A JOINT VENTURE SZÖVETSÉG AJÁNLÁSAI A VÁLLALATOK ETIKAI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGALKOTÁSÁHOZ

A JOINT VENTURE SZÖVETSÉG AJÁNLÁSAI A VÁLLALATOK ETIKAI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGALKOTÁSÁHOZ I. Bevezetés Vállalati image és etika Talán nem szorul bő magyarázatra az a kijelentés, hogy egy vállalat értékét materiális (vagyon, profit stb.) és immateriális tényezők határozzák meg. Az immateriális tényezők egyik legfontosabbika a külvilágnak a cégről kialakított képe, a társadalomnak a vállalatról kialakított értékítélete, a vállalati image. A piaci versenyben a vállalkozások egyre inkább kimerítik a piaci előnyszerzés extenzív lehetőségeit, (árverseny, stb.) és ma már a verseny egyre kifinomultabb eszközökkel folyik. A rendszerváltást követő gazdasági fejlődés - és az egyes cégek fejlődésének - történetében a mennyiségi bővülés szakaszát fokozatosan váltja fel a minőségi fejlődés szakasza, amikor felértékelődnek a piacszerzés minőségi elemei, és a cégek eredményességében, az ügyfélkapcsolatokban egyre erőteljesebb szerep jut olyan – nehezen számszerűsíthető – szempontoknak , mint az elkötelezettség, a lojalitás vagy az ügyfélcentrikus magatartás. Az anyagi alapon értelmezhető előnyök mellett a fogyasztók választását is egyre gyakrabban befolyásolja a cégről kialakult piaci kép: a cég viszonya az őt körülvevő társadalmi és természeti környezethez, az ügyfelekhez, a versenytársakhoz és saját munkatársaihoz. Elmondhatjuk tehát, hogy a a piaci image a cég értékének integráns része, s mint ilyen legalább olyan megkülönböztetett figyelmet érdemel az alapító, a tulajdonos, illetve a menedzsment részéről, mint a vállalkozás profitabilitását meghatározó egyéb tényezők. A vállalkozás piaci image-ét meghatározó viselkedési formák jelentős része jogi normák mentén alakul ki, jelentős részüket azonban nem szabályozza a jog. Márpedig a jog által nem szabályozott kérdésekben a társadalom értékítéletét annak „íratlan szabályai” - az embereknek az etikus magatartásról kialakult elképzelései - határozzák meg. A vállalkozás etikai működése tehát az image - és ezen keresztül a vállalat értékének – alapvető eleme. Könnyű belátni, hogy ha egy cég - tevékenységének, piaci viselkedésének a jog által nem szabályozott területein - nem alakítja ki és nem „intézményesíti” saját, – a társadalom igényeihez igazított - normarendszerét, akkor piaci megjelenése ezeken a (nem szabályozott) területeken kontroll nélkül, (leginkább a munkatársak „saját belátására” bízva), spontán módon alakul majd. Felvetődik hát a kérdés: ha egy cégen belül a dolgok szabályozatlansága, spontán alakulása nem engedhető meg a gazdasági és a jogi működés területén, megengedhető-e ugyanez a vállalati image tekintetében? Nyilvánvalóan nem. Ha tehát elfogadjuk, hogy a vállalati imaget jelentősen befolyásolja a cég üzleti etikai magatartása, akkor könnyű belátnunk, hogy a vállalat etikai szabályrendszerének Library: Budapest; Document #: 23719v5

