GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től – ahogy azt korábban már jeleztük – a KSH a TEÁOR’08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak.
Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 2009.
2010.
2011.
1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés Ipari termelés -17,8 Fafeldolgozás -23,4 Bútorgyártás -26,2 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése -12,5 Fafeldolgozás -11,2 Bútorgyártás -42,8 Ipar export értékesítése -18,8 Fafeldolgozás -30,3 Bútorgyártás -5,7 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -4,3 Ebből: Épületek építése -3,5 Egyéb építmények építése 16,6 Speciális szaképítés -15,7 Új szerződések -7,4 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron
2012. J-Jú
10,6 18,1 -9,9
5,6 -11,6 -1,0
0,6 9,6 1,7
-0,4 7,3 1,5
-3,0 2,7 -13,8 16,9 32,3 16,4
-5,1 -19,5 -7,5 7,6 -5,3 2,5
-1,9 11,9 5,6 6,2 13,9 7,8
-1,7 5,3 -1,3 1,0 10,7 3,4
-10,4
-7,8
-11,2
-10,1
-8,6 -22,4 -3,1 -13,0
-14,2 0,7 -8,8 -16,7
-21,8 -6,1 -8,2 14,0
-16,7 -2,8 -10,4 34,2
Behozatal milliárd Ft 15.517,5 18.174,3 millió EUR 55.401,2 65.933,7 Kivitel milliárd Ft 16.574,0 19.690,0 millió EUR 59.139,3 71.448,8 Egyenleg milliárd Ft 1.056,5 1.515,7 millió EUR 3.738,1 5.515,2 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 4,9 4,5 Belföldi ért. árak 1,3 7,3 - Fafeldolgozó ipar -1,8 -2,6 Export árak 7,4 1,9 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 3,1 1,1 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=100 2009.
2012. jún.
2010.
20.392,3 73.022,7 22.321,7 79.908,6 1.929,5 6.886,0
1.816,4 6.137,5 2.043,9 6.910,6 227,5 773,1
10.784,8 36.419,0 11.862,0 40.080,2 1.077,3 3.661,2
4,2 6,2 5,0 2,8
6,9 6,9 6,5 7,0
7,0 7,3 6,6 6,9
2,2
-
2,0
2011.
2012. jún. 5,6
2012 J-Jú 5,6
4,2 4,9 3,9 Forrás: KSH Jelenti: 2009/12, 2010/12, 2011/12, 2012/6 KSH Gyorstájékoztató: Ipar: 2009. december, 2010. december, 2011. december, 2012. június Építőipar: 2009. december, 2010. december, 2011. december, 2012. június Külkereskedelmi Termékforgalom: 2009. jan-dec., 2010. jan-dec., 2011. jan-dec., 2012. jan-jún. Fogyasztói árak 2009. december, 2010. december, 2011. december, 2012. jún. Ipari termelői árak: 2009. dec., 2010. dec., 2011. dec., 2012. jún.
-2Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
Kitekintés 2010-ben a világgazdaság növekedése 5,2% volt. 2011 első hónapjaiban folytatódott a bővülés, a második negyedévben bekövetkezett japán természeti katasztrófa, az arab országokban zajló politikai változások, illetve az eurózóna egyes országait érintő adósságválság és az egyes országokban megjelenő belső problémák (belső fogyasztás elégtelensége, munkanélküliség, fiskális egyensúlyi problémák) megakasztották a pozitív folyamatokat, a növekedés dinamikája lelassult, a múlt év egészében a növekedés 3,9%-os volt. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint 2012ben a világgazdaság növekedése tovább lassul, mértéke várhatóan 3,5% lesz. Az OECD számításai szerint a tagországok bruttó hazai terméke ez év első negyedévében 1,8, a második negyedévben 1,6%-kal bővült 2011 azonos negyedévéhez képest. Az USA GDP-je – szezonálisan kiigazított adatok szerint – 2012 I. félévében 2,4%kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a második negyedévi teljesítmény 2,3%-kal bővült, így ez a harmadik olyan negyedév melyben az Egyesült Államok gazdasága gyorsuló ütemben növekszik. A gazdasági bővülés fő mozgatórugója a belső fogyasztás és a beruházás volt. A személyes fogyasztási kiadások 1,9%-kal bővültek. A reáljövedelmek 2012 január-júniusában 0,7%-kal emelkedtek. A bruttó belföldi magánberuházások 13%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a kormányzati fogyasztási kiadások és beruházások volumene 2,2%-kal csökkent, összhangban a költségvetés rendbetételére és az államadósság fenntarthatóságára irányuló intézkedésekkel. A munkanélküliségi ráta 8,1 és 8,5 között mozgott, ami az elmúlt 2,5 év legalacsonyabb szintje. A fogyasztói árak 2012 első félévében átlagosan 2,4%-kal emelkedtek. A kínai gazdaság teljesítménye – kissé lassuló ütemben – továbbra is lendületesen bővült, 9,2%-kal nőtt 2011-ben. 2012 I. negyedévében 8,1, a II. negyedévben 7,6%-kal bővült a GDP. A dinamika lanyhulása a romló külgazdasági környezet és a magas infláció leküzdésére tett monetáris intézkedések következménye, illetve szerepet játszott az ez év első félévében tapasztalt beruházás csökkenés is. Japán bruttó hazai terméke, jelentős részben a március 11-i természeti katasztrófa következményként, további 1%-kal mérséklődött a múlt év IV. negyedévben, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva. 2011 egészében 0,9%-kal mérséklődött a GDP. 2012 második negyedévében a bruttó hazai termék 3,6, I. félévében 3,2%-kal bővült az előző évi alacsony bázison. A gazdasági növekedés motorja a belső kereslet -3Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
