A gazdaság fontosabb mutatószámai

GAZDASÁGELEMZÉS 2012/IV. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER

A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től – ahogy azt korábban már jeleztük – a KSH a TEÁOR’08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak.

Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 2009.

2010.

2011.

1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés Ipari termelés -17,8 Fafeldolgozás -23,4 Bútorgyártás -26,2 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése -12,5 Fafeldolgozás -11,2 Bútorgyártás -42,8 Ipar export értékesítése -18,8 Fafeldolgozás -30,3 Bútorgyártás -5,7 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -4,3 Ebből: Épületek építése -3,5 Egyéb építmények építése 16,6 Speciális szaképítés -15,7 Új szerződések -7,4 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron

2012. J-Sz

10,6 18,1 -9,9

5,6 -11,6 -1,0

-3,8 -7,3 -3,3

-0,8 6,4 1,1

-3,0 2,7 -13,8 16,9 32,3 16,4

-5,1 -19,5 -7,5 7,6 -5,3 2,5

-6,0 2,7 -0,9 -3,6 -15,6 -1,3

-2,5 6,3 -3,6 0,2 6,7 3,3

-10,4

-7,8

6,8

-5,0

-8,6 -22,4 -3,1 -13,0

-14,2 0,7 -8,8 -16,7

2,5 3,3 11,7 1,8

-11,3 0,9 -4,9 17,9

20.392,3 73.022,7 22.321,7 79.908,6 1.929,5 6.886,0

1.722,5 6.110,4 1.937,3 6.861,5 214,8 751,1

15.922,1 54.558,1 17.500,2 59.989,0 1.578,1 5.431,8

Behozatal milliárd Ft 15.517,5 18.174,3 millió EUR 55.401,2 65.933,7 Kivitel milliárd Ft 16.574,0 19.690,0 millió EUR 59.139,3 71.448,8 Egyenleg milliárd Ft 1.056,5 1.515,7 millió EUR 3.738,1 5.515,2 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 4,9 4,5 Belföldi ért. árak 1,3 7,3 - Fafeldolgozó ipar -1,8 -2,6 Export árak 7,4 1,9 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 3,1 1,1 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=100 2009.

2012. szept.

2010.

4,2 6,2 5,0 2,8

2,5 4,2 4,6 1,3

6,2 6,7 7,6 5,9

2,2

-

2,0

2011.

2012. szept. 6,6

2012 J-Sz 5,8

4,2 4,9 3,9 Forrás: KSH Jelenti: 2009/12, 2010/12, 2011/12, 2012/6 KSH Gyorstájékoztató: Ipar: 2009. december, 2010. december, 2011. december, 2012. szeptember Építőipar: 2009. december, 2010. december, 2011. december, 2012. szeptember Külkereskedelmi Termékforgalom: 2009. jan-dec., 2010. jan-dec., 2011. jan-dec., 2012. jan-szept. Fogyasztói árak 2009. december, 2010. december, 2011. december, 2012. szept. Ipari termelői árak: 2009. dec., 2010. dec., 2011. dec., 2012. szept.

-2Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. december


Kitekintés 2010-ben a világgazdaság növekedése 5,2% volt. 2011 első hónapjaiban folytatódott a bővülés, a második negyedévben bekövetkezett japán természeti katasztrófa, az arab országokban zajló politikai változások, illetve az eurózóna egyes országait érintő adósságválság és az egyes országokban megjelenő belső problémák (belső fogyasztás elégtelensége, munkanélküliség, fiskális egyensúlyi problémák) megakasztották a pozitív folyamatokat, a növekedés dinamikája lelassult, a múlt év egészében a növekedés 3,9%-os volt. 2012. első hónapjaiban a globális pénz- és tőkepiaci hangulat kedvezően alakult. Az eurózóna adósságválságának újabb fejleményei, mint például a görög kötvénycsere program és parlamenti választások, valamint a spanyol bankrendszer megrendülése, az aszályos időjárás miatti terméskiesés negatívan hatottak a gazdasági szereplőkre. Rontotta a kilátásokat a kínai gazdaság lassulása és az emiatt erősödő recessziós félelem is. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint 2012-ben a világgazdaság növekedése tovább lassul, mértéke várhatóan 3,3% lesz. Az OECD számításai szerint a tagországok bruttó hazai terméke ez év első negyedévében 1,7, a második negyedévben 1,6%-kal, a III. negyedévben 1,1%-kal bővült 2011 azonos negyedévéhez képest. Az USA GDP-je – szezonálisan kiigazított adatok szerint – 2012 I. negyedévében 2,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A második negyedévi teljesítmény 2,1%kal bővült, a harmadik negyedévben és az első kilenc hónapban is 2,3% volt a növekedés üteme. A gazdasági bővülés fő mozgatórugója a belső fogyasztás és a beruházás volt. A személyes fogyasztási kiadások 1,9%-kal bővültek. A reáljövedelmek 2012 január-szeptemberében 1,1%-kal emelkedtek. A bruttó belföldi magánberuházások 11%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a kormányzati fogyasztási kiadások és beruházások volumene 1,7%-kal csökkent, összhangban a költségvetés rendbetételére és az államadósság fenntarthatóságára irányuló intézkedésekkel. A munkanélküliségi ráta január-augusztusban 8,1–8,3 között mozgott, szeptemberben azonban 7,8%-ra mérséklődött, ami az elmúlt 3,5 év legalacsonyabb szintje. A fogyasztói árak 2012 első kilenc hónapjában átlagosan 2,1%-kal emelkedtek. A kínai gazdaság teljesítménye – kissé lassuló ütemben – továbbra is lendületesen bővült, 9,2%-kal nőtt 2011-ben. 2012 I. negyedévében 8,1, a II. negyedévben 7,6, a III. negyedévben 7,4%-kal bővült a GDP. Ez év első kilenc hónapjában a gazdaság teljesítménye 7,7%-kal emelkedett 2011. azonos időszakához képest. A dinamika -3Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. december


