A folyam menti kultúrák írása • Szó- és szótagírás • A képírás jeleihez legtöbbször ugyanaz a jelenés kapcsolódott egy adott népnél, kultúránál, lassan az egyes jelek és szavak összeforrtak. • Ez vezetett el oda, hogy a kép –és fogalomírás jelei nemcsak a szavak értelméhez kapcsolódtak, hanem a hangalakjához is. Tehát már hosszabb-rövidebb hangzócsoportokat képviseltek. • Ez már szótagírás. • Jellemzője: a több szótagból álló szavakat egy szótagú jeleinek egymás mellé helyezésével írnak le. • Pl.: „silány”= sítalp és mellé egy lány rajz. Mezopotámiai ékírás -
A Tigris és az Eufrátesz között éltek. A legrégebbi államokat a sumerok és az akkádok alapították. A sumerek Kr. e. 3100-ban alapították városállamaikat, majd az ő hanyatlásuk után erősödtek meg az akkádok, de a vezető szerep a sumeroké maradt. Majd az ő pusztulásuk után az amoriták foglalták el helyüket, Hammurápi vezetésével és létrehozta Babilont. Őket az asszír nép győzte le, székvárosuk Ninive volt. Kr.e 7. század körül a perzsa hatalmas hadseregei meghódították egész Mezopotámiát.
Sumerek írása • Kr.e. IV. században ismerték az írást. eleinte konkrét tárgyakat ábrázoltak nagyon leegyszerűsített formában, de egyes jeleknek többféle értelme is volt az idők folyamán, így a fejlődés során ezek a jelek összekapcsolódtak a hangalakkal. • A sumer nyelvben gyakran előfordultak egy szótagú szavak, ezért ugyanazt a jelet hol fogalmi jelentésének, hol egy több szótagú szó hangjainak írásbeli rögzítésére használták. • Pl. „su”(kéz) szó, a „su”hangzású szótag jelölésére is szolgált.
Agyagtáblák, pecséthengerek, sztélék. • A sumerek is készítettek maradandó anyagokba emlékeket, viszont csak agyagjuk volt, melyből téglákat készítettek, valamint az íráshoz használt kis táblákat is. • 6-8 cm széles és 10-14 cm hosszú táblák.
• Íróeszköz: kétoldalt ferdén levágott, háromszögűre hegyezett nád, vagy fapálcika. • Íráskép: függőlegesen egymás alá írták a jeleket, a sorok pedig jobbról balra tartottak, de néha 90 fokban elforgatták, így felülről lefelé és balról jobbra írtak. • Sok emlék pecséthengereken és sztéléken maradt fenn. • A pecséthengerek 3-4 cm nagyságúak, márványból-elefántcsontból vagy féldrágakövekből készítették, úgy. Hogy a henger alakú csiszolt kőbe belevésték a negatív mását, majd ezt végiggörgették egy nedves agyagtáblán. • Hitelesítés eszközei voltak. • A sztélék nagy méretű, domborművekkel díszített, feliratos emlékkő. • Halottak emlékére szolgált, de van történelmi eseményeket megörökítő is. • Pl. Hammurapi „törvénykönyve”, 2,25 m dioritoszlop. • Az ékírás megfejtői: Georg Friedrich Grotefend és Henry Rawlinson. • Az első könyvtárat Ninivében találták meg, közel 20.000 agyagtáblát találtak és szállítottak el londonba. • Ezekből és más emlékekből az egész kultúrájukat megismerhettük, az irodalomtól a csillagászatig stb. Az egyiptomi hieroglif írás • Az állam a Nílus völgyében helyezkedik el. • Az egyiptomi művészet Kr.e. III. évezred elején alakult ki, nagyon jellegzetes stílusa van. Figurák arcát profilból,a szem, váll, mellkas elölnézetből, a lábakat kezeket oldalnézetből. Térbeli mélységet nem érzékeltettek. A távlatot az ábrázolt alakok síkban egymás fölé helyezésével jelezték. • Merev hierarchikus államszervezetük, valamint monumentális művészetük az írásukban is megmutatkozott, ez volt a hieroglif írás. • Kőbe és papiruszra írtak. • Megfejtéséhez a rosetti-kő adott segítséget. • Ezt a követ 1799-ben találták meg Napóleon csapatai. • A kövön háromféle írás volt, görög és két ismeretlen. • Francois Champollion fejtette meg a hieroglif írást. • Írás jellemzője: az uralkodó neveket úgynevezett cartouche-ba írták, szóírás volt, de mássalhangzócsoport-jeleket, önálló mássalhangzókat és hangértékkel nem rendelkező determinatívumokat(értelmező jelek) alkalmaztak. 4-500 jelet használtak állandóan. • A hieroglif írás díszírás volt, ezeket csak emlékművekben, kőbe, fába vésett feliratokon látunk. Vésővel és kalapáccsal készítették. • A mindennapi írást, mely a hivatalos dokumentumok, irodalmi szövegek feljegyzésére szolgált, hieratikus (papi) kézírásnak nevezték. Ez is hieroglifákat tartalmazott, de egyszerűsített formában. Nádtollal és ecsettel írtak, papiruszra. • Kr.e. 7 században feltűnt egy új írás: démotikus (népi) írás volt. Gyorsírás jellegű, összeírások és rövidítések jellemzik.
