A ESZTERGOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMJA. Esztergom, 2002

VIRIDITAS BT 2500 Esztergom Aradi tér 2/A

ESZTERGOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMJA

Esztergom, 2002. november


VIRIDITAS BT. ESZTERGOM

Tervezői, konzulensi névjegyzék Irányító tervező Dr. Balogh Ákos tájépítész mérnök, mezőgazdaság tudomány kandidátusa Viriditas Bt. 2500 Esztergom Aradi tér .2/a Tervezők Balogh Zsombor tájépítész mérnök, szerkesztés, térinformatika Naturbs Kft. Esztergom

Molnár József László tájépítész mérnök Szent István Egyetem 1119, Budapest Allende park 17.

Borosházi Tamás építészmérnök Térinformatika Esztergom

Dr. Mikolasek Sándor Esztergom, Vaszary Kolos kórház Esztergom

Dr. Dezsény Zoltán talajtani szakértő Budapest

Ocskay Gyula CBC kisrégiós menedzser Esztergom

Grosz Róbert területfelügyelő természet- és tájvédelem Esztergom

Seprenyi Rita gazdaságföldrajz kistérségi menedzser Dorog

Janata Károly természetvédelmi őrkerület vezető természet- és tájvédelem

Szendi Gábor főiskolai docens Környezetkultúra Egyesület Esztergom, Aradi vértanúk tere 3.

Héder Andrea hulladékkezelés Esztergom

Tóth Balázs hidrobiológus természet- és tájvédelem Vác

Horváth Piroska főiskolai docens, Környezetkultúra Egyesület Esztergom

Konzulensek Sipos Imre Komárom-Esztergom megyei Környezetvédelmi Bizottsági elnöke Benkovics Gábor Esztergom város környezetvédelmi referense

2



Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS

5

B.1. KÖRNYEZETPOLITIKAI ELŐZMÉNYEK B.2. ESZTERGOM KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMJA

I. ÁLLAPOTFELMÉRÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS I.1. VÁROSI ADOTTSÁGOK, TÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGOK I.2. KÖRNYEZET TERHELÉS I.2.1. Természetes vizek I.2.2. Levegő minőség I.2.3. Föld, termőföld védelem I.2.4. Természet és tájvédelem I.2.5. Hulladék I.2.6. Környezeti zaj I.2.7. Radioaktív sugárzás I.2.8. Pollenterhelés I.2.9. Fényszennyezés I.3. KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI HÁTTÉR

5 10

21 23 32 32 40 56 71 80 84 87 92 99 100

II. KÖRNYEZETI CÉLÁLLAPOT

105

2.1. ESZTERGOM VÁROSFEJLESZTÉSI, VÁROSRENDEZÉSI, KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLRENDSZERE

2.1.1. Általános célkitűzések 2.1.2. Sajátos esztergomi célok 2.2. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI CÉLKITŰZÉSEK 2.3. A KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAM CÉLJA

107 107 108 110 120

III. KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIAI PROGRAM 137 3.1. A VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE 3.1.1. Prioritások 3.1.2. Alprogramok és intézkedéscsoportok rendszere 3.2. RÉSZLETES VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIA

140 140 141 146

IV. A KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAM INTEGRÁLÁSA, ORIENTÁLÁSA 177 MELLÉKLETEK

195

1. MELLÉKLET KÉPVISELŐ-TESTÜLETI HATÁROZATOK, RENDELETEK 2. SZÁMÚ MELLÉKLET KIVONAT: AZ ESZTERGOMI ÁLTALÁNOS RENDEZÉSI TERV (ÁRT) SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSÁBÓL 3. SZÁMÚ MELLÉKLET 4. SZÁMÚ MELLÉKLET KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV MINTATERVEK, PROJEKTEK

3

197 215 222 225



4



Bevezetés A települési környezetvédelmi programok elkészítését és végrehajtását a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 40. § (5) bekezdése írja elő. A Nemzeti Környezetvédelmi Programmal és a Komárom-Esztergom megye Környezetvédelmi Programmal összhangban összeállított Esztergom város környezetvédelmi, környezetgazdálkodási programja szerint is: a környezetvédelem alapvető célja a meglévő környezeti értékek megóvása, a környezeti károk megelőzése. Megkerülhetetlen feladat a környezetet károsító hatások korlátozása, megszüntetése, illetve a kialakult környezeti károk felszámolása, azaz a megfelelő környezeti állapot helyreállítása. B.1. Környezetpolitikai előzmények A városi program kiindulási alapja a megoldandó környezeti problémák azonosítása volt. Ezzel párhuzamosan törekedtünk feltárni azok okait is abból a célból, hogy meg lehessen keresni a leghatékonyabb megoldásokat és, hogy a megelőzés elve érvényesíthető legyen. Egy-egy szakterületen – az OECD terhelés-állapot-válaszintézkedés elvének megfelelően – együtt kell látni az okokat, a hatótényezőket (a környezet állapotát), a problémákat, a célokat és a megoldási lehetőségeket, feladatokat is. A problémamegoldás mellett azt is figyelembe kell venni, hogy a város számos olyan természeti értékkel rendelkezik, amely az ország egyes területeiről és Európa iparosodottabb részéből már hiányzik. Ezért az Esztergom városi környezetvédelmi program koncepciójának helyzetértékelése a meglévő értékek iránti felelősség tudatában, azok megőrzésének igényével készült. A helyzetértékelés célja: – – – –

meghatározni és értékelni a város természeti- és környezeti erőforrásait, azok jelenlegi állapotát; feltárni a már ismert, a különböző szakmai és szakági koncepciókban és programokban megfogalmazott környezetminőségi igényeket, elvárásokat; feltárni azokat a környezeti feltételeket és összefüggéseket, melyek a város környezetvédelmi céljai és jövőképe alapján konkretizálhatók; megvizsgálni, hogy a városi helyzetértékelésből következő környezetvédelmi jövőkép és célrendszer megfelelően illeszthető-e a megyei települési, kistérségi, valamint a regionális és országos célokhoz.

A helyzetértékelés tartalma: – – – – – –

a nemzetközi, az országos, a megyei és a városi környezetvédelmi összefüggések meghatározása; a környezet jelenlegi állapotát befolyásoló folyamatok értékelése; a meglévő természeti-, környezeti erőforrások meghatározása, a város környezetállapotának jellemzése, kitérve az eltérő környezeti terheltségű területekre; a kőzet- és talajviszonyok, talajpusztulás, földvédelem és mezőgazdasági hasznosítás; a természetes növénytakaró és állatvilág; a táji- és természeti értékek, tájvédelem; 5



– – –

a felszíni és felszín alatti vizek, vízvédelem; a levegő, levegőtisztaság-védelem; a települési környezetet befolyásoló tényezők (zaj- és rezgés, épített környezet, kommunális és veszélyes hulladékok, sugárzás); – környezet-egészségügy és környezeti nevelés; – a különböző területi egységek és ágazatok környezet-értékeléseinek vizsgálata; – fentiek figyelembevételével a fejlesztést befolyásoló térségi kihatású természeti és környezeti tényezők és konfliktusok, problémák azonosítása, meghatározása. A helyzetértékelés forrásai A városban magas színvonalú környezetvédelmi munka folyik évek óta: – egyrészt az ehhez kapcsolódó dokumentumok másodelemzésén alapuló munkamódszer alapján átfogó kép adható a város környezeti állapotáról, – másrészt a terület-, a gazdaság-, az ágazati és a helyi fejlesztések környezetminőséggel összefüggő célkitűzéseit, a mértékadó szervezetek és a társadalom igényeit együttesen értékelve viszonylagos biztonsággal határozhatók meg a város környezet- és természetvédelmi programjai. A már korábban elkészült terület-, gazdaság- és városfejlesztési koncepciók, valamint a szakági koncepciók és tervek, továbbá a város egyes környezeti elemeit értékelő elemzések, előterjesztések egységes szempontok szerinti feldolgozása az értékelés fontos részét képezte. Alapfogalmak és összefüggések a helyzetértékelés vonatkozásában: A környezeti elemek – a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott mesterséges környezet és ezek összetevői – rendszere, szerkezete, folyamatai alkotják a környezetet. A társadalmi szükségletek kielégítésére felhasznált környezeti elemek, természeti erőforrások kivonása, átalakítása általában környezetterhelést, valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása környezetszennyezést – alkalmanként a kibocsátási határértéket meghaladó terhelést – okoz. A területfelhasználás, a tájhasználat környezetvédelmi értelemben olyan helyfoglalást is jelenthet, amely során természeti területeket foglal el az épített környezet. A környezethasználat esetleg olyan maradandó környezetkárosodást eredményezhet amely után a korábbi környezet-minőség csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre. Környezetvédelemről kettős értelemben beszélhetünk: egyrészt olyan beavatkozás, melynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése (megszüntetése), a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása; másrészt az élőlények életterének és létfeltételeinek tudatos megóvására irányuló és a környezeti állapot javításáért végzett tevékenység, amely az ember (és a többi élőlény) egészsége veszélyeztetettségét csökkenti, fennmaradását biztosítja a megfelelő életkörülmények kialakítása, védelme, illetve a környezet fejlesztése révén. Környezetgazdálkodás alatt értjük – azt a körültekintő munkát amikor már tervezési szakaszban (területfejlesztés, területrendezés, beruházás előkészítő koncepciók, tervek) a környezetterhelés, környezetszennyezés minimalizálása meghatározó céllá válik, 6


–


a környezeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóság, élhetőség és versenyképesség egyensúlya a tervezés alapkérdése

Környezetpolitikák Az Esztergom városi környezetvédelmi tevékenység és a kialakított városi környezeti politika szempontjából elengedhetetlen, hogy az szinkronban legyen a regionális, a megyei, az országos elvárásokkal, trendekkel, az Európai Uniós és a nemzetközi környezetvédelmi tevékenységgel. Nemzetközi együttműködések 2001. év elejéig Magyarország 33 európai regionális valamint globális környezet és/vagy természetvédelmi nemzetközi egyezményhez csatlakozott. Ezek az egyezmények sok területet fednek le, és a különböző nemzetközi szervezetek égisze alatt jelenleg is kidolgozás alatt áll számos új megállapodás. Nemzetközi környezetvédelmi együttműködésünk főbb irányelvei: A nemzetközi együttműködés segítse elő Magyarország euro-atlanti integrációját, és különösen a felkészülést az Európai Uniós csatlakozásra; Kiemelt fontosságú az együttműködés a szomszédos országokkal a környezet- és természetvédelem minél több részterületén, a határokon átterjedő szennyezések megelőzése, csökkentése érdekében; Az ország földrajzi helyzetét is tekintetbe véve erősíteni kell a regionális és különösen a szubregionális együttműködéseket; Az információ és tapasztalatszerzést szolgáló nemzetközi együttműködéseket fel kell használni a szakmai kapacitások bővítésére; Érvényesíteni kell érdekeinket mind a regionális, mind a globális nemzetközi együttműködési folyamatokban, aktív szerepet vállalva a jogalkotási folyamatokban, sokoldalú egyezmények kidolgozásában, programok kialakításában; Az ország környezetpolitikai és környezet-diplomáciai presztízsének növelése érdekében szerepet kell vállalni a nemzetközi környezetvédelmi folyamatokban, szervezetekben; Érvényesíteni kell az ország komparatív előnyeit kedvező adottságaink, elért eredményeink bemutatásával. Magyarország 1996-tól tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD), ahol kitüntetett figyelmet kapott az ország környezetpolitikájának vizsgálata is. A teljesítményértékelési program hazai előkészítése 1998 júliusában kezdődött. A nemzetközi szakértői csoport 1999. elején járt Magyarországon, jelentésük és az OECD hatvan ajánlását tartalmazó kötet 2000 márciusában jelent meg. Az EU környezeti politikája és Magyarország A környezet védelme az Európai Közösségben mintegy három évtizede, 1972-ben fogalmazódott meg először stratégiai célként. A fenntartható fejlődés elvének elfogadása (Brundtland jelentés, 1987) és érvényesítésének kezdete óta (Amszterdami Szerződés) egyre nagyobb kihívást és felelősséget jelent a tiszta és egészséges környezet, mely csak a megelőzés és elővigyázatosság elvére építve őrizhető meg. Az európai környezetpolitika célja az erőforrások pazarló fogyasztásának csökkentése, valamint a termelékenység és hatékonyság olyan növelése, amely képes megőrizni a sokszor sérülékeny és a meg nem újuló erőforrásokat is. Másrészt szükséges 7



egységesen fellépni a határokon átnyúló problémák, szennyezések, azok kockázatai és egészségügyi hatásai, valamint a globális közjavak védelme miatt is. A közösségi politikába integrált környezeti szempontokat, környezetpolitikai elveket, valamint Magyarország – mint leendő EU-tag – Nemzeti Környezetvédelmi Programjának alapelveit a város tekintetében is figyelembe kell venni, ezek: EU környezetpolitikai alapelvek: Alapelvek Magyarországon: − magas szintű környezetvédelem − elővigyázatosság elve; elve; − megelőzés elve; − elővigyázatosság elve; − helyreállítás elve; − megelőzés elve; − felelősség elve − a szennyező fizet elve; − együttműködés elve; − integrálás elve; − tájékozódás elve; − szubszidiaritás elve; − tájékoztatás elve; − fenntartható fejlődés elve; − nyilvánosság elve. − partnerség elve. Az Európai Unió környezeti tevékenysége és ezzel foglalkozó rendeletei, irányelvei, határozatai és ajánlásai a környezeti jog minden területére kiterjednek. Ennek legfőbb fejezetei egyben a környezetvédelem legfőbb területeit is kijelölik: –

– – – – – – – – – –

természetvédelem (a 3 legfontosabb természetvédelmi jogszabály: madarakról szóló irányelv, élőhely irányelv [CITES; Natura 2000 program és hálózat a LIFE pénzügyi alap segítségével], vadon élő állatok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény); levegőtisztaság-védelem (levegőminőségi normák és a szennyezőanyag kibocsátás mennyiségi korlátozásai; megújuló energiaforrások [ALTENER program], energiahatékonyság és címkézése [SAVE program]); hulladékgazdálkodás (keletkezés megelőzése; újrahasznosítás; részletes elhelyezési, kezelési és égetési szabályozás] vízminőség-védelem (vízminőségi követelmények: talaj- és a felszíni vizek; fürdővizek, ivóvizek, települési szennyvizek, veszélyes anyagok okozta vízszennyezések); zaj- és rezgés elleni védelem (különböző rendszerek, gépek, berendezések zajkibocsátásának szabályozása); nukleáris biztonság (sugárvédelmi korlátozások, határértékek; ipari kockázatok megelőzése); polgári védelem (egységes segélyhívás; kölcsönös segítségnyújtás katasztrófahelyzetekben, határt átlépő szennyezések elleni védekezés stb.) vegyi anyagok, (veszélyes anyagok egységes kategorizálása és bejelentése, esetleges betiltása, korlátozása); ipari kockázatok (különböző anyagok, eljárások kockázatértékelése [SEVESO irányelvek] és ellenőrzése); biotechnológia (genetikailag módosított szervezetek, élelmiszerek használatának és kibocsátásának korlátozása, kereskedelmének szabályozása és címkézése); horizontális politika (pl. környezeti hatásvizsgálat, környezeti audit rendszerek [EMAS], Integrált Szennyezési és Megelőzési Ellenőrzési Irányelv [IPPC], ökocímkézés, ökológiai adóreform, polgárjogi felelősség a környezeti károkért, környezeti információkhoz való hozzáférés szabadsága stb.). 8



Ezek a dokumentumok döntő mértékben meghatározzák a fejlett országok integrációs szervezeteihez történő csatlakozásból származó környezetvédelmi kötelezettségeket. Az Európai Unióval kapcsolatos integrációs folyamat környezetvédelmi feladatainak megoldása időben egybeesik a megyei program időtartamával is, így annak pontos végrehajtása rendkívül fontos célkitűzés. A legfontosabb nemzetközi környezetpolitikai tervek és programok a következők: –

az 1993-ban Luzernben elfogadott Közép- és Kelet-Európai Környezeti Intézkedési Terv, – az Európai Unió Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramja; – az ENSZ keretében elfogadott "Feladatok a XXI. századra" című dokumentum. Magyarországon 1990 óta a környezetvédelmi jogalkotásban jelentős előrelépések történtek: pl. 1993. évi XLII. tv. a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, 1994. évi LV. tv. a termőföldről, 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól, 1995. évi LVI. tv. a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról [az 1998. évi LXIX. tv. módosításával], 1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról, 1995. évi XCI. tv. az állategészségügyről, 1995. évi XCIII. tv. a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról, 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről, 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről , 1996. évi LV. tv. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról [1998. évi LXXVIII. tv. módosításával], 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről, 1998. évi XXVIII. tv. az állatok védelméről és kíméletéről, 1999. évi LXXIV. tv. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, 2000. évi XXV. tv. a kémiai biztonságról, 2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemről, 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról stb. Elkészült a Nemzeti Környezetvédelmi Program is (hozzá kapcsolódóan a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv szintén, illetve az Országos Kármentesítési Program), amely 1997-2002 közötti időszakra meghatározta környezetpolitikánk célkitűzéseit. A kormány jogharmonizációs programján belül folyamatosan zajlik az EU normáihoz igazodó környezetvédelmi jogközelítési folyamatunk, amely csatlakozásunk előfeltétele. Az Európai Bizottság értékelése szerint Magyarországon kevésbé súlyosak a környezeti problémák, mint Kelet-Közép-Európa más területein. A legtöbb Európai Uniós környezetvédelmi normának 2-3 éven belül teljesen meg tudunk felelni, azonban egyes területeken csak hosszabb távon 2010-2015-ig tudunk eredményeket elérni (pl. hulladékkezelés, szennyvízelvezetés és tisztítás, levegővédelem, vízminőség-védelem). A jogszabályok alkalmazására vonatkozó átmeneti mentességek a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok pénzügyi korlátaival, a lakosság életszínvonalával és egyes vállalatok alkalmazkodási nehézségeivel függnek össze. Az Európai Unió a felkészüléshez (PHARE) és a megállapított prioritásaihoz támogatást is nyújt az előcsatlakozási alapok segítségével (SAPARD; ISPA – agrár, közlekedési és környezetvédelmi célok elérését szolgálják). Komárom-Esztergom megye számára is cél, hogy megfelelő programok kidolgozásával ezekből minél inkább részesüljön. Az Európai Unió a csatlakozó országoktól sok környezetvédelmi intézkedést hosszabb távon vár el, azonban saját érdekünk, hogy természeti környezetünket megóvjuk a szabad piac létrejöttének esetleges káros hatásaitól (pl. környezetszennyező ipar telepítése: nincsenek meg a megfelelő jogi korlátozások, a kibocsátási normatívák stb.). A fenntartható fejlődés melletti elkötelezettségünk jegyében már most szükséges, hogy a megyében beruházók is a jelenleg érvényben levő EU joganyagnak feleljenek meg (ha azok szigorúbbak, mint a magyar előírások). Az előcsatlakozási programokon és alapokon érkező forrásokból azon beruházások, fejlesztések részesüljenek előnyben, melyek elősegítik a környezeti szemléletű gazdálkodást, környezetfejlesztést, hogy ezzel is csökkenthető legyen a csatlakozás utáni átmeneti időszak mentességeinek idő- és számbeli nagyságrendje. 9



B.2. Esztergom környezetvédelmi, környezetgazdálkodási programja A környezetvédelmi programot Esztergom városfejlesztési koncepciójára alapozzuk. A városfejlesztési koncepció első fogalmazványa 2002 júliusában került összeállításra. Egy szűkkörű egyeztetés után vált lehetségessé, hogy a környezetvédelmi programot a fejlesztési koncepció alapján határozzuk meg. Élhető, versenyképes és fenntartható város A városfejlesztési koncepció első olvasatában megfogalmazott cél: élhető, versenyképes és fenntartható város kialakítása. A környezetvédelmi program célja, összhangban a városfejlesztési koncepcióval: környezeti, természeti, táji értelemben egyaránt élhető, versenyképes és fenntartható város. A városfejlesztési koncepció céljának átvételével garantálható, hogy a környezetvédelmi stratégiai program és a városfejlesztési stratégia azonos irányultságú, egységes és hatékony rendszer részét képezi. Mindhárom alapcél központi kérdése: –

hogyan lehet Esztergom, az Esztergom-Nyergesújfalui kistérség, az Ister-Granum kisrégió kultúrájával, szellemiségével és a térségi értékrenddel harmonizáló környezet-, természet- és tájvédelmi megoldásokat találni összhangban a városfejlesztési koncepcióval, majd az erre épülő városszerkezeti tervvel, szabályozási tervvel és szabályozási előírásokkal,

–

az élhetőség és a versenyképesség, az élhetőség és a fenntarthatóság, valamint a versenyképesség és a fenntarthatóság mennyiben biztosítható a városban, a kistérségben és a kisrégióban, egészséges arányuk hogyan határozható meg.

A fenntarthatóság szabályozható, szervezhető központilag, de csak a civil közösségek és a gazdasági élet szereplőinek együttműködésével lehet eredményes. Az élhetőség és a versenyképesség csak az érintett közösség által kontrollálható, szabályozható. Esztergom fejlesztési koncepciójában és környezetvédelmi programjában a hatóságilag szabályozott fenntarthatóságon túl az élhetőségi és versenyképességi szempontokat egységében kell mérlegelni. A városi turizmus valamint az oktatási-, egészségügyi- és kereskedelmi szolgáltatás fejlesztésének biztosítására, a rekreációs lehetőségek megteremtésére olyan fejlesztési koncepció összeállítása a cél, amely a fenntarthatósági hatósági elvárásoknak megfelelő kereteket biztosít, ugyanakkor a civil szervezetek és a vállalkozói, gazdálkodói érdekképviseletek számára is lehetővé teszi az élhetőség, a fenntarthatóság, a versenyképesség mérlegelését, elősegíti a hatóságok és a civil szervezetek párbeszédét, együttműködését. Az élhetőségi, fenntarthatósági, versenyképességi probléma egységes kezelés megkönnyítheti Esztergom város önkormányzatának a környezeti-társadalmi-gazdasági szempontokból egyaránt mérlegelt, közmegegyezésre számot tartó döntést. 10



Környezeti, természeti, táji élhetőség Az élhetőség magában foglalja a városi, a kisrégiós életfeltételeket. Az élhetőségen alapul a lokálpatriotizmus, a szülőföld, a lakóhely szeretete. Ez tartja össze az emberi közösségeket, ez akadályozza meg a tömeges elvándorlást, és ugyancsak az élhetőségi szint tesz vonzóvá térségeket, vonzza a betelepülni szándékozókat, a turistákat, a pihenni vágyókat. Az élhető városban, a kisrégióban egyaránt adottak a természeti-, a társadalmi és a gazdasági feltételek a civil társadalom komfortérzetéhez, az otthonosság megteremtéséhez, a biztonságérzethez, de környezeti minősége a jelentős háttér légszennyezés miatt nem megfelelő turisztikai fejlesztéshez, a szolgáltatáshoz vagy a lakossági rekreációs programokhoz. A térségi élhetőség, a minőségi élet rendeletekkel nem szabályozható, központból nem irányítható. Az élhetőségi követelményeknek csak térségi összefogással lehet megfelelni. Esztergom város és az Ister-Granum kisrégió képviselő testületei, civil szerveződései, a vállalkozók és a gazdálkodók érdekképviseletei lehetnek a bázisai a környezeti/természeti-, társadalmi-, gazdasági élhetőség biztosításának. Az élhetőség: az élethez és/vagy a kultúrához és/vagy az anyagi gyarapodáshoz rendelkezésre álló környezeti, társadalmi, gazdasági feltételek kihasználása, minőséggé transzformálása Biológiai értelmezés kulcsszavai: az életfeltételek kihasználása, gyarapodás Társadalmi értelmezés kulcsszavai: életminőség, otthonérzet, ragaszkodás, kötődés, identitás, Gazdasági értelmezés kulcsszavai: hatékonyság, gazdaságosság, gyarapodás Környezeti, természeti, táji versenyképesség A környezeti/természeti, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség biztosítja egy térség, egy közösség, egy gazdaságföldrajzi egység számára a folyamatos megújulást, a rugalmasságot, az új befogadását, valamint a más térségekhez, közösségekhez képesti versenyben maradást. A versenyképesség államilag nem írható elő, nem garantálható, nem ellenőrizhető. A helyi társadalom és a térség vállalkozói és gazdálkodói a versenyképesség letéteményesei. Szervezeteik figyelhetik a versenyképesség alakulását a korábbi állapotokhoz, más térségekhez viszonyítva. Esztergom gazdasági versenyképességét három szektor határozza meg: – az ipar, – a turizmus, – az oktatási-, az egészségügyi-, a kereskedelmi szolgáltatás. A város feladata egyenlő versenyfeltételt teremteni minden szektornak. A város versenyképessége érdekében csak olyan ipar fejleszthető, amely a turizmus és ezen túlmenően az oktatási-, az egészségügyi szolgáltatások környezeti feltételeit nem rontja. A versenyképesség kontrollját az érintett szektorok (ipar, turizmus, oktatás-egészségügyi, szolgáltatás) képviselői gyakorolhatják. Az ellenőrzés szervezeti formáit, kereteit csak az érdekeltek határozhatják meg, a tervezésbe, a végrehajtásba, az ellenőrzésbe való bekapcsolásuk éppen ezért elengedhetetlen. 11



A versenyképesség: a környezeti és/vagy a társadalmi és/vagy a gazdasági források és javak mozgósítása a kihívások kezelésére, a versenyhelyzet felvállalására, a versenypozíció elérésére, az adott állapot túlhaladására Biológiai értelmezés kulcsszavai: változatos, sokszínű, attraktiv, megújulni képes Társadalmi értelmezés kulcsszavai: sokrétű, sokszínű, sokoldalú, kreatív, befogadó aktív, megújuló, önmaga túlhaladására képes Gazdasági értelmezés kulcsszavai: dinamikus, kreatív, rugalmas, mobilizálható Környezeti, természeti, táji fenntarthatóság A fenntarthatóság Esztergom és a térség szempontjából azt jelenti, hogy a környezeti/természeti, a társadalmi, a gazdasági értékeit, forrásait a város nem éli fel, pusztítja el a rendezéssel és a fejlesztésekkel. Ezáltal biztosíthatók az elkövetkező korosztályoknak legalább a mai nemzedék életfeltételével azonos lehetőség. Csak olyan fejlesztés engedélyezhető a fenntarthatósági elvek szerint, amely a már kialakult érték- és forrásegyensúlyt nem borítja fel. Az Ister-Granum kisrégióban a környezeti egyensúlyi helyzetet a jelentős légszennyezés veszélyezteti. Ebben a bizonytalan egyensúlyi helyzetben kell a város fejlesztését végrehajtani. A környezeti/természeti fenntarthatóságot az állam szervezi és szabályozza hatóságaival. Ideális esetben ezt a civil szervezetek ellenőrzik, mérlegelve a fenntarthatóság belső arányváltozását, összehasonlítva a környezeti/természeti, a társadalmi és a gazdasági beavatkozások hatásait egy optimálisnak vélt egyensúllyal. A fenntarthatóság: egyensúlyi helyzet megteremtése a környezeti/természeti/táji, a társadalmi, a gazdasági források takarékos felhasználásával, a közösségi javak megőrzése, a stabilitás biztosítása a következő nemzedékek számára. Biológiai értelmezés kulcsszavai:

környezeti feltételekhez alkalmazkodó, sokrétű, takarékos, stabil Társadalmi értelmezés kulcsszavai: esélyegyenlőségre törekvő, másságot elismerő, befogadó, felelős, bizalomra épülő, felvállaló, kompromisszumra kész, alkalmazkodó, értékőrző, morális, etikus Gazdasági értelmezés kulcsszavai: takarékos, kiegyensúlyozott, megbízható, stabil

A társadalom környezeti tudatossága A térség rossz környezet minőségének a társadalom környezeti tudatosságának alacsony foka is okozója. A városban tapasztalható kedvezőtlen állapotnak (pl. illegális hulladék depók, gondozatlan területek) előidézője a lakósság. A Szonda Ipsos 1997-ben végzett felmérése az Esztergomi és a Dorogi térséget együtt elemezte. A vizsgálat szerint a lakosság elégedett volt a környezet állapotával, holott a mérési adatok szerint a környezet-minőség rossznak mondható. Mindaddig amíg a helyi társadalmakban nem tudatosodik a valós környezeti helyzet, nem várható az emberek fellépése környezetük javítása érdekében, nem alakulhat ki élhetőségi, fenntarthatósági, versenyképességi kontroll. A környezeti tudatosság javítása, adekvát környezeti ismeretek eljuttatása a lakosság széles köreihez az egyik legfontosabb eszköze a kistérségi környezetállapot javításának és közvetve a 12



térség és Esztergom fejlesztésének. Közérdek az ezzel foglalkozó szervezetek erősítése és koordinálása. A környezetvédelem és a városfejlesztés, a városrendezés 1. Esztergom várospolitikája A környezetvédelemnek szervesen be kell épülnie a várospolitikába. A fejlesztési koncepció az alábbi várospolitikai szerepekkel számol. (A várospolitikai szerepek közötti hierarchizálás még nem történt meg. A helyes arányok megtalálásán múlik majd az egészséges környezet megteremtésének, a biodiverzitás (biológiai sokszínűség) védelemének, az ökológiai egyensúly biztosításának, a természet védelmének, a táj- és a tájkép védelmének eredményessége, hatékonysága.) Aktív gazdaságpolitika Az aktív gazdaságpolitika feladatát képezi: – Fejlesztési egyensúly biztosítása (ipar, turizmus, szolgáltatás) – Befektetői piacon megjelenés, befektetők bevonása – A városi, a vállalkozói/gazdálkodói, a befektetői fejlesztések összehangolása – Vagyongazdálkodás, ingatlanpolitika

Társadalom- és humánpolitika A társadalom és humánpolitika részei: – Oktatáspolitika – Kultúrpolitika, városszellemiség alakítása – Informatikai fejlesztés – Munkaerő politika – Népegészség, megelőzés, karbantartás – Szociálpolitika Környezetpolitika A környezetpolitikának az alábbi feladatokat kell felvállalnia: – Egészséges környezet megteremtése – Biodiverzitás (biológiai sokszínűség) védelem, ökológiai egyensúly biztosítása, a természet védelme – Táj-, tájképvédelem Térség- és településpolitika A térség és településpolitika lényeges szempontjai: – Autonóm város – Lakáspolitika – Szolgáltató, menedzselő polgármesteri hivatal – Racionális szabályozás – Civil szféra, vállalkozók/gazdálkodók bevonása a döntésbe – Felhasználóbarát (partner/polgár barát) tervek – Közmegegyezéses döntések – Pártatlan tájékoztatás 13



A környezetpolitika a városfejlesztés része, attól elidegeníthetetlen. Elhagyásával a településpolitika egésze sérül. Esztergom fejlesztésének elemi feltételei: az egészséges környezet megteremtése, a biodiverzitás védelme, az ökológiai egyensúly biztosítása, a természet védelme és a táj-, tájkép védelme, valamint hatékony város- és térségpolitika. 2. Városfejlesztési koncepció A környezetvédelmi, környezetgazdálkodási program kidolgozását megelőzően kezdődött meg a városfejlesztési koncepció kidolgozása. Ennek munkarészei a városszerkezet, a településkép, a tájkép és az arculat. Városszerkezet Településszerkezet optimalizálás Iparipark fejlesztés Turisztikai kiemelt térségek Műemlékvédelmi területek Élhető terek: Intézményhálózat (kereskedelem, oktatás, egészségügyi) Köztér hálózat Infrastruktúra hálózat: Közlekedés hálózat (út, vasút, víziút, légi közlekedés) Kerékpár és gyalogút hálózat Vízi közművek (Ivó/ipari vízellátás, szennyvíz/csapadékvíz csatornázás, szennyvíztisztítás) Energia ellátás (gáz, elektromos energia, hőtáv) Hírközlés, telekommunikáció Zöldterületek hálózata Környezet, természetvédelmi, hálózatok Érzékeny területek Környezetvédelmi zónák Természetvédelem, zöld folyosók Vízbázisok és hidrogeológiai védőterületek Településkép, tájkép, városarculat A településkép, tájkép, városarculat fejlesztésének, védelmének ki kell terjednie: – A településkarakterre, a településjellegre, a településmotívumokra, – A tájkarakterre, a tájjellegre, a tájmotívumokra, és – a város-arculatra

3. Térségi integráció 3.1. Kistérségi, kisrégiós integráció Az integráció szerkezeti és arculati egység megteremtésére irányul. Kistérségi, kisrégiós szerkezet A kistérség, kisrégió kiterjedését, térségi kapcsolatait az 1. térkép. Esztergom-Nyergesújfalu kistérség települései, a 2. térkép. Komárom–megye kistérségei és a 3. térkép. EsztergomNyergesújfalu kistérséggel kapcsolatban álló kistérségek rajzai szemléltetik. 14



A szerkezeti integráció kulcskérdései – Az Esztergom-Nyergesújfalui kistérégi és az Ister-Granum kisrégiós szerepkörök felvállalása – Csomóponti helyzet kiaknázása: Budapest-Lévai és Esztergom-Dorog-TatabányaSzékesfehérvári tengely – Logisztikai alközponti szerep felvállalása – Kistérségi munkamegosztás városok között (Esztergom, Párkány, Dorog, Nyergesújfalu) – Kommunális hálózatok (hulladékkezelés) egységének megteremtése Kisrégiós tájkép, arculat megteremtése 3.2. Megyei, Régiós, Eurorégiós integráció A megyei, a régió és az eurórégiós integráció során fel kell vállalni – megyei feladatokat, – Észak-Dunántúli régiós szerepeket, – Vág-Duna-Ipoly eurorégiós szerepet.

3. Az általános rendezési terv felülvizsgálata A területfejlesztési koncepcióval párhuzamosan kerül megújításra a város általános rendezési terve. A rendezési terv (ÁRT) területfelhasználási és szerkezeti tervét a 4. számú térkép ábrázolja. A környezetvédelmi, környezetgazdálkodási programnak integrálódnia kell a város jövőjét meghatározó tervbe. A természetvédelem, a biodiverzitás fenntartás, a tájvédelem, a környezetvédelem hatékonysága csak így biztosítható. Ez a feltétele az élhető, a fenntartható és a versenyképes városnak, kisrégiónak.

15



Pilismarót ESZTERGOM

Süttő

Lábatlan

NYERGESÚJFALU Tát

Dömös

Mogyorósbánya Bajót

1/1. térkép. Esztergom-Nyergesújfalu kistérség települései

16



ESZTERGOM-NYERGESÚJFALUI KISTÉRSÉG

SZENT

KOMÁROMI KISTÉRSÉG

DOROGI KISTÉRSÉG TATAI KISTÉRSÉG

PILISVÖRÖSVÁRI KISTÉ TATABÁNYAI KISTÉRSÉG

KISBÉRI KISTÉRSÉG

OROSZLÁNYI KISTÉRSÉG

BICSKEI KISTÉRSÉG

1/2. térkép. Komárom–Esztergom megye kistérségei 17



SZOBI KISTÉRSÉG

VÁCI KISTÉRSÉG

ESZTERGOM-NYERGESÚJFALUI KISTÉRSÉG

SZENTENDEREI KISTÉRSÉG

KOMÁROMI KISTÉRSÉG

DOROGI KISTÉRSÉG TATAI KISTÉRSÉG

PILISVÖRÖSVÁRI KISTÉRSÉG TATABÁNYAI KISTÉRSÉG

KISBÉRI KISTÉRSÉG

OROSZLÁNYI KISTÉRSÉG

BICSKEI KISTÉRSÉG

1/3. térkép. Esztergom-Nyergesújfalu kistérséggel kapcsolatban álló kistérségek 18



1/4. térkép. Esztergom általános rendezési terve, területfelhasználási és szerkezeti terv

19



20

I. Állapotfelmérés, helyzetértékelés I.1. VÁROSI ADOTTSÁGOK, TÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGOK I.2. KÖRNYEZET TERHELÉS I.2.1. Természetes vizek I.2.2. Levegő minőség I.2.3. Föld, termőföld védelem I.2.4. Természet és tájvédelem I.2.5. Hulladék I.2.6. Környezeti zaj I.2.7. Radioaktív sugárzás I.2.8. Pollenterhelés I.2.9. Fényszennyezés I.3. KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI HÁTTÉR

23 32 32 40 56 71 80 84 87 92 99 100

21



22



I.1. Városi adottságok, térségi sajátosságok Kapu Európára: a Mária Valéria híd Esztergom városa a XX. században több nagy megrázkódtatást is megélt. 1920-ban, a trianoni békét követően elvesztette természetesen kialakult, a világi és az egyházi közigazgatásban is rögzült vonzáskörzeteit (Esztergomi érsekség, Esztergom vármegye párkányi járása). A második világháború után pedig megye-, majd járásszékhelyi státuszától fosztották meg az egykori fővárost. A mellőzöttség a város fejlődésének elmaradásában is megmutatkozott. Az 1989-es rendszerváltás idejére a fővárostól 45 km-nyire fekvő kisváros jelentéktelen, különösebben nem vonzó küllemű, versenyképtelen szerkezetű ipari településsé vált. A hanyatlás az 1990-es években sem állt meg. A Suzuki betelepedését követő években mindössze az AMP és a Fotex létesített üzemegységet az ipari parkban, melynek további közművesítése nem kezdődött meg. A hiányos városmarketingre példa a NOKIA esete, mely először Esztergomban kívánt beruházni, de az itteni fogadtatás nyomán Komáromba települt. 1993-ra az egykori nagyüzemekben (a szemüvegkeretgyár kivételével) gyakorlatilag megszűnt a termelés, aminek következtében az országos átlagot közel 6 %-kal meghaladó munkanélküliség alakult ki (1/1.ábra). 1/1. ábra A munkanélküliség alakulása Esztergomban 1991 és 2001 között 25 20 s z á z a l é k

15 10 5 0

munkanélküliek

1991

1993

1995

1997

1999

2001

3

20,6

11,2

9,9

8,5

6,2

Forrás: Esztergomi Munkaügyi Kirendeltség (módszertani okokból csak becsült adatok!)

A munkaerő-felesleget 1995-re a Suzuki jórészt felszívta, azóta az országos átlag körüli szinten áll a mutató. Az érsekség Budára, a Pázmány Egyetem Piliscsabára települése nyomán a kulturális felemelkedés esélyét is elveszítette Esztergom. Az évtized végére egy általános és egy középiskola működtetését szüntette meg a város. Jellemző a helyi ellátás színvonalára, hogy 2002-ig nem létesült nagyobb bevásárlóközpont sem a városban; a Vaszary kórház pedig az ezredfordulón az egyik legeladósodottabb egészségügyi intézmény volt az egész országban. A 90-es évek elején még 130.000 vendégéjszaka felett teljesített a helyi idegenforgalom, ez az adat 2000-re 90.000 alá csökkent. 23



A fővárossal nem javult a közlekedési összeköttetés, a bős–nagymarosi erőművita miatt elmaradtak az árvízvédelmi beruházások is. A Mária Valéria híd újjáépítése történelmi jelentőségű esemény Esztergom és térsége szempontjából. Az újjáépítés 1999-es bejelentésétől kezdve a kedvezőtlen tendenciák az ellenkezőjére fordultak. 2002 végére Esztergom lendületesen fejlődő, bizakodó város lett. (Ennek legfőbb oka az egy 2001 végén készült közvélemény-kutatás szerint a harmadik legfontosabb országos eseménnyé vált hídátadás.) A városi közlekedés reformja A Mária Valéria híd újjáépítése révén nemcsak Esztergom természetes vonzáskörzetének elérése vált könnyebbé, hanem újabb távlati fejlesztések megvalósulásával geopolitikai és közlekedésföldrajzi helyzete is centrálissá válhat. Az eddigi zártságból kitörve jelentős tranzitállomássá fejlődhet a város, a megfelelő infrastruktúra kiépülésével Budapest északi kapujaként működhet. A város határforgalma az eltelt közel egy év alatt a többszörösére nőtt (1/1. táblázat). 1/1. táblázat Esztergomi határforgalom a híd átadása előtt és után A HÍD ÁTADÁSA A HÍD ÁTADÁSA UTÁN** ELŐTT * abszolút abszolút mennyiség napi átlag napi átlag mennyiség 250–300.000 fő 685–822 2.006.087fő 6.595 43.800–47.450 E 120–130 444.773 E 1.462

személyforgalom gépjárműforgalom * éves átlag ** 2001. okt. 11. – 2002. aug. 31.

növekedés 800–960% 1.120–1.200%

Forrás: Győri Határőr-kapitányság

Nemcsak a híd újult meg: historizáló megjelenéssel fiatalodott meg a Táncsics utca, és 1 milliárd forintos állami beruházásból megépült az ugyancsak esztétikus tehermentesítő út a Tabán-hídon és az Árok utcán át a Hősök tere körforgalmi csomóponjáig. A város látogatottsága jelentősen emelkedett, ennek megfelelően a belső úthálózat rendszerének újragondolása is szükségessé vált. 2002 folyamán összesen közel 16 km-en 54 utca aszfaltozására került sor. (Ez a teljes városi úthálózat 30 %-a.) Sikeres tárgyalásokat követően ősszel megkezdődött a második közlekedési tengelyt biztosító ún. bánomi áttörés kivitelezése. Az új belső tehermentesítő út, melynek köszönhetően várhatóan a Bajcsy-Zs. utcára terhelődő napi 12.500 járműegységnyi forgalom mintegy fele az alternatív útra tevődik át. Ezzel párhuzamosan sor került a városi főútvonal korszerűsítésére, a burkolat felújítására is. Esztergom közlekedési viszonyai gyökeresen megváltoztak, és további kedvező változások várhatóak a következő néhány évben is: a második belső tengely megépülése, az új 10-es gyorsforgalmi út és a Zsámbéki-medencét tehermentesítő új útvonal mellett ilyen beruházásnak tekinthető a létesítendő párkány–esztergomi teherkomp, majd később az új Duna-híd is (1/1. térkép Közlekedési koncepció). A Mária Valéria híd gazdasági-indikátor hatása A várható fejlődés ígérete, a megnyíló határ több olyan fejlesztést, beruházást is elindított, melyek közvetve vagy közvetlenül a híd újjáépítéséhez kapcsolódnak. 24



2000-ben újabb gyárak települtek az 1997-ben alapított Esztergomi Ipari Parkba, s az időközben megnyílt doroginak is köszönhetően a térségben relatív munkaerőhiány lépett fel. A kapacitását a kezdeti 700 főről fokozatosan 2.000-re növelő Suzuki számára egyre nagyobb problémát jelentett a távoli munkaerő szállítása. A híd átadásával, a sikeres lobbizás eredményképpen munkavállalók százai kerülhettek az esztergomi és környéki munkaerőpiacra. A párkányi térségben mérhető 30%-ot megközelítő munkanélküliség még hosszú ideig biztosíthatja az itteni fejlesztések humán hátterét. 2002 őszén már 500 szlovák állampolgár dolgozott Esztergomban (legtöbben a Suzukiban: 300 fő, 100-an a TYCO-ban, melynél szintén kétszeresére emelték a dolgozói létszámot 2002-ben; a harmadik legnagyobb foglalkoztató e téren a Vaszary Kolos Kórház, ahol 50-en dolgoznak a Duna túlsó partjáról). A foglalkoztatási gondokat jelentősen enyhíti, hogy a Párkány környéki falvak átlagosan 70-95%-ban magyar ajkúak. Az autógyárral 1995 óta folyó per tárgyalásos lezárását követően nemcsak a város bevételei váltak prognosztizálhatóakká (megteremtődött a további fejlesztésekhez szükséges pénzügyi háttér), hanem a megegyezés értelmében a Suzuki megkezdte 233 cégből álló beszállítói hálózata egy részének Esztergomba telepítését. A Közép-magyarországi Autóipari Klaszter keretében folyó kiajánlási tevékenység első eredménye a japán Diamond Electric letelepülése, mely 2002 szeptemberében kezdte meg gyújtótekercsek gyártását a másik gyáróriás mellett. Az esztergomi üzem a világcég európai hídfőállása, melynek tervezett éves forgalma eléri az 1,2 milliárd forintot. A foglalkoztatottak száma egy éven belül itt is megközelíti a 100-at. 2002/2003 folyamán újabb 5 vállalat költözik az esztergomi ipari övezetbe (1/2. térkép. Ipari park tulajdonviszonyok, 2002 novemberi állapot). A betelepülésekkel párhuzamosan megkezdődött az ipari park közművesítésének 3 éves programja is. Ennek keretében 2004-re a park teljes területén kiépülnek a közművek és az igényelt kiszolgáló utak, összesen 721 millió forintért. A közművesítés egyrészt vonzóbb befektetési területet kínál az invesztítorok számára (zöldmezőként ma már sokkal nehezebb értékesíteni a területeket), másrészt az önkormányzat bevételeit is növeli a magasabb telekár. A Suzuki tartós letelepedése és a klaszter megalakulása hosszú távon is biztosíthatja a városi kezdeményezésekhez az anyagi hátteret. A megépült híd is közrejátszott abban, hogy 2002 szeptemberében megnyitotta kapuit a város első nagy raktáráruháza a Dobogókői úton. Az utóbbi két-három évben megélénkült az ingatlanpiac is. A híd újjáépítése ebben is meghatározó szerepet játszott. A 90-es évekre országosan jellemző ingatlanár emelkedés Esztergomban hatványozottan jelentkezett. A budapesti agglomerációs övezet gyors terjeszkedése, Esztergom millenniumi szereplése (közismertség) és a Mária Valéria híd együttesen közel háromszorosára vitte fel a lakásárakat három év alatt. A város emellett sikerrel szerepelt az állami szociális bérlakás-programban: 2002 végére 136 új lakás épül meg állami támogatással. Az Esztergom-Kertvárosban még a 90-es évek második felében megkezdődött laktanya-rehabilitációnak köszönhetően 200 lakást értékesítettek a beruházók. A fejlesztésekkel párhuzamosan csökkenésében megállt, majd növekedésnek indult a város népessége (1/2. ábra).

25



1/2. ábra A város népességének alakulása 1995 és 2001 között

29700 29600 29500 29400 29300 29200 29100 29000 28900 28800 28700

29606

29315

29306

29327 29191

lakosok száma 29037 29008

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

év Forrás: Esztergomi Népesség-nyilvántartó Iroda

A városi gazdálkodás megreformálásának, a városi vagyon átgondolt értékesítésének és a folyamatosan beadásra kerülő pályázatoknak köszönhetően Esztergom költségvetése a 2000-es 2,8 milliárdról 2002-re 8 milliárd fölé nőtt. Ebből a keretből már az idegenforgalmat élénkítő intézkedésekre is jutott pénz. A vendégváró Esztergom: idegenforgalom A híd átadását követő négy hétvégén tízezrek keresték fel Esztergomot és Párkányt. A látogatók egész napra érkeztek városunkba, ami az itteni viszonyokat ismerve szokatlannak tűnik. A 2002-es esztergomi vendéglátási adatokat még nem ismerjük. A párkányi Vadas fürdő forgalma már májusban kétszeresére nőtt, és a becslések szerint növekedett az esztergomi idegenforgalmi létesítmények látogatottsága is. A városvezetés további lépéseket is tett a turisták marasztalása érdekében. A) Az idegenforgalmi látványosságok fejlesztése Az esztergomi idegenforgalmi helyzet legsúlyosabb problémájának minden szakértő a turisták rövid tartózkodási idejét jelöli meg. Míg a Bazilikát évente 1,5 millióan keresik fel, a Keresztény

26



1/1. térkép Közlekedési koncepció A3

27



1/2. térkép Ipari park tulajdonviszonyok, 2002 novemberi állapot A3

28



Múzeum forgalma a 25.000-et is alig haladja meg. 2000-ben a vendégéjszakák száma 89.000 volt. Általánosan elmondható, hogy Esztergom turizmust szolgáló infrastruktúrája méltatlanul fejletlen egy kiemelt üdülőövezet kapujához. A városban mindössze két hotel található, mindkettő alkalmatlan az igényes nyugat-európai turisták fogadására (1/2. táblázat). 1/2. táblázat Az esztergomi szálláshelyek típus szerinti osztályozásban (2002)

Szállás típusa Hotel Panzió Turistaszállás Kollégium Kemping Fizetővendéglátás Összesen

Mennyiség

Férőhelyek száma

2 9 4 4 3 81 –

259 530 308 468 844 166 2.575

Hiányoznak a megfelelő tájékoztatási eszközök, a különböző tevékenységi formákhoz (pl. kerékpározás, lovaglás, vízi turizmus stb.) kapcsolódó kiszolgáló hálózatok, nincs egységes városi megjelenés- és marketingstratégia, hiányzik a belső koordináció. Párhuzamos kezdeményezések gyakran kioltják egymást, máskor egy fontos területnek nincs meg a gazdája. A város vonzerejét kifejezetten csökkenti a centrum főútvonalának lehangoló látványa, a „régi város” városképe. A millenniumi eseménysorozat kiemelt helyszínévé vált Esztergom az elmúlt két évben több ponton is javított a városképi helyzeten. A Széchenyi terv támogatásával elkészült a vár és a Szent Tamás-hegy díszvilágítása, valamint megépült az északi bástyától a Keresztény múzeumhoz vezető ún. Macskalépcső, melyen a turisták könnyen megközelíthetik a Vízivárost. Emlékmű került a vár északi bástyájára (Melocco Miklós műve). Városi beruházásban megújult számos emléktábla és köztéri szobor, valamint újak is létesültek. Parkosításra került a Hősök terei körforgalom, több köztér, fákat ültettek a Kossuth utcában. A híd környezetének kialakítása (pl. vámszedőház, díszkandeláberek, díszburkolat stb.) és az Árok utcai levezetés kivitelezése is bátran nevezhető idegenforgalmi beruházásnak. Mindez azonban még nem jelenti a turizmus strukturális átalakítását. Ehhez új típusú szolgáltatások, beruházások kellenek, melyek tartósan képesek a városban marasztalni a vendégeket. B) Az idegenforgalom strukturális reformja A Esztergom vezetése 2000-ben termálfürdő létesítését határozta el. 2001-ben. Tervpályázatot írt ki a tervezésre, amelynek elbírálására 2002 nyarán került sor. A kivitelezés várhatóan 2004 tavaszára fejeződik be. A tervek szerint a fürdőkomplexum közvetlen környezetében három szálloda is épül. A másik nagy beruházás egy nemzetközi személyhajó-kikötő megépítése a Prímás-sziget északi csúcsán. Az önkormányzat ehhez ingyenesen bocsátja a MAHART Passnave Rt. és a GKM rendelkezésére a területet. A tervpályázat itt is lezajlott, a kikötő akár 2003 őszén megkezdheti működését. A Dunán hetente 54 nagy és közepes méretű személyszállító hajó közlekedik, melyek utazó közönségének semmiféle szervezett esztergomi programot nem kínáltunk. Ez alapjaiban változik meg a Schengeni egyezménynek is megfelelő új hajóállomás átadását követően. Az utazók 29



közvetlen kapcsolatba kerülnek a várossal, amely kulturált körülmények között ajánlhatja ki szolgáltatásait az ide látogatóknak. Az utóbbi években sokat költött a város fesztivál jellegű rendezvényekre is, amelyek képesek nagyobb közönséget Esztergomba vonzani és néhány napig is itt tartani. A program sikeresnek mondható, minden évben újabb fesztiválok indulnak a királyvárosban, melyek látogatottsága évről évre emelkedik (1/3. táblázat). 1/3. táblázat Nagyobb esztergomi fesztiválok (becsült) látogatottsága

RENDEZVÉNY NEVE Fesztergom (irodalmi és könnyűzenei) Jazztergom Szent István Napok Várszínházi játékok Vízikarnevál

2000. 5.800 fő 250 fő 30.000 fő 4–5.000 fő 20.000 fő

2001. 7.000 fő 450 fő 40.000 fő 4–5.000 fő 30.000 fő

2002-ben a fesztiválok sora három újabb rendezvénnyel bővült: július 4. és augusztus 20. között az Esztergomi Nyári Játékokon a vendégszám jelentősen növekedett. Sikeres rendezvény volt a határon átnyúló Ister-Granum kisrégió első népművészeti fesztiválja (július 19–21.), valamint a Párkánnyal közösen megrendezett Hídünnep (szeptember 27–29.) is. A további fejlesztések alapja a regionális hatású turisztikai stratégiai tervezés lesz. A város önálló kínálati csomagjainak összeállításában jelentős szerepet kapnak majd a környező magyarországi és szlovákiai települések. E téren fontos előrelépés, hogy egy 20 milliós pályázat révén 2002 szeptemberében meghirdetésre került a Duna-menti kerékpárút Süttő és Dömös közötti (kistérségi) szakaszának kiviteli és engedélyezési terve. A meghívásos pályázatra ez év végéig 9 cégtől várnak ajánlatokat. Mindez azt jelenti, hogy 2003 harmadik negyedévében egyes szakaszokon megkezdődhet a kerékpárút építése is. Esztergom kezdettől fogva kezdeményező és vezető szerepet játszik a formálódó dunakanyari összefogásban, melynek célja egy önálló területfejlesztési tanács létrehozása. Térségi szerepünk erősödése mellett ez a keret is jó lehetőség a súlypontok áthelyezésére. A fenti intézkedések jelzik: a királyváros idegenforgalmában strukturális változások várhatóak a közeljövőben. A lakható városért: humánpolitika Az utóbbi évek pozitív fejleményei, a hídépítés és a millenniumi rendezvénysorozat megnövelte az érdeklődést Esztergom iránt. Ezt jelzi pl. a fent bemutatott népességnövekedés, illetve az ingatlanárak rohamos emelkedése is. A város lakhatóvá tétele érdekében azonban több évtizedes lemaradást kell behozni: az elhanyagolt köztereken át a parkosításig és az egészségügyi hálózat reformjától a kereskedelem fejlesztésig számtalan gond vár még orvoslásra. Oktatás Az elmúlt politikai rendszerben Esztergom több vonatkozásban elveszítette regionális szerepkörét. Ugyanakkor mindvégig iskolaváros tudott maradni. Az itt működő több mint 30 oktatási intézményben összesen 8000 diák tanul. A felsőfokú szakképzést nyújtó intézetekben, 30



szakközépiskolákban és szakmunkásképzőkben összesen közel 250 szakmát oktatnak, ami a város (és a térség) munkaerőbázisának erejét mutatja. A felsőfokú diplomát nyújtó oktatás igen szerény helyet foglal el e struktúrában. 2002-ben a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán kívül az Érseki Hittudományi Főiskola rendelkezett nappali rendszerű diplomás képzéssel, önálló épületekkel. A Gábor Dénes Főiskola, a győri Széchenyi egyetem, illetve a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola kihelyezett képzései bővítették e szolgáltatást. A városvezetés az utóbbi két évben komoly erőfeszítéseket tett újabb felsőoktatási intézmény betelepítéséről A Budapesti Gazdasági Főiskola Esztergomi Karának létesítéséről folynak tárgyalások, azonban a tervekkel ellentétben 2002 szeptemberében a kar nem kezdhette meg működését. A távlati tervekben a Bazilika körüli közel 20 hektárnyi belső területű épületegyüttest oktatási célokra kívánja hasznosítani az önkormányzat. Kereskedelmi ellátás A rendszerváltást követő 12 évben nem épült a város méretének megfelelő léptékű bevásárlóközpont Esztergomban. Az erre irányuló kezdeményezések sorra kudarcot vallottak. A Tesco áruházlánc hipermarketjének 2002. szeptemberi megnyitásával e téren megtört a jég, az 5.000 m2 hasznos alapterületű üzletközpont nemcsak Esztergom, de a városhoz tartozó 150.000es régió igényeit is képes kielégíteni. A tervek között szerepel egy-egy szakáruház letelepítése is. 2002 folyamán sor került a belvárosi üzletek privatizációjára. Ennek során egy átgondolt koncepció mentén szabályozták az egyes zónákban folytatható tevékenységet – főként idegenforgalmi és lakosságpolitikai szempontokat véve figyelembe. Energiagazdálkodás A globális környezetvédelmi problémák (kiemelten a klímaváltozás) legfőbb okai az energiagazdálkodással összefüggésbe hozhatók. A város energiagazdálkodási stratégiája kialakításánál, az üvegházhatást okozó emisszió csökkentése érdekében megfontolandó megismerni (és ahol lehet alkalmazni) az Európai Klímaszövetség rendszerét, megfontolandó a szövetséghez való csatlakoz lehetősége is. A Klímaszövetség az európai települések vállalása és intézkedési terve a CO2 kibocsátás csökkentésére. A gázprogram csak részlegesen csökkentette a város légszennyezését, mert a rossz hatásfokú hagyományos berendezéseket üzemeltetők sok esetben nem tudták megfizetni a gáz beszerelését, és takarékosságból gyakran minden szilárd éghető anyagot (pl. műanyagot) eltüzelnek. A város távfűtési rendszere a belvárosban lokálisan környezetkímélő, azonban globálisan vitatható a nagy hőveszteség miatt, aminek az árát a fogyasztók fizetik meg. Alapos, elfogulatlan elemzés alapján a távfűtési rendszer rekonstrukcióját meg kell oldani. A megújuló energiák terjedésének segítése, támogatása a városban különösen fontos. Ez egy új idegenforgalmilag is kiaknázható arculatot adhatna a városnak, aminek az alapja valójában már létezik: a Ferencesek, a Kőrösi kollégium, a Grante napkollektoros rendszerei. (Jó példa lehetett volna a tanítóképző műszaki okok miatt időközben üzemen kívül helyezett hőszivattyús rendszere is.) Ezt a folyamatot felfejlesztve mintaváros lehetne Esztergom. (Akár bécsi vagy linzi példák követésével: "Solar City" lakótelep létesítésével – ezek ott családi, illetve 31



társasházakkal létesültek, a napenergia passzív hasznosításának lehetőségeit tudatosan kihasználva). A város közigazgatási területének déli része (Esztergom-kertváros, Táti út térsége) szél és terepviszonyai alapján alkalmasnak látszik szélerőművek telepítésére. A velük megtermelt energia hozzájárulhat a megújuló energia alkalmazás részaránya növeléséhez. A megvalósításhoz előzetes felmérés és az érdekelt beruházók megtalálása szükséges. I.2. Környezet terhelés Esztergom város adottságai: a település fekvése, történelmi múltja, gazdag kulturális értékei és intézményrendszere,– országos, némely vonatkozásban nemzetközi jelentőségűek. A műemlékek, a város vezető kulturális, idegenforgalmi, kereskedelmi szerepének újraéledése, az országhatáron túl nyúló valóságos és „szellemi híd” lehetőséget biztosít a régió szellemi központjának esztergomi kialakításához. Nem mindegy, hogy a város és az azt körülvevő táj megőrzi-e azt a harmóniát, amely ma is jellemzője. A természetföldrajzi adottságok szerencsés találkozása, a múlt látványos emlékeivel, a történelmi városközpont és az új fejlesztési törekvéseknek állandó összhangban kell lennie az épített környezettel és a városkörnyék arculatával. Ahhoz, hogy Esztergom továbbra is megőrizze, növelje szerepét, vonzerejét, olyan térségfejlesztési, környezetgazdálkodási elvek betartására van szükség, amelyek maximálisan figyelembe veszik az ökológiai adottságokat, számolnak az új gazdasági igényekkel (infrastruktúra, ipartelepítés), de a lakosság hosszú távú érdekeit is figyelembe veszik. A többirányú megközelítésű társadalmi igények helyzetfeltárásával, harmonizálásával, az alkalmazkodó térhasználatok kiválasztásával lehetőség nyílik az oly sokszor emlegetett fenntartható fejlődés elvének gyakorlatban történő megvalósítására. A sokoldalú megközelítésen alapuló „óvatos” fejlesztés (értsd: a „tájba illő bármely beavatkozás”) nagy körültekintést, részletes helyzetfeltárást igényel. Ahhoz, hogy sikeres jövője legyen a városnak (és környékének) hosszú távon is használható környezetgazdálkodási tervet célszerű készíteni, amely az épített (urbánus környezet) és a rurális (külső) területek környezeti problémáit azonos súllyal kezeli.

