A KÍNAI GAZDASÁGI CSODA ÁRNYOLDALA

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Távol-Keleti Interkulturális Menedzsment szakirány

A KÍNAI GAZDASÁGI CSODA ÁRNYOLDALA

Takács Mónika Budapest, 2007

Tartalomjegyzék I. Bevezetés ............................................................................................................................................... 3 I.1 Útkeresés ....................................................................................................................................... 3 I.2 Kínakép.......................................................................................................................................... 4 I.3 A változások................................................................................................................................... 4 I.4 Rendelkezik-e Kína a szükséges alapokkal egy ilyen mértékű fejlődéshez?................................. 6 II. A gazdasági csoda eredményei ........................................................................................................... 8 III. Problémafeltárás ............................................................................................................................. 12 IV. Demográfia, szociális, társadalmi problémák................................................................................ 17 IV.1 Népességadatok ......................................................................................................................... 17 IV.2 Magas népességszám – lehetőségek és problémák.................................................................... 18 IV.3 Születésszabályozás................................................................................................................... 19 IV.4 Elöregedő társadalom ................................................................................................................ 23 IV.5 Férfi-női arány eltorzulása......................................................................................................... 25 IV.6 A kínai egészségügy problémái ................................................................................................. 26 IV.7 Regionális különbségek – a kínai város és a vidék.................................................................... 27 IV.8 Az oktatási rendszer................................................................................................................... 31 V. Környezetszennyezés, természeti erőforrás-gazdálkodás .............................................................. 34 V.1 Környezetszennyezés ................................................................................................................ 34 V.1.1 Környezeti károk ..................................................................................................................... 34 V.1.2 A környezetvédelem kormányzati szintre emelése .................................................................. 35 V.1.3 Környezettudatos társadalom................................................................................................... 36 V.2 Természeti erőforrás-gazdálkodás........................................................................................... 37 V.2.1 Az energiaforrások szűk keresztmetszete ................................................................................ 37 V.2.2 Az energiaforrás-hiány orvoslására tett kísérletek ................................................................... 39 V.2.3 A megművelhető földterületek csökkenése.............................................................................. 40 V.2.4 Környezettudatos építészet ...................................................................................................... 41 V.2.5 Vízhiány................................................................................................................................... 42 V.2.6 A vízhiány problémájának megoldására tett kísérletek............................................................ 44 VI. Problémák a bel- és külkapcsolatokban ........................................................................................ 49 VI.1 Belpolitika................................................................................................................................ 49 VI.1.1 A sajátos kínai demokrácia..................................................................................................... 49 VI.1.2 Etnikai diverzitás ................................................................................................................... 52 VI.1.2.1 A nemzetiségi kérdés kormány szinten ............................................................................... 54 VI.1.3 Kína - Tibet ............................................................................................................................ 55 VI.2 Külpolitika............................................................................................................................... 59 VI.2.1 Tajvan – Kína......................................................................................................................... 59 VI.2.2 Kína külkereskedelme............................................................................................................ 62 VI.2.3 Kína - USA ............................................................................................................................ 63 VII. Befejezés.......................................................................................................................................... 65 VIII. Ábrajegyzék .................................................................................................................................. 67 X. Mellékletek......................................................................................................................................... 72

I. Bevezetés

A kínai gazdasági csoda tulajdonképpen egy valamikori világhatalom újjászületése. Kína, a világ legnépesebb országa nemcsak számbeli fölénye jogán hivatott a 21. század egyik vezető szerepére, hanem a kínai emberek töretlen szorgalmas munkája és több ezer éves múltra visszatekintő kultúrája miatt is. Szakdolgozatomat Kínában írom, lehetőséget kaptam egy évig Pekingben tanulni, majd közel egy évig ugyanitt dolgozni. Rengeteget tanultam és még annál is többet tapasztaltam. Ahogy a gazdasági boom gyökeresen megváltoztatta a kínai viszonyokat, úgy változtatta meg Kína az én életemet is. Belülről látni a gazdasági csodát, benne élni, vele együtt változni és vele együtt fejlődni… ez jellemezte az itt eltöltött közel két évet. I.1 Útkeresés Kína a 18. századig a világ élenjáró országai közé tartozott. A nagy múltú kínai állam 1920. századi megaláztatásai és elszegényedése, továbbá a Kínai Köztársaság 1911-ben történt megalapítása után az évtizedekig elhúzódó polgárháborúk, japán megszállás, 1949 után pedig a Mao Ce-tung által kezdeményezett különböző szélsőséges tömegmozgalmak viszontagságai közepette messze elmaradt a világ vezető országai mögött, és a hosszú ideig élen járó hatalomból egy elmaradott, szegény országgá vált. A modern korban a „középső ország” képviselői hosszú útkeresés és több sikertelen kísérlet után az 1970-es évek végén találtak rá arra a modernizációs pályára, amelyen haladva Kína napjainkra a világ leggyorsabban fejlődő országává vált.

I.2 Kínakép Tapasztalataim szerint a nyugati világ Kína-képe többnyire elavult és távol áll a valóságtól. És bár a gazdasági hírekben sokat hallani a kétszámjegyű dinamikus gazdasági fejlődésről, de véleményem szerint a tömegtájékoztatás hozzájárulása az emberekben kialakított kínaképhez nem reális. Általában ami a médiában az átlagemberekhez eljut Kínáról, az gyakran csak régi klisé vagy előítélet. Valóban igaz, hogy Dél-Kínában kígyókat és egyéb egzotikus állatokat esznek, vagy hogy az utcákon köpködnek a kínaiak, valamint, hogy a kínai igazságszolgáltatásban szerepel a halálbüntetés. A mai Kínának azonban van egy másik arca, amit sokan el sem tudnának képzelni: a kínaiak hihetetlen szorgalma, ami olyan dinamikus fejlődést produkált, hogy egy-két évtized alatt Kína nemcsak utolérte, de sok tekintetben már túl is haladta a nyugati fejlett országok szintjét.

I.3 A változások Lélegzetelállító méretű és ütemű változásokon ment és megy keresztül Kína az utóbbi 30 évben. A 2008-as olimpia és a 2010-es shanghai-i világkiállítás alkonyán Kína nagyvárosaiban sétálva biztosan minden külföldinek megakad a szeme az építkezéseken használt rengeteg darun, amik mára már szinte a városkép részévé váltak1 . Ezekben a metropoliszokban valóban hetente nő ki a földből egy új 25-30 emeletes, vagy még ennél is magasabb felhőkarcoló. Alig pár hónap alatt új hidak, autópályák, szállodák, irodaházak épülnek fel. Példaként említeném, hogy Pekingben jelenleg 5 metróvonal üzemel, de a 2008-as olimpiai tervek között szereplő további négy metróvonal még 2007 év végéig elkészül. Továbbá megemlíthető a Pekinget Tibettel összekötő magasvasút (a világ legmagasabb vasútja), vagy az országban évente átadásra kerülő 3000 km-nyi autópálya. A kínai vezetés célja, hogy a világban elfoglalt helyét ismét összhangba hozza az ország fizikai méreteivel. Kína már visszatérőben van a világhatalomhoz, évi 10 százalék körüli bruttó hazai termék növekedésével 2 a világ leggyorsabban fejlődő gazdasági és ipari nagyhatalma.

1

Pillanatkép lásd 2. sz. melléklet 2 A Kínai Népköztársaság bruttó hazai terméke 2006-ban 10,7 százalékos növekedést ért el, www.chinaembassy.org (2007. január 25-i adat)

4

Mára már nemcsak textilipari termékei árasztják el a világot, de élre ugrott a kínai acéltermelés, az autógyártás, valamint 2007-es statisztikákból az derül ki, hogy már Kína a világ harmadik legnagyobb exportőre3 . Átalakulóban van a csúcstechnika országává, űrhajósokat küld a világűrbe, hamarosan már a biotechnikában is megszerzi a vezető szerepet. A gazdasági és pénzügyi teljesítmények, a műszaki-tudományos fejlesztések területén is a világ élvonalába került. Az eddig inkább elszigetelődő magatartás helyett gazdasági erejénél fogva a nemzetközi politikába is egyre élénkebben kezd beavatkozni. Egyre fontosabb a szerepe az Egyesült Nemzetek Szervezetében, továbbá egyre komolyabb igényt formál külpolitikai hatalmi tényező szerepkörére, és mindinkább a második világhatalommá alakul az Egyesült Államok mellett. Kína gazdasága napról-napra erősebb. A gazdaságfejlődés, a stratégia irányváltás után a mennyiségi ismérvekkel szemben fokozottan a minőségieket is kezdi előtérbe helyezi. Kína több ezer éves múltra visszatekintő kereskedő-ország. A kínaiak tehetséges és szorgalmas kereskedők. A gazdasági növekedés kilátásai, és az ezzel járó gyors pénzmegtérüléseket remélve a hongkongi és tajvani gazdag kínaiak dollármilliárdjaikat egyre gyakrabban a szárazföldi Kínában fektetik be, ezen kívül hazatérnek azon sikeres kínai vállalkozók tízezrei is, akik az amerikai elitegyetemeket elvégezve a nyugaton szerzett ismereteiket, tapasztalataikat a népköztársaságba kívánják beruházni. Mindezek mellett Kína a világ műhelyévé vált: olcsó munkaereje majdnem kimeríthetetlen – 700-800 millió kínai hajlandó napi két dollárért dolgozni -. Az ország fontos szerepet játszik a tőkebefektetések terén is. Az utóbbi évtizedben a globálisan eszközölt külföldi tőkeberuházások, mintegy 60 százalékát kötötte le. Évrőlévre megsokszorozódik azon Kínába települő, ill. beruházni vágyó külföldi cégek száma, amelyek innen látják el hazai piacukat, illetve egyre gyakrabban a világpiacot is. A mai Kína már nem csak a külföldi multik meghosszabbított karja. Globálisan tevékenykedő kínai konszernek keletkezésének lehet tanúja a világ. Japán és koreai sikertörténetekhez hasonlóan most a globális szereplők Kínában készülnek a világpiacok meghódítására, valamint tekintélyes külföldi cégek felvásárlására. Nyugaton még alig ismert kínai Huawei, Lenovo, Haier márkanevek a kínai csúcstechnika fejlődésének

3

Kínát az első helyen Németország, majd azt követően az Egyesült Államok előzi meg a WTO 2007 április statisztikái alapján. (Forrás: Népszabadság Online, 2007. április 12.)

5

köszönhetően hamarosan méltó és kemény ellenfelei lehetnek a világvezető japán, koreai Sony vagy Samsung márkáknak. A tőkének, a tudásnak, a nagy számban rendelkezésre álló olcsó munkaerőnek, továbbá az óriási piacnak ez az egyedülálló keveréke a világ minden más országáénál virágzóbbá teszi a kínai gazdaságot.

I.4 Rendelkezik-e Kína a szükséges alapokkal egy ilyen mértékű fejlődéshez? Mindez a kínai gazdasági fejlődés fényes, csillogó arca. Ennek az utolérési versenynek, Kína szédítő felemelkedésének természetesen azonban vannak hátulütői is. Csak kevesen tudnak, és főleg keveset beszélnek a másik oldalról: a lélegzetelállító gazdasági fejlődés árnyoldaláról.

Vajon

adott-e

valamennyi

feltétel

ahhoz,

hogy

Kína

valódi

„hiperhatalommá”4 váljon? Ezek között a belső feltételek még fontosabbak lehetnek, mint a külsők. A dolgok mögé pillantva észre kell venni olyan aggasztó jeleket is, amelyek megkérdőjelezik a világon egyedülálló kapitalizmussal ötvözött kommunista rendszer stabilitását, és arra figyelmeztetnek, hogy a látszat ellenére a rendszernek nemcsak számos sebezhető pontja van, de gazdasági zsákutcába is vezethet. És bár nehéz a színfalak mögé látni, a monopolizált hírszolgálat révén erősen megszűrve kerülnek csak ki a hírek az országból, és általában a Kínába látogató külföldiek is csak a „festett kulisszákat” láthatják. Egyre komolyabb Kínában a társadalmi feszültség, nincs sem regionális, sem szociális egyenlőség. Az 1,3 milliárdos lakosság élelmezési és energiaellátási problémákkal küszködik. Alulfejlett a kínai pénzügyi közvetítői rendszer, romlik a vállalati finanszírozás, rossz a kinnlevőségek aránya. Az ősi kínai hagyományoknak megfelelően a hivatalnokok és pártfunkcionáriusok között virágzik a korrupció, a nagy pénzintézetek vezetői hitbizományként, sajátjukként kezelik a bankok pénzét, s annak sorsáról gyakran személyi kapcsolataik alapján döntenek - a behajthatatlan banki hiteleket a szakértők több tízmilliárd amerikai dollárra becsülik5-. A gazdaságban még mindig jelentős az állami tulajdon aránya. Az állami vállalatok azonban nem fizetnek osztalékot, korlátokba ütközik 4

Tálas Barna A kínai pénzpiac egy másik sajátos vonása, hogy nemcsak a kintlévőségek, a hitelek nagyok, erős az emberek megtakarítási hajlandósága is. Az európai értelemben vett szociális háló hiányában az emberek esetleges betegség vagy munkanélküliség esetén könnyen kiszolgáltatottá válhatnak, ezért kénytelenek már idejekorán takarékoskodni. 5

6

a megtermelt nyereség hatékony befektetése is. Az iparosítás szédítő ütemű, túlfűtöttek a beruházások, a Kínába települő gyárak tömegtermelése következtében drámai méretekben nő a környezetszennyezés. A változatlanul erős gazdasági növekedés pedig a szükséglet újabb növekedését sejteti. A kínai kormány tudatában van a problémáknak, és megpróbálja megoldani őket. De gyakran a megoldást célzó intézkedések további, új problémákat generálnak. Biztosan előfordul majd még, hogy a növekedés üteme lassul, de középtávon – és ebben minden Kína-szakértő egyetért - a népköztársaság növekedési rátája évente 7-8 százalék lesz. A nyugati világban véleményem szerint nem sok ember számol a kínai gazdasági felemelkedés ezen kihívásaival és következményeivel. Szakdolgozatom célja tehát az, hogy felébressze és ösztönözze az Európa-centrikus és az USA-ra összpontosító olvasót, hogy alaposabban tanulmányozzák a születő világhatalmat.

7

II. A gazdasági csoda eredményei

Amióta egyes kínai gondolkodók öntudatra ébredtek és szembesültek vele, hogy országuk - méltatlanul múltbéli szerepéhez - szegény és elmaradott, eredményeik nincsenek összhangban teljesítőképességükkel, keresni kezdték, majd megtalálták azt az utat, amely mára Kínát a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságává tette, ahol a gazdaság az utóbbi négy egymást követő évben töretlenül „kétszámjegyekkel” fejlődik. A kínai kormány mindezek ellenére óvatos előrelátással minden év elején csupán 8 százalék körüli növekedést jelez előre, nem változott ez a szokás most 2007-ben sem. 1. sz. ábra A kínai bruttó nemzeti termék alakulása (1978-2005)

FORRÁS: CHINA DEVELOPMENT RESEARCH CENTER (http://www.cdrf.org.cn) Kína gazdasági fejlődésére vonatkozó becslések realitását azonban sokan kétségbe vonják. A kínai gazdaságban végbe menő változások mind arra utalnak, hogy az ország gazdasága gyorsabban bővül a becsléseknél. A kínai statisztikai hivatal felülvizsgálta a korábbi évek gazdasági adatait, 2006. januárjában kiadta az első korábbi évek GDP adatairól szóló becslésmódosításokat. A teljes körű, nemzetközi módszerekkel készített új módosított becslésekben a GDPnövekedést leíró adatokat a korábban közölteknél 1998 kivételével minden évre feljebb 6

igazították 6 4

.

A javítás 93 százaléka a szolgáltatások felértékeléséből, a többi a kisvállalatok hozzájárulásának átértékeléséből adódott.

8

2. sz. ábra Kína eredetileg közölt és felülvizsgált GDP adatainak alakulása (1993-2006)

Év Felülvizsgált Eredetileg közölt 10,77 2006 9,9 2005 10,1 9,5 2004 10,0 9,5 2003 9,1 8,3 2002 8,3 7,5 2001 8,4 8,0 2000 7,6 7,1 1999 7,8 7,8 1998 9,3 8,8 1997 10,0 9,6 1996 10,9 10,5 1995 13,1 12,6 1994 14,0 13,5 1993 A KÍNAI GDP ÉVI ÁTLAGOS NÖVEKEDÉSE (%) AZ ELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST FORRÁS: HVG 2006. december 5. Az új becslés szerint6 Kína hazai összterméke 2004-ben - 15,99 billió yuan (1,93 billió dollár) - 16,8 százalékkal volt nagyobb a korábban becsült értéknél. 2005-ben a bruttó hazai termék abszolút értéken 18,232 billió yuant (2,261 billió dollár), 2006-ban pedig 20,941 billió yuant (2,597 billió dollár) tett ki – ebből a primer iparág 2,46 billió yuant, a szekunder iparág 10,2 billió yuant, a szolgáltatások pedig 8,27 billió tett ki8. 2006 év végére9 az évi átlagos infláció 3,8 százalékos volt, az ipari termelés az egy évvel azelőttihez képest 12,5 százalékos többtermelést produkált. A termelő-beruházások értéke 24 százalékos éves növekedéssel 10,987 billió yuanre rúgott, a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel azelőtti adatokhoz képest 13,7 százalékkal gyarapodott, elérve a 7,641 billió yuant10 A hivatalosan regisztrált munkanélküliség több éve 4 százalék körüli, azonban ennek a mutatónak a megbízhatósága kétséges, mivel nem tartalmazza az állami vállalatoktól leépített munkások, a vidéki munkanélküliek és alulfoglalkoztatottak 100-150 millió főre becsült tömegét.

6,7

www.china-embassy.org (2007. január 25-i adat) http://stock.163.com/05/0923/03/1UA8LC9300251IMR.html 10 www.china-embassy.org (2007. január 25-i adat) 9

9

3. sz. ábra A regisztrált munkanélküliségi ráta és a munkanélküliek számának alakulása (19812003)

FORRÁS: CHINA DEVELOPMENT RESEARCH CENTER (http://www.cdrf.org.cn) Külföldi cégek Kínába történő működőtőke beruházásai 2006-ban 63 milliárd dollárt tettek ki, a kínaiak külföldi működőtőke beruházása pedig a 2005-ös 12,3 milliárd dollárról 32 százalékkal 16,1 milliárd dollárra gyarapodott. 2005-ben tehát több mint megkétszereződött a kínai tőkekivitel.11 4. sz. ábra A Kínába irányuló közvetlen külföldi befektetések alakulása (1985-2005)

FORRÁS: CHINA DEVELOPMENT RESEARCH CENTER (http://www.cdrf.org.cn) A kínai külkereskedelmi többlet értéke 2006-ban 74 százalékkal 177,5 milliárd dolláros rekordra emelkedett. A kínai exportból jelentős arányú a külföldi részesedéssel működő vállalatok által előállított áruk részesedése, de nem elhanyagolható a tradicionális kínai könnyűipari exportcikkek súlya sem. A kereskedelmi többlet növekedése azt is elősegítette,

11

http://www.metro.hu/gazdasag/cikk/38833

10

hogy Kína valutatartaléka 2006 év végére12 elérte a 1066,3 milliárd dollárt, továbbá egyes becslések szerint a kínai valutatartalék nem sokára elérheti a kétezer milliárd dolláros nagyságrendet is. 5. sz. Ábra Kína külkereskedelmének alakulása (1989-2005)

FORRÁS: CHINA DEVELOPMENT RESEARCH CENTER (http://www.cdrf.org.cn) A gazdasági adatokat látva alig érzékelhető a számottevő nemzetközi nyomással is ösztönzött 2004, 2005-ben bevezetett lassító intézkedések – kamatemelés, yuan felértékelése, kínaiak külföldi beruházásainak támogatása - hatása. A szolgáltatások hozzájárulása a kínai GDP-hez 40,7 százalékos a termelő-beruházások hozzájárulása pedig nem haladja meg az 50 százalékot, ami alapján azt mondhatjuk, hogy a GDPnövekedés nem túlhevült. A növekedés várhatóan hosszabb távon is inflációmentesen fenntartható, drasztikus lassítás továbbra sem várható. A mérsékelt infláció továbbá a yuan fokozatos felértékelődésével jár együtt.

12

Kína valutatartaléka már 2005 elején meghaladta az Egyesült Államok és az Európai Unió tartalékát együttesen.

