A. GALLÉN-KALLELA
RAJZA.
A FINN MŰVÉSZET ÉS I P A R M Ű V É S Z E T . IRTA.
STJERNSCHANTZ TORSTEN. Helsíngfors, 1907. karácsony.
LYAN
ÖNÁLLÓ
FINN
kultúráról, amely nemzeti sajátságát és gyökereit a külső természetből és a nép szívéből táp lálná, csak a mult század második fele óta beszélhetünk. Hogy elszakadt az ország Svédországtól, ami az Í808—9-íkí hábo rúra következett el, kezdetben egy teljesen észrevétlen időszak surrant el, amely azon idők bürokratikus tendenciájának nyomása alatt nyögött. De olyan idő volt ez, amely alatt a legnagyobb mértékben kihasznált szel lemi és anyagi erejét a nép szépen pótolta. Ezen lábadozó idők után, a század közepén kezdődött aztán a társadalom minden rétegé ben egy mindent átölelő munkája az újra teremtésnek.
A nemzeti társadalmi rend alapját vetették meg. Az eddig elnyomott népelementum és ennek nyelve megoldást nyert. Az univerzális élet felvirágzott. A nagy tavasz áradata új impulzust adott s felébredt a nép öntudata. Runeberg János Lajos és Zakris Topelíus rázendítették halhatatlan énekeiket, míg Snellman János Vilmos, mint egyetemi tanár, állam férfi, filozófus és politikai szerző ténykedése a legnagyobb erővel nyúlt az újrateremtés mun kájához s elvetett tanaínak hatása még most is javában tart. Kevéssel előbb szedte össze s adta ki Lönnrot Éliás az ó-finn énekeket, a nép e legnagyobb nemzeti kincsét, nemzeti eposzát, a Kalevalát. Jóllehet Runeberg költeményeit svédül írta, lelkét a fínnség ideáljai ihletik; az ő ideális világ nézete a szegénységgel, nélkülözéssel, zord termé szettel és külellenséggel küzdő fiait megdicsőítette.
kodás párosult. így felkészülve festette ő a parti lakókat s azok életét Míg W a l l g r e n művészete teljesen líraiszubjektív. Ruskín és Morris munkálkodásának be folyása alatt, — amely Angliából szétterjedve mindig nagyobb területeket hódított meg — W a l l g r e n is, mint sok más művész, ipar művészeti feladatok megoldására adta magát. Benne a lírai érzékenység könnyen folyó formákkal egyesült s keresett eleganciával készült művei, kisebb méretű szobrai és ipar művészeti tárgyai ritka sikert biztosítottak neki a párisi mondáin körökben. A csempék, vázák és egyéb tárgyak díszítő mo tívumául rendesen mezí telen, avagy gyengén ru házott női alakokat hasz nál, akik valami növényálomvílágban elmerülve egyszer keserű bánatot, majd dacos és sugárzó örömet ábrázolnak. A gazdag világ hasz nálta tárgyak, mint kande láberek, kőkandallók, gyü mölcstartók stb.-k külön böző ércekbe öntve kerül Első kiképzésüket tel tek ki műterméből. jesen az ország határán túl fTöbb évtizede, hogy kellett keresníök (a szob Wallgren Parisban honos rászok rendesen KopenA . GALLÉN-KALLELA RAJZA. s idegen lett a hazai mű hágában és Rómában, a festők Düsseldorfban, később Parisban), ami vészi életben. Azért aztán az ő delikát és ked nem nagyon szolgált rá, hogy a nemzeti ves teremtményei valódi jelentőséget nem is nyertek a finnországi iparművészet születésé sajátságokat kiváltsa. Egy körülmény, amiről még meg kell ben és kifejlődésében. Az erre való impulzus egészen más oldalról emlékeznünk, hogy ennek a generációnak művészei kizárólag a jobbmódú, svédül beszélő kellett hogy jöjjön. Mint következménye a és skandinávul képzett úri klasszisból rajzot gyors haladásnak, amit a tiszta finn nyelvű kultúrmunka hívott elő, nagy erővel nyilvánult tak ki. A finn-svéd népelem entum későbbi kép meg Í890. év után ugy a képzőművészetekben, viselői közül citálhatok a külföldszerte ismert mint a zenében is az a szembeötlő, jellemző művészek közül: E d e l f e l t Albert festő és vonás, amely, mennél jobban fenyegették a nép politikai létét, annál erősebben nyilvá W a l l g r e n Volle szobrász. E d e l f e l t Parisban végzett tanulmányai nult meg. A politikai nyomás alatt fokozott mér val olyan tekníkaí mesterré képezte magát, tékben alakultak ki a nemzeti sajátosságok. amihez gondolattisztaság és tárgyon; ural-
