A Bátai Hunyadi János Általános Iskola

2013.

SZMSZ

1

A Bátai Hunyadi János Általános Iskola

SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Bátai Hunyadi János Általános Iskola

2

SZMSZ

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogi alapja A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza a Bátai Hunyadi János Általános Iskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél-és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek illetve ezek módosításai: Törvények: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 1992.évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről Kormányrendeletek: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 1.2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat véleményezési jogának gyakorlása mellett. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályban változás áll be, vagy, ha a szülők ill., a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, valamint a tanári szobában, munkaidőben.


3

SZMSZ

2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1. A közoktatási intézmény jellemzői Az intézmény elnevezése: Bátai Hunyadi János Általános Iskola Székhelye: Báta, Fő u. 174. OM azonosító: 036336 KIK azonosító: 160 003 Az intézmény jogelődje: Bátai Művelődési Központ 7149 Báta Fő u. 174. Fenntartó, működtető szerv neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) Székhelye: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14 Az alapító okiratának adatai: Az intézmény jogállása: Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel nem rendelkezik. Költségvetési szerve: A Bátai Hunyadi János Általános Iskola alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Báta Község Önkormányzata gyakorolja. Az iskola tevékenysége: Iskolai nevelés és oktatás 852010 852011 852012 852013 852021 852022 852023

Alapfokú oktatás Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

oktatása nappali iskolai oktatása nappali iskolai

Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység 855911 855912 855913 855914 855915 855916 856020 910123

Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Roma nemzetiségi tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulószobai nevelés Roma nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai tanulószobai nevelése Pedagógiai szakmai szolgáltatás Könyvtári szolgáltatás Bátai Hunyadi János Általános Iskola

4

SZMSZ Sporttevékenység 931204

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

2.2. Az intézményi működés alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban állóalapdokumentumok határozzák meg: 2.2.1. Az alapító okirat 2.2.2. A pedagógiai program tartalmazza és meghatározza: - az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait - a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, az intézmény helyi óratervét és tantervét - az egyes évfolyamokon a képzés anyagát, időtartamát és a követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit. - a számonkérések formáit, a növendékek értékelésének és minősítésének szempontjait és módját - a képességek kibontakoztatásának és fejlesztésének módjait - a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket - az iskola nevelési programját A pedagógiai program nyilvános, azt bárki megtekintheti: – nyomtatott formában az igazgatói irodában, illetve a tanári szobában, az iskolai könyvtárban munkaidőben. – az iskola honlapján. 2.2.3. A tanév munkaterve - az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. - az intézményvezető készíti el, melynek a nevelőtestület által való elfogadási időpontja: szeptember 15. 2.2.4. Jelen szervezeti és működési szabályzat 2.2.5. Házirend


5

SZMSZ

3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, VEZETÉSE 3.1. Vezetői struktúra, szerkezeti felépítés IGAZGATÓ Igazgatóhelyettes IPR menedzsment Iskolatitkár Munkaközösség-vezető

DÖK vezető

Technikai személyzet

 Az igazgató vezeti, szervezi, irányítja az intézményt.  Legközvetlenebb munkatársa, napi kapcsolatban, vezető beosztásban, az igazgatóhelyettes.  A munkaközösség élén (pedagógiai) munkaközösség-vezető áll, szakmailag segíti a vezetést.  A hátrányos helyzetű tanulók felkészítését segítő iskolai integrációs tevékenységek szervezését, vezetését, koordinálását az IPR menedzsment végzi.  A diákönkormányzat vezetője a gyermekek jogainak képviselője. A vezetők közötti rendszeres megbeszélések, konzultációk, bevonva a dolgozói érdekképviseleti szervet, az alapja az alkotó és aktív munkának. 3.2. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - a középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség rendszeresen – minimum havonta egy alkalommal- vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az intézményvezetőség tagjai: az igazgató, az igazgató-helyettes, a pedagógiai munkaközösség vezetője. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak (lásd munkaköri leírásuk). Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, az igazgatóhelyettes, valamint kiemelkedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az intézményvezető felé. Az intézményvezetőség tagjai évenként legalább egy alkalommal nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a Szülői Szervezettel, a Diákönkormányzat diákképviselőivel.


6

SZMSZ 3.2.1. A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az igazgató, igazgatóhelyettes látja el. Az iskola vezetését pedagógiai munkaközösség vezető, IPR menedzsment, DÖK vezető, valamint ráruházott hatáskör alapján a Szülői Szervezet segíti. 3.2.2. Az igazgató és feladatköre Az iskola élén a vezető beosztású igazgató áll, aki felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a vezetői feladatok összehangolásáért, gondoskodik az iskola pedagógiai programja megvalósításának személyi, tárgyi, valamint módszertani feltételeiről, felelős az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, felelős az intézmény középtávú továbbképzési tervének, valamint az éves beiskolázási tervének elkészítéséért, a szakalkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért, vezeti és előkészíti a szak alkalmazotti értekezletet, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja, irányítja az intézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát, felelős a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért, az intézményi számviteli rendért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért, gondoskodik a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésével, a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi ellátásával kapcsolatos, valamint a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásáról, dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat a jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más szerv hatáskörébe, eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek a tankerülettel, az intézmény szakszervezetével, a közalkalmazotti tanáccsal, a Diákönkormányzattal, és a Szülői Szervezettel kapcsolatban, gondoskodik a hit-és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosításáról, együttműködik az egyházak képviselőivel, teljes körűen képviseli az intézményt külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben – eseti vagy állandó megbízást adhat, ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt, és át nem ruházott feladatokat. 3.2.3. Az igazgatóhelyettes és feladatköre Az igazgatóhelyettes ellátja el az intézményigazgató általános szakmai ügyekben történő helyettesítését. Közreműködik a szakmai tanács üléseinek előkészítésében és állásfoglalásai megvalósításának szervezésében. Bátai Hunyadi János Általános Iskola

7

SZMSZ Intézményi szinten koordinálja a gyermekvédelmi tevékenységet és a mentálhigiénés munkát. 3.2.4. Az intézmény nevelő-oktató munkáját segítő munkakör Közvetlenül az intézmény igazgatójának irányítása alá tartozik. Iskolatitkár: (ügyirat iktatása, utalványozás, levelezés, postázás válaszadás elkészítése, pályázatok elszámolása, pályázat figyelés, továbbtanulási lapok kitöltése, tanulóbiztosítás, jelenléti ívek, jegyzőkönyvek elkészítése, stb.) 3.3. Aláírási és pecséthasználati jogkör Aláírási joga az intézmény igazgatónak, távolléte esetén a helyettesének van. Saját területükön aláírási joga van az iskolatitkárnak /pl. személyi igazolványok, iskolalátogatási igazolások /. Pecsétet az igazgató, a helyettes, az iskolatitkár és esetenként megbízott személyek használhatnak:  bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnökök,  ügyintézés esetén a megbízott személy. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívüli pecsétet el kell zárni. 3.4. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása  Az iskola nevében aláírásra az igazgató jogosult. A szükséges iratokat a Tankerület igazgatójához juttatja el engedélyezésre. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette a helyettesítését ellátó igazgatóhelyettes látja el.  Az igazgató, az igazgató-helyettes által aláírt levelek fejlécezettek, ennek hiányában a fejbélyegző, elektronikusan készített, nyomtatott dokumentumok esetében az iskola logójának (fejlécének) használata szükséges. Aláírásuk mellett intézményi körbélyegzőt használnak. Bátai Hunyadi János Általános Iskola 7149 Báta, Fő u. 174. Tel: 74/490-581 Adószám: 15799658-2-41 3.5. A vezető helyettesítési rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén- az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével-, teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a pedagógiai munkaközösség vezető feladata. A vezetők helyettesítési rendjére tartós távollétük esetén külön intézkedés ad felhatalmazást


8

SZMSZ

4. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI és RENDJE 4.1. Az intézményi közösségek, valamint a belső kapcsolattartás általános módja Alkalmazotti közösség: iskolai, szakmai munkaközösségek nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői közösségek: szülői közösségek, szülői választmány (Szülői Szervezet) A tanulók (gyermekek) közösségei: osztályközösségek, csoportok Diákönkormányzat Az intézmény egyes közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 4.2. Az alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösséget az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével, feladatának megváltozásával, költségvetésének módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet. Az alkalmazotti értekezletet évente legalább egyszer, a tanév év indításakor, valamint a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt az intézmény vezetősége valamely kérdés megtárgyalására elhatározza. Az alkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak 50% -a a napirend megjelölésével írásban kezdeményezheti. Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-ának jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik.


9

SZMSZ 4.3. A szülői közösségek 4.3.1. A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatás rendje Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, a honlapon közzétett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyermekek tájékoztató füzetében). Az intézmény - munkatervében rögzítetten - tanévenként szülői értekezletet, fogadóórát, háromhavonkénti kompetenciaalapú értékelést tart. Az osztályok, csoportok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartják. Családlátogatásokat szükség szerint pedagógusok és gyermekvédelmi felelős tartanak. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő gyermekközösségek szüleit a beíratást megelőző szülői fórumon tájékoztatja az intézmény. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök, a szülői közösség elnöke, a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Szülői értekezlet összehívásában a szülőt kezdeményezési jog illeti meg. Össze kell hívni a szülői értekezletet, ha ezt a szülők 50 %-a kéri. A fogadó órákon az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Szóbeli feleleteknél az érdemjegyet a tanuló füzetébe is be lehet írni. 4.3.2. A Szülői Szervezet

A Bátai Hunyadi János Általános Iskola szülői a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében jól működő iskolai szülői közösséget hoztak létre az 1993. évi LXXIX. Törvény, valamint 2011. évi CXC. törvény alapján. Az iskolai szülői szervezet az általa elfogadott szabályok szerint és a jogszabályokban kapott jogkörök gyakorlásával működik. Az iskolai szülői szervezetbe minden osztály 2-3 szülőt delegál, és a szülői szervezet munkáját a közösséget támogató pedagógusok segítik. 4.3.3. Az iskolai szülői szervezet feladatai, jogai Figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényességét, érvényesülését. Tájékozódik a pedagógiai munka eredményességéről. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet, szükség szerint a fenntartót is. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A Közoktatási Törvényben és az egyéb jogszabályokban biztosított jogok mellett jelen SZMSZ felruházza a szülői szervezetet javaslattételi, véleményezési joggal. A szülői szervezetnek javaslattételi joga van: Az iskola életével kapcsolatos minden kérdésben. Az éves iskolai munkaterv programja és feladatai témakörben. Nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésében.