11

III. Problémafeltárás

Aki az előző fejezet statisztikai adatait figyeli csak, az biztosan megkérdezné, hogy mi baj is lehet egy ilyen dinamikusan fejlődő országban. Amint azonban lehetőset kapna hogy Kínába utazzon, ajánlanám neki, hogy menjen el csak egy séta erejére Shanghai üzeleti központjába bámészkodni; majd közvetlenül a shanghai-i séta után utazzon el egy guizhoui kis falucskába, és ott egy napot töltsön el egy vidéki család otthonában; majd Pekingben délelőtt 9 vagy este 6 óra tájt próbáljon meg metróra vagy buszra szállni vagy akár taxiba ülve eljutni a főváros egyik pontjáról a másikra; továbbá legyen részese egy ujgur és egy han nemzetiségű utcai veszekedésének ami a „Te is kínai vagy, akkor miért nem tudsz eléggé „kínai” nyelven beszélni?” konfliktusból indult ki. E rövid kínai utazásban mindjárt megtapasztalná, hogy az utóbbi években milyen mély lett szakadék a város és a falu között, mennyire szegények a szegények, mennyire gazdagok a gazdagok, mennyi falusi munkás megy a nagyvárosokba munkát keresni, és közülük hányan még a 16 éves kort sem töltik be, továbbá, hogy mennyire szennyezett a nagyvárosok levegője vagy az ivóvíz, vagy hogy mennyi az autó és milyen súlyos a közlekedési dugó az utcákon, továbbá reggel a munkaidő kezdés előtt vagy este a munkaidő befejezte után képtelenség bezsúfolódni a metrókocsikba... A mai Kína rengeteg problémával néz szembe, és teli van ellentmondásokkal. Ami első látásra sokszor hatalmas lehetőségnek tűnik, az valójában rengeteg probléma elindítója is. Fejlődik az autóipar, nő a kínaiak keresete, egyre több ember engedheti meg magának, hogy autót vegyen, de a megnövekedő levegőszennyezésen túl, ennyi új autót a nagyvárosok már eleve túl forgalmas útjai nem tudnak befogadni, és teljesen ellehetetlenül a közlekedés. Az exportorientált termelés növekedése rengeteg környezetkárt von maga után. A gyorsütemű építkezések, a városkép gyors változása közben szép lassan eltűnik a kínai városok régi hangulata, veszélybe kerül a bámulatos több ezer éves kultúra. Az egész kínai fejlődés, és emiatt maga Kína is kétarcú, az egyik arca koromfekete a másik pedig hófehér.

12

Vannak, akik még nyugati árszínvonalon is méregdrágának számító éttermekben ebédelnek, mások az utca menti trafikban pár fillérből megebédelnek. És míg a drága étterembe járó kínai egy az üzleti negyed központjában található gyönyörű több száz négyzetméteres lakásban lakik, addig a korábban említett trafikos a 12 m2 összterületű trafikjában tér éjjeli nyugovójára is. A kézzelfogható gazdasági eredmények színhelye az ország keleti szélén hózódó nem túl széles tengerparti sáv – a koreai határtól Vietnámig terjedő terület – a beruházások zöme is erre a területre esik, valamint a külföldi befektetők is általában itt építik ki vállalataikat. Amíg a tengerpart-közeli sávban az egy főre eső GDP 1500-3000 dollárra rúg, addig nem sokkal beljebb 750 dollár alatt van13. A tengerparti városok közül a 3000 dollár fölötti GDP-vel Peking és Shanghai vezet kiugróan, ezzel ellentétben a tengertől sok ezer kilométerre lévő vidék lakossága gyakran olyan elmaradott, nyomorúságos körülmények között tengeti életét, mint elődeink párszáz évre. Az a tény, hogy ilyen kirívó különbségek vannak a lakosság életszínvonala között, szinte tapintható társadalmi feszültséget okoz az országban. Sokat beszélgettem kínaiakkal arról, hogy mit éreznek az utóbbi évek gyors gazdasági fejlődéséből, mit gondolnak a változásokról, tartanak-e a változásoktól, illetve mi az, amit a változások legnagyobb eredményének illetve hibájának tekintenek. Meg szerettem volna ismerni, hogy mit gondolnak ők, a kínai gazdaság legfontosabb szereplői mindarról, amire a külvilág csak elismerően néz fel, és amit csak a kínai gazdasági csodaként emleget. Szakdolgozatom témája a gazdasági boom árnyoldala, a fejlődés problémái. A problémák felkutatásában és elemzésében kik tudtak volna többet segíteni, ha nem maguk a kínaiak, akik a saját bőrükön és közvetlen környezetükben érezték a fejlődés minden magával hozta változását. Kérdőíves felmérés segítségével14 arra szerettem volna választ kapni, hogy a saját kínai élettapasztalataimból merített problémafelvetésem mennyiben egyezik meg vagy tér el a kínaiak által érzékelt, és súlyosnak tartott problémáktól. A kérdőívben az általam felvázolt problémák súlyozására továbbá kiegészítésére kértem a kínaiakat. A kérdőív kiértékelése után az általam felsorolt oktatás, egészségügyi ellátás, 13 14

Argentínai magyar hírlap II. évf. 14. szám 2006. május p3. Kérdőív lásd. 1.sz. melléklet

13

közlekedés, környezeti problémák, lakásproblémák, magas ingatlanárak és társadalmi szakadék közül a kérdőívet kitöltő kínaiak 55 százalékban a társadalmi különbségeket 40 százalékban pedig a környezeti problémákat jelölték meg a legsúlyosabbként. Ezt követték a magas ingatlanárak, az egészségügy majd a közlekedés és az oktatás problematikája. Az általam felsorolt problémákon kívül még a kínai törvények és szabályozások átláthatatlanságát, az emberi morál gyengülését, a magas egészségügyi költségeket, a növekvő árszínvonalat, az alacsony fizetéseket, a munkahelyi nyomást, a városokban egyre nagyobb számban megjelenő falusi munkásokat, és az emiatt a mezőgazdasági ágazatokban fellépő munkaerőhiányt jelölték meg a gazdasági fejlődés további problémáiként. Arra a kérdésre, hogy a gazdasági csoda megoldhatja-e Kína problémáit a megkérdezettek 61 százaléka válaszolt igennel. A kérdőívek értékelésének azt figyeltem meg, hogy a fennmaradó 39 százaléknál nagyobb számban fordultak elő magasabb iskolai végzettségűek, mint az igennel válaszoló 61 százaléknál. A kérdőívekre adott válaszokból messze az

a legszembetűnőbb, hogy a kínaiak a

társadalmi különbségek növekedésétől féltik leginkább az országukat, és csak a második helyen említik a gazdasági növekedés súlyos mértékű környezetszennyező „mellékhatását”. A környezetszennyezés súlyának érzékelése továbbá regionális különbségeket mutat. A környezetpusztítást súlyos problémaként érzékelő kínaiak 80 százalékban nagyvárosokban élnek, az ország középső területein vidéken élők megfigyelhetően az árszínvonal növekedés, az egészségügy és az oktatás problémáinak megjelölése után csak a kevésbé súlyos problémák között jelölték csak meg, ami szintén a gazdasági boom területi megjelenésének aránytalan eloszlására utal. (Ez talán egy kis örömre is okot adhat, a környezetszennyezés még nem érte el súlyaiban az ország gazdaságilag elmaradott területeit.) A kérdőívemet legnagyobb számban a nagyvárosokban élő kínaiak töltötték ki. Az igazán rossz körülmények között vidéken élő mezőgazdaságban dolgozókat nem állt módomban elérni, ezért véleményükre csak következtetni tudok. A következtetésben a vidéki falukból Pekingbe dolgozni jövő fiatal kínaiak segítettek, akik sokat meséltek a szülővárosukról, szüleik, barátaik munkájáról, és arról, hogy miért jöttek Pekingbe munkát keresni. A tőlük kapott információk nagyon sok információval szolgáltak ahhoz, hogy egy átfogó életképet kapjak a nagyvárosi körülményektől merőben eltérő vidéki viszonyokról. A vidéki élet és

14

munkakörülményekben pedig hatalmas különbségeket fedeztem fel az általam Pekingben tapasztaltaktól. Megdöbbentő volt hallani, hogy szinte egytől-egyig a pekingi még 100 dollárt sem elérő havi fizetés reményében döntöttek úgy, hogy a fővárosba jönnek szerencsét próbálni. Továbbá majdnem minden, amit a gazdasági fejlődésből érzékelnek, amit az ország gazdasági fejlődésről tudnak, az mind a Pekingben eltöltött pár év hatása, korábban vidéken élve a gazdasági fejlődés eredményeit nemhogy nem tapasztalták, de még csak nem is hallottak róla. Ez pedig jól mutatja, hogy a gazdasági boom milyen nehezen és lassan éri el a kínai vidéket. Arra a kérdésre, hogy az utóbbi évek változásai között mi a legszembetűnőbb, a kérdőívet kitöltők 70 százalékban a városkép átalakulását jelölték meg. Érdekes férfi-női percepcióbeli különbség, hogy míg a nők a változások között az árak növekedésére panaszkodtak, addig a férfiak a külföldiek és a külföldi termékek Kínában való egyre erőteljesebb

megjelenését

jelölték

meg

a

városkép

változása

utáni

második

legszembetűnőbb változásnak. A gazdasági csoda eredményei között fej-fej mellett végzett az élvonalban az életszínvonal növekedése és a munka illetve tanulmányi lehetőségek gyarapodása. Sikerült pár külföldön élő kínai barátommal is kitöltetnem a kérdőívet. A válaszaik a problémák és az eredmények súlyozásánál nem mutattak komolyabb eltérést az otthon élő társaikétól, annál másképp értékelték a Kínában végbement változásokat. 85 százalék feletti arányban az árszínvonal emelkedését jelölték meg az első helyen. Kíváncsiságból külföldi Kínában élő ismerőseimet is megkértem, hogy töltsék ki a kérdőívet. A kínaiak és a külföldiek által kitöltött kérdőívek összehasonlításakor 3 témában fedeztem fel különbséget. Az első az, hogy a külföldiek a kínaiaknál sokkal súlyos problémának tartják számon a közlekedést. Valószínűleg azért, mert nekik van összehasonlítási alapjuk, a kínaiak pedig csak nagyon kis számban jutnak el külföldre, és talán nem is sejtik, hogy máshol a közlekedés nem okoz ennyi fejfájást. (Talán a budapesti sofőrök sem idegeskednének és káromkodnának annyit a körúti dugóba ragadva, ha 1 hónapot Pekingben élnének.) A második és harmadik problémafelvetés a kínai demokráciát, a Kínai Kommunista Pártot, illetve a tibeti és tajvani függetlenség elnyomását kritizálja. Ezek azok a kérdések, amivel a kínai média nem foglalkozik, jobban mondva gyakran a valóságot is elferdítve alaptalan információkat közöl a lakossággal, így a kínaiak a témával kapcsolatos ismeretanyaga merőben eltér a külföldiekétől. 15

A kérdőív értékelése közben felírtam pár kérdést magamnak, amiről később kikértem kínai kollégáim véleményét. Az egyik az volt, hogy mit értenek az alatt, hogy a gazdasági fejlődés gyengíti az emberi morált. Azt a választ kaptam, hogy míg a gazdasági fejlődés a szocialista gazdaságpolitikáról a piacgazdaságra való áttérés következtében lehetőséget teremtett az egyének meggazdagodásra, de ezzel együtt el is tűntette a társadalomból a kölcsönös segítségnyújtást és az őszinteséget. A nagy népességszámból következő ritkán adódó jó lehetőségek, valamint a nehéz munkahelyi feljebbjutás kialakított a kínaiakban egy úgynevezett „csak fölfelé és előre”, és „semmiképpen sem oldalra (velük egy szinten lévők), és főleg nem lefelé (alacsonyabb társadalmi osztályok) nézek és beszélek életmorált”. Csak saját maguk és a karrier az első. A másik kérdésem az volt, hogy hogyan érinti a gazdasági fejlődés a mezőgazdasági ágazatot? A gazdasági fejlődést azonnal a városiasodás folyamatával, illetve a falusi munkaerő tömeges városokba áramlásával hozták összefüggésbe a kínaiak. A gazdaságilag elmaradott vidék alacsony mezőgazdasági béreket kínál, emiatt a fiatalok egyre nagyobb számban döntenek úgy, hogy a nagyvárosokba mennek munkát vállalni. A falvakban mezőgazdasági munkát végzők ma még munkaképes korúak, de 10-20 éven belül a társadalom elöregedő szakaszába lépve munkaképtelenek lesznek, és nem lesz, ki megművelje a földeket. A nagy népességű ország pedig egyre súlyosabban jelentkező élelmiszerhiánnyal fog szembetalálkozni. A kérdőíves problémafeltárás illetve a kínaiakkal folytatott célirányos beszélgetések újra megerősítették feltevésem igazát, hogy Kína rengeteg problémával néz szembe, a gazdasági prosperitás alapjai pedig nem kellően szilárdak. Kellő megoldás hiányában pedig félő, hogy a közelmúlt gazdasági sikerei mind semmivé válhatnak. A fenntartható gazdasági fejlődést beárnyékoló tényezőket az elemzés megkönnyítésére a következő három nagy témakörre osztottam: °

Demográfiai, szociális és társadalmi problémák

°

Környezetszennyezés és erőforráshiány

°

Belső és külső feszültségek

16

IV. Demográfia, szociális, társadalmi problémák

IV.1 Népességadatok A Kínai Népköztársaság 9 596 961 km2 területével a világ harmadik legnagyobb országa. A Föld területének 1/15-ét foglalja el, de itt él a világ össznépességének 22 százaléka: 1,295 milliárd fő 15 . Kína területe összesen 31 tartományra, autonóm területekre illetve speciális övezetekre osztható. A szárazföldi Kína népessége 1.265 milliárd fő, Hongkong és Makaó Különleges Közigazgatási Övezeteké egyenként 6.78 millió és 440 ezer fő, Tajvan tartomány és Jinmen, Mazu továbbá egyéb Fujian tartományhoz tartozó szigetek népessége 22,28 millió fő. 6. sz. ábra Kína térképe

15

Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal 2001. március 28-i adat

17

Kína súlyos problémáinak nagy része a nagy népességszámmal magyarázható. A Kínában eltöltött két év alatt nem volt olyan nap, hogy legalább egyszer ne hallottam volna a kínaiak szájából a „Zhongguo tai da le, zhongguo ren tai duo le” kifejezést (Kína túl nagy, túl sok kínai van). Szinte minden problémát ehhez vezetnek vissza, legyen az közlekedési

dugó,

az

oktatási

rendszer

problematikája,

vagy

az

embertelen

munkakörülmények stb. A nagy népességszám problémáját még tovább súlyosbítja a népesség aránytalan területi eloszlása. Az ország területének nagy része hegyvidék, fennsík vagy sivatag, csak 10 százaléka alkalmas földművelésre. A Kelet-kínai tenger menti területek népsűrűség a legnagyobb, egy négyzetkilométerre több mint 400, Kína középső részén 200-nál több ember jut. A nyugati fennsík nagyon ritkán lakott területein négyzetkilométerenként átlagosan kevesebb mint 100 ember él. Ezen adatok is jól mutatják az országban fellelhető hatalmas regionális különbségeket.

IV.2 Magas népességszám – lehetőségek és problémák Kína demográfiai adatait látva könnyen megérhető, hogy ekkora népesség a rengeteg lehetőség mellett veszélyeket is magában hordoz. A gazdasági fejlődés kettőssége is mutatja, hogy minden lehetőség számos addig nem jelentkező problémával is szembe állítja a kormányt, továbbá a lakosságot. Sokan az ország hatalmas népességadataira csak a problémák forrásaként tekintenek, de pont e magas népességszaporulat okán alacsony Kínában a bérszínvonal, ami pedig a külföldi működő tőke Kínába csalogatásának az egyik fő eszköze. És bár ennek a rengeteg kínainak ahhoz, hogy a munkahelyére eljusson, autóba kell szállnia vagy felzsúfolnia magát a már eddig is túlzsúfolt metrókocsikba – tovább ellehetetlenítve ezzel a közlekedést és a környezeti állapotokat -, ugyanezen emberek munkája teremti meg egyben az alapot is a közlekedés fejlesztésére, ami által új utak és metróvonalak épülhetnek. Kínában ma olyan úthálózat kiépítése folyik, ami példátlan a maga nemében: 3000 km autópályát adnak át évente, és a múlt században még megközelíthetetlen tájakat kapcsolnak be az országos forgalomba. A kínaiak számát tehát nem fékeveszetten „tizedelni” kellene, hanem kialakítani számukra és megismertetni velük egy racionális életvitelt, ami pedig a népességszámot magától ésszerű határok közé hozná.

18

IV.3 Születésszabályozás Kínában a születésszabályozás program már az 1950-es évek elején elkezdődött, de néhány év múlva Mao elnök eltörölte. Sokak szerint ez rossz döntés volt, de Mao úgy gondolta, hogy Kína erejét csak fokozni tudja a nagy népesség, továbbá a munkásföldeken is emberkezek millióira volt szükség. 7. sz. ábra Kína népességadatai (1949-1998)

Év 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973

népességszám (10,000) 54167 55196 56300 57482 58796 60266 61456 62828 64563 65994 67207 66207 65859 67295 69172 70499 72538 74542 76368 78534 80671 82992 85229 87177 89211

Év

népességszám (10,000)

1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998

90859 92420 93717 94974 96259 97542 98705 100072 101654 103008 104357 105851 107507 109300 111026 112704 114333 115823 117171 118517 119850 121121 122389 123626 124810

FORRÁS: CHINA POPULATION INFORMATION AND RESEARCH CENTER (The total population of China, 1949-1998)

A népesség túl gyors növekedése azonban hamar a gazdaság, a kultúra, a társadalom fejlődésével, az erőforrások kihasználásával és a környezetvédelemmel került ellentétbe. Ez pedig komolyan hátráltatta Kína gazdasági és társadalmi fejlődését, a lakosság kulturális színvonalának emelkedését, és befolyásolta az életszínvonal növekedését is.

19

A kínai kormány ebből az alaphelyzetből kiindulva határozta meg népességpolitikáját. A drákói szigorú „egy gyermek” elv 1979-ben lépett életbe. Célul tűzte ki, hogy 2000-re az ország lakossága nem haladhatja meg az 1,2 milliárdot, és ehhez előirányozta, hogy egy házaspárnak csak egy gyermeke születhet16. A távlati célok között szerepelt még a népesség 700 millió főre csökkentése (ezt a születésszabályozás és a természetes halálozás együttes hatásával szerették volna elérni). A születésszabályozás fő irányelve a késői házasságkötés és gyermekvállalás, a kevesebb, de egészségesebb gyermek. Az ideális családtípust bemutató nyilvános helyeken elhelyezett plakátok mellett anyagilag is ösztönzik az embereket az egy-gyermekes törvény betartására – illetve inkább anyagilag büntetik őket a törvény be nem tartása esetén -. Az egy gyermeket vállalók a gyermek 14 éves koráig 13. havi fizetést kapnak. Egy második gyermek megszületésével ezek a kedvezmények megszűnnek, továbbá a szülők a munkahelyükön

is

hátrányos

elbánásban

részesülnek.

Információim

szerint

a

közalkalmazotti szférában a második gyermek megszületése a szülők a munkahelyről való kötelező elbocsátását vonja maga után. Az egyébként sem egyszerű népességszabályozási helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ország különböző részein kiszabható bírság nagymértékben eltérő. A városi népesség körében könnyebb betartatni a törvényt, vidéken nehezebb az ellenőrzés 17 . A parasztoknak érdeke is, hogy minél több gyerekük legyen, akik aztán segítik munkáját a földeken. A közelmúltban azonban a kínai társadalomban egy új jelenség figyelhető meg: egyre emelkedik azon városi családoknak a száma, amelyek a születésszabályozási törvény ellenére két, sőt három gyermeket is nevelnek. Kína gazdag polgárai kezdik felismerni, hogy vagyonuk nemcsak életüket teszi kényelmesebbé, de biztosítja számukra azt is, hogy az állam családszabályozási előírásait felülbírálják. A második gyermeket vállaló szülők fő indokként az egykék magányosságára és elkényeztetettségére hivatkoznak. Az egyke kínai gyerekek elkényeztetése pedig további társadalmi problémákat generál. A minap beszélgettem az egyik kínai barátommal, aki azt mesélte, hogy az 1980 után született kínai fiatal generáció teljesen más életmorált és főként 16

A nemzetiségekre nem vonatkozik a fentiekben említett “egy gyermek elv”. A törvény megengedi, hogy a kisnemzetiségek lakta autonóm körzetek saját hatáskörben dolgozzák ki a népességpolitika helyi módozatát. Ezenkívül azon családok is vállalhatnak két gyermeket, ahol mind a férj, mint a feleség egyke. 17 A Zhong guo tong ji nian jian (Kínai statisztikai évkönyv) 2005 adatai szerint az ország lakosságának 64 százaléka vidéken él.