I.2.1. Természetes vizek Vízrajz Esztergomnál a Duna középszakasz jellegű folyó. A lerakott hordalék Esztergom térségében több szigetet alkotott. Így alakult ki az Esztergom belvárosához közvetlenül kapcsolódó Prímássziget is. Az elmúlt évszázadig Esztergom árvizeknek kitett Duna-parti övezetei sokat szenvedtek az ismételten megújuló áradásoktól (pl. 1876-ban a kiöntött Duna a várost 1-3 m magas vízzel borította el). A nagy árvíz után épült meg a védő gát, amely előrelátóan a város terjeszkedéséhez viszonylag nagy területet hagyott, de ez a tartalék terület napjainkra teljesen beépült. Esztergomnak óriási gondot okoz napjainkban is a Duna áradása. A Prímás sziget árvizeknek kitett terület ma is, 1-3 m-es eseti vízborítással. A Dunán a tavaszi hóolvadás, és kora nyári esőzések idején lehetséges árvíz. Júniusban a legbővebb vizű a folyó, mert a vízgyűjtő területéhez tartozó keleti Alpokban ekkorra olvad el a 32



hótakaró nagy része, és a nyárelejei csapadék maximum is erre az időre esik. Október kivételével már minden hónapban feljegyeztek árvizet. A kisvíz jellemző időszaka október-december között van. Átlagosan négy-öt évente fordul elő nagyobb árvíz, mely során víz alá kerül a Prímás-sziget jelentős vagy teljes területe. Ilyenkor víz árasztja el a város déli töltése mögötti mezőgazdasági területeket és a Komárom felé vezető 11-es főutat is. Ekkor a déli városrészben a belvíz is jelentős károkat okozhat. Vízrajzi szempontból igen kedvezőtlen, hogy a várost övező hegyek csapadékvize illetve kisebb patakjai a városközponti és a lapos déli városrészre zúdulnak. A dunai gátrendszer kiépítésével a közvetlen dunai kapcsolat megszűnt ezen a területen, súlyos belvízi és hordalék elöntési problémákat okozva. Ezeknek a városrészeknek a biztonságos csapadék és szennyvíz elvezetése még mindig megoldatlan. Esztergomnál a Duna szeszélyes vízjárása a város árvízvédelmi rendszerének felújítását teszi szükségessé. A meglévő védművek a Hidrometra Vízmérnöki Iroda 1999-ben készített felmérése szerint a biztonsági követelményeknek nem megfelelő, sem állékonyság, sem magasság tekintetében. A Hidrometra Vízmérnöki Iroda felmérése szerint a jelenlegi védővonal keresztszelvénye és altalaja az előírásoknak nem felel meg. A Kis-Duna parton a platánfasor a védőművet gyengíti, így a védvonal tűrt állapotúnak minősíthető. Ez a minősítés nem sok optimizmusra adhat okot egy nagyobb árvíz esetén. A Hidrometera a Prímás-sziget és a város együttes védelmét a Kis-Duna nagyvízi (árvízkapus) lezárásával látja megoldhatónak. A meglévő védvonalat átszakító esetleges árvíz elöntené a teljes déli városrészt, az egész városközpontot, egyes ipari létesítményeket (SZIM, MIM, Szemüvegkeretgyár), autóbuszpályaudvart, piacot, stb. Így felbecsülhetetlen kár keletkezne az emberi életben, műemlékekben, lakó-és középületekben, vagyontárgyakban, utakban, közművekben. Az ipari területek elöntése környezetre veszélyes anyagok kimosását is okozhatná. A déli városrészen az árvíz az állatállomány pusztulását, a trágya szétmosódását, úgyszintén a szennyvíztárolók és emésztőgödrök tartalmának felszínre jutását eredményezné közegészségügyi problémákat okozva. A biztonságos gát megépítése az egyik legfontosabb környezetvédelmi program, amely a városfejlesztési, a városrendezési tervek egyik meghatározó szempontja. Vízminőség Esztergomban és térségében Felszíni vizek Magyarország felszíni vizeinek mind mennyiségét, mind minőségét nagymértékben meghatározzák a vízhozamok és a szomszédos országok szennyezései. Az NKP (Nemzeti Környezetvédelmi Program) szerint a Dunában változatlanul növekszik az időszakos algásodás és a nitrát tartalom, és nem csökken a bakteriális szennyezettség. Egyes körzetekben a mederüledékben toxikus szennyező anyagok halmozódtak fel. Esztergom város felszíni vizei közül kéthetes gyakorisággal az ÉDU-KÖFE ellenőrzi a Duna és a Kenyérmezei-patak vízminőségét a Táti-Dunaágba való torkollás előtt. A Duna vízminőségére vonatkozó adatsorokat az 1/4-1 (1997), az 1/4-2 (1998), az 1/4-3 (1999), az 1/4-4 (2000) és az 1/4-5 (2001) táblázatok tartalmazzák. A Kenyérmezei-patak vízminőségi vizsgálata azért indokolt, mert ez a patak volt szállítója az Esztergom-kertvárosi kommunális szennyvíztisztító és a dorogi ipartelepek tisztítatlan szennyvízének (Richter, Brikettgyár, Húsipari vállalat). 1996-tól a Dorog város szennyvizeit 33



tisztító Esztergom-kertvárosi szennyvíztisztító telep, és a Richter gyár saját telepén tisztított szennyvízét közös szennyvíztávvezetéken keresztül a Prímás-szigeti ivóvízbázis alatt vezetik a Nagy-Duna sodorvonalába. A felügyelőség adatai alapján a Duna vízminősége oxigénháztartás valamint a szerves és szervetlen mikroszennyezők tekintetében III. osztályú tűrhető minőségű, míg a tápanyagháztartás alapján IV. osztályú, szennyezett minőségű. Az oldott oxigén és szerves anyag szennyezettség tekintetében a folyó jó minőségűnek ítélhető, de a szaprobiológiai állapot tűrhető minősítése a víz szervesanyagbontó kapacitásának romlására utal. Növényi tápelemek mennyisége a kívánatosnál több. és ez az algák szaporodásának kedvez. A folyószakasz mértékadó klorofil-A tartalma alapján eutrofikus, IV. osztályú szennyezett minősítésű. Az olajszennyezettség elsősorban a dunai hajózás következménye. A szervetlen mikroszennyező anyagok (nehézfémek) csekély koncentrációban vannak jelen, minősítésük I-II. osztályú. Nem jellemző a fenol és anion aktív detergens szennyezettség sem. Egyes paraméterek szerint a IV. osztályú minősítést a víz nagy vas- és mangán tartalma okozza, amely a felszíni vízkivétel szempontjából kedvezőtlen. A Duna ezelőtt ötven évvel a ivóvízként közvetlenül fogyasztható volt. 40 éve még a sekély parton, a szigetek környékén a nyári időszakban aktív fürdőélet folyt. A hetvenes évektől napjainkig az előbb felsorolt szennyezések miatt a Duna fürdőzésre alkalmatlanná vált. A Kenyérmezei-patakon lévő egyetlen vízminőségi törzshálózati mérőhelynél a közeli lakossági (Kertváros, Dorog) szennyvízbevezetések hatása dominál, ezért szinte minden komponens esetében az V. osztályú, erősen szennyezett vízminőség a jellemző. Az ÁNTSZ KEM Intézetének Laboratóriuma 1998-tól elvégzi az esztergom-kertvárosi Palatinus-tó vízének bakterológiai vizsgálatát május és szeptember közötti időszakban, kéthetenkénti gyakorisággal. Az 1998-as évben a június eleji és július végi vizsgálat alkalmával „nem megfelelő” volt a tó vizének minősítése. A későbbi mérések alkalmával „megfelelő” volt a vízminőség. A 99-es évben július végétől augusztus végéig mind a négy mintavételezés alkalmával a tó vize nem bizonyult megfelelőnek, a magas coliform-szám és a fecalcoli-szám miatt. Az akkori kedvezőtlen eredményében szerepet játszott a magas nyári hőmérséklet és a nagy létszámú fürdőző. A Palatínus-tó rossz vízminőségének alapvető oka a tó körüli üdülő- és lakóházak csatornázatlansága, a dorogi oldalon a fürdőzők által használt területen a nyilvános WC-k, a zuhanyzók hiánya, a kommunális szemét és egyéb környezetet szennyező anyagok nem megfelelő tárolása. Indokolt lenne a város közigazgatási területéhez tartozó egyéb felszíni vizek (mellékágak, patakok, tározók, tavak) évenkénti vízminőség ellenőrzése, a vizek tisztaságának megőrzésére teendő intézkedések megalapozása céljából. Felszín alatti vizek Esztergom térségében mintegy 30 db talajvízfigyelő kút települt az ún. Duna Monitoring rendszer keretében a Bős-nagymarosi vízlépcső hatásterületén az állapotváltozások nyomonkövetésére. 1999. évtől már csak 6-ban történik rendszeresen, negyedévente vízminőség vizsgálat. A város alatti magas talajvízszint a korábbi alacsony csatornázottság következtében colival, nitráttal szennyezett. A város régi házai a magas talajvízszint miatt vizesednek, dohosodnak, egészségtelen lakókörülményeket idézve elő. A csapadékos időszakban a belvíz és annak elvezetése sok gondot okoz, költségvonzata számottevő. 34



A várost körülvevő hegyek karsztvíz rendszerét illetve a vulkáni utóműködés következtében kialakult melegvízforrásait a térségi szénbányászat megcsapolta. A török időkben még épített és nyíltszíni melegvizes fürdők ellátását biztosító karsztvíz-nívó mára lecsökkent. Melegvizes strand csak a szomszédos Párkány területén létesült, az ott közel érintetlen termálvízre. A város tervezi egy élmény- és gyógyfürdő megépítését a lassan helyreálló karszvízszintre építve. Ivóvíz ellátás, csatornázottság, szennyvízkezelés Esztergom síkvidéki része a régi Duna kavicsteraszára települt. A part-menti kavicsrétegekből jó minőségű ivóvíz nyerhető. Esztergom vízellátását a Dunára telepített prímás-szigeti csápos kutak és ablakos kút biztosítja. Ez a vízbázis az alapja az Esztergom-Dorog regionális rendszernek is, így 11 település vízellátását szolgálja. A város ivóvíz ellátása csaknem 100%-osnak mondható. A kitermelt víz minősége csak kis mértékben függ a Duna vízjárásától. Az ívóvíz minősége jó, és állandónak mondható. A jó minőséget a kb. 10 m-es természetes szűrőréteg biztosítja, mely után szinte semmiféle kezelést nem igényel a víz, csak az előírások szerinti fertőtlenítésre van szükség a fogyasztás előtt. A Táti szigetek kavicsrétege jelentős potenciális vízbázis. A környezetvédelmi programnak gondoskodnia kell a működő és a potenciális víznyerő helyek védelméről, hosszú távú fenntarthatóságáról. az ivóvíz tartalékok az Ister-Granum kisrégióban igen nagy értéket hordoznak. A szlovákiai kavicspad ugyanis az intenzív mezőgazdasági földhasználat és a csatornázatlanság következtében elszennyeződött. Magas nitrát tartalma miatt ivóvíz termelésre alkalmatlan. Az EU- hoz való csatlakozás előtt jelentős lemaradást kell felszámolni a csatornázás, szennyvízkezelés-és tisztítás, valamint a szennyvíziszapok környezeti-ártalom mentes elhelyezése terén. Míg Magyarországon a csatornázottság aránya mindössze 54%-os, addig Esztergom az 1998-ba elkészült esztergom-kertvárosi szennyvízhálózattal együtt elérte a rákötések számát tekintve a 85%-os csatornázottságot. A város közcsatornáinak 2/3 része egyesített rendszerű, azaz a szennyvízen kívül a csapadékvíz elvezetését is biztosítja. Ennek az a hátránya, hogy zápor jellegű csapadék esetén túlterhelődhet a rendszer és nem képes a nagy mennyiségű vizet elvezetni, így elkerülhetetlen a pincék, mélyebben fekvő területek elöntése. A domborzati viszonyokból adódóan nagyon sok a csapadékvíz által behordott hordalék, amely kiülepedik a csatornákban és az átemelőkben. A közcsatorna elvezetés gravitációs rendszerű, 9 átemelő közbeiktatásával vezetik el a szennyvizet a város észak-keleti része feletti szennyvíztisztítóba. A telep 18000 m3/nap mechanikai és 12000 m3/nap eleveniszapos biológiai tisztítókapacitással rendelkezik. A telep kihasználtsága jelenleg kb.40%-os. 1999-től történik a tisztított szennyvíz klórozással történő fertőtlenítése. Esztergom-kertváros területén található a Dorog város kommunális szennyvízét kezelő dorogi szennyvíztisztító telep. Míg az esztergomi szennyvíztisztító működése a városon kívüli elhelyezkedésének köszönhetően zavaró hatást a lakosság számára nem jelent, addig a dorogi szennyvíztisztító elmúlt évi felújítása és modern technológiája miatt nem okoz problémát. Mindkét szennyvíztisztító telep szennyvíziszapja a város tulajdonában lévő, Esztergomkertvárosban üzemelő hulladéklerakón kerül elhelyezésre. A szennyvíztisztító által kibocsátott szennyvizet és a víztelenített iszapot a Vízmű rendszeresen ellenőrzi tatabányai akkreditált laboratóriumában, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőség is véletlen mintavételezéssel figyeli a határérték betartását. Az elmúlt években nem történt határérték túllépés. Az esztergomi szennyvíztisztító telepek kibocsátási értékeit az 1/5. táblázat tartalmazza. 35



Az ivóvízellátás, csatornázottság, szennyvízkezelés területén Esztergom városáról elmondható, hogy országos viszonylatban is szép eredményeket tud felmutatni, és megfelel az EU követelményeknek is. Azonban a város a közigazgatási területéhez tartozó búbánat-völgyi üdülőterületen már nagy az elmaradás. Ez az egykori gyönyörű fekvésű, hegyekkel övezett, tavakkal tarkított üdülőterület mára egyre több családnak állandó, de nem bejelentett lakhelyéül szolgál. Nem hivatalos adatok szerint állandó lakosainak száma 600-700 fő, főleg fiatal házasok illetve nyugdíjasok. (A térségre a város nem ad ki lakhatási engedélyt, de megakadályozni az ott lakást nem áll módjában.). Ez a településrész nem rendelkezik ivóvíz hálózattal sem. A terület búbánati részének ivóvíz ellátását biztosító létesítmény, mint intézményi vízmű rendezetlen tulajdon- és üzemeltetési viszonyok mellett látta el az üdülőterület egy részét vízzel. Az ÁNTSZ ütemezett vízmintavételezéseinek során kiderült, hogy minősége ivóvízként nem fogadható el. A terület szamárhegyi részén pedig semmilyen vezetékes ivóvíznyerési lehetőség sincs. Az itt élő kb. 300 lakos vagy a szennyezet vizű ásott, illetve fúrt kútból, vagy a városból hordja ivóvízét. (Az építéshatóság ivóvíz hiányában nem minősíti lakóházzá az itt lévő házakat, így az itt élők hivatalosan nincsenek bejelentkezve. Ezért nem tudható pontosan ennek a övezetnek az állandó lakosainak száma.) A problémát súlyosbítja, hogy csatornázottság híján az ingatlanok túlnyomó többségén szikkasztóba kerülnek a szennyvizek. Mivel a terület nagy része homokos, az elszikkasztott szennyvíz akadály nélkül kerül abba a talajrétegbe, amelyben vízkészlet található. A nyert víz bakterológiai és kémiai szennyezettség miatt ezért nem ivóvíz minőségű.

36



1/4-1. táblázat Vízminőségi adatsorok 1997

1997.

09805 09805 09805

970713 970921 971115

12,6 12,6 12,7

7,1 6,7 6,9

1,2 4,5 3,1

1121 1435 1444

8,00 9,70 10,20

632,8 411,6 442,4

184,8 148,0 138,0

184,8 88,8 108,2

0,21 0,25 0,20

0,04 0,26 0,40

24,5 57,5 62,5

12,6 89,5 110,0

48,3 56,4 58,9

370,1 412,8 466,0

488,0 591,7 622,2

0,050 0,050 0,040

0,43 0,19 0,13

0,068 0,462 0,744

44,7 40,6 82,0

1,1 2,0 1,8

Oldott anyag mg/L 830 1061 1039

09806 09806 09806

970713 970921 971109

12,4 12,3 12,6

7,2 6,8 7,1

0,9 3,1 0,0

1112 1031 1031

8,20 8,10 8,10

459,2 361,2 358,4

140,0 140,0 138,0

114,3 71,7 71,7

0,18 0,14 0,22

0,01 0,05 0,05

20,0 35,5 38,0

16,4 17,0 20,5

48,3 40,6 42,6

274,1 280,8 284,7

500,2 494,1 494,1

0,100 0,060 0,080

0,09 0,06 0,07

0,134 0,138 0,089

51,6 61,7 42,8

0,7 0,7 0,8

778 742 752

09808 09808 09808

970713 970921 971115

14,5 14,4 14,5

7,2 6,8 6,9

2,1 2,0 2,0

969 969 906

8,00 8,00 8,60

411,6 341,6 366,8

130,0 152,0 162,0

99,7 55,9 60,8

0,25 0,20 0,21

0,02 0,05 0,09

16,0 29,4 32,5

4,8 9,0 8,8

30,2 34,4 39,1

242,8 255,4 243,2

488,0 524,6 524,6

0,040 0,030 0,030

K mg/L

Cl mg/L

SO4 mg/L

HCO3 mg/L

PO4 mg/L

NH4 mg/L

NO2 mg/L

NO3 mg/L

KOIps mg/L

Azonosító Hőmérséklet Dátum kód C°

pH

O2 mg/L

Vez.kép. Össz.kem. Lugosságmol/L Ca mg/L Mg mg/L uS/cm CaOmg/L

Fe mg/L

Mn mg/L Na mg/L

K mg/L

Cl mg/L

SO4 mg/L

HCO3 mg/L

PO4 mg/L

NH4 mg/L

NO2 mg/L

NO3 mg/L

KOIps mg/L

0,04 0,033 15,9 0,6 688 0,02 0,010 23,8 0,5 778 0,01 0,023 25,0 0,5 670 Forrás: Esztergom, Környezetvédelmi Adatbank Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adatszolgáltatása alapján


1998.

09805 09805 09805 09805

980425 980704 980926 981121

12,6 14,8 12,9 13,1

7,1 7,1 7,0 7,0

1,0 2,1 1,4 2,1

1119 1067 1166 1193

7,90 8,00 8,00 7,90

582,4 352,8 350,0 350,0

132,0 146,0 144,0 142,0

172,7 64,4 64,4 65,7

0,10 0,33 0,26 0,30

0,71 0,23 0,28 0,25

47,5 52,7 44,5 50,0

19,1 43,4 23,3 20,5

42,6 42,6 46,1 49,7

250,1 276,5 289,9 296,6

481,9 488,0 488,0 481,9

0,140 0,020 0,050 0,040

0,29 0,23 0,36 0,48

0,167 0,319 0,115 0,190

37,3 48,8 42,8 45,9

2,1 0,6 1,8 2,2

Oldott anyag mg/L 771 789 798 915

09806 09806 09806 09806

980425 980704 980926 981121

12,8 12,7 12,9 13,1

7,2 7,0 7,0 7,0

1,1 2,7 1,6 3,0

1091 1109 1091 1257

8,10 7,60 8,00 3,60

414,4 352,8 350,0 347,2

136,0 154,0 150,0 148,0

97,3 59,5 60,8 60,8

0,06 0,16 0,12 0,16

0,04 0,04 0,03 0,04

35,8 36,0 35,5 40,0

15,0 17,0 14,4 25,8

42,6 42,6 41,2 49,7

222,7 209,3 215,5 223,2

494,1 463,6 488,0 219,6

0,070 0,050 0,050 0,090

0,05 0,07 0,07 0,11

0,074 0,090 0,084 0,082

30,4 32,2 28,6 47,9

0,7 0,5 0,9 0,9

752 851 766 873

09808 09808 09808 09808

980425 980704 980926 981121

15,0 14,8 14,9 14,9

7,1 7,1 7,0 7,1

1,0 1,1 1,2 1,7

1067 1067 1060 1055

7,90 8,20 8,00 8,10

361,2 369,6 355,6 352,8

136,0 156,0 134,0 132,0

74,2 65,6 72,9 72,9

0,08 0,18 0,10 0,14

0,05 0,06 0,14 0,06

35,5 35,5 30,5 34,5

7,2 7,8 6,6 7,4

36,9 32,0 31,2 32,0

231,4 259,2 237,6 246,2

481,9 500,2 488,0 494,1

0,030 0,060 0,020 0,030

Azonosító Hőmérséklet Dátum kód C°

pH

O2

mg/L


Fe mg/L

Mn mg/L Na mg/L

37

0,01 0,012 19,4 0,5 778 0,00 0,011 19,8 0,5 864 0,02 0,015 15,4 0,7 863 0,00 0,012 14,8 0,4 769 Forrás: Esztergom, Környezetvédelmi Adatbank Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adatszolgáltatása alapján




1999. Össz.kem. Vez.kép. Ca mg/L Mg mg/L Lugosságmol/L CaOmg/L uS/cm

K mg/L

Cl mg/L

SO4 mg/L

HCO3 mg/L

PO4 mg/L

NH4 mg/L

NO2 mg/L

NO3 mg/L

KOIps mg/L

38,0 80,0 68,5 52,5

22,0 156,0 148,0 95,5

45,4 85,2 67,4 49,7

279,4 440,6 337,9 305,3

573,4 713,7 616,1 561,2

0,070 0,380 0,130 0,100

0,68 0,13 0,31 0,23

2,190 0,579 0,131 0,508

42,2 153,3 153,4 94,0

1,9 2,4 4,5 2,4

Oldott anyag mg/L 856 1444 1317 1049

0,01 0,11 0,03 0,03

35,6 42,5 38,0 44,5

17,6 26,5 18,5 34,5

41,2 50,4 46,1 59,6

204,5 288,0 204,0 240,9

542,9 555,1 494,1 780,8

0,060 0,110 0,050 0,110

0,02 0,11 0,07 0,15

0,128 0,056 0,021 0,075

52,6 68,1 53,4 115,6

0,8 1,0 0,6 1,2

867 878 823 992

0,05 0,05 0,03 0,35

27,5 31,5 29,4 13,0

4,8 6,7 9,0 5,2

26,3 29,8 25,6 24,8

259,7 233,3 218,9 221,3

555,1 524,6 408,7 274,5

0,020 0,020 0,020 0,020

K mg/L

Cl mg/L

SO4 mg/L

HCO3 mg/L

PO4 mg/L

NH4 mg/L

NO2 mg/L

NO3 mg/L

KOIps mg/L

Azonosító kód

Dátum

Hőmérséklet C°

pH

09805 09805 09805 09805

990529 990717 990918 991114

13,1 12,6 13,5 0,0

6,7 6,9 6,9 7,1

1,0 2,2 1,4 1,1

1205 2099 1920 1563

9,40 11,70 10,10 9,20

361,2 644,0 453,6 364,0

136,0 202,0 152,0 142,0

74,2 156,9 104,6 71,7

0,07 0,10 0,12 0,08

0,69 0,68 0,78 0,03

09806 09806 09806 09806

990529 990717 990918 991114

13,7 12,8 10,9 0,0

6,8 7,6 6,9 7,2

0,9 2,7 1,1 1,1

1225 1270 1189 1459

8,90 9,10 8,10 12,80

366,8 380,8 369,6 386,4

150,0 152,0 148,0 152,0

68,1 72,9 70,5 75,4

0,05 0,08 0,04 0,04

09808 09808 09808 09808

990529 990717 990918 991114

15,4 14,5 16,3 0,0

7,0 7,3 7,2 7,6

1,2 1,7 2,1 1,1

1055 1042 7 5

9,10 8,60 0,00 0,00

333,2 336,0 285,6 145,6

140,0 158,0 132,0 68,0

59,6 49,9 43,8 21,9

0,02 0,12 0,04 0,05

O2

mg/L

Fe mg/L

Mn mg/L Na mg/L



2000. Azonosító kód

Dátum

Hőmérséklet C°

pH

09805 09805 09805 09805

000511 000708 000917 001028

11,8 12,8 13,8 14,2

6,9 6,8 6,9 6,8

0,0 0,0

861 1530 1733 1709

8,70 9,30 8,80 8,70

380,8 515,2 380,8 394,8

154,0 128,0 124,0 138,0

71,7 145,9 90,0 87,6

0,39 0,46 0,22 1,24

0,19 0,02 0,06 1,00

52,5 53,0 65,5 66,0

52,5 106,0 136,5 132,5

54,0 49,7 63,2 56,8

341,8 295,7 332,2 325,9

530,7 549,0 536,8 530,7

0,170 0,050 0,100 0,140

0,33 0,25 0,21 0,26

0,254 0,194 0,308 0,381

81,7 94,4 90,6 118,0

1,7 1,7 5,0 2,0

Oldott anyag mg/L 607 1071 1201 1193

09806 09806 09806 09806

000530 000708 000917 001028

0,0 12,9 12,9 13,7

7,2 6,8 6,9 6,9

0,0 0,0

1690 1399 1377 1471

9,10 8,80 9,10 9,30

459,2 397,6 428,1 417,2

192,0 144,0 160,0 148,0

82,7 85,1 88,8 91,2

0,16 0,14 0,12 0,10

0,01 0,02 0,01 0,01

65,0 44,0 50,0 55,0

45,0 34,5 25,0 32,8

61,1 53,2 63,9 56,8

263,0 260,1 247,7 232,8

555,1 536,8 555,1 567,3

0,100 0,070 0,050 5,460

0,18 0,25 0,12 0,18

0,047 0,070 0,025 0,078

149,3 98,1 110,2 110,7

1,0 0,9 0,8 0,8

1201 988 952 1022

09808 09808 09808 09808

000511 000708 000917 001028

10,0 13,9 17,3 18,3

7,2 7,1 7,7 7,6

0,0 0,0

935 714 434 423

6,80 5,70 4,50 4,30

302,4 347,2 140,0 134,4

126,0 102,0 68,0 66,0

54,7 88,8 19,5 18,2

0,04 0,08 0,06 0,04

0,00 0,05 0,01 0,01

26,0 20,0 13,5 14,5

5,8 3,2 4,0 3,6

31,9 24,1 21,3 17,7

223,7 204,0 145,9 196,3

414,8 347,7 274,5 262,3

0,020 0,020 0,010 0,070

O2

mg/L


Fe mg/L

38

Mn mg/L Na mg/L





2001. Cl mg/L

SO4 mg/L

HCO3 mg/L

PO4 mg/L

NH4 mg/L

NO2 mg/L

NO3 mg/L

KOIps mg/L

38,0 42,5 44,0 44,5

31,8 40,0 28,8 31,6

46,1 49,7 49,7 56,8

285,1 308,2 287,5 246,2

555,1 488,0 488,0 616,1

0,050 0,050 0,020 0,100

0,32 0,20 0,20 0,08

0,120 0,089 0,058 0,230

66,6 50,1 46,3 98,9

2,4 0,9 1,3 2,1

Oldott anyag mg/L 929 960 940 1342

0,03 0,04 0,04 0,04

47,5 53,0 47,5 52,5

46,0 50,8 36,7 40,5

63,2 66,0 57,5 46,9

523,2 375,8 316,3 282,7

536,8 524,6 494,1 488,0

2,470 0,090 0,120 0,080

0,25 0,26 0,22 0,08

0,086 0,076 0,345 0,026

129,6 131,2 95,2 101,1

1,4 0,7 0,9 1,1

1250 1270 1095 1030

0,03 0,04 0,04 0,04

27,5 32,5 49,1 50,0

7,2 9,1 6,6 5,8

29,1 34,1 35,5 29,8

246,7 250,6 234,7 223,2

463,6 451,4 463,6 420,9

0,080 0,020 0,050 0,030

Dátum

Hőmérséklet C°

pH

09805 09805 09805 09805

010421 010614 010922 011110

12,7 12,8 13,5 10,8

6,8 6,9 7,2 7,3

1317 1338 1450 1736

9,10 8,00 8,00 10,10

420,0 383,6 411,6 364,0

136,0 124,0 136,0 130,0

99,7 91,2 96,1 79,0

0,08 0,02 0,09 0,05

0,57 0,41 0,44 0,42

09806 09806 09806 09806

010421 010613 010916 011110

12,9 0,0 14,1 11,1

6,7 6,8 7,4 7,2

1777 1785 1481 1302

8,80 8,60 8,10 8,00

501,2 532,0 593,6 378,0

190,0 174,0 162,0 144,0

102,1 125,2 159,3 76,6

0,03 0,01 0,04 0,03

09808 09808 09808 09808

010421 010613 010916 011110

12,1 0,0 13,1 11,5

7,0 7,0 7,5 7,4

1037 1047 1081 1006

7,60 7,40 7,60 6,90

341,6 330,4 324,8 380,8

140,0 96,0 138,0 128,0

63,2 85,1 57,1 87,5

0,05 0,04 0,04 0,04

O2

mg/L


K mg/L

Azonosító kód

Fe mg/L

Mn mg/L Na mg/L


1/5. táblázat Az esztergomi szennyvíztelepek kibocsátásai

Forrás: Esztergom, Környezetvédelmi Adatbank Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adatszolgáltatása alapján

. Mech. és Oxigénbiol. telj. fogyasztás Összesen 1000 tisztítva KOIk m3/év 1000 t/év m3/év 1236,4 1236,4 62,1 704,7 704,7 44,7

Összes oldott anyag t/év

Ammó- Extrahálniumion ható NH4-N anyag kg/év t/év

Összes lebegő anyag t/év

992,1 418,9

36638,7 9337

3,3 2,9

29,7 31,4

0,235 0,13

Szennyvíziszap mennyisége 1000 m3/év

5893,5 1550

1248,9 382

4,71 2,22

0,398 0,797

7489,8 2384,9

4421,2 988,2

3,256 2,312

43,1 52,6

0,479 0,208

6556,9 4359,7

797 866,9

4,53 3,28

22,65 29,44

0,264 0,752

2844,29

1560,59

3,732 3,013

Település

Szennyvízkibocsátó neve

Befogadó

2000. 2000.

Esztergom D-E.kertváros

Esztergomi szv.telep Vízmű szvt. Telep

Duna Duna

366 366

1999 1999



Duna Duna

365 365

1364,271 1192,453

1364,271 1192,453

80,3 68,6

1051,6 554,5

37899,4 12556,5

3,274 2,425

36 46,1

1998 1998



Duna Duna

365 365

1540,67 1156,43

1540,67 1156,43

89,1 45,7

980,4 634,9

35551 18676,3

1,496 2,42

1997 1997



Duna Duna

365 365

1258,52 1090,255

1258,52 1090,255

56,6 52,3

797,9 624,8

23031,23 4143,5

0,881 0,654

39

Anionaktív Összes-P detergens. kg/év t/év

Nitrát-N kg/év

Év

Üzemnapok száma


I.2.2. Levegő minőség Magyarországon szennyezett és mérsékelten szennyezett területen él az ország lakosságának közel fele. Ezen területek közül is kiemelkedik az Észak-Dunántúli iparvidék és a fővárosi agglomeráció levegőkörnyezetének terhelése. E két terület közös határán fekszik Esztergom. Ehhez a terheléshez járul még hozzá a dél-szlovákiai – szintén erősen iparosodott – területek légszennyezése. A NKP szerint az utóbbi évtizedekben a közlekedés NOx kibocsátási aránya nőtt, mely jelentős szerepet játszik a nagy forgalmú közutak közvetlen környezetének és a nagyobb települések levegőjének szennyezettségében. Ez a tendencia jól megfigyelhető az egy főutcás, idegenforgalmi és kistérségi központ jellegét betöltő Esztergomban is. Esztergom ma is a legszennyezettebb levegőjű 12 magyar település egyike. A város még nem rendelkezik korszerű, folyamatosan mérő monitoring rendszerrel. Az ÉDUKÖFE mérőállomása a városban egy relatíve tiszta, és egy közlekedésileg terhelt pont 24 órás (ülepedő por esetében 30 napos) átlagait tudja csak mérni. A gázprogram beindítása előtt, – amíg a széntüzelés volt jellemző – a téli hónapokban szinte elviselhetetlen füst és a SO2 bűz ülte meg a város utcáit. Ehhez járult még a jelentős NO2 terhelés, mely nem csak télen, hanem különösen az idegenforgalmi szezon idején jelentős határérték túllépést mutatott 1990-től (1/3-1., 1/3-2. és 1/3-3. sz. ábrák). 1/3-1. ábra Ülepedő por imisszió Ülepedő por imisszió

Kibocsátás (g/m2*30 nap)

70 60 50 40

Határ ért.

30

Max. ért. Átlag

20 10 0 90-91 91-92 92-93 93-94 94-95 95-96 96-97 97-98 Évek

Forrás: Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

40



1/3-2. ábra NO2 és SO2 imisszió fűtéses félévekben

NO 2 és SO 2 imisszió fűtéses félévek 900

Maximumok (ug/m3)

800 700 600

SO2 Max. ért

500

NO2 Max. ért

400

Hat. Ért

300 200 100 0 90-91

91-92

92-93

93-94 94-95

95-96

Évek

96-97

97-98


1/3-3. ábra NO2 és SO2 imisszió nem fűtéses félévekben NO 2 és SO 2 imisszió nem fűtéses félév 200

Maximumok (ug/m3)

180 160 140 120

SO2 Max. ért.

100

NO2 Max. ért Hat. Ért

80 60 40 20 0 90-91

91-92

92-93

93-94

94-95

95-96

96-97

97-98

Évek


Az 1994-ben kezdődött és az 1997-ben befejeződött gázprogramnak köszönhetően a téli hónapokban az addigi jellemzően magas SO2 koncentráció igen nagy mértékben, jóval a határérték alá esett vissza (1/4. sz. ábra).

41


1/4. ábra NO2 és SO2 imisszió a fűtéses félévek átlagában

NO 2 és SO 2 imisszió a fűtéses félévek átlagában 200 180

Átlagok (ug/m3)

160 140 120 100

Átlag SO2

80

Átlag NO2

60

Hat. Ért

40 20 0 90-91

91-92

92-93

93-94

94-95

95-96

96-97

97-98

Évek


Az NO2 és a por imissziót tekintve még mindig a megye vezető települései közé tartozik a város. Jelentős a határérték túllépés különösen a fűtési félévben. A por-szennyezettség emelkedő tendenciája figyelhető meg. A határérték túllépés mértéke jelenleg 50 %. A legmagasabb érték 1997-ben volt, több mint kétszerese a havi határértéknek. Esztergomban ma nincs jelentősebb légszennyezést okozó ipari tevékenység. Minimális emissziós határérték túllépés csak a Suzuki gyár esetében fordult elő, a benzol- származékok kibocsátásában. A Suzuki által emittált légszennyező anyagok a gyár földrajzi fekvése, és az uralkodó széljárásnak köszönhetően nem a város lakott részei felé transzmittálódnak. A magas szennyezettségi érték – az elmondottakon túl – a város sajátos földrajzi elhelyezkedésével és az uralkodó északnyugati széljárással magyarázható, valamint a közlekedésből adódik. A város a légszennyező anyagok jelentős részét az erősen iparosodott Duna menti magyar és szlovák településekről kapja, melyek ebben a zárt medencében felhalmozódnak. A város közel 5 km hosszú, városközponti részén a benyúló hegyek miatt elkeskenyedik. A Mária-Valéria híd fölötti vonalban a beszűkülő völgy legkisebb a szélessége, alig éri el az 1 kmt. Mind a beérkező légszennyező anyagok, mind a közlekedésből keletkező szennyezés ebben a keskeny városközponti részben koncentrálódik. A városközpontba benyúló Szent Tamás hegy és a Várhegy, valamint a Dunával párhuzamos utcák és építmények hossztengely menti elhelyezkedése miatt a Duna felé természetes átszellőzési lehetőség nincs. Szintén ez az elrendeződés nehezíti meg, hogy a hegyekből friss levegő érkezzen a városba. Esztergom szennyezett levegőminőségének javítása rendkívül nehéz, és szűk lehetőségeket biztosít az önkormányzat számára. Ami az SO2 terhelés csökkentésére megtehető volt, már sokkal nehezebb feladatot jelent az NO2 és por imisszió esetében. A közlekedésből származó magas NO2 koncentráció a nyári időszakban magas O3 koncentrációt is feltételez, bár ennek mérésére az esztergomi mérőállomás nem képes. A porterhelés meghatározó forrásai a szomszédos települések iparvállalatai, a légszennyezés csökkentésére – a gazdasági hátteret ismerve – csupán az ún. „end of pipe” módszertől 42



remélhető. A porimisszió kisebb részét a közlekedés által az utakról felvert por adja. Erre megoldást jelenthetne a „poros utcák” leaszfaltozása mellett a tavasztól ősz végéig tartó gyakori úttisztítás és locsolás, mely során el kellene távolítani az utakról a télen rárakódott, rákövült porréteget, valamint a záporok alkalmával a hegyekből lezúduló sarat. Sajnos ez Esztergom útjain nem történik meg minden alkalommal. A levegőtisztaság–védelmi intézkedések közül melyet az NKP is megoldásként határoz meg, a későbbiekben részletesen ismertetett elkerülő út építésén kívül a tömegközlekedés fejlesztése, a korszerű, kis energia igényű technológiák előnyben részesítése, valamint a levegőtisztaság-védelmi információs rendszer és mérőhálózat fejlesztése a megoldás. Esztergom meghatározó légszennyezőinek kibocsátási értékeit 1996 és 2000 évek közötti időszakra az 1/6-1A—1/6-5D. jelű táblázatok tartalmazzák.

43


44



1/6-1B. táblázat Légszennyezők kibocsátási értékei 1996

1/6-1A. táblázat Légszennyezők kibocsátási értékei 1996 Kibocsátó

szennyező a. neve

mennyisége /t/

kibocsátáshelye

Plisi Parkerdő Rt „ „

CO Nox szilárd nem toxikus por

2.576 0.045 0.464

Dobogókői út 78. „ „

KERMA Kft. „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

Toluol Xilol Etil-benzol Etil-alkohol Izo-butil-alkohol Izo-prpil-alkohol Aceton Etil-acetát Butil-acetát Izo-butil-acetát Etilén-glikol-acetát

0.058 0.442 0.018 0.091 0.232 0.145 0.402 0.027 0.102 0.437 0.133

Eötvös u. „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

CAZE szemüvegkeret gyártó Kft. „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

CO Nox szilárd nem toxikus por H2SO4 HCl Foszforsav Hidrogén-cianid Xilol Metil-alkohol Etil-alkohol Izo-prpil-alkohol Aceton Metil-etil-keton Butilglikol Etilénglikol Butilénglikol

0.001 0.001 0.028 0.018 0.037 0.010 0.002 0.031 0.147 0.024 0.024 0.048 0.053 0.002 0.001 0.083

„ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

Szennyvíztelep „ „ „

SO2 CO Nox szilárd nem toxikus por

0.101 0.032 0.029 0.001

Esztergom Dunapart „ „ „

Magyar Suzuki Rt. „ " " " " "

SO2 CO NOx NH4 Foszforsav Korom Oktán

1.088 29.273 5.076 0.713 0.022 0.088 31.656

Schweidel u. " " " " " 3.563 45

Kibocsátó " " " " " " " " " " " " " " "

szennyező a. neve Toluol Xilol Etil-glikol Etil-benzol Propil-benzol 1,2,4-trimetil-benzol 1,3,5-trimetil-benzol Izo-prpil-alkohol Butil-alkohol Metil-izo-butil-keton Etil-acetát Butil-acetát Butilglikol 2-etil-hexanol Benzin

mennyisége /t/ 64.700 121.497 2.497 41.111 5.375 15.197 10.369 0.008 34.510 3.858 13.123 0.506 1.856 1.058 3.983

kibocsátáshelye 7.280 13.782 " 4.592 0.278 1.539 1.108 " 3.897 1.676 1.689 " " " "

GRANTE Rt. " " " " " " " "

CO NOx szilárd nem toxikus por Toluol Xilol Etil-benzol Izo-butil-alkohol Butilalkohol Etil-acetát

0.611 0.023 0.136 0.353 0.117 0.033 0.168 0.002 0.173

Dorogi u. 5-7. " " " " " " " "

CNC Kft. "

CO NOx

8.855 0.177

Táti u. 28 "

Bottyán János Kollégium " "

SO2 CO NOx

0.002 0.023 0.153

Bottyán János u. " "

Paál Gyula Mézeskalács Műhely "

CO NOx

0.001 0.008

Kiss J. u. 17. "

Felix-turbó Kft. " " " "

SO2 CO NOx Korom szilárd nem toxikus por

0.060 0.207 0.160 0.004 0.006

Schweidel u. " " " "

Amp Hungary Kft. "

CO NOx

0.143 0.145

Amp út 1. "



1/6-1C. táblázat Légszennyezők kibocsátási értékei 1996 Kibocsátó

szennyező a. neve

Hungaro-play Bt. " " " " " " "

SO2 CO NOx szilárd nem toxikus por Xilol Etil-benzol Etil-acetát Butil-acetát

FOTEX OPTIKA Kft. " "

CO NOx Aceton

0.351 0.170 0.273

Látóhegyi u. " "

Albert Webwr Hungaria Kft. "

CO NOx

176.477 3.523

Táti u. 28. "

ÉDÁSZ " "

SO2 CO NOx

0.88 0.001 0.003

Mártirok u. " "

Közúti Igazgatóság Üzemmérnöksége "

CO NOx

0.034 0.037

Dobogókői u. "

Bottyán János Szakközép Iskola "

SO2 NOx

0.003 0.050

" "

GRANVISUS Kft. " " " " " " " " " " "

SO2 CO NOx szilárd nem toxikus por H2SO4 HCl Nikkel és vegyületei Bezol Toluol Aceton Etil-acetát Butilglikol

0.651 0.198 0.244 0.233 0.054 0.023 0.002 0.118 0.014 0.352 0.068 0.011

Simor J. u. " " " " " " " " " " "

Vaszary Kolos Kórház " " " "

mennyisége /t/ 0.032 0.009 0.068 0.007 0.004 0.001 0.002 0.002

kibocsátáshelye Csenkei Híd " " " " " " "

SO2 12.558 Petőfi u. 26-28. CO 3.648 " NOx 3.370 " szilárd nem toxikus por 0.083 " Korom 0.030 " Forrás: Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 46





szennyező a. neve

mennyisége /t/

kibocsátáshelye

Kibocsátó

szennyező a. neve

mennyisége /t/

kibocsátáshelye

Plisi Parkerdő Rt „ „ „ „ „

CO Nox szilárd nem toxikus por Toluol Xilol Benzin

2.409 0.045 0.454 0.185 0.092 0.183

Dobogókői út 78. „ „ „ „ „

KERMA Kft. „ „ „ „ „ „ „ „ „ „


0.077 0.544 0.021 0.113 0.215 0.216 0.409 0.051 0.092 0.495 0.160

Eötvös u. „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

CAZE szemüvegkeret gyártó Kft. „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

CO Nox szilárd nem toxikus por H2SO4 HCl Foszforsav Hidrogén-cianid Xilol Metil-alkohol Etil-alkohol Izo-prpil-alkohol Aceton Metil-etil-keton Butilglikol Etilénglikol

0.001 0.001 0.025 0.018 0.032 0.011 0.002 0.028 0.043 0.135 0.025 0.022 0.005 0.002 0.001

„ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

" " " " " " " " " " " " " " " " " " " " "

Foszforsav Korom Oktán Toluol Xilol Etil-glikol Etil-benzol Propil-benzol 1,2,4-trimetil-benzol 1,3,5-trimetil-benzol Izo-prpil-alkohol Butil-alkohol Metil-izo-butil-keton Etil-acetát Butil-acetát Butilglikol 2-etil-hexanol Benzin Propil-alkohol Aceton NaOH

0.027 0.079 29.190 69.361 116.505 2.498 38.288 4.870 13.818 9.427 0.007 33.095 3.064 18.576 3.024 1.857 0.964 6.436 0.086 0.244 0.008

" " 1.063 2.331 4.615 " 1.567 0.071 0.525 0.343 " 1.292 " 0.436 " " " " " " "

GRANTE Rt. " " " " " " " "

CO NOx szilárd nem toxikus por Toluol Xilol Etil-benzol Izo-butil-alkohol Butilalkohol Etil-acetát

24.036 0.694 0.213 0.569 0.189 0.053 0.273 0.001 0.301

Dorogi u. 5-7. " " " " " " " "

CNC Kft. "

CO NOx

0.022 0.011

Táti u. 28 "

Szennyvíztelep „ „ „

SO2 CO Nox szilárd nem toxikus por

0.101 0.032 0.029 0.001

Esztergom Dunapart „ „ „


SO2 CO NOx

0.004 0.005 0.153



CO NOx

0.001 0.006

Kiss J. u. 17. "

Felix-turbó Kft. "

SO2 CO

0.001 0.022

Schweidel u. "

Magyar Suzuki Rt. „ „ „

SO2 CO Nox NH4

1.084 33.308 4.647 0.876

Schweidel u. „ „ „

47



1/6-2D. táblázat Légszennyezők kibocsátási értékei 1997


szennyező a. neve

mennyisége /t/

kibocsátáshelye

Kibocsátó

szennyező a. neve

mennyisége /t/

kibocsátáshelye

"

Nox

0.036

"

Amp Hungary Kft. "

CO NOx

0.089 0.157

Amp út 1. "


SO2 CO NOx szilárd nem toxikus por Korom

0.000 0.410 1.241 0.000 0.000

Petőfi u. 26-28. " " " "

Hungaro-play Bt. " " " " " " "

SO2 CO NOx szilárd nem toxikus por Xilol Etil-benzol Etil-acetát Butil-acetát

0.012 0.003 0.003 0.002 0.002 0.000 0.001 0.001

Csenkei Híd " " " " " " "


CO NOx Aceton

0.339 0.169 0.283

Látóhegyi u. " "


CO NOx

0.111 0.167

Táti u. 28. "

ÉDÁSZ " "

SO2 CO NOx

0.88 0.001 0.003

Mártirok u. " "


CO NOx

0.001 0.033

Dobogókői u. "


SO2 NOx

0.003 0.050

" "

GRANVISUS Kft. " " " " " " " " " " "

SO2 CO NOx szilárd nem toxikus por H2SO4 HCl Nikkel és vegyületei Bezol Toluol Aceton Etil-acetát Butilglikol

0.313 0.031 0.160 0.254 0.084 0.033 0.003 0.199 0.027 0.567 0.119 0.015

Simor J. u. " " " " " " " " " " "

Almási Szitanyomó Kft "

48

Piridin 0.043 Dobogókői u. Etanol-amin 0.003 " Forrás: Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség



/6-3B. táblázat Légszennyezők kibocsátási értékei 1998


szennyező a. neve

mennyisége /kg/

kibocsátáshelye

Kibocsátó

szennyező a. neve

mennyisége /kg/

kibocsátáshelye

Plisi Parkerdő Rt " " " " "

CO NOx szilárd nem toxikus por Toluol Xilol Benzin

0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000

Dobogókői út 78. " " " " "

KERMA Kft. " " " " " " " " " "


73.780 993.944 117.328 210.972 510.892 384.848 833.144 87.196 105.948 902.672 286.556

Eötvös u. " " " " " " " " " "

CAZE szemüvegkeret gyártó Kft. " " " " " " " " " " " " " " " " " " " "

CO NOx Gázalakú fluoridok NH4 szilárd nem toxikus por H2SO4 HCl Foszforsav Hidrogén-cianid Toluol Xilol Etil-benzol Metil-alkohol Etil-alkohol Izo-prpil-alkohol Aceton Metil-etil-keton Butilglikol Butil-acetát Etil-acetát Etilénglikol

0.000 0.000 0.191 0.191 20.013 14.107 49.634 9.545 1.451 26.319 49.212 0.057 126.990 1.872 57.700 27.690 3.826 1.909 6.609 0.306 0.000

" " " " " " " " " " " " " " " " " " " " "

Magyar Suzuki Rt. " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " "

SO2 CO NOx NH4 szilárd nem toxikus por HCl H2SO4 Foszforsav Cd és vegyületei Cu és vegyületei Pb és vegyületei Sb és vegyületei Zn és vegyületei CrO3 és vegyületei MnO2 és vegyületei Ni és vegyületei Sn és vegyületei Korom Oktán Toluol Xilol Etil-glikol Etil-benzol Propil-benzol 1,2,4-trimetil-benzol 1,3,5-trimetil-benzol Triklór-etán Kloroform Al és vegyületei Izo-butil-alkohol Ciklohexanon Fe és vegyületei Izo-prpil-alkohol Butil-alkohol Metil-izo-butil-keton Etil-acetát Butil-acetát Butilglikol 2-etil-hexanol Benzin Propil-alkohol Aceton NaOH

1172.559 20754.875 7234.383 627.914 0.016 52.925 20.696 28.180 0.018 0.600 0.132 0.086 3.514 0.260 0.191 0.413 0.264 82.139 12046.741 97335.114 134463.244 5153.775 7785.628 4291.655 5045.348 7853.588 19.382 0.518 1.156 237.360 0.266 5.028 6263.141 11697.570 2528.190 10765.259 3713.327 2105.702 2408.687 37003.694 0.000 1347.859 12.408

Schweidel u. " " " " " " " " " " " " " " " " " 0.000 0.000 0.000 " 0.000 0.000 770.464 0.000 " " " " " " " 0.000 " 0.000 " " " " " " "

49





szennyező a. neve

mennyisége /kg/

kibocsátáshelye

Kibocsátó

szennyező a. neve

mennyisége /kg/

kibocsátáshelye

GRANTE Rt. " " " " " " " "

CO NOx szilárd nem toxikus por Toluol Xilol Etil-benzol Izo-butil-alkohol Butil-alkohol Etil-acetát

14823.500 531.950 103.800 282.500 103.280 26.350 134.350 0.500 148.900

Dorogi u. 5-7. " " " " " " " "


CO NOx

1148.720 646.155

Táti u. 28. "

ÉDÁSZ " "

SO2 CO NOx

0.000 0.000 0.000

Mártirok u. " "


CO NOx

1.871 28.101

Dobogókői u. "

CNC Kft. "

CO NOx

26.800 13.400

Táti u. 28 "


SO2 NOx

0.000 0.000

" "


SO2 CO NOx

0.000 0.000 0.000



CO NOx

0.000 0.000

Kiss J. u. 17. "

Felix-turbó Kft. " "

SO2 CO NOx

.------. 22.314 35.706

Schweidel u. " "

Amp Hungary Kft. "

CO NOx

130.293 241.792

Amp út 1. "

Hungaro-play Bt. " " " " " " " "

SO2 CO NOx szilárd nem toxikus por Xilol Etil-benzol Etil-acetát Butil-acetát Korom

99.070 27.898 27.396 13.313 14.436 0.000 2.856 5.790 0.637

Csenkei Híd " " " " " " " "

GRANVISUS Kft. " " " " " " " " " " " " " "

SO2 CO NOx szilárd nem toxikus por H2SO4 HCl Ni és vegyületei Korom Bezol Etil-glikol Izo-prpil-alkohol Toluol Aceton Etil-acetát Butilglikol

317.677 36.188 136.848 247.200 127.200 8.401 2.650 1.347 177.660 11.760 11.340 31.020 112.800 112.800 4.641

Simor J. u. " " " " " " " " " " " " " "



0.000 668.220 1285.100 0.000 0.000

Petőfi u. 26-28. " " " "


Piridin Etanol-amin

41.634 38.550

Dobogókői u. "


CO NOx Aceton

68.222 170.447 453.144

Látóhegyi u. " "

Westa-t Kft.

50

CO 40.231 Eötvös u. 50 NOx 23.550 Etanol-amin 0.650 Forrás: Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség





szennyező a. neve

mennyisége /kg/

kibocsátáshelye

Kibocsátó

szennyező a. neve

mennyisége /kg/

kibocsátáshelye



3834.000 69.120 700.200 0.000 0.000 0.000


KERMA Kft. " " " " " " " " " " "

Toluol Xilol Etil-benzol Etil-alkohol Izo-butil-alkohol Izo-prpil-alkohol Aceton Etil-acetát Butil-acetát Izo-butil-acetát szilárd nem toxikus por Etilén-glikol-acetát

85.618 738.642 35.136 139.233 275.401 218.728 526.063 41.782 142.324 625.033 248.837 188.806

Eötvös u. 100.326 " " " " " " " " " "



0.000 0.000 0.192 0.192 17.856 14.107 49.634 9.600 0.000 66.461 72.490 0.029 587.520 1.171 116.774 40.560 1.920 1.920 16.502 0.202 0.000

" " " " " " " " " " " " " " " " " " " " "

Magyar Suzuki Rt. " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " "

SO2 CO NOx NH4 NH4+ szilárd nem toxikus por HCl H2SO4 Foszforsav Cd és vegyületei Cu és vegyületei Pb és vegyületei Sb és vegyületei Zn és vegyületei CrO3 és vegyületei MnO2 és vegyületei Ni és vegyületei Sn és vegyületei Korom Oktán Toluol Xilol Etil-glikol Etil-benzol Propil-benzol 1,2,4-trimetil-benzol 1,3,5-trimetil-benzol Triklór-etán Kloroform Al és vegyületei Etil-alkohol Izo-butil-alkohol Ciklohexanon Fe és vegyületei Izo-prpil-alkohol Butil-alkohol Metil-izo-butil-keton Etil-acetát Butil-acetát Butilglikol 2-etil-hexanol Benzin Propil-alkohol Aceton NaOH

1159.360 20111.485 6063.729 479.795 0.067 0.016 0.000 0.000 28.961 0.045 1.580 0.000 0.157 9.689 0.772 0.568 0.991 1.825 86.465 93934.841 97335.114 128551.932 6340.547 14852.669 4867.724 33175.482 13633.155 0.121 3.613 3.155 0.030 272.160 0.030 13.142 5465.437 9049.161 4934.101 20002.362 3095.439 2147.022 1654.171 41189.899 0.000 1326.547 32.296

Schweidel u. " " " " " " " " " " " " " " " " " " 0.000 0.000 0.000 " 0.000 17.643 0.000 0.000 " " " " " " " " 0.000 " 120.417 " " " " " " "

51





szennyező a. neve

mennyisége /kg/

kibocsátáshelye

Kibocsátó

szennyező a. neve

mennyisége /kg/

kibocsátáshelye

GRANTE Rt. " " " " " " " "

CO NOx szilárd nem toxikus por Toluol Xilol Etil-benzol Izo-butil-alkohol Butil-alkohol Etil-acetát

14579.400 519.450 164.200 493.000 158.060 44.550 238.100 0.900 255.950

Dorogi u. 5-7. " " " " " " " "

Albert Weber Hungaria Kft. "

CO NOx

383.754 272.173

Táti u. 28. 50.154

ÉDÁSZ " "

SO2 CO NOx

0.000 0.000 0.000

Mártirok u. " "


CO NOx

50.005 32.167

Dobogókői u. "

CNC Kft. "

CO NOx

40.280 20.140

Táti u. 28 "


SO2 NOx

0.000 0.000

" "


SO2 CO NOx

0.000 0.000 0.000



CO NOx

0.000 0.000

Kiss J. u. 17. "


SO2 CO NOx

.------. 22.391 35.628

Schweidel u. " "

Amp Hungary Kft. "

CO NOx

172.620 278.378

Amp út 1. "



13.620 3.858 3.788 1.841 1.989 0.395 0.800 0.800 0.104

Csenkei Híd " " " " " " " "

GRANVISUS Kft. " " " " " " " " " " " " " "


308.877 5.388 136.690 247.200 127.200 8.401 2.650 1.347 177.660 11.760 11.340 31.020 1112.720 112.800 4.641

Simor J. u. " " " " " " " " " " " " " "



0.000 0.000 0.000 0.000 0.000

Petőfi u. 26-28. " " " "


Piridin Etanol-amin

50.400 21.600

Dobogókői u. "


CO NOx Aceton

80.065 199.690 465.366

Látóhegyi u. " "

Westa-t Kft. " "

CO NOx Etanol-amin

28.455 15.920 1.000

Eötvös u. 50 " "

52



1/6-4E. táblázat Légszennyezők kibocsátási értékei 1999 Kibocsátó

szennyező a. neve

mennyisége /kg/

kibocsátáshelye

Gran-Fer Ipari és Kereskedelmi Kft. " "

CO NOx szilárd nem toxikus por

56.430 14.400 7.500

Schweidel u. 50. " "

Höpe Kft. "

CO 49.570 Schweidel u. 50. NOx 32.832 " Forrás: Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

53





szennyező a. neve

mennyisége /kg/

kibocsátáshelye

Kibocsátó

szennyező a. neve

mennyisége /kg/

kibocsátáshelye



3834.000 69.120 700.200 0.000 0.000 0.000


KERMA Kft. " " " " " " " " " " "

Toluol Xilol Etil-benzol Etil-alkohol Izo-butil-alkohol Izo-prpil-alkohol Aceton Etil-acetát Butil-acetát Izo-butil-acetát szilárd nem toxikus por Etilén-glikol-acetát

85.618 738.642 35.136 139.233 275.401 218.728 526.063 41.782 142.324 625.033 248.837 188.806

Eötvös u. 100.326 " " " " " " " " " "



0.000 0.000 0.192 0.192 17.856 14.208 49.920 9.600 0.000 66.461 72.490 0.029 587.520 1.171 116.774 40.560 1.920 1.920 16.502 0.202 0.000

" " " " " " " " " " " " " " " " " " " " "

Magyar Suzuki Rt. " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " "

SO2 CO NOx NH4 NH4+ szilárd nem toxikus por HCl H2SO4 Foszforsav Cd és vegyületei Cu és vegyületei Pb és vegyületei Sb és vegyületei Zn és vegyületei CrO3 és vegyületei MnO2 és vegyületei Ni és vegyületei Sn és vegyületei Korom Oktán Toluol Xilol Etil-glikol Etil-benzol Propil-benzol 1,2,4-trimetil-benzol 1,3,5-trimetil-benzol Triklór-etán Kloroform Al és vegyületei Etil-alkohol Izo-butil-alkohol Ciklohexanon Fe és vegyületei Izo-prpil-alkohol Butil-alkohol Metil-izo-butil-keton Etil-acetát Butil-acetát Butilglikol 2-etil-hexanol Benzin Propil-alkohol Aceton NaOH

1159.360 20111.485 6063.729 479.795 0.067 0.016 0.000 0.000 28.961 0.045 1.580 0.000 0.157 9.689 0.772 0.568 0.991 1.825 86.465 10356.654 93934.841 128551.932 6340.547 14852.669 4867.724 3175.482 13633.155 0.121 3.613 3.155 0.030 272.160 0.030 13.142 5465.437 9049.161 4934.101 20002.362 3095.439 2147.022 1654.171 41189.899 0.000 1326.547 32.296

Schweidel u. " " " " " " " " " " " " " " " " " " 0.000 0.000 0.000 " 0.000 17.643 0.000 0.000 " " " " " " " " 0.000 " 120.417 " " " " " " "

54




1/6-5C. táblázat Légszennyezők kibocsátási értékei 2000 Kibocsátó GRANTE Rt. " " " " " " " "

szennyező a. neve CO NOx szilárd nem toxikus por Toluol Xilol Etil-benzol Izo-butil-alkohol Butil-alkohol Etil-acetát

mennyisége /kg/ 14579.400 519.450 164.200 493.000 158.060 44.550 238.100 0.900 255.950

kibocsátáshelye Dorogi u. 5-7. " " " " " " " "

CNC Kft. "

CO NOx

40.280 20.140

Táti u. 28 "


SO2 CO NOx

0.000 0.000 0.000



CO NOx

0.000 0.000

Kiss J. u. 17. "


SO2 CO NOx

.------. 22.391 35.628

Schweidel u. " "

Amp Hungary Kft. "

CO NOx

172.620 278.378

Amp út 1. "



13.620 3.858 3.788 1.841 1.989 0.395 0.800 0.800 0.104

Csenkei Híd " " " " " " " "


CO NOx Aceton

80.065 199.690 465.366

Látóhegyi u. " "

Albert Weber Hungaria Kft. "

CO NOx

383.754 272.173

Táti u. 28. 50.154

Kibocsátó ÉDÁSZ " "

szennyező a. neve SO2 CO NOx

mennyisége /kg/ 0.000 0.000 0.000

kibocsátáshelye Mártirok u. " "


CO NOx

50.005 32.167

Dobogókői u. "


SO2 NOx

0.000 0.000

" "

GRANVISUS Kft. " " " " " " " " " " " " " "


308.877 5.388 136.690 247.200 127.200 8.401 2.650 1.347 177.660 11.760 11.340 31.020 1112.720 112.800 4.641

Simor J. u. " " " " " " " " " " " " " "



0.000 0.000 0.000 0.000 0.000

Petőfi u. 26-28. " " " "


Piridin Etanol-amin

50.400 21.600

Dobogókői u. "

Westa-t Kft. " "

CO NOx Etanol-amin

28.455 15.920 1.000

Eötvös u. 50 " "

Gran-Fer Ipari és Kereskedelmi Kft. " "

CO NOx szilárd nem toxikus por

56.430 14.400 7.500

Schweidel u. 50. " "

Höpe Kft. " 55

CO 49.570 Schweidel u. 50. NOx 32.832 " Forrás: Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség



I.2.3. Föld, termőföld védelem Föld és termőföld védelem során a földhasználattal, a művelési ágak megoszlásával, a talajtakaró jellemzésével – környezetet érintő aspektusaival foglalkozunk. Utalunk a potenciális veszélyeztetettségre – feltárva a talajpusztulási jelenségek okait, kiváltó és befolyásoló tényezőit. Részletezzük a városkörnyéket is érintő talajvíz és a felszíni vízborításból eredő környezeti problémákat, illetve az egyes talajhibákat, amelyek nemcsak a termékenységre vannak hatással, hanem a környezet állapotára is. 2.3.1. Esztergom város és környékének természetföldrajzi viszonyai (környezeti állapot szempontjából) A városkörnyék agroökológiai és földrajzi kistáj beosztás szerint is két alapvetően különböző adottságú körzetre osztható. Az egyik a várost félkörív-szerűen K-i iránytól Ny-ra körülvevő Visegrádi-hegység andezittömbje, amelynek a Duna felé lefutó lejtőin a város kert és zöldövezete terül el. Ez a termőhely lényegesen különbözik a szintén a városhoz tartozó, attól Ny-ra lévő, a Duna mentét követő, a Gerecse - Pilis – Duna között elterülő ártéri és magasártéri sík vidék. A hegy, illetve dombvidéki terület és az ártéri (döntően magasártéri) jellegű területek nemcsak az ökológiai viszonyokban térnek el egymástól, hanem a terület hasznosításában és környezeti konfliktusainak különbözőségében is. Ezért van szükség arra, hogy a két alapvetően különböző „körzetet” (termőhelyet) külön vizsgáljuk, feltárva a „helyspecifikus” környezeti problémákat. A dombvidéki jellegű terület általános természetföldrajzi jellemzése, agroökológiai besorolása A vizsgált terület a Visegrádi hegység Ny-i határán, a Dunáig leereszkedő domboldalakon Esztergom város belterületén található, amely termőhelyi szempontból igen értékes. A földrajzilag hegyvidékhez tartozó terület lankás lejtővé „szelídült”. A nyugati lejtő a gyümölcs és zártkerti gazdálkodásnak kedvez. A terület hasznosítása vegyes képet mutat. Jellemző a földterületek felaprózódása (kárpótlási földek), az egyre fokozódó hobbytelkek kialakulása a mezőgazdasági termőterületek rovására, az idegenforgalmi igénybevétel, illetve beruházások (lovarda, camping, szálloda építkezés, stb.). Agroökológiai szempontból értékes termőhelynek tekinthetők a domboldalak (málna, ribizli, barack, stb.). A térség fokozatosan veszít mezőgazdasági hasznosításának részarányából, miközben idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltatási szerepe állandó növekedést mutat (ld. Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve). Az érintett terület talajtakarója elsősorban erdőtalaj eredetű lejtőhordalék talaj, amíg a magas ártér a humuszos öntéstalajok kialakulásának kedvezett. Főbb talajtani problémát jelentenek a torrens csapadékok alkalmával előforduló eróziós jelenségek, amelyben a rétegerózió és a vonalas erózió formái egyaránt megtalálhatók. A völgytalpakon az átmeneti vízbőség okoz problémát a terület használóinak.

56



A hirtelen „leszakadó” lejtők nagy reliefenergiájú felszíni lemosódást eredményezhetnek (106130 m/km2 a rel. szintkülönbség). A terület völgyekkel szabdalt, a völgysűrűség (1,5 km/km2 ) magasnak tekinthető, amely felhívja a figyelmet a vonalas erózió veszélyére. A táj értékeinek megmentése elképzelhetetlen az okszerű területhasználat megvalósítása nélkül. Talajviszonyok, a talajtakaró főbb tulajdonságai A vizsgált térségben a Dunáig futó dombvonulatok agyagbemosódásos barna erdőtalajok a jellemzőek. Meg kell jegyezni, hogy Esztergom és a többi település környékén évszázadokkal ezelőtt kivágták az erdőt, hogy legelőket nyerjenek, szőlőt, gyümölcsöst telepítsenek. A terület talajtakaróját két meghatározó erő formálja. A lejtős területeket az eróziós folyamatok változatos formái és fokozatai (rétegerózió, lineáris erózió), a Duna mentén húzódó sík területeket árvizek és hidromorf hatások alakítják. Az antropogén hatások közül a már említett erdőirtás, a művelésbe vétel, a tudatos vízszabályozás (árvízvédelem, patakszabályozás, stb.) együttesen jelentős befolyást gyakoroltak a talajtakaróra. Talajtani vonatkozásban a lemosott erdőtalajok hordalékkúpjain kialakult lejtőhordalék talajok, a kevésbé erodálódott területeken az erdőmaradványos csernozjomok vannak kialakulóban. A Duna árterén a nyers öntésből humuszos öntés, a régebben „szárazzá” váló területeken a rétiesedés irányába indultak meg a talajképződési folyamatok. A növénytakaró és talajtípus, altípus közötti összefüggéseket vizsgálva, a zárt bükkös állományú területeken az agyagbemosódásos barna erdőtalaj az „uralkodó” típus, a melegkedvelő tölgyesek alatt barnaföldek a legelterjedtebbek. A gáton kívüli területeken nyers öntés, a rendszeresen művelt magas ártéren – ahol volt idő a szervesanyag felhalmozódásra – humuszos öntés alakult ki. A két különböző termőhely talajra „vetített” konfliktussémáját az 1/5. ábra szemlélteti. 1/5. ábra A városkörnyék talajtakaróját érintő környezeti hatások Esztergom térségében

Hegy, domvidéki terület Talajpusztulási folyamatok

- erózió - defláció - szedimentáció - felületi elfolyás Völgytalpi terület Síkvidéki terület Hidromorf hatások

TALAJ

Mindkét termőhely típuson Antropogén hatások

- belvíz

- építési törmelékek

- felszíni elöntés

- sérült talajfelszín

időszakos vízállásos

- „elhagyott” parlagterületek

területek

- szennyeződés 57



Az egyes jelenségek, folyamatok részletezésével az egyes termőhely típusok talajtani – környezetgazdálkodási feltárásánál, értékelésénél foglalkozunk. 2.3.2. A talajtakaró változása a talajtulajdonságok függvényében, környezeti állapot és érzékenység 2.3.2.1. Dombvidéki jellegű területek talajtani és környezeti problémái A várost félkaréjszerűen körülölelő Visegrádi hegység lankáin a már említett agyagbemosódásos barna erdőtalaj és a Ramann-féle barna erdőtalaj található. Az erdei ökoszisztémában itt képződött talajok – az erdőirtás utáni művelésbe vétel során – radikális változáson mentek keresztül. A legfontosabb változás a humusztakaró megbontása az agyagos „B” szint (felhalmozódás) a művelés miatt összekeveredett a feltalaj könnyebb mechanikai összetételű homokos, vályog anyagával. Megszűnt a természetes szervesanyag (erdei alom) utánpótlása, helyébe lépett a (mű)trágyázás. A löszös altalaj mélyművelésekor forgatásánál a felszín közelbe került a mésztartalmú anyagkőzet is (fluviatilis lösz). A változásban azonban az eróziós folyamatok játszották a döntő szerepet. Az ellenálló „B” felhalmozódási réteget (amely jelentős agyagmennyiséget tartalmazott) a már említett művelés megbontotta, a szél, a víz pedig elszállította a feltalaj A és B szintjét. A talajvédelmi rendszabályok be nem tartása miatt az alapkőzet is erodálódott, az „egykori” erdőtalajok fokozatosan (a művelés és talajpusztulás hatására) lejtőhordalékká alakultak. A folyamatot a Dunához közeli sík területeken a folyami, újkori eredetű hordalék keveredése is elősegítette. A legfontosabb termékenységre is ható változásokat, ezen belül a talajtani paraméterek módosulását az 1/6.ábrán mutatjuk be.

58



1/6. ábra A talajhasznosítás társadalmi konfliktusai (Esztergom környékén)

Bányászat

Duna-Ipoly Nemzeti Park Pilis tájvédelmi körzet - természetvédelem - tájvédelem - galériaerdők megőrzése (eredeti állapot megőrzése) művelési tilalom Mezőgazdálkodás

(kő, homok, kavics, mészkő) rekultivációs igény sérült talajtakaró

(partsáv, Duna mente környezeti terhelések) Esztergom Kül és belterület

Talajai

- időszakos belvíz - művelési ág változás - termőfelület csökkenése - spekuláció

problémái - sérült talajfelszín - kevert/szennyezett feltalaj (építési törmelék, hadianyag, stb.)

Magángazdálkodás

- nadrágszíjparcellák - spekuláció - kárpótlási területek -műtrágya vegyszer használat ellenőrizhetetlen Erdészet

korábbi katonai gyakorlóterületek

Idegenforgalom

Beépült területek

- tájba illő telepítés igénye - erdősávok, tömbök hiánya (eróziós veszély)

Kommunális eredetű Pontszerű és szempontszerű szennyeződések Szennyvíz, szemét-és hulladék gazdálkodás megoldatlansága

A talajok termékenységét a vízháztartási típusba sorolással jellemezhetjük: – – – –

felszíni vízfolyások hatása alatt álló területek (patakvölgyek, völgytalpak, gáton kívüli ártér), lefelé irányuló (kilúgzó) vízmozgás – agyagbemosódásos barna erdőtalajok, sekély termőréteg miatt szélsőséges vízgazdálkodású területek (erodált lejtőoldalak talajai), kvázi egyensúlyi helyzetben lévő vízgazdálkodási típusú talajok erdőmaradványos csernozjomok, szabályozott magasártere. Domborzati, hidrológiai viszonyok

A térségre a már említett Dunára „lefutó szelíd” dombhátak sora jellemző. A hosszú, enyhe lefutású lejtők, amelyek többnyire ültetvénnyel, vagy más szántóföldi kultúrával (pl. pillangós keverékkel) fedettek, és a meredek lefutású, nagy reliefenergiájú területek erdővel borítottak 59



(Basaharc, Hideglelős kereszt stb.). védetté válnak. A talajpusztulási folyamatok itt csak mérsékelten fordulnak elő. A hosszú, de enyhe lefutású lejtőkön döntően szőlő és gyümölcsösök díszlenek, amelyek elaprózott parcellákon oszlanak meg. A talajpusztulás mértéke a gazdák gondosságától függ. Nagy felszínű elfolyással a kora tavaszi hóolvadáskor és a tavaszi intenzív záporok esetén, évente 7-8 alkalommal számolhatunk (50 éves megfigyelés alapján). Esztergom északi, Duna melletti sávjában az ármentesítés előtt is csak a dombok alsó harmada volt kitéve a vízjárásnak. Itt sokkal inkább gondot jelentenek a hegyekből áramló időszakos vízfolyások, amelyek a könnyű mechanikai összetételű hordaléktalajokat mozgatják. A Duna vízjárása hatással van a talajvízmozgásra, a lejtős területeken 1-200 m-ig terjed a „hatás”, a sík, magas ártereken ez a távolság 1 km-nél nagyobb is lehet. Belvizes, pangó-vizes területek előfordulhatnak de a mezőgazdálkodást ez alig befolyásolja. Meteorológiai viszonyok Mikroklíma igen változatos képet mutat tekintettel arra, hogy a sűrű bükkel benőtt északi lejtők és a sík magasártér között viszonylag kis területen nagy szélsőségek mutatkoznak. Mérsékelten melegek a D-DNy-i fekvésű domboldalak és mérsékelten hűvös időjárásúak a mélyfekvésű keskeny völgyek. Az éves csapadék 650 mm körüli. A csapadék eloszlása a nyári félév irányába tolódik 350 mm körüli értékkel. Az intenzív „erózióveszélyes” csapadék a nyári hónapokban évi 7-8 alkalommal fordul elő. A napsütéses órák száma 1950 h/év. Tenyészidő hossza 189 nap. Agrometeorológiai szempontból ez kedvező a gyümölcsfélék (ribizli, málna, barack) termesztésének.. A dombvidéki területekről reprezentatív talajtani felvételezés készült. Az eredményeket az alábbiakban értékeljük. Lejtős területek mintaszelvényei A dombvidéki terület reprezentatív vizsgálatát a 48-as temető térségében végeztük el. A területen két furást mélyítettünk le. 1. szelvény Az első szelvény a Ny felé eső táblán, a lejtő alsó harmadában lett megmintázva, 48-as Honvédemlékműtől É-Ny-ra 200 m-re, átlós irányban – 0-30 cm: nyirkos, homok fizikai féleségű, gyökerekkel erősen átszőtt, barna színű, szerkezet nélküli, pezsgés felszín, – 30-75 cm: nyirkos, fokozatos átmenetű, barnássárga, homok fizikai féleségű, gyökerekkel átszőtt +++ Ca, gyengén szerkezetes, – 75-120 cm: sárga fluviatilis lösz, homok fizikai féleségű, nyirkos, gyökerekkel átszőtt, szerkezet nélküli, – 120 cm-től: szerkezet nélküli, sárga, nyirkos, homok féleségű, gyökerekkel átszőtt, fluviatilis lösz alapkőzet, alatta Duna-kavics 2. szelvény Elhelyezkedése: A 48-as emlékműtől DK-re a lucernatábla közepén, légvonalban az úttól 200 mre, mikrokiemelkedés tetején, átlós irányban 60


– – –


0-25 cm: barna, gyökerekkel sűrűn átszőtt, gyengén szerkezetes, nyirkos, homok fizikai féleség, felszíntől pezseg, 25-70 cm: barnássárga, fokozatos átmenetű, gyökerekkel átszőtt, nyirkos, fizikai féleségű homok, erősen pezseg, 70 cm-től: sárga fluviatilis lösz, szerkezet nélküli homok, nyirkos, gyökerekkel átszőtt, erősen pezseg.

