A gazdaság fontosabb mutatószámai

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2007. ÁPRILIS 24-25.

A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól havi bontásban is közzétette az új indexeket, ágazati, illetve szakágazati bontásban ezek csak 2003. januárjától állnak rendelkezésre. A közzétett grafikonokban a változást a megszakított vonalak jelzik.

Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 2005.

2006.

2007. jan.

2007. jan.-jan.

1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés 7,3

10,1

11,0

11,0

Fafeldolgozás

-4,5

2,0

-3,8

-3,8

Bútorgyártás

5,0

14,3

9,3

9,3

4,4

4,0

0,5

0,5

-5,9

-8,0

7,4

7,4

Ipari termelés Σ

b) Értékesítés Fafeldolgozás Bútorgyártás

16,0

8,7

8,7

14,6

16,6

16,6

Fafeldolgozás

-3,9

11,4

-11,2

-11,2

Bútorgyártás

8,7

11,9

16,5

16,5

2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen Ebből: Szerkezet-kész ép.

-11,9

-11,9

101

101

100

13,0 17,9

-5,9

-1,9

-62,0

-62,0

13.145,5 15.966,7 1.330,4

1.330,4

52.955,9 60.338,7 5.248,0

5.248,0

12.425,5 15.444,4 1.282,1

1.282,1

50.051,8 58.374,4 5.054,6

5.054,6

-720,1

-522,4

-48,4

-48,4

-193,4

-193,4

Export árak

8,6

8,6

0,1

5,6

13,1

13,1

1,3

5,2

1,0

1,0

2006.

3,6

3,9

2006-ban a GDP növekedési üteme 3,9%-ot tett ki, az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés dinamizmusa a második negyedévtől fokozatosan lelassult. A GDP volumenindexei 2002-2006. % I. 104,2 103,2 104,7 103,1 104,9

II. 104,2 104,2 105,1 104,6 103,8

III. 104,5 104,4 105,0 104,3 103,8

IV: 104,4 104,6 104,7 104,8 103,2

I-IV. 104,3 104,1 104,9 104,2 103,9

2002

2003

2004

2005

2006

2006

A megtermelt GDP

104,3

104,1 104,9

104,2

103,9

Mezőgazdaság Ipar összesen Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások összesen

90,2 101,8 103,7 112,7 105,2

99,3 105,9 107,3 95,8 104,0

154,4 103,9 104,2 103,9 102,6

97,6 104,3 105,0 102,0 104,9

93,9 108,6 109,5 96,9 103,3

A felhasznált GDP

104,3

104,1 104,9

104,2

103,9

110,6 106,6

108,3 107,9

103,7 98,6

101,5

Háztartások fogyasztása Közösségi fogyasztás Végső fogyasztás összesen Beruházások Export Import GDP összesen

2007. 2007. márc. jan.-márc. 9,0 8,5

(előző év azonos időszaka=100,00)

2001

A GDP tényezői

Forrás:KSH Jelenti 2005/12, 2006/12, 2007/1 KSH Legfrissebb Adatok: Ipar 2007. január, Építőipar 2007. január Külkereskedelmi Termékforgalom 2007. január, 2006. január-december

Év 2002 2003 2004 2005 2006

2000

(változás az előző év azonos időszakához képest, %) 2002 2003 2004 2005

4,2 7,1 8,6 8,6 Építőipar árindexe 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=100 2005.

1999

Termelési oldalon az exportra támaszkodó ipari konjunktúra kismértékben ellensúlyozta a többi ágazat növekedési ütemének lassulását. Az ipar hozzáadott értéke 8,6%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 9,5%-kal nőtt. Az építőiparban 3%-os, a mezőgazdaságban 6%-os csökkenés következett be. A szolgáltató ágak mindegyikében csökkent a növekedés üteme, visszaesés azonban nem következett be egyik területen sem.

4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 4,3 6,5 4,3 4,3 Ipari termelői árak 8,3

1998

Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ

-2.904,1 -1.964,2

8,4

100 1997

3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron

- Fafeldolgozó ipar

103

-1,3

13,0

Belföldi ért. árak

103

22,2

17,9

millió EUR

104

102

-0,2

Egyenleg milliárd Ft

104

102

-6,2

millió EUR

105

-2,9

8,4

millió EUR

105

-2,9

0,1

Kivitel milliárd Ft

106

-1,6

Befejező építés

Behozatal milliárd Ft

106

16,1

Ép. gépészeti sz. Új szerződések

107

éves növekedés

2,6 11,1

Ipar export ért. Σ

Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, kiigazítatlan (az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100)

107

negyedéves növ.

