A Debreceni Egyetem szabályzata

A Debreceni Egyetem szabályzata

az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról

2015. április 23.

2

A Debreceni Egyetem (továbbiakban: Egyetem) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. (Nftv.) 11. § (1) bekezdésében és az Egyetemi SZMSZ 37. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. tv. (Kjt.) és ennek végrehajtására kiadott 53/2006. (III.14.) Korm. rendelet, a 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet, a 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet, a 356/2008. Korm. rendelet, a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet előírásaira - az egyetemi alkalmazottak alkalmazásának, előmenetelének, folyamatos alkalmasságának és az alkalmazás egyéb követelményeinek feltételeiről az alábbi szabályzatot alkotja: Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1)

A szabályzat hatálya az Egyetemen alkalmazott valamennyi közalkalmazottra és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban alkalmazott személyre kiterjed, függetlenül attól, hogy foglalkoztatásuk teljes- vagy részmunkaidőben történik (a továbbiakban: alkalmazott).

(2)

A szabályzatot alkalmazni kell a) az első alkalmazáskor az álláshely betöltésére való alkalmasság elbírálása céljából, b) a határozott idejű kinevezés lejártakor a végzett munka értékelése, és a további foglalkoztatásra való alkalmasság elbírálása céljából, c) minden olyan esetben, amikor szükség van a végzett munka értékelésére (pl. az előléptetési eljárás során, továbbképzési, kitüntetési stb. javaslatnál, a teljesítmény értékelésénél).

(3)

A szabályzat szerint kell eljárni minden olyan más esetben, amikor az érintett alkalmazott munkáját, alkalmasságát kell értékelni (pl. külföldi ösztöndíj, tanulmányút, kitüntetési javaslat, valamint tudományos vagy szakmai továbbképzésre vonatkozó javaslat kapcsán).

(4)

A szabályzatban előírt egyetemi tanári, főiskolai tanári követelményektől – függetlenül attól, hogy a kinevezés, előléptetés pályázati eljárás keretében, vagy annak mellőzésével történik – sem az első alkalmazásnál, sem a további előléptetésnél eltérni nem lehet. Egyéb oktatói, valamint a tudományos kutatói munkakörre a karok szigorúbb alkalmazási feltételeket is előírhatnak a jelen szabályzat Függelékében.

3

Második rész AZ OKTATÓI MUNKAKÖRRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 1. 2. § (1)

Az Nftv. és az SZMSZ 37. § (8) bekezdése által előírt általános követelményeken túl a tanársegédi munkakörbe történő kinevezés együttes feltételei: a) oktatási feladatai témájában a mesterfokozat és szakképesítés követelményeit érdemben meghaladó tudás, és ehhez kapcsolódó széleskörű tájékozottság, b) eredményes tudományos munka végzésére való alkalmasság, a doktori képzés megkezdése, c) egyetemi karon legalább egy, a szakmájában hasznosítható idegen nyelvből középfokú (B2) szintű, komplex típusú államilag elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, főiskolai karon egy nyelvből középfokú (B2) szintű szóbeli (A), vagy írásbeli nyelvvizsga (B), amennyiben a nyelvvizsga még nem volt az oklevél megszerzésének a feltétele, d) szemináriumok, gyakorlatok vezetésére való alkalmasság, e) a klinikákon vagy a diagnosztikus intézetekben szakvizsga.

(2)

Az adjunktus kinevezésének feltételei az (1) bekezdésben foglalt követelményeken túl: a) szakterülete alapos ismerete, annak széles körű, korszerű áttekintése, b) képesség színvonalas gyakorlatok, szemináriumok vezetésére, főiskolai karon előadások tartására, azok anyagának összeállítására, diákköri, szakdolgozati diplomamunkát készítő hallgatók irányítására, c) tudományos fokozat megszerzése d) magas színvonalú, önálló eredmények publikálása, illetve szabadalmaztatása, e) részvétel oktatási segédanyagok készítésében, f) a szakmai közéletben való részvétel.

(3)

Az egyetemi docensi munkakörbe való kinevezés feltétele az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételeken túl a) tudományága magas színvonalú ismerete, szűkebb területén elmélyült, nemzetközi szakirodalmi tájékozottsággal bír, b) átfogó tananyagformáló és ismeretátadó készség, alkalmasság a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos illetve művészi munkájának irányítására, új tantárgyak programjának kialakítására, c) önálló tudományos eredmények, s ezekről folyamatos, az adott szakterületen kiemelkedőnek elismert publikációk, d) képesség idegen nyelven szabad előadás tartására, illetve vitában való részvételre, e) habilitált egyetemi oktató kivételével legalább 10 éves oktatói tapasztalat.

4

(4)

Az egyetemi tanári kinevezés/az egyetemi tanári munkakörben való alkalmazás feltétele az előző bekezdésekben foglaltakon túl: a) a Magyar Akkreditációs Bizottság aktuális szakterületre meghatározott egyetemi tanári követelményeinek való megfelelés, b) doktori fokozat, amennyiben magyar állampolgár, habilitáció vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlat, c) doktori értekezések és/vagy sikeres kutatási pályázatok témavezetése, d) tájékozottság tudományterületének hazai és nemzetközi eredményeiről, azok továbbfejlesztése, e) hazai és nemzetközi elismertség, amit a hazai és idegen nyelvű publikációk, szakkönyvek, a hazai és nemzetközi konferenciákon történő részvétel is bizonyít, f) önálló kutatócsoport vezetésére való képesség, iskolateremtő tevékenység folytatása, A kinevezésnél előnyt jelent az MTA doktori cím.

(5)

Főiskolai docenssé az nevezhető ki, aki az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelményeken túl az alábbi feltételekkel rendelkezik: a) szakképzettségének megfelelő szakmai vagy felsőoktatási gyakorlat, b) igazoltan elismert oktatói, kutatói vagy kiemelkedő alkotói szakmai gyakorlati tevékenység, c) magas színvonalú ismeretek az oktatott tárgyból (tárgyakból), megfelelő ismeretek a kapcsolódó tudományterületekről, d) saját kutatásait dokumentáló publikációk, saját vagy társszerzőkkel írt jegyzet, szakkönyv, oktatási segédanyag, illetve jelentős műszaki, művészeti alkotás, e) alkalmasság lektorálási feladatok ellátására, f) képesség a képzést meghatározó szakmai feladatok ellátására (curriculum tervezése), g) alkalmasság a hallgatók és a tanársegédek tanulmányi és tudományos, művészi munkájának irányítására, segítésére, egyéb vezetői feladatok ellátására (kutatási projekt, bizottsági elnök, oktatási egység vezetése stb.), h) képesség idegen nyelvű előadások tartására i) aktív részvétel a szakmai közéletben, képesség önálló oktatási és tudományos kapcsolatok szervezésére.

(6)

A főiskolai tanár kinevezésének/főiskolai tanári munkakörben való alkalmazásának feltételei az (5) bekezdésben foglaltakon túl: a) habilitált oktató kivételével szakképzettségének megfelelő, legalább 10 éves kiemelkedő felsőoktatási oktatási gyakorlat, b) szakterületének magas szintű, nemzetközi ismerete, új eredmények létrehozására és bemutatására való képesség, c) oktató, tudományos vagy szakmai tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a tanársegédek, a doktori képzésben részt vevők tanulmányi, tudományos, művészi munkájának vezetésére, az utánpótlás nevelésére, d) folyamatos publikálás, jegyzet-, szakkönyv írása, illetve művészi, műszaki alkotómunka, e) önálló kutatás tervezése, szervezése,

5

f) g) h) i)

j) k) (7)

oktatási és tudományos kapcsolatok szervezése, folyamatos tananyagfejlesztő tevékenység, új tantárgyak kialakításának és bevezetésének képessége, szakértői, lektori tevékenység, képesség a képzést meghatározó szakmai feladatok magas színvonalú ellátására (curriculum fejlesztés, nemzetközi szakmai projektvezetés, szakalapítások), hazai és nemzetközi szakmai körökben való ismertség és elismertség, képesség idegen nyelven is előadás tartására, szakmai vitára.

Az (1)-(6) bekezdésben meghatározottakon kívüli további követelményeket a karok határozzák meg, mely feltételek a jelen szabályzat függelékét képezik. 2. SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK A ZENEMŰVÉSZETI KARON 3. §

(1)

A tanársegédi munkakörbe történő kinevezés feltételei a 2. § (1) bekezdésében foglalt követelményeken túl: A jelölt a) lásson el folyamatos oktatási és nevelési feladatokat, b) rendelkezzen hangversenyezési gyakorlattal, c) végezzen művészi vagy elméleti munkát tanszékvezetője, munkahelyi vezetője irányításával, d) legyen tájékozott a zeneoktatás és a zenei előadó-művészet hazai világában.

(2) Az adjunktusi munkakörbe történő kinevezés sajátos feltételei az (1) bekezdésben foglaltakon túl: a) képesség önálló művészeti munkára, folyamatos oktatási tevékenység ellátása, b) egyéni és csoportos hallgatói tevékenység irányítására való képesség, c) fokozott tájékozottság a hazai és nemzetközi zenei életben, d) tájékozottság a zeneiskolai és a szakközépiskolai oktatási programokban, módszerekben, követelményekben, e) oktatásszervezési feladatokban, tantárgyi programok összeállításában, műsorszerkesztési, illusztrációs anyagok elkészítésében való részvétel, f) folyamatos művészi munka, szakmai fórumokon való részvétel, k) az intézmény közéletében való részvétel, l) vezetőinek irányításával részvétel a város, a régió és az ország művészeti közéletében. (3) A főiskolai docensi munkakörbe történő kinevezés feltételei a 2. § (5) bekezdésben foglaltakon túl: a) a művelendő zenepedagógiai terület egy-egy témájának nemzetközi eredményeit is magában foglaló ismerete, b) magas színvonalú előadói képesség, c) országosan ismert és elismert művészi vagy zenetudományi tevékenység, d) a fiatal munkatársak szakmai irányítása,

6

e) f) g) h)

oktatási-nevelési feladatok folyamatos ellátása, speciális kollégiumok tartása, irányító, szervező szinten részvétel a város, a régió zenepedagógiai közéletében, a művészi életben, képesség szakmai továbbképzések vagy mesterkurzusok tartására, országosan értékelhető művészeti, és elméleti pedagógiai munkásság.

(4) Az egyetemi docensi munkakörbe történő kinevezés feltételei a 2. § (3) bekezdés-

1

ben foglaltakon túl: a) doktori fokozat, illetve az Nftv. által e fokozatokkal egyenértékűvé nyilvánított művészeti díj, MFAB által elismert külföldi művészeti kitüntetés b) a művelendő zenepedagógiai és művészeti terület egy-egy témájának nemzetközi eredményeit is magában foglaló ismerete, c) országosan ismert és elismert művészi, zenepedagógiai vagy zenetudományi aktív tevékenység, d) a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők tudományos és művészeti munkájának vezetése e) a pályakezdő oktatók munkájának szakmai irányítása f) oktatási-nevelési feladatok folyamatos ellátása, speciális kollégiumok tartása, g) irányító, szervező szinten részvétel az egyetem, a város, a régió művészeti és zenepedagógiai közéletében, h) aktív részvétel a Zeneművészeti Kar művészeti-, oktatási és közéletében, i) képesség szakmai továbbképzések vagy mesterkurzusok tartására idegen nyelven is, j) önálló tudományos eredmények és művészeti munka (pl. CD, DVD felvétel) publikálása. 2

(5) A főiskolai tanári kinevezés/főiskolai tanári munkakörben való alkalmazás feltételei a 2. § (6) bekezdésben foglaltakon túl: a) DLA vagy doktori fokozat, illetve az e fokozatokkal egyenértékű művészeti díj, a jogszabályban meghatározott művészeti díjak valamelyike, illetve a MFAB által ezekkel egyenértékűnek tekintett külföldi művészeti elismerés, b) kiemelkedő és nemzetközileg is elismert művészi tevékenység, c) a művészetpedagógia nemzetközi összehasonlítását tartalmazó ismeret, d) művészeti előadó együttes vagy csoport vezetésére való képesség, e) szakmai továbbképzések irányítása, mesterkurzusok tartása, f) külföldi szakmai tapasztalatok hazai hasznosításának segítése a külföldi kapcsolatok kezdeményezésével, fenntartásával.

3

(6) Az egyetemi tanári kinevezés/egyetemi tanári munkakörben való alkalmazás feltételei a 2. § (4) bekezdésben foglaltakon túl: A jelölt a végezzen nemzetközileg is magasan elismert művészi tevékenységet,

Beiktatta a 28/2013. (VI.26.) sz. szenátusi határozat, hatályos 2013. június 27-től. Számozását módosította a 28/2013. (VI.26.) sz. szenátusi határozat, hatályos 2013. június 27-től. 3 Beiktatta a 34/2013. (VI.26.) sz. szenátusi határozat, hatályos 2013. június 27-től. 1

2

7

b) c) d) e) 4

önálló oktatói munkája mellett irányítsa a beosztott oktatók munkáját is, rendelkezzék szakterületének nemzetközi művészet-pedagógiai eredményeinek ismeretével, legyen képes ezek továbbfejlesztésére, továbbadására, legyen magas szintű művészi vagy elméleti oktatói és rendszerező, publikáló képessége, legyen képes iskolateremtő tevékenység ellátására.

(7) A művészeti felsőoktatásban 2018. december 31-ig a foglalkoztatási követelményrendszer alkalmazásával, a felsőoktatási intézmény működési engedélyével összefüggésben a doktori fokozattal egyenértékű a Kossuth-díj, valamint a kormányrendelet vagy miniszteri rendelet alapján adományozott művészeti díj, annak tekintetében, aki a díj tulajdonosa, feltéve, hogy az érintett legalább alapképzésben szerzett oklevéllel rendelkezik. E rendelkezés kizárólag a művészeti felsőoktatásban létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján 2014. június 30-án már betöltött oktatói munkakör megtartása tekintetében alkalmazható. Doktori fokozat hiányában 2019. január 1-jétől kezdődően megszűnik a munkakörhöz szükséges munkaköri cím használatának a joga. 3. AZ OKTATÓKRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 4. §

(1)

Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki az oktatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől számított nyolcadik év elteltéig az adjunktusi munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítette.

(2)

Nem foglalkoztatható tovább az az oktató sem, aki az oktatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől számított tizenkettedik év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot.

(3)

Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít bele az az időszak, amely alatt a közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési szabadság miatt, gyermekgondozás, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresőképtelen betegség miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt szünetel.

(4)

Az oktató kinevezésében meg kell határozni, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket az oktatónak milyen ütemezésben kell teljesítenie, és fel kell hívni a figyelmét az (5) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményekre.

(5)

A főiskolai tanári, egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintettnek a miniszterelnök főiskolai tanári, illetve a köztársasági elnök egyetemi tanári címet adományozott. Ha a pályázó még nem rendelkezik a megfelelő munkaköri címmel, a közalkalmazotti jogviszony létesítését megelőzően a

4

Számozását módosította és módosította a 34/2013. (VI.26.) sz. szenátusi határozat, hatályos 2013. június 27-től.

8

rektor kezdeményezi a főiskolai, egyetemi tanári munkaköri cím adományozására irányuló eljárást. Az ilyen kinevezéssel rendelkező személy másik munkáltatónál is létesíthet azonos oktatói munkakört újabb munkaköri cím adományozása nélkül. (6)

Ha az oktató munkahelyet változtat, új, vagy további jogviszonyt létesít, a munkáltató az előző munkáltatónál elért vagy annál alacsonyabb munkaköri címnek megfelelő munkakörben is foglalkoztathatja.

(7)

Az egyetemi tanári és főiskolai tanári munkakörben történő alkalmazás legfeljebb a 70. életév betöltéséig szólhat.

(8)

A főiskolai tanári, egyetemi tanári munkakörben történő foglalkoztatás azonban a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a főiskolai tanárt a miniszterelnök, az egyetemi tanárt a köztársasági elnök - a rektor kezdeményezésére, a munkaköri címhez fűződő jogát megvonva - felmentette. A rektor köteles kezdeményezni a főiskolai tanár, egyetemi tanár munkaköri címének megvonására irányuló eljárást, ha azt az érintett kéri, vele szemben jogerős elbocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki, a foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerősen eltiltotta, vagy az érintettet szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. A munkaköri cím megvonásának kezdeményezésével együtt a rektor intézkedni köteles a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről is.

(9)

A Kjt.-ben foglalt rendelkezéseken túl a munkáltató felmentéssel megszüntetheti az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást akkor is, ha az oktató a) nem teljesítette a jogszabályokban és a jelen szabályzatban a munkakörére meghatározott feltételeket, b) nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket a munkáltató - megfelelő határidő biztosításával - a kinevezési okmányban előírt, c) az oktató nyilatkozata alapján az egyetem működési feltételeinek mérlegelése során, illetve az egyetem támogatásának megállapítása során nem vehető figyelembe. Ebben az esetben a Kjt. felmentési időre és végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(10) A közalkalmazotti jogviszony megszűnésével - a főiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével - megszűnik a munkaköri cím használatának a joga is. A főiskolai és az egyetemi tanár a cím használatára mindaddig jogosult, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök a tanári cím használatának jogát nem vonja meg.

9

Harmadik rész A TUDOMÁNYOS KUTATÓKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 5. § (1)

A tudományos segédmunkatárs kinevezésének feltételei: a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség, b) alkotó tevékenység végzése, c) a doktori képzésbe felvételre jelentkezett és a felvételi követelményeknek megfelelt. A tudományos segédmunkatárs folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele, idegen nyelven is, b) résztémákban önálló kutatások végzése, c) oktatási tevékenység, d) törekvés a tudományos munkatársra vonatkozó követelmények teljesítésére, e) 3 éven belül doktorjelölti jogviszony létesítése. (Ez azt jelenti, hogy ha a tudományos segédmunkatárs 3 év alatt nem létesít doktorjelölti jogviszonyt, alkalmatlanság címén megszüntethető a jogviszonya)

(2)

A tudományos munkatárssal szemben támasztott követelmények az (1) bekezdésben meghatározott követelményeken túl: a) doktori fokozat, b) kutatói gyakorlat, mely idő alatt kutatói munkaterv szerint tevékenykedett és rendszeresen publikált. A kar, az Agrártudományi Központ (ATK) vezetője a gyakorlati idő számításánál az Egyetem által szervezett doktori (PhD) ösztöndíjas és nappali költségtérítéses képzés időtartamát is figyelembe veheti. a szakmai gyakorlatban eltöltött legalább 3 év - az egyéb feltételek megléte esetén - egyenértékű a kutatói gyakorlattal, c) legyen alkalmas önálló kutatómunkára mind egyénileg, mind csoportos kutatás keretében. d) egy világnyelvből rendelkezzen középfokú (B2) szintű komplex (szóbeli és írásbeli) állami nyelvvizsgával, e) legyen képes a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának elősegítésére.

(3)

A tudományos főmunkatárssal szemben támasztott követelmények az előző bekezdésekben meghatározott követelményeken túl: a) rendelkezzen doktori (PhD) fokozattal vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal, és a tudományos főmunkatársi minősítő eljárást a kari tudományos bizottság elbírálása alapján sikerrel teljesítse, b) nemzetközi szinten ismerje és művelje tudományterületét. c) legyen alkalmas hazai és nemzetközi tudományos fórumokon szakterületének megfelelő szintű képviseletére,

10

(4)

lehetőség szerint vegyen részt a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek, több kutató tanulmányi, tudományos munkájának irányításában, e) tartson rendszeres kapcsolatot a gyakorlattal, és segítse a tudományos eredmények megvalósítását, f) alkalmas legyen idegen nyelven előadás tartására. A tudományos tanácsadóval szemben támasztott követelmények: a) doktori fokozat, b) publikálás idegen nyelven c) szeminárium, előadás tartása, d) nemzetközi elismertség az adott tudományterületen, e) kiemelkedő tudományos munkásság, f) alkalmasság a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának irányítására, koordinálására, valamint kutatási projektek vezetésére.

(5)

Kutatóprofesszorrá az nevezhető ki, aki az Akadémia rendes vagy levelező tagja.

(6)

A kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói munkakörben legfeljebb a 70. életév betöltéséig lehet közalkalmazotti jogviszonyban állni.

d)

Negyedik rész AZ OKTATÓK ÉS KUTATÓK FOGLALKOZTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 6. § (1)

A jelen szabályzatban meghatározott személyi feltételeket - ha az Nftv. eltérő rendelkezést nem tartalmaz - 2015. szeptember 1-jéig kell kialakítani. Az oktatókra vonatkozó alkalmazási, előmeneteli feltételeket a 2012. szeptember 1-jét megelőzően már az egyetemen foglalkoztatott oktatók tekintetében is alkalmazni kell. A foglalkoztatási feltételek teljesítése tekintetében a 2012. szeptember 1-jét megelőző időszakot is figyelembe kell venni.

(2)

Az Nftv. hatályba lépése nem érinti az oktatók, a kutatók foglalkoztatását, a kiadott közalkalmazotti kinevezést, valamint a részükre kiadott főiskolai vagy egyetemi foglalkoztatáshoz kötődő címeket. 2012. szeptember 1-jét követően az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint is tovább alkalmazható az oktató, a tudományos kutató. Ebben az esetben a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott időbeli korlátozást nem lehet alkalmazni.

(3)

Azoknak az oktatóknak és tudományos kutatóknak a besorolása és foglalkoztatása, akik az 1993. évi felsőoktatási törvény vagy a 2005. évi felsőoktatási törvény 157. § (2) bekezdésének alkalmazásával 2008. augusztus 31-ig a régi követelmények szerint alkalmaztak, akkor változtatható meg, ha az új követelményeket teljesítik.

11

(4)

2012. szeptember 1-jétől kezdődően csak az új jogszabályi követelményekben meghatározottak szerint lehet oktatói, kutatói munkakört létesíteni.

(5)

Az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint alkalmazott és az új követelményeket időközben teljesítő oktatókat, tudományos kutatókat az „egyetemi” oktatókra meghatározott munkakör szerint kell besorolni, függetlenül attól, hogy alkalmazásukra főiskolán vagy egyetemen kerül sor. Ebben az esetben a foglalkoztatásra a Nftv. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidőkbe az adott oktatói munkakörben eltöltött időt be kell számítani. Ha az előírt feltételek teljesítéséhez öt évnél kevesebb év áll rendelkezésre, az oktató az új munkaszerződés, illetve közalkalmazotti kinevezés aláírásának napjától számított öt éven belül köteles az előírt feltételeket teljesíteni. Az oktatót ugyanabba az „egyetemi oktatói” fizetési fokozatba kell besorolni, mint amilyen „főiskolai oktatói” fizetési fokozatban volt, és a fizetési fokozatban eltöltött idő újra kezdődik. Ötödik rész A TANÁRI MUNKAKÖRRE VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK 7. §

(1)

Az Nftv.-ben és az ágazati jogszabályokban meghatározott általános követelményeken túl a tanári munkakörben történő foglalkoztatás további feltétele a) a felsőfokú tanulmányokat közvetlenül befejezőknél legalább jó minősítésű oklevél, b) nem pályakezdők esetében az oktatásban szerzett gyakorlat, vagy kimagaslóan jó szakmai referenciák.

(2)

A tanári munkakörbe történő besorolás feltételeit az 53/2006. (III.14.) Korm. rendelet melléklete határozza meg.

(3)

Az SZMSZ 45. § (4) bekezdésében meghatározott tanári munkakörökben határozatlan idejű kinevezés esetén – a Kjt. 22. §-ában foglalt feltételekkel - gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, három évet meghaladó szakmai gyakorlattal.

(4)

Nem kell gyakornoki időt kikötni abban az esetben, ha a közalkalmazott tudományos fokozattal rendelkezik.

(5)

A nyelvtanári, anyanyelvi lektori, a művésztanári a testnevelő tanári és a kollégiumi tanári munkakörökben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket különösen a szakmai követelmények részletes tartalmát, a gyakornok és a szakmai segítő egyes kötelezettségeit, a számonkérés feltételeit - a jelen szabályzat 1. sz. melléklete, a gyakorlati oktatói, műszaki oktatói, mérnöktanári, műszaki tanári és

12

mestertanári munkakörökben ugyanezen kötelezettségeket - a kari sajátosságokra tekintettel- a jelen szabályzat Függelékében az egyes karok határozzák meg. Hatodik rész AZ OKTATÓI, KUTATÓI MUNKÁT SEGÍTŐ ÉS EGYÉB MUNKAKÖRÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 8. § (1)

Az oktatók, tudományos kutatók és tanárok munkáját ügyvivő-szakértői, ügyintézői munkakörben foglalkoztatottak segítik. Az egyetemen létesíthető ilyen munkaköröket és azok képesítési feltételeit és a besorolás feltételeit az ágazati jogszabályok és a Kjt. Felsőoktatásban való végrehajtásáról szóló 53/2006. (III.14.) Korm. rendelet melléklete határozza meg. Ezen követelményeken túl az ilyen munkakörben foglalkoztatottaktól elvárható, hogy nyitottak legyenek szakmai továbbképzésre, illetve újabb szakmák megszerzésére.

(2)

Az egészségügyi, közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi feladatokat ellátók foglalkoztatására az adott ágazatra vonatkozó jogszabályok határozzák meg az alkalmazási követelményeket.

(3)

Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott munkakörökben foglalkoztatottakkal szemben támasztott egyedi követelményeket a munkaköri leírásukban kell meghatározni

(4)

Az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon kívüli további követelményeket a karok határozzák meg a jelen szabályzat függelékében.

(5)

a) Az egészségügyi feladatot ellátó, a 356/2008. (XII.31.) Korm. rendelet 6. §ában meghatározott munkakörökben, a közoktatási feladatot ellátó, a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott munkakörökben, a bölcsődékben a 257/2000. (XII.26.) Korm. rend. 2/A §-ában meghatározott munkakörökben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket - különösen a szakmai követelmények részletes tartalmát, a gyakornok és a szakmai segítő egyes kötelezettségeit, a számonkérés feltételeit – a jelen szabályzat 2-4. sz. melléklete határozza meg. b) Az Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban a 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározott munkakörökben az a) pontban előírt kötelezettségeket a jelen szabályzat 5. sz. melléklete határozza meg.

13

Hetedik rész A FOLYAMATOS ALKALMASSÁG KÖVETELMÉNYEI 9. § (1)

Az egyetem valamennyi alkalmazottjának kötelessége a rájuk vonatkozó alkalmazási feltételeknek való megfelelés, a jogszabályok, szakmai szabályok, az egyetemi szabályzatok és a munkaköri leírásokban foglaltak megtartása, a rájuk bízott vagy az általuk használt eszközök rendeltetésszerű használata és védelme, továbbá az, hogy emberi magatartásukkal és szakmai eredményeikkel - az Egyetemen belül és azon kívül - hozzájáruljanak az Egyetem feladatainak eredményes ellátásához, jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez.

(2)

Az oktatók, tudományos kutatók az SZMSZ 39. és 41. §-ában meghatározottakon túl a) vegyenek részt az oktató-nevelő munkában, óráikat az órarendben rögzített helyen és időpontban pontosan tartsák meg, esetleges óraelmaradás esetén a munkahelyi vezetőt tájékoztassák, s gondoskodjanak az elmaradt órák pótlásáról. Az egyes oktatói munkakörök minimális kötelező óraszámát, a karok feladatát a melléklet határozza meg. b) érvényesítsék az Egyetem tanulmányi és vizsgarendjét, tartsanak fogadóórát a kari szabályzatokban meghatározott rend szerint, azok időpontjáról a hallgatókat tájékoztassák, c) folytassanak rendszeres tudományos munkát, s annak eredményeit publikálják, d) vegyenek részt az egyetemi és szakmai közéletben, a választás által elnyert egyetemi tisztséget lássák el. Az első két előírás a kutatókra csak akkor vonatkozik, ha oktató munkát is végeznek.

(3)

a) A közalkalmazott feladatai ellátásának megítélése, ismereteinek, képességeinek, személyi tulajdonságainak értékelése, szakmai fejlődésének elősegítése érdekében a Kjt. és végrehajtási rendeleteiben meghatározott szempontok és a Kjt. 1. sz. mellékletében – az oktatói, kutatói munkakörökben az 53/2006. (III.14.) Korm. rend. 5. §-a szerinti eltéréssel - meghatározott minősítési lap figyelembevételével a felsőoktatási feladatokat ellátó közalkalmazottak teljesítményét értékelni, az egészségügyi, közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi feladatokat ellátó közalkalmazottak munkáját az alábbi esetekben minősíteni kell: aa) ha a közalkalmazott tartósan magas színvonalú munkavégzése miatt a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét csökkenteni kívánja a munkáltató, ab) ha a garantáltnál magasabb összegű illetményben kívánja a munkáltató a közalkalmazottat részesíteni, ac) ha már a kinevezéskor a garantáltnál magasabb illetmény került megállapításra, a kinevezést követő egy év elteltével,

14

ad)

ae) af)

ha közalkalmazott kéri, legkorábban a jogviszonya keletkezését, vagy az előző minősítését követő három évet követően, illetve a jogviszonya megszűnésekor, ha a munkáltató a Kjt.-ben meghatározott címet kíván a közalkalmazott részére adni, a gyakornokot a gyakornoki idő lejártának hónapjában.

b) Az a) pontban és a (4) bekezdésben foglalt eseteken túl a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva is értékelheti, minősítheti a közalkalmazottat. c) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére – az aa), ab) pontban és a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától 12 hónap nem telt el. Ebben az esetben a korábbi minősítés eredményét kell figyelembe venni. (4)

A (3) bekezdésben meghatározott eseteken túl az egyetemi oktatók munkáját tanársegéd esetében a kinevezését követő harmadik év lejárta előtt 3 hónappal, adjunktus esetében a kinevezését követő nyolcadik év lejárta előtt 3 hónappal, az egyéb oktatói munkakört betöltők esetében minden negyedik év végén, a vezetői beosztást betöltő oktató munkáját a megbízási idő felénél a (7) bekezdésben meghatározott vezető megvizsgálja és. értékeli. Az oktatói állásokra benyújtott pályázatok értékelése automatikusan az oktató munkája értékelésének számít.

(5)

A kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak közül annak a munkáját kell értékelni, aki vezetői beosztást kap a megbízást megelőzően, ha még nem volt, vagy 2 évnél régebben volt a munkája értékelve.

(6)

A nyugdíjkorhatár előtti öt évben nem kell értékelést készíteni, kivéve, ha azt az érintett maga kéri.

(7)

A 9. § (3) bek. a) pontjában felsorolt esetekben az értékelést, illetve a minősítést a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles elkészíteni, a 9. § (4) és (5) bekezdésében foglalt esetekben az értékelést a) a rektori hatáskörbe tartozó munkakörökben alkalmazott közalkalmazottak esetén - kivéve a c) pontban foglalt munkakörökben - a rektor, b) a tanszékvezetők esetén a dékán, c) egyetemi, főiskolai tanári munkakörben a dékán, d) egyéb oktatóknál, tudományos kutatóknál a dékán, e) a vezetői beosztást ellátó kutatóknál a dékán/ATK főigazgató végzi. A gyakornok minősítésénél a minősítő a közalkalmazott közvetlen felettese véleménye mellett a szakmai segítő értékelését is köteles mérlegelni.

(8)

Az értékelés az érintett oktató/kutató beszámolóján alapul. A beszámoló elkészítésére az előző pont szerint illetékes vezető kéri fel az oktatót/kutatót. Az oktatók munkájának értékelésénél a hallgatók véleményét is figyelembe kell venni.

15

(9)

Oktatási szervezeti egységvezető esetén a beszámolónak tartalmaznia kell az irányítása alatt álló egység, oktató esetén a saját - és ha van munkacsoportja - oktató/kutató munkásságának - az egyéni sajátosságokat messzemenően figyelembe vevő - következő mutatóit: a) a megtartott előadások, speciálkollégiumok, szemináriumok, gyakorlatok számát és heti időtartamát félévenkénti bontásban, b) publikációinak és hivatkozásainak adatait, c) a műszaki-fejlesztési eredményeit, d) az egyetemi érdekű szakmai pályázatok mutatóit; az adott időszakban elkészült szakdolgozatok és tudományos diákköri dolgozatok címét, szerzőjét és a témavezető nevét, e) doktori ösztöndíjas(ok) nevét és témáját, az ösztöndíj kezdésének és befejezésének (várható) időpontját; a megszerzett PhD fokozatok listáját, f) részvételét az Egyetem (vagy más egyetemek) doktori és habilitációs eljárásaiban, g) tagságát különféle egyetemi, hazai és nemzetközi szakmai bizottságokban, szerkesztőségekben; szakmai kapcsolatait, h) társadalmi, közéleti funkcióinak megnevezését, időtartamát, i) (külföldi) vendégtanári megbízatásának adatait, külföldi tanulmányútjának idejét, célját, eredményét, j) egyéb, oktató, illetve kutató munkájának megítéléséhez általa szükségesnek ítélt információit.

(10) Az oktatók és kutatók munkájának a (4) és (5) bekezdésben meghatározott értékelésénél az oktatót/kutatót szóban is meg kell hallgatni. Az elkészült írásos értékelésben tényszerű megállapítások alapján - egyértelműen nyilatkoznia kell arról, hogy az oktató/kutató megfelel-e beosztása követelményeinek, ha pedig nem, akkor az ennek megoldására szóló javaslato(ka)t is. (11) Az értékelés, illetve a minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és az azokon alapuló értékelést tartalmazhat, és a minősített, értékelt személy alkalmasságának megítélését a munkáltató írásban köteles indokolni. A minősítést, értékelést az azt végző vezetőnek alá kell írnia, a közalkalmazottal ismertetni kell, és egy példányát a közalkalmazottnak át kell adni, mely tényt a közalkalmazott a munkáltatónál maradt példányon aláírásával igazolja. Ha a közalkalmazott az értékelés, illetve a minősítés egészével vagy annak egy részével nem ért egyet, véleményét az értékelésre, a minősítésre rávezet(het)i. Az értékelés, a minősítés nem publikus, annak egy-egy példányát az érintett és az illetékes munkaügyi osztály/részleg kapja meg, és bizalmasan kezeli, annak tartalmát, adatait csak a közalkalmazott hozzájárulásával lehet bárkinek kiadni. (12) A közalkalmazott a minősítés ismertetésétől számított 30 napon belül a Debreceni Munkaügyi Bíróságtól kérheti a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának a megsemmisítését. (13) A dékán az értékelések, minősítések eredményéről és tapasztalatairól a kari tanácsnak ciklusonként egy alkalommal beszámolót köteles készíteni.

