A gazdaság fontosabb mutatószámai

GAZDASÁGELEMZÉS 2012/IV. – IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-MÁRCIUS

A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től – ahogy azt korábban már jeleztük – a KSH a TEÁOR’08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak.

Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 2010.

2011.

2012.

2013. márc.

2013 J-M

a) Termelés Ipari termelés 10,6 Fafeldolgozás 18,1 Bútorgyártás -9,9 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése -3,0 Fafeldolgozás 2,7 Bútorgyártás -13,8 Ipar export értékesítése 16,9 Fafeldolgozás 32,3 Bútorgyártás 16,4 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -10,4 Ebből: Épületek építése -8,6 Egyéb építmények építése -22,4 Speciális szaképítés -3,1 Új szerződések -13,0 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron

5,6 -11,6 -1,0

-1,7 2,4 1,1

-2,9 -26,7 -2,2

-3,1 -19,9 2,4

-5,1 -19,5 -7,5 7,6 -5,3 2,5

-3,9 3,1 -3,5 -0,7 0,8 3,0

-2,7 -10,7 5,5 -1,7 -32,0 -4,2

-4,7 -7,9 1,7 -0,5 -23,9 3,5

-7,9

-5,9

9,9

4,8

-15,0 -0,1 -8,2 -16,2

-12,5 -1,2 -5,1 14,7

10,7 25,4 0,7 25,3

-1,1 12,7 4,2 11,2

21.211,9 73.266,7 23.183,3 80.090,0 1.971,4 6.823,3

1.838,8 6.104,0 2.079,6 6.888,0 240,8 784,0

5.366,7 18.171,2 5.891,2 19.910,8 524,5 1.739,6

Behozatal milliárd Ft 18.174,3 20.363,9 millió EUR 65.933,7 72.916,9 Kivitel milliárd Ft 19.690,0 22.342,5 millió EUR 71.448,8 79.977,6 Egyenleg milliárd Ft 1.515,7 1.978,6 millió EUR 5.515,2 7.060,7 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 4,5 4,2 Belföldi ért. árak 7,3 6,2 - Fafeldolgozó ipar -2,6 5,0 Export árak 1,9 2,8 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 1,1 2,2 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=100 2010.

2011.

4,3 5,3 2,4 3,6

2,2 0,7 3,8 3,2

0,7 0,4 2,7 0,9

1,9

-

1,4

2012

2013. márc.

2013. J-M

4,9 3,9 5,7 Forrás: KSH Jelenti: 2010/12, 2011/12, 2012/12, 2013/3 KSH Gyorstájékoztató: Ipar: 2010. december, 2011. december, 2012. december, 2013. március Építőipar: 2010. december, 2011. december, 2012. december, 2013. március Külkereskedelmi Termékforgalom: 2010. jan-dec., 2011. jan-dec., 2012. jan-dec., 2013. jan-márc. Fogyasztói árak: 2010. dec., 2011. dec., 2012. dec., 2013. március Ipari termelői árak: 2010. dec., 2011. dec., 2012. dec., 2013. márc.

-2Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2013. június


Kitekintés 2010-ben a világgazdaság növekedése 5,2% volt. 2011 első hónapjaiban folytatódott a bővülés, a második negyedévben bekövetkezett japán természeti katasztrófa, az arab országokban zajló politikai változások, illetve az eurózóna egyes országait érintő adósságválság és az egyes országokban megjelenő belső gondok (belső fogyasztás elégtelensége, munkanélküliség, fiskális egyensúlyi problémák) következtében a növekedés dinamikája lelassult, 2011 egészében a növekedés 3,9%-os volt. 2012. első hónapjaiban kedvezően alakult a globális pénz- és tőkepiaci hangulat. Az eurózóna adósságválságának újabb fejleményei, mint például a görög kötvénycsere program és parlamenti választások, valamint a spanyol bankrendszer megrendülése, az aszályos időjárás miatti terméskiesés negatívan hatottak a gazdasági szereplőkre. Rontotta a kilátásokat a kínai gazdaság lassulása és az emiatt erősödő recessziós félelem is. 2012ben a világgazdaság növekedése tovább lassult, mértéke 3,2%volt. Az OECD számításai szerint a tagországok bruttó hazai terméke 2012-ben 1,3%-kal bővült 2011-hez képest (a IV. negyedévben 0,7%-kal nőtt a gazdasági teljesítmény). 2013 első két hónapjában is kedvezően alakultak a globális pénz- és tőkepiacok. Ezt a helyzetet zavarta meg a márciusban kirobbant ciprusi bankrendszer válsága, mely újabb mentőcsomag kidolgozását tette szükségessé. A Nemzetközi Valutaalap mindezen folyamatok ellenére a globális gazdaság teljesítményének kismértékű gyorsulását várja ez évre (3,3%). Az OECD számításai szerint a tagországok együttes gazdasági teljesítménye 0,8%-kal emelkedett 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest (szezonálisan kiigazított index). Az USA GDP-je – szezonálisan kiigazított adatok szerint – 2013 I. negyedévében 1,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A gazdasági növekedés fő mozgatórugója a belső fogyasztás és a beruházás volt. A személyes fogyasztási kiadások 2,0%-kal bővültek. A rendelkezésre álló személyes reáljövedelmek 2013 január-márciusában 0,9%-kal emelkedtek. A bruttó belföldi magánberuházások 5,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a kormányzati fogyasztási kiadások és beruházások volumene 2,1%-kal csökkent, összhangban a költségvetés rendbetételére és az államadósság fenntarthatóságára irányuló intézkedésekkel. A munkanélküliségi ráta csökkenő tendenciájú, 2013 első negyedévében 7,7% volt. A fogyasztói árak ugyanebben az időszakban 1,7%-kal emelkedtek, ami a FED 2,0%-os inflációs célján belül van. -3Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2013. június


