A gazdaság fontosabb mutatószámai

GAZDASÁGELEMZÉS 2008. IV.

A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól havi bontásban is közzétette az új indexeket, ágazati, illetve szakágazati bontásban ezek csak 2003. januárjától állnak rendelkezésre. A közzétett grafikonokban a változást a megszakított vonalak jelzik.

Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 2006.

2007.

1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés Ipari termelés 9,9 8,1 Fafeldolgozás 2,0 -2,4 Bútorgyártás 14,3 12,2 b) Értékesítés Ipar belf. értékesítése 3,8 2,7 Fafeldolgozás -8,0 -7,2 Bútorgyártás 16,0 17,4 Ipar exp. értékesítése 14,4 16,2 Fafeldolgozás 11,4 -1,3 Bútorgyártás 11,9 4,8 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -1,5 -14,8 Ebből: Szerkezet-kész épületek építése -1,2 -19,5 Épület gépészeti szerelés -0,2 -4,3 Befejező építés -6,2 -3,9 Új szerződések -2,1 -9,9 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft 15.966,7 17.374,5 millió EUR 60.338,7 69.123,9 Kivitel milliárd Ft 15.444,4 17.344,5 millió EUR 58.374,4 69.004,2 Egyenleg milliárd Ft -522,4 -29,9 millió EUR -1.964,2 -119,7 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 6,5 0,2 Belföldi ért. árak 8,3 6,4 - Fafeldolgozó ipar 5,6 9,7 Export árak 5,2 -4,8 Építőipar árindexe, 7,2 6,3 (2008-tól negyedévenként jelenik meg)

2008. szept.

2008. jan.-szept.

-0,7 9,3 20,0

3,0 19,3 22,7

0,6 8,7 19,0 -2,1 26,1 20,5

0,7 21,3 33,3 4,5 21,3 12,2

2,5

-8,0

4,9 -8,2 20,1 -0,8

-10,9 -6,7 -3,8 -8,6

1.576,3 6.583,8 1.621,1 6.760,5 44,9 176,7

13.916,8 56.105,2 13.942,8 56.187,8 26,0 82,6

4,7 12,8 -0,8 -1,3

4,7 11,9 .. -0,5

..

5,7

5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=100 2006.

2007.

3,9

8,0

2008. okt. 5,1

2008. jan.-okt. 6,5

Forrás: KSH Jelenti 2006/12, 2007/12, 2008/9 KSH Legfrissebb Adatok: Ipar, 2007. december, 2008. szeptember, Építőipar, 2007. december, 2008. szeptember Külkereskedelmi Termékforgalom 2007. jan-dec., 2008. jan-szept. Fogyasztói árak 2007. december, 2008. október Ipari termelői árak 2007. december, 2008. szeptember -2Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. december


Az elemzésben megjelenő adatok még a pénzügyi válság világméretűvé válása előtti időszakot mutatják. Az Egyesült Államokban tavaly megkezdődött ingatlanpiaci válság azonban már mind az európai, mind a magyar gazdaságra jelentős hatással volt. Ez különösen a harmadik negyedévi adatokban mutatkozik meg. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100 2008 Ország, országcsoport 2007 I. n.év II. n.év III. n.év 103,1 102,4 102,0 101,5 Ausztriaa 106,2 107,0 107,1 .. Bulgária 106,0 105,4 104,6 104,7 Csehországa 106,3 100,2 98,9 96,7 Észtország 102,2 101,7 101,5 100,8 Franciaország 106,6 106,2 106,0 .. Lengyelországa 108,9 106,9 105,2 102,8 Litvániaa 102,5 102,7 101,9 100,8 Németországa 101,5 100,4 99,8 99,1 Olaszországa 101,9 100,9 100,7 100,7 Portugáliaa 110,4 109,3 107,9 107,1 Szlovákia 106,8 105,6 105,1 .. Szlovéniaa 102,9 102,7 101,7 100,8 EU-27a 102,0 102,5 102,1 100,8 USAa 102,1 101,2 100,8 .. Japána a) szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT

Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka=100 2008 Ország, országcsoport 2007 I. n.év II. n.év III. n.év 105,5 104,5 103,9 .. Ausztria 109,1 104,2 106,5 99,4 Bulgária 108,8 106,8 105,3 101,9 Csehország 106,7 101,1 96,9 95,9 Észtország 109,5 109,2 107,2 102,4 Lengyelország 104,0 107,2 107,5 102,1 Litvánia 106,1 105,0 103,3 99,8 Németország 99,8 98,8 98,7 95,5 Olaszország 101,8 95,4 97,2 98,2 Portugália 105,0 105,2 106,9 101,6 Románia 112,7 107,1 106,3 102,6 Szlovákia 106,2 102,5 101,9 98,3 Szlovénia 103,3 102,5 101,2 98,7 EU-27a 101,7 101,6 100,4 97,8 USA 102,8 102,5 101,0 98,7 Japán Az adatok szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT

-3Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. december


Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka=100 2008 Ország, országcsoport 2007 I. n.év II. n.év III. n.év 102,2 103,2 103,7 103,7 Ausztria 107,6 112,4 114,0 112,5 Bulgária 103,0 107,5 106,7 106,5 Csehország 106,7 111,3 111,5 111,0 Észtország 102,6 104,5 104,3 104,3 Lengyelország 105,8 110,8 112,3 112,0 Litvánia 102,3 103,1 103,0 103,3 Németország 102,0 103,3 103,8 104,0 Olaszország 102,4 103,0 102,9 103,1 Portugália 104,9 108,0 108,6 108,2 Románia 101,9 103,4 104,0 104,4 Szlovákia 103,8 106,5 106,4 106,2 Szlovénia 102,4 103,5 103,9 104,3 EU-27a 102,9 104,1 104,4 105,3 USA 100,1 101,0 101,4 102,2 Japán *Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: KSH, EUROSTAT, OECD

Munkanélküliségi ráta* % 2008 Ország, országcsoport 2007 I. n.év II. n.év III. n.év 4,4 4,2 3,6 3,3 Ausztria 6,9 6,6 5,9 5,6 Bulgária 5,3 4,7 4,4 4,3 Csehország 4,7 4,2 3,9 4,1 Észtország 8,3 7,4 7,7 7,9 Franciaország 9,6 8,2 7,3 6,7 Lengyelország 4,3 4,9 4,7 4,9 Litvánia 8,4 8,3 7,4 7,2 Németország 6,2 7,1 6,8 .. Olaszország 8,1 8,1 7,6 7,4 Portugália 6,4 6,6 5,9 .. Románia 11,1 10,5 10,2 10,0 Szlovákia 4,9 5,1 4,4 4,2 Szlovénia 7,1 7,1 6,9 6,9 EU-27a 4,6 4,9 5,3 6,0 USA 3,9 3,9 4,0 4,1 Japán *Szezonálisan kiigazított harmonizált rátáka munkaerő-felmérés szerint Forrás: KSH, EUROSTAT

2008. III. negyedévében a GDP növekedési üteme 0,8%-ot tett ki, az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés húzóereje a mezőgazdaság teljesítménynövekedése volt. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, és építőipar) hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 6,1%-kal nőtt. A mezőgazdaság teljesítménye 2008. III. negyedévében 50,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ez a kimagasló termelésbővülés egyrészt az előző évi gyenge teljesítménynek, másrészt a növénytermesztés ez évi kedvező eredményének következménye. Az ipar teljesítménye -4Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. december


a korábbi bővüléssel szemben összességében 2,2%-kal visszaesett, elsősorban a feldolgozóipar teljesítményének 3,2%-os csökkenése miatt. Az építőipar visszaesése tovább folytatódott, mértéke lényegében megegyezett a II. negyedévivel, 5%-kal maradt el az egy évvel korábbi teljesítménytől. A szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke összességében 1,5%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Csökkent a teljesítmény a szállítás, raktározás, posta és távközlés (-0,6%), a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (3%), valamint a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (-2,1%) területén. A közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás teljesítménye az egy évvel korábbi visszaesést követően 1,6%-kal növekedett. A GDP volumenindexei 2002-2007. % (előző év azonos időszaka=100) Év

I.

II.

III.

IV:

I-IV.

2002

104,0

104,1

104,4

104,2

104,1

2003

103,3

104,3

104,4

104,7

104,2

2004

104,6

105,1

104,9

104,6

104,8

2005

102,8

104,4

104,1

104,5

104,0

2006

104,8

103,7

104,2

104,0

104,1

2007

102,5

100,9

100,6

100,5

101,1

2008

101,7

102,0

100,8

A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 0,9%-kal bővült, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások jelentős 5,8%-os növekedésének köszönhetően. Stagnált a háztartások fogyasztása és a közösségi fogyasztás is. A háztartások és a kormányzat fogyasztásának eredőjeként a végső fogyasztás 0,8%-kal nőtt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás a III. negyedévben is visszaesést mutat, mértéke 1,5% volt. A csökkenés a két legnagyobb súlyú ágazat, a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás, posta és távközlés beruházásainak visszaesésével magyarázható. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül az export 3,5%-kal, az import pedig 2,8%-kal emelkedett. A növekedés üteme 2003. első negyedévében volt utoljára ilyen alacsony szinten. A nagyfokú ütemcsökkenés áruforgalmi okokra és a külkereskedelmi cserearány romlására vezethető vissza. Az áruforgalom exportja 3,3%-kal, importja 2,0%kal nőtt, míg a szolgáltatások exportja 4,4%-kal, importja 7,2%-kal emelkedett. -5Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. december


Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100)

107

106

106

105

105

104

104

103

103

102

102

101

101

100

100

éves növekedés

negyedéves növ.