16

(14) A hallgatóknak törvény szerint joguk van az oktatók munkáját véleményezni, melynek részletes szabályait az egyetem minőségfejlesztési programja határozza meg. Nyolcadik rész A KÖZALKALMAZOTTI KINEVEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1. A pályázatok kiírásának rendje 10. § (1)

a) Közalkalmazotti jogviszony a b) pontban meghatározott kivételekkel pályázat alapján létesíthető. b) Pályázat kiírása nélkül is létesíthető közalkalmazotti jogviszony - áthelyezés esetén akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelező, - ha az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban legalább 9 hónapig foglalkoztatott személlyel az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő egy hónapon belül létesül közalkalmazotti jogviszony, feltéve, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezték a kinevezésben foglalt munkakörének, és az ösztöndíjas jogviszony nem a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg, - olyan munkakör esetén, amely tekintetében kilencven napon belül már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázat kiírására, - ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók, - helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátásra szóló határozott idejű kinevezés esetén, - a gazdasági-, műszaki-, igazgatási ügyintéző, az ügyviteli, a szakmai szolgáltató és a műszaki szolgáltató (fenntartási, üzemviteli alkalmazott, technikus, laboráns, szakmunkás, segédmunkás, kisegítő alkalmazott) munkakörökben, - azon egészségügyi feladatot ellátó közalkalmazotti munkakörök esetén, amelyek a Kjt. egészségügyi végrehajtási rendelete 1. sz. mellékletében az A-D fizetési osztályba sorolandóak, valamint a központi gyakornoki rendszerben történő foglalkoztatásra, - a közoktatási intézményekben a pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, a pedagógiai szakértő, a pedagógiai előadó és az ügyintéző munkakörök kivételével valamennyi más munkakörben, - a bölcsődékben az "A"-"E" fizetési osztályba besorolandó munkakörökben, a szakgondozó és az élelmezésvezető munkakörökben.

17

(2) A pályázatot és a pályázat nélkül betölthető munkaköröket (a továbbiakban: álláshirdetés) a Kjt.-ben és az érintett végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon kell közzétenni. A pályázat, illetve az álláshirdetésre történő jelentkezés benyújtásának határidejét a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: személyügyi központ) internetes oldalán történő elsődleges közzétételtől kell számítani, mely nem lehet kevesebb a közzétételtől számított 15 napnál. (3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően áthelyezés esetén is kötelező pályázatot kiírni az egy évnél hosszabb időre szóló egyetemi tanári, egyetemi docensi, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi, főiskolai tanári, főiskolai docensi munkakörben. A pályázat kiírására a kar/ATK vezetője tesz javaslatot, a kar/ATK szabályzatában meghatározott eljárási rend szerint. A kar/ATK vezetője javaslatának kialakításához köteles az oktatási szervezeti egység, illetve az ATK tanácsának véleményét meghallgatni, és felterjesztését részletesen indokolni. Az álláshely meghirdetéséről véleményt nyilvánít a Promóciós Bizottság is. (4) A (3) bekezdésben meghatározott munkakörökben (egyetemi, főiskolai tanár, egyetemi, főiskolai docens, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó, tudományos főmunkatárs) az álláshelyek meghirdetéséről, és a pályázat kiírásáról a rektor dönt. Ezeknél a munkaköröknél a pályázat benyújtásának a határideje a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján való elsődleges közzétételtől számított 30 napnál nem lehet rövidebb. (5) Az egyetemi tanári, főiskolai tanári, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói pályázatot az egyetem rektorához kell benyújtani. (6) Az álláshely csak akkor hirdethető meg, ha az illetmény a kinevezés tervezett időpontjában rendelkezésre áll. Rendkívül indokolt esetben ezen előírás alól a rektor felmentést adhat, ha biztosítja a szükséges illetményt. 11. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a munkáltató, a munkavégzés helye és a betöltendő munkakör, beosztás megnevezését, b) a kinevezés, a vezetői beosztás időtartamát, c) a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői beosztással járó lényeges feladatokat, d) a kinevezés feltételeit, a pályázóval szemben támasztott követelményeket, e) a pályázat benyújtásának formáját, a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, f) a pályázat benyújtásának feltételeit (határidejét, helyét), g) a pályázat elbírálásának határidejét. (2)

A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó a) személyi adatait, lakcímét, b) tudományos fokozatát, szakmai díjait, idegen nyelv tudását,

18

c) d)

szakmai, tudományos munkáját, terveit, hazai és nemzetközi tudományos, illetve szakmai szervezetekben végzett munkáját, tisztségét, a nemzetközi tudományos életben való részvételét.

(3)

A pályázathoz csatolni kell: a) szakmai önéletrajzot, b) a végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, idegen nyelv tudását igazoló okiratok másolatát (az eredeti okiratokat az alkalmazást megelőzően az érintett munkaügyi osztálynak kell bemutatni, ahol azokat ellenőrzik és a másolatokon az eredetivel való megegyezést igazolják), c) a fontosabb publikációk és tudományos munkák jegyzékét, d) külső pályázónál három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, e) a karok által meghatározott egyéb dokumentumokat, f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázatot az azt véleményező, elbíráló személyek és testületek megismerhetik, és a pályázó a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez is hozzájárul.

(4)

A benyújtott pályázat az azt elbírálókon kívül harmadik személlyel csak az érintett beleegyezésével közölhető.

(5)

Sikertelen pályázat esetén a pályázati anyagot dokumentálható módon vissza kell juttatni a pályázó részére. Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított 90 napon belül nem veszi át, azt meg kell semmisíteni, és a személyes adatait törölni kell. 2. A pályázatok elbírálása 12. §

(1)

Az egyetemi tanári, a főiskolai tanári, a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói pályázatok véleményezésére a kar, az ATK és – a betegellátó tevékenységet is folytató diagnosztikai, klinikai intézetek és tanszékek esetében - a Klinikai Központ (a továbbiakban együttesen: Központ) vezetője a rektorral egyetértésben szakmai véleményező-előkészítő bizottságot jelöl ki. A pályázónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a bíráló bizottság tagjainak elfogulatlanságáról/elfogultságáról előzetesen véleményt nyilvánítson. A bizottságnak legalább öt tagúnak kell lennie, melyben legalább két külső tudományos fokozattal rendelkező személynek, és egy hallgatónak is részt kell venni.

(2)

A bizottság akkor határozatképes, ha az ülésén minden tag jelen van. Állásfoglalását a tagok több mint felének támogató szavazatával hozza meg, melyet valamennyi érintett pályázó esetén írásban meg kell küldeni az illetékes kar/Központ tanácsának.

(3)

A Kar/Központ Tanácsa - a pályázati feltételeknek maradéktalanul megfelelő pályázatról véleményt nyilvánít.

19

(4)

A kar/ATK vezetője köteles a rektorhoz valamennyi pályázatot felterjeszteni, mellékelve a kar/ATK tanácsának jegyzőkönyv-kivonatát, a véleményező-előkészítő bizottság előterjesztését. Az orvos- és egészségtudományi képzésben részt vevő karokra kinevezendő egyetemi és főiskolai tanári pályázatok esetében a felterjesztéshez mellékelni kell a KK főigazgatójának a véleményét is.

(5)

A pályázatokat és a kari, a bizottsági véleményt a rektor köteles a szenátus elé terjeszteni, amely azokat – jelen lévő tagjai legalább 2/3-ának igenlő szavazatával – rangsorolja.

(6)

A rektor a már egyetemi tanári, főiskolai tanári címmel rendelkezők esetében a rangsorolt pályázatok közül választva létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt. Ha a pályázó még nem rendelkezik a megfelelő munkaköri címmel, a közalkalmazotti jogviszony létesítését megelőzően - a munkaköri cím adományozása céljából, az SZMSZ rendelkezéseit figyelembe véve - kezdeményezheti az egyetemi tanári, főiskolai tanári kinevezést.

(7)

Az (1) bekezdésbe nem tartozó munkakörök esetében a pályázat elbírálásának a rendjét a kar/Központ saját hatáskörben jogosult meghatározni. Egyetemi, főiskolai docens, valamint tudományos főmunkatárs csak a rektor előzetes írásbeli egyetértésével nevezhető ki. A kar/Központ az egyetemi, főiskolai docensi, valamint tudományos főmunkatársi kinevezéseket – valamennyi pályázat teljes dokumentációjával együtt - köteles előzetes egyetértés megszerzése céljából a rektor elé terjeszteni, aki az egyetértési jogát nyolc napon belül gyakorolhatja. Amenynyiben a felterjesztett kinevezésről a rektor nyolc napon belül nem nyilvánít véleményt, az egyetértést megadottnak kell tekinteni. Kilencedik rész A MAGASABB VEZETŐI ÉS A VEZETŐ BEOSZTÁSOK 1. A PÁLYÁZTATÁS SZABÁLYAI 13. §

5

(1) A rektori, kancellári, rektorhelyettesi, dékáni, DEENK főigazgatói Tanárképzési Központ főigazgatói, Klinikai Központ főigazgatói, Agrártudományi Központ főigazgatói, kabinetfőnök főigazgatói, köznevelési intézményvezetői és intézményvezető-helyettesi (magasabb vezetői megbízások), valamint a kancellár-helyettesi, dékánhelyettesi, szervezeti egység vezetői és vezetőhelyettesi (vezetői megbízások) vezetői beosztás csak nyilvános pályázat alapján tölthető be. A köznevelési intézmények vezetői esetében a pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a Szenátus (fenntartó) és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező. A nevelőtestület egyetértésének szabálya-

5

Módosította a 12/A/2015. (IV. 23.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2015. április 24-től.

20

it az adott köznevelési intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni. 6

(2) A pályázatot - a rektori és az alábbi beosztások kivételével - a rektor írja ki. A Kancelláriához tartozó szervezeti egységek vezetői és vezető-helyettesi beosztására a pályázatot a kancellár írja ki. A dékáni pályázat kiírásáról véleményt nyilvánít a kari tanács, az oktatási, kutatási szervezeti egységvezetői pályázat kiírására az illetékes kar dékánja tesz javaslatot a rektornak. A pályázati felhívásra, a pályázat benyújtásának határidejére, közzétételére, a 10. § (4) bekezdésében és a 11. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a pályázati kiírásban meg kell jelölni, hogy a magasabb vezető, vezető beosztás ellátására megbízást az kaphat, aki az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető, továbbá a közalkalmazott által betölthető munkakört is. Az iskola igazgatói, óvoda vezetői és bölcsőde vezetői pályázatok kiírására a Kjt. végrehajtási rendeleteiben előírt szabályokat is figyelembe kell venni A pályázat követelményeire a 11. § (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az oktatási, kutatási szervezeti egységvezetői beosztásra kiírt pályázatnak a szervezeti egység vezetésére vonatkozó terveket, elképzeléseket is tartalmaznia kell.

(3)

A pályázattal kapcsolatos vélemények kialakítására - a pályázatnak a véleményező testület részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva - legalább 30 napot kell biztosítani. 2. A MINŐSÍTÉS SZABÁLYAI 14. §

(1)

A közalkalmazottat megbízott vezetőként a vezetői beosztást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői beosztás lejárta előtt legalább három hónappal értékelni, minősíteni kell.

(2)

Az értékelésre, minősítésre a 9. §-ának az értékelésre, minősítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az értékelés, minősítés a megbízásra jogosult feladata. Tizedik rész AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 15. §

6

Módosította a 12/A/2015. (IV. 23.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2015. április 24-től.

21

(1)

A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti munkakörével összeférhetetlen. Az összeférhetetlenség leggyakoribb eseteit a Kollektív Szerződés (KSZ) határozza meg.

(2)

A teljes munkaidőben foglalkoztatandó oktató más felsőoktatási intézményben nem tölthet be olyan oktatói munkakört, amellyel a Debreceni Egyetem érdekei sérülnek, különös tekintettel az akkreditációs követelményekre és feltételekre. A másik felsőoktatási intézményben fennálló oktatói jogviszonyáról a Debreceni Egyetemre történt kinevezésével egy időben, legkésőbb a kinevezése aláírásának napjáig le kell mondania, s a lemondást a kinevezési jogkört gyakorlónak be kell mutatnia. A lemondási kötelezettség alól kizárólag a rektor adhat felmentést, különösen indokolt esetben.

(3)

Amennyiben az oktató teljes munkaidőben más oktatási intézményben van foglalkoztatva és a Nftv. 26. § (3) bekezdése szerint írásos nyilatkozatában a másik oktatási intézményt jelöli meg kedvezményezettként a költségvetési támogatás, illetve az intézmény működési feltételeinek mérlegelése során, az egyetemen fennálló közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel megszüntethető, mely során felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A Nftv. 26. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot az oktatóknak minden évben meg kell tenniük, legkésőbb minden év szeptember hó 15. napjáig.

(4)

A Debreceni Egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottja munkavégzésre irányuló további jogviszonyt csak akkor létesíthet, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével nem összeegyeztethetetlen. Amennyiben a közalkalmazott munkaideje az Egyetemi jogviszonyában és a további jogviszonyában részben vagy egészben azonos időtartamra esik, a további jogviszony csak a kinevezési jogkört gyakorló vezető előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető.

(5)

Az Egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottai nem vállalhatnak az Egyetem alaptevékenységével megegyező tevékenységet ellátó intézményben magasabb vezetői és vezetői feladatokat. A más intézményben vállalt magasabb vezetői és vezetői feladatokról az érintett személynek az Egyetemre történő kinevezése aláírása napjáig le kell mondania, és a lemondását a kinevezési jogkört gyakorló vezetőjének be kell mutatnia. Amennyiben az érintett személy már a Debreceni Egyetem közalkalmazottja, a más intézményben betöltött magasabb vezetői vagy vezetői beosztásáról a jelen szabályzat hatályba lépésétől számított hat hónapon belül le kell mondania.

(6)

Az Egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói, tudományos kutatói nem vállalhatnak más intézmény doktori iskolájában törzstagságot. A más intézményben vállalt doktori iskola törzstagságról az érintett személynek a jelen szabályzat hatályba lépésétől számított hat hónapon belül le kell mondania.

(7)

A (2)-(5) bekezdésben rögzített szabályok a Debreceni Egyetem Professor Emeritusaira is vonatkoznak.

22

7

(8) A KSZ-ben felsorolt magasabb vezető, vezető beosztásával összeférhetetlen a) ha közeli hozzátartozójával (a házastárs, élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér) irányítási, (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne, b)

(9)

az egyetemmel azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve az egyetemmel rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagság, kivéve az innovációs törvény alapján létrehozott hasznosító vállalkozást, mert a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása alapján az ilyen vállalkozásnak tagja, vagy vezető tisztségviselője lehet, illetve munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet az ilyen vállalkozással.

A magasabb vezető és vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott és közeli hozzátartozói nem tölthetnek be vezető tisztséget, nem lehetnek tagjai a felügyelő bizottságnak, és nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot sem az olyan intézményi társaságban, amelyet az egyetem alapított, illetve amelyben részesedéssel rendelkezik. Nem összeférhetetlen azonban az egyéb gazdasági társaságban betöltött igazgatósági, felügyelőbizottsági tagság.

(10) A (8) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kizáró okok a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazottakra is vonatkoznak. (11) Az egészségügyi feladatot ellátó magasabb vezetőre és vezetőre a (8) bekezdés nem vonatkozik. (12) A közoktatási intézmények közalkalmazottaira a (8) bekezdés a) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok nem vonatkozik. Tizenegyedik rész VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELRE KÖTELEZETTEK 16. § (1)

7 8

Az alábbi beosztásokat betöltő közalkalmazottaknak a 2007. évi CLII. törvényben foglalt előírások szerint vagyonnyilatkozatot kell tenniük: rektor, rektorhelyettes, kancellár és helyettese, főigazgató, dékán, belső ellenőrzési vezető. 8

Módosította a 12/A/2015. (IV. 23.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2015. április 24-től. Módosította a 12/A/2015. (IV. 23.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2015. április 24-től.

23

(2)

Mivel az (1) bekezdésben meghatározott beosztásokat betöltő közalkalmazottak mind a közbeszerzési eljárásban betöltött szerepük, mind a költségvetési pénzeszközökkel, illetve az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében vagyonnyilatkozat-tételt követően évenként kötelesek kötelezettségüknek eleget tenni. Tizenkettedik rész A KÖTELEZŐEN TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ MEGHATÁROZÁSA 17. §

(1)

A Debreceni Egyetem a kötelezően ellátandó órák minimális számát keretjelleggel szabályozza, és azt a kari specifikumokat megfogalmazó szabályozások egészítik ki.

(2)

Az óraterhelést a kari szabályzatokban úgy kell megszabni, hogy az oktatónak azon felül elegendő ideje maradjon a felkészülésre általában az oktatással járó egyéb kötelezettségekre, tevékenységekre (pl. értékelések, jegyzőkönyvek, zárthelyik javítása, vizsgáztatás, oktatási jellegű pályázatok témavezetése), illetve a tudományos munka végzésére.

(3)

Az egyes oktatók által az adott félévben ténylegesen ellátandó oktatási feladatokat (beleértve a megtartandó órák számát, és más, óraterhelésként értékelhető tevékenységek mértékét) az egyes oktatási egységek vezetői határozzák meg a törvényesen előírt heti munkaidő keretein belül.

(4)

A tanításra fordított időbe beszámítandó tevékenységek a) kontakt órák előadások, gyakorlatok, szemináriumok, posztgraduális képzés tanrendileg előírt órái, b) vizsgáztatás, c) tudományos kutatás, d) egyéb oktató-hallgató kapcsolat, e) munkaköri leírásban meghatározott oktatás-szervezési tevékenység, f) tananyagfejlesztés, g) tankönyv, segédlet készítése.

(5)

A heti teljes (40 óra) munkaidőből a tanításra fordított idő mértéke két egymást követő tanulmányi félév átlagában: a)

oktatói munkakörben: egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens adjunktus,

8 óra/hét 10 óra/hét 11 óra/hét 12 óra/hét 14 óra/hét

24

tanársegéd b)

16 óra/hét

tanári munkakörben: nyelvtanár, testnevelő tanár 23 óra/hét kollégiumi tanár,művésztanár, mestertanár, szakoktató, műszaki oktató 20 óra/hét

(6)

A karok a tanításra fordított idő (5) bekezdés a) pontjában meghatározott mértékét a saját szabályzatukban hetven százalékkal megemelhetik, illetve huszonöt százalékkal csökkenthetik azzal a megkötéssel, hogy az egyetemen az oktatói munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő – a kar összes oktatóját figyelembe véve - nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában egy oktatóra vetítve heti tizenkét óránál. A csökkentés, emelés időtartama legfeljebb két félévre szólhat.

(7)

Az oktatók az (5) bekezdésben megszabott óraterhelésnek megfelelő tanítási tevékenységüket két tanulmányi félév átlagában kötelesek ellátni. Kívánatos, hogy ugyancsak a két félév átlagában az (5) bekezdésben megszabott óraterhelés legalább 50%-a kontakt óra legyen.

(8)

A tanári munkakörben foglalkoztatottaknál a tanításra fordított időnek két tanulmányi félév átlagában kell az (5) bekezdés b) pontjában előírt óraszámnak megfelelni. A karok - a nyelvtanár és a testnevelő tanár kivételével - a tanításra fordított időt 15 %-al megemelhetik, illetve csökkenthetik azzal a megkötéssel, hogy az egyetemen a tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti 18 óránál.

(9)

A nem teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató esetében a tanításra fordított időt, illetve annak csökkentését a foglalkoztatási idővel arányosan kell meghatározni.

(10) A (4) bekezdés d) pontjába tartozó tevékenységek különösen: a) szakdolgozat vezetése b) diplomamunka, TDK vezetése c) PhD téma vezetése d) Kötelezően előírt fogadóórák Az a-b) pontokban meghatározott feladatokhoz rendelhető maximális óraszámokat a karok határozzák meg. A kari szabályzatok az itt felsoroltakon túlmenő oktatási tevékenységeket is figyelembe vehetnek. (11) A (4) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenységbe tartoznak mindazok az oktatásszervezési tevékenységek, melyeket az oktató munkaköri leírása, ill. az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata az oktató számára kötelezően előír. Így a tanszékvezetés és a magasabb vezetői tevékenységek, az egyetemi, kari/intézeti és tanszékcsoporti oktatási bizottságokban végzett munka és az oktatási egységben végzett oktatásszervezői, oktatási felelősi és minőségbiztosítási tevé-

25

kenység. Az ellátott feladattól függően a kötelező óraterhelésben figyelembe vehető óraszám 1-2 óra/hét, a konkrét értéket az oktatási egység vezetője állapítja meg minden félévben. (12) A kari szabályzatban kell meghatározni, hogy az oktató az oktatói kötelezettsége teljesítése érdekében munkaidejéből mennyi időt köteles a munkaköri leírásában meghatározott feladatok ellátásával a karon, konzervatóriumban tölteni. Tizenharmadik rész AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOKBAN IS RÉSZT VEVŐ OKTATÓKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK 18. § Az egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladatokban munkaköri feladatként részt vevő oktatók esetében az érintett karok a szenátus által jóváhagyott kiegészítő rendelkezésekben kötelesek meghatározni, hogy az oktatónak a teljes munkaidő mekkora részét kell az oktatói, illetőleg az egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladatokra fordítani. Ebben az esetben az egyes tevékenységekre vonatkozó foglalkoztatási és munkaidőmegosztáshoz igazodó díjazási szabályokat kell alkalmazni. Tizennegyedik rész VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19. § (1) A jelen szabályzatot a Szenátus a 2014. évi május hó 15. napján tartott ülésén, a 32/2014. (V. 15.) szám alatt meghozott határozatával fogadta el, a rendelkezéseit 2014. május 16. napjától, a folyamatban lévő pályázatokra is alkalmazni kell. (2)

A jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 22/2006. (VI. 22.) számú határozattal elfogadott azonos elnevezésű szabályzat.

(3)

A Függelékben szabályozni kell a) a kar hatáskörébe tartozó pályázatok meghirdetésének és az esetleges pályázat nélküli alkalmazás rendjét, b) a pályázati eljárás lebonyolítási rendjét, c) a karon töltendő kötelező idő mértékét, d) a fentiekben előírt egyéb rendelkezéseket.

(4)

A szenátus felhatalmazza a Kari/Központ Tanácsát, hogy egyedi esetekben tagjai kétharmados támogatásával hozott határozattal indokolt és a hatáskörébe tartozó esetekben további feltételeket vagy - az Nftv. előírásait betartva - kivételeket alkalmazhat a karra, Központra jellemző specialitások figyelembevételével. A szenátus ilyen kivételt szintén tehet.

26

(5)

Jelen szabályzat a Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Foglalkoztatási Követelményrendszer című fejezetének a része.

Debrecen, 2015. április 23.

Dr. Szilvássy Zoltán rektor

Dr. Bács Zoltán kancellár

27

Függelék a Debreceni Egyetem szabályzata az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról című szabályzathoz I. rész

Állam- és Jogtudományi Kar

II. rész

Általános Orvostudományi Kar

III. rész

Bölcsészettudományi Kar

IV. rész

Egészségügyi Kar

V. rész

Fogorvostudományi Kar

9

VI. rész

Gazdaságtudományi Kar

VII. rész

Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar

VIII. rész

Gyógyszerésztudományi Kar

IX. rész

Informatikai Kar

10

X. rész

XI. rész

Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar

XII. rész

Műszaki Kar

XIII. rész

Népegészségügyi Kar

XIV. rész

Természettudományi és Technológiai Kar

XV. rész

Zeneművészeti Kar

XVI. rész

Klinikai Központ

XVII. rész

Záró rendelkezések

Melléklet: A gyakornoki idővel kapcsolatos szabályokról 9

Beiktatta a 12/B/2015. (IV. 23.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2015. április 24-től. Hatályon kívül helyezte a 12/B/2015. (IV. 23.) sz. szenátusi határozat; hatálytalan 2015. április 24-től.

10

28

11

I. RÉSZ

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR EGYETEMI OKTATÓK

/a Szabályzat 2. § (2-3) bekezdéséhez/ 1.§ (1)

A Szabályzat 2. § (2) bekezdésében felsorolt követelményeken túl az adjunktusi kinevezés feltétele: - PhD-fokozat; - legalább 5 éves igazolt felsőoktatásban végzett oktatási, vagy tényleges szakmai gyakorlat; - legalább 10 lektorált tanulmány, ebből legalább 2 idegen nyelven; - alkalmasság tantermi előadások és szemináriumok tartására; - igazolható felsőoktatási oktatásszervezésben végzett vagy szaktudományos kutatásszervezési tevékenység.

(2)

A Szabályzat 2. § (3) bekezdésében felsorolt követelményeken túl a docensi kinevezés feltétele: - a szakma mélyreható ismerete, tudományos specializáció; - hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent közleményekkel alátámasztott folyamatos tudományos tevékenység: o a kinevezést megelőző 5 éven belül legalább 3 idegen nyelven, külföldön megjelent tanulmány, és o legalább 1 monográfia; - tudományos tevékenységének elismertségét és hatását a műveire való – a Magyar Tudományos Művek Tárában elérhető közlemény- és idéző összefoglaló táblázat adatai alapján – hivatkozások, valamint pályázati eredményessége igazolja; - magas szintű oktatómunka magyar és a szaktudományban releváns idegen nyelven; - alkalmasság PhD hallgatók témavezetésére, kurzusok tartására a doktori képzésben. VENDÉGOKTATÓ, VENDÉGKUTATÓ 2. §

(1)

11

A Kar dékánja a Karral közalkalmazotti jogviszonyban nem álló, szakmailag megfelelően képzett oktatóknak és kutatóknak oktatási feladatok, illetve együttműködésen alapuló kutatási feladatok elvégzésére megbízást adhat.

Beiktatta a 11/B/2014. (XII.11.) sz. szenátusi határozat, hatályos 2014. december 12-től.

29

(2)

A vendégoktatói, vendégkutatói megbízások kezdeményezésére a Kar bármely oktatója jogosult.

(3)

A vendégoktatói illetve kutatói megbízás minden esetben határozott időtartamra vonatkozik. A megbízás időtartama alatt a vendégoktató, vendégkutató a Kar infrastruktúráját használhatja. A vendégoktató, vendégkutató munkájáért díjazás adható, melynek mértékéről a dékán dönt. AZ OKTATÓI, KUTATÓI KINEVEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A pályázatok kiírásának rendje /a Szabályzat 10. § (1-3.) bekezdéséhez/ 3. §

(1)

Egyetemi tanári pályázatok kiírására vonatkozó kari eljárási rend. A rektor felhívása alapján a dékán körlevélben értesíti a nem önálló tanszékek vezetőit az egyetemi tanári felterjesztések megküldésének lehetőségéről. A nem önálló tanszékek vezetőitől beérkező javaslatokról a dékán a Kari Promóciós Bizottság és a Kari Tanács véleményének kikérésével dönt. Az egyetemi tanári pályázat kiírására tett javaslatát a dékán a rektorhoz továbbítja. Az álláshelyek meghirdetéséről és a pályázat kiírásáról a rektor dönt.

(2)

Egyetemi docensi pályázatok kiírására vonatkozó kari eljárási rend. A rektor felhívása alapján a dékán körlevélben értesíti a nem önálló tanszékek vezetőit az egyetemi docensi felterjesztések megküldésének lehetőségéről. A nem önálló tanszékek vezetőitől beérkező felterjesztésekről a dékán a Kari Promóciós Bizottság és a Kari Tanács véleményének kikérésével dönt. Az egyetemi docensi pályázat kiírására tett javaslatát a dékán a rektorhoz továbbítja.

(3)

Adjunktusi kinevezésre vonatkozó kari eljárási rend: A dékán a nem önálló tanszékek vezetőitől beérkező felterjesztéseket megvizsgálja, és javaslatot tesz a Kari Tanácsnak az adjunktusi pályázat kiírására. Az álláshelyek meghirdetéséről és a pályázat kiírásáról a Kari Tanács dönt.

(4)

Tanársegédi pályázatok kiírására vonatkozó kari eljárási rend: A dékán a nem önálló tanszékek vezetőitől érkező felterjesztéseket megvizsgálja, és javaslatot tesz a Kari Tanácsnak a tanársegédi pályázat kiírására. Az álláshelyek meghirdetéséről és a pályázat kiírásáról a Kari Tanács dönt. A pályázatok elbírálása /a Szabályzat 12. § (7.) bekezdéséhez/ 4. §

(1)

Egyetemi tanári pályázatok elbírálása. A beérkező pályázatokat a kari Promóciós Bizottság véleményezi. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a dékánnak, aki azt a Kari Tanács elé terjeszti. A Kari Tanács véleményt nyilvánít a pályázatról. A dékán a pályázatokat – a Kari Tanács véleményének figyelembe vételével – a rektorhoz továbbítja.

30

(2)

Egyetemi docensi pályázatok elbírálása. A beérkezett pályázatokat a kari Promóciós Bizottság véleményezi. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a dékánnak, aki azt a Kari Tanács elé terjeszti. A Kari Tanács véleményt nyilvánít a pályázatról. A dékán a pályázatokat – a Kari Tanács véleményének figyelembe vételével – a rektorhoz továbbítja. A KÖTELEZŐEN TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ MEGHATÁROZÁSA /a Szabályzat 17. § (1-12) bekezdéséhez/ 5. §

(1)

A heti teljes (40 óra) munkaidőből a tanításra fordított idő mértéke: a) oktatói munkakörben: egyetemi tanár 8 óra/hét egyetemi docens 11 óra/hét adjunktus 14 óra/hét tanársegéd 16 óra/hét b)

tanári munkakörben: nyelvtanár

23 óra/hét

(2)

Az (1) bekezdésben előírt óraterhelésnek az oktatók két tanulmányi félév átlagában kötelesek megfelelni. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a részmunkaidő teljes munkaidőhöz viszonyított százaléka határozza meg a kötelező tanításra fordított idő mértékét.

(3)

Az (1) bekezdésben előírt óraterhelésen belül a Kar valamely szakjának tantervében kötelező és szabadon választott tárgyként megjelölt kurzusok körében tartott kontaktórák minimális száma: egyetemi tanár 5 óra/hét egyetemi docens 7 óra/hét adjunktus 8 óra/hét tanársegéd 8 óra/hét A kontaktórák tekintetében a figyelembe vehető szabadon választható tárgyak aránya nem haladhatja meg az egyharmadot.

(4) A tanításra fordított időbe beszámítandó tevékenységek meghatározása: a) kontakt órák:  tantermi előadások tartása,  gyakorlatok, szemináriumok vezetése, b) vizsgáztatás: szóbeli kollokviumi és alapvizsgák, záróvizsgák, írásbeli vizsgák összeállítása és javítása; c) tudományos kutatás, amennyiben eredményei az oktatásban hasznosításra kerülnek (pl. kötelező vagy szabadon választható tárgyak tematikájában, tananyagfejlesztésben stb.) d) kötelezően előírt fogadóóra: 2 óra/hét e) egyéb oktató-hallgató kapcsolat:  szakdolgozat vezetése: 1 óra/hét/5 hallgató

31

 TDK konzulensi tevékenység:1 óra/hét  PhD téma vezetése: nappali képzésben 2 óra/hét, levelező képzésben 1 óra/hét f) munkaköri leírásban meghatározott oktatás-szervezési, tudomány-szervezési tevékenység (pl. szakfelelős, referens): 1 óra/hét; g) tananyagfejlesztés: 5 óra/hét (a tananyag megjelenésének évében)/egyetemi tankönyv, egyetemi jegyzet; h) vezetői megbízások:  dékán, dékánhelyettes: 4 óra/hét  Doktori Iskola vezetője/titkára: 2 óra/hét  Jogi Továbbképző Intézet vezetője: 1 óra/hét  nem önálló tanszék vezetője: 1 óra/hét. (5)

A karon teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és tanárok a tanításra fordított idő mértékén túl legalább heti 4 órát kötelesek a karon tölteni. A részmunkaidőben foglalkoztatott oktatók és tanárok a tanításra fordított idő mértékén túl legalább heti 2 órát kötelesek a karon tölteni.

32

II. RÉSZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR EGYETEMI OKTATÓK (a Szabályzat 2. § (1-3) bekezdéséhez) 1.§ (1) A Szabályzat 2. § (1) bekezdésében felsorolt követelményeken túl a tanársegédi kinevezés feltétele: - rendszeres tudományos tevékenység, elméleti intézetben PhD fokozat, - gyakorlatok rendszeres tartása magyar és angol nyelven. (2) A Szabályzat 2. § (2) bekezdésében felsorolt követelményeken túl az adjunktusi kinevezés feltétele: a végzés után legalább 6 éves tényleges szakmai gyakorlat, alkalmasság tantermi előadások, szemináriumok tartására magyar és angol nyelven, önállóan végzett gyógyító, diagnosztikus, tevékenység, klinikai tanszékeken és intézetekben osztály vezetésére, diagnosztikus tanszékeken és intézetekben részleg vezetésére való alkalmasság, klinikai tanszékeken és intézetekben legalább két éves szakrendelési gyakorlat, hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent közleményekkel alátámasztott tudományos tevékenység klinikai tanszékeken és intézetekben és diagnosztikus intézetekben a PhD fokozat megszerzése, a nem egészségügyi diplomás diagnosztikus intézetben dolgozók esetében klinikai biokémikus, klinikai sugárfizikus illetve klinikai mikrobiológus szakképesítés megszerzése. (3) A Szabályzat 2. § (3) bekezdésében felsorolt követelményeken túl az egyetemi docensi kinevezés feltétele: a végzés után legalább 10 éves tényleges szakmai gyakorlat, magas szintű oktatómunka magyar és angol nyelven az orvos- és szakorvosképzésben, kötelező tanterven kívüli oktatói tevékenység, a szakma mélyreható ismerete, emellett további szakmai és tudományos specializáció, önálló szakmai profil klinikai tanszékeken és intézetekben legalább két éves osztályvezetői gyakorlat, diagnosztikus tanszékeken intézetekben legalább két éves részlegvezetői gyakorlat alkalmasság PhD témavezetésre, kurzusok tartására elméleti intézetekben PhD témavezetés a PhD megszerzése óta szakterületén folyamatosan végzett tudományos tevékenység, önálló tudományos támogatás

33

-

megfelelő szakmai tudományos kapcsolattal való rendelkezés. TUDOMÁNYOS KUTATÓK (a Szabályzat 5. § (2-3) bekezdéséhez) 2.§

(1) A tudományos segédmunkatársi és tudományos munkatársi kinevezések határozatlan időre szólnak. Ez a pályázati illetve kutatási projekten határozott idejű szerződéssel foglalkoztatható kutatókra nem vonatkozik. (2) A Szabályzat 5. § (2) bekezdésében pontban felsorolt követelményeken túl a tudományos munkatársi kinevezés feltétele:  hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent közleményekkel alátámasztott tudományos tevékenységet folytat. (3) A Szabályzat 5. § (3) bekezdésében felsorolt követelményeken a tudományos főmunkatárs kinevezésének feltétele:  legalább 10 éves szakmai gyakorlat  tudományos munka irányításának készsége,  PhD témavezetés  a PhD megszerzése óta szakterületén folyamatosan végzett tudományos tevékenység, önálló tudományos támogatás  megfelelő szakmai tudományos kapcsolattal való rendelkezés. (4) Kivételes esetben a Kari Tanács eltekinthet a 10 éves szakmai gyakorlat megkövetelésétől. Ehhez a Kari Tanács 2/3-os támogatása szükséges. (5) A tudományos főmunkatárs és tudományos tanácsadó kinevezése előtt a dékán köteles a Tudományos és Innovációs Bizottság véleményét kérni. EGYÉB MUNKAKÖRÖK Központi gyakornok 3. § A központi gyakornoki jogviszonyra vonatkozó feltételeket a 122/2009. (VI.12.) Korm. rendelet és egyéb vonatkozó jogszabályok határozzák meg. EGYÉB MEGBÍZÁSOK Látogató professzor 4.§ (1) A Kar a vele közalkalmazotti jogviszonyban nem álló nemzetközi tekintélyű oktatóknak vendégprofesszori megbízást adhat.

