A FEJEZET BEMUTATÁSA

A FEJEZET BEMUTATÁSA

A XIX. Uniós fejlesztések fejezet az Európai Unió kohéziós politikájának megvalósítását biztosító pénzügyi források Magyarországnak allokált előirányzatait, továbbá egyéb nemzetközi programok forrásait tartalmazza. A XIX. Uniós fejlesztések fejezet tekintetében a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési jogait és kötelezettségeit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, szabályozási jogait és kötelezettségeit a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter gyakorolja. Az Ügynökséget a Kormány a 130/2006. (VI. 15.) rendelettel hozta létre a hosszú és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek, operatív programok elkészítésére, e támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakítására. Az Ügynökség elnökének tevékenységét a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági miniszter irányítja. A Kormány a 1062/2006. (VI. 15.) határozatában az országos szintű fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással kapcsolatos kormányzati tevékenység irányítására 2006. június 12-i hatállyal - kétéves időtartamra - Bajnai Gordont kormánybiztossá majd a 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet (az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat-és hatásköréről) Önkormányzati és Területfejlesztési miniszterré nevezte ki. Bajnai Gordon 2008. május 16-tól Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági miniszter.

2

A FEJEZET 2009. ÉVI TÁMOGATÁSI ELŐIRÁNYZATAINAK LEVEZETÉSE

Támogatás (millió Ft)

Megnevezés 2008. évi eredeti előirányzat Szerkezeti változások jogcímenként - Általános báziscsökkentés - 2008. évi 5%-os illetményfejlesztés

184 251,9 - 2 697,6 - 2 040,5

Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő) 241

56,6

- Járulékcsökkenés hatása

-13,5

- Fejezeti egyensúlyi tartalék zárolása (elkülönítése) Szintrehozás (tört évi előirányzatok éves szintre való kiegészítése) Előirányzati többletek - Uniós előirányzatok 2009. évi javasolt előirányzat

-700,2 0,0 - 28 316,9 - 28 316,9 153 237,4

3

241

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG A Nemzeti Fejlesztési Hivatal 2004. január 1-jén alakult, 2004-ben a Miniszterelnökség fejezetbe (EU Integráció alfejezet), 2005. január 1-től az EU integráció fejezetbe sorolt központi hivatal. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (továbbiakban: Ügynökség) a Nemzeti Fejlesztési Hivatal bázisán, annak általános jogutódjaként a 130/2006 (VI.24) Kormány rendelet hozta létre. 2006. július 1-jével a jogelőd Nemzeti Fejlesztési Hivatal szervezeti egységein túl az Ügynökség keretein belül folytatta tevékenységét a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól átvett KIOP Irányító Hatóság és GVOP Irányító Hatóság, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól átvett HEFOP Irányító Hatóság, valamint az Országos Területfejlesztési Hivataltól átvett ROP Irányító Hatóság, EU Pályázati Információs Központ valamint Strukturális Alap Képző Központ. Az Ügynökség a Kormány irányítása alatt álló, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot vezető miniszter felügyelete alá tartozó, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű költségvetési szerv. A Kormány az Ügynökséget a hosszú és középtávú fejlesztési tervezési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek elkészítésére, e támogatások felhasználásához szükséges tevékenység végzésére és más kormányzati szervek ilyen tevékenységének koordinálására hozta létre.

4

19/1 A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGVETÉSE

A 2009. évi költségvetési keretszámok a tervezési köriratban megadott irányelvek (bázisalapú tervezés), a szerkezeti változásokhoz kapcsolódó tételek, valamint a bevételek eredőjeként kerültek megállapításra. Az Intézményi költségvetés 2009. évi eredeti előirányzatai: Kiadás: 2 630,7 millió Ft;

Bevétel: 85,2 millió Ft;

Támogatás: 2 545,5 millió Ft

Az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Intézményének 2009. évre javasolt előirányzata 2 630,7 M Ft kiadási főösszeg, amelyet 85,2 M Ft saját bevétel és 2 545,5 M Ft költségvetési támogatás fedez. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. évi támogatási előirányzatának levezetése:

Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)

Támogatás (millió Ft)

Megnevezés 2008. évi eredeti előirányzat

2 553,5

241

Egyéb szerkezeti változások jogcímenként

-8,0

0

Bérfejlesztés

56,6

0

Általános báziscsökkentés

-51,1

0

Járulékcsökkentés miatti elvonás

-13,5

0

2009. évi javasolt előirányzat

2 545,5

241

A 2009. évi javasolt támogatások levezetésekor 51,1 M Ft általános báziscsökkentést határozott meg a Pénzügyminisztérium az intézmény számára, ugyanakkor a tervezés során figyelembe kellett venni a 2009-re központilag előírt 5%-os illetményfejlesztést (ami az engedélyezett költségvetési létszámkeretre vetítve 56,6 M Ft). A PM 2008. szeptember 5-én kelt 14530/2008. hivatkozási számú levele módosította a fejezeti támogatás addigi összegét. A fejezet 2009. évre előirányzott támogatási főösszege 153 237,4 M Ft-ra csökkent. A támogatási keret csökkenésének az intézményi gazdálkodást érintő hatása az volt, hogy a korábban kialakított támogatási és kiadási előirányzatot csökkenteni kellett az adótörvények módosításából eredő járulékcsökkenés hatásával, összességében 13,5 M Ft-tal, ami az engedélyezett létszám (241 fő) 8 hónapra vetített összege, mintegy 7.000 Ft/fő járulékcsökkenéssel számolva.

5

A kiadási főösszegen belül a személyi juttatások 1 474,5 M Ft-ot, a járulékok 446,6 M Ft-ot tesznek ki az engedélyezett létszámmal számolva. A személyi juttatásokon belül 47,2 M Ft-ot terveztünk a TWINNING programok személyi kiadásainak fedezetére, mely nem rendszeres (napidíj, céljuttatás), valamint külső személyi juttatásokból (szakértői díj) tevődik össze. Ezek fedezetéül külön bevétel szolgál. A 2009. évre az intézménynél az előző évivel megegyezően az engedélyezett létszám 241 fő, ebből 228 fő köztisztviselő, 13 fő munkavállaló. Az engedélyezett létszámon belül 238 fő a teljes-, 3 fő a részmunkaidősök száma. Belső átszervezés miatt, a Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egység (továbbiakban: KPSZE), mint részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó szervezeti egység megszűnt. A KPSZE 2008. január 1-jétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló főosztályaként működik tovább, dolgozóinak jogviszonya közalkalmazotti jogviszonyból részben köztisztviselői (25 fő) részben munkavállalói jogviszonnyá (2 fő) alakult át. Az Ügynökség 2008. évre engedélyezett létszáma nem tartalmazza az uniós forrásból finanszírozott – határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott – köztisztviselők és munkavállalók számát, mivel a fejezeti kezelésű előirányzatokon áll rendelkezésre a foglalkoztatásukhoz szükséges többletforrás. Az intézmény dologi és egyéb folyó kiadásainak tervezése bázis alapon történt, figyelembe véve a szerkezeti változások hatását. A 2009-re tervezett 632,8 M Ft dologi és egyéb folyó kiadás nem éri el a 2008. évi eredeti előirányzatot, annál 54,8 M Ft-tal kevesebb. Ennek oka elsősorban a központilag meghatározott 51,1 M Ft báziselvonás, mellyel a dologi költségeinket csökkentettük. A dologi kiadások csökkenésének másik oka a KPSZE-n keresztül bonyolított programcsomag értékesítés csökkenéséből adódik, ami további 24,6 M Ft-tal csökkenti a dologi kiadásokat a 2008. évi eredeti előirányzathoz képest. Az intézménynél nem jellemzőek a szellemi tevékenység végzésére történő kifizetések, az ilyen jellegű kiadások a fejezeti kezelésű előirányzatokból teljesülnek. Az 51,1 M Ft-os általános báziscsökkentést a szolgáltatások csökkentésével igyekszik kigazdálkodni az intézmény, amit elsősorban a bérleti díjak 2009. évre vonatkozó csökkenésétől várunk. Az NFÜ 2008. elején új székházba költözött, így az MNV Zrt. (korábban: ÁPV Zrt.) épületének használatáért fizetett bérleti díjnál kevesebbel kalkuláltunk. Az épület használatba vételi díjára vonatkozó megállapodás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel még nem jött létre, jelenleg folyamatban van. Az intézményi felhalmozási kiadásokat bázisszinten terveztük 74,1 M Ft összegben, ezen belül 64,2 M Ft-ot beruházásra, 9,9 M Ft-ot felújításra különítettünk el a 2008. évi eredeti előirányzatnak megfelelően.

6

A felújítási, beruházási előirányzatok megvalósítása az intézményi feladatellátást szolgálja, ami elsősorban a számítástechnikai munkaállomások kialakítását, az elavult gépek cseréjét, aktuális karbantartások elvégzését jelenti. 2009-re 2,7 M Ft-ot terveztünk kölcsönnyújtásra, mely szintén bázis alapon történt. Amennyiben a kölcsönök felvétele iránti igény növekedne, belső átcsoportosítással teremt rá az intézmény fedezetet. A bevétel jelentős része a twinning programok várható bevételeiből adódik, 2009-ben a programcsomagok értékesítése kevesebb lesz, mivel várhatóan a közbeszerzési eljárások száma is csökkenni fog. Így csak eseti bevételekkel, valamint a kiadott kölcsönök visszatérülésével számolhattunk a tervezés során. Az intézmény nem rendelkezik díjazás ellenében nyújtott szolgáltatásokból származó forrásokkal, térítési díjakból nem származik bevétele, vállalkozási tevékenységet sem folytat, így a bevételek tervezésénél ezekkel a tényezőkkel nem számoltunk. A bevételi előirányzat intézménynél nem tervezhető része a fejezeti kezelésű előirányzatokból támogatásértékű működési bevételként átveendő forrás. A várható feladatok végrehajtására azonban a meglévő források fedezetül fognak szolgálni, különös tekintettel arra, hogy az ÚMFT programokhoz kapcsolódó feladatok elvégzéséhez a fejezeti kezelésű előirányzatok erre elkülönített forrásait pénzügyi átcsoportosítással fel tudja használni az intézmény.

7

19/2 UNIÓS FEJLESZTÉSEK FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZAT A fejezeti kezelésű előirányzatokon belül az Európai Unió illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus, valamint a Svájci-Magyar Együttműködési program által finanszírozott programokhoz, projektekhez kapcsolódó központi költségvetési támogatás az adott program/projekt szempontjából elszámolható költségek kiadásainak, illetve a jogszabály, Korm. határozat szerint kötelezően biztosítandó egyéb kiadásoknak a fedezetére szolgál. 19/2/1 I. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai keretében nyújtott támogatásokból megvalósításra kerülő projektek szakmai teljesítési határideje 2008. december 31-én lejár. Kedvezményezetti záróelszámolások, kifizetési kérelmek benyújtása 2009-ben is várható, az ezzel kapcsolatos kiadásokat ebben a jogcímcsoportban tervezte meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A programzárásra tekintettel a hazai költségvetési forrásból (korábbi években vagy 2009-ben) megelőlegezett uniós forrás megtérülése a „XLII. A központi költségvetés fő bevételei” fejezetben kerül megtervezésre.

19/2/1/1 Regionális Operatív Program (ROP) A Regionális Operatív Programban megfogalmazott átfogó cél a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. Ez egy olyan fejlesztés-politikai irányt határoz meg, melyben a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon, de egymással összhangban fejlődnek, miközben mérséklődnek a területi különbségek és az ország szervesen bekapcsolódik az európai térszerkezetbe. Ez jelenti egyrészt a meghatározó centrumok, térségközpontok gazdasági fejlesztését, másrészt a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, illetve a többségében hátrányos helyzetűek által lakott településrészek fejlesztését egyaránt. A kitűzött célok négy prioritás mentén valósulnak meg, melyek a térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése, a humánerőforrásfejlesztés regionális dimenziójának erősítése, a turisztikai potenciál erősítése a régiókban, valamint a többi OP-ban is megtalálható technikai segítségnyújtás. 19/2/1/1/1 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése Az előirányzat célja • • • • •

Négy- és ötszámjegyű, valamint az ezekkel azonos funkciójú önkormányzati bekötő és összekötő utak felújítása, továbbá a települések (különösen a zsáktelepülések) megközelíthetőségét javító, hiányzó útszakaszok kiépítése; Ipari területekhez vezető utak építése és felújítása; A turisztikai vonzerők elérését segítő utak építése és minőségének javítása, a “Turisztikai vonzerők fejlesztése” intézkedéssel összhangban; A helyi tömegközlekedés szolgáltatásai minőségének és infrastrukturális feltételeinek javítása; város-rehabilitáció; 8

• • • •

az óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése Az oktatás minőségének és hatékonyságának növelése, valamint az informatikai technológiák elterjedésének támogatása az általános iskolákban; Az esélyegyenlőség biztosítása és az integrált nevelés-oktatás elősegítése; Az óvodai férőhelyek bővítése.

Végső kedvezményezettek • • • • •

Helyi önkormányzatok, azok intézményei és társulásaik Központi költségvetési szervek és intézményei Közhasznú társaságok, egyesületek, alapítványok, komponensnél) Óvodák Alapfokú nevelési-oktatási intézmények

közalapítványok

(csak

a

3.

Célcsoport • • •

Lakosság, vállalkozások és egyéb szervezetek az akcióterületen és a környező területeken Hátrányos helyzetű kistérségekben élő gyerekek, főleg romák Sajátos nevelési igényű tanulók

A 2008. év az I. NFT megvalósításának utolsó éve. Az előirányzatból a programperiódus alatt finanszírozott 248 db projektből 45 db projekt zárása húzódik át 2009-re. Ezen projektek pénzügyi zárásához szükséges fedezet van betervezve a költségvetésben. millió Ft

Kiadás

Bevétel 355,0

Támogatás 0,0

355,0

19/2/1/1/2 A Humán erőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése Az előirányzat célja • • • • • • •

A helyi területi közigazgatás és a területfejlesztés intézményi rendszerének kapacitásépítése; A helyi közigazgatás és a civil szervezetek közötti együttműködés elősegítése; A foglalkoztatást elősegítő helyi fejlesztések összehangolása, helyi foglalkoztatási stratégiák, paktumok kialakítása; Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése új munkahelyek teremtésével a harmadik szektorban (szociális gazdaság); A munka világa és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok erősítése a magasan képzett fiatal diplomásoknak a régiókban való megtartása érdekében Megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerő biztosítása a szakemberhiánnyal küzdő kulcsfontosságú ágazatokban; A turisztikai vállalkozások sikeres működésének elősegítése humán kapacitásaik fejlesztésével.

9

Végső kedvezményezettek • • • • • • • • • • • • • • •

Magyar Közigazgatási Intézet Megyei Közigazgatási Hivatalok Fővárosi Közigazgatási Hivatal VÁTI Kht. Regionális Fejlesztési Ügynökségek Balaton Integrációs Kht. Alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, egyesületek és egyéb nonprofit szervezetek Önkormányzatok és önkormányzati társulások Megyei Munkaügyi Központok Kereskedelmi és Ipar Kamarák, Agrárkamarák Munkaadói és munkavállalói szervezetek Kistérségi Fejlesztési Tanácsok Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi és Iparkamarák

Célcsoport • • • • • • • •

• • • • • • •

Helyi területi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők Kistérségi ügynökségek alkalmazottai Kistérségi menedzserek Vidékfejlesztési menedzserek Kistérségi megbízottak Megyei Területfejlesztési Ügynökségek munkatársai Regionális Fejlesztési Ügynökségek munkatársai Civil szervezetek által delegált szakemberek, munkatársak, különös tekintettel a regionális fejlesztésben érintett, valamint a horizontális témákhoz kötődő tevékenységet ellátó civil szervezetekre (alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok) Önkormányzatok választott testületeinek tagjai Önkormányzati intézmények vezető beosztású alkalmazottai, továbbá az irányításuk alá tartozó és általuk kijelölt alkalmazottak Állami (költségvetési) intézmények vezető beosztású alkalmazottai (közalkalmazottak) továbbá az irányításuk alá tartozó és általuk kijelölt alkalmazottak, amennyiben tevékenységüket igazoltan helyi szinten fejtik ki Terület- és településfejlesztéssel foglalkozó önkormányzati tulajdonú közhasznú társaságok alkalmazottai Kereskedelmi és Iparkamarák alkalmazottai Vállalkozásfejlesztési alapítványok munkatársai Kis és középvállalkozások munkavállalói.

A 2008. év az I. NFT megvalósításának utolsó éve. Az előirányzatból a programperiódus alatt finanszírozott 174 db projektből 98 db projekt zárása húzódik át 2009-re. Ezen projektek pénzügyi zárásához szükséges fedezet van betervezve a költségvetésben.

10

millió Ft

Kiadás

Bevétel 177,5

Támogatás 0,0

177,5

19/2/1/1/3 A turisztikai potenciál erősítése a régiókban Az előirányzat célja • • • • • • •

A turizmus fejlesztése céljából olyan, nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók, termékek fejlesztése, amelyek az ország sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építenek; Az idegenforgalmi vonzerők regionális koncentráltságának csökkentése; Az intézkedés keretében támogatott vonzerőkhöz kapcsolódó marketing tevékenységek elősegítése; A kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javítása, valamint új szálláshelyek létesítése a vonzerők közelében; A szálláshelyek környezetbarát üzemeltetése; Munkahelyteremtés; A turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások bővítése;

Végső kedvezményezettek • • • •

Helyi önkormányzatok és intézményeik; Központi költségvetési szervek és intézményei; Non-profit szervezetek (közhasznú társaságok, alapítványok, egyházak, egyesületek, valamint egyéb jogi személyiségű non-profit szervezetek); Gazdasági társaságok.

Célcsoport • •

Turisták és helyi lakosság, helyi közösségek Turisztikai vállalkozások.

A 2008. év az I. NFT megvalósításának utolsó éve. Az előirányzatból a programperiódus alatt finanszírozott 141 db projektből 42 db projekt zárása húzódik át 2009-re. Ezen projektek pénzügyi zárásához szükséges fedezet van betervezve a költségvetésben. millió Ft

Kiadás

Bevétel 355,0

Támogatás 0,0

11

355,0

19/2/1/1/4 ROP Technikai segítségnyújtás Az előirányzatból finanszírozott feladatok: 1. ROP végrehajtásához kapcsolódó menedzsment- és monitoring tevékenységek támogatása • • • • •

A ROP megfelelő és hatékony megvalósításának elősegítése; A ROP hatékony monitoring tevékenységéhez való támogatás nyújtása; A programvégrehajtás minőségének és hatásának maximalizálása; A partnerség elvének maximális érvényesítése a ROP megvalósításának nyomon követése során; Az átláthatóság biztosítása a közösségi és a hazai költségvetési források felhasználása során.