A kínai gazdaság teljesítménye – kissé lassuló ütemben – továbbra is lendületesen bővült, 9,2%-kal nőtt 2011-ben. 2012-ben 7,8%-kal, 2013 január-márciusban 7,7%-kal bővült a GDP. Az elmúlt négy év legalacsonyabb növekedési dinamikája a romló külgazdasági környezet és a magas infláció leküzdésére tett monetáris intézkedések következménye. Ennek eredményeként az ipar teljesítménye 9,5%-kal emelkedett, a külkereskedelmi mérleg egyenlege továbbra is pozitív, az export 18, az import 8,4%-os bővülése mellet. A fogyasztói árak bőven a 4%-os inflációs cél alatt emelkedtek (2,4%). Japán bruttó hazai terméke, jelentős részben a március 11-i természeti katasztrófa következményként, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva. 2011 egészében 0,9%-kal mérséklődött. 2012 egészében 1,9%-kal bővült a GDP, az első félév 3%-os és a második félév 0,5% teljesítmény bővülésének átlagaként. A gazdasági növekedés motorja a belső kereslet növekedése: a háztartások fogyasztása 2,3, a bruttó állóeszköz felhalmozás 4,1%-kal nőtt. Ugyanakkor a külkereskedelem visszafogta a növekedést, az export volumene 0,3%-kal csökkent, az importé 5,3%-kal emelkedett. A behozatal számottevő emelkedése

mögött

a

termelésből

kivont

atomerőművek

pótlására

szolgáló

megnövekedett energiaimport áll. 2013 I. negyedévében a gazdaság teljesítményére továbbra is kihatnak az előzőekben vázolt folyamatok. A GDP lénygében stagnált, a belföldi felhasználás 0,6, ezen belül a háztartások fogyasztása 1,2, a bruttó állóeszköz felhalmozás 0,6%-kal bővült. A külkereskedelem egyenlege továbbra is negatív, a megnövekedett energiaimport mellett a behozatal 0,2%-kal nőtt, míg a kivitel 3,7%-kal csökkent. A japán jegybank jent gyengítő intézkedései ellenére az első három hónapban a fogyasztói árak 0,6%-kal csökkentek. Az EU-27 gazdasági teljesítménye – szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva – 2011-ben 1,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. 2012-ben a gazdasági teljesítmény gyakorlatilag stagnált (-0,3%). Az Európai Unió teljesítményére jelentős negatív hatással volt az eurózóna adósságválsága, melynek kezelése jelentős forrásokat von el a reálgazdaságtól, fékezi a növekedést. 2013 első három hónapjában a 27 tagállam teljesítmény 0,7%-kal csökkent. Ebben jelentős szerepe volt a dél-európai országok recessziójának, a ciprusi bankválságnak. A korábban a növekedés motorját jelentő Németország is gyengélkedik, bruttó hazai terméke 0,3%-kal visszaesett. A többi meghatározó gazdaság közül az Egyesült Királyság teljesítménye 0,6%-kal emelkedett, Franciaország GDP-je 0,4, Olaszországé 2,3, Spanyolországé 2,0%-kal csökkent. A 21 adatszolgáltató állam közül mindössze hétben volt teljesítménynövekedés. A negyedéves növekedési adatok alapján az EU átlagát jóval meghaladó növekedés volt a -4Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2013. június


balti

államokban,

de

a

környező

országok

közül

Szlovákiában

(0,9%),

Lengyelországban (0,4%) is növekedést mértek. Csehországban ugyanakkor 1,9%-os visszaesést regisztráltak. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100

a)

Ország, országcsoport Ausztriaa Bulgária Csehországa Észtország Lengyelországa Litvániaa Magyarország Németországa Olaszországa Portugáliaa Szlovákia Szlovéniaa EU-27a USAa Japána

2007

2008

2009

2010

2011

2012

103,1 106,2 106,0 106,3 106,6 108,9 101,1 102,5 101,5 101,9 110,4 106,8 102,9 102,0 102,1

102,0 106,0 102,5 96,4 105,0 102,8 100,6 101,3 99,0 100,0 106,4 103,5 100,8 100,4 99,3

96,1 95,0 95,9 85,9 101,7 85,2 93,7 95,1 95,0 97,4 95,3 92,2 95,8 97,4 94,8

102,3 100,2 102,7 102,3 103,9 101,4 101,2 103,7 101,5 101,4 104,2 101,4 101,9 103,0 104,1

102,7 101,7 101,9 108,3 104,3 105,9 101,6 103,0 100,4 98,3 103,2 100,6 101,5 101,8 99,2

100,8 100,8 98,7 103,2 101,9 103,7 98,2 100,7 97,6 96,8 102,0 97,7 99,7 102,2 102,0

2013 I. n.év 100,0 100,4 98,1 .. 100,4 104,1 99,7 99,7 97,7 96,1 100,9 .. 99,3 101,8 100,0

szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT

2012-ben az EU-27 ipari termelése – munkanappal kiigazított index – 2,1%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a tagországok zömében visszaesett a termelés. 2013 I. negyedévében 1,6%-kal csökkent az ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. Növekedést jelentett idén Szlovákia, Litvánia, Észtország, Bulgária és Románia. A többi tagországban mérséklődött az ipari termelés. Japánban az ipar kibocsátása 5,9%-kal csökkent. Az USA-ban növekedett az ipar teljesítménye, bár az adatok lassulást mutatnak. Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka=100

Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia

2007

2008

2009

2010

2011

2012

105,5 109,1 108,8 106,7 109,5 104,0 107,9 106,1 99,8 101,8 105,0 112,7

101,7 100,6 97,5 93,8 102,2 104,9 98,9 100,0 96,7 95,9 103,1 102,7

88,8 81,8 86,9 74,1 96,4 85,4 82,2 83,7 81,7 91,5 94,1 86,4

106,6 102,2 109,9 120,3 110,8 106,5 110,6 110,9 106,4 101,6 105,5 118,9

106,7 105,8 106,4 116,6 107,2 107,6 105,6 107,6 100,1 98,0 106,0 107,2

100,3 99,8 99,3 100,2 101,7 103,6 98,3 99,7 93,5 95,1 102,8 108,1

2013 I. n.év .. 102,3 97,3 105,0 99,1 106,2 99,1 97,9 95,8 99,5 105,5 102,0


GAZDASÁGELEMZÉS 2012/IV. – IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-MÁRCIUS Ország, országcsoport Szlovénia* EU-27a USA Japán

