A FELEKEZETI KÖZÉPISKOLÁKJELLEMZÖI A STATISZTIKAI ADATOK TÜKRÉBEN

A FELEKEZETI KÖZÉPISKOLÁKJELLEMZÖI A STATISZTIKAI ADATOK TÜKRÉBEN 90-ES ÉVEK ELEJÉN JELENTŐS MÉRTÉKBEN megváltozott hazánkban az oktatási rendszer fenntartói szerkezete. Az egyházi iskolák és a felekezeti oktatásban résztvevőkszáma jelentős mértékben gyarapodott, ismereteink azonban korlátozottak maradtak az oktatásügy új szektoráról. A közvéleményben ezek az iskolák olyan konzervatív, elit intézményekként élnek, amelyek régi bevált elvek és módszerek szerint működnek, az oktatás mellett nagy hangsúlyt helyeznek a nevelésre is, ezért nagy gondot fordítanak a az oktatáson kívüli tevékenységekre, például a közösségépítésre, a szabadidős tevékenységekte. A rendszerváltást megelőzően, az 1948 és 1990 közötti évtizedekben csak nyolc szerzetesi és egy zsidó gimnázium működött Magyarországon, ma ennek több, mint a tízszeres e csak a középfokú iskolák száma. A rendszerváltás utáni években a felekezeti iskolák kapcsán eleinte csak az indulással, az iskolaátadásokkal járó feszültségek váltak ismertté, mióta ez az időszak elmúlt, s már van némi tapasztalat a működésükkel kapcsolatban is, olyan új kérdéseket is lehet velük kapcsolatban vizsgálni, amelyek átfogóbb kérdésekre keresnek választ és mélyebb elemzést igényelnek. Az egyházi iskolák több szempontból is figyelmet érdemelnek: egyfelől úgy tűnik, hogy az oktatási rendszer egy növekvőjelentőségűszektoráról van szó, amely nagyságrendjét, keresettségét és eredményeit tekintve egyaránt jelentőssé vált az eltelt több,mint tíz esztendő alatt.! Ugyanakkor a felekezeti iskolák az oktatási rendszernek nem igazán jóllátható szegmensét jelentik, kevés a róluk szóló információ, kevés a rájuk irányuló kutatás,elemezhetőtapasztalat. Egy 1999-es vizsgálatban (Pusztai 2004) sok fontos összetevőt sikerült megismerni a felekezeti iskolaválasztás hátteréről, az ide járó tanulók összetételéről,2 az l A szakirodalom az egyházi iskolákar a vallási vagy ernikai szocializációr kirűző iskolák, az ún. "elkörelezett iskolák" (commitment schools) közé sorolja, melyek legfontosabb megkülönbözrerőjegye, hogy az iskolaközösség egy szubkultúrához rartozik és az oktatás a többi iskolának megfelelő tananyag mellett a szervezett vallási vagy ernikai csoport identitás őrző rörekvését szolgálja. Az ilyen iskolák manifeszt céljai között a tanulmányi munka mellett a fiatal generáció vallási vagy kulturális szocializációja is jelen van, azaz ezekben az iskolákban nemcsak a társadalmi felemelkedés, hanem a kultúraátadás is az iskola és a család közös célját képezi. A felekezeti iskolák azonban nem feltétlenül sorolhatóak mind ebbe a kategóriába, az egyház iskolafenntartóként ugyanis nem kizárólag a szakralitás közvetítését tekinti feladatának, sok esetben tudatosan szekuláris tevékenységet, professzionális feladatellátást folytat. 2 Pusztai GabrieIIa ezen, valamint legfrissebb kutatásainak eredményét összegző tanulmányát lásd a jelen kö-

tetben. [A szerk.] EDUCATIO

200513

IMRE ANNA; A FELEKEZETI KÖZÉPISKOLÁK]ELLEMZÖI A STATISZTIKAI ADATOK TÜKRÉBEN PP. 47S~49I.

EGYHÁZAK ÉS OKTATÁS

intézményekrőlmagukról azonban jóval kevesebbet. Az intézményeket az emlí-

tett kutatás nem vizsgálta, erről ma is viszonylag keveset tudunk, holott az iskolán belüli tényezőknekfeltehetően szintén jelentős szerepük van a tanulmányi és nem tanulmányi jellegű eredményesség kedvező alakulásában. Jelen írás keretében arra teszünk kísérletet, hogy statisztikai adatok segítségével a kérdés intézményi oldalát közelítsük, és azt kíséreljük meg feltárni, hogy az intézmények szintjén milyen tényezők megragadhatóak meg, amelyek elkülönítik ezeket az iskolákat az állami fenntartásban működő iskoláktól? Az írás az összefüggések mélyebb feltárására nem vállalkozik, mivel nem kutatásra épül, csak az oktatási intézményekre, s ezen belül elsősorban a középfokú intézményekre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok fenntartó szerinti feldolgozására. 3 Ennek következtében az írás szükségképpen részben a leírás szintjén mozog, mivel azonban az egyházi iskolák csoportjából nincs ilyen átfogó áttekintés, úgy véltük, hogy ez a megközelítés is sok új információval szolgálhat. A felhasznált adatok döntően az OM oktatásstatisztikai adatai, kisebb részt más teljes körű adatbázisok a középfokú oktatásra vonatkozóan (pl. KIFIR, középiskolai felvételi mutatók adatbázisa). Az elemzés során egy korábbi, az alapítványi iskolákra irányuló áttekintéshez hasonló módon jártunk el (Imre 2004). A munka során ezúttal is támaszkodtunk az OECD INE5 proj ekrj ének keretében kialakított, a tanulási környezetet és az iskolai szervezetet jellemző indikátorokra is. A összehasonlítást mindenekelőttaz állami intézményekkel összefüggésben igyekszünk elvégezni, néhol kitekintéssel az alapítványi és egyéb iskolákra is. Az elemzés mindenekelőttegy átfogó áttekintést igyekszik adni az egyházi fenntartásban működő középfokú iskolák szektoráról, majd az iskolák működésévelkapcsolatosan két részterület közelebbi megismerését célozza: az intézmények műkö dési feltételeit, tanulási környezetét meghatározó fontosabb szereplők, valamint a tanulói utak, tanulói továbbhaladás jellemzőinek megismerését - az állami és az alapítványi iskolákkal összehasonlítva. Az elemzés során az alábbi kérdéseket igyekeztünk körüljárni: eltérnek-e az egyházi középfokú iskolák program szerinti öszszetételükben az állami fenntartásban működő középfokú iskoláktól? Eltérnek-e jelentős mértékben az egyházi középiskolák működési,mindenekelőttszemélyi feltételeikben a középiskolák többségétől? Eltérnek-e tanulói összetételükben és beiskolázási gyakorlatukban ? Eltérnek-e jelentős mértékben az egyházi középiskolák a többi középiskolától statisztikai adatok segítségével megragadható eredményeikben ? Az elemzés első része az egyházi iskolák, ezen belül is elsősorban a középiskolák hálózatát, összetételét vizsgálja, a második része azokat az intézményi szinten megragadható tényezőket, amelyek hozzájárulnak az intézményi működéshez és esetleg ezáltal magyarázó erőve! bírhatnak az iskolák eredményességét illetően. A harmadik rész az egyházi középiskolák egyes mérhető eredményeit tekinti át.

