A FEJEZET BEMUTATÁSA
A XIX. EU integráció fejezet felügyeletét az Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter látja el. A fejezet igazgatási szerve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség), amely a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. Az Ügynökséget a Kormány a 130/2006. (VI. 15.) rendelettel hozta létre a hosszú és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek, operatív programok elkészítésére, e támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakítására. Az Ügynökség elnökének tevékenységét a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos irányítja. A Kormány a 1062/2006. (VI. 15.) határozatában az országos szintű fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással kapcsolatos kormányzati tevékenység irányítására 2006. június 12-i hatállyal - kétéves időtartamra - Bajnai Gordont kormánybiztossá nevezte ki A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja. A fejezet specialitása, hogy a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvény rendelkezés értelmében ”a fejezetek költségvetésében EU integráció fejezeti kezelésű előirányzat címen jóváhagyott előirányzatokra a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki. E jogokat és kötelezettségeket az Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter gyakorolja.”
2
A FEJEZET 2007. ÉVI TÁMOGATÁSI ELŐIRÁNYZATAINAK LEVEZETÉSE
Támogatás
Megnevezés 2006. évi eredeti előirányzat struktúrának megfelelően)
(millió Ft) (új
miniszteri
Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
43 809,2
166
Szerkezeti változások jogcímenként
78 735,9
75
- Zárolások, egyszeri feladatok előirányzatának kivétele, államháztartási tartalék elvonása, létszámleépítés
-6 934,5
-35
- Fejezetek közötti feladat átadás-átvételhez kapcsolódó átrendezések (irányító hatóságok, EU PIK és EU SAKK szervezeti egységek átvétele)
351,3
110
- Uniós támogatások központi kezelése
85 319,1
Szintrehozás (tört évi előirányzatok éves szintre való kiegészítése)
603,6
- Fejezetek közötti feladat átadás-átvételhez kapcsolódó átrendezések (irányító hatóságok, EU PIK és EU SAKK szervezeti egységek átvétele)
603,6
Többletek felsorolása)
(feladatonkénti,
jogcímenkénti
6 909,6
Uniós támogatások társfinanszírozásának megemelése a Munkaerőpiaci Alap hozzájárulás csökkenése miatt
5 274,6
2007-től induló EU nagyberuházások és komplex fejlesztések előkészítése
1 635,0
2007. évi javasolt előirányzat Ebből XIX. EU Integráció fejezetben: Más fejezet EU Integráció fejezeti kezelésű előirányzat jogcímen:
3
130 058,3
241
21 286,7
241
108 771,6
NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG A Nemzeti Fejlesztési Hivatal 2004. január 1-jétől a Miniszterelnökség fejezetbe (EU Integráció alfejezet), 2005. január 1-től az EU integráció fejezetbe tartozik. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal - 130/2006 (VI.24) Kormány rendelet értelmében - általános jogutódja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (továbbiakban: Ügynökség). Az Ügynökség keretein belül a korábbi Nemzeti Fejlesztési Hivatalon túl a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól átvett KIOP Irányító Hatóság és GVOP Irányító Hatóság , a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól átvett HEFOP Irányító Hatóság , valamint az Országos Területfejlesztési Hivataltól átvett ROP Irányító Hatóság , EU Pályázati Információs Központ valamint Strukturális Alap Képző Központ folytatja tevékenységét. Az Ügynökség Kormány irányítása alatt álló, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felügyelete alá tartozó, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű költségvetési szerv. A Kormány az Ügynökséget a hosszú és középtávú fejlesztési tervezési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek elkészítésére, e támogatások felhasználásához szükséges tevékenység végzésére és más kormányzati szervek ilyen tevékenységének koordinálására hozta létre. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség intézményi költségvetése 2004. május 1-től tartalmazza a Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egység (KPSZE), mint részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv működési forrásait is. A KPSZE feladatait a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európai Bizottság által 1998. december 17-én aláírt és 2002. április 19-én kihirdetett a “Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység létrehozásáról szóló Együttműködési Megállapodás” határozza meg részletesen. Eszerint a KPSZE a Phare intézményfejlesztési programok, valamint az Európai Unióval egyeztetett egyéb programok közbeszerzési, szerződéskötési, nyilvántartási és pénzügyi adminisztrációs feladatait látja el.
4
I. RÉSZ A XIX. EU INTEGRÁCIÓ FEJEZETBE SOROLT ELŐIRÁNYZATOK SZÖVEGES INDOKOLÁSA 19/1 A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGVETÉSE
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. évi támogatási előirányzatának levezetése:
Támogatás (millió Ft)
Megnevezés 2006. évi eredeti előirányzat
Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
1 968,3
166
119,2
75
80,7
33
134,8
57
52,6
20
Igazgatási létszám változás megtakarításának bázisba építése
-78,5
-17
2007. évi igazgatási jellegű szervekre vonatkozó intézkedések számított hatásának bázisba építése
-70,4
-18
Szintrehozás (tört évi előirányzatok éves szintre való kiegészítése)
511,5
Irányító Hatóságok átvétele GKM-től
124,5
Irányító Hatóság átvétele ÖTM-től
309,3
Egyéb szerkezeti változások jogcímenként Irányító Hatóságok átvétele GKM-től Irányító Hatóság átvétele ÖTM-től Irányító Hatóság átvétele SZMM-től
Irányító Hatóság átvétele SZMM-től
77,7
2007. évi javasolt előirányzat
2 599,0
241
Létszám: 241 fő (ebből: 203 fő köztisztviselő, 27 fő közalkalmazott, 11 fő munkavállaló) Az Ügynökség 2007. évre jóváhagyott létszáma nem tartalmazza az uniós forrásból finanszírozott köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók számát. A közalkalmazottak a Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egység állományában vannak. Az Intézményi költségvetés 2007. évi eredeti előirányzatai: Kiadás: 2 712,3 millió Ft;
Bevétel: 113,3 millió Ft;
5
Támogatás: 2 599,0 millió Ft
A 2007. évi költségvetési keretszámok a tervezési köriratban megadott irányelvek, valamint a szerkezeti változásokhoz kapcsolódó kapacitásbővítés eredőjeként kerültek kialakításra. 19/2 EU INTEGRÁCIÓ FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZAT 19/2/1/2-19/2/1/6
I.
NEMZETI
FEJLESZTÉSI
TERV
TECHNIKAI
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
ELŐIRÁNYZATOK
Az Európai Uniós az uniós támogatások felhasználásához és az uniós programok, projektek eredményes tervezéséhez és lebonyolításához ún. technikai segítségnyújtás forrást biztosít. A technikai segítségnyújtás intézkedései az I. NFT operatív programjainak végrehajtásához kapcsolódó irányító, értékelő, monitoring és ellenőrző tevékenységek magas szakmai színvonalú, hatékony és átlátható végzéséhez, valamint az intézményfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek, tapasztalatcserék elősegítéséhez nyújtanak támogatást. Ebbe a körbe tartoznak a programvégrehajtáshoz szükséges koordinációs és ellenőrzési rendszerek fejlesztési tevékenységei, a tájékoztatási és a nyilvánossággal kapcsolatos egyéb feladatok, valamint azon tevékenységek, melyek biztosítják a közösségi és nemzeti politikák és elvek érvényesülését. A KTK technikai segítségnyújtás célja a Közösségi Támogatási Keret (KTK) sikeres végrehajtását támogató kommunikációs, képzési tevékenységek finanszírozása; a széleskörű nyilvánosságot és átláthatóságot biztosító tájékoztatási és képzési tevékenységek, továbbá a Strukturális Alapok nyilvánossági követelményeit tartalmazó 1159/2000-es Tanácsi Rendelet végrehajtásához kapcsolódó intézkedések finanszírozása. A partnerség elvének megfelelően a nem kormányzati szereplőknek az EU támogatások teljes folyamatába történő bevonását biztosítani kell. A KTK hatékony és eredményes működésének támogatása továbbképzéseken, hazai és tagállami szakértők megbízásán, tagállamok hasonló szervezeteivel folyatott szakmai tapasztalatcseréken keresztül valósul meg. A technikai segítségnyújtás forrásból kell biztosítani az Operatív Programonként és a KTK átfogó szintjén működő monitoring bizottságok, illetve albizottságainak működtetését is. millió Ft Technikai Segítségnyújtás Kiadás: Bevétel Támogatás 19/2/1/2 GVOP
1 754,8
1 333,3
421,5
19/2/1/3 KIOP
2 020,6
1 535,2
485,4
19/2/1/4 ROP
1 530,0
1 162,0
368,0
19/2/1/5 HEFOP
1 782,9
1 264,3
518,6
659,0
494,0
165,0
19/2/1/6 KTK
6
19/2/3/1 EQUAL Közösségi Kezdeményezés – Technikai Segítségnyújtás A Technikai Segítségnyújtás intézkedés célja az EQUAL közösségi kezdeményezés magyarországi megvalósítása, így az EQUAL Közösségi Kezdeményezés magyarországi programirányításának, végrehajtásának támogatása, a monitoring, az ellenőrzés, a pénzügyi és projektadminisztráció támogatása, segítségnyújtás a Fejlesztési Partnerségeknek. Az alapvető pénzügyi és projekt adminisztráció biztosítása mellett a következő feladatok ellátása valósul meg az intézkedés keretében: • • • •
programirányítás, követés, ellenőrzés (audit és helyszíni ellenőrzések); különösen a pályáztatás, kiválasztás, és értékelés és adattovábbítás területén, valamint az EQUAL Monitoring Bizottság felállítása, a kialakítandó albizottságok működtetése, és ezek titkári feladatainak betöltése.
Kiadás: 145,0 millió Ft;
Bevétel: 85,0 millió Ft;
Támogatás: 60,0 millió Ft
19/2/4 ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV 19/2/4/1 VÉGREHAJTÁS OPERATÍV PROGRAM) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok előkészítési, menedzsment-, monitoring-, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeinek finanszírozására – beleértve a programok megvalósításához szükséges adminisztratív kapacitás megerősítését is – a rendelkezésre álló, teljes keret legfeljebb 4%-áig van lehetőség. Ezen források (technikai segítségnyújtás – TA) két helyen jelennek meg, az Operatív Programok külön prioritásaiban és egy külön erre a célra létrehozott, horizontális Végrehajtás Operatív Programban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a 2007 és 2013 közötti operatív programok összehangolása, vagyis a fejlesztési terv koordinációja és kommunikációja az alapok technikai segítségnyújtás részéből kerül finanszírozásra a Végrehajtás Operatív Program keretében. Kiadás: 37 662,0 millió Ft;
Bevétel: 32 340,0 millió Ft;
Támogatás: 5 322,0 millió Ft
19/2/7 2007.