2007

2008

2009

2010

2011

2012

106,2 103,3 101,7 102,8

102,0 98,2 97,8 96,8

82,4 86,2 90,7 78,7

106,4 106,9 105,3 116,0

102,8 103,2 104,1 97,5

99,3 98,0 103,6 99,7

2013 I. n.év 99,1 98,4 102,7 94,1

Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT

Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán

2007

2008

2009

2010

2011

2012

102,2 107,6 103,0 106,7 102,6 105,8 107,9 102,3 102,0 102,4 104,9 101,9 103,8 102,4 102,9 100,1

103,2 112,0 106,3 110,6 104,2 111,1 106,0 102,8 103,5 102,7 107,9 103,9 105,5 103,7 103,8 101,4

100,4 102,5 100,6 100,2 104,0 104,2 104,0 100,2 100,8 99,1 105,6 100,9 100,9 101,0 99,6 98,6

101,7 103,0 101,2 102,7 102,7 101,2 104,7 101,2 101,6 101,4 106,1 100,7 102,1 102,1 101,6 99,3

103,6 103,4 102,1 105,1 103,9 104,1 103,9 102,5 102,9 103,6 105,8 104,1 102,1 103,1 103,2 99,7

102,6 102,4 103,5 104,2 103,7 103,2 105,7 102,1 103,3 102,8 103,4 103,7 102,8 102,6 102,1 100,0

2013 I. n.év 102,6 102,1 101,7 103,8 101,3 102,2 102,7 101,8 102,1 100,4 104,8 102,2 102,6 102,0 101,7 99,4

*Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD

Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Franciaország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán

2007 2008 2009 2010 2011 2012 4,4 6,9 5,3 4,7 8,3 9,6 4,3 7,4 8,4 8,1 6,4 11,1 4,9 7,1 4,6 3,9

3,8 5,6 4,4 5,5 7,8 7,1 5,8 7,8 7,3 7,7 5,8 9,5 4,4 7,0 5,8 4,0

4,8 6,8 6,7 13,8 9,5 8,2 13,7 10,0 7,5 9,6 6,9 12,0 5,9 8,9 9,3 5,1

4,4 10,2 7,3 16,9 9,8 9,6 17,8 11,2 7,1 12,0 7,3 14,4 7,3 9,7 9,6 5,1

4,2 11,3 6,7 12,5 9,6 9,7 15,4 10,9 5,9 12,9 7,4 13,6 8,2 9,7 8,9 4,6

4,3 12,3 7,0 10,2 10,2 10,1 13,3 10,9 5,5 15,9 7,0 14,0 8,9 10,5 8,1 4,3

2013 I. n.év .. 12,6 7,2 .. 10,9 10,6 13,1 .. 5,4 17,5 6,7 14,5 9,8 10,9 7,7 ..

*Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT



Hazai folyamatok 2013 I. negyedévében a bruttó hazai termék 0,9%-kal csökkent – kiigazítatlan adatok alapján – a múlt év azonos időszakához képest. A nemzetközi összehasonlításban használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint az I. negyedévben 0,3%-os volt a visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, ezzel az uniós tagállamok rangsorában a középmezőnyben helyezkedünk el. A GDP volumenindexei 2002-2012. I-III. negyedév, % (előző év azonos időszaka=100) Év 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

I. 103,4 104,7 102,4 104,6 102,3 102,0 92,8 100,2 102,6 99,4 99,1

II. 104,3 105,2 103,9 103,5 100,8 102,3 91,9 101,1 101,3 98,3

III. 104,5 105,0 103,6 104,0 100,5 101,6 92,4 101,8 101,4 98,3

IV: 104,8 104,7 104,0 103,8 100,4 97,6 95,6 102,0 101,3 97,3

I-IV. 104,3 104,9 103,5 104,0 101,0 100,8 93,2 101,3 101,6 98,3

Forrás: KSH

Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) többségében 2013 I. negyedévében emelkedett a teljesítmény. A mezőgazdaság teljesítménye, mely 3,8%-kal részesedik a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből, a 2012 I negyedévi 6,9%-os visszaeséshez képest 2013. első negyedévében 12,3%-kal emelkedett (alacsony bázis). 109

109

108

108

Negyedéves vált.,%

107

Éves változás, %

107 105

104

104

103

103

102

102

101

101

100

100

99

99

negyedéves növ.

106

105

98

98

97

Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek,

97

(kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100)