10

SZMSZ A tanulók jutalmazásában. Az iskola irányításának fórumain (kibővített vezetőségi ülés, nevelőtestületi értekezlet, munkaközösségi értekezlet, stb.) a szülői érdekeket érintő döntések esetében. A szülői szervezetnek véleményezési joga van: A Bátai Hunyadi János Általános Iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai hagyományok programjai, egyéb rendezvények esetén. A tanév helyi rendjével kapcsolatban. Az iskolai éves munkaterv témakörében. A tanévet értékelő beszámoló kapcsán. A tanulók fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről való érdemi tájékoztatás rendje, formái kérdéseiben. Az iskola pedagógiai programjáról, rendjéről, formáiról. Az iskola SZMSZ-éről. Iskolánk Házirendjéről. A szülői érdekeket érintő döntések esetén. A tanév helyi rendjének meghatározásakor. A szülőket érintő programokkal kapcsolatban. Minden olyan iskolai döntésnél, amelyből a szülőkre fizetési kötelezettség hárul. A szülői szervezetnek döntési joga van a saját szervezetét érintő kérdésekben: Működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása, A képviseletében eljáró személyek megválasztása, A rendelkezésére álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása. 4.3.4. Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel A Bátai Hunyadi János Általános Iskola igazgatója, illetve vezetése a Szülői Szervezet képviselőivel szükség szerint megbeszéléseket, egyeztetéseket tart. Az iskola igazgatója évente két alkalommal a szülői szervezet megbeszélésén találkozik a szülőkkel, ahol tájékoztatást ad az iskolában folyó nevelő-oktató munkáról, az aktuális feladatokról. A megbeszélések ütemezése az éves munkatervben kerül feltüntetésre. Az érintett szülők a megbeszélések időpontját és témáját legalább egy héttel korábban levélben kapják meg az igazgatóhelyettes közreműködésével. A szülői szervezet képviselőjét az intézmény kiemelt rendezvényeire és a nevelési értekezletek véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni. A Bátai Hunyadi János Általános Iskola igazgatója és az intézmény vezetése kiemelten támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a nevelő- oktató munka eredményességét, a Pedagógiai Program színvonalasabb megvalósítását célozzák. 4.4. A tanulói közösségek 4.4.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége 3. évfolyamtól megválasztja az osztály diák-önkormányzati képviselőit.


11

SZMSZ Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. 4.4.2. A Diákönkormányzat. A kapcsolattartás formái és rendje Az általános iskola biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. A diákvezetők előzetesen egyeztetett időpontban megkereshetik az igazgatót. Az igazgató részt vesz az évi rendes diákközgyűlésen, ahol az általános intézményi szintű kérdésekről tájékoztatást ad. A diákönkormányzatot a segítő tanár képviseli az őket érintő kérdésekben a nevelőtestületi értekezleteken. A DÖK saját működési szabályzata alapján tevékenykedik. Egyetértési jogot gyakorol az iskola Szülői Szervezetének programjaival kapcsolatban. 4.5. Az iskolai sportkör és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás Az iskolai sportkör feladatait a testnevelő látja el. A kapcsolattartás elsősorban az igazgató feladata. 4.6. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskola széles körű szakmai kapcsolatot tart fenn a lakóhelyi, megyei és országos szakmai és civil szervezetekkel. A külső kapcsolatok rendszerét és szintjeit az igazgató határozza meg. Az egész intézményt érintő ügyekben történő kapcsolattartás az igazgató feladata. Kiemelt kapcsolatot tart fenn az intézmény: a megyei Pedagógiai Szakmai Szolgáltatókkal, a városi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, nevelési-oktatási, közművelődési intézményekkel, iskola-egészségügyi szolgálattal, könyvterjesztőkkel. 4.6.1. Gyermekjóléti szolgálat Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg (igazgatóhelyettes) a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében 4.6.2. Iskola-egészségügyi szolgálat Az iskolába járó gyerekek intézményen belüli egészségügyi ellátását a fenntartó megállapodása alapján az az iskolaorvos és védőnő látja el. A fenntartó a fogorvosi szűrést szakrendeléssel történt megállapodással biztosítja, a munkaegészségügyi szolgálatot a fenntartó megállapodással biztosítja. Az igazgató biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás az igazgató feladata, a közvetlen segítő munkát az iskolatitkár végzi. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést, szakorvosi írásos Bátai Hunyadi János Általános Iskola

12

SZMSZ vélemény alapján csak az iskolaorvos adhat. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos a május végéig történő szűrővizsgálatok eredményét figyelembe véve szakorvosi vizsgálatra, illetve gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja a tanulókat. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, csak tanítás előtt vagy után. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt az intézményvezető vagy az iskolatitkár tájékoztatja. Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek. Az iskolai védőnő feladatai: A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). a védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgató-helyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. 4.6.3. Egyéb partnerek A kapcsolattartás az integrációs programban szereplő partnerekkel az egyedi együttműködési megállapodások alapján történik. Az Intézményi Minőségirányítási Programban szereplő egyéb partnerekkel történő kapcsolattartást az IMIP szabályozza.


13

SZMSZ

5. AZ INTÉZMÉNY NEVLŐTESTÜLETE és a SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 5.1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. 5.1.1. Az intézmény nevelőtestületének jogkörei A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntéseit értekezleteken, nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. 5.1.2. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 5.1.3. A nevelőtestület értekezletei Az iskolát érintő legfontosabb nevelési - módszertani kérdésekkel a testületi értekezletek foglalkoznak. Ezek témáját és előterjesztését az iskolaközösségek javaslatai alapján kell meghatározni. Értekezletek ütemezése: záró a tanév zárását követő 15 napon belül nyitó augusztus utolsó hete félévi a félév zárását követő 15 napon belül egyéb értekezlet aktualitás jegyében A nevelési értekezletek vitaindítójának megtartására a testület bármelyik tagja felkérhető. Az értekezleteken a megjelenés kötelező. Nagyon indokolt esetben az igazgató engedélyt adhat a távolmaradásra. Különleges véletlenek folytán adódhat olyan eset, hogy több testületi tag is hiányzik. Ebben az esetben csak akkor tartható meg az értekezlet, ha a tagság 80 %- a jelen van. A határozatokat minden esetben nyílt szavazással kell eldönteni. Érvényes a határozat akkor, ha a jelenlévők legalább 50 % + 1 fő megszavazta. Osztályozó értekezlet évente kettő van: félévkor és tanév végén. 5.1.4. Az osztályozó értekezlet feladata:

Tantárgyi érdemjegyek megállapítása, magatartás és szorgalom elbírálása. Év végén felsőbb osztályba lépés, javítóvizsgára vagy évismétlésre utalás. Az osztályfőnök beszámol osztálya helyzetéről, munkájáról. A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, félévi és tanév végi osztályzatokról a tantárgyat tanító pedagógus, magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályfőnök javaslata alapján döntenek.


14

SZMSZ A részt vevők körét az osztályban tanító pedagógusok alkotják, vezetőjük az osztályfőnök 5.1.5. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök) hívhat össze szükség esetén az igazgató tudtával úgynevezett nevelői mikro értekezletet. A nevelői mikro értekezleten (értékelő estmegbeszélés) csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: -

a próbaidős, valamint gyakornok pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, a belső ellenőrzésben való aktív részvétel.

5.2. Szakmai munkaközösségek pedagógiai munkaközösség (folyamatos) igény esetén a testület más munkaközösséget, munkacsoportot is életre hívhat. 5.2.1. Szakmai munkaközösség-vezető feladatai: gondozza a munkaközösség területéhez tartozó tantárgyat, ill. tantárgyakat, javaslatot tesz azok eredményességének ellenőrzésére és továbbfejlesztésére, javaslatot készít a tantervek korszerűsítésére, a tantervi anyag ésszerű átrendezésére, kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre, módszerekre, alternatív programok választására, helyi adaptálásra, fakultáció és tanórán kívüli foglalkozások programjaira, tanmenetek véleményezése, egységes követelményrendszer biztosítása, előkészíti, a pedagógiai programban előirt méréseket, javaslatot tesz a tanulók egyéni fejlesztésére, pedagógiai pályázatok kiírására, a munkaközösség vezetője részt vesz a továbbképzési beiskolázási terv elkészítésében, tanulmányi versenyek megrendezésében, véleményezési jogkörébe tartozik szakterületének minden olyan kérdése, amelyben a nevelőtestületnek véleményező jogköre van. megbízatások elve: szakképzettség, speciális képesség, szakmai érdeklődés 5.2.2. Az integrációs pedagógiai rendszer keretében működő csoportok feladatai Az integrációs pedagógiai rendszerhez kapcsolódó feladatok megvalósítását fejlesztő csoportok (fejlesztő, szolgáltató) végzik. Feladatok: - Az IPR feltételeként megfogalmazódó óvoda-iskola átmenet segítése


15

SZMSZ -

Adott IPR elem intézményi horizontális és minden gyerekre kiterjedő kifejlesztése, továbbfejlesztése és adaptációja Az iskola partnerkapcsolatának építése és folyamatos karbantartása Az intézményi fejlesztéshez szükséges külső és belső szolgáltatások biztosítása

5.2.3. A referencia-intézményi szolgáltatásokból adódó feladatokra szerveződő csoport Feladatok: - A szolgáltatás eljárásrendjének kidolgozása - Az intézményi fejlesztéshez szükséges külső és belső szolgáltatások biztosítása - A szolgáltatások minőségbiztosítása 5.2.4. Megbízatások Megbízatás elnevezése Munkaközösség-vezető Osztályfőnök Pályaválasztási, felelős Diákönkormányzat vezető Gyermekvédelmi felelős IPR menedzsment

megbízatás ideje 5 év 4 év mindenkori 8.oszt.vez. határozatlan időre határozatlan időre határozatlan időre

megbízás módja választás megbízás megbízás választás megbízás megbízás

A működtető (KIK) feladata, hogy a köznevelés céljait szolgáló ingatlant rendeltetésének megfelelően a hatályos tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi eljárások szerint üzemeltesse, és karbantartsa. Megjegyzés: A megszűnő, esetleg új megbízatásokat az SZMSZ-be be kell venni. Megbízatások honorálása: A törvény adta kereteken és anyagi erőnkön belül biztosítani kell a pótlékokat. A megbízatások visszavonásának lehetőségei: - Saját és indokolt kérésre - Ha a feladatát nem látja el - Ha összeférhetetlenség jön létre - Ha a megbízatás lejár /ilyen esetben, ha jól végezte tevékenységét, újabb időre megbízható / 5.2.5. Adható juttatások: a törvényi szabályozásnak megfelelően.  védőruha  étkezési utalvány  munkába járás támogatása A juttatásokhoz szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint.


16

SZMSZ 5.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. 5.3.1. A belső ellenőrzés szervezése: A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzést, méréseket ütemezik a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján. A terv elején előre értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészítsék, segítsék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, ill. az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. 5.3.2. A belső ellenőrzés általános követelményei: -

Segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél teljesebb kiegészítését. Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. Segítse a szakmai és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a társadalmi tulajdon védelmét. Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben mutasson rá az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is. Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez.

5.3.3. Az ellenőrzést végzők köre: -

az intézmény vezetője az igazgatóhelyettes munkaközösség-vezető

Az ellenőrzést végzőknek a felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben beszámolási kötelezettségük az igazgató felé. 5.3.4. Az ellenőrzés területei: -

pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések.


17

SZMSZ 5.3.5. Az ellenőrzés formái: -

óraellenőrzés foglalkozások ellenőrzése beszámoltatás eredményvizsgálatok, felmérések helyszíni ellenőrzés

5.3.6. Ellenőrzési kötelezettségek a munkaköri leírásokban A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: - igazgatóhelyettes - a munkaközösség-vezető - az osztályfőnökök, - a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezető elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: - tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető), - tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, - a naplók folyamatos ellenőrzése, - az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, - az szervezeti és működési szabályzatban előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, - a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 5.3.7. Szempontsor a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítéshez Alapelvek:  .Elsősorban pedagógiai tevékenység végzéséért adható.  .Kereset kiegészítés konkrét eseti feladat elvégzéséért is adható a feladat jó színvonalú teljesítése után egy összegben. Szempontrendszer: 1. Tanórai munka A tanórai munkáért legfeljebb a tantestület 20 % - a kaphat kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítést. A pedagógiai programban elfogadott szempontok alapján meghozott döntésnél az iskolavezetés, és a munkaközösség-vezető véleményét egyaránt figyelembe kell venni. 2. Tanórán kívüli munka Az a pedagógus, aki hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozva képes őket eredményesen fel iskolában kell tartózkodnia.


