A gazdaság fontosabb mutatószámai

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXVIII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2005. ÁPRILIS 26-27.

A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól havi bontásban is közzétette az új indexeket, ágazati, illetve szakágazati bontásban ezek csak 2003. januárjától állnak rendelkezésre. A közzétett grafikonokban a változást a megszakított vonalak jelzik.

Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 2002.

2003.

2004. dec.

2004. jan.-dec.

1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés 2,8

6,4

3,5

8,3

Fafeldolgozás

10,8

4,0

2,6

5,4

Bútorgyártás

22,8

-23,5

10,2

8,9

Ipari termelés Σ

bár kissé lassuló növekedés jellemzett. A növekedés üteme ugyanakkor továbbra is jelentősen meghaladta az Európai Unióét. A növekedés struktúrája továbbra is kedvező. Keresleti oldalról a gyorsabb növekedést az export és a beruházás váltotta ki. A lakossági fogyasztás – az előző három évtől eltérően – lassabban emelkedett, mint a GDP. A közösségi fogyasztás 2004 folyamán mérséklődött, negyedévről negyedévre növekvő mértékben. A beruházások összetétele kedvező maradt, dinamikáját a három legnagyobb gazdasági súlyt képviselő ágazat (feldolgozóipar, szállítás, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás) határozta meg. Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek (az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100)

1,2

0,8

-0,1

Fafeldolgozás

0,3

10,4

2,0

3,5

Bútorgyártás

44,0

-31,5

3,2

0,4

5,7

10,8

6,2

15,7

Fafeldolgozás

22,6

-0,1

9,8

6,3

Bútorgyártás

-4,1

-8,2

21,3

20,7

Ipar export ért. Σ

17,5

0,7

4,9

6,8

Ebből: Szerkezet-kész ép. Ép. gépészeti sz.

22,7 12,6

-9,0 13,8

12,0 1,7

13,3 0,9

Befejező építés Új szerződések

5,0

16,7

-12,4

-9,2

29,6

-29,9

-17,7

47,7

millió EUR Kivitel milliárd Ft

9.704,1 10.695,4

952,0 12.063,7 3.880,4 47.910,0

9.643,7

893,8 11.093,9

36.503,1 38.096,0

3.641,8 44.063,4

Egyenleg milliárd Ft millió EUR

-830,1 -1.051,7 -3.423,8 -4.167,3

-58,1

-969,9

-238,5 -3.846,6

4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 -1,8 2,4 1,6 3,5 Ipari termelői árak Belföldi ért. árak - Fafeldolgozó ipar Export árak

1,6

5,0

7,2

1,2

2,7

1,1

2,4

-4,5

0,3

-2,7

-0,4

2004.

4,7

6,8

2005. feb. 3,2

8,4

2005. jan.-feb. 3,6

2004-ben a GDP növekedési üteme 4,0%-ot tett ki, az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés dinamizmusa az év folyamán kissé mérséklődött. A GDP volumenindexei 2002-2004. % (előző év azonos időszaka=100,00) I. 103,1 102,8 104,3

II. 103,2 102,6 104,2

III. 103,7 103,0 103,7

IV: 103,9 103,8 103,7

I-II. 103,1 102,7 104,2

104

103

103

102

102

101

101 100

Termelési oldalon az iparnak kiemelkedő szerepe volt a növekedés ütemének változásában. Az ipari bruttó termelés 2004-ben 8,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ipari termékek kivitele 16%-kal nőtt, a belföldi értékesítés pedig lényegében változatlan maradt. A feldolgozóipar 14 ágazata közül 10 többet exportált, mint 2003-ban. A GDP tényezői (változás az előző év azonos időszakához képest, %) 2002. 2003. 2004.

A megtermelt GDP Mezőgazdaság Ipar összesen Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások összesen Háztartások fogyasztása Közösségi fogyasztás Végső fogyasztás összesen Beruházások Export Import GDP összesen

Forrás:KSH Jelenti 2002/12, 2003/12, 2004/12 KSH Legfrissebb Adatok: Ipar 2004. december, Építőipar 2004. január-december Külkereskedelmi Termékforgalom 2003. január-december, 2004. január-december

Év 2002 2003 2004

104

-12,1 1,3 3,0 12,9 4,4

-4,0 5,4 6,4 1,2 2,0

36,3 5,0 5,8 5,2 2,5

9,3 4,8

7,6 5,4

2,8 -2,1

8,7 8,0 3,7 6,2 3,5

7,3 3,4 7,6 10,4 3,0

2,2 8,3 15,7 14,0 4,0

A felhasznált GDP

4,5 5,7 3,6 4,8 Építőipar árindexe 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=100 2003.

105

Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ

39.926,9 42.263,3 8.874,0

millió EUR

105

J-M Jl-Sz J-M Jl-Sz J-M Jl-Sz J-M Jl-Sz J-M Jl-Sz J-M Jl-Sz J-M Jl-Sz J-M Jl-Sz 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft

106

100

2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen

107

106

éves növekedés

0,2

Ipar belföldi ért. Σ

negyedéves növ.

b) Értékesítés

107

I-IV. 103,5 103,0 104,0

A gazdaság teljesítményének változása követte a világgazdaság tendenciáját, amit 2003 közepétől az élénk, –2–

A nemzetgazdasági beruházások volumene 2004-ben 7,8%-kal, a negyedik negyedévben 0,3%-kal nőtt 2003. azonos időszakaihoz képest. Ezen belül a gép- és berendezés-beruházások 7,1%-kal bővültek, az építési beruházások 8,8%-kal, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás beruházásai pedig 13,1%-kal nőttek. A feldolgozóipar 15,3%-os beruházás bővülése szintén jelentős mértékben járult hozzá a kedvező éves adathoz. Ez utóbbi két ágazat adja a nemzetgazdaság beruházási teljesítményértékének közel felét. A mezőgazdaság beruházásainak nagymérvű visszaesésében szerepet játszik az EU-csatlakozás következtében megváltozott támogatási rendszer, szűkült a támogatható beruházások köre, értéke jelentősen csökkent. A szállítás, posta, távközlésben 15,2% volt a fejlesztés növekedésének üteme, melyet az előző évben 20%-os visszaesés előzött meg. E nemzetgazdasági ágon belül kimagasló volt az útépítési beruházások értéke.