növekedése: a háztartások fogyasztása 3,5%-kal nőtt. Ugyanakkor a külkereskedelem visszafogta a növekedést, az export volumene4,8, az importé 7,6%-kal emelkedett. A behozatal számottevő emelkedése mögött a termelésből kivont atomerőművek pótlására szolgáló megnövekedett energiaimport áll. Az EU-27 gazdasági teljesítménye – szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva – 2011-ben 1,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Előzetes adatok alapján 2012 I. félévében a gazdasági teljesítmény gyakorlatilag stagnált (-0,1%). A növekedés motorja – a múlt évhez hasonlóan – Németország (1,1%) volt. Teljesítménye azonban negyedévről negyedévre lassul. A többi meghatározó gazdaság közül a francia teljesítménye enyhén emelkedett (0,3%), az Egyesült Királyság, Olaszország és Spanyolország recesszióba került. A 20 adatszolgáltató állam közül a Görögországban 6,4%-kal, Portugáliában 2,8%-kal esett vissza a GDP. Az éves növekedési adatok alapján az EU átlagát jóval meghaladó növekedés volt a balti államokban, de a környező országok közül Szlovákiában (3%), Ausztriában (1%) is. Csehországban ugyanakkor 1%-os visszaesést regisztráltak. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100
Ország, országcsoport Ausztriaa Bulgária Csehországa Észtország Lengyelországa Litvániaa Magyarország Németországa Olaszországa Portugáliaa Szlovákia Szlovéniaa EU-27a USAa Japána
a)
2007
2008
2009
103,1 106,2 106,0 106,3 106,6 108,9 101,1 102,5 101,5 101,9 110,4 106,8 102,9 102,0 102,1
102,0 106,0 102,5 96,4 105,0 102,8 100,6 101,3 99,0 100,0 106,4 103,5 100,8 100,4 99,3
96,1 95,0 95,9 85,9 101,7 85,2 93,7 95,1 95,0 97,4 95,3 92,2 95,8 97,4 94,8
2010 102,3 100,2 102,7 102,3 103,9 101,4 101,2 103,7 101,5 101,4 104,2 101,4 101,9 103,0 104,1
2011 103,1 101,7 101,7 107,6 104,3 105,9 101,7 103,0 100,4 98,4 103,3 99,8 101,5 101,7 99,3
2012 I. n.év 101,1 100,5 99,3 103,6 103,8 103,9 98,8 101,2 98,6 97,7 103,1 99,2 100,1 102,4 102,8
2012 II. n.év 101,0 100,5 98,8 .. .. 102,7 99,0 101,0 97,5 96,7 102,9 .. 99,8 102,3 103,6
szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT
2012 első félévében az EU-27 ipari termelése – munkanappal kiigazított index – csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a tagországok zömében visszaesett a termelés. A 2011 első negyedévétől csökkent az ipari termelés növekedésének üteme, 2012 I. negyedévében pedig 1,6, a második negyedévben 2,6%-kal visszaesett a kibocsátás. -4Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
Növekedést jelentett az első két negyedévben Szlovákia, Lengyelország és Csehország. Portugáliában és Olaszországban 2012 első hat hónapjában mérséklődött az ipari termelés. Japánban nőtt az ipar kibocsátása, oka a múlt évi katasztrófa miatti alacsony bázis. Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka=100
Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia* EU-27a USA Japán
2007
2008
2009
2010
2011
105,5 109,1 108,8 106,7 109,5 104,0 107,9 106,1 99,8 101,8 105,0 112,7 106,2 103,3 101,7 102,8
101,7 100,6 97,5 93,8 102,2 104,9 98,9 100,0 96,7 95,9 103,1 102,7 102,0 98,2 97,8 96,8
88,8 81,8 86,9 74,1 96,4 85,4 82,2 83,7 81,7 91,5 94,1 86,4 82,4 86,2 90,7 78,7
106,6 102,2 109,9 120,3 110,8 106,5 110,6 110,9 106,4 101,6 105,5 118,9 106,4 106,9 105,3 116,0
107,3 105,8 106,4 116,5 107,2 107,6 105,6 107,6 100,1 98,0 106,0 107,1 102,8 103,2 104,1 97,5
2012 I. n.év 100,8 96,5 101,5 98,0 105,4 101,9 98,5 100,8 94,2 94,5 100,2 109,0 99,9 98,4 104,4 102,4
2012 II. n.év .. 100,8 100,8 97,2 102,6 97,0 100,0 99,3 92,0 93,7 101,0 111,1 100,8 97,4 104,7 104,9
Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT
Fogyasztóiár-index* Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán
2007
2008
2009
102,2 107,6 103,0 106,7 102,6 105,8 107,9 102,3 102,0 102,4 104,9 101,9 103,8 102,4 102,9 100,1
103,2 112,0 106,3 110,6 104,2 111,1 106,0 102,8 103,5 102,7 107,9 103,9 105,5 103,7 103,8 101,4
100,4 102,5 100,6 100,2 104,0 104,2 104,0 100,2 100,8 99,1 105,6 100,9 100,9 101,0 99,6 98,6
Előző év azonos időszaka=100 2012 2012 2010 2011 I. n.év II. n.év 101,7 103,6 102,7 102,2 103,0 103,4 101,9 101,8 101,2 102,1 104,0 103,8 102,7 105,1 104,6 104,3 102,7 103,9 104,1 103,9 101,2 104,1 103,6 102,8 104,7 103,9 105,6 105,5 101,2 102,5 102,4 102,1 101,6 102,9 103,5 103,6 101,4 103,6 103,4 102,8 106,1 105,8 102,7 102,0 100,7 104,1 104,0 103,6 102,1 102,1 102,5 102,6 102,1 103,1 102,9 102,6 101,6 103,2 102,8 101,9 99,3 99,7 100,3 100,2
*Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD
Munkanélküliségi ráta* Ország, országcsoport Ausztria Bulgária
2007
2008
2009
2010
2011
4,4 6,9
3,8 5,6
4,8 6,8
4,4 10,2
4,2 11,3
2012 I. n.év 401 12,0
% 2012 II. n.év .. 12,3
-5Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS Ország, országcsoport Csehország Észtország Franciaország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán
2007
2008
2009
2010
2011
5,3 4,7 8,3 9,6 4,3 7,4 8,4 8,1 6,4 11,1 4,9 7,1 4,6 3,9
4,4 5,5 7,8 7,1 5,8 7,8 7,3 7,7 5,8 9,5 4,4 7,0 5,8 4,0
6,7 13,8 9,5 8,2 13,7 10,0 7,5 9,6 6,9 12,0 5,9 8,9 9,3 5,1
7,3 16,9 9,8 9,6 17,8 11,2 7,1 12,0 7,3 14,4 7,3 9,7 9,6 5,1
6,7 12,5 9,6 9,7 15,4 10,9 5,9 12,9 7,4 13,6 8,2 9,7 8,9 4,6
2012 I. n.év 6,8 10,9 10,0 9,9 13,6 11,0 5,6 14,8 7,2 13,7 8,2 10,2 8,3 4,6
2012 II. n.év 6,7 .. 10,0 9,9 13,6 10,9 5,5 15,3 7,6 13,7 8,2 10,4 8,2 ..
*Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT
Hazai folyamatok 2012. I. félévében a bruttó hazai termék 1%-kal csökkent – kiigazítatlan adatok alapján – az egy évvel korábbi 2%-os növekedés bázisán. Az év során a visszaesés üteme gyorsult, az első negyedévi 0,7%-os csökkenést követően a második negyedévben 1,3%-kal esett vissza a nemzetgazdaság teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest. A nemzetközi összehasonlításban használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint a II. negyedévben 1,0%-os volt a visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, ezzel az uniós tagállamok rangsorában az utolsó harmadban helyezkedünk el. A GDP volumenindexei 2002-2012. I. félév, % (előző év azonos időszaka=100) Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 J-M
I. 104,3 103,4 104,7 102,4 104,6 102,3 102,0 92,8 100,1 102,6 99,3
II. 104,3 104,3 105,2 103,9 103,5 100,8 102,3 91,9 101,0 101,4 98,7
III. 104,6 104,5 105,0 103,6 104,0 100,5 101,6 92,4 101,8 101,4
IV: 104,4 104,8 104,7 104,0 103,8 100,4 97,6 95,6 101,9 101,4
I-IV. 104,4 104,3 104,9 103,5 104,0 101,0 100,8 93,2 101,3 101,6
Forrás: KSH
A legnagyobb hazai elemzőcégek, illetve az MNB nemrégiben frissítették az ez évre és a jövő évre vonatkozó előrejelzéseiket. A gazdaságkutatók közül a Kopint-Tárki aktuális előrejelzését néhány nap múlva adja majd ki, ezért nem szerepel az -6Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
összeállításban. A többség tovább rontotta növekedési előrejelzését. A kormány, illetve az Európai Bizottság (EB) tavasszal adott ki hivatalos előrejelzést. Előbbi ma még nem tudni mikor vizsgálja felül álláspontját. A következőkben táblázatos formában közlöm az egyes előrejelzéseket (%, az előző évhez képest): Kormány
GDP Infláció Beruházás Export Import Költségveté si hiány (ESA95)
MNB
EB
IMF
GKI
2012 0,1 5,2 -2,3 4,7 2,8
2013 1,6 4,2 0,3 8,8 8,0
2012 -1,4 5,8 -5,9 2,1 0,6
2013 0,7 5,0 0,0 6,9 5,8
2012 -0,3 5,5 n.a. n.a. n.a.
2013 1,0 3,9 n.a. n.a. n.a.
2012 -1,0 5,6 n.a. n.a. n.a.
2013 0,8 3,5 n.a. n.a. n.a.
2012 -1,5 5,7 -5,5 3,0 1,0
2013 0,8 4,7 0,0 5,0 4,5
-2,5
-2,2
-2,8
-2,4
-2,5
-2,9
-2,9
-3,7
-2,9
-3,0
Pénzügykuta tó 2012 2013 -0,8 0,9 5,7 4,6 -5,5 -1,0 3,0 8,0 2,8 7,5 -2,7
-3,4
Századvég 2012 -1,0 5,7 -4,9 2,2 0,4
2013 0,9 4,3 -1,4 5,6 4,4
-2,7
-3,4
Forrás: Menedzsment fórum, Mfor.hu
Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) többségében 2012 I. félévében csökkent a teljesítmény. A mezőgazdaság, mely 3%-kal részesedik a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből, az előző évi 26%-os növekedéshez képest 2012. első félévében 8,5%-kal csökkent. Az ipar hozzáadott értéke – elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar teljesítményének visszaesése következtében – 0,4%-kal csökkent. A feldolgozóipar teljesítménye ez év első félévében gyakorlatilag stagnált, az energaiparé visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Az építőipar hat éve tartó teljesítmény csökkenése tovább folytatódott 2012 első hat hónapjában is (-11%), üteme azonban ismét gyorsult. 109
109
108
108
Negyedéves vált.,%
107
Éves változás, %
107 105
104
104
103
103
102
102
101
101
100
100
99
99
negyedéves növ.
