A KÍNAI GAZDASÁGI CSODA ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi menedzsment Szak Nappali tagozat Távol-keleti Interkulturális Menedzsment szakirány

A KÍNAI GAZDASÁGI CSODA ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM

Készítette: Ferkó Adrienn Budapest, 2007

Tartalomjegyzék I.

Előszó a kínai környezetvédelemről ..............................................3.

II.

A Kínai Gazdasági Potenciál ..........................................................5. 1. Nyított kapuk politikája ............................................................8. 2. A „Nagy Kína”, vagy amit akartok...........................................9. a. Hongkong, Makaó és Tajvan ........................................11. b. Pán-ázsiai gazdasági blokk ...........................................13. c. A huaren-ek és huaquia-ok erős hálózata....................14. 3. Konkurencia Indiával ................................................................16.

III.

Kína spirituális szemszögből ..........................................................20.

IV.

Kína természeti adottságai és környezeti állapota........................23. 1. Kína természeti adottságai ........................................................23. 2. Kína környezeti állapota ...........................................................25. 3. Kína környezetvédelmi politikája.............................................35. 4. Biokína? ......................................................................................41.

V.

Utószó...............................................................................................46.

VI.

Mellékletek ......................................................................................49.

VII. Bibliográfia ......................................................................................53. 1. Ábrajegyzék................................................................................53. 2. Irodalomjegyzék.........................................................................55. 3. Statisztikai kiadványok..............................................................56. 4. Folyóiratok .................................................................................56. 5. Weblapok ....................................................................................57.

2

I. Előszó a kínai környezetvédelemről Szakdolgozatom témájául Kína gazdasági szárnyalását választottam és ezen belül bemutatom, hogy ez a fellendülés mennyire terheli meg a környezetet. A piacgazdaság fokozatos kiépítése Kínát a világ legmagasabb növekedési mutatókat produkáló országává tette. Ez a folyamat azonban sajnos együtt jár a természeti környezet radikális átalakulásával. Főleg a kőolajszármazékok elégetéséből eredő környezetszennyezés olyan mértékben rontja a vizek és a levegő minőségét, károsítja az emberek egészségét, hogy végső soron jelentősen befolyásolja az egész gazdasági átalakulást. Mivel Kína a világ egyik legnépesebb országa, gazdasági növekedésének hatása az ökológiai egyensúlyra súlyos globális kérdésé vált. Ugyanakkor Kínában a rövid távú gazdasági előnyök fontosabbaknak tűnnek, mint a hosszabb távon immár komolyan fenyegető környezeti katasztrófa elkerülése. Kína mindig is büszkén emlegette, hogy ők alkották meg az első környezetvédelmi törvényt, mivel egy kétezeréves Csin-dinasztia-beli sírban olyan szöveget találtak bambusznádra írva, amely igyekezett szabályozni a fakivágást és a fiatal állatok elejtését. Az 1994-ben közzétett “Kínai népesség, környezet és fejlődés a XXI. században” c. fehér könyben megtalálható az ország fenntartható fejlődési stratégiája. A kínai kormány a stratégia megvalósításához elengedhetetlennek tartja a természeti erőforrások tartós felhasználását és a jó biológiai környezetet. Dolgoznak a mezőgazdasági termelés módszerének megváltoztatásán, hogy megkönnyítsék a tervgazdaságról a piacgazdaságra átmenő folyamatot. Ezen kívül a kínai kormány külön figyelmet fordít a falusi gazdasággal kapcsolatos reformokra, csökkenteni próbálja a fakitermelést (kisebb-nagyobb, de inkább kisebb sikerrel), hogy megakadályozza a sivatagosodást és ösztönzi a biogazdasági technológia fejlesztését (lásd később). 1996 óta a Kínai Mezőgazdasági Bank több cégnek nem ad hitelt, mert inkább a technológiafejlesztést támogatja vidéken. Egy az 1997-ben kiadott törvény előírja az ésszerű erőforrás-felhasználást és környezetvédelmet a városi és vidéki kisvállalatoknak. Azonban ez nem elég, az ország keleti részén elviselhetetlenül szennyezett a levegő, a tengerek, a folyók, gyakoriak a savas esők és Hajnan szigete mellett még egy tengeri szemétlerakóhely is található. Becslések szerint az egy év alatt okozott környezeti károk helyreállítási költségeit csak az ország teljes évi bruttó hazai terméke tudná fedezni.A környezetvédelemre fordított összeg nagysága 2006-ban érte el először az ország GDP-jének 1%-át és most először hoztak intézkedéseket az erdőirtások megakadályozására: elindítottak egy olyan programot, melyben 3

visszaalakítják a szántóföldeket eredeti formájukba (erdők, legelők, tavak, mocsarak). Bár ennek a programnak a sikeressége még kérdéses, hiszen Kína még mindig növekvő népességének hatalmas erőforrásokra van szüksége és nem biztos, hogy a gyorsan szerzett haszon háttérben marad az ökológia javára1... Szakdolgozatom első részében Kína gazdasági potenciálját mutatom be, hogy milyen módon tudott a világ egyik meghatározó gazdasági erejévé válni. Dolgozatom második felében fogok a kínai környezetvédelemről bővebben beszámolni, kitekintéssel a vallásra, hagyományokra és a lehetőségekre. Munkám során nagy segítséget nyújtott a Forrester-Meadows és Bariloche globális modellje2, amelyeknek köszönhetően könnyebb volt struktúrálisan felépítenem szakdolgozatomat, illetve jobban megértettem az összefüggéseket. 1. ábra

1 erőforrások megmaradó része, 2 élelmiszer, 3 népesség, 4 termelés, 5 környezetszennyezés

A Forrester-Meadows modell 100-as skáláján jól látható, hogy a görbék a 21. század első évtizedeire rohamos visszaesést mutatnak az egy főre jutó ipari és élelmiszertermelésben, 1

Jasper Becker: Kína – gyötrelmes fejlődés (18-45. old) # National Geographic Magyarország 2004 március

4

miközben a népesség is csökken és a környezetszennyezés szinte elviselhetetlen lesz. Egy másik variációban filyelembe vették a megfelelő „önkorlátozó” intézkedések hatásait és eszerint megtalálható a globális egyensúly olyan állapota, amely mellett a Föld minden lakosa (kb.hat milliárd) emberhez méltóan tud élni és a környezetszennyezés mértéke is csökken. A Barlioche modell a világot 4 részrendszerre (régióra) osztja: fejlett országok, Latin-Amerika, Afrika, Ázsia Az egyes részfolyamatokat és azok kapcsolatait az ábra szemlélteti.

2. ábra

A modell szerint a megfelelő intézkedésekkel Latin-Amerika helyzete az ezredfordulóra stabilizálható. Népessége 208 millióról 760 millióra emelkedik, a növekedési ütem csökken. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem $ 372-ről $ 5746-ra nő. Afrika hasonló fejlődést ér el, némileg később, a XXI. század első évtizedének végére. Ázsia népessége meghaladja a 7,8 milliárdot. Nehézségei súlyosabbak, mint a másik két régióé, ezek megoldása a XXI. század vége előtt nem várható. A fejlett országok magas életszínvonalat érnek el, még akkor is, ha a növekedési ütem jelentősen csökkenni fog. 2

http://web.axelero.hu/eszucs7/modell/Vilagmodell.htm&h=1100&w=792&sz=22&hl=hu&start=20&um=1&tbnid= LBPFb_mgO7EobM:&tbnh=150&tbnw=108&prev=/images%3Fq%3Dmakrogazdas%25C3%25A1gi%2Badatok%2 BK%25C3%25AD (2006. szeptember 15.)

5

I. A Kínai Gazdasági Potenciál Kína, India és Délkelet-Ázsia gazdaságai 2006-ban is sokkal dinamikusabban nőttek a világgazdaság átlagánál, a GDP bővülése az első három negyedévben 5,2% volt. A térség meghatározó gazdaságainak folyó fizetési mérlege tartósan, jelentős többletet mutat. A már hosszú ideje tartó gazdasági dinamika hatására Kína vásárlóerő-paritáson mért GDP-je 2005-ben a világ GDP 15,42%-a volt, Indiáé pedig elérte az 5,95%-ot. Az elmúlt másfél évtizedben majdnem háromszorosára nőtt Kínának a világ GDP-ben való részesedése, de a többi ázsiai országban is hasonló fejlődés volt jellemző, amely jelentősen átalakította a jelenlegi nemzetközi munkamegosztást. Az alábbi diagramból megtudhatjuk, hogy Kína növekedési hulláma, mely szektoroknak köszönhető. A

diagramból

látszik,

hogy

kilencvenesévek

jól a eleji,

közel

15%-os

növekedést

sikerült

mára

körülire

10%

csökkenteni. Az is jól látható, növekedést

hogy

a

nagyban

befolyásolja az ipar, de az

ezredforduló

3.ábra

környékén a szolgáltatói szektor fontosabb szerepet játszott a növekedésben és akkor érte el eddigi tetőpontját.3 A XX. sz végére számos ország felismerte, hogy az új világrendben már nem(csak) a katonai, hanem a gazdasági fölény is meghatározó.A kínai gazdaság 1992-ben feljött az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok mögé a harmadik helyre. A gazdasági nyitás óta átlagosan 8%-os növekedést produkált, ami ekkora mértben egyedülálló a világon. Az alábbi táblázat a világ legnagyobb, vásárlóerő-paritáson számított gazdaságaival 3

A diagram forrása: China Statistical Yearbook 2004 # China Statistics Press # Peking # 2004

6

rendelkező államait mutatja be.4 GDP (PPP) milliárd $ % 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Összesen Európai Unió Egyesült Államok Kína5 Japán India Brazília Oroszország

48.249,7 11.180,4 10.308,0 5.860,9 3.425,1 2.799,6 1.355,0 1.185,6

100 23,2 21,4 12,1 7,1 5,8 2,8 2,5

Lakosság ezer fő % 6.226.958 467.394 287.676 1.306.730 127.066 1.034.173 179.914 145.266

100 7,5 4,6 21,0 2,0 16,6 2,9 2,3

1,9 0,5 Kanada 924,7 31.902 1,9 1,6 Mexikó 904,6 102.480 1,7 0,8 Koreai Köztársaság 807,3 47.829 A Világ többi része 9.498,5 19,7 2.496.528 40,1 4. ábra: A Föld tíz legnagyobb gazdasága (2003)

GDP / fő ($)

HDI index

7.749 23.921 35.832 4.485 26.955 2.707 7.531 8.162

729 916 939 746 938 595 775 795

28.985 8.827 16.879 3.805

943 802 888 690

Kína bár a harmadik helyen áll, de az ő gazdasága nő a legnagyobb ütemben, kihasználva a globalizáció adta lehetőségeket. Az utolsó oszlop (HDI-index) az emberi fejlődési mutató, amely igyekszik pontosan érzékeltetni egy térség fejlettségét: az egy főre jutó GDP és a gazdasági növekedés mellett figyelembe veszi a születéskor várható élettartamot és az analfabétizmus arányát is. Egyéb fontos makroökonómiai mutatók tekintetében is jól áll Kína, hiszen az infláció 1%-ék körül mozog, a munkanélküliség alig haladja meg a 4%-ot (750 milliós munkaerőnél ez 32 millió ember). Viszont a vidéki mezőgazdaságban munka nélkül maradt, és illegálisan a nagyvárosokba vándorolt embereket a statisztikák nem tudják figyelembe venni. Az ország legfőbb céljai közé tartozik a stabilitás megteremtésén és fenntartásán túl, a régión belüli szerepének erősítése (Ázsia és Csendes-óceán). Kína a multipoláris világrendet tartaná elfogadhatónak, melynek egyik pólusává kíván válni. Most azt gondolhatnánk, hogy ez már sikerült is neki, azonban ez egyáltalán nem vehetjük biztosra. Miért is? Először is nem biztos, hogy Kína ilyen gyorsan tud tovább fejlődni. Ha a GDP-je a háromszorosa lenne, akkor sem számítana gazdag országnak. Az ilyen gyors fejlődés mellékhatásainak kezelése jelenleg is nagy problémát okoz (energiafogyasztás, élelmiszer fogyasztás növekedése, olaj-

4

A táblázat forrása: http://www.census.gov/cgi-bin/ipc/agggen; IMD World Competitiveness Yearbook 2004 # IMD International # Lausanne # 2004; http://hdr.undp.org/statistics/data/indic/indic_124_1_1.html (2007. február 28.) 5 Tajvannal, Hongkonggal és Makaóval együtt értendő.

7

importfüggőség). A regionális egyenlőtlenségek az országon belül nagyon magasak. Nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódásra csak a keleti parti városok képesek, az öt különleges gazdasági övezet (ld. később). A hatalmas ország azonban a világra is befolyással akar lenni. Legutóbb Latin-Amerikát környékezte meg, ahol a kereskedelmen kívül infrastrukturális befektetésekre is készül, sőt mára Kína bármiféle gazdasági megingása hatással lehet az Egyesült Államok gazdaságára is. Hugo Chavez venezuelai elnök 2004-es pekingi látogatásán kőolaj szállításról biztosította Hu Csin-tao elnököt. 2005-ben pedig elvi és gyakorlati kérdésekben is sikerült megegyeznie Moszkvával. Közösen kiadtak egy a XXI. századi világrendről szóló dokumentumot, melynek középpontjában az Egyesült Államok hegemóniájának megtörése, a multipoláris világrend kialakítása, a területi szuverenitás és a be nem avatkozás elve áll. Persze a sorból Afrika sem maradhat ki. Amíg az Unió és az Egyesült államok feltételekhez kötik a befektetéseket és segélyeket (emberi jogok védelme, tiszta választások), addig a kínaiak nem követelik meg a demokratikus átalakulást. Ma a legmohóbb kapitalisták Kínából érkeznek. Természetesen a második világháború után ideológiai alapon támogattak olyan ugyancsak szocialista országokat, mint Tanzánia vagy Zambia, ahol vasutat és sportstadionokat építettek, de mára mindezt a tiszta gazdasági érdek váltotta fel. Afrika

szegény

országai

stratégiailag

fontossá

váltak,

hiszen

nincs

munkavédelmi,

környezetvédelmi szabályzat, és, ami a legfontosabb... verseny sincs (a nyugati cégek az állandó háborúskodás és korrupció miatt már rég kivonultak). A kínaiak jelen vannak a bányászatban, fakitermelésben, halászatban, de az olajiparban a legaktívabbak. A kínai olajszükséglet 12%-át a szudáni kutak biztosítják. A kapitalista kommunizmus példáját Afrika sikertörténetnek tekinti és lehet, hogy ezek a befektetések megindítják a változást a Fekete Kontinensen, mivel a legnagyobb problémát mégiscsak a nyomor okozza, amit még európai és amerikai légkondicionált irodákból sem tudtak megoldani (és nem is lehet)6.

6

Lindsey Hilsum: Afrika nagy barátja, Kína # http://metazin.hu/node/337 (2006. január 5.)

8

II.1 Nyitott kapuk politikája Kínában a működőtöke megjelenését az 1978-ban meghirdetett “nyitott kapuk politikája” tette lehetővé. Ennek a politikának köszönhetően a külföldi működőtöké (KMT) befektetési értéke a 90-es évek elejére 150%-kall nőtt. A növekedéshez szükség volt az új technológiára és az exportbevételek növelésére is. Kína eredményeihez bizonyos mértékben Hazánk is hozzájárult.7 Mao halála után megkülönböztetett figyelmet szenteltek a nálunk 1968-ban bevezetett Új Gazdasági Mechanizmust követő reformok eredményeire. Az 1980-as évek elejétől a kínai gazdaságirányítási modell hasonlóvá vált a magyaréhoz (1987-ben Csao Ce-hang volt kínai miniszterelnök látogatott Magyarországra). Az 1978 előtti növekedés összetétele: tőkeformációk 65%, munkaerő 17%, termelékenység 18%. Míg a nyitás utáni években a termelékenység 42%-ot képvisel, a 90-es években pedig átlépte az 50%-ot. Ez évente 3,9%-os növekedést jelent, ami sokkal magasabb összehasonlítva az USA 0,4%-os és a kistigrisek 2%-os növekedésével. 1980-ban 4 Különleges Gazdasági Övezetet (KGÖ) hoztak létre, amelyeket a dél-keleti tengerparti sávban jelöltek ki, amihez később még 14 tengerparti város csatlakozott és 1998-ban Hainan szigetét tartományi rangra emelték és különleges gazdasági övezetté nyilvánitották. Tehát az ország hagyományosan fejlettebb keleti, dél-keleti részét nyitották meg a külföldi tőkebefektetések előtt. Az alacsony költségű munkerőt kereső befektetők számára az elsődleges célpont Kína lett, ahová (Hongkonggal együtt) a régió beáramló tőkéjének 64%-a került befektetésre. A KGÖ-k meghatározó kapuként szolgáltak a fejlett technika beáramlásához, a menedzsmenttapasztalatok megszerzéséhez és a közvetlen külföldi befektetésekhez, úgy, hogy közben gazdasági reformok is végbementek (szocialista és kapitalista viszonyok keveredése). A tengerparti övezetekbe áramlott külföldi befektetések azonban nem oszlottak el arányosan. Az övezetek közül a legsikeresebbnek a Hongkong szomszédságában található Shenzhen mondható, de nem lehet kihagyni Shanghai körzetét és a Jangce folyón épülő Három-szoros erőmű építését sem. De az is érdekes tendencia, hogy az egyes szubrégiók, hogyan reagálnak a tőke beáramlására. Például Tajvan hagyományos iparágainak nagy részét (táskakészítés, cipőgyártás) áttette Dél-Kínába. 7

Hovanyecz László: Kína: a felemelkedés útja # Népszabadság 2005. december 28.