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXVIII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2005. ÁPRILIS 26-27. Múlt év folyamán jelentősen emelkedtek mind a termelő, mind az infrastrukturális jellegű beruházások. Az építési beruházások 8,8%-kal, a gépberuházások 7,1%-kal haladták meg az előző évi szintet. Figyelemre méltó, hogy utóbbin belül az importgép-beruházások bővültek gyorsabban (8,6%), de a hazai gépberuházások 5,8%-os növekedése sem elhanyagolható. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását: Volumenindex, %

Kód

előző év azonos időszaka = 100

Nemzetgazdasági ág

A+B Mezőgazdaság, halászat

vad-

és

erdőgazdálkodás,

190 160

67,8

164,8

113,2

115,3

E

Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás

105,2

96,0

F

Építőipar

100,4

101,2

G

Kereskedelem, javítás

108,7

101,8

H

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

94,8

95,1

I

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

90,9

115,2

J

Pénzügyi tevékenység

121,8

113,3

K

Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás

109,3

113,1

L

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

75,0

100,0

M

Oktatás

96,4

91,6

N

Egészségügyi, szociális ellátás

96,5

92,8

O

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

88,0

109,7

Összesen Ebből:

103,1

107,8

Építés Gép, berendezés Forrás: KSH

97,1 112,3

108,8 107,1

Az ipari termelés 2004-ben az előző évhez képest 8,3%-kal bővült. Decemberben, az egy évvel korábbihoz képest 3,5% volt a bővülés. Az első félévi 10,4%-os növekedést követően a második félévben lassulás volt mérhető. A III. negyedévben 6%-os, a IV. negyedben pedig 6,7%-os volt a bővülés üteme. A lassuló ütem összefüggött a 2003. év második felében megindult élénküléssel (magasabb bázissal). Az ország valamennyi régiójában nőtt az ipari termelés az előző évhez képest, a leggyorsabb ütemben Észak-Magyarországon (14,9%) és KözépDunántúlon (13,1%). 130

Az ipari termelés indexei

125

Havi index

115

havi index

12 havi index

115 110

110

105

105

100

100

95

95

90

90 Á

Sz

F

Jl

D

Mj

O

M

A

J Jú 2002

N

Á

Sz

F

Jl

130 100

Eredeti Szezonálisan és munkanappal kiigazított

70 J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004


A 14 szakágazat közül hétben növekedett az eladás, hétben pedig visszaesett. 2004 decemberében is stagnált az ipar belföldi értékesítése, a feldolgozóiparé 0,8%-kal mérséklődött. A fafeldolgozó ipar a múlt év utolsó hónapjában 2,0%-kal tudta bővíteni eladásait. Az ipari export 15,7%-kal bővült 2004. januárdecemberében, 2003. évhez képest. 2004. decemberében mind az ipari, mind a feldolgozóipari export 15,8%-kal bővült. mrd Ft 1 400

Feldolgozóipari termelés és értékesítés, (5 fő feletti vállalkozások; folyó áron, index 1992. év havi átl. =100; 2003-tól 2000. évi havi átlaga = 100)

% 275 250

1 200

225

1 000

200

800 600

175

400

150

200

Termelés Belf. értékesités

0

125 100

J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004


120

12 havi

N

(1995-2001-ig 1992. év havi átlaga = 100, 2001-től 2000. év havi átlaga = 100)

76,7

Feldolgozóipar

J Jú 1997

220

114,9

Bányászat

120

Az ipar termelési volumenindexe

2004.

D

125

250

2003.

C

130

Országos szinten az ipar hazai eladásai lényegében stagnáltak az év egészében. Ezen belül a feldolgozóipar belföldi eladásai 1%-kal visszaestek, a villamos-energia-, gáz-, gőz-, vízellátásé 0,7%-kal növekedett. A feldolgozóipar szakágazatai közül a kis súlyt képviselő fafeldolgozó ipar belföldi eladásai 3,5%-kal bővültek, ennél nagyobb ütemben négy ágazat hazai eladása nőtt. Utóbbiak közül kiemelendő a villamos gép, műszer gyártás 27%-os emelkedése.

D


Az év folyamán a legdinamikusabban a közepes méretű vállalkozások (50-249 fős) bővítették termelésüket (8,8%-kal), belföldi eladásaik 4,7%-kal növekedtek, míg exportjuk átlag körüli mértékben bővült. Az 5-49 fős vállalkozások termelése 7,6%-kal, exportja 42%-kal növekedett, míg a nagyvállalatok (250+ fő) termelése 8,5%kal emelkedett, belföldi értékesítése 3,2%-kal visszaesett, exportja pedig átlag körüli volt. –3–

A fafeldolgozó-ipar 2004. évi termelése 5,4%-kal (ezen belül decemberben 2,6%-kal) emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, ami elmarad az ipari és feldolgozóipari átlagtól. A negyedéves tendenciák némi lassulást jeleznek, hiszen az első háromhavi 11%-os növekedést követően a második negyedévben 3,6%-os, a harmadik negyedévben 3,3%-os és a negyedik negyedévben 5,0%-os volt a termelés-bővülése. A szakágazat hazai értékesítése 2004-ben 3,5%-kal emelkedett, ezen belül az első negyedévben 10,3%-kal nőtt, a másodikban 1,1%-kal visszaesett, a harmadikban stagnált, míg a negyedik negyedévben ismét számottevően bővült (6,1%). 2004. decemberében 2,0%-kal bővültek a hazai eladások. Az exportértékesítés 6,3%-kal bővült az év egészében, az első negyedévben 6,4%-kal, a másodikban 7,7%-kal, a harmadikban 5,7%-kal a negyedikben pedig 6,0%-kal,

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXVIII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2005. ÁPRILIS 26-27. ami egyenletes teljesítményre utal. 2004. decemberében a kivitel 9,8%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. mrd Ft 18

%

A Fafeldolgozó ipar termelése, értékesítése, (5 fő feletti vállalkozások; folyó áron, mrd Ft; index 1992. év havi átl. =100; 2003-tól 2000. évi havi átlag = 100)

16 14

200 180

12 160

10 8

140

6 4

120

Termelés Exp. értékesítés

0

Belf. értékesités Volumenindex

100

J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. 1999 2000 2001 2002 2003 2004


A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak

1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)

