A hajóérzék kialakíthatósága gyermekkorban Vitorlás oktatók szakmai továbbképzése 1. Tihany 2014. június 5 – 6
Előadó: Sigmond András Vitorlás mesteredző
Vázlat • 1. A vitorlázás mint sportág bemutatása • 2. A vitorlás oktatás, a vitorlás tanfolyamok jelentősége és felelőssége a • • • • • •
• • •
sportági képzésben, a sportági alapok letételében 3. Felhasználható – e a vitorlázás a fiatalok képességfejlesztésére 4. A vitorlázás oktatásához szükséges fizikai képességek, és azok jellemzői 5. A kinesztézia mint mozgáskészség, és annak fejleszthetősége 6. Mit nevezünk hajó érzéknek 7. A funkcionális tréning mint edzés módszer jelentősége a modern versenysportban és a vitorlázásban 8. A proprioceptív képességek, az egyensúly és a koordináció szerepe a prevencióban, a mozgás tanulásban, és a vitorlássportban 9. Tendenciák a vitorlás sportban, a fizikai képességek szerepe a modern vitorlás sportban 10. A hajóérzék fejleszthetőségének módszertana 11. A hajóérzék szerepe a verseny vitorlázásban
1.1. A vitorlázás mint sportág bemutatása • Technikai sport: • • • • Fizikai sport:
• • • • • • •
A hajó mint eszköz, annak részei, azok működése és használata, az összefüggések ismerete megértése Az oktatásban a hajó és felszerelés ismeret kialakítása, műszaki és politechnikai képességek A hajókezeléshez szükséges fizikai képességek:
Állóképesség: Általános és speciális állóképesség, hajótípus függő Feltétele a keringési és légzési funkció, az energiakészlet, az O2 szállítás sebessége, és a felhasználhatósága Strapabíró képesség, a természeti erőkhöz való alkalmazkodás képessége
Erő: Általános törzserő, erő-állóképesség, a hajó
mozgásainak koordinálásához Maximális izomerő, a vitorla, a hajó beállításához, a hajó mozgatásához Gyorserő, a gyorsan és koordináltan végzett mozdulatsor végrehajtásához szükséges izomerő
1.2. A vitorlázás mint sportág bemutatása • Gyorsaság: Általános emberi tulajdonság, amely a fizikai és szellemi • tényezőket foglalja magába és általában a cselekvés sebességét • jelenti. • Összetevői: • Reakció gyorsaság: az inger megjelenésétől a válaszig eltelt idő, az •
• •
idegrendszer átkapcsolási sebessége Mozdulat gyorsaság: egy teljes mozdulatsor végrehajtási sebessége, összetett fizikai képesség, amely a többi fizikai képesség állapotától függ Döntés gyorsaság: a fizikai és szellemi tevékenységek összetett megjelenési formája, sebessége Vitorlázásban betöltött fontos szerepe!
1.3. A vitorlázás mint sportág bemutatása • Koordinációs képességek: A motorikus rendszer ügyességi szintje, amely a mozgás tanulási, a mozgások összerendezettségi, és gazdaságos végrehajtási képességét foglalják magukban
• • • • • •
Összetevői: Egyensúlyérzék, statikus és dinamikus helyzet Belső mozgásérzékelés, mozgás kinesztézia Mozgások idő-, és térbeli helyzet érzékelése Izom, izületi rendszer mozgékonysága Idegrendszer mozgás irányító működése, sebessége
1.4. A vitorlázás mint sportág bemutatása • Szabadidősport: a kikapcsolódás, a rekreáció céljára • vízi túrázás, csapat építés • Versenysport, Olimpiai sport: a legfejlettebb edzésmódszerek és • • • • • • • •
technikai, - innovatív fejlesztések felhasználásával a csúcstechnológia megjelenésének színtere Szellemi, elméleti, intellektuális sport: a környezeti és taktikai lehetőségek kihasználása a versenyhelyzetek leginkább célra vezető megoldására. Taktikai gondolkodásmód fejlesztése. Ifjúság nevelő, egyéniséget formáló sport: Természeti-környezeti hatások, és azokhoz való alkalmazkodás Közösségi életre, egymás segítésére, tiszteletére nevel Kitartásra, küzdeni tudásra, önálló problémamegoldásra tanít Elméleti képességek, taktikus gondolkodás, kreativitás