9

Ha figyelembe vesszük a szingapúri, malajziai, thaiföldi, indonéziai és fülöp-szigeteki tőkebefektetéseket, akkor a Kínába irányuló működő tőkének több mint 60%-a származott külföldön élő kínaiaktól (erre a tényre a későbbiekben részletesen kitérek). Azonban amennyire sikeresek a KGÖ-k, annyira tovább mélyültek az országon belüli gazdasági és életszínvonalbeli különbségek. Jelenleg Kína számít a fejlődő világ legnagyobb tőkeimportőrének. A transznacionális vállalatok óriási termelőkapacitást hoztak létre a nagyberuházások által (autóalkatrész), amelyek a tartósan fennálló alacsony munkaerő költségekre épülnek. Az ország legnagyobb befektetője (HongKongon keresztül) az Egyesült Államok (Ennek tudható be, hogy nem éreztette hatását az 1998-as ázsiai pénzügyi válság, mivel az ASEAN-5 országok elsődleges befektetője Japán). Az EU országokból érkezo éves átlagos 4 milliárd dollárt kitevő működő tőke egyenlően oszlik el Kína és az ASEAN 5 országai között .

II.2. A “Nagy Kína”, vagy amit akartok Az utóbbi években Kína egyre inkább arra törekszik, hogy létrehozzon egy közös piacot globális és regionális szinten. Felismerte, hogy gazdasági erejének növelésének kulcsa az összefogás minden szinten és ebből valami új születhet. A regionalizmus és a globalizmus tehát bizonyos szempontból kiegészíti egymást, de máshonnan nézve ellentétes folyamatok, úgymint a verseny és az együttműködés. A globalizáció fentről lefelé indul, merev, homogenizáló és ellenőrző; míg a regionalizáció alulról építkezik, rugalmasabb, önkéntes és a diverzitásra helyezi a hangsúlyt.8 Balassa Béla, magyar származású amerikai közgazdász fogalmazta meg elsőként a nemzetközi szakirodalomban a nemzetközi integráció fokozatait9: 1. szabadkereskedelmi területekben résztvevő államok az egymás közti kereskedelemben megszüntetik a vámokat és egyéb korlátozó intézkedéseket 2. vámunióban továbblépnek ezen, és kifelé, más államok felé is közös vámpolitikát alkalmaznak 8

Békési László: A politika földrajza # Aula Kiadó Kft. # 2004 # Budapest Az integrációk többsége az ötödik szinten álló Európai Uniót leszámítva egyelőre csupán az első előtti, megközelítőleg szabadkereskedelmi társulásnak tekinthető szinten állnak. Néhányan az első, esetleg a második lépcsőfokon működnek, a harmadik és negyedik szint csak keveseknek került elérhető közelségbe. 9

10

3. közös piac keretei között a termelési tényezők áramlását korlátozó akadályokat is felszámolják 4. gazdasági

unióban

még

tovább

mennek

a

résztvevők,

bizonyos

mértékig

gazdaságpolitikájukat is összehangolják 5. teljes gazdasági integrálódásnak azt az állapotot tekintjük, amikor már egységes monetáris, fiskális és szociális politikát alkalmaznak a tagállamok, valamint nemzetek feletti intézményeket és hatóságokat hoznak létre, melyek határozatai a tagállamokra nézve kötelezőek. A kínai törekvéseket nem lehet egyik csoportba se berakni, mert ez valami teljesen más. De miben is? A “Nagy Kína” gondolatát az ország Hongkonggal, Makaóval, Tajvannal és a tengerentúli kínai közösségekkel folytatott gazdasági együttműködése indította el. Hongkong és Makaó esetében az integrálódást államközi szerződések szabályozzák, míg Tajvannal sokkal feszültebb a kapcsolat (regionális integráció). Az integrálódást a politikai, gazdasági, érzelmi tényezők segítik elő, amely a kínai nagyhatalom kialakulásának potenciális lehetőségét hordozzák magukban, ugyanis Kína rendelkezik a világ legnagyobb belső piacával, legnagyobb tömegű és egyik legolcsóbb munkaerejével, valamint gazdag nyersanyag- és energiaforrásokkal. A folyamatból nem szabad kihagyni azokat az Ázsiában szétszórtan élő kínaiakat, akik identitásuk őrzése és gazdasági erejük révén katalizátorai a déli- és délkelet-kínai gazdasági közösség fejlődésének (ez különbözteti meg a “Nagy Kína” gondolatát más integrációs kezdeményezésektől és sikerének kulcsa is ez lehet). Kína külkapcsolati stratégiájának (globális szintű integráció) kiemelt részét képezi a tengerentúli kínaiak tőkeerejének bevonása a gazdaság fejlesztésébe. Miután a Kínában az üzleti tevékenység alapját inkább a bizalom és a személyes kapcsolatok irányítják, ezért a kínai származású befektetők jobb üzleteket tudnak kötni a külföldiekkel szemben (Pragmatikus nacionalizmus). Ezek után nem lepődhetünk meg, hogy a kialakulóban lévő kínai közös piac etnikai alapon szerveződik, ami azért érdekes, mert általában a cégek és személyek közötti kapcsolatok szoktak jobban dominálni a világgazdaságban. A nagy piac, az olcsó munka, az azonos kulturális háttér, és a közös nyelv tette a világ negyedik legnagyobb erejévé a kínai közösségek hálózatát. Aki a hálózatba tartozik, annak meggyorsítja az átjárhatóságot a magán- és az állami szféra között, illetve egy jó kapcsolat birtokában rövidebbé 11

válik a szükséges engedélyek, kölcsönök és nyersanyagok beszerzése. A kínai közös piac létrejöttét az idő és a gazdasági lehetőségek és tényezők döntik majd el. A kínai gazdasági erő három pillére10:

II.2.a. Hongkong, Makaó és Tajvan Hongkong és Makaó 1997-ben, a 99 éves bérletszerződés lejártakor, az Egyesült Királyság visszaadta Hongkongot Kínanak. 1999-ben Porgtugalia bérleti szerződése járt le Makaóra. A két város külön közigazgatási egységként szerepel, a pekingi törvények csak 50 év múlva lesznek itt is maradéktalanul érvényesek, addig a kommunista Kínától részben eltérő gazdasági rendszer marad érvényben. A Kínához fűződő kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok létfontosságúak Hongkong és Makaó számára. Kezdetben ezek az élelmiszer-, ivóvíz- és energiaellátás, a bővülő árucsere, a későbbiekben

pedig

a

munkaerő-intenzív

iparágak

kitelepítése,

s

az

ezzel

társuló

tőkekihelyezések, illetve beruházások voltak. A kölcsönös érdekeltség és egymásrautaltság önmagában is elég erős integráló erővé vált. Tajvan Tajvan szigete a kínai közigazgatási rendszerben 23. tartományként szerepel, de természetesen mindenki, így a kínai vezetés is tisztában van vele, hogy a helyzet nem ilyen egyértelmű. Az 1949-es kommunista hatalomátvételkor a Csang Kaj-sek vezette köztársaságpártiak Tajvan szigetére szorultak vissza és ott hozták létre a Kínai Köztársaságot. Ezzel egyrészt megkülönböztették magukat a Kínai Népköztársaságtól, másrészt hangsúlyozták, hogy ők is Kínának tartják országukat. Tehát két Kína létezett egy időben, melyek kölcsönösen igényt formáltak egymás területére és a nemzetközi elismertségre.

10

Mészáros Klára: A „Nagyobb Kína”, mint a XXI. század meghatározó gazdasági és politikai ereje # http://matud.iif.hu/01sze/meszaros.html (2006. április 18)

12

Tajvan jelenleg Kína szakadár tartományaként van számon tartva. Egy esetleges függetlenségi próbálkozás esetén Kína azonnal háborút indítana egy 2005. Március 14-i törvénynek köszönhetően., ami megengedi az államnak a békétlen eszközök bevetését is, hogy az ország területi egységét megőrizzék. Kína többször is kifejtette, hogy a honkongihoz hasonló “egy ország - két rendszer” státuszt tartják elfogadhatónak. Tajvan a “szelektíven nyitott kapuk” politikáját alkalmazza Kínával szemben, de mind a két fél tisztában van vele, hogy a szorosabb együttműködés kölcsönös érdek, az integráció gazdasági szempontból pedig szükségszerű. A mai napig 25 állam ismeri el Tajvant önálló országként, és a szigetnek az ENSZ-ben sincs helye. Tajvan legnagyobb és végül is egyetlen szövetségese az Egyesült Államok. Mivel a két ország között nincs diplomáciai kapcsolat, ezért az amerikai kongresszus megszavazta a tajvani kapcsolatok törvényét, amely alapján Washington önvédelmi fegyverekkel látja el a szigetet és kijelentette, hogy egy kínai támadás “súlyosan érintené” őket (nyílt háborúra nem valószínű, hogy sor kerülne, mivel Kína rendelkezik atomfegyverrel). KÍNA (2003)11

- Hadsereg teljes létszáma: 2,5 millió fő - Védelmi költségvetés: 120,5 milliárd jüan/év (14,5 milliárd dollár) - Légierő: 470 ezer fő, 2556 vadászrepülő, 400 földi célpontokat támadó gép - Szárazföldi egységek: 1,9 millió fő, 14 ezer tank, 14 500 tüzérségi fegyver, 453 helikopter - Haditengerészet: 250 ezer fő, 63 tengeralattjáró, 18 torpedóromboló, 35 fregatt

TAJVAN (2003)

- Hadsereg teljes létszáma: 370 ezer fő - Védelmi költségvetés: 7,5 milliárd dollár - Légierő: 400 vadászrepülő, 2000 föld-levegő, levegő-levegő rakéta

- Szárazföldi egységek: 1500 tank, 1400 ágyú és rakétavető, 60 helikopter - Haditengerészet: 40 hadihajó, négy tengeralattjáró, több tucat tengeralattjáró-felderítő helikopter

Mi nehezítheti, illetve könnyitheti az együttműködést?

11

http://www.penthousemagazin.hu/?cikk=K%EDna%20%E9s%20Tajvan%3A%20k%E9tes%E9lyes%20ka

pcsolat (2007. január 15.)

13

1.) Az anyaországon belül olyan különbségek vannak, amelyek miatt a fejlődésbeli eltérések áthidalása nem egyszerű feladat. 2.) Az Kínai Népköztársaság és Tajvan közötti feszültséget kompromisszumok nélkül nem lehet rendezni. A kölcsönös gazdasági érdekeltség azonban erősebb, ezért a gazdasági kapcsolatok gyorsan fejlődnek. Mára Tajvan legnagyobb külgazdasági partnere Kína, míg Kínának az ötödik. 3.) A munkaerő szabad áramlásának kilátása komoly félelmeket kelt az integráció résztvevői között, hiszen Hongkong, Makaó és Tajvan együtt sem teszik ki Kína területének 4 ezrelékét, lakosságának pedig 2,3%-át.

II.2.b. Pán-ázsiai gazdasági blokk (Thaiföld, Malajzia, Indonézia, Fülöp-szigetek és Szingapúr)12 A környező országok fenyegetésként élik meg Kína regionális integrációját. Ennek következménye a nemegyszer véres leszámolásokba torkolló kínaiak iránt érzett gyűlölet, viszont a “huaqiaok” (Kínán kívül él, de kínai állampolgár) befektetéseire nagy szükség van ezen térségekben., mivel ők tartják kézben a gazdasági élet jelentős részét. A kínaiak sokkal nagyobb arányban vannak jelen a banki, üzleti, orvosi és értelmiségi szférában, mint amekkora arányú kisebbséget alkotnak az adott országokban. Sokan az ASEAN13 létrejöttében Kína-ellenes összefogást is látnak. 1998 óta Kína megfigyelőként vesz részt az ASEAN munkájában és nem titkolt célja, hogy a délkelet-ázsiai térség országait gazdaságilag és politikailag magához láncolja, ami nem is lesz annyira nehéz a földrajzi közelséget, a kínai gazdasági potenciált és az egyre erősödő hadsereget figyelembe véve, de nem szabad Indiát sem kifelejteni a játszmából.14 12

Mészáros Klára: A kínai közösségek integrációs folyamata – a „Nagy Kínai Gazdasági Térség” (23-24. old) # Műhelytanulmányok 26. szám. 2000 október # MTA Világgazdasági Kutatóintézet 13 Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN): Ázsia legsikeresebb gazdasági közössége. 1967-ben alapította az öt ország, de a tagállamok száma azóta 11-re növekedett. Székhelye az indonéz főváros, Jakarta. Hogy igazán komoly hatalommal bíró integráció legyen, szüksége van Kínára, de a Csende-ócieáni Szigetek Forumának vezető állama, Ausztrália is intenzíven érdeklődik az együttműködések fejlesztésének lehetőségéről. 14 Fukuyama, Francis: Bizalom # Európa # Budapest # 1997 # (104-105. old.): „a politikai környezet különböző volta ellenére a kínai gazdasági kultúra viszonylag egységesnek mondható. Legtisztább formájában Tajvanon, Hongkongban és Szingapúrban mutatkozik meg, ahol a lakosság többsége kínai, s az állam nem kényszerítette rá a gazdaságot, hogy a fejlődésnek az ideológia által kijelölt ösvényén haladjon... ez a kultúra uralkodik a kínai

14

II.2.c. A huaren-ek és huaquia-ok erős hálózata15. A kínai eredetű migrációs lakosságnak 82,3%-a (kb 20 millió ember) Ázsiában él, Amerikában 12,5%, Afrikában 0,4%, Óceániában 1,7% és Európában pedig 3,1% - persze ezek az adatok csak becslések a pontos számokat senki sem tudná megmondani. Az elsődleges célterületek Ázsia, az Egyesült Államok és Oroszország, a másodlagos célterületnek számítanak az európai országok; ezek közül leginkább Franciaország, Olaszország és Németország vonzza a Kínaiakat, míg Közép- és Kelet-Európában Magyarország, Lengyelország és Csehország a legkedveltebb.16 Huaquia-ok és huaren-ek Magyarországon Úgy gondoltam, hogy érdemes kicsit közelebbről is megszemlélni, hogyan is működik a huaren-ek és huaquia-ok hálózata és úgy éreztem, hogy ehhez Magyarország lenne a legjobb példa. A Magyarországra érkező kínai export 84%-a magas műszaki színvonalú gépek, gépi berendezések és elektronikai eszközök és csak 24% a könnyűipari termék. Magyarország-szerte több ezer kínai alapítású cég működik. Nagy részük persz egy-egy éttermet vagy boltot fenntartó kisvállalkozás. Azonban sok kínai vállalat alapított nálunk leányvállalatot,…egy kicsit sajátosabb módon. Ugyanis a leányvállalatot egy ide küldött magányszemély alapította a jóval egyszerűbb eljárások miatt. Több cég pedig a kínai kolónia ellátásából él: kínaiak által alapított könyvelő, vámügyintéző irodák, keleti orvoslással foglalkozó rendelők, újságok, ahol magyarok is dolgoznak. De olyan céggel is találkozhatunk, amely arra szakosodott, hogy a be és visszautazó honfitársaknak intézi a jegyfoglalást és kiszállítást. A kínai kolóniákra már külön bankok is szakosodtak. Ilyen például a dél-koreai tulajdonú KDB Bank, vagy a malajziai IC Bank vagy a Bank of China helyi leányvállalata. Ez utóbbinak megközelítőleg 2 ezer ügyfele van, melynek 90%-a a magyarországi kínai közösséghez tartozik, de Ausztriából, Szlovákiából és Romániából is vannak ügyfelei. Már működése első évében 42 milliárd forintot utaltak át Kínába az

kisebbségek lakta területeken Malájziában, Thaiföldön, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken is, s abban a szabad - és virágzó - magángazdaságban szintén megjelent már, amely Teng Hsziao-ping reformjai eredményeként épült ki a KNK-ban a hetvenes évek végén... Sőt még az Amerikában honos kínaiak között is él, akik pedig viszonylag jobban asszimilálódtak a domináns kultúrához, mint a délkelet-ázsiaiak." 15 16