106
105
98
98
97
Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek,
97
(kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100)
95
96 95 94
éves növekedés
106
96 94
93
93
92
92
91
91 1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Forrás: KSH; Grafika: Milei
2012 első félévében a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke stagnált (-0,1%) az egy évvel korábbihoz képest. Legjelentősebb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye csökkent 2,1%-kal, melyben meghatározó szerepet játszott a -7Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
bankok hitelezési képességének és hajlandóságának visszaesése. Kedvezőtlenül hatott a biztosítási szektor gyenge teljesítménye (életbiztosítások idő előtti visszaváltásának növekedése elsősorban a devizahitelek visszafizetése érdekében). Mérséklődött az ingatlanügyletek teljesítménye is 1%-kal. A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 1,1%-kal visszaesett, ami mögött az ipar teljesítményének mérséklődése áll. A háztartások fogyasztásának csökkenése, illetve a vendéglátás és nagykereskedelem volumenének csökkenése mutatkozott meg a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének 0,4%-os csökkenésében. A GDP felhasználási oldalán 2012 I. félévében a háztartások tényleges fogyasztása 1,2%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztási kiadásainak 0,3%-os, a természetbeni kormányzati juttatások 5,2%-os csökkenése, illetve a non-profit szervezetek általi természetbeni juttatások 1,7%-os visszaesése mellett. E mellett a közösségi fogyasztás 1%-kal mérséklődött, így az előzőekben jelzett folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,1%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ez év első félévében tovább zsugorodott, mértéke 5,5% volt. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő nemzetgazdasági beruházások 7,1%-kal estek 2011. I. félévéhez képest. Az építési beruházás 11%-kal, míg a gép-, berendezés- és járműberuházások volumene 2,2%-kal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. 2012 I. félévében a nemzetgazdaság növekedési motorját a külkereskedelem jelenti, melynek egyenlege változatlanul aktív. A szolgáltatás export volumene 2,5%-kal, az import 3,3%-kal csökkent. A forgalomnövekedés azonban döntően az áruforgalomból származik: a kivitel 2,9, az import 0,5%-kal bővült. Összességében az export 2,0%-kal nőtt, az import stagnált. A külkereskedelmi forgalom egyenlege 1.183 Mrd Ft-os aktívumot mutat, romló külkereskedelmi cserearányok mellet. 2012. I. félévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 7,1%-kal csökkent. A nemzetgazdasági ágak többségére volumencsökkenés volt a jellemző. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 2,2%-kal mérséklődött. Az építési beruházások 10,6%-kal esetek vissza 2011 azonos félévéhez képest. Az exportorientált feldolgozóipar beruházásai 3,1%-kal csökkentek az előző évi magas bázison (29%). Jelentős beruházás-növekedés következett be a járműgyártásban, a gép, gépi berendezésgyártásban, valamint a villamosberendezés-gyártásban. A humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 32,8%-os visszaesés volt, mivel az uniós forrásból megvalósuló beruházások elmaradtak a tavalyi szinttől. A -8Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ág első féléves jó teljesítményét (4,8%)a "Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése" programhoz kapcsolódó nagyberuházások okozták. Az energiaipar 54,4%-os beruházás-csökkenése egy erőműépítési nagyprojekt befejeződése, illetve a hálózatbővítés- és fejlesztés szűkülése okozott. Lezárultak az EU-s forrásokból támogatott felsőoktatási beruházások is, így az oktatás nemzetgazdasági ágban is 39,7%-os volt a visszaesés. Mérséklődtek az intézményfejlesztések az egészségügyben is, itt 33%-os volt a beruházáscsökkenés. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását éves szinten: Kód A B C D E
Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humánegészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Összesen
F G H I J K L M N O P Q R S
Volumenindex, % előző év azonos időszaka = 100 2009. 107,0 54,1 84,8 108,1
2010 74,5 52,4 109,4 102,8
2011 2012 J-Jú 106,8 101,9 126,0 95,3 124,2 96,9 91,9 45,6
78,0 79,0 81,4 108,3 68,8 91,4 61,2 94,6 91,9 68,8 85,3 113,3 82,4 91,0 93,5 91,4
106,4 93,8 93,9 87,5 97,0 95,4 104,4 82,9 102,0 95,9 85,9 155,2 101,0 122,1 98,3 94,5
87,0 79,0 95,9 76,7 88,6 85,7 81,6 79,6 107,4 102,1 100,1 80,2 142,2 94,8 93,8 95,5
86,8 86,0 106,0 100,1 95,5 129,1 93,6 93,6 87,0 109,3 104,8 60,3 67,2 74,2 54,2 92,9
95,8 86,0
91,7 98,6
86,1 108,8
89,4 97,8
Ebből: Építés Gép, berendezés Forrás: KSH
2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg. 2010-ben a külpiaci lehetőségek javulása és az előző évi alacsony bázis az ipari termelés volumenének 10,5%-os növekedését eredményezte 2011-ben a nemzetközi konjunktúra élénkülése megtorpant, fő gazdasági partnereink növekedése lassult. Ennek, illetve az előző két év bázishatásának eredményeként 5,4%-os volt a bővülés. 2012 I. félévében lényegében stagnált (-0,4%) az ipari termelés 2011 első félévéhez képest. Az ipar kivitele 1%.kal emelkedett a múlt évi 11,7%-os növekedés bázisán. A belföldi értékesítés 1,7%-kal mérséklődött a múlt évi alacsony bázison. 2012 -9Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
júniusában a termelés 0,6%-kal, exportja 6,2%-kal emelkedett, hazai értékesítése 1,9%kal mérséklődött, Az ipari termelés indexei
130
130
120
120
115
115
110
110
105
105
12 havi indexs
125
havi index
125
100
100
95
95
90
90
85
Havi index
85
80
12 havi index
80
75
75
70 1997