18

SZMSZ 5.4. A szak alkalmazotti közösség 5.4.1. Jellege és összetétele: Nevelési-oktatási és közművelődési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai: Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörben foglalkoztatott főfoglalkozású, részfoglalkozású, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak A szak alkalmazotti értekezleten az óraadók tanácskozási joggal vesznek részt. Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörök: - a vezetői munkakörök - a tanár, tanító, könyvtáros tanár - gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Az alapfeladatot közvetlenül segítő munkakörök: - iskola titkár 5.4.2. Döntési jogkörébe tartozik: -

az intézmény Pedagógiai Programjának elfogadása az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának és módosításának elfogadása, a jóváhagyást megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása az intézmény éves munka- és feladattervének elfogadása a Házirend módosításának elfogadása az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása

5.4.3. Véleményezés és javaslattétel A szak alkalmazotti értekezlet véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ha a szak alkalmazotti értekezlet az intézmény működését érintő bármely –azonnal meg nem válaszolható – kérdésben véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója köteles azt megvizsgálni, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ adni, amelynek megfelelő közzétételéről az intézményvezető gondoskodik. 5.4.4 Bizottság létrehozása A szak alkalmazotti értekezlet a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére – a közoktatási törvényben meghatározott kivétellel – meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. 5.4.5. Összehívása, határozatképessége A szak alkalmazotti értekezletet általában évente kétszer, az év indításakor és a szorgalmi időszak végén kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény más vezető testülete vagy a szakalkalmazottak egyharmada írásban kéri az intézményigazgatótól. A szak alkalmazotti értekezlet akkor is határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos rendkívüli szak alkalmazotti értekezlet az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról titkos szavazással határoz. A döntésben érintett személy a szavazásban nem vesz részt. Bátai Hunyadi János Általános Iskola

19

SZMSZ

6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 6.1. A tanév rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 20-tól augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanév helyi rendjének elfogadása tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a tanítási szünetek időpontját - a miniszter által meghatározott kereten belül. 6.2 Az intézmény nyitva tartása Az iskola szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 0630 órától 1700 óráig tart nyitva. Munkarend átrendezés esetén, szombaton is nyitva tart az iskola. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt. Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 730 órától 1530 óráig tartja nyitva irodáit. 6.3 Az intézmény ügyeleti rendszabályai Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a diák-önkormányzat munkáját vezető pedagógus a felelős. Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Pedagógusügyelet: 730 - 800 óra között reggeli ügyelet, a későbbiekben a tanítási órák közötti szünetekben. A tanítók, osztályfőnökök a szüneteket többnyire a tanítványaik között töltik. Vezetői ügyelet: Az iskola nyitvatartási idején belül 730 és 1530 között az igazgató vagy a helyettese közül egy vezetőnek lehetőség szerint az iskolában kell tartózkodnia. Nyári szünetben csak az iskolatitkár és a technikai dolgozó tartózkodik az épületben. Előre meghatározott ügyeleti napokon 900 - l300 óra között az irodában ügyeletet tart az iskola igazgatója vagy helyettese. 6.4. A tanítási órák, foglalkozások rendje - A tanítás 800 órakor kezdődik. - A tanulók legkorábban 730-kor mehetnek az osztályterembe. - A tanuló az épületet tanítási idő alatt csak a pedagógus engedélyével hagyhatja el. - A tanítási órák 45 percesek. Az első két szünet 15 perces, a többi 10 perces. A tanórák napi és heti elosztását az órarend, a csengetési rendet pedig a házirend tartalmazza.


20

SZMSZ 6.5. Az intézmény óvó-védő előírásai 6.5.1. Baleset-megelőzési előírások Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden pedagógus a közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi a tanulók egészségének és testi épségének megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása, gyermek baleset esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. (egészségügyi ellátás, baleseti jegyzőkönyv) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, - a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban Tanulmányi kirándulások, táborok, erdei iskolák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, rendkívüli események után, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell elhívnia a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat /testnevelés, fizika, kémia, technika) balesetmegelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.


21

SZMSZ 6.5.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. Ha balesetet az iskolához nem tartozó személy észleli, haladéktalanul meg kell adni a szükséges segítséget, és értesíteni kell az intézmény vezetőjét, illetőleg bármely alkalmazottját a további intézkedések megtétele érdekében. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ellenkező esetben feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani, - a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. - a jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni kiskorú tanuló esetén a szülőnek. - a jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. - a súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. Az iskola igény esetén biztosítja az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskola dolgozói közül bárki drogfogyasztást vagy arra utaló jelet észlel, köteles az igazgató felé jelezni, aki a szükséges intézkedésről gondoskodik. 6.5.3. A dohányzással kapcsolatos intézményi szabályok Az intézmény egész területén a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. A felhívást vagy piktogramot az épületben jól látható helyen (a bejárat környékén) kell elhelyezni. Az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. A nemdohányzók védelméről szólótörvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.


22

SZMSZ 6.5.4. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény esetén az igazgató intézkedik. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Tűz esetén az iskolai tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv/kivonulási terv szerint történik. Évente tűzriadó kell tartani. Bombariadó és egyéb rendkívüli események esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Bombariadó esetén a riadóról és a hozott intézkedésekről az igazgató értesíti a fenntartót. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. Betörés esetén a betörést észlelő dolgozó azonnal köteles értesíteni az intézményvezetőt a betörés eseményéről, s egyidejűleg értesíti a rendőrséget. A nyomozás segítése érdekében el kell hagyni az épületet, a rendőrség kiérkezéséig biztosítania kell a helyszínt.


23

SZMSZ

7. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 7.1. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési oktatási intézménnyel Az iskola nyitva tartása alatt az épületben az intézménnyel jogviszonyban nem álló személy csak hivatalos ügyben tartózkodhat. A tanulók szülei csak a számukra szervezett rendezvények időtartama alatt tartózkodhatnak az iskola épületében. 7.2. A közalkalmazottak munkarendje Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény és a KJT rögzíti. Valamennyi közalkalmazott személyre szóló munkaköri leírással rendelkezik. Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A közalkalmazott munkaköri leírásait az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A közalkalmazottak munkakör-leírás mintáját az SZMSZ melléklete tartalmazza. 7.3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, - hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa. Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. 7.3.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: - a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, - a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.


24

SZMSZ 7.3.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok: -

a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások szakkörök vezetése, napközi, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, stb.) A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. 7.3.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők                        

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása, egyéni tanrendű tanulók beszámoltatása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása.


25

SZMSZ 8. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 8.1. A tanórán kívüli foglalkozások célja Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői közösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek (pl.: egyházak, egyesületek) kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók az egyéb foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelező a tanévben. Az intézményben az alábbi egyéb tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak:  napközi,  szakkörök,  művészeti oktatás  diáksportkör,  tanulmányi- szakmai és sportversenyek,  könyvtár,  kulturális rendezvények,  hittan,  fejlesztő foglalkozás, gyógytestnevelés, logopédiai szolgáltatás, iskolapszichológusi szolgáltatás. A szakköri és sportköri foglalkozásokról naplót kell vezetni. Amennyiben a tanulók száma a szakkörökben és a sportfoglalkozásokon 6-8 fő alá esik, intézkedni lehet a foglalkozás megszüntetéséről 8.2. Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai A napközis foglalkozás a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Az első két évfolyamon iskolaotthonos formában szerveződik, a 3-4 évfolyamon, 5-6. évfolyamon létszámtól függően szerveződik. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Tanulószoba szervezése elsősorban 5-8. évfolyamon történik. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 1400-1500 óra között. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában, törekedjen a házi feladatok minőségi ellenőrzésére. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra. Szakköröket, művészeti oktatást a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A diáksportkör (ISK) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetők. Iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. A fejlesztő foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A felső tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik.


26

SZMSZ A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, megyei, és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A tanulmányi kirándulások: hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése, az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel, az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. A kirándulás várható költségeiről a szülőt az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Az iskola tanulóközösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőinek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet. 8.3. Az intézmény helyiségeinek használati rendje Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. Az épület folyosójának, osztálytermeinek, azok dekorációjának megóvása, a helyileg odatartozó osztály osztályfőnökének feladata. Az intézmény területén szándékosan okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az informatika teremben a számítógépeket kizárólag tanári felügyelettel lehet használni. Érték megőrzés: - A tanulók kizárólag a tanuláshoz, az iskolai vagy gyakorlati munkához szükséges felszereléseket, eszközöket hozzák magukkal. - Az őrizetlenül hagyott kabátért, az iskolába hozott értéktárgyakért, ékszerekért, kézpénzért az iskola nem vállal felelősséget Az intézmény helyiségeinek külső szervek, magánszemélyek által történő igénybevétele terembérleti szerződéssel történik. 8.3.1.Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért - a tűz és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 8.3.2.Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok Az intézmény dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően. Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Bátai Hunyadi János Általános Iskola

27

SZMSZ 8.3.3. Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről a szakmai munkaközösségek, beszerzésükről az igazgató-helyettes és az iskolatitkár gondoskodik az igazgató, valamint a Tankerület engedélyezése után. A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok médiák órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. Az eszközök, berendezések hibáját a jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. 8.3.4. A helyiségek biztonságának rendszabályai Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró takarító. Neki kell gondoskodni az elektromos berendezések áramtalanításáról, valamint a riasztó "élesítéséről" abban az esetben, ha a vezetők egyike sem tartózkodik az intézményben. A tantermek, szaktantermek, tornaterem, stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról az ott tanító pedagógus (leltárfelelős) gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a szertárfelelős tanár gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A bejárat, a külső kapu zárása, nyitása a technikai személyzet feladata abban az esetben, ha ő érkezik elsőként és távozik utolsóként. Egyéb esetben az igazgató, igazgatóhelyettes nyitzár és riaszt.


28

SZMSZ

9. TANULÓI JOGVISZONY. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI. A HIÁNYZÁSOK IGAZOLÁSA. 9.1. A tanulók felvétele és a mentesítés A tanuló felvételéről a tankötelezettség szabályozása szerint kell eljárni Az első osztályos tanulók felvételéről az óvodavezető és az alsó tagozatos munkaközösség-vezető javaslata alapján az igazgató dönt. Felsőbb évfolyamra történő tanulói felvételnél - az egyedi körülmények mérlegelése alapján - az igazgató dönt. Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat. Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról a MKM véleménye alapján az igazgató dönt. Csoportba sorolásról a szaktanár és a szakmai munkaközösség által megfogalmazott feltételek, illetve a kialakított javaslat alapján az igazgató dönt. 9.2. A tanulók jutalmazásának elvei, fegyelmező intézkedések A jogszabályokban, illetőleg az iskola házirendjében megfogalmazott tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét erősítő tanulókat az intézmény jutalomban részesíti. 9.2.1. Tantárgyi elismerés A tantárgyban végzett kiemelkedő munkáért szaktanári dicséret adható. Több tantárgyból kiemelkedően teljesítő tanuló részére nevelőtestületi dicséret, amelyet be kell vezetni az anyakönyvbe és a bizonyítványba. Kimagasló eredmény esetén igazgatói dicséret és jutalomkönyv a tanév végén a tanulók, nevelők és szülők közössége előtt. Országos szintű tanulmányi és sport teljesítmény jutalmazása tanév végén. Az egész évben tartó házi sportbajnokságok, tanulmányi pontversenyek állásáról az iskolai faliújságon, valamint az iskolaújságban folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat. 9.2.2. Magatartás és szorgalom jutalmazása Az a tanuló, aki magatartásában és szorgalmában példás, a felnőttekkel és társaival udvarias, rendszerető, kötelességtudó, a közösségi életben aktív, kezdeményező az alábbi jutalmazási fokozatban részesülhet: Osztályfőnöki, szaktanári szóbeli dicséret Osztályfőnöki, szaktanári írásbeli dicséret Igazgatói szóbeli dicséret Igazgatói írásbeli dicséret Nevelőtestületi dicséret A fokozatok bejegyzésére az ellenőrzőbe a jutalmat adó nevelő jogosult. Tantestületi dicséret, amely bejegyzésre került a bizonyítványba és az anyakönyvbe is, tanév végi dicséret és jutalomkönyv a tanulók, tanárok és a szülők előtt. Az iskola névadójáról elnevezett díjjal lehet elismerni a legkiemelkedőbb eredményű tanulót. 9.2.3. Fegyelmező intézkedések Azokat a tanulókat, akik az iskolai házirendet tanórán vagy tanórán kívül, az iskolán belül vagy az iskolán kívül megszegik, vagyis az iskolai közösség normáit sértő magatartást tanúsítanak, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni.