Huaren: kínai származású külföldi állampolgár; Huaquia: Kínán kívül él, de kínai állampolgár Mészáros Klára: A kínai közösségek integrációs folyamata - a "Nagy Kínai Gazdasági Térség" (23-24. old) # Műhelytanulmányok 26. szám. 2000 október # MTA Világgazdasági Kutatóintézet

15

ügyfelek a bankon keresztül, amely a hazánkba érkező kínai export 1/5-ét adta. A kisebb kínai vállalkozások és magánszemélyek egy jelentős része a Bank of China Hungárián keresztül utal, melynek az a legnagyobb előnye, hogy a pénzt közvetlenül Pekingbe irányítják és nem Frankfurton vagy New York-on keresztül. A kínaiakra jellemző, hogy a betétlekötések nem különösebben népszerűek, és jellemzően hitelt sem vesznek fel. Akik felvesznek, azok már régóta itt élnek és a magyar hatóságok által kiállított személyigazolvánnyal rendelkeznek. A pénzügyi szférán kívül a szerencsejáték iparban is ráálltak a kínaiak kiszolgálására. Köztudott, hogy a kínaiak rajonganak a hazárdjátékokért és számos kaszinónak és játékteremnek alkotják a törzsközönségét. Azonban arról nincs adat, hogy hány játékterem üzemeltetése van kínai kézben, mivel a Szerencsejáték Felügyelet nyilvántartásából nem lehet az állampolgárságra vonatkozó adatokat lekérni. Szerencsénkre Kína sokkal nagyobb volumenű befektetésekkel is jelen van Országunkban. A Changshu nagyvállalaté a sikeresen működő borsodi Ongai Csavargyártó Kft., a Flextronics International sárvári üzeme a Hisense Co limited kínai társaság megrendelésére gyárt televíziókat, amelyeket így vám nélkül szállíthat az Európai piacokra. Emellett 50 nagy kínai külkereskedelmi cég nyitott már irodát és számos kínai tulajdonú szálloda is működik, melyek a batyuzó kereskedők (csak hétvégékre jön fel a portékájával) ideiglenes elszállásolására szakosodott. A magyarországi kínai befektetések értékét 120 millió dollárra becsülik, amihez hozzájön a 200 millió dolláros beruházással elkészült Asia Center és China Mart, melynek elsődleges célja, hogy Közép-Európa legnagyobb logisztikai központja legyen az ázsiai, főleg kínai termékek számára. Az, hogy Közép-Európában hazánk a legnagyobb kereskedelmi partnerük, az nem véletlen. Elsősorban a kedvező megítélés az, amit ki kell tudnunk használni. Kiemelném, hogy a nálunk élő kínaiak szeretnek az Országunkban élni. A felmérések szerint a környező országokhoz képest nálunk éri őket a legkevesebb diszkrimináció. Amíg a Ny-Európai országokban a szegényebb rétegek viseltetnek a legtöbb ellenszenvvel a kínaiak iránt, addig nálunk ez pont a fordítottja, hiszen sok család csak náluk engedheti meg magának a vásárlást, ezért sokkal toleránsabbak velük szembe. 2004-re Kína hazánk 6. legnagyobb kereskedelmi és a 4. legjelentősebb import partnerévé vált. Ezek után nem volt meglepő, amikor 2004-ben Hu Csin-Tao államfő ellátogatott Budapestre. Azonban a dinamikus kapcsolatot beárnyékolja az a tény, hogy a magyar termékek csupán jelzésértékkel vannak jelen a kínai gazdaságban. A kínai fél ezt úgy próbálja kompenzálni, hogy ösztönzik a nálunk élő kínaiakat befektetésekre (szolgáltatás-export, turizmus). Hazánk a következő területekre szeretné Kínát becsalogatni: háztartási elektronika, autóalkatrész-gyártás.

16

II.3. Konkurencia Indiával (Avagy meddig húzza a két csárdás egymást?) Elemzők szerint a XXI. sz Kína és India évszázada lesz, bár tényként kezelhető, hogy Kína nagyobb sebességbe kapcsolt, és több oldalról próbálja a csúcsot meghódítani (2008 Pekingi Olimpia17, 2010 Sanghaj-i Világkiállítás). De India egyre fontosabb szerepet tölt be a globális innovációs láncban, a

(5. ábra)

kutatás-fejlesztési centrumok és irodaházak egyre fejlettebbek, de a szegénység és az infrastrukturális hiányosságok sokkal szembetűnőbbek, mint Kínában. Mely területeken van jelen India? A Motorola, Hewlett-Packard és más multinacionális vállalatok számára indiai mérnökök készítik a legújabb szoftvereket és multimédiás eszközöket, de Indiában tervezett motorokat a General Motors is, repülőgépszárnyakat a Boeing és itt fejlesztik a Google új keresőtechnológiáját. Indiai pénzügyi cégek dolgozzák föl a Wall Street-i társaságok jelentéseit Bangalore-ban és több technológiai központban önálló indiai cégek fejlesztenek saját mikroprocesszorokat, szoftvereket és gyógyszereket. Bangalore-t manapság Ázsia Szilícium-völgyének is nevezik, ráadásul az indiai

vállalatok nevetségesen

alacsony

áron

kínálnak

jó

minőségű

termékeket

és

szolgáltatásokat. A két ázsiai ország kapcsolatában az az érdekes, hogy kiegészítik egymást. A műszaki és irányítási ismeretek egyre fontosabbá válnak az olcsó munkaerőnél, Kína ugyanakkor domináns marad

a

tömegtermelésben

(elektronikai

és

nehézipari

üzemek).

India

erős

a

szoftverfejlesztésben, a designban, a szolgáltatásokban és a precíziós iparban, azonban nehéz elképzelni a két ország szoros integrációját a konkurens gazdasági és politikai érdekek miatt. Az internetnek és a távközlési költségek csökkenésének köszönhetően a multik ma már megtehetik, hogy Kínában gyártassák az indiai fejlesztésű szoftvereket vagy áramköröket tartalmazó termékeket.

17

Peking hatalmas többséggel hódította el Párizs, Toronto, Isztambul és a japán Oszaka elől a megrendezés jogát.

17

A két ország fejlődését a fizetőképes fogyasztói réteg folyamatos bővülése is előremozdítja; Kína már most a világ első számú mobiltelefon piaca és két év múlva több kínai háztartásban lesz szélessávú internet mint ahány európaiban. Mind két ország fogyasztóira az jellemző, hogy a legújabb technológiákat igénylik. A Greg Global Group 2006-os felmérése szerint a kínai és indiai fiatalok túlnyomórészt optimisták, sikerorientáltak, ennélfogva státuszszínbólumnak tekintik a termékeket (pélául Kínában háromhavonta lecserélik a maroktelefonjukat, de azért megemlíteném, hogy Magyarországon is legalább ennyire státuszszimbólumnak számít a mobiltelefon, ha nem is háromhavonta cserélik). A fogyasztói tömeg miatt a két ország egyre erősebben fogja befolyásolni a globális technológiai szabványok alakulását18. Persze a globalizáció ellenzői az Egyesült Államokban már most figyelmeztetnek, hogy Kína és India fenyegeti az USA globális élpozícióját olyan területeken is, mint a mikroelektronika és a nanotechnológia. Kínában és Indiában együttesen félmillió mérnök és természettudós végez évente az egyetemeken, miközben az USA-ban például csak 60 ezer. Ráadásul Kína hadereje kikezdi valószínűleg az amerikai dominanciát a csendes-óceáni térségben. Azonban a két ország együttes bruttó hazai terméke jelenleg a világ GDP-jének csupán 6%-át teszik ki, ami fele a Japán részesedésnek. Tény, hogy soha korábban nem váltott még ki két viszonylag szegény ország gazdasági felemelkedése ekkora tartózkodással és csodálattal vegyített izgalmat. Japánban és Dél-Koreában a II. Világháborút követően gazdasági csoda következett, de egyik ország sem volt elég népes ahhoz, hogy ilyen világméretű növekedést generáljon, vagy hogy átalakítson egy egész hálózatot. Nem rendelkeztek olyan dinamizmussal és súllyal, amely döntő hatással tud lenni a XXI. Század gazdaságára. Még soha nem volt arra példa, hogy két a világ népességének harmadát kitevő nemzet egyszerre produkáljon ilyen rohamos és tartós expanziót (9,5% - 6%). Előreláthatólag ez az expanzió még évtizedeken át fennmaradhat, de létezik néhány tényező, amely negatív hatást gyakorolhat erre a növekedésre.

18

Business Week # Figyelő 2006. január 7.

18

a.) Környezetszennyezés: ¾

A gyors iparosodásért és népességnövekedésért súlyos ökológiai árat fizetett mind két ország. Évente több millióan halnak meg lég és vízszennyezés következtében. Új-Delhi, Bombay/Mumbai és Chonqing világviszonylatban a legszennyezettebb lakóhelyek közé tartoznak a levegő minőségét tekintve.

¾

Az erdők riasztó mértékű felhasználása.

¾

A környezetvédelmi törvényeket nem tartják be, a gyárak és erőművek nagy része szénüzemű. Számolni kell a vízhiánnyal is, amely a 2020-as években visszavetheti mind két országot az ipari növekedésben.

b.) Belpolitikai feszültségek: ¾

A kínai vezetés nem tűr el semmilyen rendszerellenes megmozdulást. Erősödik a gazdagok és szegények közötti szakadék.

¾

Indiában demokrácia van, de dúl a korrupció, ráadásul a hinduk és muzulmánok között bármikor sor kerülhet agresszióra.

c.) Pénzügyi válság: ¾

Bár India pénzügyi helyzeti viszonylag stabil, az államháztartás hiánya 2005ben elérte a GDP 10%-át és 1991-ben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorult.

¾

Kína megúszta az 1997-es ázsiai pénzügyi válságot, de bankrendszere rossz állapotban van.

d.) Háború: ¾

India – Kína: 1962-ben 32 napig tartott a háború. Kína Pakisztánnal, míg India Oroszorszgággal szövetkezett. Oroszországgal pár hónapja rendeződtek a viták néhány, az Amurban fekvő folyami szigetet illetően. Kína jó viszonyt akar ápolni Oroszországgal, mert nagy szüksége van az olajra, de ezen a téren legnagyobb versenytársa a szintén nyersanyaghiánnyal küszködő Japán.

¾

India - Pakisztán: India 1947-es függetlenné válása óta három háborút vívott Pakisztánnal és Kasmír miatt több kisebb incidensre is sor került. Mára mind két ország rendelkezik atomfegyverrel, úgyhogy jobb nem is belegondolni, hogy mi 19

történne egy negyedik háború során. ¾

Kína - Tajvan: Mint már munkám elején kifejtettem nem kétséges, hogy Peking bevetné haderejét, ha Tajvan kikiáltaná függetlenségét.

e.) Demográfia: ¾

20 év múlva Kínában 300 millióan lesznek 60 évnél idősebbek, viszont csak minden hatodik ember rendelkezik nyugdíjbiztosítással, és a lakosság mindössze 5%-a jogosult ingyenes gyógyellátásra.

¾

Peking erősíteni akarja a szociális hálót, de ez azonban óriási költségekkel jár.

¾

Mindkét országban óriási válságot idézhet elő az AIDS és TBC járvány.

¾

Indiában legalább 5 millió ember HIV-fertőzött, és ez a szám 2010-re húszmillió fölé emelkedhet.

¾

Kínában évente 200 ezren halnak meg TBC-ben és az AIDS is terjedőben van és a lenti ábrán jól látható, hogy a légszennyezés következtében bekövetkezett halálozások száma elképesztően magas a dél-kínai területeken19.

6. ábra: Légszennyezés következtében bekövetkezett halálozások száma

19

Az ábra forrása: PSI EcoSense China # University of Stuttgard # 2003

20

III. Kína spirituális szemszögből A nyugati civilizációk sokszor elkövetik azt a hibát, hogy csak azt látják jónak és elfogadhatónak, ami nálu(n)k létezik és lenézik/lenézzük sokszor a másik kultúrát, mert nem értjük. Ebben a részben röviden bemutatom, hogy a kínai gondolkodásmódot mi is befolyásolta az évezredek folyamán. Abban mindenki egyetért, hogy a civilizációk meghatározó eleme a vallás. Arnold Toynbee szerint 7 civilizació létezik ma is: a kínai, a japán, a hindu, iszlám, ortodox, nyugati, latinamerikai. Személy szerint, én, az afrikai-kultúrkört is idesorolnám20. A kínai és indiai civilizációk (bár alig érintkeztek egymással) jelentős ma is létező civilizációkat hoztak létre (a kínai mindenekelőtt a japán civilizaciót)21. Kínában 1982 óta engedélyezik a szabad vallásgyakorlást. Az országban a taoizmus és a buddhizmus keveredik a konfucionizmus filizófiájával, amiben a kínaiak ötöde hisz. A lakosság 6%-a buddhista, 2,4%-a mohamedán, 0,2%-a keresztény és 0,1%-a egyéb vallásokban hisz. A maradék 71,3% (közel 1 milliárd ember) nem kötelezte el magát egy vallás iránt sem.22 Ha közelebbről megvizsgáljuk a kelet-ázsiai vallásokat észrevehetjük, hogy ezek a legkörnyezetbarátabb vallások, mivel, nagyon lesarkítva, az evilági létre (7. ábra)

helyezik a hangsúlyt és azt tanítják, hogy nem uralkodni kell a természeten, hanem együtt élni vele,

harmóniában. Erre a harmóniára utal a fent látható Titkos kiegészítések könyvének23 egy részlete:

20

Lendvai L. Ferenc: Kultúrák és kulturkörök a globalizáció korában # http://www.fil.hu/projects/kecske.met/lendvai_1514.htm (2006 január 18.) 21 Elsődleges civilizació 6 helyen jött létre: Mexikóban, Peruban, Kínában, Indiában, Mezopotámiában és Egyiptomban. A mexikói és perui civilizáció letünt, mielőtt másodlagos civilizaciókat tudott volna teremteni. A mezopotámiai és egyiptomi civilizaciók erőteljesen hatottak egymásra és életre hívták a különféle iráni-kis-ázsiai, szíriai-föniciai, krétai-mykénei civilizaciókat, amikből harmadlagos civilizációkként létrejött a görög és az itáliai. 22 Statistisches Jahrbuch 2004 # Statistisches Budesamt # Wiesbaden # 2004 és Officina Világévkönyv ’94-95 # Officina Nova # Dortmund # 1994 23 Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás (127. old) # Talentum # Budapest # 1998

21

•

a három hatalomnak (Föld, Ég és Ember) szükségük van egymásra, a természetből élnek, függnek, tehát együtt kell működniük, hogy ez a kapcsolat harmonikus maradjon

•

az öt erőszaktevő (a föld, amit művelünk, a víz, a tűz, a fa és a fém) egymásból él, összefügg, építő és pusztító hatást gyakorolnak egymásra.

A születés szempontjából nézve: a fa tüzet támaszt, a tűz földet szül (hamu), a föld fémet ad, a fém vizet hoz (megolvad), a víz fát nemz. A pusztítás oldaláról nézve: a föld felszívja a vizet, a víz eloltja a tüzet, a tűz megolvasztja a fémet, a fém elvágja a fát, a fa felszántja a földet (a vallásos kínaiak szerint nincs rossz ember, de a bűnösökben megbomlott az 5 alapelem harmóniája, amit helyre kell állítani). Ősi írásjelek: csien: menny és mennyei "anyag"; Jang, az első princípium, minden dolog nemzője. tuj: nedvesség, hegyi források, tavak, felszálló pára, könnyű; li: tűz, szépen fénylő elem, hőség mint tevékeny erő, forró; csen: mennydörgés, kigőzölgés, tüzes, hőség, kemény; szun:

szél,

gőzölgés,

mozgékony,

behatoló,

fa,

hajlékony; kan: víz, folyékony anyag, hűvös, hideg; ken: hegy, vastagság, mozgást gátló, nyugalom, súlyosság; kvun: föld és földi anyag;

Kínai szélrózsa (8. ábra)

Jin, a második princípium, pusztító, sötétség24.