1

megalkotásával és annak betartatásával a menedzsment jelentős lépést tehet a vállalati image erősítése - és ezen keresztül, végső soron a vállalkozás értékének növelése – felé. Az üzleti etika intézményesítésének folyamata Ahhoz, hogy egy szervezet gazdasági eredményei mellett annak image-e is az alapító szándéka szerint alakuljon és épüljön, a menedzsmentnek ugyanúgy definiálnia, szabályoznia, oktatnia és ellenőriznie kell az image-et alakító etikai szempontokat és követendő magatartásformákat, mint a vállalati tevékenység bármely más területét. Azt a folyamatot, amelynek során egy cég vezetése eljut a saját üzleti etikai értékrendjének megfogalmazásától a vállalat üzleti etikai alapelveinek, szabályrendszerének és az azokat érvényre juttató eszközrendszernek a kialakításáig – az itt megfogalmazott ajánlásokban „Az üzleti etika intézményesítésének folyamata”-ként tárgyaljuk. Az ajánlások célja: A Joint Venture Szövetség szándéke, hogy segítse a tagvállalatokat és – a Szövetség tevékenysége iránt érdeklődést mutató - más piaci szereplőket abban, hogy meghonosítsák és működtessék az üzleti és társadalmi partnereikkel kiépített viszonyaikban az etikus gondokodást, az etikus magatartásformákat, valamint az ezekhez kapcsolódó etikai intézményeket (szabályrendszer, szervezet, gyakorlati útmutatók). Ezen ajánlások mindazok számára készültek, akik fontosnak tartják, hogy az üzleti eredményesség mellett cégüket az üzleti és társadalmi közeg felelősen gondolkodó, az üzleti partnerekért, a társadalom tagjaiért és az emberi környezetért felelősséget viselő gazdálkodó szervezetként tartsa számon. Az ajánlások tehát - bár a Joint Venture Szövetség Etikai Bizottsága által kerültek megfogalmazásra – nem csak a Szövetség tagvállalatainak használatára készültek, hanem segédletként kívánnak szolgálni mindazon piaci szereplők számára, akik elkötelezettséget éreznek a felelősen gondolkodó, profitorientált, de etikus gazdasági tevékenység piaci gyakorlatának elterjesztése iránt. Az ajánlások célja, hogy mind több vállalkozás – kis-, közép-vagy nagyvállalat – építse bele kultúrájába az etikus piaci magatartás szempontjait. Az itt közreadott ajánlások akkor érik el céljukat, ha segítségükkel egyre több vállalkozás vezetői gondolják végig a gondjaikra bízott cég piaci magatartásának etikai vonatkozásait, alakítják ki etikai értékrendjüket, építik be saját és munkatársaik gondolkodásmódjába az üzleti etika szempontjait. Célunk, hogy az ajánlások segítségével mind több vállalkozás keretein belül intézményesüljön az üzleti etika, létrejöjjenek azok az intézményi formák, amelyek segítik a menedzsmentet a cég etikai értékrendjének megalkotásában, és ezen értékrend érvényre juttatásában a vállalati működés során. A Joint Venture Szövetség Etikai Bizottságának reménye szerint az ajánlások segítségével sikerül tagvállalatainknak többletértéket teremteniük a partnereikkel való együttműködésben az alábbi módokon: • • • • • •

fejlődik a cég szervezeti kultúrája, alakul, formálódik a szervezet tagjainak etikai szemlélete, a vállalkozás lépéseket tesz a fejlett nemzetközi üzleti morál megteremtése felé, a cégen belül terjed a felelős gondolkodás, javulnak az üzleti és társadalmi kapcsolatok, javul a vállalat image-e a cégen kívül és belül egyaránt, végső soron pedig növekszik a cég versenyképessége

Library: Budapest; Document #: 23719v5

2

Az ajánlások várható haszna: Az az itt közreadott ajánlások természetesen nem helyettesíthetik a vállalati etika intézményesítésének konkrét lépéseit, és nem adhatnak „receptet” – „polcról levehető” formában - az üzleti etikai rendszer vállalaton belüli kiépítésére. Összeállításukkor csak arra vállalkozhattunk, hogy egybegyűjtsük a vállalati etikai intézményrendszerrel kapcsolatos legelterjedtebb alapelveket, szabályozási szempontokat és gyakorlati tudnivalókat. Ezért az ajánlások csak segédletként szolgálnak ahhoz, hogy a bennük foglalt gondolatmenet mentén a vezetők végiggondolják a cégükön belül kialakítandó etikai szabályozás lehetséges folyamatát, szempontjait és potenciális hasznát. Az ajánlások összeállítása során a törekedtünk arra, hogy bemutassuk a vállalatoknak az üzleti etika minden fontosabb szabályozandó területét, de természetesen be kellett érnünk a vállalatoknál általában előforduló szabályozási területek tárgyalásával. Egyes vállalatok tevékenységének specifikumai természetesen szükségessé tehetik speciális, egyedi etikai szabályok alkalmazását is, melyre az ajánlások keretében nem térhettünk ki. Ugyanígy azt sem gondoljuk, hogy a felsorolt szabályozási területeket minden cég etikai szabályrendszerének teljes körűen le kellene fednie. Igyekeztünk az ajánlásokat úgy összeállítani, hogy az „étlapként” szolgáljon, amelyről igény szerint lehet „szemezgetni”. A szabályozás területeit listaszerűen soroltuk fel. A listák végén gyakran tűnik fel a „Stb...” megjelölés. Ezzel azt akartuk érzékeltetni, hogy a listáknak gondolatindító funkciót szántunk: minden vállalat vezetője a cég igényei és egyedi jellemzői szerint gondolhatja tovább a szabályozás terjedelmét. Az ajánlások alkalmazhatósága: Úgy gondoljuk, hogy az itt leírt ajánlások minden vállalati szervezet számára hasznosíthatók függetlenül annak nagyságától, anyagi lehetőségeitől, illetve attól, hogy mennyire haladt előre azon az úton, amely az üzleti etika vállalati beágyazódása felé vezet. Egy kicsiny szervezet esetében nyilvánvalóan szükségtelen a bonyolult etikai szabályozás, vagy állandó Etikai Bizottság felállítása és működtetése. De egy ilyen, kisebb szervezetnél is komoly lépést jelenthet a cég etikai értékrendjének átgondolása és papírra vetése – még akkor is, ha az eredmény nem több, mint egy egyoldalas dokumentum. A lényeg, hogy azon az egy oldalon olyan elvek fogalmazódjanak meg, amelyekkel a cég vezetése maradéktalanul azonosulni tud, amelyekhez következetesen tartja magát. Ha ezt a néhány elvet azután fokozatosan képes elültetni munkatársainak gondolkodásában, ha képes a szervezet magatartásából kiiktatni mindazt, ami ezeknek az elveknek ellentmond, és ha sikerül elérnie, hogy a céghez újonnan belépő munkatársak már magától értetődően vegyék fel azt a magatartást, ami ezeknek az alapelveknek megfelel, akkor már elindították vállalkozásukat azon az úton, ami a vállalati etika meghonosodása felé vezet. A megfogalmazott elvek és magatartási szabályok betartása felett „őrködni” pedig – kellő motiváció és munkatársi elkötelezettség esetén – a cég minden dolgozója szívesen lesz hajlandó, ha maga is érzi, hogy a külvilág a vállalat jó hírnevének terjesztésével honorálja az etikus üzleti magatartást. Az üzleti etika intézményesülésének tehát – főként kisebb szervezetek esetében - nem feltétele sem az írásbeliség, sem pedig a formális rendszerek működtetése. Ilyen szervezetekben elegendő a menedzsment elkötelezettsége, következetessége és odafigyelése arra, hogy a cégen belül érvényre jussanak az elhatározott etikai szempontok. A közepes és nagyvállalatok esetében – a nagyobb üzemi méret miatt - általában célszerű formálisan is