A dombvidék jellegű területek vizsgálati eredményei A vizsgálatok az NTSZ Fejér megyei laboratóriumában készültek ld. 1/7. táblázat. A laboratóriumi eredmények alapján a főbb tulajdonságok a következők: A humuszos réteg tekintetében elhanyagolható különbség mutatkozik (a sűrű növényborítás ellenére) a lejtő alsó harmada és felső harmada között. A kimondottan sekély humuszréteg, az enyhe lejtés ellenére (≈ 5%) erózió mindkét felvételezési ponton tapasztalható. A humuszréteg vastagsága 25-30 cm. A könnyű fizikai féleségű homok könnyen mozdul el a torrens csapadék hatására. A talaj a teljes szelvényben, a löszös (fluviatilis eredetű) altalajig gyökérrel sűrűn átszőtt. Rozsdás, iszapos, glejes réteg sehol nem volt található. A CaCO3 tartalom lefelé haladva nőtt, amely a nagy mésztartalmú folyami eredetű löszréteg jellegzetessége. A kavicsos ágyazati kőzetre települt meszes fluviatilis löszön alakult ki a lejtőhordalék talaj és az egykori Duna hordalékkúpján ez a homokos fizikai féleségű humuszos öntés, amelynél a hidromorf hatások nem játszanak szerepet. Kialakulásuknál a lassan ható felületi rétegerózió is közrejátszott. A domborzati viszonyok miatt – enyhén lejtő domboldal – a Duna árvizei legfeljebb az alsó 1200 m-t érintik, tekintettel arra, hogy a kiépült gát és az újonnan létesített kerékpárút védvonalat képez a Duna árvizeivel szemben. 1/7. táblázat Vizsgálati eredmény Talaj alapvizsgálatok Szelvény

1

2

Gen. szint

Mélység cm 0-30 30-80 80-120 1200-25 25-70 70-

pH KCI

pH H2O

Összes só

7,83 8,13 7,94 8,14 7,66 8,22 8,28

% < 0,02 < 0,02 < 0,02 < 0,02 < 0,02 < 0,02 < 0,02

Hidr. Hidr. Kics. CaCO 3 KA Humusz ac ac ac

Szóda Lúgosság %

Y1

Leiszapolható rész

Y2 % 4,6 5,0 6,0 12,0 9,0 19,0 20,0

28 27 24 24 28 24 24

% 1,45 0,64 0,66 0,62 1,19 0,64 0,19

%

A pH/H2O minden rétegben semleges (7,83-8,28), illetve gyengén lúgos a finom elosztású mész miatt. Vízgazdálkodását tekintve a kötöttségből a humusztartalom %-át és mélységét tekintve a nagy vízvezetésű, jó beszivárogtató képességű, de gyengén víztartó talajokhoz tartozik, amelyek fedettség nélkül gyorsan kiszáradnak, gyorsan felmelegednek. A talajszemcsék között kevés a kolloid „ragasztóanyag”, emiatt könnyen vannak kitéve az eróziós és deflációs folyamatoknak.

61



A talajtakaró rétegeiben nem tapasztaltunk glejes, rozsdafoltos, levegőtlen viszonyokra utaló morfológiai bélyegeket. Az itt lévő talajtakaró jó természetes drén-viszonyokkal rendelkezik, a területen jellemző vízgazdálkodási jelleg „egyensúlyi” kategóriába esik, ahol az evapotranspiráció értéke nem különbözik lényegesen a csapadékbevétel értékétől. A terület altalajvíz viszonyai a Duna mindenkori vízállásával összefüggésben vannak. A növényzet – jelen esetben lucerna – mély gyökereivel parti szűrésű vizet vehet fel. A terület közvetlen közelében lévő jó állapotú ültetvények (szőlő, barack) az alulról jövő vízutánpótlást használják ki. A terület fekvésénél fogva kedvező (Ny-i ÉNy-i kitettség), tájképi – esztétikai értéke országosan is a legjobbak közé tartozik. Ültetvénygazdálkodás szempontjából is kiváló termőhelynek tekinthető – bár városi belterületként tartalékföldnek van nyilvánítva. A 109,6 m-es terepszint 1,5 km-en belül a Szt. János kút felett eléri a 318 m-es magasságot. A nagy reliefenergia önmagában is fő kiváltója a talajpusztulási folyamatoknak. A folyamatot felerősítette, hogy a viszonylag meredek lefutású domboldalak (a Visegrád felé vezető úttól jobbra) évszázadok óta művelés alatt álltak. A szőlő és a gyümölcs tág térállása valamint a lejtőirányú talajművelés miatt folyamatosan pusztult le a domboldal. Ez vezetett oda, hogy a 48as temető térségében a lejtőhordalék és a folyami eredetű (fluviatilis) lösz keveredett, amelyet a rendszeres művelés is elősegített. Tekintettel arra, hogy a talajtulajdonságok kifejezetten kedveznek a talajrészecskék elmozdulásának (homok fizikai féleség, kis kolloidtartalom, gyenge szerkezetesség, nincs morzsavízállóság, stb.) a talaj felületét nem szabad „fedés” nélkül hagyni. Csak a „kiépülés”, a felparcellázás után célszerű a növénytakaró megbontása – akkor is úgy, hogy a talajvédelmi szempontokat figyelembe kell venni (pl. lejtőre merőleges vetés, bokorcsoport, parcella kialakítás, faültetésnél füves, vagy köztes haszonnövénnyel bevetett sorköz, stb.). A területet érintő építkezések hatásai az alábbiakban foglalhatók össze 1.) A vékony, de értékes humusztakarót szelektíven le kell termelni és azt a területen újrahasznosítani (szétteríteni) szükséges – elsősorban a sérült felszínű részterületeken 2.) A talajtulajdonságokból eredően a nagy erodálhatóságú talajfelszín miatt ügyelni kell, hogy a növényborítottság megváltoztatásakor ne maradjon fedetlen, illetve a felszíni réteg és vonalas jellegű talajpusztulás ellen mindig kellő gondoskodással járjon el az új tulajdonos. A terület környezeti „érzékenysége” elsősorban a feltalajok tulajdonságaitól függ. Esztergom körzetében a városhoz tartozó 9200 ha területből a lejtőhordalék talajok ≈ 3000 ha (erdőtalaj eredetű) kiterjedésűek. Lejtőhordalék talajok A lejtőhordalék talajok jellemzően andezitmálladékon képződő erdőtalaj eredetűek. Tengerszint feletti magasságból, a kitettségből, a növényzet jellegéből (ökológiai feltételekből) adódóan agyagbemosódásos, Ramann féle barna erdőtalajok egyaránt találhatók az esztergomi térségben. Tekintettel arra, hogy a városhoz tartozó, döntően mezőgazdasági hasznosítású területek a Pilis, illetve Visegrádi hegység D-DNY-i lejtőjéig érnek, a talajtakaró is az említett területek talajtípusainak lejtőhordalék talajai. Az eredeti talajtakaró az utóbbi két évszázadban alapvetően megváltozott. 62



Az erdőkivágás és a rendszeres művelés (kert, szőlő, gyümölcs) hatásai érvényesültek, átalakítva az érintett területek ökológiai, ezen belül a talajképződés feltételeit. A hatások az alábbiakban foglalhatók össze (az erdőtalajoknál – eredeti állapot) Talajtulajdonság Humusztartalom (agyagbemosódásos) barna erdőtalaj Ramann f.barna erdőtalaj Termőréteg vastagság

Paraméterek 30-80 cm vastag 3-4%

Környezetre gyakorolt hatás/ Érzékenység jó pufferképesség az eredeti termőhelyen Mély, sűrű gyökérzet, levélfelület, jó talaj fedettség

Kémhatás: pH 5-6

100 cm felett eredeti termőhelyen 5-6pH eredeti termőhelyen

CaCO3 tartalom

csak az altalajban

Fizikai féleség „B” szintben agyag

≈ 60% a leiszapolható rész

Alkalmazkodó erdei növényTársulások nehezen erodálódó ellenálló „B” szint

nagy

A lejtőhordalék talajon bekövetkezett változások (az eredeti erdőtalajéhoz hasonlítva) Talajtulajdonság - Humusztartalom

Változás jellege Csökkenés (max.1-2%)

- Termőréteg

lösz területen nem változik

Környezeti hatások kis pufferkapacitás (sérülékeny, gyenge megkötésű felszín ) (ion) lösz mélységtől függően gyors leszivárgás,jó átszellőzés

- Agyagtartalom

Helyenként felhalmozódás

- Vízgazdálkodás (fizikai féleségtől függően)

teljes szelvényben nagy víznyelés, gyors vízvezetés (homok fizikai féleség)

- Erodálhatóság

Csökkent a szerves ragasztóanyag 7-7,5 pH, CaCO3 felszíntől

- pH, mészállapot

tömődött réteg kialakulása (völgytalpakon) pangóvizes (glej) réteg kialakulása gyenge vízraktározó képesség (aszályérzékeny) (homok fizikai féleségnél) könnyen elmozduló frakciók (talajelmozdulás) semleges, teljes szelvényben meszes, 25%≤CaCO3 aszályérzékeny

A lejtőhordaléktalajok a fizikai szerkezet (homok és homokos vályog) és az alacsony humusztartalom és humuszréteg miatt (lásd. vizsgálati eredmények) könnyen elmozdulnak a torrens csapadékesemények tartama alatt. Az évi 6-8 gyakorisággal jelentkező heves záporok „lemossák” a fedetlen talajt, súlyos károkat okozva nemcsak az ültetvényeken, hanem a beépített területeken is. A káros felhalmozódás (szedimentáció) az egyébként értékes termőhelynek tekinthető D-DNy-i lankák termőképességét is veszélyezteti, amely a szőlő, barack, málna, ribizli ültetvényeknek kiváló. A városkörnyék domboldalain döntően a kiskertek, gyümölcsösök a jellemzőek. Védelmük szükségszerű, nemcsak a talaj és tápanyagveszteséget illetően, hanem város és területgazdálkodás szempontjából is ( a városi infrastruktúra károsítása miatt pl. csatona eliszapolás, utak elöntése stb.).

63



Talajpusztulási folyamatok jellege, formái, fokozatai A talajpusztulás formát tekintve a városkörnyék ≈ 3000 ha-os dombvidéki jellegű területein változatos a kép. Esztergom térségi környezeti konfliktusokat a talajtakaró és a vízgazdálkodás szempontjából az 1/3. térkép ábrázolja. A felszíni rétegerózió és a vonalas jellegű erózió valamennyi fokozata előfordul. Az árkos, szakadékos erózió az ún. lösz mélyutak (horhosok) kialakulásához vezetett, amelyek jellemzőek a város és a Dobogókői út irányába haladó dűlőutaknál. Gyakorlati szempontból a talajpusztulás lehetősége az egész dombvidékre igaz (éghajlati és a talajtulajdonságok, valamint a lejtőkategóriák szempontjából). Változást, módosítást, befolyásolást csak a talajvédelmi módszerek alkalmazásával lehet elérni. Kritikus területeknek tekinthetők a nagy reliefenergiájú (nagy relatív szintkülönbségű) meredek lejtők elsősorban a Szamárhegy Dunára néző É-i, Ny-i oldalán, a Kálvária hegy oldala, a Vaskapu alatt húzódó szőlő és gyümölcsösök. A könnyű mechanikai összetételű, fedetlen talajokon 100 m-t meghaladó lejtők esetén még enyhe meredekségnél is súlyos talajpusztulással kell számolni. A terület felszabdaltsága, a lösz „mélyutak” kialakulása, a vonalas jellegű erózió kifejlődésének bizonyítékai. A vízmosássűrűség az országos viszonylatban közepes, de a helyi adottságot (fekvés, kitettség) tekintve veszélyes a termőterületekre, a feltáró utakra, az utakat kísérőárkokra. Az eróziós foltok szabad szemmel is jól érzékelhetőek- légi fényképen pedig szinte sűrű érhálózat formájában láthatók a felületi rétegerózió nyomai és a vízmosásokkal szabdalt Ny-i, DNy-i lejtők. (ld. 1/3. térkép) 2.3.2.2. A magasártéri és ártéri területek talajtani és környezeti problémái A terület fekvése, természetföldrajzi viszonyok A terület földrajzi, illetve agroökológiai besorolását, körzetét tekintve a Dunaalmás – Táti Dunavölgy földrajzi kistájhoz tartozik. Gyakorlati (gazdálkodási) szempontból a Duna alluviumán települt (magasártér) döntően humuszos öntés terület. A Pilis és a Gerecse, valamint a Duna által határolt kiöblösödő, sík területen alapvetően mezőgazdálkodás (szántóföldi növénytermesztés) folyik, amelyet felváltanak a lejtők lankáin a gyümölcsösök, hobbykertek sűrű nadrágszíj parcellái. A térség sík fekvésű, amelyet a mikrodomborzat egyenetlenségei tesznek változatossá. Talajtani szempontból az egykori ártéren a hidromorf hatások voltak a meghatározók, amelyek a felszíni vízkormányzással, védművek kiépítésével „szárazabbá” váltak, amelyhez a rendszeres művelés (átszellőztetés) és a szerves trágyázás (humusz felhalmozódás) is közrejátszottak. Természetesen ezek a folyamatok a XIX. század közepétől gyorsultak fel, az utak és gátak kiépülésével. A humuszosodás folyamata, az évszázadok során végbe menő hordaléklerakás és mezőgazdálkodás jelentősen alakított az eredetileg nyers öntés talajtakarón. A vizsgált terület és a Duna mentén elhúzódó sík terület magas ártérnek tekinthető, amelynél a felszíni vízborítás nem jellemző. A felszínen található durvakavics, mértéke nem akadályozza a művelést. Az Ős-Duna által szállított fluviatilis löszre települt talajtakaró alatt található a felhalmozódott kavicsréteg (ágyazati kőzet).

64



1/3. térkép Esztergom térségi környezeti konfliktusok a talajtakaró és a vízgazdálkodás szempontjából

65



66



Éghajlati viszonyok Mérsékelten meleg és száraz éghajlat jellemző. Átlagos csapadékmennyiség 600 mm körüli. Nyári félév 330 mm, amely országosan gyenge közepes értéknek tekinthető. Az aszályveszélyt csökkenti a Duna menti sík területeken, a homok fizikai féleségű ártereken, hogy a mindenkori vízállástól függően a mély gyökérzetű növények (150 ≤ ) a kapilláris vízemelésnek köszönhetően az altalajból vehetnek hasznosítható vizet A viszonylag magas a napsütéses órák száma (2000 h/év) és a rel. hosszú vegetációs időszak (április közepe – október vége) ≈ 185 nap kedvez a mezőgazdálkodásnak. Morfológiai, hidrológiai viszonyok A terület sík fekvésű, amelyet a mikromélyedések – magaslatok szakítanak meg. A Ny-felé fokozatosan szűkülő magasártéret egyre jobban érinti a határoló lankák felszíni és vonalas eróziójából származó talajfelhalmozódás (lejtőhordalék) és a szedimentációs folyamatok (hordalék felhalmozódás). A vizsgált területen és környékén a szintkülönbségből adódó (reliefenergia) szedimentációs jelenségekre nem találtam bizonyítékot. A Dunához viszonylag közel eső sík (Kolozson túli dűlő, Esztergom Tábortó ÉNy-Ny-ra elhelyezkedő területeknél a jó, természetes drénviszonyok miatt gyakori az alulról feltörő talajvíz, amelyek eredete a Duna mindenkori vízállásában keresendő – az intenzív oldalszivárgás és a homok fizikai féleség nagy kapilláris vízemelése miatt. Talajtani tulajdonságokat – ezen belül a feltalajok jellemzőit tekintve - éles különbség mutatkozik a patakok, vízmosások hordalékanyaga és az Ős-Duna hordalékanyaga között. A vízfolyások a kiszélesedő völgytalpakon lerakják hordalékaikat, amelyeknek nagyobb az agyagtartalma és homokos vályog, vályog a fizikai félesége. A vízmosó (glejes) réteg kialakulása a jellemző (L. Szentléleki, Kenyérmezői patak mente). A Duna nyers és humuszos öntései meszes durva (homok) mechanikai összetételű, a fizikai féleségből eredően jól átszellőző, ugyanakkor a már említett dunai vízállástól függő a talajvizek járása (mélysége 0-180 cm között ingadozik). A relatív szintkülönbség – gyakorlati szempontból a 110 m felett a Duna vízállásának már csak rendkívüli vízálláskor van a belvízképződésben szerepe. 120 m tengerszintfeletti magasság felett kimondottan a kis vízfolyások, illetve az általuk szállított hordalékok okoznak átmeneti pangóvizes (glejes területek), illetve rétiesedésre, láposodásra „hajló” – talajképződést (az erőteljes hidromorf hatások miatt ). Aa pangóvizes, illetve az időszakonkénti vízállásos területek (amelyek a kisvízfolyások mentén és az időszakos vízmosások végeinél (hordaléklerakó területek) találhatók a felszíni vizekbe jutó mezőgazdasági, kommunális eredetű szennyezésekre potenciálisan a legjobban érzékenyek, a leginkább veszélyeztetettek. Az okok a következőkre vezethetők vissza: – közvetlen kapcsolat a lejtőoldali ültetvényekkel (vízmosásos felületi rétegerózió által) – ellenőrizhetetlen vegyszerhasználat a hobbykertekben, gyümölcsösökben – nem megfelelő talajvédelmi eljárások (nadrágszíjparcellákon ezt nehéz megoldani) – levegőtlen, tömődött talaj, anaerob viszonyok

67



1/8. táblázat A hidromorf hatások alatt lévő talajok főbb típusai és jellemzői

Talajtípus Nyers öntés

Humuszos öntés Öntés réti

Jellemző a környezet szempontjából Gyenge pufferkapacitás, szélsőséges vízgazdálkodás kavicsréteg nagy beszivárogtatóképesség Gyengén szerkezetes, humuszos feltalaj könnyen elmozdul Szerkezetes, mély humusztartalom, pH, Mészállapot Talajszerkezetes kedvező pufferkapacitás glejes-pangóvizes foltok előfordulnak

Paraméterek 1% alatti Hu % sekély termőréteg változó mélységben 300 mm/h /kapilláris vízemelés

Kiterjedés Részarány % ≈10% 900 ha ártéri területek

1-3% Hu %

60% ≈ 5000 ha magas ártér

3-5 %H, 60-80 cm 7-8 felszíntől meszes műveléssel, esővel szemben ellenálló (morzsavízállóság) nagy felületaktivítás kolloidok felületén

3% 2-300 ha foltszerűen magas ártéren kívüli sík területek

Öntési réti talajok Az öntés réti talajok – a Dunától távolabb eső, a magasártér és dombvidék peremén elhelyezkedő termékeny, nagy pufferkapacitású talajok. Kedvező vízgazdálkodásuk kiegyensúlyozott vízháztartást feltételez. A víztartó, raktározó és vízvezetőképesség a szelvény genetikai rétegeinek fizikai féleségétől függ. Agyagosabb, szerkezetesebb változatainál csökken a vízvezetőképesség és a beszivárogtatás sebessége. Jó pufferkapacitású a nagy agyag és szervesanyag kolloidztartalma miatt. Semleges kémhatású, az altalaj felé haladva növekvő szénsavas meszet tartalmaz. Helyenként a nagy agyagtartalmú feltalajban (vízfolyások agyagos hordalékával keveredve pangóvizes, glejes rétegek) alakulnak ki. A homok fizikai féleségű, nagy CaCO3 tartalmú kevés humuszt tartalmazó feltalajú öntés réti talaj „hajlamos” a gyors kiszáradásra, sérülékeny a defláció szempontjából. (könnyen mozgo homokfrakció miatt). A kistérség vízgazdálkodása az ún. egyensúlyi típusba tartozik, amelynél a csapadékbevétel és az evapotranspiráció mértéke között nincs döntő különbség. A nyári aszályveszélyt „tompítja” a már említett, döntően Dunából „eredő” altalajvíz utánpótlás. Itt a talajok szinte természetes drénként ”működnek” anélkül, hogy káros vízpangásos jellegeket találtunk volna. A talajok képződésének jellegéből adódóan az erdőtalajok lejtőhordalék-talajain kívül a hidromorf hatások alatt képződött humuszos öntéstalajoknak van mértékadó szerepe a talajtakaró kialakulásában. (Esztergom bel és külterületeit véve alapul). Humuszos öntéstalajok Az érintett területek elsősorban Esztergomtól Ny-ra, a kiszélesedő Solymári völgy kezdetén, az Esztergom – Dorog – Tát képzeletbeli háromszögben helyezkednek el a Duna mentén. A talajtakaró azonban nem tekinthető homogénnek. Az Ős-Duna által szállított kavics ágyazat és a felette leülepedett fluviatilis lösz szinte „körülöleli” a kisebb kiemelkedéseket (Kis-Strázsa hegy,stb.). A különbségeket az öntéseken belül tovább erősíti, hogy a környező hegyvidék völgyei felé haladva a holocén korban képződött patakhordalékok (öntések) keverednek a 68



lejtőhordalék talajokkal. A Duna hordaléka durvább fizikai féleségű homok, felülről lefelé haladva egyre jobban meszes, jó természetes drénviszonyok jellemzőek. A hidromorf hatás alatt álló időszakos vízborítottságú területek (Szentlélek patak mente) agyagos, hidromorf viszonyokra jellemző rozsdafoltos, glejes réteget is hordoznak. Az ilyen területeken a lejtőhordalékok felhalmozódásával számolhatunk, az itt képződött talajok tömődöttek, vízzáróak és levegőtlenek. A Kenyérmezei és Szentlélek patak menti sík területek a jellemzőek az előbbiekben felsorolt, a területhasznosítást nehezítő (gátló) tulajdonságok. A terület jórészét nád borítja. Legcélszerűbb az ilyen területeket érintetlennek hagyni, mivel természetes védőzónát képeznek a technogén hatás alatt álló területek és a lankás dombhátak művelt területei között. A helyzetet enyhíti, hogy ezek a területek nincsenek szántóföldi használatban, illetve ritka ez a művelés mód. Annál gyakoribb a felhagyott, gondozatlan terület, amely egykor legelő, vagy éppen katonai gyakorlóterület volt. A Duna menti sík , átmeneti vízállásos területeinél a talaj fizikai tulajdonságai kedvezőek. A már említett jól átszellőző kis leiszapolható részt tartalmazó – 20-max. 40% talajalkotórészek kedveznek a kapilláris vízemelésnek – ez azt jelenti, hogy aszályérzékeny időszakban is a mély gyökérzetű növények (lucerna, herefélék, szálastakarmányok, stb.) vízhez jutnak. Ezen a területeken a mezőgazdálkodásnak további hosszú távú hasznosítású esélyei vannak. Környezeti konfliktusként a területi felaprózódást és a Duna magas vízállásából adódó környezeti károkat lehet említeni (belvíz elborítás).Talajhibaként lehet említeni, hogy a Duna holocén kori kavicslerakódása miatt a feltalajtól lefelé tartalmaz apró kavicsot (mértéke 5-25%). A talajfeltárások és talajvizsgálatok eredményei A vizsgált terület rövid jellemzése (reprezentatív felvétel) A felvételezés az Esztergomtól Ny-ra lévő Dunaártéren, Tát határában történt, amely azonos agröokológiai körzetbe tartozik. Természetesnek tekinthetők a mikrodomborzat egyenetlenségei, amelyeket a talajszelvények feltárásánál is érzékeltünk. Ezért egy relatíve magasabb és mélyebb helyen szelvényt tártunk fel, amely jól jellemzi a terület adottságait. Az eltérések táblán belül max. 100 cm szintkülönbségűek. A helyszíni feltárások az alábbi genetikai szintekkel jellemezhetőek: 1. szelvény jellemzői (a Táti síkon) Az 1. szelvény elhelyezkedése a tábla DNy-i csücskétől átlós irányban kb. 300 m-re mikrodepresszióban Magasártéri terület mélyebb részén feltárt 1. szelvény jellemzői a következők – 0-35 cm: nyirkos, barna, homok fizikai féleségű, gyökerekkel sűrűn átszőtt, gyengén szerkezetes, pezsgés közepes ++, felszínen kavics 10% ≥ – 35-80 cm: fokozatos átmenetű, gyengén szerkezetes, gyökerekkel átszőtt, barnásszürke, nyirkos homokos vályog, pezsgés erős +++ – 80-125 cm: gyengén iszapos homok, szürkésbarna, nyirkos, gyökerekkel átszőtt, erősen pezseg +++ 69



–

125-160 cm: Ca kiválás, szürkésbarna, gyengén iszapos homok, gyökerekkel átszőtt, gyengén szerkezetes, erős pezsgés ++++ Talajtípus= humuszos öntés folyami (fluviatilis) eredetű löszös üledéken 2. szelvény jellemzői (a Táti síkon) Szelvény helye a tábla É-i oldal kiszögellésétől DK-irányban 200 m-re átlós irányban –

0-40 cm: barna, nyirkos, gyengén szerkezetes homok, gyökerekkel átszőtt, felszíntől pezseg – 40-75 cm: fokozatos átmenet szürkésbarna, nyirkos, gyengén szerkezetes homok fizikai féleség, közepes pezsgés, gyökérrel átszőtt – 75 cm-től: éles átmenet, sárga fluviatilis lösz, nyirkos, szerkezet nélküli, homok fizika féleségű, gyökérrel átszőtt, erős pezsgés Talajtípus= humuszos öntés folyami (fluviatilis) eredetű löszös üledéken A magasártéri területek felvételezésének értékelése A vizsgálati adatokból a következő talajtulajdonságok állapíthatók meg /NTSZ Fejér megyei laboratóriumi adatai alapján/ 1/9. táblázat. A szelvény teljes mélységben a durva homok és homokos vályog fizikai féleség kategóriába esik. (27-37 KA). Az alacsony sótartalom, meszes feltalaj és a semleges közeli ( 7,67-8,03 pH) mindkét szelvénynél tapasztalt – bár különböző mértékben – a humusz mérsékelt felhalmozódása jellemző, az első szelvénynél 80 cm, a második szelvénynél 75-150 cm mélységben. A mikromélyedések lényegi különbségeket nem okoztak a táblán a talajtani paramétereket tekintve. Vízgazdálkodás szempontjából a nagy infiltráció és vezetőképesség a jellemző. Kifejezetten jók a drénviszonyok, a hidromorf hatások a helyszíni feltárások során nem érzékelhetők. (A terület talajai nem tömődöttek, átszellőződtek.) A relatíve vastag humuszréteg alacsony humuszmennyiséget ( 1,74 – 1,10 %) tartalmaz. 1/9. táblázat Vizsgálati eredmény Talaj alapvizsgálatok Szelvény

1

2

Gen. szint

Mélység cm 0-35 35-80 80-125 1250-40 40-75 75-

pH KCI

pH H2O

Összes só

7,67 8,10 8,09 8,23 7,87 7,75 8,03

% < 0,02 < 0,02 < 0,02 < 0,02 < 0,02 < 0,02 < 0,02

Hidr. Hidr. Kics. CaCO 3 KA Humusz ac ac ac

Szóda Lúgosság %

Y1

Leiszapolható rész

Y2 % 4,6 0,9 8,0 28,0 3,2 8,0 25,0

29 28 32 37 34 32 27

% 1,63 1,10 0,84 0,91 1,71 1,28 0,54

%

NTSZ Fejér megyei laboratóriumi adatai alapján

A terület felszínén kavicsos, de a kavics a feltalaj tömegének 10%-a alatt van. A talajvíz pangására utaló nyomok az altalajban sem voltak. Gyakorlatilag a teljes szelvénymélységig (150 cm) gyökérzettel átszőtt rétegeket találtunk, amely arról tesz bizonyságot, hogy tartós vízállás nem akadályozta a növénytermesztést. A talaj természetes kettős funkciójú drénként „működik”, 70



amelynél biztosított a lefelé irányuló vízmozgás, ugyanakkor a talajvízből a kapilláris vízemelés miatt még aszályos időben is biztosított a vízutánpótlás. A talajvizek minősége nem befolyásolta hátrányosan a termőtalaj minőségét, mivel sehol nem volt sóakkumuláció, glejesedés, vagy tömődött réteg kialakulása. (sótartalom mindenhol 0,02 %≤) Az alap-, valamint a helyszíni vizsgálatok és a referencia anyagok ismeretében elmondható, hogy a terület talajtípusa humuszos öntés, amely fluviatilis löszborításon alakult ki az Ős-Duna kavicsteraszán (Dunától való távolság 2 km). A szénsavas mész mindenhol a felszíntől lefelé haladva növekedést mutat (4,6 → 28%, illetve 3,2 → 25%). E talajoknál a fő veszély (beleértve a humuszos öntéstalajokat is) a feltalajt ért „sérülés” a tömörödés, vagy az ezzel ellentétes részecskeelmozdulás (defláció) valamint a felszínre került kemikáliák gyors lemosódása jelent potenciális veszélyt. Külön ki kell emelni a relatív közeli talajvízszintet, amely könnyen ki van téve a felületről, illetve a feltalajból csapadékkal, visszahúzódó felszíni vizekből származó terheléseknek, szennyezettségnek. A szennyezés azért különösen káros a Duna menti síkon, mert a talajvíz minősége kedvező a sótartalom (0,2 %) és az ionösszetétel szempontjából (uralkodó a Ca++85%≤). E vízkészletek (elsődleges) rétegvizek, ha nem is közvetlen ivóvíz céljára, de öntözésre feltétlenül alkalmasak, még a sóérzékeny kultúráknál is. A terület kifejezetten alkalmas öntözéses gazdálkodásra.

I.2.4. Természet és tájvédelem A város határának jelentős részét 1978-ban, a Pilisi Tájvédelmi Körzet létesítésekor nyilvánították védetté. A volt katonai gyakorlótér Tájvédelmi Körzethez csatolására 1993-ban került sor. A város természetvédelmi oltalom alatt álló területei 1997-ben a teljes Pilisi Tájvédelmi Körzettel együtt beolvadtak a Duna-Ipoly Nemzeti Parkba. Ekkor került természetvédelmi oltalom alá néhány kisebb dunai sziget is. A kiemelt jelentőségű természeti értékek 1978-ban és 1993-ban fokozott védelem alá kerültek. Fokozottan védett területeket alakítottak ki a Szamárhegyen és a Vaskapu-hegyen. A Nemzeti Park legnagyobb kiterjedésű fokozottan védett területe a Pest megyébe is átnyúló Pilis-vonulat, amely a város területét a Pilis-nyereg, Fekete-hegy, Kétágú-hegy, Háromszáz garádics, Baboshegy, Tábla-hegy, Nagy-Strázsa-hegy térségében érinti. 1981-ben az UNESCO Ember és Bioszféra (Man And Biosphere) program 8. sz. projektjének keretében a Pilisi Tájvédelmi Körzet egész területét bioszféra rezervátummá nyilvánította, Pilis Bioszféra Rezervátum néven. A bioszféra rezervátum övezeti rendszerét 1983-ban alakították ki. Ekkor magterületeket és pufferzónákat jelöltek ki; közös területük azonos a fokozottan védett területekével.

Természeti értékek A nemzeti park legfontosabb természeti értéke az, hogy a legnagyobb változatossággal reprezentálja az alacsony középhegységi – elsősorban erdei és erdőperemi – élőhelyeket. A nagy változatosság a hegységet felépítő kőzetek és a rajtuk kialakult talajtípusok sokféleségén alapul, de a rendkívül változatos és erőteljes relief illetve az emiatt tapasztalható mikro- és mezoklimatikus különbségek is jelentősen befolyásolják. 71



A város két földrajzi középtájban, ezen belül három kistájban fekszik. Északi része a Visegrádihegység középtáj két kistáját, a Visegrádi-hegység és a Visegrádi-Dunakanyar kistájakat érinti. A déli rész a Pilis-hegység kistáj része, amely a Pilisi-hegyek középtájhoz tartozik. A felszín alakulásában jelentős szerepet játszott a Duna. Az északi kistájak meghatározó alapkőzetei a miocén bádeni emeletében lerakódott andezit és piroklasztikumai. Ezek felszínén szilikát-sziklagyepek, szilikát-bokorerdők, mészkerülő erdők, az északias kitettségű oldalakon bükkösök és gyertyános-tölgyesek alakultak ki. A Pilis-hegység kistáj hegységképző kőzete a földtörténeti másodkorban, a felső triászban lerakódott fődolomit és dachsteini mészkő. A dachsteini mészkővel heteropikus fáciesben egy geológiai szempontból kiemelkedő jelentőségű sorozat képződött a Háromszáz garádics térségében, a Feketehegyi Mészkő Formáció, amelynek alapszelvényét Pilisszentlélek felett, a Fekete-hegyre vezető erdőgazdasági feltáróút rézsűjében tanulmányozhatjuk. A sorozat a nyílt tengertől elzárt lagúnában, oxigénszegény körülmények között képződött, ezért magas szervesanyagtartalmú, bitumenes. Természetvédelmi szempontból is nagy jelentőségű a benne található gazdag fosszilis fauna, főként az Avicula kagylónemzetség bővelkedik fajokban, ezek igen pontos kormeghatározást tesznek lehetővé. Az üledékes kőzeteken a hegyek délnyugati meredek peremén mészkő- és dolomitsziklagyepek, karsztbokorerdők díszlenek, a magasabb térszíneket és az északias oldalakat bükkösök borítják, alacsonyabb helyzetben megtalálhatók a gyertyános- és cseres-tölgyesek is. Egyedülálló jelentőségű a Pilisszentlélek felett magasodó Hreben dolomitsziklája, amelyen a Középhegységben ritka északias kitettségű dolomitsziklagyep él, benne olyan ritkaságokkal, mint pl. a harangláb (Aquilegia vulgaris). A város területén nagy kiterjedésű területeket borít a jégkorszakban kialakult lösz és a földtörténeti újkorban, az ős-Duna üledékeként megjelent homok. Ezen az alapkőzeten olyan fajok találják meg életfeltételeiket, mint pl. az alföldi löszgyepekre jellemző törpemandula (Amygdalus nana), amely a Vaskapu-hegy nyugati oldalán társulásalkotó. Spontán hegyvidéki megjelenése országosan egyedülálló. A fokozottan védett horánszky cickafark (Achillea horánszky) egyetlen hazai előfordulása a Szamár-hegy szilikát sziklagyepeiben ismert. Termőhelye körül szilikát-bokorerdők és lappangósásos tölgyesek díszlenek, ezek botanikai értéke is magas. A Búbánatvölgy elején a hetvenes évek tőzegkitermelése során jött létre a Kerektó. A tőzegláp értékeinek jelentős részét sikerült megmenteni a bányászati tevékenység leállításával. A rekettyefűz-társulás mellett kis kiterjedésben láprét-foltok maradtak fenn, számos ritka növénnyel – hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), posvány kakastaréj (Pedicularis palustris), mocsári nöszőfű (Epipactis palustris), nádi boglárka (Ranunculus lingua), tengerparti kígyófű (Triglochin maritimum) stb. A természetvédelmi igényeknek nem megfelelő kezelés következtében sok értékes faj kipusztultnak tekinthető, legfájóbb a vidrafű (Menyanthes trifoliata) és a mocsári páfrány (Thelypteris palustris) eltűnése. Az egykori katonai gyakorlótér területén a katonai használat ellenére számos értékes homoki társulás maradt fenn. A területen egyedül itt találhatók homoki tölgyesek. A legértékesebb társulások a humán hatásra kialakult legelőgyepeken maradtak fenn, ezeknek különösen tavaszi aszpektusuk látványos, a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), az apró nőszirom (Iris pumila) és s homoki nőszirom (I. arenaria) tízezreivel. Gyakoriak a kosborfélék, mint a vitézkosbor (Orchis militaris) – amelynek a város hulladéklerakója mellett, felhagyott homokbánya talpán százezres állománya ismert – vagy a tarka kosbor (Orchis tridentata), de előfordul a ritka vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) is. A Nagy-Strázsa-hegy DNy-i peremén mészkősziklagyep-foltokban a kövirózsa minden hazai faja előfordul. A sziklagyepek alatti oldalakon késeiperjés 72



lejtősztyepek élnek, amelyek egyenletes átmenettel alakulnak át a hegylábon élő homoki gyepekké. A változatos növényzeten fajgazdag állatvilág alakult ki, gazdag gerinctelen faunával, különösen a bogár- és lepkefauna értékes. A hegyoldali gyepekben megtalálható a díszes medvelepke (Arctia festiva), a tölgyesekben gyakori a szarvasbogár (Lucanus cervus), a bükkösök pompás dísze a havasi cincér (Rosalia alpina). A gyepekben olyan ritka egyenesszárnyú fajok élnek, mint pl. a kereplő sáska (Psophus stridulus). A herpetofauna értéke a pannon gyík (Ablepharus kitaibelii) és a rézsikló (Coronella austriaca). A madárvilág gazdag, a ritka ragadozómadár- és bagolyfajok is előfordulnak, a homoki területeken újra gyakori a fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster), de előfordul a búbos banka (Upupa epops) is. A homokfalakban hatalmas telepekben fészkel a parti fecske (Riparia riparia). A vízközeli területeken megtalálható a nádi sármány (Emberiza schoeniclus) és a berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis). Az emlős fauna is fajgazdag, bár ritka fajokban nem bővelkedik. Természetvédelmi szempontból kiemelkedő a denevér-állomány, a vízi és miller cickány (Neomys fodiens, N. milleri), a keleti cickány (Crocidura suaveolens) jelenléte. A Pilis Bioszféra Rezervátum A bioszféra rezervátumok egész Földünkre kiterjedő hálózatát az UNESCO „MAB” (Ember és Bioszféra) programjának keretében alakították ki. A hálózat és az egyes bioszféra rezervátumterületek létesítésének célja a bioszférára gyakorolt humán hatások tanulmányozása, egy-egy, a Föld nagy ökoszisztéma-típusait reprezentáló kiemelkedően értékes terület védelmén, az itt tapasztalható folyamatok megfigyelésén és az így nyert adatok értékelésén keresztül. Minden bioszféra rezervátumban kijelöltek ún. „magterületeket”, amelyekben a természetes folyamatok megfigyelése folyik, ezek védelmére „puffer-zónák” szolgálnak, utóbbiakat pedig „átmeneti zónák” kapcsolják a nem védett területekhez. A puffer- és átmeneti zónákban lehet tanulmányozni a humán hatások következményeit, ehhez a magterületek szolgáltatják az összehasonlítási alapot. A Pilis Bioszféra Rezervátumot a mérsékeltövi lombhullató erdők reprezentánsaként 1981. februárjában létesítette Amadou-Mahtar M’Bow, az UNESCO akkori igazgatója. Elsődleges kutatási célként a turizmus és a földhasználat erdőkre, élővíz-rendszerekre és a talajokra gyakorolt hatásainak vizsgálatát határozták meg. A huszonkilencezer hektárt meghaladó területen (amely gyakorlatilag azonos a Nemzeti Park Pilisi Tájegységével, vagyis a Pilis és Visegrádi-hegység, valamint a Szentendrei-sziget védett területeit foglalja magába) nyolc magterületet és ugyanennyi puffer-zónát jelöltek ki, 1483, illetve 4697 hektár kiterjedésben. A PBR zónáinak kijelölését a természetvédelmi szervek a Magyar Tudományos Akadémia Bioszféra Rezervátum Bizottságával együttműködve 1983-ban végezték el. A természetvédelem hazai jogi szabályozása szerint a bioszféra rezervátum létesítése a környezetvédelmi miniszter jogkörébe tartozik. A PBR hazai jogszabályok szerinti létesítése a mai napig nem történt meg, ennek oka az, hogy a zónák ingatlan-nyilvántartási adatokkal nem határozhatók meg. Különösen az erdőterületekre jellemző az, hogy több száz hektáros ingatlanokra lettek osztva, egy-egy ilyen ingatlanon akár mindhárom övezet is áthaladhat. A telekmegosztáshoz szükséges előkészítő munkák költsége több tízmillió forintos nagyságrendű, ennek finanszírozására nem áll rendelkezésre forrás. Mivel azonban olyan nemzetközi szervezet jelölte ki a területet, amelynek hazánk is tagországa, kötelezettségvállalásunk ennek ellenére fennáll.

73



A magterületek elsődlegesen a természeti értékek háborítatlan fennmaradását és a bioszférakutatást szolgálják. Védelmük érdekében a humán tevékenységet a minimumra kell csökkenteni, távlatilag pedig teljesen megszűntetni. A magterületek védelmét a körülöttük kijelölt pufferzónák is szolgálják, ezek határolják el a magterületeket és az ún. átmeneti zónákat, amelyekben a korlátozások alacsonyabb szintűek. A Pilis Bioszféra Rezervátum Esztergom térségében lévő magterületeit az alábbiakban ismertetjük: I. II. III. IV. V. VI.

Szamár-hegy és Kerektó Cserepes-völgy-Árpád-vár Háromszáz-garádics Fehér szikla térsége Kétágú-hegy – Fehér-szirt – Öreg-szirt Pilis-nyereg – Feketekő

A PBR zonációját az 1/4. térkép ábrázolja.

Természeti területek Tekintve, hogy a város nagykiterjedésű területei élveznek országos védettséget, Esztergomban viszonylag kis számú természeti területet tartunk nyilván. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban TT) 16. § (5) bekezdése alapján a természeti területekkel azonos oltalmat élveznek a patakok és a Duna természetközeli parti sávjai. Ez gyakorlatilag – a belterületi rész kivételével – az esztergomi teljes Duna-szakaszt érinti. Hasonló kíméletet igényel a Szent János (Szentléleki-)-patak, a Csenkei-patak, a Kenyérmezei-patak és a Pap-ere parti sávja, illetve a Bottyán-tó és a Pap-ere-tó parti zónája.

74



1/4. térkép A3

75



A3 hátlap

76



Ezeken a területeken a TT 18. § rendelkezései szerint a természeti értékek fennmaradásához szükséges vízkészletet mesterségesen elvonni nem szabad. A vízfolyások 50 méteres, illetve a tavak 100 méteres parti zónájában tilos új épület, vagy más mesterséges létesítmény elhelyezése. A hajózást és a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezése a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. A város területén külön kijelölve természeti területként tartjuk nyilván a Csontkúti-földek és a Pap-ere körül található puhafás erdősávokat és bokorfüzeseket. Ezeket a térképmellékleten feltüntettük. Ex lege védett területek A TT 23. § (2) bekezdése a törvény erejénél fogva természetvédelmi oltalom alatt álló értékek között említi a lápokat. A Kolozsontúli-dűlő közepén, a repülőtér Ny-i határában nagykiterjedésű lápterület található, amely elsősorban téli sás (Cladium mariscus) állománya miatt jelentős, de gyakori a szittyó (Juncus subnodulosus), az illatos hagyma (Allium suaveolens) és a mocsári nöszőfű (Epipactis palustris) is. A nemzeti park ritka, védett ősszel virágzó növénye, a kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe) is erőteljes populációt alkot a területen. Az állatfajok közül a kétéltűek – mocsári béka (Rana arvalis), a tavi béka (R. ridibunda), tarajos gőte (Triturus vulgaris) – és a hüllők jelentősek. Gyakori a vízi (Nartix natrix) és a kockás sikló (N. tessellata), előfordul a mocsári teknős (Emys orbicularis). A terület nagy természetvédelmi értékeként tartjuk számon a gázlómadarak – nagykócsag (Casmerodius albus), szürkegém (Ardea cinerea), fehér és fekete gólya (Ciconia ciconia, C. nigra) jelenlétét. A vízhez kötődő ragadozómadarakat a barna kánya (Milvus milvus) és a barna rétihéja (Circus aeruginosus) képviseli. A kékes rétihéja (C. cyaneus) alkalmilag szintén előfordul. A nádi énekesmadarak közül a nádiposzáták két faja, a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) és az énekes nádiposzáta (A. palustris) illetve a nádi sármány (Emberiza schoeniclus) jelenléte és fészkelése említendő. Az Esztergomi Duna szakasz természeti értékei Az Esztergom magasságában található Duna szakasz kiemelkedő értékekkel rendelkezik. Esztergom közigazgatási határa a Duna 1711 és 1722 Fkm közötti szakaszra terjed ki. Ez a szakasz a magyarországi Duna egyik legszebb része. Hegymenetben haladva elhagyva az Ipoly folyó torkolatát egy igen hangulatos kis szigetcsoport mellé érünk amely környezetében több kisebb sóderzátony található. (Helemba-sziget, Fogarasi-sziget, Törpe-sziget) A szigetcsoport mellékágai és a sóderzátonyok sok értékes faj számára biztosítanak kiváló élőhelyet. Mindhárom kis sziget része a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak. A legértékesebb halfajok a következők: Fokozottan védett fajok: magyar bucó (Zingel zingel), német bucó (Zingel streber), dunai galóca (Hucho hucho), petényi márna (Barbus peloponnesius), védett fajok: halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), fenékjáró küllő (Gobio gobio), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), széles durbincs (Gymnocephalus baloni). Ezen túlmenően az adott Duna-szakasz adottságainak megfelelően élőhelyéül szolgál az összes olyan hazai halfaj számára, amelyek életmódja folyóvízhez kötött. Ismerve a folyóvízi élettér globális szinten való visszaszorulását Esztergom egyik legfontosabb feladata ennek megőrzése. 77



Ugyanilyen fontos a Táti-szigetcsoport és mellékágainak védelme és természetvédelmi célú hasznosítása. A Duna-menti területeken, illetve szigeteken előforduló legjelentősebb madárfajok a következők: kis vöcsök (Podiceps ruficolis),feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis), bubos vöcsök (Podiceps cristatus), vetési lúd (Anser fabalis), tőkés réce (Anas platirhincos), barátréce (Aythya ferina), kontyos réce (Aythya fuligula), kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergus albellus), nagy bukó (Mergus merganser), örvös bukó (Mergus serrator). A Táti-szigetcsoport védelemre tervezett terület. Értékeit tekintve a fent felsoroltakon kívül meg kell említeni, hogy a magyar Duna-szakaszon rendkívül ritka az ilyen nagy kiterjedésű szigetcsoport, amely állapotát tekintve még napjainkban is természet közelinek mondható. A jelenleg élő problémák nagy része megfelelő természetvédelmi kezelés útján orvosolhatók. Az érintett Duna-szakasz ugyanakkor jelentős tájesztétikai értékekkel is rendelkezik: A Helemba-sziget térségében a szlovák oldalon található a Burda hegység, amelynek sziklás vonulatait elhagyva az Esztergomi bazilikát pillanthatjuk meg, közben pedig több helyen viszonylag érintetlen Duna menti ártéri erdők képében gyönyörködhetünk, majd a Tátiszigetcsoport mellékágainak természeti képe tárul elénk. Legnagyobb problémák: 1. A természeti értékek (elsősorban halfaunisztikai szempontból) felmérésének hiánya. Szükséges volna a konkrét halélőhelyek pontos behatárolása. 2. Az egyre növekvő mértékű és gyorsuló hajózás következményeként jelentkező rendszeres hullámverés, amelynek következtében gyakori jelenség a vízi élő szervezetek partra mosódása (kagylók, halak ivadékai). 3. Fogarasi-sziget mellékágának feliszapolódása, 4. A Helemba-szigeten illetve a térségben található üdülést szolgáló magánlétesítmények számának elszaporodása. 5. Táti-szigetek mellékágának feliszapolódása és a mellékágba csatlakozó két patak (Kenyérmezei-patak, Únyi-patak) szennyezettsége. 6. A Táti-szigeteken található gyepek kezelése jelenleg nem megoldott. 7. A Táti-szigetek erdőállománya több helyen nemes nyárral van telepítve. 8. A Táti-szigeteken a Nagymarosi vízlépcső miatt megépített ma már teljesen fölösleges árvízvédelmi töltés jelenléte, tájromboló hatása, illetve az ezzel kapcsolatos növényirtás következményeként erősen degradálódott a part-menti növényzet. A Pilisben található kis tavak természeti értékei A Pilis hegység egykor jelentős vadászterületként szolgált a vadállomány növelése és állományainak fenntartása kiemelt cél volt. Ennek tükrében több olyan itatóhelyet, kis vízállást létesítettek, amelyet a vadak látogattak. Az erdei legeltetés is gyakori volt a térségben, ezen állatok itatására szintén létrehoztak kisebb tavakat. E a tavak fennmaradtak, és jelentős szukcesszión mentek keresztül: napjainkra több, természetvédelmi szempontból értékes növény, illetve kétéltű fajok élőhelyeként funkcionálnak. Legjelentősebb növényfajok: békaliliom (Hottonia palustris), egypelyvás csetkáka (Eleocharis uniglumis), kormos csáté (Schoenus nigricans), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), lápi nádtippan (Calamagrostis stricta), lápi sás (Carex davalliana), mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), tőzegpáfrány (Thelypteris palustris). 78



Legjelentősebb állatfajok: gyepi béka (Rana temporaria), barna varangy (Bufo bufo), ásóbéka (Pelobates fuscus), vöröshasú unka (Bombina bombina), levelibéka (Hyla arborea), tavi béka (Rana ridibunda), tarajos gőte (Triturus vulgaris), vizisikló (Natrix natrix). Problémaként értékelhető a kis tavak feliszapolódása, kiszáradása, a vízfelület méretének csökkenése. Természetvédelmi célkitűzés, hogy a kis tavak a fentiekben felsorolt fajok védelme érdekében fennmaradjanak. A Szent János-patak A Szent János-patak igen értékes élőhelyként funkcionál folyóvízi halfajok számára. Már az első látásra ámulatba ejtő a patak medrének alakulása. Szemet gyönyörködtető látvány végigsétálni a patak mentén, és megcsodálni mindazt a formagazdagságot, amit az időszakosan lezúduló víz kialakított. A patakban több kisebb vízesés található, amelynek alvízi oldalán az ivási időszakban halak csoportosulnak. A patak élőhelyi sajátosságai ideálisak a fokozottan védett petényi márna számára. Nagyobb esőzés után, illetve amikor a patak vízhozama nagymértékben megnő, a vízesések megszűnnek azáltal, hogy az alvízi oldal is jelentősen megduzzad. Ilyenkor a kisvizes időszakban járhatatlannak tűnő vízesések átjárhatóvá válnak a halak számára, ennek köszönhető, hogy a patak felsőbb régióiban is találkozunk velük. A legnagyobb probléma az, hogy patak vízhozamát elsősorban mesterséges körülmények határozzák meg. Kétséges, hogy a bányászat leállítása után a patak megmarad-e jelentős halélőhelyként. Kerektói horgásztó A Búbánatvölgy alsó szakaszán korábban kiterjedt lápterületek helyezkednek el. Ennek visszaállítása természetvédelmi szempontból támogatandó törekvés lenne. Pillanatnyilag a helyi horgász egyesület horgásztóként használja, azonban a horgászat megszüntetése sok konfliktus végét jelentené. Napjainkban a fokozottan védett terület értékei szenvednek kárt. A tó felső végénél található értékes lápterület vízháztartását a horgásztó jelenlegi üzemeltetése kedvezőtlenül befolyásolja. Célszerű lenne a tó üzemvízszintjének min. 50 cm-el történő emelése. A horgászatból eredő zavaró hatások közül még ki kell emelni azt, hogy a korábbi halgazdálkodási üzemtervek nem őshonos fajok telepítését is előírták aminek következtében a tó jelenlegi halfaunája nem felel meg a védett területre vonatkozó követelményeknek. Helyi védelem alatt álló természeti értékek Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2000. (IV. 17.) KT. számú rendelete foglalkozik a természeti értékek, emlékek, területek helyi védelem alá helyezéséről. Esztergom Város Önkormányzata védetté nyilvánította a közigazgatási területén lévő alábbi természeti értékeket, emlékeket, területeket (1/10 táblázat).

79



1/10. táblázat Esztergom helyi védelem alá helyezett természeti értékei A védett természeti Megnevezés Helyrajzi szám Művelési ág érték tulajdonosa Kis-Duna parti platánfasor 17047/1, 17373/2, Esztergom Város 16323/1 Önkormányzata Prímás-szigeti vadgesztenye fasor 16339, 16382, 16442, Esztergom Város 0414 Önkormányzata Petőfi S. utcai Református templom udvarán álló csertölgy 19492 Református Plébánia Balassa Bálint szobor melletti tölgy 16243 Esztergom Város Önkormányzata A volt Esztergom-tábor vasútállomás 545 Esztergom Város épülete előtt 7 db vadgesztenyefa Önkormányzata Pázmány Péter u. 4. számú ház előtti 19786/1 Esztergom Város császárfa Önkormányzata Hármas szikla és közvetlen környéke 015, 017 gyep Esztergom Város Önkormányzata Honvéd temető fái 15001 Esztergom Város Önkormányzata Szent Anna (Csalamádé) temető fái 18486 Esztergom Város Önkormányzata Deák Ferenc utcai hajdani ártéri 17371 Esztergom Város ligeterdő maradvány kocsányos tölgyei Önkormányzata Budai Nagy Antal u. és Achim u. 18553 Esztergom Város sarkán öreg tiszafa Önkormányzata Forrás: Esztergom Önkormányzata

Területgazdálkodás, tájgazdálkodás és tájvédelem A területfejlesztési tervek összhangját meg kell teremteni a környezetvédelmi programokkal – azok nem megfelelő kontroll esetén nagyobb mértékben tudják negatív irányba változtatni egy térség környezetállapotát, mint amennyit javítani lehet a hagyományosan, szűken értelmezett környezetvédelmi intézkedésekkel. Területfejlesztés során lehetőség szerint ne vonjanak be újabb zöldterületeket se belterületbe, se ipari övezetbe. Iparfejlesztésnél ne a zöldmezős beruházásokat támogassák, hanem a leromlott régi ipari területeket rehabilitálják, ott jöjjenek létre új üzemek (ebben kedvezményekkel érdekeltté kell tenni a beruházókat). Szigorúan ellenőrizni kell a külterületi építkezéseket, ne jöjjenek illegálisan létre új lakóövezetek (az ilyenek eltűrése a zöldterületek pusztításával jár, közműfejlesztési problémát idéz elő stb.) A beépített belső területeken történő új beruházásoknál a már ott lévő, városképi hagyományokat megjelenítő régebbi épületek megtartására kellene törekedni. Azokat az épületeket amelyek a fejlesztési projektek területére esnek, új funkciókkal be lehet integrálni (mint történt ez a 80-as években a tanítóképző kollégiuma építésénél). A városkép megújuló állandósága erősíti, hogy a lakosok otthonuknak érezhessék a várost. A jelen városfejlesztése nőjön föl XIX. századi egyházi építkezések színvonalára, de kerülje el az indokolatlan bontásokat.

I.2.5. Hulladék I.2.5.1. Hulladékgazdálkodási helyzet A városban az elmúlt 10 évben a települési szilárd hulladék begyűjtését, szállítását és az Esztergom-kertvárosi hulladéklerakón történő ártalmatlanítását a Rumpold cég végezte. Az 80



üzemeltetésre átadott hulladéklerakó és a hulladékbegyűjtési, szállítási szerződés ez év június 30-án járt le. Az önkormányzat szakmai befektetőt keresett a lerakó további üzemeltetésére, és a hulladékbegyűjtési feladatok ellátására, mellyel közös, többségi önkormányzati tulajdonú céget kívánt létrehozni. Jelenleg ezen feladatokat a Vertikál Kft (Polgárdi Önkormányzatának tulajdonában lévő hullaédkkezelési feladatokra létrehozott cég) végzi a Tersol Szövetkezettel (Székesfehérvári székhelyű, veszélyes hulladékokkal foglalkozó cég) együttműködve,. Folyamatban van a közös cég létrehozása az önkormányzat és a Vertikál, Tersol, Enviro Invest (Budapesti székhelyű, befektető cég) cégek bevonásával. A Hgt értelmében a hulladék kezelési tevékenység (begyűjtés, szállítás, előkezelés, tárolás, hasznosítás, ártalmatlanítás) engedélyköteles, melyre 2002. december 31-ig az engedélyt meg kell kérni. A Vertikál Kft ezen előírásnak megfelelve engedélykérelmét benyújtotta az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. I. 2.5.2. Hulladéklerakó telep Hulladéklerakó műszaki jellemzői A hulladéklerakó telepen található korábban üzemelő 1 m-es agyagszigeteléssel ellátott I. számú kazetta melynek befogadó kapacitása 225.000 m³ volt, 1998-ban megtelt. Az év novemberére készült el a II. ütem, melynek befogadó képessége 306.000 m³ tömörített hulladék elhelyezésére lett tervezve. A hulladéklerakó telep területe 16 ha 7040 m². A II. ütem területe 3 ha 2400 m². A II. ütem agyagszigeteléssel van ellátva, amelynek tervezett vastagsága az előzetes környezeti tanulmány szerint 3x20 cm-es, mely K= 10¯7 szivárgási tényezőnek felel meg. Ez az áteresztő képesség még megfelelt az akkori előírásoknak, azonban az azóta megjelenő hazai szabályozás az új lerakók esetén már K=10¯9 szivárgási tényezőt ír elő. A kivitelezés során azonban a környezeti tanulmánytól eltérően 1 m-es agyagszigetelés lett beépítve, amelynek áteresztő képessége megfelelő, K=10¯9, gyakorlatilag nem áteresztő. Ennek igazolása megtörténhet a környezetvédelmi felülvizsgálat során. A depónián átszivárgó csapadékvíz a hulladékból szennyezőanyagokat old ki. A szennyezett szivárgóvizet a lerakó medence fenékszintjén elhelyezett dréncsőhálózat vezeti –átemelőn keresztül – a csurgalékvízgyűjtő medencébe. A csurgalékviz a depóniatestre visszapermetezhető, amely nagyobbrészt elpárolog, kisebb részben újra átszivárog a hulladékrétegen. A hulladéklerakót a csapadékvíztől a kétoldalt kialakított övárok mentesíti, mely monolit betonból épült, fenékszélessége 40 cm, magassága 50 cm, határoló rézsűje 1:1. Az övárokban érkező csapadékvíz szikkasztó medencébe kerül, ahonnan részben elszivárog, részben elpárolog. Ehhez az ütemhez talajvízfigyelő kutakat létesítettek, melyeknek egy része már megsemmisült. Ennek egyik oka a Palatinusz tó környékének magántulajdonba kerülése. Az itt lévő kutakat a tulajdonosok az általuk végzett földmunkák során semmisítették meg. A megmaradt kutakból a megyei ANTSZ laboratóriuma félévente vett vízmintát, legutóbb a lerakótelep átadásakor. A talajvízben az eddigi mérések alkalmával határérték feletti szennyezettséget nem találtak. Ez azonban teljes mértékben még nem megnyugtató, mivel a 81



figyelőkutak már teljes számban nem üzemelnek, és a vizsgálati eredménnyel a hatóságok felé elszámolási kötelezettség nem volt. A keletkező biogázok összegyűjtése és hasznosítása nem megoldott. A II. ütemhez kapcsolódóan a porta épülete mellett 25 t tömeg mérésére alkalmas hídmérleg épült. Hulladéklerakótelep létesítményei A bejáratnál került elhelyezésre a porta épület, melyet konténer térelemből építette meg az előző üzemeltető. A Sátorkői út felőli oldalon lévő szociális épületben iroda, tartózkodó helyiség, zuhanyzó, WC, mosdó került kialakításra. Itt biztosított a telepen állandóan tartózkodó dolgozók részére a fürdés, mosakodás lehetősége. A szelektíven gyűjtött hulladékok rendezésére és elszállításig történő tárolására acélvázszerkezetből épült 9x24 m alapterületű LINDAB típusú hulladékgyűjtő-válogató csarnok került megépítésre. A padlóburkolat 15 cm vastag betonból készült, mely alatt a veszélyeshulladék gyűjtésére szolgáló épületrészben CARBOFOL HDPE szigetelőlemez lett elhelyezve. Ugyanitt 2 db kármentő zsomp épült. A háztartási veszélyes hulladékok átmeneti tárolása a csarnok ezen részén történhet hordóban, vagy kiskonténerekben A hulladékdepónia tömörítésére és rendezésére szolgáló kompaktor esőtől védett elhelyezésére a telep üzemi területén 10x7 m alapterületű fedett gépszín épült. Az üzemudvar területén a gyűjtőedényzet részére konténermosót létesítettek, ahol nagy nyomással moshatók a kukák és a konténerek. A szennyvíz gyűjtésére önálló, zárt tározó épült, melyből szennyvíztisztító telepre szállítható az összegyűlt szennyvíz. A tározó mérete azonban rendkívül kicsi, ami problémát jelenthet nagyobb számú edényzet mosásakor. I. 2.5.3. Hulladéklerakó üzemeltetése Hulladékkezelés módja a) A korábbi üzemeltető alatt A lerakás technológiája: folyamatosan tömörített, rendezett lerakás volt. A hulladékot öntömörítős géppel szállították végleges lerakási helyére, majd kompaktorral többszöri járattal betömörítették. A hulladéklerakó medencében a lerakás rétegesen történik. A gyűjtőjárműből a kijelölt területre ürített hulladékot kompaktor teríti el rétegesen, egyúttal elvégezve a tömörítést is. Műszak végén a lerakott hulladékot 10-15 cm vastagságú takaróanyaggal (föld, törmelék) fedték le. Ezzel megszűnt a szél általi elhordás, a bűzképződés, a fertőzésveszély és az öngyulladás miatti füstképződés lehetősége. A hulladéklerakó medencében egyidőben átlag 2000 m² felületen történt a művelés, a többi egyidejűleg takarva volt. A hulladék elteregetése, tömörítése, földtakarása viszonylagosan koncentráltan végezhető volt. Egy-egy ilyen medencerész 4-5 m magas feltöltése után az ürítőteret áthelyezték és újabb medencerész feltöltése kezdődött meg.

82



A hulladéklerakás fenti megoldásának kedvező hatásai: a hulladékkezelés műveletei kis területre koncentrálódtak, a hulladék tömörítése intenzívebb, a hulladék mozgatásának távolsága csekély, a szélnek kitett hulladékfelület kicsi, a papír és műanyagfólia elsodródásának lehetősége minimális. b) A jelenlegi üzemeltető üzemvitele 2002. július 1-től az új üzemeltető a hulladék lerakását a régi I. ütem II. ütem irányába lejtő rézsűjének feltöltésével kezdte, majd folytatta a II. ütem – I. ütemmel határos – középső területén. Szeptember utolsó hetéig, közel 3 hónapon keresztül tömörítést végző kompaktorral nem rendelkeztek, így a hulladék lerakást követő tömörítése nem történt meg. Dózer terítette el a hulladékot a kívánt helyre. A lerakást követő napi földtakarást nem alkalmazták. Ez a lerakási mód nagyban meggyorsítja a kazetta feltöltődésének ütemét, amellett, hogy az intenzívebb gázképződés miatti öngyulladás lehetősége is igen nagy. A földtakarás és tömörítés hiányának másik következménye, hogy a hulladékból a szél a könnyű frakciókat jóval egyszerűbben tudja elhordani a szomszédos területekre (Nemzeti Park, Kesztölci elkerülő út, stb.), ami esztétikai szempontból is igen kedvezőtlen jelenség. A kompaktoros művelés beindulásával látható javulás következett be, de még eltarthat egy darabig, amíg a felhalmozott hulladék megfelelő bedolgozásra kerülnek. A depónián alkalmazott kompaktor kisebb mint a korábbi szolgáltatóé volt, így hatékonysága sem olyan nagy. A hulladéklerakó feltöltését az új szolgáltató annak legmagasabb pontján kezdte meg, ami szintén a szélelhordás szempontjából kedvezőtlen. Amellett a depónia mellett elhaladó útról messziről látszik az esztétikusnak nem mondható takaratlan szeméthalmaz. Ahhoz azonban, hogy a hulladéklerakást a II. ütem szélső, mélyebb részein lehessen folytatni, meg kell emelni a lerakómedence rézsűjén az agyagszigetelést. (Korábban a rézsű szigetelésének magassága a feltöltés üteméhez igazodott. Adott magasságú rézsűszigetelést követte a hulladék lerakása, majd a szigetelés magasságát megközelítve, újból rézsű szigetelés történt.) Az agyagszigetelés magasításának elvégzéséhez megfelelő minőségű agyag lerakóra történő szállítására van szükség. A rézsű szigetelésének vastagságát pedig már célszerű a jelenlegi előírások szerinti vastagságban elvégezni. A háztartásokban keletkezett kommunális hulladékkal együtt begyűjtött veszélyes hulladékok (akkumulátor, festékes doboz, növényvédőszeres göngyöleg, lejárt szavatosságú gyógyszer, stb.)telepen történő utóválogatása korábban sem történt meg, jelenleg sem történik.

I.2.5.4. A hulladék gyűjtése, szállítása A Rumpold cég és az önkormányzat között létrejött korábbi szerződés szerint Esztergomon kívül 10 település (Dorog, Pilismarót, Kesztölc, Piliscsév, Leányvár, Todod, Tokodaltáró, Pilisjászfalu, Piliscsaba, Dömös) kommunális és nem veszélyes termelési hulladékát szállíthatta a korábbi szolgáltató a kertvárosi lerakóra, valamint a fenti térségen kívüli termelési hulladékot, melynek bevételéből az önkormányzat részesedett. A Rumpold által szolgáltatott többi település hulladékát saját lerakójára szállította. 83



Esztergom hulladéktermelése 2001-ben az alábbiak szerint alakult (1/11. táblázat): 1/11. táblázat Esztergomról a depóniára beérkezett hulladékok 2001-ben

Település

Létszám (fő)

Beszállított hulladék mennyisége (t) kommunális 10.548 törmelék 20.433 ipari 580 iszap 2.270 Összesen: 33.831

Esztergom

Esztergom-kertváros

29.664 Búbánat

Σ

Esztergom

Σ

kommunális törmelék ipari iszap Összesen:

2.192 1.814 57 628 4.691

kommunális törmelék Összesen:

555 11 566

kommunális törmelék ipari iszap Összesen:

13.295 22.258 637 2.899 39.088

2001-ben 60.000 tonna hulladék (kommunális, ipari, iszap, törmelék) keletkezett a térségi településeken. Ebből Esztergom összesen 39 088 t hulladékot termelt. A szolgáltató váltás következtében a Rumpold az általa szolgáltatott települések hulladékát nem szállítja be az esztergomi lerakóra. Így jelenleg csupán Esztergom 30.000 lakosának kommunális hulladékát, a városban működő szennyvíztisztításból származó iszapot, és magánbeszállítók hulladékát fogadja a depó. A városban működő gazdálkodó szervezetek döntő többsége továbbra is a régi szolgáltatóval áll szerződéses viszonyban.