Ipar belföldi ért. Σ

A részletes adatok szerint az éven belüli lassuláshoz mind a fogyasztás, mind a felhalmozás hozzájárult. Ezt a tendenciát a kedvező külkereskedelmi forgalom sem tudta ellensúlyozni. A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása igen szerény mértékben 1,2%-kal emelkedett (2005-ben 3,8%-kal). Az egyes negyedévekben a növekedési ütem fokozatosan csökkent, az utolsó negyedévben stagnált. A kormányzat fogyasztása 5,5%kal csökkent, az előző két év stagnálását követően. A megelőző két évben a bruttó állóeszköz felhalmozás és ezen belül a beruházás a növekedés ösztönzője volt az export mellett. 2006-ban az első negyedévi bővülést csökkenés követte az év következő negyedéveiben. Így összességében a bruttó állóeszköz felhalmozás 1,8%-kal, a beruházás 2%-kal mérséklődött a 2005. Évi teljesítményhez képest.

109,2 107,5 110,1 102,1 103,9 106,2 106,8 109,3 104,3 104,1

102,9 100,9

102,8 103,4 100,4 107,7 105,6 98,2 115,7 111,6 118,0 114,1 106,8 112,6 104,9 104,2 103,9

A nemzetgazdasági beruházások volumene 2006. folyamán 2%-kal mérséklődött 2005. azonos időszakához képest. Ezen belül a gép- és berendezés-beruházások 1,3%-kal, az építési beruházások 1,9%-kal, míg a kis súlyú egyéb beruházások volumene 20%-kal esett vissza. Negyedéves bontásban az I. negyedben 9,7%-kal bővült, a II-ikban 3,6%-kal visszaesett a beruházások teljesítménye. A tendencia megváltozásának okai az alábbiakban foglalhatók össze:

–1–

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2007. ÁPRILIS 24-25. – az előző évi magas bázishoz képest a közútfejlesztési munkálatok megtorpanása, – az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás beruházásai mérséklődtek a lakásépítések visszaesése miatt, – a feldolgozóipar beruházásai csökkentek. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását: Volumenindex, %

előző év azonos időszaka = 100

Kód

2006. IV. negyedév

Nemzetgazdasági ág 2005.

A+B Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat C

Bányászat

D

Feldolgozóipar

E

Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás

F

Építőipar

G

Kereskedelem, javítás

H

2006.

104,6

77,4

85,7

Az év folyamán a legdinamikusabban a nagyvállalkozások (250+ fős) bővítették termelésüket (12%-kal), amit szinte teljes egészében exportlehetőségeik alapozták meg (15%), belföldi eladásaik 1,1%-kal bővültek. Az 5-49 fős vállalkozások termelése 3,8%-kal, hazai eladásuk 5,5%kal exportjuk pedig 28%-kal növekedett. A középvállalkozások (50-249 fő) termelése 5,7%-kal emelkedett, belföldi értékesítése illetve exportja 10% feletti mértékben bővült. Országos szinten az ipar hazai eladásai 4%-kal bővültek 2006 folyamán. A feldolgozó ipar belföldi eladásai 5,6%-kal emelkedtek 2005. egészéhez képest. A feldolgozóipar szakágazatai közül a kis súlyt képviselő fafeldolgozó ipar (0,9%) belföldi eladásai 8%-kal mérséklődtek, ennél nagyobb ütemben csak a textília, textiláru gyártása ágazat hazai eladása csökkent.

72,7

61,7

85,8

102,4

96,5

94,9

86,4

93,3

93,9

113,7

119,7

96,0

111,3

97,9

99,2

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

112,0

98,3

106,0

I

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

132,7

96,6

105,6

J

Pénzügyi tevékenység

115,5

99,4

103,8

160

K

Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás

98,4

97,2

95,9

130

L

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

98,9

87,2

110,3

100

M

Oktatás

115,6

97,2

101,2

70

N

Egészségügyi, szociális ellátás

101,4

104,0

106,0

O

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

111,1

102,1

98,7

106,4

95,5

98,0

107,7 105,2

94,4 97,3

98,1 98,7

Összesen Ebből: Építés Gép, berendezés Forrás: KSH

130

Az ipari termelés indexei

125

125

120

120

Havi index 12 havi index

115

havi index

12 havi indexs

115

(1995-2001-ig 1992. év havi átlaga = 100, 2001-től 2000. év havi átlaga = 100)

220 190

Eredeti

Szezonálisan és munkanappal kiigazított

J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007


Az ipari termelés 2006. egészében az előző évhez képest 10,1%-kal bővült, a növekedés mértéke meghaladta a megelőző két évben mért ütemet. Az év folyamán, az áprilisi megtorpanástól eltekintve egyenletesen, 10% körüli mértékben növekedett a kibocsátás minden hónapban. Az ország öt régiójában nőtt, kettőben pedig visszaesett az ipari termelés az előző évhez képest. A leggyorsabb ütemű, 20%-os növekedés a Közép-Dunántúlon volt (ezen belül Fejér megyében 32%). A növekedést felmutató régiók közül az észak-magyarországi 15%-os, az észak-alföldi 14%-os termelés bővülést ért el. A DélDunántúlon 2005-öt követően 2006-ban is mérséklődött az ipar kibocsátása (2%), de csökkenés volt tapasztalható a közép-magyarországi régióban is (0,8%). 2007. januárjában folytatódott az ipari termelés gyors bővülése, az egy évvel korábbihoz képest 11%-kal nőtt a kibocsátás volumene. 130