Azt lehet mondani, hogy Runeberg adta az országnak politikai önállósága öntudatát. Lönnrot a maga részéről a nép múltjának és jellemének elszakadt szálait fűzte össze; Snelman pedig a művelt osztályt visszaelvezette tulajdonképení népnek; míg Topelíus felébresz tette a poézísben gazdag finnországi természet szeretetét. A finn művészeti egyesület alapítása Í846ban egyértelmű a finn művészet születésével. De még három évtizeden keresztül csak eklek tikus követője, epígonja Európa nagy művészi központjaiban uralkodó művészi irányoknak. S ha a nagy nemzeti ideák betöltötték is a mű vészet kereteit olyformán, hogy ezek, mint motívu mok, az alkotások maté riáját szolgáltatták: a hon történetéből merítettek, vagy a népéletből s nem zeti legendákból, a fölfo gásuk mégis idegen volt s minden fáradozásuk célja oda lyukadt ki, hogy a finn művészetet a modern kultúra magaslatára vi gyék.
S ugyanakkor, míg a nép a maga nem Kalevala hősköltemény festői elképzelésének, zeti létének megőrzéseért harcolt, a finn mű ahogy az őskor szellemét és gigászi erőkítövészet bebizonyította a világnak, hogy Finn réseít előadja. országnak valóban van igazi nemzeti kultúrája. Az ő Kalevala-képei az átélt nagyszerű Összehasonlítva a régibb művészetek patrio benyomások sajátosságával bírnak. S o h a n e m i l l u s z t r á l , mindent az ő tizmusával, e sajátosságot nem többé annyira a tartalomban, mint inkább a művészi fel egyéni művésztemperamentumán át néz, ki fogásban magában és a kifejezésben találjuk. emelve a legendáit, tekintet nélküli natura lizmussal, vagy a for Kezdetben demokra malátás és színválasz tikus irányba csapott. Va tás stilizáló megegylami parasztos nehézkes szerűsítésével éri el a ség, valami ősi erő fan megtörténtnek látszó tasztikus romantikája, összhatást, a népéposz amit kisugároz, mintha komor fantasztíkáját, öntudatosan opponálni vad hangulatát az erakarna a mostani idők dővílágnak, vízíós ál általánosan elismert kozmait a szimbolikus pomolitíkus befolyása költészetnek. ellen. Ahogy E d e l f e l t A művészetekben az a skandínáv-finn parti új nemzeti irány úttörői nép nyílt, szabad ér nek legnagyobb képvise zéseit vissza tudta adni lőjéül Axelí G a l l é n — alig van még, mint K a l l e l á t kell megne G a l l é n - K a 11 e l a , veznünk. Ritka nagy aki úgy tudná festeni ságú veleszületett festő a belország szófukar, talentummal, öntudato elzárkózott lakóit. san és messzelátóan mint • • senki más, hatott a vele egyidős és fiatalabb mű A képzőművésze vésztársaira. tek kifejlődéséhez ha sonló tünemény áll Mint legszélsősége előttünk az építészet sebb naturalista kezdte ben, valamint az ipar Gallén-Kallela, s művészetben is. aztán az erőszakolt szim bolizmusból ment át a A . G A L L É N - K A L L E L A RAJZA, A letűnt század szinthetikus dekoratív ban az építészeti mun festészetre, amelyben új kifejezési módokat kálkodás Finnországban is követte a konti talált az ő soha meg nem apadó teremtő ereje. nensen uralkodó ízlésírányokat. Hatalmas méltóságát a finn őserdőknek, Mikor Helsíngfors az ország fővárosa lett és a tavaknak és a nagy tengernek költészetét, adminisztráló hivatalokat szerveztek, egy egész valamint a modern kultúrélet komplikált lélek- halom épületre lett szükség. Ezeket megépítendő, hullámzásaít (symposion, conceptio artís etc.) a kivitellel megbízták a Németországból hívott J. tárja ő elénk az ő forró temperamentumával, C. L. E n g e l t , Schínkel tanulótársát. E n g e l mindig ragyogóbb s finoman harmonikusabb kozmopolita klasszíkussága nyomta reá Helkolorítban. síngforsra a mai napig szembe tolakodó bélyegét. Egetostromló fantáziájú és mondhatni És az ő épületei, ha még olyan idegennek határtalan eredetiségű született mestere a látszanak is a mai idők szelleme előtt, mégis