29

SZMSZ Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata, s ez az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembevételével történik. A bejegyzés az ellenőrzőbe az osztályfőnök feladata. Az intést a szülővel láttamoztatni kell. A tanulók munkafegyelmének kialakítása a szaktanárok és az osztályfőnökök közös feladata. /helyes szokásrendek megteremtése és azok következetes betartásával, a tanulási módszerek megtanítása a tanulók megfelelő terhelésének biztosítása/ A tanuló fegyelmezetlen magatartását rendszabályozó intézkedések a következők: Figyelmeztetés négyszemközt, majd közösség előtt Osztályfőnöki, szaktanári szóbeli figyelmeztetés Osztályfőnöki, szaktanári írásbeli figyelmeztetés /csak jó magatartású lehet az adott negyedévben/ Osztályfőnöki, szaktanári írásbeli intés /csak változó magatartású lehet az adott negyedévben/ Igazgatói intés Igazgatói megrovás A meghatározott kedvezmények megvonása Ha bizonyos hiányosságok sorozatosan vagy több tárgyból is előfordulnak, illetőleg, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, a fegyelmi eljárást – jogszabály alapján – le kell folytatni. Fegyelmi eljárás /csak rossz magatartási jegyet kaphat/ Áthelyezés másik iskolába Büntetés feloldásának lehetőségei: Feloldhat: a kiszabó nevelő vagy közösség nevelőtestület, igazgató Feloldást kérheti: tanuló nevelő igazgató Olyan büntetés alkalmazása, amely a tanulót hátrányos helyzetbe sorolja nem adható. Büntetések kiszabásakor mindig a nevelő hatásra kell gondolni. 9.2.4. Fegyelmi eljárás 9.2.4.1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/ szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegési tényről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a Bátai Hunyadi János Általános Iskola

30

SZMSZ fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 9.2.4.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §- ban szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: - az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről - a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét - az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége - a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni - az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket - az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei - az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges - a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza Bátai Hunyadi János Általános Iskola

31

SZMSZ -

-

az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

9.2.5. A mulasztás igazolása Az iskolai kötelező foglalkozásokról való távolmaradást igazolni kell. Az iskola minden, a tanuló mulasztására vonatkozó adatot köteles dokumentálni. A szülő legfeljebb 3 nap távollétet igazolhat. Előzetes engedély:  1-2 óráról az a nevelő /osztálytanító, szaktanár / aki az órát tanítja  legfeljebb 1-2-3 napra az osztályfőnök  3-nál több napra az igazgató adhat. Az igazolást a tanulónak a hiányzást követő első osztályfőnöki órán be kell mutatni. Igazolatlan hiányzások:  A krónikus igazolatlan mulasztások esetében a felszólítás, feljelentés nyomtatványait az osztályfőnök tölti ki. Ha a bejelentés elmarad, akkor az osztályfőnök köteles meggyőződni, a hiányzás okáról. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. /családlátogatás/ Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 9.2.6. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. Tanköteles tanuló esetében: - az első igazolatlan óra után: napló adatai révén a szülő értesítése - a tízedik igazolatlan óra után: a kormányhivatal és gyermekjóléti szolgálat értesítése, - a harmincadik igazolatlan óra után: szabálysértési hatóság értesítése - az ötvenedik igazolatlan óra után: kormányhivatal értesítése Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.


32

SZMSZ

10. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 10.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és a gyermekközösség minden tagjának kötelessége. Az iskola névadójának emlékére szeptember 23-ához legközelebb eső, alkalmas hétköznapon, Hunyadi nap néven kerüljön sor a megemlékezésre. Kapcsolat felvétele és ápolása a névadó nevét viselő iskolákkal. Iskolaújság kiadása alkalomszerűen, lehetőség szerint tanévenként egyszer történjen meg. Az iskola jelvényt készíttet, amelyet tanévnyitó ünnepélyen az 1. osztályosoknak az ötödikes tanulók adják át. Hagyományok a tanulók számára - óvodások fogadása tanévenként legalább egyszer, - az első osztályosok tanulóvá fogadása, megajándékozása, - ünnepek o tanévnyitó, o névadó napja, o Mikulás, o farsang, o anyák napja, o gyermeknap, o ballagás, o tanévzáró, o nemzeti ünnepeink - táborozások lehetőség szerint. A felnőtt dolgozók számára - az új munkatársak köszöntése, - ünnepek, - közös kirándulás, - nyugdíjba vonulók búcsúztatása. Szülők számára - a leendő 1. osztályosok szüleinek előzetes értekezlete, - szülői értekezleteken, fogadó órán, nyílt napon, - ünnepeken, egyéb iskolai rendezvényen való részvétel biztosítása. 10.2. Az iskolai hagyományok külsőségei Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: - lányok: fehér blúz, fekete (sötét) szoknya vagy nadrág, iskolajelvény - fiúk: fehér ing, fekete (sötét) nadrág, iskolajelvény.


33

SZMSZ

11. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 11.1. Az osztályozó, - a javító és egyéb vizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok A vizsgák időpontja: minden év augusztus utolsó hete Lebonyolítása: Az iskola időben értesíti a tanulót az előkészítő idejéről és a vizsga időpontjáról /kb. két héttel előtte/. Vizsgázni kijelölt bizottság előtt kell. Tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes vagy munkaközösség-vezető, mint elnök. A javítóvizsgára utasító nevelő, mint kérdező lehetőség szerint azonos szakos, azonos osztályban tanító nevelő. A vizsgáról. jegyzőkönyvet kell készíteni, ebben röviden vázolni a feltett témákat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság minden tagja aláírja. A vizsga lehet írásbeli, szóbeli, gyakorlati, ezek kombinálhatók. Ha több /kettő/ tárgyból javítózik a tanuló, akkor a két vizsga között szünetet kell engedélyezni. A vizsgabizottság a vizsgák feladatait úgy állítja össze, hogy az a minimum követelményeknek feleljen meg. A vizsga után, attól függően, hogy sikeres volt-e vagy sem, be kell jegyezni a bizonyítványba és az anyakönyvbe. Osztályfőnök akadályoztatása esetén, kijelölt nevelő végzi el. A vizsgák teljes befejezése után eredményhirdetést kell tartani és a bizonyítványt átadni a tanulónak. Az osztályozó vizsga lebonyolítása hasonlóan történik, csak lényegesen több időt kell biztosítani a vizsgázónak. /készségtantárgyakból felmentés adható, magatartás és a szorgalom nem kerül értékelésre/. Egyéb vizsgákról is rendelkezhet a nevelőtestület. 11.2. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága  Az iskola Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, Házirendje az igazgató titkárságán, az iskolai könyvtárban és az iskola honlapján kerülnek elhelyezésre.  A dokumentumok nyilvánosak, melyeket hivatali időben, illetve a könyvtár nyitvatartási idejében megtekinthetők.  Átfogó, intézményi szintű felvilágosítást a dokumentumokkal kapcsolatban előzetes időpont egyeztetés után az igazgató, vagy az igazgató helyettese adhat. 11.3. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának valamint igazgatóhelyettesének és a pedagógusoknak alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. 11.4. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Bátai Hunyadi János Általános Iskola

34

SZMSZ Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá. 11.5. Reklámtevékenység Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja: - a közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál; - a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti, - a környezettudatos magatartási formák, a fogyasztóvédelmi oktatás hatékonyságát elősegíti, - az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti, - a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál. A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályokba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges. Minden konkrét megkeresés esetén az intézményigazgató személyesen tárgyal és köt szerződést. Szerződéskötés előtt az önkormányzat illetékesének előzetes engedélyét be kell szerezni. Az intézmény területén reklámanyag, tájékoztató elhelyezése – amennyiben társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti, az igazgató személyesen ad engedélyt.


35

SZMSZ

12. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJÉRŐL 12.1. A jogszabályi háttér Az iskola tankönyvellátást az alábbi jogszabályok hatályos szövege alapján kell megszervezni: - 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról - 1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról - 2001. évi XXXVII. Törvén a tankönyvpiac rendjéről - 23/2004.(VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (a továbbiakban rendelet) - a Magyar Köztársaság mindenkori évi költségvetése 12.2. A tankönyv fogalma, az iskolában használt tankönyvek A törvény értelmében „tankönyv az a könyv, amelyet a jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánítottak”. A hivatkozott jogszabály a Rendelet. Ebben az értelemben tankönyv lehet munkafüzet, CD, videokazetta, digitális tananyag és más is. 12.3. A tankönyvválasztás A pedagógusokat megilleti az a jog, hogy a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az általa alkalmazni kívánt tankönyveket és más tanulmányi segédleteket. Ennek a választásnak azonban biztosítani kell, hogy a törvény szerint meghatározott tanulók a tankönyveket térítésmentesen kapják az iskolától. Amennyiben a tankönyvválasztás eredményeképpen sem az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, sem napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, sem tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján nem biztosítható, hogy arra a jogosultak ingyenesen jussanak hozzá a tankönyvekhez, úgy a tankönyvválasztást felül kell vizsgálni, s a választott tankönyvek helyett olyanokat kell választani, amelyek révén a tankönyvekhez való ingyenes hozzájutás lehetővé válik.


36

SZMSZ

13. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK

-

1.

Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a szak alkalmazotti értekezlet nevelőtestület) fogadja el.

2.

A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni az iskola azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a szak alkalmazotti értekezletnek, továbbá azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, és meghatározott körben használják helyiségeit.

3.

Az SZMSZ előírásai vonatkoznak az intézmény minden alkalmazottjára és az intézmény külső használóira.

4.

A Bátai Hunyadi János Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei:

Házirend Az iskolai könyvtár használati szabályzata Adatkezelési szabályzat Munkaköri leírás-minták


37

SZMSZ

ZÁRADÉK A fenti szervezeti és működési szabályzatot a Bátai Hunyadi János Általános Iskola szak alkalmazotti értekezlete a 2013. március 27-én megtartott határozatképes értekezletén 100%os szavazataránnyal elfogadta, ezt a tényt az igazgató és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják Benedekné Stürmer Anna Igazgató

A Pedagógus Szakszervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat során véleményezési jogunkat gyakorolhattuk. Schuller Róbertné Szakszervezeti titkár

Szülői Szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk.

Láng Mihály Szülői Szervezet elnöke

A diákönkormányzat képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott kérdések szabályozásával kapcsolatban véleményezési jogunkat gyakorolhattuk. Sófalvi Erzsébet Diákönkormányzat vezetője

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a tankerület igazgatója ellenjegyezte.

