ISSN 1830-5105
2013. február/02. szám – különkiadás HU
EGSZB info BEVEZETŐ Tisztelt Olvasó! Az EGSZB-nél úgy tekintünk magunkra, mint Európa és a szervezett civil társadalom közötti hídra, de mit is jelent ez a gyakorlatban? A híd definíciója szerint egy olyan szerkezet, amely átível és átkelési lehetőséget biztosít folyók, szakadékok, utak vagy hasonlók felett. Ebben az értelemben az EGSZB egy, a civil társadalom képviselőiből álló, élő struktúra, amely két oldallal – az uniós intézményekkel és a nemzeti civil szervezetekkel – tart kapcsolatot, és amely megkísérli az EU, illetve polgárai és szervezetei közötti szakadék áthidalását. Ennek sikere érdekében fontos, hogy az EGSZB egyrészről hatékony partnere legyen az intézményeknek itt, Brüsszelben, másrészről pedig folyamatos párbeszédet folytasson a civil társadalommal a tagállamokban. A globális pénzügyi válság kezdete óta széles körű, nyilvános viták zajlanak a nemzeti és európai intézmények jelenlegi és jövőbeli szerepéről, valamint azokról a politikákról, amelyeket a válság leküzdése érdekében javasolnak. Az EGSZB nem maradhat ki ezekből a vitákból, hiszen feladatunk, hogy hangot adjunk polgáraink érdekeinek, igényeinek és elvárásainak. Külön örömömre szolgál, hogy javaslataink (amelyek esetében, ne feledjük, komoly erőfeszítésekre van szükség a konszenzus eléréséhez) mindig arra törekedtek, hogy a válságot lehetőséggé változtassák az intézményi mechanizmusok javítása és az EU sikertörténetének folytatása érdekében. Szilárd meggyőződésem, hogy a jelenlegi körülmények arra kellene, hogy késztessenek minket, hogy újragondoljuk a civil társadalom politikaalakításban betöltött szerepét, és a demokrácia egy új formáját hozzuk létre. Ez „A válság hatása az EU civil szervezeteire” című tanulmány egyik következtetése, amelynek elkészítésével a brüsszeli Vrije Universiteit Európai Tanulmányok Intézetét bíztuk meg, hogy egy külső szemlélő perspektívájából mérjük fel, hogyan boldogulnak a válság dominóhatásával a civil szervezetek a tagállamokban. Mindnyájan tudjuk, hogy válság idején a szociális partnereket teljes mértékben be kell vonni a reformfolyamatokba mind nemzeti, mind európai szinten. Biztos ismeretekre van szükségünk jelenlegi kapacitásaik tekintetében, hogy megvizsgálhassuk támogatási lehetőségeiket, és tanulhassunk tőlük. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a pénzügyi és gazdasági válságot, amely most alapvető válságot eredményezett az EU európai társadalomban betöltött szerepét illetően, lehetőségnek lehet tekinteni arra, hogy a civil társadalom számára új, potenciálisan termékenyebb és együttműködő szerepeket biztosítsunk a döntéshozatali folyamatban. A tanulmány szerint akár a civil társadalom döntéshozatalban való demokratikus részvételének értelmét is elkezdhetnénk újragondolni. A tanulmányból kiderül, hogy a civil társadalom valamennyi ágában megvan a potenciál arra, hogy ösztönözze az európai polgárok nagyobb mértékű részvételét a jobb, konstruktívabb, elkötelezettebb és teljesebb életvitel biztosítása érdekében. A tanulmány ajánlásai minden bizonnyal javára válhatnának és alapjául szolgálhatnának annak a vitának, amely a civil társadalom uniós politikaalakítási keretben betöltött szerepéről zajlik. Szeretném, ha „madártávlatból” szemlélhetnénk a jelenlegi folyamatokat, hogy jobban megértsük, mi történik ott, helyben. Az ajánlások között szerepel olyan mechanizmusok kidolgozása, amelyek az alulról felfelé irányuló és fenntartható fellépések ösztönzését szolgálják (mint például a „szervezés formalitások nélkül”), valamint a nemzeti gazdasági és szociális tanácsok segítése abban a munkájukban, amely a civil társadalom saját régióikban és országaikban, valamint az európai partnerekkel folytatott tevékenységeinek támogatására irányul. E rövid tanulmány eredményei és ajánlásai teljes összhangban állnak mindennapi munkánkkal, megerősítik elkötelezettségünket a civil társadalom szakértelmének és szerepvállalásának lehető leghatékonyabb hasznosítása iránt, és segítséget nyújtanak abban, hogy felmérjük a civil társadalom helyzetét Európában. Erre szükség van, hogy biztonságos átkelést biztosíthassunk a híd másik oldalára: az uniós intézmények felé. Staffan Nilsson elnök
ESEMÉNYEK, IDŐPONTOK 2013. február 26–27. Brüsszel: Szimpózium „Kutatások az atommaghasadás területén az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság érdekében” címmel
2013. március 14. Brüsszel, EGSZB: Fogyasztók Európai Napja 2013.
2013. március 20–21. Brüsszel, EGSZB: Az EGSZB plenáris ülése
2 3 4 5 6 7 8
SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A kalózkodás elleni fellépés Az emberek előtérbe helyezése Egységes piac – ne vegyük magától értetődőnek! A helyi szintű fellépés és a szociális szempontok fejlesztése Az egységes piac: jó az üzletnek, nagyszerű Európának A felhőalapú számítástechnika előnyei egyáltalán nem homályosak Interjú Gonçalo Lobo Xavier EGSZB-taggal
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság híd Európa és a szervezett civil társadalom között
Semmiféle visszaesés nem állítja meg az európai integrációt
“
EGSZB info: Ahogy egyik nemrégiben elhangzott beszédében mondta: „A válság felfedte, hogy milyen mértékű strukturális változtatásokat kell végrehajtani ahhoz, hogy gazdaságainkat újra fenntartható alapra állítsuk”. Kifejtené ezt részletesebben is?
Mély benyomást tesz rám, ahogyan a civil társadalom egyre szervezettebbé válik mind európai, mind nemzeti és regionális szinten.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke
Az euróövezetet illetően ide tartoztak többek között a különböző tagállamok között a versenyképesség terén megfigyelhető jelentős eltérések, a rendkívüli mértékű állami és magánadósság felhalmozása, a valutaunió sikeres kezeléséhez szükséges közös eszközök hiánya, valamint a nem kielégítő mértékben integrált szabályozási és felügyeleti mechanizmusok a pénzügyi szektor vonatkozásában.
A bankunió kérdéséről sok vita folyt az EGSZB-nél, ahol is a stabilitás előfeltételének tartják: egyetért ezzel a megállapítással? Nemcsak hogy nekem, hanem az egész Európai Tanácsnak is ez a véleménye. Ezért állapodtunk meg abban, hogy gyors lépésekkel haladunk a pénzügyi szektor egységes felügyeleti mechanizmusa felé, amit majd egy egységes szanálási mechanizmus követ és egyéb olyan intézkedések, amelyek hatékonyan megvalósítják az úgynevezett bankuniót.
“
”
az adott valuta kezelése érdekében. Ez azonban átlátható, a többiek számára nyitott módon fog történni, és nem veszélyezteti az egységes európai piacot.
Herman Van Rompuy: A gazdasági válság – amely, ne felejtsük, az Európát és Észak-Amerikát sújtó legnagyobb gazdasági viszszaesés a 30-as évek óta – számos problémára rámutatott egy sor ország gazdaságpolitikáját, az egységes európai piac működését és az euróövezet szerkezetét illetően.
Természetes, hogy azok az országok, melyeknek közös a valutája, többet kell, hogy tegyenek majd együtt az adott valuta kezelése érdekében.
”
Az EU következő hét évre szóló költségvetéséről jelenleg folynak a tárgyalások. Véleménye szerint valóban e tárgyalások eredményén állhat vagy bukhat az Európai integráció sikere?
A bankunióról szóló javaslat értelmében az EKB felelősséget vállal az euróövezet bankjainak felügyeletéért. Ez nem lehet majd potenciális konfliktusok forrása a bank felügyeleti és monetáris hatáskörei között? Ez például abban az esetben fordulhatna elő, ha az EKB úgy dönt, hogy alacsonyan tartja a kamatlábakat a bankok támogatásának érdekében.
Az európai integrációnak elég lendülete volt ahhoz, hogy hat évtizeden át folytatódjon az időszakos nehézségek dacára is. Az integráció a jövőben is folytatódni fog, még ha – és itt szeretném a „ha” szót hangsúlyozni – késedelmek is lesznek a következő többéves pénzügyi keretről szóló megállapodást illetően.
Nem. Az EKB monetáris hatásköre és felügyeleti szerepe szigorúan elkülönül majd.
