A gazdaság fontosabb mutatószámai

GAZDASÁGELEMZÉS 2010/III. – IDŐSZAK: 2010. JANUÁR-JÚNIUS

A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től – ahogy azt korábban már jeleztük – a KSH a TEÁOR’08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak.

Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 2007.

2008.

2009.

1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés Ipari termelés 7,9 Fafeldolgozás -2,4 Bútorgyártás 10,1 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése 1,7 Fafeldolgozás -7,8 Bútorgyártás 12,1 Ipar export értékesítése 15,5 Fafeldolgozás -1,5 Bútorgyártás 5,3 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -14,4 Ebből: Épületek építése -15,9 Egyéb építmények építése -24,2 Speciális szaképítés -5,4 Új szerződések -9,8 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron

-17,8 -23,4 -26,2

15,2 1,5 -10,5

9,0 20,7 -20,8

-0,6 25,1 29,0 0,1 9,9 15,0

-12,5 -11,2 -42,8 -18,8 -30,3 -5,7

-1,5 -23,4 -27,5 9,7 44,4 -0,1

-5,1 -2,5 -27,2 12,5 39,2 -17,5

-5,0

-4,3

-19,7

-13,8

-3,4

-3,5

-17,2

-10,4

-17,4 2,2 -11,8

16,6 -15,7 -7,4

-28,2 -15,4 4,2

-20,6 -11,4 5,9

Ipari termelői árak 0,2 5,0 Belföldi ért. árak 6,4 11,6 - Fafeldolgozó ipar 4,6 3,8 Export árak -4,8 0,6 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 6,3 5,8 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=100 8,0

2010. jan-jún.

0,0 15,3 22,1

Behozatal milliárd Ft 17.374,5 18.325,5 millió EUR 69.123,9 72.997,1 Kivitel milliárd Ft 17.344,5 18.301,7 millió EUR 69.004,2 72.838,1 Egyenleg milliárd Ft -29,9 -23,8 millió EUR -119,7 -159,0 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100

2007.

2010. jún.

2008. 6,1

15.548,4 55.517,6 16.672,8 59.496,8 1.124,5 3.979,2

1.615,7 5.746,8 1.774,3 6.310,7 158,6 563,9

8.448,1 31.110,5 9.225,5 33.970,5 777,3 2.860,0

4,9 1,3

6,9 9,2

0,9 4,4

7,4

4,7

-2,4

3,1

-

0,7

2009. 4,2

2010. júl 4,0

2010. jan-júl. 5,4

Forrás: KSH Jelenti 2007/12, 2008/12, 2009/12, 2010/6 KSH Gyorstájékoztató: Ipar, 2007. december, 2008. december, 2009. december, 2010. június Építőipar, 2007. december, 2008. december, 2009. December, 2010. június Külkereskedelmi Termékforgalom 2007. jan-dec., 2008. jan-dec., 2009. jan-dec., 2010. jan-jún. Fogyasztói árak 2007. december, 2008. december, 2009. december, 2010. júl. Ipari termelői árak 2007. dec., 2008. dec., 2009. dec., 2010 június.

-2Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2010. szeptember


Kitekintés A világgazdaság 2010-ben az 1929-33-as nagy világgazdasági válsághoz hasonló méretű pénzügyi válságból kezd felépülni. A krízis mélységének csökkentését a nemzeti kormányok pénzügyi és fiskális intézkedései, magas szintű nemzetközi együttműködésük, valamint a nemzetközi és regionális pénzügyi szervezetek közreműködése segítette. A válság azonban mindenképpen hosszú távon hat majd az életszínvonalra a világ jelentős részén, valamint a nemzeti és nemzetközi szervezetek tervezési és működési tevékenységére. 2010. első félévében folytatódott a múlt év második felében megindult lassú növekedés. A fejlődő országokban hamarabb indult meg a növekedés, mint a fejlett államokban. Utóbbiak esetében az egyes országok gazdasága továbbra is függ a kormányok élénkítő tevékenységétől, az év folyamán üzleti körökből azonban nőtt a nyomás ezen intézkedések visszafogására. A kormányok válságkezelő intézkedéseinek visszavonása azonban előmozdíthatja a W alakú válság kialakulását, ezért fontos, hogy elkészítsék visszavonulási stratégiájukat. Amennyiben a befektetők bizalma megrendül egyes országok, illetve kormányok válságkezelő politikájában, úgy könnyen találhatják magukat olyan helyzetben, hogy nem képesek finanszírozni piacösztönző programjaikat. Ez következett be Görögországban, majd néhány további dél-európai euro övezeti tagállamban. Amennyiben ez a jelenség tovább terjed, kialakulhat egy globális második mélypont is. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) becslése szerint 2010-ben az EU és a Világ gazdasági növekedése az alábbiak szerint alakul: Eurózóna 1,0 EU-27 1,0 EU-15 0,9 EU-12 (új csatlakozók) 1,0 Világgazdaság 4,2 Az EU-27 gazdasági teljesítménye – szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva – 1,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ilyen mértékű bővülés az elmúlt két évben nem volt. A növekedés motorja Németország, teljesítménye 3,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A német növekedés alapja a Kínába irányuló export jelentős bővülés volt. Számottevő (2%nál magasabb) teljesítménybővülést mértek Észtországban (3,5%), Finnországban (3,1%), Lengyelországban (3,8%), Svédországban (3,6%) és Szlovákiában (5%). A többi adatot szolgáltató tagállamban átlag körüli volt a növekedés mértéke. Kivételt képez Görögország ahol folytatódik a gazdaság teljesítményének csökkenése. Az USA GDP-je 2010 II. negyedévében 3,2%-kal bővült, az egy évvel korábbihoz képest. A háztartások fogyasztási kiadásai 1,6%-kal, a bruttó belföldi beruhá-3Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2010. szeptember