I.2.6. Környezeti zaj Az elmúlt évek során (1984-tő) a város területén működő jelentősebb zajforrások feltárása megtörtént. Általánosságban elmondható, hogy a város az ipari zajterhelés tekintetében jó helyzetben van. A jelentős üzemek a már lakott területektől távoli ipari parkban működnek. A régi nagy gyárakat felváltó sok apró vállalkozás általában képes a környezet zavarása nélkül működni.

84



Zaj-és rezgésterhelés A közlekedési zajhelyzetre jellemző, hogy napjainkban sem tarhatók a jelen forgalma mellett a megengedett zajterhelési határértékek. A belvárosban átvezető Kossuth Lajos utcában 1990-9192-93-ban történt forgalmi zajmérés során a jellemző értékek a következők voltak: Laeq nappal (06-22-ig) = 71-73 dB Laeq éjjel (22-06-ig) = 62-62 dB A mért értékek a 8/2002 KöM-EüM. együttes rendeletben rögzített nappal 65 dB, éjjel 55 dB értéket meghaladták. 1993 óta nem történt hatósági forgalmi zajmérés, pedig a gépkocsiállomány növekedésével együtt járó forgalomnövekedés a korábbiaknál is magasabb forgalomból adódó zajterhelést feltételez. Lőrinc György a Környezetvédelmi, Köztisztasági és Közrendi Bizottság tagja zajméréseket végzett, melyeket táblázatba rendezve (1/11.) mellékelünk. Minden bizonnyal a korábban mértnél is jelentősebb változást okozott a szlovákiai Párkányba átvezető Mária-Valéria híd megnyitása. A forgalmi zaj nagyságát legjelentősebben a városban közlekedő elavult buszok és a tehergépjárművek adják. A vasúti közlekedésből származó zajterhelési adat mérés hiányában nem áll rendelkezésre. A vasút nem szeli keresztül a várost, a pályaudvar közvetlenül a város szélén található. A sínekkel párhuzamosan egy kb. 500 méteres utca helyezkedik el, egyoldalas beépítéssel, mintegy 8 méteres szintkülönbséggel. A pályaudvar túlsó oldalán parkosított terület mögött lakótelep található. Itt a pályaudvar épületének, valamint a park nagyméretű fáinak köszönhetően a vasúti forgalom zaja nem okoz jelentős zavaró hatást. A vasútállomás forgalom irányítójának hangja azonban a környező utcákban is hallható. A városban mintegy 270 vendéglátó egység működik, nagyobb részük a zárt beépítésű belvárosban. Évről-évre visszatérő gondot jelent – főleg a nyári időszakban késő éjszakáig üzemelő kocsmák, éttermek, kávéházak által szolgáltatott zene szomszédokat zavaró hatása. Gyakran előforduló panasz, hogy nem csupán a hangos zene zavaró hatását kell a környéken lakóknak elviselniük, hanem a kocsmák vendégeinek az éjszakai utcai randalírozását is. Ennek a problémának a megoldása az önkormányzat nem csak környezetvédelmet érintő feladata. A 2001 évben végzett zajfelméréseket az 1/11. Közlekedésből származó zaj és az 1/12. Szórakozó helyek zajkibocsátása táblázatok tartalmazzák.

85


Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5.


1/11. táblázat Közlekedésből származó zaj A mérés helye A mérés időpontja LA eqv Kiss János u. 68. 2001.08.03 71,0 dB Rudnay tér 24. 2001.08.03 62,2 dB Lőrincz u. 1. 2001.08.03 60,1 dB Dobozy M. u. 1. 2001.08.03 68,1 dB Damjanich u. /Posta/ 2001.08.03 73,2 dB

La max 96,1 dB 76,8 dB 75,2 dB 83,4 dB 92,7 dB

Megjegyzés 22 óra után 22 óra után 22 óra után 22 óra után nappal

6. 7. 8. 9. 10. 11.

Kiss János u. 68. Rudnay tér 24. Lőrincz u. 1. Dobozy M. u. 1. Árok u. közepe Dobozy M. u. 1.

2001.08.07 2001.08.07 2001.08.07 2001.08.07 2001.08.07 2001.09.24

68.8 dB 61,5 dB 63,0 dB 67,7 dB 56,1 dB 71,1 dB

92,3 dB 79,8 dB 83,0 dB 83,4 dB 72,4 dB 88,9 dB

22 óra után 22 óra után 22 óra után 22 óra után 22 óra után 22 óra után

12. 13. 14. 15

Kiss János u. 68. Rudnay tér 24. Lőrincz u. 1. Dobozy M. u. 1.

2001.10.05 2001.10.05 2001.10.05 2001.10.05

72,2 dB 69,9 dB 64,7 dB 69,9 dB

91,2 dB 85,5 dB 80,6 dB 84,6 dB

nappal nappal nappal nappal

16. 17. 18. 19.

Kiss János u. 68. Rudnay tér 24. Lőrincz u. 1. Dobozy M. u. 1.

2001.10.06 2001.10.06 2001.10.06 2001.10.06

72,3 dB 68,6 dB 65,2 dB 64,8 dB

91,0 dB 88,1 dB 82,8 dB 82,2 dB

nappal nappal nappal nappal

20. 21. 22. 23.

Kiss János u. 68. 2001.10.07 70,3 dB 78,8 dB nappal Rudnay tér 24. 2001.10.07 65,1 dB 82,3 dB nappal Lőrincz u. 1. 2001.10.07 63,9 dB 81,3 dB nappal Dobozy M. u. 1. 2001.10.07 71,7 dB 88,9 dB nappal Lőrinc György a Környezetvédelmi, Köztisztasági és Közrendi Bizottság tagjának mérése

Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

1/12. táblázat Szórakozó helyek zajkibocsátása A mérés helye A mérés időpontja LA eqv La max Megjegyzés Tropical Cafe 2001.07.14 55 dB 60 dB 22 óra után Termál Büfé 2001.07.14 67 dB 74 db 22 óra után Sörgödör 2001.07.14 63,4 dB 72 dB 22 óra után Bazilika előtti szobor 2001.07.14 54,8 dB 64 dB 22 óra után Hajni Büfé 2001.07.14 61,8 dB 65,5 dB 22 óra után Jamaica 2001.07.14 60 dB 79 dB 22 óra után Gössre sörkert 2001.07.14 59,7 dB 62,8 dB 22 óra után Maláta Bár 2001.07.14 63,1 dB 69,2 dB 22 óra után Aranykorsó /Kertváros/ 2001.07.14 59,9 dB 65,1 dB 22 óra után Ho-Ho horgász büfé 2001.07.14 44,4 dB 45 dB 22 óra után Kiss János u. 68. 2001.08.03 71,0 dB 96,1 dB 22 óra után Rimay j. u. 2. 2002.04.25 69,1 dB 85,2 db nappal Kacsa "Disco" 2002.04.30 80,8 dB 85,8 dB nappal Kacsa "Disco" 2002.06.21 68,0 dB 85,5 dB nappal Dobó u. 54. 2002.07.11 59,7 dB 69,8 dB nappal Kacsa "Disco" 2002.07.13 72.1 dB 88,5 dB nappal Dobó u. 54. 2002.09.15 60,1 dB 69,5 dB nappal Lőrinc György a Környezetvédelmi, Köztisztasági és Közrendi Bizottság tagjának mérése

86



I.2.7. Radioaktív sugárzás A levegőben terjedő környezetszennyezés körébe sorolandók a különböző gáz és szilárd emisszión kívül az elektromágneses sugárzó terek is. Ezek egyrészt radioaktív anyagok (izotópok) bomlásából származó nukleáris sugárzások, másrészt elektromos (általában a kommunikációs rendszer részét alkotó) sugárzó létesítmények, elektromos távvezetékek és berendezések által keltett elektromágneses terek. Rádioaktív szennyezés A lakosság körében erős a félelem radioaktív környezetszennyezéstől, aminek oka a múltban bekövetkezett nukleáris balesetek következményeinek megismerése. A radioaktív szennyezések lehetséges forrásai: nukleáris létesítmények üzemzavarai (Esztergomhoz közeli legnagyobb ilyen üzem a Mohi-Mohovce-i atomerőmű), szállítójárművek okozta sugárszint növekedés, fosszilis energiahordozók elégetéséből származó emisszió, továbbá kőzetekből, építmények falából kilépő radioaktív radon gáz emisszió. A radioaktív bomlásból származó sugárzásnak három fajtája van: alfa, béta és gammasugárzás. Az alfa sugárzás néhány cm-re, béta sugárzás néhány m-re, a nagy energiájú, (ionizáló) elektromágneses sugárzási tartományba eső gamma sugárzás nagy távolságra terjed. Az állandó helyszínre telepített radioaktív sugárzást monitorozó állomások ez utóbbit mérik, a váratlanul fellépő, ismeretlen eredetű sugárszennyezés esetén a riasztás az így észlelt szintnövekedés alapján lehetséges. A gamma-sugárzás mértékegysége a "sievert" (Sv), amelyet Rolf Maximilian Sievert (18961966) svéd orvos-fizikus, a radioaktív sugárdózis mérésének és a sugárvédelem kutatásának úttörője tiszteletére neveztek el. 1 Sv = 1 J/kg 1 Sv az a dózis, amely biológiai hatásosság szempontjából 1 Gy (egy gray) gamma-dózissal egyenértékű (1 Gy az a sugárdózis, amelyet 1 kg tömegű anyag elnyel, ha vele állandó intenzitású sugárzás útján 1 J energiát közlünk). A gamma-sugárzás egészségügyi határértékei Az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet által közölt adatok éves dózis korlátokra vonatkoznak mSv-ben ( 1*10-3 Sv ) kifejezve (1/14. táblázat). A mérési eredmények és a határértékek összehasonlítását könnyíti meg, ha tudjuk, hogy: 1 mSv/év = 100 nS/óra. 1/14. táblázat Éves dózis korlátok az atomenergia hasznosításával foglalkozókra és a lakosság egyedeire (1) (mSv/év) a sugárzásnak kitett személyek A korlátozott mennyiség (2) munkások (18 év felett) A lakosság egyedei(3) Effektív dózisegyenérték 50 5 Dózisegyenérték a szemlencsére 150 50 Dózisegyenérték más szervekre, 500 50 szövetekre Megjegyzések: (1) Az orvosi besugárzásokat kivéve, minden mesterséges eredetű külső és belső sugárzásra. (2) Sugárzással kapcsolatos munkát végzők körében. (3) Ismétlődő, vagy folyamatos, hosszú idejű besugárzás esetén a korlát 1 mSv/év.

87



Az élővilág evolúciója során alkalmazkodott a természetes eredetű (kozmikus) sugárzás földfelszíni értékeihez. Veszélyes szennyezés az azt meghaladó sugárszintek fellépése. A természetes eredetű háttérsugárzás (amelynek értéke ingadozik) 30 – 150 nSv/óra intervallumba esik. A radioaktív sugárzások monitorozására létezik országos hatósági mérőhálózat. Az egyes mérési alrendszereket különböző minisztériumokhoz tartozó főhatóságok működtetik. Ezek adatait a szükség szerinti riasztás és intézkedés céljából a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságában eljuttatva integrálják. Az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország egészét lefedő gammasugárzás-mérő hálózatot működtet, melynek Esztergom térségében Táton van mérőállomása. Az OMSZ gammasugárzás-mérő hálózatának óránként frissített mérési eredményei az interneten is elérhetők. A honlap címe: www.omsz.met.hu/tajekoztato/tajekoztato_hu.htm A mérőhálózat térképét ld. az 1/5 jelű térképen. 1/5. térkép Az OMSZ mérőhálózat állomásainak területi eloszlása

88



1/16-1. táblázat Mért sugárzásértékek 2001. december 3-án (nSv/óra)

perc 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47

0 óra 1 óra 2 óra 3 óra 4 óra 5 óra 6 óra 7 óra 8 óra 9 óra 10 óra 11 óra 12 óra 13 óra 14 óra 15 óra 16 óra 17 óra 18 óra 19 óra 20 óra 21 óra 22 óra 23 óra 0,078 0,059 0,118 0,088 n.a. 0,082 n.a. 0,088 0,13 0,157 0,088 0,078 0,149 0,078 0,098 0,088 0,157 0,059 0,157 0,093 0,078 0,196 0,059 0,118 0,078 0,059 0,118 0,088 n.a. 0,137 n.a. 0,088 0,137 0,157 0,098 0,078 0,137 0,078 0,098 0,088 0,118 0,078 0,157 0,098 0,078 0,137 0,078 0,118 0,083 0,098 0,13 0,088 n.a. 0,133 n.a. 0,09 0,137 0,196 0,059 0,078 0,118 0,078 0,102 0,118 0,118 0,088 0,176 0,098 0,078 0,098 0,078 0,118 0,098 0,137 0,132 0,088 n.a. 0,118 n.a. 0,098 0,059 0,196 0,059 0,078 0,104 0,078 0,118 0,118 0,118 0,088 0,176 0,113 0,078 0,098 0,088 0,118 0,098 0,137 0,13 0,122 n.a. 0,098 n.a. 0,098 0,059 0,108 0,082 0,157 0,078 0,078 0,118 0,118 0,102 0,123 0,098 0,118 0,078 0,098 0,088 0,103 0,108 0,079 0,118 0,13 n.a. 0,098 n.a. 0,079 0,059 0,078 0,088 0,157 0,078 0,078 0,118 0,118 0,078 0,131 0,098 0,118 0,078 0,072 0,118 0,059 0,118 0,059 0,118 0,137 n.a. 0,113 n.a. 0,059 0,059 0,078 0,088 0,157 0,122 0,078 0,098 0,118 0,078 0,13 0,111 0,118 0,039 0,059 0,118 0,059 0,118 0,059 0,111 0,123 n.a. 0,118 n.a. 0,059 0,059 0,072 0,08 0,078 0,137 0,059 0,098 0,11 0,083 0,088 0,118 0,118 0,039 0,059 0,118 0,098 0,091 0,137 0,088 0,118 n.a. 0,118 n.a. 0,079 0,098 0,059 0,078 0,078 0,137 0,059 0,09 0,078 0,088 0,088 0,118 0,118 0,059 0,103 0,078 0,118 0,078 0,137 0,088 0,118 n.a. 0,098 n.a. 0,098 0,098 0,059 0,078 0,086 0,137 0,059 0,078 0,078 0,088 0,093 0,113 0,118 0,098 0,118 0,078 0,118 0,078 0,137 0,115 0,118 n.a. 0,098 n.a. 0,098 0,098 0,069 0,078 0,098 0,137 0,059 0,078 0,49 0,108 0,118 0,098 0,118 0,098 0,118 0,081 0,144 0,098 0,137 0,127 0,118 n.a. 0,098 n.a. 0,051 0,088 0,078 0,078 0,098 0,137 0,092 0,11 0,02 0,118 0,118 0,098 0,118 0,142 0,105 0,088 0,157 0,098 0,088 0,135 0,108 n.a. 0,088 n.a. 0,039 0,088 0,078 0,082 0,083 0,078 0,157 0,118 0,02 0,118 0,105 0,137 0,133 0,157 0,098 0,088 0,157 0,098 0,088 0,135 0,088 n.a. 0,088 n.a. 0,039 0,098 0,055 0,098 0,078 0,078 0,157 0,118 0,039 0,091 0,078 0,157 0,137 0,157 0,098 0,069 0,157 0,098 0,088 0,134 0,088 n.a. 0,088 n.a. 0,098 0,098 0,049 0,098 0,078 0,078 0,157 0,157 0,049 0,078 0,078 0,157 0,12 0,134 0,098 0,049 0,137 0,098 0,088 0,1 0,088 n.a. 0,078 n.a. 0,118 0,098 0,051 0,91 0,094 0,078 0,157 0,157 0,049 0,078 0,078 0,118 0,078 0,118 0,098 0,052 0,137 0,102 0,083 0,1 0,088 n.a. 0,078 n.a. 0,118 0,098 0,059 0,078 0,098 0,078 0,088 0,14 0,078 0,078 0,078 0,118 0,078 0,118 0,098 0,082 0,137 0,118 0,078 0,088 0,088 n.a. 0,078 n.a. 0,088 0,098 0,059 0,078 0,098 0,078 0,088 0,059 0,088 0,078 0,078 0,118 0,098 0,13 0,078 0,098 0,137 0,118 0,078 0,091 0,103 n.a. 0,078 n.a. 0,088 0,098 0,059 0,088 0,098 0,088 0,088 0,059 0,088 0,078 0,078 0,098 0,118 0,137 0,078 0,098 0,127 0,12 0,108 0,078 0,118 n.a. 0,078 n.a. 0,086 0,133 0,02 0,098 0,098 0,088 0,088 0,065 0,118 0,157 0,078 0,098 0,118 0,137 0,094 0,098 0,098 0,132 0,118 0,078 0,118 n.a. 0,1 n.a. 0,078 0,157 0,02 0,098 0,098 0,096 0,098 0,078 0,118 0,157 0,078 0,098 0,144 0,088 0,134 0,098 0,098 0,132 0,118 0,083 0,118 n.a. 0,135 n.a. 0,078 0,157 0,02 0,088 0,137 0,118 0,098 0,078 0,118 0,118 0,122 0,078 0,157 0,088 0,13 0,098 0,091 0,107 0,085 0,098 0,118 n.a. 0,127 n.a. 0,078 0,157 0,078 0,078 0,137 0,118 0,098 0,09 0,135 0,078 0,137 0,078 0,157 0,09 0,13 0,059 0,078 0,05 0,078 0,098 0,118 n.a. 0,115 n.a. 0,078 0,157 0,078 0,078 0,129 0,098 0,137 0,098 0,132 0,078 0,137 0,078 0,157 0,098 0,137 0,059 0,078 0,051 0,078 0,091 0,102 n.a. 0,098 n.a. 0,078 0,157 0,08 0,094 0,098 0,078 0,137 0,098 0,121 0,111 0,088 0,078 0,157 0,12 0,134 0,059 0,078 0,113 0,052 0,078 0,098 n.a. 0,098 n.a. 0,098 0,118 0,088 0,098 0,098 0,078 0,122 0,113 0,078 0,13 0,078 0,078 0,157 0,107 0,09 0,059 0,078 0,176 0,051 0,078 0,098 n.a. 0,075 n.a. 0,118 0,118 0,088 0,098 0,103 0,09 0,078 0,118 0,078 0,137 0,078 0,107 0,098 0,078 0,078 0,059 0,078 0,176 0,049 0,081 0,039 n.a. 0,059 n.a. 0,118 0,128 0,081 0,137 0,118 0,098 0,078 0,118 0,078 0,098 0,059 0,137 0,078 0,078 0,078 0,072 0,098 0,137 0,088 0,088 0,039 n.a. 0,059 n.a. 0,118 0,157 0,078 0,131 0,118 0,098 0,07 0,094 0,078 0,078 0,059 0,137 0,078 0,082 0,065 0,098 0,118 0,098 0,088 0,088 0,039 n.a. 0,118 n.a. 0,118 0,157 0,078 0,117 0,098 0,098 0,049 0,088 0,078 0,078 0,084 0,15 0,088 0,088 0,059 0,098 0,118 0,098 0,085 0,055 0,098 n.a. 0,118 n.a. 0,118 0,14 0,091 0,078 0,059 0,098 0,049 0,088 0,078 0,093 0,157 0,157 0,088 0,088 0,059 0,076 0,088 0,098 0,078 0,039 0,098 n.a. 0,118 n.a. 0,096 0,088 0,098 0,078 0,059 0,098 0,054 0,088 0,078 0,098 0,157 0,157 0,098 0,081 0,127 0,049 0,088 0,098 0,078 0,039 0,122 n.a. 0,078 n.a. 0,088 0,088 0,098 0,104 0,108 0,157 0,088 0,088 0,098 0,098 0,14 0,059 0,118 0,08 0,127 0,049 0,088 0,098 0,078 0,098 0,157 n.a. 0,078 n.a. 0,088 0,054 0,028 0,157 0,132 0,157 0,088 0,088 0,083 0,118 0,088 0,059 0,118 0,088 0,117 0,075 0,118 0,196 0,078 0,118 0,157 n.a. 0,081 n.a. 0,088 0,02 0,01 0,157 0,137 0,157 0,088 0,088 0,078 0,118 0,088 0,059 0,118 0,059 0,088 0,118 0,118 0,196 0,078 0,118 0,114 n.a. 0,098 n.a. 0,088 0,02 0,01 0,133 0,075 0,078 0,088 0,088 0,078 0,111 0,088 0,157 0,118 0,059 0,088 0,118 0,118 0,167 0,11 0,088 0,052 n.a. 0,098 n.a. 0,086 0,098 0,118 0,059 0,059 0,078 0,088 0,1 0,085 0,078 0,088 0,157 0,118 0,059 0,078 0,074 0,078 0,078 0,118 0,088 0,052 n.a. 0,111 n.a. 0,078 0,118 0,118 0,059 0,059 0,088 0,088 0,118 0,088 0,078 0,088 0,08 0,105 0,088 0,051 0,059 0,078 0,078 0,118 0,1 0,084 n.a. 0,135 n.a. 0,078 0,118 0,118 0,064 0,078 0,118 0,088 0,118 0,088 0,088 0,088 0,088 0,078 0,088 0,051 0,059 0,071 0,083 0,086 0,137 0,118 n.a. 0,132 n.a. 0,07 0,088 0,118 0,078 0,078 0,118 0,088 0,118 0,049 0,118 0,098 0,088 0,078 0,088 0,07 0,073 0,049 0,098 0,078 0,137 0,118 n.a. 0,127 n.a. 0,049 0,078 0,118 0,078 0,078 0,118 0,118 0,118 0,054 0,118 0,098 0,1 0,059 0,157 0,078 0,078 0,052 0,098 0,078 0,117 0,118 n.a. 0,118 n.a. 0,052 0,078 0,118 0,078 0,098 0,118 0,118 0,118 0,049 0,094 0,049 0,118 0,056 0,157 0,078 0,078 0,052 0,098 0,118 0,088 0,118 n.a. 0,118 n.a. 0,066 0,088 0,118 0,078 0,098 0,118 0,118 0,1 0,049 0,078 0,049 0,118 0,057 0,144 0,078 0,098 0,052 0,098 0,118 0,088 0,118 n.a. 0,127 n.a. 0,078 0,088 0,118 0,078 0,095 0,133 0,098 0,088 0,054 0,078 0,053 0,118 0,118 0,118 0,078 0,098 0,052 0,098 0,103 0,059 0,088 n.a. 0,134 n.a. 0,078 0,091 0,108 0,093 0,088 0,137 0,098 0,088 0,051 0,078 0,098 0,118 0,118 0,118 0,078 0,091 0,049 0,091 0,059 0,039 0,088 0,049 0,135 0,127 0,105 0,098 0,078 0,098 0,088 0,137 0,059 0,8 0,051 0,078 0,098 0,176 0,118 0,111 0,098 0,078 0,052 0,088 0,059 0,039 0,088 0,049 0,107 0,137 0,132 0,098 0,078 0,098 0,088 0,092 0,02 0,078 0,049 0,078 0,102 0,149 0,049 0,098 0,098 0,078 0,051 0,088 0,085 1,065 n.a. 0,052 n.a. 0,137 0,132 0,098 0,108 0,057 0,088 0,088 0,02 0,078 0,065 0,098 0,118 0,145 0,056 0,098 0,098 0,11 0,082 89



1/16-1. táblázat Mért sugárzásértékek 2001. december 3-án (nSv/óra)

48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59

0,08 0,078 0,078 0,157 0,157 0,143 0,088 0,088 0,112 0,137 0,137 0,117

0,132 0,129 0,127 0,098 0,098 0,128 0,157 0,157 0,11 0,098 0,098 0,118

0,078 0,078 0,078 0,078 0,078 0,118 0,118 0,105 0,078 0,078 0,082 0,088

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

0,052 0,108 0,137 0,137 0,093 0,078 0,078 0,13 0,135 0,117 0,049 0,049

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

0,102 0,049 0,052 0,088 0,098 0,098 0,088 0,088 0,088 0,118 0,118 0,118

0,137 0,137 0,137 0,078 0,078 0,068 0,039 0,039 0,059 0,078 0,078 0,098

0,098 0,098 0,108 0,134 0,134 0,096 0,059 0,059 0,07 0,078 0,078 0,137

0,118 0,118 0,065 0,052 0,049 0,118 0,118 0,118 0,118 0,118 0,111 0,098

0,052 0,049 0,039 0,039 0,059 0,118 0,118 0,098 0,078 0,078 0,078 0,078

0,088 0,081 0,078 0,078 0,078 0,078 0,078 0,206 0,206 0,206 0,157 0,157

0,088 0,137 0,137 0,137 0,118 0,118 0,111 0,098 0,098 0,085 0,078 0,078

0,04 0,059 0,059 0,054 0,052 0,051 0,054 0,052 0,051 0,118 0,118 0,118

0,137 0,137 0,134 0,118 0,118 0,118 0,118 0,118 0,138 0,157 0,157 0,111

0,088 0,088 0,1 0,118 0,118 0,132 0,132 0,13 0,137 0,137 0,137 0,157

0,098 0,098 0,052 0,052 0,071 0,119 0,132 0,12 0,157 0,157 0,098 0,059

0,118 0,122 0,134 0,133 0,094 0,039 0,039 0,039 0,088 0,088 0,157 0,157

0,137 0,137 0,137 0,137 0,137 0,137 0,137 0,137 0,088 0,088 0,088 0,088

0,059 0,088 0,088 0,088 0,078 0,078 0,118 0,157 0,157 0,111 0,088 0,088

0,128 0,137 0,137 0,111 0,098 0,098 0,118 0,118 0,118 0,566 0,049 0,049

0,098 0,098 0,093 0,078 0,078 0,104 0,157 0,157 0,124 0,059 0,059 0,059

0,176 0,176 0,11 0,078 0,078 0,039 0,039 0,039 0,092 0,118 0,118 0,118

0,098 0,098 0,137 0,137 0,117 0,078 0,078 0,104 0,157 0,157 0,138 0,118

Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesületmérési adatai alapján

90



1/15. táblázat Az OMSZ mérőhálózat adatainak megjelenítése az Interneten: 2000. november 20. és 2002.október 7.

A különböző hatósági mérőrendszereknek nem csak telepített mérőhelyei rendszere vannak, hanem mobil mérőlaboratóriumokkal szükség esetén helyszínen is tudnak méréseket végezni. A hitelesített, drága berendezések a sugárzási spektrum alapján a sugárzó forrást (milyen izotóp) is azonosítani tudják. A csak alfa sugárzást kibocsátó (kis távolságra hatoló sugárzás) radioaktív izotópok felderítése csak helyszíni mintavételezéssel lehetséges. A leginkább a köztudatban lévő, és a lakosság körében aggodalmat okozó nukleáris létesítményeken kívül a radioaktív sugárzásoknak egyéb kibocsátó forrásaik is vannak, amelyek befolyásolják a hétköznapi sugárszint ingadozást. Az egyik a fosszilis energiahordozók égetéséből származó emisszió (közismert, hogy a dunántúli barnaszenek tartalmaznak kis koncentrációban bomló radioaktív komponenseket), ezek járművek általi felkavarása növeli a sugárszintet. A másik forrás a beton- és kőépületek falából radongáz kibocsátása a belső terekbe. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (lakosságtól érkező javaslat alapján) 2000 decemberében Esztergom belvárosában (Szabadidő központ) létesített egy tájékozódás céljára alkalmas gammasugárzás-mérő és kijelző berendezést. A rendszer által regisztrált adatokra példa a mellékelt táblázat, amely egy nap -2001. december 3. - adatait a1/16-1. és az 1/16-2. táblázatok tartalmazzák. A teljes rögzített adatsort elemezve megállapítható, hogy csak nagyon ritkán, és csak akkor is rövid ideig mért a berendezés a természetesnek tekintett szintet meghaladó háttérsugárzásértéket. Ezek a ritka és rövid túllépések is 30%-on belül voltak (max. 200 ns/óra). Az időnkénti rövididejű csúcsértékeket feltételezhetően okozhatta egy-egy áthaladó nehézgépjármű is. Azt is meg kell jegyezni, hogy ez a mérőberendezés nem OMH hiteles, hanem csak tájékoztató jellegű adatokat szolgáltat.

91



Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület lakossági gammasugárzás kijelzője

Mobil telefon hálózat átjátszó antennája lakások közvetlen közelében a belvárosban

Elektromágneses sugárzás A környezetterhelő sugárzások másik, a lakosság széles rétegeiben szintén aggodalmakat keltő fajtái az elektromos berendezésekből származó sugárzás, az úgynevezett „elektroszmog”. Ezeknek a környezet-egészségügyi hatásairól jelenleg nincs teljesen egyértelmű vélemény, tudományos körökben is (gyakran üzleti érdekekkel befolyásolt) viták, illetve további kutatások folynak. (A Magyar Tudomány folyóirat 2002. 8. száma tematikusan a sugárzások problematikájával foglalkozik.) A mobil telefon átjátszó antennák állandóan sugároznak a mikrohullámú elektromágneses sugártartományban károsító hatásuk jellege nem egyértelműen bizonyított, de hatással lehet a belső szervek és az idegrendszer működésére. Minthogy a sugárzás intenzitása a kibocsátótól való távolság harmadik hatványával arányosan csökken, elővigyázatosságból kerülni kell állandó tartózkodás céljára szolgáló, lakóterek közvetlen közelébe telepítésüket.

I.2.8. Pollenterhelés Esztergom város pollenhelyzete nem választható el a levegőminőségtől. Esztergom levegőszennyezettségét több tényező okozza: leginkább a gépjárműforgalom, a hagyományos és rossz hatásfokú tüzelés és a városhatáron kívülről érkező ipari szennyezés. A felsorolt mesterséges szennyezők mellett természetes szennyező a virágpor és a gombaspóra, amely sok embernek okoz kellemetlenséget, sok esetben betegséget allergén voltuk miatt. A mesterséges szennyezőkkel a program más fejezetei foglalkoznak. Azonban a környezetvédelemnek összefüggésben kell látnia a környezet egyéb terhelését és a pollen okozta allergiás-asztmatikus betegségeket.

92



A virágpor és spóra allergének az utolsó csepp a pohárban, ugyanis a szervezet ellenállóképessége az egyéb természetidegen vegyi anyagok1 miatt legyengült és fokozottan érzékennyé vált. A fejezet a mai virágpor allergiásokkal és potenciális társaikkal való törődés, az egyéni és társadalmi felelősség felkeltésére irányuló figyelem érdekében íródott. I.2.8.1. Esztergom pollenhelyzete az adatok tükrében Az alábbiakban vázlatosan mutatjuk be a faállományra, a gyomos területekre vonatkozó pollenkibocsátási és pollenegészségügyi jellemzőket. Faállomány Az Önkormányzat Városfejlesztési Irodájának információja szerint a közterületek faállomány összetételéről nincs nyilvántartás. Személyes megfigyelés alapján a faállomány zömét a platán, a juhar- és akácfélék, a vadgesztenye, a nyár, tölgy, kőris, keskenylevelű ezüstfa adja, kevesebb az ostorfa, hárs és a fűz. A vadgesztenye és a nyár kivételével mind allergének, a kétlaki nyár női egyede viszont repítőszőrös termésszerkezetével borítja el a várost és a nyitott ablakú lakásokat. A nyitvatermők (fenyőfélék, borókák) virágpora kevésbé allergén, kivétel a nehézszagú boróka és a tiszafa. Több lombosfa illatanyagával is ingerli az arra érzékenyeket (akác, ezüstfa, hárs). Parlagfüves és gyomos területek Egy 2002. júliusi felvételezés alapján a 48-as temető térsége erősen, 11-es út benzinkút feletti terület, a vasút környéke, a táti kivezető út, a Tabán-hídról levezető út mente, belterületi üdülőkörzetek, a Panoráma út, Vaskapui út, Bátori Schulz Bódog út, a Várhegy déli része, Kopácsi út, a Suzuki gyár és az út közötti terület, Tyco előtti terület, 111-es út szegélye erősen gyomos, parlagfűvel is borított volt.2 A városban a parkok, lakótelepeket összekötő gyepek, a Kis - Duna parti zöldterületek, töltésoldalak gyomosak. A gyorsan növő pázsitfűfélék mindenütt elhúzódóan virágoznak, az első kaszálás már virágzás után történik, aminek már csak esztétikai értéke van, az egészségügyi szempontnak nem felel meg. A parlagfű és gyomtársai (ürömfélék) mindenütt megjelennek, ahol csak tudnak és ahol hagyják. A Növényvédelemről szóló 2000. évi 35. tv. a területek tulajdonosait kötelezi a rendszeres ápolásra, kaszálásra (önkormányzati tulajdon, magántulajdon, bérlők). Esztergomban a Földhivatal feladata a külterületek és zárt kertek tavaszi határszemléje, és mint hatóság figyelmezteti e területek tulajdonosait az elhanyagolt földek miatt. 30-60 nap után ellenőrzést tart. Tapasztalata szerint a figyelmeztetéseket az emberek komolyan veszik. A Földhivatal az önkormányzatot is figyelmezteti a gyomos területei miatt. Esetenként a Földhivatallal együtt a tatai Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás is végez határszemlét. A belterületi ingatlanok ellenőrzése az önkormányzat feladata. Örvendetes, hogy a város lakói felelősséget éreznek a zöld területek állapotáért, bejelentést tesznek az önkormányzatnak, a Környezetkultúra Egyesületnek az elvadult, gondozatlan területekről. Az önkormányzat helyszíni szemle után eljárást kezdhet a terület tulajdonosa ellen, felszólítva a terület megtisztít6ására. Ha ez eredménytelen, akkor pénzbírság is kiszabható, ill. az önkormányzat közérdekű védekezés keretében levágathatja a gyomokat, a védekezés költségeit a tulajdonosra terhelve. 1

Pl.: élelmiszeripari adalékanyagok, habzásgátlók, optikai fehérítők, impregnáló anyagok, körömlakk, lakk-lemosó, szemfesték, bőrfesték stb. 2 készülő szakdolgozat alapján 93



Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata által monitorozott pollenszórás idősorait az 1/17. táblázat mutatja be. 1/17. táblázat Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata által monitorozott pollenszórás idősorai

94



Pollenallergiások Esztergomban Országosan minden 5. ember allergiás, az allergiás megbetegedések száma évről- évre nő, főleg a fiatalok köréből. Az allergia a városi, szellemi munkát végző emberek betegsége. Az esztergomi allergiások és pollen okozta asztmások száma is növekszik. Az allergiás betegek adatait a dorogi Tüdőgondozó regisztrálta, 2002 közepétől az esztergomi Tüdőgondozó vette át az Esztergomi betegek kezelését. Az adataink hiányosságának oka az intézményi átszervezés és a pollenallergia és virágpor okozta asztma nem elkülönült kezelése a többi allergiától. 2001-ben közel 600 esztergomi allergiást és pollen - asztmást kezeltek, zömében fiatalokat, ebből új beteg 60 körüli. A számok nem tükrözik a valós helyzetet, mert sokan vannak akik problémájukkal nem fordulnak orvoshoz, vagy öngyógyítók, vagy nem helyben kezeltetik magukat. I.2.8.2. Az allergia értelmezése A bevezetőben utaltunk arra, hogy a légszennyezést nem csak a levegőbe kerülő kémiai anyagok okozzák, és hatnak károsan az emberi szervezetre, hanem számolnunk kell az allergén virágporok kellemetlen következményeivel is. A közérthetőség érdekében szükséges néhány fogalom tisztázása. Az allergia túlérzékenység, a szervezet védekező rendszerének (immunrendszer) kórós túlműködése. Allergiás betegségről akkor beszélünk, amikor a szervezet az egészségre ártalmatlan anyagokkal szemben olyan válaszreakciót produkál, mintha az káros lenne. Esetünkben a virágpor az az antigén, ami kiküszöbölésére az immunrendszer által megindul az ellenanyag, antitest, termelés. Kiváltódnak az allergén tünetek: tüsszentés, könnyezés, orrcsepegés, viszketés, csalánkiütés, hörgők izomzatának összehúzódása, súlyosabb esetekben asztma és gégevizenyő (ödéma) is kialakulhat. Az allergiára való hajlam öröklődik, kialakulásában környezeti hatások játszanak szerepet. A túlérzékennyé válás megjelenése nagyon változó. Kezdetben a szervezet csak egy fajta allergénre érzékeny, később azonban egyre több anyag válthat ki allergiát. Tipikus környezeti (exogén) allergének: szőr, liszt, toll, poratka, mosópor, öblítő, higítók, kozmetikumok, gyógyszerek, különféle kenőzsírok, olajok, élelmiszerek a tojás, tej, eper, paradicsom, hús, vagy húskészítmények. Külön csoport a kullancs, tetű, poloska, méh, darázs csípésre fellépő allergia. A légcső görcsös összehúzódása az asztma, amely köhögési rohamot indít el. Kiváltó okairól sokat, de nem mindent tudunk. A levegőszennyezés kimutatottan növeli az aszmás megbetegedést, és az is bizonyított, hogy a pollenallergia súlyosabb esete a pollenasztma. A virágpor (pollen) a magasabbrendű virágos növények, a nyitvatermők és zárvatermők ivaros szaporodásának hím ivarú egységei, a megtermékenyítés és magképzés, a zárvatermők esetében a termés létrejöttének feltétele. A virágpor terjedése változatos módon történik. A szélbeporzásúak, kompenzálva a megporzás esetlegességét, tömeges, esetenként több milliárd pollent termelnek, több tízezerszeresét annak, ami a megporzáshoz szükséges. A szélbeporzáshoz való alkalmazkodás eredménye az egyivarú virág (csak porzó, vagy csak termő virág), több növény esetében pedig a kétlakiság, amikor az egyik növényen csak porzós, a másikon csak termős virágok fejlődnek (pl.: fűz, nyár, tiszafafélék, juharfélék, kender, csalán). A pollenek levegőben kavarodása függ a virágpor méretétől (méretük 25-100 µm), súlyától, szélek iránytól, erősségétől. A virágpor is alkalmazkodott a szélbeporzáshoz, felületük alig mintázott száraz, porszerű. Lomboserdőink fái, a fűfélék és az allergiát kiváltó gyomnövények is szélbeporzásúak. A kb. negyedmillió növényfajból 200 okoz allergiát.

95



Az allergiát kiváltó virágporok mellett jelen vannak a levegőben a virágtalan növények spórái is. A spóra kész szaporító sejt, amelyből megfelelő körülmények között új növény jön létre. Széllel terjed a mohák, páfrányok, zsurlók és a legtöbb gombafaj spórája. Ezek közül allergén, illetve asztmát kiváltó gombaspórák a különböző penészek, az üszög és rozsdagombafélék, a taplógombák és a lisztharmatok spórái. A penészgombák spórái épületekben bármikor előfordulnak, a többi előbb említett gomba spórája a szabad levegőben terjed, tömeges megjelenése a nyári és az őszi időszak. A fejespenész okozza a legtöbb allergiát, mely nedves lakásban és iskolában, szőnyegben, függönyben, cserepes növény talajában tenyészik. A gyerekek 40%-a gombaspóra érzékeny. Pollenszezonok Az egyes allergén virágporok megjelenését, tartós jelenlétét három szezonra oszthatjuk fel. (Lásd az 1/18. Pollennaptár táblázatot) Kora tavasszal főleg a barkás fák és cserjék virágpora okoz allergiát. Kezdődik a mogyoró, éger, tiszafa virágzásával, aztán a szil-, juhar- és ciprusfélék, kőris, nyír, gyertyán és a fűzek szórják pollenjeiket, májusban a platán, tölgy, akác virágzik és termeli pollenjeit. A második pollenszezon zömmel a pázsitfűféléké, de ebben a szakaszban megjelenik a gyomok némelyike és a gabonák virágpora. A füvek virágpora mennyiségileg kevés, de igen allergén, ráadásul október közepéig szórják porukat a levegőbe. Allergén füvek a perjék, rozsnokfajok, a csomós ebír, tarackbúza, csenkeszek, csillagpázsit. Veszélyes a rozs és a kukorica virágpora is. Harmadik szezonban vezetnek a gyomok (libatop-, üröm- és útifűfélék), közülük a legagresszívabb a júliustól az őszi fagyokig virágzó parlagfű.

96



1/18. sz. táblázat Pollennaptár

A parlagfű kiemelésének oka a nagyfokú allergén veszélyessége, továbbá a magas borítási százaléka Esztergomban. A parlagfű (Ambrosia elatior) az USA északi területéről származó egy éves, magról kelő, kétszikű, pionír gyomnövény, amely behurcolása óta fokozatosan terjed délről északra. Tágtűrésű, jól alkalmazkodó növény, gyors, agresszív helyfoglaló. Utak mentén, lakótelepek kezeletlen, gyomos területein, játszótereken, elhagyott telkeken, gondozatlan udvarokban, építkezési területek bolygatott talajain, járdaszegélyeken, napsütötte kezeletlen, gyepekben, parlagokon, mezőgazdasági területeken, árokparton, földutak szegélyén sokfelé magasodik (ld. 1/7. ábra A parlagfű életciklusa). 97



1/7. ábra A parlagfű életciklusa

A parlagfű térhódításának lehetséges okai Esztergomban: – mivel nem őshonos, kevés a természetes ellensége, – talajjal szemben igénytelen, jó szárazságtűrő, – a globális felmelegedéssel lokálisan is megváltozik egy élőhely fajösszetétele, a szűktűrésű, kényes fajok eltűnnek a populációból, helyüket a tágtűrésű fajok foglalják el, ilyen a parlagfű is, – termelésből kivont területek növekedése, művelt területek parlagon hagyása, – földtulajdonváltás (nadrágszíj-parcellák elhanyagolása) pl. Csenkei-híd területei Az említett előfordulási helyeknek van egy közös jellemzője: a természetes rendszer megbomlása. Más gyomok szintén a megbontott növényzet helyén jelennek meg. A gyomok előfordulásának változásait jól mutatja az 1/19. táblázat

98



1/19. táblázat A gyomok előfordulásának változásai (rangsor és a borítás százalékában)

1950-ben volt az első országos gyomfelvételezés, azóta kedvezőtlen változások figyelhetők meg. A parlagfű a felvételezett 350 gyomfaj közül a 21. helyről az első helyre lépett. Más gyomok helyzetváltozása is szembetűnő.

I.2.9. Fényszennyezés Sajnálatos módon a jelenlegi közfelfogás szerint a fejlettség egyik fokmérője a települések minél nagyobb, egész éjszakás kivilágítása. A mai generációk már nem is ismerik a csillagos eget, soha nem látták a Tejutat, mert a mesterséges fényforrásokból származó háttér-megvilágítás ezek fényét teljesen elnyomja. Ennél nagyobb gondot jelent a környezetünkben vadon élő állatoknak, azok életterét, tájékozódását is zavarja. Indokolt lenne a fényszennyezés csökkentése, a szükséges megvilágítás olyan világítótestekkel való megvalósítása, hogy nemkívánatos irányba (égbolt, természeti övezetek stb.) ne szórjon fényt.

99



I.3. Környezet egészségügyi háttér Megyei halálozási helyzet A megyei halálozások mintegy 85 %-át keringési betegségek (40%), daganatok (18%), erőszakos halálokok (15%), légző- és emésztőszervi megbetegedések adják (5-5%). Az összes halálozást tekintve elmondható, hogy a megye országos viszonylatban kedvezőbb helyzetben van, mindössze a megye keleti részét érinti egy kisebb – a Duna-kanyar tágabb környezetét érintő – kedvezőtlen régió. Összességében nem mutathatóak ki a megyében sem olyan helyi, nem messze ható, sem komolyabb környezeti ártalmak, minek hatásai egy-két szomszédos, vagy több települést jelentős mértékben károsan érintenének és halálozásaik okaként statisztikailag szignifikánsak lennének. Fontos célállapot azonban az egészségre jelentős kockázatokat jelentő környezeti ártalmak további mérséklése (pl. kibocsátás csökkentés), a környezet minőségét javító intézkedések végrehajtása (pl. zöldfelület fejlesztés) és a nem megfelelő környezetből fakadó stresszhelyzetek (pl. zsúfoltság csökkentése) minimalizálása. (Forrás: Komárom-Esztergom megyei környezetvédelmi program) A megye kistérségeinek halálozási okai A valós környezeti helyzetet szemlékteti az ÁNTSZ jelentéséből. A magas légzőszervi halálozási arány az Esztergo-Nyergesújfalui kistérségben (132 %) és a rossz légszennyezettségi mutatók közötti összefüggés valószínűsíthető (1/20. táblázat). 1/20. táblázat Az ÁNTSZ adatai a megyei halálozási okokról

Kistérség Tatabánya Tata Oroszlány Komárom Kisbér Esztergom Dorog

Standardizált halálozási hányados (1990-95) Szív és érrendszeri Daganatos Légzőszervi halálozás halálozás halálozás 117 % 104 % 68 % 107 % 94 % 81 % 110 % 95 % 76 % 103 % 95 % 56 % 124 % 96 % 128 % 95 % 106 % 132 % 106 % 98 % 124 %

Májzsugor okozta halálozás 134 % 121 % 120 % 92 % 203 % 109 % 158 %

(100% az országos átlag)

A város egészségügyi helyzete Az ezredfordulóra az esztergomi Vaszary Kolos Kórház az ország egyik legeladósodottabb egészségügyi intézménye lett. Míg a megyei kezelésbe került kórház likviditása éveken keresztül hajszálon múlott, országosan is egyedülálló mértékű rekonstrukciós építkezés folyt le az intézmény területén. 1998. december végére 1,8 milliárd forintos állami címzett támogatásból épült meg a sebészet korszerű új épülettömbje. A belgyógyászat épületének rekonstrukciójával, új parkolók kialakításával, a szemészet épületének és több kórházhoz tartozó ingatlannak az értékesítésével a rekonstrukció tovább folytatódott és folytatódhat. 2002. január 1-től – a megyei finanszírozás hiányosságai miatt – a város visszavette a csődhelyzetbe került egészségügyi intézményt, amely az 1998-ban munkába lépett egészségügyi kormányzattól jelentős támogatást kapott adósságállománya kezelésére. 100



Ugyancsak 2002 folyamán sor került az orvosi rendelők privatizációjára, a körzeti orvosokat is érdekeltté téve a korszerűsítést. Az egészségügyi ellátás javulásának intézményi feltételeit ezzel megteremtette a város. Ám a riasztóan magas légzőszervi és daganatos megbetegedések csökkentésére önmagában az intézmény kevés. A környezeti káros hatások korrekt felmérése és kimunkált környezetvédelmi programok beindítására van szükség e szomorú statisztika javítása érdekében.

1.4. Esztergom környezetvédelme európai mércével Magyarország 2004-ben belép az Európai Unióba. Az EU-ban érvényes a 2001-ben indult 6. Környezetvédelmi Akcióprogram, amely 2010-ig hatályos. Értelemszerű, hogy ennek a programnak a szempontrendszerét, fő irányait figyelembe kell venni egy a csatlakozást közvetlenül megelőzően elfogadott helyi környezetvédelmi program megalkotásakor. Az EU környezetvédelmi akcióprogramjának az alapelve a fenntartható fejlődés megvalósítása. A fenntartható fejlődés értelmezésében a fejlődés nem egyenlő a növekedéssel, hanem azt korlátozza a jövő nemzedékek javára az erőforrások megőrzése érdekében. A fejlődést nem az anyagi javak mennyiségi növekedése, hanem minőségi értelemben a jelen nemzedékékek javuló szociális jólétének biztosítása jelenti. A fenntarthatóság értelmezésében a környezetvédelem nem lehet utólagos megoldás, hanem a megelőzést biztosító, a gazdaság működésének minden területébe integrált, azok működését keretek közé szorító szabályozó rendszer. Az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja stratégiai szempontokként kiemeli – a meglévő környezetvédelmi jogszabályok végrehajtási színvonalának emelését – a környezetvédelmi érdekek más politikákba történő integrálásának elmélyítését – a piaccal történő együttműködést (üzleti és fogyasztói érdekeken keresztül a környezetbarát innovációk ösztönzését) – a polgárok környezeti döntéseinek tudatossá tételét a hozzáférhető információk révén – a földhasználati tervezési és vezetési döntéseket (a területi terhelések korlátozása céljából) Az akcióprogramban négy cselekvési terület kiemelt figyelmet kap: – az éghajlatváltozás kezelése – természet és biodiverzitás, mint egyedülálló erőforrás védelme – környezet és egészség – a természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladékgazdálkodás Az éghajlatváltozás kezelése terén az akcióprogram célja az üvegházgázok légköri koncentrációjának olyan szinten történő stabilizálása, ami nem okoz rendellenes változásokat a Föld éghajlatában. A természet és biodiverzitás, mint egyedülálló erőforrás védelme terén az akcióprogram célja a természeti rendszerek működésének védelme és helyreállítása, valamint a biodiverzitás csökkenésének megállítása az Európai Unióban és globálisan. Ugyancsak cél a talaj védelme az erózióval és a szennyezéssel szemben. A környezet és egészség témájában az akcióprogram célja egy minőségi környezet kialakítása, ahol az emberi eredetű szennyező anyagok – beleértve a különböző típusú sugárzásokat – szintjei nem okoznak jelentős hatásokat vagy kockázatokat az emberi egészségre nézve. 101



A természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladékgazdálkodás terén biztosítani kell annak a feltételeit, hogy a megújuló és nem megújuló erőforrások fogyasztása ne haladja meg a környezet eltartóképességét. El kell érni az erőforrások felhasználásának elválasztását a gazdasági növekedéstől, jelentősen javított erőforrás-hatékonysággal, a gazdaság dematerializálásával és a hulladék keletkezésének megelőzésével. A fenntartható fejlődés kategóriáján belül létezik a fenntartható település fogalma, amely biztosítja a benne lakó közösség jólétét és egészséges életkörülményeit úgy, hogy a jövő nemzedék minőségi életfeltételei is biztosítva legyenek. Legfőbb tennivalók: – élettér biztosítása a területi terjeszkedés korlátozásával (a „Csak egyetlen földünk van” elvének tiszteletben tartása) – nyersanyag fogyasztás korlátozása, csökkentése – emisszió csökkentése (az ú.n. tiszta technológiák egyáltalán nem járnak kibocsátással, minden a technológiai rendszeren belül marad, hasznosításra kerül) A Közép- és Kelet Európai Regionális Központ anyagában található meghatározás szerint a fenntartható közösség elvén alapuló fejlesztés annak képessége, hogy azt a fejlődést válasszuk, amelyik figyelembe veszi a gazdaság, az ökológia és az igazságosság elvének összefüggéseit. – Gazdaság – A gazdasági tevékenységnek a köz javát kell szolgálnia, legyen önmegújító, és építse a helyi értékeket és az önerőre támaszkodást. – Ökológia – Az ember a természet része, a természet szabja meg a határokat, és a közösségek felelősek a természeti értékek védelméért és fejlesztésért. – Igazságosság, méltányosság – Alkalom a teljes részvételre minden tevékenységben, a haszonban és a társadalmi döntések meghozatalában. Az Institute for Sustainable Communities szerint: Fenntartható közösségként az olyan települések értelmezhetők, amelyek megtették a lépéseket az egészséges környezet hosszú távú fennmaradása érdekében. A fenntartható közösségnek erős helyi tudatossága van és jövőképe, amelyet magáévá tett és aktívan támogat minden kulcsfontosságú társadalmi ágazat, beleértve az üzleti szektort, a hátrányos helyzetű csoportokat, a környezetvédőket, a civil szervezeteket, a hatóságokat és az egyházi szervezeteket. Fejlesztik vagyonukat és innovatívak. A fenntartható közösség értékén becsüli az egészséges ökoszisztémákat, hatékonyan használja az erőforrásokat, és aktívan kutatja, hogyan tartsa meg és erősítse tovább a helyi forrásokra alapozott gazdaságot. Egy, a konkrét eredmények által visszaigazolt, mindent átható önkéntes szellemisége van. Sajátossága az együttműködés az üzleti szektor, a kormányzati szervek és a nonprofit szervezetek között. Az ilyen közösségben a nyilvános vita rokonszenves, minden szempontot figyelembe vevő és konstruktív. Eltérően a hagyományos közösség fejlesztési megközelítésektől a fenntartható stratégia hangsúllyal kezeli: az egész közösséget (nemcsak a hátrányos helyzetben lévőket); az ökoszisztémák védelmét; jelentőségteljes és széles alapú civil részvételt; és a gazdasági önerőre támaszkodást.

A fenntarthatóság elvének megfelelő környezetgazdálkodás megvalósítási lehetőségei Esztergom térségében Esztergom jogosan büszke az ország történetében betöltött szerepére (a város egyik jelenkori meghatározó gazdasági ágazata, az idegenforgalom is nagyrészt ezen alapszik). A jelen, az új ezredforduló globálisan legjelentősebb kihívására, a környezetpusztulás problémájára reagálni, arra adekvát válaszokat adni és a város fejlesztését annak megfelelő 102



irányba fordítani. Lehetőségeinkhez képest hasonló léptékű tett volna, mint amilyeneknek a város helyszíne volt az előző ezredfordulóban. Ehhez azt a nem szerény célt kéne magunk elé tűzni, hogy legyen Esztergom környezetvédelmi mintatelepülés. A város arculatát úgy kellene kialakítani, hogy azt a helyben lakók megszeressék, magukénak érezzék és az idelátogatók számára is vonzó legyen. A célkitűzés megvalósításával a város idegenforgalmi vonzerejét lehetne erősíteni amellett, egy lakhatóbb környezet is létrejönne. A környezet állapotának és így védelmének vannak látványosan érzékelhető (bár szakmai szempontból esetleg nem a legfontosabb) lokális jelenségei (pl. a köztisztaság), és globális szempontból is létfontosságú, de közvetlenül és rövid távon nem érzékelhető kérdései (pl. energia használat, vízhasználat-vízszennyezés, veszélyes hulladékok). Egy kiegyensúlyozott és céltudatos környezetvédelmi politikának saját szintjén mindkettőt kezelnie kell: az elsőt a lakosság komfortérzete, elégedettsége érdekében, a másodikat a jövő szolgálatában. A lakosság részére elsősorban a lokális jellegű problémák kezelése a fontos, de a környezetvédelmi programnak nem csak ezzel, hanem globális és távlati szempontokkal is foglalkoznia kell. A fenntarthatóság érdekében a globális problémákhoz hozzájáruló helyi kibocsátások csökkentését is célul kell kitűzni, és korlátozni kell a természeti javak kihasználását. Az ilyen célkitűzések elfogadtatása, programszerű végrehajtása esetlegesen nagyobb ellenállásba ütközhet, mert esetenként partikuláris érdekeket sérthet. Tudomásul kell venni, hogy egy őszinte, következetes önkormányzati környezetvédelmi politikának konfliktusokat is fel kell vállalni a lakossági vagy a vállalkozói csoportokkal (például ellent kell tudni állni zöldterületek, a korábban zártkerti övezet belterületbe vonásának, vagy pl. természet- és környezetvédelmi érdekből korlátozni kell bizonyos vállalkozói tevékenységet, érvényesítve az értékek védelmét). Azt is tudatosítani szükséges, hogy a környezet védelme valójában nem fölösleges többletráfordítást igénylő tevékenység, hanem hosszú távon megtérülő, a lakosság egészségügyében, jólét-érzetében és áttételesen gazdasági haszonban is jelentkező befektetés. Fel kell készülni a környezetvédelmi konfliktusok kezelésére is. Ehhez hitelesnek kell lenni a lakosság előtt (Gyakran olyan beruházási, fejlesztési szándékok váltanak ki környezetvédelmi indoklással lakossági tiltakozást - gyakran az ellenérdekeltek által gerjesztve - amelyek önmagukban nem súlyosak, de a lakosság bizalmatlan, mert: – az ügy előkészítésébe nem vonták be, kész tények elé állították – a területen korábbi tevékenységből adódóan történt környezetszennyezés, vannak évtizedes megoldatlan problémák, de akkor még nem lehetett hangja és ereje a közvéleménynek, és most telt be a pohár A konfliktusok kezelése, az érintettek kezdetektől való bevonása, a valós adatokkal hiteles tájékoztatása, felkészítése a hátrányokra, a várható előnyökre, a lehetséges változatokra. Az idegenforgalom fejlesztését a hagyományos kínálaton túl a környezetvédelmi vonzerővel is fokozni lehet. Ebbe beletartozik a megújuló-energia mintaterület koncepció, a jólszervezett, működő, lakossági szelektív hulladékgyűjtés, de idetartozik (kerékpárúttal is összefüggésben) a zöld túrizmus adottságainak fejlesztése Esztergomban. Szerepet kaphat a DINP (Duna-Ipoly Nemzeti Park és tervezett oktatóbázisa, a Duna és partja ökológiai értékeinek megóvása, egyéb környezetvédelmi bemutatóhelyek fejlesztése. Közterületek felügyeletének megoldása a lakosság komfortérzetét is befolyásoló, de idegenforgalomra gazdaságilag is ható feladatkör. Szükséges a városi környezetvédelmi stratégia folyamatos "karbantartása". Ebbe a szomszéd településekkel való koordináció is beletartozik. 103



Helyi környezetvédelmi program készítésének és továbbfejlesztésének alapvető feltétele az érintett terület környezetállapotának méréseken alapuló, adatolt feltárása. Esztergom esetében ezek az adatok nagyrészt hiányoznak, ezért a környezetvédelmi program első stációjának feladata az adatokat biztosító monitorhálózat megvalósítása, valamint a már meglévő, különböző intézményeknél, hatóságoknál rendelkezésre álló adatok egységes adatbázisba integrálása.

104



II. Környezeti célállapot 2.1. ESZTERGOM VÁROSFEJLESZTÉSI, VÁROSRENDEZÉSI, KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLRENDSZERE 107 2.1.1. Általános célkitűzések 107 2.1.2. Sajátos esztergomi célok 108 2.2. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI CÉLKITŰZÉSEK 110 2.3. A KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAM CÉLJA 120

105



106



2.1. Esztergom városfejlesztési, városrendezési, környezetvédelmi, környezetgazdálkodási célrendszere A városban három nagy tervezési program fut párhuzamosan. Ezek a következők: a város fejlesztési koncepciójának összeállítása (a vázlat, első olvasat már elkészült) a város egészére rendezési terv (előkészítés alatt) és a városrészek (Ipari park, Pilisszentlélek, Palatinusz-tó, Búbánatvölgy stb.) rendezési terveinek kimunkálása, valamint a környezetvédelmi , környezetgazdálkodási program összeállítása. A fenti programok természeti, táji, környezeti, társadalmi és gazdasági céljainak egymásra épülését az 2/1. ábra szemlélteti. A három program eredményes végrehajthatósága érdekében a célkitűzéseket összehangoltuk, egységes városi célrendszerbe rendeztük. Megkülönböztetünk általános - az országos, az európai célkitűzésekből levezethető - célokat, amelyek lehetővé teszik a városi célrendszer és a kistérségi, kisrégiós és a nagytérségi célok integrálását, valamint csak Esztergomra vonatkoztatható sajátos célokat. 2.1.1. Általános célkitűzések Az általános célkitűzéseket két csoportba osztottuk Emberi, közösségi, közösség építési, társadalom-fejlesztési célok A közösség építési és a társadalom-fejlesztési célkitűzéseket a Cork-i Nyilatkozatból és a Vidéki Térségek Európa Kartájából vettük át. A Cork-i Nyilatkozat társadalmi/gazdasági szempontú célokat fogalmaz meg – az elvándorlás megelőzése, – a szegénység elleni küzdelem, – munkahelyteremtés serkentése, – az esélyegyenlőség kialakítása, – megfelelés az egészség, a biztonság, a személyiség fejlődése és a pihenés területén jelentkező fokozott minőségi igényeknek. A Vidéki Térségek Európai Kartája (European Charter for Rural Areas) társadalmi/kulturális, szellemiségi célokat tűz ki. A tervekben és döntésekben az embereknek és problémáiknak kell központi szerepet játszania, a vidéki társadalom értékeit, a hagyományos családi életet kell megőrizni annak érdekében, hogy a fiatalok fejlődését és a közösségbe való beépülésüket elősegítsük, a közösségi önazonosságot, az önbizalmat, az együttműködést, a kreativitást meg kell erősíteni, a vidéki térségek kulturális és történelmi jellemzőit meg kell őrizni, elő kell segíteni kibontakozásukat, segíteni kell a sokoldalúság kialakulását, valamint a vidéken élő népesség és a lakosság többi része közötti kapcsolatok fejlődését. Tájharmonizációs célok a térségi integráció elősegítésére Tájharmonizáció: a térségi kultúrának, szellemiségnek, a közösségi értékrendnek és pozíciórendnek megfelelő környezeti, társadalmi, gazdasági szervezés-szabályozása, a szomszédos és a nagy térségekkel összhangba hozható élhetőség/életminőség, fenntarthatóság, versenyképesség biztosítására 107



Tájharmonizációs cél – a városi kultúrával, a szellemiséggel konform, a helyi társadalom értékrendjével, pozíciórendjével összhangban álló városfejlesztési, városrendezési, környezet- és tájgazdálkodási programok kidolgozása, – az esztergomi kultúra, szellemiség, továbbá az értékrend és a pozíciórend fejlesztését elősegítő tervezési módszer alkalmazása, – operatív tervek kidolgozása, az Ister-Granum kisrégió, a szomszédos kistérségek, a nagyobb térségek (Komárom-Esztergom megye, Közép-Dunántúli régió, VágDuna-Ipoly eurórégió) kultúrájával, szellemiségével, értékrendjével, pozíciórendjével összeegyeztethető programok kimunkálása. – – – – –

Tájharmonizációs célok megvalósulásának kritérium- rendszere: szakterületi, ágazati korrektség, térségi érvényesíthetőség, társadalmi elfogadhatóság, gazdasági megvalósíthatóság, politikai felvállalhatóság.

2.1.2. Sajátos esztergomi célok A városfejlesztési, városrendezési és környezetvédelmi, környezetgazdálkodási programokat átfogó célrendszert a 2/2. ábra szemlélteti. A célrendszert mindhárom tervezési programban azonos és sávosan rokonítható célok alkotják. 2.1.2.1. Azonos célok a városfejlesztésben, környezetvédelemben és a tájgazdálkodásban

a

városrendezésben,

a

Az azonos célok esztergomi képviselőtestületi elvárásokból vezethetők le. A célok meghatározásához felhasználtuk a képviselőtestület környezetvédelemmel, városrendezéssel kapcsolatos döntéseit, a képviselőtestületi határozatokat és rendeleteket. A mindhárom programban azonos célok: – élhetőség, életminőség biztosítása, – a fenntarthatóság lehetővé tétele, – a versenyképesség fejlesztése környezeti/természeti/táji, társadalmi és gazdasági vonatkozásokban egyaránt. 2.1.2.2. Sávosan rokonítható célok Városfejlesztési, városrendezési, környezetvédelmi és tájgazdálkodási célokat három sávon rokonítjuk: emberi, közösségi, természeti/táji, települési/területi és környezeti, település/terület hálózati szempontok alapján. a. Emberi, közösségi célok Városfejlesztési koncepcionális célok – A város szellemiségének, kultúrájának alakítása, fejlesztése – A városi polgárság identitástudatának, lokálpatriotizmusának formálása – Humán erőforrás fejlesztés 108


– – –


Környezetvédelmi, környezetgazdálkodási célok A lakosság fizikai és lelki egészségének megóvása Az egészség megelőzés A lakosság életkorának növelése

Városrendezési célok – Humán erőforrás célirányos allokációja b. Természeti/táji, települési/területi célkitűzések – – –

Városfejlesztési koncepcionális célok Városfejlesztés (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás stb.) Kisrégiós szerepkör felvállalása Kisrégió fejlesztés

Környezetvédelmi, környezetgazdálkodási célok – Talajvédelem – Természet- és tájvédelem – –

Városrendezési célok Az új létesítmények városszerkezetbe illesztése A városüzemelés, a rehabilitáció, a fejlesztés szabályozása

c. Környezeti, települési, hálózati célok Városfejlesztési koncepcionális célok – Települési hálózatok fejlesztése (információs rendszerek, társadalmi kapcsolati rendszerek) – – – –

Környezetvédelmi, környezetgazdálkodási célok Vízminőség védelem Levegőtisztaság védelem Zaj/rezgés, pollen, sugárzás elleni védelem Hulladék kezelés

Városrendezési célok Hálózati infrastruktúra fejlesztés (közlekedési, víziközmű, energia ellátás, telekommunikáció) – Intézményhálózat fejlesztés – Zöld hálózatok fejlesztése –

2.1.2.3. A környezetvédelmi, környezetgazdálkodási célpiramis A környezetvédelmi, környezetgazdálkodási célpiramis a város egységes célrendszeréből bontható ki (2/3. ábra). Az ábra értelmezése történhet bázis alapon, azaz alulról felfelé haladva, és célorientáltan az egységes célokból kiindulva

109


– – – –


a. Bázis alapon, operatív megközelítésben: A szennyezésmentes környezet az alapja a biológiai sokszínűségnek és az emberi egészségnek, amely a feltétele az élhető, a fenntartható és a versenyképes Esztergomnak.

b. Célorientáltan, fontossági sorrendben: – élhető, fenntartható, versenyképes Esztergom csak abban az esetben teremthető meg, amennyiben – polgárai fizikai és lelki egészségnek örvendenek, ehhez szükséges – a természet és a tájvédelme, valamint – a környezet védelme. 2.2. Településfejlesztési, településrendezési célkitűzések A városi fejlesztési stratégia legfőbb célja a XXI. század elején nem lehet más, mint Esztergom körzetközponti, regionális szerepkörének erősítése, ezzel együtt a város megtartó erejének, lakhatóságának, otthonosságának javítása. Egy település akkor lehet élhető, fenntartható és versenyképes, ha belső energiáit célszerűen képes mozgósítani. Ennek feltétele az ott élők kötődése, identitásukból adódó elkötelezettsége. Esztergom, a regionális centrum Esztergom a XX. században a budapesti agglomeráció nehezen megközelíthető, kevés jelentőséggel bíró határtelepülése lett. A város közlekedés-földrajzi adottságainak köszönhetően (ld. továbbvezető utak hiánya) regionális szinten sem logisztikai, sem turisztikai szerepet nem tölthetett be. Az 1996-os területfejlesztési törvény nyomán a térségi szerveződések előtt megnyílt az út. Az 1996-ban létrehozott és 1998-ban bejegyzett Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás, valamint az ezzel párhuzamosan megszerveződött Dunakanyari Önkormányzati Társulás azonban nem változtatott jelentősen Esztergom regionális helyzetén. Az esztergomi kistérségi társulás a város önállósodásának első állomásaként értékelhető. A város regionális szerepköre mégsem ezáltal erősödött. A kistérség településeinek elhelyezkedése szinte lehetetlenné tette egy koherens térszerkezet megteremtését. A térség nyugati végpontjának számító Süttőnek Tata, Tatabánya és Komárom felé erősebbek voltak a geopolitikai kötődései, mint Esztergom felé. Dömös ugyanakkor a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet szerves része, kapcsolatai így inkább Visegrád irányában épültek ki (vö. 2/4. ábra). Hozzá kell tenni, hogy a kistérséget magában foglaló közigazgatási egységek nem konvergálnak ennek geopolitikai helyzetével. Komárom-Esztergom megye keleti csücskeként a térség távol esik a megye fő logisztikai tengelyének számító Tatabánya és Oroszlány környékétől és az ezt biztosító IV. sz. (Berlin–Isztambul) fő európai közlekedési folyosótól. A megyeközponttal való közlekedési kapcsolatai Esztergomnak és környékének hagyományosan nagyon rosszak, közvetlen vasúti összeköttetés nem létezik, közúti kapcsolatot pedig egy másodrangú főút biztosít. Még periférikusabb a kistérség helyzete az 1998-ban kialakított Közép-Dunántúli Régióban, ahol a centrum Székesfehérvár és környéke. A régióközpont természetes vonzáskörzete, az Innováció régiójának elkeresztelt Közép-Dunántúl fejlesztési háromszöge (Székesfehérvár–Tatabánya–Mór) és az V. sz. helsinki folyosó (M 7) nézőpontjából Esztergom térsége félreeső terület, amelyet ennek megfelelően a régió fejlesztési stratégiája kevéssé érint. 110



VÁROSFEJLESZTÉSBEN, VÁROSRENDEZÉSBEN, KÖRNYEZETVÉDELEMBEN, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSBAN KÖZÖS TERMÉSZETI/TÁJI/KÖRNYEZETI CÉLOK ESZERGOMBAN − ÉLHETŐSÉG − FENNTARTHATÓSÁG − VERSENYKÉPESSÉG

TÁRSADALMI, GAZDASÁGI CÉLOK (VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSRENDEZÉS)

TERMÉSZETI, TÁJI, KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK (KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS)

2/1. ábra A környezetvédelmi és a környezetgazdálkodási program Esztergom fejlesztési, rendezési tervrendszerébe illesztése.