Mély benyomást tesz rám, ahogyan a civil társadalom egyre szervezettebbé válik mind európai, mind nemzeti és regionális szinten. Jelenleg majdnem valamennyi ágazati szervezet, nem kormányzati szervezet, szociális partner, tudományos csoportosulás, agytröszt vagy kampányszervezet rendelkezik olyan európai szintű struktúrával vagy hálózattal, amely figyelembe veszi tevékenysége európai dimenzióját. Ez nagyon fontos abban a tekintetben, hogy szélesebb körben felhívjuk a figyelmet Európa mindennapi életünkben való jelentőségére, és az európai szintben rejlő lehetőségekre a polgárok legfontosabb aggályainak megoldását illetően, azokon a területeken, ahol függünk egymástól, illetve ahol egyéb előnyök is származnak abból, ha közösen lépünk fel. (asp/mb)
Számos megfigyelő – különösen az euróövezet kívüli országokból – úgy véli, hogy a bankunió ez első lépés egy kétsebességes Európa irányába, ahol a „kívülállók” csak korlátozott befolyással rendelkeznek majd a jogalkotás bizonyos területeit illetően. Milyen mechanizmusok léteznek félelmeik enyhítésére? Természetes, hogy azok az országok, melyeknek közös a valutája, többet kell, hogy tegyenek majd együtt
Véleménye szerint jelenleg a szervezett civil társadalom hogyan járulhatna leginkább hozzá az integrációs folyamathoz?
www.eesc.europa.eu 1
Az egységes európai légtér éppoly messze, mint eddig 2012. december 4. volt a határideje kilenc olyan, határokon átnyúló funkcionális légtérblokk (FAB) létrehozásának, amelyeknek a 27 jelenlegi légteret kellett volna felváltaniuk, fokozatosan egyengetve az utat az egységes európai légtér megvalósulása felé. A határidőt nem sikerült betartani. Ennek eredményeképpen az EU kinyilvánított célkitűzésének elérése – a légtér-kapacitás növelése, a légiforgalom-irányítás költségeinek csökkentése, valamint a késések és a légszennyezés csökkentése – éppen olyan messze van még, mint eddig. Az Európai Bizottság új intézkedéseket jelentett be az akadozó Egységes európai égbolt II. (SES II.) projekt támogatására A „SES II+” néven ismert, még nem közzétett csomag várhatóan új lendületet ad majd a SES II. végrehajtásának. Az Európai Bizottság javaslata kidolgozásához segítséget kért az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságtól.
A fogyasztók állják a végső számlát Anna Bredima, az EGSZB „Munkaadók” csoportjának alelnöke
A kalózkodás elleni fellépés A kalózkodás nem csak tengerészeti probléma. Humanitárius, kereskedelmi és globális probléma is, mely világszerte érinti a fogyasztókat és az adófizetőket. A kalózkodás megdöbbentő összeget, évi 7–12 milliárd USD-t ér el világszerte. Csak 2012-ben a kalózok hat tengerész életét oltották ki, és 448-at ejtettek túszul világszerte. 18 000 hajó halad át a kalózkodással fertőzött vizeken minden évben. Naponta 3 millió hordó olaj és a világ konténeres kereskedelmének fele halad át az Indiai-óceán kalózok által fenyegetett térségein. „Ha a kalózkodás hulláma ellenőrizetlenül folyik tovább, fennáll a veszélye annak, hogy az egész EU logisztikai, illetve áru- és energiaellátási lánca megszakadhat – mondta Dr. Anna Bredima, az EGSZB Munkaadók csoportjának alelnöke és a görög hajótulajdonosok szövetségének igazgatója, aki véleményt dolgozott ki a kalózkodásra adandó uniós válasz megerősítéséről, mely vélemény az EGSZB januári plenáris ülésén elfogadásra került. Kivonat:
részein is megjelentek a kalóztámadások: a Guineai-öbölben, illetve Nyugat-Afrika, Indonézia és Dél-Amerika partjainál. A Guineai-öbölben másfajta a kalózkodás, sokkal kegyetlenebb, mint Szomália partjainál, fő jellemzője nem a túszejtés, hanem az olajszállítmány ellopása.
EGSZB info: Sokan úgy gondolják, hogy a kalózkodás már a múlté. Ön azt állítja, hogy a modern kori kalózkodás új lendületet kapott 2007-ben.
Véleményében azzal érvel, hogy az EU-nak minden szükséges eszköze megvan a kalózkodás elleni küzdelemhez: kereskedelmi és fejlesztési támogatás, katonai jelenlét, újjáépítés és államépítés. Mi hiányzik akkor?
Dr. Anna Bredima: Voltak kalóztevékenységgel kapcsolatos esetek 2007 előtt, de csak szórványosan fordultak elő. A modern kori kalózkodás Szomália, egy olyan állam partjainál jelent meg, amely nem volt képes a kalózkodás helyett hiteles alternatívát kínálni a fiataloknak vagy hatékony elrettentést alkalmazni. A gyökereknél a szegénységet, a büntetlenséget és az állami struktúrák hiányát találjuk. Az utóbbi időben a világ más
“
A kalózkodás kiváltó oka a parton rejlik. Államkudarc, szegénység, büntetlenség és kalózkodás összekapcsolódik egymással.
2
”
Ön szerint az EU kalózkodás elleni küzdelmének alapvető hibája az volt, hogy a tünetek ellen küzdött, és nem a kalózkodást kiváltó okok ellen. A kalózkodás kiváltó oka a parton rejlik. Államkudarc, szegénység, büntetlenség és kalózkodás összekapcsolódik egymással. Azáltal, hogy véleményt dolgozunk ki a tengeri kalózkodásról, fel szeretnénk hívni az európai civil társadalom figyelmét a problémára, és emellett nyomást is kívánunk gyakorolni az európai és nemzeti döntéshozókra, hogy tegyenek határozott, erőteljes lépéseket.
Az EU intézményeinek és a tagállamoknak össze kell gyűjteniük a politikai akaratot ahhoz, hogy sokoldalú stratégiát lehessen előterjeszteni a kalózkodás leküzdésére. Támogatjuk az ENSZ azon határozatát, mely 2014-ig meghoszszabbítja az Európai Unió Haditengerészetének szomáliai megbízatását (EU-NAVFOR-ATALANTA), annak területi hatályát azonban ki kellene terjeszteni az Indiai-óceán keleti és déli részére is. Az Indiai-óceánon a hadihajók jelenléte ahhoz hasonlítható, mintha egész Európa területén 20 rendőrautó cirkálna. Ez elképesztő.
Mit tehetnek a tagállamok? Az első lépés az lehetne, hogy korszerűsítik a kalózkodás elleni jogszabályokat
“
Felvetettük, hogy további erőfeszítéseket kellene tenni a kapcsolódó tőkeáramlás nyomon követésére, és feketelistát kellene összeállítani a kalóztevékenységhez kapcsolódó pénzmosásban érintett pénzügyi intézményekről.
”
a kalóztevékenységek újbóli kriminalizálása révén. Korábban azt láttuk, hogy a kalózokat letartóztatták ugyan, de nem emeltek vádat ellenük, mivel a hatályos jogszabályok nem adtak erre lehetőséget. Következésképpen végül elengedték őket. Van egy olyan vicc, hogy a kalózkodás elleni jog területén szakosodott legutolsó ügyvéd 1786-ban halt meg.
A kalózkodás virágzik, nem utolsósorban azért, mert ez egy jövedelmező üzlet. Ön többször is megismételte, hogy a kalózokat szolgáló pénzmozgások megszakítása elengedhetetlen. Hogyan érhetjük ezt el? Felvetettük, hogy további erőfeszítéseket kellene tenni a kapcsolódó tőkeáramlás nyomon követésére, és feketelistát kellene összeállítani a kalóztevékenységhez kapcsolódó pénzmosásban érintett pénzügyi intézményekről.
Létre kell-e hozni egy ilyen listát uniós szinten? Igen. És biztos vagyok benne, hogy erről több szó esik majd a közeljövőben. Az Európai Parlament is erőteljesen támogat egy ilyen listát. Egyáltalán nincsenek kétségeim afelől, hogy a feketelista még sokra fogja vinni a kalózkodás korlátozásáért folytatott küzdelemben, mert ha megszakítjuk a cash flow-t, nincs többé ösztönzés a kalózkodásra. Sőt, sok kalózkodással szerzett pénz van letétbe helyezve európai bankoknál, amelyet fel kell kutatni és el kell kobozni. (mb)
„Nem a fogyasztóknak kell megfizetni azt, hogy a légiközlekedési ágazat nem képes kilábalni belső problémáiból” – mondta Jacek Krawczyk, az EGSZB alelnöke és a SES II+ csomagról kidolgozandó vélemény előadója. Az ő szenvedélyes érvelése adta meg a viták alaphangját az EGSZB által szervezett januári konferencián, amelynek célja az volt, hogy sikerüljön előrevezető utat találni ebben a már régóta esedékes projektben.
Siim Kallas. A közlekedési biztos nem kertel, egyenesen megmondja: ezt a számlát az utasok és a vállalkozások fizetik.
Ki a hibás? David O’Brien, a fapados Ryanair légitársaság igazgatója szerint a késésekért és a projekt végrehajtásának elakadásáért a légiforgalom-irányítók a hibásak. „Az Európai Bizottságnak meg kell szüntetnie a légiforgalomirányítás nemzeti monopóliumait, ha modernizálni szeretné a légiközlekedést Európában” – véli. Erre válaszul Riccardo Rubbini, az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége légiforgalmi bizottságának elnöke elmondja, hogy a légiforgalom-irányítás a természetes monopóliumok minden tulajdonságával rendelkezik, és nem szabad tényleges versenynek és piaci elveknek alávetni. „Az Európai Bizottság ezt nem ismerte fel” – mondja, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság költségcsökkentési mániája irreális célok kitűzéséhez vezetett a funkcionális légtérblokkok kialakítása terén. Mivel az egységes európai légtér megvalósítása terén nem került sor hatékony szociális párbeszédre, Riccardo Rubbini szerint a légiközlekedési ágazatban dolgozók helyzete rosszabbodott az elmúlt tíz évben.