2. ROP nyilvánosságának biztosítása, a Program eredmények hatékonyságának növelése • • • • • • • •

A ROP számára megfelelő kommunikációs csatornák biztosítása; A potenciális kedvezményezettek átlátható és széles körű tájékoztatása a fejlesztési források igénybevételének lehetőségeiről; A Strukturális Alapok és a nemzeti regionális politika közötti koherencia erősítése; A ROP megvalósításához kapcsolódó értékelési tevékenységek támogatása; A Program megvalósításához szükséges emberi erőforrás fejlesztése és támogatása; Megfelelő minőségű projektek tervezéséhez szükséges tapasztalatok összegyűjtése; A Strukturális Alapok hatékony felhasználását előmozdító kutatási munkák és tanulmányok készítésének biztosítása; A ROP intézkedések sajátosságait figyelembe vevő integrált informatikai rendszer adaptálása.

Végső kedvezményezettek a ROP Irányító Hatóság és a ROP Közreműködő Szervezetek. A 2008. év az I. NFT megvalósításának utolsó éve. A 2009. évi költségvetésben a jelenleg futó és következő évre áthúzódó TA projektek várható kifizetései vannak bekalkulálva. millió Ft

Kiadás

Bevétel 35,6

Támogatás 0,0

12

35,6

19/2/1/2 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 19/2/1/2/1 Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban A prioritás intézkedései a mezőgazdasági, az erdőgazdasági és a halászati termék-előállítás versenyképességét kívánják növelni. Az igénybe vehető támogatások a termelési költségeket csökkentő beruházásokra, az állattartó telepek rekonstrukciójára, az új szervezeti struktúrához igazodó telepek kialakítására, de különösen a viszonylag rövid idő alatt eredményt hozó gépvásárlásokra, a termék-minőséget javító technológiák, termelési eljárások bevezetésére, magas teljesítőképességű biológiai alapok termelésbe vonására ösztönöznek. A mezőgazdasági termelés korszerűsítésére, valamint a termelés humán feltételeinek javítására irányuló intézkedések hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés és élelmiszerfeldolgozás versenyképességének javítását szolgáló cél teljesítéséhez. A prioritás céljait megvalósító intézkedések a következők: • mezőgazdasági beruházások támogatása • a halászati ágazat strukturális támogatása • fiatal gazdálkodók induló támogatása • szakmai továbbképzés és átképzés támogatása millió Ft

Kiadás

Bevétel 1 190,4

Támogatás 0,0

1 190,4

19/2/1/2/2 Élelmiszergazdaság modernizálása Az intézkedés célkitűzése a mezőgazdasági termékfeldolgozás és értékesítés infrastruktúrájának fejlesztése, a termékek minőségének emelése és konkrét piaci igényeket kielégítő, illetve új piaci lehetőségeket kihasználó termékek előállítása. Az intézkedés keretein belül azok a fejlesztések részesülnek támogatásban, melyek a fenti célok közül legalább egyet teljesítenek. Az intézkedés alapvetően a feldolgozás korszerűsítésére irányul, amely magában foglalja a technikai-technológiai, a környezetvédelmi, az élelmiszer-higiéniai fejlesztéseket, valamint a termékek minőségi, innovatív fejlesztését, a változó piaci igényekhez igazodó termékválaszték szélesítését. Támogatásban részesülnek továbbá a feldolgozáshoz ill. a különböző kereskedelmi csatornákhoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó informatikai és logisztikai rendszerek fejlesztései. millió Ft

Kiadás

Bevétel 384,9

Támogatás 0,0

13

384,9

19/2/1/2/3 Vidéki térségek fejlesztése A prioritás legfőbb célja a vidék felzárkózásának elősegítése. Ezen belül csökkenteni a vidéki térségekben kialakult gazdasági és társadalmi hátrányokat, javítani a vidéki lakosság életminőségét, életfeltételeit, jövedelmi helyzetét, és ez által megelőzni, mérsékelni a kistelepülések elnéptelenedését, elöregedését, a humán potenciál további romlását, a gazdaság jobb infrastrukturális ellátottságú (városi) térségekbe áramlását, a vidék tájelemeinek és arculatának további erózióját. A prioritás céljait megvalósító intézkedések a következők: • A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése; • A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése; • Falufejlesztés- és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése, • LEADER+ millió Ft

Kiadás

Bevétel 2 007,1

Támogatás 0,0

2 007,1

19/2/1/2/4 AVOP Technikai segítségnyújtás A prioritáson belül egy intézkedés található, amely az AVOP mindhárom prioritásához kapcsolódó valamennyi intézkedés és tevékenység megvalósítása során felmerülő technikai segítségnyújtással összefüggő igények kielégítését szolgálja. Jelen intézkedés célja az, hogy segítse a Program irányítását, végrehajtását, folyamatos nyomon-követését és ellenőrzését. Az intézkedés az alábbi fő célkitűzések megvalósításához járul hozzá: • a Program folyamatos nyomon-követésének és értékelésének támogatása (beleértve a tanulmányokat, workshop-okat és szemináriumokat); • a segítségnyújtás és a program tevékenységei előkészítésének, kiválasztásának, értékelésének és nyomon-követésének támogatása (beleértve az auditot és a helyszíni ellenőrzéseket, a környezet védelmét és fejlesztését a környezetvédelmi kritériumok alkalmazásával, az egyenlőtlenségek kiküszöbölésének előmozdítását, valamint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség elősegítését); • információnyújtás, a nyilvánosság folyamatos tájékoztatása a Programmal kapcsolatban, összhangban a 1159/2000 EK Rendelet előírásaival. Indoklás: Az AVOP prioritásoknál 2008. év végéig a források várhatóan 100%-ban lehívásra kerülnek az Európai Uniótól igényelhető közösségi forrásból, és 2009-ben már csak (az AVOP keretében engedélyezett) a többlet-kötelezettségvállalási forrás terhére történik kifizetés.

14

millió Ft

Kiadás

Bevétel 5,5

Támogatás 0,0

5,5

19/2/1/3 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) A GVOP öt területen támogat gazdaságfejlesztési tevékenységet: Az első terület a beruházás-ösztönzés, amely korszerű technológiájú termelő-kapacitások kiépítését, kelet-közép-európai vagy európai regionális hatáskörrel rendelkező vállalati központok magyarországi kialakítását, integrátor vállalatok, ipari parkok, innovációs és technológiai transzferközpontok, logisztikai központok beruházásait, fejlesztését és a proaktív beruházás-ösztönzési szolgáltatásokat támogatja. A második prioritás a kis- és közepes méretű vállalkozások (KKV) fejlesztését célozza, melynek keretein belül a KKV-k technológiai korszerűsítése, a működésükhöz szükséges alap- és emelt szintű információkat nyújtó tanácsadás, a vállalkozások közötti együttműködés elősegítése kap támogatást. A harmadik prioritás a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet hivatott segíteni, ezen belül a korszerű, piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményező alkalmazott kutatások és technológiai fejlesztések, valamint a közfinanszírozású kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának és a vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése támogatható. A negyedik prioritás az információs társadalom és gazdaság fejlesztése, amely az elektronikus gazdaság és kereskedelem, az információs iparág, az elektronikus közigazgatás fejlesztését és a szélessávú távközlési infrastruktúra bővítését támogatja. Az ötödik és egyben legutolsó terület – a többi OP-hoz hasonlóan – a technikai segítségnyújtást tartalmazza. 19/2/1/3/1 Beruházás-ösztönzés A „Beruházás-ösztönzés” a működőtőke vonzása, illetve a vállalkozások letelepedésének ösztönzése céljából támogatja a közepes és nagyobb vállalati beruházásokat. A támogatás célja a versenyképesség növelése mellett új munkahelyek létesítése, valamint az országon belüli regionális különbségek mérséklése. Az előirányzaton belül alintézkedésenként elkülönül az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése, az ipari infrastruktúra fejlesztése, illetve a pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás. Az előirányzat célcsoportjai: belföldi székhelyű és bejegyzett gazdasági társaságok, szövetkezetek, közhasznú társaságok, egyéni vállalkozók, valamint helyi önkormányzatok. 2009-re betervezett összeg fedezeti alapként szolgál az előirányzathoz tartozó pályázatok ez évre áthúzódó, esetleges végső pénzügyi kifizetésére. A lezárult projektek folyamatosan projekt fenntartási jelentést szolgáltatnak a pályáztatásban résztvevő hivatalok számára. millió Ft

Kiadás

Bevétel 30,8

Támogatás 0,0

15

30,8

19/2/1/3/2 Kis- és középvállalkozások fejlesztése A prioritás a vállalkozásoknak az Unió belső piacán való érvényesülését hivatott szolgálni. Támogatja a vállalkozások modernizációját, a minőségbiztosítási, környezetirányítási, modern vállalatirányítási rendszerekhez való hozzáférését, valamint együttműködésüket annak érdekében, hogy a közös fellépésükben rejlő előnyöket kihasználhassák. Az előirányzaton belül alintézkedésenként elkülönül a kis- és középvállalkozások műszaki- és technológiai hátterének fejlesztése, vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése illetve az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban. Az előirányzat célcsoportjai: belföldi székhelyű és bejegyzett gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, egyesületek valamint vállalkozói érdekvédelmi szervezetek. 2009-re betervezett összeg fedezeti alapként szolgál az előirányzathoz tartozó pályázatok ez évre áthúzódó, esetleges végső pénzügyi kifizetésére. A lezárult projektek folyamatosan projekt fenntartási jelentést szolgáltatnak a pályáztatásban résztvevő hivatalok számára. millió Ft

Kiadás

Bevétel 30,8

Támogatás 0,0

30,8

19/2/1/3/3 Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés A prioritás célja, hogy a kis- és középvállalkozások számára is megnyíljon a lehetőség a korszerű üzleti informatikai megoldások használatára, a termelés, a működés hatékonyságát és biztonságát javító, az információk feldolgozását és elérését támogató rendszerek alkalmazására. Az előirányzaton belül az alábbi komponensek különülnek el e-gazdaság fejlesztése, ekereskedelem ösztönzése, információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése, e-közigazgatás fejlesztése, a szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése. Az előirányzat célcsoportjai: a belföldi székhelyű, távközlési szolgáltatási engedéllyel rendelkező vagy bejelentett távközlési szolgáltatók, önálló jogi személyiséggel bíró önkormányzati, együttműködési társulások, önkormányzatok, termelő, szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások, kereskedelmi szervezetek és kamarák, non-profit szervezetek, közhasznú adatbázisokat kezelő állami és non-profit intézmények (kivéve önkormányzatok és szervezeteik), közgyűjtemények és közszolgáltatók, valamint egyéni vállalkozók. 2009-re betervezett összeg fedezeti alapként szolgál az előirányzathoz tartozó pályázatok ez évre áthúzódó, esetleges végső pénzügyi kifizetésére. A lezárult projektek folyamatosan projekt fenntartási jelentést szolgáltatnak a pályáztatásban résztvevő hivatalok számára. millió Ft

Kiadás

Bevétel 30,8

Támogatás 0,0

16

30,8

19/2/1/3/4 Kutatás-fejlesztés, innováció A prioritás célja a gazdasági versenyképességet szolgáló alkalmazott kutatások és technológiafejlesztések támogatása, amelyek korszerűbb, magasabb értéket képviselő, piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményezik. Elősegíti a vállalati és kutatási szféra által konzorciumban végrehajtott kutatási projekteket. Az intézkedés célkitűzései közé tartozik a hazai K+F tevékenység versenyképességének közvetett javítása egyrészt a közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek által végzett K+F tevékenység hatékonyságának növelése, műszerrel való ellátottságuk javítása, kutatási infrastruktúrájuk fejlesztése segítségével. Másrészt az üzleti és a közszféra tudományos és technológiai kapcsolatainak erősítése révén. Továbbá a vállalati szektor versenyképességének fejlesztése a vállalati kutatásfejlesztési potenciál fejlesztésén és az innovatív, technológia-intenzív tevékenységeken keresztül. Az előirányzat célcsoportjai: belföldi székhelyű jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli vállalkozás, költségvetési szerv és intézménye, jogi személyiségű, kutatási tevékenységet folytató non-profit szervezet, vagy ezekből a K+F projekt megvalósítására létrejött társulás valamint természetes személy, aki spin-off vállalkozás létrehozását támogató intézményi nyilatkozattal rendelkezik. 2009-re betervezett összeg fedezeti alapként szolgál az előirányzathoz tartozó pályázatok ez évre áthúzódó, esetleges végső pénzügyi kifizetésére. A lezárult projektek folyamatosan projekt fenntartási jelentést szolgáltatnak a pályáztatásban résztvevő hivatalok számára. millió Ft

Kiadás

Bevétel 30,8

Támogatás 0,0

30,8

19/2/1/5 Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 19/2/1/5/1 segítésére

Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés

A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segítésével olyan kezdeményezések részesülnek támogatásban, amelyek a hátrányos helyzetű emberek munkaesélyeinek növelésére, munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésük elősegítésére törekednek. Kiemelt célja a romák foglalkoztathatóságának javítása. millió Ft

Kiadás

Bevétel 2 460,9

Támogatás 0,0

17

2 460,9

19/2/1/5/5 Egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodó-képesség támogatása Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség fejlesztésének célja az oktatás és a képzés különböző szintjeinek és formáinak fejlesztése - az iskolai előkészítőtől kezdve az alap- és középfokú oktatáson, a szakképzésen és a felsőoktatáson át a felnőttképzésig - annak érdekében, hogy az oktatás felkészítse a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra, megalapozza későbbi képzéseiket, segítse a vállalkozói ismeretek elsajátítását, továbbá annak érdekében, hogy a képzés alkalmazkodjon a gazdaság igényeihez. millió Ft

Kiadás

Bevétel 4 786,6

Támogatás 0,0

4 786,6

19/2/1/5/10 Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése olyan tevékenységeket támogat, melyek hozzájárulnak az emberek élet- és munkaesélyeinek javításához az oktatási, a szociális és az egészségügyi szolgáltatások minőségének javításához, az ellátás térségek közötti különbségeinek csökkentéséhez, a mindenki számára egyenlő hozzáférés elősegítéséhez infrastrukturális fejlesztések révén. millió Ft

Kiadás

Bevétel 463,6

Támogatás 0,0

463,6

19/2/1/5/13 Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása Az aktív munkaerő-piaci politikák támogatása keretében elsődleges célként az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hatékonyabb működésének, továbbá aktív munkaerő-piaci programjainak támogatása, valamint a nők munkaesélyeinek növelése jelenik meg. millió Ft

Kiadás

Bevétel 284,4

Támogatás 0,0

284,4

19/2/1/5/15 HEFOP Technikai segítségnyújtás A Technikai Segítségnyújtás hozzájárul a végrehajtáshoz kapcsolódó menedzsment- és koordinációs tevékenységek erősítéséhez, a program abszorpciós kapacitásának növeléséhez, a példaértékű tapasztalatok hasznosításához.

18

A Technikai Segítségnyújtás prioritás fedezetet nyújt a projekt-előkészítési, monitoring, értékelési és ellenőrzési, valamint a megfelelő nyilvánosságot biztosító és kommunikációs tevékenységek költségeire az intézkedések szabályszerű megvalósítása érdekében. A Technikai Segítségnyújtás keretében támogatható tevékenységek két csoportba sorolhatók: menedzsment, végrehajtás, monitoring és ellenőrzés; minden egyéb, a program hatékony végrehajtásához hozzájáruló tevékenység, különösen a tájékoztatás és a megfelelő nyilvánosság biztosítása, tanulmányok és értékelések készítése, illetve a menedzsment- és monitoring IT rendszerének fejlesztése Tevékenységek kedvezményezettjei: − − − −

Irányító Hatóság ESZA Kht. OKT TI STRAPI millió Ft

Kiadás

Bevétel 309,9

Támogatás 0,0

309,9

19/2/1/6 KTK technikai segítségnyújtás A KTK technikai segítségnyújtás a Regionális Operatív Program részét képezi. Az intézkedés általános célja a KTK szabályszerű, hatékony és eredményes végrehajtásához szükséges szervezeti- és rendszerfeltételek, illetőleg működési mechanizmusok kialakításának elősegítése. Ezt két alintézkedésen keresztül támogatja: A KTK irányítása, megvalósítása, monitoringja és ellenőrzése; valamint a programvégrehajtás hatékonyságának növelése. A 2008. májusában – az Európai Bizottsággal történő konzultációt és más tagállami gyakorlat figyelembe vételét követően - kiadott 2004-2006-os TA-források felhasználására vonatkozó Koordinációs IH állásfoglalás értelmében, amennyiben az NFÜ vagy valamely szervezeti egysége a kedvezményezett, ugyanúgy kell eljárni, mint a szállítói kifizetések esetében. Ez praktikusan azt jelenti, hogy október végéig beérkezett számlák elszámolására van lehetőség – így a belsős projektek kifizetését 2008. folyamán kívánjuk befejezni. Az állásfoglalás azon TA projektek esetében, ahol a végső kedvezményezett nem az NFÜ vagy valamely szervezeti egysége (pl.: PM NAO) lehetővé teszi a 2009. folyamán történő kifizetést, amennyiben a projekt keretén belül 2008. december 31-ig kedvezményezetti kifizetésre sor kerül, amelynek elszámolására a projekt lezárását követően kerül sor. A fent említett NFÜ-n kívüli projektek a következők: 1. Kifizető Hatóság humánerőforrásának bővítése (projektgazda: PM) 2. A Strukturális Alapokhoz kapcsolódó ellenőrzések koordinációjának elősegítése (projektgazda: PM)