95

96 95 94

96 94

93

93

92

92

91

91 1997

1998 1999

2000 2001 2002 2003 2004 2005

2006 2007

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Forrás: KSH; Grafika: Milei


éves növekedés

106


Az ipar hozzáadott értéke – elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar (-2,5%) teljesítményének visszaesése következtében – 3,2%-kal csökkent. Az építőipar évek óta tartó teljesítmény csökkenése megállt, ez év első negyedévében 4,2%-os volt a teljesítmény bővülése. 2013 első negyedévében a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke 0,8%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Legjelentősebb mértékben a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység teljesítménye esett vissza 4,0%kal. Jelentős a pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,3%-os mérséklődése is, melyben meghatározó szerepet játszott a bankok hitelezési képességének és hajlandóságának visszaesése. Kedvezőtlenül hatott a biztosítási szektor gyenge teljesítménye (szerződések számának folytatódó csökkenése). Mérséklődött a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye is 1,1%-kal. A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 0,4%-kal emelkedett, ami mögött elsősorban a bázishatás áll. Növekedett az ingatlanügyletek (0,9%) és a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás (0,6%) hozzáadott értéke. A GDP felhasználási oldalán 2013 I negyedévében a háztartások tényleges fogyasztása 1,2%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztási kiadásainak 0,6%-os, a természetbeni kormányzati juttatások 3,6%-os csökkenése, illetve a non-profit szervezetek általi természetbeni juttatások 4,8%-os visszaesése mellett. E mellett a közösségi fogyasztás 2,6%-kal mérséklődött, így az előzőekben jelzett folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,4%-kal csökkent. A bruttó állóeszközfelhalmozás ez év első negyedévében tovább zsugorodott, üteme gyorsult, mértéke 5,6% volt. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő nemzetgazdasági beruházások 8,7%-kal estek 2012. I. negyedévéhez képest. Az építési beruházás 19,2%-kal esett vissza, míg a gép-, berendezés- és járműberuházások volumene 0,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. 2013 I. negyedévében a nemzetgazdaság növekedési motorját jelentő külkereskedelemben mind a kivitel, mind a behozatal emelkedést mutatott 1,3% és 0,9%), egyenlege változatlanul jelentős aktívumot mutat. A szolgáltatás export volumene 1,3%-kal, az import 1,1%-kal növekedett. A forgalomnövekedés azonban döntően az áruforgalomból származik: a kivitel 1,3, az import 0,8%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom egyenlege 562 Mrd Ft-os aktívumot mutat, javuló külkereskedelmi cserearányok mellet. 2013 január-márciusában a nemzetgazdasági beruházások volumene 8,7%-kal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. A beruházások az előző negyedévhez -8Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2013. június


képest – szezonálisan kiigazított indexek alapján – 3,8%-kal maradtak el. A nemzetgazdasági ágak többségére volumencsökkenés volt a jellemző. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 0,4%-kal emelkedett, a szállítás, raktározásban történt növekedés eredményeként. Az építési beruházások jelentősen, 19,2%-kal esetek vissza 2012 azonos időszakához képest. Az exportorientált feldolgozóipar beruházásai 13,2%-kal visszaestek az előző évi magas bázison. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban 34,7%-os (árvízvédelmi

beruházások

és

katasztrófavédelmi

fejlesztések),

a

víz-

és

hulladékgazdálkodás gazdasági ágban 38,7%-os (víztisztítási, csatornázási projektek) beruházás növekedés volt. A bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban bekövetkezett 81,2%-os növekedés a kőolaj- és földgázkitermelésben létrejött nagyberuházás eredménye. A humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 20,2%-os visszaesés volt. Az energiaipar 30,5%-os beruházás-csökkenése a hálózatbővítés- és fejlesztés szűkülése miatt következett be. Az oktatás nemzetgazdasági ágban is 14,8%os volt a visszaesés. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását éves szinten: Kód A B C D E

Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humánegészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Összesen

F G H I J K L M N O P Q R S

Volumenindex, % előző év azonos időszaka = 100 2010 74,5 52,4 109,4 102,8

2011 106,8 126,0 124,2 91,9

2012 2013 J-M 98,1 87,4 76,1 181,2 104,9 86,8 61,4 69,5

106,4 93,8 93,9 87,5 97,0 95,4 104,4 82,9 102,0 95,9 85,9 155,2 101,0 122,1 98,3 94,5

87,0 79,0 95,9 76,7 88,6 85,7 81,6 79,6 107,4 102,1 100,1 80,2 142,2 94,8 93,8 95,5

89,4 90,7 97,5 97,6 93,6 110,9 62,7 94,9 91,1 99,3 113,0 62,1 60,0 76,0 60,2 94,8

138,7 105,6 89,6 95,3 78,7 95,5 100,3 80,3 113,0 111,5 134,7 85,2 79,8 65,6 77,9 91,3

91,7 98,6

86,1 108,8

89,4 101,8

80,8 100,4

Ebből: Építés Gép, berendezés Forrás: KSH



2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg. 2010-ben a külpiaci lehetőségek javulása és az előző évi alacsony bázis az ipari termelés volumenének 10,5%-os növekedését eredményezte. 2011-ben a nemzetközi konjunktúra élénkülése megtorpant, fő gazdasági partnereink növekedése lassult. Ennek, illetve az előző két év bázishatásának eredményeként 5,6%-os volt a bővülés. 2012-ben 1,7%-kal csökkent az ipari termelés 2011 egészéhez képest. Az ipar kivitele 0,7%.kal csökkent a múlt évi 7,9%-os növekedés bázisán. A belföldi értékesítés 3,9%-kal mérséklődött a múlt évi alacsony bázison (-5,2%). 2013 I. negyedévében az ipari termelés volumene 3,1, a belföldi értékesítés 4,7, az export pedig 0,5%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A márciusi adatok sem mutatnak a javulás irányába, a termelés 2,9, a hazai értékesítés 2,7, a kivitel 1,7%-kal esett vissza. Az ipari termelés indexei

130

130

120

120

115

115

110

110

105

105

12 havi indexs

125

havi index

125

100

100

95

95

90

90

85

Havi index

85

80

12 havi index

80

75

75

70 1997

70 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013


A feldolgozóipar termelése 2013 első negyedévében 2,8%-kal, belföldi értékesítése 6,9%-kal elmaradt, míg kivitele 0,6%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. 2013 márciusában 3,9%-kal csökkent a feldolgozóipar teljesítménye, belföldi értékesítése 9,1%-kal, kivitele 2,2%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A 13 feldolgozóipari alág közül mindössze négyben volt termelésbővülés, kilencben a teljesítmény nem érte el az egy évvel korábbit. Márciusban a nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban 6%-os volt a bővülés, a kivitel 8,5%-os bővülése és a hazai eladások 10%-os csökkenése mellett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 18,2%-os csökkenést mértek a kivitel 17,4%os, és a hazai értékesítés 37,7%-os visszaesése következtében. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásban 2,3%-os volt a visszaesés mértéke márciusban, elsősorban a -10Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2013. június


hazai értékesítés 5%-os csökkenése következtében, a kivitel 0,3%-os növekedése mellett. A 2013 I. negyedévében az ország egy régiójában emelkedett az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest: a dél-alföldi régióban 27,2%-os volt a növekedés (Mercedes gyár!). A Nyugat-Dunántúlon (Járműgyártás ellenére!) 7,4%-os és az ÉszakAlföldön egyaránt 5,5%-os volt a visszaesés. Észak-Magyarországon lényegében stagnált az ipari termelés. 250