ÉVTŐL TÁMOGATANDÓ EGYEDI PROJEKTEK ÉS KOMPLEX FEJLESZTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK DECENTRALIZÁLT TÁMOGATÁSA
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 50.§ (11) és 68.§ (4) bekezdésében foglalt szerint az Európai Unió költségvetéséből 2007-től támogatandó egyedi projektek és komplex fejlesztések előkészítésére legfeljebb 20 000,0 millió forint összegig vállalható fizetési kötelezettség keretből az Országgyűlés 4 000,0 millió forintot Regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt. A forrás felhasználásának részletes szabályait a Kormány rendelet szabályozza. Az előirányzat célja a II. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és a Kohéziós Alap megvalósítását szolgáló projektek előkészítése. A kidolgozott és jóváhagyott projektek, fejlesztések előkészítési kiadásai a kapcsolódó Operatív Program prioritás/intézkedés
7
előirányzatán jelenik meg a költségvetésben. Jelen előirányzaton kizárólag az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében el nem számolható költségek kifizetésének fedezetére szolgál. Kiadás: 1 000 millió Ft;
Bevétel: 0 millió Ft;
Támogatás: 1 000 millió Ft
19/2/31 KOHÉZIÓS ALAP CÉLTARTALÉK A közösségi források (Kohéziós Alap) fogadásával kapcsolatos, előre nem látható kiadások fedezetére szolgáló előirányzat. Kiadás: 700,0 millió Ft;
Bevétel: 0,0 millió Ft;
Támogatás: 700,0 millió Ft
19/2/32 KÖZREMŰKÖDŐI INTÉZMÉNYRENDSZER TÁMOGATÁSA A közreműködő szervezetek az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményrendszer meghatározó szereplői. Tevékenységük a közösségi jogszabályok és az irányító hatóságok által megadott szempontok figyelembevételével látják el. A közreműködő szervezetek tevékenységi köre kiterjed a pályázatkezeléssel kapcsolatos feladatokra, a támogatási szerződések megkötésére, a kifizetés-igénylési kérelmek, a teljesítést igazoló számlák és a számlákhoz kapcsolódó dokumentumok befogadására, a teljesítések igazolására, a lebonyolítási számlákról történő kifizetések utalványozására, az összesített forrásigények irányító hatóságok részére történő továbbítására és a számvitellel kapcsolatos feladatok ellátására. A közreműködő szervezet a támogatási szerződések végrehajtásának keretében befogadja a támogatottaktól az előrehaladási és projektfenntartási jelentéseket, valamint rögzíti a támogatásokkal kapcsolatos adatokat a külön jogszabályban meghatározott Egységes Monitoring és Információs Rendszerben. Ennek során gondoskodni köteles az adatkezelési szabályok betartásáról. A közreműködő szervezet eljár a támogatások felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságok esetén, illetve az irányító hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. A közreműködő szervezet szerződéskötést megelőző, közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett), záró (a támogatott projekt pénzügyi lezárásához kapcsolódó) ellenőrzéseket, valamint a projekt lezárását követő, utóellenőrzéseket végez és ezen ellenőrzések alapján jelentést készít. Az előirányzat célja az I. Nemzeti Fejlesztési Terv lebonyolításához kapcsolódó, technikai segítségnyújtással, vagy egyéb fejezetekben megjelenő támogatásokkal nem fedezett közreműködői szervezeti kiadások fedezetének biztosítása. Kiadás: 1 057,5 millió Ft;
Bevétel: 0,0 millió Ft;
8
Támogatás: 1 057,5 millió Ft
19/2/32 NORVÉG ALAP TÁMOGATÁSBÓL MEGVALÓSULÓ PROJEKTEK A 2004. május 1-jén hatályba lépett EU - Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT) szerződés értelmében az EGT nem EU tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fizetnek a belső piaci részvételért. Ez a hozzájárulás képezi az EGT Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű, új támogatási forma alapját. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus mellett, a tíz újonnan csatlakozott ország részére Norvégia kétoldalú szerződésekkel létrehozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust (Norvég Alap), melynek teljes összege 5 éven keresztül évi 113 millió euró, amelyből Magyarország részesedése 13%, azaz évi 15 millió euró. A két alapból Magyarország 5 éven keresztül évi 27 millió euró (kb. 6 milliárd forint) támogatást kap. Bár két támogatási alapról van szó, eljárásrendjükben egységesnek tekinthetőek, egységes szabály-rendszer vonatkozik rájuk, és egységes intézményrendszer kezeli őket. Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok keretében a 2004. évi allokáció terhére már megtörtént a projektek kiválasztása a magyar fél részéről és ezeknek a donor országokkal történő leegyeztetése. A projektek hivatalos jóváhagyásának és végrehajtásának ütemezése szerint a 2007. évben már várhatóak kifizetések. Ezek a projektek az alábbiak: o Mobilitási projektek pályázati alapja; o M3 autópálya budapesti szakaszának zajvédelme; o Pályázati alap a környezetvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetek erősítése érdekében; o „Szegedi folyamat”. A további keretek nyilvános pályázat útján kerülnek meghirdetésre és a nyertes projektek között felosztásra. A nyilvános pályázat felhívása 2006. január 25-én került meghirdetésre és a 2008. március 31-ig – évente két zárónappal - ad folyamatos lehetőséget projektjavaslatok benyújtására. Az első pályázati kör 2006. március 31-én zárult le, a magyar hatóságok az értékelést elvégezték, a támogatásra javasolt projektek kihirdetésre kerültek. A pályázat második fordulója 2006. szeptember 30-án zárult, jelenleg a formai értékelés folyik. Ezen két pályázati kör nyertes projektjei esetében 2007. év folyamán már szintén várhatóak kifizetések. Továbbá a Mechanizmusok keretében lehetőség van Technikai Segítségnyújtás igénybevételére, amelyet programozási, menedzsment, monitoring, minőségbiztosítás, ellenőrzés, képzési, tanácsadás, és emberi erőforrás fejlesztési feladatokra, valamint a nyilvánosság biztosítása érdekében lehet felhasználni. A Finanszírozási Mechanizmusok az utófinanszírozás elvére épülnek. A projektekkel kapcsolatos kifizetéseket a központi költségvetésnek meg kell előlegeznie. Kiadás: 6 416,2 millió Ft;
Bevétel: 5 400,2 millió Ft;
9
Támogatás: 1 016,0 millió Ft
19/2/36 SCHENGEN ALAP TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Jogszabályi háttér: • A Schengen Alap felhasználásához szükséges intézményi felkészülésről szóló 2303/2003. (XII. 9.) Korm. határozat; • A Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V.26.) Korm. rendelet; A fenti szabályok alapján a fejlesztési feladatok tekintetében a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység látja el a közbeszerzéshez, pénzügyi lebonyolításhoz kapcsolódó tevékenységeket. Ezen túlmenően a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban biztosítani szükséges a szakértői bázist a tendereljárások folyamatba épített minőségbiztosításához és a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzéséhez. A költségek túlnyomó részét a Schengen Alap eljárásrendje, valamint a Schengeni támogatás igazgatásáról és felügyeletéről szóló 248/2004 Bizottsági Határozat, illetve a Csatlakozási Okmány 35. cikkében meghatározottak szerint az Európai Unió finanszírozza. A kiadásokra jutó ÁFA illetőleg személyi jellegű ráfordítások esetében a járulékterhek a költségvetést terhelik. Kiadás: 770,0 millió Ft; 19/2/37
EU
Bevétel: 642,0 millió Ft;
TÁMOGATÁSOK
FELHASZNÁLÁSÁHOZ
Támogatás: 128,0 millió Ft SZÜKSÉGES
TECHNIKAI
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
Az előirányzat a közösségi támogatások koordinálásával összefüggő, az Európa Unió alapjaiból nem fedezett („non-eligible”), azonban a programok lebonyolításához elengedhetetlen tevékenységek kiadásainak fedezetére szolgál, különösen az alábbi feladatok tekintetében: A Phare és Átmeneti Támogatás programok vonatkozásában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség látja el a Nemzeti Segélykoordinátor funkcióit. Ennek keretében 2007-ben a Hivatalnak biztosítania kell a közbeszerzésekhez kapcsolódó minőségbiztosítási, szabályosság-ellenőrzési, képzési, tanácsadási feladatokat; monitoring fórumok szervezését és lebonyolítását; az EDIS követelményeknek való folyamatos megfelelés feltételeit, a kézikönyvek karbantartását; az intézményrendszeri szereplők képzését; továbbá a Phare program zárásához kapcsolódóan tájékoztatási és nyilvánossági akciók szervezését, a programok értékelését és hatásvizsgálatát (szektorértékelő tanulmányok). Az előirányzat forrásai biztosítják a fenntartható fejlődés stratégiájával és a Lisszaboni akciótervvel kapcsolatos kommunikációs feladatoknak, a kapcsolódó rendezvények megszervezésének, kiadványok elkészítésének és minden egyéb a közösségi és egyéb támogatások felhasználásával, valamint az azt koordináló NFÜ tevékenységével összefüggő kommunikációs feladat kiadásainak fedezetét. Az Európai Unió támogatási programjai vonatkozásában a közbeszerzési eljárásokkal, azok szabályszerűségével és szakmaiságával kapcsolatban az NFH a következő öt alapvető feladatkört látja el: minőségbiztosítás, szabályosság-ellenőrzés, képzés, tanácsadás, alkalmazási gyakorlat EU-konform átalakítása. Jelentős forrásokat igényel az egységes monitoring információs rendszer (EMIR) azon moduljainak folyamatos továbbfejlesztése és működtetése (Phare, Átmeneti Támogatás, EGT, 10
Schengen Alap), amely elengedhetetlen a források szabályszerű és hatékony felhasználásához, azonban uniós bevételből nem finanszírozható. Az előirányzat felhasználásának további célja, hogy forrást biztosítson az Európai Unió intézményfejlesztési programjához (Twinning Program) kapcsolódó hazai feladatok ellátásához, valamint a bilaterális képzési és együttműködési programok folytatásához. A Kormány a 1065/2006. (VI. 29.) határozatával létrehozta a Fejlesztéspolitikai Irányító Testületet , amelynek titkársági feladatit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség látja el. Az ezzel kapcsolatos kiadások egy körét az Ügynökség ezen előirányzatból biztosítja.
Kiadás: 1 015,3 millió Ft;
Bevétel: 0,0 millió Ft;
Támogatás: 1 015,3 millió Ft
19/2/41 INTERREG ÉS EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉS CÉLTARTALÉK Az INTERREG és Európai Területi Együttműködés támogatások fogadásával kapcsolatos, előre nem látható kiadások fedezetére szolgáló előirányzat. Kiadás: 350,0 millió Ft;
Bevétel: 0,0 millió Ft;
19/2/42
EU
2007-TŐL
INDULÓ
NAGYBERUHÁZÁSOK
Támogatás: 350,0 millió Ft
ÉS
KOMPLEX
PROGRAMOK
ELŐKÉSZÍTÉSE
Komplex fejlesztések és menedzsment kiadások Annak érdekében, hogy a 2007-2013-as időszakban elérhető, minden korábbit meghaladó nagyságrendű uniós forrásokat a lehető legnagyobb hatékonysággal használja fel Magyarország, elengedhetetlen a hazai fejlesztéspolitikában a stratégiai szemléletet erősítése, a fejlesztési igények átfogó, komplex programok mentén történő meghatározása. Ennek érdekében, a tervezési folyamat részeként, kidolgozásra kerülnek a stratégiai célok és az operatív programok közötti logikai kapcsolatot megalapozó ún. komplex programok. Az ellátott tevékenységek: a programok kulcsprojektjeinek azonosítása, a projektek részletes megtervezése (hatástanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok, költség-haszon elemzés stb.), a projektek komplex szempontok szerinti értékelése, szinergiájuk vizsgálata, a fejlesztések, beavatkozások operatív programokhoz történő illesztése. A munka folytatásának alapfeltétele és része továbbá a szükséges módszertani fejlesztések, szakértői munkák elvégzése. A komplex programok keretében azonosított kulcsprojektek előkészítésének és végrehajtásának kiadásai a kapcsolódó operatív program prioritás/intézkedés előirányzatán jelennek meg. Egyedi nagyprojektek előkészítés és menedzsment kiadások
11
Az EU források gyors és biztonságos abszorpciója érdekében – a támogatásra igényt tartó projektek tényleges előkészítettségét mérlegelve – a kiemelt fejlesztések és programok részét képező 2007 elején indítható ún. „abszorpciós nagyprojektek” körét a 1067/2005. (VI. 30.) Korm. határozat tartalmazza. A határozat szerint megjelölt projektek EU támogatása és 2007-től induló megvalósítása számos országos jelentőségű központi fejlesztést tartalmaz, a környezetvédelem és a közlekedés területén. A 2006. évre tervezett előirányzatok felhasználása a 29/2005. (VIII. 22.) TNM rendelet szerint, a Támogatási Szerződésekben rögzített sávos ütemterveknek megfelelően, a felhasználások folyamatos figyelemmel kísérése révén biztosítható. Az előirányzat biztosítja a végrehajtáshoz kapcsolódó menedzsment költségek rendelet szerinti finanszírozását is. A komplex programok keretében azonosított kulcsprojektek, valamint az abszorpciós nagyprojektek előkészítésének és végrehajtásának kiadásait az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió társfinanszírozza, így azok a kapcsolódó operatív program prioritás/intézkedés előirányzatán jelennek meg. Jelen előirányzat a 2006. december 31-ig lekötött és az uniós támogatásból el nem számolható előkészítési és menedzsment költségek fedezetét biztosítja.