elismeréssel kell lennünk a jó elosztásért és monumentális voltáért. Csak Í870 után lehet hazai építészekről beszélni, de ezek is külföldről, jelesül Stock holmból és Bécsből hozott formákat hasz náltak. Első képviselői ezen új időszaknak Fr. A. S j ö s t r ö m és Th. H o y e r voltak, akiket a szépirodalmi írónak ís ismert J. A h r e n b e r g , S. G r í p e n b e r g és G. N y s t r ö m tanár követtek, kiknek működése még most ís folya matban van. Ez az építészet ornamentikájában sablonos, lélektelen gipszdíszekkel bővelkedett; s ami a textílmunkát és bútoripart illeti, megelégedtek az ó és külföldi példákkal. E díszítő művé szetek önálló kifejlesztéséről szó se esett. Az az európai mozgalom, amelynek Wallgren-re való hatásáról beszéltünk, amely a művészeteknek praktikus használhatóságát, a slöjdnek terjesz tését, a kézműiparnak művészi nívóra való emelését célozta, csakhamar elért Finnországba ís. Életteljes enthuziasmussal álltak neki az ifjú festők, szobrászok és építészek az applikált művészeteknek. Már előbb elkezdték a nép házi produk tumait összegyűjteni s ezeket modern szük ségletekhez alkalmazni. A keleti finn (karelí) textílmunkákat utánozták s a szövészetnél és női kézimun káknál ezeket használták fel. Miután tisztán geometrikusok s csak kis mennyiségre szántak voltak, azért szabad mű vészi kiképzésre, avagy arra, hogy tovább fej lődhettek volna, nem voltak alkalmasak. A finn dekoratív művészet látszólag eleinte nem az ó-nemzeti népművészetből indult ki. Ehhez a lökést s annak biztosított támasz tékát az internacionális modern stílfejlődéstől kapta. Finnországban nem voltak régi tradíciók, amelyek útjában álltak volna az új irányoknak s azért a modern művészet gyors lendületet nyert, magára vonta a publikum figyelmét, sokak kritika nélküli csodálatát, míg sokan értetlenségből a fejüket csóválták. Angol és belga mintáktól erősen befolyá solt művészek és építészek használták fel az új irányt.
Innét merítve a svéd születésű, finnországi honossá lett S p a r r e Lajos gróf, eredetileg festő, aki mindjobban és jobban az iparművé szeire vetette magát, nagy szolgálatokat tett arra, hogy a műíparí kereskedés felvirágozzék. Egy ügyes eklektikus azonban nem tudta ízléses bútoraival befolyásolni a tiszta finn stílust. Az általa Borgu városban alapított »Irís« gyárból jöttek elő az első, tisztán művészi princípiumok után készült mutatványok. Ezekhez a munkákhoz a mintákat Sparrén kívül a finn építészek közül L í n d a h 1, T h o m e , S a a r í n e n é s G r í p e n b e r g ké szítették s még az egyídeíg »Irís«-nél kiállító svédek közül Hjalmar N y s t r ö m . G a l l é n - K a l l e l a ís részt vett ebben a munkában, még pedig olyan jelentőséggel, amiről később alkalmunk lesz bővebben szólani. Még egy idegen, a belga festő és keramikus, az európaszerte híres Henry van der Velde honfi társa és barátja: A . V. F i n c h ís kiállított az »Irís« gyárban s eljött országunkba. Az ő cserepei most általánosan el vannak terjedve s az ő későbbi működése folytán, mint a helsingforsí iparművészeti iskolának tanára, ez az iparművészeti ág ís erős lábra állt s len dületet kapott. G a l l é n - K a l l e l a staffeleiműveíben rejlő dekoratív vonásokról pár szóval megemlékeztünk az ő művészete általános vázo lásánál. O í899-ben, olaszországi útjában nagy szorgalommal állt neki a régi freskófestészet tanulmányozásának s egy dán festő által, akivel Pompejiben találkozott össze, sokat összegyűj tött a tisztán teknikaí kezelési metódusairól ezen iránynak. Amint haza jött, nemsokára alkalma nyí lott megvalósítani új ismereteit. A párisi í900-ikí kiállítás fínn-pavíllonja belső kídíszítésének méltónak kellett lenni s ez csaknem egészen Gallen-Kallelának jutott. A párisi pavillon mennyezetének dekoratív freskóit ő festette. Később a helsingforsí tanulók háza zene termében: »Kullervo háború előtt* czímű művét freskóban festette meg, egy olyan óriási kép, amely egy egész csúcsfalat betölt. Hazatérte után még egy ilyen munkához, ha nem ís olyan erőfeszítőhöz, jutott GallénKallela.