2. A vitorlás oktatás, a vitorlás tanfolyamok lehetősége és felelőssége a sportági képzésben • A mai kórkép: • • • • • • • • • • • •
- mozgásszegény életmód fiatal és felnőtt korban - elvonó lehetőségek, nevelési módszerek: iskola, szülő - nyári szabadság, felügyelet hiánya, nyári táborok - challenge sportok divatja: Vitorlázás, fizetőképes kereslet A vitorlás oktatásban rejlő lehetőségek: - Nevelési lehetőség:közösségi élet, önállóság, alkalmazkodás - A sportág megszerettetése, alapok megtanulása - A vitorlázáshoz szükséges képességek fejlesztése - A sportág utánpótlás bázisának kifejlesztése Igény a vitorlás oktatók felé: - Építsünk ki egy Magyar Vitorlás Oktatási rendszert - Kövessük: nevelési, sportági képzési, képesség fejlesztési, és egészséges életmód célkitűzéseket - Teremtsük meg a vitorlás sport jól képzett utánpótlását
3. Felhasználható-e a vitorlássport a fiatalok képességfejlesztésére? • Igen, ha az oktatásra használt eszköz a korosztály adottságainak • megfelelő: egyszemélyes • - súlya, a hajó formája, vitorlázata • - ha az oktatási folyamat egy módszertanilag megtervezett • tematika szerint zajlik • Igen, ha az oktatás magában foglalja: • - az elméleti ismeretek egymásra épülő anyagát, • - a fizikai képességek kiegészítő és sportági fejlesztését • - a vitorlázás technikájának módszeresen felépített oktatási • anyagát: egyszerűtől az összetett felé • Igen, ha a vitorlázás oktatási anyaga mellett, szerepelnek a kiegészítő • képességfejlesztő gyakorlatok, és a tanulási folyamat napi • megerősítéssel zajlik
4. 1. A vitorlázás oktatásához szükséges fizikai képességek, és azok jellemzői • A. Nagyhajós vitorlázás: a hajó és a testsúly aránya eltér: „tőkesúlyos hajózás” • B. Kishajós vitorlázás: a testsúly és a hajó súlya hasonló: „kishajós vitorlázás” • Egyensúlyozás érzéke: • Érzékszerve a labirintus: belső fül: félkőrös ívjárat • Statikus egyensúly, egy helyzet megtartása • Dinamikus egyensúly, különböző mozdulatok korrigálása, új helyzet • a hajó oldal irányú dőlésének érzékelése, korrigálása • a hajó függőleges irányú bukdácsolása • a hajóban való mozgások ülő, guggoló és álló helyzetben • ki és beszállás a hajóba, különböző síkokban, és irányokban • a hajó billegése közben az egyensúly megtartása • • • •
Fejleszthetősége: labilis alátámasztásban, mozgó tárgyon, eszközön végzett gyakorlatok, sportágak: Pl: sízés, korcsolya, bringa, swiss-ball, slack-line, umper, balance pad, ……stb
4.2. A vitorlázás oktatásához szükséges fizikai képességek, és azok jellemzői • • • • • • • • • • • • • • •
Testhelyzetek érzékelése, tájékozódás: Saját testrészek helyzetének, mozgásának érzékelése Sporteszköz mozgásának érzékelése A sporteszköz és a saját testrészek viszonyának érzése
Az izomműködés belső érzékelése, mozgás kinesztézia Érzékszerve az izmokban, inakban, izületi tokban található mozgás receptorok, izom orsó, amely a feszülést érzékeli Legintenzívebb fejlesztési időszak a 7 – 10 éves korban Mozgás pontosság és gazdaságosság tartása: a mozgás tanulás folyamata, gyorsasága, idegrendszeri összetevők Reakció gyorsaság, ritmus érzék: a környezetből érkező változások érzékelése, és az arra adott válasz gyorsasága
Saját testsúly megtartásának és mozgatásának képessége: Fizikai képességek minimum szintje
Vízbiztos úszás képessége
5. Kinesztézia mint mozgáskészség, és annak fejleszthetősége • Az izomtónus változásáról, és az inakban, izületekben bekövetkező elmozdulásokról • • • • • • • •