111



RR ÁS ER Ő FO

K) O

RV EK TE ÉS I

ÁS

TERMÉSZET-TÁJVÉDELEM

EN D

k

EZ

H U M

ÁN

I M LE RA S EL TÚ ITÁ SZ UL NT K E ID

S S T TÉ TÉ TA SZ SZ ÁL LE LE LG EJ EJ ZO SF F S O IÓ , R G US VÁ RÉ IZM S KI UR ,T AR (IP

K TO s ZA i ó Ó ác ÁL m H for n -i

I ÉS SZ LE IÓ EJ PC SF E O C R N VÁ KO

ac so la to

FIZIKAI/LELKI EGÉSZSÉG

T - t ELE e TE - rül PÜ LE táj etf LÉ PÜ ha elh SS LÉ szn asz ZE S/ ála ná RK há TÁ t lá E I N ló s ZE F JA za RA T RC t i -k ST U - v öz RU LA in l í té - e zik ek T KT zm te ne ö ed Ú RA én lek rgi zm és a yi om kö ű zö m z ld u mű VÁ há ni ló k á R za ció O to s SR k

I R GI BE SÉ EM ÖS Z KÖ

TI ZE I ÉS J I M Á G R T SÉ R TE TÉ

TI ZE T YE ZA N Ó R ÁL KÖ H

-k

ÉLHETŐ VERSENYKÉPES FENNTARTHATÓ

KÖRNYEZETVÉDELEM

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAM

2/2. ábra Esztergom egységes városfejlesztési, környezetgazdálkodási és városrendezési célrendszere (Tájgazdálkodási célrendszer)

112



ÉLHETŐ FENNTARTHATÓ VERSENYKÉPES EMBERI KÖZÖSSÉGI

FIZIKAI/LELKI EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSE ÉLETKORNÖVELÉS

egészség megőrzés

TERMÉSZETI TÁJI TÉRSÉGI

gyógyítás

rehabilitáció

TERMÉSZET-/TÁJVÉDELEM

talajvédelem

természetvédelem

tájvédelem

KÖRNYEZETVÉDELEM

KÖRNYEZETI HÁLÓZATI

víz

zaj hulladék pollen sugárzás

levegő

2/3. ábra Környezetgazdálkodási célok hierarchiája (egészségmegőrzés, természet- és tájvédelem, környezetvédelem

113



Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a statisztikai NUTS II. régiók nem esnek egybe a turisztikai régiókkal, így a térség keleti fele pl. a Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Merketingigazgatósághoz tartozik, nem a Közép-Dunántúlihoz. Mindeközben a térség központjának számító Esztergom mindössze 45 km-re fekszik az amúgy is közép-európai mértékű vonzerővel bíró fővárostól, amellyel a történelem folyamán szervesen kialakult migrációs és gazdasági kapcsok sora köti össze. Utóbbi szövetség a Bős-Nagymarosi Vízerőmű építkezése és annak leállítása körüli problémák megoldására jött létre. A kormányközi megállapodás hiánya, majd a per megindulása azonban nem tette lehetővé, hogy gyakorlati eredményeket tudjon felmutatni. 2/4. ábra A kistérség geopolitikai erővonalai

E s z te rg o m N y e rg e s ú jfa lu K o m á ro m

P il is m a r ó t D öm ös

S ü t t õ L á b a t la n

Tát M o g y o ró s b á n y a B a jó t

Dunakanyar

Ta ta -Ta ta b á n y a

B udapest

A regionális inkonzisztenciák Esztergomot továbbra is periférikus helyzetben tartanák, két szerencsés körülmény révén mégis a policentrikus fővárosi agglomeráció egyik legfontosabb településévé válhat. A Suzuki, majd újabb multinacionális cégek megtelepedése az Esztergomi Ipari Parkban megnövelte a város munkaerő-felszívó (centrumszervező) energiáit, valamint logisztikai potenciálját. A Mária Valéria-híd újjáépítése pedig nyitott-határ menti térséggé változtatta az esztergomit, olyan folyamatokat indítva el, melyek révén a város Budapest északi logisztikai és turisztikai kapujává válhat az elkövetkezendő évtizedben. A híd rekonstrukciójával párhuzamosan megkezdődött a szellemi hidak helyreállítása is: 2000. október 13-án a két határ menti kistérség Párkányban aláírta a regionális együttműködés szándéknyilatkozatát. A konzultatív jellegű együttműködés 2001 májusában felvette az IsterGranum Kisrégió elnevezést. A kisrégió a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió legélettelibb térsége lett. A földrajzilag az eurorégió szívének tekinthető, az egyik legforgalmasabb határátkelő mentén megszerveződött együttműködésnek jelenleg 43 település a tagja, lakóinak száma meghaladja a 112.000-et, területe megközelíti az 1.000 km2-t. A folyamatosan bővülő együttműködést a közeljövőben eurorégióvá célszerű minősíteni, ezáltal az EU pályáztatási rendszerében is nagyobb eséllyel vehetünk részt, másrészt a nemzetközi partnerségben is komolyabb együttműködésre lehet számítani. 114



A határon átnyúló együttműködés mindenesetre fokozatosan lehetőséget kínálatra, hogy egy 200.000-es, természetes régió központjává váljon Esztergom (2/1. térkép). 2/1. térkép Az Ister-Granum Határ Menti Kisrégió

Szlovákia

Magyarország A magyarok aránya 70% felett A magyarok aránya 80% felett A magyarok aránya 90% felett Jelentős szlovák kisebbség

A korábban hátrányos határ menti fekvés a híd átadása óta előnnyé változott. Esztergom súlya megnőtt mind kistérségi, mind regionális, sőt nemzeti, illetve nemzetközi szinten is. A szerencsés változásokat figyelembe véve megfogalmazhatóak azok a stratégiai célok, melyek a kedvező fordulat előnyeire épülnek. Regionális logisztikai központ kialakítása Budapest közelsége, a megépült hídra és a létesítendő teherkompra terelődő közúti forgalom, a tervek szerint egy évtized múlva megépülő új teherhíd, az állandó kapcsolat lehetősége a szintén EU-tagállammá váló Szlovákia második legnagyobb teherpályaudvarával, valamint a párkányi szabadkikötővel, illetve a meglévő esztergomi repülőtér nem teszik túlzóvá azt a célt, hogy az esztergomi és a párkányi ipari parkokra épülve térségünkben alakuljon ki Budapest északi logisztikai kapuja. A város fejlődését alapvetően változtatja meg, ha elkészül az új 10-es gyorsforgalmi út, és ha ennek egy új Duna-hídon keresztül északi irányban Közép-Szlovákián keresztül megépülnek a kapcsolódó szakaszai is. Esztergom ezáltal egy transzkontinentális közúti közlekedési és szállítási folyosó egyik legfontosabb állomása lesz, a magyar fővárostól 45 km-re és 20 perc elérhetőségre. Ugyanezt a szerepet erősíti a Zsámbéki-medencén átvezető, tervezett új nyugati, Budapestet elkerülő gyűrű. Ezen keresztül városunknak közvetlen kapcsolata épül ki az Adriát Budapesttel összekötő V/c helsinki korridorral. 115



A cél eléréséhez végrehajtandó intézkedések: – határon átnyúló érvényű, térségi logisztikai koncepció kidolgozása, – a párkány-esztergomi teherkomp megindítása (forgalomátirányító szerep), – logisztikai terminál építése az Esztergomi Ipari Parkban, – az esztergomi repülőtér fejlesztése, regionális szerepre felkészítése, – az új M 10-es továbbépítése, – a Zsámbéki-medencét tehermentesítő út megépítése, – az új Duna-híd megépítése, – a szlovák közúti kapcsolatok kiépítése. Az Esztergomi Ipari Park betelepítése A 2000-ben létrehozott Közép-magyarországi Autóipari Klaszter tevékenysége révén belátható időn belül elérhető, hogy az Esztergomi Ipari Park területe 100%-osan betelepüljön, és az ide költöző vállalatok számára a szükséges infrastruktúra kiépüljön. Fontos, hogy a városunkat megfelelő célterületnek tekintő befektetők köre egyrészt erősítse az autóipari jelleget, mert ez az összes cég tartós letelepedését segíti elő. Másrészt igyekezni kell kevesebb, de magasan kvalifikált munkaerőt alkalmazó iparágak városunkba vonzására, mert ez egyfelől erősíti Esztergom szellemi potenciálját (ezzel elősegíti felsőoktatási fejlesztési céljainak megvalósítását), másfelől az egész régióban megfigyelhető erősödő munkaerőhiány ezekre a vállalkozásokra nem lesz közvetlen hatással. 2005/2006-ig a remélt folyamatok befejeződhetnek. Eredményükképpen tovább csökkenthető (akár 3% alá) a munkanélküliek aránya. Az iparűzési adóbevételek pedig hosszú távon biztosíthatják a további városi beruházások, fejlesztések anyagi hátterét. A cél eléréséhez végrehajtandó intézkedések: – egységes, célorientált marketingtevékenység, befektetők felkutatása – térségi gazdasági portál létrehozása (integráció) – a közművek és az úthálózat kiépítésének befejezése az ipari park teljes területén – a még üresen álló területek racionális elvek szerinti értékesítése – az ipari park területének teljes környezetvédelmi rehabilitációja. Regionális turisztikai centrumszerep Mind a város térségi szervező szerepét, mind az esztergomi idegenforgalmi kínálati csomagok strukturális reformját erősíti a turizmus térségi szintű, összehangolt fejlesztése. Esztergom regionális szerepkörét egyrészt az észak-déli kapcsolatok újjáélesztése, megszervezése révén nyerheti vissza, másrészt a Dunakanyarban formálódó összefogás területén teendő kezdeményező lépésekkel. Emellett jelentős kínálatbővítésre is szükség lesz. E három intézkedéscsomagnak a hatására elérhető, hogy a jelenleg számunkra hátrányosan kiépült dunakanyari turisztikai rendszer súlyponti-szerkezeti változásait a város számára előnyös irányban befolyásoljuk. A cél eléréséhez végrehajtandó intézkedések: – térségi idegenforgalmi koncepció összeállítása – egységes marketing- és arculatterv kidolgozása, megvalósítása – vezető szerep elérése a létesítendő Dunakanyari Területfejlesztési Tanácsban – új turisztikai termékcsomagok kialakítása dunakanyari szinten 116


– –


kínálatbővítés a városi, a térségi és a kisrégiós idegenforgalomban (minden lehetséges területen pl. zöldturizmus, környezetvédelmi bemutatóhelyek) a kínálatbővítéshez szükséges infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. Regionális oktatási központ

Az elmúlt évtizedben egy általános és egy középiskolát kellett bezárni financiális okok miatt Esztergomban. Ezalatt több felsőoktatási intézmény karalapítási kísérlete vallott kudarcot. Hosszú távon azonban mind a fejlett technológiai háttérrel érkező befektetők, mind a turisztikai beruházók számára akkor lehet vonzó célpont a város, ha jelentős mértékben képes bővíteni a diplomás képzések számát és körét. Nem utolsó szempont az sem, hogy a város belső atmoszféráját is gyökeresen alakíthatja át egykét újabb esztergomi kar vagy intézmény megindulása. A városi kulturális és sportéletre szintén élénkítőleg hatna az oktatás fejlesztése. A város térségi szervező erejének ezáltal újabb bizonyítékát szolgáltathatnánk. A cél eléréséhez végrehajtandó intézkedések: – infrastrukturális beruházások a várhegyi tervezett oktatási centrumban – állami támogatás vagy külső befektető bevonása az épületegyüttes rehabilitációjához és újabb képzések megtelepítéséhez – oktatói bérlakásprogram beindítása – neves szakemberek megnyerése – országos marketingmunka. Esztergom, az otthonos kisváros Esztergom adottságainak megfelelően kerülni kell az olyan grandiózus vállalkozásokat, melyek alapjaiban változtatják meg a kisváros hangulatát, jellegét, arculatát. Fontos, hogy az itt élők otthonosan érezhessék magukat lakóhelyükön, s hogy késztetést érezzenek a helyi értékek védelmére, a helyi életminőség javítására. A városban élőknek településükért felelősséget érző, tettrekész lakosokká kell válniuk. Ehhez elsőként az önkormányzatnak kell gondos gazdának bizonyulnia, és megteremteni a közösségközpontú városfejlesztés hátterét. A belső közlekedés reformja Esztergom lakhatóságának egyik legproblematikusabb kérdése a nagy belső forgalom. A város egyetlen főutcájának számító Kossuth utca – Bajcsy-Zs. utca – Dobozi út vonalon naponta 12.500 járműegység halad át, melynek döntő többsége helyi érdekeltségű. Nincs racionalitása ezért egy olyan tervnek, mely a városon kívüli tehermenetesítő körgyűrű építésével orvosolná a fennálló helyzetet. Az un. Második belső tengely (bánomi áttörés) már épül, ám a belső járműforgalom racionalizálása is elkerülhetetlen. Meg kell oldani a parkolási gondokat, és portalanítani kell a város belső útjait. Ezáltal jelentősen javíthatóak Esztergom közlekedési-egészségügyi viszonyai. A cél eléréséhez végrehajtandó intézkedések: – a távolsági autóbusz-pályaudvar kiköltöztetése a belvárosból, – a város külső összekötő útjait használó helyközi közlekedési rendszer létrehozása, 117


– – – – – – –


kulturált, környezetkímélő autóbuszokkal átgondolt helyijárat rendszer kialakítása, a tehergépjármű-forgalom belvárosi korlátozása, terelése, a sebesség korlátozások szigorú betartatása, a város belső utcáinak portalanítása, tereprendezés, városi parkolási koncepció kidolgozása és megvalósítása, korlátozások bevezetése a jelenlegi főutcán, az alternatív közlekedési formák támogatása marketingtevékenységgel és az ezeket segítő infrastrukturális beruházásokkal. A lakossági ellátás reformja

A lakható város egyik legfontosabb ismérve, hogy ott az ellátás minden területen igazodik a lakossági igényekhez. Esztergomban (az I. fejezetben ismertetett okok miatt) e téren jelentős a lemaradás a hasonló méretű kisvárosokhoz képest. Elsősorban az adminisztratív szolgáltató intézmények működési feltételeit kell sürgősen javítani. Az önkormányzati ügyfélszolgálati irodában, a városi és térségi szerepet ellátó közintézményekben hiányzik a szükséges automatizáció, nincs intelligens sorszámosztó rendszer, megfelelő információs szolgáltatás. Az egyes intézmények között hiányzik a koordináció. Ezeket mielőbb meg kell teremteni. Javítani kell a városi tömegközlekedés, a kórházi és orvosi, valamint a kereskedelmi ellátás színvonalán. A városi fenntartású szociális ellátó intézmények fejlesztését minél hamarabb el kell kezdeni. A legközelebbi jövőben meg kell valósítani a városi akadálymentesítés programját, mely a mozgáskorlátozottak számára is otthonná teszi Esztergomot. A fent felsorolt fejlesztések nem egyszerűen az itt élők otthonosságérzetének az erősítését célozzák (erősebb kötődéseket kialakítva): a várost az ide látogatók számára is vonzóbbá teszik. A cél eléréséhez végrehajtandó intézkedések: – a városi tömegközlekedés reformja, esztétikus és kényelmes buszvárók építése – az ügyfélszolgálati rendszer korszerűsítése gépparkban és módszertanban egyaránt – minőségbiztosítási rendszer bevezetése az összes közintézményben – a közintézmények közötti koordináció informatikai szintű kiépítése – elektronikus ügyintézés alapjainak megteremtése – a városi kórház rekonstrukciójának folytatása, a szolgáltatások bővítése (pl. gyógyfürdő) – a kórház adósságkezelésének segítése – összehangolt, kulturált orvosi rendelői hálózat létrehozása, szakszolgálatok fejlesztése – a városi mentőszolgálat fejlesztése – a városi rendőrkapitányság fejlesztéseinek támogatása, bérlakásprogram – városi köztéri kamerarendszer kihelyezése – újabb bevásárlóközpontok (elsősorban szakáruházak) idevonzása – a városi kiskereskedelmi üzletek arculatának felügyelete – a rehabilitációs és a szociális otthonok, valamint a családvédelmi szolgálat fejlesztése – akadálymentesítés a közintézményekben és a köztereken.

118



Közösségformálás Az itt élők otthonosságát nemcsak a kényelmüket növelő fejlesztések alapozzák meg. Fontos az a közösség is, melyhez tartozásuk erősíti identitásukat, helybenmaradási szándékukat. A város felelőssége ezért, hogy olyan közösségformáló kezdeményezéseket tegyen, melyek az individuumok közötti kapcsolatrendszerek kialakulását segítik. Ez a szerveződés két szinten folyik: a fizikai értelemben vett közösségi terek, közösségképző rendezvények (agóra) segítségével és a virtuális közösségi terek (civil szféra) működtetésével. Esztergomnak mindkét esetben van tennivalója. Átgondolt és céltudatos koncepció mentén azonban kis lépésekben gyors sikereket lehet elérni. A cél eléréséhez végrehajtandó intézkedések: – közösségi terek kialakítása (pl. Széchenyi tér, Kis-Duna-part rehabilitációja, a szabadidőközpont átalakítása, sport- és szabadidőcentrum kialakítása a szigeten stb.) – közösségi alkalmak szervezése, támogatása – ingyenes városi információs kiadvány megindítása – a civil egyesületek működésének támogatása anyagilag és erkölcsileg – civil ház és teleházak létesítése – civil információs lap és portál megindítása – hárompillérű (nonprofit, vállalkozói, önkormányzati) városi egyeztetési fórum megalakítása és működtetése – a város földrajzi és szellemi kohéziójának erősítése. Örökségelvű idegenforgalmi fejlesztés A város szunnyadó energiáit felhasználva szükséges újragondolni Esztergom idegenforgalmi fejlesztési koncepcióját. Újra kell fogalmazni a stratégiai célokat, jelentősen bővíteni kell a kínálatot, és korszerű, egyben esztétikus információstábla-rendszer kialakítását kell megkezdeni. Ezzel párhuzamosan meg kell kezdeni egy intelligens informatikai tájékoztató rendszer kifejlesztését, beüzemelését. Komoly beruházásokkal (esetenként az ide települő cégek ösztönzésével) jelentős mértékű parkosítási programot kell elindítani. Fontos, hogy az ide látogatók minél több időt töltsenek a városban. Ennek érdekében nemcsak a kínálatot kell bővíteni, hanem az idegenforgalmi infrastruktúrát is fejleszteni szükséges. Az értékesítés eredményességéhez átfogó városi és térségi marketing- és arculattervet kell kidolgozni, illetve megvalósítani. Mindezen elképzelések megvalósulásával egy vonzó, arculatát mégis megőrző, a szellemi, természeti és épített örökséget gondozó és sokféleképp értékesítő idegenforgalmi célponttá válhat Esztergom. Ezzel pedig az itt élők gazdagodnak leginkább. A cél eléréséhez végrehajtandó intézkedések: – új városi és térségi idegenforgalmi koncepció kialakítása – marketing- és arculatterv készítése, megvalósítása – turisztikai tájékoztató rendszerek (materiális és virtuális) kiépítése – az idegenforgalmi infrastruktúra átfogó fejlesztése – kínálatbővítés (fürdő-, aktív, konferencia-, ökoturizmus stb.) – parkosítási program beindítása – esztétikus, egységes arculatú kiadványsorozat megjelentetése – összehangolt, tervezett marketingtevékenység megindítása. 119



2.3. A környezetvédelmi, környezetgazdálkodási program célja Egészséges települési környezet kialakítása a tájhasználat szabályozásával A város közlekedésből adódó környezeti terhelés csökkentése, az abból következő járulékos környezetkárosítás (levegőszennyezés, zaj, épületek károsodása) mérséklésével. A város közterületeinek komfortosabbá tétele. "Legyen a város megújuló-energia mintaterület!" Lehetőségek ehhez: biomassza ültetvények parlagterületen, biogáz fejlesztés pl. hulladéklerakón, szélenergia alkalmazása a város környékén stb. Ez az idegenforgalmi vonzerőt tovább emelné és szélesítené az idelátogatók, érdeklődők körét, továbbá pozitívan hatna vissza a helyben lakók életkörülményeire is. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére hasonló programokat, akciókat megvalósítani, mint azt az Európai Klímaszövetség városai csinálják ezen cél érdekében, sőt lehetőség szerint csatlakozni a szövetséghez. – – –

Egészségvédelmi célok Fizikai és lelki egészségmegőrzés A lakosság fizikai és lelki egészségének megóvása A lakosság életkorának növelése

–

Talaj-, természet- és tájvédelem Talajvédelem

A talajvédelmi célkitűzéseket az esztergomi és a városkörnyéki tájhasználati konfliktusaiból vezetjük le (2/2 térkép). A város és a hozzátartozó külterületek művelési ágainak megoszlása, azok hasznosítása döntő mértékben járul hozzá a környezet minőségének állapotához, kiindulási alapnak a bel és külterület, valamint a kertek (régen zártkertek) adatai szolgálnak (2/1. táblázat). A tényleges területi kiterjedésből és a %-os arányból a következők állapíthatók meg: – Jelentős a termelésből kiesett területek részaránya (illetve a parlagon álló terület 45%) 3800 ha – a ≈ 9200 összterületen (bel+kül+(zárt)kert terület) belül az adottságokhoz képest alacsony az ún. intenzív kultúra (szőlő, kert, gyümölcsös - összesen 365 ha amely nem éri el a 4%-ot) – Nem a szükségleteknek megfelelő az erdő részaránya, bár az ökológiai feltételek kifejezetten az erdő vegetációtípusnak felel meg (Részaránya ≈ 24%). – Különösen a talajvédelmi és jóléti célú erdőterületek „hiányoznak”. – A szántó alacsony részarányával (20%) a terület szabdaltságát és a változatos térfelszínű adottságokat tükrözi. A tények a következők: – A szántók és gyümölcsösök évszázados tapasztalatok alapján kerültek jelenlegi helyükre. Sokuk elvadult, körültekintő rehabilitációjuk megfontolandó. – Az ökológiai adottságokat messzemenően figyelembe vevő térhasznosításon kívül figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az egykori szovjet laktanyákat és környéküket (beleértve a lő, illetve gyakorlóteret) úgy kell tekinteni, mint a mezőgazdaságból véglegesen kizárható területeket. (Ezen a területen a fejlesztés javasolható.)A művelésből kivont terület nagy részaránya, kiterjedése lehetőséget ad nagy ipari zónák kialakítására (pl. Suzuki gyár környéke) 120


–

–


Ki kell hangsúlyozni, hogy a túlzott és főleg több helyen induló „zöldmezős” beruházások erősen rontanák a táj harmóniáját, megbontva a zöldfelületek arányát, a többé-kevésbé természet közeli ökoszisztémák egyensúlyát. Különösen érvényes ez a város Ny-DNy-i régiójában, a vasút és a Kis-Duna közötti területen. A várostó Ny-ra fekvő területek túlnyomó része a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében. Van. Környezet-, természet- és tájvédelmi szempontból hasznosítása, földhasználata szabályozott. Az észrevételeket az alábbiakban összegezzük

A termelésből való kivonás nem feltétlenül azt jelenti, hogy a termőföld megszűnt termőfelületként funkcionálni. A kivonás után új szerepet, jóléti funkciót kaphat, zöldfelületként kelhet „új életre”, vagy jóléti erdőként díszlik. Ugyanilyen problémával számolhatunk az ún. művi körzet megváltoztatására Esztergom Tábor környéki felhagyott homok, sóderbányáknál, illetve a Dorog felé eső városkörnyékhez tartozó egykori bányaterületeknél is, ahol nélkülözhetetlen a rekultiváció. Környezetvédelmi, gyakorlati és tájesztétikai szempontból egyaránt kritikusnak mondható a 3800 ha termelésből kivont (42%) terület. A helyzetet tovább rontja a „papíron” művelésben lévő, de valójában parlagterületek (főként a szántó művelési ágban) további hektárjai. Rendkívül nagy a felaprózottság mértéke, amely a belterületeknél még elfogadható, de semmiképpen sem a külterületen és a zártkertekben. (17174 db földrészlet ld. 2/1. táblázat) Ha figyelembe vesszük a táj és maga a város természeti, gazdaságföldrajzi adottságait a következőket állapíthatjuk meg a SWOT elemzések tükrében. Esztergom városkörnyék táji adottságai a SWOT analízise tükrében Erősségek

Gyengeségek

DINP szabályozó szerepe Nagy erdőfelület (a közeli térségben) Kiemelkedő tájképi értékek

A birtokszerkezet kedvezőtlen Művelési ág aránya kedvezőtlen Káros antropogén hatások az egykori katonai területeken A Duna nagy vízhozama (vízkivételi lehetőség) Sérült, rekultivációra szoruló felületek A Duna jobb partján viszonylag kedvező ökológiai Hiányos infrastruktúra (csapadékvíz elvezetés, paraméterek (termőhelyi adottságok vízvisszatartás stb.) kedvezők a kitettség szempontjából) Lehetőségek

Veszélyek

Virágzó kertkultúra kialakítása Idegenforgalmi szempontból tartós „kereslet” (kultur, vizi, öko, vadászturizmus) „Tájharmonikus” fejlesztések a sérült talajfelszínű területeken Biogazdálkodás bevezetésének esélye (helyi piac + fővárosi piac) Környezethez alkalmazkodó zónák kialakítása Idegenforgalom és tájteremtés szempontjából Iparfejlesztés–környezeti adottságok figyelembe vételével

További felaprózottság a termőföldeken Krónikus talajvédelmi problémák a nadrágszíj parcellák miatt Előnytelen beépítettség (a táj karakterének megváltoztatása) A tájspecifikus termesztés megvalósítását akadályozó rétegérdekek

121



A talajvédelem célja a SWOT analízisből vezethető le: – – – –

Az erősségek kibontás a lehetőségek kihasználása, miközben a gyengeségek mérséklésére és törekedni kell a veszélyek elhárítására.

Természet és tájvédelem Természet- és tájvédelmi célok – – – – – –

Duna rehabilitációja, vízpartok, vizes élőhelyek védelme Halfauna védelme, halélőhelyek megőrzése Értékes madárfajok állományának védelme Vízrendezések ökológiai szempontok alapján Gyepterületek szakszerű fenntartása, kezelése Erdőterületek kezelése

Természet- és tájvédelmi szakmapolitikai célok – – –

Közös programok kidolgozása Esztergom Önkormányzatával Cselekvési-program összeállítás a város polgármesteri hivatalával Együttműködés a város civil szervezeteivel

Tájvédelmi, tájgazdálkodási cél A „területfejlesztést”, területgazdálkodást alá kell rendelni a környezetvédelmi szempontoknak, a természeti és az emberi erőforrások megőrzésének, újratermelésének. A természet és tájvédelem eredményességének a feltétele a térségi együttműködés (2/3. térkép). Tartós munkakapcsolatot kell kiépíteni a szlovák és a magyar oldal között a Nemzeti park Igazgatóságok, a települési önkormányzati, a vállalkozói/gazdálkodói szervezetek és a civil szféra bevonásával. ESZTERGOM Művelési ágak

szántó gyep (rét) szőlő kert gyümölcsös gyep (legelő) nádas erdő kivett halastó Összesen

2/1. táblázat Esztergom területi kimutatása község területének kimutatása Fekvések területe ha/m2 Belterület Külterület Zártkert 31,6197

73,3076 2,8055 1416,8592 5,4706 1530,0626

Földrészletek darabszáma:

1579,9137 338,2923 42,6820 1,1995 24,5276 364,4604 3,9802 2230,2365 2339,6712

282,6562 0,5978 118,6259 118,3140 59,1562 76,5325

6924,9634

732,9038

Belterület: Külterület: Zártkert Összesen:

122

33,4922 43,5290

Összesen

1894,1896 338,8901 161,3079 119,5135 83,6838 514,3005 3,9802 2266,5342 3800,0594 5,4706 9187,9298

10488 2703 3983 17174 Forrás: Esztergomi Körzeti Földhivatal



2/2 térkép Tájszerkezeti beavatkozások. A3

123



2/3. térkép Természet- és tájvédelmi együttműködés A3

124



Környezetvédelem Vízminőség védelem A térségben a felszíni és a felszín alatti vizek védelme, minőségük javítása, megőrzése fokozott jelentőségű ezért alapvető célként fogalmazható meg – a felszíni és felszín alatti vízkészletek minőségromlásának megakadályozása, vízminőségük javulásának elősegítése (a Táti Duna-ágak, a Prímási-ág, a Palatinus-tó vízgyűjtőinek, ezen belül a részvízgyűjtők pl. Unyi-patak, Kenyérmezei-patak rendezése) – a Prímás-szigeti és a Szentkirályi ivóvízbázis kiemelt védelmének biztosítása (talajszennyező források, illegális hulladéklerakások megszűntetése), a hidrogeológiai védőidomokon belül (2/4. térkép) mindenféle tevékenység hatásvizsgálati megalapozásának előírása, a felszíni vízgyűjtő terület védelme – a csatornázatlanlakott területek csatornázása (pl. a lassan betelepülő, lakóterületté váló Búbánatvölgy) – a szennyvízcsatornázott területeken a bekötések arányának közel 100%-ra növelése, az illegális szennyvízelhelyezések, rákötések (szikkasztás, felszíni vízbe, vagy csapadék csatornába vezetés) felszámolása, bekötések támogatása és ellenőrzése. Levegőtisztaság védelem A kibocsátások és a terjedési viszonyok, valamint a levegőminőség elmúlt években mért adatainak, a határérték-túllépések gyakoriságának átfogó vizsgálata megmutatta, hogy a város légtere a fűtési és nem fűtési időszakok átlagai alapján az ülepedő és szálló por tekintetében rendszeresen szennyezettnek, a NO2 tekintetében mérsékelten szennyezetnek minősíthető, míg az egyéb légszennyező anyagok (SO2, CO) koncentrációinak átlagos értéke lényegében az éves határértékeken belül maradnak. A légzőszervi betegségek kiváltotta elhalálozás megyei szinten itt, térségünkben a legmagasabb. Ezért a levegőszennyezettség mérését árnyaltabbá szükséges tenni a konkrét teendők pontosítása céljából. elodázhatatlan feladat: – a fűtéskorszerűsítés, a gáztüzelés és távhő kiterjesztésének támogatása a lakóterületeken és az intézményeknél; – a forgalmas útvonalak mentén kialakuló, közlekedési eredetű levegőszennyezettség mérséklése a forgalom-szervezés, beépítés, zöldfelületi rendszer lehetőségeinek figyelembe vételével – az ipari eredetű légszennyezés visszaszorítása, – a mezőgazdasági eredetű légszennyezés (porképződés, állattartó telepek bűzhatása) mérséklése, megszüntetése. Zaj/rezgés, sugárzás, pollen, elleni védelem Zaj/rezgés elleni védelem A terhelés növekedésének csökkentése, a kedvezőtlenül érintett területeken a kialakult zajviszonyok fokozatos javítása a megelőzés elvének hatékony érvényesítésével

125



2/4. térkép. A Prímás szigeti és Szentkirályi vízbázis hidrogeológiai védőidoma A4

126


– –


a túlterhelt területeken már rövid távon a panaszokra, konfliktusokra okot adó helyzetek megszüntetése, hosszabb távon a területi zajhatárértékek teljesülésének elérése már a területrendezés, útkialakítás tervezési fázisában a zajhatárértékek teljesülésének biztosítása. Pollenterhelés visszaszorítása

Térségünkben jelenleg igen magas a különféle allergiáktól szenvedő kisgyermekek és fiatalok száma. Ahhoz, hogy a város lakható legyen, hogy diákvárosi címnek, az idegenforgalmi követelményeknek megfeleljen, fontos a jó közérzet biztosítása, melyhez aránylag egyszerűen hozzájárulhatunk a pollenterhelés csökkentésével. Nem nagy ráfordítás, inkább ismeretek, figyelem és empátia kérdése. Legfontosabb teendő a megelőzés: – Szükségtelenül ne háborgassuk a természetes növénytakarót, a természetes környezetet – Ne ültessünk allergén díszfákat, cserjéket – Parkokban, lakótelepeket összekötő gyepeken, az útszélen virágzást megelőzően történjen a gyepnyírás, kaszálás (időben nem elhúzva, egyszerre, sok emberrel, több géppel) Azzal, hogy a városban csökkentjük az allergén pollenkibocsátás mértékét már sokat tettünk. Azt nem tudjuk megakadályozni, hogy a szél a távolabbi területekről be ne hozza a virágport, de legalább a mennyisége nem emelkedik Kisebb pollendózis mellett kevesebb, gyengébb a tünet. Megjegyzendő, hogy a virágporok önmagukban nem okozhatnak népbetegséget, más okokkal együtt tényezői a megbetegedéseknek: a szennyezett környezetet okozó iparosítás, a megnövekedett gépjárműforgalom, a természetidegen vegyi anyagok tömeges felhasználása munkahelyen és háztartásban, a dohányzás, továbbá egyéb urbanizációs hatások, mint a stressz, a labilis pszichés állapot, a mikroelemhiányos táplálkozás és genetikai hajlam. Az immunrendszer destabilizálódása már csecsemőkorban megkezdődhet a szoptatás (anyatej!) elmaradásával és a tisztítószer-reklámok által gerjesztett túlzott higiénés megfeleléssel. Hosszú távon a környezetterhelés csökkentésével, a természetközeli állapot visszaállításával, megfelelő táplálkozással, életmóddal mérsékelhető a pollenérzékenység. Egyértelműen bizonyított, hogy a természetes szukcessziós folyamatok során a klímának és a talajadottságoknak megfelelő természetes, zárt növényzet kialakulásával a parlagfű 2-4 év alatt eltűnik, az évelő fajok kiszorítják. Szakszerű beavatkozással, a pollenallergia csökkentése érdekében ezt a folyamatot célszerű felgyorsítani. Általános cél az egészséget támogató városi környezet kialakítása. –

A levegőszennyezettség összetevőinek feltárása, a levegőminőség javítása – levegőszennyezés és a pollenterhellés együttes hatásának mérséklése. – A lakosság környezetegészségügyi helyzetének javítása a pollenallergia kockázatának csökkentésével, Esztergom város pollenhelyzetének feltárása, a pollenallergia kialakulásának ismertetése, a megelőzési lehetőségek tudatosítása, javaslatok környezetbarát védekezésre.

127



Hulladék kezelés A hulladékgazdálkodási törvény megszületésével és az ezt követő nagyszámú rendelet megjelenésével már az EU-s szabályozás hazai jogrendbe történő beültetése valósult meg. A magyar környezetpolitika a fenntartható fejlődést elősegítő Környezetvédelmi törvényben rögzített elveit és céljait a hulladékokkal kapcsolatban a 2000. évi XLIII. tv. (Hgt.) határozza meg. Alapvető célként jelenik meg a hulladékképződés megelőzése, a hulladékszegény technológiák alkalmazása, veszélytelenebb hulladékot eredményező anyagfelhasználás. A hulladékképződés során prioritásként fogalmazódik meg a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, és a már nem hasznosítható hulladék kockázatmentes ártalmatlanítása, a hulladéklerakás minimalizálásával. A célok elérése érdekében a Hgt.-ben foglaltak szerint kidolgozásra kerül a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként a hat évre készülő Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT). Ennek elfogadását követően a Környezetvédelmi Felügyelőségek irányításával területi hulladékgazdálkodási terveknek kell készülniük. Majd a települési önkormányzatoknak kell elkészíteniük helyi hulladékgazdálkodási terveiket. A program főbb célkitűzései – – – – –

–

A környezet igénybevételével, terhelésének és szennyezésének csökkentésével összefüggő helyi hulladék kezelési, ártalmatlanítási feladatok számbavétele, a károsodások megelőzése, a károsodott környezet helyreállítása. Az emberi egészség védelme, az életminőség helyi környezeti feltételeinek javítása. A helyi természeti erőforrások megőrzése, fenntartása, az azokkal való ésszerű, takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodás. A helyi civil szerveződési formák és a lakosság bekapcsolása a hulladékminimalizálási, szelektált gyűjtési programokba. A helyi gazdaság (vállalatok, vállalkozások) működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezetvédelmi követelményekkel való összehangolása, azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyekkel a helyi vállalkozók érdekeltté tehetők a környezetvédelmi problémák megoldásában. A hulladék kezeléssel és a környezetvédelemmel kapcsolatos hatósági munka és intézményrendszerének fejlesztése.

A környezetvédelmi, megvalósítási feltétele

környezetgazdálkodási

program

célkitűzéseinek

A célkitűzések megvalósításának feltételeit a Komárom-Esztergom megyei környezetvédelmi programban az alábbi módon összegezték. Esztergom esetében ez azt jelenti, hogy be kell illeszkednie abba az együttműködésbe, amelyet a megyei program előirányoz. Együttműködés szükséges: –

Komárom-Esztergom megye, a törvényhozó, valamint a kormányzati szervek között (a speciális problémákat is kezelni képes szabályozó és érdekeltségi rendszer kialakításában valamint a megye kompetenciáját meghaladó környezeti 128


–

– –

– –

–

–

–


problémák (mint az energiaiparral és a korábbi ipari tevékenységekkel kapcsolatos kárelhárítás, a Duna szakasz komplex problémái, a karsztvízkészletek védelme, a vízszint növekedésével összefüggő problémák) kezelésében, Komárom-Esztergom megye és a megyei települések önkormányzatai, önkormányzati társulásai között az önkormányzatokra háruló környezetvédelmi feladatok munkamegosztással, (illetve a közösen elvégezhető feladatok vonatkozásában) társulással történő megoldásában, Komárom-Esztergom megye és a Közép-Dunántúli Régió között az EU csatlakozás elősegítésében, a megyehatárokon átnyúló közös környezet és természetvédelmi problémák megoldásában, Komárom-Esztergom megye és a szomszédos megyék önkormányzatai között (regionális szintű levegőszennyezés, a Dunakanyar rehabilitáció, a magyarországi Duna szakasz komplex környezetvédelmi problémái, a karsztvízkészletek védelme valamint a természetvédelem összefüggései vonatkozásában.) A Szlovák-Magyar együttműködés keretében az országhatárokon túlnyúló környezeti problémák (felszíni vízszennyezés, regionális levegőszennyezés, nukleáris sugárzás veszélyeztetés, táji-, természeti értékvédelem) vonatkozásában, Együttműködés szükséges a megye települési önkormányzatai között egy-egy térség karakterének, értékeinek együttes védelmében, a regionális infrastruktúrahálózatok továbbépítésében, a hulladékgazdálkodásban, a kistérségi környezeti konfliktusok kezelésében, Együttműködés szükséges a környezet és természetvédelemben illetékes szakhatóságok valamint az önkormányzatok között a környezeti károk feltárásában, a környezeti információs rendszer kiépítésében és működtetésében, a környezetszennyezés csökkentése érdekében összehangolt lépések kidolgozásában, a környezeti hatásvizsgálatok érdekében, valamint a megelőzésben. Együttműködés szükséges az önkormányzatok, a szakhatóságok és a lakossági szerveződések (NGO-k, környezetvédelmi mozgalmak között) a környezeti információszerzésben, a környezettel kapcsolatos különböző érdekek feltárásában és közvetítésében, a lehetséges megoldási alternatívák kidolgozásában kezelésében, a társadalmi részvétel erősítésében) Végül, de nem utolsó sorban együttműködés szükséges a környezetszennyezők, a hatóságok és az önkormányzatok között a környezetszennyezés csökkentése, újabb szennyezőforrások elkerülése érdekében.

A koncepció alapgondolatához kapcsolódik, hogy a környezet- és természetvédelem önálló érdekeltségi és irányítási, ellenőrzési rendszerének erősítése mellett kiemelkedő jelentőségű a környezet- és természetvédelem és környezetfejlesztés érdekeinek integrálása a területfejlesztésbe minden szinten (makroregionális, országos, regionális, megyei, kistérségi és települési szinten egyaránt). A célkitűzések megvalósíthatóságának térségi keretei A célkitűzések csak térségi együttműködéssel valósíthatók meg. A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás feladatainak akcióterületeit behatároltuk. A lehatárolt területek egységes tervezése, szervezése és szabályozása biztosíthat csak hatékony és eredményes védelmet, gazdálkodást. A célkitűzések megvalósíthatóságának térségi kereteit a mellékelt térképeken mutatjuk be: 129


– – – – –


Esztergom térségi tájképi karaktervédelem akcióterülete (2/5. térkép), különös tekintettel a világörökség helyszínné válás feltételeire, Prímás szigeti és Táti ivóvízbázisa felszínivíz-védelmi akcióterülete (2/6. térkép) Levegőminőségvédelmi akcióterület (2/7. térkép), Térségi zöldfolyosók (2/8. térkép), a természetvédelem, a biodiverzitás fenntartás akcióterülete Talajvédelmi akcióterület (2/9. térkép)

130


–


Esztergom térségi tájképi karaktervédelem akcióterülete (2/5. térkép), különös tekintettel a világörökség helyszínné válás feltételeire,

131


–


Prímás szigeti és Táti ivóvízbázisa felszínivíz-védelmi akcióterülete (2/6. térkép)

132


–


Levegőminőségvédelmi akcióterület (2/7. térkép), A3

133


–


Térségi zöldfolyosók (2/8. térkép), a természetvédelem, a biodiverzitás fenntartás akcióterülete

– A3

134



– TALAJVÉDELMI AKCIÓTERÜLET (2/9. TÉRKÉP)

A4

135



136



III. Környezetvédelmi, környezetgazdálkodási stratégiai program 3.1. A VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE 3.1.1. Prioritások 3.1.2. Alprogramok és intézkedéscsoportok rendszere 3.2. RÉSZLETES VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIA

137

140 140 141 146



138



A stratégiai programalkotás forgatókönyvéül az Európai Unióban rendszeresített (Strukturális alap, Kohéziós alap) és a PHARE CBC-vel, a SAPARD programmal Magyarországon is általánossá vált forrásorientált, célközpontú modellt választottuk. A megközelítés és a javasolt intézkedéscsoportok, akcióterületek, alkalmasak arra, hogy a partnerek (Esztergom-Nyergesújfalui kistérség, Ister-Granum kisrégió, esztergomi polgárok és vállalkozók, gazdálkodók szövetségei, szervezeti) bevonásával célorientált projektek készüljenek. Ezek eredménnyel vehetnek részt az EU (előcsatlakozási)alapok és a magyar fejlesztési, környezetvédelmi stb. pénzforrások elnyerésében, ugyanakkor katalizálhatnak önkormányzati, gazdálkodói, vállalkozói pénzeszközöket a városfejlesztési, városrendezési, környezetvédelmi, valamint természet- és tájvédelmi elvárásokat is mérlegelő fejlesztések elősegítésére. Törekedtünk olyan stratégiai programot körvonalazni, amely – európai mércével mérve versenyképes a forrásokért folytatott versenyben – az Esztergomi Önkormányzat, a térségi vállalkozók, vállalatok és a lakosság szempontjából egyaránt elfogadható, – alapja lehet városi, kistérségi és kisrégiós közmegegyezéses programok kidolgozásának, ugyanakkor – rugalmas, fejleszthető, a közeljövőben kidolgozásra kerülő térségi és városi koncepciók, tervek, stratégiák integrálására képes, ugyanakkor integrálható is. Esztergom városfejlesztési, városrendezési és környezetvédelmi/környezetgazdálkodási feladatainak összehangolt megoldására egységes stratégiai tervet kell hogy készítsen az elkövetkező egy-két évben. Ennek az egységes stratégiának fogja részét képezni a most kidolgozásra kerülő városi környezetvédelmi, környezetgazdálkodási stratégiai program. A program kidolgozása során feltételeztük, hogy a hiányzó stratégiai programok (területfejlesztési, területrendezési) rövid távon elkészülnek, és olyan módszert választottunk, amely alkalmazásával a három program egységes stratégiába lesz rendezhető. A városi stratégia terv felépítése – Stratégiai program-szint a városfejlesztés, a városrendezés és a környezetvédelmi/környezetgazdálkodási feladatok összehangolt megvalósítására, – Ezen belül kerülnek kidolgozásra az egyes munkarészek, esetünkben a városi környezetvédelmi, környezetgazdálkodási stratégiai program, amelynek összetevői: – A prioritások szintje – Az alprogramok szintje – Az intézkedéscsoportok szintje – A projektek szintje

Az egységes stratégia terv kidolgozásának feltétele Esztergomban 1.

A városfejlesztési koncepció, a városrendezési tervek és a környezetvédelmi, környezetgazdálkodási tervek egységének megteremtése érdekében a környezetvédelmi, -gazdálkodási programot Esztergom város aktivizálás előtt álló általános rendezési tervére és az előkészítés alatt álló városfejlesztési koncepcióra alapoztuk. Az érdemi stratégiai programalkotás ezzel a tervvel indul. A fejlesztési koncepció és a rendezési terv az elkövetkező években meg fog újulni és ezzel megváltoznak a kiindulási koncepcionális/tervi feltételek is. A változás 139



következtében a környezetvédelmi, környezetgazdálkodási program is módosításra kell hogy kerüljön. Csak ez biztosítja a városfejlesztési koncepció, a környezetgazdálkodási program és Esztergom rendezési tervének – egyszóval a város tájgazdálkodási tervének – egységét. Ez a terv tehát egy hosszabb stratégiai tervkészítés első állomása. 2. Tájgazdálkodási (ellenőrző) elemzések bevezetése (hatáselemzések, arányelemzések és terhelhetőség elemzések) a város élhetőségének, fenntarthatóságának, versenyképességének megalapozására. 3. A környezetvédelmi, környezetgazdálkodási tervek integrációja (integrálás és integrálódás) a városi, a kistérségi és a kisrégiós fejlesztési koncepciókkal, rendezési terveivel és környezetvédelmi, környezetgazdálkodási programjaival, stratégiai programjaival. 4. Operatív tervek kidolgozása összhangban a pályázati kiírásokkal

3.1. A városi környezetvédelmi, környezetgazdálkodási stratégiai program felépítése A stratégiai program gerincét a prioritások és alprogramok alkotják.

3.1.1. Prioritások Esztergom környezetvédelmi, környezetgazdálkodási stratégiai programjának priorizálásánál figyelembe vettük: A program integrációjának elősegítésére: – A Nemzeti fejlesztési koncepciót, a nemzeti környezetvédelmi programot, A Közép-Dunántúli Régió és Komárom-Esztergom megye környezetvédelmi programját, – Esztergom fejlesztési koncepciójának vázlatát (első olvasat), a város aktualizálás előtt álló általános rendezési tervét, – Az Esztergom-Nyergesújfalui kistérség, valamint az Ister-Granum kisrégió fejlesztésére (települések összefogásával, gazdálkodók, vállalkozók, polgárok bevonásával) kidolgozott projektekben megfogalmazott elveket és célokat A gazdasági megalapozás, a pénzeszközök elnyerése érdekében – A magyarországi (országos, régiós, megyei) pályázati lehetőségeket – az Európa Unió csatlakozási alapjait: PHARE, SAPARD – az Európa Unió támogatáspolitikáját, támogatási célkitűzéseit, pályázati lehetőségeit Esztergom környezetvédelmi, környezetgazdálkodási érvényesítésével segíti a célkitűzések megvalósítását:

140

stratégiája

az

alábbi

prioritások



A környezetvédelmi, környezetgazdálkodási stratégia prioritásai I. Prioritás A városfejlesztési koncepció, a városrendezési terv és a környezetvédelmi, környezetgazdálkodási program egységének biztosítása, azaz tájgazdálkodási program kialakítása II. Prioritás A városlakók fizikai és lelki egészségének védelme, az életkor növelése, környezetigényes szellemiség megteremtése, a tájhoz kötődő kulturális hagyományok erősítése; III. Prioritás A természeti és a táji értékek védelme; talajvédelem, természetvédelem, biodiverzitás védelem, tájvédelem IV. Prioritás Környezetvédelem, a vízminőség, a levegőtisztaság védelme, zaj, pollen, sugárzás elleni védelem, korszerű hulladékkezelés. V. Prioritás A Ister-Granum kistérség, a Vág-Duna-Ipoly eurórégió környezetvédelmének, környezetgazdálkodásának és tájgazdálkodásának koordinálása, összehangolása.

3.1.2. Alprogramok és intézkedéscsoportok rendszere A prioritásokhoz rendeljük hozzá az alprogramokat, intézkedéscsoportokat. (A prioritásokat római, az alprogramokat arab számmal jelöljük. A számozás mindkét esetben folyamatos és egymástól független.) Az Esztergomi környezetvédelmi, környezetgazdálkodási stratégiai program a következő alprogramokból, intézkedéscsoportokból áll.

I. Prioritás A városfejlesztési koncepció, a városrendezési terv és a környezetvédelmi, környezetgazdálkodási program egységének biztosítása, azaz tájgazdálkodási program kialakítása 1. Alprogram TÁJGAZDÁLKODÁSI PROGRAM KIDOLGOZÁSA Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 1.1. Intézkedéscsoport Környezet-, természet- és tájkímélő városfejlesztés, városrendezés 141



1.2. Intézkedéscsoport Környezetkímélő közlekedés 1.3. Intézkedéscsoport Környezetbarát energia felhasználás 1.4. Intézkedéscsoport Egységes városfejlesztési, városrendezési, és környezetgazdálkodási tervrendszer Esztergomban 2. Alprogram TÁJGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV TERVEK KIDOLGOZÁSA. Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 2.1. Intézkedéscsoport Természeti, környezeti, táji forrásgazdálkodási tervek, valamint települési vagyongazdálkodási terv 2.2. Intézkedéscsoport Tájgazdálkodási projektek kidolgozása 2.3. Intézkedéscsoport Városi környezetvédelmi szabályozási rendszer gondozása, megújítása 2.4. Intézkedéscsoport Városi környezetvédelmi adatbank fejlesztése, naprakészen tartása II. Prioritás A városlakók fizikai és lelki egészségének védelme, az életkor növelése, környezetigényes szellemiség megteremtése, a tájhoz kötődő kulturális hagyományok erősítése; 3. Alprogram EGÉSZSÉGVÉDELEM Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 3.1. Intézkedéscsoport A város népességének egészségvédelme (megelőzés, egészségügyi hálózat fejlesztés) 3.2. Intézkedéscsoport A Vaszary Kolos kórház fejlesztése 4. Alprogram KÖRNYEZETIGÉNYES SZELLEMISÉG KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÁPOLÁSA

MEGTEREMTÉSE,

Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 4.1. Intézkedéscsoport Együttműködés a helyi környezeti állapot alakításában résztvevő szereplőkkel 4.2. Intézkedéscsoport Környezeti nyilvánosság, környezeti tudatformálás 142

TÁJI



III. Prioritás A természeti és a táji értékek védelme; talajvédelem, természetvédelem, biodiverzitás védelem, tájvédelem 5. Alprogram TALAJVÉDELEM, A TALAJTERHELÉS CSÖKKENTÉSE Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 5.1. Intézkedéscsoport Talajvédő programtervek kidolgozása 5.2. Intézkedéscsoport Környezetkímélő mezőgazdasági módszerek, technológiák támogatása, elterjesztése 5.3. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági termelésre nem, vagy korlátozottan alkalmas területek kivonása, termelés korlátozása; 6. Alprogram A TERMÉSZETVÉDELEM, BIODIVERZITÁS VÉDELEM Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 6.1. Intézkedéscsoport A természetvédelmi területek és pufferzónáik kutatása, tervezése 6.2. Intézkedéscsoport Madárfajok állományvédelme 6.3. Intézkedéscsoport Természetes vizek, vizes élőhelyek megőrzése, védelme 6.4. Intézkedéscsoport Gyep és erdőterületek kezelése 7. Alprogram TÁJVÉDELEM Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 7.1. Intézkedéscsoport Tájvédelmi, tájképvédelmi kutatás, tervezés 7.2. Intézkedéscsoport Vízrendezéshez kötődő tájvédelem 7.3. Intézkedéscsoport Tájhasználathoz kötődő tájvédelem

143



IV. Prioritás Környezetvédelem, a vízminőség, a levegőtisztaság védelme, zaj, pollen, sugárzás elleni védelem, korszerű hulladékkezelés. 8. Alprogram VÍZMINŐSÉGVÉDELEM Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 8.1. Intézkedéscsoport Jó minőségű ivóvízellátás biztosítása, az ivóvízbázis védelme 8.2. Intézkedéscsoport Csapadékvíz elvezetés 8.3. Intézkedéscsoport Kommunális szennyvízelvezetés és kezelés 8.4. Intézkedéscsoport Felszíni vizek védelme 8.5. Intézkedéscsoport Talajvíz védelem 9. Alprogram LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 9.1. Intézkedéscsoport Kommunális légszennyezés visszaszorítása 9.2. Intézkedéscsoport Ipari és mezőgazdasági eredetű légszennyezés visszaszorítása 9.3. Intézkedéscsoport Közlekedési légszennyezés visszaszorítása 9.4. Intézkedéscsoport Levegőmonitoring rendszer kiépítése 10. Alprogram ZAJ, POLLEN, SUGÁRZÁS Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 10.1. Intézkedéscsoport Zajterhelés mérséklése 10.2. Intézkedéscsoport Pollenterhelés mérséklése 10.3. Intézkedéscsoport Sugárzás mérés 10.4. Intézkedéscsoport Fényszennyezés, csökkentése

144



11. Alprogram HULLADÉKKEZELÉS Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 11.1. Intézkedéscsoport Kommunális hulladékkezelés 11.2. Intézkedéscsoport Veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése

V. Prioritás A Ister-Granum kistérség, a Vág-Duna-Ipoly eurórégió környezetvédelmének, környezetgazdálkodásának és tájgazdálkodásának koordinálása, összehangolása 12. Alprogram ISTER GRANUM EGYÜTTMŰKÖDÉS Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 12.1. Intézkedéscsoport Kisrégiós kohézió fejlesztése 12.2. Intézkedéscsoport, Közös kultúrkincs 13. Alprogram VÁG-DUNA-IPOLY EGYÜTTMŰKÖDÉS Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 13.1. Intézkedéscsoport Környezet-, természet-, és tájvédelmi program kidolgozása 13.2. Intézkedéscsoport Eurorégiós stratégiai program kidolgozása

145



3.2. Részletes városi környezetvédelmi, környezetgazdálkodási stratégia Környezetvédelmi, környezetgazdálkodási intézkedéscsoportok Az intézkedési csoportokat a prioritásokhoz és az alprogramokhoz rendeltük hozzá. Az intézkedési csoportokban a később kidolgozandó, pénzeszközök elnyerésére alkalmas projekteket körvonalazzuk. I. Prioritás A városfejlesztési koncepció, a városrendezési terv és a környezetvédelmi, környezetgazdálkodási program egységének biztosítása, azaz tájgazdálkodási program kialakítása 1. Alprogram TÁJGAZDÁLKODÁSI PROGRAM KIDOLGOZÁSA Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 1.1. Intézkedéscsoport Környezet-, természet, tájkímélő városfejlesztés, városrendezés Esztergomban 1.2. Intézkedéscsoport Környezetkímélő közlekedés A környezetkímélő közlekedéshez kötődő feladatok: – Forgalomcsillapítás (okok megszüntetése ésszerű településstruktúrával, új létesítményeknek a városba telepítésénél azok helyét úgy kell kiválasztani, hogy ne okozzon gépjármű-forgalom növekedést) – Parkolási rendszer megtervezése kialakítása, a környezetvédelem szempontjai fokozott figyelembevételével – Gyalogos zónák kialakítása (pl. idegenforgalmi „műemléki túraútvonal”) – tömegközlekedés korszerűsítése (járműpark, útvonalak és járatgyakoriságok) – Kerékpáros közlekedés feltételei javítása, megteremtése (védett útvonalhálózat) – kerékpártárolók, tájékoztató táblák elhelyezése a város területén (a kerékpáros közlekedésre való látványos ösztönzés céljából) – Gázüzemű autóbuszok üzembehelyezése a helyi közlekedési kobocsájtások csökkentésére (ennek a jelenlegihez képest tényleges levegőminőség-javító hatásán túl további propagandisztikus jelentősége is van a környezetvédelem szempontjából)

146



1.3. Intézkedéscsoport Környezetbarát energia felhasználás Környezetbarát energia felhasználás és az energia fogyasztás mérséklésének programja: – Távfűtéses lakótelepek rekonstrukciója napkollektoros melegvíz-fejlesztő berendezések integrálásával (ez a nyári időszakban szükségtelenné tenné a távfűtőmű működtetését, kiküszöbölve a távvezetéken a hőveszteséget) – Épületek hőtérképezése (infraérzékelős vizsgálóberendezésekkel felmérhető a házak hővesztesége, megállapítható, hol keletkezik a hőveszteség; erre alapozva végezhetők energiahatékonysági beruházások) – Panelházak hőszigetelés javítási programok – Megújuló-energiák alkalmazása terjedésének segítése a környéken, ehhez akcióterv kidolgozása, források, résztvevő partnerek felderítése – Szélerőmű létesítési program megszervezése 1.4. Intézkedéscsoport Egységes városfejlesztési, városrendezési, és környezetgazdálkodási tervrendszer Esztergomban Tájgazdálkodási (ellenőrző)elemzések (hatás-, arány- és terhelhetőség elemzés) kidolgozása, az élhetőség, a fenntarthatóság, a versenyképesség biztosítására A városrészi és a kisrégiós tervek integrációja 2. Alprogram TÁJGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV TERVEK KIDOLGOZÁSA. Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 2.1. Intézkedéscsoport Természeti, környezeti, táji forrásgazdálkodási, vagyongazdálkodási terv kidolgozása

továbbá

települési

Környezeti, természeti, táji, társadalmi, gazdasági forrás elemzés, a korlátozó tényezők vizsgálata. Forrás és vagyongazdálkodási mérlegek készítése. 2.2. Intézkedéscsoport Tájgazdálkodási projektek kidolgozása 2.3. Intézkedéscsoport Városi környezetvédelmi szabályozási rendszer gondozása, megújítása Telephely engedélyek megkérése (2003 január 1.-től), felülvizsgálata Zajvédelmi rendelet korszerűsítése Állattartási rendelet kidolgozása, térségi kritériumok megfogalmazása

147



2.4. Intézkedéscsoport Városi környezetvédelmi adatbank fejlesztése, naprakészen tartása Hatósági adatok begyűjtése, az önkormányzati, a vállalati és a civil mérőhelyek, hálózatok környezeti, természeti adatainak összefogása, rendszerezése, éves dokumentálása, a hozzáférés biztosítása. A hiányzó mérési láncszemek pótlása, mérések koordinálása. Monitoring mérőhálózat kifejlesztése.

II. Prioritás A városlakók fizikai és lelki egészségének védelme, az életkor növelése, környezetigényes szellemiség megteremtése, a tájhoz kötődő kulturális hagyományok erősítése; 3. Alprogram EGÉSZSÉGVÉDELEM Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 3.1. Intézkedéscsoport A város népességének egészségvédelme (megelőzés, egészségügyi hálózat fejlesztés) Speciális szűrővizsgálatok bevezetése, a rossz egészségügyi mutatókra való tekintettel Helyes életmód programok propagálása A szenvedélybetegségek prevenciója 3.2. Intézkedéscsoport A Vaszary Kolos kórház fejlesztése A kórház jelenleg az Esztergom-Dorog kistérség intézménye. Regionális fejlesztése csak a határon túlnyúló kör bekapcsolásával, valamint a minőségi munka fejlesztésével lehetséges. Középfokú ellátást a kórház öt szakmában a kistérségi illetékességi körben lát el, hat szakmában fél megyére, egy szakmában pedig megyei ellátási kötelezettsége van. A kórháznak – a kistérségi funkciókat meghaladóan – a következő területeken célszerű továbblépnie: – Kiemelt figyelmet kell fordítani a mozgásszervi megbetegedések gyógyításának fejlesztésére. Ez egyfelől a jelenlegi ellátási kötelezettségből, másfelől a párkányi gyógyvíz által nyújtott lehetőségek kihasználásából ered. – Oktató kórházzá kell válni, – Az orvostovábbképzés határon átnyúló kialakítása egyetemi akkreditációra alapozva. – Tudományos fokozatú orvosok alkalmazása, illetve ilyen irányú orvostovábbképzés. – A minőségbiztosítási rendszer folyamatos fejlesztése révén mintaintézménnyé lehet válni. – A kórház szabad kapacitásának kihasználásával a Párkány és kistérségébe tartozó 22 község betegeinek gyógyítására kell felkészülnie. Ez a két állam 148


–


társadalombiztosítási szerveinek megegyezését igényli. Mindeddig a két térség között ténylegesen megvalósult együttműködés csak formális lehet. Mindezek mellett a betegség megelőzés – egészségnevelés területén lehetnének regionális fejlődési igények. Ehhez azonban meg kell teremteni a kórház érdekeltségét. (Ilyen irányú tevékenységért a kórház finanszírozást nem kap.)

4. Alprogram KÖRNYEZETIGÉNYES SZELLEMISÉG MEGTEREMTÉSE, TÁJI ÖRÖKSÉG ÁPOLÁSA Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 4.1. Intézkedéscsoport Együttműködés a helyi környezeti állapot alakításában résztvevő szereplőkkel Feladatok: Az érintett szereplők közötti párbeszéd kialakítása, megegyezést elősegítő fórum létrehozása. A gazdaság, az ökológia és a környezetvédelem érdekeinek összhangba hozása Önkormányzati beruházásoknál környezetvédelmi technológiai minősítés bevezetése A termelő vállalkozásokkal „környezetérdekvédelmi” szerződés kötése, amelynek célja környezetterhelésük ellenőrizhető csökkentése A nyilvánosság számára hozzáférhető éves környezetvédelmi jelentés készíttetése a nagyobb vállalatokkal, vállalkozásokkal. 4.2. Intézkedéscsoport Környezeti nyilvánosság, környezeti tudatformálás A lakosság környezettudatossá formálódó fogyasztási szokásai közvetetten befolyásolják a termelői szférát, segítve a környezetkímélőbb technikai-technológiai megoldások előtérbe kerülését, és a környezetet jobban terhelő vagy károsító technikai rendszerek felszámolását. Az alapállapotot tekintve pozitív tény Esztergomban, hogy működik egy környezetvédő civil szervezet: az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület által fenntartott lakossági környezeti tanácsadó iroda. Az iroda működése szakmai színvonalát, minőségbiztosítását szolgálja, hogy együttműködik más megyékben lévő azonos célú szervezetekkel, azokkal közösen alapított, bejegyzett országos szövetség keretei között szervezi tevékenységét (Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata). Az iroda tevékenységét a Környezetvédelmi Minisztérium is elismeri és támogatja. Ugyancsak pozitívumként említhető, hogy a helyi médiában (Új Rádió Esztergom, Esztergomi Városi Televízió) vannak olyan műsorok, amelyek a környezetvédelmi ismeretterjesztést célozzák. A felnövekvő korosztály környezettudatos magatartásának formálásában nagy szerepe lehet az oktatási intézmények környezeti nevelési programjainak (a város, mint fenntartó ösztönözheti ezek megvalósítását). Nagy kihívást jelent ezen a téren a reklámok által sugallt világkép korrigálása, helyes irányba terelése, ezért a valódi környezettudatos szemlélet sikeres formálásában elengedhetetlenül szükséges a pedagógusok és a környezetvédelemben, környezeti tudatformálásban járatos szakemberek együttműködése, aminek intézményesített formáit célszerű megteremteni (pl. környezetvédő szervezettel partnerségben). 149



Feladatok: – – – – – – – – –

az Önkormányzat és a helyi környezetvédő civil szervezetek közötti partneri kapcsolat kialakítása, fejlesztése a lakosság folyamatos környezeti informálása a nyilvánosság részére is érthető adatbázis megteremtése, az adatbázis tárolása és a hozzáférés biztosítása környezetvédelmi-környezetgazdálkodási térinformatikai rendszer létrehozása, folyamatos karbantartása, hozzáférési jogosultságok szabályozása tanácsadó, információs szolgáltató szervezet működtetése (esetleg a nonprofit civil szervezet által már bejáratott lakossági környezeti tanácsadó iroda bevonásával) az iskolák részére szolgáltató, de önálló programokat is szervező (szakkör, tábor, felnőtt népfőiskola szerű ismeretterjesztés) környezeti nevelési közösségi bázis fejlesztése, fenntartásának támogatása az iskolák, az oktatási intézmények környezeti nevelési programjainak szakmai és anyagi támogatása a felnőtt lakosság tudat és magatartás formálása a városi televízió bevonásával a város környezeti állapotának folyamatos bemutatása, akcióprogramok szervezése a helyi média segítségével

III. Prioritás A természeti és a táji értékek védelme; talajvédelem, természetvédelem, biodiverzitás védelem, tájvédelem

5. Alprogram TALAJVÉDELEM, A TALAJTERHELÉS CSÖKKENTÉSE A művelési ágak kiterjedése, arányai, valamint a birtokszerkezet térbeli elhelyezkedése alapján a város és környéke nincs kedvező helyzetben. A látszatra harmonikus és idegenforgalmi vonzerővel rendelkező táj „hordoz” olyan tájhasznosítási, illetve környezetgazdálkodási szempontból „kritikusnak” tekinthető elemeket, amelyek veszélyeztetik a valóban kedvező ökológiai, gazdaságföldrajzi és kulturális szempontból kedvező térség környezetbarát gazdálkodását. A gazdálkodási gyakorlat veszélyforrásai: – talajvédelmi gazdálkodás hiánya – elaprózottság, nadrágszíjparcellás művelés – növény és talajvédelmi problémák (pl. rossz vegyszerhasználat, eróziós folyamatok, felületi elfolyás, stb.). – az antropogén hatások (felhagyott külszíni bányák, roncsolt talajfelszínű ipari, katonai területek ) rekultivációjának elmaradása

150



Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 5.1. Intézkedéscsoport Talajvédő programtervek kidolgozása 5.1.1. Talajvédelmi adatgyűjtések összegzése A talajvédelmi adatösszegző tanulmány, amely a környezeti konfliktusok feltárására, ezen belül is talajok tulajdonságaira, azok használatára irányul, alapja a fejlesztési elképzeléseknek. Az erőforrások, tevékenységek környezetre gyakorolt hatásainak átfogó minősítését az egyéb szakterületek „információs blokkjai „ kiegészítésével lehet értékelni. A szakmai keretek kitöltése egy lépésről-lépésre modulszerűen felépülő adatgyűjtő és adatértékelő rendszer, amelyet a helyzetfeltárás munkarészben táblázatszerűen feltüntettünk. E munka egyik alapját képezi a teljes körű környezetgazdálkodási és térségfejlesztési program megvalósításának.