Gerzsei Péter Tankerület igazgató


38

SZMSZ Az SZMSZ 1. számú melléklete

ISKOLAI KÖNYVTÁR HASZNÁLATI SZABÁLYZAT A könyvtár legfontosabb feladata, hogy gyűjteményével a tanulók, pedagógusok rendelkezésére álljon. A könyvtár használói köre: A könyvtárat az iskola tanulói és dolgozói (tanító, tanár, technikai személyzet), a használati szabályzatnak megfelelően vehetik igénybe. A beiratkozás és a szolgáltatás ingyenes. A könyvtárhasználat módja lehet helyben-használat, kölcsönzés, egyéni és csoportos. Helyben-használat esetén a könyvtárosnak szakmai segítséget kell nyújtania az információhordozók közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában. A helyben használható dokumentumokat szaktanár is csak egy-egy tanítási órára kölcsönözheti. Helyben-használati állományegységek a kézikönyvek, folyóiratok. A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni, kölcsönözni. Kölcsönözni csak nyilvántartás rögzítésével lehet. Rögzíteni kell a kölcsönzés és a vissza hozatal időpontját. A kölcsönzést a könyvtáros tartja nyilván (tasakos vagy számítógépes program segítségével, illetve tanári kézikönyv, útmutató, nevelői példányok /tankönyv /- füzetes). Az elveszett vagy erősen megrongálódott dokumentumot az olvasó köteles kifogástalan példánnyal pótolni, vagy kifizetni a könyv mindenkori lehetséges beszerzési árát. A kölcsönzés időtartama 4 hét, tanulónál két-három könyv lehet kint. A kölcsönzés egyszer - további két hétre - meghosszabbítható. Következő tanévre való felkészülés céljából nyárra kölcsönözhetők a pedagógiai szakkönyvek. Tartós tankönyv kölcsönzési ideje egy tanév tanév kezdetétől a tanév végéig. A nyitva tartási idő mértékét megfelelően kell kialakítani. Osztályok, tanulócsoportok a könyvtárat a nyitva tartásnak megfelelő ütemezéssel vehetik igénybe. A könyvtárosnak segítséget kell adni a szakórák, foglalkozások megtartásához. A könyvtárhasználati órákat, foglalkozásokat a könyvtáros vezeti, megfelelő színvonaláért ő a felelős. Tanítási órák alatt (kivéve a könyvtári órákat) a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a könyvtárban. A könyvtár egyéb szolgáltatásai     

Segíti a tanítás-tanulás folyamatában felmerülő problémák megoldását. A könyvtáros esetenként szakirodalmi témafigyelést készít. Szükség esetén irodalomkutatást végez. Tantárgyakhoz, szakköri foglalkozásokhoz ajánló bibliográfiát készít. Könyvtári nyilvántartást készít – statisztikai adatok

A tankönyvkölcsönzés szabályozás A megvásárolt tartós tankönyv, segédkönyv az iskola tulajdonába, illetve az iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár”néven kezeli az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyveket.


39

SZMSZ -

A könyvtáros-tanár köteles a tartós tankönyvek elejébe bepecsételni az iskola bélyegzőjét. Évente leltárlistát készít: - az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) - a napközi és a tanulószoba számára letétet hoz létre (szeptember) - összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptemberoktóber) - összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 30-ig) - listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)  Ezeket a könyveket a tanulók az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetik  A kölcsönzés egy tanévre szól. A tanév végén köteles a tanuló visszahozni a könyveket a könyvtárba  Amennyiben a tartós könyvet illetve a tankönyvet úgy adja vissza, hogy azt nem lehet kiadni más tanulónak, (összefirkálta, lapok hiányoznak belőle) akkor köteles megtéríteni a könyv árát.  Ha elvesztette a könyvet, akkor is köteles kifizetni a könyv árát.

A meghatározó rendelkezéseket, használói jogokat, kötelezettségeket a könyvtári házirend vagy használói rend tartalmazza, amelyet a tanév elején ismertetni kell az olvasókkal. Külön hangsúlyozni kell, hogy a könyvtár a SZELLEMI MUNKA színtere, ezért minden használója csendes, fegyelmezett magatartást tanúsítson. A személyi és tárgyi feltételek biztosítása és a rendeltetésszerű működtetés megteremti a könyvtári állomány védelmét. A felelősség mértékét a könyvtáros munkaköri leírásában kell rögzíteni. Az állomány védelme Az állomány jogi védelmére a szabályzat más pontjai kitértek, betartásáért és betartatásáért a könyvtáros a felelős. A könyvtárat könyvtáros-tanító működteti, az igazgató jelöli ki. A könyvtáros felelős a könyvtár rendeltetésszerű működéséért, a kezelésében lévő vagyontárgyakért az 1992. évi XXII. tv. 169.§-a, valamint a kollektív szerződés szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Tapasztalatait folyamatosan megbeszéli az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. Az állomány fizikai védelme, tűzvédelmi előírások miatt a könyvtárban NYÍLT LÁNG HASZNÁLATA TILOS! Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. Penészes, fertőzött dokumentumok eltávolítása, fertőtlenítése egészségügyi okokból indokolt. Az iskolai könyvtár saját szervezeti és működési szabályzata az intézmény szervezeti és működési szabályzatának 2. számú melléklete.


40

SZMSZ Az SZMSZ 2. számú melléklete AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk szabályzata szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel:  a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,  legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,  tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása,  rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik a Községi Könyvtárral. Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők:  gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,  a községi könyvtár által az iskolai könyvtár számára rendelkezésre bocsátott letéti állományának gondozása  kapcsolattartás és együttműködés a községi könyvtárral  tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,  az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése, Bátai Hunyadi János Általános Iskola

41

SZMSZ  tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára  a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai:  a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,  a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,  számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,  tájékoztatás nyújtása az iskolai, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,  részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, majd kikölcsönzi a tanulóknak. 3. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az iskolai könyvtár működési szabályzatának 1. számú melléklete 3.1. Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása  az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni  a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni  az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni 3.2. A könyvtár szolgáltatásai a következők  szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek kölcsönzése  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,  információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása  könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása  tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról 3.3. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik.


42

SZMSZ 3.4. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. 3.5. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. 3.5.1. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. 3.5.2. Gyűjtőköri szabályzat Az iskolai könyvtár működési szabályzatának 2. számú melléklete 3.5.2.1. Az iskolai könyvtár feladata: Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 3.5.2.2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt gyűjtőkör határozza meg.


43

SZMSZ Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: - elsősorban az ajánlott olvasmányok pótlása - a szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények). - nagy hangsúlyt kell fektetnünk tanulóink idegen nyelvi felkészülését segítő könyvtári kínálat bővítésére (könyvek, tesztkönyvek, idegen nyelvű folyóiratok, CD-ROM-ok stb.). 3.5.2.3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.5.2.3.1. Korlátozottan nyilvános könyvtár (6 000 kötet alatti dokumentummal), mely az intézmény része. 3.5.2.3.2. Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom, valamint az informatika tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 3.5.2.3.3.. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 3.5.2.3.3.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: – lírai, prózai, drámai antológiák – klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei – tematikus antológiák – életrajzok, történelmi regények – ifjúsági regények


44

SZMSZ – – – – – – – – – – – – – – – – – –

általános lexikonok enciklopédiák az újonnan belépő hittan tantárgy tanításához szükséges dokumentumok a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok a megyére és a falunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások napilapok, szaklapok, gyermek folyóiratok, (ha a pénzügyi források lehetővé teszik) kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek, az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei, a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei

3.5.2.3.3.2. Mellék gyűjtőkör: a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. 3.5.2.3.3.3. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok könyv, tankönyv, tartós tankönyv periodikumok: folyóiratok térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta) hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok: pedagógiai program oktatócsomagok d) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az


45

SZMSZ intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján. A pénzeszközök biztosítását a KIK belső szabályzata szabályozza. 3.5.3. könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat Az iskolai könyvtár működési szabályzatának 3. számú melléklete A könyvtár használóinak köre: Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek.


46

SZMSZ A könyvtárhasználat módjai helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  a kézikönyvtári állományrész,  a külön-gyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kölcsönözhetik ki. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros-tanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés nyilvántartása jelenleg papír alapon és számítógépen is történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni.


47

SZMSZ A könyvtár nyitva tartási ideje hétfő kedd szerda csütörtök péntek

1330-1430 1330-1430 1330-1430 1430-1530 Óraközi szünetek

Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból a községi könyvtár közreműködésével meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. A könyvtár egyéb szolgáltatásai információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével) 3.5.4. Katalógusszerkesztési szabályzat Az iskolai könyvtár működési szabályzatának 4. számú melléklete A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: raktári jelzet bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket tárgyszavakat


48

SZMSZ A dokumentum-leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár ISBN szám Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv

3.5.5. Tankönyvtári szabályzat Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Köznevelési Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében az alábbi webcímen: http://www.tankonyv.info.hu/


49

SZMSZ Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. 2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám

Aláírás

osztály

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.


50

SZMSZ A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: - az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) - a napközi és a tanulószoba számára letétet hoz létre (szeptember) - összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptemberoktóber) - összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 30-ig) - listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) Kártérítés

   

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet.

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai:  ugyanolyan könyv beszerzése  anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.


51

SZMSZ Bátai Hunyadi János Általános Iskola 7149 BÁTA, Fő u. 174. : 74/ 490-581, 590-005, 30/2174881 Fax: 74/490-581 e-mail: [email protected],

Az SZMSZ 3. számú melléklete

MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK

A TANÍTÓ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Dolgozó neve: Munkakör megnevezése: tanító Kötelező óraszáma: 22 óra/hét Közvetlen felettese: igazgató helyettes A munkakör célja: Az iskoláztatás bevezető és kezdő szakaszában a gyerekek iskolai életre szocializálása, kötelességtudatuk és feladattartásuk kialakítása, alapkészségek fejlesztése. Az egészséges életmódnak és környezeti fenntarthatóságnak megfelelő szokások, követelmények megismertetése; gyakoroltatása a gyerekekkel. A tanulók - életkornak megfelelő - fejlesztő foglalkoztatása a NAT, a kerettanterv követelményeinek és az iskola pedagógiai programjának szellemében. A tanító munkarendjének meghatározása: A teljes munkaidő napi mértéke nyolc óra, a heti teljes munkaidő mértéke negyven óra. A pedagógus munkaidejét teljes, azaz hatvan perces órákban kell számolni. A tanítói munkakörben a munkaidő egyenetlenül oszlik meg, de a munkaidő nem lehet kevesebb napi négy óránál. A munkaidőkeret a kötelező órákban elvégzendő feladatokból, valamint a munkaidő tanítással le nem kötött részéből áll. A munkaidő beosztását az órarend, valamint a dolgozó által készített és a vezető által jóváhagyott egyéni munkarend terve (mellékelve) határozza meg. A tanító otthoni munkavégzésre naponta két órát fordíthat (a felkészülésre fordított heti időkeret adott héten belül átcsoportosítható) A heti negyven órának a munkaidőkeret egészében kell realizálódnia, amelyet havonta a munkáltatóval a munkaidő nyilvántartás elkészítése érdekében a dolgozó egyeztet. A kötelező óraszámmal összefüggő feladatok:   

Osztálytanítóként osztályában, a tantárgyfelosztásban ráosztott tantárgyak többségét tanítja. Vállalkozói ismereteket tanít a tantárgyfelosztás szerint az 1-4. osztályban A második osztályban az ének tantárgyat tanítja

A tanítói munkakörbe tartozó nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok:  

A tanító felelős a rábízott gyerekek tanulmányi és erkölcsi fejlődéséért. Jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény 19. §-a tartalmazza, de kötelezőek rá nézve is a Közoktatási törvény végrehajtási rendeletei, az intézmény pedagógiai programja és belső szabályzatai. Törvény adta jogánál fogva a tanításhoz maga választhatja meg a felhasználni kívánt taneszközöket és módszereket. Választásánál azonban tekintettet kell lennie arra, hogy munkájával a tantestület által kialakított pedagógiai koncepciót szolgálja. Ennek érdekében konzultál a szakmai munkaközösség vezetőjével is.