lanyhulása a romló külgazdasági környezet és a magas infláció leküzdésére tett monetáris intézkedések következménye, illetve szerepet játszott az ez év első félévében tapasztalt beruházás csökkenés is. Japán bruttó hazai terméke, jelentős részben a március 11-i természeti katasztrófa következményként, további 1%-kal mérséklődött a múlt év IV. negyedévben, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva. 2011 egészében 0,9%-kal mérséklődött a GDP. 2012 harmadik negyedévében a bruttó hazai termék 0,2, I-III. negyedévében 2,1%-kal bővült az előző évi alacsony bázison. A gazdasági növekedés motorja a belső kereslet növekedése: a háztartások fogyasztása 2,7%-kal nőtt. Ugyanakkor a külkereskedelem visszafogta a növekedést, az export volumene 1,6, az importé 6,7%kal emelkedett. A behozatal számottevő emelkedése mögött a termelésből kivont atomerőművek pótlására szolgáló megnövekedett energiaimport áll. Az EU-27 gazdasági teljesítménye – szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva – 2011-ben 1,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Előzetes adatok alapján 2012 I-III. negyedévében a gazdasági teljesítmény gyakorlatilag stagnált (-0,2%). A növekedés motorja – a múlt évhez hasonlóan – Németország (I-III. negyedév 1%) volt. Teljesítménye azonban negyedévről negyedévre lassul. A többi meghatározó gazdaság közül a francia teljesítménye enyhén emelkedett (0,1%), az Egyesült Királyság, Olaszország és Spanyolország recesszióba került. A 20 adatszolgáltató állam közül a III. negyedévben Görögországban 7,2%-kal, Portugáliában 3,4%-kal esett vissza a GDP. Az éves növekedési adatok alapján az EU átlagát jóval meghaladó növekedés volt a balti államokban, de a környező országok közül Szlovákiában (2,5%), Ausztriában (0,4%) is. Csehországban ugyanakkor 1,5%-os visszaesést regisztráltak. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100

Ország, országcsoport Ausztriaa Bulgária Csehországa Észtország Lengyelországa Litvániaa Magyarország Németországa Olaszországa Portugáliaa Szlovákia

2007

2008

2009

103,1 106,2 106,0 106,3 106,6 108,9 101,1 102,5 101,5 101,9 110,4

102,0 106,0 102,5 96,4 105,0 102,8 100,6 101,3 99,0 100,0 106,4

96,1 95,0 95,9 85,9 101,7 85,2 93,7 95,1 95,0 97,4 95,3

2010 102,3 100,2 102,7 102,3 103,9 101,4 101,2 103,7 101,5 101,4 104,2

2011 102,7 101,7 101,9 108,3 104,3 105,9 101,6 103,0 100,4 98,3 103,2

2012 I. n.év 100,7 100,5 99,5 103,4 103,6 104,2 98,7 101,2 98,6 97,7 102,9

2012 II. n.év 100,4 100,5 99,0 102,2 102,5 103,2 98,6 101,0 97,6 96,8 102,6


2012 III. n.év 100,4 100,5 98,5 .. .. 103,3 98,4 100,9 97,6 96,6 102,5

GAZDASÁGELEMZÉS 2012/IV. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER Ország, országcsoport Szlovéniaa EU-27a USAa Japána a)

2007

2008

2009

106,8 102,9 102,0 102,1

103,5 100,8 100,4 99,3

92,2 95,8 97,4 94,8

2010

2011

101,4 101,9 103,0 104,1

100,6 101,5 101,8 99,2

2012 I. n.év 99,3 100,1 102,4 102,7

2012 II. n.év 97,8 99,7 102,1 103,4

2012 III. n.év .. 99,6 102,3 100,2

szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT

2012 első három negyedévében az EU-27 ipari termelése – munkanappal kiigazított index –csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a tagországok zömében visszaesett a termelés. 2011 első negyedévétől az ipari termelés növekedésének üteme csökkent, 2012 I. negyedévében pedig 1,6, a második és harmadik negyedévben 2-2%-kal visszaesett a kibocsátás. Növekedést jelentett az első három negyedévben Szlovákia, Lengyelország. Portugáliában és Olaszországban 2012 első kilenc hónapjában mérséklődött az ipari termelés. Japánban az ipar kibocsátása nőtt az első félévben, míg a harmadik negyedévben csökkent. Az USA-ban mind a három negyedévben növekedett az ipar teljesítménye, bár az augusztus-szeptemberi adat lassulást mutat. Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka=100

Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia* EU-27a USA Japán

2007

2008

2009

2010

2011

105,5 109,1 108,8 106,7 109,5 104,0 107,9 106,1 99,8 101,8 105,0 112,7 106,2 103,3 101,7 102,8

101,7 100,6 97,5 93,8 102,2 104,9 98,9 100,0 96,7 95,9 103,1 102,7 102,0 98,2 97,8 96,8

88,8 81,8 86,9 74,1 96,4 85,4 82,2 83,7 81,7 91,5 94,1 86,4 82,4 86,2 90,7 78,7

106,6 102,2 109,9 120,3 110,8 106,5 110,6 110,9 106,4 101,6 105,5 118,9 106,4 106,9 105,3 116,0

106,7 105,8 106,4 116,6 107,2 107,6 105,6 107,6 100,1 98,0 106,0 107,2 102,8 103,2 104,1 97,5

2012 I. n.év 100,8 96,5 101,5 98,0 105,4 101,9 98,5 100,8 94,2 94,5 100,2 109,0 99,9 98,4 104,4 102,4

2012 2012 II. n.év III. n.év 102,0 .. 101,1 100,2 100,2 98,7 97,5 99,2 102,6 101,2 97,3 107,6 100,0 100,1 99,7 98,5 92,1 94,1 93,6 96,0 101,0 100,4 112,8 116,0 100,9 101,9 98,0 98,0 104,8 103,2 104,9 95,6

Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT

Fogyasztóiár-index* Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Litvánia Magyarország

2007

2008

2009

2010

2011

102,2 107,6 103,0 106,7 102,6 105,8 107,9

103,2 112,0 106,3 110,6 104,2 111,1 106,0

100,4 102,5 100,6 100,2 104,0 104,2 104,0

101,7 103,0 101,2 102,7 102,7 101,2 104,7

103,6 103,4 102,1 105,1 103,9 104,1 103,9

Előző év azonos időszaka=100 2012 2012 2012 I. n.év II. n.év IiI. n.év 102,7 102,2 102,4 101,9 101,8 103,0 104,0 103,8 103,4 104,6 104,3 104,1 104,1 103,9 103,9 103,6 102,8 103,2 105,6 105,5 106,0


GAZDASÁGELEMZÉS 2012/IV. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER Ország, országcsoport Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán

2007

2008

2009

2010

2011

102,3 102,0 102,4 104,9 101,9 103,8 102,4 102,9 100,1

102,8 103,5 102,7 107,9 103,9 105,5 103,7 103,8 101,4

100,2 100,8 99,1 105,6 100,9 100,9 101,0 99,6 98,6

101,2 101,6 101,4 106,1 100,7 102,1 102,1 101,6 99,3

102,5 102,9 103,6 105,8 104,1 102,1 103,1 103,2 99,7

2012 I. n.év 102,4 103,5 103,4 102,7 104,0 102,5 102,9 102,8 100,3

2012 II. n.év 102,1 103,6 102,8 102,0 103,6 102,6 102,6 101,9 100,2

2012 IiI. n.év 102,1 103,4 103,0 104,2 103,8 103,1 102,6 101,7 99,6

*Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD

Munkanélküliségi ráta* Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Franciaország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán

2007

2008

2009

2010

2011

4,4 6,9 5,3 4,7 8,3 9,6 4,3 7,4 8,4 8,1 6,4 11,1 4,9 7,1 4,6 3,9

3,8 5,6 4,4 5,5 7,8 7,1 5,8 7,8 7,3 7,7 5,8 9,5 4,4 7,0 5,8 4,0

4,8 6,8 6,7 13,8 9,5 8,2 13,7 10,0 7,5 9,6 6,9 12,0 5,9 8,9 9,3 5,1

4,4 10,2 7,3 16,9 9,8 9,6 17,8 11,2 7,1 12,0 7,3 14,4 7,3 9,7 9,6 5,1

4,2 11,3 6,7 12,5 9,6 9,7 15,4 10,9 5,9 12,9 7,4 13,6 8,2 9,7 8,9 4,6

2012 I. n.év 4,1 12,0 6,8 10,9 10,0 9,9 13,6 11,0 5,6 14,8 7,2 13,7 8,2 10,2 8,3 4,6

% 2012 2012 II. n.év III. n.év 4,3 .. 12,2 12,5 6,8 6,8 10,0 .. 10,3 10,7 10,0 10,1 13,3 13,0 10,9 .. 5,5 5,4 15,5 15,7 7,2 7,1 13,8 14,0 8,4 8,4 10,4 10,6 8,2 8,1 4,4 4,2

*Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT

Hazai folyamatok 2012. I-III. negyedévében a bruttó hazai termék 1,3%-kal csökkent – kiigazítatlan adatok alapján – a múlt év azonos időszakához képest. Az év során a visszaesés üteme gyorsult, az első negyedévi 0,7%-os csökkenést követően a második és harmadik negyedévben 1,5-1,5%-kal esett vissza a nemzetgazdaság teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest. A nemzetközi összehasonlításban használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint a II. negyedévben 1,4%-os, a harmadik negyedévben 1,6%-os volt a visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, ezzel az uniós tagállamok rangsorában az utolsó harmadban helyezkedünk el. A GDP volumenindexei 2002-2012. I-III. negyedév, % (előző év azonos időszaka=100) Év 2002 2003

I. 104,3 103,4

II. 104,3 104,3

III. 104,6 104,5

IV: 104,4 104,8

I-IV. 104,4 104,3



Év 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

I. 104,7 102,4 104,6 102,3 102,0 92,8 100,2 102,6 99,3

II. 105,2 103,9 103,5 100,8 102,3 91,9 101,1 101,3 98,5

III. 105,0 103,6 104,0 100,5 101,6 92,4 101,8 101,4 98,5

IV: 104,7 104,0 103,8 100,4 97,6 95,6 102,0 101,3

I-IV. 104,9 103,5 104,0 101,0 100,8 93,2 101,3 101,6

Forrás: KSH

Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) többségében 2012 III. negyedévében csökkent a teljesítmény. A mezőgazdaság, mely 3%-kal részesedik a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből, az előző évi 23%-os növekedéshez képest 2012. harmadik negyedévében 21,4%-kal csökkent (magas bázis, aszálykárok). Az ipar hozzáadott értéke – elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar (-0,4%) teljesítményének visszaesése következtében – 0,2%-kal csökkent. Az építőipar hat éve tartó teljesítmény csökkenése a tárgynegyedévben növekedésbe fordult (2,3%). 109

109

108

108

Negyedéves vált.,%

107

Éves változás, %

107 105

104

104

103

103

102

102

101

101

100

100

99

99

negyedéves növ.