Ugyanis az a megbízás érte, hogy Björne- analízise ennek nagy helyet foglalna el itt, borghban egy magánegyénnek F. A . Juselíus azért arra szorítkozunk, hogy csak a felvéte által épített temetkezési kápolnáját egyedül leket magukat beszéltessük. dekorálja ki. S í m b e r g a tisztán dekoratív részt készí Három évi munka után a kis mauzóleum tette a templomban. Az ívek és ornamentek készen állt, hogy magába zárja a mesterművek magas művésziségű egyéniségéről tesznek tanú ságot. egész galleriáját. Az ablakok üvegmozaikjaiba és dekoratív Mint az ő dekoratív művészetében, úgy itt is, a mauzóleum festményein, G a l l é n- freskóiba: » A halál kertje*, >Egy megsebzett K a l l e l a nemcsak a szimbolikus figurák és angyal* s a szép gyermekfrízekbe finom szim bolikus költészetet helyez tájképeknek végtelen sorát g y gyéni, effektusos tárja elénk, amelyek az kolorítot. élet megsemmisülésének örök körforgását ábrázol Az óriási, tisztán mű ják. A szép ideák s ezek vészi termelés mellett talált ideális alakjai nem a leg G a l l e n - K a l l e l a még főbb bennük. Itt is, mint időt arra is, hogy az ipar mindig, a tisztán festői le művészeti tárgyakhoz min begett a művész szemei den irányban mintákat raj előtt. zoljon, sőt mi több, maga is egy egész csomót vitt ki Függetlenül az irodalmi sajátkezűleg : fafaragást, tartalomtól, ezek a freskók üvegfestést, üvegmozaikot, szín-szímfoníát vibrálnak, gipsz-reliefeket, kivert rez amelynek egyes szakaszai es cinklemezt, karcolt és hatalmas tónusokban, teljes fába metszett. akkorddal, minden egyes képben új thémával adják Finnország első mű elő ugyanazt a mondát, vészi fafaragása ís az ő zord legendáit az életnek kezéből való s az ő rajzai és halálnak. után teremtették meg az A. GALLEN-KALLELA RAJZA. első szövést abban a stílus A modern Finnország festőművészei közül sokan dolgoznak dekoratív ban, amely f i n n s t í l u s lett. stílusban. De erről a tárgyról beszélve nagyon Mint ahogy itt a képekből látszik, Gal messze jutnánk s csak nagyon kevés alkal l é n - K a l l e l a , ha nem figurákat vesz, mint muk nyílott a mi festőinknek monumentáli motívumokat, az ő dekoratív mintáihoz, akkor sabb dekoratív kompozíciókra adni magukat. hazai növényeket és fákat, amelyeket aztán a A tammerfors-í János-templom volt az legbiztosabb kézzel stilizál és egyszerűsít. Soha egyetlen legnagyobb épület, amit teljesen nem hiányzik belőlük az érzelem és a nervuművészkezek dekoráltak: Magnus É n e k e l sok s amellett legbensőbb sajátságaikat még kiemeli. és S í m b e r g Hugó. Bizonyos esetekben el lehetne nevezni az A nagy oltári freskó, É n e k e l műve, nemcsak figyelemreméltó és egyívású helyet ő stílusát arkaízálónak, ha ez alatt nem értjük foglal el G a l l e n - K a l l e j l a dekoratív kom azt, hogy másol. pozíciói mellett a mi műtörténetünkben, de Az őserőt és a primitív egyszerűséget, mint mint az övéi, a modern művészet nagy alko oppozíciót, állítja szembe banális ízléstelensé tásaival is összehasonlítható. gével az átíagkulturának, vagy helyesebben S hogy É n e k e l működése egyebekben átkozottan felületes kultúrájával az átlag is a tiszta művészet mezőin mozog s közelebbi embernek. s
e
e