107

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Forrás: KSH; Grafika: Milei

A GDP tényezői (változás az előző év azonos időszakához képest, %)

A megtermelt GDP Mezőgazdaság Ipar összesen Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások A felhasznált GDP Háztartások fogyasztási kiadása Közösségi fogyasztás Végső fogyasztás Bruttó állóeszköz felhalmozás Export Import GDP összesen

2002

2003

104,1 90,1 101,6 103,6 112,4 105,0 104,1

104,2 99,8 106,0 107,2 96,3 104,1 104,2

2004 104,8 153,4 103,7 104,0 103,3 102,7 104,8

2005

2006

104,01 98,5 103,5 105,2 103,3 104,7 104,0

104,1 94,2 105,5 106,3 101,7 104,7 104,1

2008. I. 2008. 2008. 2007 n.év II. n.év III. n.év 101,1 77,4 106,4 107,0 92,3 101,1 101,1

101,7 107,8 106,4 106,2 81,6 100,2 101,7

102,0 134,5 104,1 104,4 95,2 100,3 102,0

100,8 150,8 97,8 96,8 95,0 98,5 100,8

110,6 108,3 105,3 105,1 109,2 107,5

102,5 103,4 101,9 99,9 99,9 105,8 102,4 103,1 102,4

100,7 100,5 97,8 104,1 98,2 100,9

101,3 99,0 101,4

100,1 100,0 100,8

109,8 103,9 106,8 104,1

107,9 115,0 113,7 104,8

101,5 94,9 115,9 115,1 113,1 112,6 101,1 101,7

98,1 109,3 110,2 102,0

98,5 103,5 102,8 100,8

102,2 106,2 109,3 104,2

108,5 99,8 111,3 118,6 107,0 114,8 104,0 104,1

Forrás: KSH A nemzetgazdasági beruházások volumene 2008. harmadik negyedévében – az előzetes számítások szerint – 2,3%-kal csökkent 2007. azonos időszakához képest. 2008. első kilenc hónapjában 2,9%-kal kevesebbet, 2.956,3 milliárd forintot költöttek beruházásra. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 5,3%-kal emelkedett a harmadik negyedévben 2007. azonos negyedévéhez képest, míg az építési beruházásoké 6,5%-kal visszaesett. Az év I-III. negyedévére vonatkozóan a gép és berendezés beruházás 8%-kal bővült, ugyanakkor az építés 10,5%-kal elmaradt -6Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. december


az egy évvel korábbitól. A beruházási adatok 2008 harmadik negyedévi alakulásának okai az alábbiakban foglalhatók össze: − A feldolgozóipar beruházásai – a beruházásokon belül kb. ¼ súlyt képvisel – 1,6%kal mérséklődtek. − Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás beruházásai 3,6%-kal emelkedtek, ami a lakásépítések harmadik negyedévi szokásos növekedésével magyarázható. − A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásai 2,9%-kal visszaestek. − A szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág beruházásaiban 12,8%-os csökkenés következett be. Ez az út- és autópálya-építések lassulásával, csökkenésével függ össze. − A mezőgazdasági beruházások 25,6%-kal növekedtek. − A kisebb súlyú ágazatok közül a legnagyobb mértékű visszaesés az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban következett be. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását:

Kód A+B C D E F G H I J K L M N O

Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

Volumenindex, % előző év azonos időszaka = 100 2008. I-III. negyedév

2006.

2007.

85,7 85,8 94,9 93,9 96,0 99,2 106,0 105,6 103,8 95,9

89,1 124,8 123,9 95,3 89,7 96,1 109,5 98,0 93,5 99,5

125,5 41,3 95,6 111,6 116,1 116,5 124,5 91,8 103,7 99,2

110,3 101,2 106,0 98,7 98,0

68,8 86,5 87,7 89,4 100,3

69,8 85,6 101,7 79,1 97,1

98,1 98,7

93,2 110,9

89,5 108,0

Ebből: Építés Gép, berendezés Forrás: KSH

Az ipari termelés 2008. I.-III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest -7Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. december