Az ipar termelési volumenindexe (1995-2001-ig 1992. év havi átlaga = 100, 2001-től 2000. év havi átlaga = 100 2008-tól 2005. év havi átlaga=100 2012-tól 2010. év havi átlaga=100)

220

190

160

130

100

Eredeti

Szezonálisan és munkanappal kiigazított

70

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSH; Grafika: Milei

A termelés és értékesítés 2008. év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény – ahogy azt a grafikon is mutatja – 2009 folyamán inkább a 2005. évi szint alatt alakult. A fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a visszaesés enyhülését jelzik. 2010-ben a szezonálisan és munkanappal korrigált adatok mind a termelés, mind az ipari export esetében növekedést mutatnak, míg a belföldi értékesítés továbbra is elmarad a 2005. évi szinttől. 2011-ben folytatódott az előző évben megkezdődött folyamat: a termelés és a kivitel a 2005. évi szintet lényegesen meghaladó mértékben emelkedett, míg a belföldi értékesítés változatlanul elmarad ettől. 2012-ben – a megváltozott bázis alapján – az ipari termelés 3,8, az export 7,3%-kal haladta meg a 2010 évi szintet, a belföldi értékesítés azonban továbbra is jelentősen elmarad attól (-8,9%). 2013. márciusában a termelés, szezonálisan és munkanap tényezővel korrigálva, 3,8, a kivitel 8,9%-kal haladta meg a 2010 évi szintet, míg a belföldi értékesítés 10%-kal maradt el attól. 2013 márciusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 24,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az új -11Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2013. június


exportrendelések 26%-kal, az új belföldi rendelések 7,9%-kal maradtak el a 2012 márciusitól. Az összes rendelésállomány 10,7%-kal volt magasabb 2013 március végén - a korábbi nagyobb megrendelések eredményeként -, mint egy évvel korábban. 2013 január-márciusában – a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül – a nagyvállalkozások (250+ fő) termelése 3,2%-kal, a kisvállalkozásoké 12,3%kal mérséklődött, a közepeseké 1,0%-kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest. Belföldi

értékesítésüket

csak

a

közepes

vállalkozások

tudták

bővíteni.

A

nagyvállalkozások kivitele 1,2%-kal mérséklődött, a kisvállalkozásoké 5,1, a közepeseké 2,0%-kal emelkedett. Belföldi Exportértékesít értékesítés és Volumenindex, előző év azonos időszaka=100

Termelés

Vállalkozások Kisvállalkozás (5-49 fő) Közepes vállalkozás (50-249 fő) Nagyvállalkozás (250+fő)

87,7 101,0 96,8

82,0 114,9 91,7

105,1 102,0 98,8

A fafeldolgozó-ipar termelése 2013 I. negyedévében 19,9%-kal csökkent az egy évvel korábbi 9,9%-os növekedéshez képest. 2013 márciusában 26,7%-kal mérséklődött a termelés az előző évi 9,5%-os növekedés bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2013 első negyedévében 7,9%-kal, márciusban pedig 10,7%-kal visszaesett. A 2013 január-márciusi exportértékesítés 23,9%-kal csökkent a múlt évi 18,6%-os bővülés bázisán, márciusban pedig a szakágazat kivitele 32%-kal visszaesett az egy évvel korábbi 23,0%-os növekedés bázisán. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012 2012 J-M 2013 J-M

Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) 103,8 107,6 103,7 105,6 96,5 97,8 97,6 115,3 76,6 118,2 88,1 102,4 109,9 80,1

95,1 95,3 109,2 103,7 94,6 90,6 92,2 125,1 89,0 102,8 79,8 103,1 99,9 92,1

Export 117,9 120,4 100,4 106,1 97,4 104,3 98,5 109,9 69,6 131,8 94,6 100,8 118,6 76,1

Forrás: KSH

A hazai bútoripar 2009-ben kezdődött mélyrepülése 2012-ben úgy tűnik megállt. Az -12Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2013. június


ágazat termelése 1,1%-kal emelkedett. A belföldi értékesítés változatlanul csökken (3,5%) a múlt évi 8,2%-os csökkenés bázisán. Az export a január-decemberi időszakban 3,0%-kal bővült, ezen belül decemberben 11,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. 2013 I. negyedévében az ágazat termelése 2,4, belföldi értékesítése 1,7, kivitele pedig 3,5%-kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest. Ez év márciusában ugyanakkor a termelés 2,2, a kivitel 4,2%-kal mérséklődött, a hazai eladások 5,5%-os növekedése mellett. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012 2012 J-M 2013 J-M

Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) 120,2 119,8 77,0 109,2 102,1 113,8 110,1 122,1 73,6 90,0 98,8 101,1 103,0 102,4

114,0 140,7 69,2 99,6 101,5 115,3 112,1 129,0 57,1 85,8 91,8 96,5 94,1 101,7

Export 127,5 95,8 90,8 121,8 103,4 112,5 105,3 115,0 93,9 92,2 102,9 103,0 107,1 103,5

Forrás: KSH 2013 I. negyedévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 3,4%-kal csökkent, a létszám 0,2%-os növekedése mellett. A feldolgozóiparban 3,1%-os volt a növekedés. Az ágazatok közül kilencben csökkent, a többiben 1,6-10,6% közötti az egy főre jutó termelés növekedése. Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR’08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt szervezése 42.1 Út, vasút építése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése

43.1 Bontás, építési terület előkészítése 43.2

Épületgépészeti szerelés

43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés

Az EU-27 részben becsült építőipari termelése – munkanappal kiigazított indexe szerint –2013 I. negyedévében 5,2%-kal csökkent, az egy évvel korábbihoz képest. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 5,0%-kal, az egyéb építmények építése 5,3%-kal esett vissza. -13Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2013. június

GAZDASÁGELEMZÉS 2012/IV. – IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-MÁRCIUS 140