5.1.2. Termőföld gazdálkodási program kidolgozása Az építkezések termőföld feleslegének és hiányának városi szintű kiegyenlítésére nincs egységes koncepció. Feladatok – Átmeneti humusz depóniák helyszínének meghatározása, – A termőföldhiányos városi zöldterületek feltérképezése – A termőföld feleslegek kataszterezése az építési engedélyezési tervek alapján. – Talajvédelmi előírások kidolgozása pl. az eróziós, deflációs talajpusztulás mérséklésére (infrastruktúra károsítása), az „eredeti” élőhelyek megőrzésére (pl. nádasok, pangóvizes völgytalpi területeknél) 5.1.3. Földgazdálkodási program összeállítása A városi építkezések földmunkáinak koordinációs tervét el kell elkészíteni, hogy a földfelesleggel, valamint a földhiánnyal gazdálkodni lehessen, a területrendezési és a környezetvédelmi tervekkel összhangban. Ennek hiányában a megmozgatásra kerülő földekkel nem lehet célirányosan mozgatni, a földfeleslegeket és a földhiányos térségekbe irányítani. Tartalma: Földfelesleg gazdálkodás – a nagymértékű bevágások során képződő földfeleslegek lehetséges depóhelyét és/vagy – a rendezési tervekkel összhangban álló végleges elhelyezési lehetőségeket (pl. Prímás sziget részleges feltöltése, gátépítés, roncsolt felszínű egykori bányagödrök feltöltése, a sérült bányahelyek, építési eredetű mélyedések feltöltése rekultivációja) fel kell tárni. Földhiány kezelése – az építkezések földhiányának pótlásának lehetőségeit (földfelesleg tárolására szolgáló depóhelyek és/vagy anyagnyerő helyek) – az építkezések homok/kavics töltés igényének lehetséges forrásait ki kell jelölni.

151



5.2. Intézkedéscsoport Környezetkímélő mezőgazdasági módszerek, technológiák elterjesztése 5.2.1. Biológiai talajvédelem megszervezése A termőhely jellegének és paramétereinek (éghajlati, domborzati, hidrológiai és talajtani) illetve tulajdonságainak figyelembe vételével – talajvédelmi célú erdősávok, mezsgyék kialakítása a földutak mentén a városkörnyék lejtős területeinek teljes egészén, – a löszmélyutak rézsűinek beültetése talajvédő (évelő, tartós levélfelületet biztosító) növényzettel. Az ilyen jellegű vízmosások alját lehetőleg szilárd burkolatú anyagokkal kell stabilizálni. 5.2.2. Talajvédő gazdálkodás általánossá tétele – –

A gazdálkodás során az alapvető talajvédelmi eljárásokat kell alkalmazni: Vízmegőrző talajművelés, mélyművelés (de nem finoman elmunkált felszín), talajvédő növényzet kialakítása a vegetációs időszak és levélfelület alakulásának figyelembe vételével), lényeg a jó borítottságot biztosító kultúra kialakítása. – Ültetvényeknél köztes termesztés , vagy füves talajvédő gyep telepítése (felületi elfolyás, talajelmozdulás megakadályozására). Az ilyen típusú talajvédelmi eljárásokra van a kistérségben példa pl. konyhakerti növények ültetése a sorközben, málna, ribizli ültetvény a lejtőre merőleges irányban sávszerű kialakítása, füves sorközök kialakítása, stb. – Olyan tápanyag utánpótlási rendszert célszerű kialakítani, amely számol a helyben képződött szervesanyag visszajuttatásával (levél, nyesedék, stb.) illetve zöldtrágya növények köztesként való alkalmazása (lehetőleg pillangósokkal – mint herefélék, lucerna, stb.) a szervesanyag gazdálkodás egyben az energiával való gazdálkodás igényeit is kielégíti(ld. kevesebb műtrágya felhasználás). 5.2.3. Birtokrendezés Az előnytelenül elaprózott birtokszerkezet megnehezíti a terület „optimális” hasznosítását, elősegítve elsősorban a lejtős területeken a talajpusztulási folyamatokat. Feladatok: –

A hosszú nadrágszíj parcellák a sűrű nem tervszerűen kiosztott kárpótlási földterület hasznosítása, a talajvédelmi, növényvédelmi előírások betartása tartós környezeti konfliktusforrásnak tekinthetők. (lásd. térképvázlat a birtokrészek eloszlásáról) – Tagosítás, földterületek összevonása, a szintvonalas teraszszerű művelési módok kialakítása – amely már „súlyos” anyagi vonzatú – műszaki jellegű beavatkozás. (műszaki talajvédelem). Alkalmazása csak a „legkritikusabb” – talajpusztulásnak legjobban kitett területeken lehetséges (17%≤ lejtők). Ilyen területek a bejárás és a légifényképek alapján a Kincseshegy és a Szarvashegy, Vaskapu alatti szántók és gyümölcsösök. E környezeti konfliktusokhoz tartozik az erdők és gyümölcsösök közé beékelődött szántók fokozatos felszámolása (legelősítése, vagy ültetvénnyel való betelepítése). 152



5.2.4. Talajvédő vízgazdálkodás, vízmegtartás A talajvédő vízgazdálkodási, vízmegtartási program tartalma: A síkvidéki jellegű termőfelületeknél a vízmegőrző agrotechnikai, illetve a folyamatos átszellőzés biztosítása. A vízállásos, illetve pangóvizes (nádassal borított) területeket célszerű meghagyni – amelyek jó pufferzónának tekinthetők a kialakítandó Ny-i városrész ipari fejlesztésre szánt területei és a tájvédelmi körzet területei között. (L. Suzuki gyártól Ny-ra eső területek) A sík és lejtős területek találkozásánál, valamint a kialakítandó iparterületek szélein az elszivárogtató füves – bokros sáncok (esetleg fasorok) kialakítása javasolható, amely az évenkénti torrens csapadékok víztöbbletét szivárogtatja be a talajba – elkerülve az időszakos elöntést és hordaléklerakódást az épített környezeten belül. 5.2.5. Biotermékek előállítása, a talajvédelem elősegítése A termőföld okszerű területhasználata kombinálva a talajvédelmi eljárások (biológiai +műszaki) módszereivel nemcsak a talajpusztulási és belvíz problémáknak szabnak gátat, hanem lehetővé teszik a termőhely erőforrásainak hatékonyabb kihasználását (talajtermékenység, vízhasználat, biotermék előállítás, stb.). A fentiekben vázolt eljárások, mint kitörési pontok alapját képezik egy olyan egységesen kezelt ( a jövőben ) termőtáj kialakítására, amely magában hordozhatja egy biotermék-centrikus szőlő és gyümölcstermesztési rendszer kialakítását. A „Dunakanyar termőtáj” termékcsalád kialakításának szervezése a fejlesztési elképzelésektől nem független, azt kiegészítő tevékenységsorozat. A városfejlesztés szerencsére kiegészülhet a hozzá kapcsolódó rurális kisrégió hosszú távú és gazdaságos hasznosításával. A természeti, gazdasági és szociális erőforrások együttes alkalmazásával, azaz a helyi munkaerő, tapasztalat és kultúra bevonásával, megfelelő tőkebevonással a fenntartható fejlődésnek adnak teret. 5.2.6. A legjobb gazdálkodási gyakorlat meghonosítása A térségi adottságokhoz igazodó gazdálkodási módszerek – a külföldön bevált, de nem általánosan alkalmazott legjobb gazdálkodási gyakorlat (Best Management Practice BMP) – esztergomi bevezetése. Az ipari és infrastrukturális fejlesztéssel együttesen alkalmazva modellértékű lehet nemcsak az országban, hanem a – térségben is e fejlesztési elképzelések „komplex” megvalósítása. Az új közúti híd, a Suzuki gyár fejlesztése és egyéb ipari szektort érintő bővítés kiegészítve az átfogó – rurális területeket érintő fejlesztésekkel együtt – olyan tájspecifikus, gazdasági, kereskedelmi, idegenforgalmi szempontból is kiemelkedő „project” körvonalazódik, amely alkalmas az EU térségfejlesztést, környezetvédelmet, infrastruktúrát támogató pénzügyi erőforrásainak bevonására. (Pályázat és „esélyképes” terv). Csak a komplex (környezetet, gazdasági, szociológiai hátteret figyelembe vevő) sokoldalú megközelítésen alapuló város és térségfejlesztési elképzeléseknek van létjogosultsága. A részletes megvalósíthatósági (feasybility study) tanulmánynak kell „kibontani” és részletezni az előzőekben vázolt eljárásokat és alkalmazni a helyre adaptált módszereket, amely egy további „lépcsőt” jelent a sikeres megvalósítás felé.

153



5.2.7. Környezetkímélő gazdálkodás a gazdálkodók bevonásával A sokoldalú, a várost és a városkörnyéket érintő fejlesztési elképzelések sokoldalúsága (infrastruktúra-, város- és iparfejlesztés, vidékfejlesztés stb.) hordozza a siker zálogát. A megvalósítás azonban csak az ott élő lakosság megnyerésével, bevonásával az ún. ”actorok” (fő szerepvállalók) aktív részvételével történhet. A környezetkímélő gazdálkodásnak (BMP) kell megnyerni a gazdálkodókat. Ehhez megfelelő anyagi és erkölcsi elismerés, támogatási rendszer kidolgozása szükséges. Támogatni kell a területi összevonásokat, a tagosításokat, a földrendezést. A Dunakanyar Termőtáj koncepció kialakulásának megvan a maga kedvező ökológiai, piaci háttere, „csak” éppen meg kell valósítani a szellemi erőforrások felszabadításával és új távlatok megadásával. A kitörési pont, az alapvetően mezőgazdasági területekre a tájspecifikus (a biotermelés elemeit, illetve technológiáját is magába foglaló) gyümölcs (málna, ribizli, barack) és szőlő termesztés, jóléti célú erdőgazdálkodás. E széleskörű több gazdasági ágazatot érintő , az emberi és természeti erőforrásokat mozgósító módszerek alkalmazásával lehetőség nyílik egy igényesebb környezetgazdálkodás és életmód kialakítására.

5.3. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági termelésre nem, vagy korlátozottan alkalmas területek kivonása, a termelés korlátozása; 5.3.1. Helytakarékos földterület hasznosítás A művelési ágak tényfeltáró elemzésével az egyes területhasználati módok, a birtokszerkezet adottságainak környezetgazdálkodási szempontú értékelésével nyilvánvalóvá válik az a tény, hogy a város és környéke a jelenlegi állapotokat figyelembe véve nem fejlődhet kedvező irányba a kedvező ökológiai és gazdaságföldrajzi adottságok ellenére. A megoldás kulcsa a termőfelületek megóvásában és a térhasználati módok előnyös változtatásában keresendő. A térhasznosításnál olyan egyszerű, de nélkülözhetetlen alapelveket célszerű betartani, amelyeket az alábbiakban sorolunk fel – (az épített és nem épített környezeti fejlesztéseknél egyaránt): – Helytakarékos – lehetőleg nem értékes termőföldet felhasználó beruházási stratégia – Ne „szórtan” elhelyezkedő „zöldmezős” beruházás legyen a meghatározó, hanem a felhagyott laktanyák, esetleg ipari, vagy bányaterületek (tömbszerű építkezés) igénybe vétele legyen az elsődleges. – A feltalaj szennyezése (építési törmelék, olajfoltok az egykori orosz kiszolgáló létesítmények) miatt kézenfekvő, hogy az épített környezeti fejlesztések elsősorban az ilyen roncsolt feltalajú területeket vegyék igénybe, amely kevésbé, illetve egyáltalán nem von el „érintetlen” termőfelületet. – A roncsolt felületű – de a városi iparfejlesztési területen kívül eső egykori orosz gyakorlótér területén vizes élőhely létesítése, jóléti erdő telepítése látszik a legalkalmasabbnak – megszüntetve az egykori romos épületeket. ( A kertvárosi bekötő út melletti lovarda környéke).

154



5.3.2. Felhagyott vagy gazdaságosan nem művelhető mezőgazdasági területek erdősítése, termőföld védelem A felhagyott vagy gazdaságosan nem művelhető mezőgazdasági területek erdősítésének operatív projektjét a mellékletek tartalmazzák (ld. 4.2. számú Projekt) 6. Alprogram A TERMÉSZETVÉDELEM, BIODIVERZITÁS VÉDELEM Az alprogram az alábbi intézkedéscsoportokat tartalmazza: 6.1. Intézkedéscsoport A természetvédelmi területek és pufferzónáik kutatása, tervezése 6.1.1. Halfaunisztikai kutatások A Duna érintett szakaszára vonatkozó halfaunisztikai kutatások kiterjedve a Duna mellékágaira és a Garam torkolati-szakaszára, illetve szélesebb körű együttműködés keretein belül a Dunába torkolló összes vízfolyás és kisvízfolyás halállományára, illetve az élőhelyek értékelésére. Kisrégiós együttműködéssel megvalósítható program. Együttműködő felek – SAZP, Duna Menti Erdők Tájvédelmi Körzet (Szlovák köztársaság állami természetvédelme – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – MTA Dunakutató Intézet – FvM Komárom Esztergom Megyei FM Hivatal – A területen halászati joggal rendelkező horgászegyesületek – Óbuda Szövetkezet – Táti önkormányzat – Esztergomi önkormányzat – Pilismaróti önkormányzat – Dömös önkormányzat – Visegrádi önkormányzat – Szob önkormányzat – Zebegényi önkormányzat – Nagymarosi önkormányzat (A kutatások megvalósulását nagymértékben elősegíthetné, ha minden önkormányzat részt vállalna a kutatás anyagi terheinek viselésében)

6.1.2. Természetvédelmi és biodiverzitás fenntartási együttműködés A térségi együttműködési lehetőségek az egyes projektekben kapnak értelmet. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak érvényben lévő együttműködési megállapodása van a szlovák 155



oldalon működő természetvédelmi intézménnyel (SAZP), ami a közös programok megvalósítását jelentős mértékben elősegíti. Az együttműködés tökéletesítése – a szlovák és a magyar természetvédelemben – a két ország természetvédelmi területeinek szakemberei és az önkormányzatok, a civil szervezetek, a gazdálkodók és a vállalkozók (turizmus) között 6.2. Intézkedéscsoport Madárfajok állományvédelme 6.2.1. Madárfaj állomány meghatározás A Dunán előforduló értékes madárfajok állományainak meghatározása, rendszeres madárszámlálás, a madárvonulás feltérképezése Együttműködő felek: – Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei csoportja – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – SAZP, Duna Menti Erdők Tájvédelmi Körzet (Szlovák köztársaság állami természetvédelme) 6.3. Intézkedéscsoport Természetes vizek, vizes élőhelyek megőrzése, védelme 6.3.1. Szentjános-pataki halélőhely és vizes élőhely védelme, fejlesztése A Szentjános-pataki halélőhely megőrzése, a bányászat leállítása utána vízpótlás lehetőségének feltárása (vízvisszatartás, a bányászati vízkiemelés fenntartása, stb.) A Szentjános-patak mentén vizes élőhely kialakítására van lehetőség, amely elsősorban kétéltűek és hüllők számára biztosit kedvező körülményeket. A patak és a Dobogó-kőre vezető út között több kisebb vízállás alakítható ki, ezeket a patak vizéből lehetne táplálni. A kis tavak vízpótlása a patak vizének duzzasztása nélkül is megvalósítható. A patak mesterséges duzzasztását el kell kerülni. Együttműködő felek – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – Bányavállalkozó – Esztergom Önkormányzata – Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság 6.3.2. Kerektói lápterület fenntartás A Búbánat-völgyben található Kerek-tó feletti lápterület fenntartásának lehetőségeit meg kell teremteni. A halászati üzemtervet felül kell vizsgálni és meghatározni azokat a fajokat amelyek telepítése a továbbiakban tilos. (Folyamatban van) 156



Együttműködő felek – Esztergom önkormányzata – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – Halászati joggal rendelkező horgászegyesület – FvM Komárom-Esztergom Megyei FM hivatala 6.3.3. Kenyérmezői patak védelme A Kenyérmezői patak teljes vízgyűjtőjén a vizes élőhelyek védelmére és a Táti szigetek potenciális ivóvízbázisának megtartása érdekében szabályozni kell a tájhasználatot. A Piliscsaba és a Leányvár közötti mélyenfekvő, nádas területek további feltöltését, beépítését meg kell akadályozni. A terület feltöltésével ugyanis értékes vizes élőhelyet vesztünk el, megszűnik a kolloid és tápanyag fogó tavak telepítésének, a patakvölgy visszaberkesítésének lehetősége, ezzel együtt romlik a Táti ágak vízminőség javításának esélye. A vízgyűjtő teljes területén zárt szennyvízcsatorna kiépítése válik szükségessé, a művelési ágak cseréjét kell előirányozni, művelési mód szabályozást kell életbe léptetni. Együttműködő felek – Esztergom önkormányzat – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – Érintett települések önkormányzatai 6.4. Intézkedéscsoport Gyep és erdőterületek kezelése 6.4.1. Gyepterületek kezelése A térségben főként az egykori katonai gyakorlótér területén találhatók nagykiterjedésű gyepterületek, amelyek hasznosítása a múltban is jobbára alkalomszerű volt. A terület védetté nyilvánítása után nagyobbik részében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe, kisebb része a városi Önkormányzat kezelésébe került. A NP Igazgatóság már a kilencvenes évek közepétől megkezdett és ma is folyó tevékenysége a terület hulladéktól való mentesítését, a felhagyott, rendezetlen külszíni fejtések tájrendezését szolgálta. Emellett erőfeszítéseket tettek a funkciójukat veszített, romos épületek és gyakorlópályák elbontására, területük helyreállítására. A kezelés további fontos mozzanata a gyepterületek fenntartása, a cserjésedés, az adventív és agresszív gyomtársulások – pl.: aranyvessző (Solidago spp.), nád (Phragmites australis), stb. – visszaszorítása. Ez a munka a több száz hektáros gyepterületen folyamatos, de magas forrásigénye miatt lassú. A rendezett gyepek fenntartására legeltetéses gazdálkodás a megoldás. A NP Igazgatóság célja távlatilag állatállomány beszerzése és tartása. Hasonló tevékenység beindítása kívánatos volna az Önkormányzat kezelésében lévő területrészen is. 6.4.2. Erdőterületek kezelése A térség erdőterületeinek zöme a Pilisi Parkerdő Rt. Kezelésében van. A gazdálkodó az erdészeti és a természetvédelmi hatóság által jóváhagyott erdőállomány-gazdálkodási tervek alapján végzi 157



tevékenységét. A területen a felújítóvágásos, ún. természetes felújítási mód a jellemző, kisebb mértékben, értékes erdőállományokban a szálalógazdálkodással kísérleteznek. A felsorolt gazdálkodási módszerek természetvédelmi szempontból kedvezőek, bár a vadállomány nagy létszáma a felújítást jelentős mértékben nehezíti. Távlatban cél a vadállomány szintjének elviselhető mértékre csökkentése. A másik, nagy erdőterületekkel rendelkező gazdálkodó a Dunakanyar Szövetkezet. Erdeinek kezelésében szintén a természetes felújítási módszerek a jellemzőek. Területén nagy részarányban találhatók egzóta faállományok, feketefenyvesek, nemesnyárasok, akácosok. Ezek a fafajok természetes erdők termőhelyét foglalják el, növedékük kicsi, gazdasági szempontok nem indokolják meglétüket. A védett területeken a nem őshonos fajokból álló erdőállományok őshonosra való cseréjét a természetvédelmi és erdészeti jogszabályok egyaránt előírják. Az ilyen állományok felújítását őshonos fajokkal kell végezni. 7. Alprogram TÁJVÉDELEM 7.1. Intézkedéscsoport Tájvédelmi, tájképvédelmi kutatás, tervezés 7.1.1. Esztergom térségének tájkarekter meghatározása Esztergom térségének tájkarekter meghatározása, a tájképvédelmi területek kijelölése. a tájképvédelmi konfliktus helyzetek, feltárása, városfejlesztési programok tájképi hatáselemzése. 7.1.2. Világörökséggé nyilvánítás előkészítése Az Esztergomi Várhegy, Szenttamás-hegy, Viziváros és a Duna-part világörökség helyszínné nyilvánításának tájképi, városképi feltételrendszerének meghatározása. A szükséges tájkép/városkép védelmi, rehabilitációs programok kidolgozása. A városfejlesztés, a kisrégió fejlesztés tájképvédelmi korlátainak meghatározása.

7.2. Intézkedéscsoport Vízrendezéshez kötődő tájvédelem 7.2.1. A Fogarasi-sziget felső végének megnyitása A Bős-Nagymarosi erőmű építkezésekor tuskótemetőnek használt Duna-ág megnyitása, a tuskó deponia áthelyezése(kőbánya rekultiváció). Együttműködő felek: – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság – Esztergom Város Önkormányzata

158



7.2.2. Helemba sziget térségének tájvédelme A Helemba-sziget térségét kb. 6 fkm hosszon hajózási kíméleti területté kell nyilvánítani. A Helemba-sziget, illetve a szigettel átellenes partszakaszok helyzetértékelését el kell végezni, a térség tájrehabilitálásának programját ki kell dolgozni. Együttműködő felek – Komárom-Esztergom Megyei Közlekedési Felügyelet, Hajózási Osztály – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – Esztergom Város Önkormányzata 7.2.3. Táti Duna-ágak kotrása, a szigetek tájvédelme A Táti-szigetcsoport mellékágának rehabilitációs célú kotrása, a befolyó patakok szennyező forrásainak felszámolása, a veszélyes iszaprétegek elhelyezésének megoldása, a nem szeryezett iszaprétegek településrendezési tervekkel összehangolt deponálása (árvízvédelmi töltések háttöltései). Természetvédelmi, tájvédelmi, vízbázisvédelmi szempontok integrálása. Együttműködő felek: – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – Tát Önkormányzat – Esztergom Város Önkormányzata – Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Táti-szigetcsoport erdőállomány-gazdálkodási terveinek felülvizsgálata, és a jelenlegi állapot szerint történő módosítása. A szigeteken található gyepek természetvédelmi kezelése – bérbeadása. Együttműködő felek: – Állami Erdészeti Szolgálat – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság A Tát-szigeten található árvízvédelmi töltések (részleges)elbontásának, megtartásának vizsgálata, a probléma megoldási lehetőségének feltárása. Együttműködő felek: – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – Vízügyi Igazgatóság – Kutatóintézetek, tervezőintézetek 7.2.4. Térségi tavak tisztítása, partrendezése A térségben található kis tavakból az iszap eltávolítás, vízszintemelés, esetleg bedőlt fák eltávolítása, a víz utánpótlásának megoldása. Együttműködő felek: – Pilisi Parkerdő Rt. – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 7.2.5. A Duna-part tájrehabilitálása, rendezése A Duna-part tájrehabilitálásának, rendezésének programját operatív tervi szinten feldolgozva lásd a 4.1. mellékletben (4.1. jelű Projekt). 159



7.3. Intézkedéscsoport Tájhasználathoz kötődő tájvédelem Feladatok: –

Területi besorolások revíziója a zöld területek javára, a besorolások nemzedékváltásokon átívelő szigorú rögzítése, területfelhasználási korlátozások – Iparfejlesztésre, intézményterületre a zöld területek átsorolását meg kell tiltani, azt barna övezetekben, illetve leromlott építészeti övezetekben kell megvalósítani. Ehhez megfelelő preferenciarendszert kell kidolgozni, ami érdekeltté teszi a beruházókat a barna övezetek rehabilitálásában. – Területek környezeti, ökológiai terhelhetőségének felmérése, létező és megengedhető terhelési szint megállapítása, fokozatos szigorítása

IV. Prioritás Környezetvédelem, a vízminőség, a levegőtisztaság védelme, zaj, pollen, sugárzás elleni védelem, korszerű hulladékkezelés. 8. Alprogram VÍZMINŐSÉGVÉDELEM 8.1. Intézkedéscsoport Jó minőségű ivóvízellátás biztosítása Cél a jó minőségű vezetékes ivóvízzel történő biztonságos és teljes körű ellátás megvalósítása, a fokozottan érzékeny vízbázis kiemelt mennyiségi és minőségi védelme. Feladatok: A vezetett vízzel való ellátottság teljessé tétele, az ellátatlan területrészek, lakások hálózatra kapcsolása (Búbánatvölgy, Szamárhegy, Kertváros, stb.). A használaton kívüli ásott kutak felmérése, illegális vízhasználat és szennyvízbevezetések felszámolása. A Prímás-szigeti vízbázis mennyiségi és minőségi védelme érdekében a kutak védőterületeinek, védőidomainak lehatárolása, összhangban a 123/1997. (VII.18.) Kormány rendelettel; a talajszennyező források, tevékenységek felszámolása (illegális hulladéklerakók, szennyvízszikkasztások, stb.).

8.2. Intézkedéscsoport Csapadékvíz elvezetés Cél a város területén a felszíni vizek ártalommentes elvezetésének, kezelésének biztosítása, a kialakított hálózati rendszer fenntartása, üzemeltetése és a tervezett területi fejlesztésekkel (ipar, intézmények, lakóterületek stb.) összefüggő, összehangolt fejlesztése. Feladatok: 160



A város kiépített csapadékvíz-elvezető rendszerének folyamatos karbantartása, üzemeltetése és a szükséges felújítások rendszeres elvégzése, a nyíltárkos vízelvezető rendszerek karbantartása (pl. külterületek). Az elválasztó rendszerű csapadékcsatornák illegális szennyvízbekötéseinek feltárása, megszüntetése. A csapadékvíz elvezetés korszerűsítése, új vízelvezető rendszerek kiépítése (Ipari park, Diósvölgyi árok) Az elválasztó rendszerű csapadékvíz gyűjtő hálózat fejlesztése A csapadékvíz helyben tartásának, szikkasztásának elősegítése az arra alkalmas térségekben, öntözővíz igény mérséklése 8.3.

Intézkedéscsoport Kommunális szennyvízelvezetés és kezelés

Cél a vezetékes vízzel ellátott, de csatornázatlan vagy részben csatornázott területek, lakások (Palatinus-tó partja, Búbánatvölgy) közcsatornára csatlakoztatása és a korszerű, szennyvízkibocsátási normákat teljesítő, hatékony szennyvíztisztítás megvalósítása. Feladatok: A mechanikai és biológiai tisztításon túlmenően egy korszerűsített, nitrogén és foszfor eltávolítására is alkalmas városi szennyvíztelep hatékony üzemeltetése. A városi szennyvíztelepen keletkező szennyvíziszap biztonságos kezelésének és környezetkímélő elhelyezésének, hasznosításának, fenntartása, biztosítása. A mintegy 85%-ban csatornázott város területén a lehetőleg teljes csatornázottság megvalósítása, valamint a még nem csatornázott területek (Búbánatvölgy, Szamárhegy) csatornahálózatának kiépítése. Elérendő, hogy a felszíni vízfolyások (Kenyérmezei-patak, Szent János-patak, stb.) minősége javuljon hosszabb távon, de semmi esetre se romoljon. A már csatornázott területeken is alapvető a csatornahálózat karbantartása, rendszeres ellenőrzése és a szükség szerinti felújítások, javítások elvégzése. A biztonságos üzemeltetés biztosítása a város területén fokozottan érvényesítendő a talaj-és vízminőségvédelmi követelmények miatt. 8.4.

Intézkedéscsoport Felszíni vizek védelme 8.4.1. Vízfolyások védelme, természetes állapotának fenntartása

Vízfolyások városon átfolyó patakok természetes állapotának, megőrzése, parti növényzetük védelme, a zöld folyosók fenntartása, összeköttetés a Duna felé a vadon élő állatok számára, a denaturalizáció, a kanalizálás megszüntetése Kenyérmezei patakot kísérő nádasok feltöltésének, beépítésének megakadályozása A Prímásszigeti, valamint a Szentkirályi vízműkutak, a Táti szigeti potenciális ivóvízbázis védelmére, a visszaberkesítés lehetőségének biztosítása, vizes élőhelyek kialakításának elősegítése.

161



8.4.2. A Palatinusz-tó vízminőség védelme, a térség rendezése, a tájhasználat szabályozása Palatinus-tó vízszennyeződésének megakadályozása, a tájhasználat szabályozása (pl. állattartó telep működtetése, a vízcsere, a vízpótlás lehetőségeinek feltárása, a térség csatornázása, a rákötések elmulasztásának szankcionálása, a szennyezett csapadék vizek tóba jutásának megakadályozása, rendszeres vízminőség védelmi mérések elvégzése, hatékony vízminőség védelem kidolgozása. Operatív feladatok: – A tóparti hulladék rendszeres összegyűjtése, elszállítása – A mobil vagy állandó illemhelyek elhelyezése – A vadkempingezés betiltása – A tóparti szórakozóhelyek zajkibocsátásának szabályozása – Parkolási rend kialakítása – A nádas karbantartása – Figyelmeztető és tiltó táblák kihelyezése – A víz tisztántartása – Figyelőkút hálózat korszerűsítése

8.4.3. Duna-parti galériaerdő védelme, illegális hulladéklerakás megszüntetése. 8.5. Intézkedéscsoport Talajvíz védelem Feladatok: – Meg kell akadályozni a talajvíz további szennyeződését, különös figyelemmel védeni kell az ivóvízbázisokat – Hulladéklerakás feltöltés megakadályozása a Prímás-szigeti, valamint a Szentkirályi vízműkutak hidrogeológiai védőidomának térségében (Rozmár telep) – Felszín alatti vizek védelme, a felszíni szennyező beszivárgások felderítése, megszüntetése, különösen a már csatornázott térségekben, ahol az ott lakók rákötését ösztönözni kell. – Külterületeken, ahol rendszeresen huzamosabban, de nem állandó jelleggel tartózkodnak emberek (zártkerti épületek, hétvégi házak) kötelezni kell helyi szennyvízkezelő berendezések létesítésére a tulajdonosokat, és azok használatát ellenőrizni.

162



9. Alprogram LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM Cél a város környezeti levegőminőségének javítása, a város átszellőzési viszonyainak megőrzése, lehetőség szerinti javítása 9.1. Intézkedéscsoport Kommunális légszennyezés visszaszorítása Feladatok: – A korszerű fűtési technológiák terjesztése, lakások hőszigetelésének korszerűsítése. – A városi zöldfelületek növelése, arborétum létrehozása a város levegőminőségének javítása érdekében. – A városkörnyéki parlagterületek erdőművelési ágként történő hasznosítása. 9.2. Intézkedéscsoport Ipari, mezőgazdasági eredetű légszennyezés visszaszorítása 9.2.1. Ipari légszennyezés visszaszorítása Feladatok: – A határértékeket meghaladó üzemi kibocsátások felülvizsgálata és a többletszennyezés megszűntetésének megkövetelése. – Az új létesítmények telepítésénél, technológiák módosításánál a kibocsátási határértékek betartását fokozottan meg kell követelni, és az emissziók hatását a levegőminőség alakulására számításokkal és mérésekkel folyamatosan ellenőrizni kell (környezet-terhelés vizsgálatok). – A bűzös technológiákat vissza kell szorítani (szennyvíztisztítás, gyógyszergyártás). 9.2.2. Mezőgazdasági eredetű légszennyezés visszaszorítása Feladatok: – A művelési ágak módosításával, a művelési módok szabályozásával el kell érni, hogy a mezőgazdasági területekről jelentő porterhelés érje a várost. A defláció minimalizálására kell törekedni. – A bűzös technológiák visszaszorítására (állattartó telepek technológiájának szabályozása) kell törekedni, szükség esetén megszüntetésüket kell előirányozni. 9.3. Intézkedéscsoport Közlekedési légszennyezés visszaszorítása Feladatok: – A tervezett városi úthálózati fejlesztések (elkerülő és átkötő utak) megvalósítása, a városközponton áthaladó forgalom mérséklése. Fokozott figyelmet kell fordítani az útmenti zöldsávok kialakítására

163


–


A közlekedési utak rendszeres tisztítása, portalanítása és a pormentes szállítás megkövetelése, ellenőrzése; pl. építőanyagok, homok, építési törmelék/hulladék, stb. zárt, vagy letakart járművön történő szállítása. 9.3.1. Belső úthálózat megújítása

A program célja az esztergomi belső úthálózat reformja. Ennek keretében 2003 nyarára állami finanszírozásból megépül a második városi tengely középső szakasza (400 M Ft), az ún. bánomi áttörés és leaszfaltozásra kerül 54 belterületi utca, közel 16 km hosszon (700 M Ft). A pormentesítési program 2004-ben tovább folytatódik újabb 30 útszakasz aszfaltozásával. 9.3.2. Bánomi áttörés kiépítése Esztergom belső forgalmát és átmenő forgalmát egyetlen út vezette le. Az út forgalmának mérséklése, az út térségének légszennyezettsége és zajterhelése indokolja a bánomi áttörés megépítését. Az út megépítésével jobb közlekedési helyzet alakul ki, a légszennyezési koncentráció és a zajterhelés csökken a belvárosban. 9.3.3. Az autóbusz pályaudvar kitelepítése a városközpontból A buszpályaudvar környezetvédelmi, közlekedési, városrendezési, társadalmi, gazdasági (idegenforgalom, kereskedelem) hatásainak mérlegelésével fejlesztési koncepció, rendezési terv, majd megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása. 9.4. Intézkedéscsoport Levegőmonitoring rendszer kiépítése Korszerű, távmérésen alapuló levegőmonitorozó rendszert szükséges telepíteni Esztergom térségébe, hogy hiteles adatok legyenek a tényleges levegőszennyezettségről (ez a folyamatosan regisztrált szennyezési adatokkal és szélirányok megadásával adhat valódi képet az okokról, és alapozhatja meg a levegőminőség javítás akciótervét!) Első ütemben javasolt a meglévő adatok (hatósági és civil mérések ld. Dorogi mérőhálózat) összegyűjtése, rendszerezése és dokumentálása, az információ terítés civil csatornáinak megszervezése, majd a monitoring rendszer fokozatos kiépítése. 2001-ben a térségben lévő több potenciális (Richter Gedeon Rt. Dorogi fióktelepe, Assi Doman – azóta Kappa papírgyár Párkányban és a nyergesújfalui Zolltek) kibocsátó tervet készített egy ilyen monitorhálózat létesítésre. A tervezet tartalmazza mindazon vegyületek mérését (kb. 30) amelyek a technológiai folyamatokból esetlegesen kijuthatnak a környezetbe. Az adatok egységes adatbázisban kerülnének feldolgozásra, és a nyilvánosság részére is hozzáférhetőek lennének. A rendszer megvalósítása közegészségügyi szempontból elengedhetetlen. Az érintett önkormányzatoknak a kezdeményező vállalkozásokkal és hatóságokkal együttműködve, saját programjuk részévé kell tenni a rendszer létrehozását. Az együttműködéssel meg kell találni a létrehozás (településenként több 10 millió Ft), és a működtetés fedezetét, pályázati forrásokat is felhasználva. 164



A monitorhálózat mérési adatainak rendszeres elemzése, a rendszeres és eseti szennyezőforrások azonosítása, és annak alapján intézkedési tervek készítése. A mérési adatok nyilvánosságának biztosítása, ennek érdekében közérthető formában nyilvánosan elérhető adatbázisban való tárolása. A város ülepedőpor-szennyezettségének csökkentése, a közterületekről való rendszeres, alapos összetakarításával, az utcai zöldfelületek növelésével. A lakóterületek ingatlantulajdonosait is be kell vonni ebbe a tevékenységbe, a közterület-felügyelet ellenőrzésinek szigorításával megkövetelni az ingatlanuk előtti, rájuk tartozó terület rendszeres takarítását. A külső területekről történő (pl. mezőgazdasági eredetű) porszennyezés imisszió korlátozása védő erdősávok telepítésével az uralkodó szélirányokba. A monitoring rendszerről készült SAPARD projektet ld. Melléklet munkarészben (4.3. számú Projekt: Esztergom és Nyergesújfalu kistérség környezetvédelmi civil monitoring).

10. Alprogram ZAJ, POLLEN, SUGÁRZÁS 10.1. Intézkedéscsoport Zajterhelés mérséklése Esztergom Város Képviselő-testülete 11/1997. sz. rendelete már elavult, ezért elkészült a város új zajvédelmi rendelet tervezete. E rendelet tervezet rögzíti a zaj- és rezgés elleni védelem helyi szabályait, a területi funkciókkal összefüggő zajhatárértékeket, a zajos tevékenységek engedélyezésének feltételeit. Az ipari eredetű zajterhelések általában lokális jellegűek, és panaszok esetén a megszüntetésük jól behatárolható műszaki, gazdasági feltételekkel biztosítható. Nagy problémát okoz a vendéglátó egységek éjszakai zajkibocsátásának határértéken történő tartatása, valamint a közlekedés által okozott zaj. Cél a zajterhelés növekedésének megállítása, a jelenleg zajos területeken a zajszintek fokozatos csökkentése, fokozott figyelemmel a közlekedési eredetű zajokra. 10.1.1. Operatív zajvédelem A város zajterhelését olyan mértékben kell csökkenteni, hogy az ne zavarja meg a lakosok pihenő és rekreációs tevékenységét, nyugalmát, és semmilyen területen ne okozzon egészségkárosodást – –

–

A közlekedési eredetű zaj mérséklésének érdekében az úthálózati fejlesztések megvalósítása és forgalomszervezési lehetőségek keresése a belváros forgalmának mérséklésére. Az úthálózati valamint lakó-, iparterületi fejlesztéseknél, technológiai változtatásoknál, rekonstrukcióknál a zaj elleni védelmet kiemelten kell kezelni. Városrendezési, forgalomszervezési és műszaki védelemmel is biztosítani kell a határértékek betarthatóságát. A beavatkozásokat, fejlesztéseket környezet-terhelés vagy környezeti hatásvizsgálatokkal kell megalapozni. A város területén működő, határértékeket meghaladó zajos létesítmények zajcsökkentése megoldandó megfelelő technológiai, műszaki beavatkozásokkal. A 165



zajhatárértékeket várhatóan meghaladó zajos üzemeknél műszeres vizsgálatok szükségesek a zajszintek megállapításához és a szükséges beavatkozások megtervezéséhez.

10.1.2. Zajvédelmi tervezési, szervezési feladatok A zajvédelemről szóló rendelet tervezet elfogadása és betartása/betartatása, zajvédelmi övezetekben a zajterhelési határértékek érvényre jutatása. –

El kell készíteni a város zajtérképét, tipikusan a nappali és az éjszakai időszakra. A felmérés első lépcsőjében vonalas, a közlekedési utak mentén történne, majd a továbbiakban területegységekre meghatározva – Az új zajvédelmi törvénnyel összhangban, az önkormányzatnak biztosított szigorító feltételeket maximálisan kihasználva újra kell alkotni a helyi zajvédelmi rendeletet – Felül kell vizsgálni, és ahol szükséges módosítani kell (a zajterhelési szinteket megszabó) övezeti besorolásokat 10.2. Intézkedéscsoport Pollenterhelés mérséklése 10.2.1. Pollenterheléssel számoló zöldterület kezelés Pollenterheléssel számoló, zöldterület kezeléssel kapcsolatos feladatok – Készüljön el a városi közterületek faállomány összetételének felmérése, javasoljuk a kiöregedett, beteg allergén fajok cseréjét várost tűrő, nem allergén fajokkal, ehhez kérjék megfelelő szakértők segítségét. Semmiképpen nem támogatható minden allergén fa kivágása. A fáknak a városban nagyon fontos környezetvédelmi szerepük van (CO2 elnyelés, porfogás, zajszűrés, árnyékolás, stb.). Nem elhanyagolható szempont az esztétikai szerepük sem! – Szükséges további fa és cserjeültetés a városban és a városon kívüli területeken is (az árnyékolás korlátozza a gyomok terjedését). – A zöldterületeket folyamatosan kell ápolni, a gyom és parlagfű irtását szakszerűen kell végezni. Ehhez környezetvédelmi szempontból elsősorban a mechanikai gyomirtást javasoljuk. A rendszeres gyomlálás különösen a játszótereken, homokozókban, parkok szórvány előfordulásaiban fontos, a kémiai védekezés ezeken a területeken mellőzendő. A kaszálás történjen gyökértőnél (az oldalhajtások megjelenhetnek, de gyengék maradnak, ezek a második kaszálással elpusztíthatók). A gyomirtószeres védekezés csak ott engedhető meg ahol embereket, gyerekeket nem veszélyeztet. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy minden védekezési mód a virágzás előtt történjen! 10.2.2. Egészségvédelmi feladatok Az alábbi egészségvédelmi feladatokkal kell számolni: – Az esztergomi Tüdőgondozó készítsen statisztikát a város pollenallergiásairól és virágpor asztmásairól, tegye közzé a város számára, kapjanak az adatok társadalmi 166



nyilvánosságot, kezeljék közérdekű környezeti adatként (jelenjen meg médiákban, hozzáférhető legyen környezetvédő civil szervezetek számára), – A parlagfűirtás nem a gyerekek, iskolások feladata! Az önkormányzat és a médiumok ne hirdessenek, az iskolák ne vállaljanak ilyen irányú kampányfeladatokat. A nagy tömegű pollennel való érintkezés kiválthatja az eddig rejtett túlérzékenységüket. – Felülvizsgálatra szorul az iskolák, óvodák fásítási programja az allergia okozás szempontjából. A javasolt növényjegyzék ugyanis olyan fajokat tartalmaz amely nem veszi figyelembe az allergén tulajdonságokat. 10.2.3. Városüzemelés Városüzemeltetési programok: – A levegő szennyezettsége, ezáltal az immunrendszer túlterhelése és gyengülése, valamint az allergiás tünetek tömeges megjelenése között szoros összefüggés van, ezért feltétlen szükséges a gépjárműforgalom átszervezése, sétáló utcák kijelölése, a fűtés korszerűsítése. – A város tisztábbá tétele érdekében gyakran szükséges seperni, locsolni, a leülepedő szennyes anyagokkal vegyes virágpor eltüntetése miatt. – A városi útépítések és a zöldmezős beruházások megbolygatják a természetes növénytakaró és ezzel kedveznek a parlagfű és egyéb allergén gyomok terjedésének. Az építkezések befejezésével a környezetet a természetközeli állapotba szükséges visszaállítani. – Rá kell szorítani a város környékén gazdálkodó mezőgazdasági üzemeket, hogy a nagy táblákon (pl. napraforgó) a haszonnövények között ne burjánozhasson el a parlagfű (ami jelenleg tipikus). Ezt a megelőző talajelőkészítéssel, gyomirtással kell biztosítani. – Következetesség az ellenőrzés és bírságolás tekintetében.

10.2.4. Polleninformáció, tudatosítás Biztosítani kell a lakósság informálását – A helyi médiák (rádiók, TV-k) bevonása: az ÁNTSZ környezetegészségügyi központjaiból szerezzék be a napi polleninformációt és folyamatosan közöljék. – Ismeretterjesztő tájékoztató kiadványok, szórólapok megjelentetése az allergia megelőzésének lehetőségeiről postaládákba juttatással, – Tájékoztató kiadványok megjelentetése, amely az ingatlantulajdonosoknak információt ad a kertjükbe telepíthető fák és cserjék tulajdonságairól pollenallergiológiai szempontból – Szakmailag és anyagilag támogatni klubok, civil szervezetek által tartott olyan programokat előadásokat, amelyek nem a felszíni jelenségekkel foglalkoznak, hanem komplexen mutatják be az általános környezetszennyezés és a pollenallergia összefüggéseit

167



10.3. Intézkedéscsoport Sugárzás mérés Folyamatosan frissített információt kell biztosítani a helyi környezeti állapotváltozást regisztráló adatbázisba a város lakóterületén fellépő sugárzásokról. A rendelkezésre álló eszközökkel meg kell előzni a sugárterhelés növekedését. 10.3.1. Az esztergomi ionizáló sugárzásmérés fenntartása Esztergomban, a zöldházban működő sugármérés (üzemeltető: Környezetkultúra Egyesület) fenntartása: – együttműködés a sugárszint méréseket végző, az országos monitorrendszert működtető hatóságokkal, a város környékére vonatkozó adatok folyamatos beszerzése – a helyi civil szervezet által működtetett gammasugárzás-mérő és kijelző berendezés működőképességének biztosítása, a fenntartás támogatása 10.3.2. Városrendezési feladatok A városrendezési tervek készítésénél mérlegelendő: – a helyi építésrendészeti szabályozás megváltoztatása, hogy megelőzhető legyen a sugárzó létesítmények (Tv átjátszók, mobil telefon átjátszó állomások) lakások közelébe (emeletes házak tetejére) telepítése – a városban a lakások mellé telepített transzformátorállomások felülvizsgálata abból a szempontból, hogy mennyiben felelnek meg környezetegészségügyi feltételeknek, milyen szórt tereket hoznak létre a környező lakóterekben; szükség esetén intézkedési tervek készítése 10.4. Intézkedéscsoport Fényszennyezés, csökkentése Sajnálatos módon a jelenlegi közfelfogás szerint a fejlettség egyik fokmérője a települések minél nagyobb, egész éjszakás kivilágítása. Feladat: – Az indokolatlan fényszennyezés csökkentése, a szükséges megvilágítások olyan világítótestekkel való megvalósítása, hogy nemkívánatos irányba (égbolt, természeti övezetek stb.) ne szórjon fényt. – Gyér forgalmú helyeken az állandó kivilágítás helyett mozgásérzékelővel vezérelt világítás kiépítése

168



11. Alprogram HULLADÉKKEZELÉS Súlyos környezetvédelmi probléma Esztergomban a hulladék és a hulladékkezelés. A jelenlegi helyi szabályozásnál semmilyen eszköz (gazdasági, jogi) nem ösztönzi a lakosokat arra, hogy törekedjenek hulladéktermelésük csökkentésre.

11.1. Intézkedéscsoport Kommunális hulladékkezelés 11.1.1. Esztergom hulladékgyűjtésének tökéletesítése A települési szilárd hulladék elszállításánál korábban is gondot jelentett a búbánati, a szamárhegyi üdülőterületre, valamint egyes lakótelepekre kihelyezett konténerek időben történő elszállítása, a hullámzó idejű telítődés miatt. Ez a helyzet ma sem változott. Ennek hátterében az áll, hogy mind a korábbi mind a jelenlegi szolgáltató valamennyi kihelyezett hulladékot elszállítja. Az üdülőterületen ingatlannal rendelkezők – lakóhelyükön a hulladékmennyiség után fizetett szemétdíj miatt – ide hordják a hulladékot, az egyébként csak az üdülőterület ellátását szolgáló közös konténerekbe. A probléma megoldás rendszerét ki kell dolgozni 11.1.2. Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése Tényleges szelektív hulladékgyűjtést kell megvalósítani (értve ez alatt a lakásoknál történő szelektív gyűjtést és nem az utólagos szétválogatást). Át kell értékelni a szolgáltatóval megkötött szerződést – ehhez a feltételek javítása, lakosság mozgósítása, bevonása, érdekeltté tétele szükséges. A szelektív hulladékgyűjtés egyébként EU-s elvárás is. A korábbi szolgáltató a szolgáltatása megkezdésének idején kísérletet tett a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére. Ez akkor szelektíven gyűjtött hulladék szakszerűtlen szállítása, a feldolgozó kapacitás hiánya és a lakosság hozzáállása miatt kudarcba fulladt. A város több pontján azonban továbbra is kinn maradtak a feliratozott edények, melyek funkciójukat tekintve nem különböztek a többi gyűjtő edénytől. A lakosságnál keletkezett veszélyes hulladékok szervezett begyűjtésére csupán évente egyszer, a lomtalanításkor került sor, illetve a Környezetkultúra Egyesület az általuk szervezett rendezvényeken vette át azokat. Az óvodákban, iskolákban szárazelem gyűjtésére helyezett ki edényzetet a korábbi szolgáltató. Az új szolgáltató vállalta a szelektív gyűjtés újbóli bevezetését, valamint ISPA pályázati forrásból mintegy 800 milliós beruházás elvégzését a kertvárosi lerakón, mely a szelektíven gyűjtött, ill. utóválogatott hulladék előkezelését, feldolgozását szolgálná (válogató, bálázó, komposztáló, stb.) Ennek az elképzelésnek a hátterét az adja, hogy az új szolgáltató létre kíván hozni egy önkormányzati társulást, melyhez százon fölüli számú település csatlakozna, így alkotva régiós együttműködést, mely biztosítaná az ISPA pályázatokhoz szükséges település- és lakosság169



létszámot. Az önkormányzatok szándéknyilatkozatot írtak alá a csatlakozással kapcsolatban. Az elképzelés szerint a Közép-Duna-vidék régiójának, (Dunaújváros, Székesfehérvár, Esztergom, stb.) hulladékát gyűjtenék be, és szelektív válogatás után az újrahasznosítható anyagokat értékesítenék. Ami energetikai célra alkalmas, azt a létesítendő inotai kommunális hulladékégetőbe szállítanák égetésre (ahol az erőmű fizetne az átvett hulladék után), és az előállított hő eladásra kerülne. A hazai előírások szerint az újonnan létesülő lerakóknak minimum 100.000 ember hulladékát kell kezelniük, csak erre a létszámra lehet támogatásokhoz jutni. A meglévő lerakók akkor maradhatnak fenn, ha (hasonló szempontok alapján) szerepelnek a regionális hulladékgazdálkodási tervekben, és a környezetvédelmi felülvizsgálat eredményeképp hulladék ártalmatlanításra megfelelőnek minősülnek. Az esztergomi lerakó körüli települések Esztergom kivételével a Rumpold hulladékgazdálkodási rendszeréhez csatlakoztak, akik hasonló fejlesztéseket terveztek saját lerakójukon. Az esztergomi lerakóra jutó 30.000 lakos már kérdésessé teszi a pályázat esztergomi fejlesztést érintő sikerességét és regionális lerakóvá nyilvánítását is. 11.1.3. Törmeléklerakás megszervezése Az építési törmelékek újrahasznosítása alkalmas telep helyének kijelölése, újrahasznosítás rendszerének megszervezése. A sitt-lerakók feleslegesen foglalnak el helyet a természetes környezetből: sokszor tapasztalt példa Esztergom térségében is, hogy nedves (emiatt ökológiailag értékes, de a jelenlegi közgazdasági környezetben értéktelenként kezelt) élőhelyeket (pl. vízfolyások kísérő szegélyét, mélyebben fekvő nedves területeket) feltöltenek bontási törmelékkel, hogy megszabaduljanak azoktól. Törekedni kellene a német példa átvételére: a darálógép hetente végigjárja a lerakó telepeket, a külön gyűjtött építési törmeléket, bontási anyagot ledarálja. Az így kapott szemcsés anyag kiváló pl. útalapozáshoz. Ezzel a megoldással nemcsak a lerakásra kerülő hulladék mennyisége csökken, hanem a másodlagos nyersanyaggal így természetkárosítással kitermelt elsődleges nyersanyag (zúzottkő stb.) váltható ki. 11.1.4. Illegálisan elhelyezett hulladékdepók felszámolása Fel kell számolni és meg kell akadályozni az illegális hulladék lerakást a város közigazgatási területén! Ehhez egy folyamatosan ténykedő őrszolgálatot kell működtetni (esetleg a közterület felügyelet átszervezésével), a lakosságot, a civil szervezeteket is bevonva az ellenőrzésbe. Korábban a város területén, főleg a városszéli erdős részeken igen nagy mennyiségben illegális hulladéklerakók voltak találhatóak. Ezek a területek jórészt önkormányzati tulajdonban voltak. 2000. évben az önkormányzat 3 ütemben számolta föl a város területén lévő illegális lerakókat, mely során összesen közel 3.000m³ hulladékot szállítatott a megfelelő ártalmatlanító helyre. Ezzel felszámolásra került a részben magántulajdonban lévő Szentkirályi Duna-dűlő kivételével az összes hulladékkal szennyezett terület. A magántulajdonú hulladékot tartalmazó területek tulajdonosait pedig kötelezték a tulajdonuk megtisztítására, melynek többségük eleget is tett.

170



2001. évben a megtisztított területek fenntartása, illetve az újonnan keletkezett lerakók felszámolása jelentett feladatot. 2002-ben szintén néhány helyen keletkezett új hulladéklerakás, melyből a legjelentősebb a Schweidel utcai önkormányzati területen van. A Szentkirályi Duna-dűlőben – az egykori szovjet vizigyakorló téren – lévő óriási mennyiségű hulladék egy része a talajfelszínen található, másik része a szovjetek által létesített ezres m³ nagyságrendű gödrökben került elhelyezésre. Ezen gödrök közül van olyan, amelyet korábban a terep felszínéig feltöltöttek zömmel aszfalttörmelékkel, mely a korábbi szabályozások értelmében még veszélyes hulladék volt. Ennek a területnek a szennyezettsége azért jelent problémát, mert az ivóvízbázis hidrogeológiai védőterületén fekszik. A területen az 1998-as évben – a diagnosztika keretében – infrafelvételes légifotózásra került sor. Ezekből a felvételekből megállapítható, hogy a Duna partmenti sávjában sok a beteg fa és bokor, mely a tanulmány szerint a talaj vagy a talajvíz szennyezettségére utal. A szennyezőforrások felderítő jellegű feltárásos vizsgálatának céljából a diagnosztikai vizsgálatot végző DHV Magyarország Kft. a környező területen 15 fúrást készített, melyből négyet a Szentkirályi Duna-dűlőbe mélyített. Vizsgálatuk célja volt a szennyezőforrások vízbázisra gyakorolt veszélyességének megítélése. A fúrásokból végzett vízminták elemzése alapján a talajvízben a koncentráció határérték alatti. A toxikológiai vizsgálat eredménye a talajvizet közepesen mérgezőnek találta. A fúrás közben vett talajminták sem utalnak nagymértékű szennyeződésre. A volt szovjet laktanya területéről vett minták kémiai vizsgálata alapján mind a talaj, mind a talajvíz a DHV Magyarország beszámoló jelentése szerint erősen szennyezett. Elsősorban klorid, szulfát, nitrát és egyes nehézfémek koncentrációja magas. 2000.-ben az Országos Kármentesítési Program helyzetállapot felmérésének készítésekor felvételre került ez a terület is, mint azonnali beavatkozást igénylő terület. 1.1.5. Tervezési, szervezési feladatok Tervezési, szervezési feladatok közül a legfontosabbak: – Helyi hulladékgazdálkodási terv készítése (ez törvényi kötelezettség is) a környező kistérségekkel egyeztetett formában (a hulladékelhelyezés és kezelés – a méretek miatt ésszerűen a terület lakosságszáma miatt csak így szervezhető meg!) – Szelektív gyűjtés fokozatos bevezetése – első körben hulladékudvarok vagy hulladékszigetek létesítésével (pl. Győr) az önkéntes szelektív gyűjtők részére; a résztvevő lakosság edényzettel való ellátása (pályázati források bevonása is) – Gyorsérlelő komposztálók kihelyezése biohulladék szelektív gyűjtése céljából olyan környékre, ahol tipikusan nagy arányú a komposztálható hulladék (pl. Debrecen) – Hulladékkal kapcsolatos tudatformálást segítő tájékoztató füzetkék megjelentetése és terjesztése a lakosság körében, a városi TV bevonása – Ki kell dolgozni azt az igazságos, mérésen alapuló hulladékkezelési-díj térítési rendszert, amely a lakosokat a hulladéktermelésük csökkentésére és a szelektív gyűjtésben való részvételre ösztönzi

171



11.1.6. Hulladéklerakóval, a hulladékkezelési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályi előírásokból következő programok végrehajtása A Hgt. értelmében és a 22/2001 KöM rendelet, valamint a 213/2001 Korm. rendelet alapján: –

– – –

– –

– – – – –

2003. január 1-ig a hulladék lerakóban teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végezni. A felülvizsgálatnak többek közt választ kell adnia, hogy a lerakó szigetelési rendszere valóban megfelelő-e, a lerakó megléte nem veszélyezteti-e a szomszédos természetvédelmi oltalom alatt álló területeket, a közeli kijelölt strandfürdőként üzemelő Palatinusz tavat, a felszín alatti vizeinket, stb. Meglévő hulladéklerakókat 2003. január 1-ig kategóriákba kell sorolni: (veszélyes hulladék lerakó, nem veszélyes hulladék lerakó, inert hulladék lerakó). Hulladék lerakással csak az előkezelt hulladékok ártalmatlaníthatók, kivéve az inert hulladékot 2002. december 31-től nem lehet elhelyezni előkezelés nélkül szennyvíztisztításból származó hulladékot. Mivel igen nagy mennyiségben keletkezik a város területén lévő két szennyvíztisztítóból szennyvíziszap, elhelyezésének megoldása sürgető feladat az idő rövidsége miatt. 2003. július 1-je után nem rakhatók le a használt egész gumiabroncsok, 2006 július 1-je után az aprított használt gumiabroncs. A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat a helyi hulladékgazdálkodási tervben mért értékhez viszonyítva 2004. július 1. napjáig 75%-ra, 2007. július 1. napjáig 50%-ra ,2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A lerakó üzemeltetéséhez üzemeltetési tervet kell készíteni, melyet a Környezetvédelmi felügyelőség hagy jóvá. Nyilvántartást kell vezetni a lerakott hulladék mennyiségéről, jellemzőiről. Ehhez számítógépes program elkészítése szükséges. 2003-ban összefoglaló jelentést kell készíteni a Környezetvédelmi Felügyelőség részére a hulladéklerakó üzemeltetése alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, gyűjtött vizsgálati eredményekről. 2002. december 31-ig telepengedéllyel kell rendelkezni. 2004. július 1-től a gyűjtőjáraton munkát végzők legalább egyikének hulladékgyűjtő szakirányú képesítéssel kell rendelkeznie. Felelős vezetőnek és a műveleteket közvetlenül irányító vezető(k)nek környezetvédelmi középfokú végzettséggel kell rendelkeznie.

11.2. Intézkedéscsoport Veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése A 2002-ben a várossal hulladékgyűjtésre, kezelésre szerződött szolgáltatónak nincs jogosultsága veszélyes hulladékok gyűjtésére és kezelésére. Ezt az új szolgáltatónak be kell szereznie, a veszélyes hulladék gyűjtés és kezelés feltételeit meg kell teremteni. A jogosítvány beszerzésével, a feltételek megteremtésével válhat részesévé a városi veszélyes hulladék menedzselési program kidolgozásának, végrehajtásának.

172



Vállalati feladatok: – Veszélyes hulladékképződés mérséklése a technológiák városi/térségi környezetvédelmi célokat is figyelembevevő megválasztásával – A veszélyes hulladékok ellenőrizhető, korrekt gyűjtése, kezelése, szállítása, megsemmisítése vagy deponálása a környezetvédelmi hatóságok előírásai szerint. – A lakosság tájékoztatása a képződő hulladékokról, annak veszélyességéről és a gyűjtés, a kezelés, a szállítás, a megsemmisítés vagy deponálás körülményeiről Önkormányzati feladatok: – Az ipari veszélyes hulladék kataszterének elkészítése, a hulladékot termelő vállalatok és a hulladékgyűjtésre szakosodott vállalkozások beszámoltatása, a veszélyes hulladékkezelés ellenőrzése. – Lakossági veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése és kezelése, akciók szervezése a lakossági veszélyes hulladékok begyűjtésére, – A felhasználás után veszélyes hulladékká váló termékek (pl. száraz elemek, számítógépes festékpatronok) bolti visszaváltásának megszervezése, a szakszerű ártalmatlanítás térségi megszervezése – Veszélyes hulladék-menedzselési program összeállítása

V. Prioritás A Ister-Granum kistérség, a Vág-Duna-Ipoly eurórégió környezetvédelmének, környezetgazdálkodásának és tájgazdálkodásának koordinálása, összehangolása 12. Alprogram ISTER GRANUM EGYÜTTMŰKÖDÉS Az utóbbi években Esztergom kezdeményezésére több olyan program is elindult, melyek egyrészt a térségi kohézió, a települések egységes környezetvédelmét, másrészt a királyváros regionális szerepkörének erősítését hivatottak szolgálni. E programok elsősorban kistérségi, illetve kisrégiós szinten fogalmazódtak meg. Legtöbbjük még nem jutott el a gyakorlati megvalósításig, de a közeljövőben jelentősen hozzájárulhatnak a regionális stratégiai célok eléréséhez.

12.1. Intézkedéscsoport Kisrégiós kohézió fejlesztése 12.1.1. Hidak a folyón, Trilaterális interetnikus program A program három, geopolitikailag és etnikailag hasonló határ menti régió közös programját indítaná be. Mindhárom térséget egy nagy folyó szeli ketté (Ister-Granum: Duna; Provincia Bothniensis: Tornio; Conseil Rhénan: Rajna), s a folyó két oldalán vegyes etnikumú népesség él (magyar-szlovák, svéd-finn, francia-német). Közös e térségekben az is, hogy az évszázadok 173



során ez az interetnicitás különböző mélységű konfliktusok kiváltója volt, amire az egyes határ menti régiókban más-más megoldási kísérletek születtek. A projektek célja egyrészt ezen tapasztalatok kommunikációja, és erre építve egy kísérleti kulturális és oktatási modell beindítása. Másrészt e projekt keretében szeretnénk a határ menti létforma társadalmi-gazdaságikulturális elemeit megkutatni, és a nyugat- és észak-európai modellt adaptálni egy CBC-képzési akció keretében. A projekt jelenlegi állása: a megkeresésünkre a finn-svéd határon fekvő régió képviselői már 2001 júniusában kinyilvánították együttműködési szándékukat. Elzász régióból ugyanakkor elutasító választ kaptunk. Jelenleg a német-lengyel határon fekvő Pro Europa Viadrina eurorégió irányában tettünk közeledő lépést. Bízunk benne, hogy a beinduló együttműködés meggyőzi majd a franciákat is. 12.1.2. Lánc-híd, Háromdimenziós hálózatépítési modellprogram A program keretében a határ spiritualizálása érdekében olyan többszintű hálózatot igyekszünk kialakítani, amely a két térség egységes kezelését hosszú távon biztosítja. Ehhez egyrészt egy humán bázis szükségeltetik, amelyet a program a már megalakult bizottsági struktúra továbbfejlesztésével kíván elérni. Az egyes részterületek, résztémák szakértői több szálon kapcsolódnának egymáshoz. A második bázis az elsőhöz elengedhetetlenül szükséges informatikai hátteret biztosítja. A térségi szereplők egy intranetes hálózat segítségével naprakész információkhoz juthatnak és juttathatják egymást az egyes részterületeket, településeket illetően. Emellett a rendszer internetes szerverén és az ezen üzemeltetett régiós portálon keresztül a kisrégió a külvilággal is tarthatja a kapcsolatot. Végül a harmadik bázis a médiabázis, amely főként egy kétnyelvű regionális (kábel-)televízió beindítását, valamint egy regionális újság kiadását tartalmazza célként. A három pillér segítségével a kisrégió identitásképző akciókkal és háttér infrastruktúrával erősíthető meg. A hálózatépítés révén pedig a határ teljes átjárhatósága a cél. A program jelenlegi állása: a program egyeztetése folyik a szakértőkkel. A Széchenyi-terv keretében június hónapban került benyújtásra a kistérségi gazdasági portálpályázat, amely már az Ister-Granum kisrégió igényeinek megfelelő informatikai bázist is biztosíthatja. Az önkormányzati portál létesítésére a Közép-dunántúli Régióhoz nyújtottuk be pályázatunkat.