Az ipar termelési volumenindexe

250

A 14 szakágazat közül kilencben növekedett az eladás az év során, a legnagyobb ütemű növekedés a gép, berendezés gyártás alágazatban következett be (25,7%). 2007 januárjában az ipar belföldi értékesítése lényegében stagnált, a feldolgozóiparé 3,2%-kal bővült az előző év januárjához képest. A fafeldolgozó ipar eladásai januárban 7,4%-kal bővültek az egy évvel korábbihoz képest. Igaz a növekedés alacsony bázishoz képest következett be, hiszen 2006. Januárjában 19,9%-os csökkenés következett be. Az ipari export 14,6%-kal bővült 2006. januárdecemberben, 2005. azonos időszakához képest. A múlt évi ipari termelés bővülésének motorja továbbra is a kivitel volt. 2007. januárjában folytatódott az export dinamika erősödése. Az ipari export 16,6%-kal, ezen belül a feldolgozóipari 15,8%-kal bővült. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak

1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)

105,7 95,4 116,8 104,1 110,8 104,0 105,4 95,6 102,0

98,2 97,6 109,3 97,4 100,3 110,4 103,5 94,1 92,0

Export

117,9 95,4 123,3 114,0 122,6 99,9 106,3 96,1 111,4

110

110

105

105

100

100

Forrás: KSH

95

95

A fafeldolgozó-ipar 2006. évi termelése 2%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. 2007 januárjában 3,8%-os visszaesés következett be, ami az előző évinél kisebb mértékű volt.

90 J 1997

90 Jl

J 1998

Jl

J 1999

Jl

J 2000

Jl

J 2001

Jl

J 2002


Jl

J 2003

Jl

J 2004

Jl

J 2005

Jl

J 2006

Jl

J 2007

–2–

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2007. ÁPRILIS 24-25. A szakágazat hazai értékesítése 2006 egészében 8%kal csökkent. 2007 januárjában, mint azt korábban már említettem 7,4%-os bővülés volt tapasztalható az előző évi közel 20%-os csökkenést követően. Az exportértékesítés 11,4%-kal bővült 2006 folyamán. 2007 januárjában a szakágazat kivitele 11,2%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. 2006 januárjában a 12 havi index 12%-os növekedést mutatott. A hazai bútoripar termelése 14,3%-kal nőtt a múlt év folyamán, 2007 januárjában pedig 9,3%-kal. A belföldi értékesítés 2006. január-decemberi időszakban 16%-kal, 2007 első hónapjában 8,7%-kal bővült. A bútoripar kivitele az év második felében felgyorsult, így az első félévi alacsony dinamikát követően 2006 egészében a bővülés üteme megközelítette a 12%-ot. 2007 januárjában folytatódott az előző évben megindult tendencia, a kivitel bővülése 16,5% volt. A bútoripar termelése és értékesítése Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)

1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

117,9 94,5 123,6 119,0 122,8 76,5 108,9 105,0 114,3

116,8 92,0 120,9 113,5 144,0 68,5 100,4 102,6 116,0

Export

140

%

117,1 99,3 127,2 126,5 95,6 91,2 120,7 108,7 111,9

130 120 110 100 90 80

60 J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Forrás: KSH

A Fa- és Bútoripar termelékenysége (előző év azonos időszaka=100) Fafeldolgozó ipar Feldolgozóipar Ipar

2002

2003

2004

2005

2006

109,7 105,2 105,1

101,9 110,6 110,2

110,7 108,1 112,0 111,2 111,6 110,7

104,5 112,4 111,9

% 125


Az építőipari vállalkozások 2006. januárdecemberben 1,9%-kal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 4,1%-kal csökkent, az egyéb építményeké 0,4%-kal nőtt az előző évi bázishoz képest. Az építőipari vállalkozások 2006. Év végi szerződésállományának volumene negyedével volt alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek szerződésállománya 2%-kal meghaladta, az egyéb építményekre kötötteké 35,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. 300

200

Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint

180 250 Folyó áron, Mrd Ft

2006. első hat hónapjában az ipar termelékenysége 11,9%-kal emelkedett, a létszám 1,4%-os csökkenése mellett. A feldolgozóipar (12,4%) termelékenységi mutatója kissé meghaladja az ipari átlagot, míg a fafeldolgozó-iparban (4,5%) jelentős elmaradás mutatkozik az országos átlaghoz képest. 2007. Első hónapjában a fafeldolgozó ipar (-0,4%) termelékenysége lényegében stagnált, szemben a feldolgozóipar 13,4%-os, és az ipar 12,8%-os növekedési ütemével.

Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka=100

70

160 140

200

120 150

100 80

100

60

115

40

50 105

Egyéb építmények E. építmények, vol.index

20

0 J 2001

95

Fafeldolgozás Feldolgozóipar

fafeldolgozóiparban, (előző év azonos időszaka=100)

75 1999.