• Az íráskép: Felülről lefelé, az írás keskeny hasábjait jobbról balra rótták, • majd Kr.e. 2000 táján ez megváltozott és a jeleket vízszintes sorokban jobbról balra írták. • Írószerszám: nádtoll, ferdén lemetszett véggel és egyetlen vágással behasítva. • Íráshordozó a papirusz. • A papirusz növény beléből 20-40 cm hosszú vékony szeleteket vágtak, deszkalapon szorosan egymás mellé rakták, simára kalapálták, majd a második réteget keresztbe fektették, leöntötték vízzel és fakalapáccsal beleverték az előző rétegbe. Majd ezeket kagylóhéjjal simították száradás után.(tekercsekben tárolták). Hettiták kétféle írása • Hatalmas birodalommal rendelkező nép volt. Hanyatlásuk a Kr.e. 12. században indult meg, amikor szembekerültek az asszírokkal. • Fővárosukat Hattusas-t, 1906-ban fedezte fel Hugo Winckler. • Itt egy 10.000 ékírásos táblából álló állami levéltárat találtak. • Hettita ékírásos felíratok is voltak rajtuk, melyet Hrozny fejtett meg, 1915-ben • Hettita hieroglifek • Ennek a típusnak a megfejtése, Helmuth Th. Bossert nevéhez fűződik, talált egy olyan felíratott, melyen két nyelv volt fellelhető(bilingvis felírat). Krétai írások • Kr.e. 2. évezredben a Földközi –tenger kereskedelmi központja. • Központja Minósz király palotája, mely a fényűzés és gazdagság példája. • Arthur Evans 1899-ben tárta fel ezt a területet, és ő kezdet hozzá az írásuk megfejtéséhez. Evans háromféle írást különböztetett meg: • • • •
Minószi hieroglifák Lineáris A (írásjegyek) Lineáris B (írásjegyek) 1909-ben megjelent könyvében publikálja ezeket a felfedezéseket, majd 1935-ben megjelent könyvében a lineáris A-B típusokat. • De nem talált bilingvis feliratú emléket, mely segítette volna a megfejtést.
Lineáris A.
Lineáris B.