52

SZMSZ    

 

  

    

 



A felelős taneszköz és módszerválasztás feltétele, hogy a tanító megismerje a rendelkezésre álló tanítási programokat és eszközöket; folyamatos önképzéssel kell tájékozódnia az új szakmai törekvésekről. Tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására. Tanítási gyakorlatában felhasználja a továbbképzéseken elsajátított módszereket Tanórai munkáját a gyerekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi. A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez; egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat. Szükség esetén időben szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez annak érdekében, hogy minden tanuló képességeinek megfelelő intézményben folytathassa tanulmányait. A tanító munkaköri feladatként részt vesz a hátrányos helyzetű tanulók felkészülésének segítésében tanácsadással, értékeléssel és iránymutatással. (Kt. 1. melléklet II/18) Gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására is, amit a tanórai differenciáláson túl tanácsadással, értékeléssel és iránymutatással. (Kt. 1. melléklet II/18) valamint szakkörökbe való javaslat, tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet. Gondoskodik arról, hogy minden tanuló - ha különböző ütemben is megszerezze a NAT és a kerettanterv követelményeiben meghatározott alapkészségeket; a képességeinek megfelelő ismereteket. A gyerekek tanulmányi fejlődését sokoldalú szemléltetéssel szolgálja. Maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyerekek tanulmányi munkáját úgy, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen. Az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására. A kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli. Az írásgyakorlatot és a matematikai feladatokat a következő órára kijavítja. Tanításában kiemelten kezeli a szóbeli és írásbeli kommunikatív képességek fejlesztését. A tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi. Feladata a gyerekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók folyamatos tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el. Fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti velük az iskola házirendjét. Biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben; türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek. A személyiség kiegyensúlyozott fejlődése érdekében rendszeresen tart személyiségfejlesztő foglalkozásokat. A tanítónak meghatározó szerepe van a gyerekek tanuláshoz való viszonyának kialakításában; feladata a tanulás tanítás és megszerettetése; a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése; a gyerekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése. Felelős azért, hogy a gyerekek a tanulmányi foglalkozások szüneteiben egészséges körülmények között kikapcsolódhassanak, játszhassanak; megfelelő időt töltsenek szabad levegőn való mozgással is. A tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozáson különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségének, önállóságának és öntevékenységének kialakítására. A közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait.

A tanítói munkakörbe tartozó nevelő-oktató munkával összefüggő munkaköri feladat 

Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek segítéséről; ha szükségesnek látja, hatósági intézkedést is kezdeményez (segélyezés, étkezési


53

SZMSZ

 



    



   

és tanszerellátás, gyámügyi intézkedés). Együttműködik az iskolában dolgozó gyermekvédelmi felelőssel és közösségfejlesztő asszisztenssel. Munkakörében ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos iskolai adminisztrációs munkát: vezeti az osztálynaplót, a tanulók törzslapját; az osztályára vonatkozóan adatokat szolgáltat a statisztika elkészítéséhez. Vezeti a tanulók tájékoztató füzetét, ellenőrző könyvét. Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden - az osztályt, illetve az egyes gyerekeket érintő - kérdésről haladéktalanul tájékoztatja. A tanulók előmeneteléről szóló minősítéseket, érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi az ellenőrző, ill. tájékoztató füzetbe. A munkatervben meghatározott időközönként szülői értekezletet, fogadóórát tart. Tájékoztatja a szülőket az iskolában használatos taneszközökről; részt vesz a tankönyvek kiosztásában; meghatározza a szükséges füzetek és írószerek körét. Szervezőmunkát végez a szülői munkaközösségek megalakításában, majd velük együttműködve kapcsolja össze az iskola és a helyi társadalom igényeit. Az arra alkalmas és vállalkozó szülőket bevonja a tanulmányi munka és a szabadidős foglalkozások, kirándulások, táborozások megszervezésébe. A szülőket tájékoztatja az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, az iskolai értékelési rendszerről. Mint osztályvezető, kapcsolatot tart a szülői szervezet képviselőjével. A tanító, mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel. Az iskolai ünnepélyek méltó megtartásához osztálya megfelelő felkészítésével - a gyerekek életkorától függően műsorok betanításával - járul hozzá. Munkaköri kötelessége: a tanulók (óraközi szünetben és szabadidőben) felügyeletének ellátása. Beosztható a napközis étkeztetés felügyeletére, szükség szerint - az iskolavezetés utasítására - helyettesítést végez, valamint az iskolai munkaközösségi munkatervben egyéb rá osztott feladatok végrehajtása. Naponta a dolgozó által készített és a vezető által jóváhagyott egyéni munkarend tervben foglaltaknak megfelelően fél órával a tanítási órája megkezdése előtt köteles munkahelyén megjelenni. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a munkáltatóját, és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez. Kapcsolatot tart az óvodával és a felső tagozaton tanító nevelőkkel. Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, az iskola által biztosított továbbképzési lehetőségeket kihasználja. Újonnan szerzett ismereteiről beszámol munkaközösségében. A testületi értekezleteken, megbeszéléseken felkérésre előadást tart. Joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni. Munkaközösségben, csoportban dolgozva alkotó munkát vállal az iskola pedagógiai programjának alakításában. Mindennapi munkáját az iskola általános céljai alapján tervezi és ezek szolgálatában szervezi., azonosul az intézmény alapkoncepciójával,

Különleges felelőssége:    

Az IPR menedzsment tagjaként a helyi rendszer építésében feladatot vállal. Az IPR építéséből adódóan kooperatív technikákkal, projekt módszerrel bemutató órákat tart, valamint biztosítja az érdeklődő kollégák részére a tanórai hospitálásokat. Részt vesz a tanórai ill. óvodai foglalkozás körében szervezett hospitáláson, igény szerint bemutató órát, óvodai foglalkozást tart. Részt vesz a projektnapok szervezésében, lebonyolításában (elsősorban az egészség nevelés témában) és a meglévő projektek gondozásában.

A teljesítményértékelés módja: 

Munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rá bízott gyerekek tanulmányi fejlődéséért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek.


54

SZMSZ 

Munkájáról az iskolavezetés adott szempontok alapján évente írásos beszámolót kér(het). Az iskolavezetés előre meghatározott rendben látogatja tanítási óráit. Munkájának, teljesítményének értékelése évente az IMIP-ben foglaltak szerint történik. A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. Dátum …………………………………… munkáltató aláírása A munkaköri leírásban lévő feladatokkal egyetértek, azokat magamra nézve kötelezőnek elismerem. Dátum ……………………………………….. dolgozó aláírása


55


A MATEMATIKA, FIZIKA SZAKTANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Dolgozó neve: Munkakör megnevezése: tanár Kötelező óraszáma: 22 óra/hét Közvetlen felettese: igazgató A munkakör célja: Az iskoláztatás alapozó és fejlesztő szakaszában a matematika és fizika tantárgy szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rendben. Foglalkoztatása szaktanári munkakörben a teljes munkaidő (negyven óra) kb. 46%-ban, 10,5 órában történik. Az iskolai pedagógiai program alapértékeinek képviselete a szakmai munkában. A tanulók - életkornak megfelelő - fejlesztő foglalkoztatása a NAT, a kerettanterv követelményeinek és az iskola pedagógiai programjának szellemében. A szaktanár munkarendjének meghatározása: A teljes munkaidő napi mértéke nyolc óra, a heti teljes munkaidő mértéke negyven óra. A pedagógus munkaidejét teljes, azaz hatvan perces órákban kell számolni. A tanári munkakörben a munkaidő egyenetlenül oszlik meg, de a munkaidő nem lehet kevesebb napi négy óránál. A munkaidőkeret a kötelező órákban elvégzendő feladatokból, valamint a munkaidő tanítással le nem kötött részéből áll. A munkaidő beosztását az órarend valamint a dolgozó által készített és a vezető által jóváhagyott egyéni munkarend terve határozza meg. Otthoni munkavégzésre a negyven órás munkahét arányos részét fordíthatja naponta (a felkészülésre fordított heti időkeret adott héten átcsoportosítható). A heti negyven órának a munkaidőkeret egészében kell realizálódnia, amelyet havonta a munkáltatóval a munkaidő nyilvántartás elkészítése érdekében a dolgozó egyeztet. A kötelező óraszámmal összefüggő feladatok: 

A matematika, fizika tantárgy oktatása, napközis teendők, napközis tanulásirányítás (a tantárgyfelosztás szerint).

A szaktanári munkakörbe tartozó nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok:  

 

A pedagógus felelősséggel és önállóan; a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelességeit az iskola SZMSZ-a, pedagógiai programja és munkaterve tartalmazzák. Nevelő-oktató munkáját a nevetőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek, és a taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésre álló programokat és tankönyveket, s ezek közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján, a tanulók adottságaihoz igazítva választja ki a legmegfelelőbbet. Szaktárgyához a helyi tantervkövetelményeit és az előző évi mérések eredményét figyelembe vevő, a képességek fejlesztését célzó tanmenetet készít. Tanítási óráira és a tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja.


56

SZMSZ   

       

     

  



Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, eközben gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 2 héten belül kijavítja és kijavíttatja. A dolgozatírás időpontját a tanulókkal előre közli, ennek segítségével tanártársaival együtt biztosítja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írjanak. A félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja. A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. A szaktanár munkaköri feladatként részt vesz a hátrányos helyzetű tanulók felkészülésének segítésében tanácsadással, értékeléssel és iránymutatással. (Kt. 1. melléklet II/18) Gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására is, amit a tanórai differenciáláson túl tanácsadással, értékeléssel és iránymutatással. (Kt. 1. melléklet II/18) valamint szakkörökbe való javaslat, tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket. Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szemléltető anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, és öntevékenyen részt vállal a szemléltető eszköz-állomány fejlesztésében. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott - szaktárgyával kapcsolatos - szabadidős programok, versenyek megszervezésében aktív szerepet vállal. Elvégzi a pedagógus beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát: pontosan vezeti az osztálynaplót; a tanulók érdemjegyeit beírja vagy beíratja az ellenőrző könyvükbe; megírja a javító- és az osztályozó-vizsga jegyzőkönyveit. A szaktanár igény szerint részt vesz az iskola szülői értekezletein. Az ütemtervnek megfelelően nyílt napot és fogadóórákat tart. A szülőkkel való találkozási alkalmakkor tájékoztat a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli velük a gyerekek fejlődésében felmerülő problémákat. A szaktanár, mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken; felkérésre előadást tartani. Joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni, Jelen kell lennie minden iskolai szintű rendezvényen, ünnepségen. A szaktanár kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerése és a szakmódszertani fejlesztések körében való tájékozódás. Tanítási gyakorlatában felhasználja a továbbképzéseken elsajátított módszereket Szükség szerint, megbízás alapján részt vesz a tanulók tankönyv és tanszerellátásában. Munkaköri kötelessége: a tanulók (óraközi szünetben és szabadidőben) felügyeletének ellátása. Beosztható a napközis étkeztetés felügyeletére, szükség szerint - az iskolavezetés utasítására helyettesítést végez, valamint az iskolai munkaközösségi munkatervben egyéb rá osztott feladatok végrehajtása. Naponta - a dolgozó által készített és a vezető által jóváhagyott egyéni munkarend tervben foglaltaknak megfelelően fél órával az első tanítási órája megkezdése előtt köteles munkahelyén megjelenni. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a munkáltatóját, és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez.. Aktívan részt vesz szakmai munkaközössége foglalkozásain, ahol megosztja kollégáival önképzésben szerzett ismereteit; egyezteti velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit. Részt vesz a helyi tantervek kidolgozásában; a munka-közösségvezető felkérésére továbbképzési célú előadást tart. Szaktárgya tanításával egy időben minden pedagógus kötelessége a tanulók személyiségének a nevelőtestülettel közösen kialakított pedagógiai koncepció mentén való fejlesztése; a pedagógiai