19

millió Ft

Kiadás

Bevétel 7,0

Támogatás 0,0

7,0

19/2/2 KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK 19/2/2/2 EQUAL Közösségi Kezdeményezés 19/2/2/2/1 EQUAL Közösségi Kezdeményezés intézkedései Az előirányzat célja: Határokon átnyúló EQUAL közösségi kezdeményezés magyarországi megvalósítása, célja a munkaerőpiaccal kapcsolatos diszkrimináció és egyenlőtlenségek minden formájának felszámolására irányuló tevékenységek támogatása. Célja, hogy az Európai Foglalkoztatási Stratégia mentén elősegítse a foglalkoztatáshoz, munkaerő-piachoz kötődő hátrányos megkülönböztetés és esélyegyenlőtlenség elleni küzdelmet új és nemzetek közötti együttműködési elgondolásokkal és azok megvalósításával. A magyar EQUAL program azokat a kísérleti kezdeményezéseket támogatja, amelyek − az etnikai vagy nemi hovatartozással, a fogyatékossággal, az életkorral kapcsolatos diszkrimináció, az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, a befogadó munkahelyi gyakorlatok hiánya, stb. miatt − a munkaerőpiacról kiszorult illetve a munkához jutásban akadályozott hátrányos helyzetű emberek képzését, munkához jutását, foglalkoztatását segítik elő. A kiválasztott célcsoportok (romák, nők és fogyatékkal élők) helyzetének – az EQUAL alapelveinek megfelelő – változása érdekében a program megvalósításának fázisában a következő négy szakmai program támogatható: I. Feladat; a négy szakmai program: 1. Munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszailleszkedésének segítése. 2. Az egész életen át tartó tanulás és befogadó munkahelyi gyakorlatok támogatása. 3. A nemek közötti munkaerő-piaci különbségek és a foglalkoztatási szegregáció csökkentése. 4. a menedékkérők munkaerő-piaci és társadalmi integrációjának elősegítése, előkészítő szakaszának finanszírozása; II. Feladat; a négy szakmai program végrehajtási és tapasztalatátadási szakaszainak finanszírozása. A Program kedvezményezettjei a projekteket fejlesztési partneri együttműködésben végrehajtó, nemzetközi együttműködést vállaló szervezetek, akik lehetnek: non-profit szervezet, költségvetési szerv és intézménye, valamint vállalkozás. millió Ft

Kiadás

Bevétel 543,5

Támogatás 0,0

20

543,5

19/2/2/2/2 EQUAL Közösségi Kezdeményezés – Technikai Segítségnyújtás, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatása Az intézkedés célja az EQUAL Közösségi Kezdeményezés magyarországi programirányításának, végrehajtásának támogatása, a monitoring, az ellenőrzés, a pénzügyi és projektadminisztráció támogatása; segítségnyújtás a Fejlesztési Partnerségeknek és megfelelő háttér biztosítása az EQUAL Irányító Hatóság munkájához. Az intézkedés keretében a következő feladatok ellátása valósul meg: • Publicitás, kommunikáció, tájékoztatás • Informatikai rendszer • Képzés, tapasztalatcsere • Tanácsadás • Hálózati munka támogatása • Kutatás, tanulmánykészítés, szükségletfelmérés • Minőségbiztosítási szolgáltatások Az előirányzat kedvezményezettje az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Közreműködő Szervezete (KSZ). millió Ft

Kiadás

Bevétel 11,6

Támogatás 0,0

11,6

19/2/2/2/3 EQUAL Közösségi Kezdeményezés – Technikai Segítségnyújtás A Technikai Segítségnyújtás intézkedés célja az EQUAL közösségi kezdeményezés magyarországi megvalósítása, így az EQUAL Közösségi Kezdeményezés magyarországi programirányításának, végrehajtásának támogatása, a monitoring, az ellenőrzés, a pénzügyi és projektadminisztráció támogatása, segítségnyújtás a Fejlesztési Partnerségeknek. Az alapvető pénzügyi és projekt adminisztráció biztosítása mellett a következő feladatok ellátása valósul meg az intézkedés keretében: • • • •

programirányítás, követés, ellenőrzés (audit és helyszíni ellenőrzések); különösen a pályáztatás, kiválasztás, és értékelés és adattovábbítás területén, valamint az EQUAL Monitoring Bizottság felállítása, a kialakítandó albizottságok működtetése, és ezek titkári feladatainak betöltése. millió Ft

Kiadás

Bevétel 6,2

Támogatás 0,0

21

6,2

19/2/3 KOHÉZIÓS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSULÓ PROJEKTEK 19/2/3/1 Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló közlekedési projektek A vasúti projekteken belül három fő vasúti vonalszakasz kerül felújításra: •

a Budapest-Cegléd-Szolnok-(Lőkösháza) vonalszakasz első üteme a Vecsés-Szolnok vonalszakasz rehabilitációja, ahol a tervezett sebesség a vonalszakasz első felén 120 km/h, a második felén 140 km/h. A második ütem után - amely a Szajol-Mezőtúr és a Békéscsaba-Lőkösháza vonalszakasz rehabilitációját és szakértői segítségnyújtást foglalja magában - elkezdődött a harmadik szakasz is, amelyben Békéscsaba állomás, Budapest-Vecsés vonalszakasz, és Mezőtúr-Gyoma szakasz felújítására kerül sor. • A Budapest-Győr-Hegyeshalom vonalszakasz rehabilitációját követően a BudaörsBiatorbágy közötti vonalszakaszon 140 km/h sebesség bevezetésére fog sor kerülni, Komárom-Győrszentiván között a jelenlegi 160 km/h sebesség biztonságos alkalmazása válik lehetővé. A Budapest-Kelenföld-Kimle közti vonalon végzett munkákkal (ETCS), valamint a Komárom és Győr állomások biztosítóberendezési munkáinak elvégzésével a vonatközlekedés biztonsága a nyugat-európai követelményeknek fog megfelelni. • A Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba vonalszakasz rehabilitációján belül sor kerül a távközlő és biztosítóberendezések átépítésére, a vonal villamosítására. Ezt követően a 100, ill. a 120 km/h és rövid szakaszon a 80 km/h sebesség válik lehetővé. A támogatáshoz kapcsolódó tervezett EU bevételek hazai társfinanszírozásához a MÁV Rt. saját forrása is hozzájárul. A Kőrishegyen és Püspökladányban található nagy hatótávolságú radarállomások cseréje és korszerűsítése befejeződött. A repülőtéri mozgásellenőrző radar cseréje és korszerű mozgásellenőrző rendszer telepítése valósult meg a Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtéren, valamint a meglévő magyar légiforgalmi irányítórendszer (MATIAS) továbbfejlesztésre került. A projekt eredményeként a légi-irányítási kapacitások és szolgáltatások bővítésével nőtt a magyar légtér áteresztő képessége. A támogatáshoz kapcsolódó EU bevételek hazai társfinanszírozását a HungaroControl biztosította. Az ISPA/Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló közúti projektek célja a 7 hazai főútvonal burkolat megerősítése 11,5 tonna tengelyterhelésre az uniós követelményeknek megfelelően. A projekt első üteme, amely a 3. és a 35 sz. főutakon tervezett burkolat megerősítési és felújítási munkáira vonatkozott, 2009. évben lezárásra kerül. A második ütem a 2., 6., 42., 47. és 56. sz. utak burkolatának megerősítését foglalja magában. 2009. évre a kivitelezési munkák befejeződnek és a pénzügyi elszámolás lesz folyamatban. Kohéziós Alap támogatás járul hozzá az „M0 Keleti szektor” projekt építéséhez, amelynek keretében megvalósul a körgyűrű a 4-es számú főút és M3-as autópálya között, valamint az M31-es autópálya átkötés Gödöllő irányában. 2008. évben átadásra kerül a körgyűrű és 2009. évben megkezdődik az M31-es autópálya építése. millió Ft

Kiadás

Bevétel 29 453,7

9 547,8

22

Támogatás 19 905,9

19/2/3/2 Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló környezetvédelmi projektek 2000/HU/16/P/PE/005 Szeged regionális hulladékgazdálkodási rendszer projekt célja egy regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, a jelenlegi regionális telep műszaki védelemmel való ellátása, korszerű biogáz hasznosító rendszer kiépítése. A régióban a szelektív gyűjtés is bevezetésre kerül, ehhez kapcsolódóan a projekt keretében komposztáló telepet és bontási hulladékot kezelő telepet létesítenek 2000/HU/16/P/PE/006 Tisza-tó hulladékgazdálkodási rendszer projekt célja, hogy a térségben komplex hulladékgazdálkodási rendszer épüljön ki, a szakszerű európai normáknak megfelelő hulladékgyűjtés, -szállítás és az ártalommentes hulladék-elhelyezés mielőbbi megvalósításával. 2000/HU/16/P/PE/007 Szolnok térsége hulladékgazdálkodási rendszer Szolnok-Törökszentmiklós térségben 28 település bevonásával hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése. Ennek keretében egy modern, megfelelő hulladéklerakó létrehozása, átrakó állomás kialakítása hulladéklerakók rekultivációja valósul meg.

projekt célja a egy regionális EU előírásoknak és a meglévő

2001/HU/16/P/PE/008 Duna-Tisza közi nagytérség hulladékgazdálkodási rendszer beruházás keretében több nagy kapacitású, regionális hulladéklerakó telep illetve hulladékkezelő központ épül, bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést, hulladékudvarok kerülnek kialakításra a térségben, valamint sor kerül régi, nem megfelelő és környezeti kockázatot jelentő lerakók rekultivációjára. 2001/HU/16/P/PE/009 Pécs ivóvíz bázis védelme, csatornázás című projekt közvetlen célja Pécs és környéke értékes ivóvízbázisainak magas színvonalú, hosszú távú védelme, valamint a felszín alatti vizek minőségének javítása. 2001/HU/16/P/PE/010 Sajó-Bódva völgyi hulladékgazdálkodási rendszer projekt keretében regionális hulladékkezelő és feldolgozó telep kerül kialakításra, hulladékválogató, hulladékkomposztáló és építési hulladék feldolgozó üzemrészekkel, valamint megvalósul a projekt területén megtűrt, a környezetet veszélyeztető 5 db hulladéklerakó rekultivációja is. 2001/HU/16/P/PE/011 Sopron szennyvízkezelés és csatornázás projekt céljaként további régiók a soproni szennyvízelvezető-hálózatba való bekapcsolása, illetve az ellátatlan területek csatornázása szorosan összefügg a meglévő hálózat fejlesztésével. 2002/HU/16/P/PE/014 Észak-kelet Pest megyei térség regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszer projekt célja egy olyan hosszú távú (legalább 20 évre szóló) modern, költséghatékony regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, amely megfelel az uniós és a hazai szabályozásnak, standardoknak. 2002/HU/16/P/PE/015 Homokhátsági települések regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszerének kialakítása projekt célja a régió szilárd települési hulladékkezelésének a hazai és az EU szabályainak megfelelő megoldása, az ehhez szükséges műszaki, technikai, szervezeti és tudati feltételek megteremtése, a térségben található megtelt, megtűrt és illegális hulladéklerakó helyek felszámolása, rekultiválása. 2002/HU/16/P/PE/016 Regionális hulladékkezelő és hulladéklerakó rendszer megvalósítása Nyugat- Balaton és Zala-folyó medencében projekt célja 265 település bevonásával integrált hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása. A programjavaslat magában foglalja a meglévő, engedély nélküli és megtűrt helyi lerakók bezárását.

23

2002/HU/16//P/PE/017 Észak-balatoni Regionális Települési Szilárd Hulladékkezelési Rendszer létrehozásának célja Közép-dunántúli régió, a Balaton tó északi partja és a KisAlföld közti térség integrált hulladékkezelési rendszerének megvalósítása. A projekt tartalmaz szelektív hulladékgyűjtőket, komposztáló és újra hasznosítási berendezések felszerelését, hulladék-áthelyező telephelyek építését, egy sor hulladéklerakó és hulladékgyűjtő sziget telepítését, egy hulladékkezelő üzem építését és egy korszerű, a nemzeti és EU rendelkezéseknek teljes mértékben megfelelő szemétlerakó építését. 2002/HU/16/P/PE/018 Dél-balatoni és sióvölgyi települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszer projekt célja olyan hosszú távú, 25 éves regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszer kialakítása a 202 település számára, amely megfelel az EU vonatkozó direktíváinak és a magyar szabályozásnak és hozzájárul a projekt által lefedett területen található flóra és fauna, illetve a felszín alatti vizek védelméhez. A 2003/HU/16/P/PE/019 Kecskemét agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési programjának célja a csatornahálózat-bővítés az érintett településeken, a szennyvíztisztító nagyobb mértékű kihasználtságának elérése, gázmotorok beépítése a biogáz felhasználására, iszapvíztelenítő ház építése, valamint egy komposztáló építése, amely az egész régió víztelenített iszapját dolgozza fel. A beruházás 54.334 fő részére nyújt ezzel magasabb szintű szennyvízkezelési szolgáltatást. A 2003/HU/16/P/PE/020 Debrecen és régiója szennyvízhálózatának fejlesztése című projekt 8 települést (Debrecen, Józsa, Pallag, Ebes, Hajdúsámson, Mikepércs, Sámsonkert, Sáránd), összesen 222.602 főt érint. A beruházás során sor kerül új csatornahálózat kiépítésére, valamint a régi szakaszok felújítására, a szennyvíztisztító technikai fejlesztésére, a szennyvízgyűjtő hálózat 7 másik településre való kiterjesztésére, valamint új komposztáló üzem építésére. A 2003/HU/16/P/PE/021 Szombathely megyei jogú város szennyvízelvezetési és kezelési rendszerének fejlesztése projekt konkrét céljai a következők: Szombathely nyugati városrészében a szennyvíz és csapadékvíz elvezető hálózat bővítése, a meglévő városi szennyvíztisztító telep mechanikai előtisztító lépcsőjének korszerűsítése, valamint az iszapkezelés korszerűsítése. 2002/HU/16/P/ PA012 számú szakértői segítségnyújtási projekt 15-20 projekt Kohéziós Alap pályázatának az EU követelményeknek megfelelő minőségben történő kidolgozásához járul hozzá. 2004/HU/C/PE/001 Budapesti központi szennyvíztisztító projekt fő célja, hogy Budapest központi részén felszámolja a kezeletlen szennyvíz Dunába vezetésének jelenlegi gyakorlatát. Ez egyrészt segíti a folyó vízminőségének és a folyópart ökológiai állapotának javulását, ugyanakkor Budapest lakosságának is előnyére szolgál a víz esztétikusabb optikai hatása, valamint a folyópart által biztosított jobb szabadidős lehetőségek. Összességében több mint 900 000 ember él a javaslatban szereplő Központi Szennyvíztisztító Telep által érintett területen. 2004/HU/C/PE/002 Zalaegerszeg szennyvízkezelési és csatornázási projekt elsődleges célja egyrészt, hogy Zalaegerszeg és a környező 41 településének megfelelő szennyvízelvezetést és -kezelést biztosítson, másrészt csökkentse a Zalába kerülő foszfor mennyiségét. Ugyancsak fontos szempont a meglévő szennyvíztisztító telep kapacitásbővítése, valamint új iszapkezelési vonal létesítése. 2004/HU/C/PE/003 Veszprémi szennyvíztisztító projekt a veszprémi, a zirci, és a hegyesdi agglomeráció 13 települését foglalja magába, melyeknek az együttes, projekt által érintett 24

lakosságszáma 77 556 fő. Cél a karsztos terület szennyvízkezelési és környezetvédelmi szempontból való egységes kezelése. 2004/HU/C/PE/004 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei hulladékgazdálkodási projekt célja 3 regionális hulladéklerakó és kezelő központ létesítése, mely lefedi az egész megye területét. Az érintett települések száma 240, az érintett népesség száma: kb. 595 ezer fő 2004/HU/C/PE/005 Észak-alföldi regionális ivóvízminőség javító program: Összesen 25 település ivóvízének arzén- és nitrát-mentesítéséről gondoskodik a beruházás, melynek értéke 28,5 millió €. Ennek 65 %-a fedezhető a Kohéziós Alapból. 2005/HU/C/PE/001 Üröm-Csókavár kármentesítési projekt: A projekt fő célja a kb. 50-60ezer tonna gáztisztító massza eltávolítása az Üröm község déli határában található felhagyott mészkőbányából (Csókavár). A Csókavár bánya alatti karsztvíz vizsgálata azt mutatta, hogy az esővíz átszivárog a masszán, ami veszélyes hulladéknak minősül, és szennyezi az északbudai karsztrendszert. millió Ft

Kiadás

Bevétel 30 054,6

Támogatás 22 220,8

7 833,8

19/2/4 ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. 19/2/4/1 Gazdaságfejlesztés Operatív Program 19/2/4/1/1 K+F és innováció a versenyképességért Az előirányzat célja, hogy ösztönözze az alacsony hazai, vállalati K+F és innovációs aktivitás növelését, a létező kapacitások és eredmények jobb hasznosítását, illetve a K+F+I folyamat szereplői közötti együttműködést. Az intézkedés rendeltetése, elsősorban az együttműködésben végzett kutatási projektek támogatása, amelyek kutatási eredményekre támaszkodva korszerű, magas értéket képviselő, piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményezik. Az előirányzat céljai közé tartozik továbbá a kutatási tevékenységnek és az innovatív vállalkozásoknak fizikailag is helyet adó innovációs és technológiai parkok létesítése és a meglévő intézmények fejlesztése. Az előirányzat célcsoportjai: a devizajogszabályok alapján a belföldinek minősülő gazdasági társaságok vagy szövetkezetek, az akkreditált pólus innovációs klaszter menedzsmentjét ellátó - gazdasági társaság formában működő - innovációs szolgáltató központot és technológiai parkot működtető szervezetek, a pólus zászlóshajó programban nevesített önkormányzat többségi tulajdonában álló, az ÚMFT-ben nevesített célterülethez kapcsolódó fejlesztést megvalósító gazdasági társaság.

25

Az előirányzat keretén belül 2009. folyamán sor kerül új konstrukciók kiírására, a beérkezett pályázatok elbírálására, a szerződéskötési folyamatok lebonyolítására illetve a már meglévő kedvezményezettek számára az előleg és időközi kifizetések határidő szerinti teljesítésére. millió Ft

Kiadás

Bevétel 3 326,0

Támogatás 2 827,1

498,9

19/2/4/1/2 A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése Az előirányzat célja a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások, elsősorban a mikro-, kis-, és középvállalkozások vállalati kapacitásainak komplex fejlesztése, jövedelemtermelő képességük növelése, illetve a piaci pozíciók javítása. Az előirányzat céljai közé tartozik a technológia-intenzív tevékenységek kiépítése, a magas hozzáadott-értékű termelés és stratégiai szolgáltatások hazai meggyökereztetése, továbbá a kkv szektor modernizációja, foglalkoztatásban betöltött szerepének erősítése. A prioritáson belül különösen nagy hangsúlyt kap a következő területek integrálása: a vállalati szervezet és humánerőforrás fejlesztése, az IKT technológia és alkalmazások használata, ill. az üzlet- és piacfejlesztési tevékenységek. Az előirányzat célcsoportjai: gazdasági társaságok, szövetkezetek vagy egyéni vállalkozók, magyarországi székhelyű gazdasági kamarák és a vállalkozások érdekképviseletét ellátó szervezetek. Az előirányzat keretén belül 2009. folyamán sor kerül új konstrukciók kiírására, a beérkezett pályázatok elbírálására, a szerződéskötési folyamatok lebonyolítására illetve a már meglévő kedvezményezettek számára az előleg és időközi kifizetések határidő szerinti teljesítésére. millió Ft

Kiadás

Bevétel 18 936,9

Támogatás 16 096,4

2 840,5

19/2/4/1/3 A modern üzleti környezet erősítése Az előirányzat célja a versenyképesség javításához kapcsolódó IKT-infrastruktúra fejlesztése egy korszerű IKT hálózati infrastruktúra kialakításán, illetve a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférésen keresztül. Az előirányzaton belül fontos szerepet kap a térségi, üzleti infrastruktúra kiépítettségének fejlesztése, a vállalatok megfelelő információval való ellátása, valamint az emeltszintű üzleti, piaci tanácsadás nyújtása. Az előirányzat céljai közé tartozik az ún. intermodális (szállítási módokat összekapcsoló) logisztikai központok fejlesztése, amelyek a nemzetközi áruáramlatok magas hozzáadott érték tartalmú szolgáltatásokkal történő kiszolgálását biztosítják, különösen környezetvédelmi szempontból.