Siim Kallas, a közlekedésért felelős uniós biztos elismerte, hogy az egységes európai légtér létrehozásának projektjét sokáig hátráltatta, hogy a tagállamok vonakodtak feladni szuverenitásukat és saját légtérellenőrzésüket. Amint elmondta, az Európai Bizottság jogi úton fog fellépni minden olyan ország ellen, amely figyelmen kívül hagyta a funkcionális légtérblokkok kialakítására vonatkozó határidőt. Az EGSZB már régóta követel fegyelmi intézkedéseket a célkitűzéseket el nem érő tagállamok ellen. A múlt év őszén Cipruson tartott légiközlekedési csúcstalálkozón Jacek Krawczyk elmondta, hogy az Európai Bizottságnak erős vezetőnek kell mutatkoznia, azáltal, hogy kitűzi és szorosan figyelemmel kíséri az elérendő teljesítménymutatókat. „Ha nem érik el ezeket, akkor az Európai Bizottságnak jogsértési eljárásokat kell kezdeményeznie” – jegyezte meg.
A költségek számítása A becslések szerint 2011-ben összesen 18 millió percnyi járatkésésre került sor, míg az egységes légtér meg nem valósulásából fakadó hatékonysági hiányosságok költsége a régióban mintegy 3,7 milliárd euró. Ha nem kerül sor a rendszer modernizálására, akkor a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint 2020-ban a járatok 20%-a esetében kell késéssel számolni. „Az egységes európai légtér megvalósulásának hiánya naponta 14 millió euróba kerül, ami az európai légi közlekedés versenyképességének folyamatos romlásához vezet – tette hozzá Bernard Gustin, a Brussels Airlines légitársaság vezérigazgatója, az Európai Légitársaságok Szövetsége elnöke. „Az európai légi közlekedés szükségtelenül magas – az amerikainál jóval magasabb – költségeivel együtt mindez óriási számlát eredményez” – mondja
Jacek Krawczyk, az EGSZB alelnöke
A légi útvonalak még mindig inkább az országhatárokhoz igazodnak, mint az optimális közlekedéshez. Ennek eredményeképpen a repülőgépeknek hosszabb utakat kell megtenniük, meg kell kerülniük a katonai övezeteket, és fennáll a késés veszélye a különböző nemzeti légiforgalom-irányítások közötti váltások miatt is. A funkcionális légtérblokkok célja az ilyen korlátozások megszüntetése volt. „Az EU-ban mintegy 14 ezer légiforgalom-irányító és évente 800 millió légiutas van. Az utasok joggal követelik, hogy az egész légiforgalmi értéklánc jól teljesítsen, és joggal utasítanak el egy olyan helyzetet, amelyben az értéklánc egyes részei megsarcolják a többit” – mondja zárszavában Jacek Krawczyk. Siim Kallas biztos bejelentette, hogy az Egységes európai égbolt II+ a jelenlegi csomagon fog alapulni. Végrehajtásához az Európai Bizottság időben rendelkezésre bocsát majd részletes iránymutatásokat. (mb)
EGSZB info — 2013. február/02. szám – különkiadás
e b a t g s rk u a ma r e n d n nne o S Bi
ISSN 1830-5105
2013. február/02. szám – különkiadás HU
EGSZB info BEVEZETŐ
Tisztelt Olvasó! Amikor 1992-ben útjára indult az Európai Unió egységes piaca, sok európai reménnyel és izgalommal telve várt egy olyan korszakot, amelyet nagyobb szabadság, kevesebb bürokratikus akadály és Európa-szerte új lehetőségek jellemeznek. Senki sem láthatta előre, hogy a globális folyamatok miként hatnak majd az EU gazdaságára, darabokra törve egyéni álmokat és vállalkozások illúzióit. Most azonban, amikor Európa kifelé lábal a recesszióból és az euró válságából, minden eddiginél fontosabb, hogy elvégezzük a végső simításokat egy erős, stabil egységes piacon. Az EU egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ne járjon sikerrel. A kezdetek óta aktív Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a közelmúltban megsokszorozta erőfeszítéseit: a polgárok egyéni tapasztalatainak megismerése érdekében részt vett a különböző tagállamokban megrendezett egységes piaci fórumokon, közmeghallgatásokon és konferenciákon, illetve az egységes piac Európai Parlament által szervezett hetén. A tavaly ünnepelt 20. évforduló időszerű alkalmat kínált arra, hogy felmérjük az elért eredményeket. Az uniós intézmények és a szervezett civil társadalom közötti híd szerepét betöltő EGSZB tagjaiként egyik legfőbb feladatunk a kommunikáció, és képeseknek kell lennünk arra, hogy megmutassuk az európai polgároknak az egységes piac jó oldalát. Ehhez rá kell mutatnunk, hogy humanista projektről van szó (a polgárokat a középpontba helyező európai integrációról), amely utat nyit a stabilitás, a gazdasági és társadalmi jólét, a kölcsönös tisztelet és a közös értékek megosztása felé egy globális környezetben. A döntéshozókat is a jó irányba kell terelnünk. Az EGSZB mindig is rámutatott az európai bizottsági javaslatok hiányosságaira, akár a fogyasztók és a szociális partnerek érdekeinek nem megfelelő figyelembevételéről, akár a dolgok nem terv szerinti alakulása esetén hibádzó átláthatóságról volt szó. Az egységes piac kiteljesedéséért még tenni kell, a kormányoknak azonban most kell megmutatniuk, hogy hisznek a projektben, és lehetővé kell tenniük, hogy az meghozza régóta várt gyümölcseit.
Bryan Cassidy az EGSZB „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekciójának elnöke
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság híd Európa és a szervezett civil társadalom között
Az emberek előtérbe helyezése Az uniós egységes piac Európa-szerte emelhet a polgárok életszínvonalán. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB), a szervezett civil társadalmat uniós szinten képviselő szervként az elmúlt két évtizedben nagy mértékben részt vett az egységes piac fejlődésének ösztönzésében, irányításában és nyomon követésében. 1994-ben létrehozta az egységes piac megfigyelőközpontját (SMO), amelynek célja az egységes piac működésének az elemzése, a problémák és az akadályok meghatározása, és megoldások javaslata. Egyedülálló adatbázist fejlesztett ki az európai ön- és társszabályozáshoz kapcsolódóan, és szándékában áll a bevált gyakorlatokat terjeszteni és az egyszerűsítésre törekedni – különösen a kisvállalkozások esetében –, valamint a konzultációt ösztönözni. A kulcsszavak: az átláthatóság és a jó kormányzás. Az EGSZB különösen nagy hangsúlyt fektetett „a belső piacra, amely az embereket – mint egyéneket és mint polgárokat – helyezi középpontba”. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (az európai egységes piac 30 tagot számlál) való együttműködés nyomán, 2012ben javaslatokat tett közzé az egységes piac polgárközpontú megközelítésére vonatkozóan. Elismerte, hogy „a szervezett civil társadalom igen jogosan tesz fel kérdéseket a jelenlegi uniós intézményi modell válságkezelési képességeire vonatkozóan”, és megfogalmazta annak szükségességét, hogy Európa szociális dimenziója erősödjön.
A tényleges helyzet Az SMO összegyűjtötte az EGSZB 50 legfontosabb, az egységes piac
”
Edgardo Iozia, az EGSZB egységes piaci megfigyelőközpontjának elnöke felélénkítésére vonatkozó ajánlását. „A társadalmi támogatás elnyerése érdekében kiemelt jelentősége van a hozzáadott értékről és a kihívásokról folytatott nyílt kommunikációnak” – fejtette ki az SMO elnöke, Edgardo Maria Iozia. „A rövid távú politikai célok gyakran önellentmondásokat vagy kiegyensúlyozatlan javaslatokat eredményeznek, mindez pedig a pénzügyi, gazdasági, politikai és társadalmi válságokkal párosulva nem növeli a polgárok EU-ba vetett bizalmát. Fontos a helyi szint tényleges helyzetének és a polgárok valódi aggályainak figyelembevétele.”
körű a felismerés, hogy az egységes piac továbbra is erőn alul teljesít. Nyilvánvaló, hogy az évszázad elején még kevesen látták előre a gazdasági válságot, mely a munkahelyek megőrzése vagy a választók megnyugtatása céljából a nemzeti korlátozások visszaállítására
EGSZB info — 2013. február/02. szám – különkiadás
vagy fenntartására késztette egyre fokozódó intenzitással az amúgy is kemény nyomás alatt lévő kormányokat. Az egységes piacot „nagyban veszélyezteti az, hogy az Unióban a munkanélküliek száma jelentősen emelkedett, és elérte a 28 milliót, különösen a fiatalokat
Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy a fogyasztókat kiemeltebben kellene kezelni – a 12 ösztönző közül csupán egy vonatkozik külön rájuk –, és sürgeti az Európai Bizottságot, hogy fektessen nagyobb hangsúlyt a „fogyasztóbarát kezdeményezésekre”. Ezen túlmenően azt is kifogásolta, hogy a közlemény „figyelmen kívül hagyta a szociális partnereket”, és felsorolt számos hiányzó intézkedést, amelyek olyan területeken, mint a családi vállalkozások és a vállalkozásalapítások a polgárok bizalmának megszilárdítását szolgálnák. Az EGSZB az elmúlt két évben felhasználta tagjainak gyakorlati tapasztalatait annak érdekében, hogy az egységes piacra vonatkozóan építő jellegű javaslatokat fogalmazzon meg a közbeszerzéstől kezdve, a közlekedésen, az energiahálózatokon és a szociális vállalkozásokon keresztül a munkavállalói részvételig.
sújtva” – figyelmeztet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egyik új véleményében. „Több százezer kkv csődbe ment, és 120 millió polgárt fenyeget a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye.”