Kiadás: 3 342,1 millió Ft;
Bevétel: 0,0 millió Ft;
Támogatás: 3 342,1 millió Ft
19/2/43 MODERNIZÁCIÓS ÉS EUROATLANTI INTEGRÁCIÓS PROJEKT IRODA TÁMOGATÁSA A Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda (PROMEI Kht.) 2007-ben technikai közreműködés biztosításával részt vesz az NFT-I és az NFT-II végrehajtásában, kiemelt és központi programok és projektek előkészítésében, végrehajtásuk menedzselésében és ellenőrzésében. Mintaprogramjaival, mintaprojektjeivel, adatbázisaival segíti az NFT-I és az NFT-II céljainak megvalósulását, hatásvizsgálatokkal járul hozzá az NFT-k hatékony végrehajtásához. A tervezett konkrét tevékenységek: • Az NFT I végrehajtásában való közreműködés: hatásvizsgálatok készítése, központi projektek előkészítéséhez kapcsolódó menedzsment-támogatás • Az NFT-II tervezési (akcióprogramok) folyamatainak gyakorlati végrehajtásában való részvétel; • Projekt „pipeline”, az NFT-II végrehajtásához kapcsolódó projektek gyűjtése, generálása, minősítése, értékelése, előkészítése és a végrehajtás monitoringja, ellenőrzése • A Strukturális és Kohéziós Alapokhoz kapcsolódó központi projektek előkészítésének segítése; menedzsmenttámogatás, minőségbiztosítás
12
• • • • • • • •
A Strukturális és Kohéziós Alapok projektjeinek finanszírozására irányuló, egyéb állami és a privát befektetői források igénybevételének lehetőségét megteremtő konstrukciók kidolgozása; Projekt-információk folyamatos gyűjtése, frissítése, strukturálása, adatszolgáltatás az NFT-I-II végrehajtásához, akcióprogramok tervezéséhez; Projekt-előkészítési, projektfejlesztési és a végrehajtáshoz kötődő projektmenedzsmenttel kapcsolatos képzés, tanácsadás és tartalomszolgáltatás az elmaradott kistérségek számára. Az Operatív Programok realizálásához kapcsolódó foglalkoztatási, képzési és a helyi civil társadalom fejlesztésére irányuló mintaprojektekben való részvétel. Norvég Alap pályázat előkészítés, pályáztatás, bírálat, döntés előkészítés, szerződésmenedzsment, monitoring, ellenőrzés. 2000-ben kezdődött Phare dokumentációk archiválásának utómunkálatai. Döntés előkészítő szakértői munka az EU projektek, illetve programok előkészítésével kapcsolatosan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A Promei által végrehajtásra kerülő összes projekt számára menedzsment támogatás (projektvezetés, projektmenedzsment, jogi , közbeszerzési, pénzügyi tanácsadás, koordináció, monitoring, ellenőrzés, és a kapcsolódó képzés, tréningek stb.)
Kiadás: 250,0 millió Ft;
Bevétel: 0,0 millió Ft;
Támogatás: 250,0 millió Ft
19/2/45 FEJEZETI EGYENSÚLYI TARTALÉK A fejezeti egyensúlyi tartalék a tervezési körirat rendelkezése szerint a költségvetési irányszámok és a tervezett deficit tartása érdekében képzett tartalék, amelynek felhasználásáról a fejezet negyedéves jelentése alapján a Kormány dönt. Kiadás: 1 788,3 millió Ft;
Bevétel: 0,0 millió Ft;
13
Támogatás: 1 788,3 millió Ft
II. RÉSZ EU INTEGRÁCIÓ FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATON MÁS FEJEZETEKNÉL MEGTERVEZETT ELŐIRÁNYZATOK. X. MINISZTERELNÖKSÉG 9/7/1 Új Magyarország Fejlesztési Terv - Államreform Operatív Program A program célja a közigazgatás megújítása, melynek elemei a jogalkotás megújítása; a civil társadalom megerősödésének támogatása; a közigazgatás szolgáltatóvá tétele; az integrált kistérségi és a regionális döntési szintek megerősítése. Kiadás: 405,0 millió Ft;
Bevétel: 348,0 millió Ft;
Támogatás: 57,0 millió Ft
9/7/2 Új Magyarország Fejlesztési Terv - Elektronikus közigazgatás Operatív Program A program célja a közszolgáltatások korszerűsítése, amelynek tervezett eszközei az elektronikus közigazgatás és az elektronikus közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése; összehangolt (ágazatközi) szolgáltatásrendszerek feltételeinek kialakítása; a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala; az e-kultúra terjesztése, zöld közbeszerzés. Kiadás: 976,0 millió Ft;
Bevétel: 838,0 millió Ft;
Támogatás: 138,0 millió Ft
XI. ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 13/1/1 I. Nemzeti Fejlesztési Terv – Regionális Operatív Program (ROP) A Regionális Operatív Programban megfogalmazott átfogó cél a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. Ez egy olyan fejlesztés-politikai irányt határoz meg, melyben a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon, de egymással összhangban fejlődnek, miközben mérséklődnek a területi különbségek és az ország szervesen bekapcsolódik az európai térszerkezetbe. Ez jelenti egyrészt a meghatározó centrumok, térségközpontok gazdasági fejlesztését, másrészt a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, illetve a többségében hátrányos helyzetűek által lakott településrészek fejlesztését egyaránt. A kitűzött célok négy prioritás mentén valósulnak meg, melyek a térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése, a humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése, a turisztikai potenciál erősítése a régiókban, valamint a többi OP-ban is megtalálható technikai segítségnyújtás. ROP
Kiadás:
Bevétel
13/1/1/2 Térségi infrastruktúra és település környezet fejlesztése
17 388,0
14 770,0
2 618,0
13/1/1/8 A turisztikai potenciál erősítése a régiókban
12 551,0
10 241,0
2 310,0
14
Támogatás
13/2 Az INTERREG Közösségi kezdeményezés programjai 13/2/ 1 INTERREG IIIA HU-SK-UA A program célja a szlovák, ukrán határmenti térség általános gazdasági helyzetének javítása, a területi egyenlőtlenségek mérséklése szociális és gazdasági értelemben, valamint egy gazdaságilag egységes és nemzetközi viszonylatban versenyképes térség létrehozása. A program a magyar-szlovák és magyar-ukrán határszakasz mentén a korábbi PHARE CBC programok által elindított határon átnyúló gazdasági és egyéb társadalmi együttműködéseket folytatja. A pályázati kiírások eddig két körben, 2005. március 10-én és 2005. december 1-jén jelentek meg. Az első pályázati kiírás keretében benyújtott pályázatokról 2005. októberében, a második körös pályázatokról 2006 májusában döntött a program Közös Irányító Bizottsága. Az első pályázati kör lezárását követően 31 db támogatási szerződés megkötésére került sor 2,75 milliárd Ft értékben. A második körös 40 db nyertes pályázat szerződéskötése még nem zárult le. A program átfogó célja Magyarország-Szlovákia-Ukrajna határmenti térségének fejlesztése az alábbi területeken: 1. Prioritás: Határon átnyúló társadalmi és gazdasági együttműködés • 1.1 intézkedés: A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása • 1.2 intézkedés: Intézményi együttműködés 2. Prioritás: Határon átnyúló környezetvédelem és közlekedés • 2.1 intézkedés: A környezetvédelmi politikák és kapcsolódó kis léptékű beruházások határon átnyúló koordinációja • 2.2 intézkedés: Határon átnyúló természetvédelmi együttműködés • 2.3 intézkedés: Kis léptékű közlekedési és távközlési infrastruktúra kiépítése 3. Prioritás: Technikai Segítségnyújtás • 3.1 intézkedés: Programműködtetési tevékenységek • 3.2 intézkedés: Programtámogatási tevékenységek Kifizetési igények mindhárom prioritásban várhatóan folyamatosak jelentkeznek 2007 során. Kiadás: 2 706,4 millió Ft;
Bevétel:2 146,5 millió Ft;
Támogatás: 559,9millió Ft
13/2/2 INTERREG IIIA HU-RO-SER A program célja a román, szerb határmenti térség általános gazdasági helyzetének javítása, a területi egyenlőtlenségek mérséklése szociális és gazdasági értelemben, valamint egy gazdaságilag egységes és nemzetközi viszonylatban versenyképes térség létrehozása, illetve hozzájárulás a határmenti térség természeti értékeinek védelméhez és a környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság javításához. A program a magyar-román és magyar-szerb határszakasz gazdasági és egyéb társadalmi együttműködéseit segíti elő.
