DR.
HERCZOG
MARIA
:
A KÜLKERESKEDELMI STATISZTIKA FEJLŐDÉSE A marxizmus-leninizmus klasszikusai műveikben megállapították, hogy a tervszerű gazdálkodáshoz pontos, megbízható nyilvántartás szükséges. Kül kereskedelmi forgalmunk helyes megtervezése és irányítása sem képzelhető el megbízható statisztika nélkül. A külkereskedelmi statisztika hosszú múltra tekinthet vissza: a népességi statisztika mellett egyik legrégebben alkal mazott ága a statisztikának. A külkereskedelmi statisztikát régebben is bizonyos mértékben fejlettebb módszerek jellemezték mint a többi statisztikát. A bizonylati elvet viszony lag következetesebben valósították meg és a statisztikai adatgyűjtésnek szo ros kapcsolódása a vámeljáráshoz elősegítette a külkereskedelmi statisztika pontosságát. A külkereskedelmi statisztika a fejlettebb módszerek ellenére sem szolgálta a múltban a dolgozók érdekét, hanem a tőkésekét. Hemzse gett a ferdítésektől, az egymásnak ellentmondó adatoktól, ahogyan azt a tőkés csoportok érdekei megkívánták. A felszabadulással megváltozott a külkereskedelmi statisztika helyzete és feladata. Ahogy pártunk vezetésével erősödött a nép: demokratikus államhatalom, ahogy fokozatosan kiszorítottuk a külkereskedelemből a tőkéseket, úgy vált a külkereskedelmi statisztika feladatává is mindinkább a külkeres kedelmi forgalom valóságnak megfelelő, torzításoktól mentes, hü visszatükrözése. A külkereskedelmi monopólium megteremtése előtérbe állította a kül kereskedelmi statisztika jelentőségét. A külkereskedelmi terv szerves része a népgazdasági tervnek, teljesítése fontos feltétele ötéves tervünk teljesítésé nek. A külkereskedelem irányító szerveinek teljes áttekintéssel kell rendel kezniük a külkereskedelmi forgalom bonyolítása felett. Ismerniök kell az áruforgalmi tervek teljesítését olyan időpontban, amikor a megfelelő operatív intézkedéseket m é g meg lehet tenni. A külkereskedelmi statisztiká nak, az adatok gyors és pontos feldolgozásával, megfelelő csoportosításával lehetővé kell tennie a megfelelő áttekintést, ugyanakkor az egyes részletkér dések tüzetes megvizsgálását is. A külkereskedelmi statisztika tartalma, mint látjuk, a fordulat évével döntően megváltozott. Ugyanakkor azonban a statisztika módszereiben nem állott be fordulat. Számos hiba gátolta, hogy a külkereskedelmi statisztika megfeleljen a követelményeknek. A leglényegesebb hiba a feldolgozás szétta goltsága volt. A bonyolítás számait a Központi Statisztikai Hivatal tartotta nyilván, az illetékes vámhivataloktól közvetlenül megkapott bizonylatok alapján. A bizonylatok másod- és harmadpéldányai a kü.kereskedelmi válla latok, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank céljait szolgálták. A feldolgozás ezeken a helyeken is megtörtént. A bonyolításokat emellett könyvelték a kül-
kereskedelmi minisztériumban is. A többszőrös párhuzamosság nyilván valóban felesleges idő- és energiapazarlást jelentett. A z a tény, hogy a bonyolítások feldolgozása a Központi Statisztikai Hivatalban történt, szükségszerűen együtt járt azzal, hogy ez a feldolgozás a külkereskedelem mindennapi életétől, a kötések bonyolításától, az export import tervszámok teljesítésétől meglehetősen távol állt. A párhuzamos adatgyűjtés és értékelés egyetlen előnye — az állandó és teljes részletességű ellenőrzés lehetősége, — mellett olyan döntő hiányos ságok jelentkeztek, mint az elvi és rendszerbeli egység teljes hiánya. A Köz ponti Statisztikai Hivatal csak a külkereskedelem árumozgásának nyilván tartásával, értékelésével, s a külkereskedelmi áruterv teljesítésének mérésé vel foglalkozott, figyelmen kívül hagyva a külkereskedelem sokrétű, széles területen mozgó munkáinak figyelését és elemzését. A z áruterv teljesítésé nek kiragadott figyelése nem adott és nem adhatott