“
Teljes sebességre kapcsolni
© vepars
Mintegy 10 évvel ezelőtt a belső piacért felelős akkori uniós biztos, Frits Bolkenstein emlékezetes módon hasonlította az egységes piac működését ahhoz, amikor egy Ferrarit kettes sebességfokozatban vezetünk. A következő helyzetleírást adta: „Hatalmas erő a gazdasági és társadalmi fejlődés szolgálatában. De a benne rejlő lehetőségek nagy részét elpazaroljuk.” Majd felszólította a kormányokat, hogy „konszenzuson alapuló határozottsággal” vállalják a kihívásokat és indítsák be újra a gazdaságot. Két évtized elmúltával az évfordulós ünnepségek dacára széles
figyelmét arra, hogy „nem fordít kellő figyelmet az egységes piac nem kívánt kedvezőtlen mellékhatásaira”. Például a csekély szabályozottság miatt nem sikerült a pénzpiaci tevékenységeket ellenőrizni. A siker túl korai bizonygatása elidegenítette a közvéleményt, és az Európai Bizottságnak reálisabb megközelítést kellene alkalmaznia, „kiegyensúlyozott hangvételű” kommunikációval.
Az EGSZB az elmúlt két évben számos fontos véleményt fogadott el az Európai Bizottság azon erőfeszítéseire vonatkozóan, amelyek az egységes piac fellendítését szolgálják. 2013 januárjában, a második egységes piaci intézkedéscsomagról szóló véleményében az EGSZB felhívta az Európai Bizottság
Az egységes piac mint folyamatban lévő munka Az EU 2012-ben ünnepelte a 20 éves évfordulóját annak, hogy elindította az egységes piacot, az európai integráció e központi elemét, mely az áruk, a szolgáltatások, a tőke és az emberek szabad mozgását biztosítja.
“
az EGSZB felhívta az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy „nem fordít kellő figyelmet az egységes piac nem kívánt kedvezőtlen mellékhatásaira”. Például a csekély szabályozottság miatt nem sikerült a pénzpiaci tevékenységeket ellenőrizni.
Az egységes piacnak nyilvánvalóan új arculatra és új lendületre van szüksége. 2011 áprilisában az Európai Bizottság elfogadta az európai gazdaság felpörgetéséhez 12 mozgatórúgót előirányzó egységes piaci intézkedéscsomagot, melyet 2012 októberében a II. egységes piaci intézkedéscsomag követett. Ez utóbbi az egységes piac csúcssebességre kapcsolását gátló akadályok és jogszabályi hézagok kiküszöbölését célozta. A Belső Piaci Főigazgatóság egységes piaci irányításért felelős igazgatója, Emer Daly szerint ha az egységes piac valamennyi
Az egységes piacnak nyilvánvalóan új arculatra és új lendületre van szüksége.
”
tagállamban a legmagasabb sebességfokozaton működne, az 4%-os éves növekedést gerjesztene az EU-ban. 2012 júliusában az EGSZB-n belül működő egységes piac megfigyelőközpontja részletes tanulmányt adott ki a fennálló akadályokról. Öt kategóriát azonosított: fizikai (pl. határellenőrzések), technikai (kölcsönös elismerés), adózási, természetes (nyelvi és a földrajzi távolsággal kapcsolatos) és jogszabályokhoz kötődő akadályokat. 90 különböző akadályt sorolt fel, ezek közül 26 az áruk szabad mozgását, 14 pedig a személyek mobilitását korlátozza. Ezek leküzdéséhez pedig „bátor lépéseket” sürgetett.
3
Nagy-Britannia mint esettanulmány az egységes piac előnyeiről Miért nem beszélnek többet a brit vállalkozások az uniós egységes piac előnyeiről most, amikor fennáll annak veszélye, hogy az Egyesült Királyság „alvajáróként halad az EU kijárata felé”?
Ahogy az Egyesült Királyság EU-tagságával kapcsolatos populista szólam egyre agresszívebbé válik, elsőként az előnyökkel kapcsolatos tények esnek áldozatul.
E kérdés köré szerveződött 2012 novemberében az EGSZB és az Európai Bizottság által Londonban megrendezett konferencia, amelynek célja az egységes piac húsz évének megvizsgálása volt, különös tekintettel arra, hogy „milyen lehetőségeket tartogat az Egyesült Királyság számára”.
A számok önmagukért beszélnek: az EUbővítés óta az Egyesült Királyságból az új tagállamokba irányuló export mértéke közel a duplájára nőtt. 2011ben a kivitel 47%-a (281 milliárd euró értékben) az EU-ban talált piacra. A brit kormány 2012 októberében kijelentette: „az erős egységes piac munkahelyeket teremt, és előnyökkel jár minden tagállam számára”. Korábbi tanulmányok
Egy brit európai biztos, Arthur Cockfield állította össze 1985-ben azt a jelentést, amely lefektette az egységes piac alapjait. Az Európai Parlament 2004 óta létező Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságának pedig mindig is brit elnökei voltak. Malcolm Harbour európai parlamenti képviselő szerint a brit polgárok ennek ellenére azért nem értékelik az egységes piacot, mert napjaink politikusai nem elkötelezettek amellett.
2011-ben széles körű előnyöket tártak fel az üzleti szféra számára, illetve rámutattak annak negatív következményére, ha az Egyesült Királyság kimaradna a jövőbeli uniós kereskedelmi megállapodásokból.
A túlszabályozástól való félelem Nagy-Britannia azonban a túlszabályozás ellen van, és a londoni vita egyik következtetése az volt, hogy korlátozni kell a bürokráciát, különösen a kisvállalkozások tekintetében (minden új intézkedés bevezetésekor egy másikat meg kell szüntetni). Probléma még, hogy nincs egyértelmű kommunikáció az uniós polgárok felé az egységes piac előnyeiről. Kezdetnek például hasznos lenne egyetlen portálon összefogni a számos létező online támogató szolgáltatást. Nagy-Britanniában sok a kisvállalkozás – ezek többsége hazai szinten igen aktív, külföldön azonban már
Egységes piac – ne vegyük magától értetődőnek!
Segítő kéz
„Húszéves az egységes piac – Mi haszna van belőle az Egyesült Királyságnak?” címmel az Európai Bizottság és az EGSZB közösen szervezett konferenciát Londonban. A fő felszólalók között volt Malcolm Harbour európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságának elnöke. Az EGSZB info az Egyesült Királyság és az egységes piac viszonyáról kérdezte.
Mivel évente több mint 12 millió európai polgár és vállalkozás indul útnak az EU-ban, a SOLVIT szolgáltató úgy gondolja, hogy többet tehetne az egységes piac támogatásáért, ha szélesebb körben el tudná érni ezeket az embereket és vállalkozókat.
EGSZB info: Valóban azt szeretné az Egyesült Királyság, hogy erősebb legyen az egységes piac? Malcolm Harbour MEP: Az Egyesült Királyság a kezdetektől fogva az egységes piac kezdeményezői között volt, és továbbra is európai szerepvállalásának egyik legfontosabb elemeként kezeli ezt a kérdést. Nagy-Britannia történelmileg mindig nagyon nyitott volt, hiszen szabad kereskedő nemzetről van szó, amely örömmel veszi a kívülről érkező beruházásokat.
Mi jellemzi a britek hozzáállását? A kérdést nem feltétlenül negatívan, inkább semlegesen közelítik meg. Sok cégben még mindig nem tudatosultak az előnyök. Az emberek nem látják a közvetlen összefüggést a nagyobb versennyel, nagyobb választékkal, alacsonyabb árakkal és az erősebb gazdasággal – pedig az összes előrelépés az egységes piacra vezethető vissza. Szűkebb hazámban [NyugatMidlands] például sokan kis cégeknél dolgoznak, melyek autóülés-alkatrészeket állítanak elő a Solihullban készülő Land Roverek vagy az Oxfordban
“
készülő BMW-k számára. Az autók aztán Európában kerülnek eladásra. Ezek az emberek nem gondolnak arra, hogy munkahelyük az egységes piactól függ, pedig ez az igazság. Az egységes piacot szinte magától értetődőnek tartjuk – éppen ezért lett láthatatlan.
Az Egyesült Királyságban vajon megfelelően érvényesítik az egységes piacra vonatkozó jogszabályokat? A közvélemény úgy látja, hogy NagyBritannia betartja ezeket a – költségekkel és terhekkel járó – szabályokat, a többi ország viszont nem. Ez szerintük az egész koncepciót lejáratja. Erre azonban nincs sok bizonyíték. Egyes jelek arra utalnak, hogy az Egyesült Királyság más országoknál mélyrehatóbb és esetenként bürokratikusabb módon ültette át az uniós szabályokat. Valószínűleg nem eléggé pragmatikusan, inkább túlságosan is lelkiismeretesen jártunk el. De más országokban is történnek változások.