20

más munkafelfogást képvisel, mint az idősebb társaik. A születésszabályozás hatására ezen fiatalok egykeként nőttek fel, és a hagyományos kínai családmodellnek megfelelően 4 felnőtt (általában az apa ági nagyszülők együtt élnek a családdal) leste a család egyetlen kis kedvencének a vágyait, kívánságait. Ezek a gyerekek így olyan fiatal felnőttekké nőttek/nőnek fel, akiknek sosem kellett megdolgoznia semmiért, a kulturális forradalom idején sokat nélkülözött szüleik mindent megadtak neki, mindent megcsináltak helyettük. Ezen fiatalok nemcsak, hogy nem tudtak a saját hibáikból tanulva élettapasztalatokat szerezni, továbbá semmiféle céltudat és küzdeni akarás sem alakult ki bennük. Az iskolát befejezve gyakran nem akarnak elkezdeni dolgozni, félnek a felelősségtől és a munkakeresés kudarcaitól. Az elkényeztető szülők pedig mivel csak egy gyermeket kell eltartaniuk, nem erőltetik azt a „mikorábbi” munkakezdésre. Tudomásom szerint ezek a fiatal felnőttek otthon tévéznek, barátokkal szórakozni és vásárolni járnak, és nem is éreznek késztetést, hogy ezen az életvitelen változtassanak. A kínai családtervezési program drasztikus ugyan, de a hivatalos adatok is igazolják, hogy segítségével sikerült megvalósítani a kitűzött célt: a népességnövekedés sebességét lelassították. Az „egy gyermek” politikájának közel három évtizede alatt az évenkénti élve születések száma a hetvenes évek elején kimutatott 33,43 millióról 15-16 millióra csökkent. A születésszabályozás hatására a népességi adatokban bekövetkezett változásokat az alábbi táblázat jól szemlélteti: 8. sz. ábraA kínai lakosság születési és halálozási adatainak alakulása (1970-1999)

Év 1970 1980 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Születési ráta (per ezer) 33,43 22,5 11,70 17,12 16,98 16,57 16,30 15,23

Halálozási ráta (per ezer) 6,57 6,56 6,51 6,50 5,97

Szaporulat (per ezer) 25,83 11,21 10,42 10,06 9,53 8,77

FORRÁS: 1 Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai

Szakértők számításai szerint, ha Kína nem vezeti be a születésszabályozási programot és a születésszám növekedése folytatódik az 1970-es évek elején tapasztalt tempóban, akkor a lakosság száma mára elérte volna az 1,5 milliárdot.

21

A célkitűzéseket

tekintve

a

családtervezési

program sikeresnek

tekinthető.

A

népességrobbanás megakadályozásán kívül továbbá több pozitív változást is hozott az ország és az emberek életében. °

A magáért beszélő GDP növekedés hatására a lakosság életszínvonala nagymértékben emelkedett: 1978 és 1995 között a létminimum alatt élők száma 250 millióról 70 millióra csökkent 18 . A városi lakosság jövedelme megtízszereződött, míg a vidéki lakosság bevétele kilencszeresére nőtt 1978 és 1994 között. A városokban az egy főre jutó lakrész 3,6 m2-ről 7,5 m2-re növekedett.

°

Nagy javulás állt be a nők helyzetében: 1992 végére a dolgozó nők száma elérte az 56 milliót, míg ez 1985-ben 45 millió volt. Iskoláztatási esélyeik is nagymértékben javultak. Városlakók körében a középfokú végzettségűek aránya 56,3 százalék, az írástudatlanoké csupán 2,1 százalék, míg az előző generáció megfelelő arányai 9,1 százalék illetve 55,3 százalék. Falun élő nők körében a középfokú végzettségűek aránya 0,5 százalékról 8,9 százalékra nőtt, ugyanakkor az írástudatlanoké 88,6 százalékról 36,6 százalékra csökkent.

°

Egészségügyi szempontokat vizsgálva csökkent a halálozási ráta19, a várható élettartam az elmúlt 50 évben több mint 25 évvel nőtt, a 65 éven felüliek összlakossághoz viszonyított aránya 4,9 százalékról 7,7 százalékra emelkedett. 2005 végén Kínában a 60 éven felüli lakosok száma megközelítette a 144 milliót.

De mivel minden éremnek két oldala van, az elért előnyök mellett a születésszabályozás hátulütőiről sem szabad megfeledkeznünk. Kínában a születésszabályozás a társadalom elöregedéséhez valamint a népesség férfi-nő arányának eltorzulásához vezet.

18

Kínai kormány közzétett adata, hitelessége megkérdőjelezhető. Kínában ma a várható élettartam a férfiaknál 78, a nőknél 79 év. Forrás: http://www.medlist.com/HIPPOCRATES/Konferenciak/Kina/KinaText.htm 19

22

IV.4 Elöregedő társadalom A kínai családtervezési program elkerülhetetlenül a lakosság elöregedéséhez vezet. Az ENSZ népesedésügyi főosztályának előrejelzési szerint a 15 évnél fiatalabbak 2000-ben kimutatott 24,8 százalékos aránya az évszázad közepéig 15,7 százalékra csökken, miközben a 65 évnél idősebbek aránya ezen időszak alatt 23,6 százalékra emelkedik. Egyre kevesebb a munkaerő-utánpótláshoz szükséges gyermek, ezért a 15–64 éves aktív korosztály aránya 68,4 százalékról 60,7 százalékra esik. Kínában tehát jóval nagyobb hányadot képvisel majd az időseknek az összlakosságon belüli hányada, mint más feltörekvő ország – Brazília, India, Indonézia vagy Mexikó – esetében. 9. sz. ábra Az idősek arányának alakulása az összlakosságon belül (2000, 2050)

FORRÁS: World Population Prospects: The 2004 Revision (2005)

A kínai demográfiai trendeknek kedvezőtlen hatása lesz a gazdaságra nézve is. A lakosság gyors elöregedése, így a munkaerő létszámának zsugorodása következtében, csökkennek az adóbevételek, miközben emelkednek a nyugdíjra és az egészségügyre fordítandó kiadások. A Világbank és a magánszektorban tevékenykedő közgazdászok becslései szerint a kínai kormány által felhalmozott „nettó implicit nyugdíjtartozás” felszökhet akár a GDP 75–110 százalékos hányadára. 10. sz. ábra Az idős (65+) lakosság %-os részesedése a lakosságban (1950-2050)

FORRÁS: World Population Prospects: The 2004 Revision (2005)

23

A társadalom elöregedő tendenciája idővel csökkenti az ország mint alacsony költségszintű, munkaigényes feldolgozóipari bázis vonzerejét. A munkaképes korúak seregének megcsappanásával csökken a munkaerő-kínálat, ez táplálja a béremeléseket és csökkenti az ország gazdasági versenyképességét. A legsűrűbb feldolgozóipari hálózat térségében – a Jangce és a Gyöngy-folyó deltájában – máris munkaerőhiány van. Példaképp említve Guangdong (Kanton) tartományt, ahol a dolgozók odacsábítása miatt már 2004-ben a minimálbérek 20 százalékos emelésére kényszerültek. A képzett munkaerő felvételére és megtartására a külföldi tulajdonú cégek egyre szélesebb körben adnak a minimálisnál nagyobb fizetéseket. Ezzel szemben néhány külföldi feldolgozóipari vállalat máris keresi a bérköltségek korlátozásának lehetőségét, a gyártást a még olcsóbb élőmunkát kínáló térségekbe – például Vietnámba20 – helyezi, ahol a fizetés a kínainak alig 50-60 százaléka. Leginkább szembetűnő a Japánból, Dél-Koreából és Tajvanból érkező összesített működőtőkebefektetések hanyatlása, ami a 2005-ös 6,5 százalékról 2006 első fél évére 3,1 százalékra csökkent. A munkaerőhiány és a hanyatló külföldi befektetések az exportteljesítmény és a gazdasági növekedés lassulásához vezet majd. A helyzeten a pekingi kormányzat az egy gyermek politikájának feladása mellett úgy tud segíteni, hogy Hongkong, Szingapúr, Dél-Korea és Tajvan mintájához hasonlóan felfelé kapaszkodik a feldolgozóipari és a szolgáltatói tevékenység értékskáláján. Mindehhez azonban szükség van a kutatás-fejlesztési tevékenységbe

21

irányuló beruházások növelésére és az oktatási rendszer alapvető

megújítására.

20

Vietnamban a közvetlen külföldi (főleg japán, dél-koreai és tajvani) befektetések értéke 40 százalékkal növekedett 2005-ben. 21 Az OECD becslései szerint a kutatás-fejlesztés kiadásoknak a GDP-hez viszonyított aránya Kínában mindössze 1,3 százalék. (Viszonyításképpen az OECD átlag 2,2 százalék.)

24

IV.5 Férfi-női arány eltorzulása A születésszabályozás másik sarkallatos pontja a férfiak és nők arányának felborulása. Kínában a világ többi országával ellentétben a nők vannak túlsúlyban. A probléma a 80-as évektől kezdve érzékelhető, és az egyensúlyvesztés mértéke egyre komolyabb. 11. sz. ábra A férfiak és nők a népességen belüli arányának alakulása Kínában (1953-2000)

Év 1953 1964 1982 1990 2000

Férfi-nő arány 107,6 : 100 105,5 : 100 106,3 : 100 106,6 : 100 106,7 : 100

FORRÁS: Kínai Statisztikai Hivatal adatai

A bevezetett családtervezési programnak köszönhető, hogy míg 1995-ben 36,8 millióval több férfi élt, mint nő, mára ez a különbség 66 millióra nőtt. Ha ez a tendencia tovább tart, akkor 2020-ra Kínában az akkori 20 és 45 év közötti felnőttek között 30 millióval több férfi lesz, ami súlyos társadalmi problémát vonhat maga után. Példaként említve egyre több kínai nő esik áldozatul az emberkereskedelemnek22. A nők nagymértékű hiánya főleg a falvakban jelentkezik. Ez a születésszabályozási törvényen kívül a kínai hagyományokkal is magyarázható. A fiúgyermeket vidéken nagyobb fizikai ereje miatt jobban megbecsülik. Másrészt pedig azért, mert a hagyomány szerint a lány férjhezmenetelekor elkerül a szülői háztól, míg a fiú marad és idős korukban ellátja a szüleit – az állam ugyanis nem biztosít öregségi nyugdíjat számukra. A családi birtokot is a fiúgyermek viszi tovább. Mindezek miatt Kínában a leánygyermek kitevése annyira elterjedt gyakorlat, hogy a hatóságok nem is büntetik. Szakértők azt javasolják, hogy jogi intézkedésekkel kellene megakadályozni a terhes nők illegális ultrahangos vizsgálatát, továbbá az idős emberek gyermekeiktől való függőségét szociális lépésekkel csökkenteni kell, valamint növelni a nők társadalomban és gazdasági életben betöltött szerepét. A kínai kormány a káros tendenciának véget szeretne vetni: mára már törvényben engedélyezi, hogy a családi nevet a nők is továbbvigyék, illetve az utóbbi években gyakran engedélyezik lány születése esetén egy második gyermek vállalását is.

22

Számtalan cikkben olvashatunk róla, hogy a nők adásvétele több évszázados hagyomány Kínában.

25

A leánygyermekek társadalmi elfogadottsága így ma már valamivel jobb. De a kínai nők körében még mindig gyakori, hogy a második gyermeküket vidéken, titokban szülik meg, félve a büntetéstől. Ezek a gyermekek nincsenek anyakönyvezve, így semmilyen állampolgári jog nem illeti őket, az állam számára olyan, mintha meg sem születtek volna.

IV.6 A kínai egészségügy problémái Kína a Föld lakosságának negyedének ad otthont, feltételezések szerint 2010-re a világ harmadik legnagyobb gyógyászati piacává növi ki magát - éves 15 milliárd dolláros forgalommal23. Kínában az 1949-es kommunista forradalmat követően szocialista gyógyászati ellátás működött. A TSZ és a gyári munkaközösségek fizették a dolgozók betegbiztosítását. A vidéki területeken „mezítlábas orvosok” járták a falvakat, és látták el a betegeket alapszinten, de hatékonyan. Mára a rendszer átalakult: a legtöbb orvosi beavatkozásért és kellékért a betegeknek fizetni kell. De miközben a gyorsan gyarapodó idős kínai lakosságnak egyre nagyobb szüksége van egészségügyi ellátásra, az 1,3 milliárd lakos közül alig 20-25 százalék bír betegbiztosítással – elsősorban a városlakók és az ország keleti részén élők jogosultak csak szociális ellátásra -. Jelenleg körülbelül 970 millió ember kénytelen minden orvosi segítségért saját maga fizetni. De míg 2004-ben az 50 év felettiek aránya a teljes lakosság 20 százalékát tette csak ki, addig ez a szám 2040-re meg fog duplázódni, ami további terheket ró majd a jelenleg is gyenge kínai egészségügyi ellátórendszerre. A kínai egészségügyi változásokért kiált.

23

http://www.hvg.hu/Tudomany/20060112kinaieu.aspx

26

IV.7 Regionális különbségek – a kínai város és a vidék A reform és nyitás politikájának több mint negyedszázados időszaka, a gyors gazdasági boom az egyes országrészek közötti fejlettségbeli szintkülönbségeket nemcsak hogy nem csökkentette, de számottevően növelte is. A városi és vidéki körzetek közötti civilizációs különbségek hatalmasak. A kormányzati politika, a gazdasági növekedés igazi haszonélvezői a korábban is viszonylag fejlett tengerparti nagyvárosok és tartományok lakosai, akiknek az elmúlt évtizedekben jóval gyorsabban és nagyobb mértékben nőtt az életszínvonala, mint a fejletlenebb középső és a gyérebb lakosságú nyugati országrészeké. Míg az 1980-as évek végén az ország leggazdagabb tartományában, Guandongban az egy főre eső GDP csak mintegy háromszorosan haladta meg a legszegényebb tartományét, Guizhouét, addig mára ez a különbség közel az ötszörösére nőtt24. 12. sz. ábra A kínai városok és vidék bevételeinek, kiadásainak területi összehasonlítása, 1998 Városi háztartások

Vidéki háztartások

Régió

Egy főre jutó éves rendelkezésre álló jövedelem

Egy főre jutó éves kiadások

Nemzeti összes Beijing Tianjin Hebei Shanxi Belső Mongólia Liaoning Jilin Heilongjiang Shanghai Jiangsu Zhejiang Anhui Fujian Jiangxi Shandong Henan Hubei Hunan Guangdong Guangxi Hainan Zhongqing Sichuan Guizhou Yunnan Tibet Shaanxi Gansu Qinghai Ningxia Xinjiang

5425.05 8471.98 7110.54 5084.64 4098.73 4353.02 4617.24 4206.64 4268.50 8773.10 6017.85 7836.76 4770.47 6485.63 4251.42 5380.08 4219.42 4826.36 5434.26 8839.68 5412.24 4852.87 5466.57 5127.08 4565.39 6042.78 — 4220.24 4009.61 4240.13 4112.41 5000.79

4331.61 6970.83 5471.01 3834.43 3267.70 3105.74 3890.74 3449.74 3303.15 6866.41 4889.43 6217.93 3777.41 5181.45 3266.81 4143.96 3415.65 4074.38 4370.95 7054.09 4381.09 3832.44 4977.26 4382.59 3799.38 5032.67 — 3538.52 3099.36 3580.47 3379.82 3714.10

FORRÁS: China Population Information and Research Center 24

Tálas Barna: Kína főbb stratégiai céljai 2020-ig

27

Egy főre jutó éves nettó jövedelem 2161.98 3952.32 3395.70 2405.32 1858.60 1981.48 2579.79 2383.60 2253.10 5406.87 3376.78 3814.56 1863.06 2946.37 2048.00 2452.83 1864.05 2172.24 2064.85 3527.14 1971.90 2018.31 1720.46 1789.17 1334.46 1387.25 1231.50 1405.59 1393.05 1424.79 1721.17 1600.14

Egy főre jutó éves kiadások 1590.33 2873.20 1976.70 1298.54 1056.45 1577.12 1702.68 1471.46 1464.64 4206.89 2336.78 2890.65 1333.05 2025.09 1538.24 1595.09 1240.30 1699.43 1889.17 2683.18 1414.76 1246.12 1343.35 1440.77 1094.39 1312.31 710.26 1181.38 939.55 1117.79 1327.63 1450.29

13. sz. ábra A kínai város és vidék egy főre jutó nettó árbevételének alakulása (1978-2002)

FORRÁS: CHINA DEVELOPMENT RESEARCH CENTER (http://www.cdrf.org.cn)

A

regionális

különbségeket

csökkenteni

szándékozó

pekingi

kormányzat

adókedvezményekkel várja a szegényebb régiókba érkező zöldmezős beruházásokat, továbbá Kína a 2006-ban a Világbanktól kapott összesen 1,475 milliárd dolláros hitelből a nyugati-, és az észak-keleti országrészek városépítéseit, az infrastruktúra kiépítését- és falvak építését akarja finanszírozni25. 14. sz. ábra A városiasodás mértéke (1978-2003)

FORRÁS: CHINA DEVELOPMENT RESEARCH CENTER (http://www.cdrf.org.cn)

25

Ren min ri bao című kínai pártlap 2007. január 10-i száma

28

A kínai vezetés előtt álló legnehezebb feladat a városi és vidéki körzetek anyagi és kulturális életszínvonala, munka- és megélhetési körülményei közötti nagy szakadék fokozatos szűkítése. Az országban az elmúlt 20 évben szisztematikus munkálkodnak a szegénység felszámolására. A jelenlegi politika egyik fő célkitűzése a vidék komplex fejlesztése, az ún. „új szocialista falu”26 megteremtése. Az erre a célra alapított intézmények ez idő alatt több mint százmilliárd yuant fordítottak a probléma megoldására. Anyagi segítségen túl átköltöztették az elmaradott környezetben élőket, technikai tanfolyamokat szerveztek, munkalehetőséget kínáltak illetve fokozták az infrastrukturális ráfordításokat. Az új vidékmodell négy alapfeltételt tűz ki célul, ezek a következők: °

magasabb termelő produktivitás

°

magasabb szintű életkörülmények

°

civilizált életvitel, rendezett és tiszta környezet

°

demokratikus adminisztráció

Mindezekhez zökkenőmentes kapcsolatot kell teremteni a város és a vidék között, az utóbbi így szervezetten tudná biztosítani a szükséges élelmiszert a város számára. Jelenleg még mintegy 300 millióra tehető azoknak a száma, akik a belső piaccal is alig vannak kapcsolatban, így lényegében még mindig önellátó gazdálkodást folytatnak. A kormány előirányozza, hogy a 2006-os évtől kezdve évi százezer szabványosított bolttal látja el a falukat és kisebb községeket, így 2010-re a kínai vidék 65 százalékát ilyen boltüzemek látnák el alapvető élelmiszerekkel és használati cikkekkel. A városi és falusi lakosok egy főre eső jövedelme közötti különbség országos szinten 3,2:1 arányt mutat, helyenként azonban a 10:1 arányt is meghaladja. Napjainkban még mindig 29 millióan élnek a legszegényebb szinten. A pekingi kormányzatnak meg kell teremtenie egy az egész országot átfogó szociális rendszert. 2006 év végéig az ország 24 tartományának falvaiban hozott létre szociális segélyező rendszert, és további szegényeket segélyező alap felállítását tervezi az egész országra 26

New countryside, new rural life, http://www.china-embassy.org (2006. 03. 10)