Ezeknek a főelemeknek az elhelyezése megszabja a kozmosz rendjét, azaz megadja a nyolc világtájat. A kínai szélrózsa a nyolc egymással szembehelyezett trigrammából áll, középen a Jin és a Jang, amely az elemek egyensúlyának és egymásra hatásának a szimbóluma. Ez a Tao (út), ami a tökéletes összhang ősi jelképe, mely magába tömöríti a szellemi-anyagi élet minden törvényét. Az összhangot e két erőnek, két alapelvnek az egyensúlya teremti meg: Jang: páratlan, meleg, fényes és tevékeny - vagyis a hímerő elv. Jin: páros, hideg, sötét, nedves, befogadó - azaz nőnemű elv. Önmagában egyik sem jó vagy rossz. A rosszat, a hátráltatót az egyik erő másik feletti túltengése 24

Az ábrán egy kínai szélrózsa látható: http://www.bazovszky.hu/images/content/BAGUA-2jpg/ (2007. április 02.)

22

idézi elő. Minden, ami helyes, termékeny a kettő egyensúlyából születik. A kozmosz egységes, de e nagy egységen belül a Jin és a Jang viszonya, diszharmóniája okozza az élet nagy küzdelmeit. Ezek a mágikus jelek többértelműek. A világot, a dolgok rendjét magyarázzák, titkos kapcsolatait foglalják magukba, azokat az alapelemeket, melyek a ke-t vagyis a "leget", az űrt, a teret betöltik. A ke–nek nyolc alakja van (a kínaiak szerint): menny, föld, mennydörgés, szél, víz, tűz, hegy, harmat (pára). Az ég és a föld az apa és az anya, a többi hat a gyermekük: három fiú és három lány. A fiúk a menny megháromszorozódásai: harmat, tűz és mennydörgés; a lányok a földé: hegy, víz, szél. A hímnemű alakok „természetesen” kedvezőek, alkotók, a nőneműek kedvezőtlenek, tétlenek, oldók vagy rombolók. Megállapítható, hogy az ázsiai vallásokon keresztül az emberek nem csupán fizikailag, de spirituálisan is közel élnek a természethez. Arra is kitérnék, hogy az európai lineáris történelemfelfogással szemben a kínaiakra a ciklikus (dinasztikus) szemlélet a jellemző. Számukra a történelem dinasztiák körforgásaként jelenik meg, aminek mindig ugyanaz volt a forgatókönyve: Egy kiválásztott család az Égtől megkapja az „égi megbízást”, és dinasztiát alapít. A dinasztia első császárai bölcsen uralkodnak, földosztást hajtanak végre, a birodalmat felvirágoztatják. A dinasztia későbbi császárai azonban tehetségtelenek, uralkodásuk alatt a birodalom hanyatlásnak indul, a föld nagy része néhány nagybirtokos kezében koncentrálódik, parasztlázadások törnek ki, barbár törzsek törnek be, az ország szétesik. Végül az Ég megvonja a császári háztól a megbízatást (a dinasztia megbukik) és valaki másra ruházza rá. Ez a valaki (általában egy lázadó vezér, földesúr vagy nomád uralkodó) fegyverrel egyesíti az országot, dinasztiát alapít, földosztást hajt végre, és a ciklus újra indul25. A kínai történelemben rend és a káosz korszakai váltogatták egymást és belevésődött a kínaiak tudatába, hogy szinte bármiféle rend jobb, mint a káosz. A ciklikus szemlélet következtében nincs egy bizonyos esemény az időszámítás kezdőpontjaként megnevezve, minden dinasztiával újrakezdődött az időszámítás és például ezért lehet jellemző az, hogy Konfuciuszról úgy beszélnek mintha még élne, vagy pár évtizede alkotott volna.

25

Salát Gergely: Kínai országismeret # Külkereskedelmi Főiskola # Budapest # 1999

23

IV. Kína természeti adottságai és környezeti állapota IV.2.1 Kína természeti adottságai Kína (északi szélesség 18º 9’

-

53º

34’,

keleti

hosszúság 78º 38’ - 135º 5’)

a

világ

legnagyobb

országa.

Szárazföldi millió

egyik

területe

9.6

négyzetkilométer.

Kelet-nyugati

kiterjedése

5.200

észak-déli

km,

terjedelme

pedig

5.500

km. Körülbelül a Föld egytizenötödét

és

Ázsia

egynegyedét teszi ki. Oroszország és Kanada után a Föld harmadik legnagyobb országa. Határai hossza a szárazföldön valamivel több mint 22.000 km, amin 11 ország osztozik: Nyugatról Pakisztán (523 km), Afganisztán (76 km), Tádzsikisztán (414 km), Kirgizisztán (858 km) és Kazahsztán (1.533 km), északról Mongólia (4.673 km), Oroszország (északnyugaton 40 km,

Kína domborzata és vizei (9.ábra)

északkeleten 3.605 km), keletről a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (1.416 km), délről Vietnam (1.281 km), Laosz (423 km), Mianmar (2.185 km) végül délnyugatról Bhután (470 km), Nepál (1.236 km) valamint India (3.380 km). Tengerpartjának hossza 18.000 km, keletről a Sárga-tenger és a Kelet-kínai-tenger, délről pedig a Dél-kínai-tenger (Csendes-óceán melléktengerei) határolja. Kína 4.730.000 km2 felségvizein (a partvonaltól számított 12 tengeri mérföld) közel 5.400 sziget található, melyek közül a legnagyobb Hajnan (33.700 km²)26, ami külön tartományt alkot az ország déli partjainál. Az ország területének több mint kétharmadát hegységek foglalják el. Nyugaton található a Himalája, 26

Tajvant (35.948 km²) leszámítva, melynek különleges helyzetéről már beszámoltam munkám elején.

24

Kunlun, Tiensan, Csinghaj-tibeti-fennsík. Kína szinte összes gleccsere Tibetben található, amelyek évente sárga-folyónyit zsugorodnak a globális felmelegedés következtében. A gleccserolvadás még a világ legmagasabb hegyét, a Mount Everestet is érinti. Keletre haladva egyre alacsonyabb hegységek és fennsíkok következnek, amíg el nem érjük az ország keleti felét, aminek nagy része alföld. Kína rendelkezik a világon az egyik legnagyobb vízenergia-potenciállal, több mint 1500 folyója van, amelyből a nagyobbak Tibetben erednek, így 3-5 ezer méteres esésük révén jelentős energiát lehet belőlük kinyerni. A legnagyobb közülük mind vízhozamban, mind hosszúságban a 6300 km hosszú Jangce, amely áthalad a szecsuani medencén (“Kína rizsestálja“), a keleti alföldeken, majd a Kelet-kínai-tengerbe ömlik Sanghajnál. Kína második legnagyobb folyója a Sárga-folyó, amely a Tibet melletti Csinghaj tartományban ered és 5400 km hosszú. Az Észak-Kínai síkságon keresztül, ahonnan hatalmas mennyiségű löszt hoz magával, ömlik a Pohaj-tengerbe. Vízhozama egyhuszada a Jangce vízhozamának és nagyon kiszámíthatatlan. A folyó rengeteg problémát okoz árvizeivel és mederváltoztatásaival. Völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon, ahol elkezdődött a kínai földművelés. A Sárgafolyó mentén él Kína népességének egyharmada, több mint 400 millió ember. A folyó utolsó 800 kilométeres szakasza által megtermékenyített területeken terem az ország gabonájának nagy része. A folyó kilenc szárazságtól sújtott tartományon halad át, tehát ezeken a területeken a folyó az elsőszámú vízforrás. A Sárga-folyó évente akár 10 cm-rel is megemeli saját medrét a torkolat előtti 900 km-es szakaszon, ezért sokszor akár 10 méterrel is magasabban van, mint a környező területek. Emellett Kína magashegységeiben ered még jó néhány óriásfolyam, így például az Amur, Irtis, a Mekong, a Brahmaputra, az Indus és a Szalven. Kína legnagyobb tava a Tungtinghu (5.000 km²), legmagasabb pontja pedig a nepáli határon, a Himalájában tornyosuló 8.850 méter magas Mount Everest (más néven Csomolungma, amely közismerten a világ legmagasabb hegycsúcsa).

25

IV.2.2. Kína környezeti állapota A megújuló energiaforrások növelésére és a környezetszennyezés csökkentésére az ENSZ és az USA segítségével hosszú távú energiastratégiát dolgoznak ki. A megújuló energiaforrások közül a vízenergia lesz a legjelentősebb a következő évtizedekben. Hatalmas vízierőműveket és gátakat építenek, főleg a Jangc-én, a rendszeres pusztító árvizek elleni védekezésképpen is. Ám a helyzet paradoxona, hogy már maguk az építkezések, az óriási tájátalakítás is valódi környezeti katasztrófát okoz. A Jangce-folyón épülő Három Szurdok Gát elkészülte után a világ legnagyobb vízerőműve lesz 18,2 GW-os teljesítményével. Hossza meghaladja az 560 km-t, szélessége körülbelül 1,6km, magassága pedig nagyjából 200 méter. A XXI. sz-i "Nagy Fal" építése a felénél tart és már részben működik, de a teljes üzembe helyezés előreláthatólag 2014-ben lesz. Az építkezések során a gát mögött kialakítanak egy több mint 160 km2-es víztározót, melynek feltöltése során 140 várost és 326 falut árasztanak el. A kitelepítések során, becslések szerint, több mint 2 millió embert költöztetnek át. Mivel a tározó feltöltése éveket vesz igénybe, ezért a költöztetés folyamatosan zajlik, a legmélyebb

A Három Szurdok Gát látványterve (10. ábra)

területeken lévőkkel kezdve. "Természetesen", akik nem akartak önként elköltözni, azokat a karhatalom segítségével “kergettek el”, vagy ítéltek többéves börtönbüntetésre. Sajnos sokszor a kompenzálásként átadott földek rosszabb minőségűek, mint az elárasztásra ítélt területek. Azonban egyre nyívánvalóbb, hogy a gát nem old meg olyan problémákat, mint az üledékképződés, ami lelassítja a folyót és áradással fenyegeti a közelben lévő városokat, ahol egyre több szemetet és tisztítatlan szennyvizet engednek a folyóba. Működése során a gát környezetbarátabb módon állít majd elő energiát, de visszafordíthatatlanul károsítja a növény- és állatvilágot a vízhőmérséklet emelkedése miatt, amely kihalással fenyegeti a már amúgy is veszélyeztetett kínai tokot, édesvízi delfint és jangcei aligátort. A Sárga-folyó helyzete még ennél is szörnyűbb képet mutat. Míg régebben “Kína csapása” rendszeresen eláraszította az észak-kínai síkság jelentős részét (termékennyé téve a földeket), 26

addig mára alig marad a folyóban víz, és vannak évek, amikor 200 napig el sem jut a tengerig. A jelenség természetesen emberi beavatkozással magyarázható. A kínai kommunista vezetés úgy vélte, hogy az ember irányíthatja a természetet és egyszerűen túlhasználták a folyót (gondoljunk csak a Kis-Balatonra). Több tucat duzzasztógát akadályozza folyását, és óriási mennyiségű vizet szivattyúznak ki belőle, hogy a sivatagi gyapotültetvényeket öntözzék. A globális felmelegedés az utolsó kegyelemdöfést is megadhatja a folyónak. Az előrejelzések szerint az elkövetkező 50 évben Észak-Kína átlaghőmérséklete 3-4 C fokkal fog növekedni és az elsivatagosodás következtében több tízmillió kínainak nem marad más választása, mint beáramolni a városokba, ahol már jelenleg is hatalmas a munkanélküliek és nincstelenek száma. Mivel mind a két nagyfolyó közel egymáshoz ered (Pajarhan-helgység két oldala), viszont vízhozamuk közel sem azonos, a kínai tervezők megálmodták a Jangce-tervet, amely megoldást kínál az északon rendszeresen jelentkező aszállyal szemben. A

munkálatokat

már

2002-ben

elkezdték a keleti szakaszon, Jihannál, ahol a 605 óta fennáll a Nagy Csatorna,

amit

kikotornak,

majd

tovább építenek észak felé. A középső szakaszba is már belekezdtek, a Jangce

egyik

mellékfolyójától

a

Hantól indulva. Ha a meder elkészül, akkor be tudják A Jangce-terv ( 11. ábra)

majd

állítani

azt

a

vízszintet,

amelynek köszönhetően a víz magától folyna észak felé. Mivel a már említett Sárga-folyó medréből egyre gyakrabban elfogy a víz és mivel Peking és környéke vízellátását ebből a csatornából akarják megoldani, ezért egy alagutat terveznek fúrni a Sárga-folyó alatt, hogy a Jangce vize tovább folyhasson a főváros felé. A még nem jóváhagyott terv szerint 4 ezer méteres magasságban átfúrják a hegyeket, hogy utat teremtsenek a víz számára, melynek nagy részét a környező gleccserek olvadó vízéből kívánják összegyűjteni. A munka elvégzésére 40 évet szánnak… Környezeti hatásokról még nem készült tanulmány, de nem valószínű, hogy figyelembe vették azt a tényt, hogy a Jangce vízhozama is évek óta csökkenő tendenciát mutat és 80%-a április és 27

októbő között vonul le. Ha a tervek szerinti 5%-os vízelvezetés az ezen időszakon kívül is marad akkor a vízhiány már közvetlenül fenyegetheti Sanghajt és környékét (kommunális, agrár és ipari vízfelhasználást), arról nem is beszélve, hogy újabb kitelepítésekre kerülne sor (2005 áprilisában már hozzá is kezdtek) és felborul az érintett területek ökoszisztémája. Az eddig egymástól biztos távolságban levő területek élővilága fog keveredni, aminek hatása már visszafordíthatatlan lesz. Arról nem is beszélve, hogy a lakosság több mint fele fertőzött (nem tisztítják a szennyvizet) vizet használ és a legtöbb nagyvárosban súlyos az ivóvízhiány. Kína ásványkincs-tartaléka a világon a harmadik legnagyobb. Itt bányásszák a legtöbb kőszenet, itt állítják elő a legtöbb nyersvasat, de már importra is szüksége van. A legnagyobb bányászati és kohászati központ Mandzsúriában található (Északkelet-Kína). Ennek ellenére rendszers az energiahiány és a túlsúlyos ipar is állandó nyersanyaghiánnyal küzd, amit kénytelenek a rossz hatásfokú és környezetszennyező kőszén bányászatával megoldani (ami Kínában még többszörte veszélyesebb a védőfelszerelések hiányosságai miatt), de egyre erőteljesebben függnek az arab olajállamoktól is. Ha Kína az egy főre jutó olajfogyasztásban utol akarná érni az Egyesült Államokat, akkor 12%kall több olajra lenne szüksége, mint a jelenlegi világtermelés. Mindezek ellenére rendelkezik néhány jelentős kőolajlelőhellyel (a tengeri talapzatban lehetnek nehezen hozzáférhető, de számottevő készletek), melyek egyenlőre kétharmad részt fedezik a szükségleteket, de a jelenlegi kitermelési ütemet tekintve két évtizedre sem elegendőek. És a kínai autótulajdonosok számának növekedése kihatással lesz a világ olajpiacára is. Kína már jelenleg is a világ második legnagyobb olajfelhasználója az USA után és ugyanez a sorrend az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása terén, de becslések szerint az autóbúm következtében át fogja venni az első helyet és 2010-re 57 millió, 2020-ra 130 millió autó fog majd közlekedni Kínában (jelenleg körülbelül 4,5 millió autó van forgalomban). A statisztikák szerint 1000 kínaira átlagosan 20 autó jut, amíg globálisan a Föld 1000 lakosára nézve 120, ám az 1,3 milliárd lakosú ország gazdasági szárnyalását tekintve nemsokára a világ legnagyobb autópiacává válhat. A növekvő benzinkeresletet az ország csak importból lesz képes majd kielégíteni. A kínai autótulajdonosok egyenlőre a tehetős városiak közül kerülnek ki, de a használt autók és az olcsóbb modellek az alsóbb osztálybelieknek is elérhetőek lesznek. Peking már most óriási dugókkal küzd, annak ellenére, hogy a városnak hat elvezető körgyűrűje van, és további három építését tervezik. A kínai kormány a problémát szigorú közlekedési 28

törvényekkel és busz- illetve vonathálózat fejlesztésével próbálja kezelni, azonban a szmog is hatalmas problémát okoz

A környezetkímélő technológiákkal készülő „hibrid” gépkocsik

elterjesztésével próbálták az igényeket megváltoztatni, de a remények meghiúsulni látszanak, melynek fő oka, hogy az átlagpolgár számára nem megfizethetőek a kétéltüek. Ráadásul az elektromos és hidrogén hajtású autókba kerülő energiát környezetszennyező erőművekben termelik meg és a napeneriga hasznosítás ilyen célú felhasználása még a nagyon távoli jövőben esedékes. Viszont a 2008-as Pekingi olimpiára 18 ezer elektromos hajtású járművet állítanak üzembe és a tömegközlekedést ilyen módon kívánják megoldani. A 2010-es sanghaji Világkiállításra pedig 5 hidrogéntöltő állomást is építenek majd a hibrid járművek terjedésének érdekében.27 A pekingi városi tanács, már elrendelte a tömegközlekedés járműveinek gázüzeművé átalakítását. Jelenleg a világon itt van a legtöbb gázüzemű busz forgalomban, közel 1700 darab. A légszennyezés területén nem csak Pekinget emelném ki, Hongkong például belefullad Kína gyors gazdasági növekedésébe. Míg 1993-ban 50 olyan napot tartottak számon, amikor a látótávolság 5 km alá csökkent, addig ez a szám 2003-ra elérte a 160 napot. A szennyező anyagok 90%-a Kína egyik leggyorsabban iparosodó déli tartományából (Kuangcsou) érkezik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ 20 legszennyezettebb városa közül több Kínában található, melynek legfőbb oka egyértelműen a környezetszennyezéssel nem foglalkozó kínai iparosításban keresendő (főleg Peking és a dél-kínai ipari városok). Az ország energiaigénye a növekedés következtében drasztikusan megnőtt, ami kihat a környezetre is, de ennek “köszönhetően” világszinten is energiadrágulás következett be (természetesen ehhez ifj. George W. Bush terrorizmus elleni háborúja is hozzájárult). Hongkong ugyan különleges igazgatási övezetének lehetőségeit kihasználva már hozott olyan intézkedéseket, melyek csökkenthetik a légszennyezettséget (pl. a taxikat gázüzeművé alakították), de ez semmit sem ér, ha Kína nem lép (egyenlőre a rendszeres vízhiány következtében Kuangcsou tartományban bevezették a három deciliter vízzel történő autómosást). Kínának már az is komoly eredmény, hogy az 1995-ös rekord 21 millió tonnás széndioxid kibocsátásban jelentős csökkenést sikerült elérnie: például a széntermelés negyedét adó Shanxi tartomány erőműveinek Japán adott füstgázmosókat, mivel az uralkodó szélirány a szigetország felé vitte a rossz levegőt, és a japánok úgy vélték, hogy olcsóbb a forrásnál kezelni a problémát. Pedig Kína lehetne Brazilia mellett a Föld másik tüdeje, ha betartanák azt a 25 éves parlamenti 27

Ötvös Zoltán: Zöldtaxit vezetni Sanghajban (1. oldal) # Népszabadság # Kerékvilág 2004. október 27.