Mit kell most tennünk, hogy fellendítsük az egységes piacot? Ha növelni szeretnénk a jelenlegi szabályok hatékonyságát, gondoskodnunk kell arról, hogy modernek, naprakészek – és egyszerűbbek legyenek. Foglalkoznunk kell a nem egységes végrehajtással is.
”
Véleménye szerint fontos a szociális vetület? Az egységes piac nyilvánvalóan rendelkezik szociális vetülettel. Európa-szerte színvonalas munkahelyeket szeretnénk. Gondoskodnunk kell arról, hogy mindenki tiszteletben tartsa az alapvető munkaügyi normákat. Fontos, hogy a munkahelyen érvényesíteni lehessen különböző munkavállalói jogokat, de különösen a kisvállalkozók néha félnek felvenni embereket: egy vállalkozás elindítása komoly kockázatokkal jár. Fontos a megfelelő egyensúly is, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy már megtaláltuk azt, ami egy dinamikus Európa megteremtéséhez szükséges. Gyűlölöm viszont a szociális dömping gondolatát. Minden országban javítanunk kell a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok érvényesítését. Ez a kérdés az egységes piacra tartozik.
Micsoda lehetőséget is jelent az, hogy az árucikkeket egy több mint 500
Sok cégben még mindig nem tudatosultak az előnyök. Az emberek nem látják a közvetlen összefüggést a nagyobb versennyel, nagyobb választékkal, alacsonyabb árakkal és az erősebb gazdasággal
4
millió lelket számláló piacon értékesíthetjük, amelyet egységes szabályok, szabad hozzáférés, mozgásszabadság és jó közlekedési hálózatok jellemeznek! Azt szeretnénk, ha minden olyan cég, amely kereskedelmi terméket vagy szolgáltatást kínál, partnereket keresne, és értékesítésbe kezdene más uniós országokban. Ez a lehetőség viszonylag kevés kockázattal jár – sokkal kevesebbel, mint a Kínába vagy Indiába vezető út.
Malcolm Harbour európai parlamenti képviselő
A SOLVIT 2002 óta segít az egységes piaci szabályok nemzeti hatóságok általi hibás alkalmazására visszavezethető problémákkal küzdő személyeknek és cégeknek. A SOLVIT – azaz a tagállamok és az Európai Bizottság által közösen működtetett alternatív vitarendezési mechanizmus – időközben alaposan megismerte azokat az akadályokat, amelyekkel az EU-n belül helyet változtató vagy kereskedő emberek és kisvállalkozások szembesülnek. A hálózat 2011-es értékelése páratlan szolgáltatásnak nevezi a SOLVIT-ot, amelyre alighanem növekszik a kereslet, hiszen az egységes piac fejlődése fokozza a munkavállalói mobilitást és ösztönzi a határokon átnyúló gazdasági tevékenységeket. „Jelenlegi munkánk jórészt olyan kérdéseket érint, mint a tartózkodási engedély és a társadalombiztosítás”, hangsúlyozza Anoushka Janssens az Európai Bizottság Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóságától. „A SOLVIT évente mintegy 1300 egyéni esettel foglalkozik, de – mivel EU-szerte évi 12 millióan indulnak útnak – igen nagy a potenciális kereslet a szolgáltatásai iránt.” Az egységes piacon belüli mobilitáshoz nélkülözhetetlen a szakmai képesítések elismerése. Ez is fontos kérdés a SOLVIT számára: eseteinek mintegy 16%-a ezt a területet érinti.
“
bátortalanabb. „Sokan úgy vélik, hogy az egységes piac negatív aspektusai kezdik elnyomni az előnyöket” – figyelmeztetett Karen Clements a Brit Kereskedelmi Kamara képviseletében.
“
a brit polgárok ennek ellenére azért nem értékelik az egységes piacot, mert napjaink politikusai nem elkötelezettek amellett. Ahogy az Egyesült Királyság EU-tagságával kapcsolatos populista szólam egyre agresszívebbé válik, elsőként az előnyökkel kapcsolatos tények esnek áldozatul.
”
Halmozódó előnyök „Egyik legfontosabb célunk a SOLVIT internetes szolgáltatásainak hozzáférhetőbbé tétele, elsősorban a kisvállalkozások számára” – fejti ki Anoushka Janssens. „A kisvállalkozók sok akadályba ütközhetnek, ha termékekkel és szolgáltatásokkal szeretnének kereskedni vagy adóügyi kérdéseik vannak. Ráadásul ez a csoport egyelőre túlságosan kis számban jelenik meg a SOLVIT-esetekben. Támogatásuk érdekében most szorosabban együttműködünk a vállalkozói és kkv-hálózatokkal.” A 2011-es értékelés a SOLVIT egyik – a jövőre nézve – fontos aspektusára is rámutatott: a szolgálat nemcsak egyéni problémák megoldásában nyújt segítséget, hanem strukturálisabb kérdésekben is – ami több polgárnak és vállalkozásnak előnyére válik. Az értékelő jelentés úgy ítéli meg, hogy a SOLVIT által megoldott esetek kumulatív pénzügyi haszna többszöröse az adott évben elkönyvelt egyéni nyereségeknek.
Egyik legfontosabb célunk a SOLVIT internetes szolgáltatásainak hozzáférhetőbbé tétele, elsősorban a kisvállalkozások számára
”
EGSZB info — 2013. február/02. szám – különkiadás
Az ikt-alapú növekedés fellendítése
© vinzstudio
A helyi szintű fellépés és a szociális szempontok fejlesztése Az EGSZB hisz abban, hogy a szociális normáknak kell az egységes piac fókuszában állniuk, ezért egységes piaci megfigyelőközpontján (SMO) keresztül számos ajánlást fogalmazott meg e dimenzió megerősítésére. Azonosította az olyan kulcsfontosságú vonatkozásokat, mint az Alapjogi Charta, a munkavállalók nagyobb fokú bevonásának és az üzleti átláthatóságnak a szükségessége, a konzultáció mint a munkaügyi normák és a gazdasági szabadságok közti egyensúly megteremtésének eszköze, és a szociális gazdaság szerepe. Egy 2012. októberben Cipruson megrendezett konferencián Michel Mercadié a „Social Platform” nevű ernyőszervezet nevében kiemelte, hogy az egységes piacot nem szabad csupán piaci erőknek irányítaniuk. A polgárok többet jelentenek puszta fogyasztóknál. Hangsúlyozott egy sor még megoldásra váró problémát, így az alábbiakat: a kiszolgáltatott helyzetű fogyasztók bankszámla-nyitási
lehetősége, amely számottevő szempont a túlzott eladósodás elleni küzdelemben; a szociális szolgáltatások helye a közbeszerzésben, és ennek kapcsán a nonprofit szervezetek pályázási jogosultsága; valamint a közszolgáltatásokat veszélyeztető költségvetési szabályozások, amelyek a legkiszolgáltatottabbak számára járnak kedvezőtlen hatással. Arra hívott fel, hogy a 2010 óta növekvő szegénységre tekintettel a közelmúltbeli európai költségvetési paktumot egészítsék ki egy szociális paktummal. „Nem a közkiadások okozták a válságot, és nem szabad annak áldozatául sem válniuk” – zárta felszólalását.
Gazdasági prioritások árnyékában Az SMO alelnöke, Evangelia Kekeleki szerint nem elég egyszerűen felsorolni az egységes piac eredményeit, hiszen ezek nem kedveznek mindenkinek. Sajnálja, hogy az egységes piaci intézkedéscsomag
Vegyük számba az előnyöket A brit Monty Python társulat kultuszfilmnek számító vígjátékának legendássá vált jelenetében egy zsidó lázadó felteszi a kérdést: „De hát mit tettek értünk valaha is a rómaiak?”. Majd el kell ismernie, hogy bizony nekik köszönhető a csatornázás, az úthálózat, az öntözés, az orvoslás, az oktatás, a bor… és még sok minden más. Sajnos lehet, hogy sok európai polgár tenné fel szívesen ugyanezt a kérdést az EU és a belső piac kapcsán. Azonban arra az EGSZB egységes piaci megfigyelőközpontja ugyanilyen kimerítően válaszolhatna. Az Unió egyebek mellett megteremtette a mozgás és a letelepedés szabadságát, véget vetett a határellenőrzéseknek, megkönnyítette a határon átnyúló vásárlást, biztosította a fogyasztók védelmét, bevezette a szakképzettségek kölcsönös elismerését, olcsóbb repülőjáratokat tett lehetővé és az egész EU-t behálózó közlekedési hálózatokat alakított ki, nemzetközi tanulmányi programokat hozott létre a fiataloknak, finanszírozást nyújtott városok rehabilitációjához, biztonságosabbá tette a munkakörülményeket, együttműködést kezdeményezett a bűnözés elleni küzdelemben és a környezetvédelemben, mérsékelte a szennyezést,
és – nem utolsósorban – közel 70 évnyi békét hozott el. Az EU-integráció számos előnye nem mérhető pénzügyi mértékkel. A legtöbb polgár hozzászokott ugyanis ahhoz, hogy a 27 tagország bármelyikében élhet és dolgozhat, ellenőrzés és vízum nélkül utazhat, és korlátok nélkül szállíthat árut közöttük. Fejlődött a szemléletmód, és az európaiak ma már természetesnek veszik e jogaikat. Sokan nem is emlékeznek arra, hogy az élet valaha is másmilyen lett volna.