57

SZMSZ programban rögzített iskolai értékrend következetes képviselete. Figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését; ennek előmozdítása érdekében együttműködik az osztályfőnökökkel és a vele egy osztályban tanító kollégákkal. Különleges felelőssége:     

Az IPR fejlesztőcsoport tagjaként a helyi rendszer építésében feladatot vállal. Az IPR építéséből adódóan részt vállal projekt napok programjából, kooperatív technikákkal bemutató órákat tart, valamint biztosítja az érdeklődő kollégák részére a tanórai hospitálásokat. Részt vesz a projektnapok szervezésében, és a meglévő projektek gondozásában. Óráinak 25 %-ban IKT eszközöket használ Óráinak 50%-át kooperatív módszerekkel tartja

A szaktanár teljesítményértékelés módszere:   

A tanulók tudásának felmérését szolgáló vizsgálatok eredményei; országos kompetenciamérés, felvételi vizsga és versenyeredmények; Munkájáról az iskolavezetés adott szempontok alapján évente írásos beszámolót kér(het). Az iskolavezetés előre meghatározott rendben látogatja tanítási óráit. Munkájának, teljesítményének értékelése évente az IMIP-ben foglaltak szerint történik. Használja a kompetencia alapú programcsomag matematika „A” moduljának implementációját 5 évfolyamtól folyamatosan.

A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. Dátum …………………………………… munkáltató aláírása A munkaköri leírásban lévő feladatokkal egyetértek, azokat magamra nézve kötelezőnek elismerem. Dátum ……………………………………….. dolgozó aláírása


58


TESTNEVELÉS SZAKTANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Dolgozó neve: Munkakör megnevezése: tanár Kötelező óraszáma: 22 óra/hét Közvetlen felettese: igazgató A munkakör célja: Az iskoláztatás alapozó és fejlesztő szakaszában a testnevelés tantárgy és sport foglakozásokat szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rendben. Az iskolai pedagógiai program alapértékeinek képviselete a szakmai munkában. A tanulók - életkornak megfelelő - fejlesztő foglalkoztatása a NAT, a kerettanterv követelményeinek és az iskola pedagógiai programjának szellemében. A szaktanár munkarendjének meghatározása: A teljes munkaidő napi mértéke nyolc óra, a heti teljes munkaidő mértéke negyven óra. A pedagógus munkaidejét teljes, azaz hatvan perces órákban kell számolni. A tanítói munkakörben a munkaidő egyenetlenül oszlik meg, de a munkaidő nem lehet kevesebb napi négy óránál. A munkaidőkeret a kötelező órákban elvégzendő feladatokból, valamint a munkaidő tanítással le nem kötött részéből áll. A munkaidő beosztását az órarend valamint a dolgozó által készített és a vezető által jóváhagyott egyéni munkarend terve (mellékelve) határozza meg. A tanár otthoni munkavégzésre naponta két órát fordíthat (a felkészülésre fordított heti időkeret adott héten belül átcsoportosítható A heti negyven órának a munkaidőkeret egészében kell realizálódnia, amelyet havonta a munkáltatóval a munkaidő nyilvántartás elkészítése érdekében a dolgozó egyeztet. A kötelező óraszámmal összefüggő feladatok: 

A testnevelés tantárgy oktatása, tehetséggondozás, tantárgyfelosztás szerint).

ISK

foglalkozások megtartása

(a

A szaktanári munkakörbe tartozó nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok:  

  

A pedagógus felelősséggel és önállóan; a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelességeit az iskola SZMSZ-a, pedagógiai programja és munkaterve tartalmazzák. Nevelő-oktató munkáját a nevetőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésre álló programokat s ezek közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján, a tanulók adottságaihoz igazítva választja ki a legmegfelelőbbet. Szaktárgyához a helyi tanterv követelményeit és az előző évi mérések eredményét figyelembe vevő, a képességek fejlesztését célzó tanmenetet készít. Tanítási óráira és a tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja. Tanévenként két alkalommal október illetve május hónapokban köteles a tanulók fizikai állapotának mérését elvégezni.


59

SZMSZ         

 

 

     

 

A tanulók fizikai állapotának és általános teherbíró képességének minősítését a PP-ben leírtaknak megfelelően végzi. Év elején ismerteti a tanulókkal a balesetvédelmi, vízrendészeti előírásokat, gondoskodik a sportcsarnok házirendjének betartatásáról. Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja. A szaktanár munkaköri feladatként részt vesz a hátrányos helyzetű tanulók felkészülésének segítésében egyéni foglalkozással, tanácsadással, értékeléssel és iránymutatással. (Kt. 1. melléklet II/18) Gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására is, amit a tanórai differenciáláson túl tanácsadással, értékeléssel és iránymutatással. (Kt. 1. melléklet II/18) valamint szakkörökbe való javaslat, sportversenyekre való felkészítés formájában is megtehet. A gyerekek sporttevékenységét a reális önértékelés kialakítása igényével teszi Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésre álló sporteszközöket. Gondoskodik a szaktárgyához tartozó sportszerek megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, és öntevékenyen részt vállal az eszköz-állomány fejlesztésében. Elvégzi a pedagógus beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát: pontosan vezeti az osztálynaplót; a tanulók érdemjegyeit beírja vagy beíratja az ellenőrző könyvükbe; megírja a javító- és az osztályozó-vizsga jegyzőkönyveit. A szaktanár igény szerint részt vesz az iskola szülői értekezletein. Az ütemtervnek megfelelően nyílt napot és fogadóórákat tart. A szülőkkel való találkozási alkalmakkor tájékoztat a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli velük a gyerekek fejlődésében felmerülő problémákat. A szaktanár, mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken; felkérésre előadást tartani. Joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni. Aktívan részt vesz szakmai munkaközössége foglalkozásain, ahol megosztja kollégáival önképzésben szerzett ismereteit; egyezteti velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit. Részt vesz a helyi tantervek kidolgozásában; a munka-közösségvezető felkérésére továbbképzési célú előadást tart A tanulók sportteljesítménye alapján rendszeresen részt vesz a kistérségi sportversenyeken, ellátja a kíséretet is. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott - szaktárgyával kapcsolatos - szabadidős programok, versenyek megszervezésében aktív szerepet vállal. Különös gonddal szervezi és rendezi az osztályok közötti bajnokságokat, az asztalitenisz bajnokságon résztvevők tanulók tevékenységét, és a hagyományos Bánki kupát. Törekszik a diáksport támogatás érdekében külső partnerek bevonására (szülők, szponzorok) Aktívan rész vállal az intézmény és a település rendezvényein. Szerepet vállal ünnepélyek sportkulturális rendezvények, kirándulások és túrák szervezésében. A szaktanár kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerése és a szakmódszertani fejlesztések körében való tájékozódás. Tanítási gyakorlatában felhasználja a továbbképzéseken elsajátított módszereket. Szükség szerint, megbízás alapján részt vesz a tanulók tankönyv és tanszerellátásában. Munkaköri kötelessége: a tanulók (óraközi szünetben és szabadidőben) felügyeletének ellátása. Beosztható a napközis étkeztetés felügyeletére, szükség szerint - az iskolavezetés utasítására helyettesítést végez, valamint az iskolai munkaközösségi munkatervben egyéb rá osztott feladatok végrehajtása. Naponta - a dolgozó által készített és a vezető által jóváhagyott egyéni munkarend tervben foglaltaknak megfelelően fél órával az első tanítási órája megkezdése előtt köteles munkahelyén megjelenni. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a munkáltatóját, és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez..


60

SZMSZ 

Szaktárgya tanításával egyidőben minden pedagógus kötelessége a tanulók személyiségének a nevelőtestülettel közösen kialakított pedagógiai koncepció mentén való fejlesztése; a pedagógiai programban rögzített iskolai értékrend következetes képviselete. Figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését; ennek előmozdítása érdekében együttműködik az osztályfőnökökkel és a vele egy osztályban tanító kollégákkal

Különleges felelőssége:  

Az IPR fejlesztőcsoport tagjaként a helyi rendszer építésében feladatot vállal. Az IPR építéséből adódóan részvállal projekt napok programjából, bemutató órákat tart, valamint biztosítja az érdeklődő kollégák részére a tanórai hospitálásokat.  Igény esetén iskolai, falusi rendezvényeken az intézmény tanulóinak felkészítésével bemutatót tart. A szaktanár teljesítményértékelés módszere:  A tanulók teljesítményének felmérését szolgáló vizsgálati eredmények; a felvételi vizsga és a versenyeredmények;  Munkájáról az iskolavezetés adott szempontok alapján évente írásos beszámolót kér(het). Az iskolavezetés előre meghatározott rendben látogatja tanítási óráit. Munkájának, teljesítményének értékelése évente az IMIP-ben foglaltak szerint történik. A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. Dátum …………………………………… munkáltató aláírása A munkaköri leírásban lévő feladatokkal egyetértek, azokat magamra nézve kötelezőnek elismerem. Dátum ……………………………………….. dolgozó aláírása


61


AZ OSZTÁLYFŐNÖK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Dolgozó neve: A munkakör célja; Egy osztályt és annak tanulóit érő iskolai fejlesztő hatások koordinálása; a nevelési tényezők összefogása a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerint való fejlesztése érdekében. az osztály közösségi életének szervezése. Legfontosabb felelősségek és feladatok:  Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg egy évre. Munkáját az iskola pedagógiai programja és az éves munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése; közösségi tevékenységük irányítása; önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése.  Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a munkaterve.  Személyiség és közösségfejlesztő munkája, az iskola pedagógiai programjában preferált alapértékek osztályban való elfogadtatása érdekében:  Törekszik tanulói személyiségének; család és szociális körülményeinek alapos megismerésére; a szülők iskolával szembeni elvárásainak; a gyerekekkel kapcsolatos ambícióinak megismerésére.  Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit; az osztályon belül uralkodó értékrendet.  Együttműködik az osztályában tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel.  Látogatja osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait; tapasztalatait, észrevételeit, az esetleges konfliktusokat esetmegbeszélésen az érintett nevelőkkel megbeszéli.  Szükség esetén - az igazgató hozzájárulásával - az osztályban tanító tanárokat és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze.  Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken, valamint az igazgató kérésére a nevelőtestületi értekezleten ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. Az osztályban tanító pedagógusokkal megvitatja az addig tapasztaltakat és a következő időszak teendőit.  Gondot fordít arra, hogy osztálya tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanulásban. Szervezi és havonta az osztállyal együtt értékeli a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és szorgalmát.  Gondot fordít és gyakorolja a helyes tanulási módszerek elsajátíttatását.