70 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A feldolgozóipar termelése 2012 első félévében 0,1%-kal, belföldi értékesítése 1,7%kal elmaradt, míg kivitele 1,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbitól. 2012 júniusában 0,9%-kal nőtt a feldolgozóipar teljesítménye, belföldi értékesítése 1,6%-kal csökkent, míg kivitele 7,5%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Júniusban a nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban 13,1%-os volt a bővülés, a kivitel és a hazai eladás növekedése mellett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 6,1%-os csökkenést mértek a kivitel 0,3%-os, és a hazai értékesítés 24%-os visszaesése következtében. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásban 11,1%-os volt a bővülés mértéke júniusban, elsősorban a kivitel élénkülése miatt. A 2012 I. félévében az ország három régiójában emelkedett az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb ütemű, 7,1%-os növekedés a dél-alföldi régióban
volt,
a legalacsonyabb
pedig
Közép-Magyarországon
(-3,7%) volt
megfigyelhető. A termelés és értékesítés 2008. év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény – ahogy azt a grafikon is mutatja – 2009 folyamán inkább a 2005. évi szint alatt alakult. A fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a visszaesés enyhülését jelzik. 2010-ben a szezonálisan és munkanappal korrigált adatok mind a termelés, mind az ipari export esetében növekedést mutatnak, míg a belföldi értékesítés továbbra is elmarad a 2005. évi szinttől. 2011-ben folytatódott a múlt évben megkezdődött folyamat: a termelés és a kivitel a 2005. évi szintet lényegesen -10Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
meghaladó mértékben emelkedett, míg a belföldi értékesítés változatlanul elmarad ettől. 2012 júniusában az ipar termelése 12, az export 38,6%-kal haladta meg a 2005 évi szintet, a belföldi értékesítés azonban továbbra is jelentősen elmarad attól (-17,9%). 250
Az ipar termelési volumenindexe (1995-2001-ig 1992. év havi átlaga = 100, 2001-től 2000. év havi átlaga = 100 2008-tól 2005. Év havi átlaga=100)
220
190
160
130
100
Eredeti
Szezonálisan és munkanappal kiigazított
70
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH; Grafika: Milei
Ez év júniusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 1,6%kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az új exportrendelések 2,6%-kal emelkedtek, az új belföldi rendelések viszont 5,4%-kal elmaradtak a 2011 júniusitól. Az összes rendelésállomány 21,3%-kal volt magasabb 2012 június végén - a korábbi megrendelések eredményeként -, mint egy évvel korábban. 2012 január-júniusában – a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül – a nagyvállalkozások (250+ fő) termelése 1,5%-kal mérséklődött, a közepeseké 3,4, a kisvállalkozásoké 1,7%-kal emelkedett 2011. azonos időszakához képest. Belföldi értékesítésüket csak a közepes vállalkozások tudták bővíteni. A nagyvállalkozások kivitele közel 1,7, a közepeseké 6,5%-kal emelkedett, míg a kisvállalkozásoké 23%-kal mérséklődött. Vállalkozások Kisvállalkozás (5-49 fő) Közepes vállalkozás (50-249 fő) Nagyvállalkozás (250+fő)
Belföldi Exportértékesít értékesítés és Volumenindex, előző év azonos időszaka=100
Termelés 101,7 103,4 98,5
97,1 107,2 94,4
77,0 106,5 101,7
A fafeldolgozó-ipar termelése 2012 I. félévében 7,3%-kal emelkedett az egy évvel korábbi 10,6%-os visszaeséshez képest. 2012 júniusában 9,6%-kal nőtt a termelés az előző évi 20,2%-os csökkenés bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2012 első hat -11Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
hónapjában 5,3%-kal, júniusban pedig 11,9%-kal emelkedett. Az ez év január-júniusi exportértékesítés 10,7%-kal emelkedett a múlt évi 3%-os csökkenés bázisán, júniusban pedig a szakágazat kivitele 13,9%-kal visszaesett az egy évvel korábbi 18,5%-os visszaesés bázisán. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2011 J-Jú 2012 J-Jú
Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) 103,8 107,6 103,7 105,6 96,5 97,8 97,6 115,3 76,6 118,2 88,4 89,4 107,3
95,1 95,3 109,2 103,7 94,6 90,6 92,2 125,1 89,0 102,8 80,5 77,5 105,3
Export 117,9 120,4 100,4 106,1 97,4 104,3 98,5 109,9 69,6 131,8 94,7 97,0 110,7
Forrás: KSH
A hazai bútoripar 2009-ben kezdődött mélyrepülése 2012 első félévében megállni látszik. Az ágazat termelése 1,5%-kal emelkedett. A belföldi értékesítés változatlanul csökken (-1,3%) a múlt évi 5,1%-os csökkenés bázisán. Az export a január-júniusi időszakban 3,4%-kal bővült, ezen belül júniusban 7,8%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2011 J-Jú 2012 J-Jú
Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) 120,2 119,8 77,0 109,2 102,1 113,8 110,1 122,1 73,6 90,0 99,0 102,0 101,5
114,0 140,7 69,2 99,6 101,5 115,3 112,1 129,0 57,1 85,8 92,5 94,9 98,7
Export 127,5 95,8 90,8 121,8 103,4 112,5 105,3 115,0 93,9 92,2 102,5 105,1 103,4
Forrás: KSH 2012 I. félévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 1,6%-kal emelkedett, a létszám 1,9%-os csökkenése mellett. A -12Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
feldolgozóiparban 1,7%-os volt a növekedés. Az ágazatok közül háromban csökkent, a többiben 0,3-10,4% közötti az egy főre jutó termelés növekedése. Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR’08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt szervezése 42.1 Út, vasút építése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése
43.1 Bontás, építési terület előkészítése 43.2
Épületgépészeti szerelés
43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés
Az EU-27 részben becsült építőipari termelése – munkanappal kiigazított indexe szerint –2012 I. negyedévében 4,4%-kal csökkent, az egy évvel korábbihoz képest. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 3,8%-kal, az egyéb építmények építése 7,8%-kal esett vissza. 2012. márciusában az építőipar teljesítménye 3,9%-kal csökkent, az épületek építése 3,1%-kal, az egyéb építményeké 8%-kal volt alacsonyabb, mint 2011 márciusában. Az adatot szolgáltató tagállamok közül 2012 első negyedévében az építőipari termelés Lengyelországban