Az egyenleg Történtek azonban kísérletek az egységes piac értékének pontos, számszerű meghatározására is. Az Európai Bizottság a második egységes piaci intézkedéscsomagról szóló közleményében úgy becsüli, hogy a belső piac 2,77 millió új munkahelyet teremtett az EU-ban és a GDP 2,13%-os növekedését idézte elő 1992 és 2008 között. Az alacsonyabb árak melletti nagyobb választék a mobiltelefon-költségek tekintetében például 70%-os csökkenést eredményezett. Az elmúlt 25 évben több mint 2,5 millió diák ragadta meg a lehetőséget, hogy külföldön tanuljon, míg a 23 millió EU-beli
EGSZB info — 2013. február/02. szám – különkiadás
három pillére közül csak a gazdasági pillér tett szert bizonyos fokú ismertségre. „A környezeti és társadalmi pilléreket aláássák a gazdasági prioritások” – mondja, hozzátéve, hogy éppen a környezetvédelmi és szociális szempontú minőségi kritériumok szükségesek a fogyasztók bizalmának helyreállításához és a társadalmi felelősségvállalás ösztönzéséhez. E nézőponttal egyetértett az EGSZB elnöke, Staffan Nilsson is, aki rámutatott, hogy a Lisszaboni Szerződés egy szociális jellegű egységes piac kiépítését célozta. „Az egységes piac nem önmagában vett cél, hanem eszköz a társadalmi haladás és a fenntarthatóság megvalósítására. A jelenlegi válság a legkeményebb tűréspróba” – jelentette ki. „Ha azt akarjuk, hogy e sikertörténet az is maradjon, akkor biztosítanunk kell, hogy választ nyújtson a polgárok kérdéseire e nehéz időkben. Ez csak akkor lehetséges, ha a szociális vetület kézzelfoghatóvá válik, a gazdasági előnyök pedig láthatóak maradnak.”
“
Ez a figyelmeztetés rendkívül időszerű, mivel a digitális gazdaság fellendítését célzó erőfeszítések az egységes piaci intézkedéscsomag tizenkét mozgatórugójából háromban is szerepelnek. Ide tartoznak a jobb e-kereskedelmi és e-fizetési lehetőségek, az e-számlázás megvalósítása a közbeszerzésben, illetve a nagysebességű szélessávú hálózat kiépülését hátráltató infrastrukturális költségek kezelése. Ennek ismeretében az EGSZB „fokozni kívánja a láthatóságot, a vállalati szereplők és a fogyasztók tájékoztatását, valamint fontosnak tartja megfelelő garanciák biztosítását mindenki számára”. A vélemény – miután rámutat, hogy az EU lemaradással küzd a nagy koncepciók megalkotóival és a nagy szolgáltatókkal (USA), valamint a jelentős gyártókkal (Ázsia) szemben – a teljes uniós digitális menetrend mielőbbi végrehajtását kéri. Az EGSZB-nek arra vonatkozó ajánlásai, hogy a növekedést az ikt segítségével
Laure Batut EGSZB-tag
Az Európai Bizottság a második egységes piaci intézkedéscsomagról szóló közleményében úgy becsüli, hogy a belső piac 2,77 millió új munkahelyet teremtett az EU-ban és a GDP 2,13%-os növekedését idézte elő 1992 és 2008 között.
kell fellendíteni és tartóssá tenni, messze túlmutatnak az Európai Bizottság által javasolt intézkedéseken. Négy átfogó elem ismerhető fel bennük: t "OÚWFLFEÏTfellendítése olyan területekre irányuló beruházások révén, mint az infrastruktúra, a jobb hozzáférés, a szabványok meghatározása és az összekapcsolás biztosítása, a kölcsönös átjárhatóság és a semlegesség. Ügyelni kell azonban arra, hogy a digitális társadalom kiépítése ne vezessen az ipar leépüléséhez, és ne akadályozza a tisztességes munkahelyek biztosítását. t A növekedés elősegítése a digitális gazdaságba vetett bizalomépítés révén, például biztonságos hálózatok kiépítésével, illetve a személyes adatok és a szellemi tulajdonjogok védelmével. Ennek részeként „az EGSZB szeretné, ha az Unió végre támogatná egy Google-jellegű, nagy teljesítményű európai keresőmotor kifejlesztését”. Ha erősödik a bizalom, tovább terjedhet az elektronikus kereskedelem, amihez további intézkedésekre lesz szükség például az elektronikus fizetés és a vitarendezés terén, de az illegális másolás elleni küzdelemben is. Az EGSZB egy, a polgárok szolgálatában álló kormányzási charta kidolgozását javasolja az ilyen jellegű kérdések szabályozására. t A termelékenység és az inkluzív növekedés kialakítása kedvező keretfeltételek révén. Ilyenek lehetnek az európai kormányzás, amely meghatározza a digitális gazdaság határait, a vállalkozások digitális kompetenciáinak támogatása, a szellemi tulajdonjog védelme és az e-kormányzás szélesebb körű megvalósítása. t A fenntartható növekedés fellendítése, amihez célzott stratégiára van szükség. Ennek keretében figyelembe kell venni az ikt-ágazat szénlábnyomát, az információfeldolgozási rendszerekből származó hulladékok kezelését, illetve a Galileo/GNSS szatellites navigációs rendszer megvalósítását.
© 3Dmask
„A digitális gazdaság gyökeresen megváltoztatja társadalmaink szokásait, és a társadalmi és gazdasági szerkezet egészét érinti ” – szögezte le Laure Batut, a digitális piacról mint a növekedés motorjáról szóló, a dán elnökség felkérésére készített EGSZB-s feltáró vélemény szerzője. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy az információs és kommunikációs technológiáknak a gazdaság szolgálatában kell állniuk, és nem szabad veszélyeztetniük a gazdasági, társadalmi, emberi és kulturális vívmányokat.
”
vállalkozás napjainkban egy 500 millió fős fogyasztói piacot érhet el. Az EGSZB is rámutatott már lehetséges konkrét megtakarításokra: például, a tagállami energiahálózatok összekapcsolása révén kialakítható uniós szintű hálózat lehetővé tenné a megújuló energiaforrások lehető legjobb kihasználását, és így 2020-ra mintegy 110 milliárd euróval csökkenthetné az európai fogyasztók energiaszámláját. Az Európai Bizottság szerint nyilvánvaló a helyzet: „egy szilárd, mélyreható és integrált egységes piac elősegíti a növekedést, munkahelyeket teremt és olyan lehetőségeket kínál az uniós polgárok számára, amelyeknek 20 évvel ezelőtt még nyoma sem volt.”
5
Az egységes piac: jó az üzletnek, nagyszerű Európának Az uniós egységes piac nagyon hasznosnak bizonyult az európai vállalatok számára, ideértve a kis és közepes vállalkozásokat (kkv-kat) is, ugyanakkor teljes mértékben ki kell használni lehetőségeit, hogy biztosíthassa az Unió jövőbeli versenyképességét – mondja Joost van Iersel, az EGSZB Munkaadói Csoportjának tagja, volt holland parlamenti képviselő és a hágai kereskedelmi kamara elnöke.
ágazatokban, ahol nem működik jól, vagy amelyekre még nem terjesztették ki. Joost van Iersel szerint „nagyon fontos a szilárd alapokon nyugvó egységes piac, hogy Európa erős lehessen a világban, az egyre több feltörekvő kontinens és nagy ország között”.
Az elmúlt két évtizedben az uniós egységes piac segített a GDP növelésében és több millió munkahely létrehozásában. „Az egységes piac munkahelyeket teremt, és kiváló lehetőségeket kínál a kkv-k, illetve az induló cégek és ezáltal az új és jövőorientált munkahelyek számára is” – fejti ki Joost van Iersel.
Mindezek érdekében az Európai Bizottság elindított egy folyamatot, hogy (első és második) egységes piaci intézkedéscsomag néven átalakítsa és újraindítsa ezt az integrációs folyamatot, amely négy csoportba osztva „tizenkét mozgatórugót” határoz meg a növekedés tekintetében.
Az egységes piac erősíti az uniós vállalatok globális versenyképességét is. „Az egységes piac szabályai szerint működő ágazatokban jelentősen javult a termékek és szolgáltatások minősége” – jegyzi meg Van Iersel.