15
Az első pályázati felhívás 2005. február 16-án jelent meg. A pályázati felhívásban 4,0 Mrd HUF került meghirdetésre. A második pályázati kiírás 2006 augusztusában jelent meg. Az első pályázati kiírás keretében benyújtott pályázatokról 2005. novemberben (HU-RO), illetve decemberben (HU-SCG) döntött a program Közös Irányító Bizottsága. Az első pályázati kör lezárását követően 61 db támogatási szerződés megkötésére került sor mintegy 5,7 milliárd Ft értékben. A program keretében az alábbi prioritások, intézkedések finanszírozhatók: 1. Prioritás: • • 2. Prioritás: • • • •
A határmenti terület térségi, fizikai és infrastrukturális integrációjának erősítése 1.1 intézkedés: A határmenti infrastruktúra javítása 1.2 intézkedés: A környezetvédelem és az árvízmegelőzés területén fellelhető közös kihívások kezelése A piacok integrációját elősegítő és a helyi közösségek közötti koherenciát erősítő együttműködési kezdeményezések támogatása 2.1 intézkedés:Az üzleti infrastruktúra és a közös üzleti szolgáltatások fejlesztése 2.2 intézkedés:A kis- és középvállalkozások együttműködésének támogatása 2.3 intézkedés:Intézmények és közösségek közötti együttműködés támogatása 2.4 intézkedés:Együttműködés elősegítése a Kutatás és Technológiai Fejlesztés (KTF) és a humán erőforrás fejlesztés területén
3. Prioritás: Technikai Segítségnyújtás • 3.1 intézkedés: Programirányítás és program-menedzsment • 3.2 intézkedés: Programtámogatási tevékenységek Kifizetési igények mindhárom prioritásban várhatóan folyamatosak jelentkeznek 2007 során. Kiadás:: 3 952,1millió Ft;
Bevétel: 3 155,5 millió Ft;
Támogatás:796,6 millió Ft
13/2/3 INTERREG IIIA SL-HU-CR A program célja a gazdasági és szociális kondíciók javítása egy integrált regionális gazdasági térség létrehozása érdekében, valamint a határon átnyúló kapcsolatok megerősítése a lakosság, szervezetek és intézmények között minden ágazatban. A program a magyar-szlovén és magyar-horvát határszakasz mentén elindított gazdasági és egyéb társadalmi együttműködések fejlődését segíti elő. 2004. december 17-én került meghirdetésre az első szomszédsági program pályázati felhívása (Szlovénia-Magyarország-Horvátország). A második pályázati kiírás 2005. november 18-án jelent meg. Az első pályázati kiírás keretében benyújtott pályázatokról 2005. júliusában, a második körös pályázatokról 2006. júliusában döntött a program Közös Irányító Bizottsága. Az első pályázati kör lezárását követően 41 db támogatási szerződés megkötésére került sor több mint 1,8
16
milliárd Ft értékben. A második körös 34 db nyertes pályázat szerződéskötése még nem zárult le. A program keretén belül az alábbi prioritások, intézkedések finanszírozhatók: 1. prioritás: Gazdasági és társadalmi kohézió és humán erőforrás-fejlesztés • 1.1 intézkedés: Közös gazdasági térség • 1.2 intézkedés: Közös humán erőforrás-fejlesztés • 1.3 intézkedés: Közös turisztikai és kulturális térség 2. prioritás: Fenntartható fejlődés • 2.1 intézkedés: Környezeti erőforrások környezetvédelem • 2.2 intézkedés: Természetvédelem • 2.3 intézkedés: Elérhetőség
fenntartható
használata
és
3. prioritás: Technikai Segítségnyújtás • 3.1. intézkedés: Adminisztráció, megvalósítás, támogató és ellenőrző tevékenységek • 3.2. intézkedés: A technikai segítségnyújtásból finanszírozott egyéb tevékenységek Kifizetési igények mindhárom prioritásban várhatóan folyamatosak jelentkeznek 2007 során. Kiadás: 1 835,3 millió Ft;
Bevétel:1 479,7 millió Ft;
Támogatás:355,6 millió Ft
13/2/4 INTERREG IIIA AT-HU Az osztrák oldalon 2000 óta, illetve a magyar oldalon 2004 óta futó program célja a gazdasági és szociális együttműködés erősítése a lakosság, szervezetek és intézmények között minden ágazatban. A 2004-2006-os magyar allokáció 2,65 Mrd HUF, a pályáztatás a források kimerüléséig folyamatos 2005. január 7-e, a magyar oldalon meghirdetett pályázati felhívás megjelenése óta. Eddig 34 db támogatási szerződés lett megkötve több, mint 1,7 milliárd Ft értékben. 2006. májusában külön került meghirdetésre a 3.2. intézkedés (Mikro-projektek, beleértve a „people-to-people” tevékenységeket és a kísérleti kis projekteket). A program keretén belül az alábbi prioritások, intézkedések finanszírozhatók: 1. prioritás: Határon átnyúló gazdasági együttműködés • • •
1. intézkedés: Üzleti infrastruktúra fejlesztése és támogatása a határmenti területen 2. intézkedés: Kis- és középvállalkozások együttműködésének fejlesztése valamint a határon átnyúló üzleti tevékenységekhez kapcsolódó tanácsadás 3. intézkedés: Idegenforgalom és szabadidő
17
2. prioritás: Elérhetőség • •
1. intézkedés: Határon átnyúló közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra javítása 2. intézkedés: Közlekedésszervezés, tervezés és logisztika
3. prioritás: Határon átnyúló szervezeti struktúrák és hálózatok • •
1. intézkedés: Határon átnyúló szervezeti struktúrák és hálózatok fejlesztése 2. intézkedés: Mikro-projektek, beleértve a „people-to-people” tevékenységeket és a kísérleti kis projekteket
4. prioritás: Emberi erőforrások • •
1. intézkedés: A regionális munkaerőpiac fejlesztése az EU bővítés kontextusában 2. intézkedés: Az együttműködés és infrastruktúra fejlesztése a oktatás, képzés és a tudomány terén
5. prioritás: Fenntartható területi és környezeti fejlődés • 1. intézkedés: A természeti erőforrások kezelése, műszaki infrastruktúra és megújuló energiaforrások • 2. intézkedés: Természet- és környezetvédelmi intézkedések, nemzeti- és natúrparkok • 3. intézkedés: Vidéki és városi területek határon átnyúló térségi fejlődését célzó intézkedések Kifizetési igények minden prioritásban várhatóan folyamatosak jelentkeznek 2007 során. Kiadás: 1 502,5 millió Ft;
Bevétel:1 252,6 millió Ft;
Támogatás: 249,9 millió Ft
13/2/5 INTERREG IIIB A program átfogó célja az országok feletti, transznacionális együttműködés, az európai térség területi integrációjának elősegítése, Európa gazdasági, területi és társadalmi integrációjának előmozdítása. Fő területei: transznacionális fejlesztési stratégiák közös kidolgozása hatékony és fenntartható közlekedési hálózat kialakítására, az információs társadalomhoz való kapcsolódás elősegítésére, környezetvédelmi együttműködésre, kulturális és természeti erőforrások védelmére, különös tekintettel a vízgazdálkodásra. (Tanulmányok, tervek, szoftverek kidolgozásának támogatása.) Magyarország 1998 óta a Közép-Európát és a Balkánt magába foglaló térségben vesz részt az INTERREG IIIB keretében az úgynevezett CADSES (Central Adriatic Danubian SouthEastern European Space) együttműködési programban. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból az INTERREG IIIB források más tagállamokból projekt szinten érkeznek Magyarországra. A CADSES program prioritásai a következők: 1. Területfejlesztési elképzelések és akciók támogatása a társadalmi-gazdasági kohézió erősítésének jegyében •
1.1. intézkedés: Közösen megvalósítható stratégiák és akciók támogatása 18
• • •
1.2. intézkedés: A városi területek fejlődésének alakítása, a városok hálózatának és együttműködésének fejlesztése 1.3. intézkedés: A vidéki területek fejlődésének alakítása 1.4. intézkedés:A bevándorlás területi hatásai
2. Hatékony és fenntartható közlekedési hálózatok, valamint az információs társadalom vívmányaihoz való hozzáférés támogatása • •
2.1 intézkedés: Hatékony közlekedési hálózatok fejlesztése a fenntartható fejlődés jegyében 2.2 intézkedés: A tudáshoz és az információs társadalom vívmányaihoz való hozzáférés javítása
3. A tájvédelem, illetve a természeti és kulturális örökség védelmének és megfelelő kezelésének támogatása • • •
3.1 intézkedés: A kulturális örökség védelme és fejlesztése 3.2 intézkedés: A természeti örökség védelme és fejlesztése 3.3 intézkedés: A természeti tájak védelme és fejlesztése
4. Környezetvédelem, erőforrás-gazdálkodás és kockázatkezelés • • •
4.1 intézkedés: A környezetvédelem és az erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodás támogatása 4.2 intézkedés: A kockázatkezelés és a katasztrófavédelem támogatása 4.3 intézkedés: Az integrált vízgazdálkodás és az árvízvédelem támogatása
A IIIB CADSES program utolsó pályázati felhívása a programban 2006 végéig rendelkezésre álló összes szabad forrás, 40 millió euró felhasználására 2005. július 29-én jelent meg, amelyre 18 országból nyújthattak be pályázatokat. A római székhelyű Irányító Hatóság által jóváhagyott projektek magyar partnereinek tevékenységéhez a magyar költségvetés 12.5 százalékos társfinanszírozást nyújt, az erre vonatkozó hazai pályázat megjelenése 2005 szeptemberében történt. Az Interreg IIIB CADSES Társfinanszírozási alap keretében 11 támogatási szerződés megkötésére került sor, 75,3 millió Ft értékben. Kiadás: 80,0 millió Ft;
Bevétel:0,0 millió Ft;
Támogatás:80,0 millió Ft
13/2/6 INTERREG IIIC A program legfontosabb célja, hogy segítse a Strukturális Alapok programjaiban részt vevő szervezetek tapasztalatcseréjét. Mindenekelőtt olyan együttműködésekhez nyújt keretet, melyek célja a Strukturális Alapok programjaiban kialakult „bevált gyakorlatok” átvétele. Az INTERREG IIIC ezzel kíván hozzá járulni az európai és nemzeti fejlesztési politikák hatékonyságának javításához. A program utolsó pályázati kiírása 2004. október 25-én jelent meg. A bécsi székhelyű Irányító Hatóság által támogatásra ítélt projektekben részt vevő magyar partnerek tevékenységeit 10 illetve 15% magyar kormányzati társfinanszírozás támogatja. Interreg IIIC Társfinanszírozási alap keretében 26 támogatási szerződés megkötésére került sor 155,3 millió Ft értékben.
19
Kiadás: 63,0 millió Ft;
Bevétel: 0,0millió Ft;
Támogatás:63,0 millió Ft
13/2/7 INTERACT Az INTERACT Program az INTERREG Közösségi Kezdeményezés része, melynek a fő célja az INTERREG programok megvalósítása során a területfejlesztés, valamint a határmenti, transznacionális és inter-regionális együttműködések révén felhalmozott sokrétű tapasztalat átadása, illetve hasznosítása. Az INTERACT hivatalosan az INTERREG IIC program keretéből finanszírozott – kisméretű, speciális szakmai jellegű program, amely az INTERREG programok minőségének javításához kíván hozzájárulni a különböző országokban/régiókban található intézmények és szakemberek közötti tapasztalatcsere elmélyítésének, menedzsment módszerek bemutatásának ösztönzésével. A 2007. évi költségvetés INTERACT fejezeti sorát az INTERACT Megállapodásban Magyarország által vállalt nemzeti hozzájárulása alapján terveztük. Kiadás: 4,0 millió Ft;
Bevétel: 0,0 millió Ft;
Támogatás:4,0 millió Ft
13/3 Új Magyarország Fejlesztési Terv - Regionális operatív programok A program célja a kiegyensúlyozott területi fejlődést biztosítása, az alábbi intézkedéseken keresztül: Együttműködő és versenyképes városhálózat, amelynek legfőbb eleme a fejlesztési pólusok kialakítása. Megújuló vidék: falusias, rurális térségek integrált, fenntartható fejlesztése. Az elmaradott térségek felzárkóztatása, ami komplex felzárkóztatási programok megvalósítását jelenti. A Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése. Ezeket a beavatkozásokat a hét regionális operatív program foglalja keretbe, melyek legfontosabb céljai a következők: - a regionális gazdasági versenyképesség erősítése - a régiók turisztikai vonzerejének növelése, - a térségi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése, a helyi környezeti állapot javítása, - az energiatakarékosság és –hatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, - települések átfogó, integrált fejlesztése, - a régión belüli társadalmi és területi különbségek mérséklése, - a humáninfrastruktúra fejlesztése.