(14%),
Litvániában
(12,8%),
Lettországban
(28,5%)
és
Svédországban (6,6%) emelkedett a legkiugróbb mértékben. A legjelentősebb csökkenés az építőipari teljesítményben, Szlovéniában (-19,8%), Portugáliában (14,9%), Csehországban (-10,3%) és Hollandiában (-8,6%) következett be. 140
% 130 120 110 100 90 80 70
Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka=100
60 J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Forrás: KSH; Grafika: Milei
2012 I negyedévében a hazai építőipar termelése 11,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, folytatódott a 2006 óta tartó visszaesés. Márciusban a termeléscsökkenés -13Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
12,6% volt 2011 márciusához képest. A negyedéven belül januárban volt a legalacsonyabb (-4%) a visszaesés mértéke. 2,5
Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint
140
Folyó áron, ezer Mrd Ft
előző év azonos időszaka=100
120 2,0
100 1,5
80
60
1,0
0,5
Épületek
Egyéb építmények
Épületek , vol.index
E. építmények, vol.index
40
20
0
0,0 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 2012 JJu
Forrás: KSH; Grafika: Milei
Az épületek építése főcsoport termelése 14,5%-kal, míg az egyéb építmények építése 6,1%-kal esett vissza 2012 első negyedévében 2011 azonos időszakához képest. 2012 márciusában az épületépítés volumene 17,6%-kal mérséklődött, az egyéb építmények építése 5,3%-kal esett vissza 2011 márciusához képest. Az épületek építésének visszaesését a lakásépítés nagyarányú csökkenése, valamint a kereskedelmi, iroda- és ipari építések jelentős visszaesése okozta. Mrd Ft 250
Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként folyóáron, milliárd Ft
200
150
Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése
100
50
0 J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Forrás: KSH; Grafika: Milei
Az építőipari vállalkozásoknál 2012 márciusában kötött új szerződések volumene 1,3%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az épületek építésére -14Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
kötött új szerződések volumene 10,6%-kal csökkent, az egyéb építményeké pedig 6,8%kal növekedett az előző évi bázishoz képest. Éves szinten az új szerződések volumene 35,5%-kal emelkedett az építőipar egészében, ezen belül az épületek építésére 22,5%kal, az egyéb építmények építésére 48,9%-kal több új szerződést kötöttek. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése volumene 22,6%-kal, a speciális szaképítésé 9,6%-kal csökkent, az egyéb építmények építése pedig 2,6%-kal nőtt 2012 január-márciusában, 2011 I. negyedévéhez képest. 2012 márciusában az épületek építése 26,4%-kal, a speciális szaképítés termelése 14,1%-kal csökkent, ugyanakkor az egyéb építmények építése 12,4%-kal nőtt 2011 márciusához viszonyítva. 2012 I. negyedévében 22,2%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés szinte valamennyi településtípust és régiót érintett. Az Észak-Alföldön másfélszeresére emelkedett a használatba vett lakások száma, a múlt év I. negyedévi 40%-os visszaesés bázisán. Szintén nőtt a használatba vett lakások száma a Nyugat-Dunántúlon (14,3%; 2011 J-M: -59%) és ÉszakMagyarországon (6,1%; 2011 J-M: -71%). A legjelentősebb visszaesés a KözépMagyarországi régióban volt, ahol 53%-os volt a visszaesés. A múlt évben a használatba vett lakások kétharmada még itt épült, míg idén csak harmada. Budapesten 65%-kal kevesebb lakás épült ez év első negyedévében, míg a megyei jogú városokban 41%-kal, a többi városban 5,3%-kal több lakást vettek használatba a múlt évi igen alacsony bázishoz képest. 60
ezer db
Lakásépítés
57 459 59 241
Kiadott lakásépítési eng.
50
Épített lakások
40
43 913
35 543
30
20 823
20 12 655 17 353
10
12 488
0 1991
1993
1995
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
2012. J-Ju
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 10,5%-kal visszaesett 2012 januármárciusában. A kiadott építési engedélyek száma nem éri el a használatba vett lakások -15Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
számát. Ez a folyamat a lakásépítések további csökkenését jelzi 2012/13-ra. Budapesten 34,5%-kal, a községekben 1,4%-kal, a kisvárosokban 13,6%-kal kevesebb, a megyei jogú városokban 13,8%-kal több új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az új lakások 41%-át építették építőipari fővállalkozásban, 57%-át pedig lakossági megbízásra. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Saját használatra a megépített lakások 52,7%-a, értékesítésre 41,9%-a készült, míg a fennmaradó 5,4%-nyi bérbeadásra. 2012 első negyedévében a lakosság által építtetett új lakások száma 10,3%-kal, a vállalkozások által építtetett lakások száma pedig 34,2%kal csökkent. A családi-házas építkezés 16,6%-kal, a lakóparki építkezés 90%-kal csökkent (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké, aránya 0,5%) de 36,5%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 96,8m2, 3,5m2-rel nagyobb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek alapján 2011 január- márciusához viszonyítva 2012 első három hónapjában 13,6%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezték. A nem lakóépületek esetében 552,7 ezer m2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 33,8%-os növekedést jelent.
Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt Ebből: kapott nem Ipari épület lakóépület
Mezőgazdasági épület
Kereskedelmi épület
2011 J-Jú 2012 J-Jú 2011 J-Jú 2012 J-Jú 2011 J-Jú 2012 J-Jú 2011 J-Jú 2012 J-Jú Épületek száma (db) 2.169 2.638 433 536 590 677 124 125 Épületek alapterülete (1000 m2) 968,9 1.251,6366,0 592,7 234,7 331,3 85,1 108,4
-16Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok.