érkező automatikus jelzés az idegrendszer mozgás központjába. (Afferens pálya) Az idegrendszeri központ a beérkező jelzésre válaszolva program módosítást ad a mozgató rendszernek. (Efferens pálya) Az idegrendszer rögzíti a mozgásképet, - mozgás tanulás A rögzítendő mozgáskép módosítása a külső érzékszervek (látás, hallás) és a beérkező külső információk alapján. Edzői kontroll! Az ismétlésnél a rögzített mozgásképhez hasonlítja az I.R. a megismételt mozgást. Mozgás tanulás, mozgás korrekció. A külső kontroll segíti, felgyorsítja a helyes mozgáskép kialakítását Rossz mozgás beidegzés Mozgás korrekció Új mozgás kialakíthatósága, mozgás javítás
6. Mit nevezünk hajóérzéknek • Hajóérzék, hajókinesztézia: • Feltétele: A hajó és a vitorlázó teste közötti közvetlen kapcsolat • Kiülés helyzete, alátámasztás, gurtni hossza, • Koordinációs képességek magas színvonala A hajó mozgásának proprioceptív, külső érzékszervek nélküli érzékelése Az izom, ínfeszülés jelzéséből, a stabil kiülő helyzethez képest bekövetkezett hajómozgás érzékelése Érzékelhető hajómozgások: Hajó dőlése, vitorlán keletkező döntő erő érzése, kiülés Hullámok által keltett mozgás, a hajó orrának emelkedése és süllyedése, bukdácsolás, hullámvétel Kormányerő érzékelése, hajó egyensúlyi helyzete, kormányzás Vitorlán keletkező erő észlelése, vitorla beállítás A hajómozgás sebesség és erőegyensúly érzéke Komplex hajó érzék, hajókinesztézia
7. A funkcionális tréning, mint edzésmódszer alkalmazása a versenysportban • A hagyományos képességfejlesztési módszerek és a funkcionális tréning közötti különbség:
• A. Hagyományos Tr.: mesterséges szilárd helyzetek, csak a fejlesztendő izmok
kiválasztott erőhatása a mozgás célja. Az izom fejlődik, de a mozgás szerkezete nem
• B. Funkcionális Tr.: olyan labilis alaphelyzetben végzett fejlesztő gyakorlatok, ahol a testrészek rögzítése az aktív izomműködéssel alakítható ki. A kiválasztott izom fejlesztéséhez a teljes testfunkció működése szükséges. Az izom fejlődése mellett a mozgás szerkezete a koordináció, az izomérzés, a kinesztézia is fejlődik.
• Vitorlázáshoz végzett funkcionális képességfejlesztő edzésnél az instabil alaphelyzet (swiss-ball, jumper, egyensúly pad) a mozgó hajót helyettesíti. Így a kiválasztott funkcionális gyakorlatokkal egyidejűleg a mozgáskinesztézia, a hajóérzék is fejleszthető.
8. A proprioceptív képességek szerepe a prevencióban, a mozgás tanulásban, és a vitorlás sportban • A vitorlás oktatás nemcsak a manőverek megtanítását jelenti, hanem azoknak a képességeknek a kialakítását is, amelyek a modern vitorlás sporthoz szükségesek
• Proprioceptiv képességek: statikus és dinamikus egyensúly, koordináció • Alap testhelyzetek: a gravitációval szembeni, a változó sebességű és mozgás
szerkezetű elmozdulásokkal szemben fenntartott izületi helyzetek, és izom feszülések kialakítása. Izületi és izom sérülések megelőzése.
• Fejlett mozgáskép: a statikus és dinamikus mozgások érzékelési képessége, javítja az új mozgások tanulási feltételeit.
• Vitorlázás hajóérzék tanulását, elősegíthetjük a proprioceptív képességek
•
aktivizálásával, az izületi helyzetek iránti érzékenységgel, és a válasz reakciók minőségének javításával. A vitorlás sport kölcsön hatása a proprioceptiv képességekre
9. Tendenciák a modern vitorlás sportban • Felgyorsult világ, felgyorsult sport, nagyobb kihívások a vitorlás sportban • Tendencia: könnyebb hajótest, modern vitorlázat, minimális ellenállások, • növekvő sebesség, reakcióidő csökkenése
• •
Tökéletes hajókezelési készség, amihez tökéletes fizikai képességek, és hajókezelési technika szükséges
• Olimpiai osztályok: csak uszonyos hajók, könnyű hajótest, fizikai • képességek növekvő jelentősége
• Skiffek, sikló hajók megjelenése • Multihull osztályok • Trapézos sikló hajók • A vitorlás iskolának is ehhez kell igazodni, és ehhez az igényhez megteremteni az alapokat!