helyes képet a külkeres kedelmi tevékenység egyéb összefüggő részeinek (kötéshelyzet, devizamoz gás, árkiegyenlítés stb.) elhagyása mellett, m é g a terv teljesítésének m é r é séről sem. A Külkereskedelmi! Minisztérium a bonyolítás párhuzamos feldolgozása mellett, a bizonylati elv érvényesítésével vizsgálta a létrejött ügyletkötések alapján a nyitott kötésállományt, azaz a külkereskedelem tevékenységének azt a részét, amelyik a terv fedezetéül szolgáló magánjogi kötések m é g le nem szállított részét tartalmazza, és amely perspektivikusan mutatja a vár ható tervteljesítést, alapot ad az időszakos operatív tervek reális felépítésé hez, így egy lépéssel közelebb állott a külkereskedelem mindennapi életéhez, annál is inkább, mert átvette a Magyar Nemzeti Banktól az árucsereforgalmi megállapodások és államközi szerződések kihasználásának nyilvántartá sát is. A minisztériumi statisztikai munka háromirányú megfigyelése azonban korántsem hozta meg a várt és szükséges eredményt. A helytelen szervezés, a vállalatokkal való laza kapcsolat, elégtelen létszám, s a káderek gyenge szakmai képzettsége miatt nem tudott a sokrétű feladattal megbirkózni. Ezek a körülmények a minisztériumi statisztikai munkát kizárólagosan az adat gyűjtés területére korlátozták. Nem jutott ideje a minisztériumi statisztikai osztálynak arra sem, hogy a szigorúan vett adatgyűjtések mellett foglal kozzék az adatoknak a fejlődés által megkívánt újrendszerű csoportosításá val és a külkereskedelmi statisztika adatainak gondos és mélyreható elem zésével. Tovább folytatta adatgyűjtő tevékenységét a Magyar Nemzeti Bank is, az áruforgalom pénzügyi vetületének, a devizahelyzetnek nyilvántartá sával. A külkereskedelmi statisztika három gazdája egymástól többé-kevésbbé függetlenül, sőt elszigetelten figyelte a terület egy részét, s nem volt szerv, melynek kezében a terület teljes munkájának összefüggő statisztikai képe összefutott volna, sőt azonos bizonylataik ellenére, az eltérő elvi szempontok miatt, — m é r é s határparitásos áron és devizaforint áron — m é g csak szám szerűen azonos eredményt sem produkálhattak. A külkereskedelmi vállalatok magukrahagyva, ötletszerűen alakították, ki nyilvántartási rendszerüket és elégítették ki statisztikai szükségleteiket, — területük eltérő struktrájának, speciális helyi viszonyainak megfelelően, — igen gyenge ellenőrzés mellett, eltérő bizonylatok alapján. A statisztika helyzete a legkedvezőtlenebb a külkereskedelmi vállalatokon belül volt,
Ä vállalatok vezető tisztviselői nem becsülték a statisztikát. A statisztikai munkát sokáig felesleges adminisztrációnak, kényszerű tehernek tekintették. Voltak vállalatok, ahol a statisztikai munka személyi és tárgyi előfeltételeit is alig akarták biztosítani. Nem volt rózsás a vállalati statisztikusok szerepe. Gyakori áthelyezés, problémáik meg nem értése gátolta a külkereskedelmi vállalati statisztikusok eredményes munkáját. E z a szűklátókörűség a statisz tika feladatával és jelentőségével kapcsolatban volt okozója a későbbiekben csak nagy munkával helyrehozott hibáknak. Pontatlanság, lassúság, a bizony latok hanyag kezelése olyan hibaforrást teremtett, amely mellett egy-egy vállalaton belül m é g a 10 milliós eltérések sem mentek ritkaságszámba. Ezek mellett a hiányosságok mellett a nagy számban jelentkező kontár statisztikák, indokolatlanul végrehajtott adatgyűjtések nehezítették алтдипkát. A hozzánemértéssel és gyakran helytelen politikai meglátással végzett adatgyűjtések és összeállítások a munkát végzők részére indokolatlan meg terhelést, az összállítások igénylői részre pedig értéktelen adathalmazt jelen tettek. E z az állapot — bár szervezeti felépítésében fellelhetők a szocialista sta tisztika megteremtésének feltételei — megosztottsága, elvtelensége és rend szertelensége következtében, tőkés maradványokkal telített, céljaiban h a t á r o zatlan, eredményeiben lassú és félrevezető volt. Ez volt a helyzet a külkereskedelmi statisztikában a N é p g a z d a s á g i Tanácsnak a statisztikai munka decentralizálását elrendelő határozata meg jelenésekor. A határozat a statisztikai rendszert úgy építi fel, hogy az alsó fokú adatszolgáltató szervek (a külkereskedelmi vállalatok) bizonylataitól a Minisztériumnak a Központi Statisztikai Hivatal felé tett összefoglaló be számolójelentéséig egy egységes rendszert alkosson. A Központi Statisztikai Hivatal részvétele az adatszolgáltatási rendszer kialakításában biztosította az elvi egységet is. A rendelet mentesíti a Központi Statisztikai Hivatalt az adat gyűjtés mechanizmusától, megadja az egész terület szélességi és mélységi figyelésének, elemzésének és ellenőrzésének leihetőségét. A z alsóbb egysé geket összefogó szerv, a Külkereskedelmi Minisztérium, a külkereskedelmi vállalatok jelentéseit nem csupán begyűjti és továbbítja, hanem összesíti és értékeli úgy, hogy a statisztika a minisztérium szerveinél operatív intéz kedések alapjául szolgál, a vezetés és ellenőrzés eszközévé válik. A z N T határozat végrehajtása döntő változást hozott az alsóbb egységek statisztikai munkájában is. E szervek adatfelvétele és adatközlése végigfut a szakterület egész igazgatási vonalán, ami biztosítja a vállalatok gyors, pon tos, egyöntetű munkáját, kiszélesíti az ellenőrzést és szorosan hozzáfűzi a statisztikát az élethez. A tájékoztatás z a v a r t a l a n s á g a és a fejlődés fokoza tossága érdekében kézenfekvő volt a feladatok lépcsőzetes megoldása, őszszekapcsolva a káderek megfelelő ütemben történő képzésével. A határozat végrehajtása három irányú feladatot rótt a minisztérium statisztikai szer vezetére: 1. A meglévő adatszolgáltatási rendszer megjavítását, e ezzel egyidőben a vállalati statisztikai csoportok kiépítését. 2. A külkereskedelmi tevékenység vizsgálatainak kiegészítését és tel jessé tételét. 3. A z adatszolgáltatási rendszer megerősödése után az elemzési munka kiszélesítését minisztériumi és vállalati síkon egyaránt.
A vállalati statisztikai munka megjavításához és egységesítéséhez el engedhetetlenül szükséges volt az önálló rugalmas vállalati statisztikai cso portok életrehívása. A megalakult statisztikai csoportok közvetlenül a vál lalatvezető irányítása alá tartozó önálló egységekké váltak, s így a terv osztályoktól leválasztva a minisztériumi statisztikai osztály szakmai felü gyeletével és irányításával adatgyűjtésüket, megfigyelésüket az egységes külkerekedelmi statisztikai rendszer szempontjai szerint végzik saját terü letükön. A csoportok megalakítása után fontos kérdés volt a külkereskedelmi ap p a r á t u s dolgozóiban tudatosítani a statisztika jelentőségét, érdekeltté tenni őket a statisztikai munkában, — súlyt adni a vállalati statisztikai csoport nak. A z adatfeldolgozás áttelepítése a külkereskedelem végrehajtó szervei hez, a vállalatokhoz — az átmeneti zökkenők okozta visszaeséstől eltekintve, — komoly eredményeket hozott. A vállalatnál működő vámhivatalok közreműködésével meggyorsult a tényadatok regisztrálása. A z áruosztályokkal megteremtett közvetlen kap csolat minőségi javulást hozott. A z N T határozat a statisztikai fegyelem megszilárdítása mellett hozzásegített a statisztika megfelelő súlyának meg teremtéséhez. A kétségtelen eredmények mellett a vállalati statisztika két hiányos ságán kell segíteni: A z egyik a kötésrendszer gyenge adminisztrációjából, illetve a kötések természetéből folyó lazaság. A kötésnyilvántartás ugyanis állandó mozgás ban, változásban van s az adminisztráció egyrészt nem képes kellő ütemben követni a mozgást, másrészt a várható