105,7 95,4 116,8 104,1 110,8 104,0 105,4

98,2 97,6 109,3 97,4 100,3 110,4 103,5

Export

117,9 95,4 123,3 114,0 122,6 99,9 106,3

Forrás: KSH

A hazai bútoripar a 2003. évi igen gyenge gazdasági évet követően, 2004-ben javulást mutat. Termelése az 8,9%-kal nőtt, ezen belül a növekedés üteme negyedévről negyedévre enyhén gyorsult (I. negyedév 6%, II. negyedév 11,3%, III. negyedév 7,8%, IV. negyedév 8,0%). Az értékesítési adatok is javuló képet mutatnak. A 2002. évben szárnyaló, majd 2003-ban drasztikusan visszaeső belföldi értékesítés 2004-ben stagnált, ami a második félévi gyengébb teljesítményből adódott Az export piacokon jelentkező gazdasági javulás a kivitel növekedésében is megmutatkozik. A múlt év egészében a bővülés mértéke 20,7%, a negyedévenkénti változás mértéke 5,1%, 23,9%, 28,0%, illetve 31,1% volt. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak

1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. J-Jú

Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)

117,9 94,5 123,6 119,0 122,8 76,5 108,9

116,8 92,0 120,9 113,5 144,0 68,5 100,4

2004-ben az építőipar termelése 6,8%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben a növekedés mértéke 15,5% volt, a második negyedben 2,9%-os, a harmadikban 5,3%-os, míg a negyedik negyedévben 7,3%-os. Az épületek építése – a 24%-os lakásépítési növekedés ellenére – 3,7%-kal visszaesett 2003-hoz képest, az egyéb építményeké viszont 21,9%kal nőtt. A növekedés forrása elsősorban az úthálózatfejlesztési munkákat végző nagy, legalább 300 főt foglalkoztató vállalkozások termelésének 40%-os bővülése volt. Az épületek építése májustól minden hónapban kisebb volumenű volt, mint 2003. azonos hónapjában, míg az egyéb építmények építési teljesítménye májust kivéve egész évben meghaladta az előző Azévit. alágazatok közül a szerkezetkész épületek és egyéb építmények (62%-os súly) volumene 13%-kal nőtt, az épületgépészeti szerelésé (23%-os súly) lényegében stagnált, a befejező építésé (10%-os súly) 9,2%-kal visszaesett.

115 105 95 85 75 J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Export


2004. decemberében 4,9%-kal nőtt az építőipar teljesítménye 2003. decemberéhez képest. Az épületek építése az év utolsó hónapjában 8,5%-kal mérséklődött, az egyéb építményeké (műtárgyak) pedig 25,0%-kal növekedett. Az egyéb építmények építésében jelentős szerepe volt a folytatódó közlekedési beruházásoknak.

117,1 99,3 127,2 126,5 95,6 91,2 120,7

115

105

Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint

250

200 180 160

Fafeldolgozás

Folyó áron, Mrd Ft

200

2004-ben az ipar termelékenysége 11,2%-kal emelkedett, a létszám 2,5%-os csökkenése mellett (2002-ben 5,3, 2003-ban 8,8%-os volt). A feldolgozóipar (12,0%) termelékenységi mutatója meghaladja az ipari átlagot, míg a fafeldolgozó-iparban kismértékű elmaradás mutatkozik (10,5%). 2004. decemberében a fafeldolgozó ipar (14,4%) termelékenysége mintegy hét százalékponttal kedvezőbben alakult mint a feldolgozóiparé (6,8%), és az iparé (6,8%). %

Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka=100

125

Forrás: KSH

125

%

135

140 120

150

100 80

100

60 40

50 Épületek Épületek , vol.index

0 J 2001

Á

Jl

O

J 2002

Á

Jl

O

Egyéb építmények E. építmények, vol.index J 2003

Á

Jl

O

J 2004

Á

előző év azonos időszaka=100

2

20 0 Jl

O


Az építőipari vállalkozások 2004 január-decemberben 48%-kal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek, mint

Feldolgozóipar

–4–

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXVIII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2005. ÁPRILIS 26-27. egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 3,0%-kal, az egyéb építményeké 96,8%-kal emelkedett az előző évi bázishoz képest. Az építőipari vállalkozások 2004. végi szerződésállományának volumene 97,6%-kal volt magasabb a tavaly ilyenkorinak. Az épületek szerződésállománya 26%kal, az egyéb építményekre kötötteké 142,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 2004-ben öt régióban növekedett az építőipari vállalkozások termelése. A növekedés Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön volt a legszámottevőbb, 19,8 és 15,4%. A nyugat- és dél-dunántúli régióban 1-2%-os volt a visszaesés. 200

Mrd Ft

Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként

180 160 140 120 100 80

A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok.

60 40 20

Szerkezetkész épület

Ép. gépészeti sz.

Befejező építés

0 J 1998

Jú

N

Á

Sz

F

Jl

D

Mj

O

M

A

J 2003

Jú

N

Á

Sz


Az Európai Unióban (EU-25) az építőipar termelése a múlt év első felében enyhén növekedett a harmadik negyedévben azonban mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Mindhárom negyedévben csökkenés volt Portugália, Lengyelország és a legerőteljesebben Németország építőiparában. A legdinamikusabban a balti államok, valamint Csehország és Magyarország építőipara fejlődött az első kilenc hónapban. 2004-ben 23,5%-kal emelkedett a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest A használatba vett lakások száma a fővárosban 60,8%-kal emelkedett, a községekben 20%-kal, a megyei jogú városokban 15,5%-kal, az egyéb városokban pedig 11%-kal nőtt. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma ugyanezen időszak alatt országosan 3%-kal visszaesett. Budapesten 21,0%-kal, több új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A városokban és a községekben 5,0-13,0%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki. 60

ezer db

Lakásépítés

A külkereskedelmi forgalomalakulása, 2004.

43 913

40

Millió euró Millió dollár Milliárd forint

33 164

44.063,4 54.783,6 11.093,9

Behozatal

47.910,0 59.478,8 12.063,7

Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal

115,7 127,4 115,0

113,4 124,8 112,8

Forrás: KSH

29 896 10 0 1991

Érték

Megnevezés Kivitel

35 543

30 20

2004-ben folytatódtak a 2003 III. negyedévében elkezdődött kedvező folyamatok a külkereskedelmi forgalomban. Az I. és II. negyedév üteméhez viszonyítva a III. és IV. negyedévben némi lassulás következett be, a megítélésnél azonban a magasabb bázist is figyelembe kell venni. A kivitel volumene 17%-kal, a behozatalé 14%-kal bővült 2003-hoz képest. A külkereskedelem dinamikája utoljára 2000-ben volt hasonlóan magas. Azonban míg 2000-ben a felgyorsult növekedés jelentős egyenlegromlással járt, addig 2004-ben javulás mutatkozott. A hiány összegét az exportéhoz viszonyítva 8,7%-os arány adódik. Ez 2,2 százalékponttal kisebb az előző évinél, egyben az ötéves időszak – 2000-2004 – legkisebb relatív hiányát jelenti. A forint a főbb devizákhoz viszonyítva éves szinten 2%-kal felértékelődött, amelyen belül a január-májusi időszak átlagát tekintve mintegy 3%-os leértékelődés, az ezt követő hónapokban viszont jelentős, átlagosan 5%-os felértékelődés volt.