0 Jú

N

Á

Sz

F

Jl

D

Mj

O

M

A

J 2006

Jú

N


Termelékenység a 85

Épületek Épületek , vol.index

előző év azonos időszaka=100

Időszak

negyedévre mérséklődött. Az épületek építése az előző évi 13%-os növekedést követően 3,9%-kal növekedett 2005. azonos időszakához képest. A lakásépítés 18%-os csökkenését az ipari, kereskedelmi és irodaépületek építésének bővülése ellensúlyozta. Az egyéb építmények építése 7,5%-kal esett vissza az előző évi 20%-os növekedést követően. A csökkenés forrása elsősorban az út- és autópálya-építés ütemének mérséklődése volt. Az alágazatok közül a szerkezetkész épületek és egyéb építmények (68,8%-os súly) volumene 1,3%-kal, az épületgépészeti szerelésé (22,3%-os súly) 0,2%-kal, a befejező építésé (8,9%-os súly) 6,2%-kal mérséklődött 2005. egészéhez képest. 2007 januárjában 2,9%-kal maradt el az építőipar teljesítménye 2006 januárjához képest. Az épületek építése az év első hónapjában 1,1%-kal emelkedett, az egyéb építményeké (műtárgyak) pedig 7,4%-kal csökkent az út és autópálya építések tavalyinál alacsonyabb volumene miatt.

2004.

2006. első felében a hét régióból kettőben növekedett, egyben pedig változatlan szinten maradt az építőipari vállalkozások termelése. A növekedés a KözépDunántúlon 34,2%, Észak-Magyarországon pedig 12% volt. A legjelentősebb, 3,5%-os mérséklődés a Dél-alföldi régióban következett be.

2006-ban az építőipar termelése 1,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az első negyedévben a növekedés mértéke még 8,5% volt, a második negyedtől azonban visszaesés következett be, melynek üteme negyedévről –3–

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2007. ÁPRILIS 24-25. A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok.

Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként

200

150

Sz

F

Jl

D

Mj

O

M

A

J 2003

Jú

N

Á

Sz

F

Jl

D

Mj

O


2006-ban 18%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest, a visszaesés mértéke a második és harmadik negyedévben volt a legerőteljesebb. A használatba vett lakások száma valamennyi település típusban csökkent, ezen belül a fővárosban 33%kal, a megyei jogú városokban 18,2%-kal, a községekben 11,4%-kal,az egyéb városokban pedig 4,8%-kal. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma tavaly országosan 12,9%-kal visszaesett. Budapesten 25,4%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban 22,1%-kal, a többi városban 1,2%-kal, a községekben pedig 3,9%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki. Az új lakások 43%-át építették gazdasági vállalkozások, 55%-át pedig a lakosság. Csökkent a többszintes, többlakásos épületekben épített lakások száma (-24%), a családi házas építkezések (-9,3%), és az új lakóparki épületben (-34,2%) épített lakások száma. A fővárosban, a városokban és a községekben is csökkent a lakossági építés aránya. A városokban és a községekben ezzel ellentétesen az értékesítési célú, vállalkozói lakásépítés növekedett, míg Budapesten az ebben a formában épített lakások számában is visszaesés mutatkozik (-36,6%). 2006-ban az új építésű lakások 37,8%-át teszik ki a többlakásos és lakóparki épületekben épült lakások, 2005. azonos időszakában ez az arány 41% volt. Az épített lakások alapterülete 89m2. Ez kb. 3 m2-rel nagyobb, mint az előző évben. Leginkább a 60 m2-nél kisebb lakások száma csökkent (26%), legkevésbé pedig a 100 m2-nél nagyobbaké (11%). 60

ezer db

Lakásépítés Kiadott lakásépítési eng. Épített lakások

50 40

44 826

30 20

33 164

33 864

29 896

A külkereskedelmi forgalom alakulása, 2006. Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal

Érték

Megnevezés

Millió euró Millió dollár Milliárd forint

Kivitel

Behozatal

58.374,4 73.340,5 15.444,4

60.338,7 75.739,3 15.966,7

116,6 117,8 124,3

113,9 114,9 121,5

Forrás: KSH

A 2006-ban a kivitel összessége 74-26 arányban, a behozatalé 67,5-32,5 arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (2004-ben csatlakozottak) folytatott külkereskedelem mindkét irányban egytized körüli részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája jóval felülmúlta az átlagosat, az export euróban 38,4%-kal, az import 22,6%-kal bővült. A régi tagállamokba irányuló export 8,7%-kal nőtt, az import pedig 11,1%-kal bővült. Az Unió egészét tekintve a kivitel 12,9%-kal a behozatal 12,8%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 28,7%-kal, a behozatal 16,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

10 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006


2006. január-decemberben 0,5%-kal kevesebb és 8,6%-kal kisebb alapterületű lakóépület kapott építési engedélyt. A nem lakóépületek esetében 15,2%-kal kevesebb és a 2005 évivel azonos alapterület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. Ezen belül nőtt az ipari épületek aránya (34-ről 41%-ra) és csökkent az új mezőgazdasági épületeké (24-ről 17%-ra). –4–

6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0

Import

Export

Egyenleg

Külkereskedelmi forgalom 1998-2002 mrd $, 2003-tól mrd euró


2007

Á

2006

N

2005

Jú

2004

J 1998

2003

Befejező építés

2002

Ép. gépészeti sz.