34

(2) A vendégprofesszori megbízásra a Kari Tanács, valamennyi oktatási szervezeti egység, a Promóciós Bizottság és a dékán tehet javaslatot. A javaslatban meg kell jelölni a vendégprofesszor által ellátandó feladatot. (3) A megbízást a Kari Tanács és a Szenátus véleményének meghallgatása után a rektor adja. Nincs szükség a tanácsok véleményének beszerzésére, ha a látogató professzori megbízást az Egyetem díszdoktora kapja. (4) A megbízás minimum egy hónapra terjedhet. A látogató professzor díjazását a dékán állapítja meg. Látogató oktató, látogató kutató 5. § (1) A Kar szervezeti egységeinek vezetői a vele közalkalmazotti jogviszonyban nem álló, szakmailag megfelelően képzett oktatóknak és kutatóknak oktatási feladatok illetve kollaborációs kutatási feladatok elvégzésére megbízást adhatnak. (2) A látogató oktatói, látogató kutatói megbízásokat a meghívó szervezeti egység vezetője köteles bejelenti az ÁOK Dékáni Hivatalába. (3) A látogató oktatói illetve kutatói megbízás meghatározott időtartamra vonatkozik, ezen periódus alatt a látogató oktató illetve kutató használhatja a Kar infrastruktúráját, a befogadó szervezeti egység laboratóriumaiban kutatói munkát végezhet. Ezért a munkáért díjazás adható. AZ OKTATÓI, KUTATÓI KINEVEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A pályázatok kiírásának rendje /a Szabályzat 10. § (1-3.) bekezdéséhez/ 6. § 12

(1) Egyetemi tanári pályázatok kiírására vonatkozó kari eljárási rend A rektor felhívása alapján a dékán körlevélben értesíti a szervezeti egységek vezetőit az egyetemi tanári felterjesztések megküldésének lehetőségéről. A szervezeti egységektől beérkező felterjesztésekről a dékán az illetékes kari bizottságok (Tudományos és Innovációs Bizottság, Tanulmányi Bizottság és Promóciós Bizottság), a klinikai és diagnosztikai tanszékek és intézetek esetében a Klinikai Központ főigazgatójával történt egyeztetés után és a kari Klinikai Tanszéki Bizottság szavazási eredményének ismeretében dönt. Az egyetemi tanári pályázat kiírására tett javaslatát a dékán a rektorhoz továbbítja. Az álláshelyek meghirdetéséről, és a pályázat kiírásáról a rektor dönt.

12

Módosította a 10/A/2014.(IX.25.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2014. szeptember 26-tól.

35

13

(2) Egyetemi docensi pályázatok kiírására vonatkozó kari eljárási rend A rektor felhívása alapján a dékán körlevélben értesíti a szervezeti egységek vezetőit az egyetemi docensi felterjesztések megküldésének lehetőségéről. A szervezeti egységektől beérkező felterjesztésekről a dékán illetékes kari bizottságok (Tudományos és Innovációs Bizottság, Tanulmányi Bizottság és Promóciós Bizottság), a klinikai és diagnosztikai tanszékek és intézetek esetében a Klinikai Központ főigazgatójával történt egyeztetés után és a kari Klinikai Tanszéki Bizottság szavazási eredményének ismeretében dönt.

(3) Kutatóprofesszori pályázatok kiírására vonatkozó kari eljárási rend A rektor felhívása alapján a dékán körlevélben értesíti a szervezeti egységek vezetőit az kutatóprofesszori felterjesztések megküldésének lehetőségéről. A szervezeti egységektől beérkező felterjesztésekről a dékán a Tudományos és Innovációs Bizottság szavazási eredményének figyelembevételével dönt. A kutatóprofesszori pályázat kiírására tett javaslatát a dékán a rektorhoz továbbítja. Az álláshelyek meghirdetéséről, és a pályázat kiírásáról a rektor dönt. (4) Tudományos tanácsadói pályázatok kiírására vonatkozó kari eljárási rend A rektor felhívása alapján a dékán körlevélben értesíti a szervezeti egységek vezetőit az tudományos tanácsadói felterjesztések megküldésének lehetőségéről. A szervezeti egységektől beérkező felterjesztésekről a dékán a Tudományos és Innovációs Bizottság szavazási eredményének figyelembevételével dönt. A tudományos tanácsadói pályázat kiírására tett javaslatát a dékán a rektorhoz továbbítja. Az álláshelyek meghirdetéséről, és a pályázat kiírásáról a rektor dönt. (5) Tudományos főmunkatársi pályázatok kiírására vonatkozó kari eljárási rend A rektor felhívása alapján a dékán körlevélben értesíti a szervezeti egységek vezetőit az tudományos főmunkatársi felterjesztések megküldésének lehetőségéről. A szervezeti egységektől beérkező felterjesztésekről a dékán a Tudományos és Innovációs Bizottság szavazási eredményének figyelembevételével dönt. Az egyéb oktatói, kutatói kinevezések rendje (a Szabályzat 10. § (2.) bekezdéséhez) 7. § 14

(1) Adjunktusi kinevezésére vonatkozó kari eljárási rend: A dékán a szervezeti egységek vezetőitől beérkező felterjesztéseket megvizsgálja, a klinikai és diagnosztikai tanszékek és intézetek esetében a Klinikai Központ főigazgatójával egyeztet, és ellenőrzési jogot gyakorol az adjunktusok kinevezésénél. Az adjunktusokat a szervezeti egységvezetője nevezi ki oktatói státusz megléte és az adjunktusi kinevezés feltételeinek teljesítése esetén.

13

Módosította a 10/A/2014.(IX.25.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2014. szeptember 26-tól. Módosította a 10/A/2014.(IX.25.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2014. szeptember 26-tól.

14

36

15

(2) Tanársegédi kinevezésre vonatkozó kari eljárási rend: A dékán a szervezeti egységek vezetőitől beérkező felterjesztéseket megvizsgálja, a klinikai és diagnosztikai tanszékek és intézetek esetében a Klinikai Központ főigazgatójával egyeztet és ellenőrzési jogot gyakorol a tanársegédek kinevezésénél. A tanársegédeket a szervezeti egységvezetője nevezi ki oktatói státusz megléte és a tanársegédi kinevezés feltételeinek teljesítése esetén.

(3) Tudományos munkatársi pályázatok kiírására vonatkozó kari eljárási rend: A dékán a szervezeti egységek vezetőitől beérkező felterjesztéseket megvizsgálja, és ellenőrzési jogot gyakorol a tudományos munkatársak kinevezésénél. A tudományos munkatársakat a szervezeti egységvezetője nevezi ki abban az esetben, ha a kinevezés időtartamára szükséges bértömeg rendelkezésre áll és a tudományos munkatársi kinevezés feltételei teljesülnek. (4) Tudományos segédmunkatársi pályázatok kiírására vonatkozó kari eljárási rend: A dékán a szervezeti egységek vezetőitől beérkező felterjesztéseket megvizsgálja, és ellenőrzési jogot gyakorol a tudományos segédmunkatársak kinevezésénél. A tudományos segédmunkatársakat a szervezeti egységvezetője nevezi ki abban az esetben, ha a kinevezés időtartamára szükséges bértömeg rendelkezésre áll és a tudományos segédmunkatársi kinevezés feltételei teljesülnek. A pályázatok elbírálása /a Szabályzat 12. § (7.) bekezdéséhez/ 8. § (1) Egyetemi tanári pályázatok elbírálása A beérkezett pályázatokat egy 5 tagú véleményező-előkészítő bizottság véleményezi. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a dékánnak, aki azt a Kari Tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a Kari Tanáccsal ismertetni. A Kari Tanács véleményt nyilvánít a beérkezett pályázatokról. A pályázatokat a dékán a rektorhoz továbbítja. (2) Egyetemi docensi pályázatok elbírálása A beérkezett pályázatokat egy 3 tagú véleményező-előkészítő bizottság véleményezi. A bizottság elnöke az adott szervezeti egység vezetője. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a dékánnak, aki azt a Kari Tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a Kari Tanáccsal ismertetni. A Kari Tanács véleményt nyilvánít a beérkezett pályázatokról. Az egyetemi docenseket a dékán a rektor 12. § (7) bekezdése szerinti egyetértésével nevezi ki. (3) Kutatóprofesszori pályázatok elbírálása A beérkezett pályázatokat egy 5 tagú véleményező-előkészítő bizottság véleményezi. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a dékánnak, aki azt a 15

Módosította a 10/A/2014.(IX.25.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2014. szeptember 26-tól.

37

Kari Tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a Kari Tanáccsal ismertetni. A Kari Tanács véleményt nyilvánít a beérkezett pályázatokról. A pályázatokat a dékán a rektorhoz továbbítja. (4) Tudományos tanácsadói pályázatok elbírálása A beérkezett pályázatokat egy 5 tagú véleményező-előkészítő bizottság véleményezi. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a dékánnak, aki azt a Kari Tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a Kari Tanáccsal ismertetni. A Kari Tanács véleményt nyilvánít a beérkezett pályázatokról. A pályázatokat a dékán a rektorhoz továbbítja. (5) Tudományos főmunkatársi pályázatok elbírálása A beérkezett pályázatokat egy 3 tagú véleményező-előkészítő bizottság véleményezi. A bizottság elnöke az adott szervezeti egység vezetője. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a dékánnak, aki azt a Kari Tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a Kari Tanáccsal ismertetni. A Kari Tanács véleményt nyilvánít a beérkezett pályázatokról. A tudományos főmunkatársakat a dékán a rektor 12. § (7) bekezdése szerinti egyetértésével nevezi ki. A pályázat nélküli alkalmazás rendje /a Szabályzat 18. § (2) bekezdés a/ pontjához/ 9. § (1) A szakorvos jelöltek kinevezése határozott időre a szakvizsga megszerzéséig történik. (2) A szakorvosok kinevezése határozatlan időre történik. A szakorvos munkáját 4 évenként az Intézetvezető és az Intézeti Tanács felülvizsgálja. A KÖTELEZŐEN TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ MEGHATÁROZÁSA /a Szabályzat 16. § (1-12.) bekezdéséhez/ 10. § (1) A heti teljes (40 óra) munkaidőből a tanításra fordított idő mértéke: a) oktatói munkakörben: egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens adjunktus tanársegéd

8 óra/hét 10 óra/hét 11 óra/hét 12 óra/hét 14 óra/hét 16 óra/hét

38

b) tanári munkakörben: nyelvtanár, testnevelő tanár, kollégiumi tanár, művésztanár, mestertanár, szakoktató, műszaki oktató 20 óra/hét c) egyéb munkakörben: klinikai szakorvos klinikai főorvos

10 óra/hét 10 óra/hét

(2) Az oktatók az (1) bekezdésben megszabott óraterhelésnek megfelelő tanítási tevékenységüket két tanulmányi félév átlagában kötelesek ellátni. A két félév átlagában az (1) bekezdésben megszabott óraterhelés legalább 50%-ának kontakt órának kell lennie. (3) A tanításra fordított időbe beszámítandó tevékenységek a) kontakt órák - előadások, - gyakorlatok, szemináriumok, - posztgraduális képzés tanrendileg előírt órái b) vizsgáztatás, c) tudományos kutatás, d) egyéb oktató-hallgató kapcsolat, e) munkaköri leírásban meghatározott oktatás-szervezési tevékenység. (4) A (3) bekezdés d) pontjába tartozó tevékenységek különösen: a) szakdolgozat vezetése - kísérletes (rendszeres gyakorlati tevékenységet igénylő) témakörben 2 óra/hét/ hallgató - elméleti ill. irodalmi feldolgozást igénylő témakörben 1 óra/hét/hallgató b) diplomamunka vezetése - kísérletes (rendszeres gyakorlati tevékenységet igénylő) témakörben 5 óra/hét/ hallgató - elméleti ill. irodalmi feldolgozást igénylő témakörben 2 óra/hét/hallgató c) PhD téma vezetése: Nappali tagozaton 5 óra/hét/hallgató Levelező képzésben 1 óra/hét/hallgató Egyéni felkészülőknél óraterhelés nem számítható be d) Kötelezően előírt fogadóórák (max. heti 2 óra erejéig)

39

III. RÉSZ BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR A PÁLYÁZATOK MEGHIRDETÉSÉNEK ÉS AZ ESETLEGES PÁLYÁZAT NÉLKÜLI ALKALMAZÁS RENDJE (a Szabályzat 18. § (2) bek. a), b) pontjához) 1. § (1)

A pályázatok formai előfeltételei: a) A pályázat kiírásában szereplő dokumentumokat a pályázatnak hiánytalanul tartalmaznia kell. b) A pályázónak a szakmai értékelésben figyelembe vett (és az alanti 0 pontban meghatározott módon közzétett) szempontoknak megfelelően kell öszszeállítania pályázatát, pontról pontra követve az adott szempontokat. c) A pályázónak előzetesen fel kell töltenie publikációit a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) elektronikus adattárba. A pályázat mellékleteként csatolt publikációs listának egészében és egyes tételeinek bemutatását tekintve formailag meg kell felelnie az adatbázis rendszerének, ill. a MAB idevágó követelményeinek. d) A pályázónak meg kell felelnie a pályázati kiírásban esetlegesen rögzített egyéb formai vagy szakmai feltételeknek is. e) Bármely fenti feltétel nem teljesítése a pályázatból való kizárást vonja maga után.

(2)

Az adjunktusi, illetve docensi és egyetemi tanári pályázat lebonyolítási rendje kari belső szabályozásának további részleteit és a pályázatok szakmai értékelésének szempontrendszerét a BTK Tanácsa által elfogadott dokumentum rögzíti, melyet a kar a honlapján közzétesz, s ezeknek az előírásoknak a betartására felhívja a pályázók figyelmét. A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSI RENDJE A tanársegédi munkakör pályáztatási rendje 2. §

(1) A tanársegédi álláshely meghirdetéséhez minden esetben a dékán engedélye szükséges. (2)

A tanársegédi pályázat elbírálása: a) a pályázatot minden esetben az illetékes tanszékvezető terjeszti a tanszéki értekezlet elé, ahol a tanszék oktatói a pályázatot véleményezik b) intézeti tanszékek esetében az intézeti tanács, önálló tanszékek esetében a kari tanács titkos szavazással kialakított pozitív állásfoglalása (50%+1 szavazat) szükséges az alkalmazáshoz. c) több pályázó esetén az általános szavazási szabályok szerint kell szavazni mind az intézeti, mind a kari tanács állásfoglalása során.

40

Az adjunktusi munkakör pályáztatási rendje 3. § (1) Adjunktusi álláshely betöltése az oktatói-kutatói követelményrendszer teljesítése alapján lehetséges. (2) A pályázatokat a kar dékánja hirdeti meg az intézetigazgatók, illetve önálló tanszékek esetén a tanszékvezető kezdeményezése alapján. (3) A pályázat elbírálása a) a pályázatokat intézeti tanszékek esetében a tanársegédi pályázatokhoz hasonlóan a tanszéki értekezlet és az intézeti tanács véleményezi titkos szavazással. b) önálló tanszékek esetében az adjunktusi pályázat elbírálásához a tanszéki értekezlet titkos szavazással kialakított véleménye után a kari tanács állásfoglalása szükséges, s a munkáltatói jogokat a dékán gyakorolja. Az egyetemi docensi és egyetemi tanári munkakör pályáztatási rendje 4. § (1) Egyetemi docensi és egyetemi tanári álláshely betöltése az oktatói-kutatói követelményrendszer teljesítése alapján lehetséges. (2) A pályázatokat az egyetem rektora hirdeti meg a dékán kezdeményezése alapján. (3) A dékán a felterjesztés előkészítése (az állás meghirdetése) során figyelembe veszi a tanszék, az intézet és a Bölcsészettudományi Területi Tudományos és Habilitációs Bizottság (BTTHB) titkos szavazással kialakított véleményét. (4) A meghirdetett állásokra benyújtott pályázatokról a Bölcsészettudományi Kar Tanácsa és az egyetemi tanári pályázatok esetében a Szenátus nyilvánít titkos szavazással véleményt. Az adjunktusi, illetve docensi és egyetemi tanári pályázatok kari értékelésének eljárási rendje 4/A. § (1) a) b)

c) d)

A pályázatok bírálatát az adott pályázati kiírás(ok)ra összeállított pályázati bíráló bizottság végzi. A bizottság tagjait a BTTHB elnökével való egyeztetést követően a kar dékánja bízza meg a kar egyetemi tanárai, ill. DSc fokozattal rendelkező oktatói közül (adjunktusi pályázat esetében habilitált docens is lehet bizottsági tag). A bíráló bizottságba – különösen az egyetemi tanári pályázatok esetében – a megfelelő fokozattal rendelkező külső tagok is bevonhatók. A bíráló bizottság legalább 3 tagból áll, akik közül legalább egy bizottsági tag a BTTHB-nak is tagja. A bizottságnak az értékelés elvégzéséhez legalább 2 hét idő áll rendelkezésére.

41

(2) a) b)

c) d) e)

A bizottság tagjai bírálatra megkapnak minden, a pályázati kiírásra benyújtott pályázatot. A bizottság tagjai önállóan végzik el az egyes pályázatok értékelését: minden bizottsági tag minden, az adott pályázati körben benyújtott pályázatot értékel. Az értékelés első fázisaként megvizsgálják a pályázatok előfeltételeinek (formai, illetve szükséges, de nem elégséges feltételeinek) teljesülését. Ha a pályázat nem felel meg az előfeltételeknek, a pályázat további szakmai vizsgálatára nem kell sort keríteniük. A pályázatokat a bizottsági tagok a megadott az 1. § (2) bekezdésében jelzett dokumentumban szereplő pontrendszer szerint értékelik.

(3) a) b)

c) d) e) f)

A bíráló bizottság tagjai értékelésük eredményéről a BTTHB soron következő ülésén számolnak be. A karon a pályázatokat a BTTHB rangsorolja. A rangsor alapjául a bizottsági tagok értékelésének számszerű összege alapján kialakított sorrend szolgál. A BTTHB az eléje terjesztett rangsort megvitatja és véglegesíti. A bizottság által felállított rangsort módosító indítványokról a BTTHB szavazással dönt. Az így véglegesített rangsort a BTTHB elnöke elfogadásra terjeszti a BTTHB elé. A BTTHB elnöke a döntésről és annak körülményeiről – beleértve a bíráló bizottság állásfoglalását is – írásban tájékoztatja a dékánt. A BTTHB tagjai a pályázatok tárgyalását legalább egy héttel megelőzően a kar honlapján megtekinthetik a pályázat(ok)ra benyújtott anyagokat.

(4) a) b)

c) d)

A dékán a Kari Tanács elé terjeszti a BTTHB javaslatát, beleértve a bíráló bizottság állásfoglalását is. A Kari Tanács az eléje terjesztett rangsort megvitatja és véglegesíti. Az előzetesen felállított rangsort módosító indítványokról a Kari Tanács szavazással dönt. Az így véglegesített rangsort a dékán elfogadásra a Kari Tanács elé terjeszti. A Kari Tanács tagjai a pályázatok tárgyalását legalább egy héttel megelőzően a kar honlapján megtekinthetik a pályázat(ok)ra benyújtott anyagokat.

42

A KARON TÖLTENDŐ KÖTELEZŐ IDŐ MÉRTÉKE 5. § (1) A teljes jogviszonyban álló főfoglalkozású oktatók heti 20 órát kötelesek a kar adott szervezeti egységében tölteni. (2) A további jogviszonyban álló részfoglalkozású oktatók számára a foglalkoztatási idővel arányosan kell meghatározni a kar adott szervezeti egységében eltöltendő időt. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Az oktatói kinevezés és a folyamatos alkalmazás feltételei (A szabályzat 2. § (1)-(5) bekezdéséhez) 6. § (1) Az oktatónak értelemszerűen meg kell felelnie „A Debreceni Egyetem szabályzata az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról” c. SZMSZ-melléklet Általános rendelkezések c. fejezetének 1 §-ban foglaltaknak. (2) Az alábbiakban meghatározott, a Bölcsészettudományi Karon minimumnak tekintendő követelményeket minden oktató munkaköri leírásában (legalább utalásszerűen) szerepeltetni kell. Tanársegédi követelményrendszer 7. § (1) A tanársegédi kinevezés feltételei: A Szabályzat 2. § (1) bekezdés rendelkezései érvényesek. (2) A folyamatos alkalmazás feltételei: általános elvek a)

Célszerű 8 éves tanársegédi alkalmazásban gondolkodni, egy 3 és egy 5 éves értékelési ciklusra bontva. Az 1. ciklus a doktori képzés abszolutóriumának megszerzésére, a 2. értékelési ciklus a doktori értekezés megvédésére koncentráljon.

b)

Ettől az elvtől abban az esetben indokolt eltérni, amikor a tanársegédet már a doktori képzésben megszerzett abszolutórium birtokában alkalmazzák. Ekkor célszerű a követelményrendszert a 2. értékelési ciklusra előírtakhoz közelítve felállítani, és az általánosként javasolt 8 évnél rövidebb időkereteket alkalmazni.

c)

A tanszék/intézet a tanársegéd munkáját folyamatosan figyelemmel kíséri, segíti és rendszeresen ellenőrzi. Az a) pontban megfogalmazottak sze-

43

rint évenként értékelési eljárást folytat le, melynek eredményéről feljegyzést készít. A követelmények teljesítésének általános megítélésében az egység vezetője szükség szerint rugalmas lehet. (3) A folyamatos alkalmazás feltételei: követelményrendszer a)

Minimális tudományos követelményként ● évente adjon le lektorált folyóirat vagy tanulmánykötet számára legalább egy, átlagos terjedelmű, önálló tudományos eredményt tartalmazó, tudományos apparátussal ellátott tanulmányt (megjelenés előtt álló munkák esetében ez kiadói fejléces papírra írt, szerkesztői elfogadó nyilatkozattal is igazolható); ● végezzen a fokozatszerzés felé vivő doktori munkát, az 1. értékelési ciklus végéig szerezzen abszolutóriumot; ● a 2. értékelési ciklus végéig szerezzen doktori (Ph.D.) fokozatot; ● évente mutasson fel legalább egyet az alábbiak közül: 1. ciklus, elsősorban: kutatási témával összefüggő adatbázis-építés, bibliográfia összeállítása, szakirodalmi referátum, tudományos munka fordítása ill. ilyennek lektorálása, konferencia-előadás jelentkezés alapján, disszertációfejezet. 2. ciklus, elsősorban: megbízásra készített tudományterületi jelentés, konferencia-előadás jelentkezés alapján, meghívásos előadás konferencián, konferenciaszekció-szervezés, szekcióelnöklés, recenzióírás (szakmai fórum számára), kötetszerkesztés, folyóirat-szerkesztés, szerkesztőbizottsági tagság, szaklektori munka,

b)

Szakmai teljesítményként méltánylandó (ajánlott) tevékenységi formák: ● előadói meghívás más felsőoktatási intézménybe, ● tudományos pályázat (technikai) koordinálása, ● sikeres pályázati csoport vagy tanszéki munkacsoport tagjaként végzett kutató-fejlesztő munka, ● műfordítás, ● TDK témavezetés.

c)

Oktatómunka: ● magas színvonalú oktatómunka az első ciklusban elsősorban a BA, a második ciklusban az MA képzésben is (a hallgatói értékelésekben mutatkozó tendencia figyelembevételével), ● rendszeres kurzusfrissítés, ● szöveggyűjtemény és kurzuscsomag-készítés, ● az alkalmazás 3. évétől szakdolgozati témavezetés először BA, majd MA szinten is. ● Lehetőség szerint vállaljon részt az egység idegen nyelvű képzéseiben.

44

d)

További tevékenységek Vegyen részt az intézeti és azon kívüli adminisztrációban és közéleti munkában (konferenciaszervezés, bizottsági munka, stb.).

(4) A tanársegédnek 8 év alatt az adjunktusi munkakör kinevezési feltételeit teljesítenie kell. A Ftv. 91. § (1) bek. b) pontja szerint nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába állásának napjától számított 12. év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot. Adjunktusi követelményrendszer 8. § (1) Az adjunktusi kinevezés feltételei A Szabályzat 2. § (2) bekezdésében, valamint a 6 – 7. §-ban foglaltakon túl: a) b) c) c)

PhD fokozat, legalább négy, a felsőoktatásban oktatóként eltöltött félév, legalább 10 lektorált tanulmány, ebből legalább 2 idegen nyelven, a modern filológiák esetében legalább 5 idegen nyelvű lektorált tanulmány.

(2) A folyamatos alkalmazás feltételei: általános elvek a) Az alább megfogalmazott követelményrendszer szigorítása elsősorban akkor lehet indokolt, ha nem frissen előléptetett adjunktus alkalmazásáról van szó. b) Célszerű 12 éves adjunktusi alkalmazásban gondolkodni, három 4 éves értékelési ciklusra bontva. Az 1. értékelési ciklus fő célja az oktató beilleszkedése a hazai szakmai közéletbe, a 2. célja a beilleszkedés a nemzetközi tudományos közéletbe, a 3. a habilitációra való felkészülést, illetve a habilitációt, az ennek megfelelő teljesítmény elérését szolgálja. c) A tanszék/intézet az adjunktus munkáját folyamatosan figyelemmel kíséri, segíti és rendszeresen ellenőrzi. Legalább 4 évenként értékelési eljárást folytat le, melynek eredményéről feljegyzést készít. A követelmények teljesítésének általános megítélésében az egység vezetője szükség szerint rugalmas lehet. Komoly hiányosságok esetén munkajogi lépések kezdeményezhetők illetve kezdeményezendők. (3) A folyamatos alkalmazás feltételei: követelményrendszer a) Tudományos követelmények: ● magas színvonalú, önálló eredmények rendszeres közlése lektorált folyóiratokban és lektorált könyvben (éves átlagban 1-2, a szakmában átlagosnak terjedelműnek tekintett tanulmány), legkésőbb a második ciklus kezdetétől idegen nyelven is.

45

● ● ●

● ●

Törekedjen arra, hogy legalább egy lektorált monográfiát vagy annak megfelelő munkát publikáljon. (A docensi kinevezés feltétele két ilyen mű.) Rendszeres és aktív konferencia részvétel. évente mutasson fel legalább két félét a következő tevékenységekből, a második ciklus kezdetétől nemzetközi szinten is: Megbízásra készített tudományterületi jelentés, konferenciaszekció-szervezés, szekcióelnöklés, recenzióírás (szakmai fórum számára), kötetszerkesztés, kiadványsorozat-szerkesztés, folyóirat-szerkesztés, szerkesztőbizottsági tagság, szaklektori munka, Szakmai teljesítményként méltánylandó (ajánlott) tevékenységi formák pl.: ● előadói meghívás más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézménybe, ● tudományos pályázat szervezése, koordinálása, ● sikeres pályázati csoport vagy tanszéki munkacsoport tagjaként végzett kutatófejlesztő munka, ● műfordítás, ● TDK témavezetés stb. vegyen részt doktori bizottságok munkájában, a harmadik ciklus végéig lehetőség szerint érje el a docensi kinevezés feltételeit: habilitáljon vagy rendelkezzen legalább két kiadott, szakmailag lektorált monográfiával, és lehetőség szerint közelítse meg a MAB által a doktori iskolák törzstagjai számára előírt követelményeket.

b) Oktatómunka: ● végezzen magas színvonalú oktatómunkát a BA és MA képzésben (a hallgatói értékelésekben mutatkozó tendencia figyelembevételével), ● rendszeresen frissítse kurzusai anyagát, ● a BA és MA képzésben három évenként hirdessen meg új kurzust, ● második ciklus kezdetéig lehetőség szerint kezdje meg az oktatást a doktori képzésben, ● koordináljon BA, kivételes esetben MA szintű kurzusokat, ● rendszeresen lásson el szakdolgozati témavezetői feladatokat BA és MA szinten, a második ciklus kezdetétől társ-témavezetőként vagy konzulensként kapcsolódjon be a doktori témavezetésbe. ● Vállaljon szerepet az egység idegen nyelvű képzéseiben. c) További tevékenységek Vegyen részt az intézeti és azon kívüli adminisztrációban és közéleti munkában (konferenciaszervezés, bizottsági munka, stb.). (4) Az adjunktus a harmadik ciklus végére feleljen meg a docensi kinevezés feltételeinek. Egyetemi docensi követelményrendszer 9. § (1) Az egyetemi docensi kinevezés feltételei

46

A Bölcsészettudományi Karon egyetemi docenssé az nevezhető ki, aki a Szabályzat 2. § (2) bekezdésében, valamint a 6 – 8. §-ban foglaltakon túl: a) b) c) d) e)

legalább nyolc, a felsőoktatásban oktatóként eltöltött félév, habilitációs cím vagy azzal egyenértékű teljesítmény, legalább egy lektorált monográfia, legalább 18 lektorált tanulmány, ebből legalább 3 idegen nyelven, a modern filológiák esetében legalább 9 idegen nyelvű lektorált tanulmány.

(2) A folyamatos alkalmazás feltételei: általános elvek a) A követelményrendszer a Magyar Akkreditációs Bizottság által felállított, a doktori iskolák törzstagjaira érvényes követelményeken alapul. Célszerű ebben a munkakörben is 4 éves ellenőrzési, beszámoltatási ciklusokat kialakítani. b) Az alább megfogalmazott követelményrendszer szigorítása elsősorban akkor lehet indokolt, ha nem frissen előléptetett docens alkalmazásáról van szó. c) A tanszék/intézet illetve a Bölcsészettudományi Kar az egyetemi docens munkáját folyamatosan figyelemmel kíséri, segíti és rendszeresen ellenőrzi. Legalább 4 évenként értékelési eljárást folytat le, melynek eredményéről feljegyzést készít. A követelmények teljesítésének általános megítélésében az egység vezetője szükség szerint rugalmas lehet. (3) A folyamatos alkalmazás feltételei: követelményrendszer a) Oktatási és oktatásszervezési feladatok ● Előadások, főkurzusok, tematikus szemináriumok tartása a képzés minden szintjén. Aktív részvétel a vizsgáztatásban, vizsgatestületi (elnöki) munka. Rendszeres szakdolgozat-vezetői, TDK témavezetői, szakkollégiumi mentori tevékenység. ● Saját kurzusainak, illetve a tanszék által ajánlott kurzuskínálat rendszeres megújítása, szükség szerint új kurzusok kialakítása, indításuk feltételrendszerének biztosítása (pl. részvétel tananyagírásban, tananyagcsomagok összeállításában, multimédiás segédletek kidolgozásában). ● A tanszéken dolgozó gyakornokok, tanársegédek oktatómunkájának segítése: kurzusfelelősi, koordinátori munka. ● Részvétel az egység által meghirdetett idegen nyelvű képzésekben: legyen képes idegen nyelven előadásokat, szemináriumokat tartani és konzultációkat folytatni. A második 4 évtől: Irányító, tervezői szerep a szak képzési programjának összeállításában, időnként szükséges módosításában, új szakok, szakirányok, képzési formák bevezetésében. Szakalapítási és -indítási anyagok összeállítása és felügyelete. Szak-, szakirány- és specializáció felelősi munka.

47

A doktori képzésben Az első 4 év: ● A doktori képzésben való részvétel rendszeressé tétele, témavezetés, opponensi szerep, bizottsági tagságok. ● Törekedjen arra, hogy a kinevezését követő 2-3 éven belül legyen olyan sikeresen PhD fokozatott szerzett hallgatója, akinek munkájában témavezetői vagy társ-témavezetői szerepkörben részt vett. A második 4 évtől: ● Opponensi szerep, bizottsági tagság más egyetemeken is, szigorlati elnöki feladatok a saját doktori iskolában. ● A nemzetközi ismertség megszerzése (külföldi, idegen nyelven megjelent publikációk, nemzetközi szerkesztőbizottsági, testületi tagság, majd tisztségviselés). ● Szükség szerint részvétel a saját doktori iskola/program/alprogram adminisztratív teendőinek, vezetői feladatainak ellátásában, az akkreditációs folyamatokban illetve a doktori program hosszú távú működésének tervezésében és biztosításában. b) Tudományos tevékenység ● Kutató munkáját nemzetközileg mérve is magas színvonalon végezze. Rendszeresen publikáljon tudományterületének mértékadó folyóirataiban, jelenjen meg a szakmai közvélemény előtt könyvfejezetekkel, monográfiával. Vegyen részt gyűjteményes kötetek szerkesztésében. ● Fiatalabb kollégáit lehetőség szerint segítse abban, hogy a hazai illetve nemzetközi tudományos közéletben szerepet kaphassanak. ● Törekedjen arra, hogy a kinevezését követő 2-3 éven belül feleljen meg a MAB doktori iskolai törzstagokra vonatkozó követelményrendszere szakmai részének. Ezt mindig aktuális formában a MAB honlapja tartalmazza. Ennek érdekében ● Kutatási tevékenysége legyen aktív és folyamatos. ● Minden naptári évben legyen az azt megelőző 5 évben megjelent 5 színvonalas publikációja (a minősítés szempontjából publikációként (közleményként) elfogadott illetve el nem fogadott alkotások listáját a MAB honlapja tartalmazza. ● Mindenképpen legyenek idegen nyelven illetve külföldön megjelent publikációi. ● Kövesse figyelemmel a munkáira vonatkozó független hivatkozásokat (és ha releváns, az impakt faktorokat). (4) Mind oktatói, mind kutatási tevékenységében törekedjen arra, hogy hosszabb távon az egyetemi tanári követelményeket teljesítse. Egyetemi tanári követelményrendszer 10. § (1) Az egyetemi tanári kinevezés (felterjesztés) feltételei

48

A Szabályzat 2. § (4) bekezdésében, valamint a 6 – 9. §-okban foglaltak érvényesek. (2) A folyamatos alkalmazás feltételei, követelményrendszer a) Folyamatos megfelelés a fenti követelményrendszernek ● az oktatási/oktatásszervezési/oktatásfejlesztés tevékenység ● a tudományos eredményesség ● a kutatásszervezési, intézményi/szakmai közéleti tevékenység ● a szakmai elismertség, habitus tekintetében. b) Az egyetemi tanár vállaljon szerepet az oktatási egységek, doktori iskolák, egyetemi karok, illetve az egyetem, mint egész felső vezetésének feladataiban. (3) A tanszék/intézet illetve a Bölcsészettudományi Kar az egyetemi tanár munkáját folyamatosan figyelemmel kíséri, segíti és rendszeresen ellenőrzi. Legalább 4 évenként minősítési eljárást folytat le, melynek eredményéről feljegyzést készít. Főiskolai docensi követelményrendszer a Bölcsészettudományi Karon 11. § (1) A főiskolai docensi kinevezés feltételei A Szabályzat 2. § (5) bekezdésében, valamint a 6 – 8. §-ban foglaltak érvényesek. (2) A folyamatos alkalmazás feltételei: elvek és követelményrendszer a) A főiskolai docens napi adminisztratív, oktatásszervező és oktatómunkájában a folyamatos egyetemi docensi alkalmazás (elsősorban az első 4 év) követelményei az irányadóak. b) Tudományos munkájában legfontosabb feladata az, hogy az adjunktusi munkakör 3. értékelési ciklusának követelményrendszerében foglaltakon túl teljesítse az egyetemi docensi kinevezés feltételeit. Tanári munkakörök 12.§ A Szabályzat 5 rész, 7.§ (5) bekezdéséhez (1) Nyelvtanári, anyanyelvi lektori, mestertanári munkakörben mesterfokozattal rendelkezők foglalkoztathatók. Mestertanár elnevezésű munkakörbe lehet átsorolni azt a mesterfokozattal rendelkező adjunktus oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, aki a felsőoktatási intézmény által folytatott alapképzésben, szakmai-elméleti és gyakorlati oktatásban vesz részt, és megfelel az intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében előírt sajátos mestertanári követelményeknek.