3 Ahol erre lehetőség volt, az elemzéshez felhasznált adatok a 2üü4/2üüS-ös tanév adatai n alapulnak, ahol ez évre vonatkozóan nem volt elemzésre alkalmas adatunk, ott pár évvel korábbiak,

(~

IMRE ANNA: A FELEKEZETI KÖZÉPISKOLÁK ..

Intézményhálózat, tanulólétszám

o

477

1990-2004

Az egyházi iskolák (újra)indítása 1990 után vált lehetővé. Az ezt lehetővé tevő jogszabály megszületését követően viszonylag gyorsan kiépült az egyházi intézményhálózat, s dinamikus an emelkedni kezdett az egyházi intézmények száma és az ezen intézményekben tanulók létszáma is, néhány év alatt (1992 és 1995 között) megkétszerezödött, s közel 10 év után az induló létszám a kezdeti több, mint három és félszeresére nőtt. A növekedés annál is inkább szembeszökő, mivel a 90-es években újjászerveződöttegyházi iskoláknak a tanulólétszám csökkenésének az idején kellett elindulniuk: az általános iskolai tanulólétszám például 1990 és 2004 között 25 százalékkal, az itt vizsgált időszakban, azaz 1992 és 2002 között 18 százalékkal csökkent. Az egyházi intézmények létrejöttét, számuk gyarapodását ugyan valamelyest gátolta a demográfiai csökkenés, de segítették a társadalmi igények, s a kedvező finanszírozás és a közoktatási megállapodás lehetősége is. 4 A vizsgált időszakbana középiskolai szektor jelentős mértékűátrendeződéséneklehetünk t anúi, ami kétségkívül kedvezett az egyházi fenntartás ban működő intézményekben nagyobb arányban előforduló programtípusoknak Minden bizonnyal segítette az egyházi intézményhálózat kialakulását a szerkezetváltó programok elterjedése is a gimnáziumokban a 90-es évek elején, s az ezek iránt mutatkozó nagy társadalmi érdeklődés, valamint a középiskolai expanzió is, aminek kapcsán az érettségit adó középiskolák tanulólétszáma nőtt meg, a szakmunkásképző intézmények rovására. Az egyházi intézmények iránti érdeklődés tartósnak, sőt:'- a beiskolázási adatok alapján úgytünik - növekvőnek mutatkozik az új évezred elején is; miközben 2001 és 2004 között az általános iskolák száma országosan 4 százalékkal csökkent, addig az egyházi iskolák által fenntartott iskolák száma az általános iskolák körében 11,5 százalékkal, a tanulók száma II százalékkal növekedett, a középfokon ugyancsak megfigyelhető a növekedés, ami 10 százalékos a gimnáziumok és II százalékos a tanulók körében. A szakiskolák esetében ugyan csökkenés tapasztalható az intézményi létszámban, de a tanulók számában szintén megfigyelhetőa kismértékű (ll százalékos) növekedés. 5 2004-re az egyházi iskolák részvétele a közoktatásban igen továbbra is szerény, átlagosan 5 százalék körüli, bár oktatási szintenként ebben jelentős eltérések vannak. Az iskolai oktatást megelőző óvodai nevelésben igen szerény, az általános iskolai oktatásban valamivel jelentősebb az egyházak részvétele. Az egyházi oktatás súlypontja az adatokból láthatóan a középfokon van, ezen belül is az általánosan képző, továbbtanulásra felkészítő gimnáziumok körében, ahol az összes gimnázi4 A nem állami fenntartás ban működö nevelési-oktatási intézmény a fenntartó és a feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzat között létrejött írásbeli megállapodás alapján részt vehet a törvényben meghatározott önkormányzati feladatok megvalósításában, A közoktatási megállapodás nyomán kiegészítö támogatásra válnak jogosulttá az intézmények (Ktv, 8. § ) 5 Feltehetően némi fenntartás szükséges a statisztikai adatok értelmezéséhez is, mivel nem könnyű azonban a növekedést és a csökkenés t pusztán a statisztikai adatok alapján megítélni, mivel azok nem csupán valóban megszűnt vagy újonnan induló intézményeket tüntetnek fel. de folytonosan létező, de más fenntartásba kerülő illetve átszervezett intézményeket is jelenthetnek

EGYHÁZAK

478

is

OKTATÁS

um 15 százalékát, az összes gimnáziumban tanító pedagógus 16 százalékát adják, s a gimnazista tanulók 14 százalékát teszik ki. 1. táblázat: Az egyházi fenntartásban működő intézmények és tanulóikszáma, 2004/2005 tanév Intézmény Óvoda Ált. iskola Gy.p. intézmény Szakiskola Szakmunkásképző

Középiskola ebből gimnázium Egyetem, főiskola Együtt Tanuló Óvoda Ált. iskola Gy.p. intézmény Szakiskola Szakmunkásképző

Középiskola ebből gimnázium Egyetem, főiskola Együtt

1992/1993

1995/1996

1998/1999

22 58 3 2 1 33 31 26 176

43 131 3 6 3 52 52 28 318

69 168 3 8 5 85 71 28 437

1539 11260 105

3290 28695 171 576 514 15257 13892 6302 68697

5031 39078 182 460 1156 19987 17484 9414 92792

27 147 9806 8905 2137 33926

2001/2002*

2004/2005

86 144 n.a. 19

105 165 2 18

111 88 26 474

115 92

5988 35671 n.a. 2850

7992 39811 155 3071

34768 29969 18922 128168

38814 32895

* A 2001/02-es tanév adatai egy új adatfelvételi eljárás keretében, új kérdőív segítségével kerültek felvételte, ezért a korábbi évekkel való összehasonlíthatóságuk lehetősége néhány ponton korlátozott, pl. a tanulólétszámok besorolását is érintette. Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/05.

A szakmai jellegű oktatásban az egyházi iskolák részvétele igen csekély, a szakközépiskolásoknak csak 2 százalékát, a szakiskolásoknak 2,4 százalékát teszik ki. A felsőfokú oktatásban az egyház részvétele az intézmények létszámát tekintve igen jelentős (38 százalék), a hallgatók számát tekintve már jóval szerényebb, csak 5,3 százalékos. (2003/04.) Ha az egyházi iskolák szektorán belül vizsgáljuk az intézmények, a tanulók és a pedagógusok megoszlását, akkor kicsit módosul a kép: a szektoron belüli számarányukat tekintve a középfokú iskolák és az általános iskolák hasonló nagyságrendet jelentenek: az általános iskolák az egyházi iskolák 40 százalékát, a középfokú iskolák együtt az 33 százalékát teszik ki, az egyházi általános iskolákban tanulók 44 százalékát, a középfokú iskolákban tanulók közel felét, 47 százalékát, az általános iskolákban tanító tanárok 44 százalékát és a középfokú iskolákban tanítók tanárok 48 százalékát. 6 A táblázat nem jeleníti ugyan meg, de 6 Az egyházi középfokú intézmények felekezet szetinti megoszlása 2002-es adatok alapján azt mutatja, hogy ezen iskolák többsége katolikus (a középiskolák 60, a szakiskolák SO százaléka), számottevő része reformátusok aránya (a gimnáziumok 27, a szakiskolák 20 százaléka), s kisebb részben evangélikus (a gimnáziumok 12 százaléka) és izraelita (l százalék).