29

kiterjesztve. Eddig ilyen úton 13 millió szegénynek nyújtottak segélyeket alapvető életkörülményeik biztosítására. 2006-ban az addigi kiadások 14,2 százalékos emeléséről, azaz 339,7 milliárd yuanről döntött a kormány, amit vidéki iskolák, egészségügyi ellátórendszer és közmunkák - mint úthálózat vagy csatornarendszer kiépítése -, fejlesztésére fognak csoportosítani. A szolgáltatásokkal való ellátottság területén is hatalmas az eltérés Kína egész területét tekintve. Országos méretekben az egészségügyi szolgáltatás a vidéki körzeteknek csak alig több, mint 10 százalékára terjed ki, a betegbiztosítási rendszer pedig a falusi lakosság kevesebb, mint 20 százalékát érinti. Az oktatás területén mutatkozó különbségek még ennél is riasztóbbak. A falusi iskolaépületek közel 7 százalékát összeomlás veszélyezteti – ami azt jelenti, hogy több mint egy millió iskoláskorú diák nem tud rendszeresen iskolába menni. A városokban a középiskola alsó tagozatát befejezett tanulók közül 3,4-szer több végzi el a felső tagozatot, 6,1-szer több szerez főiskolai, 13,3-szor több egyetemi és 43,8szor több egyetem utáni, posztgraduális végzettséget27. Olyan új generációk nőnek fel falun, akiknek nincs lehetőségük az oktatásból részesülni, ezáltal esélyt sem kapnak, hogy kitörhessenek a szegénységből. Eredendően arra vannak korlátozva, hogy olcsó munkaerőként dolgozzanak a városi építkezéseken vagy a városok takarításában. És ezt még tetőzi a vidék magas népességszaporulata, illetve a nehezen betartatható születésszabályozás problematikája. Az anyák titokban szülik meg gyermekeiket, akik ezáltal nem lesznek anyakönyvezve, így semmilyen állampolgári jog nem illeti őket, tehát az oktatásból sem részesülhetnek. A kínai vezetés egyik legkomolyabb problémája a hatalmas vidéki munkaerőfelesleg. A megkésett modernizációból fakadóan Kína egyre gyakrabban a legújabb technológiákat alkalmazza. Ennek negatívumaként elmondható, hogy a legkorszerűbb technológia nem munkaigényes, ezért alkalmazása nyomán foglalkoztatási gondok is felléphetnek. Miközben a városokban a nyilvántartott munkanélküliek a munkaképes népességnek csak 5 százalékát teszik ki, a vidéki körzetekben nem lehet ilyen arányt megállapítani. Nem számítva a 130 millió körüli városokban dolgozó vidéki „migráns” munkást, a vidéken élő mintegy 400 millió falusi dolgozónak legalább a fele lappangó munkanélküli. Mindazt az értéket, amit ezek termelnek, megfelelő technikai felszereltséggel és munkaszervezéssel 25

Tálas Barna: Kína főbb stratégiai céljai 2020-ig

30

fele annyi emberrel is előállíthatnák. Az agrár-túlnépesedés következtében kb. 200-220 millió embernek kellene elhagynia a mezőgazdaságot. Ehhez persze szükség volna a megfelelő infrastruktúra kiépítésére is, mivel a jelenlegi parasztgazdaságok termékeinek csak egy része jut el a piacra, nagyobb részük saját feldolgozásban saját fogyasztásra kerül. A mezőgazdaság modernizálására ezért a kínai Mezőgazdasági Minisztérium 2007-ben újabb szakképzéseket kínál. Felveszi azokat a parasztokat, akiknek megvan a középiskolai érettségijük és mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. A Ren min ri bao – Kínai nemzeti napi lap - tudósítása szerint idén országos viszonylatban tízezer falut választottak ki, ahonnan falvanként több mint 40 paraszt vehet részt az új típusú agrotechnikai szakképzésben. Napirenden van a mezőgazdasági és a speciális agrártermékek adópolitikája is. Párhuzamos reform intézkedéseken keresztül az adó- és pénzbefizetés átalakításával normalizálják és átláthatóvá teszik a falusi adóztatási és pénzfizetési rendszert. Bevezetik az adóarány megkülönböztetését a különböző területek között, a szegény, határvidéken élő kisnemzetiségi területeken csökkentik a parasztok terheit. Továbbá célul tűzik ki a falusi oktatás minőségének fokozását. IV.8 Az oktatási rendszer Kínában az alap- és középoktatási rendszer 6+2+2 szerkezetű. Az általános iskolai oktatás 6 éves korban kezdődik. Az előírt kötelező oktatás 8 év - az általános iskolától a középiskola alsó tagozatáig tart -. A kötelező oktatási szakaszban nem kell tandíjat fizetni, a tananyagért és a taneszközökért kell csak évi néhány száz yuant kiadni. Az oktatás fizetéskötelezett szakaszába azonban a kínai diákoknak már csak a töredéke jut be. Míg az előbb említett kötelező tandíjmentes oktatásából az össztársadalom iskolaköteles korúinak – 1997-es adatok szerint 133,46 millió fő - 98,9 százaléka, addig a középfokú oktatásból 73,3 százaléka, a felsőfokú oktatásból pedig csak 56,9 százaléka részesül 28 . Az alább felsorolt adatok azonban hatalmas regionális különbségeket rejtenek. Az elemzés egyszerűsítése kedvéért Kínát három régióra osztom: a fejlett keleti országrészre (12 tartomány-, városjogú és autonóm terület), az ország középső területeire (9 tartomány-, városjogú és autonóm terület) illetve a ritkán lakott hegyvidékes hatalmas 28

Forrás: http://www.usc.cuhk.edu.hk/wk_wzdetails.asp?id=1666

31

elmaradott nyugati országrészre (10 tartomány-, városjogú és autonóm terület). Az alapoktatásnál - tekintve annak kötelező és tandíjmentes jellegét – a három régió között a különbség elenyésző: az iskolaköteles korúak 98,9; 99,36 és 94,65 százaléka részesül egyenként a kötelező alapoktatásból. A középfokú majd felsőfokú, már tandíjköteles oktatást tekintve azonban a regionális különbségek is nőnek. A keleti országrészen 82,8 százalékos; a középső területeken 70,4 százalékos; a nyugati vidéken 66,6 százalékos a középiskolai továbbtanulási arány. Ugyanez az arány a felsőokú oktatásnál már csak 87,3 százalékos a keleti országrészen; 46,2 százalékos az ország középső területein és már csak 37,2 százalékos a nyugati országrészen. A 21. század eleji Kínában a szülőkre nehezedő terhek közül messze kimagaslik a gyermek taníttatása. A teher súlya pedig még tovább mélyíti az országban már eleve tátongó hatalmas társadalmi és regionális szakadékot. A kínai Huanan Shifan Egyetem kutatásaiból29 kiderül, hogy míg Kínában az egy éves egyetemi átlagos 8000 yuanes tandíj az egy főre jutó nemzeti termék 100 százalékát teszi ki, addig az Egyesült Államokban vagy Kanadában ugyanez az egy főre jutó GDP csupán 10 százalékát. Egy mezőgazdasági dolgozó éves átlagkeresete pedig csupán 2622 yuan - az éves átlagos tandíj egy-harmada -. Ebből is jól látható, hogy a vidéken rossz anyagi körülmények között született gyermekek eleve meg sem kapják a lehetőséget, hogy részesüljenek a magasabb szintű oktatásból, ami pedig talán esélyt adna nekik, hogy kitörjenek a nyomorúságos szegénységből, és magasabb társadalmi osztályba kerüljenek. A rendszer tehát alapjaiban nem igazságos. Hivatalos adatok szerint Kína 2004-ben a GDP csupán 3 százalékát költötte az oktatásra – összehasonlításképpen Tajvan a GDP 12-22 százalékát 30 -. A gazdasági fellendülés fenntarthatósága azonban szükségessé teszi, hogy a kínai kormány mielőbb napirendre tűzze az oktatási rendszer teljes megreformálását. (Zárójelben megjegyezném, hogy a kínai oktatási rendszer eleve nem hatékony. A McKinsey & Company amerikai tanácsadó cég egyik elemzéséből az derül ki, hogy a gyenge gyakorlati képzettség és angolnyelv-tudás hiányában a kínai egyetemek által évente kibocsátott több mint 3 millió végzősnek alig 10 százaléka alkalmas arra, hogy valamilyen nemzetközi nagyvállalatnál tevékenykedjen.) 29 30

Forrás: http://www.anewfocus.com/wwwdigest/view/20041205v-4.htm http://www.usc.cuhk.edu.hk/wk_wzdetails.asp?id=1666

32

A rendszer szisztematikus megreformálása nem kis feladatot jelent a gazdasági szakemberek számára. A falvakban magasabb szintre kell emelni a kötelező oktatást, továbbá meg kell teremteni az alapját, hogy minden gyerek iskolába járhasson. Reményre adhat okot, hogy az iskolarendszer fenntartására fordított alap sokat növekedett az elmúlt években, továbbá a kormány több előzetes pénzügyi intézkedést is bevezetett, melyek révén már előre elkülönítik és fixálják a szükséges összegek több mint felét - a töretlen gazdasági fellendülés pedig feltehetően lehetővé teszi a terv időn belüli kivitelezését -.

33

V. Környezetszennyezés, természeti erőforrásgazdálkodás

V.1 Környezetszennyezés

V.1.1 Környezeti károk Kína

vágtató

gazdasági

fejlődése,

a

sokszor

ésszerűtlen

iparosítás

hatalmas

környezetszennyezést von maga után. Bár a motorizáció igazán tömeges bővülése még várat magára, de már eddigi fejlődése is nagyon megterhelte a környezetet. Az infrastrukturális beruházások, a Kínába települő gyárak fokozódó tömegtermelése következtében az ország a károsanyag-kibocsátás területén már most a világelsők között van. Széndioxid kibocsátást tekintve pedig pár éven belül Földünk jelenleg legnagyobb széndioxid-kibocsátóját - az Egyesült Államokat - is megelőzi. A kínai állam adatai szerint évente 400 ezer ember veszti életét a környezetszennyezés miatt, ez hamarosan súlyos egészségügyi válsághoz vezethet. A hazai ipar fejlődése és a rengeteg külföldi tőkebefektetés hatására hatalmas mértékekkel nő a gyárak és erőművek száma. Rohamléptekkel fejlődik a kínai autóipar, évente négy millió új autó kerül az utcákra. Az autók számának ily mértékű elszaporodása a közlekedés ellehetetlenedésén kívül a városlakók egészségi állapotát is súlyosan veszélyezteti. Az elmúlt 10 évben megsokszorozódott a tüdő és bőrrákos megbetegedések száma. Az Állami Környezetvédelmi Hivatal 31 előrejelzései szerint 2020-ra a levegőszennyezés a mai négyszeresére nőhet, ami miatt az ott élő kínaiak feje nem csak képletesen fog „megfájdulni”. A világ 20 legszennyezettebb városa közül 16 Kínában található, a környezetkárok hatására egymás után pusztulnak az erdők, a földerózió miatt egyre fogy az eleve is szerény

31

A volt Országos Városi és Falusi Építésügyi és Környezetvédelmi Minisztériumból 1988-ban az Államtanácsnak közvetlenül alárendelt Országos Környezetvédelmi Hivatal lett, amit 1998 óta Állami Környezetvédelmi Hivatalnak neveznek.

34

kiterjedésű mezőgazdasági területet, az ország északi területeit az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Az ország folyóinak 70-80 százaléka, a talajvíznek pedig 25 százaléka szennyezett, az ország egymilliárd háromszázmillió lakosa számára nincs elegendő ivóvíz. A gyakori folyószennyezések hatására falvak százai napokig nem juthatnak ivóvízhez; vagy ennél is súlyosabb esetekben a falu lakossága nem is szerez tudomást a folyómérgezésről, a szennyezett vizet változatlanul mindennap ivóvízként fogyasztja, ami súlyos máj illetve veseproblémákat idéz elő. A víz tisztítása közel 200 milliárd dollárba kerülne. Elvileg már most is kötelező a szűrők és tisztítókészülékek használata, de gyakran a használatba helyezett készülékek vagy nem felelnek meg a technikai követelményeknek, vagy nem megfelelően helyezik el őket. Egy 2005 novemberében történt súlyos folyómérgezés már a hatalmon lévőket is felébresztette, amikor is Észak-kelet Kínában robbanás történt egy petrolkémiai üzemben, s majd 100 tonna rákot okozó szennyező anyag ömlött a Songhua folyóba. A probléma akkor tetőződött amikor a mérgezett víz elérte a négymillió lakosú Harbint. (A város fő ivóvízforrása maga a folyó.) A szennyezést okozó vállalat ugyan elnézést kért, de az eset rámutatott a kínai gazdasági csoda egyik fonákjára, arra, hogy az ellenőrizetlen iparosítás, az alacsony szintű biztonsági szabványok és egy autokrata kormány törekvései hogyan próbálják eltusolni a rossz híreket. A Világbank adatai szerint Kínában évente a GDP 8-12 százaléka megy el a környezetkárosodás következményeire (betegségek, rossz termés, elhalt folyók). Kínának tehát, ha a fenntartható fejlődés útjára akar lépni, át kell térnie a kvantitatív fejlődésről a kvalitatívra.

V.1.2 A környezetvédelem kormányzati szintre emelése A pekingi kormányzat elhatározta, hogy ezentúl környezetvédelmi szempontokat is a beemel a gazdaságpolitika prioritásai közé. A világon elsőként új gazdasági mutatót akarnak bevezetni, az úgynevezett „zöld GDP-t”32. A gazdasági tevékenységek statisztikai mutatói között eszerint nemcsak a javakat és a szolgáltatásokat vennék figyelembe, hanem az azzal összeköthető negatív externáliákat is - mint égéstermékek, erdőirtás vagy az 32

Polgári Szemle 2006. december II. Évfolyam 12. szám

35

egészségügyi veszélyek -. A zöld GDP segítségével Kína végre világos képet kaphatna a gazdasági növekedés áráról. 1997-től kezdve több mint 84 ezer súlyosan környezetszennyező kisvállalat került bezárásra, mivel azok szennyezőanyag-kibocsátása átlépte a megengedett normát. Módosították a „légszennyezés megelőzési és rendbetételi”, a „vízszennyezés megelőzési és rendbetételi” és a „tengeri környezetvédelmi” törvényt. Továbbá kidolgozásra kerültek a „zajszennyezés megelőzési és rendtételi”, a „vízszennyezés megelőzési és rendbetételi” törvények végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályok. Eddig Kínában hat törvény jelent meg a környezetvédelemről, több mint 30 környezetvédelmi szabályt és 90 környezetvédelmi szabályzatot hoztak nyilvánosságra, valamint több mint 430 állami környezetvédelmi normát dolgoztak ki. A helybeli környezetvédelmi törvények száma 1020-ra tehető. Kínában az országos környezetvédelemre fordított összeget 1996-tól 2000 végéig az 1990-1995 közötti öt éves időszakhoz képest 230 milliárd yuannal növelték, ami így 360 milliárd yuant tett ki - a GDP 0,93 százalékát.

V.1.3 Környezettudatos társadalom Mindezek

mellett

komoly

eredményként

könyvelhető

el,

hogy

a

társadalom

környezetvédelemmel kapcsolatos gondolkodása, annak önszántú támogatása és ahhoz való csatlakozásának lendülete egyre nagyobb. A környezetvédelem bekerült a társadalom által leginkább odafigyelt témák közé. A központi kormány megerősítette a környezetről szóló információk nyilvánosságra hozásának nagyságát, egymás után adja ki a legfontosabb városok levegőminőségéről, a főbb folyók vízminőségéről és a fontos tengeri fürdők vizének minőségéről szóló adatokat33.

33

Minden évben június 5-én, a környezet világnapján hozzák nyilvánosságra az ország környezetvédelmi állapotáról szóló jelentést.

36

V.2 Természeti erőforrás-gazdálkodás

V.2.1 Az energiaforrások szűk keresztmetszete A gazdasági boom a környezetszennyezésen túl az energiafogyasztás gyors növekedésével is együtt jár. Napjainkra Kína lett a világ műhelye, ez a magas növekedési ütem pedig elképesztő energiaforrás-szükséglettel jár együtt. A gazdaság rohamos növekedése, a megnövekedett kivitelre való termelés, a gyorsurbanizáció, a Kína utcáin megjelenő egyre több autó a külföldi tőke és az új technológiák szükséglete mellett Kína az olaj, a földgáz, az ipari nyersanyagok utáni keresletét is megsokszorozta. Húsz évvel ezelőtt Kína volt Kelet-Ázsia legnagyobb olajexportőre, mára pedig a világ második legnagyobb importőre lett (2004-ben az olaj keresletének növekedéséből egymaga 31 százalékkal vette ki a részét). Az 1990 és 2000 közötti tíz évben a világ alumínium-, réz-, nikkel- és vasércfogyasztásából

kivett

részesedése

megduplázódott,

mára

azonban

ismét

megkétszereződve eléri a 20 százalékot. A növekvő tendencia azonban nem ért véget. Hiába a kormányzat fogyasztáscsökkentést célzó intézkedéseinek, a keleti sárkány étvágya csillapíthatatlannak tűnik34. 15. sz. ábra Kína gazdasági növekedése korrelációs kapcsolatba állítva az energiafogyasztással Év

19801985

19861990

19911995

19962000

2001

2002

2003

2004

GDP növekedési ráta (%)

10,7

7,9

12,0

8,3

7,5

8,3

9,3

10,1

Energiafogyasztási ráta (%)

4,9

5,2

5,9

-0,1

3,5

9,9

13,2

17,4

Energiafogyasztás rugalmassági Coefficiens

0,46

0,66

0,49

-0,02

0,47

1,19

1,42

1,72

FORRÁS: CHINA DEVELOPMENT RESEARCH CENTER (http://www.cdrf.org.cn)

34

A GDP előrejelzéseket tekintve Kína az elkövetkező 20 évben is hozni tudja a 9 százalékos növekedési ütemet.

37

Az ország természeti erőforrásokkal való ellátottsága viszonylag szűkös. Kimeríthetetlen tartalékokkal rendelkezik szénből, így az energia 60 százalékát ma is szénből nyerik, ami viszont nagyon környezetszennyező. A Kínai Statisztikai Hivatal adatai szerint35 2005-ben szénből 10,6 százalékkal többet, összesen 2,14 milliárd tonnát használtak, mint az azt megelőző évben. Vasércből és kőolajból egyre növekvő mértékben behozatalra szorul, kőolajszükséglete 2005-ben a korábbi évhez képest 2,1 százalékkal emelkedett, elérve a 300 millió tonnát. Az itt említett 300 tonna kőolajból 126,82 millió tonna - azaz napi átlagban 2,55 millió hordó - importból származik 36 . Az ország egyre erősödő olajigénye miatt az import mértéke 2020-ra elérheti a 250-270 millió tonnát is. A földgáz, hidroenergia és nukleárisenergia felhasználás mértéke is egyenként 20,6, 13,4 és 3,7 százalékkal nőtt. Ugyanebben az évben a gazdaság 400 millió tonna acélt és 15,61 millió tonna alumíniumot használt fel – ez a korábbi évhez képest mindkettő esetében több mint 20 százalékos növekedés. Az ilyen mértékű energiaforrás szükséglet erősen rányomja bélyegét az ország külpolitikájára, hiszen a külföldi erőforrásokhoz való hozzájutása a hosszú távú gazdasági növekedés záloga. Peking számos kedvező kétoldalú kereskedelmi, kutatási és szállítási megállapodásokat kötött olajban, földgázban, vagy más energiaforrásban gazdag államok kormányaival. Kína gyakran kedvezményeket ajánl, befektetéseket indítványoz, adott esetben segélyez, és az adósság elengedés eszközét sem veti meg, mindezért cserébe pedig hozzáférést kap számos ország nyersanyagkészletekhez – így a bolíviai aranyhoz, a Fülöp-szigeteki szénhez, az ecuadori olajhoz vagy az ausztrál földgázhoz37.

35

http://www.china-embassy.org/eng/gyzg/t237455.htm (2006.10.8., 16:32) http://www.hvg.hu/vilag/20060125kina.aspx 37 Ezen kétoldalú megállapodásokból rengeteg országnak - elsősorban a fejlődő országoknak - haszna származott, lehetőséget adott számukra, hogy feltárják az eddig még ki nem aknázott erőforrásaikat, illetve jobb tárgyalópozícióba hozta őket régebbi kereskedelmi partnereikkel szemben. Más országok azonban elsősorban az USA és Japán- egy egyre növekvő veszélyforrásként tekintenek Kína ezen politikájára. 36

38

16. sz. ábra Kína kőolaj-behozatala 2003-2004-ben Származási hely (régió és a három legjelentősebb partner) Közel-Kelet

A teljes behozatal hányada 2003 2004 50,9 45,4

Szaúd-Arábia

16,7

14

Omán Irán

10 13,6

13,3 10,8

Afrika

24,3

28,7

Angola

11,1

13,2

Szudán Kongó

6,9 3,7

4,7 3,9

Európa és a nyugati félteke

9,6

14,3

Oroszország Norvégia

5,8 1

8,8 1,6

Brazília

0,1

1,3

Csendes-Óceán és Ázsia

15,2

11,5

Vietnám Indonézia

3,8 3,7

4,4 2,8

Malajzia 2,2 FORRÁS: Foreign Affairs, 2005. szeptember / október, 28.o.