2012 I félévében a külkereskedelmi forgalom export volumene 2,9%-kal, az importé 1,4%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az euróban számított kivitel volumene 0,5%-kal, a behozatalé 1,1%-kal növekedett. A külkereskedelmi mérleg 3.661,2 millió euró többletet mutatott, az előző évi 3.880,9 millió euróval szemben. Ez 219,7 millió euró romlást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 7,2%-kal és importban 9,6%kal emelkedett, így a cserearány 2,2%-kal romlott. A forint a dollárhoz képest 18,6, az euróhoz képest 9,7%-kal gyengült. A külkereskedelmi forgalomalakulása, 2012. január-június Érték
Megnevezés
Kivitel 6.266,0 8.113,6 1.936,5
Millió euró Millió dollár Milliárd forint
Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal 102,3 102,7 99,5 100,2 114,7 115,1
Behozatal 5.847,0 7.582,1 1.807,8
Forrás: KSH
A 2012 első félévében a kivitel összessége 76-24 arányban, a behozatalé 71-29 arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0
Külkereskedelmi forgalom 1998-2002 mrd $, 2003-tól mrd euró
Import Export Egyenleg
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Forrás: KSH; Grafika: Milei
Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 18,3%-os, az export 21,8%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája az átlagot meghaladó ütemben emelkedett, az export euróban -17Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
0,7%-kal, az import 3,2%-kal emelkedett. A régi tagállamokba (EU-15) irányuló export 0,6%-kal visszaesett, az import 2,9%-kal emelkedett. Az Unió egészét tekintve a kivitel 0,3%-kal csökkent, a behozatal 3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 2,8%-kal emelkedett, a behozatal 3,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbtól. 2012 júniusában a külkereskedelmi forgalom volumene exportban 9,3%-kal, importban 4%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az Euróban számított kivitel 5,9%-kal, a behozatal 2,6%-kal haladta meg a 2011. júniusi szintet. A statisztikai mutatók szerint a múlt év során és 2012. első hat hónapjában külkereskedelmi forgalmunk növekedési üteme jelentősen lelassult, a behozatal növekedési üteme elmaradt a kivitelétől. Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele 1998-2006 millió USD, 2007-től millió Euró
1000
Bútor és bútorelem 900
Import
800
Export
Egyenleg
700
Fa és parafa, faáru 600 500 400 300 200 100 0 2012 J-Ju
2011
2011 J-Ju
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
2012 J-Ju
2011
2011 J-Ju
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
-100
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A fa alapanyagok 2012 I. félévi külkereskedelmi forgalma pozitív egyenleggel zárt, mértéke megközelíti a 16 milliárd forintot, ami több, mint 5 milliárd forinttal múlja felül az egy évvel korábbit. A behozatal forintban 2%-kal visszaesett, kivitelünk pedig 16,8%-kal nőtt. A fatermékek kivitele ez év első félévében 1,7%-kal emelkedett, míg behozatalunk 14,3%-kal nőtt. Az egyenleg mintegy 4 milliárd forinttal elmarad az egy évvel korábbitól. 2012. január-júniusban a bútor és bútorelem behozatal 24,9%-kal bővült. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 22,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport egyenlege 16 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben.
-18Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek
oka,
hogy
2007-től
a
szakági
adatok
USD
helyett
euróban
jelennek
meg,
így
az
összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira.
A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Behozatal Kivitel %-os vált. Érték, Érték, %-os vált. Előző Előző év=100 M Ft M Ft év=100 24 Fa és parafa
Egyenleg
2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2011 J-Jú 2012 J-Jú
47.128,0 50.477,7 58.406,9 44.836,0 48.373,9 52.213,3 43.182,1 32.977,1 36.842,8 38.246,6 22.093,8 21.649,6
94,6 100,6 95,6 89,9 119,6 103,3 101,7 88,7 118,9 117,7 148,2 116,8
-8.915,0 -12.031,6 -21.588,2 -10.677,4 -10.863,0 -13.245,2 -3.239,0 2.509,1 4.897,6 10.827,3 10.082,2 15.931,4
2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2011 J-Jú 2012 J-Jú
53.055,0 60.673,5 64.108,5 64.616,3 75.606,3 87.151,3 80.889,5 68.942,7 64.539,8 65.754,0 33.790,4 38.630,5
103,4 101,7 104,8 109,0 118,8 110,6 106,1 80,9 106,1 98,2 110,2 101,7
13.207,0 6.716,2 6.688,5 13.907,9 14.463,6 12.741,7 25.442,8 16.821,1 27.484,0 25.266,1 14.068,9 10.048,5
2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2011 J-Jú 2012 J-Jú Forrás: KSH
87.935,0 95.420,0 104.018,0 112.322,5 120.985,2 135.328,8 125.400,6 98.229,1 91.280,7 98.688,0 48.384,4 60.414,0
99,2 105,1 103,8 98,2 110,7 103,8 105,3 91,0 108,5 116,9 113,1 122,9
88.127,0 89.658,1 88.302,7 75.919,0 87.272,1 81.057,4 96.506,6 104.353,4 126.785,9 157.873,1 74.174,9 90.164,5
Időszak
110,5 107,1 115,6 86,8 111,7 107,8 82,3 74,3 113,1 104,7 125,6 98,0
38.213,0 38.446,1 36.818,7 34.158,6 37.510,9 38.968,1 39.943,1 35.486,2 41.740,4 49.073,9 32.176,0 37.581,0
Érték, M Ft
63 Fa-és parafaáru 123,2 114,4 105,5 98,6 121,2 115,4 93,0 84,3 91,6 100,9 109,3 114,3
66.262,0 67.389,7 70.797,4 78.524,2 90.069,9 99.893,0 106.332,3 85.763,8 92.023,8 91.020,1 47.859,3 48.678,5
82 Bútor és bútorelem 116,3 108,5 108,8 104,5 109,2 110,9 99,0 77,9 93,4 109,7 112,6 124,9
176.062,0 185.078,1 192.320,7 188.241,5 208.257,3 216.386,2 221.907,2 202.582,5 218.066,6 256.561,1 122.559,3 150.578,5