106

105

98

98

Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek,

97

(kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100)

95

97 96 95 94

éves növekedés

106

96 94

93

93

92

92 91

91 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: KSH; Grafika: Milei

2012 harmadik negyedévében a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke 0,7%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Legjelentősebb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye esett vissza 3,9%-kal, melyben meghatározó szerepet játszott a bankok hitelezési képességének és hajlandóságának visszaesése. Kedvezőtlenül hatott a biztosítási szektor gyenge teljesítménye (életbiztosítások idő előtti visszaváltásának növekedése elsősorban a devizahitelek visszafizetése érdekében). Mérséklődött az ingatlanügyletek teljesítménye is 1,5%-kal. A szállítás, raktározás -7Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. december


hozzáadott értéke 1%-kal visszaesett, ami mögött az ipar teljesítményének mérséklődése áll. A háztartások fogyasztásának csökkenése, illetve a vendéglátás és nagykereskedelem volumenének csökkenése mutatkozott meg a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének 1,5%-os csökkenésében. A GDP felhasználási oldalán 2012 III. negyedévében a háztartások tényleges fogyasztása 3,9%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztási kiadásainak 3,9%-os, a természetbeni kormányzati juttatások 4%-os csökkenése, illetve a non-profit szervezetek általi természetbeni juttatások 4,7%-os visszaesése mellett. E mellett a közösségi fogyasztás 1,4%-kal emelkedett, így az előzőekben jelzett folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,2%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ez év harmadik negyedévében tovább zsugorodott, mértéke 3,6% volt. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő nemzetgazdasági beruházások 2,1%-kal estek 2011. III. negyedévéhez képest. Az építési beruházás 6,5%kal, míg a gép-, berendezés- és járműberuházások volumene 3,7%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. 2012 III. negyedévében a nemzetgazdaság növekedési motorját a külkereskedelem jelenti, melynek egyenlege változatlanul aktív. A szolgáltatás export volumene 0,7%-kal, az import 1,4%-kal csökkent. A forgalomnövekedés azonban döntően az áruforgalomból származik: a kivitel 2,2, az import 0,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Összességében az export 1,9%-kal nőtt, az import 0,7%-kal visszaesett. A külkereskedelmi forgalom egyenlege 629 Mrd Ft-os aktívumot mutat, romló külkereskedelmi cserearányok mellet. 2012. I-III. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 5,2%-kal csökkent. A nemzetgazdasági ágak többségére volumencsökkenés volt a jellemző. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 0,1%-kal mérséklődött. Az építési beruházások 9%-kal esetek vissza 2011 azonos időszakához képest. Az exportorientált feldolgozóipar beruházásai 0,5%-kal csökkentek az előző évi magas bázison (28%). Jelentős beruházás-növekedés következett be a járműgyártásban, a gép, gépi berendezésgyártásban, valamint a villamosberendezés-gyártásban. A humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 43,2%-os visszaesés volt, mivel az uniós forrásból megvalósuló beruházások elmaradtak a tavalyi szinttől. A közigazgatás,

védelem,

kötelező

társadalombiztosítás

nemzetgazdasági

ág

jó

teljesítményét (5,7%) a "Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése" programhoz kapcsolódó nagyberuházások okozták. Az energiaipar 40%-os beruházás-csökkenése egy erőmű-8Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. december


építési nagyprojekt befejeződése, illetve a hálózatbővítés- és fejlesztés szűkülése okozta. Lezárultak az EU-s forrásokból támogatott felsőoktatási beruházások is, így az oktatás nemzetgazdasági ágban is 38,7%-os volt a visszaesés. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását éves szinten: Kód A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S

Volumenindex, % előző év azonos időszaka = 100

Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humánegészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Összesen

2009. 107,0 54,1 84,8 108,1

2010 74,5 52,4 109,4 102,8

2011 2012 J-Sz 106,8 99,0 126,0 82,7 124,2 99,5 91,9 59,6

78,0 79,0 81,4 108,3 68,8 91,4 61,2 94,6 91,9 68,8 85,3 113,3 82,4 91,0 93,5 91,4

106,4 93,8 93,9 87,5 97,0 95,4 104,4 82,9 102,0 95,9 85,9 155,2 101,0 122,1 98,3 94,5

87,0 79,0 95,9 76,7 88,6 85,7 81,6 79,6 107,4 102,1 100,1 80,2 142,2 94,8 93,8 95,5

84,1 88,1 103,2 104,1 91,7 117,4 92,4 95,5 88,4 110,2 105,7 61,3 56,8 80,5 59 94,8

95,8 86,0

91,7 98,6

86,1 108,8

91,0 99,9

Ebből: Építés Gép, berendezés Forrás: KSH Az ipari termelés indexei

130

130

120

120

115

115

110

110

105

105

12 havi indexs

125

havi index

125

100

100

95

95

90

90

85

Havi index

85

80

12 havi index

80

75

75

70 1997

70 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012




2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg. 2010-ben a külpiaci lehetőségek javulása és az előző évi alacsony bázis az ipari termelés volumenének 10,5%-os növekedését eredményezte. 2011-ben a nemzetközi konjunktúra élénkülése megtorpant, fő gazdasági partnereink növekedése lassult. Ennek, illetve az előző két év bázishatásának eredményeként 5,4%-os volt a bővülés. 2012 I-III. negyedévében lényegében 0,8%-kal csökkent az ipari termelés 2011 azonos időszakához képest. Az ipar kivitele 0,2%.kal emelkedett a múlt évi 9,8%-os növekedés bázisán. A belföldi értékesítés 2,5%-kal mérséklődött a múlt évi alacsony bázison. 2012 szeptemberében a termelés 3,8%-kal, az export 3,6%-kal visszaesett, hazai értékesítése 6%-kal mérséklődött, A feldolgozóipar termelése 2012 első kilenc hónapjában 0,7%-kal, belföldi értékesítése 2,3%-kal elmaradt, míg kivitele 0,9%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. 2012 szeptemberében 4,3%-kal csökkent a feldolgozóipar teljesítménye, belföldi értékesítése 5,2%-kal, kivitele 3,1%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Szeptemberben a nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban 2,7%-os volt a bővülés, a kivitel növekedése és a hazai eladás csökkenése mellett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 23,4%-os csökkenést mértek a kivitel 13,2%os, és a hazai értékesítés 24,1%-os visszaesése következtében. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásban 0,5%-os volt a visszaesés mértéke szeptemberben, elsősorban a hazai értékesítés csökkenése és a kivitel stagnálása miatt. 250