49

(2) Óraterhelés: heti 20 óra (3) A kar ösztönzi a nyelvtanári munkakörben foglalkoztatottak tudományos fokozatszerzését, a PhD fokozat megszerzése esetén biztosítja a közalkalmazotti bértábla szerinti átsorolást. A PhD fokozattal rendelkező nyelvtanár megjelölése: vezető nyelvtanár. A kötelezően tanításra fordított idő meghatározásának kari kiegészítése (a Szabályzat 17. §-ához) 13. § (1) A kontakt órák közül az előadások és a szemináriumok csak rendkívül indokolt esetben tömbösíthetőek. (2) Egy oktató, egy nap 6 óránál több kontakt órát nem tarthat. (3) Az óraterhelésbe a kontakt órákon kívül beszámít: a vizsgáztatás heti 2 órában beszámítandó, amennyiben a kötelező főkollégiumok (főleg a BA képzés nagy bevezető tárgyai) hallgatói létszáma meghaladja a 120 főt, szakdolgozati téma vezetése - a szakdolgozók számától függetlenül - heti 2 óra, szakdolgozati szemináriumvezetése heti 2 óra PhD dolgozat témavezetése nappali, levelező és egyéni képzésben részesülő hallgatók számára - létszámtól függetlenül - heti 2 óra, doktori iskola és/vagy doktori program vezetése heti 2 óra. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 14. § (1) A kar intézetei és tanszékei kötelesek: a) elkészíteni az oktatók/kutatók munkaköri leírását, amelyben meg kell határozni: - az ellátandó óraszámokat, - a kutatási feladatokat, - egyéb kötelezettségeket, b) a nyelvtanári, tanársegédi, tudományos segédmunkatársi, tudományos munkatársi, adjunktusi és egyetemi docensi munkakört betöltők munkaköri leírásából a munkáltatói jogkör gyakorlójától függetlenül egy-egy példányt a kar dékánjának megküldeni, c) a határozatlan idejű kinevezéssel foglalkoztatott tanársegédek és adjunktusok esetében is megfogalmazni a tudományos előrehaladást szolgáló feladatokat, elvárásokat, azok teljesítését a minősítések során értékelni.

50

IV. RÉSZ EGÉSZSÉGÜGYI KAR Az oktatói munkakörre vonatkozó rendelkezések (A szabályzat 2. § (1)-(6) bekezdéséhez) 1. § (1) A szabályzat 2. § (1) bekezdésében előírt általános követelményeken túl a tanársegédi munkakörbe történő kinevezés feltétele: legalább egy, a szakmájában hasznosítható idegen nyelvből középfokú (B2) szintű, komplex típusú államilag elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga (2) A szabályzat 2. § (1) bekezdésében előírt általános követelményeken túl a tanársegédi munkakörbe történő kinevezésnél előnyt jelent: a) szakirányú szakmai gyakorlat diplomás munkakörben b) eredményes tudományos diákköri vagy tehetséggondozói programban végzett tevékenység vagy demonstrátori munka (3) A szabályzat 2. § (2) bekezdésében előírt általános követelményeken túl az adjunktusi munkakörbe történő kinevezés feltétele: a) a PhD. megszerzése b) legalább 4 éves felsőoktatási oktatói tapasztalat (4) A szabályzat 2. § (5) bekezdésében előírt általános követelményeken túl a főiskolai docensi munkakörbe történő kinevezés feltétele: a) legalább 8 éves felsőoktatási oktatói tapasztalat (5) A szabályzat 2. § (6) bekezdésében előírt általános követelményeken túl a főiskolai tanári munkakörbe történő kinevezés feltétele: a) a Ph.D. megszerzése óta szakterületén folyamatosan végzett hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent közleményekkel alátámasztott tudományos tevékenység, önálló tudományos támogatás b) alkalmasság Ph.D. témavezetésre, kurzusok tartására c) legalább 10 éves felsőoktatási oktatói tapasztalat d) habilitált oktató esetén az oktatói tapasztalat időtartamára vonatkozó feltétel teljesítése nem szükséges e) hazai és nemzetközi szakmai tudományos kapcsolattal való rendelkezés A közalkalmazotti kinevezés általános szabályai 2. § (a szabályzat 10. § (1) bekezdéséhez) (1) A Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán tanársegédi, adjunktusi, docensi és tanári munkakör első alkalommal csak nyilvános pályázat útján tölthető be. (2) A pályázat meghirdetését az intézetvezető az illetékes tanszékvezetővel egyetértésben – a Kari Gazdasági Egység vezetőjével írásban egyeztetve – kezdeményi a dé-

51

kánnál. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a meghirdetés indoklását, a rendelkezésre álló forrás jogcímét, a bérre vonatkozó javaslatot – amennyiben az magasabb a garantált bérnél – a pályázat tervezett szövegét és az oktató munkaköri leírását, melyet a tanszékvezető készít el és mellékel. a) A munkaköri leírás tervezetnek az alábbiakat kell tartalmaznia: - munkavégzés helyének megnevezése, (intézet, tanszék) - munkahelyi közvetlen felettes megnevezése, (intézetvezető, tanszékvezető) - ellátandó feladatok részletezése, (pl. oktatandó tantárgyak, gyakorlatok, szemináriumok, kutatási feladat, stb.) - ellenőrzési kötelezettség (ha van ilyen), - a munkaértékelés tervezett időpontja. b) A pályázat elbírálása után a munkaköri leírás tervezetet ki kell egészíteni az ütemezési tervvel és el kell látni egy záradékkal, amely szerint a közalkalmazott igazolja, hogy ismeri a munkavégzésével összefüggő szabályzatokat (SZMSZ, TVSZ és egyéb szabályzatok). (3) A pályázati hirdetmény tartalma megegyezik a Szabályzat 11. § (1) (2) (3) bekezdéseivel. A pályázat tartalmi kérdéseiért a kezdeményező intézetvezető a felelős, a formai követelmények érvényesítéséért a humánpolitikai feladatokat végző munkatárs a felelős. (4) A pályázatot a docensi és tanári munkakörökre a rektor, egyéb esetekben a dékán írja ki. A pályázatot a Szabályzat 10.§. (2) bekezdésének megfelelően kell közzétenni a KSZK honlapján és a kar honlapján. A pályázati határidő a honlapon történő megjelentetéstől számított 15 - 30 nap. (5) A beérkezett pályázatokat a dékán által felkért legalább 3 tagú, de páratlan taglétszámú, ad-hoc bizottság véleményezi. Az ad-hoc bizottság a pályázati határidő lejárta után, a Dékáni Hivatalba történő érkeztetéstől számított 5 munkanapon belül terjeszti elő véleményét a dékánnak. A kinevezésről az ad-hoc bizottság véleményét is figyelembe véve, a munkáltató dékán dönt. (6) Az ad-hoc bizottság 1 pályázó esetén nyilatkozik az alkalmasságról és véleményezi a kinevezést. Több pályázó esetén a kinevezés sorrendjére is javaslatot tesz. (7) A pályázati felhívásban az alkalmazás kezdetét a fenti a 4. és 5. pontban foglaltakra figyelemmel kell megjelölni. (8) A kinevezés kezdeményezését a Dékáni Hivatal személyügyekkel megbízott munkatársa készíti el a dékáni döntés alapján. Ezt követően a kinevezési okmányt a munkaügyi előadó készíti el az alábbiak szerint: - fizetési osztály, fokozat, illetmény, - munkakör, - munkavégzés helye,

52

-

közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos egyéb kérdések (Egyetemi Szabályzat 4. § (4) és (5) bekezdés, és az alkalmazáshoz szükséges mellékletek.

(9) A munkavállaló kinevezési okmányát és munkaköri leírását egyidejűleg írja alá.

53

V. RÉSZ FOGORVOSTUDOMÁNYI KAR AZ EGYETEMI OKTATÓI MUNKAKÖRRE VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK /a Szabályzat 2. § (1)-(3) bekezdéséhez/ 1.§ 16

(1) A Szabályzat 2. § (1) bekezdésében felsorolt követelményeken túl egyetemi tanársegédi kinevezés feltétele:  rendszeres tudományos tevékenység, elméleti szervezeti egységben PhD fokozat,  gyakorlatok rendszeres tartása magyar és angol nyelven.

17

(2) A Szabályzat 2. § (2) bekezdésében felsorolt követelményeken túl az adjunktusi kinevezés feltétele:  a végzés után legalább 6 éves tényleges szakmai gyakorlat,  alkalmasság tantermi előadások, szemináriumok tartására magyar és angol nyelven,  önállóan végzett gyógyító, diagnosztikus, tevékenység, klinikai tanszék vezetésére, való alkalmasság  a karon legalább két éves szakrendelési gyakorlat  hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent közleményekkel alátámasztott tudományos tevékenység  klinikai tanszéken a PhD fokozat

18

(3) A Szabályzat 2. § (3) bekezdésében felsorolt követelményeken túl az egyetemi docensi kinevezés feltétele:  a végzés után legalább 10 éves tényleges szakmai gyakorlat,  magas szintű oktatómunka magyar és angol nyelven a fogorvos- és fogszakorvosképzésben,  kötelező tanterven kívüli oktatói tevékenység,  a szakma mélyreható ismerete, emellett további szakmai és tudományos specializáció,  önálló szakmai profil  a PhD megszerzése óta szakterületén hazai és nemzetközi lektorált tudományos folyóiratokban megjelent közlemlnyekkel alátámasztott folyamatos tudományos tevékenység,  megfelelő szakmai tudományos kapcsolattal való rendelkezés.

Módosította a 10/B/2014.(IX.25.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2014. szeptember 26-tól. Módosította a 10/B/2014.(IX.25.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2014. szeptember 26-tól. 18 Módosította a 10/B/2014.(IX.25.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2014. szeptember 26-tól. 16 17

54

EGYÉB MUNKAKÖRÖK Rezidens, központi gyakornok 19

2. §

(1)

Fogorvos A fogorvos munkakör betöltésének feltételei: - fogorvosi diploma, - gyakorlatok tartása magyar és angol nyelven, - korszerű fogászati eljárások elméleti és gyakorlati alapjainak ismerete, - elkötelezettség az oktatás és kutatás iránt, - 3 éven belül bekapcsolódás a Ph.D minősítés megszerzésére irányuló tudományos tevékenységbe. A fogorvost a dékán nevezi ki. A kinevezés határozott időre - státuszra vagy helyettesítésre- szól.

(2)

A rezidensek és központi gyakornokok kinevezésére, alkalmazásuk feltételeire vonatkozó szabályokat a 122/2009. (VI.12.) Korm. rendelet és egyéb vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

(3)

Szakorvos-jelölt A szakorvos-jelölt munkakör betöltésének feltételei: - a 26 hónapos törzsképzés teljesítése, - gyakorlatok tartása magyar és angol nyelven, - korszerű fogászati eljárások elméleti és gyakorlati alapjainak ismerete, - elkötelezettség az oktatás és kutatás iránt, - 1 éven belül bekapcsolódás a Ph.D minősítés megszerzésére irányuló tudományos tevékenységbe A szakorvos-jelöltet a dékán nevezi ki. A kinevezés határozott időre –a szakvizsga megszerzéséig- státuszra vagy helyettesítésre- szól.

(4)

Szakorvos A szakorvosi munkakör betöltésének feltételei: - szakorvosi képesítés - gyakorlatok tartása magyar és angol nyelven, - korszerű fogászati eljárások elméleti és gyakorlati alapjainak ismerete, - elkötelezettség az oktatás és kutatás iránt, - Ph.D képzésbe való belépés, - oktató, betegellátó munkáját, valamint vállalt tisztségeit az Egyetem és a Kar érdekeinek figyelembe vételével látja el. - részt vesz a rezidensek, szakorvos jelöltek képzésében. Egyéb rendelkezések:

19

Módosította a 10/B/2014.(IX.25.) sz. szenátusi határozat, hatályos 2014. szeptember 26-tól.

55

A szakorvost a dékán nevezi ki. A szakorvosra vonatkozó munkáltatói jogokat a dékán gyakorolja. A kinevezés határozatlan időre, -státuszra vagy helyettesítésreszól. A szakorvos esetleges felmentéséről a dékán dönt. A Dékán és a szervezeti egység vezetőjének felkérésére: - részt vesz a szervezeti egységben folyó gyógyító-megelőző-diagnosztikus munka folyamatos továbbfejlesztésében, - tevékenységéről előadások és szakmai közlemények formájában egyetemi és országos szakmai fórumokon folyamatosan beszámol, - részt vesz a Kar adminisztratív feladatainak ellátásában, A szakorvos, a dékán által rögzített ütemezési tervben foglaltaknak megfelelően köteles teljesíteni munkáját. Egyetemi főorvos Az egyetemi főorvos kinevezésének feltételei: - a szakorvosi képesítés megszerzésétől számított legalább 12 éves szakmai gyakorlat vagy 4 éves tevékenység adjunktusi beosztásban, - alkalmasság magas színvonalú oktatási betegellátói tevékenység végzésére, - az adott szakterület mélyreható ismerete; új eljárások bevezetése, meghonosítása és széleskörű ismertetése-betanítása a szakemberek körében, - aktív részvétel a szakmai közéletben, - folyamatos publikációs tevékenység szakmai folyóiratokban, - alkalmasság szakirányú továbbképzéseken előadás tartására, - alkalmasság tantermi előadások, szemináriumok tartására magyar és angol nyelven A Dékán és a szervezeti egység vezetőjének felkérésére: - részt vesz a szervezeti egységben folyó gyógyító-megelőző-diagnosztikus munka folyamatos továbbfejlesztésében, - tevékenységéről előadások és szakmai közlemények formájában egyetemi és országos szakmai fórumokon folyamatosan beszámol, - részt vesz a Kar adminisztratív feladatainak ellátásában, - gyógyító és oktató munkáját, valamint vállalt tisztségeit az Egyetem és a Kar érdekeinek figyelembe vételével látja el, - tagja lehet a Kari Tanácsnak. Az egyetemi főorvosi munkakör meghirdetésének és az egyetemi főorvosok kinevezésének eljárási rendje: - A munkakör meghirdetését a Kar dékánjánál az illetékes szervezeti egység vezetője kezdeményezheti. - A pályázat kiírásáról a Kari Tanács véleményének beszerzése után a Kar dékánja dönt. - A pályázat a Nemzeti Közigazgatási Intézet, az egyetem és a Kar honlapján kerül közzétételre. - A pályázatokat a Kari Tanács véleményezi, az alkalmas pályázókról sorrendet állít fel. - A kinevezésről a fenti sorrend ismeretében a Kar dékánja dönt a szervezeti egység vezetőjének egyetértésével. Az egyetemi főorvos munkáját 4 évenként a szervezeti egység vezetője véleményezi. (5)

56

EGYÉB MEGBÍZÁSOK Látogató professzor 3.§ (1) A Kar a vele közalkalmazotti jogviszonyban nem álló nemzetközi tekintélyű oktatóknak vendégprofesszori megbízást adhat. (2) A vendégprofesszori megbízásra a Kari Tanács, valamennyi oktatási szervezeti egység és a dékán tehet javaslatot. A javaslatban meg kell jelölni a vendégprofeszszor által ellátandó feladatot. (3) A megbízást a Kari Tanács és a Szenátus véleményének meghallgatása után a rektor adja. Nincs szükség a tanácsok véleményének beszerzésére, ha a látogató professzori megbízást az Egyetem díszdoktora kapja. (4) A látogató professzor díjazását a dékán állapítja meg. Látogató oktató, látogató kutató 4.§ (1) A szervezeti egységek vezetői, a Karral közalkalmazotti jogviszonyban nem álló, szakmailag megfelelően képzett oktatóknak és kutatóknak oktatási feladatok illetve kollaborációs kutatási feladatok elvégzésére megbízást kezdeményezhetnek. 20

(2) A látogató oktatói, látogató kutatói megbízásokat a meghívó szervezeti egység vezetője köteles bejelenti a FOK Dékáni Hivatalba, dékáni engedélyeztetésre.

(3) A látogató oktatói illetve kutatói megbízás meghatározott időtartamra vonatkozik, ezen periódus alatt a látogató oktató illetve kutató használhatja a Kar infrastruktúráját, a befogadó szervezeti egység laboratóriumaiban kutatói munkát végezhet. Ezért a munkáért díjazás adható. AZ OKTATÓ, KUTATÓI KINEVEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1. A PÁLYÁZATOK KIÍRÁSÁNAK RENDJE /a Szabályzat 10. § (1-6) bekezdéséhez/ 5. § (1) (a) A tanársegédi kinevezéseket a Fogorvostudományi Kar pályáztatás nélkül valósítja meg. A dékán azon jelöltet, aki a vonatkozó jogszabályokban és a belső 20

Módosította a 10/B/2014.(IX.25.) sz. szenátusi határozat, hatályos 2014. szeptember 26-tól.

57

szabályzatokban előírt követelményeket teljesítette, oktatói státusz megléte esetén tanársegéddé nevezi ki. (b) Az adjunktusi kinevezéseket a Fogorvostudományi Kar pályáztatás nélkül valósítja meg. A dékán azon jelölteket, akik a vonatkozó jogszabályban és a belső szabályzatokban előírt követelményeket teljesítették, adjunktussá nevezi ki. 21

(2) Az egyetemi docensi/egyetemi tanári pályázat kiírására a dékán az érintett szervezeti egység vezetőjével egyeztetve, az illetékes bizottságok véleménynyilvánítása után tesz javaslatot a pályázat kiírására jogosult rektor felé. A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSA 6. § /a Szabályzat 12. § (1)-(7) bekezdéséhez/

(1) Egyetemi tanári pályázatok elbírálása A beérkezett pályázatokat egy a dékán által felkért 5 tagú véleményező-előkészítő bizottság véleményezi. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a dékánnak, aki azt a Kari Tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a Kari Tanáccsal ismertetni. A Kari Tanács véleményt nyilvánít a beérkezett pályázatokról. A pályázatokat a dékán a rektorhoz továbbítja. (2) Egyetemi docensi pályázatok elbírálása A beérkezett pályázatokat egy a dékán által felkért 3 tagú véleményező-előkészítő bizottság véleményezi. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a dékánnak, aki azt a Kari Tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a Kari Tanáccsal ismertetni. A Kari Tanács véleményt nyilvánít a beérkezett pályázatokról. Az egyetemi docenseket a dékán a rektor egyetértésével nevezi ki. A KÖTELEZŐEN TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ MEGHATÁROZÁSA 7. §. /a Szabályzat 17. § (1)-(12) bekezdéséhez A Kar az egyes oktatói munkaköröknél a kötelezően tanításra fordított órák minimális számát az Nftv. és az Egyetemi Szabályzat által keretjelleggel szabályozott óraszámokat a kari sajátosságok figyelembe vételével az alábbiak szerint határozza meg. a)

21

Az Nftv. 26. § (1) bekezdése szerint az oktató a heti teljes munkaidejéből – a két tanulmányi félév átlagában – legalább heti tíz órát köteles a hallgatók felkészítésére szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció (továbbiakban: tanításra fordított idő) megtartására fordítani. A két tanulmányi félév alatt az adott tanév két tanulmányi félévét kell érteni. Módosította a 10/B/2014.(IX.25.) sz. szenátusi határozat, hatályos 2014. szeptember 26-tól.

58

b)

c)

d)

e)

f)

Az óraterhelés meghatározásánál és szabályozásánál figyelembe vételre került, hogy az oktatóknak azon felül elegendő ideje maradjon a felkészülésre, az oktatással járó egyéb kötelezettségekre, tevékenységekre (pl. értékelések, jegyzőkönyvek, tesztek javítása, vizsgáztatás, oktatási jellegű pályázatok témavezetése), illetve a tudományos munka végzésére. Az oktatói feladatok és a tudományos kutatói feladat egy munkakörben is elláthatók, ebben az esetben a karriertervben meg kell határozni, hogy az egyes feladatokat a foglalkoztatás munkaidejének milyen hányadában kell ellátni. Az egyes oktatók által az adott félévben ténylegesen ellátandó oktatási feladatokat (beleértve a megtartandó órák számát, és más, óraterhelésként értékelhető tevékenységek mértékét) az egyes oktatási egységek vezetői határozzák meg a törvényesen előírt heti munkaidő keretein belül. Az ellátandó oktatási feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az oktatási egységnél a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában egy oktatóra vetítve nem lehet kevesebb heti tizenkét óránál. A tanításra fordított időbe beszámítandó pótlólagos térítés nélküli tevékenységek a. kontakt órák  előadások,  gyakorlatok, szemináriumok,  posztgraduális képzés térítés nélkül tartott órái, b. vizsgáztatás c. egyéb oktató-hallgató kapcsolat, d. munkaköri leírásban meghatározott oktatás-szervezési tevékenység, e. támogatásban részesülő oktatási pályázatok témavezetése. A heti teljes (40 óra) munkaidőből a minimálisan tanításra fordított idő mértéke: oktatói munkakörben:  egyetemi tanár 8 óra/hét  egyetemi docens 11 óra/hét  adjunktus 14 óra/hét  tanársegéd 16 óra/hét

g) A tanításra fordított idő meghatározott mértékét az egyes oktatási szervezeti egységvezetők megváltoztathatják (csökkenthetik és növelhetik). A változtatás időtartama legfeljebb két félévre szólhat. A változtatás indoka az oktatói előmeneteli feltételek teljesítésének, kiemelt kutatási feladat megoldásának és kiemelt oktatási feladat végrehajtásának támogatása, illetve az előzőekből és más kari feladatokból a szervezeti egységre háruló többlet feladatok megoldásának elősegítése lehet. Amennyiben a szervezeti egység élni szeretne a változtatás lehetőségével, kérelmét a dékán felé írásban engedélyeztetés céljából be kell nyújtania. h) Az oktatók a megszabott óraterhelésnek megfelelő tanítási tevékenységüket két tanulmányi félév átlagában kötelesek ellátni. A két félév átlagában megszabott óraterhelés legalább 50%-ának kontakt órának kell lennie. 22

22

Módosította a 10/B/2014.(IX.25.) sz. szenátusi határozat, hatályos 2014. szeptember 26-tól.

59

i)

j)

k)

l)

A nem teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató esetében a tanításra fordított időt, illetve annak csökkentését a foglalkoztatási idővel arányosan kell meghatározni. A (5) bekezdés (c) pontjába tartozó tevékenységek különösen (térítésmentes tevékenység esetén): a) diplomamunka vezetése 2 óra/hét/hallgató b) PhD téma vezetése  Nappali tagozaton 5 óra/hét/hallgató (legfeljebb 6 félév időtartamban)  Levelező képzésben 1 óra/hét/hallgató  Egyéni felkészülőknél óraterhelés nem számítható be c) Kötelezően előírt fogadóórák (max. heti 2 óra erejéig) d) PhD kutatási fórum irányítása és a fórumon történő irányító részvétel ( pl. a leadott beszámolók opponálása, kutatási javaslatok megfogalmazása, előadások értékelése. max. 6 óra/hét) A (5) bekezdés (d) pontjában meghatározott tevékenységbe tartoznak mindazok az oktatásszervezési tevékenységek, melyeket az oktató munkaköri leírása, karrierterve illetve az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata az oktató számára kötelezően előír. Így a szervezeti egység vezetése és a magasabb vezetői tevékenységek, az egyetemi, kari/intézeti és tanszékcsoporti oktatási bizottságokban végzett munka és az oktatási egységben végzett oktatásszervezői, oktatási felelősi és minőségbiztosítási tevékenység, DETEP, TDK. Az ellátott feladattól függően a kötelező óraterhelésben figyelembe vehető óraszám/hét értéket a a dékán, illetve a szervezeti egység vezetője állapítja meg minden félévben. Az oktató az ellátott feladattól függően, az oktatói kötelezettsége teljesítése érdekében munkaidejéből a tanrendben/tematikában meghatározott órát köteles a munkaköri leírásában meghatározott feladatok ellátásával a karon tölteni. Az oktatónak, a dékán, illetve a szervezeti egység vezetője, az egység oktatási és kutatási feladatainak figyelembe vételével ettől magasabb időt is előírhat.

60

23

VI. RÉSZ

GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Az oktatói, kutatói kinevezés általános szabályai A pályázatok kiírásának rendje 1.§ (1) Az egy évnél hosszabb időre szóló egyetemi tanári, docensi, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi pályázat kiírására a dékán tesz javaslatot a rektor felé. Az álláshely meghirdetésének indokoltságát a kari Promóciós Bizottság véleményezi. A dékán a fenti vélemény ismeretében alakítja ki javaslatát, melyet részletes indoklással ellátva terjeszt fel a rektornak. (2) Egyetemi tanári munkakör határozott időre, legfeljebb 1 évre meghívás alapján is betölthető. A kari tanács határozata alapján egyetemi tanári munkakör meghívás útján történő betöltését a dékán kezdeményezi a rektornál. A meghívást nyilvánosságra kell hozni. (3) Az oktatókkal szemben támasztott követelményeket a meghívott oktatók tekintetében is megfelelően alkalmazni kell, a meghívás rendje azonos a kinevezés eljárási rendjével. (4) Az adjunktusi, tanársegédi, tudományos munkatársi, tudományos segédmunkatársi pályázat kiírására az intézetigazgató tesz javaslatot a dékán felé. Az álláshely meghirdetéséről a dékán dönt. (5) Az álláshely csak akkor hirdethető meg, ha az illetmény a kinevezés tervezett időpontjában rendelkezésre áll.

A pályázatok elbírálása 2.§ (1) Az egy évnél hosszabb időre szóló egyetemi docensi, tudományos főmunkatársi pályázatok véleményezésére a dékán véleményező bizottságot jelöl ki. A bizottságnak legalább 5 tagúnak kell lennie, melyben külső szakértőnek is részt kell vennie. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki, és küldi meg a dékánnak, aki azt a kari tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a kari tanáccsal megismertetni. A kari tanács a benyújtott pályázatokról véleményt nyilvánít. A kari tanács több alkalmasnak elfogadott pályázó esetében jogosult az egyetemi docensi kinevezési javaslatokat rangsorolni. A fenti vélemények ismeretében dékán jogosult az egyetemi docensi, tudományos főmunkatársi kinevezésre a 12. § (7) bekezdés szerinti egyetértési jog birtokában. (2) Az adjunktusi, tanársegédi, tudományos munkatársi és segédmunkatársi pályázatok véleményezésére a dékán 3 tagú véleményező bizottságot jelöl ki, melynek egy tagjának hallgatónak kell lenni. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a dékánnak, aki azt a kari tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a kari tanáccsal megismertetni. 23

Beiktatta a 12/B/2015. (IV. 23.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2015. április 24-től.

61

A kötelezően tanításra fordított idő meghatározása 3. § 2. Az egyes oktatók által az adott félévben ténylegesen ellátandó oktatási feladatokat (beleértve a megtartandó órák számát, és más, óraterhelésként értékelhető tevékenységek mértékét) az intézetigazgató határozza meg a dékán egyetértésével; az intézetigazgatók esetében pedig a dékán határozza meg a törvényesen előírt heti munkaidő keretein belül. 3. A heti teljes (40 óra) munkaidőből a tanításra fordított idő mértéke: a) oktatói munkakörben: egyetemi tanár 8 óra/hét egyetemi docens 11 óra/hét adjunktus 14 óra/hét tanársegéd 16 óra/hét b) tanári munkakörben: nyelvtanár 23 óra/hét 4. A (2) bekezdésben előírt óraterhelésnek az oktatók két tanulmányi félév átlagában kötelesek megfelelni. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a részmunkaidő teljes munkaidőhöz viszonyított százaléka határozza meg a kötelező tanításra fordított idő mértékét. 5. A (2) bekezdésben előírt óraterhelésen belül a Kar valamely szakjának tantervében kötelező és szabadon választott tárgyként megjelölt kurzusok, illetve az átoktatási megállapodás körében tartott kontaktórák minimális száma: a) dékán 4 óra/hét b) dékánhelyettes 6 óra/hét c) egyetemi tanár 6 óra/hét d) egyetemi docens 8 óra/hét e) adjunktus 10 óra/hét f) tanársegéd 12 óra/hét g) nyelvtanár 20 óra/hét 6. A nappali képzésben a kontaktórák közül az előadások és a szemináriumok csak rendkívül indokolt esetben tömbösíthetők. E szabálytól érvényesen eltérni csak a dékán egyetértésével lehet. 7. A tanításra fordított időbe beszámítható tevékenységek a) kontakt órák: tantermi előadások tartása, gyakorlatok, szemináriumok vezetése b) tudományos kutatás, amennyiben eredményei az oktatásban hasznosításra kerülnek (pl. kötelező vagy szabadon választható tárgyak tematikájában, tananyagfejlesztésben stb.) c) dékáni feladatok 7 óra/hét d) dékánhelyettesi feladatok 5 óra/hét e) doktori iskola vezetője 3 óra/hét f) doktori iskola titkára 1 óra/hét g) intézetigazgatói feladatok 3 óra/hét h) tanszékvezetői feladatok 1 óra/hét i) szakdolgozat/diplomamunka vezetése (létszámtól függetlenül) 2 óra/hét

62

j) DETEP és szakkollégiumi tutori, TDK konzulensi tevékenység (létszámtól függetlenül) 2 óra/hét k) munkaköri leírásban meghatározott oktatás-szervezési, tudományszervezési tevékenység (pl. szakfelelős, referens): 2 óra/hét l) tananyagfejlesztés: 5 óra/hét (a tananyag megjelenésének évében)/egyetemi tankönyv, egyetemi jegyzet m) PhD téma vezetése (létszámtól függetlenül) 2 óra/hét n) kötelezően előírt fogadóórák 2 óra/hét o) az egyetem és kar számára végzett nem oktatási feladatok kötelező óraterhelésben figyelembe vehető óraszám/hét értékét a dékán állapítja meg minden félévben. A Karon eltöltendő kötelező idő meghatározása 4. § (1) A Karon kötelezően eltöltendő idő a heti munkaidő 75%-a.

63

VII. RÉSZ GYERMEKNEVELÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI KAR

A FOLYAMATOS ALKALMASSÁG KÖVETELMÉNYEI 1. § /a Szabályzat 9. §-ához/ (1)

Tudományos követelmények: a) önálló tudományos eredmények rendszeres közlése (évente legalább két közlemény lektorált kiadványban); b) rendszeres és aktív konferencia részvétel (évente legalább egy konferencia részvétel és legalább egy konferencia részvétel megpályázása Campus Hungary pályázaton)

(2)

A követelmények ellenőrzése legalább 4 éves ciklusokban történik. AZ OKTATÓI, KUTATÓI KINEVEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A pályázatok kiírásának rendje 2. § /a Szabályzat 10. §-ához/

(1)

A Karon az adjunktusok, tanársegédek, tudományos segédmunkatársak számára az álláshely meghirdetése az alábbi eljárási rend szerint történik: a) Az álláshely meghirdetését az oktatási szervezeti egységvezető kezdeményezi, javaslatot tesz a dékánnak, amely tartalmazza az oktató feladatait és a pályázati feltételeket. b) A dékán intézkedik az álláshely meghirdetéséről.

(2)

A főiskolai tanári, főiskolai docensi álláshely meghirdetésének kezdeményezése az alábbi eljárási rend szerint történik: a) Az álláshely meghirdetését az oktatási szervezeti egységvezető kezdeményezi, javaslatot tesz a dékánnak, amely tartalmazza az oktató feladatait és a pályázati feltételeket. b) A dékán az álláshely meghirdetésére tett javaslatot a Kari Tanács elé terjeszti véleményezésre. A Kari Tanács titkos szavazással nyilvánít véleményt az álláshely meghirdetésének kezdeményezéséről. c) A dékán az álláshely meghirdetését a rektor elé terjeszti, amennyiben azt a Kari Tanács egyszerű többséggel támogatta. A pályázatok elbírálása 3. § /a Szabályzat 12. §-ához/

64

(1)

A főiskolai tanári és főiskolai docensi pályázatok elbírálása az alábbi eljárási rend szerint történik: A dékán a benyújtott pályázatot a Kari Tanács elé terjeszti véleményezésre. A Tanács – a Szakmai Véleményező-előkészítő Bizottság véleményét figyelembe véve - a pályázatról titkos szavazással véleményt nyilvánít, melyet a dékán a rektornak továbbít. A KÖTELEZŐEN TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ MEGHATÁROZÁSA 4. § /a Szabályzat 17. §-ához/

(1)

Az óraterhelésbe a kontakt órákon kívül beszámít: a) szakdolgozat/diplomamunka témavezetése 1 óra/hét/8 fő b) PhD dolgozat témavezetése 2 óra/hét/hallgató c) PhD képzésben való részvétel 2 óra/hét

(2)

Vezetői megbízások: a) dékán 4 óra/hét b) dékánhelyettes 4 óra/hét c) intézetvezető 1 óra/hét d) tanszékvezető 1 óra/hét

(3)

A karon a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és tanárok a kötelező óraszámon felül heti plusz 4 órát kötelesek a kar adott szervezeti egységében tölteni.

65

VIII. RÉSZ GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR EGYETEMI OKTATÓI MUNKAKÖRRE VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK /a Szabályzat 2.§ (1-3) bekezdéséhez/ 1.§ (1) A Szabályzat 2.§ (1) bekezdésében felsorolt követelményeken túl a tanársegédi kinevezés feltétele:  rendszeres tudományos tevékenység, általában 3 éves szakmai gyakorlat,  gyakorlatok rendszeres tartása magyar és angol nyelven. (2) A Szabályzat 2.§ (2) bekezdésében felsorolt követelményeken túl az adjunktusi kinevezés feltétele: a végzés után legalább 6 éves tényleges szakmai gyakorlat, alkalmasság tantermi előadások, szemináriumok tartására magyar és angolnyelven, hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent közleményekkel alátámasztott tudományos tevékenység. (3) A Szabályzat 2.§ (3) pontjában felsorolt követelményeken túl az egyetemi docensi kinevezés feltétele: a végzés után legalább 10 éves tényleges szakmai gyakorlat, folyamatos és magas szintű oktatómunka magyar és angol nyelven a gyógyszerész- és szakgyógyszerészképzésben, kötelező tanterven kívüli oktatói tevékenység, a szakma mélyreható ismerete, emellett további szakmai és tudományos specializáció, önálló szakmai profil, alkalmasság PhD témavezetésre, kurzusok tartására. A TUDOMÁNYOS KUTATÓK /a Szabályzat 5.§ (2-3) bekezdéséhez/ 2.§ (1) A tudományos segédmunkatársi és tudományos munkatársi kinevezések határozatlan időre szólnak. Ez a pályázati illetve kutatási projekten határozott idejű szerződéssel foglalkoztatható kutatókra nem vonatkozik. (2) A Szabályzat 5.§ (2) bekezdésben felsorolt követelményeken túl a tudományos munkatársi kinevezés feltétele: hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent közleményekkel alátámasztott tudományos tevékenység folytatása.