3%-kal bővült, üteme 5,7 százalékponttal kisebb, mint egy évvel korábban. A feldolgozóipar termelése jelentős mértékben lelassult ezen időszak alatt, a növekedés 2,7% volt az egy évvel korábbi 9,5%-kal szemben. A jelentős ütemlassulást az export orientált ágazatok, mint például a gépipari ágazatok, nagymértékű lassulása okozta. A külpiaci értékesítések volumene a múlt évi 17%-kal szemben idén 4,5%-kal nőtt januárszeptemberben, ezen belül az utolsó negyedévben 2,9%-os csökkenés következett be. Szeptemberben az előző év azonos időszakához képest 0,7%-kal, munkanaphatástól megtisztítva 5,3%-kal csökkent a termelés. Országos szinten az ipar hazai eladásai 0,7%-kal bővültek 2008. januárszeptemberben Az ipar belföldi eladásának növekedéséhez elsősorban az energia szektor járult hozzá. A feldolgozóipar belföldi eladásai 1,8%-kal mérséklődtek. A 14 szakágazat közül hétben növekedett az eladás az elmúlt kilenc hónap során, a legnagyobb ütemű növekedés a fafeldolgozás alágazatban következett be (21,3%). A 2008 szeptemberi adatok szerint az ipar belföldi értékesítése 0,6%-kal, a feldolgozóiparé 0,2%-kal visszaesett, a fafeldolgozó-iparé 8,7%-kal, a bútoriparé 19%kal bővült. 130

Az ipari termelés indexei Havi index 12 havi index

125

120

120

115

115

110 105

12 havi indexs

havi index

125

130

110 105

100

100

95

95

90

90

J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008


Az ipari export 4,5%-kal bővült 2008. január-szeptemberben, 2007. azonos időszakához képest. A kivitel ütemének jelentős lassulását az ipari export fő felvevő piacának számító Európai Unió országaiban tapasztalható gazdasági növekedés megtorpanás okozta. A teljes ipari értékesítés 52,5%-a, a feldolgozóipari értékesítés 66,5%-a került exportra. A feldolgozóipari kivitel 4,7%-kal volt magasabb, mint az -8Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. december


előző évben. 2008. szeptemberében folytatódott az export visszaesése. Az ipari és a feldolgozóipari export 2,1%-kal csökkent. 2008. január-szeptemberben az ország hét régiójából hatban nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A leggyorsabb ütemű, 5,5%-os növekedés a középmagyarországi régióban volt. Átlagos bővülést mértek a Nyugat-Dunántúlon (3,%), és. Az átlagnál alacsonyabb volt a növekedés üteme a Közép-Dunántúlon (1,3%) és DélDunántúlon (0,7%), valamint az Észak-alföldön (1,1%). Visszaesést regisztráltak az észak-magyarországi régióban (1,2%) és a Dél-alföldön (2,1%). 250

Az ipar termelési volumenindexe

220

(1995-2001-ig 1992. év havi átlaga = 100, 2001-től 2000. év havi átlaga = 100)

190 160 130 100 Eredeti

Szezonálisan és munkanappal kiigazított

70 J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: KSH; Grafika: Milei

2008. első háromnegyed évben a kisvállalkozások (5-49 fő), illetve a nagyvállalkozások (250+ fő) termelésének dinamikája folyamatosan lassult, míg a közepes vállalkozásoké (50-249 fős) viszonylag kiegyenlített maradt. Szeptemberben a kis és nagyvállalkozások termelése visszaesett 2007. szeptemberéhez képest, míg a közepes vállalkozások növelték azt. Vállalkozások

Termelés (Volumenindex, előző év azonos időszaka=100) I. negyedév

I-II. negyedév

I-III. negyedév

Kisvállalkozás (5-49 fő)

113,0

107,2

104,1

Közepes vállalkozás (50-249 fő)

104,9

107,1

105,6

Nagyvállalkozás (250+fő)

106,6

105,1

102,1

A nagyvállalkozások belföldi értékesítése egész évben elmaradt az előző évitől, export értékesítése pedig júniustól esett a 2007. év azonos időszakának szintje alá. Összességében azonban az export bővülése tette lehetővé a termelés bővítését. A -9Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. december


kisvállalkozások esetében az I-III. negyedévi növekedést a belföldi eladások bővülése vezérelte. A közepes vállalkozások esetében mind a kivitel, mind a hazai eladások hozzájárultak a termelés növekedéséhez. A fafeldolgozó-ipar termelése 2008. első kilenc hónapjában 19,3%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest, ebben az alacsony bázis is közrejátszott (2007. Ezen időszakában a termelés 4,1%-kal csökkent). 2008 szeptemberében 9,3%-ra lassult a növekedés üteme, az előző évi 3,6%-os növekedés bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2008 első háromnegyed évben 21,3%-kal bővült. 2008 szeptemberében 8,7%-os bővülés volt tapasztalható az előző évi 0,9%-os emelkedést követően. Az exportértékesítés is 21,3%-kal emelkedett 2008 első kilenc hónapjában. 2008 szeptemberében a szakágazat kivitele 26,1%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. 2007 szeptemberében a 12 havi index 1,5%-os csökkenést mutatott. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)