26

Az előirányzaton belül az alábbi komponensek különülnek el; szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása, logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése, valamint üzleti környezet tanácsadás. Az előirányzat célcsoportjai: gazdasági társaságok, gazdasági társaságok együttműködése, valamint intermodális és regionális logisztikai központokat előkészítő, fejlesztő és működtető belföldi székhelyű bejegyzett gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, ITDH. Az előirányzat keretén belül 2009. folyamán sor kerül új konstrukciók kiírására, a beérkezett pályázatok elbírálására, a szerződéskötési folyamatok lebonyolítására illetve a már meglévő kedvezményezettek számára az előleg és időközi kifizetések határidő szerinti teljesítésére. millió Ft

Kiadás

Bevétel 2 290,0

Támogatás 1 946,5

343,5

19/2/4/1/4 JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök Az előirányzat keretében azok a mikrovállalkozások kerülnek támogatásra, amelyek beruházásaik megvalósításához, valamint tevékenységük bővítéséhez szükséges forgóeszközök, szolgáltatások finanszírozásához kis összegű hitelekhez kívánnak hozzájutni. Ezen felül az előirányzat a tőkealapok számára társfinanszírozási lehetőséget biztosít. Az előirányzaton belül az alábbi komponensek különülnek el; hitelintézetek és szakosodott mikrofinanszírozó szervezetek által nyújtott mikrohitelek, portfólió-garancia program, valamint közösen létrehozott kockázati tőkealapok. A konstrukció végső kedvezményezettjei a kkv-k, azonban a kiírás keretében az őket finanszírozó, alábbi pénzügyi közvetítői kör az előirányzat célcsoportja: A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.). 5.§-a szerinti hitelintézetek, valamint a Hpt. 6 § (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzügyi vállalkozások, (kivéve: pénzügyi holding társaság, hitelintézeti elszámolóház), amelyek a Hpt. 3 § (1) bekezdés b) pont szerint pénzügyi szolgáltatási tevékenység (hitel és pénzkölcsön nyújtása) végzésére érvényes engedéllyel rendelkeznek, a Hpt. 2.§ (1) h) pontja alapján a Hpt. hatálya alól kivett megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok, valamint olyan független, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 296/G.§ (1) bekezdése szerint bejegyzett kockázatitőke-alapot kezelő szervezet, amely megfelelő referenciákkal valamint érvényes engedéllyel rendelkezik a Tpt. 296/G.§ (1) bekezdése szerinti kockázatitőke-alap kezelésére. 2009 folyamán sor kerül a MV Zrt. közreműködésével mikrohitelek, hitelgaranciák, illetve kockázati tőkekihelyezésekre. millió Ft

Kiadás

Bevétel 27 692,4

Támogatás 23 572,3

27

4 120,1

19/2/4/1/5 Gazdaságfejlesztés Operatív Program - Technikai segítségnyújtás A Technikai segítségnyújtás elsődleges célja: a Gazdasági Operatív Program előkészítési, menedzsment, monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeinek finanszírozása. A technikai segítségnyújtás finanszírozza a közreműködő szervezet feladatait, amelyek többek között tartalmazza a pályázati kiírások és támogatási szerződések mintáinak elkészítését,a projekt javaslatok befogadását és értékelését,a támogatási szerződések megkötését és módosítását, a projektek megvalósításának nyomon követését,a támogatások kifizetését, a projektek zárásával kapcsolatos feladatok elvégzését, ellenőrzések lebonyolítását, szabálytalanságok feltárását és jelentését, az operatív programhoz, vagy az OP prioritáshoz kötődő, célzott kommunikációs tevékenység ellátását. millió Ft

Kiadás

Bevétel 1 214,8

Támogatás 1 032,6

182,2

19/2/4/2 Közlekedés Operatív Program A 2007-2013. programozási időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósításra kerülő Közlekedési Operatív Program (KözOP) átfogó stratégiai céljai elsősorban a versenyképesség támogatását és a környezeti fenntarthatóság javítását szolgálják. További cél az elérhetőség javítása a társadalmi-, területi kohézió erősítése, valamint a környezetkímélő közlekedési módok fejlesztése a környezeti fenntarthatóság érdekében. Specifikus célok: • Az ország jobb bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, • Régiók (belső és egymás közötti) elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében, • A közlekedés intermodalitásának fejlesztése a vállalkozások versenyképességének és a régiók alternatív megközelíthetőségének javítása céljából, • A közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése. Elvárások a KözOP megvalósulásától: • a munkaerő mobilitásának növekedése, • működő tőke vonzás, a vállalkozások telephelyválasztásának orientációja, • többletjövedelmek realizálása a nemzetközi áruszállítás kiszolgálása révén, • a jó közlekedési infrastruktúra előmozdítja a vidéki, esetenként hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, a gazdasági fejlettség térbeli kiegyenlítését, • diszkrimináció mentesség javítása a közlekedésben. A KözOP projektjei az alábbi prioritások keretében valósulnak meg: • 1. Az ország és a régiók nemzetközi közúti elérhetőségének javítása – forrás: KA+hazai

28

• 2. Az ország és a régiók nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása – forrás: KA+hazai • 3. A térségi elérhetőség javítása – forrás: ERFA+hazai • 4. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése – forrás: ERFA+hazai • 5. Városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése – forrás: KA+hazai A prioritások keretében megvalósuló kiemelt projektek listáját az Akciótervek tartalmazzák, amelyeket a kormány 2007. augusztus 8-án, majd felülvizsgált változatait 2008. január 30-án fogadta el. Az Akciótervekben 72 projekt került nevesítésre. 19/2/4/2/1 Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása Elsődleges szempont az Európai Unió országai közötti kapcsolatot szorosabbá fűző TEN folyosók közúti elemeinek fejlesztése, a gyorsforgalmi utak továbbépítése a főváros irányából az országhatárok felé. millió Ft

Kiadás

Bevétel 54 208,6

Támogatás 46 077,3

8 131,3

19/2/4/2/2 Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása A vasúti fejlesztések a TEN-T hálózathoz tartozó szakaszokra koncentrálnak, melyeket komplex módon, a kapcsolódó informatikai, telematikai, biztonsági fejlesztések egészítenek ki. A vízi úti fejlesztések célja a Duna meghatározott szakaszain hajózható szállítási pálya létrehozása. millió Ft

Kiadás

Bevétel 79 242,1

Támogatás 67 355,8

11 886,3

19/2/4/2/3 Térségi elérhetőség javítása A TEN hálózat nem gyorsforgalmi jellegű fejlesztései (kapacitásbővítés, burkolatmegerősítés, elkerülő szakaszok építése) millió Ft

Kiadás

Bevétel 48 489,8

Támogatás 41 216,2

29

7 273,6

19/2/4/2/4 Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése A prioritás célja az intermodális kapcsolatok fejlesztése, ezen keresztül a szállítás környezetbarát közlekedési módokra történő átterelése. millió Ft

Kiadás

Bevétel 437,5

Támogatás 371,9

65,6

19/2/4/2/5 Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése Budapesten tovább épül a 4-es metró és a villamoshálózat, vidéken a városi kötöttpályás közlekedés (villamos, troli) fejlesztése indul el. millió Ft

Kiadás

Bevétel 77 647,1

Támogatás 66 000,1

11 647,0

Pályázati lehetőségek A kiemelt projektek megvalósítása mellett a KözOP egyfordulós pályázat keretében lehetőséget nyújt projektelőkészítésre, kerékpárút-hálózat fejlesztésére, valamint logisztikai központok fejlesztésére. A kerékpárút-hálózat fejlesztése konstrukció alapvető célja a hivatásforgalmi és közlekedésbiztonsági célkitűzéseknek megfelelő kerékpáros létesítmények létrehozása, valamint előkészítési munkáinak /tervezés, engedélyezés, stb./ finanszírozása. A fejlesztések hozzájárulnak a térségi elérhetőség javításához a regionális közúti hálózat-elemeivel párhuzamos kerékpárutak kiépítésével. A logisztikai központok közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése lehetővé teszi, hogy a kedvező gazdaságföldrajzi adottságokkal rendelkező Magyarország vállalkozásai növelhessék exportszolgáltatásaikat a tranzit szállítások logisztikai kiszolgálása révén. A prioritáson belül előnyben részesítjük azokat a projekteket, amelyeknél a kedvezményezett valamilyen környezetkímélő közlekedési mód alternatíváját biztosítja az áruszállítás számára. A pályázat keretében logisztikai szolgáltató központok és más gazdasági centrumok (ideértve az agrárlogisztikai bázisokat is) külső közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére, valamint különböző közlekedési módok összekapcsolását is biztosító infrastruktúra beruházások támogatására nyílik lehetőség. Megvalósuló programok és projektek 2010-ig: Közút: közel 300 km gyorsforgalmi fejlesztés és 1000 km főút rekonstrukciója Vasút: - 400-500 km pályarekonstrukció, - ebből 250 km pálya 160 km/h sebességű 30

Közösségi közlekedés: - 4-es metró I. szakasz - Miskolc, Debrecen, Szeged villamosközlekedés - Bp. 1-es és 3-as villamos meghosszabbítása - Logisztika: 2-3 EU-szinten is jelentős logisztikai központ 19/2/4/2/6 Közlekedés Operatív Program - Technikai segítségnyújtás Biztosítja a KÖZOP előkészítési, menedzsment, monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeinek finanszírozását, beleértve a megvalósításhoz szükséges adminisztratív kapacitás megerősítését. millió Ft

Kiadás

Bevétel

Támogatás

2 215,3

1 883,0

332,3

19/2/4/3 Társadalmi Megújulás Operatív Program 19/2/4/8 Társadalmi Megújulás Operatív Program - MPA 19/2/4/3/1 A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése 19/2/4/8/1 A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése MPA A prioritás célja a foglalkoztathatóság javítása, amelynek tervezett eszközei a munkaerőpiacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások; a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése; a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése; a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések; a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások; járulékkedvezmények; a foglalkoztatási rehabilitáció fejlesztése. millió Ft

TAMOP 19/2/4/3/1 A foglalkoztathatóság fejlesztése, munkaerőpiacra való belépés ösztönzése 19/2/4/8/1 A foglalkoztathatóság fejlesztése, munkaerőpiacra való belépés ösztönzése - MPA

a

Kiadás

Bevétel

Támogatás

20 684,8

18 495,4

2 189,4

1 800,0

1 800,0

0,0

a

19/2/4/3/2 Alkalmazkodóképesség javítása A prioritás célja az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek tervezett eszközei a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, valamint a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés regionális hálózatának kialakítása; a szociális partnerek kapacitásainak fejlesztése; a szerkezetváltási folyamatok munkaerő-piaci hatásainak kezelése; rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon; a civil szervezetek szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásának segítése.

31

millió Ft

Kiadás

Bevétel 17 346,0

Támogatás 14 744,1

2 601,9

19/2/4/3/3 Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A prioritás célja a minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek, amelynek tervezett eszközei a problémamegoldó képesség, a digitális írástudás, az egyetemes tervezés, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése; a képzés, valamint a társadalom és a gazdaság igényeinek összehangolása; a gazdálkodási és vállalkozási készségfejlesztés és a kulturális tőke fejlesztése, komplex pedagógiai fejlesztési programok; mérési és értékelési rendszer kiépítése; a pedagógusképzés és –továbbképzés megújítása; költséghatékony szervezeti formák bevezetése; a területi együttműködések elősegítése és a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának segítése. millió Ft

Kiadás

Bevétel 13 027,3

Támogatás 11 382,0

1 645,3

19/2/4/3/4 A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében A prioritás célja a kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán-erőforrások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei a felsőoktatási reform, a bolognai folyamat folytatása, a felsőoktatás minőségi fejlesztése; a regionális tudásközpontok kialakítása; kutatóegyetemek, főiskolák támogatása; a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése; gyakorlatorientált felsőoktatási programok; a műszaki és természettudományos képzés bővítése. millió Ft

Kiadás

Bevétel 4 335,8

Támogatás 3 783,6

552,2

19/2/4/3/5 Társadalmi befogadás, részvétel erősítése A prioritás célja a társadalmi kohézió erősítése és a közösségek fejlesztése. Ezzel kívánjuk csökkenteni a jövedelmi szegénység és más hátrányok okozta társadalmi kirekesztettséget, szeretnénk megakadályozni a szegénység, a társadalomból való kiszorulás és a hátrányok továbbörökítését. millió Ft

Kiadás

Bevétel 4 624,2

Támogatás 4 398,3

32

225,9

19/2/4/3/6 Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés A prioritás célja az egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás és részvétel amelynek tervezett eszközei az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés intézményrendszerének és programjainak fejlesztése, az egészséges életmódra ösztönzés és a káros szenvedélyekkel kapcsolatos megelőzés; a szociális szolgáltatások fejlesztése, a gyermekszegénység csökkentése; a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja; az iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések; diszkrimináció elleni küzdelem, a szociális, gyermek-, ifjúsági és esélyegyenlőségi szolgáltatások fejlesztése, a társadalmi tőke és a helyi közösségek erősítése, a civil szervezetek kapacitásbővítése, a fogyasztók és az ellátottak védelme a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, és a kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió, valamint a kreativitás fejlesztése érdekében millió Ft

Kiadás

Bevétel 4 827,9

Támogatás 4 205,4

622,5

19/2/4/13 Társadalmi megújulás Operatív program - Technikai Segítségnyújtás Az Európai Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 46. cikke szerint az alapokból lehetőség nyílik az operatív programok előkészítési, menedzsment, monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeinek finanszírozására, beleértve az alapok megvalósításához szükséges adminisztratív kapacitás megerősítését. A közreműködő szervezeti feladatok: A TÁMOP végrehajtásában a közreműködő szervezetek az irányító hatóságtól kapott felhatalmazás és iránymutatás alapján végzik a felelősségi körükbe utalt prioritási tengely(ek) lebonyolítását, így többek között: - a pályázati kiírások és támogatási szerződések mintáinak elkészítését, - projekt javaslatok befogadását és értékelését, - támogatási szerződések megkötését és módosítását, - projektek megvalósításának nyomon követését, - támogatások kifizetését, projektek zárásával kapcsolatos feladatok elvégzését, - ellenőrzések lebonyolítását, szabálytalanságok feltárását és jelentését, - az operatív programhoz, vagy OP prioritási tengelyhez kötődő, célzott kommunikációs tevékenység ellátását, az NFÜ által elfogadott éves kommunikációs terv alapján. Egyéb feladatok ellátása A fenti, KSz-ek által ellátott feladatokon túl, a TA prioritási tengely keretében szükséges támogatni a következő, a TÁMOP megvalósításához kapcsolódó tevékenységeket: • az OP monitoring bizottságának működtetése, beleértve annak titkársági feladatainak ellátását; • éves megvalósítási jelentések, OP végrehajtását érintő tanulmányok, elemzések, az ÚMFT-szintű értékelési tervben nem szereplő, valamint a monitoring bizottságok kezdeményezésére indított értékelések.

33

millió Ft

Kiadás

Bevétel 3 931,6

Támogatás 3 341,9

589,7

19/2/4/14 Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 19/2/4/14/1 Az oktatási infrastruktúra fejlesztése A TIOP oktatási infrastruktúra fejlesztés célja, hogy az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges és a munkaerő-piaci helytállást biztosító kompetenciák fejlesztéséhez, továbbá a felsőoktatás gazdasági és társadalmi igényekhez való alkalmazkodása és az ahhoz szükséges formális, nem-formális és informális oktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése. A 2007-2008 évi illetve a 2009-2010 évi Akció tervek keretében nevesített és megvalósuló kiemelt projektek és pályázatok teljesülésével regionális képzési hálózatok kialakítása; oktatási informatikai fejlesztések; a felsőoktatási alapinfrastruktúra, a műszaki és természettudományos képzést szolgáló infrastruktúra, a szolgáltató- és innovációs központok megerősítése valósul meg. A kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések, valamint az Európa kulturális fővárosa projekthez kapcsolódó egyes beruházások megvalósítása hozzájárul a TIOP 1. prioritás célkitűzésének teljesüléséhez. millió Ft

Kiadás

Bevétel 19 633,3

Támogatás 16 688,3

2 945,0

19/2/4/14/2 Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A TIOP ezen prioritása keretében megvalósuló fejlesztések célja az egészségben töltött életévek számának növelése az egészségügyi rendszer struktúrájának a hatékonyabb, jobb minőségű és területileg kiegyensúlyozottabb ellátás felé terelésével. A 2007-2008 évi illetve a 2009-2010 évi Akció tervek keretében nevesített és megvalósuló kiemelt projektek és pályázatok teljesülésével az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltását támogató ellátási formák fejlesztése, telepítése, az ellátás infrastrukturális feltételeinek javítása, és egészségügyi informatikai fejlesztések, prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése valósul meg. millió Ft

Kiadás

Bevétel 24 212,3

Támogatás 20 580,5

3 631,8

19/2/4/14/3 A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A TIOP 3. prioritás célja a 2007-2008 évi illetve a 2009-2010 évi Akció tervek keretében nevesített és megvalósuló kiemelt projektek és pályázatok teljesülésével a humáninfrastruktúra fejlesztésének tervezett eszközei az egyenlő esélyű hozzáférés növelése (fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítéssel, a rehabilitáció

34

feltételrendszerének korszerűsítésével), a gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztése, többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása a kistérségekben és a településeken (a regionális operatív programok együttműködésével); a nagy létszámú szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése; a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása, az intézményi integráció ösztönzése mellett, az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése. millió Ft