(fi"

IMRE ANNA: A FELEKEZETI KÖZÉPISKOLÁK ...

479

az egyházi fenntartás ban működő intézményhálózat fontos jellemzője, hogy az intézmények jelentős részéhez kollégium is tartozik, s összességében jelentős (78 intézmény, az összes kollégium 13 százaléka) az egyházi fenntartás ban működő kollégiumok aránya is. 2. táblázat: Az egyházi és alapítványi oktatás aránya az intézmények, tanulók és pedagógusok számát tekintve, 2004/2005 (N, %)

Összes Iskolatípus

Megnevezés

Óvoda

Intézmény Tanuló Pedagógus Intézmény Tanuló Pedagógus Intézmény Tanuló Pedagógus Intézmény Tanuló Pedagógus Intézmény Tanuló Pedagógus

Általános iskola

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

3405 325999 30704 3293 890551 87116 614 238850 17816 794 290139 20756 475 126908 8577

Egyházi fenntartásban működő intézmények

Az adott intézménykategória %-ában

Az egyházi adatok %-ában

105 7992 755 165 39811 4225 92 32895 2944 23 5919 1385 18 3071 240

3,08 2,45 2,46 5,01 4,47 4,85 14,98 13,77 16,52 2,90 2,04 6,67 3,79 2,42 2,80

26,05 8,91 7,91 40,44 44,39 44,25 22,55 36,68 30,83 5,64 6,60 14,50 4,41 3,42 2,51

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2004/05.

Az egyházi intézmények oktatási szintek szerint számba vett programszerkezeti különbsége a gimnáziumok esetében különösen szembeszökő: jóval jelentősebb esetükben az alsóbb évfolyamok, a 6, 8 évfolyamos programok előfordulása, mint az állami gimnáziumok körében. Az egyházi középiskolák összetétele magyarázza ezt a különbséget, az a tény, hogy az intézmények nagyobb része nemcsak felsőfo kú továbbtanulásra felkészítő gimnázium, de azon belül is ezt a célt kiemelten kezelő 6 vagy 8 évfolyamos programmal működő intézmény: a középfokú intézmények közel fele 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumi programot kínál (53 százalék). Az intézmények középfokú programkínálatát vizsgálva is jelentős eltérést mutatnak az adatok: míg az állami szektorban az iskolák több, mint fele egynél több profillal működik (55 százalék), s csak kevesebb, mint fele tiszta profilú (45 százalék), addig jelentősebb az egyházi iskolák között a tiszta profilú intézmények aránya (79 százalék), mint a két vagy több profillal működőké. Ehhez az arányhoz hasonló megoszlást mutatnak az alapítványi iskolák (80 százalék), azzal a lényeges különbséggel, hogy a tiszta profilú alapítványi iskolák körében a szakközépiskolák vannak túlsúlyban, míg az egyházi iskolák esetében a tiszta profilú gimnáziumok, melyek a középfokú intézmények háromnegyedét teszik ki.


3. táblázat: A középfokú iskolák megoszlása intézménytípuso k szerint, fenntartónként (%) Állami N=815

Egyházi N=95

Alapítványi N=158

24,7 20,6 18,3 29,7 6,7 100,0

74,7 4,2 14,7 4,2 2,1 100,0

22,2 57,6 7,6 89 3,8 100,0

Gimnázium Szakközépiskola Gimnázium+szakközép. Szakközépiskola+szakiskola Gimnázium+szakiskola Együtt

Együtt N=1068 28,7 24,6 16,4 24,3 5,9 100,0

Forrás: OM statisztikai adatbázis, 2001.

Az egyházi középfokú intézményhálózat településtípusok szerinti megoszlását tekintve azt találjuk, hogy az alapítványi iskolák hálózatától eltérően nem figyelhető meg területi koncentrálódás, egyházi középfokú iskolák minden településtípuson megtalálhatóak, jellemzőbben azonban inkább városokban. Az egyházi gimnáziumok csak egyötöde található a fővárosban, az intézmények háromnegyede más városokban van. Az állami iskolákkal összevetve valamivel jellemzőbb a gimnáziumokon belül a megyei jogú városokban előfordulóintézmények aránya, az államigimnáziumok nagyobb része található kisvárosokban. A szakképző intézmények között valamivel több a községben működő intézmény, mint az állami iskolákban. 4. táblázat: A középfokú oktatási intézmények településtípusok szerinti megoszlása iskolafenntartók szerint (%)

Állami

Egyházi

Alapítványi

Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola

Budapest

Megyei j.v.

Egyéb v.

Község

Együtt

25,9 18,4 13,8 20,7 13,6 16,7 64,2 45,4 40,0

27,9 34,7 33,7 40,2 31,8 16,7 15,1 34,5 30,0

42,5 43,1 47,5 34,5 45,5 33,3 7,5 16,0 20,0

3,7 3,8 5,1 4,6 9,1 33,3 13,2 4,2 10,0

100 100 100 100 100 100 100 100 100

Forrás: OM statisztikai adatbázis 2001/2002

Az egyházi és nem egyházi iskolák működési feltétele i Az intézmények egyes bemeneti adatait és működési feltételeit abból a szempontból igyekeztünk vizsgálni, hogy különböznek-e jelentősen a nem egyházi fenntartásban működő iskolában tapasztalható tendenciáktól. Az intézményi szinten érvényesülő, a tanulási környezetet nagymértékben meghatározó tényezők vizsgálata során felhasználtuk az OECD azon szempontjait és indikátorait, amelyek az intézményi szinten érvényesülőtényezők megragadását teszik lehetővé: a pedagógusok, a tantestület egyes jellemzőit, kiegészítve az iskolák beiskolázási tendenciáinak és a bekerült tanulók összetételének vizsgálatával.