1,4

V.2.2 Az energiaforrás-hiány orvoslására tett kísérletek Kína keleti része az ország gazdaságilag legélénkebb területe, itt a legnagyobb az áram iránti igény, és ezáltal a legsúlyosabb az áramhiány is. Az áramellátási zavarok enyhítése céljából az áramellátást adminisztratív, gazdasági és technikai eszközök segítségével próbálják biztosítani. (A lakosságot ösztönzik, hogy ne csúcsidőszakban használják az áramot. Lekapcsolják a díszvilágítást, energiatakarékos izzókat használnak, ezen kívül egyre gyakrabban szólítják fel az egyes ipari vállalatokat, hogy egymást hetente felváltva pihenjenek. A bevásárlóközpontokat, hoteleket, éttermeket, irodaépületeket, bankokat és szórakozóhelyeket pedig a légkondicionáló berendezések használatának csökkentésére kérték.) A legtöbb áramellátás terén keletkező feszültség a légkondicionálók38 áramfogyasztásával magyarázható. Az áramfogyasztást eddig az ország 24 tartományi szintű áramhálózatánál korlátozták.

Az

áramhiány

elkerülése

érdekében

első

körben

a

párt

és

a

kormányhivatalokat kérték a légkondicionálók alacsonyabb - legfeljebb 26 fok 38

Kínában a nyarak melegek, a levegő rendkívül fülledt, a lakások 90 százaléka légkondicionálóval van felszerelve. A légkondícionálók Közép- és Dél-Kínában továbbá a központi fűtést szolgálják helyettesíteni.

39

használatára, a nem folyamatosan termelő ipari vállalatoknál pedig érvényesítik a szabadságolásokat. Másodsorban, ha a megelőzési és korlátozási intézkedésekkel nem érik el a célkitűzést, akkor a folyamatosan termelő vállalatokat sürgős reagálási intézkedéssel kötelezik arra, hogy ne az áramfogyasztási csúcson termeljenek. Harmadsorban, az áramhálózat biztonságának biztosítása érdekében áramellátási felszültség esetén azonnali hatállyal áramfogyasztást korlátozó intézkedéseket indítanak el. Mindezeken felül Kína különböző formákban felvilágosító akciókat is meghirdetett az energiatakarékoskodásról. A kínai fenntartható fejlesztési stratégia keretében egyre többet hallani a bioenergia feltárását célzó projektekről. A bioenergia fokozhatná az állam energiai biztonságát és sokat javíthatna a kínai energiaipar szerkezetén. 2007-januárjában Yunnan és Sichuan tartományokban bioenergia bázis építéséről határoztak39 - ahol tervezetten 60 ezer tonna bio-diesel olajat fognak előállítani. Az energiaszükségletek biztosítására Kína nemzetközi projektekben is részt vesz. A 2006 novemberében induló Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor projektből az ország 10 százalékban részesedik. Az eddig elsősorban csak szén- és vasbányászatáról ismert Anhui tartomány fővárosában, Hefeiben épített fúziós reaktor, más néven „mesterséges Nap”40 a Kínai Tudományos Akadémia plazmafizikai intézetében fog majd működni. Oroszország, Franciaország és Japán után Kína a negyedik ország, amelynek ilyen eszköze van. A projekt a fúziós reaktor villamos kisülései által szeretné biztosítani a világ bővülő energiaszükségletét. A nemzetközi összefogást indokolja, hogy a kontrollált nukleáris fúzió hosszú generációkra megoldhatja az emberiség energiaszükségletét, méghozzá úgy, hogy nem szennyezi a környezetet, s feleslegessé teszi a fosszilis energiahordozók használatát.

V.2.3 A megművelhető földterületek csökkenése Kínában szűk keresztmetszetet jelent a megművelhető földterület mérete és aránya is. Az országnak hosszú távon a világnépesség több mint 20 százalékát a Föld művelésre alkalmas területének csupán 1 százalékán kell eltartania. A gazdaság gyors növekedésének hatására azonban a kínai városok és községek arculata óriási változáson ment át. Az 39 40

http://hungarian.cri.cn/1/2007/01/12/[email protected] Hivatalos nevén szupravezető termomukleáris kísérleti tokar.

40

infrastrukturális beruházások eredményeképp épülő autópályák, a hatalmas léptékű építkezések igen jelentős, egyébként megművelhető földterületeket is igénybe vesznek. Jelenleg a kínai városokban és községekben az évente felépített házak mérete eléri az 1,52 milliárd négyzetmétert 41 . Ez alapján megbecsülhető, hogy 2020-ig körülbelül 30 milliárd négyzetméter alapterületű új építmény épül még fel. Ha továbbra is a jelenlegi mértékben és módon épülnének a házak, akkor a kínai építőipar évi energiafogyasztása majdnem elérné az egész társadalom energiafogyasztásának 50 százalékát.

V.2.4 Környezettudatos építészet A városi és községi építkezések és a környezettel való harmonikus fejlődés megvalósítására a kínai kormány megkezdte a zöld építmények szabályainak kidolgozását, ami azt jelenti, hogy meghatározták, hogy milyen feltételek kellenek az egészséges, kényelmes, biztonságos lakhelyekhez, munka- és mozgásterek kialakításához, amellett, hogy hathatósan használják fel a forrásokat. Az "Állami Közép- és Hosszú távú Tudományos és Technikai Fejlesztési Program" keretében előzetes számítások szerint 2020-ig Kínában évente 420 milliárd kilowatt áramot és 260 millió tonna szenet tudnak megtakarítani, továbbá 846 millió tonna széndioxid és más üvegházi gázok kibocsátását akadályozzák meg. A Program keretében 5 millió négyzetméter energiatakarékos építmény felépítésének terveit dolgozzák ki. Ugyanakkor a Kínában meglévő 40 milliárd négyzetméternyi építményből több mint 13 milliárd négyzetmétert alakítanak át az energiatakarékosság reményében. A világ vezető technikáit és tapasztalatait felhasználó kínai kormány ezen kívül a környezettudatos építészeti technikák kutatását és általánosítását is aktívan támogatja. Statisztikai adatok szerint jelenleg az átalakítás négyzetméterenkénti költsége 200 yuan, ezáltal az energiatakarékosságra fordított pénz 2600 milliárd yuanre rúg 42 . A környezettudatos építészet technikák és termékeinek kikísérletezése óriási üzleti lehetőségeket rejt, és egyre több vállalatot vonz.

41 42

http://hungarian.cri.cn/1/2006/12/15/[email protected] http://hungarian.cri.cn/1/2006/12/15/[email protected]

41

V.2.5 Vízhiány A környezetszennyezés, nyersanyag-, energiahiány és a megművelhető földterületek hiányán túl Kína a vízellátás területén is rengeteg problémával küszködik. Szakértők feltételezése szerint száz év múlva az édesvíz43 legalább akkora kincs lesz, mint ma az olaj. Kína vízellátása kétségbeejtő helyzetben van. Az országban a vízhiány régóta megszokott jelenség, de a gyors iparosítás igazi válsággá fokozta a hiányt. A világon Kína rendelkezik az egy főre jutó legalacsonyabb vízkészlettel. A kínai vízhiány44 évente eléri a 36 milliárd m3-t. Az észak-kínai területek gazdasági fejlesztésében a szárazság és a vízhiány az egyik legsúlyosabb akadály. Kína vízkészlete45 2810 milliárd m3. Az 1997-es adatok alapján az egy főre jutó víz körülbelül 2200 m3 (a világátlag negyede). Elemzők szerint Kínában a vízhiány 2030-ra - amikor a lakosság már közel 1,6 milliárd lakost tesz ki - éri el a kritikus szintet. Akkorra a jelenlegi 2200-ról 1760 m3/főre csökken az átlagos vízforrás46. Jelenleg Kína a világ lakosságának 21 százalékát tartja fenn a világ vízforrásának 7 százalékával. A vízforrások megoszlása Kínán belül is aránytalan, az ország északi részén él a lakosság egy harmada, azonban a vízkészletek 6 százalékához fér csak hozzá. A Jangce folyótól északra lévő vízgyűjtő terület az ország összes területének 64 százalékát teszi ki, azonban a vizeknek mindössze 19 százaléka található itt. A vízhiányt továbbá előidézi, hogy a vízforrások és a csapadék eloszlása kiegyensúlyozatlan. Az ország legnagyobb területén a négy hónap alatt hulló csapadék összmennyisége az egész évinek a 70 százaléka. Peking, Tianjin városok, Hebei, Shandong, Henan valamint Jiangsu tartományok, Kína fontos gabona és gyapottermelő vidékei a Sárga-folyó, a Huaihe és a Haihe folyók vízgyűjtő területén helyezkednek el. Hiába azonban a nevezetes Sárga-folyó és az áradásairól is hírhedett Huaihe, Kína déli részei az északi részekhez képest összehasonlíthatatlanul gazdagabbak a vízkészleteket tekintve. Az említett északi régió az ország vízkészletének csak mindössze 7,2 százalékával rendelkezik. Kína déli területein éppen fordított a helyzet: ott a föld kevés, viszont víz van bőségesen. Kína vízkészletének 80,4

százaléka

a

Jangce

vízgyűjtő

területén,

43

illetve

attól

délre

található.

A Víz Világnapja: március 22. Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adatai. 45 Összehasonlításul Magyarország csapadékmennyisége éves átlagban 58 milliárd m3. 46 http://www.f-m.hu/main.php?folderID=1673&articleID=6995&ctag=articlelist&iid=1 (2005. június 24.) 44

42

17. sz. ábra Kína víztérképe

Még kiáltóbbak az ellentétek, ha az egy főre jutó vízmennyiséget nézzük47. Habár a déli területeken hatalmas a népsűrűség, itt egy főre mégis 3480 m3 víz jut. Ezzel szemben Tianjin városban, Hebei, Shandong, Henan, valamint Jiangsu tartományokban a déli területekének alig hetede: 462 m3 víz jut egy főre. (Ez az egyébként szintén nem túl magas országos átlagnak is csak az ötöde.) Szakértők szerint jelenleg 14,5 milliárd és 21 milliárd m3 közé tehető az északról hiányzó víz mennyisége. A helyzet pedig fokozatosan romlik. A legpesszimistább előrejelzések szerint 2010-re ez a hiányzó mennyiség már 28 milliárd m3 lesz, majd 2030-ra pedig már a 40 milliárd m3–t fogja megközelíteni. (Összehasonlításul: a Balatonban hozzávetőlegesen 2 milliárd m3 víz van, tehát Kínában 2030-ra évente már 20 Balaton vízmennyisége fog hiányozni.) Pekingben még rosszabb a helyzet. Itt ugyanis kb. 300 m3 víz jut egy lakosra egy évben, míg nemzetközi szinten bármely terület esetében 1000 m3 alatt már akut vízhiányról lehet beszélni. A Pekingbe érkező víz mennyiségét minimum meg kellene háromszorozni. A vízhiány Kínában a biztonságos mezőgazdaságot is veszélyezteti. Az oly sok mindenben világelső Kína a gabonatermelésben is élen jár, de nem áll megfelelő mennyiségű víz a gabonatermelés rendelkezésére. 47

http://hu.chinabroadcast.cn/1/2004/12/02/[email protected]

43

Természeti katasztrófák, aszályok, emellett az ipari és városi vízfelhasználás növekedése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdasági öntözésre használt víz aránya összmennyiségében az 1980-as 85 százalékról a jelenlegi 65 százalékra csökkent. Az ország gabonatermésének körülbelül 40 százaléka a krónikus vízhiányban szenvedő Észak-Kínában terem. 1990 óta 27 millió hektár mezőgazdasági területen volt szárazság, ami az összes művelés alá vont terület 20 százaléka. A szárazság miatti veszteség 24 millió tonna gabona volt - a Kínában termesztett összes gabonatermés 4,7 százaléka48. Emellett a mezőgazdaságban használt öntözés infrastrukturális létesítményei sem tökéletesek49: Nem megfelelő a víz ellenőrzése, alacsony a gabonatermelésnél felhasznált víz hatékonysága, illetve további súlyos problémát jelent a pazarlás. Kínában az öntözött területek többségét általában a 20. század 50-60-as éveiben alakították ki, mára azonban a legtöbb létesítmény elöregedett, hatékonyságuk csökkent, a víz 60-80 százaléka általában nem éri el a növények gyökerét. Jelenleg az öntözési víz felhasználásának hatékonysága 45 százalékos, a gabonafélékre fordított víz átlagos termelési hatékonysága pedig 1 kg gabona / 1 m3 víz körül alakul50. A szárazság és a túlságos legeltetés miatt fokozódik a sztyeppévé alakulás valamint az elsivatagosodás veszélye. Egyes zárt és gazdaságilag elmaradt hegyvidéken a parasztok áramfogyasztási színvonala nagyon alacsony, s a tűzifa túlzott felhasználása az erózió állapotát még súlyosabbá teszi.

V.2.6 A vízhiány problémájának megoldására tett kísérletek °

A szárazság enyhítésére hozzányúltak a földalatti vízkészletekhez. A kimerülő készletek miatt a jövőben azonban ez tarthatatlan. A megengedhető mennyiségnél nagyjából 30 milliárd m3-rel több talajvizet szivattyúznak ki, ami a talajvízszint évi 11,5 méteres csökkenését okozza. Ez a későbbiekben a folyók kiszáradásához, elsivatagosodáshoz illetve további talajsüllyedéshez vezet.

°

A kormány felhívta a mezőgazdasági szektor figyelmét, hogy a vízhiány enyhítése érdekében takarékos öntözési módszereket alkalmazzanak.

48

http://hu.chinabroadcast.cn/1/2004/05/04/[email protected] További probléma a talajerózió is, befolyásolja gabona fenntartható termelését. Az eróziót még nem sikerült hatékonyan megállítani, országszerte majdnem 2 millió km2 erózió sújtotta terület vár rehabilitációra. 50 http://hu.chinabroadcast.cn/1/2006/03/10/[email protected] 49

44

°

Kínában a fokozódó vízhiánnyal párhuzamosan az autósok száma is egyre nő. Kína egyes részein a hatóságok bevezették a takarékos autómosás módszerét, amellyel mindössze 3 deciliter víz felhasználásával egy egész autó lemosható.

°

A takarékosság önmagában azonban nem segít megoldani a problémát. A vízhiány tartós megoldása csatornák nélkül már képtelenség. A déli, csapadékban rendkívül gazdag területek felesleges vízmennyiségét a száraz, aszályos északra kell vezetni. A víz északra terelésével elsősorban a városok gondjait kívánják csökkenteni, de szem előtt tartják a mezőgazdasági területek érdekeit is.

A víz északra terelése alatt azt értjük, hogy a vizet csatornákon keresztül a Jangcéből Kína északi területeire vezetik. A Három Szoros erőmű 51 építkezésénél három csatorna épül egyszerre, egyenként kb. 1300 km hosszúak. Az erőmű építkezés központi része a főváros vízellátási gondjait szolgálja enyhíteni. A Jangce vizének Pekingig való elvezetése a tervek szerint 2009-re már készen lesz és körülbelül 92 milliárd yuanba (11,1 milliárd USD) fog kerülni. Az olimpia előtt, tervek szerint 2007-ig ha nem is teljes kapacitással, de már érkezik víz délről Pekingbe (a pekingi csapvíznek majdnem a fele 2007 végére már délről fog származni.) Teljes kapacitást elérve a három csatorna évente összesen 44,8 milliárd m3 vizet képes északra vezetni. Ez megegyezik a Sárga-folyó vizének átlagos éves hozamával. Vízerőműként pedig 18 millió Kilowattot termel, annyit, mint 18 atomerőmű, vagy mintha 40 millió tonna szenet égetnének el. A csatornák elkészültével Kína 4 legnagyobb folyója: a Jangce, a Sárga folyó, a Huaihe és a Haihe összeköttetésben lesz egymással52. A Három Szoros vízerőmű felépítése csak egy része annak az országos stratégiának53, amelynek keretein belül a déli, nyugati régiókból folyókat terelnének el a vízhiánnyal küszködő északi területek felé. Az új 38 millió kilowattos erőmű a tervek szerint a Tibetet keresztező Dzsarlung Zangbo folyón épül majd meg, ahol a néhány kilométeres szakasz több, mint 3000 méteres szintkülönbségéből eredő nagy áramlatot hasznosítaná. A 51

A Három Szoros vízgazdálkodási komplexum a világ legnagyobb duzzasztógátja. Már lassan száz éve lesz annak, hogy legfelsőbb szinten felvetődött Kínában megvalósításának szükségessége. A világ egyik legnagyobb folyóján, az 5500 kilométer hosszan kanyargó Jangcén a kínai kormány tervei szerint 2009-re készül a Három Szoros Erőmű. 52 Hasonlóan mint Európában a nagyobb európai folyók a Duna-Rajna-Majna-csatorna esetében. 53 A XI. ötéves tervben a kínai vidékfejlesztési politika eleme között az erőforrások szűkösségi problémájának megoldása és a környezetvédelem egyre nagyobb szelete kap a kormány költségvetési politikájában.

45

létesítmény kapacitását tekintve a világ legnagyobb erőműve lenne, áramtermelésben még a Három Szoros Vízduzzasztót is jóval meghaladná. A víz északra vezetése több mint 3400 kilométernyi új csatornahálózat kiépítését teszi szükségessé. A összes építkezést a tervek szerint 2050 környékén fejezik be, és csaknem 500 milliárd yuanba (kb. 60 milliárd USD) fog kerülni54. A pekingi kormány a nagy mennyiségű vízzel 600 rossz vízellátottságú északi város kisegítésével a Jangcét kívánja megtámogatni. A párolgás, elfolyás, felhasználás miatt a veszteség természetesen óriási a csatornákon, az elindított vízmennyiségnek jóval kevesebb, mint a fele érkezik csak meg a célterületre. A csatornaépítés azonban rengeteg problémát hordoz magában. A gigantikus építkezések miatt nem csak több millió ember kényszerült és kényszerül elhagyni otthonát, de a beruházás jelentős természetpusztítással is jár. Felborulhat a Jangce környékének élővilága, ráadásul számos ritka állatfaj is a kipusztulás szélére juthat. A szennyvíz tisztítása és újrahasznosítása során is súlyos természeti károk keletkeznek: évente kb. 200 milliárd tonna szennyvíz kerül a folyókba tisztítás nélkül.55 A vízhiány pótlására Kínában további az általánostól eltérő módszereket is kifejlesztettek: °

A tengervíz sótalanítása

A Shandong tartománybeli Qingdao városban a gyakori édesvíz hiány következtében a csapvizet a lakosok hétköznapi életében időnként sótalanított tengervízzel pótolják. A „Qingdao Városi Tengervíz Sótalanító Fejlesztési Program" keretében várhatóan öt év múlva, Qindao naponta 200 ezer m3 sótalanított tengervizet termel majd ki, 10 év múlva ez a kapacitás tervezetten 400 ezer m3-re fog bővülni. A város már elsajátította a tengervíz alacsony hőmérsékleten történő sótalanításának technikáját,

továbbá

rendelkezik

az

ehhez

szükséges

berendezések

gyártási

technológiájával is. A programnak megfelelően, a tengervíz sótalanító üzemet a Jiaozhou öböl partján lévő ipari sávban helyezik el. A sótalanított tengervíz a nagy típusú kőolaj-finomító és nagy 54

A beruházást az teszi rendkívül költségessé, hogy egy alagutat kell fúrni a Namcsa Barwa hegy alatt, amelyen keresztülhaladva a folyó egy víztárolóba ömlene. Eztán a folyót továbbterelnék, hogy a Tibetisíkságon át - több mint 800 kilométeren keresztül - a víztelen északi tartományokig érjen. 55 http://www.f-m.hu/main.php?folderID=1673&articleID=6995&ctag=articlelist&iid=1

46

petrokémiai bázis valamint a nagy projektek vízforrása lesz. A vízerőműre és a hőerőműre támaszkodva a víz és áram egységes termelését fejlesztik, kiegészítve vele a Jiaozhouöböl keleti partján lévő vízigényes ipari vállalatok szükségleteit. Célul tűzték ki továbbá, hogy Qingdao a tengervizet sótalanító berendezések gyártási központjává váljon, és az állami sómezők programjához kapcsolva létrehozzák azt a kísérleti-vállalatot, mely egységbe tömöríti a tengervíz sótalanítást és a sómezők kitermelését. 2010-ig Qingdao városban a tenger partjára összesen kilenc tengervizet sótalanító üzemet építenek. Az illetékes ágazatok 2015-re a kapacitás további növekedésével 40 milliárd yuan eredménnyel számolnak. °

esőfakasztás

A csapadékhiány enyhítésére a kínaiak az éghajlat szabályozásával is megpróbálkoztak. A modern technikának hála különleges rakéták segítségével ma már felhőt lehet képezni majd abból esőt fakasztani. Az időjárást szabályozó eszközök nem újak, de korábban alacsony hatásfokkal működtek, és nem volt teljesen megbízható a használatuk. A technika fejlődésével azonban mára már egyre jobb eredményeket érnek el az időjárás befolyásolásában. Szakértők szerint az új módszerek további 24 százalékkal növelhetik meg a csapadék mennyiségét. Az esőfakasztás56 legfontosabb eszköze az ezüst-jodid töltetet tartalmazó rakéta, amivel felhős időben lehet csapadékot megindítani. 1995 és 2003 között Kína körülbelül 3 millió km2 területén 4231-et lőttek fel belőle, amivel közel 210 milliárd m3 esőt „fakasztottak” 57. A rakétát nem csak száraz területeken, hanem gyakran nagy vízgyűjtőknél, nagy folyók forrásvidékénél is alkalmazzák. A Sárga-folyó egyes szakaszai korábban ideiglenesen kiszáradtak, de a mesterséges esőcsinálásnak köszönhetően a folyó felső szakaszán jelentősen megnövelték a csapadék mennyiségét - számítások szerint 4 év alatt 6 milliárd m3-rel – ami megszűntette a kiszáradást. Ha viszont nincs felhő, akkor „csinálni” kell. A felhőképzésnél légvédelmi ágyúval vagy rakétával valamilyen katalizátor segítségével pl. szárított jéggel töltött gránátot lőnek fel a levegőbe.

