -exportban Dánia mögött, ma már nettó sertéshúsimport r. 1989-ben a világ legnagyobb almaexportját bonyolította le az ország, ma pedig nettó almaimport r. A sort még hosszasan lehetne folytatni. A HALADÁSELLENESSÉG CSAPDÁJA Az egyik veszélyes, fejl!désellenes illúzió a kis családi gazdaság mítosza. Ha kicsi, azért kicsi, mert kevés a jövedelme, a t kéje, nincsen ereje növekedni, ezért mindenütt a világon a szegénység szinonimája. Az is tévedés, hogy ez a gazdálkodási modell a környezetbarát és ez produkálja az egészséges élelmiszert. Pont ellenkez leg! Miután nem rendelkezik a megfelel szakértelemmel, technikai háttérrel, nem képes hasznosítani a tudomány különböz területeinek eredményeit. A „kis családi gazdaság”, beleértve az !stermel!t, bizony használja a vegyszert, csak mindenfajta szakismeret és megfelel technikai felszereltség nélkül, tessék csak szétnézni a falvak kiskertjeiben! A megfelel üzemméret, a diverziÞkált termelési szerkezet, az üzemen belüli vertikumok, a folyamatosan fejl d technológia, a megújuló technika, a szakértelem együtt biztosíthatja az elégséges mennyiséget, elvárt min séget, a környezetbarát eljárásokat, az állatbarát etológiai szisztémákat. Erre a kis családi gazdaság nem képes. A haladás, a fejl!dés fogalmába természetesen ma már szervesen beletartozik az, hogy egészséges élelmiszert termelnek, környezetbarát módon, jó közérzetnek örvend állatokkal. Az egészséges élelmiszer fogalmába ugyanakkor nemcsak a vegyszermentesség értend , hanem az is, hogy tartalmazza az ember számára szükséges anyagokat, például esszenciális aminosavakat, vitaminokat, ásványi
anyagokat. Belegondolnak-e abba, amikor bioélelmiszert keresnek, hogy az ilyen növény, esetleg állat bizonyos szempontból éhezhet, tehát nem kapja meg a szükséges alapanyagokat ahhoz, hogy az el bb felsoroltakat el állítsa! Márpedig úgy „bioterméket” termelni, hogy ezt elkerüljék, bizony magas fokú speciális ismeretet követel, amivel a „biotermel k” ritkán rendelkeznek. A szakértelem fontosságának hangsúlyozásakor nem nézem le Mari néni, Józsi bácsi hagyományos szakértelmét, amely az évezredes tapasztalatokon alapul. De ez egy let!nt világ szakértelme, ami ma már nem elégséges! Ez az 1 t/ha búzatermésátlag, a 2-3 t/ha kukorica-termésátlag, a 2000 liter/tehén/év produkció szakértelme. Ma már hétmilliárd embert szükséges táplálni. Négy évtizeddel ezel tt 26 ezer t kukorica volt egy hektáron, ma 80-90 ezer. Nincs az a szervestrágya-mennyiség, amely ekkora t s!r!ség mellett kielégítené az igényeket. Bizony, m!trágyával kell pótolni. Természetesen itt lép be a tudomány: csak annyit adjanak, amennyire a növénynek szüksége van, egy grammal se többet, ne szennyezze maradvány a talajt, és f ként a talajvizet. Talajvizsgálaton, s t, növényvizsgálaton alapuló tápanyag-utánpótlás (ehhez jól felszerelt laboratórium kell!) korszer!, lehet leg környezetbarát anyagokkal és technológiával. Természetesen a vegyszermentes biotermelésnek is megvan a létjogosultsága, mint választékb vít megoldás, de nem helyettesítheti a vegyszer-minimalizáló, optimalizáló technológiát. Nem feledhet , hogy a biotermékek piaca Nyugaton egy nagyon zárt, jól ellen rzött piac, nem engednek be oda nagy tömegtermel t, aki letöri az árakat! Ezért is felejthet tehát az ötmillió hektáron bioterméket termel magyar mez gazdaság ábrándja! A tapasztalat szerint a biotermék-vásárló t lünk alapanyagot igényel, maga kívánja
77
Gazdag: A korszer agrárgazdaság alapja a tudomány