Időszak

Termelés

1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2007. J-Sz 2008. J-Sz

105,7 95,4 116,8 105,0 105,4 103,8 105,4 95,6 102,0 97,6 95,9 119,3

98,2 97,6 109,3 95,7 93,4 110,0 103,5 94,1 92,0 92,8 91,7 121,3

Export 117,9 95,4 123,3 118,6 118,9 99,9 106,3 96,1 111,4 98,7 96,3 121,3

Forrás: KSH

A hazai bútoripar termelése 22,7%-kal nőtt ez év első kilenc hónapjában, 2008 szeptemberében pedig 20,0%-kal. A belföldi értékesítés a 2008. január-szeptemberi időszakban 33,3%-kal emelkedett, 2008 szeptemberében 19,0%-kal bővült. 2008. I háromnegyed évében a kivitel bővülési üteme meghaladta a 12%-ot, szeptemberben pedig 20,5% volt. Időszak 1998. 1999.

A bútoripar termelése és értékesítése Belföldi Termelés értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) 117,9 94,7

116,8 92,0

Export 117,1 99,6



Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)

Időszak

Termelés

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2007. J-Sz 2008. J-Sz

123,6 118,7 122,6 76,2 109,0 104,3 114,3 112,2 111,2 122,7

Export

120,9 113,0 143,8 68,4 100,0 102,4 116,0 117,4 113,3 133,3

127,2 126,4 95,8 90,7 121,4 107,4 111,9 104,8 107,8 112,2

Forrás: KSH 2008. I.-III. negyedévében az ipar termelékenysége 3,1%-kal emelkedett, a létszám 0,2%-os csökkenése mellett. A feldolgozóipar (2,5%) termelékenységi mutatója kissé elmarad az ipar átlagától, míg a fafeldolgozó-iparban (36,5%) jelentős pozitív eltérés mutatkozik az átlaghoz, és a korábbi évek teljesítményéhez képest. Termelékenység a

%

165

Fafeldolgozás Feldolgozóipar

fafeldolgozóiparban, (előző év azonos időszaka=100)

155 145 135 125 115 105 95 85 75 1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.


Az Ipar és a Faipar termelékenysége (előző év azonos időszaka=100) Fafeldolgozás Feldolgozóipar Ipar

2002

2003

2004

2005

109,7 105,2 105,1

101,9 110,6 110,2

110,7 112,0 111,6

108,1 111,2 110,7

2006 104,5 112,4 111,9

2007

2008 J-Sz

106,2 108,8 109,2

136,5 102,5 103,1



2008. január-szeptemberében az építőipar termelése 8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Szeptemberben az építőipar teljesítménye, kiigazítatlan adatok alapján 2,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. 140

% 130 120 110 100 90 80

Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka=100

70 60

J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: KSH; Grafika: Milei

Az építőipari vállalkozások 2008. január-szeptemberben kötött új szerződések volumene 8,6%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 31,5%-kal visszaesett, az egyéb építményeké 26,3%-kal emelkedett az előző évi bázishoz képest, ebben az utóbbi hónapokban kötött nagy értékű szerződéseknek van szerepe. Az ez év szeptemberében megkötött új szerződések állománya 0,8%-kal csökkent az építőiparban, az épületek építésére megkötött szerződések volumene 34,7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, míg az egyéb építmények építésére kötötteké 50,4%-kal emelkedtek. Az építőipari vállalkozások 2008. szeptember végi összes szerződésállományának volumene 9%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek szerződésállománya 20,4%-kal maradt el, az egyéb építményekre kötötteké 3,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építése az előző évi 6,3%-os csökkenést követően 8,9%-kal visszaesett 2008. első kilenc hónapjában 2007. azonos időszakához képest. Az egyéb építmények építése 6,8%-kal esett vissza az előző évi 14,9%-os csökkenést követően. 2008. szeptemberében az épületek építésének volumene 1,6%-kal csökkent, az egyéb -12Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. december


építmények építéséé 7,9%-kal emelkedett 2007 szeptemberéhez képest. 2,5

Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint

140

előző év azonos időszaka=100

Folyó áron, ezer Mrd Ft

120 2,0

100 1,5

80 60

1,0

40 0,5 20

Épületek

Egyéb építmények

Épületek , vol.index

E. építmények, vol.index

0,0

0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008 IIX.


Az alágazatok közül a szerkezet-kész épületek és egyéb építmények (62,1%-os súly) volumene 0,9%-kal mérséklődött, az épületgépészeti szerelésé (24%-os súly) 6,7%-kal, a befejező építésé (9,1%-os súly) 3,8%-kal visszaesett 2007. első kilenc hónapjához képest. 2008. szeptemberében a szerkezet-kész épületek építése 4,9%-kal, a befejező építésé 20,1%-kal növekedett, az épületgépészeti szerelés termelése 8,2%-kal mérséklődött 2007 szeptemberéhez viszonyítva. 250

Mrd Ft

Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként

200

150

100

50

Szerkezetkész épület

Ép. gépészeti sz.