66

(3) A Szabályzat 5.§ (3) bekezdésében felsorolt követelményeken túl a tudományos főmunkatárs kinevezésének feltétele: legalább 10 éves szakmai gyakorlat, tudományos munka irányításának készsége, Ph.D. témavezetés, a Ph.D. megszerzése óta szakterületén folyamatosan végzett tudományos tevékenység, önálló tudományos támogatás, megfelelő szakmai tudományos kapcsolattal való rendelkezés. (4) Kivételes esetben a Kari Tanács eltekinthet a 10 éves szakmai gyakorlat megkövetelésétől. Ehhez a Kari Tanács 2/3-os támogatása szükséges. EGYÉB MUNKAKÖRÖK Rezidens, központi gyakornok 3. §

A rezidensek és központi gyakornokok kinevezésére, alkalmazásuk feltételeire vonatkozó szabályokat a 122/2009. (VI.12.) Korm. rendelet és egyéb vonatkozó jogszabályok határozzák meg. EGYÉB MEGBÍZÁSOK Látogató professzor 4.§ (1) A Kar a vele közalkalmazotti jogviszonyban nem álló nemzetközi tekintélyű oktatóknak vendégprofesszori megbízást adhat. (2) A vendégprofesszori megbízásra a Kari Tanács, valamennyi oktatási szervezeti egység, a Promóciós Bizottság és a dékán tehet javaslatot. A javaslatban meg kell jelölni a vendégprofesszor által ellátandó feladatot. (3) A megbízást a Kari Tanács és a Szenátus véleményének meghallgatása után a rektor adja. Nincs szükség a tanácsok véleményének beszerzésére, ha a látogató professzori megbízást az Egyetem díszdoktora kapja. (4) A megbízás minimum egy hónapra terjedhet. A látogató professzor díjazását a dékán állapítja meg.

67

Látogató oktató, látogató kutató 5.§ (1) A Kar szervezeti egységeinek vezetői a vele közalkalmazotti jogviszonyban nem álló, szakmailag megfelelően képzett oktatóknak és kutatóknak oktatási feladatok illetve kollaborációs kutatási feladatok elvégzésére megbízást adhatnak. (2) A látogató oktatói, látogató kutatói megbízásokat a meghívó szervezeti egység vezetője bejelenti a Kar dékánjának. (3) A látogató oktatói illetve kutatói megbízás meghatározott időtartamra vonatkozik, ezen periódus alatt a látogató oktató illetve kutató használhatja a Kar infrastruktúráját, a befogadó szervezeti egység laboratóriumaiban kutatói munkát végezhet. Ezért a munkáért díjazás adható. AZ OKTATÓI, KUTATÓI KINEVEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1. A PÁLYÁZATOK KIÍRÁSÁNAK RENDJE (a Szabályzat 10. § (1-8) bekezdéséhez) 6. § (1) (a) A tanársegédi kinevezéseket a Gyógyszerésztudományi Kar pályáztatás nélkül valósítja meg. A dékán azon jelölteket, akik a vonatkozó jogszabályban és a belső szabályzatokban előírt követelményeket teljesítették, oktatói státusz megléte esetén tanársegéddé nevezi ki. (b) Az adjunktusi kinevezéseket a Gyógyszerésztudományi Kar pályáztatás nélkül valósítja meg. A dékán azon jelölteket, akik a vonatkozó jogszabályban és a belső szabályzatokban előírt követelményeket teljesítették, adjunktussá nevezi ki. (2) (a) Az egyetemi docensi/egyetemi tanári pályázat kiírására a dékán, az érintett Tanszék vezetőjével egyeztetve, az illetékes bizottságok és a Gyógyszerésztudományi Kar Kari Tanács véleménynyilvánítása után tesz javaslatot a pályázat kiírására jogosult rektor felé. 2. A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSA 7. § (1) Egyetemi tanári pályázatok elbírálása A beérkezett pályázatokat egy a dékán által felkért 5 tagú véleményező-előkészítő bizottság véleményezi. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg

68

a dékánnak, aki azt a Kari Tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a Kari Tanáccsal ismertetni. A Kari Tanács véleményt nyilvánít a beérkezett pályázatokról. A pályázatokat a dékán a rektorhoz továbbítja. (2) Egyetemi docensi pályázatok elbírálása A beérkezett pályázatokat egy a dékán által felkért 3 tagú véleményező-előkészítő bizottság véleményezi. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a dékánnak, aki azt a Kari Tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a Kari Tanáccsal ismertetni. A Kari Tanács véleményt nyilvánít a beérkezett pályázatokról. Az egyetemi docenseket a dékán a rektor egyetértésével nevezi ki. 3. A KÖTELEZŐEN TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ MEGHATÁROZÁSA 8. §. A Kar az egyes oktatói munkaköröknél a kötelezően tanításra fordított órák minimális számát az Nftv. és az Egyetemi Szabályzat által keretjelleggel szabályozott óraszámokat a kari sajátosságok figyelembe vételével az alábbiak szerint határozza meg. 1. Az Nftv. 26. § (1) bekezdése szerint az oktató a heti teljes munkaidejéből – a két tanulmányi félév átlagában – legalább heti tíz órát köteles a hallgatók felkészítésére szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció (továbbiakban: tanításra fordított idő) megtartására fordítani. A két tanulmányi félév alatt az adott tanév két tanulmányi félévét kell érteni. 2. Az óraterhelés meghatározásánál és szabályozásánál figyelembe vételre került, hogy az oktatóknak azon felül elegendő ideje maradjon a felkészülésre, az oktatással járó egyéb kötelezettségekre, tevékenységekre (pl. értékelések, jegyzőkönyvek, tesztek javítása, vizsgáztatás, oktatási jellegű pályázatok témavezetése), illetve a tudományos munka végzésére. 3. Az oktatói feladatok és a tudományos kutatói feladat egy munkakörben is elláthatók, ebben az esetben a karriertervben meg kell határozni, hogy az egyes feladatokat a foglalkoztatás munkaidejének milyen hányadában kell ellátni. 4. Az egyes oktatók által az adott félévben ténylegesen ellátandó oktatási feladatokat (beleértve a megtartandó órák számát, és más, óraterhelésként értékelhető tevékenységek mértékét) az egyes oktatási egységek vezetői határozzák meg a törvényesen előírt heti munkaidő keretein belül. Az ellátandó oktatási feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az oktatási egységnél a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában egy oktatóra vetítve nem lehet kevesebb heti tíz óránál. 5. A tanításra fordított időbe beszámítandó pótlólagos térítés nélküli tevékenységek kontakt órák előadások, gyakorlatok, szemináriumok,

69

posztgraduális képzés térítés nélkül tartott órái, vizsgáztatás egyéb oktató-hallgató kapcsolat, munkaköri leírásban meghatározott oktatás-szervezési tevékenység, támogatásban részesülő oktatási pályázatok témavezetése. 6. A heti teljes (40 óra) munkaidőből a minimálisan tanításra fordított idő mértéke: oktatói munkakörben: egyetemi tanár 8 óra/hét egyetemi docens 11 óra/hét adjunktus 14 óra/hét tanársegéd 16 óra/hét 7. A tanításra fordított idő meghatározott mértékét az egyes oktatási szervezeti egységvezetők megváltoztathatják (csökkenthetik és növelhetik). A változtatás időtartama legfeljebb két félévre szólhat. A változtatás indoka az oktatói előmeneteli feltételek teljesítésének, kiemelt kutatási feladat megoldásának és kiemelt oktatási feladat végrehajtásának támogatása, illetve az előzőekből és más kari feladatokból a nem önálló tanszékre háruló többlet feladatok megoldásának elősegítése lehet. Amennyiben a szervezeti egység élni szeretne a változtatás lehetőségével, kérelmét a dékán felé írásban engedélyeztetés céljából be kell nyújtania. 8. Az oktatók a megszabott óraterhelésnek megfelelő tanítási tevékenységüket két tanulmányi félév átlagában kötelesek ellátni. A két félév átlagában megszabott óraterhelés legalább 50%-ának kontakt órának kell lennie. 9. A nem teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató esetében a tanításra fordított időt, illetve annak csökkentését a foglalkoztatási idővel arányosan kell meghatározni. 10. A (5) bekezdés (c) pontjába tartozó tevékenységek különösen (térítésmentes tevékenység esetén): a/ diplomamunka vezetése 2 óra/hét/hallgató b/ PhD téma vezetése Nappali tagozaton 5 óra/hét/hallgató (legfeljebb 6 félév időtartamban) Levelező képzésben 1 óra/hét/hallgató Egyéni felkészülőknél óraterhelés nem számítható be c/ Kötelezően előírt fogadóórák (max. heti 2 óra erejéig) d/ PhD kutatási fórum irányítása és a fórumon történő irányító részvétel (pl. a leadott beszámolók opponálása, kutatási javaslatok megfogalmazása, előadások értékelése. max. 6 óra/hét) 11. A (5) bekezdés (d) pontjában meghatározott tevékenységbe tartoznak mindazok az oktatásszervezési tevékenységek, melyeket az oktató munkaköri leírása, karrierterve illetve az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata az oktató számára kötelezően előír. Így a tanszékvezetés és a magasabb vezetői tevékenységek, az egyetemi, kari/intézeti és tanszékcsoporti oktatási bizottságokban végzett munka és az oktatási egységben végzett oktatásszervezői, oktatási felelősi és minőségbiztosítási tevékenység, DETEP, TDK. Az ellátott feladattól függően a kötelező óraterhelésben figyelembe vehető óraszám/hét értéket a dékán, illetve a szervezeti egység vezetője állapítja meg minden félévben.

70

12. Az oktató az ellátott feladattól függően, az oktatói kötelezettsége teljesítése érdekében munkaidejéből a tanrendben/tematikában meghatározott órát köteles a munkaköri leírásában meghatározott feladatok ellátásával a karon tölteni. Az oktatónak, a dékán, illetve a szervezeti egység vezetője, az egység oktatási és kutatási feladatainak figyelembe vételével ettől magasabb időt is előírhat.

71

IX. RÉSZ INFORMATIKAI KAR Pályázatok kiírásának és elbírálásának rendje 1. § Dékánhelyettesek (1) A dékánhelyettesek a DE SZMSZ 31. § (1) bekezdésben meghatározott személyek lehetnek. (2) A dékánhelyettesi beosztás csak nyilvános pályázat útján tölthető be. A pályázat meghirdetésének módját a dékán határozza meg (3) A dékánhelyettesi álláshelyek meghirdetéséről, és a pályázat kiírásáról a dékán dönt. A pályázat benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 30 napnál. (4) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a DE SZMSZ mellékletét képező, Az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról szóló szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) 11. § (1) a)-g) pontjában felsoroltakat. (5) A pályázatnak tartalmaznia kell a Szabályzat 11 § (2) a)-e) pontjában felsoroltakat. (6) A pályázathoz csatolni kell a dékánhelyettesi feladatokhoz kapcsolódó jövőbeni terveit. (7) A beérkezett pályázatokat a dékán felkérésére a Kari Tudományos Bizottság véleményezi (TUB). (8) A Kari Tanács a TUB véleményének, rangsorolásának ismeretében véleményt nyilvánít a dékánhelyettesi pályázatokról. 2. § Tanszékvezetők (1) A tanszékvezetői pályázatok meghirdetésének és a pályázat lefolytatásának rendjét a Szabályzat 13. §-a, valamint az IK Működési Rend 8. § (1)-(3) bekezdése tartalmazza. (2) A beérkezett pályázatokat a dékán felkérésére a Kari Tudományos Bizottság véleményezi (TUB). (3) A Kari Tanács a TUB véleményének ismeretében véleményt nyilvánít a tanszékvezetői pályázatokról.

72

3. § Oktatók, kutatók (1) Az egyetemi tanári, egyetemi docensi, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi munkakör betöltésére beérkezett pályázatokat a dékán felkérésére a Kari Tudományos Bizottság véleményezi (TUB). (2) Kari Tanács a TUB véleményének ismeretében véleményt nyilvánít a pályázatokról. (3) Az egy évnél rövidebb idejű egyetemi tanári, egyetemi docensi, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi munkakör, a tanársegédi, adjunktusi, tudományos segédmunkatársi, tudományos munkatársi munkakörök betöltése is nyilvános pályázattal történik, melynek módjáról a dékán dönt. (4) A (3) bekezdésben felsorolt munkakörök esetén a pályázat kiírásáról a Dékáni Tanács dönt az adott tanszék vezetőjének javaslata alapján. A pályázat kiírója a dékán. A pályázat benyújtásának határideje nem lehet rövidebb 15 napnál. (5) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell a Szabályzat 11. § (1) a)-g) pontjában felsoroltakat. (6) A pályázatnak tartalmaznia kell a Szabályzat 11 § (2) a)-e) pontjában felsoroltakat. (7) A pályázathoz csatolni kell a Szabályzat 11 § (3) a)-f) pontjában felsoroltakat, az e) pont helyett a kitöltött pályázati adatlapot. (8) A (3) bekezdésben felsorolt munkakörök esetén a pályázatok elbírálásának módjáról a dékán dönt, a Kari Tanács pedig véleményt nyilvánít. 4. § Kötelezően tanításra és benntartózkodásra fordított idő meghatározása (1) A tanításra fordított idő meghatározásánál a Szabályzat 17§-a az irányadó. A heti teljes munkaidőből a tanításra fordított idő mértéke: – egyetemi tanár: – egyetemi docens –adjunktus –tanársegéd

8 óra/hét 11 óra/hét 14 óra/hét 16 óra/hét

A tanításra fordított idő (1) bekezdésben meghatározott mértékét a kari vezetés és a tanszékvezetők megváltoztathatják (csökkenthetik és növelhetik). A változtatás időtartama legfeljebb két félévre szólhat. A változtatás indoka az oktatói előmeneteli feltételek teljesítésének, kiemelt kutatási feladat megoldásának és kiemelt oktatási feladat végrehajtásának támogatása, illetve az előzőekből és más kari feladatokból a tanszékre háruló többlet feladatok megoldásának elősegítése lehet. A változtatásról a szervezeti egység vezetőjének írásban kell határoznia, amely határozat egy példányát a kar dékánjának is meg kell küldenie.

73

(2) Kötelező kontaktóraszám: - egyetemi tanár, egyetemi docens - adjunktus, tanársegéd - dékán

8 óra/hét 12 óra/hét 4 óra/hét

A kötelező kontaktóraszám mértékét a tanszékvezetők írásos javaslatára a dékán csökkentheti vagy növelheti. A változtatás időtartama legfeljebb négy félévre szólhat. (3) A heti kötelező benntartózkodási idő mértéke: – egyetemi tanár: – egyetemi docens – adjunktus – tanársegéd – tudományos főmunkatárs – tudományos munkatárs – tudományos segédmunkatárs

20 óra/hét 22 óra/hét 24 óra/hét 26 óra/hét 22 óra/hét 24 óra/hét 26 óra/hét

(4) A nem teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató esetében a Szabályzat 17.§ (9) bekezdése az irányadó a tanításra fordított idő meghatározásánál. (5) Egyéb munkakörökben (ügyvivő-szakértő, ügyintéző) a kötelező benntartózkodási idő mértéke: 40 óra/hét.

74

24

X. RÉSZ

XI. RÉSZ MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR A kar oktatói, kutatói 1. § A szabályzatban megfogalmazottakon kívül a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon az oktatói munkakör ellátásához szükséges általános követelmények a következők: a) az előzetes tanulmányi vagy munkahelyi teljesítménye alapján bizonyított képesség az egyetemi szintű oktatómunka végzésére b) a munkakör betöltéséhez szükséges, jogszabályban előírt szakképesítéssel való rendelkezés, c) megfelelés a szakmai, pedagógiai és erkölcsi követelményeknek, d) alkalmasság arra, hogy a hallgatókat humanista szellemben nevelje és jövendő hivatásuk és értelmiségi feladataik gyakorlására felkészítse. Az oktatói munkakörre vonatkozó követelmények 2. § (1) A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar oktatói munkakörei a következők: a) b) c) d)

tanársegéd adjunktus egyetemi docens egyetemi tanár.

(2) A szabályzatban előírt általános követelményeken túl a tanársegédi munkakörbe történő kinevezés feltételei: a) legalább 3 éves szakirányú szakmai gyakorlat, amelybe az eredményes tudományos diákköri tevékenység vagy a demonstrátori megbízás is beszámítható, b) a tantárgy jellegének megfelelő gyakorlati ismeretekkel való rendelkezés. (3) Az adjunktusi kinevezés feltételei a szabályzatban előírt általános követelményeken, valamint a (2) bekezdésben foglaltakon túl:

24

Hatályon kívül helyezte a 12/B/2015. (IV. 23.) sz. szenátusi határozat; hatálytalan 2015. április 24-től.

75

a) a végzés után legalább 5 éves szakirányú szakmai gyakorlat diplomás munkakörben, b) magas színvonalú oktató munka, melynek értékelése során a hallgatói minősítéseket is figyelembe kell venni, c) önállóan végzett tudományos tevékenység, d) rendelkezés saját kutatásokat dokumentáló önálló publikációkkal, önállóan vagy társszerzővel hazai tudományos konferencián megtartott előadással, PhD fokozattal, e) az elmúlt 3 évben legalább 1 éven keresztül csoportfelelősi oktatói tevékenységet látott el vagy a pályázat benyújtásakor lát el. (4) Az egyetemi docensi kinevezés feltételei a szabályzatban előírt általános követelményeken, valamint a (2) – (3) bekezdésben foglaltakon túl: a) rendelkezzen legalább 8 éves szakirányú szakmai gyakorlattal diplomás munkakörben, amelyből 4 év felsőoktatási intézményben szerzett oktatói gyakorlat, b) nemzetközi szinten ismerje és művelje tudományterületét és rendelkezzen elismert hazai és nemzetközi publikációs tevékenységgel, valamint legalább 50 ponttal (szakmaspecifikus alkotás + publikáció + idézettség), amely a MAB Agrártudományok Bizottsága, illetve nem agrártudomány területen jelölt esetében a szakterületileg illetékes MAB bizottság ajánlása szerint számítandó, c) legyen alkalmas új tantárgyak programjának kialakítására, előadásainak, gyakorlatainak megtartására, tananyagainak elkészítésére, d) Ph.D. fokozat megszerzésétől minimum további 5 éves egyetemi oktatói gyakorlat szükséges, amennyiben 15 év oktatói gyakorlata van, ettől el lehet térni. (5) Az egyetemi tanári kinevezés/az egyetemi tanári munkakörben való alkalmazás feltételei a szabályzatban előírt általános követelményeken, valamint a (2)-(3)-(4) bekezdésekben foglaltakon túl: a) alkalmasság a megjelölt feladatok ellátására, a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére, képesség önálló kutatómunkára és kutató csoport vezetésére, b) rendelkezzen legalább 12 éves szakirányú szakmai gyakorlattal diplomás munkakörben, amelyből legalább 10 év felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben szerzett oktatói/kutatói gyakorlat. E feltételtől kivételes esetekben a kari tanács eltérhet, c) rendelkezzen habilitációval, d) feleljen meg az egyetemi tanári kinevezésre vonatkozó hatályos jogszabályi előírásoknak és a MAB Agrártudományok Bizottsága vonatkozó előírásainak. A tudományos kutatókra vonatkozó követelmények 3. § (1) A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatói munkakörei a következők: a) tudományos segédmunkatárs

76

b) tudományos munkatárs c) tudományos főmunkatárs d) tudományos tanácsadó e) kutató professzor (2) A tudományos segédmunkatárs kinevezésének feltétele a szabályzatban előírt általános követelményeken túl: a) kutatási feladatai témájában mesterfokozat, a szakképesítési követelményeit érdemben meghaladó tudás, és ehhez kapcsolódó széles körű tájékozottság. (3) A tudományos munkatárs kinevezésének feltételei a szabályzatban előírt általános követelményeken, valamint a (2) bekezdésben foglaltakon túl: a) legalább 3 éves kutatói gyakorlat, mely idő alatt kutatói munkaterv szerint tevékenykedett és rendszeresen publikált. A kar vezetője a gyakorlati idő számításánál az egyetem által szervezett doktori (PhD) ösztöndíjas képzés időtartamát is figyelembe veheti. A termelésben eltöltött legalább 3 éves gyakorlat - egyéb feltételek megléte esetén - egyenértékű a kutatói gyakorlattal. (4) A tudományos főmunkatárs kinevezésének feltételei a szabályzatban előírt általános követelményeken, valamint a (2) – (3) bekezdésben foglaltakon túl: a) rendelkezzen legalább 8 éves kutatói, oktatói gyakorlattal, b) a tudományos munkatársi kinevezés feltételeként meghatározott nyelvi követelményen túl, egy további nyelvből a szakirodalom tanulmányozásához szükséges nyelvismeret, c) legyen alkalmas több kutató munkájának az irányítására. (5) A tudományos tanácsadó kinevezésének feltételei a szabályzatban előírt általános követelményeken túl: a) a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel, vagy a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL törvény 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az MTA Doktora címmel egyenértékűnek tekintett „tudomány(ok) doktora” tudományos fokozat, b) a kari Tudományos Bizottság támogató véleménye. A folyamatos alkalmasság követelményei 5. § (1) Az oktató / kutató kötelessége a szabályzatban foglaltakon túl: a) tartson fogadóórát 2 óra / hét időtartamban és hirdesse meg annak időpontját – melynek az adott tanulmányi félévben állandónak kell lennie – a hallgatók számára a tanszéki hirdetőtáblán és a kar honlapján, b) a hallgatók tanulmányi munkáját és teljesítményét értékelje a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megadott módon,

77

c) megbízás, felkérés alapján működjön közre a hallgatói szakdolgozatok, diplomamunkák készítésének irányításában és bírálatában, d) irányítsa a tudományos diákköri munkát és vegyen részt a pályamunkák bírálatában, e) tudományos munkájának eredményeit az oktatásban és gyakorlatban használja fel, f) folytasson tudományos munkát, vegyen részt kutatási, fejlesztési pályázatok kidolgozásában, lebonyolításában, g) tartsa tiszteletben a hallgatók emberi méltóságát, jogait, h) vegyen részt az egyetemi, kari, valamint a hazai és nemzetközi szakmai közéletben, a választás által elnyert egyetemi és kari tisztséget lásson el, i) a jogszabályokban és az egyetemi, kari szabályzatban foglalt rendelkezéseket tartsa be, a rábízott és az általa használt eszközöket rendeltetésszerűen használja, védje, magatartásával - az egyetemen belül és azon kívül – járuljon hozzá az egyetem jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez, növeléséhez, j) működjön együtt a hallgatói közösségekkel, k) az egyetemi tanár és docens kötelessége, hogy vegyen részt a doktori (PhD) képzési feladatok ellátásában, a habilitációs eljárás lefolytatásában. l) az egyetemi tanárnak, a habilitált egyetemi docensnek és a tudományos főmunkatársnak részt kell vennie az oktatói utánpótlás képzésében és nevelésében, m) a munkaköri feladataiból/szakterületéből származó találmányát szolgálati szabadalomra ajánlja fel. (2) Az oktató joga: a) az előírásoknak megfelelően meghatározza a tananyagot, megválassza az alkalmazott oktatási és képzési módszereket a képzési és kimeneti követelményeknek, a tantervi előírásoknak, valamint a szervezeti egységekben kialakított munkamegosztásnak megfelelően, kifejtse tudományos meggyőződését, b) részt vegyen továbbképzésben, habilitáljon, c) javaslatot tegyen a tantárgyi programok és a tananyag fejlesztésére, d) véleményt nyilvánítson, illetve javaslatot tegyen a kar ügyeiben, e) a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményének értékelése, f) hallgatók megválasztása a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített módon, g) részt vegyen az oktatói és más egyetemi és kari testületek munkájában, az egyetem és a kar vezetésében, a tisztségviselők megválasztásában, h) megválasztása esetén egyetemi, kari tisztséget viseljen, i) tudományos kutatások végzésére, egyéni tudományos továbbképzésére oktatásmentes kutatási, alkotó időszakot vegyen igénybe, j) tudományos célú pályázatot nyújtson be, k) külön szerződés alapján találmányát szabadalmaztassa, tudományos kutatási eredményeit közzétegye, l) szaktanácsadási tevékenységet folytasson, m) az egyetem szabályzataiban rendezett módon használja az egyetem létesítményeit, eszközeit és berendezéseit, n) észrevétellel, illetőleg panasszal fordulhat a kari és az egyetemi tanácshoz, a kar vezetőjéhez,

78

o) a szervezeti egység vezetőjének és munkáltatójának, egyetemi tanárok esetében a dékánnak bejelentési kötelezettség teljesítése után külső szerződéses munkát vállalhatnak, külföldi tanulmányutakat és ösztöndíjakat pályázhatnak. (3) A kutató joga: a) az előírásoknak megfelelően meghatározza a tananyagot, megválassza az alkalmazott oktatási és képzési módszereket a képesítési követelményeknek, a tantervi előírásoknak, valamint a szervezeti egységekben kialakított munkamegosztásnak megfelelően, kifejtse tudományos meggyőződését, b) részt vegyen továbbképzésben, habilitáljon, c) javaslatot tegyen a tantárgyi programok és a tananyag fejlesztésére, d) véleményt nyilvánítson, illetve javaslatot tegyen a kar ügyeiben, e) a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményének értékelése, f) hallgatók megválasztása a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített módon, g) részt vegyen az oktatói és más egyetemi és kari testületek munkájában, az egyetem és a kar vezetésében, a tisztségviselők megválasztásában, h) megválasztása esetén egyetemi, kari tisztséget viseljen, i) tudományos kutatások végzésére, egyéni tudományos továbbképzésére oktatásmentes kutatási, alkotó időszakot vegyen igénybe, j) tudományos célú pályázatot nyújtson be, k) külön szerződés alapján találmányát szabadalmaztassa, tudományos kutatási eredményeit közzétegye, l) szaktanácsadási tevékenységet folytasson, m) az egyetem szabályzataiban rendezett módon használja az egyetem létesítményeit, eszközeit és berendezéseit, n) észrevétellel, illetőleg panasszal fordulhat a kari és az egyetemi tanácshoz, a kar vezetőjéhez, o) a szervezeti egység vezetőjének bejelentési kötelezettség teljesítése után külső szerződéses munkát vállalhatnak, külföldi tanulmányutakat és ösztöndíjakat pályázhatnak. (4) A (3) bekezdés a), b), c), e), f) pontok csak az oktató munkát is végző kutatókra vonatkoznak. Az oktatói, kutatói kinevezés általános szabályai 6. § A pályázatok kiírásának rendje (1) Az egy évnél hosszabb időre szóló egyetemi tanári, docensi, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi pályázat kiírására a dékán tesz javaslatot. Az álláshely meghirdetéséről véleményt nyilvánít a kar Promóciós Bizottsága A pályázati kiírásról a kari tanács is véleményt nyilvánít, a dékán a fenti vélemények ismeretében alakítja ki javaslatát, melyet részletes indoklással ellátva terjeszt fel a rektornak.

79

(2) Az oktatókkal szemben támasztott követelményeket a meghívott oktatók tekintetében is megfelelően alkalmazni kell, a meghívás rendje azonos a kinevezés eljárási rendjével. (3) Az adjunktusi, tanársegédi, tudományos munkatársi, tudományos segédmunkatársi pályázat kiírására a szervezeti egységvezető véleményének meghallgatása után a dékán tesz javaslatot. Az álláshely meghirdetéséről véleményt nyilvánít a kari tanács. (4) A karon a tanszéki mérnök munkakör betöltéséről a szervezeti egységvezető javaslata alapján, pályázati eljárás lefolytatásával a dékán dönt. (5) A kar oktatói a szakterületükkel való gyakorlati kapcsolatuk fejlesztése érdekében a szakképzettségüknek megfelelő és az oktató-kutató munkájukhoz kapcsolódó gyakorlati tevékenységet is folytathatnak, a tevékenységre vonatkozó jogszabályok, valamint a Kjt. vonatkozó előírásai szerint. (6) A kar oktatói és kutatói munkaterületük és szakterületük érdekei érvényesítése érdekében szakmai és érdekvédelmi fórumokat hozhatnak létre, amelyek javaslatot tehetnek, illetve kezdeményezéssel élhetnek a kari tanács, illetve, a kar, a központ és az egyetem vezetése felé. Az oktató, a tanári munkakörben foglalkoztatott személy, a tudományos kutató a képzési feladatok ellátása során a hallgatókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSA 7. § (1) A kari Promóciós Bizottság és a Kari Tanács véleményezi a benyújtott – egy évnél hosszabb időre szóló - egyetemi tanári, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói pályázatokat a kinevezésre való alkalmasság szempontjából. A dékán köteles a rektorhoz valamennyi pályázatot felterjeszteni, mellékelve a kari tanács jegyzőkönyvkivonatát, és a véleményező előkészítő bizottság előterjesztését. (2) Az egy évnél hosszabb időre szóló egyetemi docensi, tudományos főmunkatársi pályázatok véleményezésére a dékán véleményező előkészítő bizottságot jelöl ki. Az egyetemi docensi pályázatokat a kari Promóciós Bizottság véleményezi. A bizottságnak legalább 5 tagúnak kell lennie, melyben külső szakértőnek is részt kell vennie. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki, és küldi meg a dékánnak, aki azt a kari tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a kari tanáccsal megismertetni. A kari tanács a benyújtott pályázatokról véleményt nyilvánít. A kari tanács több alkalmasnak elfogadott pályázó esetében jogosult az egyetemi docensi kinevezési javaslatokat rangsorolni. A fenti vélemények ismeretében a dékán jogosult a 12. § (7) bekezdése figyelembe vételével az egyetemi docensi, tudományos főmunkatársi kinevezésre.

80

(3) Az adjunktusi, tanársegédi, tudományos munkatársi és segédmunkatársi pályázatok véleményezésére a dékán 3 tagú véleményező előkészítő bizottságot jelöl ki. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a dékánnak, aki azt a kari tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a kari tanáccsal megismertetni. A KÖTELEZŐEN TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ MEGHATÁROZÁSA 8. § A szabályzat 16.§ (4) bekezdés d) pontjában felsorolt egyéb oktató-hallgató kapcsolathoz tartozó tevékenységeken túl a rendelkezés szerint figyelembe vehető: a. hetesi hallgatókkal való foglalkozás – 1óra/tan.csop (20 fő) b. kötelező nyári gyakorlat 1óra/tan.csop. (20 fő)/ hét/félév c. TDK / Tormay Béla Szakkollégium / Kerpely Kálmán Szakkollégium / DETEP tutori munka - 1óra/hét A karon eltöltendő kötelező idő meghatározása 9. § A Kar oktatói, kutatói számára a karon töltendő kötelező idő mértéke a kötelezően tanításra fordított idő plusz heti 4 óra.

81

XII. RÉSZ MŰSZAKI KAR A TANÁRI MUNKAKÖRRE VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK 1. § (1) A Karon a Szabályzatban felsoroltakon kívül nyelvtanár, mestertanár és műszaki oktató munkakör segíti az oktató munkát. (2) Mestertanári munkakörbe lehet átsorolni azt a mesterfokozattal rendelkező adjunktus oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, aki a felsőoktatási intézmény által folytatott alapképzésben, szakmai-elméleti és gyakorlati oktatásban vesz részt. A mestertanár kinevezése határozatlan idejű. (3) A műszaki oktató munkakörben történő alkalmazáshoz legalább alapfokozat (BSc), vagy főiskolai szintű végzettség szükséges. A műszaki oktató kinevezése határozatlan idejű. (4) A tanári (nyelvtanári, mestertanári, műszaki oktatói) álláshelyek meghirdetése és a pályázatok elbírálásának rendje az alábbiak szerint történik: a) Az álláshely meghirdetését az oktatási szervezeti egységvezető kezdeményezi, javaslatot tesz a dékánnak, amely tartalmazza a tanár feladatait és a pályázati feltételeket. b) A dékán intézkedik az álláshely meghirdetéséről. c) A dékán – az oktatási szervezeti egység vezetője véleményének figyelembe vételével – nevezi ki a pályázót. AZ OKTATÓI, KUTATÓI MUNKÁT SEGÍTŐ ÉS EGYÉB MUNKAKÖRÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 2. § (1) A tanszéki mérnököket, ügyintézőket, ügyvivő-szakértőket – benyújtott pályázatuk alapján – a dékán nevezi ki. (2) Tanszéki mérnök elnevezésű munkakörbe azt a mesterfokozattal vagy alapfokozattal és mérnöki szakirányú szakképzettséggel rendelkező közalkalmazottat lehet besorolni, aki az oktatást közvetlenül segítő tevékenységet folytat, és részt vesz annak feltételei (labor, műhely, hardver, szoftver stb.) megteremtésében, fejlesztésében. AZ OKTATÓI, KUTATÓI KINEVEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A pályázatok kiírásának rendje 3. § (1) A Műszaki Karon az adjunktusok, tanársegédek számára az álláshely meghirdetése az alábbi eljárási rend szerint történik: a) Az álláshely meghirdetését az oktatási szervezeti egységvezető kezdeményezi; javaslatot tesz a dékánnak, amely tartalmazza az oktató feladatait és a pályázati feltételeket; b) A dékán intézkedik az álláshely meghirdetéséről;

82

c) A dékán az érintett tanszék, a Kari Tudományos, Promóciós és HR Bizottság véleményezése, továbbá a Kari Tanács rangsorolását követően az adjunktusokat és tanársegédeket kinevezi. (2) Az egyetemi docensi, főiskolai docensi álláshely meghirdetésének kezdeményezése az alábbi eljárási rend szerint történik: a) Az álláshely meghirdetését az oktatási szervezeti egységvezető kezdeményezi; javaslatot tesz a dékánnak, amely tartalmazza az oktató feladatait és a pályázati feltételeket; b) A dékán az álláshely meghirdetésére tett javaslatot az érintett tanszék és a Kari Tudományos, Promóciós és HR Bizottsága elé terjeszti véleményezésre. c) A tanszéki értekezlet és a Bizottság véleményének ismeretében a Kari Tanács titkos szavazással nyilvánít véleményt az álláshely meghirdetésének kezdeményezéséről. d) A dékán az álláshely meghirdetését a rektor elé terjeszti, amennyiben azt a Kari Tanács egyszerű többséggel támogatta. e) Az egyetemi és főiskolai docensi kinevezés során a dékán figyelembe veszi a tanszéki értekezlet, a Tudományos, Promóciós és HR Bizottság szavazással kialakított véleményét. A meghirdetett állásokra benyújtott pályázatokat a tanszéki értekezlet és a Bizottsági vélemény ismertetését követően a Kari Tanács titkos szavazással rangsorolja. f) Az egyetemi és főiskolai docenseket a dékán a rektor 12. § (7) bekezdése szerinti egyetértésével nevezi ki. (3) Az egyetemi tanári, főiskolai tanári álláshely meghirdetésének kezdeményezése az alábbi eljárási rend szerint történik: a) Az álláshely meghirdetését az oktatási szervezeti egységvezető kezdeményezi; javaslatot tesz a dékánnak, amely tartalmazza az oktató feladatait és a pályázati feltételeket; b) A dékán az álláshely meghirdetésére tett javaslatot az érintett tanszék és a Kari Tudományos, Promóciós és HR Bizottsága elé terjeszti véleményezésre. c) A tanszéki értekezlet és a Bizottság véleményének ismeretében a Kari Tanács titkos szavazással nyilvánít véleményt az álláshely meghirdetésének kezdeményezéséről. d) A dékán az álláshely meghirdetését a rektor elé terjeszti, amennyiben azt a Kari Tanács egyszerű többséggel támogatta. e) A rektor jogosult az álláshely meghirdetésére. f) A meghirdetett állásokra benyújtott pályázatokról a szakmai véleményező-előkészítő bizottság álláspontja alapján a Kari Tanács és az Egyetemi Szenátus nyilvánít titkos szavazással véleményt. A KÖTELEZŐEN TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ MEGHATÁROZÁSA 4. § (1) A tanításra fordított időbe beszámítható tevékenységek: a) Szakdolgozat-készítés konzultációja: 0,5 kontaktóra/fő/hét kontaktóra-terhelés vehető figyelembe. b) Vezetői megbízások: dékán 7 óra/hét

83

dékánhelyettes 5 óra/hét tanszékvezető 3 óra/hét c) A kar által támogatott doktori képzésben való részvétel hallgatóként : A Debreceni Egyetem által szervezett doktori képzésben való részvétel (legfeljebb 3+1 tanéven át) 4 óra/hét Nem a Debreceni Egyetem által szervezett doktori képzésben való részvétel (legfeljebb 3+1 tanéven át) 6 óra/hét Egyéni doktori eljárásban való részvétel (legfeljebb 1 tanéven át) 6 óra/hét (2) A kar oktatói, tanárai számára a karon töltendő kötelező idő mértéke a kötelezően tanításra fordított idő plusz heti 4 óra.