20
ÚMFT ROP 13/3/1 Nyugat-dunántúli Program
Regionális
Kiadás: Operatív
Bevétel
millió Ft Támogatás
1 198,0
1 029,0
169,0
13/3/2 Közép-dunántúli Regionális Operatív Program
1 310,0
1 125,0
185,0
13/3/3 Dél-dunántúli Regionális Operatív Program
1 661,0
1 426,0
235,0
13/3/4 Dél-alföldi Regionális Operatív Program
1 915,0
1 645,0
270,0
13/3/5 Észak-alföldi Regionális Operatív Program
2 485,0
2 134,0
351,0
13/3/6 Észak-magyarországi Regionális Operatív Program
2 305,0
1 980,0
325,0
13/3/7 Közép-magyarországi Regionális Operatív Program
4 079,0
3 503,0
576,0
13/4-5 Európai Területi Együttműködés – INTERACT 2007-2013 2007-től új feladatként jelentkezik a 2007-2013-as programozási periódus Európai Területi Együttműködési Programjainak lebonyolítása. Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006-os az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendelet 6. cikkelye alapján az „európai területi együttműködés” célkitűzés keretében az ERFA a következő prioritásokra összpontosítja támogatását: 1.
a határokon átnyúló gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi tevékenységek fejlesztése a fenntartható területfejlesztésre irányuló együttes stratégiák révén, és elsősorban a következők által: a) a vállalkozói szellem ösztönzése, különösen a KKV-k, az idegenforgalom, a kultúra és a határokon átnyúló kereskedelem fejlesztése; b) a természeti és kulturális erőforrások közös védelmének és az ezekkel való közös gazdálkodásnak, valamint a természeti és technológiai kockázatok megelőzésének az ösztönzése és javítása; c) a városi és vidéki térségek közötti kapcsolatok támogatása; d) az elszigeteltség mérséklése a közlekedés, az információ, továbbá a hírközlő hálózatok és szolgáltatások, valamint a határokon átnyúló vízellátási, hulladékgazdálkodási és energiaellátási rendszerek és létesítmények javított elérhetősége révén; e) az együttműködés, a kapacitások és az együttes hasznosítás fejlesztése az infrastruktúrák területén, különösen az olyan ágazatokban, mint az egészségügy, a kultúra, a idegenforgalom és az oktatás.
2.
a transznacionális együttműködés kialakítása és fejlesztése, elsősorban a következő kiemelt fontosságú területekre koncentrálva: a) innováció: tudományos és technológiai hálózatok létrehozása és fejlesztése, valamint a regionális K+F és innovációs kapacitások fokozása, amennyiben ezek közvetlenül hozzájárulnak a transznacionális területek kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéséhez.;
21
b) c)
d)
3.
környezet: az egyértelműen transznacionális dimenziójú vízgazdálkodási, energiahatékonysági, kockázat-megelőzési és környezetvédelmi tevékenységek.; elérhetőség: a közlekedéshez és a távközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a közlekedés és a távközlési szolgáltatások minőségének fejlesztése, amennyiben ezek egyértelműen transznacionális dimenzióval rendelkeznek.; fenntartható városfejlesztés: a policentrikus fejlesztés megerősítése transznacionális, nemzeti és regionális szinten, ahol egyértelmű a transznacionális hatás.
a regionális politika hatékonyságának erősítése az alábbiak előmozdításával: a) interregionális együttműködés, amely az innovációra és a tudásalapú gazdaságra, valamint a környezetvédelemre és a kockázat-megelőzésre összpontosít; b) a legjobb gyakorlat meghatározására, átadására és elterjesztésére vonatkozó tapasztalatcserék; és c) a tanulmányokat, adatgyűjtést, valamint a közösségi fejlődési trendek megfigyelését és elemzését magukban foglaló tevékenységek.
A 2007-től Magyarország részvételével induló határmenti programok egy része a Strukturális Alapok forrásból belső határainkon (magyar-osztrák, magyar-szlovén, magyar-szlovák, illetve magyar-román határmenti program), másik része pedig IPA (Instrument for Pre-Accession Assistance) és ENPI (European Neighbourhood and Partnership Instrument) forrásokból (a magyar-horvát, magyar-szerb határmenti program, és magyar-szlovák-román-ukrán program) külső határainkon fog megvalósulni. A jelenleg futó INTERREG IIIB transznacionális program utódprogramjai a 2007-2013-as programozási periódusban a dél-kelet-európai transznacionális program, illetve a középeurópai transznacionális programok lesznek. A jelenlegi Interreg IIIC program utódja az új interregionális program, az INTERACT program pedig INTERACT 2007-2013 néven folytatódik tovább. Magyarország a 2007-2013-as időszakban a következő programokban vesz részt: • • • • • • • • • • •
Magyarország-Szlovákia (HU-SK) Európai Területi Együttműködési (ETE) Program Magyarország-Románia (HU-RO) ETE Program Szlovénia-Magyarország (SLO-HU) ETE Program Ausztria-Magyarország (AU-HU) ETE Program Magyarország-Szerbia IPA Határon-átnyúló Program (HU-SR) Magyarország–Horvátország IPA Határon-átnyúló Program (HU-HR) Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna (HU-RO-SK-UA) ENPI Program Dél-kelet-európai transznacionális ETE program Közép-európai transznacionális ETE program Interregionális ETE program INTERACT 2007-2013
22
Mind a határmenti ETE, IPA és ENPI programok, mind pedig a Magyarország részvételével megvalósuló transznacionális, illetve interregionális programok tervezése, a programdokumentumok elkészítése folyamatban van. Mivel a pályázati kiírások minden új programban várhatóan legkorábban 2007 nyarán jelennek meg, ezért 2007-re csekély mértékű (a hazai allokáció mértékének 1%-át kitevő) projektszintű kifizetés lett tervezve. A Technikai Segítségnyújtás prioritások terhére történő kifizetések és a hazai társfinanszírozás forrásigényének tervezésére részletes kapacitás-, tevékenység- és költség terv alapján került sor. Technikai Segítségnyújtás forrásból többek közt a következők finanszírozása indokolt: szükséges kapacitás; infonapok, partnerkereső szemináriumok; kiadványok, információs anyagok, honlapok; hirdetés és pályázati felhívások; pályázatok formai és szakmai értékelése; bizottsági ülések és technikai megbeszélések; a programok Monitoring és Információs Rendszerének fejlesztése, karbantartása, illetve fordítási és tolmácsolási költségek. Fontos kiemelni, hogy a TA források a résztvevő országok közös forrásai, így a TA projektek menedzsmentjével kapcsolatos programszintű döntésről az egyes programok Monitoring Bizottságai határoznak. Előirányzat
Kiadás:
13/4 Európai Területi Együttműködés
2 050,9
13/5 INTERACT 2007-2013
Bevétel 1 427,3
6,0
millió Ft Támogatás 623,6 6,0
XII. FÖLDMÜVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 11/1/1 I. Nemzeti Fejlesztési Terv – Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) A program négy területen támogat agrár és vidékfejlesztési tevékenységet: Az első terület a mezőgazdasági és a halászati termék-előállítás versenyképességének növelése. Ennek során az igénybe vehető támogatások a termelési költségeket csökkentő beruházásokra, az állattartó telepek rekonstrukciójára, az új szervezeti struktúrához igazodó telepek kialakítására, de különösen a viszonylag rövid idő alatt eredményt hozó gépvásárlásokra, a termék-minőséget javító technológiák, termelési eljárások bevezetésére, magas teljesítőképességű biológiai alapok termelésbe vonására ösztönöznek. A második terület az élelmiszergazdaság modernizálása, melynek célkitűzése a mezőgazdasági termékfeldolgozás és értékesítés infrastruktúrájának fejlesztése, a termékek minőségének emelése és konkrét piaci igényeket kielégítő, illetve új piaci lehetőségeket kihasználó termékek előállítása. További fejlesztési terület az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem színvonalának javítása is. A harmadik terület a vidéki térségek fejlesztése, melynek legfőbb célja a vidék felzárkózásának elősegítése. Ezen belül kiemelt cél csökkenteni a vidéki térségekben kialakult gazdasági és társadalmi hátrányokat, javítani a vidéki lakosság életminőségét, életfeltételeit, jövedelmi helyzetét, és ez által megelőzni, mérsékelni a kistelepülések elnéptelenedését, elöregedését, a humán-potenciál további romlását, a gazdaság jobb infrastrukturális 23
ellátottságú (városi) térségekbe áramlását, a vidék tájelemeinek és arculatának további erózióját. A negyedik és egyben legutolsó terület a – többi OP-hoz hasonlóan – a technikai segítségnyújtást tartalmazza, melynek célja az, hogy segítse a Program irányítását, végrehajtását, folyamatos nyomon követését és ellenőrzését, illetve esetlegesen a későbbi módosítását. millió Ft Támogatás
AVOP
Kiadás:
Bevétel
11/1/1/1 Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban
16 232,0
12 333,0
3 899,0
5 264,0
4 000,0
1 264,0
10 600,0
8 054,0
2 546,0
825,0
627,0
198,0
11/1/1/2 Élelmiszergazdaság modernizálása 11/1/1/3 Vidéki térségek fejlesztése 11/1/1/4 AVOP technikai segítségnyújtás
XV. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM 26/1/1 I. Nemzeti Fejlesztési Terv - Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) A GVOP öt területen támogat gazdaságfejlesztési tevékenységet: Az első terület a beruházás-ösztönzés, amely korszerű technológiájú termelő-kapacitások kiépítését, kelet-közép-európai vagy európai regionális hatáskörrel rendelkező vállalati központok magyarországi kialakítását, integrátor vállalatok, ipari parkok, innovációs és technológiai transzferközpontok, logisztikai központok beruházásait, fejlesztését és pro-aktív beruházás-ösztönzési szolgáltatásokat támogatja. A második prioritás a kis- és közepes méretű vállalkozások (KKV) fejlesztését célozza, melynek keretein belül a KKV-k technológiai korszerűsítése, a működésükhöz szükséges alap- és emelt színtű információkat nyújtó tanácsadás, a vállalkozások közötti együttműködés elősegítése kap támogatást. A harmadik prioritás a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet hivatott segíteni, ezen belül a korszerű, piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményező alkalmazott kutatások és technológiai fejlesztések, valamint a közfinanszírozású kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának és a vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése támogatható A negyedik prioritás az információs társadalom és gazdaság fejlesztése, amely az elektronikus gazdaság és kereskedelem, az információs iparág, az elektronikus közigazgatás fejlesztését és a szélessávú távközlési infrastruktúra bővítését támogatja. Az ötödik és egyben legutolsó terület a – többi OP-hoz hasonlóan – a technikai segítségnyújtást tartalmazza.