A tanulók száma és ó'sszetétele7 Az intézmények átlagos méretét vizsgálva az egyházi iskolákról az a kép rajzolódik ki, hogy minden intézménytípus esetében számottevőenkisebbek, mint az állami iskolák. Az alapítványi szektorral összevetve azonban már nem mondható el ugyanez, pontosabban csak jelentős programok közötti különbségekkel: az egyházi gimnáziumok lényegesen nagyobbak az alapítványi gimnáziumoknál, az egyházi szakközépiskolák valamivel kisebbek, szakiskolák esetében nem található lényeges eltérés. A létszámmutatók elemzése fenntartónkénti összevetésben különböző sajátosságokat mutat az egyes fenntartói szektorokban. A tanulók nemek szerinti összetételét ez esetben nem csupán az eltérő programszerkezeti sajátosságok alakíthatják, hanem az egyes iskolák, iskolaszektorok hagyományai, eltérő pedagógiai filozófiája is. Az egyházi intézmények körében például ma is léteznek külön fiú- és leánygimnáziumok. Feltehetőenrészben ezzel, részben azonban a programszerkezeti sajátosságokkal (a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi osztályok magas arányával) is összefügg, hogy az egyházi gimnáziumokba járó tanulók között 55 százalék a lányok aránya, tehát valamivel kiegyenlítettebb, mint az állami iskolákban (ahol 59 százalék), de nem olyan mértékben, mint az alapítványi iskolákban (ahol 51 százalék). A szakközépiskolákban fordított a helyzet, ott éppenséggel a lányok többsége a szembeszökő (66 százalék), a szakiskolásoknál szintén a lányok magas aránya meglepő (56 százalék), különösen az állami iskolákkal összevetve (ahol csak 36 százalék). (Az alapítványi iskolákkal összehasonlításban már nincs olyan lényeges különbség, ott is az a tendencia figyelhető meg, hogy általában minden programtípusnál meglehetősen kiegyensúlyozottnak mondható a tanulók nemek szerinti aránya.). Az egy pedagógusra jutó tanulók számát vizsgálva azt találjuk, hogy az egyházi gimnáziumok és az egyházi szakiskolák kedvezőbbhelyzetben vannak ebből a szempontból, mint az állami intézmények. A legkedvezőbb helyzet itt nem is a gimnáziumokat jellemzi, mint a másik két szektorban, hanem a szakiskolákat. Összességében úgy tűnik, az egyházi intézmények az állami és az alapítványi intézmények között helyezkednek el: kedvezőbbek a mutatóik, mint az előbbieké, ugyanakkor kevésbé szélsőségesen alakulnak, mint az utóbbiaké. Az egyházi középiskolákba bekerült tanulók ó'sszetétele szintén valamivel kedvezőbb képet mutat a középiskolák átlagánál több mutatót vizsgálva is: az egyházi középiskolákban tanulók szüleinek iskolázottsága átlagos an egy évvel haladja meg az átlag esetében megfigyelhető évek számát mind az apák, mind az anyák esetében. A munkanélküliség ugyanakkor csekélyebb körükben, a különbség -1,6 százalék az apák, -2,4 százalék az anyák esetében. A 8. évfolyamra beiskolázottak év végi bizonyítványa egynegyed osztályzattal (0,24) jobb az átlagnál az egyházi iskolák esetében. 7 A tanulók száma és összetétele az intézmények bemeneti adataiként is értelmezhetőek. jelen esetben eze· ket a tényezőket is a műkő dési feltételek között tárgyaljuk, s elsősorban a tanulási környezet szempontjából fontos aspektusaikat tárgyaljuk.


5. táblázat: Atanulólétszám és összetétel alakulása programtípusonként a középfokú iskolákban, nappali tagozat, 2004/2005 Iskolatípus Összes Óvoda Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Egyházi Óvoda Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola

Intézmény

Tanuló

Pedagógus

Tanuló/int.

Tanuló/ped.

3405 3293 614 794 475

325999 890551 238850 290139 126908

30704 87116 17816 20756 8577

95,74 270,44 389,01 365,41 267,17

10,62 10,22 13,41 13,98 14,80

105 165 92 23 18

7992 39811 32895 5919 3071

755 4225 2944 1385 240

76,11 241,28 357,55 257,35 170,61

10,59 9,42 11,17 4,27 12,80

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, 2004/2005.

6. táblázat: Egyes szülői hátteret jellemző mutatók a 9. évfolyamon a felekezeti középiskolákban és a középiskolák átlagában, 2000-2004 évek átlagai Középiskolába járó tanulók együtt

Egyházi középiskolába járó tanulók

N=355143

N=23494

12,68 12,74 12,71 9,53 13,6 3,83

13,75 13,79 13,77 7,92 11,2 4,07

Apa iskolai évek száma (év) Anyák iskolai évei (év) Szülők iskolai évek átlaga (év) Apa munkanélküliség (%) Anya munkanélküliség (%) 8. évf. oszt. bizonyítvány (átlag)

Forrás: N euwirth. 2000-2004 közötti 9. évfolyamosok vizsgálatának átlagolt adatai alapján.

A tanulók összetételét jellemző néhány oktatásstatisztikai mutató vizsgálata megerősíti, hogy az egyházi fenntartásban müködő iskolák kedvezőbbhelyzetben vannak a tanulói összetétel szempontjából, mint az állami vagy az alapítványi iskolák: az egyházi középfokú intézményekben fordulnak elő legkisebb arányban veszélyeztetett vagy tanulási problémákkal küzdő tanulók. A tanulók lakóhely szerinti összetételét ugyan nem tudtuk vizsgálni, de az iskolába járás körülményeit igen. 7. táblázat: Atanulói összetétel néhány jellemzője aközépfokú intézményekben, fenntartónként(N, %) Állami N

Veszélyeztetett Tanulási zavarral k. Bejáró Kollégista Összes

1899 11462 181297 49904 795069

Forrás: OM statisztika 2001/2002.

Egyházi

% 2,38 1,44 39,5 6,28 100,0

N 743 420 8 165 7254 82 781

Alapítványi

% 0,89 0,51 29,0 8,76 100,0

N 1203 917 13 163 3684 81 784

% 1,47 1,12 34,8 4,5 100,0

Átlag

N

%

20945 2,18 12799 1,33 202 625 38,6 60842 6,34 959634 100,0


A felekezeti iskolákban jóval kisebb arányban találunk bejárókat és nagyobb arányban találunk kollégista tanulókat, mint a két másik intézménycsoportban. Ez arra utal, hogy feltehetőena széles beiskolázású középfokú intézményekben jelentős számban tanulnak az intézménytől távolabb élő nem helyben lakó tanulók, akik számára a bejárás lehetősége fel sem merül- az ő számukra az egyházi középiskolai hálózatot kiegészítőjelentős számú kollégiumi férőhely jelent megoldást.