szállítások, ütemezések kérdésében m á s a tervezés és más a statisztika elvi: álláspontja. A tervezés a lejárt szállítási határidőknek a várható időre való átütemezését igényli, hogy a ter veket a reális kötéshelyzet alapján építhesse fel, viszont a statisztika nem mondhat le a külkereskedelmi munka ellenőrzéséről, ili. megjavításáról, az eredeti határidő szerinti elmaradások nyilvántartásáról. Ez csak párhuzamos nyilvántartással oldható meg. A másik hiányosság az árucsereforgalmi megállapodások nyilvántartá sában mutatkozó l a z a s á g és felületesség. A z árucsereforgalmi megállapo dások, elsősorban a Szovjetunióval és a baráti államokkal kötöttek — a kül kereskedelmi volumen döntő részét képezik, s egyaránt kihatnak a mi, s valamennyi baráti állam népgazdasági terveire. Ezek pontos nyilvántartása elsőrendű kérdés. A megállapodások megkötéséhez, bővítéséhez, likvidálásá hoz szükséges megbízható nyilvántartás e tárgyalások alapját képezi. A dele gációk munkáját gátolja a relációs árumozgás és kötéshelyzet ismeretének hiánya, s helytelen adataival kihatásaiban súlyos népgazdasági károkat ered ményezhet. Ennek a területnek kell a külkereskedelmi statisztikai megfigyelés tengelyében állnia, s a figyelőrendszer szerveinek, de elsősorban a megálla podások gazdáinak, a vállalati államközi osztályoknak a kérdéssel meg felelően kell foglalkozniuk. A decentralizáció egyik legdöntőbb eredménye az ezen a téren mutat kozó javulás. A foganatosított intézkedések hatására a külkereskedelmi sta tisztikának ezen a viszonylag elhanyagolt, igen döntő területén történt minő ségi változás, amit a statisztikai fegyelem további megszilárdításával, a kis statisztikai egységek felelősségének kidomborításával, a szakmai szín3 Statisztikai S z e m l e — 5-1
-
vonal emelésével, az ellenőrzés és felelősségrevonás szélesebb körű érvé nyesítésével állandósítani és fokozni kell. A feladat második, de jelentőségében egyenértékű része a külkereske delmi etatisztikai megfigyelés kiszélesítése, ill. teljessé tétele. A külkeres kedelmi tevékenység a szakma sajátosságaiból folyóan széles síkon mozgó, többrétű, rendkívül szétágazó és ezért nehezen fogható át. A z á r u m o z g á s megfigyelésénél ma ott tartunk, hogy az ügylet születésének pillanatától az áruterv teljesítéséig átfogja a területet. Ezzel azonban korántsem teljes az á r u m o z g á s megfigyelése. Export vonatkozásban a vállalatok exportfelelőseinek rendszertelen és nem egységes adatközlését, a külkereskedelem ipari hátterének, általában a külkereskedelem rendelkezésére álló árualapoknak helyzetéről, ez évben épí tettük be szervesen az á r u m o z g á s figyelési rendszerébe. Megfigyelés t á r g y á t kell, hogy képezze a jövőben az iparral és a bel földi vállalatokkal kötött szállítási szerződések helyzete és az árutervvel való kapcsolata is. A z exportáruk, vagy a termelésre, i l l . fogyasztásra á t adandó importáruk szállítási határidőinek figyelése, összehangolásukban mutatkozó hiányosságok felderítése, a belföldi szervek és a külkereskedelem kapcsolatának statisztikai figyelése és értékelése, egyelőre megoldásra v á r ó feladat. A z árumozgás megfigyelését teljessé teszi a raktárkészletek nyilván tartása, amely az ipartól átvett, de ki nem szállított, — a külkereskedelmi vállalatok raktáraiban elfekvő árumennyiségek helyzetét mutatja meg. A z á r u m o z g á s statisztikai megfigyelésének teljessé tétele mellett gondot kell fordítani az árumozgás pénzügyi vetületének figyelésére is. Ennek a mun kának egyrészét a Magyar Nemzeti Bank Devizaigazgatósága végzi a Pénz ügyminisztérium irányításával. A devizaterv teljesítésének mérése ma m é g nincs összekapcsolva statisztikai síkon az áruterv teljesítésének m é r é s é v e l Ennek oka egyrészt az, hogy