Kiadás

Bevétel 11 675,6

Támogatás 10 604,8

1 070,8

19/2/4/14/4 Társadalmi infrastruktúra Operatív Program – Technikai segítségnyújtás Az Európai Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 46. cikke szerint az alapokból lehetőség nyílik az operatív programok előkészítési, menedzsment, monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeinek finanszírozására, beleértve az alapok megvalósításához szükséges adminisztratív kapacitás megerősítését. A közreműködő szervezeti feladatok A TIOP végrehajtásában a közreműködő szervezetek az irányító hatóságtól kapott felhatalmazás és iránymutatás alapján végzik a felelősségi körükbe utalt prioritási tengely(ek) lebonyolítását, így többek között: - a pályázati kiírások és támogatási szerződések mintáinak elkészítését, - projekt javaslatok befogadását és értékelését, - támogatási szerződések megkötését és módosítását, - projektek megvalósításának nyomon követését, - támogatások kifizetését, projektek zárásával kapcsolatos feladatok elvégzését, - ellenőrzések lebonyolítását, szabálytalanságok feltárását és jelentését, - az operatív programhoz, vagy OP prioritási tengelyhez kötődő, célzott kommunikációs tevékenység ellátását, az NFÜ által elfogadott éves kommunikációs terv alapján. Egyéb feladatok ellátása A fenti, KSz-ek által ellátott feladatokon túl, a TA prioritási tengely keretében szükséges támogatni a következő, a TIOP megvalósításához kapcsolódó tevékenységeket: • az OP monitoring bizottságának működtetése, beleértve annak titkársági feladatainak ellátását; • éves megvalósítási jelentések, OP végrehajtását érintő tanulmányok, elemzések, az ÚMFT-szintű értékelési tervben nem szereplő, valamint a monitoring bizottságok kezdeményezésére indított értékelések.

millió Ft

Kiadás

Bevétel 2 309,9

Támogatás 1 963,4

35

346,5

19/2/4/19 Környezet és Energia Operatív Program 19/2/4/19/1 Egészséges, tiszta települések Az előirányzat célja a települési környezet állapotjellemzőinek és a fenntartható településfejlesztés környezeti feltételeinek javítása. A prioritás keretében megvalósuló szennyvízelvezetési és -tisztítási, hulladékgazdálkodási és ivóvíz minőség-javító projektekkel az Uniós csatlakozásból Magyarországra háruló, részben derogációs feladatok határidőre teljesülnek. A prioritásba tartozó konstrukciók célja kivétel nélkül a környezetvédelmi Acquis-ból adódó feladatok teljesítése. A benyújtott pályázatok kétfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek elbírálásra, melyek közül a nyertes projektek a megítélt támogatást vissza nem térintendő támogatás formájában kapják meg. Az előirányzathoz tartozó prioritásban a 2007-2010-ig tartó időszakra 3 konstrukció szerepel összesen 644,032 milliárd Ft kerettel. millió Ft

Kiadás

Bevétel 46 339,7

Támogatás 39 388,7

6 951,0

19/2/4/19/2 Vizeink jó kezelése A prioritás intézkedései – árvízvédelem, vízminőség/ivóvízbázis védelem, hulladéklerakók rekultivációja, szennyezett területek kármentesítése és vízgazdálkodási tervezés - révén csökkenni fog az árvízi kockázat, javulni fog a felszíni és felszín alatti vizek minősége és csökkenni fog veszélyeztetettségük. A benyújtott pályázatok egy-, kétfordulós, illetve ezek meghívásos kiválasztási eljárásainak keretében kerülnek elbírálásra, melyek közül a nyertes projektek a megítélt támogatást vissza nem térintendő támogatás formájában kapják meg. Az előirányzathoz tartozó prioritásban a 2007-2010-ig tartó időszakra 10 konstrukció szerepel összesen 336,19 milliárd Ft kerettel. millió Ft

Kiadás

Bevétel 14 327,7

Támogatás 12 178,9

2 148,8

19/2/4/19/3 Természeti értékeink jó kezelése A prioritási tengely a magyarországi Natura 2000 hálózat, ill. védett területek helyreállítását, megőrzését, a vonalas létesítmények (vasút, magasfeszültségű légkábel, közút) természetbarát átalakítását, védett és Natura 2000 területeken a természetközeli erdő- és mezőgazdálkodás infrastrukturális hátterének megteremtését, valamint a természetvédelmi nevelést (erdei iskolák fejlesztése) támogatja. A benyújtott pályázatok egy-, kétfordulós, illetve meghívásos kétfordulós kiválasztási eljárások keretében kerülnek elbírálásra, melyek közül a nyertes projektek a megítélt támogatást vissza nem térintendő támogatás formájában kapják meg. Az előirányzathoz tartozó prioritásban a 2007-2010-ig tartó időszakra 5 konstrukció szerepel összesen 22,2 milliárd Ft kerettel.

36

millió Ft

Kiadás

Bevétel 364,6

Támogatás 309,9

54,7

19/2/4/19/4 Fenntartható életmód és fogyasztás A prioritás célja, hogy a fenntartható (gazdasági, társadalmi, valamint természetes és épített környezetére érzékeny) életmód folytatásához szükséges értékrend, igény, ismeretek megteremtődjenek elsősorban a lakossági fogyasztókban – azaz kialakuljon a piac keresleti oldalának környezettudatossága. Emellett a környezetvédelmi információk informatikailag történő kezelésének megteremtése és hozzáférhetővé tétele is a prioritás tevékenységi körébe tartozik. A benyújtott pályázatok egyfordulós nyílt, egyfordulós automatikus, kétfordulós, valamint meghívásos kiválasztási eljárás keretében kerülnek elbírálásra, melyek közül a nyertes projektek a megítélt támogatást vissza nem térintendő támogatás formájában kapják meg. Az előirányzathoz tartozó prioritásban a 2007-2010-ig tartó időszakra 3 konstrukció szerepel összesen 18,25 milliárd Ft kerettel. millió Ft

Kiadás

Bevétel 32,5

Támogatás 26,0

6,5

19/2/4/19/5 Hatékony energia-felhasználás A prioritás célja az épületek (különös tekintettel a központi és helyi költségvetési szervek épületeire és az egyéb középületekre, de egyben a vállalkozások üzemi és irodaépületeikre is), valamint a távhőszolgáltatók- és termelők energia-takarékosság, -hatékonyság fokozására irányuló beruházásainak elősegítése, - részben pénzügyi konstrukciókkal történő - támogatása. A benyújtott pályázatok egyfordulós nyílt, valamint egyfordulós automatikus, továbbá közvetett támogatás kiválasztási eljárás keretében kerülnek elbírálásra, melyek közül a nyertes projektek a megítélt támogatást vissza nem térintendő támogatás formájában kapják meg. Az előirányzathoz tartozó prioritásban a 2007-2010-ig tartó időszakra 4 konstrukció szerepel összesen 25,5 milliárd Ft kerettel. millió Ft

Kiadás

Bevétel 2 263,9

Támogatás 1 924,3

339,6

19/2/4/19/6 A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése A prioritás azokat az elsősorban vállalkozások, önkormányzatok és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (pl. távhőszolgáltatók) által megvalósítandó, hő- és/vagy villamosenergia-termelésre, valamint bioetanol előállításra fókuszáló projekteket kívánja támogatni, amelyek eredményeként a megújuló energiaforrásokból termelt hő- és villamos

37

energia részaránya a teljes hazai energiafogyasztáson belül növekszik, hozzájárulva a fosszilis energiahordozók felhasználásával járó CO2 kibocsátás mérsékléséhez. A benyújtott pályázatok egyfordulós nyílt, valamint egyfordulós automatikus, továbbá közvetett támogatás kiválasztási eljárás keretében kerülnek elbírálásra, melyek közül a nyertes projektek a megítélt támogatást vissza nem térintendő támogatás formájában kapják meg. Az előirányzathoz tartozó prioritásban a 2007-2010-ig tartó időszakra 5 konstrukció szerepel összesen 33 milliárd Ft kerettel. millió Ft

Kiadás

Bevétel 3 442,4

Támogatás 2 926,0

516,4

19/2/4/19/7 Projekt előkészítés A prioritás elősegíti, hogy a KEOP szakmai prioritástengelyei keretében megvalósítandó projektek előkészítése gyorsan, az elvárt ütemezésnek megfelelően, koordinált módon és magas színvonalon történjen, melynek eredményeként költség hatékony és fenntartható létesítmények, szolgáltatások jöhessenek létre. A 16/2006 (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet alapján lehetőség van a nagy előkészítési igényű, szak-prioritások keretében megvalósítani kívánt pályázatok kidolgozásának támogatására az OP forrásaiból, a KEOP tekintetében ezen konstrukció keretén belül lesz lehetőség a kétfordulós pályázati úton kiválasztásra kerülő projektjavaslatok kidolgozásának elősegítésére is. Ennek megfelelően a szakmai prioritási tengelyekben indítani kívánt kétfordulós pályázatok első fordulójában támogatási döntéssel rendelkező projektek előkészítésének támogatása is megvalósul a jelen konstrukció keretében. Az előirányzathoz tartozó prioritásra a 2007-2010-ig tartó időszakban összesen 54,588 milliárd Ft keret áll rendelkezésre. millió Ft

Kiadás

Bevétel 12 678,5

Támogatás 10 776,9

1 901,6

19/2/4/19/9 Technikai segítségnyújtás Az Európai Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 46. cikke szerint az alapokból lehetőség nyílik az operatív programok előkészítési, menedzsment, monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeinek finanszírozására, beleértve az alapok megvalósításához szükséges adminisztratív kapacitás megerősítését. A közreműködő szervezetek kapacitásának biztosítása, a monitoring bizottságokkal kapcsolatban felmerülő költségek az érintett OP technikai (szakmai) segítségnyújtás keretéből finanszírozható, melyre 2009-ben összesen 1,37 milliárd Ft került elkülönítésre. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 1 367,6

Támogatás 1 162,5

38

205,1

19/2/4/20 Államreform Operatív Program Az Államreform Operatív Program célja a közigazgatás teljesítményének a növelése részint a költséghatékonysági tartalékok kiaknázásával, részint pedig a társadalmi eredményességének javításával. Az operatív program három beavatkozási irányra összpontosít: a közigazgatási szervezetek szervezetfejlesztésére és az eljárások egyszerűsítésére (1. prioritási tengely); az emberi erőforrás minőségének az emelésére (2. prioritási tengely) és az uniós szabályokból eredően a Közép-magyarországi Régióban megvalósuló fejlesztésekre (3. prioritási tengelye). Az operatív program 7 éves kerete 40 milliárd forint, melynek 85 százalékát az Unió költségvetése finanszírozza. A 2009. évi költségvetési tervszámokat a leszerződött projektek várható kifizetései alapulvételével határoztuk meg. 2008 végére a megkötött támogatási szerződések támogatási összértéke 8,5 milliárd Ft körül várható, ami 2009 első negyedévében további 3 milliárd Ft-tal fog bővülni. E szerződésállomány közel 14%-a (1,2 milliárd Ft) kerül 2008 végéig kifizetésre. A projektek átlagos átfutási ideje másfél év, a projektállomány teljes egészében 2010-ben zár, a fele az év elején. 2009-ben az ÁROP akciótervében elsősorban pályázati konstrukciók szerepelnek. A néhány kiemelt projekt gazdájával és az első nyertes pályázókkal is legkorábban 2009 nyarán kezdődnek meg a szerződéskötések, melyekből adott évi kifizetés az eddigi tapasztalataink szerint minimális mértékben várható. A 2010. évi előrejelzés a 2009. végi tervezett szerződésállomány kifizetési ütemezésén, illetve az n+3-as szabály teljesítésének a minimális követelményén alapul. Ennek a tervezési hibahatára már nagyobb a 2009. évinél. Komoly tanulságul szolgált számunkra a 2008. évi költségvetési tervszámok végrehajtása. Sajnos a tervek kis részét tudjuk csak teljesíteni. Ennek okai részint az eljárások lassúságában, részint pedig a kedvezményezettek hiányos projektmenedzsment képességeiben keresendők. Az IH és a KSZ áttekintette az eljárások gyorsításának a lehetőségeit és végrehajtotta a gyorsítást szolgáló intézkedéseket. E mellett több segítséget próbálunk nyújtani a kedvezményezetteknek a projektek ütemezett és eredményes végrehajtásához. Mindezek eredményeként 2008 nyara óta növekednek a kifizetések és a kifizetési kérelmek átfutási ideje is rövidül. millió Ft

ÁROP 19/2/4/20/1 Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés 19/2/4/20/2 Az emberi erőforrás minőségének javítása 19/2/4/20/3 A Közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztések 19/2/4/20/4 Államreform Operatív Program – Technikai segítségnyújtás

39

Kiadás

Bevétel

Támogatás

628,7

534,5

94,2

784,4

666,7

117,7

1 055,6

897,2

158,4

47,7

40,6

7,1

19/2/4/21 Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program célja a közigazgatás teljesítményének a növelése az infokommunikációs eszközök hatékonyabb igénybevételével. Az operatív program három beavatkozási irányra összpontosít: a közigazgatási eljárások elektronizálására és általában a közigazgatáson belüli informatikai fejlesztésekre (1. prioritási tengely); a külső ügyfelek számára a hozzáférés javítására (2. prioritási tengely) és az uniós szabályokból eredően a Közép-magyarországi Régióban megvalósuló fejlesztésekre (3. prioritási tengelye). Az operatív program 7 éves kerete 100 milliárd forint, melynek 85 százalékát az Unió költségvetése finanszírozza. A 2009. évi költségvetési tervszámokat a leszerződött projektek várható kifizetései alapulvételével határoztuk meg. 2008 végére a megkötött támogatási szerződések támogatási összértéke 33,4 milliárd Ft körül várható, ami 2009 áprilisára további 5 milliárd Ft-tal fog várhatóan bővülni. A projektek átlagos átfutási ideje két-két és fél év, a projektállomány túlnyomó többsége 2010-ben zár. Tekintettel arra, hogy az informatikai fejlesztésekhez szükséges közbeszerzési vagy beszerzési eljárások 2008 őszén indulnak el, így az eddig teljesített viszonylag alacsony kifizetések mellett sem reális a szerződéses állomány egyharmadánál magasabb kifizetést betervezni 2009-re. 2009-es akciótervben szereplő konstrukciók kedvezményezettjeivel legkorábban 2009 nyarán kezdődnek meg a szerződéskötések, melyekből adott évi kifizetés az eddigi tapasztalataink szerint minimális mértékben várható. A 2010. évi előrejelzés a 2009. végi tervezett szerződésállomány kifizetési ütemezésén, illetve az n+3-as szabály teljesítésének a minimális követelményén alapul. Figyelembe vettük azt is, hogy a projektekben a beszállítói teljesítések 2009 második felében futnak fel, így az ezekből származó kifizetések túlnyomórészt 2010-ben jelentkeznek. Komoly tanulságul szolgált számunkra a 2008. évi költségvetési tervszámok végrehajtása. Sajnos a tervek kis részét tudjuk csak teljesíteni. Ennek okai részint az eljárások lassússágában, részint pedig a kedvezményezettek hiányos projektmenedzsment képességeiben keresendők. Az IH és a KSZ áttekintette az eljárások gyorsításának a lehetőségeit és végrehajtotta a gyorsítást szolgáló intézkedéseket. E mellett több segítséget próbálunk nyújtani a kedvezményezetteknek a projektek ütemezett és eredményes végrehajtásához. Mindezek eredményeként 2008 nyara óta növekednek a kifizetések és a kifizetési kérelmek átfutási ideje is rövidül. millió Ft

EKOP 19/2/4/21/1 A közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása 19/2/4/21/2 A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések 19/2/4/21/3 Kiemelt fejlesztések 19/2/4/21/4 Elektronikus Közigazgatás Operatív Program – Technikai segítségnyújtás

40

Kiadás

Bevétel

Támogatás

3 891,2

3 307,4

583,8

3 175,3

2 699,1

476,2

1 169,8

994,4

175,4

70,8

60,2

10,6

19/2/4/22 Végrehajtás Operatív Program Az Európai Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 46. cikke szerint az alapokból lehetőség nyílik az operatív programok előkészítési, menedzsment, monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeinek finanszírozására, beleértve az alapok megvalósításához szükséges adminisztratív kapacitás megerősítését. Ezek a tevékenységek (az egyes operatív programok technikai segítségnyújtás forrásai mellett) a Végrehajtás Operatív Program forrásai révén valósulnak meg. 2009-ben változatlanul az EU kohéziós politikájának lebonyolításában résztvevő magyar intézményrendszer magas színvonalú működéséhez kíván hozzájárulni az operatív program, a támogatások teljes körű felhasználása érdekében. Az 1. prioritás biztosítja a támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények feladatainak ellátását, valamint az intézményrendszer egészének felkészülését segítő képzési, humánerőforrás fejlesztési programok kidolgozását és végrehajtását. A 2. prioritás az intézményrendszer szereplői által ellátandó, főként az alapok felhasználásának jogszabályi követelményeiből adódó feladatok hatékony ellátásához kíván hozzájárulni, ennek érdekében fő céljai egyrészt a támogatások lebonyolításához szükséges hatékony monitoring és értékelő rendszerek rendelkezésre állásának biztosítása, másrészt a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos valamennyi követelmény teljesítése, továbbá a tanácsadói szolgáltatások helyi elérhetőségének biztosítása a (lehetséges) kedvezményezettek számára. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 5 538,5

4 353,0

Támogatás 1 185,5

Regionális Fejlesztési Operatív Programok A 2007-2013 programozási időszakban az ÚMFT keretében a regionális fejlesztés 7 operatív program keretében valósul meg. A hét regionális fejlesztési operatív programból 6 az úgynevezett konvergencia régiókban, míg a Közép-magyarországi régió a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés hatálya alá tartozik az egy főre jutó GDP alapján. Az operatív programok végrehajtása 2009-ben jut el a fizikai megvalósítás fázisába, amit az erre az évre tervezett kifizetések is tükröznek. Az egyes operatív programok kifizetéseinek ütemezésénél az n+3 illetve n+2 szabályra is tekintettel a teljes 2015-ig tartó megvalósítási folyamatot figyelembe vettük.