84

XIII. RÉSZ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KAR EGYETEMI OKTATÓK (a Szabályzat 2. § (1-3) bekezdéséhez) 1.§ (1) A Szabályzat 2. § (1) bekezdésében felsorolt követelményeken túl a tanársegédi kinevezés feltétele: - tanársegédi munkakörben az oktató három évig, mint gyakornok, munkaköri cím nélkül is foglalkoztatható, - angol nyelvből középfokú (B2) szintű, komplex típusú államilag elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, - gyakorlatok rendszeres tartása magyar és angol nyelven, - tudományos diákköri tevékenység irányítása, - rendszeres tudományos tevékenység, - részvétel a PhD képzésben. (2) A Szabályzat 2. § (2) bekezdésében felsorolt követelményeken túl az adjunktusi kinevezés feltétele: -

legalább 6 éves oktatási gyakorlat, alkalmasság tantermi előadások, szemináriumok tartására magyar és angol nyelven, magas színvonalú oktató munka, melynek értékelésénél a hallgatói visszajelzéseket figyelembe kell venni, önállóan végzett tudományos tevékenység, részvétel kutatási pályázatokban, hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent közleményekkel alátámasztott tudományos tevékenység, PhD fokozat.

(3) A Szabályzat 2. § (3) bekezdésében felsorolt követelményeken túl az egyetemi docensi kinevezés feltétele: -

legalább 10 éves oktatási és kutatási tapasztalat, előadások és szemináriumok tartása magyar és angol nyelven, doktori iskolában akkreditált oktató, PhD témavezetés és kurzusok tartására, a PhD megszerzése óta szakterületén folyamatosan végzett tudományos tevékenység, önálló tudományos támogatás, megfelelő szakmai tudományos kapcsolattal való rendelkezés.

85

(4) A Szabályzat 2. § (4) bekezdésében felsorolt követelményeken túl az egyetemi tanári kinevezés feltétele: - eredményes PhD témavezetés, legalább egy végzett hallgató. TUDOMÁNYOS KUTATÓK (a Szabályzat 5. § (2-3) bekezdéséhez) 2.§ (1) A tudományos segédmunkatársi és tudományos munkatársi kinevezések határozott időre szólnak. (2) A Szabályzat 5. § (2) bekezdésében pontban felsorolt követelményeken túl a tudományos munkatársi kinevezés feltétele:  hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent közleményekkel alátámasztott tudományos tevékenység. (3) A Szabályzat 5. § (3) bekezdésében felsorolt követelményeken a tudományos főmunkatárs kinevezésének feltétele:  legalább 10 éves szakmai gyakorlat  tudományos munka irányítására való alkalmasság,  sikeres PhD témavezetés, legalább 1 végzett PhD hallgató  a PhD megszerzése óta szakterületén folyamatosan végzett tudományos tevékenység, önálló tudományos támogatás,  hazai és nemzetközi szakmai tudományos kapcsolat.  (4) Kivételes esetben a Kari Tanács eltekinthet a 10 éves szakmai gyakorlattól. Ehhez a Kari Tanács 2/3-os támogatása szükséges. (5) A tudományos főmunkatárs és tudományos tanácsadó kinevezése előtt a dékán köteles a Tudományos Bizottság véleményét kérni. EGYÉB MUNKAKÖRÖK Rezidens 3. § A rezidensi jogviszonyra vonatkozó szabályokat a 122/2009. (VI.21.) Korm. rendelet és az egyéb vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

86

EGYÉB MEGBÍZÁSOK Látogató professzor 4.§ (1) A Kar a vele közalkalmazotti jogviszonyban nem álló nemzetközi tekintélyű oktatóknak vendégprofesszori megbízást adhat. (2) A vendégprofesszori megbízásra a Kari Tanács, valamennyi oktatási szervezeti egység, a Promóciós Bizottság és a dékán tehet javaslatot. A javaslatban meg kell jelölni a vendégprofesszor által ellátandó feladatot. (3) A megbízást a Kari Tanács és a Szenátus véleményének meghallgatása után a rektor adja. Nincs szükség a tanácsok véleményének beszerzésére, ha a látogató profeszszori megbízást az Egyetem díszdoktora kapja. (4) A megbízás minimum egy hónapra terjedhet. A látogató professzor díjazását a dékán állapítja meg. Látogató oktató, látogató kutató 5.§ (1) A Kar szervezeti egységeinek vezetői a vele közalkalmazotti jogviszonyban nem álló, szakmailag megfelelően képzett oktatóknak és kutatóknak oktatási feladatok illetve kollaborációs kutatási feladatok elvégzésére megbízást adhatnak. (2) A látogató oktatói, látogató kutatói megbízásokat a meghívó szervezeti egység vezetője köteles bejelenti az NK Dékáni Hivatalába. (3) A látogató oktatói illetve kutatói megbízás meghatározott időtartamra vonatkozik, ezen periódus alatt a látogató oktató illetve kutató használhatja a Kar infrastruktúráját, a befogadó szervezeti egység laboratóriumaiban kutatói munkát végezhet. Ezért a munkáért díjazás adható. A KÖZALKALMAZOTTI KINEVEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A pályázatok kiírásának rendje /a Szabályzat 10. § (1-3.) bekezdéséhez/ 6. § (1) Egyetemi tanári pályázatok kiírására vonatkozó kari eljárási rend A rektor felhívása alapján a dékán körlevélben értesíti a szervezeti egységek vezetőit az egyetemi tanári felterjesztések megküldésének lehetőségéről. A szervezeti egységektől beérkező felterjesztésekről a dékán az illetékes kari bizottságok (Tudományos Bizottság, Tanulmányi Bizottság és Promóciós és Humánerőforrás Bi-

87

zottság) szavazási eredményének figyelembevételével dönt. Az egyetemi tanári pályázat kiírására tett javaslatát a dékán a rektorhoz továbbítja. Az álláshelyek meghirdetéséről, és a pályázat kiírásáról a rektor dönt. (2) Egyetemi docensi pályázatok kiírására vonatkozó kari eljárási rend A rektor felhívása alapján a dékán körlevélben értesíti a szervezeti egységek vezetőit az egyetemi docensi felterjesztések megküldésének lehetőségéről. A szervezeti egységektől beérkező felterjesztésekről a dékán illetékes kari bizottságok (Tudományos Bizottság, Tanulmányi Bizottság és Promóciós és Humánerőforrás Bizottság) szavazási eredményének figyelembevételével dönt. (3) Kutatóprofesszori pályázatok kiírására vonatkozó kari eljárási rend A rektor felhívása alapján a dékán körlevélben értesíti a szervezeti egységek vezetőit az kutatóprofesszori felterjesztések megküldésének lehetőségéről. A szervezeti egységektől beérkező felterjesztésekről a dékán a Tudományos Bizottság szavazási eredményének figyelembevételével dönt. A kutatóprofesszori pályázat kiírására tett javaslatát a dékán a rektorhoz továbbítja. Az álláshelyek meghirdetéséről, és a pályázat kiírásáról a rektor dönt. (4) Tudományos tanácsadói pályázatok kiírására vonatkozó kari eljárási rend A rektor felhívása alapján a dékán körlevélben értesíti a szervezeti egységek vezetőit az tudományos tanácsadói felterjesztések megküldésének lehetőségéről. A szervezeti egységektől beérkező felterjesztésekről a dékán a Tudományos Bizottság szavazási eredményének figyelembevételével dönt. A tudományos tanácsadói pályázat kiírására tett javaslatát a dékán a rektorhoz továbbítja. Az álláshelyek meghirdetéséről, és a pályázat kiírásáról a rektor dönt. (5) Tudományos főmunkatársi pályázatok kiírására vonatkozó kari eljárási rend A rektor felhívása alapján a dékán körlevélben értesíti a szervezeti egységek vezetőit az tudományos főmunkatársi felterjesztések megküldésének lehetőségéről. A szervezeti egységektől beérkező felterjesztésekről a dékán a Tudományos Bizottság szavazási eredményének figyelembevételével dönt. Az egyéb oktatói, kutatói kinevezések rendje (a Szabályzat 10. § (2.) bekezdéséhez) 7. § (1) Tanársegédi kinevezésére vonatkozó kari eljárási rend: - A tanársegédi álláshely meghirdetéséhez minden esetben a dékán engedélye szükséges. - A dékán a szervezeti egységek vezetőitől beérkező felterjesztéseket megvizsgálja, és a Kari Tanács rangsorolását követően a tanársegédeket kinevezi.

88

(2) Az adjunktusi kinevezésére vonatkozó kari eljárási rend: -

Az adjunktusi álláshely meghirdetéséhez minden esetben a dékán engedélye szükséges. Adjunktusi álláshely betöltése az oktatói-kutatói követelményrendszer teljesítése alapján lehetséges. A dékán a szervezeti egységek vezetőitől beérkező felterjesztéseket megvizsgálja, és - figyelembe véve a Kar Promóciós és Humánerőforrás Bizottságának szavazási eredményét is -, a Kari Tanács rangsorolását követően az adjunktusokat kinevezi.

(3) Az egyetemi docensi kinevezésekre vonatkozó kari eljárási rend: -

-

Egyetemi docensi álláshely betöltése az oktatói-kutatói követelményrendszer teljesítése alapján lehetséges. A pályázatokat az egyetem rektora hirdeti meg a dékán kezdeményezése alapján. Az egyetemi docensi kinevezés során a dékán figyelembe veszi a Tudományos Bizottság, a Promóciós és Humánerőforrás Bizottság és a Tanulmányi Bizottság szavazással kialakított véleményét. A meghirdetett állásokra benyújtott pályázatokról a Népegészségügyi Kar Tanácsa nyilvánít titkos szavazással véleményt.

(4) Az egyetemi tanári kinevezésekre vonatkozó kari eljárási rend: -

Egyetemi tanári álláshely betöltése az oktatói-kutatói követelményrendszer teljesítése alapján lehetséges. A pályázatokat az egyetem rektora hirdeti meg a dékán kezdeményezése alapján. A meghirdetett állásokra benyújtott pályázatokról a Népegészségügyi Kar Tanácsa és az Egyetem Szenátusa nyilvánít titkos szavazással véleményt.

(5) Tudományos munkatársi pályázatok kiírására vonatkozó kari eljárási rend: -

-

A dékán a szervezeti egységek vezetőitől beérkező felterjesztéseket megvizsgálja, és ellenőrzési jogot gyakorol a tudományos munkatársak kinevezésénél. A tudományos munkatársakat a szervezeti egység vezetője nevezi ki abban az esetben, ha a kinevezés időtartamára szükséges bértömeg rendelkezésre áll és a tudományos munkatársi kinevezés feltételei teljesülnek.

(6) Tudományos segédmunkatársi pályázatok kiírására vonatkozó kari eljárási rend: -

A dékán a szervezeti egységek vezetőitől beérkező felterjesztéseket megvizsgálja, és ellenőrzési jogot gyakorol a tudományos segédmunkatársak kinevezésénél.

89

-

A tudományos segédmunkatársakat a szervezeti egység vezetője nevezi ki abban az esetben, ha a kinevezés időtartamára szükséges bértömeg rendelkezésre áll és a tudományos segédmunkatársi kinevezés feltételei teljesülnek. A pályázatok elbírálása /a Szabályzat 12. § (7.) bekezdéséhez/ 8. §

(1) Egyetemi tanári pályázatok elbírálása -

-

A beérkezett pályázatokat egy 5 tagú véleményező-előkészítő bizottság véleményezi. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a dékánnak, aki azt a Kari Tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a Kari Tanáccsal ismertetni. A Kari Tanács véleményt nyilvánít a beérkezett pályázatokról. A pályázatokat a dékán a rektorhoz továbbítja.

(2) Egyetemi docensi pályázatok elbírálása -

-

A beérkezett pályázatokat egy 3 tagú véleményező-előkészítő bizottság véleményezi. A bizottság elnöke az adott szervezeti egység vezetője. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a dékánnak, aki azt a Kari Tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a Kari Tanáccsal ismertetni. A Kari Tanács véleményt nyilvánít a beérkezett pályázatokról. Az egyetemi docenseket a dékán a rektor 12. § (7) bekezdése szerinti egyetértésével nevezi ki.

(3) Kutatóprofesszori pályázatok elbírálása -

-

A beérkezett pályázatokat egy 5 tagú véleményező-előkészítő bizottság véleményezi. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a dékánnak, aki azt a Kari Tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a Kari Tanáccsal ismertetni. A Kari Tanács véleményt nyilvánít a beérkezett pályázatokról. A pályázatokat a dékán a rektorhoz továbbítja.

(4) Tudományos tanácsadói pályázatok elbírálása -

A beérkezett pályázatokat egy 5 tagú véleményező-előkészítő bizottság véleményezi. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a dékánnak, aki azt a Kari Tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság vala-

90

-

melyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a Kari Tanáccsal ismertetni. A Kari Tanács véleményt nyilvánít a beérkezett pályázatokról. A pályázatokat a dékán a rektorhoz továbbítja.

(5) Tudományos főmunkatársi pályázatok elbírálása -

-

A beérkezett pályázatokat egy 3 tagú véleményező-előkészítő bizottság véleményezi. A bizottság elnöke az adott szervezeti egység vezetője. A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a dékánnak, aki azt a Kari Tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a Kari Tanáccsal ismertetni. A Kari Tanács véleményt nyilvánít a beérkezett pályázatokról. A tudományos főmunkatársakat a dékán a rektor 12. § (7) bekezdése szerinti egyetértésével nevezi ki. A pályázat nélküli alkalmazás rendje /a Szabályzat 18. § (2) bekezdés a/ pontjához/ 9. §

A szakorvos- és klinikai szakpszichológus jelöltek kinevezése határozott időre a szakvizsga megszerzéséig történik. A KÖTELEZŐEN TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ MEGHATÁROZÁSA /a Szabályzat 16. § (1-12.) bekezdéséhez/ 10. § (1) A heti teljes (40 óra) munkaidőből a tanításra fordított idő mértéke: a) oktatói munkakörben: egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens adjunktus tanársegéd

8 óra/hét 10 óra/hét 11 óra/hét 12 óra/hét 14 óra/hét 16 óra/hét

b) gyakorlati oktató/szakoktató

20 óra/hét

(2) Az oktatók az (1) bekezdésben megszabott óraterhelésnek megfelelő tanítási tevékenységüket két tanulmányi félév átlagában kötelesek ellátni. A két félév átlagában az (1) bekezdésben megszabott óraterhelés legalább 50%-ának kontakt órának kell lennie.

91

(3) A tanításra fordított időbe beszámítandó tevékenységek a) kontakt órák - előadások, - gyakorlatok, szemináriumok, - posztgraduális képzés tanrendileg előírt órái - PhD képzés b) vizsgáztatás, c) tudományos kutatás, d) egyéb oktató-hallgató kapcsolat, e) munkaköri leírásban meghatározott oktatás-szervezési tevékenység. (4) A (3) bekezdés d) pontjába tartozó tevékenységek különösen: a) b) -

diplomamunka vezetése kísérletes (rendszeres gyakorlati tevékenységet igénylő) témakörben 5 óra/hét/ hallgató elméleti, ill. irodalmi feldolgozást igénylő témakörben 2 óra/hét/hallgató tudományos diákköri tevékenység vezetése kísérletes (rendszeres gyakorlati tevékenységet igénylő) témakörben 5 óra/hét/ hallgató elméleti, ill. irodalmi feldolgozást igénylő témakörben 2 óra/hét/hallgató

c)

PhD téma vezetése: Nappali tagozaton 8 óra/hét/hallgató Levelező képzésben 2 óra/hét/hallgató Egyéni felkészülőknél óraterhelés nem számítható be

d)

Kötelezően előírt fogadóórák (max. heti 2 óra erejéig)

92

XIV. RÉSZ TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI KAR AZ OKTATÓI MUNKAKÖRRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK /a Szabályzat 2. §-ához/ 25

1. §

(1)

Az egyetemi docensi kinevezés feltételei a szabályzatban előírt általános követelményeken túl: - habilitáció

(2)

Az egyetemi tanári kinevezés/egyetemi tanári munkakörben való alkalmazás feltételei a szabályzatban előírt általános követelményeken, valamint az előző bekezdésben foglaltakon túl: - MTA Doktora cím A PÁLYÁZATOK KIÍRÁSÁNAK RENDJE /a Szabályzat 10. §-ához/ 2. §

(1) A TTK-n valamennyi oktatói és kutatói állás pályázat útján tölthető be. Egy éves, vagy rövidebb időtartamú kinevezésnél kivételes esetben, dékáni engedéllyel el lehet tekinteni a pályázat kiírásától, de ebben az esetben is szükséges a tanszékvezető és az intézet tanácsának támogató javaslata. (2) A tanársegédi, adjunktusi, tudományos segédmunkatársi és tudományos munkatársi (továbbiakban beosztott oktatói/kutatói) pályázatokat a dékán hirdeti meg. (3) Bármely oktatói/kutatói állás esetében a meghirdetést kezdeményező intézetigazgató feladata meggyőződni arról, hogy az állás betöltéséhez szükséges bérkeret az intézet rendelkezésére áll. A beosztott oktatói/kutatói pályázatok mellékletei: - kísérő levél (Megpályázom a …) a dékánhoz címezve - pályázati adatlap - szakmai önéletrajz - publikációs jegyzék és a hivatkozások jegyzéke - a pályázó szakmai tefveinek, elképzeléseinek bemutatása - egyetemi diploma - nyelvvizsga bizonyítványok

26

(4)

25

Beiktatta a 11/B/2014. (XII.11.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2014. december 12-től. Módosította a 11/B/2014. (XII.11.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2014. december 12-től.

26

93

- tudományos fokozat oklevele (ha van) - hatósági erkölcsi bizonyítvány (külső pályázónál) A pályázatot a Kar dékánjához kell benyújtani 2 példányban. A pályázat beadásakor be kell mutatni az eredeti okiratokat, de a pályázathoz elegendő a másolatokat csatolni. 27

(5) A pályázatok elbírálása és a kinevezés a) A pályázatok véleményezésére - az intézet javaslatának figyelembe vételével - a dékán szakértői bizottságot kér fel. b) A vezető oktatói/kutatói pályázatok elbírálása az egyetemi szabályzat előírásai szerint történik. c) A beosztott oktatói/kutatói pályázatok elbírálásához szükséges: - az intézeti tanács titkos szavazása, - szakértő bizottság (3-4 tagú) írásos véleménye, - a Kari Tanács véleménye. A beosztott oktatókat/kutatókat a dékán nevezi ki, a Kari Tanács véleménye alapján, lehetőség szerint évente egy alkalommal, július 1-jétől kezdődően. Pályázati adatlap adjunktusi, tanársegédi, tudományos munkatársi, tudományos segédmunkatársi állás betöltésére (a megfelelő szó aláhúzandó) 28

a Debreceni Egyetem Természettudományi Kar …………………………….. Tanszékére 1.) Név (leánykori név): ………………………………………………………………. 2.) Születési hely, év, hó, nap: ………………………………………………………… Állampolgárság: ……………………..

Anyja neve: ……………………………

Lakcím (értesítési cím is) …………………………………………………………... ……………………………………………………………………………………… 3.) Jelenlegi munkahelye: …………………………………………………………….. Beosztása: ………………………………………………………………………….. 4.) Legmagasabb iskolai végzettsége (egyetem, kar, szak, oklev. száma):…………… ……….. …………………………………………………………………………… Szakképzettsége: …………………………………………………………………… 5.) Tudományos fokozatai, (cím, dátum, ikt. szám): ……………………………………………..

27 28

Módosította a 11/B/2014. (XII.11.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2014. december 12-től. Módosította a 11/B/2014. (XII.11.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2014. december 12-től.

94

…………………………………………………………………………………… 6.) Idegennyelv-tudása és foka (bizonyítvány száma): …………………………….. …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… 7.) Eddigi munkahelyei, beosztásai: ……………………………………………….. ……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………

Nyilatkozat Alulírott hozzájárulok, hogy a Debreceni Egyetem ………………. állására benyújtott pályázati anyagomat a pályázat véleményezésére létrehozott bizottság és valamennyi – a szabályzatokban előírt – fórum tagjai megismerhessék.

…………………….., 2014.………………. ……………………………….. a pályázó aláírása

95

XV. RÉSZ ZENEMŰVÉSZETI KAR A KÖTELEZŐEN TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ MEGHATÁROZÁSA / a Szabályzat 17. §-ához/ (1) Az oktatói óraterhelés mellett az oktatóknak elegendő idejük marad a felkészülésre, gyakorlásra, zenehallgatásra, hangversenyek meghallgatására, azok elemzésére, a vizsgákon való részvételre és értékelésére, az adminisztrációs feladatok ellátására a munkaköri leírások tartalmazzák, (2) Az adott félévben ténylegesen ellátandó konkrét oktatási feladatokat (beleértve a 2. bekezdésben felsoroltakat), a tanszékvezetők a dékánnal egyetértésben félév eleji tanszéki értekezleteken határozzák meg a törvényesen előírt heti munkaidő keretein belül. (3) A tanítási időbe beszámítandó tevékenységek a) - kontakt órák, b) - előadások, - vizsgáztatás, - művészi tevékenység, - egyéb oktató-hallgató kapcsolat, - munkaköri leírásban meghatározott oktatás-szervezési, belső közéleti tevékenység, (4) A tanításra fordított idő minimum mértéke: a) oktatói munkakörben: - egyetemi tanár 8 óra/hét - főiskolai tanár 10 óra/hét - főiskolai docens 12 óra/hét - adjunktus 14 óra/hét - tanársegéd 16 óra/hét b) tanári munkakörben: - nyelvtanár, testnevelő tanár, művésztanár, mestertanár 20óra/hét (5) A minimum értékek az egyetemi szabályzat 17.§ (6) bekezdése szerinti mértékben emelhetők, illetve csökkenthetők a kar vezetője által, a tanulmányi és képzési követelmények szükségessége szerint. (6) A testnevelő-, nyelv-, művész- és mestertanár munkakörben foglalkoztatottak esetében az egyetemi szabályzatban foglaltak az irányadók.

96

(7) A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében a foglalkoztatási idővel arányosan kell meghatározni a kötelezően tanításra fordított időt, valamint annak emelését, vagy csökkentését. (8) Az egyetemi szabályzat 17. § (4) bekezdés d) pontjába tartozó tevékenységek különösen: - hangversenyek meghallgatása és elemzése, - gyakorlati, alkalmassági vizsgákon való részvétel, - versenyekre történő felkészítés, - szakdolgozatok témavezetése, - hallgatói együttesek művészeti vezetése.

97

XVI. rész KLINIKAI KÖZPONT

Rezidens 1.§ A rezidensek kinevezésére, alkalmazásuk feltételeire vonatkozó szabályokat, a központi gyakornoki jogviszonyra vonatkozó feltételeket a 122/2009. (VI.12.) Korm. rendelet és egyéb vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Klinikai szakorvos 2. § (1)

A klinikai szakorvosi munkakör betöltésének feltételei: szakorvosi képesítés alkalmasság ügyelet önálló ellátására gyakorlatok rendszeres tartása magyar és angol nyelven, fogorvostudományi területen legalább öt éves szakmai gyakorlat.

(2)

A klinikai szakorvos részt vesz a hallgatók oktatásában és segíti a rezidensek képzését.

(3)

A klinikai szakorvost az általános orvostudományi területen a klinika, diagnosztikai egység vezetője, a fogorvostudományi területen a Központ orvos-szakmaiigazgatójának egyetértésével, a FOK dékánja nevezi ki és menti fel. Munkáját 4 évenként a klinika vezetője, fogorvostudományi területen az illetékes szakmai vezető véleményezi. Klinikai főorvos 3. §

(1)

A klinikai főorvos kinevezésének feltételei: a szakorvosi képesítés megszerzésétől számított legalább 12 éves szakmai gyakorlat vagy 4 éves tevékenység adjunktusi vagy legalább 2 éves tevékenység kórházi főorvosi beosztásban, az adott szakterületen osztály-, szakrendelés- vagy részleg-vezetés terén legalább 5 éves gyakorlat, a betegellátás (megelőzés-gyógyítás-diagnosztika) területén kiemelkedő, országosan ismert és elismert tevékenység. Az adott (az érintett klinika vagy diagnosztikai egység szempontjából feltétlenül szükséges) szakterület mélyreható ismerete; új eljárások bevezetése, meghonosítása és széleskörű ismertetése-betanítása a szakemberek körében, aktív részvétel a szakmai közéletben, folyamatos, publikációs tevékenység szakmai folyóiratokban, alkalmasság tantermi előadások, szemináriumok tartására magyar és angol nyelven.

98

(2)

A klinikai főorvosi munkakör meghirdetésének és a klinikai főorvosok kinevezésének eljárási rendje: A munkakör meghirdetését a Klinikai Központ főigazgatójánál az illetékes szervezeti egység vezetője kezdeményezheti, miután kikérte az illetékes szervezeti egység intézeti tanácsának véleményét. A pályázat kiírásáról a KK Klinikai Tanács véleményének beszerzése után a KK főigazgatója dönt. A pályázat a Nemzeti Közigazgatási Intézet, az egyetem és a KK honlapján kerül közzétételre. A pályázatokat a Klinikai Tanács véleményezi, az alkalmas pályázókról sorrendet állít fel. A kinevezésről a fenti sorrend ismeretében a KK főigazgatója dönt.

(3)

A Klinikai Főorvos jogai: A Klinikai Főorvos a szervezeti egység vezetőjével egyeztetve gyógyító-, megelőző-, diagnosztikai munkát végez osztály-, szakrendelésvagy részleg-vezetői szinten, munkája során használhatja az egyetemi infrastruktúrát, részt vehet az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben, tagja lehet a Klinikai Tanácsnak.

(4)

A Klinikai Főorvos kötelességei: - a klinika igazgatója, illetve az illetékes diagnosztikai egység vezetője által meghatározott szakmai törekvéseihez igazodva részvétel a gyógyítódiagnosztikus tevékenységben osztály-, szakrendelés- vagy részleg-vezetői szinten,  - a klinika igazgatója, illetve az illetékes diagnosztikai szervezeti egység vezetője által meghatározott módon részvétel az egyetemi alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben,  részvétel a szervezeti egységben folyó gyógyító-, megelőző-, diagnosztikus munka folyamatos továbbfejlesztésében,  tevékenységéről előadások és szakmai közlemények formájában történő beszámolás egyetemi és országos szakmai fórumokon, részvétel a klinika, diagnosztikai egység adminisztratív feladatainak ellátásában,  gyógyító és oktató munkáját, valamint vállalt tisztségeit az Egyetem és a betegellátó egység érdekeinek figyelembe-vételével látja el.

(5)

A klinikai főorvos munkáját 4 évenként a klinika igazgatója, fogorvostudományi területen az illetékes szakmai vezető véleményezi.

99

XVII. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) A Függelékben szereplő kari sajátosságokat tartalmazó szabályokat a kari tanácsok a szenátusnak elfogadásra javasolták. (2) A szenátus a Függeléket a 2014. május 15-én tartott ülésén (V. 15.) számú határozatával fogadta el. Rendelkezéseit az elfogadását követő naptól kell alkalmazni. (3) A jelen Függelék elfogadásával a karok korábbi hasonló tárgyú rendelkezései hatályukat vesztik.

100

MELLÉKLETEK

A GYAKORNOKI IDŐVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOKRÓL 1. melléklet Nyelvtanári, anyanyelvi lektori munkakörökben Művésztanári munkakörben Testnevelő tanári munkakörben Kollégiumi tanári munkakörben

92-102. oldal 103-104. oldal 105-106. oldal 107-109. oldal

2. sz. melléklet Egészségügyi munkakörökben

110-112. oldal

3. sz. melléklet A közoktatási intézményekben alkalmazott munkakörökben

113-121. oldal

4. sz. melléklet A bölcsődékben alkalmazott munkakörökben

122-127. oldal

5. sz. melléklet Az Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban alkalmazott munkakörökben

128-135. oldal

101

1. SZÁMÚ MELLÉKLET A NYELVTANÁRI, ANYANYELVI LEKTORI MUNKAKÖRÖKBEN A GYAKORNOKI IDŐVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1. A fogalmak meghatározása Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és a fenti munkakörbe határozatlan időre történik a kinevezése. Gyakornoki program: az a folyamat, amelynek során a gyakornok megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez. A gyakornoki program az E fizetési kategóriában 2 éves gyakornoki idő alatt, az F-H fizetési kategóriában 3 éves gyakornoki idő alatt végezhető el. Kezdő szakasz A gyakornoki program első szakasza, mely az első év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedési mód, hogy a gyakornok megfontolt, általában racionális, de rugalmatlan. Feladat ellátását elsődlegesen az elméleti tudás vezérli. Ez a szakasz elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós gyakorlatszerzés sokkal fontosabb, mint a verbális információ. Haladó szakasz A gyakornoki program második szakasza, mely a második év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedési mód, hogy a gyakornok már képes mindent megfigyelni és nem vész el a részletekben. Ez a szakasz az eseti tudás szintje, amely személy és kontextus függő. A tapasztalat befolyásolja a viselkedést. Befejező szakasz A gyakornoki program harmadik szakasza, mely a harmadik év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedési mód, hogy a gyakornok már képes racionálisan, tudatosan kiválasztani, hogy mit fog tenni, prioritásokat meghatározni, ésszerűen irányítani a tanulási-tanítási folyamatokat. Szakmai segítő: az intézményvezető által kijelölt kiváló felkészültségű nyelvtanár (nyelvtanárok), aki rendelkezik legalább tíz éves gyakorlattal és legalább öt éve az intézmény alkalmazottja. Közvetlen felettes: az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a nyelvtanár munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy. 2.

A szabályzat célja

A szabályzat célja a gyakornokok felkészítése, beilleszkedésük segítése, a foglalkoztatási feltételek megismertetése, annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze elkötelezettségüket a nyelvtanári hivatás iránt, segítse a nyelvoktatás és vizsgáztatás céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást.

102

3.

A gyakornok felkészítésének szakaszai

A gyakornoki időt a kinevezésben kell kikötni. A gyakornok felkészítésének szakaszolása: Időszak Szakasz megnevezése 0-1 év kezdő

1-2 év

haladó

2-3 év

befejező

4.

Követelmények Nyelvoktatás: szabályok követése minimális készségek /jártasságok (módszertani, nyelvi) megléte Nyelvvizsgáztatás: DExam vizsgarendszer megismerése DExam feladatíró nyelvtanári tevékenység végzése Nyelvoktatás: kontextusok felismerése, rendszerezése gyakorlati (szakmai, módszertani) tudás megalapozása, alkalmazása Nyelvvizsgáztatás: DExam vizsgáztatói alapképzés elvégzése Nyelvoktatás: tudatosság, tervszerűség, prioritások felállítása gyakorlati (szakmai, módszertani) tudás alkalmazása Nyelvvizsgáztatás: DExam feladatírói és próbavizsgáztatói tevékenység végzése

Általános követelmények a kezdő szakaszban

A gyakornok ismerje meg  a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt, különösen az általános rendelkezéseket (alapelvek, a felsőoktatási rendszer intézményeinek működése, a hallgatók, a felsőoktatásban alkalmazottak köre és a foglalkoztatás általános szabályai),  a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendeletet az idegennyelvtudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és nyelvvizsga bizonyítványokról.  az intézmény oktatási tevékenységét, ezen belül különösen a) az intézmény szakcsoportjaiban folyó oktatói munka alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, b) a tanított idegen nyelveket, óraszámokat, az előírt tanmeneteket, a tananyagot és követelményeket, c) az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit.  az intézmény saját nyelvvizsgarendszerét, a DExam vizsgarendszert.  az intézmény minőségi munka végzésére irányuló elvárásait, a nyelvtanári munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelését.  az intézmény szervezeti és működési rendjét.  az intézmény gyakornoki szabályzatát.

103

5.

Általános követelmények a haladó szakaszban

A gyakornok ismerje meg  az intézmény adott szakcsoportjának oktatási tevékenységét, ezen belül különösen a) a szakcsoportban folyó oktatói munkát, a speciális feladatokat, b) a tanított idegen nyelveket, nyelvtípusokat (általános nyelvek, szaknyelvek), óraszámokat, az előírt tanmeneteket, a tananyagot, c) az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit. 

6.

végezze el az intézmény saját vizsgarendszerének, a DExam vizsgarendszernek a vizsgáztatói alapképzését.

A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a kezdő szakaszban

A gyakornok ismerje meg  a DExam vizsgarendszerhez kapcsolódó feladatírói tevékenységet,  a feladatíró nyelvtanárok szakmai munkáját. 7.