zások 23,9%-kal növekedtek. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100

Ország, országcsoport Ausztriaa Bulgária Csehországa Észtország Lengyelországa Litvániaa Magyarország Németországa Olaszországa Portugáliaa Szlovákia Szlovéniaa EU-27a USAa Japána

a)

2007

2008

2009

103,1 106,2 106,0 106,3 106,6 108,9 101,1 102,5 101,5 101,9 110,4 106,8 102,9 102,0 102,1

102,0 106,0 102,5 96,4 105,0 102,8 100,6 101,3 99,0 100,0 106,4 103,5 100,8 100,4 99,3

96,1 95,0 95,9 85,9 101,7 85,2 93,7 95,1 95,0 97,4 95,3 92,2 95,8 97,4 94,8

2010 I. n.év 100,2 96,4 101,1 98,0 102,8 97,3 100,1 102,0 100,5 101,8 104,8 99,2 100,5 102,4 104,4

2010 II. n.év 102,0 98,5 102,2 103,5 103,8 101,4 101,0 103,7 101,1 101,4 105,0 101,5 101,9 103,2 101,9

szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT

2010 második negyedévében az EU-27 ipari termelése az előzetes adatok – munkanappal kiigazított indexek – szerint 8,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Görögország kivételével valamennyi tagállamban növekedett az ipari termelés. Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka=100

Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia* EU-27a USA Japán

2007

2008

2009

105,5 109,1 108,8 106,7 109,5 104,0 107,9 106,1 99,8 101,8 105,0 112,7 106,2 103,3 101,7 102,8

101,7 100,6 97,5 93,8 102,2 104,9 98,9 100,0 96,7 95,9 103,1 102,7 102,0 98,2 97,8 96,8

88,1 81,8 86,9 74,1 96,4 85,4 82,2 83,7 81,7 91,5 94,1 85,9 82,5 86,1 90,7 78,7

2010. I. n.év 101,2 97,4 107,7 106,0 110,9 97,3 105,8 107,2 103,3 103,8 104,2 120,2 99,6 104,3 102,7 126,0

2010 II. n.év .. 101,2 110,3 118,9 111,0 104,3 112,0 113,2 107,7 102,7 104,2 125,4 110,6 108,4 107,2 120,2

Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT



Fogyasztóiár-index* Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán

2007

2008

2009

102,2 107,6 103,0 106,7 102,6 105,8 107,9 102,3 102,0 102,4 104,9 101,9 103,8 102,4 102,9 100,1

103,2 112,0 106,3 110,6 104,2 111,1 106,0 102,8 103,5 102,7 107,9 103,9 105,5 103,7 103,8 101,4

100,4 102,5 100,6 100,2 104,0 104,2 104,0 100,2 100,8 99,1 105,6 100,9 100,9 101,0 99,6 98,6

Előző év azonos időszaka=100 2010. 2010 I. n.év II. n.év 101,3 101,8 102,0 102,8 100,4 101,0 100,0 102,9 103,4 102,5 99,6 100,5 105,8 105,2 100,8 101,0 101,3 101,6 100,3 101,0 104,6 104,3 100,0 100,7 101,7 102,4 101,7 102,0 102,4 101,8 98,8 99,1

*Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD

Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Franciaország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán

2007

2008

2009

4,4 6,9 5,3 4,7 8,3 9,6 4,3 7,4 8,4 8,1 6,4 11,1 4,9 7,1 4,6 3,9

3,8 5,6 4,4 5,5 7,8 7,1 5,8 7,8 7,3 7,7 5,8 9,5 4,4 7,0 5,8 4,0

4,8 6,8 6,7 13,8 9,5 8,2 13,7 10,0 7,5 9,6 6,9 12,0 5,9 8,9 9,3 5,1

2010. I. n.év. 4,4 9,3 7,8 19,0 9,9 9,7 17,3 11,2 7,3 10,5 7,4 14,6 6,7 9,6 9,7 4,9

2010 II. n.év 4,0 9,7 7,5 .. 9,9 9,7 .. 10,6 7,0 10,8 .. 14,8 7,0 9,6 9,7 ..

*Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT

Hazai folyamatok A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény ötödik negyedéve tartó csökkenése 2010 első negyedévében megállt, 0,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A második negyedévben folytatódott a lassú növekedés, 2009. II. negyedévéhez képest 1% volt a bővülés mértéke. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a hazai gazdaság teljesítménye stagnált az előző negyedévhez képest. A második negyedévi növekedés elsősorban az ipari termelés és a külkereskedelmi egyenleg növe-5Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2010. szeptember