3

megalkotni és bevezetni a vállalati etikai szabályozást. Itt azonban fontos szem előtt tartani azt a tényt, hogy a legkiválóbb szabályrendszer sem képes önmagában helyettesíteni a vezetők példamutatását, következetességét és elkötelezettségét az üzleti etika elvei iránt. Mert akármekkora szervezetről van is szó, az etikai szabályok csak annyit érnek, amennyit belőlük a gyakorlatban sikerül érvényre juttatni. A Szövetség tagjai között szép számmal akadnak multinacionális nagyvállalatok, ahol a magyarországi leányvállalat sok esetben az anyacég etikai szabályrendszerét adaptálja. Úgy gondoljuk, hogy - bár ezek a cégek jórészt a korszerű üzleti etikai rendszerek zászlóvivői – ajánlásainkból részkérdések tekintetében talán ők is hasznosíthatnak bizonyos elemeket. Az ő tapasztalataik, gyakorlatuk ugyanakkor nagymértékben segíthetik a Szövetség többi tagjának - és magának az Etikai Bizottságnak - a munkáját is. Ezúton szeretnénk bátorítani őket arra, hogy az itt közreadott anyaggal kapcsolatos gondolataikat, véleményüket, az etikai rendszerek működtetésével kapcsolatos tapasztalataikat megosszák velünk.

II. Az üzleti etika intézményesítésének folyamata Az alábbiakban pontokba szedtük azt a folyamatot, ahogyan egy cég etikai rendszere fokozatosan kialakul attól kezdve, hogy a menedzsment felismeri az etikai szempontok érvényesítésének fontosságát, addig, hogy ezen értékek egy etikai szabályrendszer formájában testet öltenek, és beépülnek a cég mindennapjaiba. Az üzleti etika intézményesülésének folyamata: 1. Az alapítók/tulajdonosok/menedzsment értékrendjében helyet kap az etikus üzleti gondolkodás, a felelős, etikus magatartás gondolata. 2. Kialakul, megfogalmazódik a szándék, hogy a vállalkozás működése során bizonyos etikai szempontok minden esetben érvényre jussanak. 3. Követendő etikai szempontok megfogalmazása és integrálása a vállalati jövőképbe. 4. Döntés az etikai szempontok érvényre juttatásának garanciáját jelentő vállalati etikai intézményrendszer (Etikai Kódex, Etikai Bizottság) létrehozásáról. (A vállalati etikai intézmények részletes bemutatását lásd később) 5. A vállalati etikai intézmények megalkotása (Etikai Kódex), ill. megalakítása (Etikai Bizottság) 6. A vállalati etikai intézmények, normák integrálása a vállalati szervezetbe és a vállalati szabályozórendszerekbe: •

A vállalati etikai intézmények létének és a megalkotott normáknak nyilvánosságra hozatala.

•

A vállalati etikai intézmények folyamatos működtetése, az etikai normák érvényre juttatása. (Az etikai szempontok beépítése a vállalati döntések rendszerébe. Etikai szempontú szervezetátalakítás. Etikai képzés. A normák és az etikai alapú magatartás folyamatos kommunikációja a vállalaton belül és


4

kívül: a menedzsment személyes példamutatása, az etikai szabályokkal ellentétes magatartási formák kiküszöbölése, stb.) •

Kontroll, követés: az etikai normák érvényre jutásának, a felelős magatartás meghonosodásának, elterjedésének figyelemmel kisérése, felmérések, tanulmányok, auditok, hatáselemzések készítése.