az adatgyűjtő szerv nem szerves része a külke reskedelmi apparátusnak, másrészt az áru és devizaterv fáziseltolódása, ami az á r u - és pénzmozgás időbeli eltéréséből adódik. A devizahelyzet megfigye lésének beépítése a külkereskedelmi statisztika rendszerébe szükséges, ma még nem megoldott feladat. Nem mutatna teljes képet a pénzmozgás, de az á r u m o z g á s sem az árkiegyeniítés megfigyelése, az árkiegyenlítési terv mérése nélkül. A külkereskedelemnek biztosítania kell az ipar és a mezőgazdaság fej lődésének z a v a r t a l a n s á g á t , a hosszabb időre rögzített állandó, vagy alig változó áron való nyersanyag- és áruellátását. E fontos terület statisztikai megfigyelésének kell képeznie a külkeres kedelmi statisztika figyelési rendszerének másik súlypontját az árucsereforgalmi megállapodások nyilvántartása mellett. Ezt a munkát a minisztérium statisztikai osztálya most szervezte meg a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben. A z árkiegyenlítés figyelési rendszerének megerősödése, felfutása után majd elmondhatjuk, hogy a kül kereskedelmi statisztika megfigyelési rendszere teljessé lett (az előbb már említett devizanyilvántartás megteremtésén kívül) s meg vannak az alapjai ahhoz, hogy operatív intézkedések alapjául szolgáljon, a vezetés é s el len őrzés eszközévé váljék. A decentralizáció munkájának a helyes és teljes figyelési alap megte remtése mellett harmadik súlyponti feladata volt, az általános statisztikai
ismeretek után a speciális szakmai tudás elsajátításával, az elemző munka megteremtése, kiszélesítése, elmélyítése a szervezet alsó és középfokú egy ségeinél. Ennek a munkának első lépcsőjeként fokozatosan átvettük a Köz ponti Statisztikai Hivataltól a külkereskedelmi jelentés elkészítését. A jelen tés elkészítése fokozott igényeket támasztott a minisztériumi statisz tikai káderek szakmai tájékozottságával, ismereteivel szemben. A z NT-határozat végrehajtásaként megindított alapfokú statisztikai képzés nagymér tékben elősegítené a feladat sikeres megoldását. A z elemző munka további elmélyítése és a soronkövetkező feladatok parancsolóan szükségessé teszik a középfokú és felsőfokú oktatás megszervezését. A decentralizáció óta a külkereskedelmi jelentés színvonala is emel kedett. A z ezen a téren mutatkozó hiányosságok e gyakorlati munka elha nyagolásából, — jórészt a feldolgozási idő és a létszám körülményeiből folynak. Közvetlen feladat a változatlan áron való mérés és a tervszerűség mé résének megvalósítása a külkereskedelem vonalán. A változatlan ár méré sének alapjait az Országos Tervhivatal segítségével megteremtettük. Így egyrészt ötéves népgazdasági tervünk statisztikai értékelésénéi a külkeres kedelmi szektor tevékenysége összehasonlíthatóvá válik a n é p g a z d a s á g egyéb ágazataiéval, másrészt a hosszú tervidőszak során is mérhető a külkereske delmi forgalom volumenének alakulása. A tervszerűség mérése a külkereskedelem területén a nemzetközi kap csolatok kihatásainak következtében problematikus. A mérésnek a mennyi ségi teljesítéshez való kapcsolása csak megközelítő eredményt ad, mért nem minden vállalat és minden cikk van mennyiségileg is tervezve. A külkereskedelmi statisztikai szervezet alsófokú szerveinek, a vállalati statisztikai csoportok munkájában is komoly minőségű változásként jelent kezett a decentralizáció hatására az elemző munka megteremtése. M a már az adatgyűjtésen és feldolgozáson kívül, egyelőre csak az árumozgás terü letén, szervezett formában és rendszeresen készítenek vállalataink operatív intézkedésre alkalmas elemzéseket, sőt a fejlettebb csoportok az egyes tervidőszakok végével vállalati tájékoztatókat is bocsátanak k i . A külkereskedelem feladatainak növekedésével gyarapodik a külkeres kedelmi statisztika