41

19/2/4/23 Nyugat-dunántúli Operatív Program 19/2/4/23/1 Regionális gazdaságfejlesztés • • • •

A 2007-2008. évben 2. fordulós pályázatként meghirdetett (ipari parkok) 2,9 milliárd Ft kötelezettségvállalására, szerződéskötéseire a 2009. év során kerül sor. A kifizetések nagyobb részt 2010. során várhatóak. A 2007-2008. éves AT tanácsadási tevékenység és klaszter kiírásainak kötelezettségvállalása szintén 2009. év során várható mintegy 2 milliárd Ft értékben. A 2009-10-es AT időszakban 10 milliárd Ft a pályázati keret, mely meghirdetése 80-20%-ban fog történni. Ebből 2009. során 7,9 milliárd Ft kerül a terveknek megfelelően meghirdetésre. A 2009-2010-es AT időszakban a prioritáson belül, illetve a 2009. év során (7,9 milliárd Ft keretösszeggel) meghirdetésre kerülő kiírások között 2 új támogatható tevékenység, várhatóan 2 új komponensként is megjelenik, az egyik a telephelyfejlesztés (3 milliárd Ft), valamint az egyedi regionális beruházások (1 milliárd Ft). millió Ft

Kiadás:

Bevétel 764,7

Támogatás 677,8

86,9

19/2/4/23/2 Turizmusfejlesztés • • •

A 2007-2008. évben 2. fordulós pályázatként meghirdetett turisztikai attrakció 3,3 milliárd Ft kötelezettségvállalására, szerződéskötéseire nagyrészt a 2009. év során kerül sor. A 2007-2008. évben nevesített kiemelt projektjeinek kötelezettségvállalására, szerződéskötéseire még 2008. végéig kerül sor 5,8 milliárd Ft nagyságrendben. A 2009-10-es tervezési időszakban a régiónak 15,5 milliárd Ft áll a rendelkezésére, melynek közel 100%-a 2009-ben fog kiírásra kerülni. A kötelezettség vállalás azonban jóval alacsonyabb 6,2 milliárd Ft körül várható millió Ft

Kiadás:

Bevétel 2 212,2

Támogatás 1 960,6

42

251,6

19/2/4/23/3 Városfejlesztés • • •

A prioritáson belül támogathatóak a megyei jogú városok (kiemelt projekt), a város és a kisléptékű városfejlesztések, tovább külön konstrukcióban a közösségi közlekedéshez kapcsolódó fejlesztések (egy fordulós pályázat) A 2007-2008. évben pályázatként meghirdetett 9,8 milliárd Ft kötelezettségvállalására, kisebb részt 2,1 milliárd Ft nagyságágban már 2008-ban, nagyrészt 7,6 milliárd Ft mértékben a 2009. év során kerül sor. A 2009-10-es pályázati keret közel 12,4 milliárd Ft-ra tehető. Ennek 100%-a a 2009-es évben kerül meghirdetésre. Az előző tervezési időszakhoz képest összevonás történik az első konstrukcióban, a városközpontok ill. a integrált városrehabilitáció tekintetében. A kötelezettség vállalás azonban jóval alacsonyabb 4,2 milliárd Ft körül várható millió Ft

Kiadás:

Bevétel 1 391,8

Támogatás 1 233,5

158,3

19/2/4/23/4 Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra • •

•

Ebben a témakörben a következő 2 év folyamán közel 10,7 milliárd Ft-t kerül kiírásra, melynek a 100%-a az első évben már megjelenik. A prioritáson belül támogathatóak a kis települések szennyvízkezelése, a rekultivációs programok, a közlekedésen belül 4. 5. számjegyű utak (kiemelt eljárás), kerékpárutak. Ezek 2009-ben újra meghirdetésre kerülnek, de a belterületi utak és a korábban kiemelt eljárásban támogatott felszíni vizek minőségének javítása, fejlesztés nem kerül meghirdetése 2009. év során. A 2007-2008. évben kiemelt projektként 7,5 milliárd Ft került megítélésre támogatásként ezek kötelezettségvállalása 2008. év során várható. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 1 501,4

Támogatás 1 330,6

170,8

19/2/4/23/5 Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése • •

Az 5. prioritás keretén belül a 2009-10-es időszakban közel 9,6 milliárd Ft kerül meghirdetésre. A 2009-es év folyamán a teljes, 100%-os összeg meghirdetésre kerül. A kiírásokban, az egyes, valamint a négyes konstrukciókban összevonások történnek. A szociális nappali szolgáltatásokat nyújtó intézmények fejlesztése, valamint az Integrált regionális és munkaerőpiaci információs rendszer kialakítása nem kerül külön komponensként meghirdetésre. 43

•

A régió kötelezettségvállalása 9,6 milliárd Ft 2009-ben. A kifizetések 38%-ra 2009-ben, míg a fennmaradó 62%-ra 2010-ben kerül sor. millió Ft

Kiadás:

Bevétel

Támogatás

1 444,0

1 279,8

164,2

NYDOP 19/2/4/23/6 Nyugat-dunántúli Operatív Program – Technikai segítségnyújtás

Kiadás

Bevétel

Támogatás

409,2

362,8

46,4

millió Ft

19/2/4/24 Közép-dunántúli Operatív Program A Program az alábbi prioritási tengelyek mentén a következő specifikus célokat támogatva valósul meg: 19/2/4/24/1 Regionális gazdaságfejlesztés •

•

• •

A 2009-2010-es időszakban nagyságrendileg 11,107 milliárd Ft kerül meghirdetésre. A két év között a forrásmegosztás konstrukciónként változik. Lesz ahol a 2009-es évben (KDOP-1.1.1.) és lesz ahol a 2010-es évben lesz meghirdetve a teljes konstrukcióra eső forrás. A 2007-2008-as maradvány függvényében ez az összeg még változhat. A 2009-es évben a 2007-2008-as kiírások dinamikáját folytatva, hasonló összegű és témájú pályázatok várhatók, azt az elvet figyelembe véve, hogy 2010. végére a prioritásokra tervezett keretek 85%-a kerüljön meghirdetésre. Az eddigi tapasztalatok és a pályázói aktivitások alapján néhány kiírásbeli változtatás történik, illetve lehetséges egyes konstrukciók-megszüntetése – pl. innovációs menedzsment szolgáltatások – a régiós igényeket figyelembe vételével. Továbbra sem számolunk kiemelt projekttel a prioritásban. Támogatási forma: egyfordulós és közvetett támogatás. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 1 105,3

Támogatás 979,6

125,7

19/2/4/24/2 Regionális turizmusfejlesztés •

A 2009-2010-es időszakban nagyságrendileg 6,13 milliárd Ft kerül meghirdetésre. A két év között a forrásmegosztás a 2009-es évre koncentrálódik. A 2007-2008-as maradvány függvényében ez az összeg még változhat.

44

• • •

A kiemelt projektek száma csökken, ezért a 2.1.1.A Turisztikai attrakciók fejlesztése kiemelt projektkiválasztásra jutó keret is csökken, a kiírás azonban marad, folytatódik. A pályázatos konstrukciók struktúrájában nincs változás, ismételt kiírásra kerülnek a pályázatok. Támogatási forma: egyfordulós és kiemelt támogatás. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 2 597,5

Támogatás 2 302,2

295,3

19/2/4/24/3 Fenntartható településfejlesztés •

•

• •

A 2009-2010-es időszakban nagyságrendileg 8,12 milliárd Ft kerül meghirdetésre. A két év között 75%-25%-os arányban, 2009-es évre koncentráltan jelenik meg a forrásmegosztás. A 2007-2008-as maradvány függvényében ez az összeg még változhat. Kiemelt felhívás továbbra is várható 2009-ben és 2010-ben indikatívan 50-50%-os forrásmegosztásban. A kiemelt projektre szánt keret növekszik az előző időszakhoz képest. Pályázati konstrukciók optimalizálása megtörtént a pályázati tapasztalatok és a pályázói aktivitás alapján. Konstrukció-megszüntetések várhatóak az alacsony régiós igény miatt, egyelőre a szociális célú városrehabilitációra nincs forrás betervezve, de ez még az egyeztetések folyamán változhat. Támogatási forma: egyfordulós, kétfordulós és kiemelt támogatás. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 1 243,1

Támogatás 1 101,7

141,4

19/2/4/24/4 Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrafejlesztés •

•

• •

A 2009-2010-es időszakban nagyságrendileg 20,58 milliárd Ft kerül meghirdetésre. A két év között a forrásmegosztás alakulása: általában az első évre, 2009-re koncentrálódik. A 2007-2008-as maradvány függvényében ez az összeg még változhat. Várható pályázati kiírások a 2007-2008-as AT időszakhoz képest nem sokban változnak, egyes komponensek megszüntetésre kerülhetnek a régiós igényeknek megfelelően. A kiemelt projekt-források 2010. végére 100%-ban lekötésre kerülnek, folytatódik az omlásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása, kiemelt projekt eljárásrendben. A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos konstrukciók felosztása megegyezik a 2007-2008-as időszakéval. Támogatási forma: egyfordulós, kétfordulós és kiemelt támogatás.

45

millió Ft

Kiadás:

Bevétel 2 072,8

Támogatás 1 837,1

235,7

19/2/4/24/5 KDOP Humán infrastruktúra fejlesztése •

• • •

A 2009-2010-es időszakban nagyságrendileg 4,57 milliárd Ft kerül meghirdetésre. A két év között a forrásmegosztás konstrukciónként változik, koncentrálódik vagy a 2009-es vagy a 2010-es évre. A 2007-2008-as maradvány függvényében ez az összeg még változhat. Várható pályázati konstrukciók: Oktatás, Egészségügy, Szociális ellátás, Akadálymentesítés. Kiemelt projekt a prioritáson belül továbbra sincsen. Támogatási forma: egyfordulós, automatikus támogatás. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 1 049,7

Támogatás 930,4

119,3

millió Ft

KDOP 19/2/4/24/6 Közép-dunántúli Operatív Program – Technikai segítségnyújtás

Kiadás

Bevétel

Támogatás

390,6

346,2

44,4

19/2/4/25 Dél-dunántúli Operatív Program A Program az alábbi prioritási tengelyek mentén a következő specifikus célokat támogatva valósul meg:

19/2/4/25/1 Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése • •

A 2009-2010-es időszakban nagyságrendileg 8,5 milliárd Ft kerül meghirdetésre. A két év között nagyjából 50-50 %-os a forrásmegosztás. A 2007-2008-as maradvány függvényében ez az összeg még változhat. A 2009-es évben a 2007-2008-as kiírások dinamikáját folytatva, újra kiírásra kerül az üzleti infrastruktúra fejlesztése, a vállalkozások közötti együttműködés erősítése és megjelenik a vállalkozói tanácsadás igénybevételének támogatása.

46

•

A gazdaságfejlesztési prioritásban megjelenik egy új kiemelt komponens, továbbá az LHH program keretében a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára külön komponens kerül megjelenítésre elkülönített összeggel. millió Ft

Kiadás:

Bevétel

Támogatás

656,4

581,7

74,7

19/2/4/25/2 A turisztikai potenciál erősítése a régióban • •

A 2009-2010-es időszakban nagyságrendileg 11,4 milliárd Ft kerül meghirdetésre, a 2007-2008-as maradvány függvényében ez az összeg még változhat. A pályázatos konstrukciók struktúrájában nincs változás, ismételt kiírásra kerülnek a pályázatok (turisztikai attrakciófejlesztés és szálláshelyfejlesztés) viszont újként jelenik meg a kiemelt komponens, és várhatóan elindul a turisztikai desztináció menedzsment. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 1 971,9

Támogatás 1 747,6

224,3

19/2/4/25/3 Humán közszolgáltatások fejlesztése • • •

A 2009-2010-es időszakban nagyságrendileg 9,9 milliárd Ft kerül meghirdetésre, a 2007-2008-as maradvány függvényében ez az összeg még változhat. Az oktatásra szánt forrás várhatóan a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben kerül felhasználásra. Folytatónak az egészségügyi és szociális pályázati kiírások, és a tervek szerint elindul az e-közigazgatás támogatása. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 2 514,4

Támogatás 2 228,5

285,9

19/2/4/25/4 Integrált városfejlesztési akciók támogatása • •

A 2009-2010-es időszakban nagyságrendileg 9 milliárd Ft kerül meghirdetésre, a 2007-2008-as maradvány függvényében ez az összeg még változhat. Pályázni lehet funkcióbővítő és szociális típusú városfejlesztési tevékenységekre, valamint külön komponensként jelenik meg a leghátrányosabb helyzetű kistérségek településeinek támogatása.

47

millió Ft

Kiadás:

Bevétel 3 703,4

Támogatás 3 282,1

421,3

19/2/4/25/5 Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés • • •

A 2009-2010-es időszakban nagyságrendileg 20 milliárd Ft kerül meghirdetésre, a 2007-2008-as maradvány függvényében ez az összeg még változhat. Tovább folytatódik a 4-5 számjegyű utak, kerékpárutak, közösségi közlekedés támogatása. Környezetvédelmi témában a vízvédelem (szennyvíz, környezeti veszélyelhárítás) mellet új kiírás lesz a balatoni és dunai omlásveszélyes partfalak stabilizálása. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 2 376,1

Támogatás 2 106,1

270,0

millió Ft

DDOP 19/2/4/25/6 Dél-dunántúli Operatív Technikai segítségnyújtás

Program

–

Kiadás

Bevétel

Támogatás

521,2

462,1

59,1

19/2/4/26 Dél-alföldi Operatív Program A 2009-es év során folytatódik a 2007-2008-ban már megjelent pályázati kiírások esetén a döntés-előkészítési folyamat és a szerződéskötés a kedvezményezettekkel. A szerződéskötés szinte minden esetben 2009-re várható a kétfordulós eljárás keretében meghirdetett konstrukciók esetén, mint a közoktatás, a településfejlesztés és a turisztikai vonzerők esetén. Az év során a korábban leszerződött konstrukciók esetén várhatóan beindul a kifizetés, melynek ütemezéséről külön dokumentum készült. A következőkben prioritásokra bontva kerülnek bemutatásra a várható események. 19/2/4/26/1 Regionális gazdaságfejlesztés A prioritás keretében 2009-ben több mint 20 milliárd Ft értékben kerülnek kihirdetésre pályázati kiírások, melyek közül az üzleti infrastruktúra fejlesztése konstrukció a legnagyobb. 2007-08-ban 8 milliárd Ft-ot meghaladó összegben kerültek meghirdetésre pályázati kiírások a prioritásban. A kiemelt projektek esetén a keret jelentős része fennmaradt, ez átcsoportosításra került a pályázatos konstrukciókra. A következő év során a projektek első

48

hullámának megvalósítása várható, azonban a pénzügyi zárás várhatóan csak 2010-re esik majd. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 1 663,0

Támogatás 1 473,9

189,1

19/2/4/26/2 Turisztikai célú fejlesztések A turisztikai fejlesztések esetén a gyógyfürdők szerződéskötése prognosztizálható 2009-re és ezzel együtt az első kifizetések, mert esetükben nem teljes körű a közbeszerzési kötelezettség. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 2 869,8

Támogatás 2 543,5

326,3

19/2/4/26/3 Közlekedési infrastruktúrafejlesztés Ebben a prioritásban a legelőrehaladottabbak a projektek 2009-ben már sok zárás várható, ami természetesen pénzügyi zárást is jelent. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 1 667,5

Támogatás 1 478,0

189,5

19/2/4/26/4 Humáninfrastruktúra fejlesztés A prioritás keretében az akadálymentesítési projektek zárása várható, melynek keretében megközelítőleg 700 m Ft kifizetésére kerül sor. A többi konstrukció várható összes kifizetés természetesen ezt meghaladja, illetve a 2009-es év során legalább 10 milliárd Ft értékben kerülnek majd meghirdetésre pályázatok, a 2007-08-as 23 milliárd Ft-ot meghaladó pályázati kiírás keret után.

millió Ft

Kiadás:

Bevétel 2 473,7

Támogatás 2 192,4

49

281,3

19/2/4/26/5 Térségfejlesztési akciók A prioritás keretében jelenleg még nem került sor BB ülésekre, így a szerződéskötések legkorábban 2008 végére 2009 első félévére tehetők. Tehát a 2007-08-ban meghirdetett 23 milliárd Ft keret első kifizetései legkorábban 2009 első félévében várhatók. 2009-ben meghirdetésre kerülnek további pályázatok 15 milliárd Ft értékben. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 3 217,1

Támogatás 2 851,1

366,0

19/2/4/26/6 Technikai segítségnyújtás A KSZ-ek finanszírozása folyamatos, azonban a növekvő feladatok miatt a lehívások várhatóan meg fogják haladni a 2008-as év adatait. millió Ft

DAOP 19/2/4/26/6 Dél-alföldi Operatív Program – Technikai segítségnyújtás

Kiadás

Bevétel

Támogatás

578,0

512,3

65,7

19/2/4/27 Észak-alföldi Operatív Program 2009-ben az ÉAOP végrehajtása keretében az alábbi tevékenységeket tervezzük: Projektkiválasztás A 2007-08 évi akciótervi időszak pályázati kiírásai közül • egyfordulós pályázatok projekt-kiválasztási folyamata várhatóan az I. negyedévben lezárul. • kétfordulós pályázatok projekt-kiválasztási folyamata várhatóan a II-III. negyedévben zárul csak le. A 2009-10 évi akciótervi időszak I-II. negyedévben meghirdetett egyfordulós pályázati kiírásainál a projekt-kiválasztási folyamat 2009 év során lezárulhat. Szerződéskötés A 2007-08 évi akciótervi időszak pályázati kiírásai közül • A 2007 végén és 2008-ban megjelent egyfordulós pályázatokhoz kapcsolódó támogatási szerződések megkötése az I-II. negyedévben várható. • A kétfordulós pályázatok szerződéskötése leghamarabb a II. negyedévben, de döntően a III-IV. negyedévben várható. • A 2008-ban benyújtott és elbírált kiemelt projektek szerződéskötése az I-II. negyedévben várható.