12.2. Intézkedéscsoport, Közös kultúrkincs 12.2.1. A Három Folyó Régiója, könyvsorozat-kiadási program A program keretében 5 kötetet tervezünk megjelentetni a kisrégióról. A gazdagon illusztrált kötetek az alábbi témákat ölelik fel: – Föld- és természetrajz – Gazdaság és társadalom – Régészet és történelem – Néprajz és kultúra – Turistakalauz. 174



A könyvek elkészítésekor a helyi szakértőkön túl a Tudományos Akadémia szakembereit is bevonjuk a munkába. (Az első kötethez az MTA RKK NYUTI-t, valamint a galántai Fórum Társadalomtudományi Intézetet nyertük meg együttműködő partnernek.) A program jelenlegi állása: előkészítés alatt áll egy együttműködési megállapodás Esztergom városa és az akadémia két intézete, valamint a Fórum Társadalomtudományi Intézet között. Elkészült az előzetes arculatterv is a sorozathoz. 12.2.2. Kultúrtáj, környezetközpontú idegenforgalmi program A program célja a kisrégió természeti, épített és szellemi-néprajzi hagyományainak tájközpontú turisztikai hasznosítása. A már létező magyarországi natúrparkokhoz hasonlóan az idelátogató vendégek számára a helyi kínálati csomagok lehető legszélesebb skáláját kívánja biztosítani, az önbemutatás és a turisták hosszabb idejű itt-tartása céljával. A programjavaslat komplex módon célozza kezelni a fent jelzett adottságokat, és azokat a meglévő táj és a néprajzi-kulturális hagyományok sokszínűségének megőrzése mellett kívánja bemutatni. A projektjavaslatnak megfelelően készül el a határ mindkét oldalán az a komplex turisztikai koncepció, amely a két határ menti térséget egyként kezeli mind külső megjelenését (pl. információs táblák, kiadványok stb.), mind piacosítását tekintve (közös kínálati csomagok stb.). A program jelenlegi állása: a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem hallgatói 2001 őszén elkészítették a Déli Régiót érintő koncepció egyeztetési változatát. A magyar oldalon 2002 őszén kezdtek hozzá a magyarországi Szent István Egyetem hallgatói a további tervezési munkához. 12.2.3. A jövő hídja az Ister-Granum kisrégió környezetvédelmi programjának elősegítésére A SZAPARD agrárstruktúra és vidékfejlesztési operatív tervhez készített programot a Mellékletek munkarész tartalmazza (4.4. számú projekt).

13. Alprogram VÁG-DUNA-IPOLY EGYÜTTMŰKÖDÉS 13.1. Intézkedéscsoport Környezet-, természet-, és tájvédelmi program kidolgozása A regionális környezetvédelmi együttműködést segítő környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi program kidolgozása a szlovák és a magyar fél együttműködésére (pl. közös ivóvízbázis hasznosítására, védelmére, a táti vízbázis felhasználására).

175



13.2. Intézkedéscsoport Eurorégiós stratégiai program kidolgozása Egységes(eurokomform) területfejlesztési, területrendezési, környezetvédelmi és környezetgazdálkodási stratégiai program kidolgozása, a régió európai versenyképességének javítására. Operatív tervek készítése a regionális együttműködés elmélyítésére.

176



IV. A környezetvédelmi, környezetgazdálkodási program integrálása, orientálása

177



178



A környezetvédelmi, környezetgazdálkodási program megvalósíthatóságának feltétele: a tervi integráció és orientáció. Az integráció Az integráció jelenthet: integrálódást (a kapcsolódó tervekhez igazodással, illeszkedéssel) és integrálást (a kapcsolódó tervek módosításával). Az első esetben a saját terv változik, idomul, a második esetben az érintett tervek módosúlnak, igazodnak. A környezetvédelmi, környezetgazdálkodási program integrálódásának értelmezése: – integrálódás az európai, a nemzeti (magyar és szlovák), a régiós, a megyei, a kistérségi és a kisrégiós fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz, valamint rendezési tervekhez, stratégiaákhoz, ugyanakkor – integrálodás a városi fejlesztési koncepciókhoz (városfejlesztési, turisztikai, vagyongazdálkodási stb.), valamint a város, a városrészek rendezési tervekhez – A környezetvédelmi, környezetgazdálkodási programba integrálás: – az érintett térségek fejlesztési, rendezési és stratégiai terveinek valamint – a város fejlesztési, rendezési és stratégiai terveinek módosítását jelenti a többszöri egyeztetés eredményeként. Az orientáció Az orientáció a nem, vagy csak igen nehezen módosítható feltételek elfogadását, az azokhoz történő viszonyulást jelenti. A pénzforrások megszerzése érdekében pl. a kiírási és bírálati feltételeket, a felhasználási és az elszámolási előírásokat változtatás igénye nélkül fogadja el a pályázó. A környezetvédelmi, környezetgazdálkodási program – prioritásait és alprogramjait az európai, a nemzeti (csak a magyar), a regionális, a megyei integráltuk (2/1. táblázatok bal oldala), a – az intézkedési csoportokat a lehetséges pénzforrásokhoz (európai, nemzeti, regionális és megyei) orientáltuk (2/1 táblázatok jobb oldala). Az integrációs, orientációs táblázat hivatkozott programok, tervek, pályázati lehetőségek rövidítéseinek magyarázatát az alábbi felsorolás tartalmazza. RÖVIDÍTÉSEK Az EU programjai, pályázati lehetőségei SAPARD ISPA PHARE PHARE CBC LIFE LEADER

SAPARD Vidékfejlesztési és Agrárstruktúra Program ISPA pályázatai (infrastruktúra fejlesztés) PHARE pályázatai (intézményfejlesztés stb.) PHARE CBC pályázatai (határon átnyúló kapcsolatok) LIFE pályázatai (környezet- és természetvédelem) LEADER Program 179


EU5KP EU6KP LEONARDO ALTENER/SAVE KULTURA 2000 ERFA


EU 5 Keretprogram (K+F) EU 6 Keretprogram (K+F) LEONARDO Program (Kooperáció az oktatás területén) ALTENER (alternatív energiaforrások) KULTURA 2000 (kulturális együttműködés) Európai Regionális Fejlesztési Alap

Minisztériumok pályázati lehetőségei GKMp KAC VFC ESZCSMp NKÖMp OMVHp OKKP OTP EP EnP NEKAP

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázata Környezetvédelmi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Célelőirányzat Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatai Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatai Országos Műemlékvédelmi Hivatal pályázatai Országos Környezeti Kármentesítési Program Országos Talajvédelmi Program Erőmű fejlesztési Program Energiatakarékossági Program Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram

A Közép-dunántúli régió programjai, pályázati lehetőségei KDRKTP KDRTP KDRFTp RIBp

Közép-dunántúli régió Környezetgazdálkodási és Tájgondozási Programja Közép-dunántúli régió Területfejlesztési Programja Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázatai Regionális Idegenforgalmi Bizottság pályázatai

Komárom-Esztergom megye programjai, pályázati lehetőségei KEMTP KDRTP KEMKP KEMZP KEMIP KEMEP KEMTTp

Komárom-Esztergom megye Területfejlesztési Programja Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programja Komárom-Esztergom megye Környezetvédelmi Programja Komárom-Esztergom megye Zöldturisztikai Program Komárom-Esztergom megye Idegenforgalmi Program Komárom-Esztergom megye Egészségügyi Program Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatai (TFC, CÉDE, TEKI)

Dorog Térségi Társulás programjai DTTKEP DTTTK DTTSP

Dorog Térségi Társulás Középtávú Egészségfejlesztési Programja Dorog Térségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója Dorog Térségi Társulás SAPARD Vidékfejlesztési és Agrárstruktúra Programja 180



Esztergom-Nyergesújfalui Kistérségi Területfejlesztési Társulás programjai ENYKTTTP ENYKTTTK ENYKTTSP

Esztergom-Nyergesújfalui Kistérségi Területfejlesztési Társulás Turisztikai Programja Esztergom-Nyergesújfalui Kistérségi Területfejlesztési Társulás Területfejlesztési Koncepciója Esztergom-Nyergesújfalui Kistérségi Területfejlesztési Társulás SAPARD Vidékfejlesztési és Agrárstruktúra Programja

Jelenleg működő európai uniós pályázati programok és az uniós csatlakozás utáni átalakulásuk Jelenleg három előcsatlakozási program működik. A Sapard Vidékfejlesztési és Agrárstruktúra Program mezőgazdaságot érintő fejezeteket tartalmaz, az ISPA program az infrastrukturális fejlesztéseket foglalja magába, míg a Phare program a gazdasági szerkezet átalakítást elősegítő komplex fejlesztéseket támogat. Az európai uniós csatlakozás után az ISPA pályázatok a kohéziós alapban folytatódnak, míg a SAPARD pályázatok a vidékfejlesztési alapban. A PHARE az ERFA-ban (Európai Regionális Fejlesztési Alap) és az ESZA-ban (Európai Szociális Alap) él tovább.

181



182



Esztergom környezetvédelmi, környezetgazdálkodási programja

Koncepcionális és tervi integráció európai

nemzeti

megyei, regionális

kisrégió, kistérség

Prioritások, alprogramok, intézkedéscsoportok

NFT KEMTP, KEMKP, KEMZP, 3. Környezetminőség KEMIP, KDRTP, KDRKTP javítása, fenntartható erőforrás gazdálkodás

DTTTK, ENYKTTTK, ENYKTTSP, ENYKTTTP

DTTSP, I. Prioritás A városfejlesztési koncepció, a városrendezési terv és a környezetvédelmi, környezetgazdálkodási program egységének biztosítása, azaz tájgazdálkodási program kialakítása

NFT KEMTP, KEMKP, KEMZP, 3. Környezetminőség KEMIP, KDRTP, KDRKTP javítása, fenntartható erőforrás gazdálkodás 5. Kiegyensúlyozott területi fejl. elősegítése


DTTSP, 1.Alprogram TÁJGAZDÁLKODÁSI KIDOLGOZÁSA

1.1 Intézkedéscsoport: Környezet-, természet, tájkímélő városrendezés Esztergomban

Forrás orientáció kisrégió, kistérség

megyei, regionális

nemzeti

európai

PROGRAM

Települési környezet minőség/ Általános tájgazdálkodási programok Komplex környezetgazdálkodási és tájrehabilitációs programok Urbanizációs területek koncentrálódásának csökkentése KEM TTp/KDRFTp

NFT PHARE 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra ORPHEUS 2. prioritás Környezetvédelmi fejl., PR. 2. Pr. A gazdasági versenyképesség erősítése 1.prioritás Turizmusfejl. 2.prioritás Társadalom gazdaság és közigazgatás infrastrukturális feltételeinek fejl. 4.prioritás KKV-k fejl. 5.prioritás Befektetésösztönzés 5. Pr. Regionális fejl. Operatív pr. 2. prioritás Fenntartható környezetbarát fejl. ERFA, KAC, OKKP, VFC, OMVHp, NKÖMp

1.2 Intézkedéscsoport Környezetkímélő közlekedés

A megye környezeti állapotának és veszélyeztetettségének mindenkori pontos ismerete, a változások követése, az értékek nyilvántartása A megye természeti és környezeti értékei megóvása és fejlesztése A területek környezeti állapotának javítása (relatív kedvező környezetminőségű térségekben annak megőrzése, a környezet szennyezéssel terhelt és veszélyeztetett térségekben a javulás feltételrendszerének biztosítása/ Térségi tájfejlesztési programok KEM TTp/KDRFTp

NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 1. prioritás Közlekedési infrastruktúra fejl. 2. Pr. A gazdasági versenyképesség erősítése 2. prioritás Társadalom gazdaság és közigazgatás infrastrukturális feltételeinek fejl. 5. Pr. Regionális fejl. Operatív pr. 1. prioritás Gazdasági és társadalmi infrastruktúra fejl., ERFA, KHVMp, VFC

SAPARD, PHARE ORPHEUS PR.

1.3 Intézkedéscsoport Környezetbarát energia felhasználás


NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl., 5. Pr. Regionális fejl. Operatív pr. 2. prioritás Fenntartható környezetbarát helyi fejl. ERFA, KAC, VFC

ISPA, ALTENER, PHARE ORPHEUS PR.

1.4 Intézkedéscsoport Egységes városfejlesztési, városrendezési, és környezetgazdálkodási tervrendszer Esztergomban


NFT PHARE 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra ORPHEUS 2. prioritás Környezetvédelmi fejl., PR. 2. Pr. A gazdasági versenyképesség erősítése 1.prioritás Turizmusfejl. 2.prioritás Társadalom gazdaság és közigazgatás infrastrukturális feltételeinek fejl. 4.prioritás KKV-k fejl. 5.prioritás Befektetésösztönzés 5. Pr. Regionális fejl. Operatív pr. 2prioritás Fenntartható környezetbarát fejl. ERFA, KAC

városfejlesztés,

SAPARD

183





nemzeti

megyei, regionális




megyei, regionális

nemzeti

európai

1. NFT KEMTP, KEMKP, KEMZP, 3. Környezetminőség KEMIP, KDRTP, KDRKTP javítása, fenntartható erőforrás gazdálkodás 5. Kiegyensúlyozott területi fejl. elősegítése


DTTSP,

2. Alprogram: TÁJGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV TERVEK KIDOLGOZÁSA.

2.1. Intézkedéscsoport Természeti, környezeti, táji forrásgazdálkodási és települési vagyongazdálkodási terv;

Települési környezet minőség / Általános tájgazdálkodási programok Komplex környezetgazdálkodási és tájrehabilitációs programok Urbanizációs területek koncentrálódásának csökkentése KEM TTp/KDRFTp

NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. ERFA

PHARE ORPHEUS PR.

2.2. Intézkedéscsoport Tájgazdálkodási projektek kidolgozása;


NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. ERFA

PHARE ORPHEUS PR.

2.3. Intézkedéscsoport: A városrészi és a kisrégiós tervek integrációja


NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. 5. Pr. Regionális fejl. És Operatív pr. 3.prioritás Térségfejlesztési pr. ERFA,

PHARE ORPHEUS PR.

2.4. Intézkedéscsoport: Tájgazdálkodási (ellenőrző) elemzések kidolgozása, az élhetőség, a fenntarthatóság, a versenyképesség biztosítására

Az erőforrásokkal, a környezeti elemekkel való hosszú távú gazdálkodás a fenntartható NFT fejlődés követelménye figyelembevételével 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra A megye, a kistérségek, a települések és a területek gazdasági versenyképességének 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. növelése a környezeti állapot javításával ERFA, KAC Átfogó, hosszútávú cél az ember és környezet harmóniájának megteremtése / Általános tájgazdálkodási programok Komplex környezetgazdálkodási és tájrehabilitációs programok Urbanizációs területek koncentrálódásának csökkentése Térségi tájfejlesztési programok KEM TTp/KDRFTp

PHARE ORPHEUS PR.

184





nemzeti

megyei, regionális



KEMTP, KEMKP, NFT 1. Egészséges, képzett, KDRTP, KDRKTP innovatív és szolidáris társadalom kialakítása 3. Környezetminőség javítása, fenntartható erőforrás gazdálkodás

KEMEP, DTTTK, ENYKTTTK, ENYKTTSP, ENYKTTTP

DTTSP, II. Prioritás: A városlakók fizikai és lelki egészségének védelme, az életkor növelése, környezetigényes szellemiség megteremtése, a tájhoz kötődő kulturális hagyományok erősítése

NFT KEMTP, KEMKP, 1. Egészséges, képzett, KDRTP, KDRKTP innovatív és szolidáris társadalom kialakítása 3. Környezetminőség javítása, fenntartható erőforrás gazdálkodás

KEMEP, DTTTK, ENYKTTTK, ENYKTTSP

DTTSP, 3. Alprogram: EGÉSZSÉG VÉDELEM


megyei, regionális

nemzeti

3.1. Intézkedéscsoport: A város népességének egészségvédelme (megelőzés, egészségügyi hálózat fejlesztés)

Az itt élő lakosság környezetminőségének - ezzel életminőségének – egészségi állapotának javítása A helyi társadalom környezeti tudatosságának és a környezet fejlesztésében való érdekeltségének növelése, a kistérségi és a megyei szintű érdekérvényesítés lehetőségeinek erősítése, a közösségi részvétel fokozása/ Urbanizációs területek koncentrálódásának csökkentése KEM TTp/KDRFTp

3.2. Intézkedéscsoport: A Vaszary Kolos kórház fejlesztése

Az itt élő lakosság környezetminőségének - ezzel életminőségének – egészségi NFT állapotának javítása 1. A humánerőforrás fejl. Operatív pr. A helyi társadalom környezeti tudatosságának és a környezet fejlesztésében való 3.prioritás Egészségügy fejl. érdekeltségének növelése, a kistérségi és a megyei szintű érdekérvényesítés ERFA, ESZCSMp lehetőségeinek erősítése, a közösségi részvétel fokozása/ Urbanizációs területek koncentrálódásának csökkentése KEM TTp/KDRFTp

185

NFT 1. Pr. A humánerőforrás fejl. Operatív pr. 3.prioritás Egészségügy fejl. 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. ERFA, KAC, NEKAP, ESZCSMp

európai

PHARE ORPHEUS PR.

PHARE ORPHEUS PR.





nemzeti

megyei, regionális

NFT KEMTP, KEMKP, KEMZP, 3. Környezetminőség KEMIP, KDRTP, KDRKTP javítása, fenntartható erőforrás gazdálkodás 4. Kiegyensúlyozott területi fejl.

kisrégió, kistérség DTTTK, ENYKTTTK, ENYKTTSP, ENYKTTTP


DTTSP, 4. Alprogram: KÖRNYEZETIGÉNYES MEGTEREMTÉSE, TÁJI ÖRÖKSÉG ÁPOLÁSA


megyei, regionális

nemzeti

európai

SZELLEMISÉG KULTURÁLIS

4.1. Intézkedéscsoport: Helyi közösségi kezdeményezések, hagyományok újraélesztése, a helyi integráció, identitás erősítése

A helyi társadalom környezeti tudatosságának és a környezet fejlesztésében való érdekeltségének növelése, a kistérségi és a megyei szintű érdekérvényesítés lehetőségeinek erősítése, a közösségi részvétel fokozása Átfogó, hosszútávú cél az ember és környezet harmóniájának megteremtése A megye természeti és környezeti értékei megóvása és fejlesztése / Térségi tájfejlesztési programok KEM TTp/KDRFTp

NFT 2. Pr. A gazdasági versenyképesség erősítése 1.prioritás Turizmusfejl. 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. Prioritás Környezetvédelmi fejl. 5. Pr. Regionális fejl. És Operatív pr. 3.prioritás Térségfejlesztési pr., ERFA, VFC

LEADER, PHARE ORPHEUS PR.

4.2. Intézkedéscsoport: Együttműködés a helyi környezeti helyzet alakulásában résztvevő szereplőkkel Környezeti nyilvánosság, környezeti tudatformálás

A helyi társadalom környezeti tudatosságának és a környezet fejlesztésében való érdekeltségének növelése, a kistérségi és a megyei szintű érdekérvényesítés lehetőségeinek erősítése, a közösségi részvétel fokozása Átfogó, hosszú távú cél az ember és környezet harmóniájának megteremtése / Térségi tájfejlesztési programok KEM TTp/KDRFTp

NFT 2. Pr. A gazdasági versenyképesség erősítése 1.prioritás Turizmusfejl. 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. 5. Pr. Regionális fejl. És Operatív pr. 3.prioritás Térségfejlesztési pr. ERFA, KAC

LIFE, PHARE ORPHEUS PR.

4.3 Intézkedéscsoport: Az épített kulturális örökség helyreállítása, a tájba illő építészeti megoldások támogatása

Átfogó, hosszú távú cél az ember és környezet harmóniájának megteremtése Fentiekkel összefüggő szerteágazó feladatok programozása/ Urbanizációs területek koncentrálódásának csökkentése Térségi tájfejlesztési programok KEM TTp/KDRFTp

NFT 2. Pr. A gazdasági versenyképesség erősítése 1.prioritás Turizmusfejl. 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. 5. Pr. Regionális fejl. És Operatív pr. 3.prioritás Térségfejlesztési pr., ERFA, NKÖMp, VFC

PHARE ORPHEUS PR.

186





nemzeti

megyei, regionális



NFT KEMTP, KEMKP, , KDRTP, DTTTK, 3. Környezetminőség KDRKTP ENYKTTTK, javítása, fenntartható ENYKTTSP erőforrás gazdálkodás



megyei, regionális

nemzeti

európai

DTTSP, III.Prioritás: A természeti és a táji értékek védelme; talajvédelem, természetvédelem, biodiverzitás védelem, tájvédelem

DTTSP, 5. Alprogram: TALAJVÉDELEM, CSÖKKENTÉSE

A

TALAJTERHELÉS

5.1. Intézkedéscsoport: Környezetkímélő mezőgazdasági technológiák elterjesztése

SAPARD módszerek,

5.2. Intézkedéscsoport: A mezőgazdasági termelésre nem, vagy korlátozottan alkalmas területek kivonása, termelés korlátozása

187

Az erőforrásokkal, a környezeti elemekkel való hosszú távú gazdálkodás a fenntartható fejlődés követelménye figyelembevételével A megye környezeti állapotának és veszélyeztetettségének mindenkori pontos ismerete, a változások követése, az értékek nyilvántartása A területek környezeti állapotának javítása (relatív kedvező környezetminőségű térségekben annak megőrzése, a környezet szennyezéssel terhelt és veszélyeztetett térségekben a javulás feltételrendszerének biztosítása/ Általános tájgazdálkodási programok Erdőtelepítési és erdőszerkezet átalakítási, fásítási program KEM TTp/KDRFTp

NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. 4. Pr. Agrár- és vidékfejl. Operatív pr., ERFA, VFC, KAC


Az erőforrásokkal, a környezeti elemekkel való hosszú távú gazdálkodás a fenntartható fejlődés követelménye figyelembevételével A megye környezeti állapotának és veszélyeztetettségének mindenkori pontos ismerete, a változások követése, az értékek nyilvántartása A területek környezeti állapotának javítása (relatív kedvező környezetminőségű térségekben annak megőrzése, a környezet szennyezéssel terhelt és veszélyeztetett térségekben a javulás feltételrendszerének biztosítása/ Általános tájgazdálkodási programok Erdőtelepítési és erdőszerkezet átalakítási, fásítási program KEM TTp/KDRFTp

NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. 4. Pr. Agrár- és vidékfejl. Operatív pr. ERFA, VFC

PHARE ORPHEUS PR.





nemzeti

megyei, regionális




DTTSP, 6.Alprogram: A TERMÉSZETVÉDELEM, VÉDELEM


megyei, regionális

nemzeti

európai

BIODIVERZITÁS

6.1. Intézkedéscsoport: A természetvédelmi területek és pufferzónáik gazdálkodásának, földhasznosításának extenzív átalakítása


6.2. Intézkedéscsoport: Természetes vizek, vízbázisok megőrzése, védelme

Az erőforrásokkal, a környezeti elemekkel való hosszú távú gazdálkodás a fenntartható NFT fejlődés követelménye figyelembevételével 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra A megye környezeti állapotának és veszélyeztetettségének mindenkori pontos ismerete, 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. a változások követése, az értékek nyilvántartása ERFA, KAC A megye természeti és környezeti értékei megóvása és fejlesztése A területek környezeti állapotának javítása (relatív kedvező környezetminőségű térségekben annak megőrzése, a környezet szennyezéssel terhelt és veszélyeztetett térségekben a javulás feltételrendszerének biztosítása/ Általános tájgazdálkodási programok Vízfolyások, tavak, tározók rendezése, és renaturalizásiója KEM TTp/KDRFTp


6.3. Intézkedéscsoport: A biogazdálkodás meghonosítása

Általános tájgazdálkodási programok KEM TTp/KDRFTp

NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. 4. Pr. Agrár- és vidékfejl. Operatív pr. ERFA, VFC

PHARE ORPHEUS PR.

6.4. Intézkedéscsoport: Önkormányzati és Nemzeti parki együttműködés szervezése

Az erőforrásokkal, a környezeti elemekkel való hosszú távú gazdálkodás a fenntartható fejlődés követelménye figyelembevételével A megye természeti és környezeti értékei megóvása és fejlesztése A megye, a kistérségek, a települések és a területek gazdasági versenyképességének növelése a környezeti állapot javításával Fentiekkel összefüggő szerteágazó feladatok programozása/ Komplex környezetgazdálkodási és tájrehabilitációs programok Térségi tájfejlesztési programok KEM TTp/KDRFTp

NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. 5. Regionális fejl. És Operatív pr. 3.prioritás Térségfejlesztési pr. ERFA, KAC

PHARE ORPHEUS PR.

188

NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. ERFA, VFC

PHARE ORPHEUS PR.





nemzeti

megyei, regionális





megyei, regionális

nemzeti

európai

DTTSP, 7.Alprogram: TÁJVÉDELEM

7.1. Intézkedéscsoport: Tájvédelmi, tájképvédelmi kutatás, tervezés


NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. ERFA, KAC

EU 5 KP, EU 6 KP, PHARE ORPHEUS PR.

7.2. Intézkedéscsoport: Vízrendezéshez kötődő tájvédelem


NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. ERFA, KAC,VFC, KHVMp


7.3. Intézkedéscsoport: Tájhasználathoz kötődő tájvédelem


NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. ERFA, VFC

PHARE ORPHEUS PR.

189





nemzeti

megyei, regionális



NFT KEMTP, KEMKP, 3. Környezetminőség KDRKTP javítása, fenntartható erőforrás gazdálkodás

KDRTP, DTTTK, ENYKTTTK, ENYKTTSP

DTTSP, IV. Prioritás: Környezetvédelem, a vízminőség, a levegőtisztaság védelme, zaj, pollen, sugárzás elleni védelem, korszerű hulladékkezelés



DTTSP, 8. Alprogram: VÍZMINŐSÉGVÉDELEM


megyei, regionális

nemzeti

európai



PHARE ORPHEUS PR.

8.2. Intézkedéscsoport: Csapadékvíz elvezetés


NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. ERFA, VFC, KHVMp


8.3. Intézkedéscsoport: Kommunális szennyvízelvezetés és kezelés


NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. ERFA, KAC, VFC

ISPA, PHARE ORPHEUS PR.

8.4. Intézkedéscsoport: Felszíni vizek védelme


NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. ERFA, KAC, VFC, KHVMp


8.5. Intézkedéscsoport: Talajvíz védelem


NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. ERFA, KAC, VFC

PHARE ORPHEUS PR.

8.1. Intézkedéscsoport: Jó minőségű ivóvízellátás biztosítása

SAPARD

190





nemzeti

megyei, regionális






megyei, regionális

nemzeti

európai

DTTSP, 9. Alprogram: LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM

9.1. Intézkedéscsoport: Kommunális légszennyezés visszaszorítása


NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. ERFA, KAC, EnP

PHARE ORPHEUS PR.

9.2. Intézkedéscsoport: Ipari légszennyezés visszaszorítása


NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. ERFA, EP, KAC

PHARE ORPHEUS PR.

9.3. Intézkedéscsoport: Közlekedési légszennyezés visszaszorítása


NFT ISPA, PHARE 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra ORPHEUS 1. Prioritás Közlekedési infrastruktúra fejl., PR. 2. Pr. A gazdasági versenyképesség erősítése 2.prioritás Társadalom gazdaság és közigazgatás infrastrukturális feltételeinek fejl. 5. Pr. Regionális fejl. Operatív pr. 1prioritás Gazdasági és társadalmi infrastruktúra fejl. ERFA, KAC, KHVMp, VFC, GKMp

9.4. Intézkedéscsoport: Levegőmonitoring rendszer kiépítése



191

PHARE CBC, PHARE ORPHEUS PR.





nemzeti

megyei, regionális

NFT KEMTP, KEMKP, 2. A gazdasági KDRKTP versenyképesség növelése 3. Környezetminőség javítása, fenntartható erőforrás gazdálkodás





megyei, regionális

nemzeti

európai

DTTSP, 10. Alprogram: ZAJ, POLLEN, SUGÁRZÁS

A megye környezeti állapotának és veszélyeztetettségének mindenkori pontos ismerete, a változások követése, az értékek nyilvántartása A megye természeti és környezeti értékei megóvása és fejlesztése A területek környezeti állapotának javítása (relatív kedvező környezetminőségű térségekben annak megőrzése, a környezet szennyezéssel terhelt és veszélyeztetett térségekben a javulás feltételrendszerének biztosítása/ Térségi tájfejlesztési programok

10.1. Intézkedéscsoport: Zajterhelés mérséklése

KEM TTp/KDRFTp

NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 1. prioritás Közlekedési infrastruktúra fejl., 2. Pr. A gazdasági versenyképesség erősítése 2.prioritás Társadalom gazdaság és közigazgatás infrastrukturális feltételeinek fejl. 5. Pr. Regionális fejl. Operatív pr. 1. prioritás Gazdasági és társadalmi infrastruktúra fejl.

PHARE ORPHEUS PR.

ERFA, KAC A megye környezeti állapotának és veszélyeztetettségének mindenkori pontos ismerete, a változások követése, az értékek nyilvántartása A megye természeti és környezeti értékei megóvása és fejlesztése A területek környezeti állapotának javítása (relatív kedvező környezetminőségű térségekben annak megőrzése, a környezet szennyezéssel terhelt és veszélyeztetett térségekben a javulás feltételrendszerének biztosítása/ Térségi tájfejlesztési programok

10.2. Intézkedéscsoport: Pollenterhelés mérséklése

NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl.,

ERFA, KAC

PHARE ORPHEUS PR.

KEM TTp/KDRFTp A megye környezeti állapotának és veszélyeztetettségének mindenkori pontos ismerete, a változások követése, az értékek nyilvántartása A megye természeti és környezeti értékei megóvása és fejlesztése A területek környezeti állapotának javítása (relatív kedvező környezetminőségű térségekben annak megőrzése, a környezet szennyezéssel terhelt és veszélyeztetett térségekben a javulás feltételrendszerének biztosítása/ Térségi tájfejlesztési programok

10.3. Intézkedéscsoport: Sugárzás mérés


ERFA, KAC

PHARE ORPHEUS PR.


10.4. Intézkedéscsoport: Fényszennyezés, csökkentése

KEM TTp/KDRFTp

192


ERFA, KAC

PHARE ORPHEUS PR.





nemzeti

megyei, regionális






megyei, regionális

nemzeti

európai

DTTSP, 11. Alprogram: HULLADÉKKEZELÉS

A megye környezeti állapotának és veszélyeztetettségének mindenkori pontos ismerete, a változások követése, az értékek nyilvántartása A megye természeti és környezeti értékei megóvása és fejlesztése A területek környezeti állapotának javítása (relatív kedvező környezetminőségű térségekben annak megőrzése, a környezet szennyezéssel terhelt és veszélyeztetett térségekben a javulás feltételrendszerének biztosítása/ Térségi tájfejlesztési programok

11.1. Intézkedéscsoport: Kommunális hulladékkezelés

NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. 5. Regionális fejl. Operatív pr. 3.prioritás Térségfejlesztési pr.


ERFA, KAC


11.2. Intézkedéscsoport: Veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése

NFT 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. 5. Regionális fejl. Operatív pr. 3.prioritás Térségfejlesztési pr.


ERFA, KAC

KEM TTp/KDRFTp



nemzeti

megyei, regionális





DTTSP, V. Prioritás: A Ister-Granum kistérség, a Vág-Duna-Ipoly eurórégió környezetvédelmének, környezetgazdálkodásának és tájgazdálkodásának koordinálása, összehangolása



DTTSP, 12. Alprogram: ISTER GRANUM EGYÜTTMŰKÖDÉS


megyei, regionális

nemzeti

európai

12.1. Intézkedéscsoport: Kisrégiós kohézió fejlesztése

Fentiekkel összefüggő szerteágazó feladatok programozása A megye természeti és környezeti értékei megóvása és fejlesztése/ Térségi tájfejlesztési programok Általános tájgazdálkodási programok KEM TTp/KDRFTp

NFT 2. Pr. A gazdasági versenyképesség erősítése 1.prioritás Turizmusfejl. 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. 5. Regionális fejl. És Operatív pr. 3.prioritás Térségfejlesztési pr. ERFA

PHARE ORPHEUS PR.

12.2. Intézkedéscsoport: Közös kultúrkincs

Fentiekkel összefüggő szerteágazó feladatok programozása A megye természeti és környezeti értékei megóvása és fejlesztése/ Térségi tájfejlesztési programok Általános tájgazdálkodási programok KEM TTp/KDRFTp

NFT 2. Pr. A gazdasági versenyképesség erősítése 1.prioritás Turizmusfejl. 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. 5. Regionális fejl. És Operatív pr. 3.prioritás Térségfejlesztési pr. ERFA, NKÖMp, VFC, RIBp

PHARE ORPHEUS PR.

193





nemzeti

megyei, regionális

NFT KEMTP, KEMKP, KEMZP, 3. Környezetminőség KEMIP, KDRTP, KDRKTP javítása, fenntartható erőforrás gazdálkodás 4. Kiegyensúlyozott területi fejl




megyei, regionális

nemzeti

európai

DTTSP, 13. Alprogram: VÁG-DUNA-IPOLY EGYÜTTMŰKÖDÉS

13.1. Intézkedéscsoport: Egységes (eurokomform) stratégia kidolgozása

Átfogó, hosszú távú cél az ember és környezet harmóniájának megteremtése Az erőforrásokkal, a környezeti elemekkel való hosszú távú gazdálkodás a fenntartható fejlődés követelménye figyelembevételével A megye, a kistérségek, a települések és a területek gazdasági versenyképességének növelése a környezeti állapot javításával Fentiekkel összefüggő szerteágazó feladatok programozása/ Komplex környezetgazdálkodási és tájrehabilitációs programok Térségi tájfejlesztési programok KEM TTp/KDRFTp


PHARE ORPHEUS PR.

13.2. Intézkedéscsoport: Környezet-, természet-, kidolgozása



PHARE ORPHEUS PR.


NFT 2. Pr. A gazdasági versenyképesség erősítése 1.prioritás Turizmusfejl. 3. Pr. Környezetvédelem és infrastruktúra 2. prioritás Környezetvédelmi fejl. 5. Regionális fejl. És Operatív pr. 3.prioritás Térségfejlesztési pr., ERFA

PHARE ORPHEUS PR.

és

tájvédelmi

program

13.3. Intézkedéscsoport: Eurorégiós stratégiai program kidolgozása

194



MELLÉKLETEK

1. MELLÉKLET KÉPVISELŐ-TESTÜLETI HATÁROZATOK, RENDELETEK 2. SZÁMÚ MELLÉKLET KIVONAT: AZ ESZTERGOMI ÁLTALÁNOS RENDEZÉSI TERV (ÁRT) SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSÁBÓL 3. SZÁMÚ MELLÉKLET 4. SZÁMÚ MELLÉKLET KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV MINTATERVEK, PROJEKTEK

195

197 215 222 225



196



1. Melléklet Képviselő-testületi határozatok, rendeletek 1.1. 97/1998. (IV. 23.) sz. képviselő-testületi határozat: A L A P Í T Ó O K I R A T, Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás létrehozására 1.2. 98/1998. (IV. 23.) sz. képviselő-testületi határozat: A L A P Í T Ó O K I R A T, Dunakanyar Területfejlesztési Társulás létrehozására 1.3. 79/2000.(III. 20.) képviselő-testületi határozat: Belépés az Esztergom-Dorog környéki Vizitársulatba. 1.4. 99/2000. (IV. 13.) sz. képviselő-testületi határozat: Az Esztergom és Párkány központú határon átnyúló kisrégió létrehozásának kezdeményezése. 1.5. 239/2000. (VI. 22.) sz. képviselő-testületi határozat: Környezetvédelmi regionális együttműködés létrehozására 1.6. 253/2000. (VII. 20.) sz. képviselő-testületi határozat: Részvétel magyar-szlovák határmenti immissziós monitoring rendszer kiépítésében. 1.7. 201/ 2002. (VIII .08.) sz. képviselő-testületi határozat: Csatlakozás a Közép Duna-Vidéki Régióhoz 1.8. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/1999. (X. 21.) KT. számú rendelete az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről. (Egységes szerkezetben a 31/2000. (XII. 4.) KT. sz. módosítással.) 1.9. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2000. (IV. 17.) KT. számú rendelete a természeti értékek, emlékek, területek helyi védelem alá helyezéséről. 1.10. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2000. (XI. 27.) KT. számú rendelete a helyi építészeti örökség védelméről. 1.11. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2001. (VII.2.) KT. számú rendelete Esztergom Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alapjáról 197



1.1. 97/1998. (IV. 23.) sz. képviselő-testületi határozat: Esztergom Város Képviselő-testülete a 73-10/1998. számú törvényességi észrevételt tudomásul veszi. Az 1998. január 22-i ülésen elfogadott társulási alapító okiratokat elfogadó 8/1998.(I.22.) számú Ök. határozatot visszavonja, a határozat mellékletét képező Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás módosított alapító okiratát elfogadja. Felelős: dr. Takács Márta jegyző Határidő: azonnal ALAPÍTÓ OKIRAT Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás létrehozására 1. Költségvetési szerv neve: Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás (továbbiakban: társulás) 2. Költségvetési szerv székhelye 2501 Esztergom, Széchenyi tér 1. Pf.: 92 3. Költségvetési szerv állami feladatként ellátandó alaptevékenységei Alapvető szakfeladat: 75188-9 Gazdaság- és területfejlesztési feladatok További szakfeladatok: 73201-1 Humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés 74991-4 Máshová nem sorolt gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás 75124-1 Statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás 7513 Nemzetközi kapcsolatok 75195-5 Költségvetési szervek vállalkozási tevékenysége 92201-0 Hír-, cikk-és sajtó, képszolgáltatás 92342-4 Védett természeti értékek gondozása, bemutatása 4. Költségvetési szerv gazdálkodási jogköre A területfejlesztési társulás az előirányzatok feletti rendelkezés jogosultságának tekintetében teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 5. Költségvetési szerv felügyeleti szerve Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 6. Költségvetési szervet alapító szervek neve Bajót Község Önkormányzata, Dömös Község Önkormányzata, Esztergom Város Önkormányzata, Lábatlan Község Önkormányzata, Mogyorósbánya Község Önkormányzata, Nyergesújfalu Város Önkormányzata, Pilismarót Község Önkormányzata, Süttő Község Önkormányzata, Tát Nagyközség Önkormányzata 7. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendjét A társulás titkárát a társulás elnökének javaslatára a társulás tanácsa hagyja jóvá. Megbízatása határozatlan időre szól. 198



A társulás titkára végzi a társulással kapcsolatos adminisztratív ügyeket és szervezi a közgyűlés határozatainak előkészítését, valamint végrehajtását. Vezeti a társulás nyilvántartásait és ellátja a társulás teendőit. A gazdasági vezető kinevezésével kapcsolatos szabályozás az 156/1995. (XII.26.) Korm. rendelet 10.-11. § alapján történik. 8. Az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét Ellátható vállalkozási tevékenységek köre: rendezvények szervezése, pályázatok készítése. A fent említett vállalkozási tevékenységek ellátása nem veszélyeztetheti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységet és az ebből fakadó tevékenységek teljesítését.

1.2. 98/1998. (IV. 23.) sz. képviselő-testületi határozat: Esztergom Város Képviselő-testülete a 73-10/1998. számú törvényességi észrevételt tudomásul veszi. Az 1998. január 22-i ülésen elfogadott társulási alapító okiratokat elfogadó 9/1998. (I.22.) számú Ök. határozatát visszavonja, a határozat mellékletét képező Dunakanyar Területfejlesztési Társulás módosított alapító okiratát elfogadja. Felelős: dr. Takács Márta jegyző Határidő: azonnal ALAPÍTÓ OKIRAT Dunakanyar Területfejlesztési Társulás létrehozására 1. Költségvetési szerv neve: Dunakanyar Területfejlesztési Társulás 2. Költségvetési szerv székhelye 2501 Esztergom, Széchenyi tér 1. Pf.: 92 3. Költségvetési szerv állami feladatként ellátandó alaptevékenységei Alapvető szakfeladat: 75188-9 Gazdaság- és területfejlesztési feladatok További szakfeladatok: 73201-1 Humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés 74991-4 Máshová nem sorolt gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás 75124-1 Statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás 7513 Nemzetközi kapcsolatok 75195-5 Költségvetési szervek vállalkozási tevékenysége 92201-0 Hír-, cikk-és sajtó, képszolgáltatás 92342-4 Védett természeti értékek gondozása, bemutatása 4. Költségvetési szerv gazdálkodási jogköre A területfejlesztési társulás az előirányzatok feletti rendelkezés jogosultságának tekintetében teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 199



5. Költségvetési szerv felügyeleti szerve: Esztergom Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 6. Költségvetési szervet alapító szervek neve: Dömös Község Önkormányzata, Esztergom Város Önkormányzata, Nagymaros Város Önkormányzata, Pilismarót Község Önkormányzata, Szob Nagyközség Önkormányzata, Visegrád Nagyközség Önkormányzata, Zebegény Község Önkormányzata, Tát Nagyközség Önkormányzata. 7. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendjét a társulás titkárát a társulás elnökének javaslatára a társulás tanácsa hagyja jóvá. Megbízatása határozatlan időre szól. A társulás titkára végzi a társulással kapcsolatos adminisztratív ügyeket és szervezi a közgyűlés határozatainak előkészítését, valamint végrehajtását. Vezeti a társulás nyilvántartásait és ellátja a társulás teendőit. A gazdasági vezető kinevezésével kapcsolatos szabályozás az 156/1995. (XII.26.) Korm. rendelet 10.-11.§ alapján történik. 8. Az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét Ellátható vállalkozási tevékenységek köre: rendezvények szervezése, pályázatok készítése. A fent említett vállalkozási tevékenységek ellátása nem veszélyeztetheti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységet és az ebből fakadó tevékenységek teljesítését.

1.3. 79/2000.(III. 20.) képviselő-testületi határozat 1./ Esztergom Város Képviselő-testülte az Esztergom város Önkormányzata tulajdonában lévő összesen 323 ha külterületi ingatlanokkal, valamint az összesen 1354 ha nagyságú belterülettel, együttesen 1677 ha területtel ( Esztergom és Pilisszentlélek területe ) belép az Esztergom-Dorog környéki Vizitársulatba. A tagsági díj befizetéséhez szükséges pénzügyi fedezetet 2000. évtől költségvetésében biztosítja. 2./ A Középdunamenti Beruházó Szolgáltató és Kereskedelmi Vízgazdálkodási Társulat (2013 Pomáz, Rákóczi F. u. 74.) tagjainak sorába történő belépéséről szóló 20/1999. (I. 28.) számú képviselő-testületi határozatát visszavonja. Felelős a határozat megküldésére: Meggyes Tamás alpolgármester Határidő: azonnal

1.4. 99/2000. (IV. 13.) sz. képviselő-testületi határozat: 1./ Esztergom Város Képviselő-testülete kezdeményezi egy Esztergom és Párkány központú határon átnyúló kisrégió létrehozását, felhatalmazza Esztergom város polgármesterét a Párkány város önkormányzatával kötendő együttműködési megállapodás aláírására, valamint a később csatlakozó települések vezetőivel a régió alapító okiratát előkészítő tárgyalások lefolytatására. 200



Felelős: Meggyes Tamás polgármester Határidő: azonnal 2./ Esztergom Város Képviselő-testülete az „Együttműködési megállapodást” elfogadja azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzata részéről Lengyel Károly alpolgármestert a kontakt személyek közé delegálja. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS mely létrejött egyrészt Esztergom Város Önkormányzata (Magyar Köztársaság, 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1., Pf. 92.) másrészt Stúrovo (Párkány) Város Önkormányzata (Szlovák Köztársaság, 94301 Stúrovo, Szabadság tér 1.) között. 1. Együttműködő partnerek képviselői Esztergom Város Önkormányzata részéről: Meggyes Tamás, Esztergom Város polgármestere Párkány Város Önkormányzatának részéről Jan Oravecz, Párkány Város polgármestere Kontakt személyek: Esztergom Város Önkormányzata részéről: Lengyel Károly alpolgármester Ocskay Gyula Dr. Nagyné Pap Márta koordinátorok Párkány Város Önkormányzata részéről: Fekete László alpolgármester Himmler György koordinátorok 2. Az együttműködési megállapodás célja a./ A határ két oldalán fekvő települések fejlődését elősegítő programok, tervek összehangolása, közös térségi fejlesztési koncepciók, üzleti tervek kialakítása, közös kulturális, oktatási és idegenforgalmi rendezvények szervezése, gazdasági kapcsolatok kialakulásának és fejlődésének elősegítése az Esztergomi Ipari Park nyújtotta lehetőségek közös kiaknázásával, közös információcsere folyamatának biztosítása, közös idegenforgalmi programcsomagok összeállítása. b./ Nemzetközi pályázatokon való közös részvétel elősegítése, a szükséges önrészt biztosító források feltárása. c./ A térséget érintő EU-csatlakozás folyamatának elősegítése, felkészítés az integráció követelményeire. d./ Környezetvédelmi és urbanizációs közös feladatok egyeztetése. 3. Az együttműködés jellege Az együttműködés önkéntes alapon, a közös érdeken alapulva jött létre. A 2-es pontban foglaltak ajánlás jelleggel bírnak, közös egyeztetést követően a tevékenységek bővíthetőek, módosíthatóak. Az együttműködő felek nyitottak további együttműködő partnerek belépési szándéka felé. 201



A csatlakozni kívánó önkormányzati és civil szervezetek az alapító tagok közös egyetértésével kerülnek bevonásra. 4. Az együttműködő felek megállapodnak, hogy a feladatok konkrétabb ismeretében – egyeztetést követően – alakítják ki a működéshez szükséges szervezetet.

Stúrovo - Esztergom, 2000…...............….. Jan Oravecz Párkány Város Polgármestere

Meggyes Tamás Esztergom Város Polgármestere

1.5. 239/2000. (VI. 22.) sz. képviselő-testületi határozat: Esztergom Város Képviselő-testülete támogatja egy környezetvédelmi regionális együttműködés létrehozását, mely illeszkedik az Esztergom – Párkány közötti megállapodás környezetvédelmi munka részéhez. Felelős: Kifferné Héder Andrea Határidő: folyamatos

1.6. 253/2000. (VII. 20.) sz. képviselő-testületi határozat: Esztergom Város Képviselő-testülete támogatja a város részvételét a magyar-szlovák határmenti immissziós monitoring rendszer kiépítésében. Felelős: Juhász Albin alpolgármester Határidő. folyamatos

1.7. 201/ 2002. (VIII .08.) sz. képviselő-testületi határozat: Esztergom Város Képviselő-testülete a Közép-Duna Vidéki Régió hulladékgazdálkodási rendszere ISPA projekt kezdeményezés céljaival egyetért, annak megvalósítása érdekében sikeres pályázat esetén csatlakozni kíván a Közép Duna-Vidéki Régióhoz. Az ehhez szükséges szándéknyilatkozat aláírására felhatalmazza a Polgármestert. Felelős előkészítésért: Építési és Városfejlesztési Iroda Határidő: azonnal

202



1.8. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/1999. (X. 21.) KT. számú rendelete az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről. (Egységes szerkezetben a 31/2000. (XII. 4.) KT. sz. módosítással.) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §-ban kapott felhatalmazása alapján Esztergom Város Képviselő-testülete az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről az alábbi rendeletet alkotja. Ebben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) rendelkezésével összhangban a következőket rendeli. 1. §. A rendelet célja és hatálya (1) A rendelet célja az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésének helyi szabályozása a levegő tisztaságvédelmi követelményeinek érvényre juttatása érdekében. (2) A rendelet hatálya Esztergom Város közigazgatási területére terjed ki. (3) A rendelet hatálya minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkozik. Kivételt képeznek a város területén lévő HM létesítmények. 2. §. A rendelet alkalmazása szempontjából: a.) Avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban: kerti hulladék). b.) Hasznosítás: A kerti hulladék komposztálása c.) Tárolóedény: kukatartály, konténer, egyéb tartály, papír vagy műanyagzsák. 3. §. Kerti hulladékot elsősorban hasznosítani szükséges. 4. §. (1) A szervezett háztartási hulladék szállításba (beleértve a kerti hulladékot is) bekapcsolt területeken kerti hulladék gyűjtése tárolóedényben történik. (2) A háztartási hulladék szállításba be nem kapcsolt területeken és ott ahol a szolgáltatás igénybevétele nem kötelező a kerti hulladék kezeléséről tulajdonos, illetve használó köteles gondoskodni. (3) Kerti hulladék elszállítására az évente szükség szerint szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető. 203



5. §. (1) A rendszeres háztartási hulladék elszállításába bekapcsolt területen március, április, október és november hónapok kivételével a kerti hulladékok égetése tilos. (2) Egész évben tilos a kerti hulladék égetése szabad- és munkaszüneti napokon, valamint az 1. sz. mellékletben felsorolt utcák által körül zárt területen. (3) Üdülőterületen az (1) bekezdésben meghatározott szigorításokkal szabad- és munkaszüneti napokon is lehet kerti hulladékot égetni. (4) Közterületen kerti hulladékot égetni tilos. (5) Azokon a helyeken ahol nincs szervezett háztartási hulladék szállítás a kerti hulladék égetése a rendeletben szabályozott módon engedélyezett. (6) A kerti hulladékot csak olyan jól kialakított tűzrakó helyen és területen lehet égetni, ahol az égetés hősugárzása környezeti kárt nem okoz. (7) Kerti hulladékot csak úgy szabad égetni, hogy az mások egészségét és a környezetet ne károsítsa. (8) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladékok stb.). (9) A kerti hulladék égetést a nyári időszámítás szerinti időszakban naponta 8 és 19 óra között a rendes időszámítás szerinti időszakban 9 és 18 óra között szabad végezni, szélcsendes időben, cselekvőképes nagykorú személy állandó felügyelete mellett. (10) Természetvédelmi területtől, erdőtől, valamint település belterületi határától 200 m-en belül tarlót égetni tilos. 6. §. Hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést. 7. §. (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy a környezetére tűz vagy robbanás veszélyt ne jelenthessen. (2) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, és veszély esetén, a tüzet azonnal el kell oltani. (3) A tüzelés és a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. 8. §.

204



(1) Aki az e rendeletben engedélyezettől eltérő időben, helyen, módon, illetőleg nem engedélyezett anyagot éget, szabálysértést követ el és 30.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) A szabálysértés elkövetőjével szemben a közterület-felügyelő a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényben meghatározott 500 forinttól 10.000 forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.” 9. §. Hatályát vesztette a 31/2000.(XII.4.) sz. rendelettel. 10. §. E rendelet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba. (2001. január 1.) Dr. Takács Attila s. k. jegyző

Meggyes Tamás s. k. polgármester 1. sz. melléklet

Kis-Duna sétány Batthyány u. Basa u. Szenttamás u. Irinyi János u. Magyary L. u. Monteverdi u. Babits M. u. Petőfi S. u. Simor J. u. Erzsébet kir.né u. Szegfű u. Muskátli u. Eötvös u. Jókai u. Rudnai tér Árok u. Molnár sor Dózsa Gy. tér Vécsey u. Vár u.

205



1.9. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2000. (IV. 17.) KT. számú rendelete a természeti értékek, emlékek, területek helyi védelem alá helyezéséről. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 85. § (1) bek. a) pontjában, és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bek. b) pontja alapján biztosított jogkörében eljárva Esztergom Város Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja. 1. § Esztergom Város Önkormányzata védetté nyilvánítja a közigazgatási területén lévő alábbi természeti értékeket, emlékeket, területeket.

Megnevezés

Helyrajzi szám

Kis-Duna parti platánfasor

17047/1, 17373/2, 16323/1 16339, 16382, 16442, 0414

Prímás-szigeti vadgesztenye fasor

Művelési ág

Petőfi S. utcai Református templom udvarán álló csertölgy 19492 Balassa Bálint szobor melletti tölgy 16243 A volt Esztergom-tábor vasútállomás 545 épülete előtt 7 db vadgesztenyefa Pázmány Péter u. 4. számú ház előtti 19786/1 császárfa Hármas szikla és közvetlen környéke 015, 017 Honvéd temető fái

15001

Szent Anna (Csalamádé) temető fái

18486

gyep

Deák Ferenc utcai hajdani ártéri 17371 ligeterdő maradvány kocsányos tölgyei Budai Nagy Antal u. és Achim u. 18553 sarkán öreg tiszafa

A védett természeti érték tulajdonosa Esztergom Város Önkormányzata Esztergom Város Önkormányzata Református Plébánia Esztergom Város Önkormányzata Esztergom Város Önkormányzata Esztergom Város Önkormányzata Esztergom Város Önkormányzata Esztergom Város Önkormányzata Esztergom Város Önkormányzata Esztergom Város Önkormányzata Esztergom Város Önkormányzata

2. § A védetté nyilvánítás célja a még meglévő természeti emlékek, értékek és területek megóvása, a jelenlegi élővilág fenntartása. 3. § A védett természeti emlékek, értékek és területek kezelésével kapcsolatos költségek fedezetéről a tulajdonos gondoskodik. 4. § 206



A helyi védelem alá helyezett természetvédelmi területek, emlékek, értékek védetté nyilvánítását táblák kihelyezésével kell láthatóvá tenni, melyek felállítása, pótlása az önkormányzat feladata. Tábla felirata: "Esztergom Város Képviselő-testületének 7/2000. (IV. 17.) számú rendelete alapján helyi védelem alá eső természeti terület / emlék / érték. A védett terület /emlék/ érték megkárosítóját a törvény bünteti." 5. § A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti Esztergom Város Képviselő-testületének 8/1998. (III.19.) sz. önkormányzati rendelete. Esztergom, 2000. április 13. Dr. Takács Márta s. k. jegyző

Meggyes Tamás s. k. polgármester

1.10. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2000. (XI. 27.) KT. számú rendelete a helyi építészeti örökség védelméről. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő - testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet – az épített örökség helyi védelmének szakmai szabályairól – 3. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva - a védelem országos rendelkezéseinek megtartása mellett - a város és környezetének, valamint az értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése érdekében a következőket rendeli el: A helyi védelem tárgyai 1. § A helyi védelem a - mellékletekben felsorolt - a következőkre terjed ki: a.) A meghatározott nézőpontokból feltáruló látványokra (1. sz. melléklet). Ezek jelentős kilátási és rálátási pontok, ahol a táji vagy városképi látványok feltárulása, a hangsúlyokra való rávezetés érték, s ezek fennmaradásáról gondoskodni kell. b.) A helyi régészeti jelentőségű területekre (2. sz. melléklet). A témakörbe tartoznak a feltárandó régészeti területek, ahol a jelentősebb építést megelőzően kötelező a feltárás és az építés közbeni leletmentés. De ide tartozik a régészeti leletmentés területe. Ilyen a teljes belterület. c.) A városszerkezeti jelentőségű területekre (3. sz. melléklet), ahol a terület szerkezete, úthálózata maradandó érték. Ezért meg kell őrizni az egységes utcaképet, a telekosztásokat, a beépítési magasságokat. Városszerkezeti, várostörténeti jelentőségük, és városunk múltjának fontos védendő elemei - a köztemetők, temetők. d.) Egyes értékes utcaképekre (4. sz. melléklet), ahol a térfalat alkotó épületek egységes stílust, megjelenési szándékot, vagy hatásukban jelentős hangulati, esztétikai értéket képviselnek. 207



e.) Jellemző beépítési vonalakra (5. sz. melléklet), ahol a beépítési vonal egy sajátos belső logika kifejezője, a kontinuitás fenntartója. f.) Egyedi épületekre (6. sz. melléklet), amelyek helyi értéket képviselnek, jellegük kifejezi a város múltjának sajátosságát, kultúráját, hagyományait. g.) Helyi jelentőségű köztéri képzőművészeti alkotásainkra, amelyek épített örökségünk környezetének részei, és az értékes városkép alakítás elemei, valamint az épületeken, építményeken már elhelyezett emléktáblákra. h.) Az Önkormányzat az e rendelet hatálya alá tartozó épületeket, épületegyütteseket, azok szűkebb környezetét illetve tartozékaikat (a mellékletekben felsoroltakat) digitális technikával feldolgozott Értékvédelmi Kataszter címén feldolgozza. A helyi védelem személyi hatálya 2. § A rendelet személyi hatálya a helyi védelem alá vont területek és építészeti értékek tulajdonosaira és kezelőire (üzemeltetőre, bérlőre, használóra) terjed ki. A védelem módja. Részletes előírások 3. § (1) A felsorolt kilátási és rálátási pontokról feltáruló látványokat meg kell őrizni (1. sz. melléklet). A látvány védelme, a látványban megjelenő új építmény esztétikai minőségének biztosítása érdekében az építési hatóság az építési engedélyezési tervhez látványterv* készítését írhatja elő. (2) Az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességeinek, hagyományos megjelenésének megőrzése érdekében Esztergom város területén a B.f. 130 m felett építmények csak főépítészi szakvéleménnyel, a látványok feltárulásának megtartásával helyezhető el. 4. § (1) A régészetileg feltárandó területen (RFT) az építést megelőzően kötelező a feltárás. Az építés alatt építési és mélyépítési megfigyelést kell végezni leletmentés, esetleg építési módosítás céljából. (2) A régészeti leletmentés területen (RT) terület-előkészítő feltárás és építés közbeni leletmentés szükséges. 5. § A városszerkezeti jelentőségű területen (VJT) a városszerkezet történelmi örökség; ezért az úthálózatot, a beépített területek arányát és a telekosztások jellegzetességeit meg kell őrizni. Átépülés esetén a történetileg kialakult beépítési arányokat és az eredeti telekosztás jellegét meg kell őrizni. 6. § Védett utcaképek esetén a térfalak alkotó épületek egységes stílusát azok hangulati, esztétikai értékét kell védeni. Ennek érdekében a.) az egyes épületek - utcai traktusát, homlokzatát lebontani csak indokolt esetben szabad, 208



- homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzat, figyelembevételével szabad, - színezése a védett utcakép szakaszra kiterjedő színezési terv szerint engedélyezhető. b.) A földszinti portál-kialakítás, -átalakítás, portálszínezés csak az épület teljes földszintjének egységes kezelésével, az a.) pontban foglaltak alkalmazásával engedélyezhető. c.) A földszint felújítása és használatváltozás esetén az utcaképhez nem illő portálokat ki kell cserélni. d.) Cégér, cégtábla, emléktábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben engedélyezhető.

e.) A közműcsatlakozások, -vezetékek, vonalas létesítmények, reklámhordozók megjelenése általában kerülendő, de ha ez nem lehetséges, akkor az előbbiek csak az épületek architektúrájának sérelme nélkül és csak esztétikus kivitelben létesíthetők. Építéshatósági engedélyezést kell kötelezően érvényesíteni. 7. § Védett beépítési vonalú ingatlanokon az utcai homlokzat vonalán a történetileg kialakult beépítési vonal fenntartásáról új beépítés esetén is gondoskodni kell. 8. §

(1) A védett épület vagy épületrész történeti, városképi, építészeti, iparművészeti jellemzői a hely sajátos karakterének kifejezői, a kultúra részei, ezért e jellemzőket meg kell őrizni. Ennek érdekében: (2) A helyi védelem alatt álló értékek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti. 9. § A védelem alatt álló értékek megőrzése érdekében – a hatályos építési jogszabályok keretei között – az illetékes elsőfokú építésügyi hatóság kötelezheti a védelem alatt álló, valamint a védett együttesek területén található épületek, illetve építmények tulajdonosát(ait), illetve használóját(it) : - a jó karbantartásra, fenntartásra való kötelezettség teljesítésére, - a védett értékek jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére. 10. § Az Építéshatóság a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a beépítetlen építési telekre meghatározott időn belül beépítési kötelezettséget állapíthat meg. 11. § A településképet rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő, aminek teljesítéséhez az önkormányzat anyagi támogatást nyújthat. 12. § Az Építéshatóság az épített örökség környezetalakítása céljából az ingatlan növényzettel történő, meghatározott módon és időn belüli beültetési kötelezettségét (gyepesítés, fásítás, növénypótlás stb.) rendelheti el. 209



13. § (1) a védett épület vagy épületrész nem bontható, az új épület részeként is meg kell őrizni, (2) a védett épületek, épületrészek szerkezetei, építészeti részletei, tartozékai megőrzendők, ill. hiányuk esetén pótlandók, (3) homlokzat-felújítás, átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet (4) felújítást, átalakítást engedélyezni csak az épület eredeti formavilágának megfelelően szabad (5) az épületek homlokzatszínezéséhez az építési hatóság színezési terv készítését írhatja elő (6) földszinti portál-kialakítás, -átalakítás, -felújítás, használatváltozás esetén a jelen rendelet 6. §. b.), c.) és d.) pontok szerinti - a teljes földszint egységes kezelésére, a portálok cseréjére vonatkozó - előírásokat is meg kell tartani (7) a jelen rendelet 6. §-nak a közműcsatlakozásokra, -vezetékekre, vonalas létesítményekre, reklámhordozókra vonatkozó előírásainak is érvényt kell szerezni (8) felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság, az önkormányzat költségére az épületről értékelemző, építészeti állapotrögzítő tanulmány készítését írhatja elő. Az építési hatóság által előírt kötelezettséget a tulajdonos felújítást, átalakítást megelőzően de legkésőbb 3 hónapon belül köteles végrehajtani. (9) az építet környezettel összefüggő természeti, táji elemek, a jelentős rálátási, kilátási, valamint a városképi látványok feltárulását akadályozó, vagy rontó építmények elbontását, áthelyezést az építési hatóság elrendelheti. (10) A 9.-13. §-ban meghatározott munkálatok elvégzését a jegyző is javasolhatja. Település értékvédelmi támogatás 14. § (1) Az Önkormányzat az e rendelet hatálya alá tartozó épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik - különös tekintettel a hagyományőrző, jellegzetes vésett kapuk, kapuzatok - karbantartása, felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeit a „Települési Értékvédelemi Támogatás”-ból (továbbiakban: Támogatás) segítheti. (2) A „Támogatás”-ra fordítandó összeg az Önkormányzat éves költségvetésében szerepel. 15. § (1) A „Támogatás”-t pályázat útján lehet igénybe venni. (2) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően, de legkésőbb 30 napon belül a Képviselő-testület a Városfejlesztési Bizottság ajánlásával írja ki. (3) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell: - az építési engedélyhez kötött munka esetén: az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős engedélyezési határozatot; - a megvalósítást szolgáló költségvetést; - a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét; - a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és határidejét; előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel. (4) A pályázati kiírás a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat. (5) A beérkezett pályázatokat a jegyző előterjesztésben a Városfejlesztési Bizottság bírálja el.

210



16. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás, illetve kamatmentes kölcsön nyerhető el. A kölcsön maximális futamideje 5 év. (2) A Képviselő-testület által e támogatásra jóváhagyott éves keret legalább 50 %-át kamatmentes kölcsönként kell felhasználni. (3) A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester megállapodást köt. (4) A megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, a törlesztés határidejét, feltételeit. (5) A pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a jegyző ellenőrzi. 17. § (1) A kamatmentes kölcsön összegének erejéig – a hatályos jogszabályok keretei között – az ingatlanra jelzálogot kell bejegyeztetni. (2) Az esedékes törlesztő részlet teljesítési határidejének elmulasztása esetén a kölcsönnek a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt fennmaradó összegét a pályázó egy összegben, haladéktalanul köteles Esztergom Város Önkormányzatnak visszafizetni. Vegyes rendelkezések 18. § Aki a helyi védettség alá helyezett értéket megsemmisíti, megrongálja, továbbá az e rendelet 8. 13. §. -ban foglaltakat megsérti – amennyiben cselekménye súlyosabb elbírálás alá nem esik – szabálysértést követ el. A helyi védelem tárgyainak nyilvántartása 19. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezheti. Ennek során a.) a kezdeményezést indokolni kell. Az indoklás fényképes és leíró részből áll. b.) A kezdeményezést nyilvánosságra kell hozni, és az érintett tulajdonost (tulajdonosokat) a kezdeményezésről külön értesíteni kell. c.) A kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. (2) A védelemről vagy annak megszüntetéséről való döntés az önkormányzati testület joga. (3) A helyi védettségű értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát fényképes és leíró törzslapok képezik. A katasztert évente felül kell vizsgálni és annak alapján a jelen rendelet mellékleteit - szükség esetén - módosítani kell. Záró rendelkezések 20. §. (1) A városi főépítész feladata, hogy évenként kezdeményezze a költségvetési rendelet készítésénél a szükséges, illetve reálisan lehetséges önkormányzati támogatás összegét. (2) E rendelet 2001. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg Esztergom Város Önkormányzatának 32/ 1995. (XII. 21.) sz. rendelete hatályát veszti. 211



(3) E rendelet előírásait a hatálybalépése napjáig elsőfokú határozattal még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Esztergom, 2000. november 23. Dr. Takáts Attila s. k. jegyző

Meggyes Tamás s. k. polgármester

1. sz. melléklet A VÁROSKÉP ÉS A TÁJ VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL FONTOS RÁLÁTÁSI ÉS KILÁTÁSI PONTOK A VÉDETT LÁTVÁNYOK Szentgyörgymező : - 48-as tér Ény-i sarka; a kilátás szöge 600 - a Dózsa György téren; a kilátás szöge 900 - a Dobozi Mihály utca, Fecske utca sarka; a kilátás szöge 300 Víziváros : - Mindszenthy hercegprímás terén; a kilátás szöge 900 - a Liszt Ferenc utca, Pázmány Péter utca sarka; a kilátás szöge 1800 Prímás - sziget : - a Bottyán-híd Prímás-szigeti hídfője; kilátás szöge 900 Várhegy : - a Szent István téren a Bazilika hossztengelyének meghosszabbításában; a kilátás szöge 900 - a Szent István téren a Batthyány Lajos utca tengelyének elméleti meghosszabbításán; a kilátás szöge 600 - a Szent István téren az 16209 és 16200/2 hrsz-ú telek között; a kilátás szöge 900 - a Vár ÉNy-i bástyája mint meghatározó magassági ponton a kilátás szöget 1200 - a Várban a Bazilika Duna felőli homlokzatának D-i sarka és a mellette levő múzeumépület ÉNy-i sarka között a kilátás szöge 1200 - a Bazilika hossztengelyében közvetlenül a főbejárat előtt a kilátás szöge 900 Királyi városrész : - az Árok utca, Kis-Duna sétány sarka; kilátás szöge 450 - a Kiss János altábornagy utca, Rudnay Sándor tér sarka; kilátás szöge 300 (a Bazilika irányába) Esztergom belváros : - a Vörösmarty utca, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca sarka; a kilátás szöge 1200 - a Rákóczi téren, a kilátás szöge 1200 - a Pór Antal téren; a kilátás szöge 900 - a Simor János utca, Malonyai utca sarka; kilátás szöge 300 (a Szent - Tamás hegy irányába) - a Simor János utca, Malonyai utca sarka; kilátás szöge 600 (a Szerb ortodox templom irányába) Szent - Tamás hegy : - a Szent - Tamás hegyi Kálvária előtt; a kilátás szöge 1200 212



- a Szent - Tamás kápolna és környezete - a Lépcső utca, Hegytető utca sarka; a kilátás szöge 1200 Déli városrész : - a Eötvös József utca, Táti út sarka; kilátás szöge 900 (a Hősök tere irányába) - a Táti út, Kiss János altábornagy utca sarka; kilátás 450 (a Szent Anna templom irányába) - a Jókai Mór utca, Eötvös József utca sarka; kilátás szöge 300 - a Kiss János altábornagy utca, Csatai Szabó János utca sarka; kilátás szöge 300 - a Sugár út, Baross Gábor út sarka; kilátás szöge 300 (a Dobogókői út irányába) - a Sugár út, Baross Gábor út sarka; kilátás szöge 450 (a Bartók Béla utca irányába).