Az ipar termelési volumenindexe (1995-2001-ig 1992. év havi átlaga = 100, 2001-től 2000. év havi átlaga = 100 2008-tól 2005. Év havi átlaga=100)

220

190

160

130

100

Eredeti

Szezonálisan és munkanappal kiigazított

70

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH; Grafika: Milei

A 2012 I-III. negyedévében az ország három régiójában emelkedett az ipari termelés -10Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. december


az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb ütemű, 10,6%-os növekedés a dél-alföldi régióban volt, A Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön egyaránt 1,4%-os volt a növekedés (Járműgyártás!). A legalacsonyabb ütemű növekedés KözépDunántúlon (-4%) volt megfigyelhető. A termelés és értékesítés 2008. év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény – ahogy azt a grafikon is mutatja – 2009 folyamán inkább a 2005. évi szint alatt alakult. A fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a visszaesés enyhülését jelzik. 2010-ben a szezonálisan és munkanappal korrigált adatok mind a termelés, mind az ipari export esetében növekedést mutatnak, míg a belföldi értékesítés továbbra is elmarad a 2005. évi szinttől. 2011-ben folytatódott a múlt évben megkezdődött folyamat: a termelés és a kivitel a 2005. évi szintet lényegesen meghaladó mértékben emelkedett, míg a belföldi értékesítés változatlanul elmarad ettől. 2012 szeptemberében az ipar termelése 14,8, az export 35,8%-kal haladta meg a 2005 évi szintet, a belföldi értékesítés azonban továbbra is jelentősen elmarad attól (-19,4%). Ez év szeptemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 18%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az új exportrendelések 18%-kal, az új belföldi rendelések 17%-kal maradtak el a 2011 szeptemberitől. Az összes rendelésállomány 2,1%-kal volt magasabb 2012 szeptember végén - a korábbi megrendelések eredményeként -, mint egy évvel korábban. 2012 január-szeptemberében – a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül – a nagyvállalkozások (250+ fő) termelése 1,7%-kal mérséklődött, a közepeseké 2,1, a kisvállalkozásoké 1,1%-kal emelkedett 2011. azonos időszakához képest. Belföldi értékesítésüket csak a közepes vállalkozások tudták bővíteni. A nagyvállalkozások kivitele 0,7, a közepeseké 6,3%-kal emelkedett, míg a kisvállalkozásoké 24%-kal mérséklődött. Vállalkozások Kisvállalkozás (5-49 fő) Közepes vállalkozás (50-249 fő) Nagyvállalkozás (250+fő)

Belföldi Exportértékesít értékesítés és Volumenindex, előző év azonos időszaka=100

Termelés 101,1 102,1 98,3

95,0 105,0 94,4

76,0 106,3 100,7

A fafeldolgozó-ipar termelése 2012 I-III. negyedévében 6,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbi 13,4%-os visszaeséshez képest. 2012 szeptemberében 7,3%-kal mérséklődött a termelés az előző évi 18,1%-os csökkenés bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2012 első kilenc hónapjában 6,3%-kal, szeptemberben pedig 2,7%-kal -11Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. december


emelkedett. Az ez év január-szeptemberi exportértékesítés 6,7%-kal emelkedett a múlt évi 5,8%-os csökkenés bázisán, szeptemberben pedig a szakágazat kivitele 15,6%-kal visszaesett az egy évvel korábbi 12,3%-os visszaesés bázisán. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2011 J-Sz 2012 J-Sz

Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) 103,8 107,6 103,7 105,6 96,5 97,8 97,6 115,3 76,6 118,2 88,4 86,6 106,4

95,1 95,3 109,2 103,7 94,6 90,6 92,2 125,1 89,0 102,8 80,5 76,1 106,3

Export 117,9 120,4 100,4 106,1 97,4 104,3 98,5 109,9 69,6 131,8 94,7 94,2 106,7

Forrás: KSH

A hazai bútoripar 2009-ben kezdődött mélyrepülése 2012 első kilenc hónapjában megállni látszik. Az ágazat termelése 1,1%-kal emelkedett. A belföldi értékesítés változatlanul csökken (-3,6%) a múlt évi 8,6%-os csökkenés bázisán. Az export a január-szeptemberi időszakban 3,3%-kal bővült, ezen belül szeptemberben 1,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2011 J-Sz 2012 J-Sz

Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) 120,2 119,8 77,0 109,2 102,1 113,8 110,1 122,1 73,6 90,0 99,0 99,2 101,1

114,0 140,7 69,2 99,6 101,5 115,3 112,1 129,0 57,1 85,8 92,5 91,4 96,4

Export 127,5 95,8 90,8 121,8 103,4 112,5 105,3 115,0 93,9 92,2 102,5 103,0 103,3

Forrás: KSH 2012 I-III. negyedévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 1,3%-kal emelkedett, a létszám 2,1%-os csökkenése mellett. A feldolgozóiparban 1,3%-os volt a növekedés. Az ágazatok közül háromban csökkent, a -12Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. december


többiben 0,8-10,3% közötti az egy főre jutó termelés növekedése. Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR’08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt szervezése 42.1 Út, vasút építése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése

43.1 Bontás, építési terület előkészítése 43.2

Épületgépészeti szerelés

43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés

Az EU-27 részben becsült építőipari termelése – munkanappal kiigazított indexe szerint –2012 III. negyedévében 6,5%-kal csökkent, az egy évvel korábbihoz képest. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 6,5%-kal, az egyéb építmények építése 7,3%-kal esett vissza. 2012. szeptemberében az építőipar teljesítménye 5,8%-kal csökkent, az épületek építése 6,5%-kal, az egyéb építményeké 4,2%-kal volt alacsonyabb, mint 2011 szeptemberében. Az adatot szolgáltató tagállamok közül 2012 harmadik negyedévében az építőipari termelés Lettországban (8,3%), Németországban (2,2%) és Svédországban (2,1%) emelkedett a legkiugróbb mértékben. A legjelentősebb csökkenés az építőipari teljesítményben, Szlovéniában (-12,4%), Portugáliában (-17,9%), Olaszországban (14,2%), Szlovéniában (-12,4%) és Litvániában (-12,2%) következett be. 140