7. A vállalati etikai intézmények, a normarendszer fejlesztése, bővítése, új, etikai szabályozást igénylő területek feltárása, bevonása a normarendszer kereteibe. Benchmarking: tapasztalatok, „best practices” kicserélése más, etikai alapon gondolkodó szervezetekkel. Kooperáció, tapasztalatcsere a tudományos szféra etikai kérdésekkel foglalkozó szereplői és az üzleti közeg között, stb.)

III. A vállalat etikai intézményrendszere A vállalat etikai intézményrendszere általában két pilléren nyugszik. Ezek: Az Etikai Kódex és az annak betartásán, érvényre juttatásán őrködő Etikai Bizottság. Az Etikai Kódex Mi az Etikai Kódex? A társaság tisztségviselőinek és munkatársainak a társaságon kívüli üzleti kapcsolatokban és a társaságon belüli munkakapcsolatokban tanusítandó magatartásformáit szabályozó, azon irányelvek gyűjteménye, melyeket a társaság vezetése a külvilág és a társaság munkatársai felé deklarálni kíván. Miért fontos, hogy a társaság Etikai Kódexet alakítson ki? Azért, hogy a társasággal kapcsolatba lépő külső személyek, valamint a társaság munkatársai világos képet kapjanak a társaság céljairól, szemléletéről, a társadalomhoz, a vállalat dolgozóihoz és az üzleti partnerekhez való viszonyulásáról, és tisztában legyenek azzal, melyek azok az etikai szempontok és értékek, amelyek kiemelt szerepet kapnak a társaság életében. Az Etikai Kódex funkciói: • • • • • • •

Deklarált normákat (nyilvános ígéreteket) tartalmaz – kötelez, számon kérhető Társadalmi felelősségvállalást jelent Kifejezésre juttatja a vállalatnak környezetéhez való felelős viszonyát Hozzáadott értéket generál (a deklarált cél érdekében tett intézkedések hatása: pl. környezeti beruházások, társadalmi ügyek támogatása stb.) Image-építő (a normák be nem tartása esetén image-romboló!) hatással bír Végső soron jótékony hatást gyakorol a vállalat versenyképességére stb.

Az etikai szabályozás lehetséges területei:


5

• •

• •

Makro-etikai szempontok (pl. az össz-társadalmi célokért érzett felelősség) deklarációja Gazdasági-etikai szempontok a vállalat szintjén: - globális vállalati szinten - lokális vállalati szinten - a külső együttműködés (ügyfelek, fogyasztói szféra, az állami szféra, stb.) szintjén - a belső együttműködés (munkatársak, alkalmazottak) szintjén Társadalmi szempontok Környezeti szempontok

Az Etikai Kódex strukturálása: 1. Preambulum A Preambulum leírja a kódex létrehozásának célját, a létrejöttét motiváló szándékokat, deklarálja a menedzsment elkötelezettségét a célok mellett, stb. 2. Fogalmak Amennyiben a menedzsment szükségét érzi, itt definiálja a kódexben szereplő, visszatérő fogalmakat, elnevezéseket, szükség szerint értelmező leírást ad ezekről. 3. Alapelvek: E fejezetben történhet a Vállalati értékek Általános célok (pl: a vállalat célja: jó minőségű termékekkel/szolgáltatásokkal, tisztességes, korrekt munkatársakkal és munkamódszerekkel - a megtermelt értékkel és hatékonysággal arányban álló - profit megszerzése.) • Kiemelt (specifikus) célok • Annak deklarációja, hogy a kódexben foglalt normarendszer a vállalat részéről önkéntes alávetés alapján elfogadott szabályzat • stb. megfogalmazása. • •

4. Etikai normák: E fejezetben írja le a kódex a vállalat számára fontos és deklarálandó etikai szabályokat, melyek a cégek gyakorlatában általában az alábbi kérdéskörökre terjednek ki: a)

Általános szabályok

• • • •

A döntéshozatal etikája (pl. a felelős döntéshozatal a normakövetés, a célmegvalósítás és a másokra való odafigyelés szintézise) Az etikus üzleti gyakorlat Jogszabályok, szerződések betartása Üzleti szokások figyelembevétele


6

• A gazdasági verseny korlátozásának tilalma • A szakmai követelményeknek való megfelelés elve • A társadalom érdekeinek szem előtt tartása • Stb.

b)

Az alkalmazottakkal kapcsolatos magatartás szabályai •

A társaságnak a dolgozók iránti követelményei:

-

-

Felkészültség, szakmai tudás a beosztásnak megfelelően Elkötelezettség a vállalat céljai iránt Kulturált megjelenés és megnyilatkozás mind a munkatársak, mind az üzleti partnerek, mind pedig az ellenőrző szervek és hatósági alkalmazottak, valamint a céget meglátogató bármely külső személy irányában. Aktív részvétel a társaság működésének javításában A szakmai tudás folyamatos bővítése Lojalitás a társasághoz a belső információk, bizalmas adatok és üzleti titkok megőrzésében A társaság vagyonának, eszközeinek óvása és megőrzése Az üzleti információk kezelésének etikai szabályai (a munkatársak felelőssége) Etikai szabályokba ütköző üzletszerzés tilalma Az érdekkonfliktusok elkerülése A bennfentes kereskedelem és a tőzsdei spekuláció tilalma A szexuális zaklatás tilalma A pszichikai vagy testi agresszió tilalma stb.