56

Az első mesterséges esőt Bukarestben idézték elő 1931-ben, egy román kutatónő, Stefania Maracineanu eredményei alapján. 57 http://hu.chinabroadcast.cn/1/2004/05/04/[email protected]

47

Mivel Kínában a szárazság mind az ökoszisztémát, mind a gazdaságot veszélyezteti, szinte már verseny folyik a felhőkért. A sikertelen csapadékkreálók, azzal vádolják a sikereseket, hogy azok „rablógazdálkodnak” az éggel, túlságosan kimerítik és elorozzák előlük annak nedvességtartalmát. 2003 óta már külön projectet foglalkozik az esőfakasztás munkálatainak összehangolásával és finanszírozásával58. A vízhiány megoldására tett kísérletek azonban néha nemzetközi vitákat idéznek elő. Kína gyorsan fejlődő nyugati körzeteinek vízellátása alig megoldott, a helyzet pedig csak tovább látszik romlani, így itt is a kelet-kínai területeken alkalmazott természet-átalakító módszerhez - bővizű folyók vizének eltereléséhez - folyamodnak, ami teljesen felborítja a szomszédos országok vízgazdálkodását. 2005 őszén Kína Oroszországgal került konfliktusba, amikor előkészületi munkálatokba kezdett, azért, hogy még kínai területen egy csatornával elterelje Szibéria egyik legnagyobb folyóját, az Irtiszt tápláló FeketeIrtiszt. Ennek következtében nemcsak Oroszország szibériai részén, hanem Kazahsztán jelentős területein is jelentős vízhiány lépne fel. Az oroszok megpróbáltak kapcsolatba lépni a helyi kínai vezetőkkel, de azok ettől elzárkóztak, és a tervet belügynek minősítették. A természeti erőforrásokért folyó harc Ázsiában nagyon hamar elérte a vízkészleteket is. A jövőben a példák szerint a kérdést pont úgy a felsőszintű politikai és gazdasági alkudozások keretében kell megoldani, mint az olaj- és gázszállítások ügyét.

58

2003-ban 413 millió yuan (49 millió USD) állt a project rendelkezésére. A project működése Kína 1800 megyéjét érintette, és 35 ezer ember vett részt a munkájában.

48

VI. Problémák a bel- és külkapcsolatokban

VI.1 Belpolitika

VI.1.1 A sajátos kínai demokrácia A legtöbb Kínát ért kritika és előítélet a Kínai Kommunista Párttal és a demokrácia eltiprásával

kapcsolatos.

Mit

is

gondolnak

a

kínaiak

az

egypártrendszerről?

Gondolhatnak-e egyáltalán másra mint az egypártrendszer? 2006 márciusában a kínai bíróság tíz év börtönre ítélt egy középiskolai tanárt, aki a világhálón egy az Út a demokráciához című demokráciáról szóló írását tette közzé, és ugyanitt próbált támogatást szerezni az általa szervezett csoportosuláshoz. A sajtóban több hasonló hír is megjelent olyan kínai diákok bebörtönzéséről, akik negatív kritikákkal illették a Kommunista Pártot, vagy megcáfolták a tian’anmen téri történések valóságtartalmát. De miért is működik az egypártrendszer még ma is Kínában? Miért nem lázonganak a kínaiak tömegesen a demokráciáért? A kérdésre az utca embere és a legtöbb értelmiségi is ugyanazt a választ adja: inkább laknak egy erős kommunista országban, mint egy szétszakadt demokráciában. Szerintük amint Tajvan megérezné, hogy meggyengült a központi hatalom, kikiáltaná a függetlenségét, Hongkong, Tibet, Xinjiang, Belső-Mongólia is azonnal leszakadna az anyaországról. Hónapok alatt darabokra szakadna az ország, amit aztán követne a polgárháború, mint a század elején. Maoék hatalomra kerülése ugyanis egy több mint száz évig tartó háborút zárt le, melynek során először a külföldi nagyhatalmak vittek el minden mozdíthatót a széteső feudális Kínából, majd a huszadik századi polgárháború és a japán megszállás felváltva kötötte le az ország erőforrásait. A Kínai Kommunista Párt hatalomra kerülését követően azonban már több mint ötven éve béke és ahogy a kínaiak mondják „rend” van, az utóbbi évtized rohamos gazdasági fejlődése pedig létjogosultságot biztosít a rendszer fenntartására. A politikai reformok bevezetése helyett az országnak inkább a gazdasági fejlődésre kell összpontosítania a figyelmét. 49

Azonban az nem is kérdéses, hogy az egyhangú vélemény nyilvánítás mögött nem kis részben a központi kormányzat hatékony propagandája áll - tehát valamennyire józan ésszel is magyarázható a kínaiak párthűsége. A kínai „szólásszabadság” pedig egy olyan sajátos nézetkinyilvánítási szabadságot jelent, ahol senki sem kritizálhatja a kormányt. A rend fenntartásáért ezért sokszor egyszerűbb elhallgatni - akár meghamisítani is a valóságot59 -. Az „alapító atyának” Mao Ce-tung hírnevének feddhetetlensége - amit még halála után 30 évvel sem kérdőjeleznek, jobban mondva kérdőjelezhetnek meg Kínában is ezt mutatja. Emiatt vetettek véget 1978-ban az országszerte elterjedő „demokrácia-fal”nak hívott nyilvános faliújságoknak is, és ezért nyomták le a Tien’anmen téren tiltakozó diákokat a páncélosok 1989-ben. A kínai kormányfő – Wen Jiabao – szerint Kína az elkövetkező pár évben ki fogja építeni saját demokratikus politikáját, ami nem mond ellent a szocialista rendszernek, „a jól fejlett demokrácia és a kiteljesedett jogrendszer pedig az érett szocialista rendszer velejárója, és annak fontos jelképe lesz”. A gazdasági és technológiai boom következtében a hatalmas népesség hirtelen és tömegszámban kezdte el használni a fejlődés hozta technológiai vívmányokat. Mára Kína első helyen áll az internet- és mobiltelefon használók 60 listáján is. Az egyre növekvő mértékű internet használathoz a kínai hatóságokat azonban kettős viszony fűzi. A gazdasági versenyképesség növelésére egyrészt szükségesnek tartják a lakosság számítógép-felhasználói gyakorlatának javulását, másrészt viszont félnek a világháló nyújtotta szabad információáramlástól. A kormány egyre szélesebb szabályozások – az úgynevezett „Nagy Tűzfal” - révén vonja ellenőrzése alá a világhálót, mára a világ nemzetei közül a vezető „internet cenzorrá” vált. A kínai kormány internetkorlátozó tevékenységének tanulmányozására az Egyesült Államok elit egyetemein több kutatás is készült, egy speciális számítógépes programmal továbbá kínai önkéntesek segítségével megpróbálták felfedni, hogy milyen tartalmak kerültek a kínai tiltólistára 61 . A kutatások eredményéből kiderült, hogy megszűrik a weblapokat, az e-mailszolgáltatókat, a blogokat, az online fórumokat, valamint internetes 59

A távol-keleti országok „specialitása“ a történelem saját szájízre formálása. A történelem ugyanazon eseményeiről a történelemkönyvekből teljesen mást tanulnak a diákok, attól függően, hogy a könyvet a Kínai Népköztársaságban, Tajvanon, Koreában vagy Japánban adták ki. 60 Kínában ma közel 350 millió embernek van mobiltelefonja. (Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/36835/kijatszhato_a_kinai_internet_cenzura) 61 Forrás: http://www.netpreneur.hu/content/view/25/36/

50

rendőrség figyeli az internet-kávézókban a webes szörfözést. Mindezt olyan célból teszi a kormány, hogy még kialakulásuk előtt elfojtson minden politikai nézeteltérésre – A Kínai Kommunista Párttal való ellenszegülésre – okot adható szerveződést. A politikailag érzékenynek minősülő témák közül kiemeltek a Tajvan és Tibet függetlenségét érintők, a Dalai Lámával, a Falun Gong politikai csoporttal, az antikommunista elvekkel kapcsolatos témák illetve a tian’anmen-téri események. Az ilyen oldalak legtöbbször elérhetetlenek. A blokkolt tartalmak természetéről azonban nehéz egyértelmű képet megrajzolni. Példaként a népszerű amerikai híroldalakat hoznám fel, hozzáférhetőek a CNN, ABC vagy az MSNBC weboldalai, de elérhetetlen a BBC. A cenzúra alól a software-ek és számítógépes játékok sem jelentenek kivételt. 2004 decemberében például az ország szuverenitását és területi integritásának megsértésére hivatkozva a pekingi kormány betiltott egy olyan online sportjátékot, amely Tajvant, Hongkongot, Makaót és Tibetet független államként jelenített meg. Ismeretes, hogy Kína ellenőrző rendszere mindenre kiterjed, kifinomult és igen hatékony. A kormány hivatali és civil emberek ezreit vonta be az internetes cenzori kampányába.

51

VI.1.2 Etnikai diverzitás Kína évezredeken át az ázsiai kontinens vezető nagyhatalma volt. Hatalmi terjeszkedése következtében amellett, hogy növekedett a területe, etnikai képe is összetettebbé vált. Volt idő, amikor a mai Korea, Vietnam, Burma, Mongólia, valamint Belső-Ázsia jelentős része is Kínához tartozott, vagy legalább hűbéri viszonyban állt vele. Tibet a mongol hódítás után került Kínához. Az állandó háborúskodás következtében új és új népek és törzsek jelentek meg, valamint tűntek el Kína területéről, ami a 13. század óta csak elenyésző területi változásokon ment keresztül. Kína viharos történelmében a nagyszámú többséget alkotó és a civilizáció magasabb fokát elért han nemzet mellett csak azon nemzeti kisebbségek maradtak fenn, amelyek maguk is aránylag fejlett kultúrát teremtettek, rosszabb esetben a terméketlen, elszigetelt hegyvidékre menekültek, ahol zavartalanul megőrizhették önazonosságukat. 18. sz. ábra A kínai népcsoportok területi eloszlása

FORRÁS: www.china9.de/landkarten 1

52

Hivatalos adatok szerint ma a Kínai Népköztársaság 9 596 961 km2 területén 56 nemzetiség él. A Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal 2001-es adatai szerint a han nemzetiségűek az 1,295 milliárd fős összlakosság 91,96 százalékát -1,042 milliárd főt -, az 55 nemzeti kisebbség létszáma pedig csupán az összlakosság 8,06 százalékát - 91,200 millió főt - tette ki. 19. sz. ábra Kína 56 nemzetiségének lélekszáma (1982-es adatok) Név han mongol hui tibeti ujgur miao yi zhuang bouyei koreai mandzsu dong yao bai

Létszám 941 millió 3.5 millió 7.3 millió 3.9 millió 6 millió 5 millió 5.5 millió 13.4 millió 2.2 millió 1.8 millió 4.8 millió 1.4 millió 1.4 millió 1.1 millió

Név kirgiz tu daut mullam giang blang salar maonan gelao xibe achang pumi tadzsik nu

Létszám 110 ezer 160 ezer 94126 90357 100 ezer 58473 69835 38159 54164 83683 20433 24233 26600 22896

Név tuja hani kazah thai li liau va she gaosban lahu shui dongsiang naxi jingbo

Létszám 2.3 millió 0.1 millió 910 ezer 840 ezer 880 ezer 480 ezer 300 ezer 370 ezer 1650 300 ezer 290 ezer 280 ezer 250 ezer 22976

Név üzbég orosz evenid deang baoan jugur jing tatár deung orocsen hezhen monba lhoba jino

Létszám 12213 2917 19398 12297 9017 10568 13108 4122 4633 4103 1489 1140 1066 11962

FORRÁS: www.hhrf.org

A lakosság 90 százalékát alkotó han nemzet Kína területének csupán 40 százalékát népesíti be, míg az összlakosság 10 százalékánál is kevesebb nemzeti kisebbségek az ország területének 60 százalékán élnek. Az 56 kínai nemzetiség a történelem során a társadalmi fejlődés különböző fokára jutott, a nacionálsoviniszta többség nem tartotta szükségesnek az elmaradott nemzetiségek támogatását, gyakori volt az erőszakos asszimiláció. Az évszázadokig tartó üldözés és hátrányos megkülönböztetés elől a kis nemzetiségeknek sokszor csak a menekülés és az elszigetelt élet volt az egyedüli lehetőség a megmaradásra. Az életviteli, kulturális, társadalmi különbségek ezért még ma is szembetűnőek, gyakori a kölcsönös meg nem értés, a negatív diszkrimináció a nemzetiségek és a hanok között.

53

VI.1.2.1 A nemzetiségi kérdés kormány szinten A nemzetiségi kérdéssel elsőként foglalkozó politikai program 1941-ben született Kínában. A nemzetiségi programot az 1954-ben elfogadott alkotmányba cikkelyezték be. A ma is érvényben lévő 1982-es alkotmány előszava kimondja: “A Kínai Népköztársaság egy az ország valamennyi nemzetisége által közösen alkotott, soknemzetiségű egységes állam. Az összes nemzeti kisebbségi autonóm terület a KNK elidegeníthetetlen részét képezi. Az országban élő minden nemzetiség teljesen egyenjogú. Az állam garantálja a nemzeti kisebbségek jogait és érdekeinek érvényesülését, megvédi és fejleszti a jogegyenlőség, egyetértés és kölcsönös segélynyújtás elvén nyugvó nemzetiségek közti kapcsolatokat... Minden nép és nemzetiség megtarthatja vagy átalakíthatja szokásait, hagyományait és szabadon fejlesztheti nyelvét és kultúráját. Szigorúan tilos a nemzeti kisebbségek hátrányos

megkülönböztetése,

vagy

a

nemzetiségek

bármilyen

módon

történő

elnyomása…”62 Az alkotmányban található jogok érvényesítését pedig az 1984-ben életbe léptetett Nemzetiségi területi alaptörvény biztosítja. 1. A törvénynek megfelelően a nemzeti területi autonómia három formája alakult ki Kínában: °

autonóm tartomány - összesen 5 (Belső-Mongólia, Ningxia-Hui, Xinjiang-Ujgur, Guangxi-Zhuang és Tibet)

°

autonóm prefektúrát – összesen 31

°

autonóm megye63 - összesen 124

2. Az országos fejlesztési programok figyelembevételével az önkormányzati intézmények önállóan dönthetnek a helyi gazdasági és társadalmi kérdésekben64. Abban az esetben, ha a nemzeti autonóm területen az állam országos érdekű új befektetést szándékozik eszközölni, kötelező módon figyelembe kell vennie a helyi érdekeket. Az állam továbbá pénzügyileg, anyagilag és műszakilag támogatja a nemzeti kisebbségek gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését. 3. Az államvezetés minden szintjén jelen vannak a nemzeti kisebbségek képviselői. 62

Forrás: http://www.hhrf.org/transsylvania/t980440.htm A szórványban élő nemzeti kisebbségek nemzetiségi községeket hozhatnak létre, ahol az illető nemzetiség nyelvén folyik a közigazgatás. 64 Ide tartozik többek között a helyi oktatás, tudományos kutatás, egészségvédelem, sportügyek irányítása, valamint az ott élő nemzetiségek kulturális örökségének megőrzése. 63

54

4. A kisebbségek által lakott helységekben, az ott élő nemzetiségek számától függően, két, három vagy esetleg többnyelvűek a helységnév és útjelző táblák65. 5. A családtervezés keretében a többségi nemzet esetében kötelező születésszabályozás a nemzeti kisebbségekre nem vonatkozik. A 2001-es adatokat ha az 1982-es népszámlálás adataival összevetjük, kiderül, hogy míg a többségi han nemzetnél a népességnövekedés 10 százalék körüli, addig a nemzeti kisebbségek esetében 35,5 százalékos volt. 6. Az egyetemi felvételin a nemzetiségi diákok a han társaiknál gyengébb jegyekkel is bejuthatnak. A nemzetiségi kisebbségi szakemberek képzéséért tizenhárom nemzetiségi főiskola működik Kínában. Látható tehát, hogy az állam próbálja megtalálni a legalkalmasabb eszközt a nemzetiségi problémák kezelésére. A hatalmas távolságok, az eltérő fejlettségi szint, az eltérő kulturális és vallási hovatartozás szülte merőben más életfelfogás miatt azonban a probléma komoly kihívást jelent.