59 241 57 459

Kiadott lakásépítési eng. Épített lakások

50

lakásos és lakóparki épületekben épült lakások, 2003-ban ez az arány 38,6% volt. E tendencia következtében emelkedett a kis lakások száma és tovább csökkent az épített lakások alapterülete 93m2-re. Az új lakások kivitelezését 63%-ban építőipari vállalkozások végezték (Budapesten 85, a megyei jogú városokban 77%-át), házilagos kivitelezésben a lakások 31%-a készült. 2004-ben 10,8%-kal kevesebb és 1,8%-kal kisebb alapterületű lakóépület kapott építési engedélyt. A nem lakóépületek esetében 11,2%-kal kevesebb és 17,4%-kal kisebb alapterület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. A közlekedési és ipari célú épületek kivételével minden területen erőteljesen visszaesett a fejlesztés, a hivatali épületeknél több mint a felével, a mezőgazdasági, kereskedelmi épületeknél több mint egyharmaddal kevesebb a tervezett beépítendő terület. A nem lakóépületek szerkezete az ipar felé tolódott el a 2004. évi építési engedélyekben; az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem előző évi 32-26-18%-os arányának most 42-21-13% a megfelelője.

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004


Az új lakások 37%-át építették gazdasági vállalkozások, szemben az egy évvel korábbi alig 31%-kal. Nőtt a többszintes, többlakásos épületekben történő lakásépítések száma és aránya a családi házas építkezések rovására. 2004-ben az új építésű lakások 44,3%-át teszik ki a több–5–

A külkereskedelmi forgalom hiánya 970 milliárd forint (3,8 milliárd euro) volt, ami 82 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi mérleg a csatlakozást közvetlenül megelőző hónapokban jelentősen romlott, amely nagyrészt a taktikai célú vásárlásokkal magyarázható. Ezt követően viszont minden hónapban kisebb hiány keletkezett, mint 2003 azonos hónapjaiban, a szeptemberi hónapot kivéve. J 1998 Mj

4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0

J Import J Export J Sz 1999 Mj Sz 2000 Mj Sz 2001 Mj

J Egyenleg Sz 2002 Mj

J Sz 2003 Mj

J Sz 2004 Mj

Sz

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXVIII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2005. ÁPRILIS 26-27. Érték, M USD

2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

149,0 148,6 182,9 224,8 286,6

2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

138,8 150,2 206,5 270,3 315,1

2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

266,4 263,8 342,1 425,6 514,2

%-os vált. Érték, előző M USD év=100 24 Fa és parafa

110,2 99,7 123,1 122,9 127,4

%-os vált. előző év=100

147,9 140,4 147,0 171,3 181,2

Érték, M USD

96,4 94,9 104,7 116,6 105,6

-1,1 -8,2 -35,9 -53,5 -105,4

100,8 102,3 115,0 117,1 115,8

79,2 72,9 50,1 30,1 33,7

100,7 110,6 109,9 121,2 115,0

293,2 354,8 338,0 399,0 434,9

63 Fa-és parafaáru

2004-ben az EU-val folytatott kereskedelemben lényegesen kedvezőbben, az unión kívüli viszonylatban viszont kedvezőtlenebbül alakult az egy évvel korábbihoz képest. A mérleg relációs szerkezetében bekövetkezett változásban meghatározó tényező volt, hogy míg 2003ban az ázsiai származású áruk jelentős része Uniós közvetítéssel érkezett hazánkba, addig 2004-ben ezek már inkább közvetlenül az ázsiai partnerországokból kerültek feladásra. 2004-ben az importfedezetségi mutató (kivitel értéke/behozatal értéke) 92% tett ki, ami 1992 óta a legmagasabb arány Fa, faáru, bútor behozatala és kivitele

1000 Millió USD 900 800

Import

Export

Egyenleg

700 600

118,0 108,2 137,5 130,9 116,4

218,0 223,1 256,6 300,4 348,8

82 Bútor és bútorelem

109,3 99,0 129,7 124,4 120,6

559,6 618,6 680,1 824,6 949,1

Forrás: KSH

Az ipari termelői árak 2004. január-decemberben 3,5%-kal emelkedtek a 2003. évi 2,4%-hoz képest. A növekedés szinte teljes egészében a belföldi értékesítési árak 8,4%-os emelkedéséből adódott, az exportértékesítési árak 0,4%-kal mérséklődtek. 120

Az ipar árindexei, %

500

(előző év azonos időszaka = 100)

115

400 300

110

200 100

105

0 -100 1998

1999

2000

2001

Bútor és bútorelem

2002

2003

2004

1998

1999

2000

2001

2002

Fa és parafa, faáru

2003

100

2004

95


A fa alapanyagok 2004. évi forgalma negatív egyenleggel zárt akárcsak a múlt évben, mértéke azonban közel kétszerese az egy évvel korábbinak. A behozatal USDben 27,4%-kal, forintban pedig 15,6%-kal nőtt. Fa alapanyag kivitelünk USD-ben 5,6%-kal nőtt, míg forint alapon 4,4%-kal mérséklődött. A fatermékek kivitelében is megmutatkozik az e termékeket felhasználó ágazatok recessziója, illetve az erős forint hatása. Az elmúlt öt évben a pozitív egyenleg mértéke egyre csökkent, ez évben lényegében változatlan maradt. A termékcsoport behozatala USD-ben 16,4%-kal, forintban 5,5%-kal emelkedett, míg kivitelünk forint alapon 4,8%-kal emelkedett, USD-ben mérve pedig 15,8%-kal. A bútor és bútorelem behozatal az idén jelentősen, 20,6%-kal nőtt az előző évhez képest, dollárban számítva, míg forint alapon a bővülés mértéke 8,8% volt. Az árucsoport kivitele a 2003. évi 25,7%-os növekedést követően idén 5,5%-os emelkedést mutatott dollárban. A forint alapon végzett számítások szerint a 2004-ben 3,8% volt a bővülés mértékben. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) január-szeptember Időszak

Behozatal

Kivitel

Egyenleg

–6–

Termelői

Belföldi

Export

90 J Mj 1998

Sz

J Mj 1999

Sz

J Mj 2000

Sz

J Mj 2001

Sz

J Mj 2002

Sz

J Mj 2003

Sz

J Mj 2004

Sz


2004. decemberében az ipar termelői árai 1,6%-kal növekedtek az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a belföldi értékesítés ára 7,2%-kal emelkedett, az export eladások árindexe 2,7%-kal mérséklődött. A termelői árak növekedése az év közepétől mérséklődő tendenciát mutatott. A fafeldolgozó ipar (TEÁOR 20) termelői árának változása, % Időszak

2002. 2003. 2004.