2001

Szerkezetkész épület 0

2006. folyamán folytatódtak a 2003 második felében elkezdődött kedvező folyamatok a külkereskedelmi forgalomban. Az export növekedési üteme meghaladta az importét. A GDP növekedésének legjelentősebb motorja továbbra is a kivitel volt. A kivitel volumene 17%kal, a behozatalé 13%-kal bővült 2005-höz képest. Mind a kivitel, mind a behozatal euróban számított forgalma – áprilist kivéve – valamennyi hónapban 10% feletti ütemben növekedett. A hiány összege 1.964 millió euró volt, ami 940 millió euróval kevesebb mint egy évvel korábban. Az éves külkereskedelmi mérleghiány az export 3,4%-nak felelt meg. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 6,4%-kal, importban 7,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A forint 6%-os gyengülését figyelembe véve a kivitelben lényegében változatlan, a behozatalban pedig 1,5%-os devizaárszint-növekedést jelent. A cserearány 1,4%-os romlásában kiemelkedő szerepe volt az energiahordozók árszintnövekedésének, de nem elhanyagolható az exportban kimagasló hányadot képező gépek forintárszintjének átlagosnál mérsékeltebb növekedése sem.

2000

50

1998

100

1999

Mrd Ft

250

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2007. ÁPRILIS 24-25. Időszak

Fa, faáru, bútor behozatala és kivitele

800

Import

Export

Behozatal %-os vált. Érték, előző M USD év=100

Egyenleg

700

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. J

600 500 400 300 200 100 0 -100 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Fa és parafa, faáru

A fa alapanyagok 2006. évi forgalma negatív egyenleggel zárt akárcsak a megelőző években, mértéke azonban 2,2 millió USD-vel kevesebb az egy évvel korábbinál. A behozatal USD-ben 5,3%-kal, forintban pedig 11,7%kal növekedett. Fa alapanyag kivitelünk USD-ben 12,7%kal, míg forint alapon 19,6%-kal emelkedett. A fatermékek kivitelében is megmutatkozik az e termékeket felhasználó ágazatokban bekövetkezett kismértékű pozitív változás. Az elmúlt öt évben a pozitív egyenleg mértéke egyre csökkent, 2005-ben azonban lényegében megduplázódott és 2006-ban is csak kis mértékben maradt el az egy évvel korábbitól. A termékcsoport behozatala USD-ben 14,9% bővült, forintban 21,2%-kal emelkedett, míg kivitelünk forint alapon 18,8%-kal nőtt, USD-ben mérve pedig 12,3%-kal. 2006-ban a bútor és bútorelem behozatal növekedési üteme tovább lassult. Dollárban számítva 3,7%-kal emelkedett az előző évhez képest, míg forint alapon 9,2%-kal bővült. Az árucsoport kivitele 2006-ban éves szinten 28,9%-kal emelkedett, dollárban számítva. A forint alapon végzett számítások szerint a növekedés 10,7% volt ugyanezen időszak alatt. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) január-szeptember

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. J

Behozatal Kivitel %-os vált. %-os vált. Érték, Érték, előző előző M USD M USD év=100 év=100 24 Fa és parafa

149,0 148,6 182,9 224,8 286,6 225,4 229,3 15,5

110,2 99,7 123,1 122,9 127,4 89,0 105,3 153,2

147,9 140,4 147,0 171,3 181,2 171,9 178,0 15,4

Egyenleg Érték, M USD

96,4 94,9 104,7 116,6 105,6 91,9 112,7 154,0

-1,1 -8,2 -35,9 -53,5 -105,4 -53,5 -51,3 -0,1

138,8 150,2 206,5 270,3 315,1 323,7 359,0 24,3

2000. 2001.

266,4 263,8

118,0 108,2 137,5 130,9 116,4 100,4 114,9 132,6

218,0 223,1 256,6 300,4 348,8 393,7 426,6 28,5

100,8 102,3 115,0 117,1 115,8 110,9 112,3 129,8

79,2 72,9 50,1 30,1 33,7 70,0 67,6 4,2

100,7 110,6

293,2 354,8

82 Bútor és bútorelem

109,3 99,0

559,6 618,6

680,1 824,6 949,1 945,9 989,5 61,5

338,0 399,0 434,9 383,4 414,0 29,1

Érték, M USD

109,9 121,2 115,0 100,0 128,9 91,6

Az ipari termelői árak 2006-ban 6,5%-kal emelkedtek az előző évhez képest. A belföldi értékesítési árak éves átlagos emelkedése a 2005 évivel közel azonos 8,3%-os volt, a második félévben valamelyest gyorsult és 10% körüli volt. Az export értékesítési árak az előző évhez képest gyorsultak, mértéke 5,2% volt. Ezzel függ össze a termelői ár ütemének gyorsulása. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2006-ban 7,2%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak a múlt évben, 2005-höz képest 5,6%-kal emelkedtek. Az export értékesítés árai 2006-ban 8,8%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. 120