29

határozatot, melyben minden munkaképes polgárnak évente 3-5 facserjét kellene elültetnie. Persze a fakivágás haszna gyorsabb és kézzelfoghatóbb. Az erdők kimerítésének egyik oka az építkezési boom okozta nyersanyaghiány, amihez még hozzájárulnak az erdőtüzek és a kártevők. A tarvágások fokozzák az elsivatagosodást (talajerózió mellett), aminek a közvetlen szerepe van például a főváros levegőjének minőségére. Pekinget ugyanis 1.400-1.800 méter magas, kopárra vágott hegyek lánca veszi körbe, melynek finom, homokos talaját a szél a fővárosva fújja. Kína hagyományosan mezőgazdasági ország, a lakosság 70%-a vidéken él. A még mindig növekvő lakosság, és különösen az egy főre jutó fogyasztás növekedése ellenére nagy szó, hogy a kínai mezőgazdaság még mindig önellátónak mondható, amely természetesen nagyban köszönhető jó adottságainak. Azonban az elmúlt évtizedben és azóta is a városok terjeszkedésével évente körülbelül öt milliárd tonna termőtalajréteg ment veszendőbe és nagyjából 1,1 millió hektár termőföld semmisül meg. A termőföldek területének csökkenésével párhuzamosan nőttek a terméshozamok, de közel sem biztos, hogy az új technológiák pótolni tudják az elvesztett termőföldeket. A változást jelzi az is, hogy exportra szánt rizstermelés (rizs és búzatermesztése világelső) fokozatosan csökken, a forrásokat jövedelmezőbb, ipari és szolgáltató

szektorokba

helyezi

a

kormányzat.28

12.ábra: Kína nagyvárosai

Peking (10.825.000 fő) mellett Kína legnépesebb városa és kikötője, a 12,5 milliós Sanghaj, valamint a világ egyik legforgalmasabb kikötőjeként Hongkong (7.303 ezer fő) van számon tartva. A fővárossal már-már egybeolvadt tengeri kapu, Tiencsin (5,85 millió fő), illetve a Jangce

középső

folyásánál

fekvő

hatalmas vörös-medencebeli agglomeráció központja, a 7,5 milliós Chongqing a meghatározò. Ez az öt megapolisz bír egyenként több mint ötmillió lakossal és 1997 óta a legmagasabb, tartományi szinten kezelik mindegyiket.29 A hierarchiában utánuk a prefektúraszintű, majd megyei szintű városok következnek. Jelentős, 2,8-4,8 milliós népesség él még az észak-kelet 28 29

Paul Kennedy: A XXI. század küszöbén # Napvilág # Budapest # 1997 Joanovich Ákos: Kína és a fenntartható fejlődés # Budapesti Corvinus Egyetem # 2005

30

kínai régió három tartományi székhelyén (Harbin, Changchun, Shenyang), a tengerpartok és vonzáskörzeteik nagyobb településein (Dalian, Qingdao, Nanjing, Guangzhou), valamint az ország középső vidékein, az óriásfolyamok partján (Xi’an, Chengdu, Wuhan), illetve a mostanában újjáélesztendő, egykor legforgalmasabb belföldi viziút, a Nagy-csatorna mentén.30 A csökkenő termőföldek, a kitelepítések miatt állandó beáramlás folyik a falvakból ezekbe a városokba, amit próbálnak megakadályozni a városok túlzsúfoltsága miatt. A szegény belső vidékekről a városba költözők sebessége 2% körüli, ami a következő évtizedekre vetítve körülbelül 400 millió embert jelent. A lakosság többsége a tengerparti vidékeken, a két nagy folyó völgyében zsúfolódik már így is össze31, amíg az ország jelentős részét kitevő északnyugati sivatagokban és a magashegységi vidékeken mindössze pár millió ember él. Azonban ki kell emelnem, hogy a nagyvárosoknak szükségük van a beáramló illegális munkaerőre a beruházási láz miatt. A 2008-as Pekingi Nyári Olimpiai Játékok és a 2010-es Sanghaji Világkiállítás létesítményei és az autópálya-építések hatalmas embertömegeket vesznek igénybe. De a tömegközlekedés és a köztisztaság biztosításában is szükség van rájuk. Tavaszünnepkor például megbénul a szeméttől a város, mert a vidéki munkavállalók hazautaznak családjaikhoz. Kína népessége már meghaladja az 1,3 milliárd főt is. Az alábbi táblázatban jól megfigyelhető, hogy a tudósok számításai szerint több jelentős erőforrás által fenntartható népességszám alacsonyabb a már most elért mértéknél. Erőforrások által

A jelenlegi

fenntartható

népesség

lakosságméret (milliárd fő)

százalékában

Ivóvízkészlet

0,45

35

Ökológiai szempontok

0,7 – 1

54 – 77

Művelt földterület

1

77

Energiaforrások

1,15

88

1,16

89

1,3

100

Erőforrások

Gabonatermelés lehetőségei Jelenlegi népesség

Kína elméleti népességmaximuma (13. ábra)

30

Az ábra forrása: Cartographia Világatlasz # Cartographia # Budapest # 2004 és Népszabadság 1998. május 5. A keleti és déli tartományok nem csupán sűrűbb népességük, hanem kedvezőbb földrajzi fekvésük miatt is előnyben vannak a külföldi befektetők esetében ugyanúgy, mint az innen kivándorolt kínaiak gazdasági kapcsolatain keresztül is

31

31

Az egyenlőtlen adottságok hatására bekövetkezett egyenlőtlen gazdasági fejlődés túlzott belső migrációt eredményez a fejlett, tengerparti régiók felé, ahol az amúgy is magas népsűrűség tovább emelkedik jelentősebben rombolva a környezetet és az életkörülményeket. Mindezeken keresztül az adottságok még egyenlőtlenebbé válnak és ezek után nincs igazán olyan jelentős hatás, ami kedvezőbb irányba fordítaná a folyamatot.32 1949-től a kínai egészségügy fejlesztésekbe fogott és 1980-ra az orvosi ellátottság és a születéskor várható élettartam tekintetében Kína felzárkózott a nyugati világhoz. Így csökkent a halálozási arány, de a születésszám magas maradt, ezért bevezették az egyermekes családmodellt (az „ellenkezőknek” nagyobb adóterhekkel kell „szembenézniük”).33 Mára

az

egygyermekes

családforma lett a legnépszerűbb, arányuk mára megközelíti a 60%t, és magában foglalja a lakosság több

mint

40%-t.

legnagyobb

A

két

városban,

Sanghajban és Pekingben az intézkedések már a visszájukra fordultak,

a

természetes

növekedés csökkenésbe váltott át, 14. ábra

amit persze még bőven pótolnak a vidéki

bevándorlók

tömegei.

Legkevésbé a nagy, nyugati tartományokban hatásos ez a fajta népességpolitika, ott még erősebben élnek a sokgyermekes hagyományok, nehezebben lehet a lakosságot meggyőzni. Bár nem sikerült azt a tervet teljesíteni, hogy a népesség 2000-re az 1.200 milliós szinten álljon meg, de tapasztalható, hogy nem eredménytelen az erőfeszítés, hiszen már most is jóval kevesebben élnek magasabb életszínvonalon, mintha a születésszabályzó intézkedések nem kerültek volna bevezetésre. Ennek köszönhetően az országban nagy valószínűséggel már csupán negyed évszázadig nő a lakosság száma és nem fogja elérni a 1,5 milliárdos lélektani küszöböt. Idővel Kína is szembesülni fog azzal a fentebb már említett, Európában már jól ismert problémával, 32

Joanovics Ákos: Kína és a fenntartható fejlődés # Budapesti Corvinus Egyetem # 2005

32

hogy egyre kevesebb munkaképes korú embernek kell eltartani egyre több nyugdíjast. Az energiafüggőség enyhítésére „megoldást” jelenthet az atomenergia. Az atomerőművek nem környezetszennyezőek, valamint nem rombolják látványosan a természetes környezetet, mint a vizierőművek(azonban a csernobili katasztrófa óta, már semmiben sem lehetünk biztosak). Azonban hiába környezetbarátabb a vizierőműveknél, hogyha mellette potenciális veszélyforrást jelent hosszútávon. Az első atomerőművet 1991-ben helyezték üzembe Quinshanban és az ország összesen 9 erőművel rendelkezik, melyek 7.010 MW teljesítménnyel működnek. A tervek szerint az elkövetkezendő 15 évben 27 új erőművet szeretnének átadni, aminek köszönhetően a szektor kapacitása 36 GW-ra növekedne 2020-ra (bár még így is Kína teljes energiaszükségletének 4%át fedezné. Kína ezirányú tevékenységét a nyugat is támogatja, főleg az üzemek építéséért folyik nagy harc a franciák, oroszok, japánok és kanadaiak között, de az USA-nak is fontos a siker, hiszen reaktoronként nagyjából másfélmilliárd dolláros ügyletek révén enyhíteni lehetne a kínai kereskedelmi többleten, amely jelenleg az egyik legnagyobb gazdasági gondja.34 Mint már említettem munkám elején az ország teljes évi GDP-je tudná csak fedezni az ugyanannyi idő alatt orozott környezeti károk helyreállítási költségét35.

33

A diagram forrása: China Statistical Yearbook 2004 # China Statistics Press # Peking # 2004 Krajczár Gyula: A Tienanmen tértől hosszú út Lingaóig (5. old) # Népszabadság 2004. október 25. 35 http://index.hu/cikk5/kina/ (2006. február 5.) 34

33

Fokozott hatékonyság

A végső felhasználás és átalakítás hatékonysága

1. A már ismert energiafelhasználási technológiák gyorsított alkalmazása

2. Második generációs technológiák: - teljesítményelektronika - új anyagok - mesterséges intelligencia - helyi energiahálózatok - nagy teljesítményű hőszivattyúk - új ipari folyamatok

3. Harmadik generációs technológiák: - magas hőmérsékletű szupravezetők - kémiai energiatárolás - tüzelőanyag-elemek

A fosszilis tüzelőanyagok kisebb széntartalmú vagy szénmentes tüzelőanyagokkal való helyettesítése Víz-, geotermikus, Földgáz és szél- és napenergia biomassza

A szén-dioxid mennyiségének csökkentése Füstgázeltávolítás és elhelyezés

A 2005-ig terjedő időszak 1. Áttérés földgázra 1. Kutatás – és a tiszta fejlesztés széntechnológiák fokozott alkalmazása 2. Biogáz felhasználása A 2005-től 2030-ig terjedő időszak 2. CO2 2. Víz-, 3. CO2-hatékony geotermikus és energiarendszerek kimosása a szélenergia széles és ciklusok füstgázokból körű felhasználása 4. Földgáz és 3. CO23. Fejlett, biomassza elválasztás napenergiát felhasználása (kriogén felhasználó fűtési 5. Biomassza alapú tárolás, és hűtési tüzelőanyagok elhelyezés) rendszerek 4. Geológiai és 4. Fotoelektromos tengeri tárolás villamosenergia5. CO2 termelés eltávolítása H2 termeléssel A 2030 utáni időszak 6. Fejlett 6. Integrált 5. Szél- és üzemanyagfüstgázmosás napenergiafelhasználás (nem (CO2, NO2 és rendszerek CO2 végtermékkel) egyebek) és összekapcsolása elhelyezés 6. Nagy hatásfokú 7. Hidrogén mint naperőművek közbenső 7. Hidrogén mint energiahordozó közbenső 8. Nem energiahordozó hagyományos földgázforrások 1. Olcsó víz-, geotermikus és szélerőművek üzembe állítása

Biomasszával való elnyeletés

1. Az erdőirtás beszüntetése 2. A CO2-körforgás megértése 3. Erdők újratelepítése és új erdők telepítése 4. Fajok kiválasztása, genetikai szűrése és tervezése, életciklusszabályozás

5. Az üvegházgázok légköri kölcsönhatásainak vegyi ellenőrzése 6. Mesterséges fotoszintézis

15. ábra: Technológiai lehetőségek az üvegházgázok elleni harcban

Másik megoldást ez a 10 éve készült táblázat nyújthat, amely bizonyos fajta összesítés azon eszközökből, amelyeket igénybe vehetnénk a környezetvédelem területén. Látható, hogy a jelenlegi lehetőségeket sem használjuk ki, így a jövőre felvázolt lehetőségek teljesülésére is többet kell várnunk a tervezettnél. Természetesen ezek a technológiák, eljárások drágábbak a jelenleg elterjedteknél, de el kell

34

felejteni a rövid távú és profitorientált36 gondolkodást, másképp nem jutunk előrébb. A problémákra pedig minél hamarabb megoldásokat kell találni, hiszen a fosszilis energiahordozók készletei végesek. Kína első rezervátuma a guangdongi Zhaoqing Dinghushani Rezervátum, amelyet 1965-ben hoztak létre. 2000 augusztusában alakították ki a sanjiangi Természeti Rezervátumot, amely Kína legnagyobb rezervátuma. Területe 316 ezer négyzetkilométer. Ez a rezervátum a QinghaiTibeti Fennsík mélyebb részén, a Jangce, a Sárga-folyó forrásának területén található. 2002 végére, az országszerte működő rezervátumok száma elérte az 1757-et, amelynek összterülete 132,95 millió hektár volt, s összesen 13,2%-át tette ki az ország szárazföldi területének. Ezek a természeti rezervátumok fontos szerepet játszottak a vizek forrásainak védelmében és a talajban lévő hasznos tápanyagok megtartásában, a klíma javításában egyaránt. Minden nemzeti parknak van egy központja, amelyet a Nemzeti Parkok Hivatala ellenőriz. Az 1997-es évben a nemzeti parkok központjainak és a Nemzeti Parkok Hivatalának együttes költségvetése meghaladta a 70 millió US dollárt. Mindegyik parkban van legalább egy látogatóközpontja és egy természetet bemutató központja. A legtöbb parkban vannak gyalogosan bejárható területek is. Előzetes bejelentésre az irányitó centrumok idegenvezetővel biztosítják a park látogatását (1996-ban csaknem 6,43 millióan látogató). Hogy csökkentsék a tömeges látogatás negatív hatását, a parkokat zónákra osztották. Ezek a zónák a park minden egyes területének legjobb kihasználást biztosítják: gondoskodnak az általános védelemről, a tájképi fontosságú és pihenőterületekről, az ökológiai védelemről, de bemutatnak kulturális és történelmi nevezetességeket is. A legtöbb természeti rezervátumot magáénak tudó tartomány, Yunnan tartomány (Kína legszebb tartománya), ahol összesen 152 rezervátum működik, amelynek összterülete 2,8 millió hektár. ENSZ UNESCO 22 rezervátumot vett fel a listájára.