A pedagógusok A tanárok az oktatási rendszert érő kihívások kulcstényezői, mivel ők az osztálytermi folyamatok legfontosabb szereplői, a tanulási folyamat legfőbb befolyásolói, s mint az iskolai felnőtt közösség tagjai, személyük meghatározó az iskolai klíma szempontjából is. Adott iskolaszektor működéséhez is nagyban hozzájárulhat az intézmények rendelkezésére álló személyi állomány, humán erőforrás összetétele, jellemzői - a következőkben ezt vizsgáljuk meg közelebbrőlaz egyes iskolafenntartói szektorokban. A nem állami intézményekben foglalkoztatott pedagógusok bár nem közalkalmazottak, helyzetük nem különbözik lényegesen az állami intézményekben foglalkoztatott pedagógusokétól, különbség van azonban a pedagógusok átlagos intézményen belüli arányában és a foglalkoztatottsági státusuk szerinti öszszetételükben. 8 Az állami intézményekben a főállású dolgozók legnagyobb részét a pedagógusok teszik ki az állami középfokú iskolákban (68 százalék), rajtuk kívül a pedagógiai munkát közvetlenül segítők dolgoznak szerény, 2 százalék alatti arányban, az egyéb segítő munkát végző alkalmazottak aránya igen magas, az iskolai dolgozók közel egyharmada. Az egyházi iskolákban valamivel nagyobb a pedagógusok aránya az iskolai dolgozók között (71 százalék), több a pedagógiai munkát segítő alkalmazott (a szakmai munkát végzők aránya együtt 73 százalék), s számottevő en kevesebb az egyéb segítő (jellemzően technikai) munkát végző alkalmazottak aránya az intézményen belül. Az alapítványi iskolák az egyházi iskolákhoz hasonló mutatókkal rendelkeznek, hasonló a szakmai munkát végzők együttes aránya (74 százalék), s az átlagnál jóval csekélyebb a technikai dolgozóké. A pedagógusokfoglalkoztatása az egyházi középfokú iskolákban az állami iskolákhoz hasonló: túlnyomó részük főmunkaidőbendolgozik, csak a pedagógusok valamivel több, mint egyötöde dolgozik részmunkaidőbenvagy óraadóként. A részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok aránya valamivel magasabb, mint az állami szektorban, ez feltehetően az átlagosnál valamivel kisebb intézményekben adódó kisebb óraszám következménye, amely elsősorban a kisebb óraszámú szakokat oktató pedagógusok foglalkoztatás át nehezíti.

8 A közoktatási tötvény tendelkezése szerint a nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabérc és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátá közalkal-

mazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél. [Ktv. 122. § (1)J

EGYHÁZAK

is

OKTATÁS

8. táblázat: A főállású iskolai dolgozók megoszlása iskolatípusok és fenntartók szerint, 2004 (N, %)

Összes Óvoda Ált. iskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Állami Óvoda Ált. iskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Egyházi Óvoda Ált. iskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola

Pedagógusok

Egyéb dolgozók

Összes dolgozó

Apedagógusok aránya az öszszes iskolai dolgozón belül

30704 87116 8577 17816 20756

25541 33714 4094 7198 10676

56245 120830 12671 25014 31432

54,59 72,10 67,69 71,22 66,03

29122 81289 7554 13650 18626

24327 31613 3655 5474 9582

53449 112902 11209 19124 28208

54,49 72,00 67,39 71,38 66,03

755 4225 240 2944 337

612 1540 149 1344 181

1367 5765 389 4288 518

55,23 73,29 61,70 68,66 65,06

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, 2004(2005.

9. táblázat: Aközépfokú intézményekben dolgozó pedagógusok foglalkoztatottsági összetétele (%)

Teljes

munkaidőben

dolgozik dolgozik Óraadóként dolgozik Összesen Részmunkaidőben

Állami

Egyházi

Alapítványi

Együtt

78,32 8,86 12,81 100,0

76,87 10,91 12,22 100,0

35,93 13,17 50,89 100,0

74,39 9,44 16,26 100,0

Forrás: OM statisztikai adatbázis, 2001(2002

A nemek szerinti bontás a nők túlsúlyát mutatja a pedagógusok körében hazánkban, a középfokon azonban valamivel kedvezőbb a nemek egymáshoz viszonyított aránya, mint az általános iskolák esetében, kis különbségek figyelhetőekmeg fenntartónként is. Az egyházi gimnáziumokban a nemek aránya még valamivel jobb, mint az állami gimnáziumokban, ez feltehetően a magasabb presztízsűintézmények nagyobb vonzerejének köszönhető. Az egyházi szakközépiskolák helyzete ebben a vonatkozásban az egyházi gimnáziumokéhoz hasonló, s az állami intézményeknél magasabb arányban találhatóak nők a pedagógusok közt. Hasonló a helyzet a szakiskolák esetében, de még nagyobb a távolság az egyházi és az állami szakiskolák között, mint az előző esetben: az egyházi szakiskolákban a nők vannak többségben, az államiakban a férfiak.


10. táblázat: A nők aránya a főállású pedagógusok körében iskolatípusok és fenntartók szerint (N, %)

Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola

Állami

Egyházi

Alapítványi

Együtt

71,6 62,3 47,1

68,3 66,7 54,4

68,7 63,9 68,8

70,6 63,0 47,8

Forrás: OM statisztikai adatbázis, 2001/2002.

A pedagógusok kormegoszlását közelebbről, az egyes fenntartói szektorokban megvizsgálva az látható, hogy a hazai iskolákban többségben a középkorosztály van elsősorban jelen: a 41 és 50 év közöttiek aránya 30 százalék, az 50 felettiek a pedagógusok egynegyedét teszik ki, a 30 év alatti fiatalok aránya 17 százalék. A középkorosztály és az idősebb, 50 év feletti pedagógusok aránya az állami iskolákban a legjelentősebb (26,4 százalék), a nem állami iskolákban a 30 év alatti fiatalok a pedagógusok között egynegyedhez közeli, a 30 és 40 év közöttiek egyharmad közeli arányban vannak jelen, együttesen a pedagógusok több, mint felét teszik ki mind az alapítványi, mind az egyházi iskolákban (56,4 és 53,7 százalék), szemben az állami iskolákban tapasztalható 40 százalékos aránnyal. Más forrásból ugyanakkor tudjuk, hogy a pedagógusok összetétele a középfokú oktatásban hazánkban általában romló tendenciát mutat (csökken a fiatalok, a jól képzettek és a férfiak aránya), ezért különösen hangsúlyos a kedvezőbb demográfiai összetételhez kapcsolódó helyzet (Varga 2002, 2003). 11. táblázat: A pedagógusok kormegoszlása fenntartónként (%)

Állami Egyházi Alapítványi Együtt

-30 év

31-40 év

41-50 év

51-60 év

61- év

Összesen

16,61 23,46 25,19 17,43

23,45 30,25 31,26 24,27

30,18 24,57

25,10 16,58 12,89 24,01

1,31 1,87 0,53 1,31

100,0 100,0 100,0 100,0

27,n 29,68


Néhány kiemelt tantárgy szakos ellátottságának vizsgálata azt mutatja, hogy bár nem minden vizsgált tantárgyi területen, de a szakos ellátottság az egyházi iskolákban jobb, mint az államiban, és többnyire jobb az alapítványi iskolák helyzeténél is. A különbség jelen van az alaptárgyak esetében, de az idegen nyelvek esetében is - bár szerényebb mértékben. 12. táblázat: Megfelelő képesítéssel nem rendelkező pedagógusok aránya (%)