Befejező építés

0

J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: KSH; Grafika: Milei

2008 első kilenc hónapjában 0,8%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az -13Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. december


egy évvel korábbihoz képest. A visszaesés részben a vállalkozói (-3%) lakásépítés teljesítményének hanyatlásából és a természetes személyek által épített lakások számának 4%-os emelkedéséből tevődik össze. A használatba vett lakások száma a városokban 11,9%-kal emelkedett, a többi település típusban csökkent: a megyei jogú városokban 6,4%-kal, a fővárosban 2,0%-kal, a községekben 9,4%-kal. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 4,0%-kal visszaesett az év első kilenc hónapjában. Budapesten 9,0%-kal, a kisvárosokban 0,6%-kal, a községekben pedig 12,6%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban., ugyanakkor a megyei jogú városokban 8,8%-kal több engedélyt adtak ki, mint 2007 azonos időszakában. Az új lakások 75,7%-át építették építőipari fővállalkozásban, 19,4%-át pedig a lakossági házilagos kivitelezésben. Saját használatra a megépített lakások 50,4%-a, értékesítésre 48,1%-a készült. Az építtetők összetétele a természetes személyek javára tolódott el 2008. első három negyedévében: a lakosság által épített új lakások száma 2%-kal nőtt, míg a vállalkozásoké 3%-kal csökkent, az arány 50-48. Lényegében stagnált a családi-házas, 23,6%-kal visszaesett a lakóparki építkezés, de 2,8%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 90m2, ez kb. 3m2-rel nagyobb, mint az előző évben. A kislakások építése visszaszorult, a 60 m2-nél nagyobb lakások száma nőtt. 60

ezer db

Lakásépítés Kiadott lakásépítési eng.

50

Épített lakások

44 276

40 30 20

36 159 33 164 29 896

10 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2007. 2008. I-IX. I-IX.


2008 I-III. negyedévében az építkezések területi eloszlása egyenetlen. A használatba vett lakások száma a dunántúli régiókban csökkent, a többiben növekedett, régiónkénti intenzitása azonban csak kevéssé módosult. Ugyanakkor változatlanul a legtöbb új lakás -14Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. december


a közép-magyarországi régióban kapott használatbavételi engedélyt (48,8%), erős fővárosi túlsúllyal (29,7, illetve 19,1% Budapest és Pest megye részaránya az országosból). A 2008 első kilenc hónapjában kiadott új lakásépítési engedélyek alapján a jövőbeni építkezéseknek már közel a fele (48,6%) ide fog koncentrálódni, de Budapest (23,44%) és Pest megye (25,1%) között arányosabb megoszlásban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanezen időszakban a Közép-, és Nyugat-Dunántúli és a dél-alföldi régióban emelkedett, a többi háromban 22-25% közötti a csökkenés mértéke. A közép-magyarországi régióban 5% alatti a csökkenés. A kiadott építési engedélyek alapján 2007.első három negyedévéhez viszonyítva idén lényegében azonos méretű lakóterület, 3 millió m2 beépítését tervezik. A nem lakóépületek esetében másfélszer nagyobb, 3,5 millió m2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt.

Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt Ebből: kapott nem Ipari épület lakóépület

Mezőgazdasági épület

Kereskedelmi épület

2007 I-III. 2008 I-III. 2007 I-III. 2008 I-III. 2007 I-III. 2008 I-III. 2007 I-III. 2008 I-III. negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév Épületek száma (db) Épületek alapterülete (1000 m2)

6.461

6.300

811

818

1.313

1.515

484

440

2.332,1

3.473,4

894,0

1.229,6

378,6

867,0

401,4

576,2

A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok.

2008. I-III. negyedévében a külkereskedelmi forgalom volumenindexe exportban 7,8%-kal, importban 8,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A kivitel volumene euróban 10,7%-kal, a behozatalé 9,9%-kal bővült 2007 első három negyedévéhez képest. A külkereskedelmi mérleg 166 millió euró többletet mutat, az előző évi 215 millió euró passzívummal szemben. Ez 381 millió euró javulást jelent. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 0,5%-kal csökkent, importban közel 0,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a cserearány 1,4%kal romlott. A forint a főbb devizákhoz képest 3%-kal erősödött, amelyen belül az euróhoz képest közel 1%-kal, a dollárhoz viszonyítva pedig 13%-kal erősödött. -15Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. december