Termelői

Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)

99,0 103,9 101,6

101,2 102,7 102,4

Export

96,5 105,4 100,8

Forrás: KSH

Az építőipari tevékenység költség alapon számított árai 2004. decemberében 3,6%-kal emelkedtek az előző évhez képest. 2004-ben, az egy évvel korábbinál kisebb mértékben, 4,8%-kal emelkedtek az építőipari árak. A szerkezetkész épületek és egyéb építmények építésének árai 5,4%-kal, az épületgépészeti szerelés árai 3,4%-kal, a

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXVIII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2005. ÁPRILIS 26-27. befejező építés árai pedig 3,2%-kal emelkedtek 2003-hoz képest. Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100

%

125 120

Építőipar Infláció

115 110 105 100 J 1997

Ju

N

Á

Sz

F

Jl

D

Mj

O

M

A

J 2002

Ju

N

Á

Sz

F

Jl

D


A fogyasztóiár-index 2004-ben 6,8%-kal volt magasabb, mint 2003-ban. Decemberben az árnövekedés mértéke 5,5% volt az egy évvel korábbihoz képest. A fogyasztói ár növekedési üteme májusban volt a legmagasabb (7,6%). 17,5

Fogyasztói árindex

3,0

Havi árindex

15,0

12 havi árindex Maginfláció KSH

2,5

12,5

2,0

10,0

1,5

7,5

1,0

5,0

0,5

2,5

0,0

0,0

-0,5 J Jú 1998

-2,5 N

Á

Sz

F

Jl

D

Mj

O

M

A

J Jú 2003

N

Á

Sz

GDP 2005

2006

6,9 6,0 7,3 7,0 3,8 4,0 3,7 3,5 4,8 4,0 5,3 5,5 3,8 1,5 5,5

6,3 5,5 6,2 6,8 3,9 3,9 3,8 3,7 4,9 4,0 5,0 5,5 4,0 1,8 5,0

Balti országok Észtország Lettország Litvánia Közép-Európa Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Délkelet-Európa Bulgária Ciprus Málta Románia

Fogyasztói árak 2005 2006 3,9 3,7 5,7 2,9 3,1 2,5 4,0 3,1 3,6 2,3 6,6 4,0 2,5 2,4 8,2

3,6 2,7 5,3 3,0 2,7 2,7 3,8 2,5 2,8 2,0 4,8 3,5 2,5 1,9 5,7

Folyó mérleg egyenlege 2005 2006 -10,3 -11,0 -10,9 -9,5 -4,0 -4,8 -8,6 -2,1 -6,0 -1,4 -6,4 -7,6 -3,4 -4,0 -6,9

-9,6 -9,7 -9,8 -9,3 -4,0 -4,4 -8,1 -2,5 -4,6 -2,2 -5,8 -6,9 -2,7 -3,0 -6,3

Forrás: IMF

A fafeldolgozó és bútoripar 2004. januárdecember Az alább következő elemzés az elmúlt hét év adatgyűjtése alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától származnak és az 5 főt, vagy annál többet foglalkoztató vállalkozások adataira épül. A 49 fő feletti vállalkozások megfigyelése teljes körű, az 5-49 főt foglalkoztató vállalkozások megfigyelése reprezentatív, az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások tevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az utolsó két év áfa-adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti megoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik figyelembe. A statisztikai adatgyűjtés 2002. január 1-től a statisztikai főtevékenység alapján történik (egy egység főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre). Ennek figyelembe vételével egyes adatszolgáltatók ágazati hovatartozása a bázishoz képest megváltozott, ez érintheti az adatok időbeli összehasonlíthatóságát.

Vált. az előző év azonos időszakához (%)

Változás az előző hónaphoz képest (%)

3,5

Gazdasági folyamatok (éves változás százalékában, a folyó mérleg esetében a GDP százalékában)

F


A konvergencia állása egyes újonnan csatlakozott országokban (Forrás: Világgazdaság, 2005. április 19.) Hosszútávú Bruttó Inflációs Költségvetékamat államadóssi deficit a ráta 2004. III.ság GDP száza2004. III.2005. II. (a GDP százalékában 2005. II. átlaga lékában) (ESA) átlaga Referenciaérték 2,2% -3,0% 60,0% 6,2% Észtország 3,7% 1,8% 4,9% — Litvánia 1,9% -2,5% 19,7% 4,3% Szlovénia 3,4% -1,9% 29,4% 4,5% Csehország 2,5% -3,0% 37,4% 4,6% Lettország 6,6% -0,8% 14,4% 4,7% Lengyelország 3,9% -4,8%, (-6,8%)* 43,6%, (47,7%)* 6,8% Szlovákia 6,4% -3,3% 43,6% 4,8% Magyarország 6,2% -4,5%, (-5,4%)* 57,6% (60,7%)* 7,9% Forrás: NewCronos és Eurostat2005. tavaszi fiskális notifikációk * A nyugdíjreform hatásának figyelembevétele nélkül.

A hazai GDP 4,0%-os növekedése és a 2004. második félévtől lassuló világgazdasági növekedés a fafeldolgozóiparban is (TEÁOR 20) éreztetik hatásukat. Az ipari termelés éves 8,3%-os bővülése mellett az ágazat 5,4%-os növekedést mutat. A hazai ipar növekedési üteme az első félévi 10,4%-ról a második félévben 6% körülire mérséklődött. A fafeldolgozó iparban a termelés bővülési ütemének mérséklődése már a második negyedévben bekövetkezett. A fa- és bútoripar volumenindexei, %

140

127,2

123,6

122,8

120,9

119,0

117,9 116,8

100105,7

A gazdasági lassulás a világgazdaság egészében várható. A fejlett országokban 4,4%-ról 3,6 százalékra lassul, a legkisebb bővülés az IMF szerint Németországban várható, 2005-ben nem éri el az 1%-ot sem a GDP bővülése. A világgazdasági lassulással összefüggésben a keletközépeurópai régió egészére is jellemző lesz a kisebb dinamika. Az átlagos növekedési ütem 5,5%-ról 4,3%-ra esik vissza. Az IMF szerint Magyarországon a GDP bővülése a tavalyi 4 százalékról 3,7 százalékra mérséklődik. Az erős forint és a béroldalról csökkenő nyomás hatására az éves infláció 2005-ben 4%, 2006-ban 3,7%-os lesz várhatóan. –7–

90

95,4

104,1

104,0 105,4

94,5

117,9

113,5

116,8

110,4 100,4

109,3

98,2 92,0 97,6

97,4

114,0 99,3

103,5

100,3

122,6

106,3 95,9

99,9

95,4 91,2

76,5

80 70

126,5 123,3

108,9 110,8

(Forrás: Világgazdaság, 2005. április 19.)