50

A 2009-10 évi akciótervi időszak egyfordulós pályázati kiírásainál leghamarabb a IV. negyedévben várható szerződéskötés. Kifizetések A 2007-08 évi akciótervi időszak pályázati kiírásai közül a 2008-ban leszerződött egyfordulós pályázatok projektjeinél már az I. negyedévben megindulnak a megvalósításhoz kapcsolódó, számla alapú kifizetések. A 2007-08 évi akciótervi időszak kétfordulós pályázatai esetén leghamarabb a III. negyedévben számolhatunk előleg-kifizetésekkel, de inkább a IV. negyedévben gyorsul fel a folyamat. A 2008-ban leszerződött kiemelt projektek számla alapú kifizetései már az I. negyedévben jelentkezni fognak, és a folyamat az év során egyre erősödő tendenciát mutat, ahogy sor kerül további kiemelt projektek szerződéskötésére. A 2009-10 évi akciótervi időszak egyfordulós pályázati kiírásainál leghamarabb a IV. negyedévben számítunk kifizetésre (döntően előleg). Várható Szerződésállomány Prioritás 2007-08 AT Szerződéskötés időszakból leszerződött összeg 1. Regionális gazdaságfejlesztés 15.000.000.000 2009. I-III. negyedév 2. Turizmusfejlesztés 20.000.000.000 2009. II-IV. negyedév 3. Közlekedésfejlesztés 15.000.000.000 2008/III-2009/II. 4. Humán infrastruktúra-fejlesztés 24.000.000.000 2008. III., 2009/II-IV. 5. Város és térségfejlesztés 16.000.000.000 2008.IV – 2009. IV. millió Ft

ÉAOP

Kiadás

Bevétel

Támogatás

19/2/4/27/1 Regionális gazdaságfejlesztés

2 971,1

2 633,2

337,9

19/2/4/27/2 Turisztikai célú fejlesztések

3 243,5

2 874,7

368,8

19/2/4/27/3 Közlekedési feltételek javítása

1 928,7

1 709,4

219,3

19/2/4/27/4 Humán infrastruktúra fejlesztése

3 448,3

3 056,2

392,1

19/2/4/27/5 Térségfejlesztés

3 880,7

3 439,4

441,3

766,6

679,4

87,2

19/2/4/27/6 Észak-alföldi Technikai segítségnyújtás

Operatív

Program

–

19/2/4/28 Észak-magyarországi Operatív Program A 2009-es év során ennek az OP-nak a tekintetében is folytatódik a 2007-2008-ban már megjelent pályázati kiírások esetén a döntés-előkészítési folyamat és a szerződéskötés. Az Észak-magyarországi régióban a 2008-év során csak a humán prioritás keretében került sor jelentősebb számú szerződés megkötésére. A kétfordulós eljárás keretében meghirdetett konstrukciók esetén, mint a közoktatás, a településfejlesztés, üzleti infrastruktúra fejlesztés és

51

a turisztikai vonzerők esetén csak a 2009-es év második felében várható a Támogatási Szerződések megkötése. Az év során a korábban leszerződött konstrukciók esetén várhatóan beindul a kifizetés, melynek ütemezéséről külön dokumentum készült. A következőkben prioritásokra bontva kerülnek bemutatásra a várható események. 19/2/4/28/1 Versenyképes helyi gazdaság megteremtése A prioritás keretében 2009-ben több mint 20 milliárd Ft értékben kerülnek kihirdetésre pályázati kiírások, melyek közül az üzleti infrastruktúra fejlesztése konstrukció a legnagyobb. 2007-08-ban 8 milliárd Ft-ot meghaladó összegben kerültek meghirdetésre pályázati kiírások a prioritásban. A kiemelt projektek esetén a keret jelentős része fennmaradt ez átcsoportosításra került a pályázatos konstrukciókra. A következő év során a projektek első hullámának megvalósítása várható, azonban a pénzügyi zárás várhatóan csak 2010-re esik majd. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 1 291,3

Támogatás 1 144,5

146,8

19/2/4/28/2 A turisztikai potenciál erősítése A turisztikai fejlesztések esetén a szálláshelyfejlesztés pályázati kiírás támogatottjainak szerződéskötése prognosztizálható 2009-re és ezzel együtt az megkezdődhetnek első kifizetések. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 3 420,2

Támogatás 3 031,3

388,9

19/2/4/28/3 Településfejlesztés Ebben a prioritásban várhatóan a legnagyobb előrehaladást a vidékfejlesztési programot kiegészítő településfejlesztés esetében várható, ahol egyes projektek kifizetése 2009-ben, zárások 2010-ben várhatóak. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 4 850,6

Támogatás 4 299,0

551,6

19/2/4/28/4 Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése Ebben a prioritásban a legelőrehaladottabbak az akadálymentesítés pályázati kiírás esetében támogatott projektek, 2009-ben már jelentős számú zárás várható, ami természetesen pénzügyi zárást is jelent.

52

millió Ft

Kiadás:

Bevétel 2 613,0

Támogatás 2 315,9

297,1

19/2/4/28/5 Térségi közlekedés fejlesztése A közúti elérhetőség javítása kiírás keretében több négy és ötszámjegyű útszakasz felújítása valósul meg. Egyes esetekben a szerződéskötés már megtörtént, így 2009-ben kifizetések várhatóak. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 1 957,7

Támogatás 1 735,0

222,7

19/2/4/28/6 Technikai segítségnyújtás A 2 KSZ (ÉMRFÜ Kht., VÁTI Kht.) finanszírozása folyamatos, azonban a növekvő feladatok miatt a lehívások várhatóan meg fogják haladni a 2008-as értékeket. millió Ft

Kiadás

Bevétel 917,8

Támogatás 813,6

104,2

19/2/4/29 Közép-magyarországi Operatív Program A Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) pénzügyi ütemezése jelentősen eltér a konvergencia OP-któl. A KMOP-ban a források döntő többsége a 2007-2010-es időszakban kerülhet felhasználásra és az évek előrehaladtával egyre csökkenő mértékben. 19/2/4/29/1 A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése • •

• •

A 2009-2010-es időszakban nagyságrendileg 51,6 Milliárd Ft kerül meghirdetésre. A két év között indikatívan 50-50 %-os a forrásmegosztás. A 2007-2008-as maradvány függvényében ez az összeg még változhat. A 2009-es évben a 2007-2008-as kiírások dinamikáját folytatva, hasonló összegű és témájú pályázatok várhatók. Az eddigi tapasztalatok és a pályázói aktivitások alapján néhány összevonás történik, illetve konstrukció-megszüntetés – hazai pályázattal történő átfedés miatt. A regionális gazdaságfejlesztés témájában várhatóan indul új kiírás, új célcsoport igényeit kiszolgálva. Továbbra sem számolunk kiemelt projekttel a prioritásban.

53

millió Ft

Kiadás:

Bevétel 7 299,0

6 469,0

Támogatás 830,0

19/2/4/29/2 A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése • • •

A 2009-2010-es időszakban nagyságrendileg 8,6 milliárd Ft kerül meghirdetésre. A két év között indikatívan 50-50 %-os a forrásmegosztás. A 2007-2008-as maradvány függvényében ez az összeg még változhat. Kiemelt közutakra jutó forrás lekötésre került 2008-ban, így 2009-től mérséklődik a kiemelt projektek száma. A pályázatos konstrukciók struktúrájában nincs változás, ismételt kiírásra kerülnek a pályázatok. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 13 375,0

11 854,4

Támogatás 1 520,6

19/2/4/29/3 A régió vonzerejének fejlesztése • • • •

A 2009-2010-es időszakban nagyságrendileg 7,6 milliárd Ft kerül meghirdetésre. A két év között indikatívan 50-50 %-os a forrásmegosztás. A 2007-2008-as maradvány függvényében ez az összeg még változhat. Kiemelt felhívás már nem várható 2009-től. Pályázati konstrukciók optimalizálása megtörtént a pályázati tapasztalatok és a pályázói aktivitás alapján. Konstrukció-összevonások és megszüntetések várhatóak a források alacsony mértéke miatt. Jelentősen csökken a környezet- és természetvédelem témán belül kiírásra kerülő kiemelt pályázatok száma. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 6 288,6

5 573,6

Támogatás 715,0

19/2/4/29/4 A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése • •

A 2009-2010-es időszakban nagyságrendileg 16,6 milliárd Ft kerül meghirdetésre. A két év között indikatívan 50-50 %-os a forrásmegosztás. A 2007-2008-as maradvány függvényében ez az összeg még változhat. Várható pályázati kiírások: felsőoktatás és szociális pályázat. Egészségügyi és felsőoktatási kiemelt projekt-források közel 100%-ban lekötésre kerülnek a 20072008-as időszakban.

54

millió Ft

Kiadás:

Bevétel 9 767,7

8 657,1

Támogatás 1 110,6

19/2/4/29/5 A települési területek megújítása • • •

A 2009-2010-es időszakban nagyságrendileg 24 milliárd Ft kerül meghirdetésre. A két év között indikatívan 50-50 %-os a forrásmegosztás. A 2007-2008-as maradvány függvényében ez az összeg még változhat. A funkcióbővítő városrehabilitáció változatlan formában kerül meghirdetésre. A források jelentős része 2009-től kerül kiírásra. Ugyanazon volumenben és témákban írunk ki forrásokat, mint a 2007-2008-as időszakban. Szociális városrehabilitáció keretében – a pályázati tapasztalatok alapján – változás várható. millió Ft

Kiadás:

Bevétel 3 870,3

3 430,3

Támogatás 440,0 millió Ft

KMOP 19/2/4/29/6 Közép-magyarországi Operatív Program – Technikai segítségnyújtás

Kiadás

Bevétel

Támogatás

1 462,5

1 296,1

166,4

19/2/5 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉS 19/2/5/1 Európai Területi Együttműködés 19/2/5/2 INTERACT 2007-2013 2007-től új feladatként jelentkezik a 2007-2013-as programozási periódus Európai Területi Együttműködési Programjainak lebonyolítása. Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006-os az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendelet 6. cikkelye alapján az „európai területi együttműködés” célkitűzés keretében az ERFA a következő prioritásokra összpontosítja támogatását: 1.

a határokon átnyúló gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi tevékenységek fejlesztése a fenntartható területfejlesztésre irányuló együttes stratégiák révén, és elsősorban a következők által: a) a vállalkozói szellem ösztönzése, különösen a KKV-k, az idegenforgalom, a kultúra és a határokon átnyúló kereskedelem fejlesztése; b) a természeti és kulturális erőforrások közös védelmének és az ezekkel való közös gazdálkodásnak, valamint a természeti és technológiai kockázatok megelőzésének az ösztönzése és javítása; c) a városi és vidéki térségek közötti kapcsolatok támogatása; d) az elszigeteltség mérséklése a közlekedés, az információ, továbbá a hírközlő hálózatok és szolgáltatások, valamint a határokon átnyúló vízellátási, 55

e)

hulladékgazdálkodási és energiaellátási rendszerek és létesítmények javított elérhetősége révén; az együttműködés, a kapacitások és az együttes hasznosítás fejlesztése az infrastruktúrák területén, különösen az olyan ágazatokban, mint az egészségügy, a kultúra, a idegenforgalom és az oktatás.

2.

a transznacionális együttműködés kialakítása és fejlesztése, elsősorban a következő kiemelt fontosságú területekre koncentrálva: a) innováció: tudományos és technológiai hálózatok létrehozása és fejlesztése, valamint a regionális K+F és innovációs kapacitások fokozása, amennyiben ezek közvetlenül hozzájárulnak a transznacionális területek kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéséhez.; b) környezet: az egyértelműen transznacionális dimenziójú vízgazdálkodási, energiahatékonysági, kockázat-megelőzési és környezetvédelmi tevékenységek.; c) elérhetőség: a közlekedéshez és a távközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a közlekedés és a távközlési szolgáltatások minőségének fejlesztése, amennyiben ezek egyértelműen transznacionális dimenzióval rendelkeznek.; d) fenntartható városfejlesztés: a policentrikus fejlesztés megerősítése transznacionális, nemzeti és regionális szinten, ahol egyértelmű a transznacionális hatás.

3.

a regionális politika hatékonyságának erősítése az alábbiak előmozdításával: a) interregionális együttműködés, amely az innovációra és a tudásalapú gazdaságra, valamint a környezetvédelemre és a kockázat-megelőzésre összpontosít; b) a legjobb gyakorlat meghatározására, átadására és elterjesztésére vonatkozó tapasztalatcserék; és c) a tanulmányokat, adatgyűjtést, valamint a közösségi fejlődési trendek megfigyelését és elemzését magukban foglaló tevékenységek.

A 2007-től Magyarország részvételével induló határ menti programok egy része a Strukturális Alapok forrásból uniós belső határainkon (osztrák-magyar, szlovén-magyar, magyar-szlovák, illetve magyar-román határ menti programok), másik része pedig IPA (Instrument for PreAccession Assistance-Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszköz) és ENPI (European Neighbourhood and Partnership Instrument-Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz) forrásokból (magyar-horvát, magyar-szerb határ menti programok, és magyar-szlovák-románukrán program) uniós külső határainkon fog megvalósulni. A jelenleg még futó INTERREG IIIB transznacionális program utódprogramjai a 2007-2013as programozási periódusban a dél-kelet európai transznacionális program, illetve a középeurópai transznacionális programok lesznek. A szintén még futó INTERREG IIIC program utódja az INTERREG IVC program, az INTERACT program pedig INTERACT II 20072013 néven folytatódik tovább. Magyarország a 2007-2013-as időszakban a következő programokban vesz részt: •

Magyarország-Szlovákia (HU-SK) Határon Átnyúló Együttműködés Program

56

• • • • • • • • • •

Magyarország-Románia (HU-RO) Határon Átnyúló Együttműködési Program Szlovénia-Magyarország (SLO-HU) Határon Átnyúló Együttműködési Program Ausztria-Magyarország (AU-HU) Határon Átnyúló Együttműködési Program Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HU-SR) Magyarország–Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program (HU-HR) Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program (HU-RO-SK-UA) Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program Közép-európai Transznacionális Együttműködési program INTERREG IVC Interregionális Együttműködési program INTERACT II Program 2007-2013

Az egyes határmenti programok prioritásainak összefoglalása: HU-RO

1. Prioritás

2. Prioritás

3. Prioritás

A közös fejlesztés kulcsfeltételei nek javítása az együttműköd ési térségben A határtérség társadalmi és gazdasági kohéziójának erősítése Technikai segítségnyújt ás

HU-SK

HU-CRO

HU-SER

AT-HU

SLO-HU

HU-SKRO-UA

Gazdaság és társadalom

Fenntartható környezet és turizmus

Infrastruktúra és környezet

Innováció, integráció és versenyképes ség

Az együttműköd ési térség vonzerejének fejlesztése

Gazdasági és társadalmi fejlődés

Környezet, természetvéde lem, elérhetőség

Gazdaság és közös humánerőforr ás fejlesztés

Gazdaság, oktatás és kultúra

Fenntartható fejlődés és elérhetőség

Fenntartható fejlődés

Környezeti minőség javítása

Technikai segítségnyújt ás

Technikai segítségnyújt ás

Technikai segítségnyújt ás

Technikai segítségnyújt ás

Technikai segítségnyújt ás

4. Prioritás

Határok hatékonyságá nak növelése Technikai segítségnyújt ás

Mind a határmenti ETE és IPA, mind pedig a Magyarország részvételével megvalósuló transznacionális, illetve interregionális programok Operatív Programjait jóváhagyta az Európai Bizottság; a négyoldalú határmenti ENPI program elfogadása is 2008-ban várható. Ennek következtében az első pályázati kiírások 2008-tól folyamatosan jelennek meg 2009 elejéig minden új programban. Figyelembe véve az egyes pályáztatási átfutási időket, az első projekt támogatási szerződések 2008. végén-2009. elején kerülnek aláírásra. Várhatóan az egyes programok kiegyensúlyozottan tervezik felhasználni a periódusban rendelkezésre álló keretet, így a projektek átfutási idejével is kalkulálva a támogatások kifizetésének intenzitása 2009 második felétől fokozatosan fut fel, majd 2010-ben áll be egy egyenletesebb szintre. A fentiek miatt 2009-re kisebb mértékű projektszintű kifizetés szerepel a tervben. A Technikai Segítségnyújtás prioritások terhére történő kifizetések és a hazai társfinanszírozás forrásigényének tervezésére részletes kapacitás-, tevékenység- és költség terv alapján került sor. Technikai Segítségnyújtás forrásból többek közt a következők finanszírozása indokolt: szükséges kapacitás; infónapok, partnerkereső szemináriumok; kiadványok, információs anyagok, honlapok; hirdetés és pályázati felhívások; pályázatok formai és szakmai értékelése; bizottsági ülések és technikai megbeszélések; a programok Monitoring és Információs Rendszerének fejlesztése, karbantartása, illetve fordítási és tolmácsolási költségek. Fontos kiemelni, hogy a TA források a résztvevő országok közös forrásai, így a TA projektek menedzsmentjével kapcsolatos programszintű döntésről az egyes programok Monitoring Bizottságai határoznak. 57

millió Ft

Előirányzat 19/2/5/1/1 Európai Területi Együttműködés HU-SK 19/2/5/1/2 Európai Területi Együttműködés HU-RO 19/2/5/1/3 Európai Területi Együttműködés HU-SER 19/2/5/1/4 Európai Területi Együttműködés HU-CRO 19/2/5/1/5 Európai Területi Együttműködés SEES 19/2/5/1/6 Európai Területi Együttműködés AU-HU 19/2/5/1/7 Európai Területi Együttműködés SLO-HU 19/2/5/1/8 Európai Területi Együttműködés CES 19/2/5/1/9 INTERREG IVC 19/2/5/1/10 ENPI HU-SK-RO-UA együttműködési program 19/2/5/2 INTERACT 2007-2013

Kiadás: 1 149,0 1 350,2 328,8 364,3 540,3 123,0 80,2 54,0 13,0 318,7

Bevétel 1 073,7 1 222,9 328,2 335,4 499,5 0,0 0,0 0,0 0,0 299,1

Támogatás 75,3 127,3 0,6 28,9 40,8 123,0 80,2 54,0 13,0 19,6

5,7

0,0

5,7

19/2/6 EGYÉB UNIÓS ELŐIRÁNYZATOK 19/2/6/1 EU DIRECT Információs egységek hálózata A magyarországi EUROPE DIRECT Információs Hálózat tagjait (20 szervezetet, elsősorban megyei köztestületeket – fejlesztési ügynökségeket, megyei önkormányzatokat, megyei könyvtárakat) 2005-ben nyilvános pályázat útján választotta ki a korábbi közvetítő szerv, a Miniszterelnöki Hivatal, a Bizottság jóváhagyásával a 2005-2008 közötti időszakra. A tagok száma 2007-re 17-re csökkent, melyet 3 új tag kiválasztásával pótol 2007-ben. A EUROPE DIRECT információs egységek feladata a lakosság általános európai uniós tájékoztatása állandó ügyfélszolgálat, könyvtár fenntartásával, valamint kitelepülésekkel. A felmerülő költségeket minimum 50%-os önrész biztosítása mellett támogatja az Európai Bizottság. A közvetítő szerv feladatai • Évente pályázat kiírása a hálózat tagjai számára, értékelés, az éves támogatási összeg meghatározása, az eredmények továbbítása az Európai Bizottság részére jóváhagyás céljából. • Évente elszámoltatás és ellenőrzés, az eredmények továbbítása az Európai Bizottság részére jóváhagyás céljából. • A hálózat tagjainak monitoringja év közben. • Általános adminisztratív feladatok. A 2009-re tervezett költségek a 2008-as évre a keretszerződéseken belül a közvetítő szerv és az információs hálózat tagjai között megkötött éves egyedi működési támogatási megállapodásokban rögzítettek értelmében a fenntartó szervezeteknek megítélt támogatások maradványösszegeinek a kifizetése.