kedésének eredménye. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) 2010 II. negyedévi teljesítménye heterogén. Az ipar hozzáadott értéke – elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar teljesítménye következtében – 10,4%-kal nőtt. A feldolgozóipar teljesítménye az év második negyedévében 12,2%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az építőipar teljesítménye tovább mérséklődött (-14,1%), mind az épületek, mind az egyéb építmények építésében mutatkozó volumencsökkenés következtében. A visszaesés mértéke a mezőgazdaságban 13,6% volt, elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt. 2010. második negyedévében a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke 0,2%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás teljesítménye 0,5%-kal emelkedett, ezen belül az ingatlanügyletek mérséklődése emelendő ki, amit az építőipar folyamatosan romló teljesítménye jelez. A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 3,5%-kal emelkedett, melyben az export forgalom további növekedése tükröződik. A háztartások fogyasztásának mérsékeltebb visszafogása mutatkozott meg a kereskedelem, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás teljesítményének kisebb mértékű, 3,8%-os visszaesésében. A közigazgatás, oktatás, egészségügy teljesítménye (-0,7%) az előző negyedévivel kisebb mértékben csökkent, az ok továbbra is az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás csökkenése. A GDP volumenindexei 2002-2010., % (előző év azonos időszaka=100) Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

I. 104,3 103,4 104,7 102,4 104,6 102,3 101,9 93,3 100,1

II. 104,3 104,3 105,2 103,9 103,5 100,8 102,2 92,5 101,0

III. 104,6 104,5 105,0 103,6 104,0 100,5 101,4 92,9

IV: 104,4 104,8 104,7 104,0 103,8 100,4 97,5 96,0

I-IV. 104,4 104,3 104,9 103,5 104,0 101,0 100,6 93,7

Forrás: KSH

A GDP felhasználási oldalán 2010 II. negyedévében a háztartások végső fogyasztása 4,3%-kal visszaesett, a háztartások fogyasztási kiadásainak 4,9%-os mérséklődése következtében. Ugyanakkor a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 2,3%-kal csökkentek. E mellett a közösségi fogyasztás 4,2%-os emelkedést muta-6Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2010. szeptember


tott, így az előzőekben jelzett folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,2%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás az év második negyedévében – az előző negyedévinél kisebb mértékben – 3,7%-kal esett vissza. A nagy súlyú ágazatok közül a szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban jelentős a visszaesés, utóbbi mögött a lakásépítések erőteljes visszaesése áll. Ugyanakkor a feldolgozóiparban, a pénzügyi, biztosítási, a művészet, szórakoztatás, szabadidő és oktatás ágazatokban növekedés figyelhető meg. A második negyedévben is folytatódott a belföldi felhasználás visszaesése (-0,9%), a múlt évi 14,8%-os csökkenést követően. 2010 II. negyedévében a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalma nőtt, az export volumene már a második negyedév folyamán bővült, de az import is emelkedett. Az export volumene 16,1%-kal bővült, míg az importé 15,4%-kal. Ennek következtében a külkereskedelmi forgalom egyenlege 534 Mrd Ft-os aktívumot mutat, javuló külkereskedelmi cserearányok mellet. 108

108 107

106

106 105

104

104

102 101

100

100 99

98

éves növekedés

negyedéves növ.

103 102

98 97

Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100)

96

94

96 95 94 93

92

92 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Forrás: KSH; Grafika: Milei

A GDP tényezői (kiigazítatlan, változás az előző év azonos időszakához képest, %)

A megtermelt GDP Mezőgazdaság Ipar összesen Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások

2002

2003

104,4 90,1 101,9 103,9 113,0 105,3

104,3 99,8 106,2 107,6 96,4 104,1

2004 104,9 154,0 104,7 105,1 103,2 102,3

2005

2006

2007

2008. 2009.

2010 J-M

2010 Á-Jú

103,5 96,1 102,6 104,2 103,3 104,3

104,0 93,5 106,1 106,9 100,8 104,3

101,0 78,7 106,0 106,9 93,3 100,6

100,6 154,3 100,4 100,0 96,4 98,2

100,1 95,3 103,3 104,2 91,3 99,3

101,0 86,4 110,4 112,2 85,9 99,8

93,7 82,5 84,1 83,3 97,0 97,7



2002 A felhasznált GDP Háztartások végső fogyasztása Közösségi fogyasztás Végső fogyasztás  Bruttó állóeszköz felhalmozás Export Import GDP összesen

2003

2004

2005

2006

2007

2008. 2009.