• Evans 1909-ben adta ki tudományos munkáját a Scripta Minota I. –t, majd 1935-ben a The Palace of Minos IV.-t. • Evans nem talált bilingvis feliratú követ. • A megfejtésen Alice E. Kober és Evans is dolgozott, felfedezték, hogy 135 jel ismétlődik a lineáris B írásban. • Végül Michael Ventris fejtette meg. • Néhány szó: ke-ra-me-u=karameusz=fazekas, po-me-nó=poimén=pásztor, vagyis a krétai leletek görög nyelven íródtak. 88 szótagjel • Ventis egy olyan archaikus görög nyelvet tárt fel, mely 5-6 évszázaddal megelőzte Homérosz időszakát. • Ventis a lineáris B írás 88 szótagjelét fejtette meg, de volt néhány sajátossága is: - Szóvégi és szótagvégi mássalhangzókat nem jelölték. - Nem tettek különbséget a p-f, k-g, l-r között - A jelek hol egy hang, hol egy szótagot jelöltek. • Valószínűleg ezeket a jeleket más nyelvre tervezték, csak később alkalmazták a görögre, az akhájok írása volt a lineáris B. • A lineáris a és a minószi hieroglifek, valamint a phaisztoszi korong jeleinek értelmezése a mai napig nem sikerült. • A kínai írás • A Sang-Jin korszak-jóscsontokon. A Sang-Jin birodalom Kr.e.18. században alakult ki. • A kínai papok jóslással is foglalkoztak, az uralkodók és az államfők kérdéseket intéznek a jóshelyekhez, a papok a kérdéseket csontokra karcolták, s válaszaikat is így adták meg. • Az írás mint a kultúra záloga. • A kínai írás eredetileg képírás volt, piktogramjaik a tárgyak és élőlények valós képét mutatták. • A fejlődés során gyorsan egyszerűsödött az írásuk, bonyolult sok vonásból összetett írásjegyeik lettek, de sosem jutott el a fejlődésben a betűírásig. • Ennek oka: - Nyelvük sajátossága, - Egyszótagú szavaiknak nagy száma, - Izoláló nyelv (nem ismerik a ragozást) - Nincs korlátlan lehetősége a nyelvüknek, ezért a kiejtésük finom árnyalataival tesznek különbséget ugyanannak a szónak a jelentése között. • A kínai írás kétjegyű jeleket tartalmaz, melyek megtanulása igen nehéz, mert a teljes jelkészletük – a különböző kapcsolási lehetőségeket is figyelembe véve- eléri a 44000et. • Aki 1500 jelet ismer az nem tekinthető analfabétának. • A mindennapi élethez, kb. 3000 jelet kell ismerniük, aki irodalmat, regényeket akar olvasni kb. 5000 jelet, kell ismernie. • Rengeteg különböző nyelvjárása van, a kínai nyelnek. • Ez a kínai nép sajátossága és a kultúra záloga. • A papír feltalálása.
• Kezdetben bambuszrúdra írtak, ezért alakult ki a függőleges fentről felfelé tartó írásmód. • Fordulatot jelentett a selyem és a tus használata. • Kr.e. 200 táján Men-tien feltalálta a nyúlszőrecsetet, a jelek szögletessége ekkor lazult fel és alakult ki művészi formájuk. • Legjelentősebb mégis a papír feltalálása volt: Kr.e.105-ben egy kínai évkönyvben írták le a papírgyártás folyamatát: - Szövetrongyokat rohasztottak vízben, majd mozsarakban porrá törték, a port lapos tálakban péppé eresztették fel, a pépet hálóval vékony rétegben kiemelték, lepréselték, megszárították, simára ütötték, majd keményítővel vonták be. - Csak egy évezred múlva jutott el Európába. - A legrégibb nyomtatott könyv: Pi-seng kínai nyomdász már Guttenberg előtt négy évszázaddal hamarabb nyomtatott könyvet. - Stein Aurél kutató 1906-ban 3000 tekercset, 6000 okiratot és sok száz templomi zászlót vásárolt meg és vitte haza Londonba, ott feldolgozta őket. - Talált egy idézetgyűjteményt, a Gyémánt Szutra elnevezéssel. 868-ban készült sokszorosított eljárással. - Az eljárás a következő volt: szójeleket fadúcokra rajzolták, körülvésték, festékezték és végül selyemre vagy papírra átdörzsölték. - 1040 körül ezeket a dúcokat agyagból készítették és kiégették és gyantába beágyazva nyomtattak vele. - 1390-ben már bronzból készítették. - Az írásreform először 1862-ben fogalmazódott meg a kínai kormányban. - Fontos volt a külvilággal tartott kapcsolatban, valamint a nyelv bonyolultsága miatt lassú volt az ügyintézés is. - A jelek egyszerűsítésével kezdték. - 1965-ben dolgozták ki a kínai nyelvhez alkalmazkodó latin betűs rendszert. - Ma már a sajtóban vízszintesen írnak és balról jobbra.