A külkereskedelmi forgalomalakulása, 2008. I-III. negyedév Érték

Megnevezés

Kivitel 56.187,8 85.536,6 13.942,8

Millió euró Millió dollár Milliárd forint

Behozatal 56.105,2 85.496,1 13.916,8

Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal 111,2 110,6 126,0 125,5 110,0 109,3

Forrás: KSH

A 2008 január-szeptemberi időszakban a kivitel összessége 78-22 arányban, a behozatalé 69-31 arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok

között. Az

új

tagállamokkal

(12

újonnan

csatlakozott)

folytatott

külkereskedelemben az import 14,7%-os, az export 20,5%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája felülmúlta az átlagosat, az export euróban 19,8%-kal, az import 15,0%-kal bővült. A régi tagállamokba irányuló export 5,4%-kal, az import pedig 5,5%-kal bővült. Az Unió egészét tekintve a kivitel 8,9%-kal a behozatal 7,4%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 20,2%-kal, a behozatal 18,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 7,0 6,5 6,0

Import

Export

Egyenleg

5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0

Külkereskedelmi forgalom 1998-2002 mrd $, 2003-tól mrd euró

2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008


2008. szeptemberében a külkereskedelmi forgalom volumene mind exportban, mind importban mérsékelt ütemben nőtt, a kivitel 4,3%-kal, a behozatal 4,5%-kal volt több mint egy évvel korábban. Az euróban számított kivitel 9,8, a behozatal 11,3%-kal haladta meg a tavaly szeptemberi szintet. A fa alapanyagok 2008. január-szeptemberi forgalma negatív egyenleggel zárt akár -16Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. december


csak a megelőző években, mértéke azonban 6,3 milliárd forinttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A behozatal forintban 16,5%-kal, kivitelünk pedig 1,8%-kal visszaesett. A végbement egyenlegjavulás tehát részben a csökkenő forgalomnak, részben pedig az export lassúbb ütemű visszaesésének köszönhető. A fatermékek kivitele 2008 első kilenc hónapjában 14,3%-kal emelkedett, míg behozatalunk 5,7%-kal mérséklődött. A kivitel növekedésének és az import visszaesésének következtében az amúgy is pozitív egyenleg tovább javult, több mint háromszorosa az egy évvel korábbinak. 2008 első három negyedévében a bútor és bútorelem behozatal növekedési üteme az előző évinél jelentősen lassúbb ütemben 2,6%-kal bővült. Az árucsoport kivitelének növekedési üteme a vizsgált időszakban 2,7%-kal volt magasabb, mint 2007 első kilenc hónapjában. Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele 1998-2006 millió USD, 2007-től millió Euró

1000 900 800

Import

Export

Egyenleg

700 600 500 400 300 200 100 0 -100 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 I-IX I-IX

Bútor és bútorelem

Fa és parafa, faáru




A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira.

A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Behozatal Kivitel %-os vált. Érték, Érték, %-os vált. előző előző év=100 M Ft M Ft év=100 24 Fa és parafa

Egyenleg

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2007. J-Sz 2008. J-Sz

47.128,0 50.477,7 58.406,9 44.836,0 48.373,9 52.213,3 40.296,7 33.623,7

94,6 100,6 95,6 89,9 119,6 103,3 106,1 98,2

-8.915,0 -12.031,6 -21.588,2 -10.677,4 -10.863,0 -13.245,2 -9.639,0 -3.329,5

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2007. J-Sz 2008. J-Sz

53.055,0 60.673,5 64.108,5 64.616,3 75.606,3 87.151,3 66.138,3 62.536,5

103,4 101,7 104,8 109,0 118,8 110,6 110,2 114,3

13.207,0 6.716,2 6.688,5 13.907,9 14.463,6 12.741,7 7.087,9 22.133,6

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2007. J-Sz 2008. J-Sz

87.935,0 95.420,0 104.018,0 112.322,5 120.985,2 135.328,8 93.708,9 96.164,8

99,2 105,1 103,8 98,2 110,7 103,8 102,3 102,7

88.127,0 89.658,1 88.302,7 75.919,0 87.272,1 81.057,4 66.668,1 68.510,1

Időszak

110,5 38.213,0 107,1 38.446,1 115,6 36.818,7 86,8 34.158,6 111,7 37.510,9 107,8 38.968,1 116,4 30.657,7 83,5 30.294,2 63 Fa-és parafaáru 123,2 66.262,0 114,4 67.389,7 105,5 70.797,4 98,6 78.524,2 121,2 90.069,9 115,4 99.893,0 120,3 73.226,2 94,3 84.670,1 82 Bútor és bútorelem 116,3 176.062,0 108,5 185.078,1 108,8 192.320,7 104,5 188.241,5 109,2 208.257,3 110,9 216.386,2 112,9 160.377,0 102,6 164.674,9