2010 J-M

2010 Á-Jú

104,4 104,3

104,9

103,5

104,0

101,0

100,6

93,7

100,1

101,0

109,9 108,0 105,5 104,1 109,3 107,4

103,1 99,9 102,7

103,4 99,9 102,9

101,9 104,9 102,3

98,4 95,7 98,0

99,4 99,7 99,4

93,3 101,0 94,3

95,8 104,4 97,0

95,7 104,2 96,8

110,5 103,9 106,8 104,4

107,9 115,0 113,7 104,9

105,7 111,3 107,0 103,5

96,4 118,6 114,8 104,0

101,6 116,2 113,3 101,0

100,4 105,6 105,7 100,6

93,5 90,9 84,6 93,7

95,6 113,7 111,6 100,1

96,3 116,1 115,4 101,0

102,1 106,2 109,3 104,3

Forrás: KSH A nemzetgazdasági beruházások volumene 2010. második negyedévében 4,9%-kal, az I. félévben pedig 5,5%-kal csökkent 2009 azonos időszakához képest. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 1,3%-kal, az építési beruházásoké 7,3%-kal esett vissza. A feldolgozóipar II. negyedévi 4,7%-os növekedése néhány járműipari fejlesztés eredménye, de ez sem tudta ellensúlyozni az I. negyedév 16%-os visszaesését. A feldolgozóiparhoz hasonlóan a többi növekedést mutató ágazatban is egy-egy nagyberuházás állt a háttérben. Az oktatásban állami és uniós forrásból történtek intézménybővítések, -felújítások. Az ágazatok többségében azonban késik az élénkülés. A lakásépítések nagyarányú visszaesése miatt az ingatlanügyletek ágban 15,8%-kal csökkent a beruházások mértéke az első félévben az egy évvel korábbihoz képest. A szállítás, raktározás ágban az infrastrukturális beruházások visszaesése okozott 16%-os csökkenést 2009. I. félévéhez képest. A mezőgazdasági beruházások 14,7%-os visszaesése mögött a gépberuházásokat ösztönző támogatások csökkenése húzódik meg. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását 2009. egészében: Kód A B C D E F G H I J K L

Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek

Volumenindex, % előző év azonos időszaka = 100 2008. 124,4 52,4 96,4 106,2

2009. 107,0 54,1 84,8 108,1

2010 J-Jú 85,3 48,1 95,3 110,5

88,3 109,2 107,3 94,0 110,9 94,8 101,1 98,5

78,0 79,0 81,4 108,3 68,8 91,4 61,2 94,6

104,4 96,8 94,0 94,7 95,0 96,8 103,9 84,2



Kód M N O P Q R S

Volumenindex, % előző év azonos időszaka = 100

Nemzetgazdasági ág Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humánegészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Összesen

2008. 98,1 96,3 71,9 86,2 97,9 84,3 88,4 97,0

2009. 91,9 68,8 85,3 113,3 82,4 91,0 93,5 91,4

93,2 102,7

95,8 86,0

2010 J-Jú 97,8 94,1 105,4 150,4 93,4 121,0 98,6 94,5

Ebből: Építés Gép, berendezés Forrás: KSH

91,9 98,4

2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg. 2010 első félévében a külpiaci lehetőségek javulása és a múlt évi alacsony bázis az ipari termelés volumenének 9%-os növekedését eredményezte Az időszakon belül a két negyedévben határozott élénkülés figyelhető meg. Az ipar teljesítménye az első negyedévben 5%-kal, a másodikban 13%-kal nőtt. A termelésnövekedés mögött az exportra termelő ágazatok teljesítménynövekedése áll. A feldolgozóipar termelése az év első hat hónapjában 10,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Júniusban 16,9%-kal emelkedett a feldolgozóipar teljesítménye. A nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban 22,6%-os, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 17,8%-os volt a bővülés mértéke a félév során. Júniusban értelemszerűen 23,2%, illetve 35,7% volt a növekedés üteme. 130

Az ipari termelés indexei

125

130 125

120

12 havi index Havi index

115

120 115

105

105

12 havi indexs

110

havi index

110

100

100

95

95

90

90

85

85

80

80

75

75

70

70

J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010


Országos szinten az ipar hazai eladásai 5,1%-kal mérséklődtek 2010 január-9Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2010. szeptember


júniusában az előző év azonos időszakához képest, míg júniusban 1,5%-kal. A feldolgozóipar belföldi eladásai a második negyedévben 5,2%-kal mérséklődtek, 2010 júniusában 1,9%-kal. Ez nagyrészt a lakossági és beruházási kereslet visszaesésével függ össze. Az ipari export volumene 16,6%-kal nőtt 2010 második negyedévében, júniusban pedig 21,8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari értékesítés 70,4%-a került exportra. A feldolgozóipari kivitel júniusban 21,9%-kal bővült, 2010 első hat hónapjában 16,4%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A 2010 I félévében az ország valamennyi régiójában emelkedett az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb ütemű, 16,8%-os növekedés az észak-magyarországi régióban volt. Az országos átlagot meghaladó mértékű volt a bővülés Közép-Magyarországon (10,2%), a Nyugat-Dunántúlon (15%) és a DélDunántúlon (10,4%). A Közép-Dunántúlon, Észak- és Dél-Alföldön szerényebb, 4,56,4% közötti volt a növekedés mértéke. A termelés és értékesítés 2008. év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény – ahogy azt az alábbi grafikon is mutatja – 2009 folyamán inkább a 2005. évi szint alatt alakult. A fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a visszaesés enyhülését jelzik, 2010 első hat hónapjában a szezonálisan és munkanappal korrigált adatok mind a termelés, mind az ipari export esetében növekedést mutatnak, míg a belföldi értékesítés továbbra is elmarad a 2005. évi szinttől.