feladatköre is. Következő nagyobb lépésünk az operatív nyilvántartás és az ennek alapján készülő operatív beszámolás bevezetése és megszervezése lesz. A z operatív beszámolás az eddiginél szélesebb kör ben fogja az áruk mozgását nyilvántartani és nemcsak a megtörtént kül kereskedelmi forgalmat értékelni. A legjelentősebb új terület az ú. n. bel földi teljesítések figyelemmel kísérése lesz. A z operatív nyilvántartásnak ez a része egyrészt mutatja a külkereskedelmi tervek szállítási szerződések kel való fedezését, másrészt mutatja az exportáló belföldi szervek, iliető eg import esetén a külkereskedelmi apparátus kötelezettségeinek teljesítését. A külkereskedelmi operatív beszámolás a többi népgazdasági á g operatív számvitelétől eitér annyiban, hogy jelentései nem rövid időszakokra vonat koznak, hanem havonkénti, vagy negyedévenkénti eredményeket tárnak fel. Helyes szervezeti intézkedések kidolgozásával és végrehajtásával biz tosítani kell a külkereskedelemben az egyes számviteli ágak közötti egész séges munkamegosztást. Jelenleg ettől a célkitűzéstől m é g igen messze 1
állunk. Sem elvileg, sem gyakorlatilag nem tisztázott kérdés m é g a külke reskedelmi terv teljesítésének könyvviteli mérése. Megoldandó kérdés a külkereskedelem raktárkészletének a pontos mérése és a raktárkészletek ingadozásainak, értékváltozásainak pontos visszaadása. A három számviteli ág közötti helyes munkamegosztás kérdéséhez tartozik a beszámolójelen tések problémájának tisztázása is. A vállalati, illetőleg minisztériumi mér legbeszámoló, a vállalati statisztikai jelentések és a minisztérium statisz tikai jelentése, továbbá a vállalati operatív beszámoló és a minisztérium operatív számadása között el kell határolni a feladatokat. A tematika pontos meghatározásával, a jelentések formájának végleges lerögzítésével, a szám szerű adatok legmegfelelőbb ábrázolási módjának kidolgozásával el. kell érni, hogy a számviteli ágak a sajátosságaiknak legmegfelelőbb formában adjanak képet a külkereskedelem munkájáról. Üj feladatot állít a statisztika elé országos viszonylatban a Népgazdasági Tanácsnak az a határozata, amely a munkaverseny eredményeinek összesítését és adminisztratív kidol gozását a statisztikai csoportokra, 'illetőleg osztályokra bízza. E z a határo zat annak a célkitűzésnek a jegyében született, hogy a munkaversenyből kiküszöböljük az öncélúságot. A statisztikusok által elvégzett összesítő munka azt jelenti, hogy a munkaverseny kiértékelését is a bizonylati elv alapján kell végezni. Ennek természetesen a lehető legegyszerűbb formában kell megtörténnie. A statisztikusok bevonása a munkaverseny kiértékelésébe éppen azt a célt szolgálja, hogy a versenyeredmények mögött reális telje sítmények álljanak, hogy a verseny nyilvánosságát a legjobb, a legkonkré tabb adatok felhasználásával tudják biztosítani. Állandó feladatunk, amiről m á r a korábbiakban is szó esett a statisztikai fegyelem megszilárdítása. Mindezen feladatok elvégzéséhez azonban elengedhetetlen a külkeres kedelmi statisztikusok politikai és szakmai színvonalának további emelése.
Meg-feleiit
a
STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ 1952, évi 2. s z á m a Ö s s z e f o g l a l ó adatokat tartalmaz az ö t é v e s terv harmadik é v é n e k e l s ő n e g y e d é r ő l , a S z o v j e t u n i ó hatalmas i r a m ú fej б l é s é r ő l é s a szocializmust é p í t ő n é p i d e m o k r á c i á k r ó l . „ K a p i t a l i s t a orszá gok" c í m ű rovata statisztikai adatokkal mutatja be az imperia lista t á b o r b e l s ő e l l e n t é t e i t , h á b o r ú s k é s / ü l ő J é s é t é s a k i z s á k m á n y o l t dolgozók növekvő nyomorát
Á r a : 5.— Ff Kapható IBUSz-pavilonokban és a Posta Központi Hirlapirodánál (V, József nádor Lér 1.)