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Német nyelv Matematika

Állami

Egyházi

Alapítványi

Együtt

3,72 9,87 10,75 3,55

1,39 7,03 5,33 1,68

6,16 4,32 5,60 6,68

3,66 9,46 10,26 3,53

Forrás: OM statisztikai adatbázis, 2001/2002

EGYHÁZAK!SOKTATÁS

A pedagógusok tanfolyami továbbképzésének nagyságrendje hasonló a különböző szektorokban, a továbbképzésben való részvétel téma szerint vizsgálva már jelentő sebb különbséget mutat. Bár mindenütt a módszertani képzések iránti érdeklődés a legerősebb, ebben azonban jelentős eltérések vannak: az állami intézményekben a pedagógusoknál jelentősebb arány figyelhető meg ebben a tekintetben a magániskolákban, különösen az alapítványi iskolákban. Hasonló mértékű az érdeklődés a szaktárgyi továbbképzések iránt, de ismét erősen eltér az informatikai és egyéb továbbképzések esetében: az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusok körében csekélyebb az informatikai továbbképzés iránti érdeklődés,s jelentős az ún. "egyéb" képzéseken való részvétel.

Beiskolázás, évismétlés és továbbtanulás A beiskolázási politikákra, a felvételi eljárásra vonatkozóan sajnos nem rendelkezünk adatokkal, jelen esetben csak azon jelentkezési, a beiskolázási tendenciákra tudunk kitérni, amelyek központi felvételi adatok segítségévelmegragadhatóak. Az első helyen való jelentkezés az egyes szektorok közötti programszerkezeti különbségeket mutatja: az egyházi középfokú intézményekben több a gimnáziumi férőhely a 4 évfolyamos intézményekben is, ezen belül a 6 és 8 évfolyamos osztályokban is, s kevesebb a szakiskola és a szakközépiskolai férőhely. (Az összes középfokú intézménybe jelentkező4,6 százaléka jelentkezett egyházi intézménybe.) Az egyházi iskolákba jelentkezők között viszonylag magas az első helyen jelentkezők aránya, az összes jelentkező 32 százalékát teszik ki, ez arra utal, hogy valamivel célirányosabb az egyházi iskolákba történő jelentkezés, mint az állami intézményekbe. Kedvező az első helyen jelentkezők bekerülési esélye is: a jelentkezők 89 százaléka, az egyházi iskolák tanulóinak 91 százaléka bekerül az általa megjelölt intézménybe. Az egyházi iskolákbafelvettek körében 60 százalék az első helyen jelentkezők aránya, ami valamivel kevésbé kedvező, mint az állami intézmények esetében, de kedvezőbb, mint az alapítványi iskolák körében megfigyelhetőarány. 13. táblázat: Az első helyen jelentkezők és bekerülési esélyeik a középfokú intézményekbe fenntartónként (átlagok) Összes jelentkező


379,3 269,6 273,5 370,2

Első

helyen

jelentkező

106,5 85,5 79,9 104,6

Első/összes

28,1 31,7 29,2 28,3

Felvett/ összes

Felvettjelső

helyen jel.

helyen jel./felvett

24,99 28,74 25,33 25,15

88,9 90,7 86,6 88,9

69,5 60,0 50,7 68,5

Első

Forrás: KIFIR, 2003.

A tanulói továbbhaladást segítő tanulásszervezés egyik lényeges eleme az átlagos osztálylétszám. Az átlagos osztálylétszám összességében is igen változó az egyes évfolyamokon: az induló 9. évfolyamon még 30 feletti, a végzős évfolyamon mintegy öt fővel kisebbek az átlagos osztályok. A fenti különbség valamennyi iskolaszektor-


ban megfigyelhető,de a létszámok jelentős különbsége mellett: a legnagyobb osztályokat az állami iskolák indítják, a legkisebbeket az alapítványi iskolák. Az egyházi iskolák osztályai a kettő között vannak, de mindvégig 30 fő alatti létszámok jellemzik őket, ami feltehetően az állami iskolákhoz mérten valamivel kedvezőbb tanulási feltételeket jelent. 14. táblázat: Átlagos osztálylétszám a 9-12. évfolyamokon fenntartónként (fő) 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

31,04 28,67 26,17 30,57

28,36 27,45 29,89 28,43

27,76 25,12 24,92 27,35

25,52 23,80 22,32 25,20


Forrás: OM statisztikai adatbázis, 2001/2002

Az iskolák tartalmi munkájáról nem sok statisztikai adatra épülő információval rendelkezünk, de mégis található néhány, elemzésünk szempontjából jelentőséggel bíró adat az oktatásstatisztikában is. A tanórán kívüli foglalkozásokat figyelembe véve összességében a szakköri foglalkozásokon való részvétel, valamint a tehetséggondozás és a felzárkóztatás fordul elő a tanulók körében viszonylag jelentősebb arányban, a művészeti foglalkozásokon és énekkaron való részvétel ennél jóval ritkább. Az egyházi intézmények ettől mindegyik téren kedvező irányban térnek el: mind a szakkörökön való részvétel, mind a tehetséggondozás, mind az énekkari vagy más művészeti foglalkozáson való részvétel meghaladja az átlagot, míg a felzárkóztatásban résztvevő tanulók aránya alatta marad annak. Mindez feltehetően azonban nemcsak a nevelésre irányuló nagyobb figyelemmel függhet össze, hanem részben az egyházi intézmények program szerinti összetételével is, azaz azzal a ténynyel, hogy nagyobb részben állnak gimnáziumokból, melyek eleve továbbtanulásra, s közvetve egy értelmiségi pályára igyekeznek felkészíteni a tanulóikat. 15. táblázat: Egyes tanórán kívüli foglalkozásokon való tanulói részvétel a középfokú intézményekben, fenntartónként (N, %) Egyházi

Állami Tehetséggondozás Felzárkáztatás Énekkar Önképzőkőr Művészeti Szakkőr

Összes

foglalk.