•

A társaságnak a dolgozói iránti kötelezettségei

-

Egészséges, biztonságos, barátságos és környezetbarát munkahely és munkafeltételek kilakítása Jó munkahelyi légkör biztosítása Ösztönző és versenyképes javadalmazás kialakítása A törvényes munkaidő és túlmunka betartása, a szabadság biztosítása Továbbképzés és továbbtanulás biztosítása Munkavédelmi eszközök, munkaruha, védőital biztosítása, a munkaegészségügyi szabályok betartása Kapcsolattartás a gyesre, gyedre, nyugdíjba ment munkatársakkal és a munkából átmenetileg hosszabb időre kiesőkkel (vállalati ünnepségek, stb.) Tisztelet és megbecsülés a munkatársak iránt Az alkalmazott személyes integritásának deklarálása Az alkalmazási esélyegyenlőség elve (Equal Employment Opportunity): munkahelyi diszkrimináció tilalma a nőkkel, etnikumokkal, öregekkel és fogyatékosokkal szemben, illetve a megkülönböztetés tilalma vallási, nemzeti hovatartozási, vagy szexuális irányultság alapján) Az alkalmazottakról vezetett nyilvántartások jogi és etikai szabályai

-

-

-


7

-

c)

A munkahelyi véleménynyilvánítás szabadsága A gyermekmunka és a méltányos javadalmazás kérdésköre

A társadalomra és a külső környezetre vonatkozó magatartás szabályai •

• • • • • • • d)

A társadalom érdekeinek védelme, társadalmi célok támogatása, adományozás, kapcsolattartás. (Helyi közösségek támogatása: sport, művelődés, óvoda, iskola, öregek otthona, stb), A nemzeti értékek és az emberiség egyetemes értékeinek (kultúra, oktatás, kutatás, hagyományápolás, sportteljesítmények stb.) védelme és támogatása A környezet védelme Az alapvető emberi jogok érvényre jutásának támogatása Politikusok, politikai pártok támogatásának, ill. köztisztviselők megvesztegetésének tilalma Állami szervek, kormányhivatalok megtévesztésének tilalma Nemzetközi szervezetek (pl. az ENSZ) által hirdetett bojkott, embargó megsértésének tilalma stb. A gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonya

• • • • • • • • • • • • •

A partnerekkel való együttműködés etikai szabályai A tisztességes verseny elve (pl. kartell-tilalom) A partnerekkel való tisztességes együttműködés elve A partnerekkel való együttműködés az egyenjogúság alapján A beszállítókkal való együttműködés etikai szabályai A versenyeztetés tisztasága Az állami megbízások etikai szabályai Az üzleti titok védelme Bojkott, embargó betartásának kötelezettsége Utánzás, hamisítás tilalma Hírnévrontás tilalma Tisztességtelen munkaerő-csábítás tilalma stb. A fogyasztókkal kapcsolatos magatartás szabályai

• • • • •

Fogyasztói érdekek szem előtt tartása (vevői igények megismerése, korrekt kiszolgálás a legjobb tudás szerint, stb.) A fogyasztó megtévesztésének tilalma A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Az adott országban érvényes marketing és reklámszabályok megsértésének tilalma Stb.


8

A szállítókkal fennálló kapcsolatokban érvényesítendő követelmények

• • • • •

Korrekt, szerződéses szállítás Feddhetetlenség Vesztegetési ajánlatok kizárása Lojalitás a társaság iránt a szállító részéről stb. A konkurenciával kapcsolatosan követendő magatartás irányelvei

• • • • e)

Tisztességes versenyszellem, A konkurencia termékének/szolgáltatásának alapos ismerete A „nem a konkurencia rossz, mi vagyunk jók” alapelve stb. Az ellenőrző szervek, hatóságok iránt tanusítandó magatartás alapelvei

• • •

Viselkedési szabályok az ellenőrző szervek, hatóságok képviselőivel való kapcsolattartás során A társadalmi és gazdasági törvények betartásának elve stb.