24
GVOP
Kiadás:
Bevétel
millió Ft Támogatás
26/1/1/1 Beruházás-ösztönzés
12 868,0
9 145,0
3 723,0
26/1/1/2 Kis- és középvállalkozások fejlesztése
11 149,8
7 941,0
3 208,8
26/1/1/7 Információs társadalom és gazdaságfejlesztés
14 603,0
10 838,0
3 765,0
26/1/1/8 Kutatás-fejlesztés, innováció
12 370,0
9 222,0
3 148,0
26/1/2 I. Nemzeti Fejlesztési Terv - Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) A közlekedési prioritás hozzájárul a magyarországi infrastruktúra egyidejű minőségi és mennyiségi javulásához. Az Európai Unióba való szerves integrálódásunk elősegítésének érdekében olyan integrált közlekedési rendszer kiépítése a cél, amely a személy- és áruszállítási igények magas színvonalú kielégítésével, és szolgáltatásaival gazdaságélénkítő hatást fejt ki. Az előirányzatból támogatott két intézkedés a környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése, valamint a közlekedési infrastruktúra elérhetőséget javító fejlesztése. A Környezetvédelem-Energetika intézkedéshez tartozó tevékenység keretében az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése kerül támogatásra. KIOP
Kiadás:
26/1/2/1 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 26/1/2/2 Környezetvédelem-Energetika
Bevétel
millió Ft Támogatás
15 546,4
11812,0
3 734,4
269,2
204,4
64,8
26/2 Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló közlekedési projektek Az Alap finanszírozásában a vasúti projekteken belül három fő vasúti vonalszakasz kerül felújításra: •
•
a Budapest-Cegléd-Szolnok-(Lőkösháza) vonalszakasz első üteme a Vecsés-Szolnok vonalszakasz rehabilitációja, ahol a tervezett sebesség a vonalszakasz első felén 120 km/h, a második felén 140 km/h. A továbbra is folyó második ütem után (amely a Szajol-Mezőtúr és a Békéscsaba-Lőkösháza vonalszakasz rehabilitációját és szakértői segítségnyújtást foglal magában), jövőre elkezdődik a harmadik szakasz is, amelyben Békéscsaba állomás, Budapest-Vecsés vonaszakasz, és Mezőtúr-Gyoma szakasz felújítására kerül sor. A Budapest-Győr-Hegyeshalom vonalszakasz rehabilitációját követően a BudaörsBiatorbágy közötti vonalszakaszon 140 km/h sebesség bevezetésére kerül majd sor, a Komárom-Győrszentiván között a jelenlegi 160 km/h sebesség biztonságos alkalmazása válik lehetővé. A Budapest-Kelenföld-Kimle közti vonalon végzett munkákkal (ETCS), valamint a Komárom és Győr állomások biztosítóberendezési munkáinak elvégzésével a vonatközlekedés biztonsága a nyugat-európai követelményeknek fog megfelelni.
25
•
A Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba vonalszakasz rehabilitációján belül sor kerül a távközlő és biztosítóberendezések átépítésére, a vonal villamosítására. Ezt követően a 100, ill. a 120 km/h és rövid szakaszon a 80 km/h sebesség válik lehetővé.
A támogatáshoz kapcsolódó tervezett EU bevételek hazai társfinanszírozásához a MÁV Rt. saját forrása is hozzájárul. A Kőrishegyen és Püspökladányban található nagy hatótávolságú radarállomások cseréje és korszerűsítése zajlik. A repülőtéri mozgásellenőrző radar cseréje és korszerű mozgásellenőrző rendszer (A-SMGCS-rendszer) beszerzése és telepítése valósul meg a Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtéren csakúgy, mint a meglévő magyar légiforgalmi irányítórendszer (MATIAS) továbbfejlesztése. A projekt eredményeként a légi-irányítási kapacitások és szolgáltatások bővítése esetén nő a magyar légtér áteresztő képessége, ezáltal lehetővé válik a légi-közlekedés iránti növekvő kereslet kielégítése. A támogatáshoz kapcsolódó HungaroControl biztosítja.
tervezett
EU
bevételek
hazai
társfinanszírozását
a
Az ISPA támogatásával megvalósuló közúti projektek célja a 7 hazai főútvonal burkolat megerősítése 11,5 tonna tengelyterhelésre az uniós követelményeknek megfelelően. A projekt első üteme a 3. és a 35 sz. főutakon tervezett burkolat megerősítési és felújítási munkák. A második ütem a 2., 6., 42., 47. és 56. sz. utak burkolatának megerősítése. Kohéziós Alap támogatás járul hozzá az „M0 Keleti szektor” projekt építéséhez. Kiadás: 91 900,0 millió Ft;
Bevétel: 56 400,0 millió Ft;
Támogatás: 35 500,0 millió Ft
26/3/1 Új Magyarország Fejlesztési Terv - Közlekedés Operatív Program Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a közlekedés fejlesztését: Az ország nemzetközi elérhetőségének javítása, amelynek tervezett eszközei a gyorsforgalmi úthálózat bővítése; a vasúti fővonalak korszerűsítése; a folyami infrastruktúra bővítése. A térségi elérhetőség javítása, amelynek tervezett eszközei a keresztirányú főutak bővítése és burkolaterősítése; regionális közlekedési szövetségek felállítása. A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése, amelynek tervezett eszközei az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és összekapcsolása a helyi tömegközlekedéssel; kerékpárutak építése; forgalomcsillapítás a belvárosokban. Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, amelynek tervezett eszközei az intermodális logisztikai központok és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra kiépítése. Kiadás: 16 160,0 millió Ft;
Bevétel: 13 877,0 millió Ft;
26
Támogatás: 2 283,0 millió Ft
26/3/1 Új Magyarország Fejlesztési Terv - Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) Az alábbi beavatkozások a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, valamint a regionális operatív programok keretei között valósulhatnak meg: Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, amelynek tervezett eszközei a piacorientált K+F-tevékenységek támogatása; a vállalkozások és a felsőoktatás innovációs tevékenységének és együttműködéseinek ösztönzése; a technológia-intenzív (spin-off) kisvállalkozások létrehozásának bátorítása; a technológiatranszfer ösztönzése; a hídképző és inkubációs tevékenység megerősítése, a K+F infrastrukturális hátterének megerősítése. A kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének a javítása, amelynek tervezett eszközei a kkv-k tőkeellátottságának javítása; a vállalkozói kultúra szélesítése; szervezetfejlesztés; technológiai korszerűsítés; a kkv-k közötti együttműködések bátorítása. Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei az ipari parkok fejlesztése; az infokommunikációs technológiák (IKT) és a fizikai infrastruktúra javítása; a logisztika parkok hálózatának kiépítése; a szélessávú IT-hálózatok kiépítése; az elektronikus közszolgáltatások továbbfejlesztése; az üzleti környezethez kapcsolódó jogi és szabályozási keret kidolgozása. Kiadás: 6 169,2 millió Ft;
Bevétel: 5 297,6 millió Ft;
Támogatás: 871,6 millió Ft
XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 11/1/1/1 I. Nemzeti Fejlesztési Terv - Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) - Környezetvédelem A környezetvédelmi program legfontosabb fejlesztési irányai a vízminőség javítása, a hulladékgazdálkodás fejlesztése, a környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében, a természetvédelem és a fenntartható árvízvédelem, a levegőszennyezés és a zajterhelés csökkentése, valamint az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése. Kiadás: 2 153,6 millió Ft;
Bevétel: 1 636,3 millió Ft;
Támogatás: 517,3 millió Ft
11/1/2 Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló környezetvédelmi projektek A program keretében következő projektek valósulnak meg: 2000/HU/16/P/PE/002 Hajdú-Bihar megyei hulladékgazdálkodási rendszer célja egy, az egész megyére kiterjedő komplex települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása. 2000/HU/16/P/PE/003 A szegedi szennyvízkezelés és csatornázás beruházás célja a meglévő szennyvíztisztító telep továbbfejlesztése, és a tisztítás 2. és 3. fázisának megépítése. További cél a csatornahálózat fejlesztésével, valamint Dél-Újszeged városrész teljes csatornahálózatának kiépítésével a háztartások 100 %-ának szolgáltatással történő ellátása.
27
2000/HU/16/P/PE/004 Miskolc és térsége hulladékgazdálkodási rendszer című beruházás Miskolc város és térségének 37 településére terjed ki. A projekt végeredményeként egy műszaki védelemmel és biogáz kivezetővel ellátott központi regionális hulladéklerakó épül ki, bevezetésre kerül a szelektív hulladékgyűjtés. A jelenleg működő központi lerakó és a települések hulladéklerakóinak a rekultivációja is a projekt részét képezik. 2000/HU/16/P/PE/005 Szeged regionális hulladékgazdálkodási rendszer projekt célja egy regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, a jelenlegi regionális telep műszaki védelemmel való ellátása, korszerű biogáz hasznosító rendszer kiépítése. A régióban a szelektív gyűjtés is bevezetésre kerül, ehhez kapcsolódóan a projekt keretében komposztáló telepet és bontási hulladékot kezelő telepet létesítenek 2000/HU/16/P/PE/006 Tisza-tó hulladékgazdálkodási rendszer projekt célja, hogy a térségben komplex hulladékgazdálkodási rendszer épüljön ki, a szakszerű európai normáknak megfelelő hulladékgyűjtés, szállítás és az ártalommentes hulladék-elhelyezés mielőbbi megvalósításával. 2000/HU/16/P/PE/007 Szolnok térsége hulladékgazdálkodási rendszer Szolnok-Törökszentmiklós térségben 28 település bevonásával hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése. Ennek keretében egy modern, megfelelő hulladéklerakó létrehozása, átrakó állomás kialakítása hulladéklerakók rekultivációja valósul meg.