Az ipar termelési volumenindexe

250

(1995-2001-ig 1992. év havi átlaga = 100, 2001-től 2000. év havi átlaga = 100 2008-tól 2005. Év havi átlaga=100)

220 190 160 130 100 Eredeti

Szezonálisan és munkanappal kiigazított

70 J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J Mj 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH; Grafika: Milei

2010 január-júniusában – a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül – a nagyvállalkozások (250+ fő) termelése 11,1%-kal, a közepeseké 8,5%-kal emel-10Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2010. szeptember


kedett 2009 első félévéhez képest. A pozitív változás elsősorban az exportra termelő vállalkozások és azok beszállítói teljesítményének növekedéséből adódik. A kisvállalkozói kör teljesítménye 1,7%-kal csökkent ebben a félévben is, mivel ezen vállalkozói kör többnyire a hazai piacra termel. Vállalkozások

Termelés (Volumenindex, előző év azonos időszaka=100) 2009.

2010 J-Jú

Kisvállalkozás (5-49 fő)

83,4

98,1

Közepes vállalkozás (50-249 fő)

81,2

108,5

Nagyvállalkozás (250+fő)

82,3

111,1

A fafeldolgozó-ipar termelése 2010 I. félévében 20,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ebben az igen alacsony bázis is közrejátszott (2009 január-júniusban a termelés 31,5%-kal csökkent). 2010 júniusában 1,5%-kal bővült a termelés az előző év 2%-os csökkenést követően. A szakágazat hazai értékesítése ez év első hat hónapjában 2,5%-kal, júniusban 23,4%-kal csökkent. Az exportértékesítés 39,2%-kal növekedett 2010 I félévében, júniusban pedig 44,4%-kal bővült a szakágazat kivitele az egy évvel korábbihoz képest. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2009. J-Jú 2010. J-Jú

Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) 103,8 107,6 103,7 105,6 96,5 97,8 97,6 115,3 76,6 68,5 120,7

95,1 95,3 109,2 103,7 94,6 90,6 92,2 125,1 89,0 86,7 97,5

Export 117,9 120,4 100,4 106,1 97,4 104,3 98,5 109,9 69,6 61,1 139,2

Forrás: KSH

A hazai bútoripar mélyrepülése folytatódik, termelése 20,8%-kal mérséklődött az első félévben, ezen belül júniusban 10,5% volt a volumencsökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés 2010 első hat hónapjában 27,2%-kal, júniusban 27,5%-kal esett vissza. Az export a január-júniusi időszakban 17,5%-kal, ezen belül júniusban 0,1%-kal mérséklődött.



A bútoripar termelése és értékesítése Időszak 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2009. J-M 2010. J-M

Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) 120,2 119,8 77,0 109,2 102,1 113,8 110,1 122,1 73,6 75,2 79,2

114,0 140,7 69,2 99,6 101,5 115,3 112,1 129,0 57,1 56,0 72,8

Export 127,5 95,8 90,8 121,8 103,4 112,5 105,3 115,0 93,9 96,9 82,5

Forrás: KSH 2010 I. félévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 15,3%-kal emelkedett, a létszám 5,1%-os csökkenése mellett. A feldolgozóiparban 16,6%-os volt a növekedés. Az ágazatok közül egyben csökkent az egy főre jutó termelés, míg a többiben 0,2-32,7 % közötti növekedést mértek. Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR’08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt szervezése 42.1 Út, vasút építése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése

43.1 Bontás, építési terület előkészítése 43.2

Épületgépészeti szerelés

43.3 43.9 tés

Befejező építés Egyéb speciális szaképí-

Az EU-27 részben becsült építőipari termelése – munkanappal kiigazított indexe szerint – 0,1%-kal csökkent 2010 II. negyedévében. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 0,7%-kal emelkedett, az egyéb építmények építése 1,4%-kal csökkent. Az adatot szolgáltató tagállamok közül emelkedett az építőipari termelés az Egyesült Királyságban (10,5%), Svédországban (5,6%) és Németországban (4,1%). 2010 I. félévében az építőipar termelése 13,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, folytatódott a 2006 óta tartó visszaesés. Júniusban a termeléscsökkenés 19,7% volt 2009 júniusához képest. Az első negyedévi lassuló ütemű visszaesés a második negyedévben ismét felgyorsult a lakásépítések és az útépítések jelentős visszaesése következtében.