Az ipar árindexei, %

115

110

105

100

95

Termelői

Belföldi

Export

90 J 1998

Jú

N

Á

Sz

F

Jl

D

Mj

O

M

A

J 2003

Jú

N

Á

Sz

F

Jl

D

Mj

O


Az építőipari tevékenység költség alapon számított árai 2006-ban 7,1%-kal, ezen belül a szerkezetkész épületek építmények építésének árai 8,1%-kal, az épületgépészeti szerelés árai 4,6%-kal, a befejező építés árai pedig 6,6%-kal emelkedtek éves szinten. Az árak emelkedésében közrejátszott az üzemanyagok és az építőiparban felhasznált egyéb kőolajtermékek árának több hónapig tartó gyors emelkedése is. %

125

Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100

120

Építőipar Infláció

115 110

63 Fa-és parafaáru

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. J

Egyenleg

Forrás: KSH


Időszak

129,7 124,4 120,6 105,8 103,7 97,0

105 100

1997

Bútor és bútorelem

342,1 425,6 514,2 562,5 575,5 32,4

Kivitel %-os vált. Érték, előző M USD év=100

2007

900

2002

1000 Millió USD


A fogyasztóiár-index 2006-ban 3,9%-kal volt magasabb, mint 2005 január-decemberében. Az év első négy hónapjában az átlagos áremelkedés 2,5% volt, az előző év azonos időszakához viszonyítva. Májustól az infláció üteme fokozatosan gyorsult, decemberben 6,5% volt a drágulás mértéke 2005 decemberéhez képest. –5–

0,0

0,0

-2,5 1999

2000

2001

2002


2003

2004

2005

2006

2007

108,7

111,4 96,1

106,3

91,2 99,9

114,0 95,9

95,4

111,9

122,6

120,7

126,5

127,2 117,9

123,3 116,1 99,3

102,6 92,0

94,1

100,4

100,3

109,3

113,5

110,4 103,5

117,1

120,9

116,8 92,0

97,4

102,0

98,2

97,6

114,3

122,8

123,6

80

68,5

Hazai értékesítés

70

Termelés

Export értékesítés

60 1998

-0,5 1998

108,9 105,0

2,5

105,4

0,5

90

95,6

5,0

110,8

1,0

100

104,0

7,5

110

76,5

1,5

120

119,0

10,0

104,1

12,5

2,0

(előző év azonos időszaka = 100)

130 117,9

2,5

A fa- és bútoripar volumenindexei, %

140

15,0 Vált. az előző év azonos időszakához (%)

Változás az előző hónaphoz képest (%)

3,0

116,8

Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl.

94,5

17,5

Fogyasztói árindex

95,4 105,7

3,5

144,0

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2007. ÁPRILIS 24-25.

2000

2002.

Fafeldolgozás

2004.

2006.

1999

2001.

2003.

2005.

1998

2000

2002.

2004.

2006.