Ez az arkaizmus nem naiv. mint egy kezdetleges kulturfokon állóé, hanem tiszta, öntudatos művészíségével mindig hatalmasan szuggeráló hatású. Motívumainak egy részén nem látjuk, hogy a természetieknek megfelelnének; tisztán egy zseniális dekoratív fantáziából rebbentek el. Olyan motívum, mint a »Rossz lelki ismeret* dekoratív cínkplakett, talán az első tekintetre elmélkedésre hív fel, vagy éppen kételkedésre, de aztán közelebb szemlélve, a skepticizmus helyébe csodálkozás lép. És vannak olyan vonások művészetében, amelyek sokszor szeszélyes extravaganciákba csapnak, a mélyükbe mégis olyan benső életet zárnak, hogy még a meg nem értőkre is hatnak. Gallen-Kallela művészete nem intette meg soha a varázs-szót ifjabb kollégáinak, csak az ősmondást, hogy a rejtett kincses kamra ajtaját kinyitotta. És az ő egyéniségé nek hatalmas ereje nem tudott másként, mint csak úgy, hogy bélyegét még a mások forma nyelvére is rányomta. A primitív vonás, mint az intimebb érzé sek előhívó eszköze, erősen megjegyzendő a finn iparművészeti törekvésekben. Vainő B l o m s t e d t festő, a helsíngforsi kézímunkabarátok egyesületének egy ideig veze tője, a szövött és kézimunkákhoz készült raj zaiban hasonló irányzatba csapott. Az utolsó időben a norvég képszövészet ís, mint erre serkentő, belejátszott, de különösen B l o m s t e d t a stilizálás lágyabb és szelídebb formá jával kereste falszőnyegeíbe a mesehangulatot. Hogyan sikerült neki a textiltekníkaí követelményeket betartani, azt az itt levő reprodukciókból legjobban meg lehet ítélni. Az új díszítőművészetnek a festők mellett egyéb harcosai ís törtetnek előre: az ifjabb építészek. Ök munkásságukban már a legtávolabbi kezdetnél alkalmat leltek új alaptörvények alkalmazására, egyik-másik közülök nemcsak új építőstílust teremtett nagy művészi tehet ségéből, hanem hozzáadta ehhez a művészi kézimunkától kítellő minden sajátos bájt és finom gazdagságot.
Európából — ahol a modern művészetnek friss szele nemcsak újszerű festészetet, szobrá szatot és kézímunkaípart teremtett, hanem az építészetből ís - elhordta a régi ideálokat s helyökbe az idők szellemének megfelelő újakat hozott — s elsősorban talán éppen Angliából származnak az új finn építőművészet meg születésének legkívülebb eső ösztönző erői. De bár legyen úgy, hogy a lökést kívülről kaptuk, a finn építőművészetnek az ő kialakulása mégis csak a hazában találta alapját. Az új törekvések első lökésének jellemző vonása egy valóságos forradalmár-oppozícíó volt a renaissance tartalomtalanná lett formáival szemben. Hogy ezenkívül még mit akartak, az nem volt világos, azért hordtak össze mindenhonnan motívumokat, kölcsön kértek régebb stílusokat, csakhogy szakítsanak az isteni renaissance kulísszaépítészetével és az ő szűk, ceremóníás alaprendjével. Egy öntudatos és művészi stílusnak első kifejezését három ifjú építész adta meg: Gesel lius, Lindgren és Saarinen, akik, mihelyt a tanulóéveket maguk mögött hagyták, egy céggé egyesültek s e cégnek munkái díjat-díjra nyertek és mindig nagyobbodó figyelmet kel tettek. Egy nyilvános pályázat eredménye az lett, hogy az Í900. évi párisi kiállítás finn pavilon jának kivitelét ők kapták meg, valamint a helsíngforsi nemzeti múzeum építését is (Í900-Íkí pályázat). A következő évben a cégnek már két új épületéről szedték le az állványokat Helsingforsban: az egyik egy privát lakóház, a másikat a »Pohjola« biztosító társaságnak készítették. Ezek a házak képezik a modern finn építészet bevezetését s ennek karakterisztikus sajátosságát ís magukba zárják, úgy ahogy legelőször felléptek s ahogyan haladást jelen tenek; ámbátor az évek haladtával lelkes művészeink tovább fejlődtek. Régente (nem ís oly nagyon régente) a házak tervét sematikusan felrajzolták s a hom lokzatot hozzákomponálták, függetlenül a belső
22.