projekt célja a egy regionális EU előírásoknak és a meglévő
2001/HU/16/P/PE/008 Duna-Tisza közi nagytérség hulladékgazdálkodási rendszer beruházás keretében több nagy kapacitású, regionális hulladéklerakó telep illetve hulladékkezelő központ épül, bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést, hulladékudvarok kerülnek kialakításra a térségben, valamint sor kerül régi, nem megfelelő és környezeti kockázatot jelentő lerakók rekultivációjára. 2001/HU/16/P/PE/009 Pécs ivóvíz bázis védelme, csatornázás című projekt közvetlen célja Pécs és környéke értékes ivóvízbázisainak magas színvonalú, hosszú távú védelme, valamint a felszín alatti vizek minőségének javítása. 2001/HU/16/P/PE/010 Sajó-Bódva völgyi hulladékgazdálkodási rendszer projekt keretében regionális hulladékkezelő és feldolgozó telep kerül kialakításra, hulladékválogató, hulladékkomposztáló és építési hulladék feldolgozó üzemrészekkel, valamint megvalósul a projekt területén megtűrt, a környezetet veszélyeztető 5 db hulladéklerakó rekultivációja is. 2001/HU/16/P/PE/011 Sopron szennyvízkezelés és csatornázás projekt céljaként további régiók kerülnek a soproni szennyvízelvezető-hálózatba bekapcsolása, illetve az ellátatlan területek csatornázása szorosan összefügg a meglévő hálózat fejlesztésével. 2002/HU/16/P/PE/014 Észak-kelet Pest megyei térség regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszer projekt célja egy olyan hosszú távú (legalább 20 évre szóló) modern, költséghatékony regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, amely megfelel az uniós és a hazai szabályozásnak, standardoknak. 2002/HU/16/P/PE/015 Homokhátsági települések regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszerének kialakítása projekt célja a régió szilárd települési hulladékkezelésének a hazai és az EU szabályainak megfelelő megoldása, az ehhez szükséges műszaki, technikai, szervezeti és tudati feltételek megteremtése, a térségben található megtelt, megtűrt és illegális hulladéklerakó helyek felszámolása, rekultiválása. 2002/HU/16/P/PE/016 Regionális hulladékkezelő és hulladéklerakó rendszer megvalósítása Nyugat- Balaton és Zala-folyó medencében projekt célja 265 település bevonásával integrált
28
hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása. A programjavaslat magában foglalja a meglévő, engedély nélküli és megtűrt helyi lerakók bezárását. 2002/HU/16//P/PE/017 Észak-balatoni Regionális Települési Szilárd Hulladékkezelési Rendszer létrehozásának célja Közép-dunántúli régió, a Balaton tó északi partja és a KisAlföld közti térség integrált hulladékkezelési rendszerének megvalósítása. A projekt tartalmaz szelektív hulladékgyűjtőket, komposztáló és újra hasznosítási berendezések felszerelését, hulladék-áthelyező telephelyek építését, egy sor hulladéklerakó és hulladékgyűjtő sziget telepítését, egy hulladékkezelő üzem építését és egy korszerű, a nemzeti és EU rendelkezéseknek teljes mértékben megfelelő szemétlerakó építését. 2002/HU/16/P/PE/018 Dél-balatoni és sióvölgyi települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszer projekt célja olyan hosszú távú, 25 éves regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszer kialakítása a 202 település számára, amely megfelel az EU vonatkozó direktíváinak és a magyar szabályozásnak, és hozzájárul a projekt által lefedett területen található flóra és fauna, illetve a felszín alatti vizek védelméhez. A 2003/HU/16/P/PE/019 Kecskemét agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési programjának célja a csatornahálózat-bővítés az érintett településeken, a szennyvíztisztító nagyobb mértékű kihasználtságának elérése, gázmotorok beépítése a biogáz felhasználására, iszapvíztelenítő ház építése, valamint egy komposztáló építése, amely az egész régió víztelenített iszapját dolgozza fel. A beruházás 54.334 fő részére nyújt ezzel magasabb szintű szennyvízkezelési szolgáltatást. A 2003/HU/16/P/PE/020 Debrecen és régiója szennyvízhálózatának fejlesztése című projekt 8 települést (Debrecen, Józsa, Pallag, Ebes, Hajdúsámson, Mikepércs, Sámsonkert, Sáránd), összesen 222.602 főt érint. A beruházás során sor kerül új csatornahálózat kiépítésére, valamint a régi szakaszok felújítására, a szennyvíztisztító technikai fejlesztésére, a szennyvízgyűjtő hálózat 7 másik településre való kiterjesztésére, valamint új komposztáló üzem építésére. A 2003/HU/16/P/PE/021 Szombathely megyei jogú város szennyvízelvezetési és kezelési rendszerének fejlesztése projekt konkrét céljai a következők: Szombathely nyugati városrészében a szennyvíz és csapadékvíz elvezető hálózat bővítése, a meglévő városi szennyvíztisztító telep mechanikai előtisztító lépcsőjének korszerűsítése, valamint az iszapkezelés korszerűsítése. A 2003/HU/16/P/PA/011 Technikai segítségnyújtás a Zagyva-Tarna vízgyűjtőmedence kezeléséhez című projekt általános célja a 2000/60/EC Víz Keret Direktíva megvalósítása. 2002/HU/16/P/ PA012 számú szakértői segítségnyújtási projekt 15-20 projekt Kohéziós Alap pályázatának az EU követelményeknek megfelelő minőségben történő kidolgozásához járul hozzá. 2004/HU/C/PE/001 Budapesti központi szennyvíztisztító projekt fő célja, hogy Budapest központi részén felszámolja a kezeletlen szennyvíz Dunába vezetésének jelenlegi gyakorlatát. Ez egyrészt segíti a folyó vízminőségének és a folyópart ökológiai állapotának javulását, ugyanakkor Budapest lakosságának is előnyére szolgál a víz esztétikusabb optikai hatása, valamint a folyópart által biztosított jobb szabadidős lehetőségek. Összességében több mint 900 000 ember él a javaslatban szereplő Központi Szennyvíztisztító Telep által érintett területen. 2004/HU/C/PE/002 Zalaegerszeg szennyvízkezelési és csatornázási projekt elsődleges célja egyrészt, hogy Zalaegerszeg és a környező 41 településének megfelelő szennyvízelvezetést és -kezelést biztosítson, másrészt csökkentse a Zalába kerülő foszfor mennyiségét. Ugyancsak
29
fontos szempont a meglévő szennyvíztisztító telep kapacitásbővítése, valamint új iszapkezelési vonal létesítése. 2004/HU/C/PE/003 Veszprémi szennyvíztisztító projekt a veszprémi, a zirci, és a hegyesdi agglomeráció 13 települését foglalja magába, melyeknek az együttes, projekt által érintett lakosságszáma 77 556 fő. Cél a karsztos terület szennyvízkezelési és környezetvédelmi szempontból való egységes kezelése. 2004/HU/C/PE/005 Észak-alföldi regionális ivóvízminőség javító program: Összesen 25 település ivóvízének arzén- és nitrát-mentesítéséről gondoskodik a beruházás, melynek értéke 28,5 millió €. Ennek 65 %-a fedezhető a Kohéziós Alapból. A beruházás 2006-ban indul. 2005/HU/C/PE/006 Üröm-Csókavár kármentesítési projektet az EU befogadta, 2007-ben elkezdődhet a projekt megvalósítása. Kiadás: 60 364,0 millió Ft;
Bevétel: 34 124,0 millió Ft;
Támogatás: 26 240,0 millió Ft
11/3/1 Új Magyarország Fejlesztési Terv - Környezet és Energia Operatív Program Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a környezeti és energetikai fejlesztéseket: Környezetjavító fejlesztések, melynek elemei egészséges és tiszta települések megteremtése, ezen belül hulladékgazdálkodási és szennyvízkezelés, a vízbázis védelme és az ivóvíz minőségének javítása, a bel- és külterületi vízrendezés és környezeti kármentesítés; vizeink jó kezelése, ezen belül az árvizek és belvizek elleni védekezés, valamint a vizeink jó ökológiai állapotának elérését szolgáló vízgyűjtő-gazdálkodási és integrált vízhasználati intézkedések; természeti értékeink jó kezelése; a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése. Környezetbarát energetikai fejlesztések, amelynek tervezett eszközei az energiahatékonyságra és –takarékosságra, illetve a megújuló energia termelésére és használatára irányuló fejlesztések ösztönzése. Kiadás: 9 882,0 millió Ft;
Bevétel: 8 486,0 millió Ft;
Támogatás: 1 396,0 millió Ft
XX. OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 12/1/1 I. Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segítésével olyan kezdeményezések részesülnek támogatásban, amelyek a hátrányos helyzetű emberek munkaesélyeinek növelésére, munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésük elősegítésére törekednek. Kiemelt célja a romák foglalkoztathatóságának javítása. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése olyan tevékenységeket támogat, melyek hozzájárulnak az emberek élet- és munkaesélyeinek javításához az oktatási, a szociális és az egészségügyi szolgáltatások minőségének javításához, az ellátás térségek közötti különbségeinek csökkentéséhez, a mindenki számára egyenlő hozzáférés elősegítéséhez infrastrukturális fejlesztések révén. Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség fejlesztésének célja az oktatás és a képzés különböző szintjeinek és formáinak fejlesztése - az iskolai előkészítőtől kezdve az alap- és középfokú oktatáson, a szakképzésen és a felsőoktatáson át a 30
felnőttképzésig - annak érdekében, hogy az oktatás felkészítse a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra, megalapozza későbbi képzéseiket, segítse a vállalkozói ismeretek elsajátítását, továbbá annak érdekében, hogy a képzés alkalmazkodjon a gazdaság igényeihez. HEFOP
Kiadás:
12/1/1/8 Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése
4 713,0
Bevétel 3 342,0
millió Ft Támogatás 1 371,0
12/2/1-2 Új Magyarország Fejlesztési Terv – Társadalmi Megújulás Operatív Program OKM intézkedés Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a társadalom megújítását: A foglalkoztathatóság javítása, amelynek tervezett eszközei a munkaerőpiacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások; a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése; a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése; a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések; a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások; járulékkedvezmények; a foglalkoztatási rehabilitáció fejlesztése. Az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek tervezett eszközei a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, valamint a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés regionális hálózatának kialakítása; a szociális partnerek kapacitásainak fejlesztése; a szerkezetváltási folyamatok munkaerő-piaci hatásainak kezelése; rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon; a civil szervezetek szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásának segítése. A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek, amelynek tervezett eszközei a problémamegoldó képesség, a digitális írástudás, az egyetemes tervezés, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése; a képzés, valamint a társadalom és a gazdaság igényeinek összehangolása; a gazdálkodási és vállalkozási készség-fejlesztése és a kulturális tőke fejlesztése, komplex pedagógiai fejlesztési programok; mérési és értékelési rendszer kiépítése; a pedagógusképzés és –továbbképzés megújítása; költséghatékony szervezeti formák bevezetése; a területi együttműködések elősegítése és a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának segítése. A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán-erőforrások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei a felsőoktatási reform, a bolognai folyamat folytatása, a felsőoktatás minőségi fejlesztése; a regionális tudásközpontok kialakítása; kutatóegyetemek, főiskolák támogatása; a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése; gyakorlatorientált felsőoktatási programok; a műszaki és természettudományos képzés bővítése. Az egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás és részvétel amelynek tervezett eszközei az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés intézményrendszerének és programjainak fejlesztése, az egészséges életmódra ösztönzés és a káros szenvedélyekkel kapcsolatos megelőzés; a szociális szolgáltatások fejlesztése, a gyermekszegénység csökkentése; a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja; az iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések; diszkrimináció elleni küzdelem, a szociális, gyermek-, ifjúsági és esélyegyenlőségi
31
szolgáltatások fejlesztése, a társadalmi tőke és a helyi közösségek erősítése, a civil szervezetek kapacitásbővítése, a fogyasztók és az ellátottak védelme, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, és a kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió, valamint a kreativitás fejlesztése érdekében. A program hazai forrásrészét a Munkaerőpiaci Alaptól átvett pénzeszközök biztosítják. TAMOP
Kiadás:
Bevétel
12/2/1 Társadalmi Megújulás Operatív Program EU forrásrész
7 273,6
7 273,6
12/2/2 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hazai társfinanszírozás
3 241,9
3 241,9
Támogatás
12/2/3 Új Magyarország Fejlesztési Terv – Társadalmi infrastruktúra Operatív Program OKM intézkedés A humáninfrastruktúra fejlesztésének tervezett eszközei az egyenlő esélyű hozzáférés növelése (fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítéssel, a rehabilitáció feltételrendszerének korszerűsítésével), a gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztése, többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása a kistérségekben és a településeken (a regionális operatív programok együttműködésével); a nagy létszámú szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése; a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása az intézményi integráció ösztönzése mellett, regionális képzési hálózatok kialakítása; oktatási és egészségügyi informatikai fejlesztések; a felsőoktatási alapinfrastruktúra, a műszaki és természettudományos képzést szolgáló infrastruktúra, a szolgáltató- és innovációs központok megerősítése; az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltását támogató ellátási formák fejlesztése, telepítése, az ellátás infrastrukturális feltételeinek javítása, prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése; az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése; kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések; az Európa kulturális fővárosa projekthez kapcsolódó egyes beruházások megvalósítása. Kiadás: 1 657,6 millió Ft;
Bevétel: 1 423,6 millió Ft;
Támogatás: 234,0 millió Ft
XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM 11/1/1 I. Nemzeti Fejlesztési Terv – Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segítésével olyan kezdeményezések részesülnek támogatásban, amelyek a hátrányos helyzetű emberek munkaesélyeinek növelésére, munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésük elősegítésére törekednek. Kiemelt célja a romák foglalkoztathatóságának javítása. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése olyan tevékenységeket támogat, melyek hozzájárulnak az emberek élet- és munkaesélyeinek javításához az oktatási, a szociális és az egészségügyi szolgáltatások minőségék javítása, az ellátás térségek közötti
32
különbségeinek csökkentése, a mindenki infrastrukturális fejlesztések révén.