Bútorgyártás


A fafeldolgozó-iparban is (TEÁOR 20) éreztette hatását a 2006-ban megindult európai növekedés. Az ipari A hazai lakásállomány alakulása termelés múlt évi 10,1%-os bővülése mellett az ágazat 2%-os növekedést mutat. Az év során a harmadik negyedévi 6,4%-os termelés emelkedést kivéve, minden A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab 40 negyedév termelése stagnált vagy kismértékben elmaradt 35 a 2005. azonos negyedévitől. A fafeldolgozó-ipar belföldi Község 30 értékesítése 2006-ben 8%-kal visszaesett az előző. évi Többi város 25 Megyei jogú város 5,9%-os csökkenést követően. A fafeldolgozó ipar eredBudapest ményei az ipari exportban jelentősen javultak az egy 20 évvel korábbihoz képest, mivel a 2005. évi 3,9%-os visz15 szaesést követően 2006-ban 11,4%-kal emelkedett a ki10 vitel volumene. 5 A bútorgyártás (TEÁOR 361) termelésének növeke0 2003 2004 2005 2006 2003 2004 2005 2006 2003 2004 2005 2006 2003 2004 2005 2006 dési üteme, 2005. évi lassulást követően, 2006-ban Új többszintes, Új lakóparki épületben Új lakóépületben többlakásos épületben Új családi házban 14,3%-kal emelkedett. A biztató évkezdetet követően Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ valamennyi negyedévben emelkedett a növekedés üteme, az első negyedévi 10,7%-ról 19,5%-ra az utolsó negyedben. A bútoripar hazai eladásai a 2004. évi stagnálást 2 Az épített lakások átlagos nagysága, m követően 2005-ben kismértékben nőttek (+2,6%). 2006120 2003 2004 ban az előző év utolsó negyedévében megindult növeke113,0 2005 100 110,7 dés tovább folytatódott, éves szinten elérte a 16,1%-ot. A 2006 97,1 94,9 kedvező irányú változás az import folyamatos bővülése, 94,3 86,8 80 89,3 valamint a külföldi értékesítési láncok terjeszkedése, újak 82,1 74,2 60 megjelenése mellett következett be. A bútoripari export a 111,9 66,9 99,7 93,2 2005. évi ütem lassulást követően, 2006ban közel 12%-os 86,3 40 71,0 109,4 növekedést ért el, teljesítménye a negyedik negyedévben volt a legmagasabb 25,2%. 20 62,3 85,1 95,5 86,7 SZAKÁGAZATI EREDMÉNYEK 0 Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. FAFELDOLGOZÓ-IPAR A hazai fűrészáru gyártás 2002. Óta tartó termelésForrás: KSH; Grafika: FAGOSZ csökkenése 2006-ban megállt, sőt 15%-ot meghaladó volumen növekedést ért el. Ez természetesen annyit jelent A fafeldolgozó és bútoripar 2005. januárcsak, hogy a 2004. évi termelési szint közelébe tornázta december vissza magát a szakágazat. Biztató, hogy az egyes negyedévek adatai szerint a bővülés üteme gyorsult az egyes Az alább következő elemzés az elmúlt nyolc év adatgyűjtése időszakokban és az év végére megközelítette a 22%-ot. A alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától származnak és az 5 főt, vagy annál többet foglalkoztató vállalkohazai értékesítés 3,8%-kal, az export 30%-kal nőtt. 2006zások adataira épül. A 49 fő feletti vállalkozások megfigyelése telban a hazai felvevő piac enyhén javult, a második negyejes körű, az 5-49 főt foglalkoztató vállalkozások megfigyelése repdévtől kezdődően az értékesítés volumene meghaladta az rezentatív, az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások előző év azonos negyedévének értékét. A kivitel teljesíttevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az ménye 2006-ban negyedévről negyedévre javult, az I. utolsó két év áfa-adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti negyedévben 26%-kal, a negyedikben már 34%-kal hamegoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik ladta meg az előző év azonos negyedévének szintjét. figyelembe. A statisztikai adatgyűjtés 2002. január 1-től a statisztiA falemezgyártás, mely a fafeldolgozó ipari termelés kai főtevékenység alapján történik (egy egység főtevékenysége az 30%-át adja, termelése 12%-kal bővült 2006-ban 2005a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre). Ennek figyelembe höz képest. A belföldi értékesítés 6,8%-kal mérséklődött, vételével egyes adatszolgáltatók ágazati hovatartozása a bázishoz az export 22,5%-kal bővült. 2006-ban a szakág termelése képest megváltozott, ez érintheti az adatok időbeli összehasonlítaz első háromnegyed évben jelentős mértékben nőtt, az év hatóságát. utolsó három hónapjában azonban közel 5%-kal visszaesett. A belföldi eladások igen kedvezőtlenül alakultak a –6–

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2007. ÁPRILIS 24-25. múlt évben. Az első negyedév 8,7%-os növekedését követően az év hátralévő részében gyorsuló mértékű visszaesés mutatkozott. Az év utolsó negyedévében a csökkenés mértéke meghaladta a 25%-ot 2005. Azonos negyedévéhez képest. A kivitel az év valamennyi negyedévében meghaladta az egy évvel korábbi szintet üteme azonban lassú csökkenést mutat. 70

Termelés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként

Mrd Ft 60

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

50 40 30 20 10 0 Fűrészáru

Falemez

Ép.aszt. ipari term.

Tároló fatermékek

Fatömegcikk


A fafeldolgozó ipar közel négy tizedét kitevő épületasztalos-ipari termékek gyártásában 7%-os visszaesés következett be 2006-ban a megelőző évhez képest. A hazai eladások az egy évvel korábbi 7,4%-os csökkenést követően 2006-ban további 15%-kal estek vissza. A hazai piacon mutatkozó nehézségeket az export stagnálása kíséri, a 2004. évi 11,4%-os növekedéssel és a 2005. évi 4,8%-os csökkenéssel szemben. A kedvezőtlen mutatók mellett némi reménységet nyújt a kivitel negyedik negyedévi közel 4%-os bővülése. Mrd Ft Hazai értékesítés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként 30