A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a haladó szakaszban

A gyakornok ismerje meg  az intézmény minőségi vizsgáztatással kapcsolatos elvárásait, a DExam szóbeli vizsgáztatói és írásbeli javítótanári tevékenységet. 8.

A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai

A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra, kötelező órája a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény által meghatározott. A gyakornok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra, továbbá az intézmény és a DExam Vizsgaközpont munkájában való részvételre kötelezhető. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok órát látogat, konzultál a szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, más munkatárssal. Óralátogatás: legalább heti egy óra. (a szakmai segítő és más munkatárs óráján). Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie az órát tartó nyelvtanárral. Konzultáció: legalább heti két óra. (szakmai segítővel, más nyelvtanárral, intézményvezetővel)

104

A gyakornok az óralátogatásról, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartást (naplót) készít. Az óralátogatásokat a gyakornok az intézményvezetővel, szakmai segítővel, az órát tartó nyelvtanárral egyeztetve min. egy hétre előre ütemezi. A gyakornok és a szakmai segítő órarendjét úgy kell összeállítani, hogy legyen lehetőség a konzultációk megtartására. 9. A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei Időszak Szakasz megnevezése 0-1 év kezdő szakasz

1-2 év haladó szakasz

2-3 év befejező szakasz

Tapasztalatszerzés módszere

Számonkérés módszere

Óralátogatás, óramegbeszélés Egyéni tanmenet elkészítése Konzultáció a szakmai segítővel, más Óravázlat készítése munkatárssal Konzultáció a DExam Vizsgaközpont DExam feladatok megismerése koordinátorával, feladatíróival Óralátogatás, óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel, más munkatárssal Konzultáció az intézményvezetővel Konzultáció a DExam Vizsgaközpont koordinátorával, feladatíróival Óralátogatás, óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel, más munkatárssal Konzultáció az intézményvezetővel Konzultáció a DExam Vizsgaközpont koordinátorával, feladatíróival

Egyéni tanmenet elkészítése Óravázlat készítése DExam feladatok írása DExam vizsgáztatói tevékenység megismerése Egyéni tanmenet elkészítése Óravázlat készítése DExam feladatok írása DExam próbavizsgáztatói tevékenység végzése

10. A szakmai segítő kijelölése, feladata A szakmai segítőt (segítőket) az intézmény igazgatója jelöli ki, az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező nyelvtanár közül. A döntés előtt az igazgató kikéri a szakcsoportfelelősök véleményét. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a szakmai segítő számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A szakmai segítő munkaköri leírásában jelölni kell a két / három évre szóló szakmai segítői feladattal való megbízást. A szakmai segítőt feladatai ellátásáért (óralátogatás, konzultáció), kiemelt munkavégzésért, kereset-kiegészítés illeti meg. Az óralátogatást a szakmai segítő a gyakornoki nyilvántartásban (naplóban) aláírásával jelöli. A szakmai segítő feladatai  Elkészíti a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve

105

 

Az intézményvezetővel jóváhagyatja a gyakornoki programot Felkészíti a gyakornokot (a) az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi szabályzatok megismerésére, (b) a tanítási órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek célszerű megválasztására, (c) a tanítási órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására, (d) tanmenet, óravázlat készítésére, tanítási módszerek átvételére, (e) a DExam vizsgafeladatok megismerésére, készítésére.  Szükség szerint, félévenként legalább két alkalommal meglátogatja a gyakornok tanítási óráit.  Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához.  Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatosan ellenőrzi a teljesítését.  Félévente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza a gyakornok minősítését.  Az értékelésbe bevonja mindazokat a nyelvtanárokat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében.  Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat. 11. A gyakornok értékelése, minősítése A gyakornok értékelésének alapját az intézmény nyelvtanári értékelési rendszere képezi. A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított viselkedés. 12. A gyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai         

szakmai, módszertani tudás felhasználása, probléma-megoldási stratégiák, célok meghatározása, tantermi hangulat, a tantermi események észlelése, képesség a tanulóktól érkező jelzések megértésére érzékenység a kontextus iránt, a tanulási folyamat figyelemmel kísérése és visszajelzés a hallgatóknak, a tanítás iránti elkötelezettség, együttműködés adott szakcsoport nyelvtanáraival.

13. A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje A gyakornoki idő első két évében fejlesztési célú értékelés folyik. Célja: a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésnek fejlesztése, motiváció, szakmai fejlesztés, támogatás.

106

A gyakornok fejlesztési célú értékelését minden félév végén a szakmai segítő készíti el. Az értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő többi kollégát is, valamint figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést. Az értékelő megbeszélés lépései:  A gyakornok önértékelése  A szakmai segítő értékelése  Az eltérő vélemények megbeszélése  A problémák feltárása, megbeszélése  A következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása  A résztvevők feladatainak meghatározása  Az értékelő lap kitöltése, aláírása Az értékelő megbeszélésen a szakmai segítő és a gyakornok vesz részt. Az értékelő lapot a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy aláírt példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot a szakmai segítő őrzi a gyakornoki idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti. A gyakornoki idő lejártának hónapjában a gyakornokot minősíteni kell. A minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” minősítés adható. A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok „nem megfelelt” minősítést kap. A jogviszony megszűnésének határidejét a jogszabály rögzíti. A gyakornok minősítéséről az intézmény vezetője dönt. Az intézmény vezetője döntése előtt beszerzi a közvetlen felettes véleményét, javaslatát, valamint a szakmai segítő (amennyiben nem azonos a közvetlen felettessel) véleményét, javaslatát, figyelembe veszi a féléves értékelés megállapításait, a fejlesztési javaslatok megvalósulását. A minősítést értékelő megbeszélés előzi meg. A értékelő megbeszélésen a szakmai segítő, a gyakornok és az intézményvezető vesz részt. A minősítést megelőző értékelő megbeszélés lépései.  A gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről  A gyakornok tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati lehetőségről  A gyakornok önértékelése, mely összefoglalja a gyakornoki programban meghatározott célok elérésének értékelést is  A szakmai segítő összegző értékelése  A vezető értékelése  Az eltérő vélemények megbeszélése  A minősítő lap kitöltése, aláírása A minősítő lapon a minősítést nem megfelelt minősítés esetén indokolni kell, az indoklásnak valósnak, okszerűnek kell lenni. A minősítő lapot az intézményvezető, a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának.

107

A szabályzat mellékletét képezi 1. 1. sz. melléklet: Értékelő lap 2. 2/1. sz. melléklet: Minősítő lap 3. 2/2. sz. melléklet: A minősítés területei 4. 3. sz. melléklet: A gyakornok önértékelésének szempontjai

108

1. sz. melléklet Munkáltató megnevezése Címe Értékelő lap Az értékelt személyi adatai Név: Születési hely, idő: Az értékelés időpontja: Az értékelés megállapításai: Fejlesztendő területek: Javasolt célok, feladatok: Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak: Az értékelt észrevételei: értékelést végző szakmai segítő

értékelt gyakornok 2/1. sz. melléklet

Munkáltató megnevezése Címe Minősítő lap A minősített személyi adatai Név: Születési hely, idő: A minősítés időpontja: A minősítés megállapítása: Értékelési terület Szakmai ismeretek alkalmazása Módszertani tudás Empátia Kommunikáció

Megfelelt

Nem felelt meg

109

Felelősségtudat Problémamegoldás Kreativitás, innováció Együttműködés A minősítés összegző megállapítása Megfelelt

Nem felelt meg

Indokolás: Nem megfelelt minősítés esetén részletes indokolás szükséges A közalkalmazott tájékoztatása az estleges jogvita kezdeményezésének lehetőségéről megtörtént. A minősített észrevételei: A minősítést elfogadom. A minősítésben foglaltakra az alábbi észrevételeket teszem. minősítést végző igazgató

szakmai segítő

minősített gyakornok 2/2. sz. melléklet

Értékelési terület Szakmai ismeretek kalmazása

Módszertani tudás

Empátia

Kommunikáció

Megfelelt al- Megszerzett szakmai ismereteit a gyakorlatban hasznosítani tudja, az órái logikusak, a hallgatók számára jól követhetőek, hallgatói motiváltak Megszerzett módszertani ismereteit az órákon a csoport szintjének megfelelően hasznosítja, képes az egyéni képességfejlesztésre Képes a mások személyiségjegyeinek, igényeinek, problémáinak megértésére, szükség szerint megfelelő támogatást nyújt Gondolatait érthetően, logikusan képes közölni, meg-

Nem felelt meg Megszerzett ismereteit a gyakorlatban nem tudja hasznosítani, nem tudja átadni tudást, a hallgatók nem értik a magyarázatait Módszertani ismereteit nem tudja alkalmazni

Nem képes figyelni mások személyiségjegyeire, igényeire, érzelmeire. Gondolatait nem képes érthetően közölni, többször

110

Felelősségtudat

Problémamegoldás

Kreativitás, innováció

Együttműködés

találja a megfelelő közlési konfliktus forrása volt a módot mind a munkatár- nem megfelelő közlésmódsakkal, mind a hallgatókkal ja a munkatársak, a hallgatók körében Képes döntéseiért felelős- Nem vállalja cselekedetei, séget vállalni döntései következményeit, a felelősséget külső körülményekre hárítja, nem képes előre felmérni tettei, döntései következményeit Képes felismerni és megol- A problémákat nem ismeri dani a munkaköréhez kap- fel, hárít, csolódó, gyakran jelentkező problémákat Ötletgazdag, lelkes, keresi A bevált gyakorlattól nem az újszerű megoldásokat, de mer eltérni, ha vannak is mindezt felelősséggel, a ötletei nem képes azok kitanulás-tanítás hatékonysá- vitelezésre gának érdekében teszi Képes beilleszkedni a szer- Nem tudott a szervezetbe vezetbe, megtalálja helyét, beilleszkedni, az egyéni a szervezeti célokat össze céljait sokszor a szervezeti tudja egyeztetni az egyéni célok fölé helyezi célokkal, aktívan vesz részt a csapatmunkában

Fontos rögzíteni, hogy miből tevődik össze a végleges minősítés. Pl. A lehetséges 8 terület közül, ha 4 területen nem megfelelt minősítést kap a gyakornok, akkor a minősítése nem megfelelt lesz. Célszerű prioritásokat meghatározni az értékelési területek között. 3. sz. melléklet A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornoki szabályzatban megjelölt kiemelt szempontokon felül az alábbiak szerint készülhet fel a gyakornok az önértékelésre        

Mely feladatok voltak számára a legfontosabbak, legérdekesebbek? Mely feladatok igényelték a legtöbb felkészülést? Milyen eredményeket ért el? Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítania? Milyen problémákba ütközött a feladatok megvalósítása során? Eddigi tapasztalatai alapján hogyan lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni? Meglátása szerint mik az erősségei, gyengeségei? Mely területeken szeretne több tapasztalatot szerezni?

111

 Vannak-e olyan képességei, amelyeket az eddigiekben nem használt, de szeretné jobban hasznosítani?  Milyen segítségre lenne szüksége a vezető részéről?  Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a szakmai segítő részéről?  Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a többi kolléga részéről? A gyakornok értékelő megbeszélésre való felkészülését segítheti az alábbi önismereti kérdőív Is.                  

Hányszor végzett pontatlan munkát? Hányszor késett határidővel? Milyen típusú feladatokkal voltak problémái? Ismeri az Önnel szemben támasztott követelményeket, elvárásokat? Ha hibázott kiben, miben kereste az okokat? Magában, kollégákban, hallgatókban? Megfelelőnek tartja-e az időgazdálkodását? A feladatok megoldása során kialakít-e prioritásokat? Ezeket betartja-e? Felméri-e előre a megvalósítás lehetőségeit? Képes-e megfelelő részfeladatokra bontani a megoldandó problémát? Megítélése szerint megfelelő szinten ismeri a szakmai szabályokat, előírásokat? Szigorúan betartja-e a szabályokat, szakmai előírásokat? Inkább a szabályok, szakmai előírások mellőzésével szeretné végezni a munkáját? Amióta befejezte tanulmányait megtett-e mindent, hogy tudása naprakész legyen? Ön szerint milyen kép alakult ki Önről a vezetőiben, szakmai segítőjében, munkatársaiban, hallgatókban? Amennyiben voltak konfliktusok, mi lehet ezek forrása? Döntéseiben elfogulatlan tud lenni? Vállalta feladataiért, döntéseiért a felelősséget? Hányszor kellett a vezető, más kolléga segítségét kérnie egy konfliktus megoldásához?

Záradék A Gyakornoki szabályzatot a szakcsoportfelelősök értekezlete 2009. március 25-én véleményezte és elfogadta.

112

A MŰVÉSZTANÁRI MUNKAKÖRBEN A GYAKORNOKI IDŐVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1.

A művésztanári munkakörben akkor kötelező gyakornoki idő kikötése, ha a foglalkoztatandó személy nem rendelkezik három évet meghaladó, a munkaköréhez előírt, a zenei felsőoktatásban eltöltött szakmai gyakorlattal.

2.

A gyakornok – szakterületétől függően – köteles a rábízott szakmai feladatokat a szakmai segítő vezető oktató és a tanszékvezető irányítása alapján ellátni. E szakmai feladatok: a) A kinevezésében szereplő tantárgy oktatása a meghatározott heti óraszámban b) Óralátogatás a hasonló tárgyakat tanító oktatóknál c) Részvétel az illetékes tanszék által meghirdetett vizsgákon (külön megjelölt szakmai kompetenciával) d) Kéthetenkénti, rendszeres konzultáció a szakmai segítővel e) Felkészülés a doktori iskolába történő felvételire (kutatási téma választása, nyelvvizsga követelmények teljesítése, DLA jelentkezés esetén DVD felvétel készítése) f) A gyakornok minden olyan intézményi szakmai közéleti tevékenységben részt vesz, amely kapcsolatban áll munkájával, vagy a tanszékvezető és a Kar vezetése szerint számára szükséges.

3.

A szakmai segítő kötelezettségei: a) A gyakornok heti munkájának folyamatos figyelemmel kísérése b) Rendszeres konzultációk és óralátogatás (szakmódszertani és pedagógiai értékelés) c) A gyakornok szakismereteinek folyamatos bővítése d) Havi rendszerességű beszámoló a tanszékvezetőnek a tapasztalatokról

4.

A gyakornoki idő alatti számonkérés feltételei a) A szakmai segítő és a tanszékvezető évente két alkalommal értékeli a gyakornok munkáját b) Az értékelés fő szempontja a végzett képességfejlesztő, vagy ismeretközlő munka eredményessége

5.

Az értékelés részletes szabályai a) A félévenkénti értékelés a szakirány felelős, a tanszékvezető, a szakmai segítő és a gyakornok jelenlétében történik b) Az értékelés alapja az előzetesen a tanszékvezető által elkészített írásos értékelés. c) Az írásos értékelés részletes szempontjai: - a gyakornok munkavégzésének rendszeressége - a munkavégzés szakszerűsége és eredményessége - a gyakornok ismereteinek bővülése doktoriskolai felkészülés fázisa és minősége - az általános pedagógiai és szakmai pályaalkalmasság minősítése - a gyakornok részvétele a szakmai közéletben

113

d) Az írásos értékelést a gyakornok megismeri, és írásban arra észrevételt tehet. A kész értékelést a dékánnak kell benyújtani, aki azt a további alkalmazás eldöntésekor figyelembe veszi.

114

A TESTNEVELŐ TANÁRI MUNKAKÖRBEN A GYAKORNOKI IDŐVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1.

A testnevelő tanári munkakörben akkor kötelező gyakornoki idő kikötése, ha a foglalkoztatandó személy nem rendelkezik három évet meghaladó, a munkaköréhez előírt, a felsőoktatásban eltöltött szakmai gyakorlattal.

2.

A gyakornok – szakterületétől függően – köteles a rábízott szakmai feladatokat a sportigazgató irányítása alapján, és a sportigazgató által kijelölt testnevelő tanár, mint szakmai segítő segítségével látja el.

3.

A gyakornok szakmai feladatai: a) A kinevezésében szereplő kurzusok, sportágak oktatása a meghatározott heti óraszámban; b) Óralátogatás a hasonló tárgyakat tanító oktatóknál; c) Részvétel a Sportigazgatóság szervezési, adminisztrációs feladataiban és versenyezetési, illetve edzés-munkájában; d) Havonta, rendszeres konzultáció a szakmai segítő testnevelő tanárral; e) Részvétel rendszeres szakmai továbbképzéseken, tanfolyamokon, képzéseken, illetve nyelvtanfolyamon; f) Minden olyan szakmai közéleti tevékenységben való részvétel, amely kapcsolatban áll a munkájával, vagy amely a sportigazgató szerint számára szükséges.

4.

A kijelölt szakmai segítő testnevelő tanár kötelezettségei: a) A gyakornok heti munkájának folyamatos figyelemmel kísérése; b) Rendszeres konzultációk és óralátogatás (szakmódszertani és pedagógiai értékelés); c) A gyakornok szakismereteinek folyamatos bővítése; d) Féléves beszámoló a sportigazgatónak a tapasztalatokról.

5.

A gyakornoki idő alatti számonkérés feltételei a) A kijelölt szakmai segítő testnevelő tanár és a sportigazgató évente két alkalommal értékeli a gyakornok munkáját. b) Az értékelés fő szempontja a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően végzett általános és speciális feladatkörök eredményessége. c) Az értékelés a szakmai segítő testnevelő tanár beszámolója alapján történik.

6.

Az értékelés részletes szabályai a) A félévenkénti értékelés írásban, illetve a sportigazgató és a gyakornok jelenlétében történik b) Az értékelési kritériumok: - A gyakornok tanári, edzői, szervezői tevékenységét megbízhatóan, pontosan és magas színvonalon lássa el. - A feladatait hatékonyan végezze. - Törekedjen az önállóságra, de aktívan vegyen részt a vállalt és kapott feladatok csapatmunkában történő elvégzésére.

115

Keresse az újszerű lehetőségeket a Debreceni Egyetem sportjának tekintetében. - Tevékenységével, megjelenésével mutasson példát az egyetem sportot kedvelő polgárainak. - Igyekezzen korának, tapasztalatainak megfelelően szerepet vállalni a Sportigazgatóság sikeres működésében Az írásos értékelés részletes szempontjai: - a gyakornok munkavégzésének rendszeressége, - a munkavégzés szakszerűsége és eredményessége, - a gyakornok ismereteinek bővülése, - szervező, edzői, adminisztrációs, oktató munka minősége, - az általános pedagógiai és szakmai pályaalkalmasság minősítése, - a gyakornok részvétele a szakmai közéletben. Az írásos értékelést a gyakornok megismeri, és írásban arra észrevételt tehet. A kész értékelést a sportigazgatónak kell benyújtani, aki azt a minősítésnél köteles mérlegelni -

c)

d)

116

A KOLLÉGIUMI TANÁRI MUNKAKÖRBEN A GYAKORNOKI IDŐVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1. Gyakornoki idő kikötése Kollégiumi tanári munkakörben, határozatlan időre szóló kinevezés esetén, kötelező 3 év gyakornoki idő kikötése, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget igénylő, három évet meghaladó időtartamú felsőoktatási vagy közoktatási kollégiumban eltöltött szakmai gyakorlattal. 2. Szakmai követelmények 2.1. Általános követelmények A gyakornok a gyakornoki idő alatt ismerje meg:  a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény hallgatókra és kollégiumokra, diákotthonokra vonatkozó rendelkezéseit,  a felsőoktatási kollégiumokra vonatkozó végrehajtási jogszabályokat,  a felsőoktatási kollégiumi terület fejlődésének országos irányait, tendenciáit,  a Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatát,  a kollégiumok szervezeti és működési rendjét, házirendjét, felvételi szabályait,  a kollégiumok céljait, feladatait, gazdálkodási szabályait,  az egyetemi hallgatói térítési és juttatási szabályzatot, illetve a hallgatókat érintő további egyetemi szabályzatokat,  az egyetemi hallgatói érdekképviseleti szervek működését, dokumentumait, legfontosabb tisztségviselőit,  a munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános egyetemi és speciális kollégiumi szabályokat. 2.2. Munkakörhöz kapcsolódó követelmények A gyakornok köteles a munkaköréhez kapcsolódó – munkaköri leírásában részletesen meghatározott – szakmai feladatokat szakmai segítő irányítása mellett ellátni. Általános szakmai feladatai:  A kollégiumi (hallgatói) önkormányzat tevékenységének folyamatos segítése (elvi-szakmai tanácsadás, menedzselés);  Hallgatói problémák megoldása, egyéni és kollektív kollégiumi konfliktusok pedagógiai kezelése;  Aktív közreműködés a kollégiumi felvételi eljárásban, kollégiumi férőhelyek folyamatos feltöltése;  A kollégiumok házirendjének, működési szabályainak betartatása, ezzel kapcsolatos ellenőrzések végzése;  Kollégiumi öntevékeny csoportok elvi-szakmai segítése;  Kollégiumi szakmai és szabadidős programok szervezése, menedzselése;  Részvétel a kollégiumi programok anyagi alapjainak megteremtésében – pályázatírás, pályázati projektek bonyolítása, elszámolások készítése;  Kapcsolattartás és képviselet egyetemi hallgatói fórumokon;

117



A kollégiumi ellátás hallgatói minősítésének szervezése.

3. A szakmai segítő és a gyakornok kötelezettségei A gyakornok szakmai segítője a Debreceni Egyetemen kinevezett kollégiumi tanár, kollégiumigazgató lehet. 3.1. A szakmai segítő kötelezettségei:  Gyakornokkal egyeztetett féléves szakmai programok készítése;  Gyakornok munkájának figyelemmel kísérése;  Konzultációk rendszeres tartása a gyakornok szakmai programjának előrehaladásáról;  Segítségnyújtás a gyakornok szakmai ismereteinek bővítéséhez;  Gyakornok bevonása a kollégium vezetésébe;  A gyakornok beszámolója és saját tapasztalatai alapján féléves értékelések elkészítése, az értékelések megvitatása. 3.2. A gyakornok köteles:  a meghatározott szakmai programokat határidőre teljesíteni,  szakmai tudását folyamatosan fejleszteni,  az előírt beszámolási kötelezettségnek eleget tenni. 4. A gyakornoki idő alatti számonkérés és értékelés szabályai 4.1.A szakmai segítő félévente két alkalommal értékeli a gyakornok munkáját. A félévi első értékelés szóban, a második értékelés írásban történik, ez utóbbihoz a gyakornok írásban észrevételt tehet. 4.2. A félévi első értékelés konzultatív jellegű, célja a gyakornok orientálása – elsősorban a tevékenysége eredményességének visszaigazolását, vagy az esetleges hibákra, hiányosságokra való figyelemfelhívást szolgálja. A második értékelés minősítő jellegű, előre meghatározott szempontrendszer alapján, írásban történik. 4.3. Az írásos értékelés szempontjai:  a munkakör ellátásához szükséges jogi-szabályozási környezet ismerete,  a szabályok korrekt alkalmazásának képessége,  kapcsolatteremtés készsége, konfliktusmegoldás, konfliktuskezelés pedagógiai képessége,  szakmai munka végzésével kapcsolatos problémamegoldó képesség, kreativitás,  kommunikációképesség és szervezőkészség,  munkavégzéssel kapcsolatos felelősség- és hivatástudat,  munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet,  aktivitás a kollégiumi-hallgatói közéletben. A szempontrendszert a gyakornokkal munkavégzése megkezdése előtt közölni kell.

118

4.4. Az értékelést – írásos indokolással – szempontonként kell a szakmai segítőnek elkészíteni „kiemelkedő – megfelelő – kevéssé megfelelő – nem megfelelő” értékelő kategóriák alkalmazásával. Az értékeléshez, a kézhezvételétől számított 8 napon belül, a gyakornok írásos észrevételt fűzhet, amelyben kérheti az értékelés módosítását is. 4.5. A gyakornoki idő lejártának hónapjában elvégzendő minősítéskor a szakmai segítő által szempontonként elvégzett értékeléseket figyelembe kell venni. A minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” összefoglaló minősítés adható. A gyakornok minősítéséről – figyelembe véve a gyakornok észrevételeit is – a kollégium vezetője dönt. 4.6. A minősítést írásban, minősítési lapon kell elkészíteni, amit a gyakornoknak, annak ismertetésekor, át kell adni. A minősítési lapon a gyakornok írásos észrevételt tehet.

119

2. sz. melléklet AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATBAN FOGLALKOZTATOTT KÖZALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1.

Fogalmak meghatározása

Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a kinevezése. Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: A gyakornoki idő kitöltése szempontjából az alaptevékenység ellátásával összefüggő munkakörnek azok az 1992.évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 356/2008. (XII. 31.) Korm. Rendelet 1.számú mellékletében meghatározott munkakörök minősülnek, amelyekben a Klinikai Központ az alaptevékenységének megfelelő szakmai feladatot lát el. Gyakornoki program: Egy olyan folyamat, amelynek során a „pályakezdő” megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez. Szakmai segítő: Az intézményvezető által kijelölt legalább a gyakornok képesítésével rendelkező szakember, aki rendelkezik legalább 5 éves gyakorlattal, legalább 5 éve az intézmény alkalmazottja, szakterületének kiváló képviselője. Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a dolgozó munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy. 2.

A szabályzat területi, személyi hatálya

Jelen szabályozás a Klinikai Központ egészségügyi feladatokat ellátó, az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan időre kinevezett, és E-H fizetési osztályba sorolt közalkalmazottaira terjed ki, amennyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal Kiterjed a szabályozás hatálya az intézményvezető által szakmai segítői feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottakra és a gyakornoki programban részt vevő egyéb személyekre is. 3.

A szabályzat célja

A szabályzat célja a gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése annak érdekében, hogy a munkáltató segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlesz-

120

sze az elkötelezettségüket az egészségügyi szakma iránt, segítse az intézményi célokkal való azonosulást. 4.

A gyakornokok felkészítésének szakaszai

A gyakornoki időt a Kinevezésben kell kikötni. A gyakornoki idő az E fizetési osztályba sorolt közalkalmazottak esetén 2 év, az F-H fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén 3 év. 5.

A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai

A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra. A kötelező órán túli többletmunka csak abban az esetben rendelhető el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné válik. 6.

A szakmai segítő kijelölése

A szakmai segítőt (segítőket) az intézmény igazgatója jelöli ki szakterületenként, az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább 5 éves gyakorlattal, szakképzettséggel rendelkező munkatársak közül. A döntés előtt az intézmény vezetője beszerzi a közvetlen munkahelyi felettes, szakdolgozók esetében a klinikavezető ápoló és a KK ápolási igazgató véleményét. A szakmai segítő munkaköri leírásában jelölni kell a szakmai segítői feladattal kapcsolatos feladatokat. A szakmai segítőt feladatai ellátásért külön díjazás nem illeti meg. 7.

A szakmai segítő feladatai: - A gyakornok által megszerzett elméleti és gyakorlati tudás, ismeretek használatának, alkalmazásának segítése, - Az általános elméleti és gyakorlati szakmai ismeretei bővítése, - A klinika, osztály szakma specifikus elméleti és gyakorlati ismereteinek átadása, elsajáttíttatása, - Az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismertetése, értelmezése - A munkakörhöz kapcsolódó osztályok klinikák közötti kapcsolatok, feladatok megismertetése, - Felkészítés krízishelyzetben történő helytállásra, - A gyakornok félévente írásban történő értékelése a minősítő/értékelő lapon a szakmai kisegítő és közvetlen munkatársak bevonásával, - a következő időszak feladatainak, célkitűzéseinek ismertetése - A gyakornoki munka rendszeres ellenőrzése, - Konzultációs lehetőség biztosítása a gyakornok számára, - Közreműködés a munkáltatói minősítésben.

121

8.

A gyakornok értékelése, minősítése

A gyakornok értékelésének alapját a 1992.évi XXXIII. sz. törvény 1. sz. melléklete képezi. A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított viselkedés. 9.

A számonkérés, értékelés módja

A gyakornok félévente írásban történő értékelését a minősítő/értékelő lapon a szakmai segítő a közvetlen munkatársak bevonásával végzi. 10. A gyakornokkal szembeni szakmai követelmények A gyakornok a gyakornoki idő alatt : Megismeri - a szakma jogszabályi előírásait (Az egészségügyről szóló 1997. CLIV. évi törvény és egyéb, a munkakörét érintő jogszabályok, a MIR rendszere és működése, munkavédelmi, tűzvédelmi, adatvédelmi szabályok, etikai normák, elvárások, egyetemi, KK, kari utasítások) - az előző pontban foglalt szabályokat betartja és alkalmazza. - a KK szervezeti egységein belüli és szervezeti egységek közötti munkakapcsolatokat megismeri, azokat munkájába a szükséges módon integrálja. Fejleszti - a képzésben szerzett elméleti és gyakorlati ismereteit, a gyakorlatban alkalmazza az előbbi formákban elsajátított tudást a kompetencia határok betartásával. - a szakma specifikus (munkahely specifikus) elméleti és gyakorlati ismereteit és azok alkalmazását. Köteles - a szakmai segítő utasításainak, észrevételeinek betartására. - az intézmény dokumentációs, betegdokumentációs rendszerét megismerni és azt a szabályoknak megfelelően alkalmazni. - a fél éves (meghatározott idejű) értékelésben foglaltak szerint fejleszteni, képezni magát - a munkaeszközök leltár és rendeltetésszerű használatát betartani - törekedni a költség-hatékony munkavégzésre Joga van a gyakornoki értékelésének megtekintéséhez, az abban foglaltakhoz írásos észrevételt tenni. A munkakörébe tartozó speciális szakma feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

122

3. számú melléklet A DEBRECENI EGYETEM KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIBEN A GYAKORNOKI IDŐVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK I. A GYAKORNOKI IDŐVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A DEBRECENI EGYETEM GYAKORLÓ ISKOLÁIBAN 1.

A szakmai követelmények részletes tartalma (a gyakornok kötelezettségei)

1.1 A gyakornoki idő három évét az alábbiak szerint kell szakaszolni.  Kezdő szakasz, mely a belépés napjától számítva másfél évig tart.  Záró szakasz, mely a kezdő szakaszt követően a gyakornoki idő végéig tart. 1.2 A kezdő szakaszban általános követelmény, hogy a gyakornok ismerje meg:  A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, különösen: a) általános rendelkezések (a törvény szabályozási köre, alapelvek, a tankötelezettség, a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai), b) a gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelességei, c) a pedagógus jogai és kötelességei, d) a közoktatás intézményei, ezen belül azt az intézménytípus, amelyben dolgozik, e) a működés általános szabályai, f) a működés rendje, g) a szakmai munkaközösség, h) a tanulók közösségei, a diákönkormányzat. i) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletet, különösen j) a működés rendje, k) a nevelőtestület, l) a szakmai munkaközösség, m) a diákönkormányzat,  Az intézmény nevelési, pedagógiai és oktatási programját ,  Az intézmény minőségirányítási programját,  Az intézmény szervezeti és működési rendjét az SZMSZ alapján,  Az intézmény házirendjét,  Az intézmény egészségnevelési, környezeti nevelési programját,  Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit,  Az intézményi képviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit,  Az intézmény éves munkatervét,  Az intézmény esélyegyenlőségi tervét,  A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját,

123

 A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat,  Az intézmény gyakornoki szabályzatát. 1.3. A záró szakaszban általános követelmény, hogy a gyakornok ismerje meg:  A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, különösen az alábbi területeket: a) az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai, b) a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal, c) a közoktatás országos mérési feladatai, d) a fenntartói irányítás, a fenntartói minőségirányítási program, az intézménnyel szemben támasztott elvárások, e) a közoktatási intézmény ellenőrzése.  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt, és a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet kapcsolódó szakaszait, különösen az alábbi területeket: a) a közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, b) munkaidő, pihenőidő, c) a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere.  Az intézmény panaszkezelési eljárását. 1.4. Mindkét szakaszban folyamatosan érvényesek a munkakörhöz kapcsolódó alábbi speciális követelmények, melyek teljesítése a gyakornoki idő végéig várható el.  ismerje meg a nevelést, az oktatást és az intézmény működését szabályozó dokumentumokat,  mélyítse el szakmai, pedagógiai és munkavállalói ismereteit,  és fejlessze szakmai, módszertani, pedagógiai és pszichológiai képességeit különösen az alábbi területeken: a) oktatásszervezés gyakorlati feladatai, b) az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémái, c) a tanított korosztály életkori sajátságai, pszichológiai fejlődése, d) a tanulói kompetenciák fejlesztése, e) a fejlesztésre orientált tanulási folyamat irányítása, f) tehetséggondozás, g) hátránykompenzálás, h) az adott műveltségterület (tantárgy) módszertana, i) az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használata, j) szociális tanulás, k) az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás), l) kommunikáció a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal, m) konfliktuskezelési technikák, n) időgazdálkodás, tervezés, tudatosság.

2.

A szakmai segítő kötelezettségei

124

2.1 A szakmai segítőt a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével az intézmény vezetője jelöli ki. 2.2 A szakmai segítő feladata különösen, hogy:  elkészítse a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve;  az intézményvezetővel jóváhagyassa a gyakornoki programot;  felkészítse, segítse a gyakornokot a következő területeken: a) az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerése, értelmezése; b) az intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában, helyi tantervében foglaltak szakszerű alkalmazása; c) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek célszerű megválasztása; d) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátása, közös tanmenet, óravázlat készítése, módszerek átadása; e) a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátása (részt vesz a nevelőtestület munkájában, ellátja a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat), az intézményi feladatok megismertetése (ügyelet, helyettesítés), tanórán kívüli tevékenységekre való felkészítés lebonyolításának segítése (kirándulás, ünnepségek), az adott munkaközösség munkájának a bemutatása (megállapodások, szabályok), a helyi kommunikációs szokások megismertetése.  szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogassa a gyakornok tanítási óráit;  rendelkezésre álljon a problémák megbeszélésére, a kérdések megválaszolására;  segítse a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatos ellenőrizze a teljesítését;  Félévente szövegesen, írásban értékelje a gyakornok teljesítményét. 3.

A számonkérés feltételei

3.1 A szakmai segítő félévente értékeli a gyakornok teljesítményét. 3.2 A számonkérés módszerei a következők lehetnek:  A tanmenet követésének ellenőrzése,  Óravázlatok ellenőrzése,  Iskolai (tanórai és tanórán kívüli) konfliktusokra (a megismert jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján) készült megoldási terv, intézkedési terv megbeszélése,  Értékelő megbeszélés: egy munkaközösségi értekezlet egy részének (szakmai téma) megtartásáról,  Értékelő megbeszélés: egy munkaközösségi program (pl. iskolai tanulmányi verseny) megszervezéséről,  Értékelő megbeszélés: egyéni fejlesztési tervről,  Bemutató óra megbeszélése,

125

 Az intézmény éves munkatervében meghatározott nevelési értekezleten tanúsított aktivitás értékelése,  Az intézmény éves munkatervében meghatározott intézményi szintű program megszervezésének (pl. kirándulás, hagyományápolás, projekt nap, hét, diákönkormányzati program, diákközgyűlés) értékelése,  A vezető által meghatározott szempontok szerint készített tanév végi beszámoló értékelése. 3.3 A minősítés szempontjai az alábbiak lehetnek:  szakmai ismeretek alkalmazása,  módszertani tudás,  empátia,  kommunikáció,  felelősségtudat,  problémamegoldás,  kreativitás, innováció,  együttműködés. 4. Záró rendelkezés (1) A jelen szabályzatban érintett szervezeti egységek az ebben a szabályzatban foglaltaknál részletesebb rendelkezéseket is meghatározhatnak.