GAZDASÁGELEMZÉS 2010/III. – IDŐSZAK: 2010. JANUÁR-JÚNIUS 140

% 130 120 110 100 90 80

Építőipari termelés volumenindexe, 70

előző év azonos időszaka=100

60 J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH; Grafika: Milei

Az épületek építése főcsoport termelése 12,4%-kal, míg az egyéb építmények építése 15,5%-kal esett vissza az első félévben 2009 azonos időszakához képest. Ez év júniusában, a korábbi tendenciáknak megfelelően mindkét építményfőcsoport termelése csökkent. Az épületeken végzett munka volumene 19%-kal, az egyéb építményeken végzett munkáé 20,4%-kal mérséklődött 2009 júniusához képest. 2,5

140

Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint

Folyó áron, ezer Mrd Ft

előző év azonos időszaka=100

120 2,0

100 1,5

80

60

1,0

40 0,5

Épületek

Egyéb építmények

Épületek , vol.index

E. építmények, vol.index

20

0,0

0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010 JJu


Az építőipari vállalkozásoknál 2010 júniusában kötött új szerződések volumene 4,2%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 3,1%-kal csökkent, az egyéb építményeké 12,4%-kal -13Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2010. szeptember


emelkedett az előző évi bázishoz képest. Mrd Ft 250

Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként

200 Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése

150

100

50

0 J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010


A 2010 január-júniusi szerződésállomány 6%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ezen belül az épületek esetében 0,5%-kal, míg az egyéb építményeké 10,4%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése volumene 10,4%-kal, a speciális szaképítés 11,4%-kal mérséklődött, az egyéb építmények építése pedig 20,6%-kal csökkent 2010 I. félévében, 2009 azonos félévéhez képest. 2010. júniusában az épületek építése 17,2%-kal, az egyéb építmények építése 18,2%-kal csökkent, míg a speciális szaképítés termelése 15,4%-kal emelkedett 2009 júniusához viszonyítva. 2010 I. félévében 33,6%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. Már a múlt évben jelentősen csökkent a lakáscélú hitelek összege, s ez a tendencia folytatódott az év első hat hónapjában is. Az épített lakások száma Budapesten közel 40%-kal csökkent, de a többi településtípusban is 30-35% közötti volt a visszaesés mértéke. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 40,6%-kal visszaesett 2010 januárjúniusában, a gazdasági válság és az ezzel összefüggő hitelválság következtében. Budapesten 0,9%-kal több, a megyei jogú városokban 58,5%-kal, a kisvárosokban 51,4%kal, a községekben pedig 54,9%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban.



60

ezer db

Lakásépítés Kiadott lakásépítési eng.

50

Épített lakások

40 31 994

30 33 164

20

28 400 16 513

29 896 9 812

10

13 081 8 688

0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2009 2010 J-Ju J-Ju


Az új lakások 86%-át építették építőipari fővállalkozásban, 11,2%-át pedig lakossági házilagos kivitelezésben. Saját használatra a megépített lakások 48,8%-a, értékesítésre 46,1%-a készült, míg a fennmaradó 5%-nyi bérbeadásra. 2010 január-júniusában a lakosság által építtetett új lakások száma 31,8%-kal, a vállalkozások által épített lakások száma pedig 34,9%-kal csökkent, az arány 50,9-48,7. A családi-házas építkezés 30,5%kal csökkent, a lakóparki építkezés stagnált (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké, aránya 7,5%), de 44%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 92,3m2, 3m2-rel nagyobb, mint egy évvel korábban. 2010 I. félévében változatlanul igen jelentős a főváros szerepe, 33%-át adja az országos lakásépítésnek, Pest megyével együtt 55%-át. Az ország valamennyi régiójában, egy megye kivételével csökkent az épített lakások száma. Bács-Kiskun megyében 8,3%-os volt az épített lakások számának emelkedése. Az év első hat hónapjában a kiadott új lakásépítési engedélyek alapján a jövőbeni építkezések 63%-a a középmagyarországi régióban fog koncentrálódni. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanezen időszakban valamennyi régióban csökkent, legjelentősebb mértékben a Nyugat-Dunántúlon (-65,7%) és az Észak-Alföldön (-65,4%). A kiadott építési engedélyek alapján 2009. január-júniushoz viszonyítva 2010 első hat hónapjában 40%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezik. A nem lakóépületek esetében 1.560 ezer m2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 8%-os visszaesést jelent. -15Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2010. szeptember


Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt Ebből: kapott nem lakóIpari épület épület

Mezőgazdasági épület

Kereskedelmi épület

2009 J-Jú 2010 J-Jú 2009 J-Jú 2010 J-Jú 2009 J-Jú 2010 J-Jú 2009 J-Jú 2010 J-Jú Épületek száma (db) 2.656 2.494 407 393 662 745 195 167 Épületek alapterülete (1000 m2) 1.703,4 1.559,3 536,3 561,6 312,9 458,9 382,3 170,6 A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok.