1.11. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2001. (VII.2.) KT. számú rendelete Esztergom Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alapjáról Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Esztergom környezeti állapotának egyre rosszabbodó helyzetét ismerve - lehetőségeinek figyelembevételével - az itt élő lakosok, a környezeti és természeti értékeink, a környezet minőségének megóvása érdekében, a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§-ának (1) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Esztergom Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alapjáról a következő rendeletet alkotja. 1.§ (1) Esztergom Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) Képviselő-testülete az önkormányzat környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében Környezetvédelmi Alapot hoz létre (a továbbiakban: alap). (2) Az alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását, különösen: a) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása; b) a környezeti károk mérséklése; c) a környezeti ártalmak megelőzése; d) a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése; e) a természeti értékek megóvása; f) környezettudatos szemlélet kialakítása során. 2.§ Az alap forrásai: a) a területi környezetvédelmi hatóság által Esztergom területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének harminc százaléka; b) az önkormányzat által jogerősen kiszabott, illetőleg beszedett környezetvédelmi, természetvédelmi bírság teljes összege; c) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része; d) más települési önkormányzattal kötendő, egyezség vagy bírósági végzés alapján a bevétel arányos összege; e) az önkormányzat költségvetéséből évi tízmillió forint; 213



f) az állami és a nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon elnyert összegek; h) az alap javára teljesített egyéb befizetések, támogatások. 3.§ (1) Az alapot kizárólag az önkormányzat környezetvédelmi, természetvédelmi feladatainak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit különösen a következő célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani: a) levegőtisztaság védelme; b) hulladékgazdálkodás, települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése; c) védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása; d) zaj- és rezgésvédelem; e) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület-gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés; f) vizek védelme; g) talaj védelme; h) környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel; i) környezetvédelmi információs rendszer működtetése, fejlesztése. (2) Az alap bevételeiből kell fedezni az annak kezelésével járó költségeket. 4. § (1) Az alap felhasználásáról az önkormányzat Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága (a továbbiakban: bizottság) dönt. (2) A bizottság döntéséről köteles az önkormányzat Képviselő-testülete következő ülésen írásban beszámolni. (3) Az alap felhasználását az önkormányzat a zárszámadásáról szóló rendeletében hagyja jóvá. 5. § Ez a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 10/1999. (II. 18.) KT. számú rendelet. Esztergom, 2001. június 28. Meggyes Tamás polgármester

Dr. Takáts Attila jegyző

214



2. számú Melléklet Kivonat: Az Esztergomi általános rendezési terv (ÁRT) szabályozási előírásából

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/1995. (XII. 21.) KT. számú rendelete Esztergom város helyi építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről. (Egységes szerkezetben a 19/1996 (XII. 21.), a 22/1997. (VIII. 7.), 23/1997. (IX.18.), 24/1997. (IX. 18.), 19/1998.(VI. 21.) KT. számú rendeletmódosításokkal.) /Függelék: 312/1995. (XII. 21.), 244/1996. (XI. 21.) KT. számú határozatok/ Esztergom város önkormányzati testülete az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény 54.§ (3) bekezdés, valamint a végrehajtására kiadott 30/1964.(XII.2.) Korm. rendelet 27.§ (4) bekezdésében biztosított jogkörében, továbbá a 2/1986.(II.27.) ÉVM rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzatban kapott felhatalmazás alapján megalkotja a következő helyi építési előírásokat és azok alkalmazását elrendeli. I. fejezet 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Pilisszentlélek területét kivéve Esztergom város (a továbbiakban: település) közigazgatási területére. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket és területet kialakítani, épületet, továbbá - a bányaműveléshez szükséges föld alatti építmények kivételével műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszérűsíteni, bővíteni és elbontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű jogszabályoknak és előírásoknak (az OÉSZ, a szabványok stb.) valamint e rendeletnek, az általános rendelkezési tervnek és az annak részét képező bel- és külterületi szabályozási és övezeti tervnek, valamint a belterületi terület-felhasználási tervnek az együttes alkalmazásával szabad. II. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Bel- és külterület A városépítészeti értékvédelem 5. § (1) A városépítészeti értékvédelem kiterjed − az országos műemléki és régészeti védettségre és − a helyi védettségre. 215



(2) Az országos műemléki védettség megállapítására vagy visszavonására a mindenkori hatályos törvények előírásai szerint kell eljárni. (3) A régészeti védelemmel kapcsolatban a 18/1981.(XII.5.) MM sz., a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról intézkedő 2/1965. (I.8.) MM sz. rendelet módosításáról c. rendelet szerint kell eljárni. (4) A helyi védettség megállapításánál vagy visszavonásánál a helyi védelemre vonatkozó önkormányzati rendelet előírásai szerint kell eljárni. 6. § (1) Országos védelemben részesülnek a műemlékvédelemre vonatkozó törvény és általános érvényű előírások megtartásával az övezeti és szabályozási terven jelölt, illetve a jelen rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt − műemléki jelentőségű területek (MJT), − régészeti jelentőségű területek (RJT), − egyedi objektumok (M, MJ, VK). (2) Az övezeti és szabályozási terven bővítésre javasolt "műemléki jelentőségű területen" a kormányszintű jóváhagyást megelőzően is az MJT területre vonatkozó törvényi előírásokat kell alkalmazni. (3) Az övezeti és szabályozási terven bővítésre javasolt "régészeti jelentőségű védett területen" a kormányszintű jóváhagyást megelőzően is az RJT területekre vonatkozó törvényi előírásokat kell alkalmazni. 7. § (1) Az épített környezet helyi értékvédelmére alkotott önkormányzati rendelet előírásainak megtartásával helyi védelemben kell részesíteni az övezeti és szabályozási terven jelölt, illetve a jelen rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt − − − − − −

városszerkezeti jelentőségű területeket (VJT), utcaképeket, beépítési vonalakat, feltárandó régészeti területeket (FRT) régészeti leletmentés területeit (RLT), épületeket.

(2) Egy-egy építési telek alakításánál vagy épület bővítésénél a jelen rendelet építési övezetre vonatkozó élőírásairól (14. § - 18.§) az épített környezet helyi értékvédelmére alkotott önkormányzati rendelet eltérő szabályozásokat is megállapíthat. Ez esetben az utóbbi rendelet előírásait kell alkalmazni. 8. §

216



(1) A városkép és a táj védelme érdekében a B.f. 130 m szintmagasság felett, a település bármely területén (kül- és belterületen egyaránt) a földrészleteken elhelyezendő épületek fő tömegének magas tetős gerincvonala jellemzően csak a rétegvonalakkal párhuzamosan engedélyezhető. Kivételes esetben, ha az utca vonalvezetése a rétegvonallal párhuzamos telepítést nem teszi lehetővé, az épület városképbe, tájba illesztését a városkép szempontjából fontos nézőpontokból szerkesztett látványtervvel kell az építési engedély benyújtásakor igazolni. A fontos nézőpontokat, ha azt a terület-felhasználási terv nem jelöli, esetenként a városi főépítész határozza meg. A B.f. 130 m szintmagasság felett telepítendő magas tetős épületen a tető hajlás szöge az 50°-ot nem haladja meg. (2) A Vaszary Kolos Kórház Petőfi és Babits Mihály utca menti telkét a B.f. 130,0 m szintmagasság felett beépíteni nem szabad. (3) A központi belterületen a Magyary László utcától délre eső területen a B.f. 180 m szintmagasság feletti ingatlanokon, ill. ingatlanrészeken csak a kertjellegű (szőlőgyümölcsös) használathoz szükséges, 4,5 m homlokzatmagasságot nem meghaladó, telkenként egy építmény helyezhető el. Az építmény beépített területe a 30 m2-t nem haladhatja meg. A beépíthető telek területe 1000 m2-nél kisebb nem lehet. (4) A külterületen a B.f. 180 m a szintmagasság feletti 92. jelű mezőgazdasági területen csak a 1500 m2-t meghaladó ingatlanon engedélyezhető az OÉSZ szerinti funkciójú, 3,5 m homlokzatmagasságú épület. Az ingatlan beépítettségének mértéke legfeljebb 3%-ot érhet el. (5) A jelen rendelet II. fejezetében azokban az építési övezetekben, ahol az övezeti jelben a magassági előírás helyen "M" jelzés szerepel, az építési telken új épületet építeni meglévő épületet bővíteni, átalakítani csak akkor szabad, ha annak utcai homlokzatmagassága a kialakult állapothoz igazodik, azaz vagy a jelenleg álló (meglévő) épület vagy a szomszédos homlokzatmagasságú épületek utcai homlokzatmagasságának átlagát nem lépi túl. A fenti kikötéstől eltérni csak indokolható esetben, a városi főépítész által egyedileg meghatározott utcaszakaszra kiterjedő - építési engedélyhez mellékelt - utcakép, látványterv alapján szabad. (6) A terület-felhasználási tervlapon jelölt és a 3.sz. mellékletben felsorolt rálátási és kilátási pontokból feltáruló látványba eső építési tevékenység csak az érintett rálátási, kilátási pontokból szerkesztett látványterv (fotómontázs) alapján engedélyezhető. Jelentősebb objektumok elhelyezésekor a városi főépítész a látványterv tartalmát külön is meghatározhatja. (7) Az építési hatóság a Vaskapu hegyi kilátópontnál feltáruló városkép védelme érdekében esetenként olyankor is kérheti az építési engedélyhez látványterv benyújtását, ha a tervezett objektum a 3.sz. mellékletben felsorolt rálátási pontoknál egyébként nem lesz látható. (8) A városszerkezeti jelentőségű területen belül zártsorsú beépítés esetén az épületek utcai homlokzatán a gépjárműtároló kapuját csak a hagyományosan kialakult formákkal összhangban szabad kialakítani. (9) Műemléki vagy műemléki jellegű épületekben az OÉSZ 37.§ a, b, d, f, g. i pontok alatt felsorolt építményekkel jellemezhető ipari tevékenység még ideiglenesen sem engedélyezhető. 217



(10) A városszerkezeti jelentőségű területen belüli közterületeken, ill. a 11. sz. főút, a 111. sz. főút, a Dobogókői út szabályozási szélességén belül épületet (pavilont), köztárgyat, egyéb építményt csak igényes megoldással és kivitelben, városképet nem zavaró módon szabad elhelyezni. A telepítéssel sem a gépjármű-, sem a gyalogosforgalom nem korlátozható. Az épület, köztárgy, egyéb építmény építési engedélyéhez látványtervet kell mellékelni. (11) Az egyes földrészleteken (kül- és belterületen egyaránt) a felszínt jelentősen befolyásoló földmunkát - 1 m-t meghaladó épülettől független támfalat, tereptárgyat vagy bevágóit létesíteni nem szabad. (12) A 30% feletti lejtőtartományba eső ingatlanokon, ill. ingatlanrészeken csúszásveszély miatt (kül- és belterületen egyaránt) az egyéb övezeti előírásoktól függetlenül fő- és melléképületet lehelyezni nem szabad. (13) A 10%-nál nagyobb lejtőkategóriába eső ingatlanok beépítése esetén az építési engedélyezési tervhez M = 1 : 200-as, 50 cm-es rétegvonalakat tartalmazó geodéziai felmérést kell mellékelni. (14) Városszerkezeti jelentőségű területen belül új villamos- közép- és kisfeszültségű, közvilágítási hálózatokat csak földvezetékben fektetve szabad létesíteni. Természetvédelem és zöldfelületek védelme 9. § (1) A Pilisi Tájvédelmi Körzet területén területet felhasználni, építési és egyéb tevékenységet folytatni csak az 1982. évi 4. Tvr. sz., valamint a 8/1982. (III. 15.) MT Vhr. utasítás előírásai szerint szabad. (2) A külterületi övezeti és szabályozási tervlapon lehatárolt bővítésre javasolt Tájvédelmi Körzet (TK) területén a kormányszintű jóváhagyást megelőzően is a TK területére vonatkozó törvényi előírásokat kell alkalmazni. (3) A külterületi övezeti és szabályozási tervlapon lehatárolt meglevő és javasolt TK-területek védőzónájában vegyszereket bármilyen okból használni tilos. (A tilalom nem vonatkozik az építési tevékenységgel kapcsolatos vegyszerhasználatra.) (4) A nedves biotópok megóvása érdekében a külterületi övezeti és szabályozási tervlapon lehatárolt területeken mezőgazdasági és egyéb tevékenységet folytatni - legeltetést kivéve -, vegyszereket bármilyen okból használni tilos. (5) A belterületi övezeti és szabályozási terven jelölt telkeken a védőfásítások végrehajtása építési tevékenységtől független kötelezettség. (6) A Duna-part őshonos növényállománya, valamint a Kis-Duna menti platánsor helyi értékvédelemben részesül. E területeken örökzöldeket telepíteni nem szabad. (7) Minden közterületen kivágott fa esetén kötelező a kivágott fa 2-szeres törzsátmérőjével megegyező összátmérőjű fa telepítése. (A törzsátmérő a talaj felett 50 cm magasságban értendő.) 218



(8) A külterületi övezeti és szabályozási tervlapon jelölt Helyi Tájvédelmi Körzetben (HTK) a tájhasználatot módosítani csak a természetvédelmi hatóság véleményének ismeretében, képviselő-testületi határozat alapján szabad. (9) A Pilisi Tájvédelmi Körzet határától számított 100 m-es sávban a védőzónában a területfelhasználást megváltoztatni csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával szabad. (10) A Duna menti külterületi 300 m-es sávban művelési ágat változtatni csak a természetvédelmi hatóság engedélyével szabad. Közművek∗ 10. § (1) A közműlétesítmények elhelyezését − általános előírásként az OÉSZ 79. §-át − a vízellátásnál az OÉSZ 80. §-át − a csapadék- és szennyvízelvezetésnél az OÉSZ 81. §-át − a villamosenergia-ellátásnál az OÉSZ 82. §-át − egyéb közműveknél az OÉSZ 81. §-át előírásait kell alkalmazni. (2) A közműlétesítmények védőtávolságát az MSZ 74/87/2 előírásai szerint kell meghatározni. A védőtávolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető. *Megjegyzés: Közművekkel kapcsolatos további előírásokat a jelen rendelet 5. §-ában és a 32. §-ában találhatók.

(3) A vízfolyások, patakok, árkok folyamatos karbantartásához szükséges védőtávolságot biztosítani kell. A védőtávolságot az érvényben levő előírások alapján a kezelő határozza meg. (4) Kiépített szennyvízcsatorna esetén, az érintett telektulajdonosok kötelezhetők a csatornára való rákötésre és a meglevő közműpótló berendezések megszüntetésére. (5) Új távhő-vezetékek létesítését csak földalatti elhelyezéssel szabad engedélyezni. V. fejezet A környezet védelme 28.§ (1) A környezetvédelmi előírások a bel- és külterületekre egyaránt kiterjednek. 29.§ (1) A város igazgatási területe a külterületi övezeti és szabályozási terven lehatároltak szerinti levegőtisztasági szempontból a következő kategóriákba tartozik a.) kiemelten védett kategóriába b.) védett I. kategóriába. (2) A besorolásnak megfelelően, a vonatkozó levegőtisztaság-védelmi rendeletek alapján kell az egyes területek felhasználását, beépítését engedélyezni. 219



(3) A város belterületén a levegőminőség megóvása érdekében tilos a lombégetés. 30.§ (1) A zaj és rezgés elleni védelem során a vonatkozó rendeletek szerint kell eljárni. (2) A 11. sz. főút belterületi szakaszán az úttal közvetlenül érintett ingatlanokon új építés esetén zaj ellen védő nyílászárók alkalmazását kell előírni. (3) A város lakóterületein csak olyan kisipari, kereskedelmi tevékenység engedélyezhető, amely nem lépi túl a zaj- és rezgésvédelmi egészségügyi határértéket. A kisipari technológiák telepítése előtt ki kell kérni a környezetvédelmi hatóság állásfoglalását. (4) Az iparterületen csak a technológiák előzetes környezetvédelmi (zajvédelmi) hatósági bevizsgálása után szabad telepítést engedélyezni. 31.§ (1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerinti használata a földtulajdonosok, ill. használók kötelessége. (2) A talaj védelme érdekében növényvédő szert, műtárgyát, útsózási anyagot csak fedetten, talajtól elszigetelten szabad tárolni. (3) A belterületi települési hulladékot - kivéve a veszélyes hulladékot - szervezett szemétgyűjtéssel, csak az e célra kijelölt kertvárosi (sátorkő-pusztai) lerakóhelyen szabad elhelyezni. Külterületen az egyes beépíthető földrészleteken a keletkező szennyvíz és hulladék elszállításáról vagy ártalommentes elhelyezéséről az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodni. (4) A veszélyes hulladékok gyűjtését, égetését, illetve deponálását a vonatkozó rendelkezések szerint kell biztosítani.

32.§ (1) Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, csapadékcsatornába bevezetni, gyűjteni vagy elhelyezni. (2) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. A szennyvíz-elvezető hálózat teljes kiépítéséig a keletkező szennyvizeket zárt szennyvíztárolóban kell tárolni, vagy egyedi környezetbarát szennyvíztisztító berendezéssel kell megtisztítani. Ez utóbbi berendezés terveit az építési engedélyhez kell mellékelni. (3) A közcsatornában vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a 4/1984.(II.7.) OVH. sz. rendelkezés mellékletében megállapított határértéknek. (4) A csapadékvíz elvezetését új közút építése esetén az úthálózattal együttesen kell megoldani. 220



(5) A búbánatvölgyi tavak, a Táti- és a Kis-Duna-ág, ill. az ezekbe betorkoló patakok, vízfolyások külterületi szakaszán az élővizek védelme céljából azok mentén mindkét irányban 100-100 m-es védősávot kell kijelölni. A védősávban épületet, építményt elhelyezni nem szabad. Mezőgazdasági művelés - 5 m széles vízparti gyepsáv megtartása mellett - folytatható. A védősávban műtrágyát alkalmazni nem szabad. (6) A vízminőség védelme érdekében a Táti-Duna-ág és a Táti út közötti területen fekvő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposztot vagy tőzegterméket szabad használni. (7) A város igazgatási területén, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése m ás szabályozás szerint egyébként lehetséges, csak olyan állattartó telepeket szabad üzemeltetni, ahol a keletkező tárgya kezelése, ártalmatlanítása megoldott. (8) A szennyvíztisztító és a szemétlerakó védőtávolságát csökkenteni csak hatástanulmány figyelembevételével szabad. (9) Az ivóvíztermelő területek felszíni, illetve hidrogeológiai védőtávolságán belül bármilyen létesítményt elhelyezni csak környezeti hatásvizsgálat alapján és hatósági jóváhagyás után szabad. (10) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni. (11)A Táti-Duna-ágban levő toxikus iszap kikotrását környezetvédelmi hatásvizsgálat alapján lehet engedélyezni. A deponálást csak a környezetvédelmi hatóság állásfoglalása alapján szabad elvégezni.

221



3. számú Melléklet KIVONAT ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/1995. (V. 18.) KT. SZÁMÚ RENDELETE AZ INNOVÁCIÓS KÖZPONT, ÚJ DÉLI IPARTERÜLET RÉSZLETES RENDEZÉSI TERVÉHEZ TARTOZÓ HELYI ÉPÍTÉSÜGYI ELŐÍRÁSOKRÓL.

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Esztergom új déli iparterületének a Pilisszentléleki forgalmi út, Suzuki ipartelep határa, Szentlélek-patak, Esztergom város általános rendezési terv 1:4000 m.a.-ú szabályozási tervén megjelölt iparterületi határ ill. tájvédelmi terület határa által közrefogott területére. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és elbontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű jogszabályoknak és előírásoknak (az OÉSZ, a szabványok stb.) az általános rendezési terv keretében készült, 26/1994. (XI.3.) sz. képviselőtestületi rendelettel jóváhagyott Esztergom város Helyi Építésügyi Előírásai ( továbbiakban a Helyi ÉSz), valamint jelen rendeletnek és annak részét képező szabályozási tervnek együttes alkalmazásával szabad. 2.§ (3) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. (4) A kötelező elemek közül, melyeket az általános rendezési terv övezeti és szabályozási terve I. rendű vonalként jelöl csak az általános rendezési terv keretében; az egyéb kötelező szabályozási elemek csak a jelen szabályozási terv egészére kiterjedő részletes rendezési terv keretében módosíthatók. (5) Az irányadó szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól az építési engedélyezési terv keretében készülő beépítési terv (elrendezési terv) alapján el szabad térni. 3.§ (6) Az1.§-ban körülhatárolt terület a helyi ÉSz előírásai szerinti tartalommal az alábbi területfelhasználási egységre tagolódik: (7) a 31. jelű jelentős zöldfelületet nem igényelő intézményterület, (8) a 41. jelű ipari- és raktárterület jelentős szabadterület nélkül, (9) a 42. jelű ipari- és raktárterület jelentős szabadterülettel, 222



(10) az 51. jelű általános közlekedési terület, (11) a 60. jelű zöldterület közpark, és (12) a 71. jelű erdőterület elsődlegesen védelmi célú. Természetvédelem és zöldfelületek védelme 4. § a. A Helyi ÉSz 9. §-ának jelen területre vonatkozó előírásait kell alkalmazni. b. A szabályozási terven jelölt utcákat fásítani kell. c. Az ipar-raktár telkeken a telekhatárral párhuzamos, legalább egy fasor létesítése kötelező. d. A Szent János patak és a „tanya” körüli meglevő facsoportokat, erdőfoltokat meg kell tartani és védeni.

II. RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK 60. jelű zöldterület előírásai 9. § (1) A Helyi ÉSz 21. §-ának előírásait kell alkalmazni. (2) A közpark területére táj- és kertrendezési terv készítését kell biztosítani, tekintettel a Szent János patak és a mélyfekvésű területre javasolt vízfelület kialakítására. A vízfelület kialakításához a Vízügyi Hatóság véleményét előre meg kell kérni. (3) A közterületen a védelmi célt szolgáló és gyalogos, kerékpáros utakat kísérő fasorokat a közművek elhelyezésével párhuzamosan, vagy közvetlen utána meg kell valósítani. (4) Az ipar- és raktártelkeken a telekhatárokkal párhuzamosan fasor létesítendő, melyet a telek használatba vételéig végre kell hajtani. (5) A szabályozási terven meglevő, megtartandó fák, facsoportok védelmét szorgalmazni kell, ápolásukról, indokolt esetben lecserélésükről gondoskodni kell. 223



71. jelű erdőterület előírása 10. § (1) A Helyi ÉSz 22. §-ának előírásait kell alkalmazni. (2) A Szent János patakot követően 50 m véderdőt, 50 m közparkot, azaz összesen 100 m széles védőterületet biztosítani kell. (3) A forgalmi utak és gyűjtőutak mellett a szabályozási terven kijelölt véderdők számára 15 m (kettős fasor) területet biztosítani kell. (4) Az 1. §-ban foglalt terület délkeleti, azaz a tervezett belterületi határon véderdő számára 30 m széles területet biztosítani kell. A környezet védelme 11. § (1) Az 1. §-ban körülhatárolt terület levegőtisztasági szempontból Védett-I. kategóriába tartozik. A besorolásnak megfelelően a vonatkozó levegő tisztaságvédelmi rendeletek alapján kell az egyes területek felhasználását, beépítését engedélyezni. (2) A zaj- és rezgés elleni védelem vonatkozásában a Helyi ÉSz 30. § (1) és (3), a talajvédelem vonatkozásában a Helyi ÉSz 31. § (2), (3), (4), valamint 32. § (1), (3), (4), (10) bekezdéseinek előírásait kell alkalmazni. (3) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. A szennyvízhálózat kiépítéséig használatbavételi engedélyt kiadni nem szabad. (4) Az 1. §-ban foglalt területen – az egykori gyakorló és lőtér területén – a felső talajréteg műszeres átvizsgálása és fémrészek összegyűjtése, a felső réteg esetleges olaj, vegyszer és egyéb szennyezések ( illegális hulladéktárolás) megállapítása után lehet bármilyen építési tevékenységet folytatni, ill. azt megelőzően, a talajszennyezés megszüntetését biztosítani kell. (5) A tervezési terület 3-4 számú tömb közterületének és ipari telkeinek kialakítását megkezdeni csak az egykori lőtér, tankok részére épített töltés és völgysávok területének részletes tereprendezési és kertrendezési terv alapján – a környezetvédelmi munkarész javaslatainak megfelelően – történő tereprendezés után lehet. Esztergom, 1995. május 18. 224



4. számú Melléklet Környezetvédelmi, környezetgazdálkodási operatív mintatervek, projektek A mintaterveket az Esztergom Nyergesújfalu kistérségi SAPARD stratégiai programjából és Operatív tervéből vettük át. A tervek az eredeti kivonatai. A projektek bemutatásának célja olyan megvalósításra érett környezetvédelmi, környezetgazdálkodási programok szemléltetése, amelyekkel eredményesek lehetnek hazai (országos, regionális, megyei) vagy Európai pénzeszközök elnyerésében.

4.1. jelű Projekt DUNA PART TÁJREHABILITÁLÁSA, RENDEZÉSE A projekt gazdája: Kapcsolattartó neve: címe: tel/fax/mob.:

2. A projekt által közvetlenül érintett célcsoportok Érintett települések: Lábatlan, Süttő, Nyergesújfalu, Tát, Dömös, Pilismarót, Esztergom Célcsoportok: Rekreációs célcsoportok – Települések lakossága – Kirándulók, turisták – Vízi turizmus – Horgászok Gazdasági szereplők – Turisztikai vállalkozások – Part menti, part oldali telektulajdonosok – Part menti épületek, területek használói – Önkormányzatok 3. Helyzetleírás A politikai döntés miatt a Bős-Nagymarosi vízlépcső és gát építése elmaradt emiatt a Duna part elvadult, rendezetlenné vált. A Vízügyi Igazgatóság által készített és érvényben lévő térségi fejlesztési terv újrafogalmazza a térség árvízvédelmi megoldását, valamint az említett partszakasz rehabilitálását és rendezését. A teljes rehabilitációra lenne szükség, de csak a településekhez közvetlenül csatlakozó partszakaszok, a turisztikailag kiemelt helyek, kiemelt csomópontok kiépítésére, illetve létrehozására van mód. 225



4. A projekt célja A stratégiai cél: a kistérség, a Duna menti települése, valamint a szomszédos Szlovákia érintett településeinek és a Vág-Duna-Ipoly Nemzetközi Régió összefogásának eredményeként jöjjön létre a part rehabilitáció általános megelégedettséget szolgáló megoldása. A közvetlen cél: az összefogás eredményeként készüljön el az egyes partszakaszok rendezése. Épüljenek meg kijelölt helyeken a vízi turizmust szolgáló létesítmények és készüljön el a táj teljes rendezése, illetve rehabilitációja. A kistérségi projekt célja egyezik – a települési célokkal, a rendezési tervi célkitűzésekkel – az Ister-Granum és a Vág-Duna-Ipoly programokkal, – Közép-Dunántúli régió és Komárom-Esztergom megye fejlesztési koncepciójával, úgyszintén SAPARD stratégiájában megfogalmazottakkal, – országos célokkal: Az Országos Területfejlesztési Koncepcióval – 5. A projekt szükségességének indoklása A Bős-Nagymarosi vízlépcső és gát építési beruházás felhagyása következtében az EsztergomNyergesújfalu kistérség, valamint a Duna menti települések árvízvédelem nélkül maradtak. Ezen a területen a Duna part teljes szakasza rendezetlen. A megkezdett és félbehagyott munkák, anyagnyerő helyek, mint sebek éktelenkednek a tájban. Az elhanyagolt szakaszok vonzzák az illegális szemétlerakókat. Ezeket a sebeket be kell gyógyítani, összhangban, a települési rendezési tervekkel, és a nemzetközi koncepciókkal, ugyanis a Duna Szlovákiai oldalán az árvízvédelmi töltés megépült, part rendezése megtörtént. A kistérségi Duna szakaszon a part rendezésének elvégzése után a Duna a térség erőssége, nagy lehetősége lehetne a turisták, és a vízi közlekedést használók legnagyobb megelégedésére. Távlati tervek között új nemzetközi gyorsforgalmi és vasúti híd építése is elő van irányozva. A vízi közlekedés (személyszállítás, áruszállítás, kishajó forgalom, vízi sportok… ) lassan ellehetetlenül a meder „eltűnése” miatt. A leírt problémakör túl mutat a kistérségi gondokon és megoldásokon. A táj rendezése, a közlekedési (vízi, szárazföldi) infrastruktúra hiánya, illetve fejlesztése, az ár- és belvízvédelem hiánya mind azt kívánják, hogy a projekt mindenre kiterjedően megvalósuljon. Eredmény mutatók – rendezett partszakasz (km), – rehabilitált területek (km2), – galéria erdő helyrehozatala (ha). Hatásmutatók – Vízi turizmus növekedése, – Természeti , táji érték növekedés – Rehabilitált tájsebek. 226



6. A projekt tartalma A megépítendő projekt egy nagy a Duna korábbi vízlépcső építéssel érintett magyarországi szakaszára kiterjed. A projekt megvalósulása tájba illesztett formában a Duna part rendezését, kishajó kikötőket, vízi sport létesítményeket, vízi turizmust, stb. eredményez, mindez tiszta, kultúrált környezetben, zöld felületek között. A létesítendő vízi objektumok összekapcsolódhatnak programjaival, életével, bevételeivel.

a

térség

településének

egyéb

Megszűnnének a „zavaró” tájsebek, a szemétlerakók, az egyéb talajvizet és a Dunát is szennyező lerakások. 7. A projekt fenntarthatósága (gazdasági, környezeti, társadalmi) Gazdasági fenntarthatóság – Az érintett önkormányzatok folyamatos karbantartási munkája, anyagi fedezet – A tulajdonosok, használók tudatos környezetformálása, odafigyelés – Turizmus fejlődése, vízi programok építése, szervezése Környezeti fenntarthatóság – táj rendezése – a környezet védelme – parkosítás, fásítás Társadalmi fenntarthatóság – turizmus által fejlődő kapcsolt ágazatok – kultúrált táj és környezet – a partszakasz tudatos védelme és használata

227



4.2. számú Projekt FELHAGYOTT VAGY GAZDASÁGOSAN NEM TERÜLETEK ERDŐSÍTÉSE, TERMŐFÖLDVÉDELEM

A projekt gazdája: Kapcsolattartó neve: címe: tel./fax:

MŰVELHETŐ

MEZŐGAZDASÁGI

Esztergom város Önkormányzata

2. A projekt által közvetlenül érintett célcsoportok Érintett település: Esztergom Érintett kistérségek: Esztergom-Nyergesújfalui kistérség Erdőtelepítés célcsoportja – a területen gazdálkodó Pilisi Állami erdőgazdaság. – földtulajdonosok, magánerdő tulajdonosok, erdőbirtokosságok. – kis- és mikrovállalkozások. – erdészeti szakemberek, mérnökök, technikusok. – munkanélküliek. – kistérségi lakosság, – önkormányzatok. – közjóléti funkcióból adódóan: turisták, – kirándulók, – diákok – védelmi funkcióból adódóan a társadalom minden tagja. Csemetekertek célcsoportja – a területen gazdálkodó erdőgazdaságok, – kis- és mikrovállalkozások, – erdészeti szakemberek, mérnökök, technikusok, – munkanélküliek. Regionális integráló szervezetek létrehozásának célcsoportja: – – –

a területen gazdálkodó erdőgazdaságok, kis- és mikrovállalkozások, erdészeti szakemberek, mérnökök, technikusok.

Propaganda, tájékoztatás célcsoportja: – földtulajdonosok, magánerdő tulajdonosok, erdőbirtokosságok, – kis- és mikrovállalkozások, – erdészeti szakemberek, mérnökök, technikusok diákok, – civil szervezetek.

228



3. Helyzetleírás Magyarország erdősültsége ma 19%, míg az európai átlag 27%. Jelenleg az erdősültség rangsorában hátul kullogunk, a 21. helyen a 27 országból. Hazánkban ezer főre 164 hektár erdő jut, az európai átlag 264 hektár. Az érintett térségben a jelenlegi földhasznosítás, művelési ágak szerinti megoszlásban a szántóterület, a kert, a gyümölcs és gyep részaránya alacsonyabb, az erdő és szőlőterületek részaránya kis mértékben nagyobb az országos átlagnál, a jövedelmezőség tükrében vizsgálva viszonyt az országos szint alatt marad. A mezőgazdasági keresetek jellemzően alacsonyabban a nemzetgazdasági, illetve az ipari átlagnál. Az ésszerűtlen tájhasználat a nagyméretű táblák kialakítása, az erdősávok felszámolása, a talajvédelmi eljárások visszaszorulása, valamint a lejtésviszonyoknak nem megfelelő művelési módok alkalmazása következtében a víz- és szélerózió által sújtott területek aránya az utóbbi időben növekedett. Romlott a talajok fizikai, kémiai és biológiai állapota is. A levegőszennyezettség tekintetében az országos vizsgálatok a terület többségét szennyezettnek ítélik, hasonló a helyzet a levegőminőség lakossági megítélésével is. Immissziós mérőállomások eredményei szerint az ülepedő por esetében több településen határérték túllépés tapasztalható. Előfordul a Duna-parti iparterületek üzemeinek jelentős részénél határértéket meghaladó zajterhelés is. Közvetlen cél Az erdőtelepítés alapfeltételeinek megteremtése, illetve az erdőtelepítések elvégzése: – propaganda szervezése, – csemetekertek létesítése, – erdőtelepítések. Stratégiai cél A város erdősültségének növelése, az európai átlag megközelítése. Az erdő hármas funkciójából – gazdasági, védelmi, közjóléti – adódóan a jelenleg gazdaságtalan, gyenge termőképességű, illetve nem megfelelő művelési ágban kezelt mezőgazdasági terület erdősítésével: – mezőgazdaság extenzifikálása, talajvédő gazdálkodás meghonosítása – gazdaságos területhasznosítás – a levegő, zaj szennyezettség csökkentése – a víz és szélerózió csökkentésével a termőföld védelem biztosítása – munkanélküliség visszaszorítása – kis- és mikrovállalkozások támogatása – erdősávok telepítésével, zöldfolyosó hálózatok kialakításával a mezőgazdasági területek védelme, termésfokozása, illetve az állatvilág élőhelyfejlesztése A kistérségi projekt célja egyezik: Közép-Dunántúli régió és Komárom-Esztergom megye fejlesztési koncepciójával, úgyszintén SAPARD stratégiájában foglaltakkal. 229



5. A projekt szükségességének indokolása Magyarország erdősültsége ma 19%, a tervezett erdőtelepítési program eredményeként megközelíthetjük az európai átlagot, amelyhez ki kell használnunk az érintett térségben adódó lehetőségeket is. A mezőgazdasági termelés már ma is tapasztalható, és a jövőben fokozódó csökkentése miatt jelentős területek szabadulnak fel a jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló területekből. A gyenge termőképességű szántók, az állatállomány által nem hasznosított legelők, kaszálók célszerűen az erdőtelepítés elsődleges területei. Az erdőtelepítés a termőhely függvényében jól megválasztott fafaj esetén – igaz, több évtized alatt – a tulajdonosnak tisztes jövedelmet biztosít. Az új erdők telepítésének élőmunka szükséglete már rövid távon jelentős mértékű új munkahely létesítését jelenti. A felnövekvő erdők további ápolása, nevelése, az erdei tevékenység, a megtermelt faanyag feldolgozása közép- és hosszútávon egyaránt segít a munkanélküliség csökkentésében, emellett a lakosság bevételi forrásait növeli. Az erdőtelepítés a munkalehetőség biztosításával hozzájárul az érintett települések népességmegtartó képességének fokozásához. Ha gazdasági oldalról nézzük az erdőtelepítés jelentőségét, további előnyöket sorolhatunk fel. A faanyag energiahordozó, mérgezően nem terheli a környezetet, a könnyen bomló, emberbarát nyersanyagok közé tartozik. Az energiatakarékosság tekintetében a fával nem versenyezhet semmiféle más nyersanyag. Az erdőtelepítés védelmi funkciója biztosítja a jelenleg helytelenül kezelt termőföldek további eróziójának megakadályozását, ülepítő hatása révén javít a levegőszennyezettség mértékén. A telepített erdősávok, ezáltal kialakuló zöldfolyosó rendszerek kiegyenlítő hatásuk révén védik a körülfogott mezőgazdasági területeket, növelik a terméshozamot, valamint ökológiai hatásukon túl hozzájárulnak az állatvilág élőhely fejlesztéséhez, tájesztétikai jelleggel bírnak. Itt említendő meg, hogy a mezőgazdasági termesztéstechnológia ipari jelleggel homogenitásra törekszik, az erdészet heterogenitásából adódóan a biodiverzitásban érdekelt. Nagyon fontos immateriális szolgáltatásként pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül az erdők által nyújtott jó közérzetet, felüdülést, kirándulási, rekreációs esetleg gyógyulási lehetőségeket. A telepítések nagy része csemete ültetéssel létesülhet, csak néhány fafaj esetén van lehetőség a maggal történő erdősítésre. Ebből következik, hogy az erdőtelepítés megalapozásához szükséges a térségben a meglévő csemetekertek bővítése, korszerűsítése, illetve újak létesítése. Valószínűsíthető, hogy az erdősítésre váró, más-más művelési ágú területek jelölésében a magántulajdonban fog dominálni, előrevetítve a közakarat érvényesítésének nehézségeit, illetve az apró terület tulajdonokból adódó problémákat. Így szintén magától értetődőnek tekinthetjük integrálószervezetek létrehozását, amelynek természetesen feltétele a megfelelő szakembergárda (pl.: a térség erdészeteinek fejlesztésével, illetve támogatásával). Az erdőtelepítés, termőföldvédelem eredménymutatói – termőhely feltárási szakvélemények elkészítése – talajelőkészítések elvégzése, – csemete termesztés, csemetekertek létrehozása:, – vetés, ültetés, – ápolások, Az erdőtelepítés, termőföldvédelem hatásmutatói – erdőterület növekedése, – munkanélküliség csökkenése, – kis- és mikrovállalkozások, illetve erdőgazdaságok fejlődése, – védelmi, közjóléti funkció érvényesülése. 230


6.


A projekt tartalma Az erdőtelepítési munkák alapfeltételeinek biztosítása érdekében szükséges: – megfelelő szakembergárdával rendelkező integráló szervezetek felállítása, illetve a térségben működő erdészetek profilbővítésével történő biztosítása – csemetekertek létesítése: – géppark létrehozása, korszerűsítése, – mikro-, kis-, illetve középvállalkozások létrejöttének támogatása, a meglévők fejlesztése, – megfelelő erdészeti propaganda kialakítása, tudatformálás, tájékoztatás: – bemutató, tájékoztató előadások szervezése, – ismertetőfüzetek, kiadványok szerkesztése, terjesztése, – oktatás, nevelés, erdei iskolák bevonása. Az erdőtelepítések által érintett területeken a: – termőhely feltárás elvégzése, – telepítési tervek elkészítése, – talajelőkészítési munkák elvégzése, – vetés, ültetés, – későbbiekben szükségessé váló ápolási teendők.

7. A projekt fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság Fafajtól függően 20-40, 50-60, 70-120 év alatt megtérül, illetve hasznot hoz a telepítés, fatermesztő ültetvény esetében még rövidebb az időtartam. A teljes termelési időszakra vetítve 35 %-os kamatlábbal számolhatunk, de ez tartós, biztos jövedelem. A csemete termelés a szükségletek szerint történhet, így biztosított a kereslet. Állami célcsoportos keretből az Állami Erdészeti Szolgálat Igazgatóságához benyújtott pályázat alapján további támogatás kapható. Környezeti fenntarthatóság A termőhely feltárási szakvéleményre alapozott termőhelyek megfelelő fafaj választás biztosítja. Védelmi rendszerek alkalmazása: villanypásztor, kerítés. Társadalmi fenntarthatóság – társadalmi igény a védelmi és közjóléti funkciókból adódóan; – kulturális – környezeti nevelés szükségessége, beépülés a tananyagba; – propaganda, tájékoztatás; – vállalkozások részvétele. A befektetett tőke és kamat felügyeletét tehát a gazdasági fenntarthatóságot, valamint a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot az erdészet esetében egy intézményrendszer biztosítja: – a jogszabályi alapot az erdőtörvény nyújtja előírja az erdő folytonosságának megtartását, a termelés mértékét, módját, a kivehető kamat mértékét, módját; – erdőterv (az erdők sorsának alapokmánya) adatokkal, előírásokkal, amelyek 10 évente revízió és aktualizálás aláesnek; – végrehajtási szervezet intézménye: – Állami Erdészeti Szolgálat, – tervező-erdőrendezés, 231



– ellenőrző-erdőfelügyelet szervezettel. A tartamosság szemléletének szem előtt tartásával illeszkedik a fenntartható fejlődés elvéhez.

232



4.3. számú Projekt ESZTERGOM ÉS MONITORING A projekt gazdája: Kapcsolattartó neve:

NYERGESÚJFALU

KISTÉRSÉG

KÖRNYEZETVÉDELMI

CIVIL

Környezetkultúra Egyesület Szendi Gábor egyesületi elnök

címe: tel/fax:

2. A projekt által közvetlenül érintett célcsoportok (kedvezményezettek köre) Érintett

települések:

Érintett kistérségek:

Lábatlan, Süttő, Nyergesújfalu, Bajót, Mogyorósbánya, Esztergom, Pilismarót, Dömös Dorogi kistérség, Esztergom és Nyergesújfalu kistérség

Tát,

Érdekelt célcsoportok – a helyi lakosság (környezettudatosság növelése, életminőség javítása) – civil szervezetek (társadalmi kontroll, működésükhöz szükséges adatokhoz hozzáférés) – a terület valamennyi önkormányzata (a tervezett fejlesztések környezetvédelmi megalapozása céljából) – belföldi turizmus és idegenforgalom résztvevői – valamennyi termelő szervezet (fejlesztési irányok megválasztása) 3. Helyzetleírás A kistérség fejlődésének, népességmegtartó képességének adottságait rontják a környezetállapot jellemzői. Ki lehet emelni a légszennyezettséget, a vízszennyezést, de nem közömbös a talajszennyezés sem, továbbá a beépített területek állapota. Alapprobléma, hogy nincs olyan komplex adatbázis, amely a jelenlegi állapotot megfelelő módon, illetőleg részletességgel feltárná, sőt az sem ismert, hogy az egyes szakhatóságoknál lévő adatok összevonva teljeskörű képet adnának-e, vagy hiánypótló felméréseket kell végezni. Amennyiben egy adatbázis létrejön és ez a kistérség állapotait hűen és folyamatosan karbantartva tükrözi, úgy természetesen a monitoring rendszerre is ráirányul a figyelem, mint következő lépésben fejlesztendő tényezőre. A karbantartott adatbázis adná meg a lehetőséget arra, hogy meghatározható legyen a kistérségben a jelenlegi környezeti összterhelés és ezzel szembeállítva a környezeti terhelésnek az a mértéke, amely mellet a fenntartható fejlődés biztosítható. Ilyen módon ez az a mérce, amely valamennyi fejlesztést minősíti abból a szempontból, hogy befogadható-e a környezet állapotának és a lakosság életminőségének veszélyeztetése nélkül. Ugyanebből a szempontból kell átértékelni a jelenlegi helyzet valamennyi tényezőjét is.

233



4. A projekt célja A stratégiai célok A stratégiai cél egy adathiányos állapotból átkerülni egy környezetvédelmi szempontból jól kialakított, működő adatbázissal ellátott állapotba, feltételezve az adatok nyíltságát, minden érdekelt számára való hozzáférhetőségét. Közvetlen célok A közvetlen célok köre rendkívül tágas azért mert az adatbázis felhasználási lehetőségei igen nagyok. A települési fejlesztési és rendezési tervek szükségszerűen kezelni fogják ezeket az adatokat, a legkülönbözőbb hatósági intézkedések ezt az adatbázist fogják alapul venni (hiszen az adatok nagy része az eljáró hatóságoktól ered), a civil szerveződések az adatbázis révén megalapozottabbá tehetik észrevételeiket, tevékenységüket, a meglévő gazdálkodó szervezetek és a beruházási lehetőségek iránt érdeklődők könnyebben tisztázhatják, hogy milyen korlátokat kell adott esetben figyelembe venni, mindezen túlmenően a javuló adatok a térség propagálásakor is felhasználhatóak és nem utolsósorban lakosság állampolgári jogait jobban tudja érvényesíteni, különösen akkor, ha lényeges adatok nemcsak utánjárással szerezhetők be, hanem például interneten is megtekinthetőek. E téren a civil szervezetek is jelentős részt tudnának vállalni a lakosság tájékoztatásában. A kistérségi projekt célja egyezik: – a települési célokkal - képviselőtestületi döntések segítése – a Közép-dunántúli régió és Komárom-Esztergom megye fejlesztési koncepciójával, környezetvédelmi programjával – Az országos SAPARD terv tervezett intézkedéseivel, az EU SAPARD programmal. 5. A projekt szükségességének indoklása A projekt szerves része a kistérség környezetgazdálkodásának. Ezen túlmenően a térség állapotának értékelésekor megállapítottuk, hogy természeti, táji és történelmi adottságai folytán az idegenforgalom fejlesztésének célszerű elsőséget adni, de ehhez jelentősen meg kell változtatni a jelenlegi környezeti állapotot. A környezetállapot javítása csak a civil szervezetek, az Önkormányzatok és a vállalkozói szféra hatékony együttműködésére alapozva valósítható meg. Első lépésben az állapotot jellemző adatok hozzáférhetőségét (megfelelő adatbázisba rendezve) kell biztosítani, mert a lakosság környezeti tudatossága lehet a program alapvető mozgatórugója. A civil társadalom hatékony és érdemi részvételéhez szükséges továbbá a térségi közösségfejlesztés, amelynek feltétele a szervezett infrastruktúra fejlesztés, környezeti adatbázis létrehozás és kommunikációs informatikai rendszer fejlesztése. Az erre alapozott és így kialakuló együttműködés hozhatja meg az adott természeti, környezeti feltételekből kiinduló, azokat hasznosító, a környezet állapotát javító, végül, de nem utolsó sorban a környezeti tudatosságot növelő intézkedéseket. A fenti működéshez egyrészt a Kistérség környezeti állapotát figyelő rendszer létrehozása, másrészt a közösség fejlesztés – kistérségi környezetvédő szövetség a térségi környezetvédő civil szervezetekre alapozva – szükséges.

234



A környezeti adatbázis és monitoring kialakításának eredmény mutatói A meglévő környezeti adatok és adatszolgáltatók feltárása, rendszerbe foglalása. Az adatok egységes nyilvántartását biztosító számítógépes adatbázis telepítése és működtetése. Az adatbázishoz az online hozzáférés biztosítása az érdekeltek részére. Naprakész, a tényleges összefüggéseket feltáró, és az adekvát beavatkozásokat megalapozó környezeti adatbázis rendelkezésre állása. Hiányzó környezeti adatok mérésére környezetvédő civil szervezetek részére eszközök és tudás biztosítása. A környezeti adatbázis és monitoring kialakításának hatásmutatói Hosszabb távon a környezetállapot javulása, szennyező források megszűnése. A kistérség ökológiai modellezése segíti környezeti problémák megelőzését. A térséget érintő legkülönbözőbb tervezési munkálatoknál nem kell minden esetben újra és újra lefolytatni az adatgyűjtést. Hatékonnyá válik a környezeti információk, EU normák terjesztése, gyorsabban és jobban történik a helyi környezeti problémák megoldása. Ismertebbé válnak a kistérség természeti, környezeti értékei, nő a környezetbarát idegenforgalom, új munkahelyek létesülnek. Nő a kistérségben élők környezeti tudatossága, aktivitásuk a környezet védelmében. 6. A projekt tartalma Kistérségi környezetállapot tükröző adatbázis létrehozása, majd a karbantartást biztosító monitoring rendszer felállítása Az első lépés annak pontos felmérése, hogy a legkülönbözőbb hatóságoknál, térségi tervezéssel foglalkozó szervezeteknél vagy más érdekelteknél milyen típusú - a témakörhöz tartozó - adatok vannak, azokat milyen rendszerességgel újítják fel, az adatok mennyiben tekinthetőek közérdekűnek és nyilvánosnak (ingyenes adatszolgáltatás) vagy milyen jogszabályi, illetve anyagi feltételek megléte esetén lehet az adatokhoz hozzájutni. Ezt a felmérést megbízási szerződés alapján kellene elvégeztetni. A következő megbízás tartalma arra irányulna, hogy egy szakértő cég hozza létre azt a szoftvert, amelyik biztosítja a különböző helyről átvett adatok egységes kezelhetőségét, és egy strukturált adatbázisba történő egyesítését. Ezt követően meg kell határozni az adatbázis helyét, kezelőjét, az adatbázisra vonatkozó valamennyi szabályt, ideértve az adatbázisból történő adatszolgáltatás rendjét is, továbbá a hardver telepítésével, és működtetésével összefüggő tárgyi és személyi költségeket. Az lenne célszerű, ha az eddig írtak végrehajtását a legnagyobb, tehát az esztergomi önkormányzat végezné el úgy, hogy a kistérségi társulás településeivel erre vonatkozóan megállapodást köt, amely a költségmegosztást is tartalmazza. Az eddigiekben jelzett adatbázis létrejöttével egyidejűen szükségképpen tisztázódik az adatok karbantartásának módja is, amennyiben az adatbázisba történő adatszolgáltatás magában foglalja az adatszolgáltatók részéről az adatok felfrissítését is. A kapott adatok szükségszerűen vagy az adatszolgáltatók saját mérésein, vagy az általuk begyűjtött és mások által mért adatokon alapulnak (pl. vállalkozói adatszolgáltatás). Idáig eljutva válik világossá az, hogy az adatállomány mennyiben teljeskörű, hol mutatkoznak hézagok, akár egyes tárgyköröket, akár az időbeni gyakoriságot illetően. Ebből következik egy újabb feladat, éspedig a meglévő adatszolgáltatás mérési alapját monitoring rendszernek tekintve ezt hogyan és milyen fedezetből lehet kiegészíteni, továbbépíteni, az így nyert adatokat a meglévő rendszerbe beilleszteni. A hiányzó helyi adatok mérésé és az adatbázisba juttatására 235



értékelni kell, melyekre lehetnek alkalmasak a helyi környezetvédő civil szervezetek, milyen eszközök és személyi feltételeket kell ehhez biztosítani. Hálózat, kistérségi környezetvédő szövetség a térség környezetvédő NGO-ira alapozva A környezetvédelem leghatékonyabb eszköze a tudatformálás. Ennek végzéséhez megfelelően felkészült és szervezett, a helyi közösségre hatni képes, abba beágyazódott civil szervezetekre van szükség. A problémák észlelése és megoldása helyi szinten biztosítható a legjobban, ott oldható meg a lakosok, polgárok mozgósítása, bevonása a környezetkárosodás megelőzésébe, kárelhárításba, a problémák megoldásába. A helyi erőket meghaladó feladatok megoldásához fontos a kistérségi összefogás, információ biztosítása, a kistérség többi civil- és szükség szerint hatósági, szakmai szervezetének és a rendelkezésükre álló erőforrások mozgósítása. Ehhez a kapcsolatot a hálózat informatikai rendszerének biztosítania kell. Ennek a tevékenységi körnek a részletes kimunkálása akkor válik időszerűvé, ha adatbázis felállt, addig a közösség- és szervezetfejlesztéssel a fogadókészséget kell megalapozni. 7. A projekt fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság – a kistérség önkormányzatai forrásai – környezetvédelmi pályázati források (pl. KAC) – telekommunikációs és informatikai fejlesztési pályázatok – vállalkozói források Környezeti fenntarthatóság – a jelenlegi környezet állapotok rendszerszerű megismerése – a jelenlegi környezet állapotok remélt javulása – a környezet állapotának lokális változásai az ok megjelölésével együtt nyomon követhetővé válnak – valamennyi környezeti érdekű adat megjeleníthető térinformatikai rendszerben, annak meghatározott alapegységéhez rendelhető Társadalmi fenntarthatóság – önkormányzatok, a civil szervezeteknek, tervező szervek és gazdálkodó egységek használják a rendszert – a használók észrevételeikkel, tapasztalataikkal hozzájárulnak a rendszer tökéletesítéséhez – fokozódik a kistérség lakosainak érdeklődése és érzékenysége a környezeti problémák és azok megoldása iránt – növekszik a civil társadalmi szervezetek lehetősége, szerepe a környezeti problémák megoldásban – civil szervezetek programjai akciói a lakossági környezeti PR tevékenységben (pl. az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület környezeti tanácsadó, tudatformáló munkája) 236



4.4. számú Projekt A JÖVŐ HÍDJA AZ ISTER-GRANUM KISRÉGIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉRE

A projekt gazdája: Kapcsolattartó neve: címe: tel/fax/mob.:

Ister-Granum kisrégió Ocskay Gyula koordinátor

2. A projekt által közvetlenül érintett célcsoportok A projekt küldő térségei: Érintett települések: Érintett kistérségek:

Bajót, Dömös, Esztergom, Lábatlan, Mogyorósbánya, Nyergesújfalu, Pilismarót, Süttő, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Kesztölc, Sárisáp (Esztergom-Nyerges újfalui és Dorogi kistérség) Južny Region (Déli Régió – Szlovák Köztársaság)

A stratégiai híd célcsoportja – a térségben élő polgárok, – civil szervezetek, – szakmai szervezetek (vállalkozók, oktatási, közigazgatási, környezetvédelmi, idegenforgalmi stb. szakértők), – önkormányzatok, – politikusok, – külső szakértők Az információs híd célcsoportja – a szomszédos térségek polgárai, – civil szervezetek, – szakmai szervezetek – önkormányzatok A innovációs híd célcsoportja – vállalkozók – közigazgatási dolgozók, A partnerség hídjának célcsoportja – a térség és a szomszédos térség polgárai – civil szervezetek, – kulturális élet szereplői, – gazdasági élet szereplői, – turisztikai szakemberek és cégek. – önkormányzatok 237



3. Helyzetleírás Az Ister-Granum kisrégión belüli együttműködésnek hagyományai vannak. A Mária Valéria híd építésével párhuzamosan felélénkülnek a kapcsolatok a határ két oldala között is. Civil és szakmai területeken már korábban is léteztek kezdeményezések. Így pl. a Párkányi Galéria és az Esztergomi Művészek Céhe, a Párkányi Kulturális Egyesület, valamint a Rákóczi Szövetség esztergomi csoportja, illetve a Magyarok Világszövetsége Esztergom környéki szervezete között. A Déli Régió Ipartestülete és az Esztergomi Ipartestület között létrejött megállapodás alapján megalakított Gazdasági Tanácsadó Iroda közös vállalatok alapításában, határ menti piaci lehetőségek feltárásában, a nemzetközi kapcsolatok bővítésében, valamint szlovákiai és magyarországi képzési lehetőségek feltérképezésében áll a két térség vállalkozóinak rendelkezésére. A környezetvédelem terén jelentős előrelépés az a regionális megállapodás, melyet Párkány, Esztergom, Dorog, Lábatlan és Nyergesújfalu polgármestere írt alá június 20-án, s melynek értelmében a légszennyezést mérő imissziós állomások kerülnek felállításra a Duna mindkét partján. A Mária Valéria híd újjáépülése ezeknek a kapcsolatoknak a kiterjesztésére ad lehetőséget. A régi-új összekötő kapocs előnyeinek sikeres kihasználása és az azzal járó veszélyek elkerülése azonban regionális szintű koordinációt is megkövetel. Az együttműködés szerződéstervezetét a párkányi önkormányzat 2000. február 15-én, az esztergomi április 13-án fogadta el. A megállapodást május 15-én az egykori Esztergom vármegye házának felújított dísztermében, Németh Zsolt politikai államtitkár úr jelenlétében írta alá Jan Oravec párkányi és Meggyes Tamás esztergomi polgármester. A kezdeményezéshez több mint 20 szlovákiai (elsősorban az ún. Déli Régió tagjai) és 10 magyarországi település (az Esztergom-Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Tanács települései, valamint Tokod és Tokodaltáró községek) jelezte csatlakozási szándékát. A két régió és a csatlakozó községek közötti együttműködési megállapodás aláírására 2000. október 13-án került sor Párkányban, Eckhard Jaedtke úr, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja tanácsosának jelenlétében. Október 17-én megtörtént a munkaterület átadása is, így elkezdődhetett a híd újjáépítése. 4. A projekt célja A stratégiai cél: kapcsolatok elmélyítése a környezetvédelem és a térségi fejlesztések révén, amelyek a kis térség fejlődését hosszú távon megalapozhatják. A Mária Valéria híd nyújtotta előnyök és a hídépítéssel együtt jelentkező hátrányok, veszélyek kezelése, a határok spiritualizálásában való tevékeny részvétel révén a két állam európai uniós csatlakozásának segítése. A közvetlen cél: a projekt tulajdonképpen minden területen igyekszik megteremteni az alapvető feltételeket az együttműködéshez és az információszerzéshez. A kistérségi projekt célja egyezik a kistérségi célokkal: a térségi fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok közül: Határ menti térségi együttműködés elősegítése; Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése Komárom-Esztergom megye fejlesztési koncepciójával, 238



az Országos területfejlesztési koncepcióval (1996. évi XXI. törvény 5. és 7. §, a koncepció elfogadva: 1998. márc. 20.), az országos -terv tervezett intézkedéseivel, a program lebonyolítását segítő tevékenységek (információnyújtás, nyilvánosság, monitoring) támogatása a magyar-szlovák nemzetközi kapcsolatokat szabályozó egyezményekhez (az 1995. március 19én, Párizsban a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről aláírt magyar-szlovák szerződéshez, valamint az 1998. nov. 24-én Pozsonyban keltezett nemzetközi szerződéshez, melyet a magyar országgyűlés az 1999/2.sz törvénnyel ratifikált) Az országos SAPARD tervvel, és az EU SAPARD célokkal. 5. A projekt szükségességének indoklása Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) EU-komform regionális osztályozási rendszerében az Esztergom és Nyergesújfalui kistérség a speciális adottságú területek közé sorolható be: egyrészt határ menti térség, másrészt környezeti szempontból veszélyeztetett, főként a Duna vízbázisát tekintve. A határ menti térségek szerepe a csatlakozási folyamat előrehaladtával erősödni fog. Az ilyen sajátosságú régiók számára az OTK az alábbi prioritásokat fogalmazza meg: idegenforgalmi fejlesztések, közös vállalkozások megvalósítása, ipari parkok, vállalkozási övezetek kialakítása, határátkelők mennyiségi és minőségi fejlesztése, kooperációban megvalósuló környezetvédelmi fejlesztések beindítása, információs infrastruktúra fejlesztése. A megyei területfejlesztési koncepció a határ menti térségeknek kapuszerepet szán. Feladatuk a határon átnyúló együttműködés elősegítése. Ennek prioritásai: közös területfejlesztési, környezetvédelmi programok kidolgozása, különös tekintettel az idegenforgalmi fejlesztésekre, közös vállalkozások, közös környezetvédelmi fejlesztések, a határátkelők, az információs struktúra, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A Mária Valéria híd újjáépülése után ezek a célterületek felértékelődnek, a kisrégió mint Budapest északi kapuja fontos alközponttá válhat mind gazdasági-innovációs, mind logisztikai bázisként. A regionális és megyei szempontból periférikus helyzetű esztergom-nyergesújfalui kistérség kitörési pontja a híd lehet. Ez a híd az észak-déli kooperáció lehetőségének megteremtésével kiemelheti a kisrégiót elszigeteltségéből. Ennek a lehetőségnek a kiaknázásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyar oldal érintett szereplői birtokában legyenek az együttműködéshez, a közös vállalkozások beindításához szükséges ismereteknek (tréningek), a túloldali kistérségre vonatkozó információknak (web-site), s a rendelkezésre álló ismeretek alapján el kell készíteni az együttműködés stratégiáját, amely nyomán meg lehet rendezni az első közös akciókat. A projekt lehetőséget teremt a program népszerűsítésére, szélesebb körben való megismertetésére, a megrendezett fórumokon a határ túlsó oldalán élő állampolgárok körében is. Az akciók során eleve megfogalmazódhatnak azok az elvárások, megrajzolhatók azok a célterületek, ahol a szlovák partnereknek a munkát folytatniuk érdemes. Ugyanakkor kialakulnak azok a kapcsolatok, amelyek ezen programok elkészítésekor a szakmai tanácsadás fórumaivá válhatnak a területén. Az együttműködés eredménymutatói – Közös információs rendszer kiépítése. – Közös fejlesztési stratégia elkészítése. – Környezeti, természeti, táji helyzet javulása, – Szakmai bizottságok megalakulása. 239


– – –


A térségi munkában résztvevő személyek, szervezetek felkészítése. Közös rendezvények. A foglalkoztatási helyzet javulása.

Az együttműködés hatásmutatói – A térség (határ menti szerepe révén) fejlődésnek indul. – A bővülő kapcsolatok révén mind több lakos kapcsolódik be a közös munkába. – Tudatformálás, mind interetnikus, mind társadalmi önszervező szinten. – A határ átjárhatóságának alapvető feltételei megteremtődnek. – Idegenforgalmi érdeklődés felkeltése. 6. A projekt tartalma A projekt fő célja a mentális hídépítés, ezáltal a valóságos híd felépüléséből fakadó lehetőségek hatékony kihasználásának előkészítése. Ennek lépései az alábbiak: 1. a két kistérség további együttműködését megalapozó stratégiai dokumentum és az együttműködés akciótervének elkészítése aktív helyi közreműködéssel, szakértőtanácsadó cég bevonásával (STRATÉGIAI HÍD); 2. az együttműködés információs rendszerének kifejlesztése, a program térségi anyagának népszerűsítése, a határon átnyúló együttműködés eredményeinek megjelenítése a világhálón, e-mail group kialakítása az érdekelt felek bevonásával (INFORMÁCIÓS HÍD); 3. a helyi közreműködők határon átnyúló együttműködésekre vonatkozó ismereteinek elmélyítése tréningsorozat keretében, a program megismertetése a térségi és szomszédos térségi szereplőkkel, ehhez kiadványok, ismertetők készítése (INNOVÁCIÓS HÍD); 4. a projekt utolsó harmadában az akciótervben megfogalmazott tevékenységeket, elsősorban az együttműködést megalapozó és elősegítő akciókat szeretnénk lebonyolítani (A PARTNERSÉG HÍDJA). A tevékenységek részletezése: STRATÉGIAI HÍD: együttműködési akcióterv elkészítése Esztergom és Párkány kistérségei közötti együttműködés stratégiai tervének elkészítése külső konzulens cég bevonásával, aktív helyi közreműködéssel. A dokumentum főbb fejezetei: – Az érintett terület rövid átvilágítása, a határon átnyúló együttműködés lehetőségei, nehézségei. A alkalmazása a határ menti térségek fejlesztésében. – A híd átadásának a határon átnyúló együttműködésre gyakorolt várható hatásai. – Az együttműködésben elérendő rövid, közép és hosszú távú célok kitűzése. – A célok megvalósításához vezető teendők, a rövid és közép távú tennivalók projekt szinten történő részletes kidolgozása. Az akcióterv készítése alatt folyamatos workshopok, szakértői, politikai találkozók kerülnek megrendezésre. Az akcióterv készítése alatt kialakul az a csoport, amely az együttműködés motorjaként dolgozik. Az akcióterv készítésének közös munkája nyújt alkalmat a tréningekkel, 240



képzésekkel kapcsolatos igények megfogalmazására is. Ily módon a következő fázisban kivitelezendő tréningsorozat témái biztosan találkoznak a helyi szereplők igényeivel. INFORMÁCIÓS HÍD: közös információs rendszer kialakítása Esztergom város önkormányzata számítástechnikai rendszerének továbbfejlesztése nyújt lehetőséget a határon átnyúló együttműködés információs központjának felállítására. A szükséges számítástechnikai hardver a város rendelkezésére áll, a további fejlesztések az információgyűjtéshez, -kezeléshez és -megjelenítéshez (Internet web-site) szükségesek. Az információs rendszer másik eleme egy zártkörű levelezési csoport megszervezése, melyhez a projektben résztvevők és a határon átnyúló együttműködésben érintett személyek, szervezetek kapcsolódnának a határ mindkét oldaláról. INNOVÁCIÓS HÍD: a határon átnyúló együttműködés tréningje A tréning résztvevői a határ mindkét oldalát képviselik. A határon átnyúló együttműködések európai és más határokon szerzett hazai tapasztalatainak megismerése nagymértékben járulhat hozzá az Esztergom és Párkány közötti együttműködés hatékonyságának javulásához. Várható témák: – A két ország jogrendszere, a határon átnyúló együttműködést meghatározó nemzetközi és országos joganyagok. – A két ország területfejlesztési rendszere, együttműködési lehetőségek. A vidékfejlesztés magyarországi mintája, a program a magyar vidékfejlesztésben. – A két ország intézményeinek, önkormányzatainak kompetenciái, az együttműködés bürokratikus keretei. – A határon átnyúló együttműködés modelljei az EU-ban (politikák, támogatási rendszerek, mintaprojektek). – A vállalkozói és a civil szféra lehetőségei. A PARTNERSÉG HÍDJA: az együttműködést megalapozó és elősegítő akciók Az akciótervben meghatározott lépések a projekt utolsó fázisában részben megvalósításra is kerülnek. A projektmenedzser és a két város önkormányzata közreműködésével a kistérségi szereplők határon átnyúló hatású rendezvényeket bonyolítanak le. A rendezvények nagy számú kedvezményezett részvételét biztosítják, így ez a projektfázis a két térség közötti kapcsolatépítés leghatékonyabb eszköze. 7. A projekt fenntarthatósága Gazdasági fenntarthatóság a két határ menti térség saját forrásaival és pályázati pénzekkel indítja be az együttműködést, a további együttműködés, a stratégia megvalósítása során számítunk a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió segítségére, valamint az egyes államok területfejlesztési támogatásaira, az informatikai rendszer kiépítéséhez a hardver hátteret Esztergom, illetve párkány informatikai bázisa nyújtja, 241



a beinduló együttműködés révén kialakuló fejlesztések a gazdaság és a turizmus területén biztosíthatnak további forrásokat a projekt továbbviteléhez. Társadalmi fenntarthatóság – a határon átnyúló napi együttműködésbe egyre többen kapcsolódnak be – a szakmai, közigazgatási és civil szervezetek bekapcsolódása, az együttműködés bázisának kiszélesedése, – a közös információs rendszer kialakíthat egyfajta térségi identitástudatot, – a közös információs rendszer hozzáférhetősége, – a térségi identitástudat a rendszer fenntartója, – az együttműködésbe bekapcsolódó társadalmi szervek szándéka, – a programot felvállaló önkormányzatok szándéka.

242

A ESZTERGOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMJA. Esztergom, 2002

Recommend Documents