N

%

N

%

63587 54477 20766 2747 11363 79224 795069

7,99 6,85 2,61 0,34 1,43 9,96 100,0

7851 2730 4740 772 1881 10537 82781

9,48 3,29 5,73 0,93 2,27 12,73 100,0

Alapítványi % N 1792 2415 872 380 825 3609 81784

2,19 2,95 1,07 0,46 0,01 4,41 100,0

Átlag

N 73230 59622 26378 3899 14069 93370 959634

% 7,63 6,21 2,75 0,41 1,47 9,73 100,0


Az évismétlés tendenciáinak elemzése az egyes középfokú iskolák között arra enged következtetni, hogy az egyházi iskolákban - az alapítványiakhoz hasonlóan - jóval

EGYHÁZAKfsOKTATÁS

kedvezőbbaz évismét1és nélküli továbbhaladási esély (s feltehetően ezzel összefüggésben a lemorzsolódás esélye is), mint az állami iskolákban. A gimnáziumok körében kifejezetten alacsony arányban találunk évismédőket (1,1 százalék, az állami gimnáziumokban 2,4 százalék, az alapítványiakban 1,5 százalék), a szakközépiskolások körében az állami iskoláknál (3,8 százalék) lényegesen jobb, az alapítványi iskolák mutatójánál (1,41 százalék) csak egy hajszállal gyengébb (1,55), s a szakiskolák körében ismét az egyházi intézmények bizonyulnak a legjobbnak (állami 4,4 százalék, alapítványi 3,9, egyházi 3,3 százalék). Évfolyamonként az évismédőkaránya 6 és 1,5 százalék között változik. A legmagasabb évismédési arányok az állami iskolákban figyelhetőek meg, egyben ez mutatja a legerősebb évfolyamok közötti változást is. Az alapítványi iskolákban jóval szerényebb az évismédők aránya, bár az évfolyamok közötti különbség itt is megfigyelhető. Az évismédés azonban az egyházi iskolákban a legalacsonyabb és szintén kedvezőnek mondható tendencia, hogy az évfolyamokon felfelé haladva csak szerény változás tapasztalható az induló és a kimenő évfolyamok között.

16. táblázat: Évismétlők száma és aránya adott évfolyam tanulónépességében, fenntartónként (N,%)

Egyházi

Állami

N 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Együtt

8318 4257 3795 1467 17837

%

N

%

6,70 3,69 3,34 1,39 3,69

162 130 112 55 459

1,95 1,78 1,71 0,92 1,63

Alapítványi % N 334 287 271 144 1036

4,17 2,60 2,42 1,90 2,74

Átlag

N 8814 4674 4178 1666 19332

% 6,27 3,50 3,18 1,40 3,68

Forrás: OM statisztikai adatbázis, 2001/2002 tanév.

A tanulmányi eredményesség kiemelt fontosságú mutatója a továbbtanulási arány. A felsőfokú felvételi mutatók szektorközi vizsgálata azt mutatja, hogy az egyházi iskolák igen eredményesen készítik fel a tanulóikat a felsőfokú továbbtanulásra: már a vizsgált első években, a 90-es évek elején igen kedvező volt a tanulók bejutási aránya az egyházi iskolákból, a központi költségvetési szervek után a második legjobb szektoreredményt mutatták. A 90-es évek második felében ez a tendencia tovább erősödött, az egyes fenntartói kategóriákban az egyházi iskolák bizonyultak a legeredményesebbnek, ahonnan a jelentkezők több, mint 60 százalékát felveszik a felsőoktatás ba (Neuwirth, 2004). A felsőfokú bejutást kicsit differenciáltabban vizsgálva szintén azt találjuk, hogy javult az egyházi iskolák eredményessége a 90es évek első és második fele között: mindez különösen a legkeresettebb felsőokta tási intézmények (tudományegyetemek, orvos egyetemek, gazdasági és művészeti egyetemek) körében szembeszökő,de kiugrónak mondható a főiskolák körében is (Neuwirth, 2002).9 Hasonlóképpen kedvező az egyházi iskolák helyzete, ha egy má9 Az iskolák eredményességérőllásd]aapDronkers és Róbert Péter, illetve Neuwirth Gábor tanulmányát a jelen kötetben. [A szerk.]


sik eredményességi mutatót, a felvételizők körében a nyelvvizsgával rendelkezők arányát vizsgáljuk. Ebben a tekintetben azt tapasztaljuk, hogy az egyházi iskolák bizonyulnak a költségvetési intézmények után a legeredményesebbnek a ebből a szempontból, míg átlagos an a felvételizők 43,9 százaléka rendelkezett nyelvvizsgával 5 év átlagában 2000 és 2004 között átlagos an, az egyházi fenntartású iskolákban ez az arány meghaladja az 50 százalékot (50,8) (Neuwirth, 2004. 39. p.). A felvételi mutatók iskolatípusonkénti vizsgálata arra enged következtetni, hogy azonos iskolatípusok esetében is nagyobb az egyházi tanulók körében a továbbtanulási hajlandóság: az összes végzős tanuló közel 90 százaléka jelentkezik a felső oktatásba. Ezen túlmenően az is kitűnik, hogy a jelentkezők körében kedvezőbb a bekerülési esély is az egyházi intézmények esetében: a jelentkezők 75 százaléka be is kerül az általa választott felsőoktatásiintézménybe. Az iskolatípusok különálló megfigyelése azt mutatja, hogy a fentiek igazak szinte minden iskolatípus esetében, egy kivételével, a szerkezetváltó iskolák esetében nem található számottevő különbség az egyházi és az állami intézmények eredményei között. 17. táblázat: Felvételi mutatók a felsőfokú oktatásban iskolatípusonként, 2003 Állami középiskolák Tiszta gimnázium 6-8 évf. gimnázium Szakközépiskola Vegyes középiskola * Vegyes középiskola2** Átlag

Egyházi középiskolák

jelentkező/végzett

felvett/jelentkező

jelentkező/végzett

74,9

60,9

103,2

90,4

75,8 57,8 59,7 72,2 62,9

91,9

37,1 51,3

72,6 57,7

45,9

71,6 85,5 88,0

felvett/jelentkező

74,8 76,9 71,8 70,9 69,2 75,43

* Két profillal rendelkező iskolák. *' Több profilú iskolák (jellemző a három profil, vagy két program mellett kollégium működik). Forrás: Neuwirth adatbázis, 2003.

Az eredményesség kérdésének elemzése mindazonáltal a hozzáadott érték fogalmának figyelembevételével a legtanulságosabb. Jelen pillanatban ugyan még nem rendelkezünk igazán megbízható számításokkal ebben a tekintetben, érdemes azonban a létező adatokat e szempontból is áttekinteni. Neuwirth Gábor többrétű számításra épülő továbbtanulási hozzáadott érték megragadására irányuló elemzése azt mutatta, hogy az egyházi iskolák eredményesnek mondhatóak ebből a szempontból. A néhány fontosabb bemenő adat (általános iskolai osztályzatok átlaga, a szülők átlagos iskolázottsága és foglalkoztatottsága), valamint a kimenő adatok (felvételi arány, felvételi írásbeli átlag, nyelvvizsga arány) különbségére épülő 2004es számítása szerint a továbbtanulási hozzáadott érték a gimnáziumok körében az egyházi intézmények esetében volt a legmagasabb (22), ezt követően a központi költségvetési intézmények esetében (15), ami meghaladja az alapítványi iskolákra számolt értéket (-51) és jóval felette van a települési önkormányzati iskolák (O), és a megyei önkormányzati középfokú iskolák értékének is (2). A rangsor a szakközépiskolák és a vegyes középiskolák körében hasonló (Neuwirth, 2004.95. p.). Bár

49°

EGYHÁZAKfsOKTATÁS

a hozzáadott értékek számítási elve és konkrét módszerei még nem egészen kiforrottak, s ezért még fokozott óvatossággal kezelendőek, a fenti tendenciák feltehetően már jelzésértékűnektekinthetőek-legalábbis a továbbtanulási eredményesség tekintetében.