ELIEL
M a g y a r Iparművészet.
SAARINEN
: SZEKRÉNY.
BAHUT.
5
23., 2 4 . E . EHRSTRÖM : E Z Ü S T SERLEGEK ÉS O S T Y A T A R T Ó .
CALICES E T R É C E P T A C L E DE S A I N T E S HOSTIES EN A R G E N T .
26.
2 5 . , 26., 27, ERIÉ EHRSTRÖM : B U T O R V A S A L Á S O K ÉS H A M U V E D E R DOMBORÍTOTT RÉZBŐL. FERRURES DE MEUBLES EN CUIVRE REPOUSSÉ.
ET
CENDRIER
CADRAN DE PENDULE EN CUIVRE, BOUCLE DE CEINTURON EN ARGENT REPOUSSÉ.
28., 29. E. EHRSTRÖM : RÉZLEMEZBŐL DOMBORÍTOTT ÓRALAP ÉS EZÜST ÖVCSATT.
30. E. EHRSTRÖM : ÉKSZEREK DOMBORÍTOTT EZÜSTBŐL.
BIJOUTERIE EN ARGENT.
31., 32. ERIÉ EHRSTRÖM : KEHELY, OSTYATÁNYÉR ÉS BORKANCSÓ.
OU
CALICE, ASSIETTE ET POT EN ARGENT p R LE SERVICE RELIGIEUX.
37 FINN MŰVÉSZET 37
33. E . E H R S T R Ö M : EZÜSTBŐL DOMBORÍTOTT P L A K E T T . PLAQUE EN A R G E N T REPOUSSÉ.
34. A . GALLÉN K. : GIPSZDOMBORMŰ. RELIEF EN P L Á T R E .
35. E. EHRSTRÖM : EZÜST MELLCSATT. BROCHE EN A R G E N T .
36. AXELI GALLÉN-KALLELA : FAFARAGVÁNY.
SCULPTURE EN BOIS.
38. E. EHRSTRÖM : BÚTORVERET DOMBORÍTOTT EZÜSTBŐL.
REPOUSSÉ.
FERRURE D'UN MEUBLE EN ARGENT REPOUSSÉ.
37. AXELI GALLÉN-KALLELA : CENDRIER EN CUIVRE HAMUTARTÓ DOMBORÍTOTT RÉZBŐL.
TAPISSERIE.
39. V.
BLOMSTEDT:
SZÖVÖTT FALI
SZŐNYEG.
40.
40. OTTÓ A
EHRSTRÖM:
„HVITTRASK"
NYARALÓ EGYIK
ABLAKA.
VITRAIL LA
DANS VILLA
„HVITTRASK".