Az itt közölt felsorolásban igyekeztünk összegyűjteni mindazon kérdésköröket, melyek a vállalatoknál szabályozandó/szabályozható etikai területként szóba jöhetnek. Természetes, hogy egy-egy cégnek nem szükséges minden, itt felsorolt kérdésben etikai szabályokat alkotnia. A vállalkozás nagyságrendjétől, céljaitól függően a menedzsment a fenti témakörökből választott kérdésekben, de ezeken túlmenően, a vállalat számára fontos más, a cég szempontjából fontos témákban is hozhat etikai szabályokat. 5. Végrehajtási segédlet A cég vezetése – amennyiben ennek szükségét látja – az etikai kódex e fejezetében kidolgozhatja mindazon gyakorlati segédleteket, melyek megalkotását a kódexben előírt normák érvényre juttatása érdekében szükségesnek lát. Így például e fejezetben írhatók le: a. Az Etikai Kódex használatának gyakorlati tudnivalói ( magyarázatok, példák, esettanulmányok, kérdések és válaszok) b. A kódex használóinak jogai és kötelezettségei (pl. etikai problémát felvető személy elleni szankciók tilalma, stb.) c. Ötletek, javaslatok fogadása (Kihez kell/lehet fordulni javaslatokkal, annak elérhetősége, stb.) d. Etikai kérdések, problémák kezelése. Pl.: Mi a teendő, ha etikai szempontú kérdés, probléma merül fel (a probléma definiálása, problémafelvetés, hova kell/lehet fordulni a problémafelvetéssel?), címek, telefonszámok, (helpline) stb.) e. Az Etikai Bizottság f. stb.


9

Az Etikai Kódex terjedelme: Az etikai kódex terjedelmét és tartalmát illetően a vállalatok között sokszínűség uralkodik. Vannak nagy cégek, melyek deklarált etikai normarendszere csupán néhány pontból áll és elfér egy oldalon, a vezetés minden magatartási követelményt e néhány sztenderdből eredeztetve juttat érvényre. Vannak ugyanakkor olyan vállalkozások, amelyek magatartási normáikat kötetre rúgó, aprólékosan leírt szabályokban, mindenre kiterjedően fogalmazzák meg. És van persze arany középút is. Ahány ház – annyi szokás. Minden cég menedzsmentjének saját elhatározására van bízva, milyen formában látja jónak szabályozni etikai célkitűzéseit. A lényeg az, hogy e célokat minden munkatársban tudatosítsa, és személyes példájával elöljárva ösztönözze a cég alkalmazottait e normák betartására. Az Etikai Bizottság Az Etikai Bizottság létrehozásának célja: Az Etikai Bizottság létrehozásának célja olyan, az etikus üzleti és emberi magatartás iránt elkötelezett, hiteles, vállalaton belüli személyekből álló testület létrehozása és működtetése, mely a cég által elhatározott etikai intézmények és normák kialakításával, működtetésével és érvényre juttatásával, azok továbbfejlesztésében, valamint konkrét etikai kérdésekben való állásfoglalásokkal támogatja a vállalat menedzsmentjét és állásfoglalásokat, döntéseket alakít/dolgoz ki a vállalat menedzsmentjének képviseletében. Az Etikai Bizottság lehetséges feladatai: • • • • • •

•

• •

A vállalati etikai normarendszer kidolgozása a menedzsment szándékaival és a vállalati jövőképpel összhangban. A vállalati etikai normarendszer érvényre juttatásának elősegítése A vállalati normarendszertől való eltérések azonosítása, jelzése a menedzsment felé, részvétel az anomáliák kiküszöbölésében. A vállalati etikai normarendszer továbbfejlesztése Állásfoglalás konkrét etikai kérdésekben a vállalati etikai normarendszerrel összhangban Új etikai kérdéskörök felvetése, vizsgálata, azok integrálása a vállalati etikai norma- és intézményrendszerbe. (A társaság Etikai Bizottságának munkája során felmerült újabb szempontok, tapasztalatok és irányelvek ismeretében tovább gazdagítható vagy pontosítható a társaság Etikai Kódexe.) A menedzsment támogatása az etikai normarendszer népszerűsítésében, kommunikálásában, a vállalati döntéshozatali és szervezetfejlesztési tevékenységekbe történő integrálásában. Tanácsadás („helpline” működtetése) a vállalat dolgozói részére, véleménynyilvánítás a dolgozók körében felmerülő kisebb, etikai vonatkozású kérdésekkel kapcsolatban. stb.

Az Etikai Bizottság létrehozásának szükségessége:


10

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy kell-e, célszerű-e minden vállalkozásnak állandó Etikai Bizottságot fenntartania és működtetnie? Természetesen nem. Ismét csak a vállalkozás mérete, céljai, a menedzsment elkötelezettsége, az etikai normák terjesztésével, betartásuk ellenőrzésével kapcsolatos elképzelései fogják meghatározni, hogy létrehoz-e állandó Etikai Bizottságot, vagy sem. Nagy szervezetek esetében célszerű a Bizottság létrehozása, amely – akár időszakonként ülésezve, akár előre kidolgozott munkaterv mentén haladva vizsgálja és ellenőrzi az etikai szabályrendszer betartását, aktualizálja az etikai normákat és tárgyalja az esetleges etikai ügyeket. (Vannak cégek (pl. taxivállalatok), ahol heti/havi rendszerességgel ülésező etikai bizottság tárgyalja a – főként ügyfelek panaszain alapuló – etikai vétségeket.) Kisebb cégek esetében elégséges lehet az etikai bizottság megválasztása, anélkül, hogy az rendszeresen ülésezne, vagy rendszeres tevékenységet folytatna. Ilyen helyeken a bizottságot szükség szerint, a felmerülő etikai problémák megtárgyalása céljából esetről-esetre hívják össze. Van példa arra is, hogy egy cég megalkotja saját etikai kódexét, de etikai bizottságot nem hoz létre, hanem az etikai ügyekkel egy erre alkalmas személy (általában a vállalati jogász) foglalkozik. Szükség esetén pedig ad hoc jelleggel hív össze a vezetés etikai grémiumot, amely megtárgyalja a felmerülő etikai problémákat. IV. Etikai Kódex minta Az itt leírt ajánlások kiegészítéseként az alábbiakban közlünk egy Etikai Kódex mintát, amely egy olyan cég „induló” etikai szabályrendszeréül szolgálhat, melynek kultúrájában már elnyerte helyét az etikus üzleti gondolkodás és magatartás, de amely etikai értékrendjét viszonylag egyszerű formában, az általános elvek szintjén kívánja deklarálni:

ETIKAI KÓDEX •

Etikus üzleti gyakorlat

Társaságunk tisztességesen és a környezete iránti odafigyeléssel gyakorolja üzleti tevékenységét. Betartjuk az emberi és az állampolgári jogokra vonatkozó normákat és a legteljesebb mértékben figyelemmel vagyunk mindazokra, akikkel tevékenységünk során kapcsolatban állunk. Üzleti döntéseink során arra törekszünk, hogy a másokra való odafigyelés és a legteljesebb normakövetés révén érjünk el kimagasló gazdasági eredményességet. •

Jogszabályok, szerződések betartása

Társaságunk és munkavállalóink számára alapkövetelmény, hogy mindig a vonatkozó jogszabályoknak, az üzletági és etikai normáknak, valamint a szerződésekben vállalt kötelezettségeiknek megfelelően járjanak el. •

Üzleti partnerekkel való kapcsolat


11

Társaságunk kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat létesít beszállítóival, vevőivel és egyéb üzleti partnereivel. Elvárjuk, hogy üzleti partnereink is a miénkhez hasonló üzleti alapelveknek feleljenek meg. Állami megrendelések és megbízások esetén fokozottan ügyelünk a közbeszerzési jogszabályok és az íratlan etikai normák legteljesebb körű betartására. Társaságunk nem folytat olyan gyakorlatot, amely tisztességtelen munkaerőcsábításnak tekinthető, s ezt elvárja versenytársaitól és üzleti partnereitől is. •

Versenytársakkal való viszony

Társaságunk elkötelezettje az élénk, de tisztességes piaci versenynek és betartja a versenyjogi normákat. Társaságunk és munkavállalóink nem folytatnak tárgyalásokat és nem kötnek megállapodásokat versenytársakkal olyan tárgyban, amely termékeink/szolgáltatásaink értékesítésével és marketingjével kapcsolatos. Társaságunk részvétele kereskedelmi szövetségekben törvényes és hasznos lehet, de semmiképpen nem sértheti a versenyjog szabályait és nem célozhat meg versenyellenes célkitűzéseket. •

A fogyasztókkal való kapcsolat

Társaságunk vállalja, hogy a fogyasztói igényeket a legmesszebbmenőkig szem előtt tartva olyan, magas minőségű termékeket/szolgáltatásokat fejleszt ki és forgalmaz, amelyek árban és minőségben következetesen értéket kínálnak, és amelyek biztonságosan használhatóak. Fogyasztóink jogosultak arra, hogy igaz, világos és teljes tájékoztatást kapjanak valamennyi temékünkről/szolgáltatásunkról. A termékeket/szolgáltatásokat gondosan és pontosan feliratozzuk, reklámozzuk és kommunikáljuk. •

A tulajdonosokkal szemben érvényesítendő követelmények

Minden tulajdonosunkat rendszeres, pontos és megbízható információval látjuk el tevékenységünkről, pénzügyi helyzetünkről és teljesítményünkről. •

Ellenőrző szervek, hatóságok

Társaságunk teljes mértékben és korrekt módon együttműködik a hatóságokkal és azok képviselőivel. Társaságunk aktívan támogatja a kormányzatot és annak szerveit jogszabályelőkészítő, illetve gazdaságfejlesztő tevékenységükben. •

Munkavállalók

Társaságunk olyan munkakörnyezetet biztosít, amelyben a kölcsönös bizalom és tisztelet uralkodik, és ahol minden munkavállaló felelősnek érzi magát a társaság teljesítménye és jó hírneve iránt.