10. 1. A hajóérzék fejleszthetőségének módszertana • A. Szárazon, eszköz nélkül végezhető szabadgyakorlatok • • • • • •
1. Törzsgyakorlatok:
Core training: Erősítő és nyújtó gyakorlatok Dinamikus és statikus gyakorlatok Kiülés véghelyzet
2. Lábfeszítő izmok: 3. Vállöv és a kar hajlító izmainak erősítése 4. Koordinációt, egyensúlyt fejlesztő gyakorlatok
• B. Szárazon segédeszközzel végezhető gyakorlatok • • • •
1. 2. 3. 4.
Izom erősítés: TRX törzs-, kar-, lábgyakorlatok Egyensúly koordináció: swiss-ball, Jumper, gumi asztal, slack-line Kiegészítő sporteszközök: Sí, bringa, gördeszka, görkori, Szimulátor, felfüggesztett hajó
10. 2. A hajóérzék fejleszthetőségének módszertana • C. Segéd eszközzel, vízen végezhető gyakorlatok: • 1. Egyensúly, koordináció: Surf deszkán: állva, ülve, guggolva evezés • Egyéb vízi eszközök: matrac, henger, labda • Kajak, csónak, hajó vitorla nélküli gyakorlatai • 2. Proprioceptiv tréning: Állás a vízi eszközön, 2 lábon, 1 lábon, guggolás, • felugrások, helyzet változtatások, küzdő játékok • 3. Sor, - váltó versenyek, vízi eszközök felhasználásával
• 4. Vízbiztonságot elősegítő gyakorlatok, játékok: • Különböző úszás technikákkal versenyek, játékok • Vízi akadály pálya kialakításával versenyek • A víz mint közeg alkalmazása feladatok, játékok • Fröcskölő játékok vízi eszközökkel
10. 3. A hajóérzék fejleszthetőségének módszertana • D. Hajóval végezhető gyakorlatok: • Kormányzás: • 1.Vitorla nélkül: szárazon, vontatással, evezéssel párokban, • 2. Vitorlával: iránytartással, motoros követés, pályajelre • 3. Nehezített: becsukott szemmel, kötél kormányzás, • ülő, guggoló, álló helyzetben, kormány nélkül • Hajó érzékelés: • 1. Hajó billegtetése párokban kiülő helyzetben • 2. Szabadon úszó hajóba beszállás, kiszállás partról, vízből, • másik hajóból • 3. Szabadon úszó hajóban: felállás 2 láb, 1 láb, az árbóc • megkerülése, különféle testhelyzetek felvétele • 4. Hajó felborítása, visszaállítása, bemászás a hajóba vízből
• •
10. 4. A hajóérzék fejleszthetőségének módszertana • E. Haladó gyakorlatok a hajóérzék fejlesztésére: • • • • • • • • • •
1. Kormányzás bekötött szemmel 2. Kormányzás hosszabbító helyett kötél használatával 3. Hajóvezetés rövid gumikötéllel rögzített kormánnyal 4. Hajóvezetés kormány nélkül 5. Hajóvezetés állva a decken 6. Hajóvezetés állva a decken kormány és shott nélkül, surf 7. Hajóvezetés tolatással, fordítva hátrafelé 8. Manőverek kormány nélkül: fordulás, hauzolás, 360°, 720° 9. Indítás, megállás kormány és shott nélkül 10. Verseny gyakorlatok a fenti gyakorlatok alkalmazásával
11. A hajóérzék szerepe a verseny vitorlázásban • A. Hajóérzék • A fejlett hajóérzék és hajókezelés alapvető feltétele a felszerelésből kihozható legjobb • • •
sebességnek. Ez az, ami a vitorlázásban a versenyzőn, a humán oldalon múlik Gyakorlás nélkül a jó hajóérzék nem elérhető A képességek a gyakorlással fejleszthetők a vitorlázásban is
• B. Erő központú hajókezelés • A jó sebességhez, a vitorlán ébredő erőkből a maximális előre hajtó erőt akarja • • •
minden versenyző kihozni Erő generálása: ISAF 42.§ korlátozza, de a határig el kell menni! Erő csökkentése: Erő többlet leadása: hajóvezetés, törzsmunka, hajó és vitorla beállítása
• C. A Vitorlás oktatásban már jelentkezik az erőközpontú képzés
Köszönöm a figyelmet!