% 130 120 110 100 90 80 70

Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka=100

60 J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013


2013. márciusában az építőipar teljesítménye 7,2%-kal csökkent, az épületek építése 6,8%-kal, az egyéb építményeké 8,0%-kal volt alacsonyabb, mint 2012 márciusában. Az adatot szolgáltató tagállamok közül 2013 első negyedévében az építőipari termelés Lettországban (9,8%), Magyarországon (4,8%) és Spanyolországban (2,8%) emelkedett a legkiugróbb mértékben. A legjelentősebb csökkenés az építőipari teljesítményben, Szlovéniában (-24,2%), Csehországban(-11%), Portugáliában (-20,8%), Litvánia (14,9%), Lengyelországban (-15,9%) és Szlovákiában (-10,9%) következett be. 2,5

Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint

140

Folyó áron, ezer Mrd Ft

előző év azonos időszaka=100

120 2,0

100

1,5

80

60

1,0

40 0,5

Épületek

Egyéb építmények

Épületek , vol.index

E. építmények, vol.index

0,0

20

0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2012 2013 J-M J-M


2013 I. negyedévében a hazai építőipar termelése 4,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez év márciusában a termelés 9,9%-kal volt magasabb, mint 2012 márciusában. A növekedés részben a korábbi alacsony bázis, részben a bővülő út- és -14Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2013. június


vasútépítési munkák eredménye. Mrd Ft 250

Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként folyóáron, milliárd Ft

200

150

Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése

100

50

0 J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013


Az épületek építése főcsoport termelése 4,0%-kal, míg az egyéb építmények építése 5,4%-kal emelkedett 2013 I. negyedévében 2012 azonos időszakához képest. 2013 márciusában az épületépítés volumene 8,2%-kal, az egyéb építmények építése 11,9%kal emelkedett 2012 márciusához képest. Az építőipari vállalkozásoknál 2013 márciusában kötött új szerződések volumene 25,3%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 18,8%-kal, az egyéb építményeké pedig 30,%-kal növekedett az előző évi bázishoz képest. Éves szinten az új szerződések volumene 11,2%-kal emelkedett az építőipar egészében, ezen belül az épületek építésére 0,4%-kal mérséklődött, az egyéb építmények építésére 20,9%-kal több új szerződést kötöttek. 2013 első negyedévében az építőipari ágazatok közül az épületek építése volumene 1,1%-kal csökkent, a speciális szaképítésé 4,2%-kal, az egyéb építmények építése pedig 12,7%-kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest. 2013 márciusában az épületek építése 10,7%-kal, az egyéb építmények építése 25,4%-kal, a speciális szaképítés termelése 0,7%-kal nőtt 2012 márciusához viszonyítva. 2013 I. negyedévében 54,1%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés valamennyi településtípust és régiót érintett. Az Észak-Alföldön 78,1%-kal visszaesett a használatba vett lakások száma, a múlt év 143,4%-os növekedés bázisán. Szintén csökkent a használatba vett lakások száma a Közép-Dunántúlon (-74,3%; 2012: J-M –6,7%) és Dél-Dunántúlon (-63,0%; 2012: J-M -23,7%). Budapesten 47,0%-kal kevesebb lakás épült az első negyedévben, míg a -15Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2013. június


megyei jogú városokban 47,8%-kal, a többi városban 64,8%-kal, a községekben 51%kal kevesebb lakást vettek használatba a múlt évi igen alacsony bázishoz képest. 60

ezer db 57 459

Kiadott lakásépítési eng.

50

Lakásépítés

59 241

Épített lakások

40

43 913

35 543

30

20 10 600

10

10 560

1 383 1 123

0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2012 2013 J-M J-M


A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 35,6%-kal visszaesett 2013 januármárciusában. A kiadott építési engedélyek száma 23%-kal haladja meg a használatba vett lakások számát. Ez a folyamat némi reményt ad a lakásépítések további visszaesésének megállására. Budapesten 38,6%-kal, a községekben 53,3%-kal, a kisvárosokban 45,8%-kal kevesebb, a megyei jogú városokban 3,1%-kal több új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az új lakások 29,7%-át építették építőipari fővállalkozásban, 70,3%-át pedig lakossági megbízásra. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Saját használatra a megépített lakások 67,3%-a, értékesítésre 31%-a készült. 2013 I. negyedévében a lakosság által építtetett új lakások száma 43,4%-kal, a vállalkozások által építtetett lakások száma pedig 68,2%-kal csökkent. A családi-házas építkezés 37,1%-kal, a lakóparki építkezés megnégyszereződött (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké, aránya 4,2%) de 73,0%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 112,1m2, 15m2-rel nagyobb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek alapján 2013 első három hónapjában 28,2%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezik, mint egy évvel korábban. A nem lakóépületek esetében 459,7 ezer m2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 16,8%-os csökkenést jelent. -16Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2013. június


Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt Ebből: kapott nem Ipari épület lakóépület

Mezőgazdasági épület

Kereskedelmi épület

2012 J-M 2013 J-M 2012 J-M 2013 J-M 2012 J-M 2013 J-M 2012 J-M 2013 J-M Épületek száma (db) 1 222 885 279 182 278 277 63 46 Épületek alapterülete (1000 m2) 552,7 459,7 264,3 176,1 84,9 158,6 95,5 10,2 A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok.