12

Különös gondot fordítunk az életkor, nem, családi állapot, nemzeti-nemzetiségi hovatartozás, vallás, és egyéb alapokon történő megkülönböztetés elleni védelemre - amely minden munkavállalónkat megillető emberi jog. Munkavállalóinkat kizárólag az ellátandó munkához szükséges képzettségek és képességek alapján toborozzuk, foglalkoztatjuk és léptetjük elő. A munkavállalóinkkal való együttműködés során fejlesztjük és segítjük minden egyén képességét és adottságait, annak érdekében, hogy kiemelkedő munkateljesítményük révén hozzájáruljanak a társaság kiváló teljesítményéhez. Vállaljuk, hogy biztonságos és egészséges munkakörnyezetet biztosítunk minden munkavállalónk számára. Munkavállalóink egészsége és munkabiztonsága stratégiai prioritás társaságunk számára. Semmilyen formában nem alkalmazunk kényszerített, vagy kiskorú munkaerőt. Tiszteletben tartjuk az egyén méltóságát és a munkavállalók társulási jogát. A munkavállalóink zaklatásának minden formáját - legyen az akár egyéni, akár csoportos elfogadhatatlannak tartjuk és határozottan fellépünk ellene. Elfogadjuk és elősegítjük a munkavállalói szervezetek, szakszervezetek tevékenységét és elkötelezettek vagyunk abban az irányban, hogy munkavállalóink érdekképviseleti szerveken keresztül is kifejthessék véleményüket és érvényesíthessék érdekeiket. Társaságunk fontosnak tartja, hogy információs csatornák és konzultációs mechanizmusok útján hatékony kommunikáció létezzen a társaság és a munkavállalók között. •

A társadalommal kapcsolatos magatartás szabályai

Társaságunk szándéka, hogy olyan, bizalomra méltó társadalmi és közösségi szereplő legyen, amely megfelel környezte és a társadalom elvárásainak. Hiszünk abban, hogy ha aktívan és felelősséggel veszünk részt a társadalom életében, akkor előmozdíthatjuk annak prosperitását, fejlődését. Társaságunk lehetőségeihez mérten támogatja tágabb és közvetlen környezete kulturális, sport, művelődési és egyéb közérdekű célkitűzéseit és szem előtt tartja a nemzeti és az egyetemes emberi értékek védelmét és támogatását. Társaságunk nem támogat politikai pártokat és nem támogat olyan szervezeteket sem, amelyek tevékenysége politikai vagy pártérdekeket szolgál. •

Környezetvédelem

Társaságunk elkötelezettje a környezetre való hatásunk folyamatos javításának, és partnerként működik együtt másokkal a környezetvédelem előmozdításában, a környezetvédelmi kérdések megértésének elősegítésében, és a jó gyakorlat meghonosításában. Gondoskodunk arról, hogy termékeink és tevékenységünk környezetre gyakorolt hatása megfelelő legyen, termékeink/szolgáltatásaink innovációja során ügyelünk azok környezetre gyakorolt hatásainak csökkentésére, törekszünk az energiával való takarékosságra, a hulladék csökkentésére és visszagyűjtésére.


13

•

Üzleti tisztesség

Társaságunk nem fogad el – és nem ad - sem közvetlenül, sem közvetve – kenőpénzt, vagy más tisztességtelen előnyt annak érdekében, hogy üzleti, piaci vagy pénzügyi előnyöket szerezzen. Alkalmazottaink nem ajánlanak fel és nem fogadnak el ajándékot vagy fizetséget üzleti, piaci, pénzügyi előny megszerzése érdekében. Minden ilyen jellegű ajánlatot azonnal jelezni kell a felettes vezetőnek. •

Érdekellentét

A társaság elvárja alkalmazottaitól, hogy azok kerüljék azokat a személyes tevékenységeket és pénzügyi érdekeket, amelyek munkahelyi elkötelezettségükkel ellentétesek lehetnek. A társaság munkavállalói nem kereshetnek előnyt saját maguk vagy mások számára a pozíciójukból származó lehetőségeik helytelen felhasználása által. *** VI. Konzultációs lehetőség a JVSz Etikai Bizottságával Az itt közölt Ajánlásokkal, illetve más, üzleti etikai vonatkozású kérdésekkel kapcsolatban a Joint Venture Szövetség Etikai Bizottságának tagjai készséggel állnak tagvállalataink, illetve más, érdeklődők rendelkezésére az alábbi telefonszámokon: Dr. Komáromi Péter, a Bizottság elnöke Berkó Katalin Ecsédi István Dr. Molnár Kálmán Szántay Balázsné


telefon: telefon: telefon: telefon: telefon:

(36-1) 428-7111 06-20-91-222-81 (36-1) 212-4412 (36-1) 465-9222 (36-1) 263-2191

14

A JOINT VENTURE SZÖVETSÉG AJÁNLÁSAI A VÁLLALATOK ETIKAI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGALKOTÁSÁHOZ

Recommend Documents