Érték, M Ft

Forrás: KSH

Az ipari termelői árak 2008 szeptemberében 4,7%-kal emelkedtek az előző évhez képest, a belföldi értékesítési árak emelkedése 12,8%-os volt. Az exportértékesítési árak 1,3%-kal csökkentek. A folyó év első kilenc hónapjában az ipari termelői árak ugyancsak 4,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, ezen belül a belföldi értékesítési árak 11,9%-kal voltak magasabbak, az exportértékesítésben –a forint árfolyamának alakulásával összefüggésben – 0,5%-kal mérséklődtek. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2008. I-III. negyedévében 3,4%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 2,2%-kal az export értékesítés árai 4,3%-kal emelkedtek. az egy évvel korábbihoz képest. A bútoripar termelői ára 2,3%-18Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. december


kal haladta meg ez év első kilenc hónapjában az egy évvel korábbit. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 2,4%-kal, az exporté 2,3% haladta meg a 2007 január-szeptemberi szintet. Termelői ár alakulása szakáganként, 2008. január-szeptember TEÁOR Ipari termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindex termelői árindexe termelői árindexe 2010 Fűrészáru-gyártás 104,6 103,9 105,2 2020 Falemezgyártás 102,9 97,6 105,2 Épületasztalos-ipari 2030 termék gyártása 103,4 103,0 103,7 2040 Tároló fatermék gyártása 104,1 105,4 101,7 2051 Fatömegcikk-gyártás 102,9 103,6 101,6 3611 Ülőbútor gyártása 102,4 102,1 102,5 3612 Irodabútor gyártása 101,2 101,5 98,9 3613 Konyhabútor gyártása 107,5 101,3 119,0 3614 Egyéb bútor gyártása 101,9 103,0 100,7 120

Az ipar árindexei, %

115

110

105

100

95

Termelői

Belföldi

Export

90 J 1998

Jl

J 1999

Jl

J 2000

Jl

J 2001

Jl

J 2002

Jl

J 2003

Jl

J 2004

Jl

J 2005

Jl

J 2006

Jl

J 2007

Jl

J 2008

Jl


Az építőipari tevékenység termelői árai az első három negyedévben 5,7%-kal emelkedtek 2007 első három negyedévéhez képest. Az emelkedés negyedévről negyedévre gyorsult, az elsőben 4,9, a másodikban 5,8, a harmadikban 6,3%-ot tett ki. A második negyedévben a legmagasabb ütemű emelkedést az ipari épületek és raktárak építésekor (6,8%), a legalacsonyabbat pedig az útépítésben (4,9%) realizálták. Az egyes építményfajták közül az egylakásos épületek ára 6,4%-kal, a két és több lakásos épületek ára ugyancsak 6,4%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 6,6%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 7,1%-kal, az ipari épületek és raktárak árai 6,3%-kal haladták meg a múlt év harmadik negyedévének árszintjét. -19Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. december


115

Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100

% 113 111 109 107

Szerkezetkész épület Épületgépészeti szerelés Befejező építés

105 103

Építőipar

101 99 1999. I. n.év 2000. I. n.év 2001. I. n.év 2002. I. n.év 2003. I. n.év 2004. I. n.év 2005. I. n.év 2006. I. n.év 2007. I. n.év 2008. I.n.év


A fogyasztóiár-index 2008 I-III. negyedévében 6,7%-kal volt magasabb, mint 2007 január-szeptemberében. Az időszak egyes hónapjaiban az árnövekedés mértéke hónapról hónapra csökkent. E tendenciák következtében a kilenc havi áremelkedés 1,6 százalékponttal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A szezonálisan kiigazított maginfláció 5,0%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 6,4% volt az I-III. negyedévben. 3,5

17,5

Fogyasztói árindex

Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl.

15,0

2,5

12,5

2,0

10,0

1,5

7,5

1,0

5,0

0,5

2,5

0,0

0,0

-0,5

-2,5

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008



Vált. az előző év azonos időszakához (%)

Változás az előző hónaphoz képest (%)

3,0


A hazai lakásállomány alakulása A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab

40 35

Község Többi város Megyei jogú város Budapest

30 25 20 15 10 5 0

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2003 2004 2005 2006 2007 2008 I-IX. I-IX. I-IX. I-IX. Új lakóépületben

Új családi házban

Új többszintes, többlakásos épületben

Új lakóparki épületben


120 100

113,9

2

Az épített lakások átlagos nagysága, m 2003 2005 2007

2004 2006 2008 I-IX.

86,8

113,0 95,6 89,1

97,1

89,8

94,9

80 74,2 69,0 60 40 20 0 Budapest

Megyei jogú város

Többi város

Község

Orsz. Átl.



A gazdaság fontosabb mutatószámai

Recommend Documents