2013 I. negyedévében a külkereskedelmi forgalom export volumene stagnált, az import 0,2%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az euróban számított kivitel volumene nem változott, a behozatalé 0,3%-kal csökkent. A külkereskedelmi mérleg 1 739,6 millió euró többletet mutatott, az előző évi 1 688,9 millió euróval szemben. Ez 50,7 millió euró javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 0,4%-kal és importban 1,2%kal csökkent az előző évhez képest, így a cserearány 0,8%-kal javult. A forint árfolyama a dollárhoz, illetve az euróhoz képest alig változott. A külkereskedelmi forgalomalakulása, 2013. január-március Megnevezés Millió euró Millió dollár Milliárd forint

Érték Kivitel 19.910,8 26.322,0 5.891,2

Behozatal 18.171,2 24.033,8 5.366,7

Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal 100,0 99,7 100,7 100,3 99,6 99,0

Forrás: KSH

A 2013 első negyedévében a kivitel összessége 76,6-23,4 arányban, a behozatalé 68,9-31,1 arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 17,5%-os, az export 20,8%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom az átlagot meghaladó ütemben csökkent, az export euróban 3,1%-kal, az import 2,7%-kal mérséklődött. A régi tagállamokba (EU-15) irányuló export 1,6%-kal nőtt, az import 1,9%-kal visszaesett. Az Unió egészét tekintve a kivitel 0,3%-kal emelkedett, a behozatal pedig 2,1%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 1%-kal mérséklődött, a behozatal 3,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. -17Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2013. június


7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0

Külkereskedelmi forgalom 1998-2002 mrd $, 2003-tól mrd euró

Import Export Egyenleg

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013


2013 márciusában a külkereskedelmi forgalom volumene exportban 0,9%-kal, importban 3,2%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az euróban számított kivitel 2,6%-kal, a behozatal 5,8%-kal maradt el a 2012. márciusi értéktől. 2013 első negyedévében folytatódott az előző év végén megindult folyamat, külkereskedelmi forgalmunk csökkenő tendenciájú mind volumenében, mind a különböző devizákban. Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele 1998-2002 millió USD, 2003-től millió Euró

1100

Bútor és bútorelem

1000 900

Import

Export

Egyenleg

800

Fa és parafa, faáru

700 600 500 400 300 200 100 0


A fa alapanyagok 2013 január-márciusi külkereskedelmi forgalma pozitív egyenleggel zárt, mértéke meghaladja a 8 milliárd forintot, ami ötödével kevesebb az egy évvel korábbinál. A behozatal forintban 8%-kal, kivitelünk pedig 17,0%-kal -18Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2013. június

2013 J-M

2012

2012 J-M

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

2013 J-M

2012

2012 J-M

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

-100


visszaesett. A fatermékek kivitele ez év első negyedévében 12,1%-kal emelkedett, míg behozatalunk 5,3%-kal nőtt. Az egyenleg közel 2 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. 2013. január-márciusában a bútor és bútorelem behozatal 19,9%-kal bővült. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 7,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport egyenlege 283,3 millió forinttal kedvezőtlenebbül alakult, mint az előző évben. A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek

oka,

hogy

2007-től

a

szakági

adatok

USD

helyett

euróban

jelennek

meg,

így

összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira.

A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Behozatal Kivitel %-os vált. Érték, Érték, %-os vált. Előző Előző év=100 M Ft M Ft év=100 24 Fa és parafa

Egyenleg

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012 2012 J-M 2013 J-M

47.128,0 50.477,7 58.406,9 44.836,0 48.373,9 52.213,3 43.182,1 32.977,1 36.842,8 38.246,6 43.054,8 9.557,5 8.796,5

94,6 100,6 95,6 89,9 119,6 103,3 101,7 88,7 118,9 117,7 106,8 125,5 83,0

-8.915,0 -12.031,6 -21.588,2 -10.677,4 -10.863,0 -13.245,2 -3.239,0 2.509,1 4.897,6 10.827,3 21.731,1 10.703,5 8.010,5

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012 2012 J-M 2013 J-M

53.055,0 60.673,5 64.108,5 64.616,3 75.606,3 87.151,3 80.889,5 68.942,7 64.539,8 65.754,0 76.823,6 18.664,8 19.662,3

103,4 101,7 104,8 109,0 118,8 110,6 106,1 80,9 106,1 98,2 100,5 104,0 112,1

13.207,0 6.716,2 6.688,5 13.907,9 14.463,6 12.741,7 25.442,8 16.821,1 27.484,0 25.266,1 24.904,5 4.587,1 6.407,9

2002. 2003. 2004.

87.935,0 95.420,0 104.018,0

99,2 105,1 103,8

88.127,0 89.658,1 88.302,7

Időszak

110,5 107,1 115,6 86,8 111,7 107,8 82,3 74,3 113,1 104,7 94,0 96,8 92,0

38.213,0 38.446,1 36.818,7 34.158,6 37.510,9 38.968,1 39.943,1 35.486,2 41.740,4 49.073,9 64.785,9 20.261,0 16.807,0

Érték, M Ft

63 Fa-és parafaáru 123,2 114,4 105,5 98,6 121,2 115,4 93,0 84,3 91,6 100,9 105,6 117,9 105,3

66.262,0 67.389,7 70.797,4 78.524,2 90.069,9 99.893,0 106.332,3 85.763,8 92.023,8 91.020,1 101.728,1 23.251,9 26.070,2

82 Bútor és bútorelem 116,3 108,5 108,8

176.062,0 185.078,1 192.320,7


az


Behozatal %-os vált. Érték, Előző M Ft év=100

Időszak 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012 2012 J-M 2013 J-M Forrás: KSH

112.322,5 120.985,2 135.328,8 125.400,6 98.229,1 91.280,7 98.688,0 125.437,5 30.396,3 36.459,4

104,5 109,2 110,9 99,0 77,9 93,4 109,7 119,0 125,6 119,9

Egyenleg

Kivitel Érték, M Ft

%-os vált. Előző év=100

188.241,5 208.257,3 216.386,2 221.907,2 202.582,5 218.066,6 256.561,1 299.502,1 77.600,0 83.379,8

98,2 110,7 103,8 105,3 91,0 108,5 116,9 115,8 127,0 107,4

Érték, M Ft 75.919,0 87.272,1 81.057,4 96.506,6 104.353,4 126.785,9 157.873,1 174.064,6 47.203,7 46.920,4

Az ipari termelői árak 2013 márciusában 2,2%-kal emelkedtek, ennek részeként a belföldi értékesítési árak 0,7%-kal, míg az exportértékesítési árak 3,2%-kal emelkedtek az előző évhez képest. 2013 I. negyedévében az ipari termelői árak átlagosan 0,7%-kal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezen belül a belföldi értékesítési árak 0,4%kal, az exportértékesítési árak pedig 0,9%-kal voltak magasabbak. Az ipar árindexei, % (elõzõ év azonos idõszaka = 100)