Összegzés Összességében úgy tűnik, hogy a vizsgált szempontokból egyaránt kedvezőbb az egyházi iskolák helyzete az állami iskoláknál és többnyire az alapítványi iskoláknál is. Ebben feltehetőenjelentős szerepe van a szektor sajátos szerkezetének: az egyházi középfokú intézmények túlnyomó része továbbtanulásra felkészítőgimnázium, sőt, a gimnáziumokon belül nemcsak a szerkezetváltó osztályokat is indító intézmények aránya magasabb, mint az állami szektorban, de egyben a tiszta profilú intézmények aránya is. Hozzájárul a kedvező helyzethez mindenekelőtta tanulók társadalmi összetétele is, ami a szülők iskolázottságát és foglalkoztatottságát tekintve jobb, mint az állami iskolákban megfigyelhetőtanulói összetétel. Az egyházi gimnáziumok ugyanakkorfeltételeiket tekintve is az államiaknál valamivel kedvezőbb körülmények között működnek. Az államiaknál átlagos an kisebbek s alacsonyabb bennük az egy pedagógusra jutó tanulók átlagos száma is. Az egyházi iskolák humán erőforrás szempontjából is kedvezőbb helyzetben vannak, mint az államiak: a pedagógusok között a gimnáziumokban több a férfi, s valamivel több pedagógiai munkát segítő személyzet áll rendelkezésükre. (A szakmai profillal rendelkező egyházi iskolák feltételei már valamivel kevésbé kedvezőek, mind a pedagógusok összetételét, mind az egy pedagógusra jutó tanulólétszámot tekintve, ez a csoport azonban kevésbé domináns a szektoron belül.). A kedvező nek mondható helyzeten még valamelyest javít feltehetően a tanulásszervezés, az átlagosnál valamivel kisebb osztályokban folyó tanítás és a több tanórán kívüli tevékenységre nyíló lehetőség is. Az egyházi középfokú iskolák az eredmények felől vizsgálva szintén igen kedvező képet mutatnak: iskolatípustól függetlenül kisebb arányban találhatóak az egyházi intézményekben évismétlők, s a továbbtanulási arányokat tekintve valamennyi más szektorban megfigyelhetőtendenciát túlszárnyalva a legjobb eredményeket felmutató szektorrá vált már a 90-es évek második felére a felvételi eredményesség és néhány más mutató szempontjából (nyelvvizsga, OKTV stb.), s az első továbbtanulási eredményekre épülő hozzáadott érték számítások is eredményesnek mutatják a szektort. IG Hogy ezeket az eredményeket közelebbrőlmi magyarázza, hogy mindehhez a fent tárgyalt tényezők közül (esetleg azokon kívül) konkrétan mi, milyen mértékben 10 Mindez nem feltétlenül igaz a tanulói teljesítménymérésekre épülő eredményességvizsgálatokra nézve, a PISA 2000 adatainak egy másodelemzése legalábbis azt mutatja hazánk esetében, hogyanem állami iskolák eredményei elmaradnak az állami iskolák eredményeitőla tanulói teljesítményekben (School Factors ... 2005). Mivel azonban az említett elemzés nem tett különbséget az egyházi és az alapítványi iskolák között, az elemzésböl nem vonható le következtetés az egyházi iskolákra nézve.

'f/?'


491

és hogyan járul hozzá, azt a rendelkezésre álló adatok alapján megválaszolni nem tudjul\:. Feltehetően éppen az iskolán belüli, statisztikai adatok segítségével kevésbé mérhető tényezők azok, amelyeknek ezen iskolák esetében nagyobb szerepük van az átlagos iskolákhoz viszonyítva, s ezek között is feltételezhető néhány statisztikai adatokkal nem vizsgálható, de ezért nem tárgyalt, de igen fontos tényező hatása. Az eredményességet például nagymértékben befolyásolhatja a tanulók összetételével összefüggő hatás, a kontextuális hatás és az iskolai légkör, a pedagógiai munka is. Ebben a szakirodalom is többféle álláspontot képvisel: míg Coleman a közös normák, a társadalmi tőke szerepével kapcsolja össze a nem állami ill. az egyházi iskolák eredményességét, addig mások (pl. Caroline Hodges Persell) normáktól független, de a szektort jellemző más tényezőkkel(az iskolák mérete, kliensek befolyása, források). Hogy az említettek hozzájárulnak-e és ha igen, milyen mértékben a kedvező eredményhez, arra a rendelkezésre álló adataink alapján már nem tudjuk megválaszolni, annak feltárására külön vizsgálat szükséges.

IMRE ANNA IRODALOM COLEMAN & HOFFER & KILGORE (1982) High F. HALLINAN (ed) Handbook ofthe Sociology SchoolAchievement. Public, CatholicandPrivate of Education. I(Juwer Academic/Plenum Publishers, NewYork. Schools Compared. Basic Books, Inc., Publishers PUSZTAI GABRIELLA (2004) Iskola és ko'zösNewYork. Completingthe Foundation for Lifelong Learning ség. Felekezeti középiskolások az ezredfordulón. Budapest, Gondolat. (2004) Az OECD survey of upper secondary schools. OECD, Paris. SCHNEIDER, BARBARA (2000) Social Sy tem and Nors. A Coleman Approach. In: M. F. IMRE ANNA (2004) Az alapítványiiskolákastatisztikai adatok tükrében. Educatio, No.l.11-26. HALLINAN (ed) Handbook of the Sociology of Education. Kluwer Academic/Plenum Knowledge Management in the Learning Society Publishers, New York. (2000) OECD, Paris. LANNERTJUDIT (2004)Az iskolai osztályosszeté- School Factors Related to Q::ality and Equity. Results from PISA 2000. (2004) OECD, Paris. telének hatása a tanulók pályaválasztási elképzeléseire. Kézirat. Országos Közoktatási Intézet. VARGA JÚLIA (2004)A ko'zoktatásbanfoglalkoztatottak osszetételének és keresetének változása Magyarországi egyházak, felekezetek, vallási kö(1992-2001). Budapest, Országos Közoktatási zösségek 2001-2002. NKÖM, egyházi kapcsoIntézet. latok titkársága. NEUWIRTH GÁBOR (2004) A középiskolai VÁRHEGYI GYÖRGY (1997) Alapítványi és magániskolák a törvénymódosítások után. Új munka néhány mutatója. Budapest, Országos Pedagógiai Szemle, 47:2. 72-79. Közoktatási Intézet. PERSELL, C. H. (2000) Values, Control and Outcomes in Public and Private Schools. In: M.

A FELEKEZETI KÖZÉPISKOLÁKJELLEMZÖI A STATISZTIKAI ADATOK TÜKRÉBEN

Recommend Documents