120,7

117,1

120 110

IMF előrejelzés

144,0

(előző év azonos időszaka = 100)

130

68,5 Termelés

Hazai értékesítés

Export értékesítés

60 1998 1999 2000 2001. 2002. 2003. 2004. 1998 1999 2000 2001. 2002. 2003. 2004. 1998 1999 2000 2001. 2002. 2003. 2004.

Fafeldolgozás

Bútorgyártás


A bútorgyártás (TEÁOR 361) 2004. évi helyzete a rendelkezésre álló adatok szerint kedvezőbb, mint a megelőző évben. Január-decemberben 8,9%-os termelésbővülés ment végbe igen alacsony bázishoz képest. A negyedévenkénti adatok a termelés enyhén növekvő ütemű emelkedését jelzik.

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXVIII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2005. ÁPRILIS 26-27. A fafeldolgozó-ipar termelésének 2004. első negyedévi 11%-os bővülése alacsony bázishoz képest következett be, a második negyedévi lassulás részben az egy évvel korábbi magas bázissal magyarázható. A második félév alacsony mutatói alacsony bázishoz képest mutatnak elmozdulást. A bútoripar termelése éves szinten 8,9%-os volt, éven belül a legkedvezőbb a második negyedév volt 11,3%-os növekedéssel, míg a többi háromban 6-8% közötti volt a bővülés üteme. Ez azt jelenti, hogy a 2003. évi igen jelentős mérséklődést követően az ágazat még nem tudta termelését a 2002. évi szintre feltornázni. A fafeldolgozó-ipar belföldi értékesítése 2004-ben 3,5%-kal bővült az előző. évi 10%-os növekedéshez képest. Az éven belül a legmagasabb növekedés az első negyedévben mutatkozott (10,3%), magas bázishoz képest (7,7%). A második-harmadik negyedévi stagnálás magas bázishoz képest ment végbe, míg az év utolsó negyedében ismét erőteljesebb (6,1%) növekedés mutatkozott viszonylag alacsony bázishoz képest. A bútoripar hazai eladásai lényegében stagnáltak az előző évi igen alacsony szinten. Az év első felében még 5%-ot meghaladóan növekedett az eladások volumene, az év második felében azonban megfordult a tendencia és negyedévrőlnegyedévre nőtt a visszaesés mértéke. Nehezíti a hazai gyártók helyzetét az import jelentős bővülése is az év folyamán (Forintban 8,8%, USD-ben 20,6%). A fafeldolgozó ipar eredményei az ipari exportban javulnak, a 2003. évi stagnálást követően 2004-ben 6,3%kal bővült. Az ütem negyedévenként megközelítőleg egyenletes volt, 5,5% és 7,7% között mozgott. A bútoripari export a múlt évben 20,7%-kal nőtt az előző két év visszaesésével szemben. Az év folyamán a növekedés üteme nőtt, az I. negyedévi 5,1%-os bővülést követően a második negyedben 23,9%-os, a harmadikban 28%-os a negyedikben pedig 31,1%-os volt az emelkedés mértéke. SZAKÁGAZATI EREDMÉNYEK FAFELDOLGOZÓ-IPAR A két éve tartó csökkenést követően 2004-ben minimálisan, 2,5%-kal nőtt a fűrészáru gyártás termelése. A hazai értékesítés közel 2 százalékponttal visszaesett, míg az export 7,9%-kal nőtt. Mind a termelés, mind a belföldi értékesítés növekedésének üteme negyedévről negyedévre lassult. Az export az év első felében lassuló ütemben, de jelentősen emelkedett, a harmadik negyedévben — az előző évi 17.5%-os — növekedést követően visszaesés következett be, amit a negyedik negyedévben ismét bővülés követett. A falemezgyártás, mely a fafeldolgozó ipari termelés közel negyedét adja, termelése 3%-kal visszaesett 2004ben 2003-hoz képest. A belföldi értékesítés 6,5%-kal, az export 1%-kal mérséklődött. Ezek a számok azt jelzik, hogy a hazai gyenge kereslet mellett a külföldi felvevő piacok recessziós hatását már ez a szakterület sem tudta elkerülni. A negyedévenkénti adatok csak az exportban mutatnak a második félévben javulást, a termelés és belföldi eladás kisebb ingadozások mellet egész évben csökkent. 70 60

Termelés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként

Mrd Ft

30

1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

–8–

20 10 0 Fűrészáru

Falemez

Ép.aszt. ipari term.

Tároló fatermékek

Fatömegcikk

Mrd Ft 30

Hazai értékesítés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

25 20 15 10 5 0 Fűrészáru

Falemez

Ép.aszt. ipari term. Tároló fatermékek

Fatömegcikk


A tároló fatermékek termelésének 2002. évi kiugró mértékű növekedését és a 2003. évi nagymértékű visszaesést követően 2004-ben 8,7%-os bővülés következett be. Hasonló tendenciák mutatkoznak a belföldi- és exportértékesítésben is. A negyedéves adatok a termelésben erős ingadozást jeleznek, mivel a második és harmadik negyedév teljesítménye stagnálás közeli volt, a viszonylag magas éves szint az első és az utolsó negyedév jó teljesítményének köszönhető. Hasonló tendenciák figyelhetők meg az alágazat hazai értékesítésében és exportjában is. Mrd Ft Export a 35 30 25 20

fafeldolgozó iparban, szakágazatonként

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

15 10 5 0 Fűrészáru

Falemez

Ép.aszt. ipari term. Tároló fatermékek

Fatömegcikk


BÚTORIPAR A bútoripar a sikeres 2002. évet követően 2003-ban jelentős visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. 2004-ben a termelés 8,9%-kal növekedett, a hazai értékesítés stagnált, míg az export közel 20%-kal emelkedett.