62

SZMSZ  Tiszteletben tartja a gyerekek emberi méltóságát; gondoskodik arról, hogy az osztály közösségi tevékenysége során alkalmat teremtsen minden tanulónak a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülésre.  A helyi tantervben meghatározott órakeretben osztályfőnöki órát tart. Ezeket is felhasználja az osztályban adódó szervezési és pedagógiai problémák megoldására. Az osztályfőnöki órák témáit a munkaközösség által meghatározott formában; tanmenetben rögzíti. Az osztályfőnöki órákon folyó irányított beszélgetések szolgálják az iskola pedagógiai programját; de mindenképpen tartalmazzák a humanista alapértékek elfogadtatására való törekvést.





         

A tanmenetben tervezett témák feldolgozására alaposan felkészül, óráit interaktív módon szervezi meg. A tanulók érdeklődésének, aktivitásának figyelembevételével rugalmasan kezeli azokat: egyesekre a tervezettnél több vagy kevesebb időt fordíthat. A nevelő munkája tervezésében az osztályfőnöki tanmenetet foglalkozási tervvel egészíti ki. Ebben megtervezi a gyerekek személyiség és közösség fejlesztése érdekében elvégzendő felméréseket, vizsgálatokat, a tanulókkal való egyéni bánásmód eljárásait; s az osztállyal való egyeztetés után a tanévre tervezett közös tevékenységeket (munka, kirándulások, egyéb rendezvények). Felkészíti osztályát az iskola és a közösség hagyományos rendezvényeire; ünnepségeire. Szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait olymódon, hogy így megismertesse tanítványaival a kulturált szórakozás és művelődés változatos formáit, kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igényét. Segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját, felkelti a tanulókban az iskolai közéleti tevékenység iránti érdeklődést, az osztály életének demokratikus szervezésével kifejleszti bennük az ehhez szükséges képességeket. A gyerekek minden iskolai tevékenységét {beleértve a tanórán kívüli és szabadidős foglalkozásokat is} értékeli; bennük is kialakítja a reális önértékelés igényét. Folyamatosan törekszik osztályában a társadalmi munkamegosztás megismertetésére. A gyerekek életkorának megfelelően szakmai ismertetésekkel, személyiség fejlesztő és önismereti gyakorlatokkal készíti fel tanulóit a pályaválasztásra. Felelős megbízásával és munkájának ellenőrzésével biztosítja az osztályterem rendjének, tisztaságának, berendezési tárgyainak megőrzését. Törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására, együttműködik a szülőkkel. Évente legalább 2 alkalommal szülői értekezletet, iskolai munkaterv szerint fogadóórát tart. Megismerteti a szülőkkel az iskola pedagógiai programját, házirendjét; megbeszéli velük a gyerekeket érintő nevelési elképzeléseit az osztály, illetve az egyes tanulók fejlesztésére vonatkozóan. Segíti az osztályában a szülői szervezet munkáját és képviseli az osztály érdekeit a nevelőtestület előtt. Kapcsolatot tart a szülői szervezet képviselőivel. Megszervezi az arra vállalkozó és alkalmas szülők részvételét a tanulás segítésében, bevonja őket a pályaválasztási, iskolai szabadidős programok, kirándulások, táborozások szervezésében, az esetleges iskolai alapítvány támogatásában. Osztályfőnöki megbízatása első évében - legkésőbb a tanév végéig - a tanulókat otthonukban meglátogatja, majd szükség szerint végez családlátogatásokat - szülők előzetes értesítésével és beleegyezésével.


63

SZMSZ  Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, alkalmazza az iskolai szabályzatokban rögzített dicséret és elmarasztalás formáit.  Gondoskodik a segítségre szoruló hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek szociális és tanulmányi segítség nyújtásáról; ha szükségesnek látja, hatósági intézkedést is kezdeményez (segélyezés, étkezési és tanszerellátás, gyámügyi intézkedés). Együttműködik az iskola gyermekvédelmi felelősével és a közösségfejlesztő asszisztenssel  Elvégzi az osztályfőnök adminisztrációs teendőit, felel az osztálynapló szabályszerű, naprakész vezetéséért, a törzslapok pontos felfektetéséért.  A gyerekekkel minden érdemjegyet beírat az ellenőrzőbe, rendszeresen /SZMSZ szerint/ ellenőrzi, hogy aláíratták-e az ellenőrzőbe került jegyeket és bejegyzéseket.  Regisztráltatja és összesíti a tanulók hiányzásait; adatokat szolgáltat osztályáról az iskolai statisztika előkészítéséhez.  Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztratív teendőket; továbbtanulási lapjaikat szabályszerűen és pontosan továbbítja.  Aktívan részt vesz a munkaközösségek munkájában, a szakirodalom tanulmányozását, bemutató foglalkozást, különböző témájú felmérések kidolgozását és elemzését vállalja.  Aktívan részt vesz mindazon rendezvényen, ahol osztálya tanulói érintettek, szerepet vállal (ünnepélyek, sport rendezvények, kulturális rendezvények, kirándulások) szervezésében Munkakörülmények:  Az osztályfőnököt megilleti a jog, hogy osztályában ő tanítsa szaktantárgyait. A teljesítményértékelés módszere:  Az osztályfőnök erkölcsi és jogi felelősséget vállal a rábízott tanulók személyi biztonságáért; kulturált viselkedéséért; személyiségük fejlesztéséért.  Munkájáról írásban beszámol az iskolavezetőség által kiadott szempontok alapján.  A Munka Törvénykönyve, a Kjt. és végrehajtási rendelete szerint anyagi felelősséggel tartozik az iskola felszerelési tárgyainak épségéért, a rábízott tárgyak szabályos kezeléséért. A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. Dátum …………………………………… munkáltató aláírása A munkaköri leírásban lévő feladatokkal egyetértek, azokat magamra nézve kötelezőnek elismerem. Dátum .……………………………………….. dolgozó aláírása


64


A TAKARÍTÓ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA A munkakör célja: Az iskola épületének nyitása, zárása az SZMSZ-ben meghatározott nyitvatartási idő szerint. Az iskola termeinek és a kapcsolódó létesítmények berendezéseinek folyamatos tisztántartása. Heti váltásban a napközis és a menzás tanulók tízóraiztatása. A takarító feladatai: Naponta:  A tantermek, a nevelői szoba, az igazgatói iroda, a számítástechnika terem, a könyvtárszoba és a napközi épületében lévő vizesblokk takarítása (söprés, portörlés, szőnyegek portalanítása, felmosás).  A folyosók váltott vizes felmosása.  A folyosón elhelyezett virágok gondozása.  A padok, asztalok lemosása (szükség szerint).  A szemetes edények kiürítése, szükség esetén fertőtlenítése.  A WC-kben fertőtlenítő lemosást végez, illetve ügyel arra, hogy WC-papír, szappan mindig legyen minden mellékhelyiségben. Naponta tiszta törölközőt helyez ki minden mosdóba.  A mosdók kimosása, tükrök, csempézett felületek tisztítása.  Az étkező helység reggelihez és tízóraihoz történő előkészítése majd rendbe tétele.  A napköziből a tízórai elszállítása.  A dolgozók ill. a vendégek számára kávé és a tea készítése  Az iskola előtti járdát, lépcsőket rendben tartja, szükség szerint lesöpri, gyomtalanítja, télen a járdán hó eltakarítást, csúszásmentesítést végez. Hetenként:  a padok és asztalok lemosása, a padok belsejének kimosása,  pókhálózás minden helyiségben,  a szőnyegek kiporszívózása az irodákban,  a törölközök, konyharuhák kimosása,  a szemetes edények fertőtlenítése,  a cserepes virágok portalanítása,  A művelődési házban lévő könyvtár helységek takarítása (söprés, portörlés, szőnyegek portalanítása, felmosás). Havonként:  szekrények, radiátorok lemosása,  a tisztítószerek, munkájához szükséges fogyóeszközök beszerzése  ablaktisztítás Évenként:  minden szünetben (őszi, téli, tavaszi, nyári) nagytakarítás. A nagytakarítás fogalmába tartozik: ajtók, ablakok, bútorzat, felszerelések lemosása, padozat felmosása, fényezés  nyári szünet alatt szabadságon kívül a virágok öntözése,  tanítási szünetekre eső rendezvényekre a szükséges tantermek kitakarítása.


65

SZMSZ Szükséges rendszerességgel: 

Az udvaron elhelyezett szeméttárolók kiüríttetése.

Egyéb teendők:  

Napi munkája végeztével köteles meggyőződni, hogy az ablakok, ajtók, irodák, szertárak, számítógépterem és a könyvtár zárva vannak-e, ezután az épületet riasztórendszerrel biztosítva lezárni, a kulcsokat őrizni. Azokat csak az igazgató vagy a helyettese engedélyével adhatja ki. a takarításhoz szükséges eszközöket, anyagokat az igazgatóval egyezteti.

Anyagi felelősség:  

Munkaideje, munkavégzése alatt gondosan ügyel a bútorok, edények, egyéb berendezések épségére, ezekért anyagi felelősséget vállal. Az iskolaépülettel és a felszereléssel, berendezéssel kapcsolatos rendellenességeket köteles közvetlen felettesének jelenteni. Az általa használt takarítási anyagokat és eszközöket az arra kijelölt helyen, a munkavédelmi szabályoknak megfelelően tárolja, ezekért teljes anyagi felelősséggel tartozik.

A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. Báta, …………………………………… munkáltató aláírása A munkaköri leírásban lévő feladatokkal egyetértek, azokat magamra nézve kötelezőnek elismerem. Báta, ……………………………………….. dolgozó aláírása


66

SZMSZ Az SZMSZ 4. számú melléklete

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Általános rendelkezések 1. Az Adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatai nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok  a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, különös tekintettel a 2. számú mellékletére  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 83/B–D §-ai és az 5. számú melléklete  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet és 4. számú melléklete 3. Nyilvántartható adatok 3.1. A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 3.2. A köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógus- igazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. 3.3. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát tartja nyilván. 3.4. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván:  a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar


67

SZMSZ állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,  szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,  a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok:  felvételivel kapcsolatos adatok,  az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,  jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,  tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,  kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok,  a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,  a tanuló oktatási azonosító száma,  mérési azonosító,  a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:  a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,  a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,  a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,  a tanuló diákigazolványának sorszáma,  a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,  évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,  a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,  az országos mérés-értékelés adatai. 4. Adatok továbbítása 4.1. A 3.2.–3.3. pontban foglalt adatok – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók  a fenntartónak,  a kifizetőhelynek,  a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek,  a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek,  a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak,  a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 4.2. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közre-működők részére továbbítható. 4.3. A tanuló adatai közül - a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség,


68

SZMSZ ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, - b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, - c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanulóés gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, - d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, - e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehetõ állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, - f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, - g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható. 4.3.1. A tanuló - a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelésioktatási intézmények egymás között, - b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, - c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak, vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, - d) diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 4.3.2. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 5. Titoktartási kötelezettség 5.1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony


69

SZMSZ megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 5.2. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 5.3. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelésioktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 6. Adattovábbítás-jogosultság Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 6.1. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. 6.2. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 7. A köznevelés információs rendszere 7.1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelő miniszter felel. 7.2. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. 7.3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, b) aki tanulói jogviszonyban áll, c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak. 7.4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. 7.5. A tanulói nyilvántartás a tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét,


70

SZMSZ l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) tanulmányai várható befejezésének idejét, q) évfolyamát tartalmazza. 7.6. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 7.7. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógusszakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. 7.8. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. 7.9. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. 7.10. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.


71

SZMSZ 7.11. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. 7.12. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 8. .A Szabályzat hatálya A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire. Ezen szabályzat szerint kell ellátnia – a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), továbbá – a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: gyermekek adatainak kezelése). A Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, hiszen az annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.


72

A Bátai Hunyadi János Általános Iskola

Recommend Documents