BÚTORIPAR A bútoripar a sikeres 2002. évet követően 2003-ban jelentős visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. 2004-ben a KSH adatai szerint ismét bővült a termelés. 2005-ben az előző évinél lassúbb ütemben, de folytatódott (+5%). 2006-ban ismét gyorsult a termelés növekedési üteme (+143%). A hazai gyárak belföldi értékesítése a 2004. évi stagnálást követően 2005-ben kismértékben bővülni tudott (+2,6%), 2006-ban pedig ez a folyamat felgyorsult (+16,1%). Az ágazat kivitele 2005-ben növekedett (+8,7%), de mértéke elmaradt a 2004. évitől. 2006-ban a növekedés üteme tovább gyorsult, mértéke azonban nem érte el a két évvel korábbit. 2006-ban mind a termelés, mind az export növekedési üteme gyorsult az egyes negyedévekben. A belföldi értékesítés bővülése az év folyamán megközelítően egyenletes volt. A bútorgyártás közel 50%-át kitevő ülőbútorok termelése 2006-ban átlagos mértékben, 14,6%-kal nőtt. A hazai értékesítés 17,9%-kal, a kivitel pedig 11,8%-kal emelkedett az év során. Az év összes negyedévében a termelés bővülésének üteme kismértékben nőtt. A belföldi értékesítés bővülése az első negyedévben volt a legmagasabb, de az utolsó negyedévében is 12 százalék feletti volt. Az ülőbútorok kivitele 2006. egészében gyorsuló ütemben növekedett, az első negyedévi 6,8%-ról 21,4%ra emelkedve az év utolsó három hónapjában. 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

25 20 15 10

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

Ülő

Iroda

Konyha

Egyéb

Ágybetét


5 0 Fűrészáru

Falemez



Fatömegcikk


A tároló fatermékek termelése 2006-ban stagnált (0,3%) 2005. évhez (15,9%) képest. Hasonló tendenciák mutatkoznak a belföldi- (2006.: -8,4% 2005.: 15,8%) eladások esetében. Az exportértékesítésben azonban kedvező tendencia mutatkozik (2006.: 19,8%, 2005.: 6,1%). 40

Termelés a bútoriparban szakágazatonként

Mrd Ft

Mrd Ft

Export a fafeldolgozó iparban, szakágazatonként

35 30

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

25 20 15 10 5 0 Fűrészáru

Falemez




Fatömegcikk

Az irodabútorok gyártása 2006. január-decemberben lényegében az előző évi szinten maradt (+1,1%). A hazai értékesítés 28,6%-kal nőtt. A kivitel ugyanakkor több mint 40%-kal visszaesett ebben az időszakban. Az egyes negyedévekben a termelés ingadozott, mind a visszaesés mind a növekedés alacsony bázishoz képest következett be. A hazai értékesítés a második és harmadik negyedévekben volt a legmagasabb, az elsőben és a negyedikben ugyan magas ütemet tartott, de lényegesen elmaradt az előbbiekben tapasztalt mértéktől. A növekedés ez esetben is alacsony bázisból kiindulva következett be. Az irodabútorok kivitelének 2005 év végi visszaesése 2006 folyamán folytatódott, üteme a negyedik negyedévig gyorsult majd az év végére valamelyest lassult, de még így is meghaladta a 20%-ot. A konyhabútorgyártás igen jelentős mértékben növekedett 2006-ban (47,3%) 2005-höz képest. A belföldi értékesítés még ennél is nagyobb arányban, 53,3%-kal nőtt, míg az export 34,5%-kal bővült. A negyedévenkénti adatok szerint a termelés növekedésének üteme gyorsult, az utolsó negyedévben közel megkétszereződött 2005 azonos negyedévéhez képest. A belföldi értékesítés növekedése is gyorsult, a negyedik negyedévben közel 80%-os volt. A kivitel az első félévi visszaesést követően megló-

–7–

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2007. ÁPRILIS 24-25. dult és az év végére megduplázódott. Az export esetében a növekedés meglehetősen alacsony bázishoz képest következett be, hiszen 2004. közepe és 2006 I. féléve között folyamatos visszaesés volt tapasztalható a konyhabútorok kivitelében. 30

Mrd Ft

üteme mind az első, mind a második félévben magas volt, az utóbbiban azonban lényegesen gyorsabb ütemű volt. 40

Export értékesítés a bútoriparban szakágazatonként

Mrd Ft

35

1999. 2003.

30

Hazai értékesítés a bútoriparban szakágazatonként

2000. 2004.

2001. 2005.

2002. 2006.

25

25

20

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

20 15 10

15 10 5 0 Ülő

5

Iroda

Konyha

Egyéb


0 Ülő

Iroda

Konyha

Egyéb

Ágybet


Az egyéb bútorok gyártása 2006-ban – ami közel 35%-át teszi ki a bútorgyártásnak – tovább emelkedett (13,2%). A hazai értékesítés (5,7%) ugyancsak növekedett, bár üteme lassúbb volt mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékű bővülés azonban a kivitelben jelentkezett (27,5%). A termelésben és a hazai eladások esetében folyamatosan gyorsult a növekedés üteme. Az export

2006-ban az ágybetétgyártás termelése növekedett (9%), a hazai eladások is emelkedtek (6,8%), az export azonban közel 70%-kal nőtt. Az egyes negyedévek adatai arra utalnak, hogy az ágybetétgyártás pozíciói az év során folyamatosan javultak. A termelés növekedése az év végére valamelyest lassult, a belföldi értékesítés a második negyedben volt a legmagasabb, a további időszakokban kismértékben lassult. A kivitel növekedési üteme 2006 folyamán gyorsult.

–8–

A gazdaság fontosabb mutatószámai

Recommend Documents