A második egységes piaci intézkedéscsomagról írt legutóbbi véleményében az EGSZB általános ajánlásokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy az egész EU egy versenyképes szociális piacgazdaság irányába induljon el. A vélemény ajánlásokat tartalmaz mind a tizenkét mozgatórugóhoz is, köztük több olyat, amely közvetlenül érinti
Ugyanakkor mielőbb meg kell erősíteni az egységes piacot azokban az
A kisvállalkozások helyzetbe hozása
Megkerülhetetlen ellentmondásos kérdések
a vállalati szférát és az ipart. A vélemény például azt javasolja, hogy a kkv-k könynyebb finanszírozáshoz jutása érdekében a kormányok támogassanak és biztosítsanak feltöltődőhitel-megállapodásokat, adómentességet és egyéb ösztönzőket. A kisvállalatok helyzetének megkönnyítéséhez az EGSZB nem csupán azzal ért egyet, hogy bővíteni kell az elektronikus számlázás felhasználási területét, hanem azt is javasolja, hogy a vállalkozások egész Európában indulhassanak elektronikus úton a közbeszerzési tendereken. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság az e-kereskedelem ösztönzése révén digitális egységes piacot akar létrehozni, az EGSZB elismeri, hogy ez rendkívül sok új üzleti lehetőség előtt nyithatja meg az utat, és előnyös a fogyasztóknak is. Ugyanakkor megismétli, hogy a verseny torzulásának elkerüléséhez egyenlő feltételeket kell teremteni úgy, hogy az Unióban minden vállalkozás egyformán hozzáférhessen a digitális technológiákhoz.
Az, hogy az egységes piacon francia sajtot áruljanak Finnországban vagy olasz divatcikkeket Írországban, legfőképpen logisztikai kérdés: meg kell találni az adott értékesítési pontot vagy online áruházat és el kell juttatni az árut a vevőkhöz. Az egységes piac egyes összetevői azonban bonyolultabbak és ellentmondásosabbak ennél. Az egyik ilyen az egészségügyi ellátás. A belső piac révén a betegek más uniós tagállamban is igénybe vehetnek egészségügyi szolgáltatásokat. A határokon átnyúló betegjogokkal kapcsolatos európai bizottsági javaslatok után 2012 decemberében páneurópai szabályozások is születtek az orvosi receptekről. Az Európai Bizottság becslései szerint az egyes országok eltérő szabványai miatt korábban az orvosi recepteknek több mint a felét nem fogadták el egy másik uniós tagállamban. De egy kalap alá lehet-e venni a komoly betegségben szenvedőket a hagyományos értelemben vett fogyasztókkal? Az egyik európai szociális partnernek, az Európai Szakszervezetek Szövetségének erős kétségei vannak ezzel kapcsolatban. Elítéli az EU fogyasztói megközelítését, azt, hogy az emberek – mintha „bevásárlásról” lenne szó – egyszerűen kereskedelmi alapon válogathatnak az egyes betegellátási szolgáltatások között. Szerintük ez könnyen alááshatja az európai szolidaritás elvét. Az, hogy az egységes piacot számos általános érdekű szolgáltatásra is kiterjesztették, valóban komoly nézeteltéréseket váltott ki. Az EGSZB szerint gondosan meg kell vizsgálni a liberalizációt, mivel félő, hogy esetleg nem mindig sikerül garantálni a minőségi szempontokat és azt, hogy mindenki egyformán hozzájusson ezekhez a szolgáltatásokhoz.
Gazdasági szabadságok kontra szociális jogok? © Denis Vrublevski
A munkaerő kapcsán még inkább megoszlanak a vélemények az egységes
a hitel- és betéti kártyákkal valamint az elektronikus fizetésekkel kapcsolatos intézkedésekre, csupán néhányat említve azok közül a fontos témák közül, amelyekkel a fogyasztók érdekében még foglalkozni lehetne. Benedicte Federspiel megállapítja, hogy a javasolt 12 mozgatórugó csupán egy válogatás az eredeti 50
javaslatból. Ráadásul több nem is új, mivel azok már szerepeltek az Európai Bizottság 2010-re és 2011-re szóló munkaprogramjában. Amellett, hogy átfogóbb megközelítést javasol, a vélemény megjegyzi, hogy jobban meg kell érteni azt, hogy miként járultak hozzá a múltban és a jelenben alkalmazott, egymáshoz kapcsolódó
© simon voigt
piacról. Az Európai Bíróságnak máris számos olyan vitás esetben kell állást foglalnia, amikor egyik tagállamból egy másikba költöző munkavállalók jogairól van szó. A BUSINESSEUROPE elnevezésű munkaadói szervezet azt szorgalmazza, hogy érvényesítsék a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvet, de „ne rakjanak aránytalan terheket a vállalatok vállaira”, és „ne hozzanak létre újabb akadályokat a belső piacon”. Az EGSZB szerint azonban ezzel nem oldódnak meg a gondok. „Megoldást kell találni a jelenlegi helyzetre, hiszen így a munkavállalók nem tudnak maximálisan élni jogaikkal” – mondja Martin Siecker (Munkavállalók csoportja, Hollandia), a második egységes piaci intézkedéscsomagról szóló EGSZB-vélemény előadója. „Az Európai Bizottságnak el kell érnie, hogy az alapvető szociális jogok ne sérülhessenek a gazdasági szabadságok miatt” A vélemény azt kéri, hogy az alapvető jogok védelme érdekében az európai szerződésekhez csatoljanak egy jegyzőkönyvet a társadalmi haladásról, és hogy mielőbb ismerjék el a szakképesítéseket.
Fogyasztók: központi téma „A közvetlenül az egységes piacból származó fogyasztói és állampolgári jogok a piaci integráció fontos sarokkövei” – jelenti ki az EGSZB „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó” című véleménye. A dokumentumban, amelynek előadója Benedicte Federspiel („Egyéb tevékenységek” csoportja – Dánia), az EGSZB hangsúlyozza, hogy bár elengedhetetlen a növekedés és az üzleti potenciál előmozdítása, a javaslatoknak mégis több figyelmet kellene szentelniük a fogyasztóknak és a polgároknak mint az egységes piac megteremtésében részt vevő önálló szereplőknek. Benedicte Federspiel szerint nagy általánosságban a fogyasztók számos fontos területen, például a széles körű banki szolgáltatások igénybevétele, a termékbiztonság, az internetes vásárlás vagy a mobiltelefonok roamingköltségei terén továbbra sem érzik az egységes piac előnyeit.
6
Bűnös mulasztás A vélemény szerint a fogyasztóknak szentelt figyelem hiányát az is bizonyítja, hogy az Európai Bizottság javaslatai nem tartalmaznak mozgatórugókat. Rámutat például az adatvédelemmel, a befektetők védelmével, a családi vállalkozásokkal,
© niroworld
intézkedések ahhoz, hogy olyan lépésváltást érjünk el a belső piacon, amely közvetlen előnyöket nyújt a fogyasztók és más érdekcsoportok számára. Benedicte Federspiel szerint a jövőben a javaslatoknak a fogyasztókat mint önálló szereplőket kell a középpontba helyezniük, méghozzá úgy, hogy felvértezzük őket eszközökkel jogaik érvényesítéséhez. A jobb alternatív vitarendezési eszközök például védelmet nyújthatnak a fogyasztók számára, és lehetővé tehetik, hogy gyorsan és jelentős költségek nélkül érvényesíthessék jogaikat. Az előadó véleménye szerint sajnálatos módon úgy tűnik, hogy a határokon átnyúló, hatékony kollektív jogorvoslati mechanizmusok kérdése is lekerült a napirendről. Az ilyenfajta lehetőségeknek mindazok számára elérhetőnek kell lenniük, akiknek jogai sérülnek az egységes piacon belül. Ezek pedig a fogyasztók, a munkavállalók és a polgárok.
EGSZB info — 2013. február/02. szám – különkiadás
A felhőalapú számítástechnika előnyei egyáltalán nem homályosak A felhőalapú számítástechnika (cloud computing), vagyis távoli szerver használata az interneten adatok tárolására és feldolgozására, egy olyan forradalmi technológia, amely képes visszavonhatatlanul átalakítani az életünket. Lehetővé teszi a vállalkozások és a szervezetek számára, hogy igény alapján férjenek hozzá a szolgáltatásokhoz, tehát valójában azért fognak fizetni, amit használnak. Következésképpen néhányan úgy dönthetnek, hogy IT infrastruktúrájukat vagy backoffice szolgáltatásaikat a felhőbe helyezik. A felhőalapú informatika megváltoztatja azt a módot, ahogy dolgozunk, mégpedig azzal, hogy mobil eszközeinket munkaterületté alakítja. Egyre inkább elterjedtté válik az a tendencia, mely megengedi a munkavállalóknak, hogy magukkal hozzák saját készülékeiket a munkába, és úgy férjenek hozzá a társaság adataihoz és alkalmazásaihoz.
dokumentumában az Európai Bizottság úgy becsülte, hogy 957 milliárd euró összegű átfogó kumulatív hatása lehet az EU GDP-jére és 3,8 millió munkahelyet tudna teremteni 2020-ig, ha megfelelő politikai intézkedések születnek a meglévő akadályok kiküszöbölésére. A felhőalapú informatika piacát jelenleg Európán kívüli szereplők uralják, és Európának azonnali lépéseket kell tennie, hogy utolérje a világelsőket – fogalmazta meg az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a januári plenáris ülésen elfogadott, felhőalapú informatikáról szóló véleményében. A vélemény nehezményezi, hogy az EU felhőalapú informatikával kapcsolatos stratégiája aszimmetrikus abban, hogy csak a felhőalapú informatika alkalmazásának fokozására törekszik, anélkül, hogy megpróbálná ösztönözni
a felhőalapú szolgáltatások fejlesztését és a felhőalapú informatikával kapcsolatos európai infrastruktúra kibontakoztatását. „A felhő használatának bővítése Európában a jelenlegi piaci feltételek mellett elkerülhetetlenül a nem európai szereplők megerősítéséhez fog vezetni” – mondta Eric Pigal (Munkavállalók csoportja, Franciaország), a vélemény előadója. Ezért kéri az EU-t, hogy gondoskodjon arról, hogy a felhő használatának támogatása az európai szereplőknek kedvez és lehetővé teszi számukra, hogy betörjenek a piacra. Ennek érdekében az EGSZB előterjesztett egy három pilléren nyugvó stratégiát: a felhő használatának kiterjesztése, felhőalapú szoftverek fejlesztése és informatikai kapacitásépítés Európában.