58

millió Ft

Kiadás

Bevétel 24,1

Támogatás 24,1

0,0

19/2/6/2 Igazgatási Partnerség A partnerségek megkötésének az a célja, hogy együttműködéseket hozzon létre a tagállamok és a Bizottság cselekvési eszközei között, és hogy koordinálja az Európai Unióról szóló információs és kommunikációs tevékenységeiket egy közös megegyezéssel elfogadott kommunikációs terv által, amelynek végrehajtását minden fél vonatkozó forrásai finanszírozzák. A kommunikációs tervet egy koordinációs egység hozza létre és felügyeli; az egység a nemzeti kormányt, a Bizottságot és az Európai Parlamentet képviseli; a szerepe az információs és kommunikációs tevékenységek kidolgozásának, megvalósításának, felügyeletének és értékelésének koordinálása. A közvetítő szerv e kommunikációs terv alapján hajtja végre a ráruházott feladatokat. Az igazgatási partnerség útján a Bizottság közvetett centralizált igazgatáshoz folyamodik, amelynek jogi keretét a 2004. december 15-i határozatban állapította meg. A Közvetítő Szerv feladatai: • •

•

•

• • •

•

felel a kommunikációs tervvel összhangban, közösen elhatározott tájékoztatási tevékenységek általános igazgatásáért; kiírja a pályázati felhívásokat és minden ezzel kapcsolatos szükséges kezdeményezést megtesz; a költségvetési rendelet a támogatással kapcsolatos szabályokat részletező IV. címe rendelkezéseinek valamint a rendelet végrehajtási szabályainak betartásával jár el; a fellépések társfinanszírozása biztosítására szánt támogatásokat odaítéli és folyósítja, és igazgatja az esetleges megfelelő keret-megállapodásokat és egyedi megállapodásokat, végrehajtva a támogatási eljárások kiírásához és megkötéséhez szükséges összes műveletet, beleértve e megállapodások aláírását is, valamint, szükség esetén, a jogalap nélkül kifizetett pénzeszközök visszaigénylését; kiírja az ajánlattételi felhívásokat, és megtesz minden ezzel kapcsolatos szükséges kezdeményezést; a költségvetési rendelet közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos szabályokat részletező V. címe rendelkezéseinek, valamint a rendelet végrehajtási szabályainak betartásával jár el; kiválasztja a legjobb ajánlatot, aláírja a megfelelő szerződéseket, és végrehajtja az összes szerződéses kötelezettséget, beleértve indokolt esetben a jogalap nélkül kifizetett pénzeszköz visszaigénylését is; évente legalább egyszer ellenőrzi, hogy az információs tevékenységeket helyesen hajtották-e végre; évente legalább egyszer jelentést tesz a Bizottságnak az információs tevékenység végrehajtásáról, 30 naptári napon belül minden kért információt rendelkezésre bocsát, és késedelem nélkül értesíti a Bizottságot eljárásainak, illetve rendszereinek minden jelentős változtatásáról, valamint azok okairól; részt vesz a koordinációs üléseken és az egyéb közösen szervezett tevékenységekben

59

A 2009-es évre várható egy darab vállalkozói szerződés kifizetése. A közbeszerzési eljárás keretösszege bruttó 200 ezer euró. millió Ft

Kiadás

Bevétel 41,7

Támogatás 41,7

0,0

19/2/ 6/3 Svájci Alap támogatásával megvalósuló projektek A svájci kormány által létrehozott Svájci Hozzájárulásról az Európai Bizottság és Svájc 2006. február 27-én kétoldalú megállapodást írt alá. A megállapodás értelmében Svájc a 10 újonnan csatlakozott ország részére egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként 5 éven keresztül összesen 1 milliárd svájci frank hozzájárulást biztosít. Ebből Magyarország részesedése 130.738.000 svájci frank (mintegy 20 milliárd Ft). A hazai szabályozás kialakítása érdekében megszületett a „Svájci Hozzájárulás” elnevezésű program területeiről és tárgyalási irányelveiről’ szóló 2032/2007. (III.7.) Korm. határozat, amely kijelöli a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a Svájci Hozzájárulás program tekintetében a lebonyolítás koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátására. Svájc és Magyarország között 2007. december 20-án került aláírásra a program keretében finanszírozható prioritási területek köréről szóló Együttműködési Megállapodás ((kihirdette „a kibővült Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségei csökkentését célzó, a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtásáról szóló Keretmegállapodás kihirdetéséről” szóló 348/2007. (XII. 20.) Korm. rendelet). 2008. szeptember 3-án a Kormány jóváhagyta a Svájci-magyar Együttműködési Program végrehajtási rendjéről szóló kormányelőterjesztést, amely a programban résztvevő intézményi szereplők feladat-és hatásköreinek, illetve a program lebonyolításának részletszabályait rendezi. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2008. július 31-én meghirdette a Svájci Hozzájárulás első két pályázati felhívását, az alapinfrastruktúra javítása, valamint a természeti katasztrófák megelőzése, kezelése témában mindegy 32 millió svájci frankra vonatkozóan. A természeti katasztrófák megelőzésével összefüggő pályázaton Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megye önkormányzatai, önkormányzati társulásai, valamint a magyar költségvetésben nevesített illetékes vízügyi, illetve katasztrófavédelmi szervek jogosultak projektek benyújtására. Az alapinfrastruktúra javítását célzó pályázaton - az ország minden területéről önkormányzatok, önkormányzati társulások, magyar költségvetésben nevesített központi költségvetési szervek, valamint a legalább 50%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő szervezetek indulhatnak. A program keretében csak elsősorban közcélt szolgáló, alapvetően nem profit szerzésére irányuló tevékenység finanszírozható. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében következő lépésként egy ösztöndíj programot kíván meghirdetni, előreláthatólag még ez év őszén hátrányos helyzetű és marginalizált csoportbeli hallgatók számára (indikatív keretösszeg: 1 millió svájci frank).

60

Előreláthatólag még 2008. IV. negyedévében kiírásra kerül a Keretmegállapodás 1. prioritási területe: Regionális fejlesztési kezdeményezések periférikus és hátrányos helyzetű régiókban (indikatív keretösszeg: 15 millió svájci frank). A program allokációjára vonatkozó szerződéskötési határidő 2012. június 14., a teljesítési határidő 2017. június 14. millió Ft

Kiadás

Bevétel 286,6

Támogatás 257,9

28,7

19/2/6/4 EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek Tervezési szempontok A 2009. évi költségvetés, valamint az azt követő évekre vonatkozó költségvetési becslés tervezésekor a program keretében rendelkezésre álló teljes (nettó) allokációt vettük alapul, tekintettel arra, hogy a program szabályai szerint az elszámolhatóság végső napja 2011. április 30. A tervezés során figyelembe vettük a program keretében már jóváhagyott, ill. a már végrehajtás alatt álló 24 db futó projekt előrehaladását, a második pályázati kör keretében jóváhagyásra váró projektek allokációjának várható alakulását, valamint az átalakított pályáztatási rendszer keretében megvalósítható projektek allokációját, illetve mindezek időbeli ütemezését. A tervezés során azon jóváhagyott projektek esetében, amelyeknél már meghatározásra került a Projekt Előrehaladási Terv (24 db), ez a dokumentum szolgált alapul. A 2004. május 1-jén hatályba lépett új EU-EGT szerződés értelmében az EGT nem EU-tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) részvételi díjat fizetnek a belső piaci részvételért, amely hozzájárulás képezi az EGT Finanszírozási Mechanizmus (EEA Financial Mechanism) elnevezésű új támogatási forma alapját. A támogatás teljes összege 5 éven keresztül – a 10 újonnan csatlakozott országra (továbbá Spanyolországra, Portugáliára, Görögországra) – évi 120 millió euró, ebből Magyarország részesedése 10%, tehát évente mintegy 12 millió euró. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus mellett Norvégia kétoldalú szerződésekkel ún. Norvég Finanszírozási Mechanizmust (Norwegian Financial Mechanism) hozott létre a 10 újonnan csatlakozott ország részére, amelynek teljes összege 5 éven keresztül évi 113 millió euró, ebből Magyarország részesedése 13%, azaz évente mintegy 15 millió euró. A fentiek értelmében Magyarország 5 éven keresztül összesen (bruttó) 135 057 000 euró támogatást kap (ez az összeg azonban tartalmazza mind a program nemzetközi koordinációját végző iroda, mind a magyar lebonyolító szervezetek rendelkezésére álló menedzsment költséget). Bár két támogatási alapról van szó, eljárásrendjükben egységesnek tekinthetőek, egységes szabály- illetve intézményrendszer vonatkozik rájuk. Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok létrehozásáról megkötött együttműködési megállapodások a 201/2005. (IX. 27.) kormányrendelettel kerültek kihirdetésre. Az együttműködési megállapodások alapján a Finanszírozási Mechanizmusok magyarországi végrehajtásáért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (továbbiakban: NFÜ), mint Nemzeti Kapcsolattartó felelős, míg a program nemzetközi koordinációját a brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmus Iroda (a továbbiakban: FMI) végzi. A finanszírozási mechanizmusok magyarországi végrehajtásának szabályait az EGT Finanszírozási 61

Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtási rendjéről szóló 242/2006 (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) szabályozza. A finanszírozási mechanizmusok keretében a támogatás, a projekt teljes elszámolható költségének 60%-a lehet, kivéve azon projektek esetén, amelyek társfinanszírozása egyébként legalább 15%-os mértékben központi, regionális vagy helyi önkormányzati szervek költségvetéséből történik. Ez esetben a támogatás mértéke legfeljebb 85% lehet. A kormányzat a projektekhez nem járul hozzá ún. „hazai forrás” biztosításával, az önerőt a pályázónak kell előteremtenie. A pályázásra jogosultak körét a végrehajtási rendelet meglehetősen tágan határozza meg: pályázhat minden, a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint költségvetési szerv, amennyiben megfelel a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek. Ugyanakkor a finanszírozási mechanizmusok keretében csak elsősorban közcélt szolgáló, alapvetően nem profit szerzésére irányuló tevékenység finanszírozható. A rendelkezésre álló, támogatásként kiosztható összeg odaítélése főszabály szerint nyílt pályázati felhívás útján történik. A támogatást nyújtó államok egyedi döntése alapján azonban a 2004. évre az Európai unióhoz való csatlakozásunk időpontjától arányosan számítva jutó összeget nyílt pályáztatási eljárás nélkül, már rendelkezésre álló kész projektekre fordíthattunk. Ezen összeg terhére 5 pályázatot továbbítottunk a FMI-nak, amelyek közül egyet visszautasítottak. A nyílt pályázati felhívás 2006. január 25-én jelent meg, amelyből 17 pályázatot továbbítottunk a FMI-nek, mint támogatni javasolt pályázatot. A végső döntést a pályázatokról a Finanszírozási Mechanizmus Bizottság, illetve a Norvég Külügyminisztérium hozza. A második, 2006. márciusától szeptemberéig tartó pályázati kör keretében 41 db nyertes pályázat került hazai részről kiválasztásra. 2007. folyamán a pályáztatási rendszer átalakításra került. Egy utolsó, harmadik pályázati kör 2007. június 1-jén került meghirdetésre kétfordulós pályázati rendszer keretében. Az utolsó pályázati körben benyújtásra került pályázatok értékelése 2008. október közepére fejeződik be, így az értékelés során kiválasztásra kerülő projektek ezen időpontot követően kerülnek megküldésre a brüsszeli iroda részére. Tekintettel arra, hogy a teljes magyarországi allokációra vonatkozóan 2009. április 30-ig döntést kell hoznia a Finanszírozási Mechanizmus Irodának, a programban mindenképpen a projektek jóváhagyásának, illetve végrehajtásának felgyorsulása várható. A projektek befejezésére vonatkozó teljesítési határidő 2011. április 30. millió Ft

Kiadás

Bevétel 5 362,8

Támogatás 5 031,3

62

331,5

19/2/7 SZAKMAI FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK 19/2/7/1 EU Támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás Az előirányzat a közösségi támogatások koordinálásával összefüggő, az Európa Unió alapjaiból nem fedezett, illetve el nem számolható („non-eligible”), azonban a programok lebonyolításához elengedhetetlen tevékenységek kiadásainak fedezetére szolgál, különösen az alábbi feladatok tekintetében: • •

• •

• •

A fenntartható fejlődés stratégiájával és a Lisszaboni akciótervvel kapcsolatos kommunikációs feladatok; Az egységes monitoring információs rendszer (EMIR) azon moduljainak folyamatos továbbfejlesztése és működtetése (Phare, Átmeneti Támogatás, EGT, Equal), amely elengedhetetlen a források szabályszerű és hatékony felhasználásához, azonban uniós bevételből nem finanszírozható; Az Interreg és ETE programok menedzsmentjének és egyéb bevételből nem fedezhető tevékenységeknek a kiadásai; Kistérségi Koordinációs Hálózat működtetésének biztosítása. A Hálózat ellátja - az ÚMFT operatív programjainak figyelemmel kisérése mellett - a kistérségek együttműködési tevékenységének fejlesztését; a kistérségek nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését és közreműködését a kistérségek nemzetközi fejlesztési támogatási forrásokból megvalósuló projektjeinek előkészítésében és megvalósításában; Fejezeti kezelésű előirányzatok szabályszerű kezelése;

A munkafolyamatokat támogató alkalmazások egységes, koordinált és ezáltal költséghatékony működésének támogatása; millió Ft

Kiadás

Bevétel 1 124,0

0,0

Támogatás 1 124,0

19/2/7/2 Közreműködői Intézményrendszer támogatása A közreműködő szervezetek az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményrendszer meghatározó szereplői. Tevékenységüket a közösségi jogszabályok és az irányító hatóságok által megadott szempontok figyelembevételével látják el. A közreműködő szervezetek tevékenységi köre kiterjed a pályázatkezeléssel kapcsolatos feladatokra, a támogatási szerződések megkötésére, a kifizetés-igénylési kérelmek, a teljesítést igazoló számlák és a számlákhoz kapcsolódó dokumentumok befogadására, a teljesítések igazolására, a lebonyolítási számlákról történő kifizetések utalványozására, az összesített forrásigények irányító hatóságok részére történő továbbítására és a számvitellel kapcsolatos feladatok ellátására.

63

Az előirányzat célja a Nemzeti Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az INTERREG, az ETE programok lebonyolításához kapcsolódó közreműködői tevékenység uniós bevétellel nem fedezett részének a támogatása, továbbá kiegészítő támogatás nyújtása külön eljárásrendben meghatározottak szerint a program-végrehajtási tevékenységek felgyorsítása érdekében. Kedvezményezettek tervezett köre: - Váti Kht. - MAG Zrt. - OKM TI - ESZA Kht. - ESKI STRAPI - Országos Foglalkoztatási Közalapítvány - Magyar Államkincstár - KIKSZ Zrt. millió Ft

Kiadás

Bevétel 4 783,0

0,0

Támogatás 4 783,0

19/2/7/3 Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda támogatása A Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda (PROMEI Kht.) 2009-ben technikai közreműködés biztosításával részt vesz az NFT-I és az ÚMFT végrehajtásában, kiemelt és központi programok és projektek előkészítésében, végrehajtásuk menedzselésében és ellenőrzésében. Mintaprogramjaival, mintaprojektjeivel, adatbázisaival segíti az NFT-I és az ÚMFT céljainak megvalósulását, hatásvizsgálatokkal járul hozzá az NFT-k hatékony végrehajtásához az alábbi területeken: -

Az NFÜ által meghatározott egyedi projektek előkészítésében és megvalósításában való közreműködés; Technikai közreműködésben való részvétel; Kiemelt projektek előkészítése és menedzselése; Időszakos hatásvizsgálatok és jelentések ellenőrzése; A végrehajtással kapcsolatos szemináriumok és konferenciák előkészítése, szervezése; A kapcsolódó weboldalak tartalmi karbantartása; Az ÚMFT értékelési és indikátor rendszerének kialakításában és működtetésében való közreműködés; Részvétel az ÚMFT-hez kapcsolódó hatásvizsgálatok és értékelések elkészítésében és elkészíttetésében; Részvétel a fejlesztéspolitikai módszertani útmutatók és segédletek készítésében és készíttetésében; Részvétel az NFÜ kutatási programjának koordinálásában; Részvétel az NFÜ tudásmegosztó projektjeinek koordinálásában; Projektmenedzsment és projekt asszisztencia szolgáltatások nyújtása. 64

millió Ft

Kiadás

Bevétel 200,0

Támogatás 0,0

200,0

19/2/7/4 KEOP derogációs projektek kamattámogatása Az előirányzat célja a KEOP derogációs projektek önerő biztosításának elősegítése oly módon, hogy az önkormányzatok legfeljebb 5 éves türelmi időszakára kapjanak 3 havi EURLIBOR + 1%-os kamattámogatást ráfordításaik mérsékléséhez. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény ez évben történt módosítása (37.§ (4) bekezdés) lehetővé teszi, hogy a Kormány 2007. év folyamán legfeljebb 100 milliárd Ft-os hitelállományhoz kapcsolódóan kamattámogatást biztosítson. A 2009. év során várhatóan a pályázati sajátosságok miatt mintegy 25-30 milliárd Ft-os hitel- és kötvényfinanszírozási lehívás valósul meg, így legfeljebb 1,2 milliárd Ft-os éves kamattámogatási ráfordítás jelenik meg. Tekintettel azonban arra, hogy a projektek 2008. év folyamán kerülnek abba a stádiumba, hogy a tényleges sajáterő pótló finanszírozás megindul, így az időarányos forráslehívásokra is figyelemmel a 2009. évi kamattámogatási ráfordítás nem haladja meg a 0,5 milliárd Ft-ot. millió Ft

Kiadás

Bevétel 500,0

Támogatás 0,0

500,0

19/2/7/8 Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása A jövedelemtermelő projektek megtérülő részét nem támogatja az Európai Unió, így a kedvezményezetteknek kellene biztosítania ezt saját forrásként. Az előirányzat célja az ilyen jövedelemtermelő projektek esetén a megtérülő részre jutó központi költségvetési kiadások fedezetének biztosítása. Továbbá az előirányzat felhasználható uniós támogatásra számot tartó projektek előkészítési kiadásaira az állami költségvetési kedvezményezettek esetén. Ilyen jövedelemtermelő projektek lehetnek többek között az alábbiak: • M7 autópálya Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti szakasz kivitelezése • 4. sz. főút hiányzó Pest megyei szakaszok millió Ft

Kiadás

Bevétel 5 000,0

Támogatás 0,0

65

5 000,0

19/2/8 Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék Az uniós programhoz kapcsolódóan az előre nem látható, a visszafizetéshez, kiadásokhoz szükséges, illetve az árfolyam-különbözet elszámolására szolgáló fedezetére szolgáló előirányzat. (ÚMFT, 1.NFT, Kohéziós Alap, INTERREG és Európai Területi Együttműködés, Norvég Alap, Svájci Alap) millió Ft

Kiadás

Bevétel 5 300,1

Támogatás 0,0

5 300,1

Budapest, 2008-09-25

Roskó Zoltán

Dr. Vági Márton

gazdasági elnökhelyettes

Elnök, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője

Dr Veres János pénzügyminiszter

66