2010 I. félévében a külkereskedelmi forgalom export volumene 18%-kal, az importé 15%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az euróban számított kivitel volumene 21%-kal, a behozatalé 17,4%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg 2.860 millió euró többletet mutatott, az előző évi 1.590,5 millió euróval szemben. Ez 1.269,5 millió euró javulást jelent. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban és importban 4,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, így a cserearány lényegében nem változott. A forint az euróhoz viszonyítva mintegy 6,4, a dollárhoz képest pedig 6%-kal értékelődött fel. A külkereskedelmi forgalomalakulása, 2010. I. negyedévében Megnevezés Millió euró Millió dollár Milliárd forint

Az előző év azonos időszaka=100 Behozatal Kivitel Behozatal 31.110,5 121,0 117,4 41.305,4 120,6 117,2 8.448,1 113,1 110,0

Érték Kivitel 33.970,5 45.073,0 9.225,5

Forrás: KSH

A 2010 I. félévében a kivitel összessége 78-22 arányban, a behozatalé 69-31 arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 15,1%-os, az export 19,4%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája az átlag körüli ütemben emelkedett, az export euróban 21,1%-kal, az import 17,5%-kal emelkedett. A régi tagállamokba irányuló export 18,5%-kal, az import 16%-kal emelkedett. Az Unió egészét tekintve a kivitel 19,1%-kal a behozatal 16,3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben -16Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2010. szeptember


a kivitel 28,1%-kal, a behozatal 20%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 7,0 6,5 6,0

Import

Export

Egyenleg

5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5

Külkereskedelmi forgalom 1998-2002 mrd $, 2003-tól mrd euró

2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010


2010 júniusában a külkereskedelmi forgalom volumene mind exportban, mind importban jelentős mértékben emelkedett, a kivitel 19,8%-kal, a behozatal 14,5%-kal volt magasabb mint egy évvel korábban. Az euróban számított kivitel 24,5%-kal, a behozatal 20,9%-kal nőtt a 2009 júniusi szinthez képest. 1000 900

Bútor és bútorelem

Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele 1998-2006 millió USD, 2007-től millió Euró Import

800

Export

Egyenleg

700

Fa és parafa, faáru

600 500 400 300 200 100 0 -100

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 J-Jú J-Jú


A fa alapanyagok 2010. I. félévi forgalma pozitív egyenleggel zárt, mértéke meghaladja a 3,8 milliárd forintot. A behozatal forintban 8,1%-kal, kivitelünk pedig 7,7%-kal nőtt. A fatermékek kivitele ez év első félévében 6,1%-kal emelkedett, míg behozatalunk 10%-kal mérséklődött. Az egyenleg jelentős mértékben növekedett az export és import ütemnövekedésének jelentős különbsége miatt, így az 65%-kal meghaladja az egy évvel korábbit. -17Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2010. szeptember


2010 I. félévében a bútor és bútorelem behozatal 16,9%-kal mérséklődött. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 0,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport egyenlege közel 8 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben. A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira.

A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Időszak

Egyenleg Behozatal Kivitel %-os vált. Érték, Érték, %-os vált. Érték, Előző Előző év=100 M Ft M Ft M Ft év=100 24 Fa és parafa

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2009. J-Jú 2010. J-Jú

47.128,0 50.477,7 58.406,9 44.836,0 48.373,9 52.213,3 43.182,1 32.977,1 16.456,0 17.308,6

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2009. J-M 2010. J-Jú

53.055,0 60.673,5 64.108,5 64.616,3 75.606,3 87.151,3 80.889,5 68.942,7 33.675,2 30.309,8

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2009. J-M 2010. J-Jú

87.935,0 95.420,0 104.018,0 112.322,5 120.985,2 135.328,8 125.400,6 98.229,1 51.646,0 43.803,4

110,5 38.213,0 107,1 38.446,1 115,6 36.818,7 86,8 34.158,6 111,7 37.510,9 107,8 38.968,1 82,3 39.943,1 74,3 35.486,2 69,2 19.780,9 108,1 21.144,2 63 Fa-és parafaáru 123,2 66.262,0 114,4 67.389,7 105,5 70.797,4 98,6 78.524,2 121,2 90.069,9 115,4 99.893,0 93,0 106.332,3 84,3 85.763,8 82,0 41.448,1 90,0 43.174,3 82 Bútor és bútorelem 116,3 176.062,0 108,5 185.078,1 108,8 192.320,7 104,5 188.241,5 109,2 208.257,3 110,9 216.386,2 99,0 221.907,2 77,9 202.582,5 78,2 107.032,3 83,1 107.156,8

94,6 100,6 95,6 89,9 119,6 103,3 101,7 88,7 85,9 107,7

-8.915,0 -12.031,6 -21.588,2 -10.677,4 -10.863,0 -13.245,2 -3.239,0 2.509,1 3.324,9 3.835,6

103,4 101,7 104,8 109,0 118,8 110,6 106,1 80,9 73,8 106,1

13.207,0 6.716,2 6.688,5 13.907,9 14.463,6 12.741,7 25.442,8 16.821,1 7.772,9 12.864,5

99,2 105,1 103,8 98,2 110,7 103,8 105,3 91,0 90,0 100,9

88.127,0 89.658,1 88.302,7 75.919,0 87.272,1 81.057,4 96.506,6 104.353,4 55.386,3 63.353,4

Forrás: KSH -18Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2010. szeptember