% 130 120 110 100 90 80 70

Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka=100

60 J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH; Grafika: Milei

2012 III. negyedévében a hazai építőipar termelése 3,2%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az év első kilenc hónapjában 5%-kal csökkent a kibocsátás. Szeptemberben a termelés 6,8% volt magasabb, mint 2011 szeptemberében. -13Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. december

GAZDASÁGELEMZÉS 2012/IV. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER 2,5

Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint

140

Folyó áron, ezer Mrd Ft

előző év azonos időszaka=100

120 2,0

100 1,5

80

60

1,0

0,5

Épületek

Egyéb építmények

Épületek , vol.index

E. építmények, vol.index

40

20

0,0

0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011 2012 JSz


Az épületek építése főcsoport termelése 8,5%-kal, míg az egyéb építmények építése 0,9%-kal esett vissza 2012 I-III. negyedévében 2011 azonos időszakához képest. Az épületek építésének visszaesését a lakásépítés nagyarányú csökkenése okozta. Az egyéb építmények kisebb mértékű visszaesése mögött a szeptemberi jelentős növekedés áll. Ez út- és vasút építési munkákkal és a speciális szaképítés ágazat egyéb építményeken végzett munkáinak köszönhető. 2012 szeptemberében az épületépítés volumene 4,2%kal, az egyéb építmények építése 9,4%-kal emelkedett 2011 szeptemberéhez képest. Mrd Ft 250

Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként folyóáron, milliárd Ft

200

150

Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése

100

50

0 J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012


Az építőipari vállalkozásoknál 2012 szeptemberében kötött új szerződések volumene 1,8%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 7,5%-kal csökkent, az egyéb építményeké pedig 10,5%-14Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. december


kal növekedett az előző évi bázishoz képest. Éves szinten az új szerződések volumene 17,9%-kal emelkedett az építőipar egészében, ezen belül az épületek építésére 6,7%-kal, az egyéb építmények építésére 27,4%-kal több új szerződést kötöttek. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése volumene 11,3%-kal, a speciális szaképítésé 4,9%-kal csökkent, az egyéb építmények építése pedig 0,9%-kal nőtt 2012 január-szeptemberében, 2011 I-III. negyedévéhez képest. 2012 szeptemberben az épületek építése 2,5%-kal, a speciális szaképítés termelése 11,7%-kal, az egyéb építmények építése 3,3%-kal nőtt 2011 szeptemberéhez viszonyítva. 2012 I-III. negyedévében 20,1%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés szinte valamennyi településtípust és régiót érintett. Az Észak-Alföldön 30,5%-kal emelkedett a használatba vett lakások száma, a múlt év 24,4%-os visszaesés bázisán. Szintén nőtt a használatba vett lakások száma a Nyugat-Dunántúlon (2,3%; 2011 J-Sz: -46,2%) és Észak-Magyarországon (19,3%; 2011 J-Sz: -55,4%). A legjelentősebb visszaesés a Közép-Magyarországi régióban volt, ahol 37,3%-os volt a visszaesés. A múlt évben a használatba vett lakások fele még itt épült, míg idén csak 40%-a. Budapesten 58%-kal kevesebb lakás épült ez év első kilenc hónapjában, míg a megyei jogú városokban 25%-kal több, a többi városban 5,8%-kal, a községekben 21%-kal kevesebb lakást vettek használatba a múlt évi igen alacsony bázishoz képest. 60

ezer db

Lakásépítés

57 459 59 241

Kiadott lakásépítési eng.

50

Épített lakások

40

43 913

35 543

30

20 823

20

17 353

10

12 655

12 488

0 1991

1993

1995

1997

1999

2001

2003

2005

2007

2009

2011

2012. J-Sz


A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 12%-kal visszaesett 2012 januárszeptemberében. A kiadott építési engedélyek száma 20%-kal haladja meg a használatba vett lakások számát. Ez a folyamat a lakásépítések stagnálását, kismértékű növekedését -15Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. december


jelzi 2013-ra. Budapesten 14%-kal, a községekben 19%-kal, a kisvárosokban 12,4%-kal kevesebb, a megyei jogú városokban ugyanannyi új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az új lakások 32%-át építették építőipari fővállalkozásban, 66%-át pedig lakossági megbízásra. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Saját használatra a megépített lakások 61,9%-a, értékesítésre 34,8%-a készült, míg a fennmaradó 3,3%-nyi bérbeadásra. 2012 I-III. negyedévében a lakosság által építtetett új lakások száma 9,5%-kal, a vállalkozások által építtetett lakások száma pedig 35,3%kal csökkent. A családi-házas építkezés 13,1%-kal csökkent, a lakóparki építkezés 24,7%-kal nőtt (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké, aránya 3%) de 44,8%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 105,8m2, 5,4m2-rel nagyobb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek alapján 2011 január- szeptemberhez viszonyítva 2012 első kilenc hónapjában 12%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezték. A nem lakóépületek esetében 1.883,2 ezer m2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 25,7%-os növekedést jelent.

Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt Ebből: kapott nem Ipari épület lakóépület

Mezőgazdasági épület

Kereskedelmi épület

2011 J-Sz 2012 J- Sz 2011 J- Sz 2012 J- Sz 2011 J- Sz 2012 J- Sz 2011 J- Sz 2012 J- Sz Épületek száma (db) 3.626 4.223 672 783 995 1.059 199 185 Épületek alapterülete (1000 m2) 1 498,8 1 883,2 592,1 845,5 407,9 490,2 115,7 129,6



A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok.