36

A kép forrása: http://tamaki-fenvp.uni-duisburg.de/china {2005. április 23.}

35

IV.3. Kína környezetvédelmi politikája Természetesen az állam fordít pénzt a környezetvédelemre, de ennek nagy része nem megelőzésre, hanem utókezelésre megy el. Az alábbi diagramból és táblázatból képet kaphatunk a környezetvédelmi beruházások mértékéről és típusairól.37

16.ábra: Szennyezés-elhárítási beruházások (2003)

A kördiagrammról leolvasható, hogy főként a víz és levegő mérgezését megelőző beruházásokat támogatnak. A jobb felső ábrán a beruházások régiók szerinti felosztását láthatjuk. A táblázat a 2003-ban befejezett projekteket mutatja. Jól látható, hogy nagyjából egyenlő fontossággal kezelik a környezetvédelmet országszerte, különbség a természeti erőforrások terén van. A bal alsó térképvázlatból jól kivehető sajnos, hogy az átlagnál nagyobb forrás (egy főre számítva) csak a tengarparti tartományokban jut környezetvédelemre. Ez nem véletlen, hiszen a KMT elsődleges célterületeiről van szó. Központi Kínában a két nagyváros Peking és Tienchin kapja a legtöbb támogatást. Itt elsősorban a közlekedés okozta légszennyezés ellen küzdenek, mivel ez érinti 36

leginkább a lakosságot. Délnyugat-Kínában a vízvédelemre jut több pénz, mivel a nagy folyamok forrásai és a Jangce jelentős szakasza és a legnagyobb nehézipari város Chongquing is itt fekszik. A környezetvédelmi politika megalkotására és a környezetvédelem szabályozására 1998-ban létrehozták az Állami Környezetvédelmi Hivatalt. Ám a kormányzat erőfeszítései ellenére a környezetszennyezés mértéke magas maradt. A kínai kormány a 2002-ben elfogadott, a tisztább energia-előállításra vonatkozó törvény segítségével akarja visszaszorítani a tíz legnagyobb kínai város már-már elviselhetetlen környezetszennyezését. Azonban a környezetvédelmi hivatalok ki vannak szolgáltatva a helyi kormányzatoknak, és a kiszabható büntetések is sokszor nevetségesen alacsonyak (egy shanghai-i óriáscég büntetése éppen hogy meghaladta a 12000 USD-t). A környezetvédelmi hivatalokhoz befolyt bírságból adomány és alacsony kamatozású hitel formájában támogatják a környezetvédelmi projekteket (a bírság 80%-áig, a maradékból a hivatalok saját projektjeiket finanszírozzák). A kínai környezetpolitikában38 alapvetően három, egymástól jól elkülöníthető rendszer használatos: •

Környezeti adó rendszere (1979: 1. környezetvédelmi törvény óta): Meghatározzák a hátralékértékeket és a túllépés arányában kell a büntetést fizetni, öt tényező esetében kerül kiszámításra: gáz, szennyvíz, szilárd hulladék, zaj és radioaktív hulladék.

•

A 3-as szinkronizáció (1989 óta): Az új ipari vállalatoknak össze kell hangolniuk a Tervezést, a Működést és a Felépítést, a megfelelő szennyezés-csökkentő lehetőségekkel. Új vállalat-alapítás előtt a helyi környezetvédelmi hivatalnak környezeti hatástanulmányt kell készítenie és a

hatóság jóváhagyása nélkül (aminek a tanulmány elfogadása a

feltétele) a vállalat nem kaphat sem hitelt, sem támogatást. Ez a módszer serkenti a befektetéseket a szennyvíztisztító-szolgáltatásba, de itt is az a fő probléma, hogy nem tudják figyelni a magánvállalkozásokat a nagy számuk és a kis méretük miatt. •

Bezárás-politika: A legegyszerűbb módszer. Ez általában azokat a vállalatokat érinti, akiknek nincs szükségük a környezetvédelmi alapok támogatásaira. 1996-ban 15

37

Joanovics Ákos: Kína és a fenntartható fejlődés # Budapesti Corvinus Egyetem # 2005 Kazuki Taketoshi: Environmental Pollution and Policies in China’s Township and Village Industrial Enterprises In: Discussion Papers on Development Policy # Zentrum für Entwicklungforschung – Center for Development Research universität Bonn # Bonn # 2001

38

37

szektorban zárattak be üzemet véglegesen, köztük papírgyárakat, cserzőüzemeket, festékgyárakat, stb. Ez a módszer kis költségének köszönheti igazán a népszerűségét, de a helyi hatóságok is ezzel igazolják magukat a felsőbb szintek felé és kevesebb adóbevételtől esnek csak el, ami még fontosabb. Az 1978-as reformoknak köszönhetően, a kormányzatok és a települések lakosai a befolyt jövedelmükkel maguk gazdálkodhatnak. Ennek is szerepe volt abban, hogy az egy főre jutó GDP megnégyszereződött a vidéki térségekben az 1980 és 1995 között. A reformok hatására létrejött Kisvárosi és Vidéki Ipari Vállalatok (KVIV)39

olyan közös

tulajdonú vagy magáncégek, melyek gyorsan nővekednek és a vidéken történő szennyezések nagy része is nekik köszönhető (kicsik és nehezen lokalizálhatóak). A KVIV-nek jelentős szerepük van Kína gyors gazdasági növekedésében és a vidéki területek fejlesztésében, viszont nagyjából felerészben felelősek a kínai környezetszennyezésért (1985: 19%) és nemzeti üggyé nőtte ki magát. A KVIV általában a 18 legszennyezőbb iparágakban vannak jelen.40 Pénzügyi és technológiai képességeik messze az állami vállalatok mögött maradnak főleg kis méretük miatt, hiszen nincs pénzük a környezeti normák teljesítésére. Igazán változást csak intézményi reformok Egy ország szennyezettsége a fejlődés során (17. ábra)

és technológiai fejlesztések hoznának, amivel a KVIV problémái csökkenthetőek lennének. Nagyon

súlyos

probléma,

hogy

a

környezetvédelmi irodák politikája nem független a helyi gazdasági érdekektől, ugyanis

a

helyi

önkormányzatok

a

bevételeik döntő részét a KVIV-től szedik be. A környezetvédelmi hivatalok pedig az

önkormányzatoktól

kapják

a

forrásokat. A fent látható táblázat azt magyarázza, hogy, hogyan is működik egy ország stratégiája, hogy gazdaggá válljon. A görbe a szennyezés és idő/termelékenység síkjában mozog. Jól látható, hogy először minden ország szegény és környezetbarát, aztán, hogy gazdaggá válljon elkezdi egyre 39

Kazuki Taketoshi: Environmental Pollution and Policies in China’s Township and Village Industrial Enterprises In: Discussion Papers on Development Policy # Zentrum für Entwicklungforschung – Center for Development Research Universität Bonn # Bonn # 2001

38

jobban szennyezni környezetét és mire gazdag lesz újra környezetbaráttá válik....azonban lehet, hogy addigra a véghezvitt pusztítást már nem lehet pénzzel helyreállítani...41 Sajnos a korrupció, a helyi sajátosságok és érdekellentétek túlzottan hátráltatják az igazán látványos előrelépést. Kínában a Xinfang Office-nak kellene a környezeti hatástanulmányokat elkészítenie, a lakosságot informálnia. Azonban ő nincs felhatalmazva intézkedésekre, a beruházásokról szóló döntések gyakran még a hatásvizsgálat

végleges eredménye előtt

megszületnek, és nem kötelezheti a beruházót az általa javasolt alternatívák megvizsgálására sem42. De nehéz betartani a központi környezetédelmi utasításokat a helyi önkormányzatoknak, hiszen a gazdasági terveket is teljesíteni kell és a kettő gyakran szemben áll egymással. Kína legfőbb prioritása a XXI. század elején a környezetpusztítást nem okozó technológia fejlesztése, aminek sürgősségét a WHO tanulmánya alapozta meg igazán.43 A tanulmánnyal kapcsolatban Hu Csin-tao kifejtette, hogyha nem sikerül növelni az energiafelhasználás

hatékonyságát,

takarékoskodni

a

nyersanyagokkal

és

javítani

a

környezetvédelem helyzetén, akkor a fejlődésük és a túlélésük alapjai kerülnek veszélybe. A tanulmányban a klímaváltozás hatásait vizsgálták meg. A hőmérséklet-emelkedés miatt átalakul a mezőgazdasági termelés szerkezete, egyes területek alkalmatlanná válnak a termelésre, míg máshol új földeket lehet művelés alá vonni. Ennek ellenére is mintegy tízszázalékos termésvisszaesést jelez előre a tanulmány, miközben az éves termés átlaga a rendkívüli időjárási jelenségek megszaporodása miatt erősen ingadozni fog, így kiszámíthatatlanná válik az élelmiszeripar. A növények szempontjából 4 területen lesz érzékelhető a klímaváltozás: a napsugárzás, a csapadék, a hőmérséklet és légköri szén-dioxid koncentrációja. Ez utóbbi kettő nagyban függ attól, hogy a növény milyen típusú a fotoszintézis mechanizmusa szempontjából: a CAM-típusú kaktusz és ananász, illetve a C4-típusú kukorica, cukorrépa és takarmánynövények mellett Kínában elsősorban a C3-típusú növényeken van a hangsúly, hiszen a rizs, a szója és a búza ide

40

papír (szalma a nyersanyaga már évezredek óta), festék, fém, kemikália, cserzés, keményítés, sörfőzés, cukor, koksz, kén, fémcsiszolás, higany, arany, szénmosás, szénsűrítés, cement, kerámia és tégla 41 Paul Kennedy: A XXI. század küszöbén (180.old) # Napvilág # Budapest # 1997: Radzsiv Gandhi: „A tömeges szegénység kényszerítette arra a szegényeket, hogy tönkretegyék azt a környezetet, amelytől a puszta fennmaradásuk függött.” 42 Jordán Gyula: A környezeti és környezetvédelem egyes kérdései Kínában (80-93. old) # Valóság 1993. 2. szám 43 http://www.sg.hu/cikkek/49498/a_klimavaltozas_allithatja_meg_kinat (2007. április 18.)

39

tartozik.44 A szén-dioxid koncentrációjának növekedése szempontjából a legkedvezőbbnek mondható a C3növények helyzete, hiszen vizsgálatok során kimutatták, hogy produkciójuk 30%-kal nő kétszeres szén-dioxid-koncentráció esetén, hiszen nő a széntartalmuk, de csökken a nitrogéntartalmuk. A több légköri szén-dioxid hatására a növények gázcserenyílása leszűkül, melynek köszönhetően csökken a vízigényük, ami hatékonyabb vízfelhasználást tesz lehetővé.Viszont nem készültek tanulmányok arról, hogy ezen növények fogyasztása milyen hatással lesznek az emberi szervezetre. Az emelkedő hőmérséklet miatt gyakrabban fognak pusztítani rovarinváziók és egyre újabb növénybetegségek is, a védekezés pedig jelentősen növeli a termelési költségeket, ami már csak azért is vészjósló tendencia, mert Kínában lakik a világ népességének egyötöde. Külön kategóriát képvisel a tengerszint emelkedésének kérdése. Ez nem csupán a sarki és magashegységi jégtakarók elolvadásából következik, hanem a termális expanzió néven ismert folyamatból is, mely szerint a víz a hőmérséklete emelkedésével tágul. A folyamat hatása nem csak az alacsony területek elöntésében merül ki, hanem a part menti, jó minőségű földek elszikesedését sem szabad elfelejteni. A számítások azt mutatják, hogy 2030-ig 10-20 cm-t emelkedhet a vízszint. Egy tízfokozatú érzékenységi skálát is felállítottak aszerint, hogy a tengerpart mentén fekvő országok, mennyire veszélyeztettek és eszerint Banglades kapta a maximális osztályzatot, hiszen például 1,5 m-es vízszintemelkedés az ország területének 15%-t öntené el, ahol nagyjából 40-50 millió ember él. Kína is „előkelő” helyen szerepel a listán, hiszen 8-as értékét csupán Egyiptom és Thaiföld előzi meg. Kína csatlakozott az 1997-es Kiotói Klíma-Egyezményhez, de fejlődő országként nem kell csökkentenie a széndioxid-kibocsátást. A gazdasági növekedés ütemét féltve a kínai kormányzat elutasította az önkéntes hozzájárulást is a kiotói célok eléréshez, és érvelése szerint inkább a fejlett európai és amerikai gazdaságnak kellene korlátoznia a kibocsátást. A Kiotói Jegyzőkönyv 2005. február 16-án lépett életbe, de nem várhatunk sok változást tőle.

A most vállalt

korlátozásoknál (ami világszinten csupán 2%-os CO2-kibocsátás csökkenésről szól) sokkalta többre lenne szükség.

44

A globális klímaváltozás és a mezőgazdaság - In: Kertész Ádám: A globális klímaváltozás természetföldrajza # Holnap # Budapest # 2001

40

Végkövetkeztetésként megállapíthatjuk, hogy a globális felmelegedés nem lesz pozitív hatással mindennapi életünk tekintetében. Élelmezési szempontpól az egyik oldalról alkalmazkodási folyamat lesz megfigyelhető (művelésmód és technológia változtatása), az adott területen más növényeket fogunk termeszteni. Viszont a másik oldalról egyes számítások szerint a jelenlegi gabonatermő vidékeken jobban fog csökkenni a termelés, mint amennyivel a magasabb szélességeken nőni, tehát összességében kevesebb gabonát leszünk képesek termeszteni. Kína esetében azonban a hatás akár még kedvezőbb is lehet, hiszen a rizs kétszeri-háromszori aratásának északi határa még északabbra tolódhat, bár már most is alaposan kiszipolyozza a mezőgazdaság az itteni földeket. Korábban próbálkoztak azzal, hogy másodszorra-harmadszorra rizs helyett más gabonát vetettek ugyanarra a földre, azonban hosszabb távon ez a módszer nem adott többletterményt, ugyanis a korábban a rizs miatt eláztatott talaj nem levegőzött megfelelően a gabona számára. Az általános műtrágyáztatás túlzott alkalmazása pedig a vizek szennyezése mellett tönkreteszi a termőtalajt is (sok benne a nitrogén, és kevés a foszfor, kálium), a kínai mezőgazdaság meglepő módon például kétszer annyira függ a modern tápanyagoktól, mint az amerikai. Egyébként az ENSZ Kormányközi Klímakutató Bizottságának (IPCC) egy új felmérése szerint, a klímaváltozást akkor sem lehetne megállítani, ha egyik napról a másikra világszerte megszűnne az üvegház hatású gázok kibocsátása.