magtól; míg ellenben most egészen más prin A helsíngforsi kaszárnya-utcában épült s cípiumok érvényesülnek. itt reprodukált magánház egy egész házsor Nyílt és megfélemlíthetetlen konstrukció mintájául szolgál. A házak a díszítés több val indul kí az alaprajzból, mint a lényegből, vagy kevesebb megtakarításával, rendszerint az építész. Belülről épít kifelé, a belső részt egyszerűen világosra vakoltak s gyengevörös lakhatóvá, kedvessé, célszerűvé, kényelmessé, cserepes födélzetűek. változatossá teszi, úgy hogy minden szoba a A publikum az új házakat csodálkozással maga sajátos vonását viseli magán. Otthont fogadta s élénk vitába bocsátkozott felettük. teremt a ház jövendő lakóínak, nemcsak tetőt Két sima homlokzat minden párkány nél a fejük fölé. De hogy egy ilyen otthont teremt kül, egy vöröses cseréptető toronnyal, sajátságos hessenek, sok-sok tradíció ablakok, nagy, egységes fal val szakítani kellett. Már felületek . . . ez ís építészet? a lépcsőház elvesztette szo •— mondták némelyek. kott karakterét s egy mé Hogy a ház kényel lyebb, intimebb vonást ka mes, sokan nem akarták pott. A lakószobák dimen elhinni, de aztán már való ziója, felépítése, színe külön sággal csodálták a művé bözők, s mutatják, milyen szileg elosztott proporcíókat, célra szolgálnak. Hívogató a felületek békéltető nyu sarkok, sokszor fali padok galmát s a tiszta stílusoskal, teszik az ínteríőrt lakáságot. lyosabbá. A fa olyan fel A változatos formájú használása, hogy az egész erkély, a loggia, az oromfal struktúrája és erezete kilát s a magas tető jellege végig szik, sokkal melegebb szép vonulnak csaknem minden ségű mint a színes felületű új épületünkön. mázolás. A kályhákat vál Hanem bizony a kü tozatos formára készítik s lönböző építészeti részeket melegszínű majolíkával ru harmonikusan megoldani házzák, vagy egyszerűen egy új stílusban s a nagy vakolják s olyan széles nyí A . G A L L É N - K A L L E L A RAJZA, felületeket művészileg ta lással látják el, hogy a tűz golni, a kontrasztok hatámeleget sugárzó fénye látható legyen. Ezekbe sát kiszámítani, valóban ehhez nagy mű a szobákba aztán egyszerű, egyéni stílusú vészi építész-érzék kéit s hát, sajnálatunkra, bútorokat raknak, kényelmeseket, hívogatókat, ezekben nem kevesen hibáznak nálunk olya barátságosakat. A szín domináló jelentőségű nok, kik az új építészeti stílusban kom szerepet játszik. Es sok esetben pótolja a gaz ponálnak. dagabb és drágább kiképzést, nem is beszélve A legbrutálisabb oroszosító kísérletek arról, hogy az ínteríőr festői hatására az nem rég érték Finnországot s az élet leg elrendezkedés s az ajtók helyes elhelyezése különbözőbb útaín váltottak ki védelmi rend mennyire lényeges. szabályokat s energikus megnyilatkozásait A szobák terve és kiképzése feltételezi a külső architektúrát. A homlokzat nem mag talan, üres kehely, nem takaró kulissza, hanem szervezetileg hozzá tartozik a belső részhez s ezt úgy fedi, mint a bőr az izmokat. Szépsé gét az anyag, a szín és az arányok konstruktív formája adja. Magyar Iparművészet.
a nemzeti sajátosságoknak, éppen mikor Gesellius, Lindgren és S a a r i n e n a párisi finn pavíllon felvázolásához fogtak. Kézen fekvő dolog volt s a feladat ís megérte, hogy a finn kultúra próbáját kell adni az egész világ előtt, a pavíllon építészeté nek nemzeti karakterét ki kell emelni. 6
A nevezett építészek már zsenge mun a G a l l e n - K a l l e l a szellemének befolyását káikban ís alkalmaztak hazai állat- és növény- látni s az ő bouvesí otthonáénak, amely az ő motívumokat díszítésűi, de ebben a tekintetben merész és erőteljes falusi bélyegével s a finn a finn pavíllon valóságos epokálís jelentőségű parasztvískók és a középkori templomtípusok lett. A tornyot és fenyőt, melynek ágai közt mintájára épült. Mindenesetre az ő első kifej mókusok ugrándoznak, medvék vették körül lődésük parallel irányú az övével. Ahogy a — a mi erdeinkből valók; a vízi rózsák és »Pohjola«-házat építették s díszítették, amin leveleik közt ugrándozó békák elvezették a mesék és pogány idők vonása vonul végig gondolatot a belországí tavakhoz; a konstruktív — ebben ís hasonlatos G a l l e n - K a l l e l á