2012 I-III negyedévében a külkereskedelmi forgalom export volumene 2,1%-kal, az importé 0,7%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az euróban számított kivitel volumene 0,5%-kal, a behozatalé 0,7%-kal növekedett. A külkereskedelmi mérleg 5.431,0 millió euró többletet mutatott, az előző évi 5.492,4 millió euróval szemben. Ez 61,4 millió euró romlást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 5,8%-kal és importban 7,6%kal emelkedett, így a cserearány 1,7%-kal romlott. A forint a dollárhoz képest 18,, az euróhoz képest 7,4%-kal gyengült. A külkereskedelmi forgalomalakulása, 2012. január-szeptember Érték

Megnevezés

Kivitel 59.989,0 76.999,4 17.500,2

Millió euró Millió dollár Milliárd forint

Behozatal 54,558,1 70.065,5 15.922,1

Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal 100,5 100,7 91,8 92,0 108,0 108,3

Forrás: KSH

A 2012 első három negyedévében a kivitel összessége 76-24 arányban, a behozatalé 71-29 arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0

Külkereskedelmi forgalom 1998-2002 mrd $, 2003-tól mrd euró

Import Export Egyenleg

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012


Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 18,2%-os, az export 22%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája az átlagot meghaladó ütemben emelkedett, az export euróban 1%-17Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. december


kal, az import 1,2%-kal emelkedett. A régi tagállamokba (EU-15) irányuló export 0,1%kal nőtt, az import 2,3%-kal emelkedett. Az Unió egészét tekintve a kivitel 0,3%-kal emelkedett, a behozatal 2%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 1,1%-kal emelkedett, a behozatal 2,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbtól. 2012 szeptemberében a külkereskedelmi forgalom volumene exportban 4,9%-kal, importban 5,8%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az Euróban számított kivitel 4,2%-kal, a behozatal 4,7%-kal maradt el a 2011. szeptemberi értéktől. A statisztikai mutatók szerint a múlt év során és 2012. első kilenc hónapjában külkereskedelmi forgalmunk növekedési üteme jelentősen lelassult, a behozatal növekedési üteme elmaradt a kivitelétől. Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele 1998-2006 millió USD, 2007-től millió Euró

1000

Bútor és bútorelem

900

Import

800 700

Export

Egyenleg

Fa és parafa, faáru

600 500 400 300 200 100 0

2012 J-Sz

2011

2011 J-Sz

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

2012 J-Sz

2011

2011 J-Sz

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

-100


A fa alapanyagok 2012 I-III. negyedévi külkereskedelmi forgalma pozitív egyenleggel zárt, mértéke megközelíti a 19 milliárd forintot, ami duplája az egy évvel korábbinak. A behozatal forintban 3,5%-kal visszaesett, kivitelünk pedig 13,3%-kal nőtt. A fatermékek kivitele ez év első kilenc hónapjában 0,8%-kal emelkedett, míg behozatalunk 7,6%-kal nőtt. Az egyenleg mintegy 2 milliárd forinttal elmarad az egy évvel korábbitól. 2012. január-szeptemberben a bútor és bútorelem behozatal 21,3%-kal bővült. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 21,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport egyenlege 20 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben.



A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek

oka,

hogy

2007-től

a

szakági

adatok

USD

helyett

euróban

jelennek

meg,

így

az

összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira.

A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Behozatal Kivitel %-os vált. Érték, Érték, %-os vált. Előző Előző év=100 M Ft M Ft év=100 24 Fa és parafa

Egyenleg

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2011 J-Sz 2012 J-Sz

47.128,0 50.477,7 58.406,9 44.836,0 48.373,9 52.213,3 43.182,1 32.977,1 36.842,8 38.246,6 27.736,0 32.494,9

94,6 100,6 95,6 89,9 119,6 103,3 101,7 88,7 118,9 117,7 117,0 113,3

-8.915,0 -12.031,6 -21.588,2 -10.677,4 -10.863,0 -13.245,2 -3.239,0 2.509,1 4.897,6 10.827,3 9.168,3 18.774,5

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2011 J-Sz 2012 J-Sz

53.055,0 60.673,5 64.108,5 64.616,3 75.606,3 87.151,3 80.889,5 68.942,7 64.539,8 65.754,0 49.713,5 58.598,4

103,4 101,7 104,8 109,0 118,8 110,6 106,1 80,9 106,1 98,2 97,8 100,8

13.207,0 6.716,2 6.688,5 13.907,9 14.463,6 12.741,7 25.442,8 16.821,1 27.484,0 25.266,1 18.164,6 16.185,6

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2011 J-Sz 2012 J-Sz Forrás: KSH

87.935,0 95.420,0 104.018,0 112.322,5 120.985,2 135.328,8 125.400,6 98.229,1 91.280,7 98.688,0 71.913,6 91.954,9

99,2 105,1 103,8 98,2 110,7 103,8 105,3 91,0 108,5 116,9 116,1 121,9

88.127,0 89.658,1 88.302,7 75.919,0 87.272,1 81.057,4 96.506,6 104.353,4 126.785,9 157.873,1 114.852,4 135.453,2

Időszak

110,5 107,1 115,6 86,8 111,7 107,8 82,3 74,3 113,1 104,7 101,8 96,5

38.213,0 38.446,1 36.818,7 34.158,6 37.510,9 38.968,1 39.943,1 35.486,2 41.740,4 49.073,9 36.904,3 51.269,4

Érték, M Ft

63 Fa-és parafaáru 123,2 114,4 105,5 98,6 121,2 115,4 93,0 84,3 91,6 100,9 101,2 107,6

66.262,0 67.389,7 70.797,4 78.524,2 90.069,9 99.893,0 106.332,3 85.763,8 92.023,8 91.020,1 67.878,1 74.784,0