126

II. A GYAKORNOKI IDŐVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A DEBRECENI EGYETEM ÓVODÁIBAN 1. A szabályzat célja A szabályzat célja a gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket a pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást. 2. A gyakornok felkészítésének szakaszai A gyakornoki időt a Kinevezésben kell kikötni. A gyakornoki idő három év. 2.1 Általános követelmények a „kezdő szakaszban” A gyakornok ismerje meg:  A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt és a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, különösen a) általános rendelkezések, b) a gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelességei, c) a pedagógus jogai és kötelességei, d) a közoktatás intézményei, ezen belül azt az intézménytípus, amelyben dolgozik, e) a működés általános szabályai, f) a működés rendje, g) a szakmai munkaközösség, h) a tanulók közösségei, a diákönkormányzat. i) A nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet, j) a nevelőtestület.  Az intézmény nevelési, pedagógiai programját  Az intézmény minőségirányítási programját  Az intézmény szervezeti és működési rendjét az SZMSZ alapján  Az intézmény házirendjét  Az intézmény egészségnevelési, környezeti nevelési programját  Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit  Az intézményi képviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit  Az intézmény éves munkatervét  Az intézmény esélyegyenlőségi tervét  A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját  A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat  Az intézmény gyakornoki szabályzatát.

127

2.2 Általános követelmények a „záró szakaszban” A gyakornok ismerje meg:  A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, különösen az alábbi területeket: a) az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai, b) a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal, c) a közoktatás országos mérési feladatai, d) a fenntartói irányítás, a fenntartói minőségirányítási program, az intézménynyel szemben támasztott elvárások, e) a közoktatási intézmény ellenőrzése.  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt, és a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet kapcsolódó szakaszait, különösen az alábbi területeket: a) a közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, b) munkaidő, pihenőidő, c) a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere.  Az intézmény panaszkezelési eljárását. 2.3 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények folyamatosan érvényesek, a teljesítés a harmadik év végéig várható el. Ez alatt az idő alatt a gyakornoknak meg kell ismernie:  Az óvodapedagógus-munkakörre vonatkozó foglalkoztatási alapelveket  A hallgatói képzés gyakorlati feladatait (a DE Gyakorló Óvoda esetében)  Az óvodába járó gyermekek sajátos felkészítésének problémáit  A gyakornoknak alkalmassá kell válnia a különleges gondozást igénylő gyermekek egyéni fejlesztésére (hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel való foglalkozás) 3. A szakmai vezetők kijelölése  A szakmai vezetőt az óvodavezető jelölik ki. Az egyes szakterületek összevonhatók, egy szakmai vezetőhöz több szakterület is tartozhat.  Az általános szakmai követelmények vagy az azokhoz tartozó egyes szakterületek követelményei teljesítésének segítésére a gyakornok közvetlen felettese is kijelölhető.  A munkakörhöz kapcsolódó követelmények teljesítésének segítésére az intézménynél legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező óvodapedagógus jelölhető ki. Kivételes esetben az óvodavezető az 5 éves szakmai gyakorlat intézményben való letöltésére vonatkozó feltételtől eltérhet. Kijelölést kaphat a szakmai munkaközösség-vezető is.  Az óvodavezető indokolt esetben dönthet úgy is, hogy mind az általános, mind a munkaköri követelmények teljesítésének segítésére a gyakornok közvetlen felettesét jelöli ki, de csak akkor, ha a közvetlen felettes azt nem kifogásolja.  Az óvodavezető a szakmai vezető kijelölése előtt szóban tájékoztatja az érintett óvodapedagógust, aki méltánylást érdemlő személyes körülményeire tekintettel kérheti a kijelölés mellőzését, amelyről azonban az óvodavezető dönt.

128



 

A szakmai vezető feladatainak ellátására szóló kijelölést írásban kell megadni. A kijelölésben meg kell határozni azokat a szakterületeket, amelyekre a segítői tevékenység irányul. A kijelölés a gyakornoki idő időtartamára szól. A szakmai vezetői feladatok alóli felmentés kivételes esetekben kérhető. A felmentésről és a feladatok átadásáról az óvodavezető dönt. A kijelölés tudomásulvételét a szakmai vezető aláírásával igazolja. A kijelölés egy példányát az óvodapedagógus személyi anyagában kell elhelyezni. A szakmai segítőt feladatai ellátásáért kiemelt munkavégzésért járó kereset - kiegészítés illeti meg. A fentieken túl az intézmény eseti bérmegtakarításának függvényében a segítő a tanév végén céljutalomban részesíthető.

4. A szakmai segítő feladata, hogy:  elkészítse a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve;  az intézményvezetővel jóváhagyassa a gyakornoki programot;  felkészítse, segítse a gyakornokot a következő területeken: a) az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerése, értelmezése; b) az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szakszerű alkalmazása; c) a foglalkozások felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, eszközöknek célszerű megválasztása; d) a foglalkozások előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátása, módszerek átadása; e) a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátása (részt vesz a nevelőtestület munkájában, ellátja a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat), az intézményi feladatok megismertetése (ügyelet, helyettesítés), foglalkozáson kívüli tevékenységekre való felkészítés lebonyolításának segítése (kirándulás, ünnepségek), az adott munkaközösség munkájának a bemutatása (megállapodások, szabályok), a helyi kommunikációs szokások megismertetése.  szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogassa a gyakornok foglalkozásait;  rendelkezésre álljon a problémák megbeszélésére, a kérdések megválaszolására;  segítse a gyakornokot a foglalkozások megtartásához kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatosan ellenőrizze a teljesítését;  a kezdő és a záró szakasz végén szövegesen, írásban értékelje a gyakornok teljesítményét. 5. A gyakornoki idő alatti számonkérés feltételei, a gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítés mérésével összefüggő eljárási rend 5.1. A szakmai követelményrendszer teljesítésével kapcsolatos számonkérés:  Az intézményi dokumentumokból és a jogszabályi rendelkezésekből elsajátítható ismeretek számonkérésére – beszámolás keretében – a nevelési év folyamán, májusban kerül sor.  Az általános szakmai, illetve a munkaköri követelményrendszer megismeréséről szóló beszámolás egyidejűleg vagy két különböző időpontban történhet. A be-

129











 

számolás napját az óvodavezető határozza meg a szakmai vezetők együttes javaslata alapján, amelyről egy hónappal korábban írásban értesíti a gyakornokot. A beszámolásra a gyakornok közvetlen vezetőjének jelenlétében kerül sor. Amennyiben a szakmai vezető feladatait az óvodavezető-helyettes, tagóvodavezető látja el, azon az óvodavezető vagy az általa kijelölt más óvodapedagógus is részt vesz. A beszámolás szóban történik. A szakmai vezető az előre kiadott kérdéssorból teszi fel a kérdéseit, amelyekre három perc gondolkodási időt kell biztosítani. Ügyelni kell arra, hogy a beszámolás időtartama az általános és a munkaköri követelményrendszer egyidejű számonkérése esetén az egy órát ne haladja meg. A beszámolóhoz a szakmai vezetők a számonkérés szempontjai alapján a teljesítés ütemezése szerinti, időarányosan kijelölt anyagrészekből állítják össze a kérdéseket, amelyeket a beszámolás időpontjának közlésével egyidejűleg kell átadniuk a gyakornoknak. A beszámolás eredménye szakterületenként „megfelelt” és „nem megfelelt” értékeléssel történik, amelyhez a szakmai vezetők szöveges értékelést fűznek. „Nem megfelelt” értékelés csak abban az esetben állapítható meg, ha a gyakornok a részére biztosított harmadik javítási lehetőségen sem éri el a „megfelelt” értékelést, vagy a megjelenést a harmadik alkalommal is önhibájából mulasztotta el. Ezekben az esetekben a következő részteljesítésről történő beszámolással együtt kell számot adnia a sikertelen beszámolás területéről is. A beszámolásról jegyzőkönyv készül, amely rögzíti a beszámolás szakterületét és eredményét. A jegyzőkönyvet a beszámoláson részt vevők mindannyian aláírják. A jegyzőkönyv és a szakmai vezetők által külön elkészített – a jegyzőkönyv mellékletét képező – szöveges értékelés egy példányát át kell adni a gyakornoknak és az óvodavezetőnek, egy példányát a szakmai vezetőnek kell megőriznie. Ha a gyakornok megjelenése a beszámolón akadályba ütközik, köteles erről haladéktalanul tájékoztatni az óvodavezetőt. Amennyiben a gyakornok nem kérte a beszámoló elhalasztását, és a beszámolón nem jelent meg, távollétét utólagosan kimentheti. Halasztás, kimentés, sikertelen beszámolás, illetve meg nem jelenés esetén az óvodavezető a beszámolásra új időpontot jelöl ki.

5.2. A gyakornoki követelmények teljesítésének mérése:  A gyakornok munkaköréhez kapcsolódó követelményrendszer teljesítésének mérése a gyakornoki idő alatt folyamatosan, a foglalkozások látogatásához kötötten történik.  A szakmai vezető látogatásai során megállapítja, hogy a szakmai követelmények teljesítésében az előző időszakhoz képest milyen pozitív változás következett be a gyakornok felkészülésében, feladatmegoldásában, és meghatározza a továbbhaladás irányát. Ezek a feladatkitűzések képezik a következő látogatás szöveges értékelésének kiindulópontjait.

130

6. A gyakornok minősítése A minősítés rögzítése: a gyakornoki idő lejártának hónapjában a gyakornokot minősíteni kell. A minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” minősítés adható. A negatív minősítés következménye: a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok „nem megfelelt” minősítést kap. A jogviszony megszűnésének határidejét a jogszabály rögzíti. A döntéshozó: a gyakornok minősítéséről az óvodavezető dönt, aki döntése előtt beszerzi a közvetlen felettes véleményét, javaslatát, a szakmai segítő (amennyiben nem azonos a közvetlen felettessel) véleményét, javaslatát, a szülői munkaközösség véleményét, valamint figyelembe veszi az évenkénti értékelés megállapításait, a fejlesztési javaslatok megvalósulását. A minősítés előkészítése: a minősítést értékelő megbeszélés előzi meg. Az értékelő megbeszélésen a szakmai segítő, a gyakornok és az intézményvezető vesz részt. A minősítést megelőző értékelő megbeszélés lépései.  A gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről  A gyakornok tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati lehetőségről  A gyakornok önértékelése, mely összefoglalja a gyakornoki programban meghatározott célok elérésének értékelést is  A szakmai segítő összegző értékelése  A vezető értékelése  Az eltérő vélemények megbeszélése  A minősítő lap kitöltése, aláírása A minősítő lap: a minősítő lapon a minősítést nem megfelelt minősítés esetén indokolni kell, az indoklásnak valósnak, okszerűnek kell lenni. A minősítő lapot az intézményvezető, a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának. Záró rendelkezések A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak. A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület véleményének kikérése után az intézmény megjelenteti. A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

131

4. számú melléklet A GYAKORNOKI IDŐVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A DEBRECENI EGYETEM BÖLCSŐDÉIBEN 1.

A szakmai követelmények részletes tartalma (a gyakornok kötelezettségei)

A gyakornoki idő alatt követelmény, hogy a gyakornok ismerje meg és alkalmazza: a) Az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődését, gondozását, b) Az intézmény dokumentációit:  a jogszabályokat,  a szakmai irányelveket,  a módszertani leveleket,  útmutatókat,  belső szabályzatokat. c) Szervezési feladatok megoldását  a napirend kialakításának elvi és gyakorlati szempontjait,  az egyes gyermek napirendjének összehangolását a csoportéval, gondozási sorrend kialakítását,  a gyermek egyéni szükségleteit (alvás, ébrenlét ritmusának figyelembe vételét),  az évszakok változásának, a gyermek fejlődésének szem előtt tartását a napirend szervezési feladataiban (rugalmasság, változások, módosítások szükség esetén),  a gondozónők, kisegítő személyzet munkarendjének készítését, az összhangok megteremtésével. d) A személyi feltételeket: a feladatokhoz igazodó szakmai munkatársi, kisegítői létszámokat. e) A tárgyi feltételeket:  a bölcsőde biztonságos és balesetmentes környezetkialakítását,  a csoportszoba, fürdőszoba, átadó, kert és más helyiségek felszereltségét, a gyermekbútorok, eszközök, tárgyak elhelyezését,  a mozgásfejlődést elősegítő eszközöket,  a játékok egészségügyi, pedagógiai követelményeit,  az edényzet minőségi előírásait,  a gyermekruházat, pelenka mennyiségi, minőségi szempontjait, tárolásukat, kezelésüket,  a takarítás rendjét, a vegyszerek tárolását,  a megbetegedett gyermek ellátásához szükséges eszközöket, a gyógyszerek tárolását,  katasztrófahelyzetek megoldásait, a szervezést, a mentési útvonalakat. f) A családokkal való kapcsolattartás formáit:  a családlátogatás, beszoktatás módszerét,  a családokkal való együttnevelés elveit,  a gondozás és nevelés összehangolását,  a szülővel való beszélgetések szabályait,

132

 a szülővel való beszoktatás módszerének alkalmazását,  a család tájékoztatását,  szülői értekezletek levezetésének módját,  írásos tájékoztatás módjait (hirdetőtábla, üzenő füzet) g) A gondozás, nevelés egységének biztosítását:  bensőséges helyzet teremtését a gyermek és a gondozónő között,  a csecsemő és kisgyermek biztonságos felvételét, tartását, gondozását, érzelmi kapcsolatok alakulási formáit,  a gyermek egyéni szükségleteinek felismerését, támogatását, szakszerű, egyénre szabott gondozását,  a „saját” gondozónő-rendszert, felmenőrendszert, csoport és helyállandóság fontosságát ismerését és alkalmazását,  a gondozónő részéről pozitív mintaadást, a megfelelő magatartási és tevékenységi szokások kialakításához,  a beszédfejlődés segítését (ismeretnyújtás, tagolt beszéd, helyes artikuláció, szép beszédtechnika),  kiváló az együttműködést lehetővé tevő mozdulatok alkalmazását,  a gyermeki én tudat kialakulásának elősegítését. h) Az önállósodásban való együttműködést:  az önálló aktivitás, kreativitás támogatását a gondozónő nevelői magatartásával,  a gyermek tevékenységének megerősítését bátorító, elismerő odafigyeléssel,  a gyermek választási lehetőségeinek, döntési szabadságának biztosítását,  a helyes viselkedési szabályok elsajátításának elősegítését,  a kommunikáció szerepének ismerését és helyes alkalmazását gondozási helyzetekben,  a tevékenységek beszéddel történő követését, a gyermek érdeklődésének fenntartását, ismereteinek bővítését. i) A gyermek táplálását, a csoportos étkeztetés szabályait:  a korszerű csecsemő és kisgyermek táplálás alapelveit (mennyiségi, minőségi szempontok, etetéstechnikák),  a csecsemő és kisgyermek aktív részvételének, önállóságának biztosítási lehetőségeit,  a gyermekek egyéni ízlésének, különbözőségeinek tiszteletben tartását,  a helyes gondozónői magatartás alkalmazását új ízek, technika bevezetésénél, az önállósodás folyamatánál,  táplálási problémák felismerését, a helyes megoldások megkeresését, és alkalmazását,  konyhatechnikai eljárások ismeretét, tápszerkészítés módját,  táplálkozással kapcsolatos tanácsadást a családok részére,  napirend kialakítását az étkezésekre biztosított idő mennyiségét, az egyes gyermek és a csoport szükségleteinek figyelembe vételével. 

133

j) A gyermek megfelelő öltöztetését:  az udvarra való kimenetelhez, pelenkacseréhez megfelelő tárgyi eszköz, ruházat biztosítását,  életkoronkénti, fejlettségi különbözőségek figyelembevételét a napirenden belül,  az öltöztetés, pelenkacsere helyes módszerét, a helyes gyermeksorrend szakszerű alkalmazását,  önállósodás lehetőségeinek biztosítását a napirenden belül,  időjáráshoz, évszakhoz, hőmérséklethez igazodó öltözködési módokat. k) A szobatisztaság kialakulásának folyamatát:  a gyermek egyéni fejlettségi szintjét, az érést figyelembe véve (türelem, kivárás, tapintat, támogatás),  a szülőkkel való szoros együttműködés módszerét,  a szobatisztaság és a gyermek érzelmi, szociális és én-fejlődése közötti összefüggést (sürgetés, erőszakolás károk következményei),  a nehezítő körülmények feltárását, a helyes magatartás kialakítását. l) A levegőztetés folyamatát:  a játszókert, a terasz felszereltségét, berendezését (homokozó, pancsoló, árnyékolók, mozgásfejlesztő eszközök, egyéb játékok),  a levegőzés időtartamának meghatározását évszak, időjárás, hőmérséklet függvényében,  évszakokhoz, hőmérsékletekhez igazodó öltözködést,  az udvarra való kimenetel és bejövetel időpontjainak meghatározását a csoport napirendjében. m) A játékfejlődést:  a csoportszoba kialakítását, berendezését, felszereltségét a változatos játéktevékenységekhez,  a játszóhely kialakításának szempontjait (funkciósarkok),  a játékok elhelyezését, a szabad választás lehetőségének biztosítását,  a gyermekek életkorának, egyéni fejlettségi szintjének, érdeklődésének megfelelő mennyiségű és minőségű játékeszközök biztosítása feltételeit (alapjátékok, egyéb játékok),  a különböző tevékenységformákhoz igazodó játékszereket (manipuláció, építő, utánzó, szerepjáték, mozgásfejlesztő, alkotó tevékenység),  a megfelelő játékkészlet kiválasztása mellett, a folyamatos változtatás gyakorlatát, a gyermekcsoport érdeklődését, fejlettségét figyelembe véve,  a csecsemő és kisgyermek játéktevékenységét, személyiségfejlesztő tevékenységét,  a nyugodt, elmélyült, aktív játéktevékenység feltételeinek megteremtését (öntevékenység, szabad választás, kreativitás, kíváncsiság támogatása),  nevelői magatartásával, példaadással a viselkedési szabályok kialakítását (bátorítás, megerősítés, segítségnyújtás, ötletadás),

134

 a játékhelyzettől, a gyermek igényétől függően szerepvállalást a játékban,  a tevékenység örömszerző funkciójának erősítését,  a korosztály életkori sajátosságaihoz kapcsolódó, szituációhoz kötött dal, mondóka, vers, mese ismeretek alkalmazását,  a társas kapcsolatok kialakulásának támogatását,  a konfliktusok helyes megoldásának segítését. n) A gyermek alvásigényének biztosítását:  a különböző korosztályok tárgyi szükségleteit (saját, állandó helyen lévő gyermekágy, fektető),  napirenden belül a nyugodt alvás körülményeinek megteremtését,  az alvás élettani jelentőségének, a gyermek egyéni alvásigényének, ritmusának figyelembevételét (csecsemő, kisgyermek),  az elalvási szokások tiszteletben tartását (ujjszopás, kendő stb.), o) A gyermek megfigyelését:  különböző típusú megfigyelések végzését (tematikus, egyéni),  az alapszabályok ismeretét (rendszeresség, írásban rögzítés, tényekhez való ragaszkodás),  a gyermek vagy a csoport tevékenységének, megnyilvánulási formáinak részletes megfigyelése, jegyzőkönyv készítését (időbeli felbontással),  a tapasztalatok elemzését, értékelését és saját nevelői gyakorlatában alkalmazását,  a bölcsődei dokumentáció szakszerű vezetését (csoportnapló, gyermek egészségügyi törzslap, fejlődési lappal együtt, üzenő füzet),  az adatok bizalmas kezelését. p) Az orvosi vizsgálathoz való előkészítést:  az időszakos orvosi vizsgálathoz előkészítést,  a gyermek megnyugtatását, bátorítását, az orvossal kölcsönös információcserét,  a betegség esetén tüneti kezelés alkalmazását az orvos vagy a szülő érkezéséig,  a lázcsillapítás módjait (orvosság, folyadékpótlás, a gyermek megnyugtatása stb.),  a gyógyszerek beadásának és a gyermekbalesetek ellátásának módjait. 2.

A szakmai segítő kötelezettségei

2.1 A szakmai segítőt a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével az intézmény vezetője jelöli ki. 2.2 A szakmai segítő feladata különösen:  Elkészíti a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve  Az intézményvezetővel jóváhagyatja a gyakornoki programot  Felkészíti, segíti a gyakornokot

135

 Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról születendő döntést, a gyakornok minősítését.  Az értékelésbe bevonja mindazokat a szakdolgozókat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében.  Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat. 3.

A számonkérés feltételei

3.1. A gyakornoki idő célja a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésének fejlesztése, motivációja, szakmai fejlődésének biztosítása és támogatása. 3.2 A gyakornok értékelését minden év végén a szakmai segítő készíti el. Az értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb kollégákat is, valamint figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést. 3.3 Az értékelő megbeszélés lépései:  a gyakornok önértékelése,  a szakmai segítő értékelése,  az eltérő vélemények megbeszélése,  a problémák feltárása, megbeszélése,  a következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása,  a résztvevők feladatainak meghatározása,  az értékelő lap kitöltése, aláírása. 3.4 Az értékelő megbeszélésen az intézményvezető, a szakmai segítő és a gyakornok vesz részt. Az értékelő lapot az intézményvezető, a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy aláírt példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot az intézményvezető őrzi meg. 3.5 A gyakornok minősítésről az intézmény vezetője dönt. A szakmai segítő véleményét, javaslatát figyelembe veszi az évenkénti értékelés megállapításánál, a fejlesztési javaslatok megvalósulásánál. 3.6 A minősítést értékelő megbeszélés előzi meg. A értékelő megbeszélésen a szakmai segítő, a gyakornok és az intézményvezető vesz részt. A minősítést megelőző értékelő megbeszélés az alábbiakat tartalmazza:  a gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről, jogorvoslati lehetőségéről,  a gyakornok önértékelése, mely magában foglalja a gyakornoki programban meghatározott célok elérését,  a szakmai segítő összegző értékelését,  az intézményvezető értékelését,  az eltérő vélemények megbeszélését,

136

 a minősítő lap kitöltését, aláírását. 3.7 A minősítő lapon a minősítést nem megfelelt minősítés esetén indokolni kell, az indoklásnak valósnak kell lennie. A minősítő lapot az intézményvezető, a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának.

137

5 sz. melléklet: AZ EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁRBAN FOGLALKOZTATOTT KÖZALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a kinevezése. Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak szerint könyvtári szakmai munkakörökben, E, illetve F-H fizetési osztályban foglalkoztatják a közalkalmazottat. Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a „pályakezdő” megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez. Szakmai vezető: az intézményvezető által kijelölt könyvtáros (könyvtárosok), aki rendelkezik felsőfokú szakirányú képesítéssel, legalább tíz éves gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja és szakterületének kiváló képviselője. Közvetlen felettes: az intézmény Működési Rendje, valamint a könyvtáros munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy. 2. A SZABÁLYZAT TERÜLETI, SZEMÉLYI HATÁLYA Jelen szabályzat a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (4032 Debrecen, Egyetem tér 1.) valamennyi tagkönyvtárának E-H fizetési osztályba sorolt, az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, amennyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő szakmai gyakorlattal, valamint kiterjed az intézményvezető által szakmai vezetői feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottakra. 3. A SZABÁLYZAT CÉLJA A szabályzat célja a gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket a könyvtáros hivatás iránt, segítse a könyvtárügy céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást.

138

4. A GYAKORNOKOT ÉRINTŐ SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A gyakornoki idővel kapcsolatban két részből állnak a szakmai követelmények: általános követelményekből és a munkakörhöz kapcsolódó követelményekből. 4.1. Általános követelmények: A gyakornok ismerje meg: a) az intézmény alaptevékenységét meghatározó jogszabályok – különösen a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény és végrehajtási rendeletei – vonatkozó részeit, és a munkahelyi belső szabályzatok (a könyvtár Működési Rendje és kötelező mellékletei, a szervezeti egységek ügyrendje stb.) tartalmát; b) a hazai könyvtárügy stratégiai céljait; c) a szakmai követelményrendszert és a követelmények teljesítésének módját; d) az intézmény külső kapcsolatrendszerét; e) az intézmény belső kommunikációjának eszközeit és szabályait; f) az intézmény minőségirányítási programját; g) a munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat; h) az intézmény gyakornoki szabályzatát; i) az intézményi működés általános szabályait. 4.2. Munkakörhöz kapcsolódó követelmények: A munkakörhöz kapcsolódó követelmények alapja a kinevezésben meghatározott munkakör, a munkaköri leírásban szereplő feladatok, elvárások teljesítése. Ezt a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt, itt kiemelt munkakörök E-H fizetési osztályaira a könyvtár vezetése határozza meg. Munkakör megnevezése A Könyvtári szakmai munkakörök könyvtáros tudományos kutató szaktájékoztató formai, tárgyi feldolgozó könyvtári szakinformatikus, informatikus könyvtári rendszerszervező, rendszerszervező zenei könyvtáros gyermekkönyvtáros helyismereti könyvtáros segédkönyvtáros adatrögzítő könyvtári restaurátor

B

C

*

Fizetési osztályok D E F G H

* *

* * *

*

*

* * * * * * *

* * * * * * *

*

I

J

* * * * * * * * *

* * * * * * * *

* *

*

*

139

A munkakörhöz kapcsolódó követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok a) megismerje a munkaköre ellátására vonatkozó jogszabályokat, szakmai előírásokat; b) elmélyítse ismereteit a munkaköréhez kapcsolódó szakterületen; c) alkalmassá váljék a munkakör önálló ellátására; d) elsajátítsa elméleti ismereteinek gyakorlati alkalmazási módját. 5. A GYAKORNOKI IDŐ A gyakornoki idő az E fizetési osztályban kettő, F-H-ig terjedő fizetési osztályban három év. A gyakornoki idő egy év, ha a közalkalmazott az E fizetési osztályba tartozó munkakörben egy, az F-H-ig terjedő fizetési osztályba tartozó munkakörben két évet meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik. A gyakornoki idő időtartamát a kinevezésben rögzíteni kell. A gyakornoki idő befejezése eltolódik – amennyiben a gyakornok három hónapot vagy annál hosszabb időt összefüggően van távol a munkahelyétől – az összefüggő távollét idejével (pl. betegállomány, GYED stb.). A gyakornoki idő folyamatosságát nem érinti az intézményen belüli áthelyezés. Ha a gyakornok munkaviszonya a gyakornoki idő alatt szűnik meg, az időpontot és a munkaviszony megszűnésének okát az Értékelő lapon rögzíteni kell. Ha az új munkavállaló más intézményben kezdte el gyakornoki idejét, folytathatja azt új intézményében, amennyiben korábbi munkahelyén azonos, vagy nagymértékben hasonló munkakört töltött be. Csökkenthető a gyakornoki ideje annak a munkavállalónak, aki kötelező szakmai gyakorlatát a könyvtárban töltötte, vagy a könyvtárral korábban hallgatói alkalmazásban állt a szakmai gyakorlat, ill. a hallgatói alkalmazás idejével. Új gyakorlati időt kell letöltenie a munkavállalónak, ha korábbi munkaviszonya tartós alkalmatlanság vagy nem megfelelő munkavégzés miatt felmentéssel megszüntetésre került, vagy a gyakornoki idő leteltének végén a „nem megfelelt” minősítést kapta. 6. A GYAKORNOKI KÉPZÉS SPECIÁLIS SZABÁLYAI A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra a könyvtár munkarendjének megfelelő beosztás szerint. A gyakornoki programban lefektetett feladatok megoldása, gyakorlása miatt nem kerülhet sor túlmunkára. Az önálló munkavégzésre fokozatosan kell áttérni. Amennyiben a gyakornoknak a szakmai vezetővel kapcsolatban panasza merül fel, az intézményvezetőhöz kell fordulnia. Ha szükséges, az intézményvezető új szakmai vezetőt jelölhet ki. 7. A SZAKMAI VEZETŐ KIJELÖLÉSE, FELADATAI ÉS DÍJAZÁSA A GYAKORNOKI IDŐ ALATT A szakmai vezető(ke)t az intézmény vezetője jelöli ki munkakörönként, az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal és szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatársak közül. A szakmai vezető munkaköri leírásában

140

jelölni kell a két- ill. három évre szóló szakmai vezetői feladattal való megbízást (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet). A szakmai vezetőt feladatai ellátásáért kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítésként megfelelő díjazás illeti meg. A szakmai vezető feladatai:  a gyakornokkal egyeztetve elkészíti a gyakornoki programot;  az intézményvezetővel jóváhagyatja a gyakornoki programot;  segíti a gyakornokot a) az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerésében, értelmezésében, b) a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátásában, az intézményi feladatok és a helyi kommunikációs szokások megismerésében;  rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához;  segíti a gyakornokot a munkakörhöz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatosan ellenőrzi a teljesítését;  évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az új könyvtáros további alkalmazásának meghosszabbításáról születendő döntést, a gyakornok minősítését;  az értékelésbe bevonja mindazokat a munkatársakat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében;  értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat. 8.

A GYAKORNOKI IDŐ ALATTI SZÁMONKÉRÉS

A gyakornok fejlesztő értékelését minden év végén a szakmai vezető készíti el. Az értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében résztvevő kollégákat is, valamint figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést. Az értékelő megbeszélés lépései:  a gyakornok önértékelése;  a szakmai vezető értékelése;  az eltérő vélemények megbeszélése;  a problémák feltárása, megbeszélése;  a következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása;  a résztvevők feladatainak meghatározása;  az Értékelő lap kitöltése, aláírása. Az értékelő megbeszélésen a szakmai vezető és a gyakornok vesz részt. Az Értékelő lapot (1. sz. melléklet) a szakmai vezető és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az Értékelő lapon rögzítse. Az Értékelő lap egy aláírt példányát a gyakornoknak át kell adni. Az Értékelő lapot a szakmai vezető őrzi a gyakornoki idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti.

9.

A GYAKORNOK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE

141

A gyakornok értékelésének alapját az intézmény minőségirányítási programjában rögzített könyvtáros értékelési-rendszer képezi. A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított viselkedés. 9.1. A gyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai:          

a megszerzett tudás használata; széleskörű szakmai ismeretek; probléma-megoldási stratégiák; a napi feladatok megoldása különféle felhasználói csoportok számára; döntéshozatal; célok meghatározása; munkahelyi légkör; képesség a felhasználóktól érkező problémák megértésére, kezelésére; szakmai elkötelezettség; együttműködés a kollégákkal, a könyvtári közösséggel.

9.2. A gyakornok minősítésének eljárásrendje: A gyakornoki idő lejártának hónapjában a gyakornokot minősíteni kell. A minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem felelt meg” minősítés adható. A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok „nem felelt meg” minősítést kap. A jogviszony megszűnésének határidejét a jogszabály rögzíti. A gyakornok minősítéséről az intézmény vezetője dönt. Az intézmény vezetője döntése előtt beszerzi a közvetlen felettes véleményét, javaslatát, valamint a szakmai vezető (amennyiben nem azonos a közvetlen felettessel) véleményét, javaslatát, figyelembe veszi az évenkénti értékelés megállapításait, a fejlesztési javaslatok megvalósulását. A minősítést újabb értékelő megbeszélés előzi meg. A minősítést megelőző értékelő megbeszélésen a szakmai vezető, a gyakornok és az intézményvezető vesz részt. A minősítést megelőző értékelő megbeszélés lépései:  a gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről;  a gyakornok tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati lehetőségről;  a gyakornok önértékelése, mely összefoglalja a gyakornoki programban meghatározott célok elérésének értékelést is;  a szakmai vezető összegző értékelése;  a vezető értékelése;  az eltérő vélemények megbeszélése;  a Minősítő lap kitöltése, aláírása. A Minősítő lapon (2. sz. melléklet) a minősítést „nem felelt meg” minősítés esetén indokolni kell, az indoklásnak valósnak, okszerűnek kell lenni. A minősítő lapot az intézményvezető, a szakmai vezető és a gyakornok írja alá. A Minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának.

142

A szabályzat mellékletét képezi 1. sz. melléklet: Értékelő lap 2. sz. melléklet: Minősítő lap 1. számú melléklet Munkáltató megnevezése: ...................................................................................................................... Címe: ...................................................................................................................................................... Értékelő lap AZ ÉRTÉKELT SZEMÉLYI ADATAI Név: ........................................................................................................................................................ Születési hely, idő:.................................................................................................................................. Az értékelés időpontja: ........................................................................................................................... Az értékelés megállapításai: ................................................................................................................... ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ Fejlesztendő területek: ............................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ Javasolt célok, feladatok:........................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak:........................................................... ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ Az értékelt észrevételei: .........................................................................................................................

143

................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ --------------------------------------------az értékelést végző szakmai segítő

-----------------------------------------értékelt gyakornok

144

2. számú melléklet Minősítő lap 1. SZEMÉLYI ADATOK Név (születési név): ................................................................................................................................ Anyja neve: ............................................................................................................................................. Születési hely, idő:.................................................................................................................................. 2. MUNKAKÖRRE VONATKOZÓ ADATOK Munkaköre:............................................................................................................................................. Szakképzettsége:..................................................................................................................................... A jogszabályban előírt, munkáltató által meghatározott alkalmazási feltételek: ................................... ................................................................................................................................................................ Munkaköri feladatok: ............................................................................................................................. ................................................................................................................................................................ 3. SZEMPONTOK A SZAKMAI TEVÉKENYSÉG MEGÍTÉLÉSÉHEZ a) a munkakör szempontjából fontos szakmai ismeretek és jártasság foka; b) hivatástudat; c) felelősségérzet; d) ítélőképesség, elemzőkészség; e) pontosság a munkában; f) szorgalom, igyekezet; g) kapcsolatteremtő, -fenntartó képesség; h) szóbeli és írásbeli kifejezőkészség. Vezető esetében ezen túlmenően: i) a vezetett szervezeti egység tevékenységének színvonala; j) a munka szervezettsége. 4. EGYÉB SZEMPONTOK A minősített alkalmasságának megítélése (a 23. pontok alapján): megfelelt / nem felelt meg29 A minősítést a minősítettel megismertettem. A közalkalmazott tájékoztatása az estleges jogvita kezdeményezésének lehetőségéről megtörtént. Kelt: ................................................... ………………………………….. minősítő neve, aláírása, beosztása A minősítés tartalmát megismertem, észrevételeim: .............................................................................. Kelt:….. ………………………… Debrecen, 2014. december 11. Prof. Dr. Szilvássy Zoltán rektor

29

A kívánt rész aláhúzandó.