felépülés ís: a meredek tető, az alacsony falak, h o z — G e s e l l í u s , L í n d g r e n és S a a r í n e n munkáiban öntudatos kapcsolódást talál a mi vidéki templomainkra emlékeztettek. S amellett, hogy ez a művészet az ő hatunk középkori templomaink belső dekorá gyökereível mélyen a haza földjében állt, azért cióihoz. minden ellentmondás nélkül új és egyéni volt. E mély hangulatú templomok díszítését s Fajbeli íze okozta faszcínáló, mély és maradandó a mi középkori belföldi építészetünket éppen hatását. úgy felszívták és zseniálisan fel ís használták A gracíózus és könnyed pavíllon valóban az új nemzeti múzeum épületének megalko tiszta ízlésről tanúskodott és a vonalak és pro- tásában. És milyen szépen megfelel céljának az porciók művészi ízlésével általában a kiállítás épület ebben a művészi gondolatban! legérdekesebb épületei közé számították és építőit G e s e l l í u s , L í n d g r e n és S a a r í n e n mindenütt ismertté tette. Az előbb említett »Pohjola«-házban a hatalmas befolyást gyakorolnak kortársaikra, három építész a nemzeti építőstííust tovább de azért önálló munka másoknál sem hiányzik. Mint példát, a tehetséges L a r s S o n c k fejlesztette. építészt említhetjük, akinek munkái közül az A homlokzat durván kidolgozott homok kőből épült s az egész hatalomról és duzzadó előbb említett János-templom Tammerforsban erőről tesz tanúságot. A második emeleti sarok és a helsingforsí új »Eísa« kórház, itt van részen hatalmas ablakívek vannak s a bevégző nak a felvételek között. Egyike a legfiatalabb erőknek V a l t e r csúcsfal fölé még egy teljesen rézzel bevont J u n g, aki F a b r í c í u s E m i l l e l társulva torony emelkedik. A díszítést fantasztikus stílíaz utolsó időben nagy érdeklődést keltett, mint zálású honi állat- és növényvilág tölti be. Medvék, mókusok, farkasok, hiúzok, fenyők építész és dekoratív festő, valamint Valter váltakoznak mezítlen emberekkel és arcokkal. T t o m é és L í n d h a l Károly. Igazi anyagúi gránit, homokkő és kivéte Kézen fekvőén látszik az arra való törek lesen simított hazai márvány ís kerülnek alkal vés, hogy a nehezet és az erőt fejezzék ki ezen mazásba a mí modern homlokzatépítkezéa következetesen épült házon. A robusztus elem üzen itt hadat a könnyű séinkben. A modern bútorépítésnek és műíparnak mozgású, törékeny olcsóságnak. Ha éppen pél az építészettel való benső összefüggése folytán dát keresünk ehhez a művészileg egyéni ősíezek kifejlődése teljesen összeesik az építé séghez, talán a román stílperíodusban, ennek fantasztikus dekorációiban s nyomott alapfel szetével. Már az előzőkből folyik, hogy ezen a fogásában, vagy Baíllíe Scottnál lelünk rája. De valami egyenes kapcsolódást semmiféle téren ís G a l l é n - K a l l e l a volt az az úttörő, kinek érdeme, hogy ma már nemzeti stílus példához nem találunk. Az egyéniség érzete ezen tehetséges művé ról beszélünk. Vele működve hatottak nagy befolyással szekben igen nagy s az ő személyes intenciója új és életteljes művészetet teremt. Az ő művé- Saarínen és L í n d g r e n a modern műíparra. sretükben hajlandó volna az ember inkább Különösen az utóbbi, mint a helsingforsí művé-
szetí iskola tanára, óriási munkával nagyot len dített a finn iparművészeién. Önálló ifjabb művészekről, akik a műíparral foglalkoznak, meg kell említenünk H a 1 on e n Emilts a fiatal cízelőrt, Ehrström Eriket. Két éven át, míg tanítványa volt G a 11 e nK a l l e l á n a k , E h r s t r ö m munkái egészen mestere befolyása alatt voltak. Később kiszaba dította magát a befolyás alól s megtalálta saját egyéniségét. Állatokból és növényekből, sokszor mikroskopíkus kísérletekkel készíti ornamentikáit biz
tos érzésével a stílegyöntetűségnek. Figurális kompozíciókat nagy tekníkaí bravúrral ver ki ércből; találó és mély tartalmú szellem ömlik el művén. Ékszerdolgok arany- és ezüstbe foglalt drágakövekkel, hamutartók, poharak, vázák stb. kerültek ki az ő műterméből. Dekoratív fémplakettjeí bútorokra s kőből való faldekoracíóí nagy hatásúak az építészet szolgála tában. E h r s t r ö m legjelentősebb munkája bizonyára a helsíngforsi bankegyesület főbejáró kapuja.
A . GALLÉN-KALLELA
RAJZA.