41

IV.4. Biokína? Miután Kína, jelenleg a világ egyik legszennyezettebb országa, és nemsokára gazdasága a legnagyobbá válhat a világon, ezért a kínai környezetvédelem már globális érdek is. Kínai energiafelhasználás 2002 – 2030 között (mtonna) – (18. ábra) Szén Olaj Gáz Atomenergia Víz Más megújuló energiák

A kínai vezetés a 2008-as Olimpiára hatalmas változásokat ígér. Jelenleg az országban nagy a szénfüggőség (fenti ábra), ezért minden olyan kezdeményezést támogatnak, ami megújuló energia felhasználását teszi lehetővé. Nemrég fogadták el azt a törvényt, melyben 2020-ig az ország energiatermelésének 10%-át megújuló forrásokból fogják előállítani. Wang Zhong-ving, a Kínai Megújuló Energia Fejlesztési Központjának igazgatója, bejelentette, hogy 20 gigawattnak megfelelő energiát szélerőművekből fognak származni, amit valószínűleg könnyedén átlépnek majd 2020-ra. 10 éven belül pedig az ország energiájának 5%-át napenergiából fogják nyerni, 2005-ben az 5. helyet foglalták el világszinten. Azt el kell ismerni, hogy a fejlődő országok közül Kínának van a legkiépültebb napenergiai technológiája, de ennek hatékonysága nem hasonlítható össze Németországgal, Japánnal és az Egyesült Államokkal. Azonban az előállítási költségek az előbb említett országokhoz képest nagyon alacsonyak, ami stratégiailag nagyon jó helyen tartja Kínát. Az ország már most próbál pozíciókat nyerni a Harmadik világban. Hiszen a napelemek olcsó előállításával nagy piacra fog szert tenni azokban az országokban, ahol a hagyományos energiahordozóktól való elszakadás létfontosságú egyes országok gazdasági függetlenségének 42

érdekében (az olajárak folyamatos emelkedése). Mivel Magyarország is egyre szorosabb kapcsolatokat kíván tartani az országgal, elég valószínű, hogy a nem is olyan távoli jövőben a magyar piacokon is kínai napelemeket tudunk majd vásárolni. A globális felmelegedést okozó számos tényezőt már sikerrel azonosítottak. Ezek közé tartozik a légszennyezés, melyet az ipar és a közlekedés számlájára írunk. Azonban előlépett egy újabb tényező. Edward Mazria texasi építész felmérte az építészet okozta szennyezést is, melynek eredménye megdöbbentő volt. Az építészetre vonatkozó mennyiséghez még hozzáadta az ún. „bennefoglaltatott energia” tényezőjét is, amely a beépített nyersanyagok előállításához és szállításához szükséges energiát és az evvel járó légszennyezést tartalmazza. Az eredményből kiderül, hogy az USA légszennyezésének majdnem a felét az építészettel kapcsolatos tevékenységek okozzák. Nyílt titok, hogy egy kis odafigyeléssel ma már csodákat lehet elérni: már létezik olyan technológia, mely a napenergia segítségével melegíti fel a vizet, mely radikálisan csökkenti a háztartás által használt vízmennyiséget. Viszonylag új technológiának számít, a geotermikus energia kihasználása. Persze nagy figyelmet kell fordítani a szigetelésre az ablakok illetve az ajtók terén is. Egy olyan ház energiafogyasztásában, melyet a szokásos eljárással, energetikai elemzések nélkül terveztek meg, 20-40%-os többlet költség is összejöhet egy olyan házhoz képest, ahol már az építésnél figyelembe vették az energetikai szempontokat. Ezen információk ismertetése után szeretnék rátérni Kína egyik legnagyobb lehetőségére! Ez a lehetőség egy könyvben rejlik, ami 2002-ben jelent meg és az amerikai „öko-guru” William McDonough tollából született. A Hong Kong-ban nevelkedett író Cradle to Cradle címlap (19.ábra)

és építész könyvében a fenntartható építészetről ír és ezen belül is ökovárosok tervét ismerteti. A könyv címe „Cradle to

45

Cradle” – „A bölcsőtől a bölcsőig”, melyben egy körkörös gazdaság alapelveit írja le. A körkörös gazdaságnak az a lényege, hogy a természetet veszi mintául, amely megújuló energiaforrásokkal dolgozik, és olyan rendszert működtet, mely tud fejlődni. A természet mintájára, az emberi közösségekből is kiegyensúlyozott ökoszisztémát igyekszik teremteni, és a

43

könyv az ehhez vezető utat írja le. Azóta a könyvet lefordították mandarinra, és megoldásokat kereső kínai vezetés „ráharapott”. Ennek köszönhetően megalakult a „China-US Center for Sustainable Development”(KínaiAmerikai Központ a Fenntartható Fejlődésért), mely a kínai Tongji Egyetem, és a „William McDonough and Partners” építészstúdió szakértőiből állt fel, melynek célja, hogy fenntartható modellvárosokat alakítson ki. Az első modellfalu az Észak-koreai határhoz közel, Huangbaiyuban épül, és az első negyven ház a befejezéséhez közeledik. Huangbaiyu (Sárga-Ciprusvölgy) környékén szétszórva számos farm áll, melynek lakóit (1400 ember) most egy városközpontba költöztették. Ez a mezőgazdasági terület 135 hektár, ami dombokkal és hegyekkel van körbevéve. A faluban nagyon kevés lehetőség volt, nagy részben kukoricát termesztettek és a közösség havi jövedelme 37 USD körül mozgott. Mivel a falu északon található, ezért nagyon hideg teleket kell az itt élőknek elviselniük és részben szénnel vagy kukorica szárával fűtöttek. A mintafalu elsődleges célja annak felderítése, hogy hogyan lehetne az embereket vidéken tartani, és ott olcsó, fenntartható és normális életkörülményeket létesíteni nekik. Még fontosabbak azok az elképzelések, melyek a növekvő városok fenntarthatóságát igyekeznek kipuhatolni. Az építkezés (20.ábra)

McDonough-nak és csapatának számos megkötést46 kell figyelembe venniük a tervezés és az építés folyamán. Először is egy házra nem költhetnek többet 3500 USA dollárnál. Csak helyi munkaerőt és alapanyagot használhatnak, és csak olyasmit építhetnek a házakba, ami magától 45

A cím a bevett angol szólást – „Cradle to the Grave = A bölcsőtől a sírig” – forgatja ki jelezvén, hogy a megtermett értékek ebben az utópisztikus gazdaságban, nem pedig a „sírban = szeméttelepen” végzik, hanem újra a bölcsőbe kerülnek, tehát úrja hasznosulnak 46 http://www.hg.hu/?action=rovat&rovat_id=83 (2005. november 24.)

44

lebomlik, vagy legalább könnyű. A csapatnak a tégla használatát messzemenőkig ki kell küszöbölnie, egyrészt, mert a tégla kiégetése légszennyezéssel jár, másrészt kiszámolták, hogy ha a következő évtizedekben urbanizálódó kínai lakosság házait téglából építik, ahhoz Kína összes agyagát fel kellene használni. Megoldást a préselt föld használata jelentett, az ezekből emelt szerkezeti oszlopok közé préselt szalmatömböket helyeztek, amelyek korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre helyben. A föld-szalma fal legalább fél méter vastagságú, ezzel biztosítva van a jó szigetelés, tehát a fűtésre sem kell túl sokat költeni. A végső szigetelést egy speciálisan kifejlesztett környezetbarát hungarocel hab fogja biztosítani. A tetőt napelemek borítják majd, melyek az áramot és a meleg vizet biztosítják. Sőt a sok-sok négyzetkilométernyi kevéssé értékes földet napelemmel fogják befedni, amely nemcsak energiát termelne, de munkahelyeket is generálna. Arról nem is beszélve, hogy a napelemek tömeges gyártása olcsóbbá is tenné a piacot, aminek következtében terjedése is könnyebbé vállna. A kínai vezetés nagy lehetőséget lát a semmiből felhúzott környezetbarát városokban és a kínai kormány már hét város illetve városrész megtervezésével bízta meg William McDonough-t és csapatát. A tervek közül hármat már be is mutattak a tervezők: egy 5 km2-es fejlesztést a nyugatkínai Szechuan tartományban, egy 10 km2-es „high-tech” parknegyedet a dél-kínai Liuzhou városában, és egy 16 km2-es városi „vizi-zónát” a keleti tengerparton lévő Ningbo városában. Természetesen mindenek előtt alapos vizsgálat alá kell vetni a fejlesztésre szánt helyszíneket. Ugyanis nem mindegy, hogy merre folyik le az esővíz, az őshonos növényzet milyen összetéteű, mikor milyen szögekben szokott sütni a nap és mikor merre fúj a szél. McDonough általában az összefüggő parkrendszerek megtervezésével kezd, amely a gyalogos és a biciklis közlekedés fő gerincét adja. Ezután jön az infrastruktúra megtervezése, amely komoly kihívás, hiszen az uralkodó szélirányhoz képest 15 fokkal el kell fordítani az utcákat, hogy a kemény téli szelek ne tudjanak végigvágni rajtuk. De arra is ügyelni kell, hogy ne essenek az utcák a kelet-nyugat tengelyre, mert így lehet csak maximalizálni az egyes lakásokat érő napsütés mennyiségét. A lakónegyedeket vegyes felhasználásúakra tervezik, egyszerre lesznek üzleti, lakás, és közösségi célúak. Így el lehet kerülni, hogy a lakhatás és a munka túl messze legyen egymástól, 45

aminek köszönhetően nem kell feleslegesen terhelni a városi környezetet az autókkal. A házak alsó szintjét boltok foglalják majd el, amely fölött lakások lesznek kialakítva, a tetőn pedig kukoricamezők és rizsföldek lesznek telepítve, melyeket kis hidak százai kötnek majd össze. Azonban a belső elrendezésben is sok hasznos ötletet fognak véghezvinni, ami biztosítja a körkörös működést, a fenntarthatósághoz. Például olyan extra-síkos wc-csészékkel kísérleteznek, melyeknek leöblítéséhez alig kell folyadék és a szennyvíz kezelését bambusszal beültetett mocsarakra bíznák, melyekről a learatott bambuszt építőanyagként is fel lehet használni.

46

III. Utószó Összességében megállapítható, hogy Kína tesz erőfeszítéseket a környezetszennyezés ellen, nem is keveset, azonban ez ma nem elég. A gyors haszon érdekében gyorsan tönkretehetjük a körülöttünk lévő élővilágot, viszont helyrehozása több időt vesz igénybe és nem olyan látványos, csak évtizedek múlva. Szerencsére Kínának rendelkezésre állnak jó példák. Buthán, Kína egyik szomszédja, gazdaságát teljesen a buddhizmus alá rendelte. Ennek köszönhetően Ázsia egyik legszegényebb, de leggyönyörűbb országa is egyben. Munkám elején már beszámoltam arról, hogy a távol-keleti vallások a legkörnyezetbarátabbak és erre a legjobb példa Buthán. Az itt élő emberek életében a környezet és a harmónia a legfontosabb. Azonban a svájcméretű ország fontolva haladása nem biztos, hogy Kínában is működne, hiszen teljesen más feltételek találhatóak mindkét országban. Amíg Kína mindig is a világ egyik meghatározó tényezője volt, addig Buthánról ez nem mondható el, de talán éppen ez a szerencséje. A múlt század második felében számos globalizációs hajtóerő alakította egyre szűkülő világunkat: •

új tudományos és technikai átalakulás, a tömegkommunikáció elterjedése

•

a hidegháború egységesítette a vezető ipari országok stratégiáját, érdekeit

•

folytatódott a nagy nemzetközi társaságok bővülésének folyamata

•

a világtermelés és fogyasztás gyors és széles körű növekedése

•

megjelentek és egyre nagyobb szerepet vívtak ki maguknak a nemzetközi, multilaterális szervezetek47

Kína jelenleg a globalizáció legnagyobb nyertese, ugyanis a globalizáció jelentős mértékben oldja a monetáris és fiskális politika merevségét. A liberalizált pénzpiacokon viszonylag könnyen és kedvező feltételekkel lehet forrásokhoz jutni és a nemzetközi piacokon a kamatok alacsonyak. Így egyes országokban az alacsony kamatlábak, miközben ösztönzik a beruházásokat, nem járnak együtt az infláció jelentős emelkedésével, viszont a magas kamatlábak sem tudják visszafogni oly mértékben a beruházásokat, mint az önmagából a kamatszintből következne. Kínában jelenleg olyan beruházásidömping tapasztalható, aminek nehéz ellenállni (és valószínű nem is lehet). Miközben az építkezések hatására is a kínai gazdaság egyre virágzóbb, addik az energiafelhasználás nagyon sok, ha nem a legtöbb, problémát okozza. Az energiafelhasználást sok tényező befolyásolja, aminek hatása van a környezet állapotára, többek között a népesség 47

Békési László: A politika földrajza # Aula Kiadó Kft. # 2004 # Budapest

47

növekedése, a gazdaság növekedése, az ipari szerkezet átalakítása, a technológiai korszerűsödés és az energiaforrások felhasználásának változása. Kína esetében ezek a tényezők nagyon fontos szerepet játszanak és ha bárbelyikben drasztikus változás következne be a közeljövőben, az alapvetően változtatná meg Kína szerepét a világban. 1965 óta növekszik Kína lakossága csökkenő ütemben, 1978-ban tért át az ország az új gazdaságpolitikára, melynek az utóbbi időben tapasztalt rohamos gazdasági növekedés köszönhető. A Nyitott kapuk politikája lehetővé tette a külföldi működőtőke beáramlását. Az alacsony költségű munkaerőt kereső befektetők számára jelenleg az elsődleges célpont tehát Kína, ahová (Hong Konggal együtt) a régió beáramló tőkéjének 64%-a került invesztálásra. Így a távol keleti ország a fejlődő világ legnagyobb tőkeimportőrévé vált. Az erőteljes gazdasági növekedés, a szabályozási környezet javulása, valamint bizonyos szektorok megnyitása a külföldi befektetők előtt tovább erősítette a befektetési kedvet és eredményezte az egy év alatti a kilencvenes évek elejéhez hasonlítható 150%-os növekedést. A szolgáltató szektorba érkező tőke mennyisége is rekord összegű volt (2004-ben 38 milliárd dollár). A környezetvédelem hangsúlyosabban azonban csak 20 évvel később kezdett fontos szerepet játszani, a Jangce rekord áradásánal, amikor is a döntéshozók rádöbbentek arra, hogy a természet kizsákmányolását nem lehet a végtelenségig folytatni és egyszer minden kör bezárul. A jövőben sokkal nagyobb szerepet kell kapnia a környezetvédelemnek is a gazdasági életben és az állampolgárok életében egyaránt, hiszen környezetvédelem kérdésekben, csakis alulról építkezve lehet szerves, tartós és hatékony irányváltást megvalósítani. Azonban sajnos ez elég lassú folyamat és meg kell értenünk, hogy jelenleg Kína az intenzív iparosodás fázisában van. A gazdaság bővülése, a népesség növekedése, a magasabb fogyasztói színvonalra való törekvés a jobb hatásfokú energia-felhasználás ellenére is növelni fogja a felhasznált energia mennyiségét. Minden jel szerint fokozni fogja a környezetszennyezés mértékét, főleg a KGÖ-ben, ahol a környezetszennyezés már így is elviselhetetlenül sok problémát okoz: nem áll rendelkezésre elegendő viz, rendszeresek a szmogriadók, nem tartják be a környezetvédelmi előírásokat, aminek következtében a halálozások aránya sokkal, de sokkal magasabbak a tengerparti területeken, mind például az ország középső részén. Mindennek ellenére én mégis úgy érzem, hogy Kína gyorsabban is tudna eredményeket elérni, ha több segítséget kapna a fejlett világtól, de jelenleg a fejlett világ inkább tart Kínától és különféle nyilatkozatokat tesznek azzal kapcsolatban, hogy Kínának miként is kellene az ügyeit intézni. 48

Mandelson, az Eu kereskedelmi biztosa kijelentette, hogy Kínának globális felelősséget kéne vállalnia a biztonságra, a világkereskedelemre és a környezetre gyakorolt hatása miatt és vezető szerepet kéne vállalnia a klímaváltozás elleni küzdelemben. De egyenlőre Kínában a rövid távú előnyök fontosabbaknak számítanak, mint a távolabbi környezeti katasztrófa elkerülése. Holott a jelenlegi tendenciák hosszabb időtávon Kína számára könnyen végződhetnek negatív szaldóval, vagyis a környezetkárosítás miatt többe fog kerülni, mint amennyi haszna származik a gazdasági növekedésből. Nem Mandelson úr hatására, de a környezetért való aggódás, a környezetvédelem immár a kínai társadalom számára is egyre fontosabbá válik.48Ahogy a lakosság egyre tehetősebb lesz (a gazdasági növekedésnek hála), úgy számít egyre fontosabbnak, hogy a természetes környezet is egészséges legyen. Végül visszatérve Mandelson úr kijelentésére, a globális felelősséggel kapcsolatban, nem csak annak kell felelősséget vállalni, aki fejlődni akar (Európa sem mérlegelt az ipari forradalmak során), hanem annak is, aki Kínában akar termelelni, gyártani és aztán mindent ott is akar eladni. Végül kiemelném, hogy világunk a globalizáció hatására egyre szűkül, egyre többen élünk rajta, és bolygónkat különféle hálózatok egyre átfogóbb rendszere szövi át, melyben az információk sokkal rövidebb idő alatt érnek el hozzánk, mint eddig bármikor a történelem folyamán. Ebben a világban csakis együtt van esély a fejlődésre és környezetünk védelmére.

Szakdolgozatom végén ragadnám meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak külsőkonzulensemnek, Bassa Zoltánnak, aki szakmai segítséget nyújtott munkám elkészítésében.