VI.1.3 Kína - Tibet Az 1,2 millió négyzetkilométer kiterjedésű Tibet hozzávetőlegesen egykilencede Kína teljes területének. A hatalmas kiterjedésű fennsík - a „világ teteje” - Tibet a világ legmagasabban fekvő országa. A zord éghajlat következtében a népsűrűség nagyon alacsony, a közel 2,7 millió tibeti 90 százaléka még ma is földművelésből vagy állattenyésztésből él. A 4000 méter fölötti magasság mondhatni mindmáig elzárta Tibet misztikus titkokkal átszőtt világát a külvilágtól. Így az megőrizhette egyedülálló, szinte még érintetlen kulturáját, vallását és ökoszisztémáját, ahol a kristálytiszta tavak még máig visszatükrözik a hóborította hegyeket, a felhőket és az ég kékjét... ez Tibet, ahova talán mindenkinek az egyik legféltettebb álma eljutni egyszer. Tibetet szinte mindenki “szereti” és mindenki meg akarja védeni. Világszerte rengeteget hallani Tibet kínai elnyomása ellen tűntető szervezetekről. A történelem érdekes fintora azonban, hogy gyakran pont azokban az országok tüntetnek a leghangosabban Tibet

65

Érdekességként megemlíteném, hogy a kínai bankjegyeken a kínai - han - nyelvű felirat mellett még másik négy nyelven jelenik meg a Kínai Nemzeti Bank neve: mongol, tibeti, újgúr-arab, illetve zhuang nyelveken. (lásd 3. sz. melléklet)

55

függetlenné válásáért, amely országok vezetői mosolyogva ismerték el Peking befolyását Lhásza felett66. Tibet már évszázadok óta többé-kevésbé kínai fennhatóság alatt áll. A dalai láma67 a 16. század vége óta Tibet vezetője. A jelenlegi dalai láma, Tenzin Gyatszo a kínai uralom ellen 1959-ben kitört tibeti forradalom óta Indiában él (míg a forradalom emléke szabadságharc a tibetiek számára, Pekingben „lámalázadásként” emlegetik). A Láma száműzetése időpontjában Tibet már 52 éve állt hivatalosan kínai fennhatóság alatt. 1951-ben a tibeti és a kínai kormány megállapodott Tibet Kínán belüli autonómiájáról, de az évtized végén kirobbant felkeléssel a teljes függetlenséget akarta kivívni. A kínai néphadsereg azonban lerohanta Tibetet és megakadályozta a kiválást, majd Xizang tartomány néven szervezte újjá rebellis országrészként. Tibet élére pedig egy Kína-függő kormányt állított - a Tibeti Kommunista Pártot – aki pedig bár az autonómiát, a vallásszabadságot és a tibeti kultúra védelmét hangoztatja mégis egyre erőteljesebben a Peking-irányvonal felé tereli a tartományt. És bár a pekingi kormány autonóm területiséget, valamint teljes vallásszabadságot ígért, láthatólag mégis egyre szorosabb ellenőrzést és irányítást kíván megvalósítani Tibet felett, és már nem egyszer nyilvánosan meg is sértette a tibetiek cselekvési szabadságát. Többek között a tibetiek nem ünnepelhetik a helyi buddhisták számára legfőbb vallási vezetőnek számító, indiai száműzetésben élő 14. dalai láma születésnapját, mert a lámát Pekingben „veszélyes szeparatistának” titulálják. Továbbá 2006 decemberében nyíltan megjelent a pekingi kormány írott formájú tiltása, miszerint a párttagok, a lhászai kormány tagjai, köztisztviselők valamint diákok nem vehetnek részt a tibeti buddhizmus megalapítójának tiszteletére rendezett utcai fesztiválon. A középkori vallásreformátor, Tsongkhapa halálának évfordulójára minden év végén nagyszabású fesztivállal emlékeznek Lhászában, s ilyenkor hatalmas tömegek gyülekeznek az általa alapított Ganden kolostornál. Peking éppen az ilyen tömegekben látja az egyre növekvő veszélyt, ezért mindent megtesz, hogy minél kevesebb alakalom adódjon az ehhez hasonló tömegalakító társadalmi rendezvényekre. Kínai oldalról a Dalai láma és a kínai kormányzat közti tárgyalások feltétele az, hogy a Dalai láma hagyjon fel a Tibet függetlenségéért folytatott küzdelmével, és nyilvánítsa ki,

66

Jó példa erre Nagy-Britannia, aki az 1907-ben született brit-kínai egyezményben ismerte el Kína szuverenitását Lhásza felett. 67 A „dalai” szó 17. századi mongol elnevezés, jelentése óceán.

56

hogy “minden kínai egyetlen hivatalos kormányának a pekingi kormányt tekinti” illetve ismerje el Tajvant Kína részeként68. A Dalai láma ugyan többször hangoztatta, hogy csupán Tibet magas fokú autonómiájáért küzd, valójában sosem mondott le a függetlenedés gondolatáról. Ha a láma teljesítené is a kínai kormány feltételeit, a tárgyalások akkor sem Tibet jövőjéről kezdődnének meg, csupán a tibeti vallási vezető szerepéről, és visszatérésének módjáról. A közelmúlt híreiben gyakran szerepel Pekinget Lhászával összeköttető Qinghai-Tibet magasvasút projektje. A világ ámulata mellett azonban sokan támadják is érte Kínát. A vasútépítést Tibet erőszakos megnyitásaként, pontosabban Tibet erőszakos Kínával való összeköttetéseként értelmezik, és azt mondják, hogy Tibet nemhiába a hosszú éves elzártságnak, nem kívánja megnyitni kapuit a külvilág előtt. A tibeti vasút- és közúthálózat fejlesztésének története egyidős Tibet kínai annektálásával. A magas hegyek által elzárt hatalmas kiterjedésű tartomány bevonása Kína gazdasági és közigazgatási vérkeringésébe a kínai pártvezetést már idejekorán a közlekedési hálózat kiépítését célzó átfogó koncepció kidolgozására sarkallta. 1954-re megépítették a Sichuan-Tibet és a Qinghai-Tibet közötti közutakat. A vasútépítés terve Lhászáig már az ötvenes években is megfogalmazódott, de a gazdasági problémák és a kulturális forradalom akkor nem engedték a terveket megvalósulni. A vasútvonal több szempontból is úttörő vállalkozás, az 1142 km hosszú vasúti sínpár jelentős része a több mint ötven 7000 méter fölé tornyosuló hegycsúccsal tagolt 4000 méter fölé magasodó Tibeti-fennsíkon halad keresztül. A nagy magasság, az oxigénhiány, a szélsőséges időjárási körülmények, az állandóan fagyott sziklás altalaj az építőmunkásokat emberfeletti fizikai erőkifejtésre, a tervezőket pedig ez idáig máshol nem alkalmazott technológiai megoldások kidolgozására késztetik. A mostoha természeti körülmények és technológiai problémák mellett a vasútépítőknek továbbá soha nem tapasztalt szigorúságú ökológiai követelményeknek kell megfelelniük. Egyetlen kínai nagyberuházás esetében sem fordítottak még ennyi figyelmet és anyagi eszközt a környezetvédelemre – megközelítőleg 240 millió dollárt, a teljes költségvetés 8 százalékát. A vasút építése kapcsán az ökológiai aggodalmak mellett legalább ugyanekkora félelmet kelt a tibetiekben a kultúrájuk és vallásuk megóvásának a kérdése: hogyan fogják megóvni saját kultúrájukat, ha vasútvonal megépítését követően felgyorsul a kínaiak és a 68

A Dalai láma Tajvani látogatása komoly aggodalmakat váltott ki a pekingi kormányzatban.

57

külföldi turisták beözönlése a fennsíkra69. Pont az eddigi több száz éves elzárt életforma őrizte meg a tibetiek hagyományait, és megóvta őket a nyelvi és kulturális asszimilációtól. De a kínai propaganda "aranyhídként" tűnteti fel a vasútvonalat Tibet lakói számára, olyan hídként, ami összekapcsolja őket a fővárossal, ami pedig biztosítja majd számukra a gazdasági növekedést és az életszínvonalbeli javulást. A kínai vezetés szándéka egyértelmű: a vasútvonalnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a legnagyobb és egyben legelmaradottabb tartomány egyre inkább beleolvadjon a látványos fejlődést produkáló ország gazdasági vérkeringésébe, egységes piacába és kulturális olvasztótégelyébe. Azt pedig majd csak az idő dönti el, hogy Tibet egyedülálló ökológiai és kulturális örökségéből mennyit sikerül átmenteni a jövő generációk számára.

69

A kínai vezetés szerint a turizmus lehet az egyik húzóágazat a tartomány számára. 2010-re már évi 1,2 millió külföldi látogatóval számolnak, amely a jelenleginek a duplája.

58

VI.2 Külpolitika

VI.2.1 Tajvan – Kína Tajvan a nemzetközi jog szerint 1949-től Kína része, és bár a Peking által annyira óhajtott „egy Kína” elvet minden külföldi elfogadja 70 , a gyakorlatban azonban Tajvan önálló államisága érvényesül. Hiába a szigetország folyamatos függetlenedési törekvéseinek, a szárazföldi Kína már többször is egyértelművé tette, hogy már nem tűri sokáig, hogy nemzeti szuverenitása nem érvényesülhet egész Kína területén. A politikai szembenállás következtében ott lebeg a két ország felett a potenciális katonai konfliktus. Peking nem riadna vissza egy esetleges fegyveres intervenciótól és a sziget megszállásától sem abban az esetben, ha sem politikai, sem gazdasági, sem diplomáciai eszközökkel nem érné el az egyesítést71. A szárazföldi Kína alátámasztva az „egy Kína” rendszer működőképességét gyakran példaként hozza fel a 1997-ben visszacsatolt Hongkong, és az 1999-ben visszatért Makaót. Az „egy ország két rendszer” elv Tajvan szerint azonban nem alkalmazható a szigetország esetében, hiszen Hongkongtól és Makaótól eltérően sosem volt gyarmat. Szerintük az 1912-ben megalapított Kínai Köztársaság él tovább, az 1949-ben létrejött Kínai Népköztársaság sohasem terjesztette ki szuverenitását a szigetre. Folyamatos változás megy végbe azonban Tajvan nézeteiben is. A jelenleg kormányon levő pártnál - Demokratikus Haladás Pártja – a jelenleg ellenzékben lévő Koumintang – tajvani Kommunista Párt – kevésbé Peking-ellenes, és már többször is kijelentette, hogy elfogadja az „egy Kína” elvet, továbbá elutasítja a függetlenséget. A 2004-es választások szorossága is azt tükrözi, hogy a tajvani társadalom egyre inkább két részre szakad: a Kínával szorosabb kapcsolatot követelőkre, és az azt ellenzőkre: a függetlenség-pártiakra. Tajvan az új alkotmány kidolgozásáról és a sziget névváltoztatásáról szóló terveit az anyaország a függetlenség formális deklarálásának tekintené, de Peking úgy tűnik még türelmes, aminek oka az is lehet, hogy a 2008-as olimpiai játékokig nyugalmat akar a térségben. 70

Harminc kisebb ország - tetemes gazdasági támogatás fejében - még mindig Tajvant ismeri el az egyetlen Kínának. (Forrás: http://www.hhrf.org/korunk/9808/8k10.htm) 71 A pekingi kormány 2000 februárjában egy Fehér Könyvet adott ki, amiben rögzítette azokat a körülményeket, amelyek esetén a szárazföldi Kína megtámadhatja Tajvant függetlenségi törekvései miatt.

59

Érdekes eredménnyel végződött egy 2004 júliusában elvégzett tajvani számítógépes szimuláció. Számítógépbe táplálták az összes rendelkezésre álló adatot a tajvani és a kínai hadseregről illetve számos más külső és belső körülményről. A számítógép szerint a kínai hadsereg egy esetleges inváziójának Tajvan legfeljebb hat napig tudna ellenállni, és bár a kínai sereg súlyos veszteségeket szenvedne, de hat nap után véget érne az invázió. Mind katonai, politikai és gazdasági téren Tajvan legfontosabb szövetségese az Amerikai Egyesült Államok, amely a hidegháború vége óta egyértelmű hegemóniára tett szert a térségben. A szárazföldi Kína tudja, hogy az Amerikai Egyesült Államok térségbeli hegemóniájának egyik alappillére 72 a Tajpej–Washington szövetség, az USA ázsiai hegemóniájának megtörésének pedig két útja van: °

Korea egységesítésének elősegítése, ami az amerikai csaptok kivonását jelentené a tajvani szigetről,

°

illetve Tajvan irányultságának megszűntetése, amit csak úgy tud elérni, ha hatalma alá vonja a szigetet.

Az USA többször is kijelentette, hogy egy esetleges kínai támadás esetén megvédené Tajvant. Ha megindulna az invázió Tajvan ellen, az Egyesült Államoknak tartania kellene ígéretét, ami rövid úton akár nukleáris háborúhoz, Amerika világhatalmának végéhez, valamint a világgazdaság összeomlásához is vezethene. Ezért Washingtonnak még a „Tajvan-krízis” kirobbanása előtt jól át kell gondolnia a Tajpejnek tett ígéretét. A Kína-Tajvan kapcsolatot a probléma emberi oldaláról vizsgálva az figyelhető meg, hogy Peking egyre jobban számíthat a tajvani lakosságra, és a tajvani közvéleményre. A tajvaniak a mai napig nem felejtették el, hogy ők ugyan olyan kínaiak, mint a szárazföldön lakó társaik. Így egy háborút kiváltó konfliktus kirobbanása esetén lehetséges, hogy a polgárok a tajpeji kormányzat ellen fordulnának azzal az indokkal, hogy a háborúzás helyett inkább fűzzék szorosabbra a kapcsolatokat az anyaországgal.

72

A másik két pillér Dél-Korea valamint Japán.

60

A politikai egyesülést ezen felül a gazdasági kapcsolatok erősödése is segítheti, a kétoldalú kereskedelem73 és a tajvani működőtőke befektetések volumene is egyre jobban növekszik. A beszűkülő amerikai piac helyett, a tajvani cégek az utóbbi években már egyre inkább a dinamikusan növekvő kínai középosztály számára gyártják termékeiket, és a tajvani kormány tiltása ellenére egyre nő a kínai szárazföldre irányuló beruházások volumene. Az egyre szorosabb gazdasági kapcsolatok miatt a tajvaniak ezért már a kínai katonai fenyegetést sem érzik valósnak. Tajvan igyekszik békés úton megoldani Kínával az alapjában véve politikai ellentétet. Ami viszont lényegesen megnehezíti a tárgyalásokat, hogy nem egyezik a két fél álláspontja a megegyezés tekintetében. Kétségtelen, hogy a „két országnak”, pontosabban a két gazdaságnak szüksége van egymásra. Mind a tőkebefektetések, mind a kereskedelem terén fontos szerepet játszanak egymás életében74. Gazdasági téren gyakori a magánszemélyek közötti együttműködés, az emberek ugyanis mindkét oldalon rájöttek, hogy ez haszonnal jár. Az egyetlen lebontásra váró akadály pedig már csak a politikai.

73

A „két Kína” között 1979 előtt csak minimális kereskedelem folyt, amely főleg a Kínából Tajvanra irányuló exportra korlátozódott. Kétoldalúvá csak 1979-után vált, majd Tajpej 1985 után fokozatosan kezdte lazítani a kínai árukkal szembeni importkorlátozásokat. Tajvan az első közvetett kínai befektetést először 1990-ben engedélyezte. A szinte a nulláról induló szárazföldi Kínába irányuló tajvani tőkebefektetések pedig a nyolcvanas években kezdtek csak el fejlődni, amiknek értéke mára már 100 Mrd dollárra becsülhető. Tajvan kifelé irányuló befektetéseinek 50 százaléka már a Kínai Köztársaságba irányul. Tajvan összes forgalmának 36,7 százalékát 2004-ben már a szárazföldi Kínával (ezen belül Hongkonggal) folytatott kereskedelem tette ki, így Kína lett Tajpej legfontosabb kereskedelmi partnere. (http://www.hungary.org.tw/magyar/gazdasag_h8e.htm) 74 Fontos szerepet játszik ebben Tajvan közvetítő szerepe a multinacionális vállalatok és a kínai cégek között. Olyan szövetségekre kell gondolnunk, ahol a termelési kapacitást és a marketinget a tajvani cégek adják, a tőkét, a technológiát, és legtöbbször a márkanevet pedig a multinacionális vállalatok. A legtöbb multinacionális cég beruházásai mindkét Kínában jelen vannak, így a munkamegosztás is egyre nagyobb Tajpej és Peking között. A tajvani cégek már olyan összetettés bonyolult kapcsolatrendszerre tettek szert, amit még egy esetleges politikai döntéssel sem lehetne „szétbombázni”. Kettejük kereskedelme nélkül Kínának nem sikerült volna ilyen gyorsan felfejlesztenie gazdaságát, kereskedelmét a mai szintre, továbbá Tajvan nemzetközi megítélése sem lenne ilyen jó. (http://www.roc-taiwan-hu.com/policy/20010126/2001012601.html)

61

VI.2.2 Kína külkereskedelme Kína immáron öt éve tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek. A WTO-hoz történő csatlakozása óta elmondható, hogy Kína teljesítette a WTO által kért intézkedések többségét, egy sor törvényt hagyott jóvá a jogharmonizáció érdekében, nagy haladást ért el a reformfolyamatok, gazdasági fejlesztés és a piacnyitás számos területén. A csatlakozást követően 75 a külföldi beruházók összesen 57,97 milliárd amerikai dolláros nyereséget könyvelhettek el, ezzel egy időben pedig Kína körülbelül 2400 milliárd amerikai dollár értékű árucikket vásárolt külföldről. A kínai gazdaság teljesítményének növelésével a világ más országai előtt is a lehetőségek tárháza nyílt meg, alkalmat kínált a külföldi beruházóknak, hogy a világgazdaság motorjává tegyék Kínát. A külkereskedelem dinamikus fejlődése révén Kína egyre erősebb világpiaci rászorultsága figyelhető meg, ami megváltoztatta a kínai kereskedelempolitikát is. Kína 2001-ben csatlakozott a Bangkoki Egyezményhez, majd 2003-tól egyes legkevésbé fejlett országokat kedvezményes preferenciális vámelbánásban részesít. 2005-ben 25 afrikai ország egyes termékeire kezdett 0 százalékos vámszintet alkalmazni. 2003-ban Hongkonggal és Makaóval 2004-ben pedig az ASEAN-nal kötött szabadkereskedelmi megállapodást (FTA). Szabadkereskedelmi tárgyalásokba kezdett még Új-Zélanddal, Chilével, Pakisztánnal, az Öböl Együttműködési Tanáccsal, a Dél-Afrikai Vámunióval, Ausztráliával, és felmerült egy Kína-Mercosur FTA, illetve a Kína-SESZ (Shanghai-i Együttműködési Szervezet) FTA létrehozása is. A termelés és export folyamatos bővülése a hosszú ideig mesterségesen alacsonyan tartott yuan árfolyama miatt a világ egyre erősebb ellenszenvét váltotta ki, majd a Kínából irányuló export korlátozására hozott intézkedések folyamatát indította el. A kínai termékek piacra jutásának reményében az erősödő világpiaci függés illetve az előbb említett erős külföldi nyomás hatására Kína lépésről lépésre kezdte magáévá tenni a szabadkereskedelem gondolatát, s a mintegy évtizedig érvényes mesterségesen alacsonyan tartott árfolyampolitikát feladva a pekingi kormányzat 2005. július 21-én megszűntette a rögzített yuan/dollár árfolyamot. Az új

rendszerben a kínai yuant az ország legfontosabb kereskedelmi partnereinek

valutáiból képzett kosárhoz kötötték - napi +/- 0.3 százalékos ingadozással -. A kezdő árfolyam 2,1 százalékos felértékelést jelentett a dollárhoz képest, (8,28 yuan/dollár helyett 75

Forrás: Kínai Kereskedelmi Minisztérium 2006 szeptemberi adatai. (http://kitekinto.hu/cikk.php?cikk=385)

62

8,11 yuan/dollár)76. Ez növelte a yuan árfolyamának rugalmasságát, és teret adott rá, hogy az árfolyamot ma már a piaci viszonyok: a kereslet és a kínálat kapcsolata alakítsa ki.

VI.2.3 Kína - USA Kína ma már a világ harmadik legnagyobb exportőre, az évente 100 milliárd USD-t meghaladó

külkereskedelmi

szufficit

alapvetően

a

Kína-USA

és

a

Kína-EU

külkereskedelmi viszonylatában keletkezett többletnek köszönhető 77 . A kínai gazdaság ilyen ütemű bővülésében fontos szerepet játszik a nyugati tőke, ami főként azért hozott létre gyárakat Kínában, hogy a hazai piacaira termeljen. Ma Kína legnagyobb exportpiaca az Egyesült Államok – részesedése az összes exportból 21 százalékot tesz ki -. Főként a Kínával szembeni magas külkereskedelmi hiány az oka, hogy az Egyesült Államok külkereskedelme defficites. A több éve jelentkező Kína-USA külkereskedelmi aktívum révén dollármilliárdok áramlottak Kínába, ami aztán ott túlforrósította a gazdasági hangulatot. A Kínai Népköztársaság rendelkezik ma a világ legnagyobb devizatartalékállományával - közel ezermilliárd dollárral -. Ekkora mennyiségű devizatartalékokból és a felhalmozódott folyó fizetési mérlegtöbbletből Kína azzal, hogy amerikai állampapírokat vásárolt, finanszírozni kezdte az USA hiányát. Az Egyesült Államok fogyasztása, az amerikai fogyasztók vásárlásai, az amerikai vállalatok beruházásai tehát többek között kínai megtakarításokból vannak finanszírozva. Míg az USA egyre komolyabb és veszélyesebb piaci versenytársra talál Kína személyében, egyre élénkebbé válik a kettejük közötti kereskedelmi háború78, a két ország gazdasági egymásrautaltsága is egyre erősebb lesz. És bár a yuan árfolyamának erősödése megdrágította az exportot, ami várhatóan az amerikai export csökkenését vonja maga után - ami pedig akár a felforrósodott kínai gazdasági fejlődés megtorpanásához, a buborékgazdálkodás hirtelen kipukkanásához vezethet -. Ha pedig a kínaiak elveszítik a megtakarítási képességüket, akkor adott esetben az amerikai folyó fizetési mérleghiány finanszírozása is nagyon nagy nehézségekbe ütközik. A kínai fejlődés esetleges megtorpanása az amerikai finanszírozási forrásokat akár teljesen befagyaszthatja. A kínai 76

2007. március 5-e óta a yuan középárfolyamának változásával tovább erősödött a yuan árfolyama, mára már egy amerikai dollár csak 7.7403 yuant ér, ami 4.78 százalékos erősödést jelent. 77 Az Európai Unió 2004-es keleti bővítését követően az EU lett Kína legnagyobb külkereskedelmi partnere, ami az összes külkerforgalmának 18 százalékát adja. (A legnagyobb importpartner pedig Japán.) Forrás: http://www.eximbank.hu/index.php?lang=hun&menu=32&news=190 78 Az amerikai termékek kínai piacon való megjelenését korlátozó intézkedésekre válaszul, az USA egyre több kínai exporttermékre vet ki vámot.