120

115

110

105

100

Termelõi Belföldi

95

Export 90 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013


A belföldi értékesítési árak negyedéves emelkedése elsősorban a vegyi anyag, termék gyártásban (4,7%), élelmiszeriparban (6,5%) és a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar (3,1%) végbement jelentős mértékű áremelkedés, illetve a nagy súlyt képviselő energiaszektor 1,7%-os és a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (-2,9%) árcsökkenésének eredménye. Az export árak – kohászat, fémfeldolgozás kivételével – valamennyi ágazatban emelkedtek. Az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben az

élelmiszeriparban

(6,7%),

a

vegyi

anyag

gyártásban

(5,9%),

és

a

gyógyszergyártásban (7,1%) emelkedtek. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2013 januármárciusban 2,7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési -20Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2013. június


árak 0,7%-kal, az export értékesítés árai 3,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Termelői ár alakulása szakáganként, 2013. január-március (előző év azonos időszaka=100) TEÁOR Ipar termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindexe árindexe árindexe 1610 Fűrészáru-gyártás 100,7 99,5 101,9 1621 Falemezgyártás 103,9 102,5 104,3 1622 Parkettagyártás .. .. .. 1623 Épületasztalos-ipari termékek gyártása 103,9 102,6 104,5 1624 Tároló fatermék gyártása 97,5 97,7 96,9 1629 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 100,3 99,8 101,4 3101 Irodabútor gyártása 101,6 101,9 101,2 3102 Konyhabútor gyártása 98,9 101,6 91,8 3103 Ágybetét gyártása 99,4 99,7 97,8 3109 Egyéb bútor gyártása 100,1 99,6 100,3

A bútoripar termelői ára 2013 első három hónapjában 0,2%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 0,3%-kal, az exporté pedig 0,1%-kal emelkedett a 2012 azonos időszaki árszinthez képest. 108

%

Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100

107 Épületek építése Speciális szaképítés

106

Egyéb építmények építése Építőipar

105 104 103 102 101 100 2013.I.n.év

2012.IV.n.év

2012.III.n.év

2012.II.n.év

2012. I.n.év

2011. III.n.év

2011. IV.n.év

2011. II.n.év

2011. I.n.év

2010. IV.n.év

2010. III.n.év

2010. II.n.év

2010. I. n.év

2009. IV.n.év

2009. III.n.év

2009. II.n.év

2009. I.n.év

2008. IV.n.év

2008. II.n.év

2008. III.n.év

2008. I.n.év

99


Az építőipari tevékenység termelői árai 2013 I. negyedévében 1,4%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek építése ágazatban 0,5%-kal, az egyéb építmények építése ágazatban 2,5%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 1,3%kal volt magasabb a termelői ár, mint 2012. január- márciusában. 2013. január-márciusában az egyes építményfajták közül: • az egylakásos épületek termelői ára 1,8%-kal, • a két és több lakásos épületek ára 1,8%-kal, • a szállodák és szálló jellegű épületek árai 2,0%-kal, • a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 1,1%-kal, • az ipari épületek és raktárak árai 2,3%-kal haladták meg a 2012 azonos időszak árszintjét. -21Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2013. június


A fogyasztóiár-index 2013 I. negyedévében 2,9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Márciusban a fogyasztói árak 2,2%-kal nőttek 2012 márciusához képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2013 márciusában 3,4%, a nyugdíjas fogyasztóiárindex 2,0% volt. Fogyasztói árindex

4,0

20,0 Havi árindex

3,5

17,5

12 havi árindex Maginfláció KSH

15,0

Éves infl.

2,5

12,5

2,0

10,0

1,5

7,5

1,0

5,0

0,5

2,5

0,0

0,0

-0,5

-2,5

-1,0 1998

-5,0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013


A hazai lakásállomány alakulása

ezer db

Lakásállomány Magyarországon

4 500

3 500

4 134,0

3 853,3

4 402,0

4 390,3

4 302,8

3 542,4

4 393,6

4 330,7

4 270,5

4 209,5 4 238,5

4 172,8 4 064,7

2 500

1 500

500

1980

1990

2001

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

-500



Vált. az elõzõ év azonos idõszakához (%)

Változás az elõzõ hónaphoz képest (%)

3,0

GAZDASÁGELEMZÉS 2012/IV. – IDŐSZAK: 2013. JANUÁR-MÁRCIUS Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db

5 000

3 és több szobás

4 500 4 000 3 500

2 045 2 066 2 259 2 262 2 269 849 1 527 1 866 1 922 1 951 1 976 1 998 2 021

3 000

2 szobás

2 500 2 000 1 720 1 500 1 681 1 682 1 694 1 703 1 712 1 719 1 726 1 733 1 740 1 675 1 676 1 677 1 szobás 1 000 500

973

645

517

518

519

521

522

523

525

525

456

456

456

0 1980 1990 2001 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSH; Grafika: Milei

A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab

40 35

Község Többi város Megyei jogú város Budapest

30 25 20 15 10 5

Új lakóépületben

Új családi házban

Új többszintes, többlakásos épületben

2012

2010

2008

2006

2004

2013 J-M

2011

2009

2007

2005

2003

2012

2010

2008

2006

2004

2013 J-M

2011

2009

2007

2005

2003

0

Új lakóparki épületben


0

Az épített lakások átlagos nagysága, m

140

2 127,3 118,5

120 105,2 103,4

102,0

98,7

100

97,1 99,0

112,1

126,6 115,0

97,7

88,3

74,2

117,9

113,0

103,1

92,5

86,8

80

105,4

129,9

94,9

103,6

92,0

88,8

95,9

68,7

75,7

60

67,0

40

20

2003 2007 2011

2004 2008 2012

2005 2009 2013 J-M

2006 2010

0

Budapest

Megyei jogú város

Többi város

Község

Orsz. Átl.



107,2

A gazdaság fontosabb mutatószámai

Recommend Documents