feldolgozni, mert abban a fázisban képz dik a haszon. A MÉRET KÉRDÉSE A megfelel üzem- és táblaméret a korszer! technika megfelel kihasználtságának el feltétele, és a természeti viszonyoknak kitett mez gazdaság megköveteli a több lábon állást. Az agrártermel nem tudja követni a kereslet-kínálat hullámzását a volumennel, ezért ebben az ágazatban az ár reagál a piac rezdüléseire. A kockázat megosztása a diverziÞkált termelési szerkezettel oldható meg. A tartalékképzés, a termés tárolása a kedvez piaci helyzetig létfontosságú, ugyanakkor jelent s t keberuházást igényel. A kis méret a korszer! technika alacsony fokú kihasználtságát eredményezi, valamint a túlspecializált, és éppen ezért nagyon sebezhet szerkezetet. A koncentráció kívánatos tehát az agrártermelésben, és ennek ajánlható módja a termelésre is kiterjed szövetkezés. A csak a beszerzésre, értékesítésre korlátozódó szövetkezés – mint nyugati minta – sajnálatos tévedés nálunk, mert nem veszi tudomásul, hogy a nyugati farmergazdálkodási forma mögött legalább egy évszázadnyi fejl dés és t kefelhalmozás áll, ami nálunk kimaradt. A RACIONÁLIS TALAJHASZNÁLAT A racionális talajhasználat (lásd: Buday-S., 2011) azt jelenti, hogy a föld term képességét maximálisan kihasználják, de úgy, hogy a talaj min sége nem romlik, hanem inkább javul. Ehhez a szakszer!en, pontosan adagolt m!trágya is hozzájárulhat, megnövelve például a talajban maradó gyökértömeget, illetve a szerves trágya alapját képez szalmatömeget. A m!velési ág és a termesztéstechnológia megfelel megválasztása szintén javíthatja folyamatosan a talaj állapotát. Például lejt s területeken az állandó növényborítás,
amely véd az eróziótól: erd vagy rét-legel gazdálkodás, sz l m!velés. Utóbbi esetében a lejtésre mer leges m!velés, teraszok kialakítása. A SZÁLLÍTÁSI TÁVOLSÁG RÖVIDÍTÉSE Éppen a megfelel méret!, t keellátottságú, bels vertikumokkal rendelkez üzem képes a szállítási távolság radikális csökkentésére, miután megfelel mértékben, de csak a szükséges mértékben feldolgozott, csomagolt terméket képes biztosítani olcsón a környezetének. Valamikor a szövetkezeti vágóhíd, tejüzem, savanyító üzem stb. bizony ellátta a környez falvakat, a közeli kisvárost helyi specialitással, olcsó élelmiszerrel. Ezt ma is meg lehetne oldani. Mint ahogy ki lehetne alakítani kifejezetten magyar termékeket árusító bevásárlóközpontokat, mégpedig a termel k szövetkezése útján. Akkor nem lenne örökös árvita termel és felvásárló között. De ehhez biztosítani szükséges a megfelel választékot, az egyenletes min séget és mennyiséget, amit viszont a „kistermel k” tömegei, vagy a „kis családi gazdaságok” nem képesek megoldani. Ehhez korszer!, t keer s nagyüzemek kellenek! A FOGLALKOZTATÁS Ugyancsak veszélyes illúzió, hogy a mez gazdaság majd megoldja a foglalkoztatási gondokat. Mindenütt a világon tovább csökken az agrárszektorban közvetlenül foglalkoztatottak részaránya. Éppen a világ legfejlettebb agrártermelést folytató országaiban tapasztalható a 3% alatti részarány. A kapcsolódó területek, a vertikum magasabb szintjei képesek felszívni a vidéki munkaer t. Hasonló illúzió, hogy a roncstársadalom kezelésére az önellátáshoz való viszszatérés a megoldás. Ez csak a nyomort tovább éltet pótcselekvés. A „háztájiban” tartott két sertés, amit az integrátor feldolgozó majd felvásárol, szintén ebbe a
GAZDÁLKODÁS 56. ÉVFOLYAM 1. SZÁM , 2012
78
pótcselekvés kategóriába tartozik, mert ez versenyképtelen a korszer! sertéstelepi technológiával szemben. (E technológia persze legyen állatbarát, környezetbarát, tehát például ne hígtrágyás iparszer! technológia legyen!) Az el z rendszerben m!ködött háztáji nem ilyen kétdarabos sufnigazdaság volt, hanem a nagyüzembe szervesen integrálódott forma, a feldolgozó mint közvetlen feldolgozó integrátor nem léphet ilyen szempontból az agrártermel! nagyüzem helyébe, gazdaságossági megfontolások miatt. Mindent egybevetve megállapítható, hogy Magyarország a rendszerváltás utáni agrárátalakításban szembehaladt a világtendenciákkal, amiért nagy árat Þzettünk (dekoncentráció, üzemméret-csökkenés,