számára
egyenlő
HEFOP
Kiadás:
11/1/1/7 Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése
10 998,0
hozzáférés
Bevétel 7 799,0
elősegítése millió Ft Támogatás 3 199,0
11/2/1-2 Új Magyarország Fejlesztési Terv - Társadalmi megújulás Operatív Program EüM intézkedés Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a társadalom megújítását: A foglalkoztathatóság javítása, amelynek tervezett eszközei a munkaerőpiacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások; a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése; a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése; a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések; a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások; járulékkedvezmények; a foglalkoztatási rehabilitáció fejlesztése. Az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek tervezett eszközei a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, valamint a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés regionális hálózatának kialakítása; a szociális partnerek kapacitásainak fejlesztése; a szerkezetváltási folyamatok munkaerő-piaci hatásainak kezelése; rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon; a civil szervezetek szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásának segítése. A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek, amelynek tervezett eszközei a problémamegoldó képesség, a digitális írástudás, az egyetemes tervezés, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése; a képzés, valamint a társadalom és a gazdaság igényeinek összehangolása; a gazdálkodási és vállalkozási készség-fejlesztés és a kulturális tőke fejlesztése, komplex pedagógiai fejlesztési programok; mérési és értékelési rendszer kiépítése; a pedagógusképzés és –továbbképzés megújítása; költséghatékony szervezeti formák bevezetése; a területi együttműködések elősegítése és a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának segítése. A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán-erőforrások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei a felsőoktatási reform, a bolognai folyamat folytatása, a felsőoktatás minőségi fejlesztése; a regionális tudásközpontok kialakítása; kutatóegyetemek, főiskolák támogatása; a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése; gyakorlatorientált felsőoktatási programok; a műszaki és természettudományos képzés bővítése. Az egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás és részvétel amelynek tervezett eszközei az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés intézményrendszerének és programjainak fejlesztése, az egészséges életmódra ösztönzés és a káros szenvedélyekkel kapcsolatos megelőzés; a szociális szolgáltatások fejlesztése, a gyermekszegénység csökkentése; a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja; az iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések; diszkrimináció elleni küzdelem, a szociális, gyermek-, ifjúsági és esélyegyenlőségi szolgáltatások fejlesztése, a társadalmi tőke és a helyi közösségek erősítése, a civil szervezetek kapacitásbővítése, a fogyasztók és az ellátottak védelme a hátrányos helyzetű
33
térségek felzárkóztatása, és a kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió, valamint a kreativitás fejlesztése érdekében. TAMOP
Kiadás:
Bevétel
11/2/1 Társadalmi Megújulás Operatív Program EU forrásrész
7 273,5
7 273,5
11/2/2 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hazai társfinanszírozás
3 241,9
3 241,9
millió Ft Támogatás
11/2/3 Új Magyarország Fejlesztési Terv - Társadalmi infrastruktúra Operatív Program EüM intézkedés A humáninfrastruktúra fejlesztésének tervezett eszközei az egyenlő esélyű hozzáférés növelése (fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítéssel, a rehabilitáció feltételrendszerének korszerűsítésével), a gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztése, többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása a kistérségekben és a településeken (a regionális operatív programok együttműködésével); a nagy létszámú szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése; a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása az intézményi integráció ösztönzése mellett, regionális képzési hálózatok kialakítása; oktatási és egészségügyi informatikai fejlesztések; a felsőoktatási alapinfrastruktúra, a műszaki és természettudományos képzést szolgáló infrastruktúra, a szolgáltató- és innovációs központok megerősítése; az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltását támogató ellátási formák fejlesztése, telepítése, az ellátás infrastrukturális feltételeinek javítása, prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése; az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése; kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések; az Európa kulturális fővárosa projekthez kapcsolódó egyes beruházások megvalósítása. Kiadás: 1 657,7 millió Ft;
Bevétel: 1 423,7 millió Ft;
34
Támogatás: 234,0 millió Ft
XXVI. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM 17/2/1 EQUAL Közösségi Kezdeményezés intézkedései Az előirányzat célja: Határokon átnyúló EQUAL közösségi kezdeményezés magyarországi megvalósítása, célja a munkaerőpiaccal kapcsolatos diszkrimináció és egyenlőtlenségek minden formájának felszámolására irányuló tevékenységek támogatása. Célja, hogy az Európai Foglalkoztatási Stratégia mentén elősegítse a foglalkoztatáshoz, munkaerő-piachoz kötődő hátrányos megkülönböztetés és esélyegyenlőtlenség elleni küzdelmet új és nemzetek közötti együttműködési elgondolásokkal és azok megvalósításával. A magyar EQUAL program azokat a kísérleti kezdeményezéseket támogatja, amelyek − az etnikai vagy nemi hovatartozással, a fogyatékossággal, az életkorral kapcsolatos diszkrimináció, az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, a befogadó munkahelyi gyakorlatok hiánya, stb. miatt − a munkaerőpiacról kiszorult illetve a munkához jutásban akadályozott hátrányos helyzetű emberek képzését, munkához jutását, foglalkoztatását segítik elő. A kiválasztott célcsoportok (romák, nők és fogyatékkal élők) helyzetének – az EQUAL alapelveinek megfelelő – változása érdekében a program megvalósításának fázisában a következő négy szakmai program támogatható: I. feladata a négy szakmai program: 1. Munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszailleszkedésének segítése. 2. Az egész életen át tartó tanulás és befogadó munkahelyi gyakorlatok támogatása. 3. A nemek közötti munkaerőpiaci különbségek és a foglalkoztatási szegregáció csökkentése. 4. a menedékkérők munkaerőpiaci és társadalmi integrációjának elősegítése) előkészítő szakaszának finanszírozása; II. feladat a négy szakmai program végrehajtási és tapasztalatátadási szakaszainak finanszírozása. A Program kedvezményezettjei a projekteket fejlesztési partneri együttműködésben végrehajtó, nemzetközi együttműködést vállaló szervezetek, akik lehetnek: non-profit szervezet, költségvetési szerv és intézménye, valamint vállalkozás. Kiadás: 5 520,0 millió Ft;
Bevétel: 4 441,5 millió Ft;
35
Támogatás: 1 078,5 millió Ft
17/2/3 EQUAL Közösségi Kezdeményezés – Technikai Segítségnyújtás, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatása Az intézkedés célja az EQUAL Közösségi Kezdeményezés magyarországi programirányításának, végrehajtásának támogatása, a monitoring, az ellenőrzés, a pénzügyi és projektadminisztráció támogatása; segítségnyújtás a Fejlesztési Partnerségeknek és megfelelő háttér biztosítása az EQUAL Irányító Hatóság munkájához. Az intézkedés keretében a következő feladatok ellátása valósul meg: • Publicitás, kommunikáció, tájékoztatás • Informatikai rendszer • Képzés, tapasztalatcsere • Tanácsadás • Hálózati munka támogatása • Kutatás, tanulmánykészítés, szükségletfelmérés • Minőségbiztosítási szolgáltatások Az előirányzat kedvezményezettje az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Közreműködő Szervezete (KSZ). Kiadás: 106,0 millió Ft;
Bevétel: 16,6 millió Ft;
Támogatás: 89,4 millió Ft
17/3/1-2 Új Magyarország Fejlesztési Terv - Társadalmi megújulás Operatív Program SZMM intézkedés Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a társadalom megújítását: A foglalkoztathatóság javítása, amelynek tervezett eszközei a munkaerőpiacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások; a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése; a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése; a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések; a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások; járulékkedvezmények; a foglalkoztatási rehabilitáció fejlesztése. Az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek tervezett eszközei a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, valamint a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés regionális hálózatának kialakítása; a szociális partnerek kapacitásainak fejlesztése; a szerkezetváltási folyamatok munkaerő-piaci hatásainak kezelése; rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon; a civil szervezetek szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásának segítése.
36
A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek, amelynek tervezett eszközei a problémamegoldó képesség, a digitális írástudás, az egyetemes tervezés, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése; a képzés, valamint a társadalom és a gazdaság igényeinek összehangolása; a gazdálkodási és vállalkozási készség-fejlesztés és a kulturális tőke fejlesztése, komplex pedagógiai fejlesztési programok; mérési és értékelési rendszer kiépítése; a pedagógusképzés és –továbbképzés megújítása; költséghatékony szervezeti formák bevezetése; a területi együttműködések elősegítése és a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának segítése. A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán-erőforrások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei a felsőoktatási reform, a bolognai folyamat folytatása, a felsőoktatás minőségi fejlesztése; a regionális tudásközpontok kialakítása; kutatóegyetemek, főiskolák támogatása; a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése; gyakorlatorientált felsőoktatási programok; a műszaki és természettudományos képzés bővítése. Az egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás és részvétel amelynek tervezett eszközei az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés intézményrendszerének és programjainak fejlesztése, az egészséges életmódra ösztönzés és a káros szenvedélyekkel kapcsolatos megelőzés; a szociális szolgáltatások fejlesztése, a gyermekszegénység csökkentése; a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja; az iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések; diszkrimináció elleni küzdelem, a szociális, gyermek-, ifjúsági és esélyegyenlőségi szolgáltatások fejlesztése, a társadalmi tőke és a helyi közösségek erősítése, a civil szervezetek kapacitásbővítése, a fogyasztók és az ellátottak védelme a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, és a kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió, valamint a kreativitás fejlesztése érdekében. A hazai társfinanszírozást a Munkaerőpiaci Alaptól átvett pénzeszközök biztosítják.
TAMOP
Kiadás:
Bevétel
17/3/1 Társadalmi Megújulás Operatív Program – EU forrásrész
7 273,5
7 273,5
17/3/2 Társadalmi Megújulás Operatív Program – Hazai társfinanszírozás
3 241,8
3 241,8
37
millió Ft Támogatás
17/3/3 Új Magyarország Fejlesztési Terv - Társadalmi infrastruktúra Operatív Program SZMM intézkedés A humáninfrastruktúra fejlesztésének tervezett eszközei az egyenlő esélyű hozzáférés növelése (fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítéssel, a rehabilitáció feltételrendszerének korszerűsítésével), a gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztése, többfunkciós humán szolgáltató központok létre-hozása a kistérségekben és a településeken (a regionális operatív programok együtt-működésével); a nagy létszámú szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése; a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása az intézményi integráció, ösztönzése mellett, regionális képzési hálózatok kialakítása; oktatási és egészségügyi informatikai fejlesztések; a felsőoktatási alapinfrastruktúra, a műszaki és természettudományos képzést szolgáló infrastruktúra, a szolgáltató- és innovációs központok megerősítése; az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltását támogató ellátási formák fejlesztése, telepítése, az ellátás infrastrukturális feltételeinek javítása, prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése; az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális feltételeinek meg-teremtése; kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések; az Európa kulturális fővárosa projekthez kapcsolódó egyes beruházások megvalósítása.
Kiadás: 1 657,7 millió Ft;
Bevétel: 1 423,7 millió Ft;
Dr. Szilvásy György miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter
Támogatás: 234,0 millió Ft
Dr. Veres János pénzügyminiszter
38