82 Bútor és bútorelem 116,3 108,5 108,8 104,5 109,2 110,9 99,0 77,9 93,4 109,7 109,1 121,3

176.062,0 185.078,1 192.320,7 188.241,5 208.257,3 216.386,2 221.907,2 202.582,5 218.066,6 256.561,1 186.766,0 227.408,1

Az ipari termelői árak 2012 szeptemberében 2,5%-kal emelkedtek, ennek részeként a belföldi értékesítési árak 4,2%-kal, míg az exportértékesítési árak 1,3%-kal -19Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. december


emelkedtek az előző évhez képest. 2012 január-szeptemberében az ipari termelői árak átlagosan 6,2%-kal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezen belül a belföldi értékesítési árak 6,7%-kal, az exportértékesítési árak pedig 5,9%-kal voltak magasabbak. Az ipar árindexei, % (elõzõ év azonos idõszaka = 100)

120

115

110

105

100

Termelõi Belföldi

95

Export 90 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012


A belföldi értékesítési árak I-III. negyedévi emelkedése elsősorban a kőolajfeldolgozásban (20,1%), vegyi anyag, termék gyártásban (12,5%), gyógyszergyártásban (11,2%) végbement jelentős mértékű áremelkedés, illetve a nagy súlyt képviselő energiaszektor 7,9%-os árnövekedése eredménye. Az export árak valamennyi ágazatban emelkedtek. Az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben az energiaiparban és a kőolaj-feldolgozásban (17,6-17,6%), a vegyi anyag gyártásban (14,4%), és a gyógyszergyártásban (14,2%) emelkedtek. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2012 január-szeptemberben 7,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 6,7%-kal, az export értékesítés árai 8,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Termelői ár alakulása szakáganként, 2012. január-szeptember (előző év azonos időszaka=100) TEÁOR Ipar termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindexe árindexe árindexe 1610 Fűrészáru-gyártás 104,5 105,0 103,8 1621 Falemezgyártás 114,1 115,1 113,7 1622 Parkettagyártás .. .. .. 1623 Épületasztalos-ipari termékek gyártása 105,2 107,6 104,4 1624 Tároló fatermék gyártása 104,8 104,0 106,9 1629 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 101,8 99,9 106,2 3101 Irodabútor gyártása 103,9 102,6 105,6 3102 Konyhabútor gyártása 111,7 106,0 128,2 3103 Ágybetét gyártása 103,8 104,2 101,6 3109 Egyéb bútor gyártása 105,1 103,0 105,8 -20Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. december


A bútoripar termelői ára 2012 I-III. negyedévében 5,2%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 2,6%-kal, az exporté pedig 5,6%-kal emelkedett a 2011 azonos időszaki árszinthez képest. %

Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100

109 Épületek építése Speciális szaképítés

Egyéb építmények építése Építőipar

107

105

103

101

99 2008. I.n.év

2008. III.n.év

2009. I.n.év

2009. III.n.év

2010. I. n.év

2010. III.n.év

2011. I.n.év

2011. III.n.év

2012. I.n.év 2012.III.n.év


Az építőipari tevékenység termelői árai 2012 I-III. negyedévében 2%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek építése ágazatban 0,8%-kal, az egyéb építmények építése ágazatban 2,3%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 2,5%kal volt magasabb a termelői ár, mint 2011. január- szeptemberben. 2012. január-szeptemberben az egyes építményfajták közül:  az egylakásos épületek termelői ára 2,2%-kal,  a két és több lakásos épületek ára 2,2%-kal,  a szállodák és szálló jellegű épületek árai 2,1%-kal,  a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 2,7%-kal,  az ipari épületek és raktárak árai 3,4%-kal haladták meg a 2011 azonos időszak árszintjét. A fogyasztóiár-index 2012 első kilenc hónapjában 5,8%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Szeptemberben a fogyasztói árak 6,6%-kal nőttek 2011 szeptemberéhez képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2012 szeptemberében 5,3%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 6,6% volt.



Fogyasztói árindex

20,0

3,5

Havi árindex

3,0

Maginfláció KSH

17,5

12 havi árindex

15,0

Éves infl.

2,5

12,5

2,0

10,0

1,5

7,5

1,0

5,0

0,5

2,5

0,0

0,0

-0,5

-2,5

-1,0 1998

-5,0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2010

2011

2011

2012


A hazai lakásállomány alakulása Lakásállomány Magyarországon

ezer db 5 000

4 000

3 000

2 000

1 000

0 1980

1990

2001

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2012


Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db

5 000

3 és több szobás

4 500 4 000 3 500 3 000

2 045 2 066 2 080 2 088 849 1 527 1 866 1 922 1 951 1 976 1 998 2 021

2 500 2 000 1 500

1 720 1 681 1 682 1 694 1 703 1 712 1 719 1 726 1 733 1 740 1 743 1 745

1 000 500 0

2 szobás

973

645

517

518

519

521

522

523

525

525

526

1 szobás

526

1980 1990 2001 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH; Grafika: Milei


Vált. az elõzõ év azonos idõszakához (%)

Változás az elõzõ hónaphoz képest (%)

4,0


A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab

40 35

Község Többi város Megyei jogú város Budapest

30 25 20 15 10 5

Új lakóépületben

Új családi házban

Új többszintes, többlakásos épületben

2011

2009

2007

2005

2003

2011

2009

2007

2005

2003

2011

2009

2007

2005

2003

2011

2009

2007

2005

2003

0 Új lakóparki épületben


0

2

140

Az épített lakások átlagos nagysága, m

120

2003 2007 2011

127,3

2004 2008 2012 J-Sz

2005 2009

2006 2010

113,0

86,8 74,2

92,5

97,9 88,3

125,6 115,0

97,1

100 80

105,4

105,2

102,9

117,9

103,1

94,9

92,0

97,7 101,3

88,8

95,9

68,7

75,7

60

67,0

40 20 0

Budapest

Megyei jogú város

Többi város

Község

Orsz. Átl.



105,8

A gazdaság fontosabb mutatószámai

Recommend Documents