63

megtakarítás, az amerikai túlfogyasztás és az árfolyam kérdése tehát nagyon szorosan összefüggnek egymással, és ezt a három kérdést csak együtt lehet megoldani. Mindkettő országnak az az érdeke, hogy az amerikai-kínai kapcsolatokat - különös tekintettel a kereskedelmi téren jelentkező súrlódásokra - mindkét fél számára előnyös módon, stratégiai és hosszú távú szempontok szerint, az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a közös fejlődés elve alapján próbálják meg rendezni. Az utóbbi évek kínai-amerikai stratégiai párbeszéde gazdasági, kereskedelmi, energetikai, műszaki-tudományos és katonai területek együttműködéséről fogalmaz meg fejezeteket. Az USA csökkenti protekcionista korlátozásait a Kínára irányuló csúcstechnológiát képviselő termékek exportjában, Kína pedig államilag ösztönzi az amerikai import növelését, illetve fokozza a szellemi tulajdonjog védelmét. Mindezek mellett megállapodtak a terrorizmus elleni harcban és az atommentesség célkitűzésében. A Koreai félsziget és Irán nukleáris problémakörében Kína kiáll a nukleáris erő terjedése ellen, a tajvani kérdést tekintve pedig Amerika az „egy Kína" politika mellett foglal álláspontot, továbbá elítél bármilyen Tajvan függetlenségét előidéző akciót.

64

VII. Befejezés

Az ezredfordulót követően Kínának minden olyan feltétel megadatott, ami szükséges egy feltörekvő sikerorientált hatalom pályára állításához. Az elmúlt évek felmutatott eredményei pedig meg is mutatták, hogy Kína tud is élni az adott lehetőségekkel. Abszolút számokban mért nagysága mellett ma már gazdasági és katonai erejét tekintve is „nagynak számít”. Regionális és globális hatalommá válásában természetesen szerepet játszanak az ország területének és lélekszámának abszolút méretei, de sikereit alapjában gazdasági reformjainak köszönheti. Az elért gazdasági eredmények pedig nemcsak növelték befolyását az ázsiai térségben és a világgazdaságban, de a világpolitika alakításának egyik fontos szereplője is lett. Kína előtt olyan hosszabb távú kilátások körvonalazódtak, amik valószínűsítik, hogy a 21. század harmincas éveire nemcsak gazdasági, pénzügyi, de műszaki-tudományos és politikai színtereken is világhatalommá válhat.

„Nincsen rózsa tövis nélkül.” Dolgozatom remélem kellően rávilágított a kínai gazdasági csoda fonákjára, arra, hogy ilyen mértékű fejlődés és változás mennyi veszélyt rejt magában, és milyen könnyen zsákutcába torkolhat. Kínában a növekedés hosszú távú fenntarthatóságában a külső tényezők mellett egyre nagyobb gondot jelentenek a népesedési, az erőforrás-biztosítási és a környezeti problémák; krónikusan nő a munkanélküliség, nincs kiépült szociális háló; az állami tulajdonszféra súlya csökkenti a versenyképességet; ... ; továbbá szükséges lenne a politikai struktúra harmonizálása is. Az erősen központosított hatalom megőrzése azonban egyelőre még az ország egyben tartásának a feltétele.

65

Az „egy ország, két rendszer” ma már nem csak Kína és Hongkong kapcsolatára vonatkoztatható, a „kettősség” az egész országra kiterjedt: egyre mélyül a társadalmi és fejlettségbeli szakadék az ország keleti és nyugati régiója és a társadalmi osztályok között. Ilyen belső feszítés pedig megakadályozhatja Kína további fejlődését. Statisztikák mutatják, hogy Kínában mintegy 300 millió ember még ma is a létminimum alatt él, de az tagadhatatlanul a gazdasági boom eredménye, hogy eddig már több mint 700 millió embernek emelkedett jelentősen az életszínvonala. A Xinhua hírügynökség közvélemény-kutatása szerint a kínaiak közel 80 százaléka elégedett és optimista a jövőt illetően, és bízik abban, hogy Kína fejlődése megállíthatatlan. Kína jelenével és jövőjével kapcsolatban felvetődő kérdésekre adható válaszok között azonban sok a képzelődés és találgatás. Ismerve a kínaiak töretlen szorgalmát és tehetségét, én biztos vagyok benne, hogy ha a kínai kormányzat tartani tudja a már megkezdett hosszú távú fejlesztési stratégiáját; ha ez a hatalmas terület és ez a rengeteg ember képes összefogni, akkor együtt képesek lesznek letörni a gazdasági csoda „töviseit” is, és akkor a szakdolgozatom tulajdonképpen nem is a gazdasági csoda árnyoldaláról, hanem Kína a „hiperhatalomhoz” vezető útjáról szól.

66

VIII. Ábrajegyzék

1. sz. ábra 2. sz. ábra 3. sz. ábra 4. sz. ábra 5. sz. ábra 6. sz. ábra 7. sz. ábra 8. sz. ábra 9. sz. ábra 10. sz. ábra 11. sz. ábra 12. sz. ábra 13. sz. ábra 14. sz. ábra 15. sz. ábra 16. sz. ábra 17. sz. ábra 18. sz. ábra 19. sz. ábra

A kínai bruttó nemzeti termék alakulása .................................................................................. 8 Kína eredetileg közölt és felülvizsgált GDP adatainak alakulása............................................. 9 A regisztrált munkanélküliségi ráta és a munkanélküliek számának alakulása ...................... 10 A Kínába irányuló közvetlen külföldi befektetések alakulása................................................ 10 Kína külkereskedelmének alakulása........................................................................................11 Kína térképe ........................................................................................................................... 17 Kína népességadatai ............................................................................................................... 19 A kínai lakosság születési és halálozási adatainak alakulása.................................................. 21 Az idősek arányának alakulása az összlakosságon belül........................................................ 23 Az idős (65+) lakosság %-os részesedése a lakosságban ....................................................... 23 A férfiak és nők a népességen belüli arányának alakulása Kínában ....................................... 25 A kínai városok és vidék bevételeinek, kiadásainak területi összehasonlítása ....................... 27 A kínai város és vidék egy főre jutó nettó árbevételének alakulása........................................ 28 A városiasodás mértéke .......................................................................................................... 28 Kína gazdasági növekedése korrelációs kapcsolatba állítva az energiafogyasztással ............ 37 Kína kőolaj-behozatala 2003-2004-ben.................................................................................. 39 Kína víztérképe....................................................................................................................... 43 A kínai népcsoportok területi eloszlása .................................................................................. 52 Kína 56 nemzetiségének lélekszáma ...................................................................................... 53

67

IX. Forrásjegyzék

ƒ

Tálas Barna, Jordán Gyula: Kína a 21. század “hiperhatalma”, Hírlevél, Külpolitikai Tanulmányok Központja, II. Évf. 6. sz., 2006. április 24.

ƒ

Tálas Barna: Kína főbb stratégiai céljai 2020-ig

ƒ

Mészáros Klára: Kínai jelen és jövő, Műhelytanulmányok, Magyar Tudományos Akadémia, Világgazdasági Kutatóintézet, 68. sz., 2005. június

ƒ

Argentíniai Magyar Hírlap II. Évf. 14. sz., 2006. május (1-3.old)

ƒ

Polgári Szemle 2006. december II. Évfolyam 12. szám

ƒ

Birth Control (Chinese Style) Fowler, Rebecca, Daily Mail, 2001. február 13.

ƒ

Szilágyi

Edit:

Népességszabályozás

kínai

módra,

(primus.arts.u-

szeged.hu/~pukanszk/mars/Szilagyi_Edit.pdf) ƒ

http://news.bbc.co.uk (2007.04.19., 13:32)

ƒ

http://www.telekiintezet.hu

ƒ

http://nol.hu/cikk/442552 (2007.05.02., 23:30)

ƒ

http://www.gazdasagiradio.hu/html/cikk/frisshir.php?hir=42403 (2007.01.05., 14:16)

ƒ

http://www.gazdasagiradio.hu/html/cikk/frisshir.php?hir=42386 (2007.01.05., 09:12)

ƒ

http://www.metro.hu/gazdasag/cikk/38833 (2007.01.25., 00:47)

ƒ

http://www.radio.hu/read/169543/rid/PWt6TQ (2007.01.10.,09:55)

ƒ

http://www.hvg.hu/vilag/20060125kina.aspx (2007.01.25.,19:31)

ƒ

http://www.cdrf.org.cn/2006cdf/news_Harmony.htm (2007.01.25., 00:27)

ƒ

http://www.china-embassy.org/chn/gyzg/t291824.htm (2007.03.15., 19:49)

ƒ

http://stock.163.com/05/0923/03/1UA8LC9300251IMR.html (2007.03.12., 09:47)

ƒ

http://hungarian.cri.cn/1/2007/01/12/[email protected] (2007.01.10., 15:21)

ƒ

http://hungarian.cri.cn/1/2005/01/06/[email protected] (2007.01.10., 15:26)

ƒ

http://hungarian.cri.cn/1/2006/04/04/[email protected] (2007.01.10., 15:41)

ƒ

http://hungarian.cri.cn/1/2007/01/14/[email protected] (2007.01.10., 16:01)

ƒ

http://hungarian.cri.cn/1/2004/07/01/[email protected] (2007.01.10., 15:36)

ƒ

http://hungarian.cri.cn/1/2007/01/10/[email protected] (2007.01.10., 15:04)

ƒ

http://hungarian.cri.cn/1/2007/01/17/[email protected] (2007.01.10., 17:18)

ƒ

http://hungarian.cri.cn/1/2007/01/17/[email protected] (2007.01.09., 22:21)

ƒ

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=156612 (2007.01.10., 18:20) 68

ƒ

http://www.hvg.hu/Tudomany/20060112kinaieu.aspx (2007.01.09., 19:40)

ƒ

http://www.hvg.hu/vilag/20060131kina.aspx (2007.01.10., 18:03)

ƒ

http://www.china-embassy.org/eng/gyzg/t274826.htm (2006.10.08., 15:41)

ƒ

http://www.china-embassy.org/eng/gyzg/t244602.htm (2006.10.08., 15:33)

ƒ

http://www.china-embassy.org/eng/gyzg/t243199.htm (2006.10.08., 15:57)

ƒ

http://www.china-embassy.org/eng/gyzg/t23780 (2007.01.08., 15:54)

ƒ

http://www.prb.org/Template.cfm?Section=PRB&template=/ContentManagement/Cont entDisplay.cfm&ContentID=14200 (2007.04.16., 21:50)

ƒ

http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9712/kinak.html (2007.04.21., 20:23)

ƒ

http://hungarian.cri.cn/chinaabc/chapter8/chapter80301.htm (2007.04.21., 21:15)

ƒ

http://www.anewfocus.com/wwwdigest/view/20041205v-4.htm (2007.04.21., 21:50)

ƒ

http://www.usc.cuhk.edu.hk/wk_wzdetails.asp?id=1666 (2007.04.21., 23:23)

ƒ

http://www.medlist.com/HIPPOCRATES/Konferenciak/Kina/KinaText.htm

ƒ

http://www.cpirc.org.cn/en/eindex.htm (2007.01.25., 00:47)

ƒ

http://www.radio.hu/read/100901 (2007.04.20., 15:20)

ƒ

http://www.hvg.hu/Tudomany/20060123tokamak.aspx (2007.01.13., 17:21)

ƒ

http://www.hvg.hu/cegauto/20060127kinai.aspx (2007.01.13., 18:30)

ƒ

http://www.hvg.hu/vilag/20060108szennyezes.aspx (2007.01.19., 16:23)

ƒ

http://www.china-embassy.org/eng/gyzg/t237455.htm (2006.10.08., 16:32)

ƒ

http://www.china-embassy.org/eng/gyzg/t274825.htm. (2006.10.08., 16:15)

ƒ

http://www.china-embassy.org/eng/gyzg/t265333.htm (2006.10.08., 16:21)

ƒ

http://hungarian.cri.cn/1/2007/01/12/[email protected] (2007.01.12., 10:03)

ƒ

http://hungarian.cri.cn/1/2007/01/15/[email protected] (2007.01.12., 10:21)

ƒ

http://www.hetek.hu/?q=node/8434 (2007.01.24., 23:21)

ƒ

http://hungarian.cri.cn/chinaabc/chapter9/chapter90301.htm (2007.01.24., 22:12)

ƒ

http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_digest&ID=590 (2007.01.25.,16:32)

ƒ

http://hu.chinabroadcast.cn/1/2005/07/08/[email protected] (2006.04.27., 14:56)

ƒ

http://hu.chinabroadcast.cn/1/2006/03/10/[email protected] (2006.04.27., 14:52)

ƒ

http://hu.chinabroadcast.cn/1/2006/03/10/[email protected] (2006.04.27., 13:36)

ƒ

http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kifd/0/23715/kina.htm (2006.04.27., 14:24)

ƒ

http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kifd/0/22036/jangce.htm (2006.04.27., 14:12)

ƒ

http://hu.chinabroadcast.cn/1/2004/12/02/[email protected] (2006.04.27., 13:53)

ƒ

http://www.radio.hu/read/209910 (2007.04.13.,11:31) 69

ƒ

http://www.kisalfold.hu/cikk.php?cid=102042&id=182 (2006.04.28., 22:02)

ƒ

http://hu.chinabroadcast.cn/1/2004/05/04/[email protected] (2006.04.27., 14:59)

ƒ

http://hu.chinabroadcast.cn/1/2004/07/28/[email protected] (2006.04.27., 14:50)

ƒ

http://www.enchantedlearning.com/asia/china/riveroutlinemap/ (2006.04.28., 22:05)

ƒ

http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_digest&ID=386 (2007.02.02., 01:03)

ƒ

http://www.ittk.hu/infinit/2004/0617/egov2.html (2007.04.19.,12:05)

ƒ

http://www.netpreneur.hu/content/view/25/36 (2007.04.19.,12:15)

ƒ

http://www.sg.hu/cikkek/36835/kijatszhato_a_kinai_internet_cenzura

(2007.04.19.,

17:17) ƒ

http://www.sg.hu/cikkek/43392/kina_tiz_ev_borton_internetes_esszeert

(2007.04.19.,

19:29) ƒ

http://www.hando.hu/tat/kinatat.html (2007.04.19., 18:32)

ƒ

http://hungarian.cri.cn/chinaabc/chapter2/chapter20101.htm (2007.04.19., 16:30)

ƒ

http://www.origo.hu/tudomany/fold/20051028vasutvonal.html?pIdx=2

(2007.01.20.,

17:27) ƒ

http://www.azsia.net/print.php?sid=45 (2007.01.21., 14:23)

ƒ

http://www.an-no.hu/index.php?cikk=1350 (2007.01.21., 14:25)

ƒ

http://www.an-no.hu/index.php?hfcikk=220 (2007.01.21., 14:30)

ƒ

http://www.hhrf.org/transsylvania/t980440.htm (2007.04.21., 00:14)

ƒ

http://www.china2day.de/china/volker-chinas-ethnische-minderheiten/

(2007.04.22.,

11:32) ƒ

http://www.china9.de/lexikon/bevoelkerung-china.php (2007.04.22., 11:29)

ƒ

http://www.china9.de/landkarten (2007.04.22., 11:32)

ƒ

http://www.hhrf.org/korunk/9808/8k10.htm (2007.04.22., 12:12)

ƒ

http://www.hungary.org.tw/magyar/gazdasag_h8e.htm (2007.04.22., 15:16)

ƒ

http://www.roc-taiwan-hu.com/policy/20010126/2001012601.html (2007.04.12., 19:58)

ƒ

http://hungarian.cri.cn/1/2006/12/14/[email protected] (2007.04.20., 11:01)

ƒ

http://www.umwaelzung.info/china-usa.html (2007.04.16., 23:32)

ƒ

http://www.eximbank.hu/index.php?lang=hun&menu=32&news=190 23:35)

ƒ

http://kitekinto.hu/cikk.php?cikk=766 (2007.04.24., 10:22)

ƒ

http://kitekinto.hu/cikk.php?cikk=731 (2007.04.24., 11:42)

ƒ

http://www.radio.hu/read/209910 (2007.04.24., 16:29) 70

(2007.04.16.,

ƒ

http://kitekinto.hu/cikk.php?cikk=635 (2007.04.24., 14:46)

ƒ

http://kitekinto.hu/cikk.php?cikk=385 (2007.04.24., 14:32)

ƒ

http://kina.mconet.biz/index.php?action=fullnews&id=289803&category=1097&categ ory_name=kina___kereskedelem (2007.04.20., 17:14)

ƒ

http://oktatas.mconet.hu/index.php?newsmore=true&id=167&PHPSESSID=3ddc3be08 7f9e2ddd4067bac57b62cec (2007.04.21., 20:21)

ƒ

http://www.nethirlap.hu/cikk/nethirlap.17731.html (2006.04.27., 14:06)

ƒ

http://66.249.93.104/search?q=cache:OBmTdaoftAwJ:tmarkt.hu/fovit/VIZCIKK2.PDF +v%C3%ADzhi%C3%A1ny+K%C3%ADn%C3%A1ban&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd =5 (2006.04.27., 16:56)

ƒ

http://www.f-m.hu/main.php?folderID=1673&articleID=6995&ctag=articlelist&iid=1 (2006.04.28., 22:33)

ƒ

http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Azsia/kina/g azdasagi.htm (2007.03.02., 09:54)

ƒ

http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1905&articleID=8673&ctag=articlelist&iid=1( 2006.04.26., 19:53)

ƒ

http://www.icenter.hu/cgi-bin/automatic/bianko.pl?szo=4801&cikk=0603235045095 (2006.04.27., 16:44)

ƒ

http://www.kopint-datorg.hu/download.php3?letolt_id=6643#_Toc153976891 (2007.01.03. 15:18)

ƒ

http://www.bbc.co.uk/hungarian/news/story/2005/11/051125_china_water.shtml (2006.04.28., 23:18)

ƒ

中国崛起的是一种新型社会主义， 北京日报， 2007.04.12., p.3.

ƒ

大陆 13 项政策促进两岸交流合作 ， 北京日报， 2007.04.20., p.1.

ƒ

中国的农村，人民日，报 2007.01.10., p. 1.

ƒ

中国统计年鉴 (2005)

71

X. Mellékletek 调查问卷 （关于中国经济发展） (1. sz. melléklet)

性别 …

男

…

女

年龄 …

25 岁以下

…

25 - 35 岁

…

35 – 50 岁

…

50 岁以上

最高学位 …

初中

…

高中

…

大专，大学

…

研究生或以上

职业 …

学生

…

公司职员

…

管理层

…

企业所有者

…

退休人员

…

其它

月收入 …

1000 人民币以下

…

1000-5000 人民币

…

5000-15000 人民币

…

15000 人民币以上

最近 5 年内中国经济发展是否给本人生活带来了大的变化？ …

是

…

否

最近 5 年内本人生活水平是否提高？ 72

…

是

…

否

您觉得中国经济发展带来的最明显的变化是什么？（请您做顺序从 1 到 4，1 是最明显的） …

改变了城市景色

…

破坏了自然环境

…

物价提高了

…

来到中国的外国人多了

73

您在个人生活哪些方面最能感觉到中国经济发展的好处？（请您做顺序从 1 到 5，1 是最能感觉到的好 处） …

生活水准提高了

…

学习和工作的机会增加了

…

出国方便了

…

人们出行方便了

…

国际交往增多了

您认为中国经济发展给中国带来哪些问题或压力？

中国目前面临那些问题 ？ （请您做顺序从 1 到 6， 1 是最严重的） …

教育

…

住房

…

医疗

…

交通

…

贫富差距

…

环境污染

您觉得经济发展能帮助中国解决这些问题吗？ …

能

…

否

您觉得经济发展破坏传统和文化吗？ …

是

…

否

您欢迎奥运会吗？ …

是

…

否

谢谢您的合作!

74

2. sz. melléklet

3. sz. melléklet

75