Az ipari termelői árak 2010 júniusában 6,9%-kal emelkedtek, ennek részeként a belföldi értékesítési árak 9,2%-kal, míg az exportértékesítési árak 4,7%-kal emelkedtek az előző évhez képest. 2010 I. félévében az ipari termelői árak átlagosan 0,9%-kal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezen belül a belföldi értékesítési árak 4,4%-kal voltak magasabbak, az exportértékesítési árak pedig 2,4%-kal mérséklődtek. 120

Az ipar árindexei, %

115

110

105

100

95

90

Termelői

Belföldi

Export

J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010


A fafeldolgozó ipar termelői ára 2010 január-júniusban 8,8%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 5,3%-kal, az export értékesítés árai 11,4%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól. A bútoripar termelői ára az első félévben 1,3%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 0,4%-kal, az exporté 1,9%-kal maradt el a 2009 I. félévi árszinttől. Termelői ár alakulása szakáganként, 2010. I.félév (előző év azonos időszaka=100) TEÁOR Ipari termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindex termelői árindexe termelői árindexe 1610 Fűrészáru-gyártás 97,8 99,5 96,0 1621 Falemezgyártás 77,2 74,0 78,1 1622 Parkettagyártás n.a. n.a. n.a. Épületasztalos-ipari ter1623 mékek gyártása 98,1 100,0 96,6 1624 Tároló fatermék gyártása 98,6 99,5 95,7 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 1629 n.a. n.a. n.a. 3101 Irodabútor gyártása 98,5 98,9 97,9 3102 Konyhabútor gyártása 99,9 97,2 107,1 3103 Ágybetét gyártása n.a. n.a. n.a. 3109 Egyéb bútor gyártása 98,6 100,3 97,8


GAZDASÁGELEMZÉS 2010/III. – IDŐSZAK: 2010. JANUÁR-JÚNIUS %

Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100

109 Épületek építése Speciális szaképítés

Egyéb építmények építése Építőipar

107

105

103

101

99 2008. I.n.év 2008. II.n.év 2008. III.n.év 2008. IV.n.év 2009. I.n.év 2009. II.n.év 2009. III.n.év 2009. IV.n.év 2010. I. n.év 2010. II,n.év


Az építőipari tevékenység termelői árai 2008 III. negyedéve óta csökkenő ütemben emelkednek, így a 2009 II. negyedévi 3,7%-os növekedés után ez év második negyedévében már csak 0,7%-kal emelkedtek a megelőző év azonos időszakához képest. Az épületek építése ágazatban 0,3%-kal emelkedett, az egyéb építmények építése ágazatban 0,7%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 1%-kal volt magasabb a termelői ár, mint 2009 április júniusában. 2010 második negyedévében az egyes építményfajták közül: • az egylakásos épületek termelői ára 1,6%-kal, • a két és több lakásos épületek ára 1,5%-kal, • a szállodák és szálló jellegű épületek árai 1,7%-kal, • a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 1,3%-kal, • az ipari épületek és raktárak árai 0,5%-kal haladták meg a 2009 év második negyedévének árszintjét. 3,5

17,5

Fogyasztói árindex

Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl.

15,0

2,5

12,5

2,0

10,0

1,5

7,5

1,0

5,0

0,5

2,5

0,0

0,0

-0,5 1998

Vált. az előző év azonos időszakához (%)

Változás az előző hónaphoz képest (%)

3,0

-2,5 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010




A fogyasztóiár-index 2010 első hat hónapjában 5,7%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Júniusban a fogyasztói árak 5,3%-kal nőttek 2009 júniusához képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció 3,5%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 4,7% volt.

A hazai lakásállomány alakulása

ezer db

Lakásállomány Magyarországon

5 000,0

4 000,0

3 000,0

2 000,0

1 000,0

0,0 1980

1990

2001

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010


Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db

5 000 4 500

3 és több szobás

4 000 3 500 3 000

849

1 998 2 021 2 045 2 066 1 527 1 866 1 922 1 951 1 976

2 500 2 000 1 500

1 720 1 681 1 682 1 694 1 703 1 712 1 719 1 726 1 733 1 740

1 000 500 0

2 szobás

973

645

517

518

519

521

522

523

525

1 szobás

525

1980 1990 2001 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH; Grafika: Milei



A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab

40 35

Község Többi város Megyei jogú város Budapest

30 25 20 15 10 5

Új lakóépületben

Új családi házban

2008

2007

2006

2009 2010 J-Ju

Új többszintes, többlakásos épületben

2005

2004

2003

2009 2010 J-Ju

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2009 2010 J-Ju

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2009 2010 J-Ju

2008

2007

2006

2005

2004

2003

0

Új lakóparki épületben


0

140

2

Az épített lakások átlagos nagysága, m 2003 2005 2007 2009

120 100

2004 2006 2008 2010 J-Ju

97,1

115,0

98,3

91,3

86,8

80

116,3

113,0

94,9

92,3

95,9 74,2

71,5

60

88,8

88,3

67,0

40 20 0

Budapest

Megyei jogú város

Többi város

Község

Orsz. Átl.



A gazdaság fontosabb mutatószámai

Recommend Documents