48

Tiltakozásokat, tüntetéseket szerveznek, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. 2005 december 6-án húsz embert lőtt le a rendőrség egy erőmű építése elleni tiltakozó megmozduláson Kuantung tartományban

49

IV. Mellékletek Hivatalos kínai környezetvédelmi szervek honlapcímei : 1

A Kínai Erőforrás-gazdálkodási és Környezetvédelmi oldal: http://www.drccu.gov.cn

2

Pekingi Környezetvédelmi Hivatal: http://www.bjepb.gov.cn/

3

Sanghaji Környezetvédelmi Hivatal: http://www.sepb.gov.cn/

4

A Sanghaji Környezetvédelmi Hivatal Forró Drótja: http://www.envir.online.sh.cn/

5

Guangdongi Környezetvédelmi Hivatal: http://www.gdepb.gov.cn/

6

Fujiani Környezetvédelmi Hivatal: http://fjepb.fj.cn.net/

7

Xinjiangi Környezetvédelmi Hivatal: http://www.xjepb.gov.cn/

8

Liaoningi Környezetvédelmi Hivatal: http://www.lnepb.gov.cn/

9

Anhui Környezetvédelmi Hivatal:http://www.aepb.gov.cn/

10 Anhui Fenntartható Fejlesztés Hivatala:http://www.anhuisd.com/ 11 A Shenyangi Környezetvédelmi Hivatal Forró Drótja: http://www.syepe.com 12 Chengdui Környezetvédelmi Kutatóintézet: http://cdhbkys.ep.net.cn/ 13 Shenyangi Fenntartható Fejlesztés Hivatal: http://www.sdos.org/ Nem hivatalos kínai környezetvédelmi szervek (NGO): 1

Környezetvédelmi és Fejlesztési Kutatóintézet: http://www.ied.org.cn/

2

Pekingi Globalvillage: http://www.gvbchina.org/chinese.htm

3

Földbarát Szervezet (Hongkong): http://www.foe.org.hk/

4

Kína Fenntartható Fejlesztés Kutatóintézete: http://cssd.acca21.org.cn/99plan.html

5

„Zöld Hazának Önkéntesei” Szervezet: http://www.greenearth.hypermart.net/

50

A globális modellek49 olyan számítógépes modellek, amelyek az egész Földre kiterjedő társadalmi problémákkal foglalkoznak. Ilyen problémák pl.: ™ az erőforrások kimerülése, ™ a szegénység és az éhezés, ™ a nemzetközi kereskedelem egyenlőtlenségei, ™ a környezet pusztulása, ™ a népesség gyors növekedése. Bár a modellezési módszerekben jelentős különbségek is vannak, néhány következtetés azonos: 1. Nincs olyan fizikai vagy technikai ok, amely megakadályozná, hogy a világ népességének alapvető szükségleteit a jövőben is kielégíthessük. 2. A véges bolygónkon a növekedésnek véges határa van. 3. A következő évtizedekben az emberi társadalom állapota mennyiségileg és minőségileg is el fog térni az eddigi fejlődési trendektől. 4. Nem tudjuk megmondani, hogy milyen mértékig és meddig képes elviselni a természeti környezet a növekedés következtében fellépő terheléseket. 5. A technika fejlődése jelentős segítséget adhat az elfogadható jövő alakításában, de a döntő szerep a gazdasági és politikai intézkedéseké. 6. A kialakuló új állapot alapvetően attól függ, hogy milyen döntéseket hoz a társadalom saját életének irányítására. 7. Mennél később hozzák meg a szükséges döntéseket, annál kisebb lesz azok hatása. (A Földön percenként 28 ember hal éhen) 8. A világ egyre inkább összefüggő rendszerré alakul, amelynek részrendszerei között állandó kölcsönhatás van (“világméretű kereszteffektusok”). 9. Ebből következően a lokális (egy országra vagy akár egy földrészre kiterjedő) társadalmi folyamatokat csak a globális rendszer részeként kell értékelni. 10. Amennyiben nem válik uralkodóvá a rendszerszemlélet a társadalom irányításában és életében, válságba kerül az emberi élet, mindenekelőtt annak legfontosabb feltétele: a természeti környezet; növekedni fog a szakadék gazdagok és szegények között. 11. Hosszú távon csak az olyan nemzeti és egyéni tevékenység lehet célravezető, amelyet nem a versengés, hanem a globális érdekeknek alárendelt együttműködés jellemez.

49

http://web.axelero.hu/eszucs7/modell/Vilagmodell.htm&h=1100&w=792&sz=22&hl=hu&start =20&um=1&tbnid=LBPFb_mgO7EobM:&tbnh=150&tbnw=108&prev=/images%3Fq%3Dmakr ogazdas%25C3%25A1gi%2Badatok%2BK%25C3%25AD (2006. szeptember 15.) 51

A Forrester-Meadows modell szektorai Az öt szektoron belüli egyes részfolyamatok kapcsolatai: (1) A népesség változása függ a zsúfoltságtól, a táplálkozás (közvetve: a mezőgazdasági termelés) színvonalától, a környezetszennyezés és az életszínvonal nagyságától; a születések és a halálozások számának különbsége. (2) Az életszínvonal a termelőerők nagyságától és termelékenységétől függ. (3) A termelés felhasználja a nem megújítható (és ezért egyre fogyó) erőforrásokat. Mennél kisebb a nem megújítható erőforrások készlete, annál többe kerül kitermelésük, s így annál kisebb lesz a termelőerők hatékonysága. (4) A mezőgazdasági termelés függ a föld nagyságától, minőségétől és a beruházott termelőeszközöktől. A föld minősége javítható, pusztítható. A környezetszennyezést egy határig a természet képes ellensúlyozni. Az egyensúly felborulása visszahat az összes többi részrendszerre. A rendszer bonyolult, soros, párhuzamos és visszacsatolt folyamatok együttese.

Bariloche modell A név utalás az alapítványra [Fundacion Bariloche (Argentína)], amelynek támogatásával dolgozták ki a modellt, Amilcar Herrera vezetésével. Az egyes részfolyamatokat és azok kapcsolatait az ábra szemlélteti. Egyetlen modell, amelynek központi kérdései: ™ mit jelent az “élet minősége”? ™ milyen világrend lenne a legjobb az emberiség számára? ™ megvalósítható-e ez a “legjobb”? Modellkoncepciójuk javaslat egy olyan társadalomra, amelyben az erőforrások elosztásának alapjául az emberi szükségletek és jogok szolgálnak, nem pedig a fogyasztásra és a gazdaság felhalmozására törő igények. A modell “célfüggvénye” a születéskor várható élettartam: úgy kell szétosztania a tőkét és a munkát az egyes szektorok között, hogy ez legyen maximális. (A modellt kialakítók véleménye szerint a születéskor várható élettartam kétségkívül az a jelzőszám, amely legjobban tükrözi az általános életviszonyokat, tekintet nélkül arra, hogy mely országról van szó.) Az egyes részrendszerek közötti input-output kapcsolatot a tőke-, a fogyasztási cikkek-, a szolgáltatások- és az élelem áramai adják. Oktatás és lakásgazdálkodás szerint az egyes régiók zártak. A programot egy százéves (1960...2060) időszakra futtatták.

52

A világ legnépesebb városainak légszennyezettsége (21. ábra)

Biztonságos határérték

(22. ábra)

Dél-Kína 1989-ben és 1996-ban, jól látható a vegetáció eltűnése.

53

V. Bibliográfia Ábrajegyzék 1.

ábra: Forrester-Meadows modell ........................................................................................................... 4.old http://web.axelero.hu/eszucs7/modell/Vilagmodell.htm&h=1100&w=792&sz=22&hl=hu&start=20&um=1 &tbnid=LBPFb_mgO7EobM:&tbnh=150&tbnw=108&prev=/images%3Fq%3Dmakrogazdas%25C3%25A 1gi%2Badatok%2BK%25C3%25AD

2.

(2006. szeptember 15.)

ábra: Barlioche modell........................................................................................................................... 5.old http://web.axelero.hu/eszucs7/modell/Vilagmodell.htm&h=1100&w=792&sz=22&hl=hu&start=20&um=1 &tbnid=LBPFb_mgO7EobM:&tbnh=150&tbnw=108&prev=/images%3Fq%3Dmakrogazdas%25C3%25A 1gi%2Badatok%2BK%25C3%25AD

3.

(2006. szeptember 15.)

ábra: Gazdasági szektorok növekedése.................................................................................................. 6.old China Statistical Yearbook 2004 # China Statistics Press # Peking # 2004

4.

ábra: A Föld 10 legnagyobb gazdasága ................................................................................................. 7.old http://www.census.gov/cgi-bin/ipc/agggen ; IMD World Competitiveness Yearbook 2004 # IMD International # Lausanne # 2004; http://hdr.undp.org/statistics/data/indic/indic_124_1_1.html

(2007.

február 28.) 5.

ábra: A 2008-as Pekingi Olimpia hivatalos logója ................................................................................ 17.old http://www.economist.com/images/20051022/CAS685.gif (2007. április 02.)

6.

ábra: A légszennyezés okozta halálozások száma ................................................................................. 20.old PSI EcoSense China # University of Stuttgard # 2003

7.

ábra: Titkos kiegészítések könyve ........................................................................................................ 21. old Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás (127. old) # Talentum # Budapest # 1998

8.

ábra: Kínai szélrózsa.............................................................................................................................. 22. old http://www.bazovszky.hu/images/content/BAGUA-2.jpg (2007. április 02)

9.

ábra: Kína domborzata és vizei.............................................................................................................. 24. old Földrajzi Atlasz # Cartographia # Budapest # 1995

10. ábra: Három Szurdok Gát látványterve.................................................................................................. 26. old http://privilegetours.hu/uploadpic/-23-yichang=standard.jpg (2007. április 02.) 11. ábra: Jangce-terv.................................................................................................................................... 27. old Krajczár Gyula: A Jangce-projekt (6.old) # Népszabadság (2005. február 17.) 12. ábra: Kína Nagyvárosai ......................................................................................................................... 30.old Cartographia Világatlasz # Cartographia # Budapest # 2004 13. ábra: Kína elméleti népességmaximumai .............................................................................................. 31.old Jordán Gyula:A környezet és környezetvédelem egyes kérdései Kínában (80-93. old) # Valóság 1993. 2. szám 14. ábra: A tartományok népessége, élettartama (2003) .............................................................................. 32.old

54

China Statistical Yearbook 2004 # China Statistics Press # Peking # 2004 # Joanovich Àkos: Kìna és a fenntarthatò fejlődés # Budapesti Corvinus Egyetem # 2005 15. ábra: Technològiai lehetőségek az üvegházhatások elleni harcban ....................................................... 34.old Gáspár Imre: Környezetvédelmi szempontok érvényesítése a települések energiaellátásában (4. oldal) In: Környezetvédelmi füzetek 1995/11 # Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár # Budapest # 1995 16. ábra: Szennyezés-elhárìtási beruházások (2003) ................................................................................... 36.old China Statistical Yearbook 2004 # China Statistics Press # Peking # 2004 # Joanovich Àkos: Kìna és a fenntarthatò fejlődés # Budapesti Corvinus Egyetem # 2005 17. ábra: Egy ország szennyezettsége a fejlődés során ................................................................................ 38.old http://weizsaecker.bawue.spd.de/index.html (2007. április 02.) 18. ábra: A kínai energiafelhasználás 2002-2030 között ............................................................................. 42.old International Energy Agency # World Energy Outlook # Lausanne # 2004 19. ábra: Cradle to Cradle című könyv előlapja........................................................................................... 43.old http://www.hg.hu/?action=cikk&id=1576&pageIdx=2&rovat_id=2.html (2005-11-26) 20. ábra: Az építkezés.................................................................................................................................. 44.old http://www.hg.hu/?action=cikk&id=1576&pageIdx=2&rovat_id=2.html (2005-11-26) 21. ábra: A világ legnépesebb városainak légszennyezettsége .................................................................... 53.old http://weizsaecker.bawue.spd.de/index.html (2007. április 02.) 22. Dél-Kína vegetációja 1989-ben és 1996-ban ......................................................................................... 53.old http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=2660 (2005. október 16.)

Irodalomjegyzék ™ Békési László: A politika földrajza # Aula # Budapest # 2004 ™ Csuang-Ce bölcsessége: Lie-Ce A Tao könyve # Farkas Lőrinc Imre # Budapest # 2002 ™ Cotterell, Maurice: Az Agyagharcosok # Gold Book # 2003 ™ Gardner, Gary: A vallás szerepe a fenntartható világ építésében # A világ helyzete 2003 # Föld Napja Alapítvány # Budapest # 2004 ™ Fukuyama, Francis: Bizalom # Európa # Budapest # 1997 ™ Glasenapp, Helmuth von: Az öt világvallás # Talentum # Budapest # 1998 ™ Hu, Zuliu és Khan, Mohsin S.: Why is China growing so fast ? # Economic Issues # International Monetary Fund # Whasington D. C. # 1997 ™ Joanovich Ákos: Kína és a fenntartható fejlődés # Budapesti Corvinus Egyetem # 2005 ™ Kazuki Taketoshi: Environmental Pollution and Policies in China’s Township and Village Industrial Enterprises # Discussion Papers on Development Policy # Zentrum für Entwicklungforschung – Center for Development Research Universität Bonn # Bonn # 2001 ™ Kennedy, Paul: A XXI. század küszöbén # Napvilág # Budapest # 1997

55

™ Dr. Kerekes Sándor: A környezetgazdaságtan alapjai # Aula # Budapest # 1998 ™ Kertész Ádám: A globális klímaváltozás és a mezőgazdaság # A globális klímaváltozás természetföldrajza # Holnap # Budapest # 2001 ™ Salát Gergely: Kínai országismeret # Külkereskedelmi Főiskola # Budapest # 1999

Statisztikai kiadványok ™ China Statistical Yearbook 2004 # China Statistics Press # Peking # 2004 ™ IMD World Competitiveness Yearbook 2004 # IMD International # Lausanne # 2004 ™ Statistisches Jahrbuch 2004 # Statistisches Bundesamt # Wiesbaden # 2004 ™ International Energy Agency # World Energy Outlook # Lausanne # 2004

Folyóiratok ™ Boros Jenő: 1,2 milliárdra nő az autóállomány (1. old.) # Népszabadság – Kerékvilág (2005 október 16.) ™ Jasper Gyula: Kína – gyötrelmes fejlődés (18 – 24. old) # National Geographic Magyarország 2004 március ™ Jordán Gyula: A környezet és környezetvédelem egyes kérdései Kínában (80 – 93. old.) # Valóság 1993. 2. szám ™ Jordán Gyula: A város és a vidék közötti szakadék és a belső migráció Kínában (407 – 417. old.) # Statisztikai Szemle 1998. 4 – 5. szám ™ Krajczár Gyula: A Jangce – projekt (6. old.) # Népszabadság 2003. január 3. ™ Krajczár Gyula: Ha autója lenne minden kínainak....(5. old.) # Népszabadság 2004. szeptember 27. ™ Mészáros Klára: A kínai közösségek integrációs folyamata – a „Nagy Kínai Gazdasági Térség” # Műhelytanulmányok 26. szám. 2000 október # MTA Világgazdasági Kutatóintézet ™ Ötvös Zoltán: Tíz év, és átbillenhet a földi klíma! (2. old.) # Népszabadság 2005. február 15.

56

Weblapok ™

Chinabroadcast: Hatékony iparosítási útra van szükség http://hu.chinabroadcast.cn/3/2003/10/31/[email protected] (2005. október 16.)

™

Chinabroadcast: Újfajta gazdasági nvekedés a tudomány segítségével http://hu.chinabroadcast.cn/1/2004/05/22/[email protected] (2005. október 16.)

™

A Great Wall of Waste (pazarlás nagy fala) Különtanulmány Kína környezeti állapotáról # Economist # 2004. augusztus 21-27-i száma http://www.worldchanging.com/archives/003403.html (2005. november 24.)

™

Globális modellek http://web.axelero.hu/eszucs7/modell/Vilagmodell.htm&h=1100&w=792&sz=22&hl=hu&start=20&u m=1&tbnid=LBPFb_mgO7EobM:&tbnh=150&tbnw=108&prev=/images%3Fq%3Dmakrogazdas%25 C3%25A1gi%2Badatok%2BK%25C3%25AD

™

(2006. szeptember 15.)

Lendvai L. Ferenc: Kultórák és kultúrkörök a globalizáció korában http://www.fil.hu/projects/kecske.met/lendvai_1514.html (2005. október 16.)

™

Hilsum, Lendsey: Afrika nagy barátja, Kína http://metazin.hu/node/337 (2006. február 15.)

™

McDonough és William, Braungart, Michael Cradle to Cradle http://www.mcdonough.com/cradle_to_cradle.htm

™

(2006. március. 18.)

Mészáros Klára: A „Nagyobb Kína”, mint a XXI. század meghatározó gazdasági és politikai ereje http://matud.iif.hu/01sze/meszaros.html (2006. április 18)

™

National Geographic: Kína a kerékpárról autóra vált – környezeti katasztrófa? http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=2660 (2005. október 16.)

™

Next City: Who’s Behind China’s Three Gorges Dam http://www.origo.hu/nagyvilág/20050308kina.html (2005. okrtóber 16.)

™

Zöldmagazin: Kína elektromos autókra költ a szennyezés ellen http://www.zoldmagazin.com/belso/hirek0204.html (2005. október 16.)

57