Az ipari termelői árak 2012 júniusában 6,9%-kal emelkedtek, ennek részeként a belföldi értékesítési árak 6,9%-kal, míg az exportértékesítési árak 7%-kal emelkedtek az -19Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
előző évhez képest. 2012 első félévében az ipari termelői árak átlagosan 7%-kal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezen belül a belföldi értékesítési árak 7,3%-kal, az exportértékesítési árak pedig 6,9%-kal voltak magasabbak. Az ipar árindexei, % (elõzõ év azonos idõszaka = 100)
120
115
110
105
100
Termelõi Belföldi
95
Export 90 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A belföldi értékesítési árak I. félévi emelkedése elsősorban a kőolaj-feldolgozásban (25,7%), vegyi anyag, termék gyártásban (10,9%) végbement jelentős mértékű áremelkedés, illetve a nagy súlyt képviselő energiaszektor 7%-os árnövekedése eredménye. Az export árak valamennyi ágazatban emelkedtek. Az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben az energiaiparban és a kőolaj-feldolgozásban (22-22%), a vegyi anyag gyártásban (17%), és a gyógyszergyártásban (15%) emelkedtek. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2012 január-júniusban 7,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 6,6%-kal, az export értékesítés árai 8,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Termelői ár alakulása szakáganként, 2012. január-június (előző év azonos időszaka=100) TEÁOR szám
Szakág
1610 1621 1622 1623 1624 1629 3101 3102 3103 3109
Fűrészáru-gyártás Falemezgyártás Parkettagyártás Épületasztalos-ipari termékek gyártása Tároló fatermék gyártása Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása Irodabútor gyártása Konyhabútor gyártása Ágybetét gyártása Egyéb bútor gyártása
Ipari termelői árindex 104,7 113,9 .. 105,2 105,6 102,0 104,8 113,2 104,3 106,4
Belföldi értékesítés termelői árindexe 105,0 115,2 .. 106,7 104,3 99,6 103,1 106,1 104,6 103,5
Exportértékesít és termelői árindexe
-20Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
104,2 113,5 .. 104,7 109,1 107,5 107,1 134,1 102,7 107,3
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
A bútoripar termelői ára 2012 I. félévében 6,3%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 3,9%-kal, az exporté pedig 7,6%-kal emelkedett a 2011 azonos időszaki árszinthez képest. %
Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100
109 Épületek építése Speciális szaképítés
Egyéb építmények építése Építőipar
107
105
103
101
99 2008. I.n.év
2008. III.n.év
2009. I.n.év
2009. III.n.év
2010. I. n.év
2010. III.n.év
2011. I.n.év
2011. III.n.év
2012. I.n.év
Forrás: KSH; Grafika: Milei
Az építőipari tevékenység termelői árai 2012 I. félévében 2%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek építése ágazatban 0,8%-kal, az egyéb építmények építése ágazatban 2,3%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 2,5%-kal volt magasabb a termelői ár, mint 2011. január- júniusban. 2012. január-júniusban az egyes építményfajták közül: • az egylakásos épületek termelői ára 2,1%-kal, • a két és több lakásos épületek ára 2,0%-kal, • a szállodák és szálló jellegű épületek árai 2,0%-kal, • a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 2,7%-kal, • az ipari épületek és raktárak árai 3,3%-kal haladták meg a 2011 azonos félévi árszintjét. A fogyasztóiár-index 2012 első félévében 5,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Júniusban a fogyasztói árak 5,6%-kal nőttek 2011 júniusához képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2012 júniusában 4,9%, a nyugdíjas fogyasztóiárindex 5,5% volt.
-21Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
Fogyasztói árindex
4,0
20,0 Havi árindex
3,5
17,5
12 havi árindex Maginfláció KSH
15,0
Éves infl.
2,5
12,5
2,0
10,0
1,5
7,5
1,0
5,0
0,5
2,5
0,0
0,0
-0,5
-2,5
-1,0 1998
-5,0 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A hazai lakásállomány alakulása ezer db
Lakásállomány Magyarországon
5 000
4 000
3 000
2 000
1 000
0 1980
1990
2001
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Forrás: KSH; Grafika: Milei
Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db
5 000
3 és több szobás
4 500 4 000 3 500 3 000
2 045 2 066 2 080 2 088 849 1 527 1 866 1 922 1 951 1 976 1 998 2 021 2 szobás
2 500 2 000
1 720
1 500
1 681 1 682 1 694 1 703 1 712 1 719 1 726 1 733 1 740 1 743 1 745 1 szobás
1 000 500
973
645
517
518
519
521
522
523
525
525
526
526
0 1980 1990 2001 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH; Grafika: Milei
-22Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember
Vált. az elõzõ év azonos idõszakához (%)
Változás az elõzõ hónaphoz képest (%)
3,0
GAZDASÁGELEMZÉS 2012/III. – IDŐSZAK: 2012. JANUÁR-JÚNIUS
A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab
40 35
Község Többi város Megyei jogú város Budapest
30 25 20 15 10 5
Új lakóépületben
Új családi házban
Új többszintes, többlakásos épületben
2011
2009
2007
2005
2003
2011
2009
2007
2005
2003
2011
2009
2007
2005
2003
2011
2009
2007
2005
2003
0 Új lakóparki épületben
Forrás: KSH; Grafika: Milei
0
Az épített lakások átlagos nagysága, m
140
2 127,3
2003 2007 2011
120
2004 2008 2012 J-Ju
2005 2009
113,0
127,0 103,1
97,1
115,0 94,9
92,5
92,0 104,0
97,7 101,8
86,8
80
117,9
105,4
105,2
99,6
100
2006 2010
93,6 88,3
74,2
88,8
95,9
68,7
75,7
60
67,0
40
20
0
Budapest
Megyei jogú város
Többi város
Község
Orsz. Átl.
Forrás: KSH; Grafika: Milei
-23Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2012. szeptember