50 40

A fafeldolgozó ipar közel négy tizedét kitevő épületasztalos-ipari termékek gyártásában 10,9%-os növekedés következett be a múlt évben a megelőző év azonos időszakához képest. A hazai eladások az egy évvel korábbi 60,4%-os növekedést követően 2004-ben 8,7%-kal bővültek. A hazai piacon mutatkozó pozitív változást az export egyenletes növekedése kíséri, a 2003. évi 11,1%-kal szemben 2004-ben 11,4%-os volt a növekedés üteme. A negyedéves adatok a termelésben — az előző évi magas bázishoz képest — enyhén lassuló ütemű növekedést mutatnak. A belföldi értékesítésben a második és harmadik negyedévi növekedés jelentősen lelassult (a 2003. évi bázis azonban kiugróan magas volt), a negyedik negyedben azonban ismét felgyorsult. Az export növekedése az év folyamán lelassult (I. 18,9%, II. 16%, III. 8,2%, IV. 3,4%).

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXVIII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2005. ÁPRILIS 26-27. A bútorgyártás 45%-át kitevő ülőbútorok termelése az átlagosnál kissé gyorsabban, 13,3%-kal nőtt. A hazai értékesítés lénygében stagnált, a kivitel pedig 22,3%-kal emelkedett. Az egyes negyedévek adatai optimizmusra adnak okot, mivel a termelés és az export bővülésének üteme növekvő. A hazai értékesítés a múlt év azonos negyedéveihez képest az első félévben csökkent, a másodikban pedig stagnált. 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

30

2001.

2002.

2003.

2004.

20 15 10 5 0 Ülő

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

Ülő

Iroda

Konyha

Egyéb

Mrd Ft

Beruházások a FA és bútoriparban

15

Fafeldolgozó

14

6

5 655

4 292

1 759 1999

4 638

2 401

3 031

2000

2001

2002

2003

3 556 1 729

3740

4 039 2 911

2 101

1 304

1 117

1 325

1 811

2 037

2004

1999

2000

2001

2002

1 313

1198

2003

2004


5 0 Egyéb

4 403

4 328

0

10

Konyha

Bútor

8 385

8

2

Iroda

Gép

9 567

9

25

Ülő

Építés

9 936

11

5

2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

(20 fő felett teljeskörű, 5-49 főig reprezentatív)

12

3

15

Egyéb

BERUHÁZÁS

Hazai értékesítés a bútoriparban szakágazatonként

20

Konyha

2004-ben megszakadt az ágybetétgyártás évek óta tartó nagyütemű növekedése. A termelés stagnált, a hazai eladások szinte nem emelkedtek (+1,7%), míg az export 15,5%-kal visszaesett. Az egyes negyedévek adatai arra utalnak, hogy az ágybetétgyártás az év folyamán javított pozícióin. A termelés növekedési üteme emelkedett, a belföldi értékesítés is hasonló tendenciákat mutat. A kivitel esetében a csökkenés üteme mérséklődött az első félév során, a másodikban pedig növekedésbe fordult.

Ágybetét

Az irodabútorok gyártása is erőteljesen bővült 2004. január-decemberben (+31,3%). A hazai értékesítés közel 4%-kal visszaesett. A kivitel közel hétszeresére nőtt ebben az időszakban. Az egyes negyedévekben a termelés lényegében egyenletesen emelkedett, a hazai értékesítés növekedése az első negyedben volt a legmagasabb, a másodikban lényegében stagnált, a harmadik és negyedik negyedévben pedig csökkent. A kivitel növekedése ugyanakkor negyedévről negyedévre gyorsult. Mrd Ft

Iroda



30

2000.

25

Termelés a bútoriparban szakágazatonként

Mrd Ft

Export értékesítés a bútoriparban szakágazatonként

Mrd Ft

35

Ágybetét


A konyhabútorgyártás szintén jelentősen bővült (+19,6%). A belföldi értékesítés az előbbi két szakágazattól eltérően 34,4%-kal nőtt, az export lényegében nem nőtt. A negyedévenkénti adatok szerint azonban az első félévi igen kedvező tendenciák a második félévben lelassultak, sőt az exportban meg is fordultak. Az egyéb bútorok gyártása – ami valamivel több, mint 30%-át teszi ki a bútorgyártásnak – visszaesett (-3,6%). A hazai értékesítés (-2,5%) ugyancsak mérséklődött, bár üteme lassúbb volt mint a termelésé. A legnagyobb mértékű visszaesés azonban a kivitelben jelentkezett (-4,8%). A negyedéves eredmények sem adnak okot az optimizmusra. Mind a termelés, mind a belföldi eladások esetében negyedévről-negyedévre romlott a teljesítmény. A termelésben már a második negyedévtől visszaesés mutatkozott az előző év azonos negyedévéhez képest, a hazai eladások esetében ez a folyamat a második félévtől indult meg. Az export esetében reményre ad okot, hogy bár éves szinten visszaesés következett be, a negyedik negyedévben 11,5%-os növekedés ment végbe. –9–

2004-ben – hasonlóan a korábbi évekhez –mind a fafeldolgozó-ipar, mind a bútoripar beruházásaira a gépberuházások túlsúlya a jellemző. A fafeldolgozó-iparban három és félszeres a gépberuházások értéke, mint az építésé. A bútoriparban, a különbség ebben az évben nagyobb, mint a korábbiakban, azaz építés harmada a gépberuházás értékének. Értékét tekintve a faipar beruházásai 2004-ben a 2003-ik évinek a felére csökkentek. A bútoriparban a beruházások — a kedvezőtlen konjunkturális hatások ellenére — közel 17%-kal emelkedtek. A fafeldolgozó-ipar szakágazatai közül 2003-ban a falemezgyártás és az épületasztalos ipar hajtotta végre a legnagyobb értékű beruházásokat, 2004-ben az épületasztalos ipar vezeti a beruházási listát, a második helyen a fűrészáru gyártás áll. A falemezgyártás a 2000-2003 közötti időszakban egyenletesen folytatott beruházást, értéke 3-4 milliárd forint között mozgott éves szinten. 2004-ben mintegy 70%-kal esett vissza a beruházások értéke, ami összefüggésben lehet a korábbi beruházások befejezésével és a további jelentősebbek elhalasztásával. Az épületasztalos iparban 2000-2001-ben kiugróan magas volt a beruházás értéke, ezt követően három milliárd forint körüli nagyságrendre állt be, lassú növekedés mellett. 2004-ben az előző évi beruházási érték 70%-a került befektetésre. 7,0