a vertikumok feldarabolása)! Szükséges szembenézni e hibákkal, le kell számolni az illúzióinkkal! Nem szabad a környezetbarát logikát azonosítani a fejl dést tagadó, az elavulthoz visszatér gondolkodással. Az egészséges élelmiszer, a környezetbarát technológia ma már a tudomány eredményeinek mindennapi alkalmazását követeli, vagyis szaktudást, modern technológiát, komoly t kebefektetést feltételez. A mez gazdaságban is a technikaitechnológiai fejl dés a versenyképesség kulcsa. Az ökonómiai és az ökológiai hatékonyság, a mennyiség és a min ség nem egymást kizáró, hanem egymást feltételez kategóriák. Aki ezeknek a követelményeknek képes egyidej!leg megfelelni, az versenyképes!
FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Alvincz J. (2011): Válaszúton a kormányzati agrárpolitika. Gazdálkodás 55. évf. 7. sz., 668-679. pp. – (2) Buday-Sántha A. (2006): Környezetgazdálkodás. Dialog-Campus Kiadó – (3) Buday-Sántha A. (2011): Agrárpolitika, vidékpolitika. Dialog-Campus Kiadó – (4) Kovács G. (2010): A mez gazdasági szektor nemzetgazdasági jelent sége. Gazdálkodás 54. évf. 5. sz., 466-478. pp. – (5) Udovecz G. – Popp J. – Potori N. (2009): A magyar agrárgazdaság versenyesélyei és stratégiai dilemmái. Gazdálkodás 53. évf. 1. sz., 2-15. pp.
1
TARTALOM Mez!szentgyörgyi Dávid: Tisztelt Olvasó! ...................................................................... 3 Köszönet Csete Lászlónak ................................................................................................ 4 TANULMÁNY Popp József – Papp Gergely – Kovács Máté – Potori Norbert: KAP 2014–2020: a közvetlen támogatások javasolt új rendszerének hatásvizsgálata Magyarországon .................................................................................. 6 Jámbor Attila: Magyar érdekek a közös agrárpolitika jöv jében .................................. 18 Pálvölgyi Tamás – Csete Mária: A magyarországi természeti er források állapota és fenntartható hasznosításukat befolyásoló tényez k ................................ 26 Nagyné Demeter Dóra – Koncz Gábor: Szolgáltatások igénybevétele a hajdúsági családi gazdaságokban ............................................................................. 44 Tóth József: A tudás alkalmazása a magyarországi sz l termelésben és borászatban (Egy empirikus felmérés tapasztalatai) ............................................. 49 Zörög Zoltán – Csomós Tamás: Integrált információs rendszerek a mez gazdasági vállalkozásokban ........................................................................................ 58
VITA Lakner Zoltán: Túl sok agrárszakembert képzünk? ...................................................... 66 Gazdag László: A korszer! agrárgazdaság alapja a tudomány...................................... 75
SZEMLE Kozák János: A világ kacsahústermelése és -piaca ........................................................ 79 Pénzes Anett – Kacz Károly: A jégkárbiztosítás szerepe a mez gazdasági kockázatok kezelésében ............................................................................................... 87 Summary ......................................................................................................................... 94 Contents ........................................................................................................................... 98