Mrd Ft

6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5

Épületasztalos

Fűrész Falemez

Beruházások a Fafeldolgozó-iparban szakágazatonként (20 fő felett teljeskörű, 5-49 főig reprezentatív)

Építés

Gép


Az EUROCONSTRUCT előrejelzése az építőipari piacról (Forrás: Az EUROCONSTRUCT 2004. decemberi, Párizsi konferenciájának anyaga)

Változás az egyes piaci szegmensekben (volumenindex, %)

A fűrészipar beruházásai jellemzően 2-4 milliárd forint közötti értékben mozognak, kivételt ez alól a 2002. év képviselt, amikor szinte nem ruháztak be. 2004-ben viszszaesett a beruházási kedv, a 2003. évi érték háromnegyede került elköltésre és beépítésre. A tároló fatermékek gyártói 2003-ban, a korábbi évekhez képest többszörösére emelték a beruházásokra fordított összeget, ennek kétharmada gépberuházás volt. Tavaly a beruházásokra szánt összeg ismét a korábbi évek szintjére állt be, mely összeg közel ¾-e gépberuházás volt. A fatömegcikk termelők 2003-ban megduplázták beruházásaikat a 2002. évi szinthez képest, a gép- és épület beruházások aránya közel azonos volt. 2004-ben ezen a területen a beruházások értéke az 1999-2002 évek szintjére esett vissza, és a tavalyi éves szint kb. 1/2-ét teszi ki. A bútoriparban az öt szakágazat közül háromban közel azonos értékben hajtottak végre beruházásokat tavaly, értéke a 350-700 millió forint között ingadozott. Az ülőbútorgyártásban a beruházás értéke 60%-kal haladta meg 2004-ben a 2003. évit. A gépekre ezen a területen négyszer annyit fordítottak, mint az épület-beruházásokra. Az irodabútorok esetében 36%-os értéknövekedés mellett az építési beruházások a gépberuházások ötödét teszik ki. A konyhabútorgyártás beruházásai több mint 60%-kal haladják meg az egy évvel korábbit. A gépekre fordított összeg közel négyszerese volt az épületekének. Az egyéb bútorgyártás 2004. évi beruházásai viszont elmaradtak az egy évvel korábbitól, a visszaesés mértéke közel 30% volt. Mrd Ft 2,5

0,7 1,5 2,6

-2,0 1,9 3,0

-1,6 2,0 2,2

0,8

1,3

1,3

2,7 1,7

2,3 1,2

1,9 1,1

4,3 5,9 9,9

10,4 3,7 8,3

5,9 5,2 6,9

4,6

5,3

6,0

12,4 8,1

14,2 9,1

11,5 7,7

Építés és gazdasági növekedés, %

3,0

(19 EUROCONSTRUCT tagország adatai) GDP

Építés

2,5

2,4

2,3

2,2 2,1

1,9

2,0 1,7

1,5 1,1

1,2

1,0

1,0

0,9 0,5 0,0

0,0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Forrás: EUROCONSTRUCT Grafika: FAGOSZ Az új építmények aránya a teljes építésbõl,%

(20 fő felett teljeskörű, 5-49 főig reprezentatív) 100

2,0

Építés

Ülő

90,5

Gép

90

Egyéb

79,3

80

1,5 1,3

2005 2006 2007

Az európai építőipari piac a következő években várhatóan a gazdasági növekedésnél lassúbb ütemben fog növekedni. A különbség mértéke a következő három évben várhatóan növekedni fog. A termelési beruházások bővülése korlátozott lesz, a családok vásárlóereje csak enyhén emelkedik, sok országban magas marad a munkanélküliség. A gazdasági növekedés ezen időszak alatt visszafogott marad, és korlátozni fogja az építőipari termelés bővülését.

Beruházások a Bútoriparban szakágazatonként

2,3

1,8

2001 2002 2003 2004 Nyugat-Európa Új lakásépítés -2,5 -1,2 1,7 4,4 Lakásfelújítás 0,3 -0,5 1,0 2,1 Nem lakóépületek 2,3 -1,9 -4,4 -0,2 építése Nem lakóépületek 2,5 0,5 -0,3 0,0 felújítása Mélyépítés 3,6 2,1 2,0 1,7 Építőipar összesen 1,1 -0,1 0,3 1,9 Kelet-Európa Új lakásépítés 4,9 -3,2 4,8 2,9 Lakásfelújítás 1,3 7,8 3,6 5,9 Nem lakóépületek -3,4 -5,2 -3,2 6,1 építése Nem lakóépületek 1,5 3,4 -2,6 4,5 felújítása Mélyépítés -2,4 1,9 4,4 5,5 Építőipar összesen 0,3 0,5 2,1 5,2

75,2

72,8 66,6 65,7

70

Iroda

Konyha

63,2 62,9

60,6 56,2

60

1,0 0,8

40

0,5

30

0,3

20

0,0

10

52,5%

50,7 50,5 50,2 49,4 48,6

50

46,9 45,8 44,4 34,7

0 P


Az ágybetétgyártás beruházásai is nőttek a múlt évben, az előző évihez képest háromszoros volt az érték. A gépek beruházási értéke háromszorosan haladta meg az épületekét.

IRL

H

SK

E

CZ

POL

A

CH

SF

N

UK

B

NL

D

DK

F

I

S

Forrás: EUROCONSTRUCT Grafika: FAGOSZ 3,3

3,5 3,0

A mélyépítés várható növekedése, (19 EUROCONSTRUCT ország)

3,2 2,9 2,5

2,5

2,1

2,1

2,0

2,0 1,9 1,5

1,5

– 10 1,0– 0,5

1,1 0,3

0,0 -0,5

-0,9

-0,3

Építés

Mélyépítés

1,0


9,0 7,0

8,7

7,1

7,7

Köz

7,4

Magán

5,6

5,0

3,2

3,0

2,0

1,7

2,6

2,0 0,1

1,0 -1,0 -1,6

-3,0 -3,4

-5,0

-6,4

Nem lakás célú építés: A köz és magán építés várható növekedése Ny-Európában, %

-7,0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Forrás: EUROCONSTRUCT Grafika: FAGOSZ

3,0 2,5

A felújítások várható növekedése Ny-Európában, %

2,5

2,0 1,5

1,4

1,1

1,0

1,7

1,7

1,2

0,5

0,5

0,1

0,0

0,0 -0,5

1,5

-0,4

Új építés

-1,0

0,0

Felújítás

-1,0

-1,5

-1,5

-2,0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Forrás: EUROCONSTRUCT Grafika: FAGOSZ

– 11 –

A gazdaság fontosabb mutatószámai

Recommend Documents