E célkitűzések elérésével lehetővé válik annak kialakítása, amit Eric Pigal „európai digitális energiatermelés”-nek hív. A cselekvés elmulasztása azt eredményezi, hogy Európa egyre nagyobb függőségbe kerül a külföldi szolgáltatóktól. „Más energiaforrásokhoz – az olajhoz vagy a gázhoz – hasonlóan a digitális energia is gazdasági és stratégiai kihívás” – teszi hozzá Eric Pigal.
kidolgozását a felhőalapú számítástechnika szerződési feltételeiről, illetve a felhőalapú állami szektor fejlesztését.
A felhő használatának előmozdítása érdekében az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon gondolatát, hogy meg kell szüntetni a műszaki szabványok tömkelegét és európai tanúsítási rendszereket kell létrehozni a felhőalapú szolgáltatók számára. Támogatja továbbá a szolgáltatási megállapodások modelljének
Bizottságunk javasolta a felhőalapú számítástechnikai megaközpontokért, vagyis a jövőbeli európai digitális iparért felelős nagyobb európai üzemeltetők kialakítását és megerősítését.
A nagy és kis cégek közötti szakadék csökkenni fog, mivel még a legkisebb vállalkozások is képesek lesznek egyre nagyobb piacokat elérni. A kormányok képesek lesznek vonzóbb és hatékonyabb szolgáltatásokat kínálni, a költségek egyidejű csökkentése mellett.
A felhő használatának promóciója azonban nem vezet automatikusan a felhőalapú szolgáltatások és a felhő infrastruktúra fejlődéséhez. Az EGSZB megítélése szerint különleges ösztönzőkre van szükség.
Ezek a szereplők lehetnek helyi, nemzeti vagy határokon átnyúló konzorciumok, melyek több országot fognak össze. A szigorú adatvédelmi előírások Európában, valamint a helyi szállítók előnyben részesítése az európai fogyasztók szemében olyan alapvetően fontos feltételek, melyek kedveznek az európai szolgáltatók megjelenésének. Ugyanebben a szellemben, az EGSZB határozottan bírálja az Európai Bizottságot azért, amiért túl korán alakította ki azon véleményét, hogy a nemzeti, állami felhők nem hatékonyak.
A felhőalapú informatika előnyeiről a közelmúltban készített
“
A felhőalapú informatika piacát jelenleg Európán kívüli szereplők uralják, és Európának azonnali lépéseket kell tennie, hogy utolérje a világelsőket
”
© oleksiy mark
A PLENÁRIS ÜLÉSRŐL DIÓHÉJBAN Második egységes piaci intézkedéscsomag „A második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért” tárgyú véleményében az EGSZB az egységes piaccal kapcsolatos politikák reálisabb megközelítését tartja szükségesnek. Az EGSZB úgy véli, hogy Európai Bizottságnak nagyobb figyelmet kellene fordítania a végrehajtásra, ahelyett, hogy a polgárok számára néha megfoghatatlan előnyöket állítja a középpontba. Annak ellenére, hogy az egységes piac kedvező módon járult hozzá a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, még mindig Martin Siecker, az EGSZB nem merítette ki az „Munkavállalók” csoportjának érintettek (vállalatok, munkavállalók tagja és általában véve a polgárok) számára hasznos lehetőségeinek teljes körét. Valamennyi intézménynek késedelem nélkül foglalkoznia kell az egységes piac nem kívánatos kedvezőtlen mellékhatásaival. A gazdasági szabadság és a versenyszabályok jelentőségét nem szabad az alapvető szociális jogok és a társadalmi fejlődés elé helyezni. Ezért az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság azt javasolja, hogy csatoljanak egy a társadalmi fejlődésről szóló jegyzőkönyvet az európai szerződésekhez, amely megerősíti, hogy az egységes piac nem önmagában létező cél, hanem annak érdekében hozták létre, hogy valamennyi uniós polgár számára biztosítsa a társadalmi fejlődést. (ail)
Az EU és a csendes-óceáni térség közötti megújult fejlesztési partnerség felé Miután az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ebben a tárgyban kikérte az EGSZB véleményét, az EGSZB az EU és a csendes-óceáni térség közötti megújult fejlesztési partnerség érdekében kitűzött célokat nagyratörőknek és előremutatóknak tekinti. Ugyanakkor a főként a környezetvédelemre és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló végrehajtási megállapodások részletesebb megfogalmazására lenne szükség. A vélemény előadója, Carmelo Cedrone (Munkavállalók csoportja) rámutat arra, hogy az emberi jogok feltétlen tiszteletben tartása és a stabil demokrácia elengedhetetlen egy ország gazdasági fejlődéséhez, és felhívja a figyelmet az alapjogok tekintetében uralkodó sajnálatos helyzetre a Fidzsi-szigeteken. A keresk e d e l m i tárgyalásokat illetően az EGSZB a kétoldalú megállapodásokon való túllépést javasolja egy regionális Carmelo Cedrone, az EGSZB megállapodás „Munkavállalók” csoportjának elérése érdekétagja ben. (asp)
„Érthetetlen, és veszélyezteti a hihető lehetőségét annak, hogy erőteljes kínálatot alakítsunk ki a felhőalapú számítástechnika terén, mely képes versenyezni az amerikai vagy kínai riválisokkal” – veti ellen Eric Pigal. (mb)
“
A felhő használatának promóciója azonban nem vezet automatikusan a felhőalapú szolgáltatások és a felhő infrastruktúra fejlődéséhez különleges ösztönzőkre van szükség.
Magas értelmi képességű emberek Az intelligens növekedés előmozdítása érdekében – amely az Európa 2020 stratégia egyik legfontosabb prioritása – alapvető, hogy az Európai Unió kihasználja a rendelkezésre álló humán tőkében, különösen pedig a magas értelmi képességű fiatalokban rejlő lehetőségeket. A José Isaías Rodríguez García-Caro (Munkaadók csoportja, Spanyolország) által készített saját kezdeményezésű véleményben az EGSZB egy sor olyan ajánlást fogalmazott meg, amelyek a tudás ösztönzése és az agyelszívás megakadályozása érdekében a tehetséges gyermekeknek és fiataloknak szóló oktatási szolgáltatások javítását célozzák. A vélemény többek között azt javasolja, hogy folyamatosan képezzék a tanerőt arra, hogy minél fiatalabb korban felismerjék ezeket a személyeket és hozzáigazítsák az oktatást szükségleteikhez. A javaslatok között szerepel az ikt nagyobb mértékű alkalmazása az oktatásban, valamint a több kreativitás és innováció. (rdr)
José Rodríguez García-Caro, az EGSZB „Munkaadók” csoportjának tagja
”
Nagyobb nemek közötti egyenlőség az Európa 2020 stratégiában
Az EGSZB tevékenységének minden területén mindig is nagy figyelmet fordított a nemek közötti egyenlőség kérdésére. A januári plenáris ülésen elfogadott véleményében, amely azzal foglalkozott, hogy az Európa 2020 stratégia nem szentel figyelmet a nemek közötti egyenlőségnek, ismét terítékre került ez a kérdés. A vélemény, amelyet Joana Agudo i Bataller (Munkavállalók csoportja, Spanyolország) ismertetett, hangsúlyozza az e stratégia, valamint az Európai Bizottság 2010–2015-ös munkaprogramjában szereplő, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia közötti szinergiák jelentőségét.
Joana Agudo I Bataller, az EGSZB „Munkavállalók” csoportjának tagja
Az EGSZB kiemeli a nemek közötti egyenlőtlenség káros hatását az európai gazdaságra. Az intelligens és méltányos növekedés megvalósítása érdekében a nemzeti reformprogramok kiigazítása, valamint a nemek közötti egyenlőség kérdésének az európai szemeszterbe történő szisztematikus beépítése révén csökkenteni kellene a nemek közötti egyenlőtlenséget. (rdr)
További információk hamarosan hozzáférhetőek lesznek a következő honlapon: www.eesc.europa.eu EGSZB info — 2013. február/02. szám – különkiadás
7
Gonçalo Lobo Xavier: sportember és borbarát
Gonçalo Lobo Xavier: Az 1990-es években, amikor azon gondolkodtam, hogy mit tanuljak, nemzetközi üzleti karrierről álmodtam. Akkoriban Portugáliában gyorsan nőtt a gazdaság, és számos cég nemzetközileg is terjeszkedett. Így arra az elhatározásra jutottam, hogy üzleti tanulmányokba fogok. A mai eszemmel talán inkább mérnöknek mennék.
Csak tavaly lépett be az EGSZB-be, mi volt a benyomása az intézményről az első napon? Azt kell, hogy mondjam, hogy nem is sejtettem, milyen feladatok várnak itt rám. Szerencsémre első nap VIP fogadtatásban volt részem: az egyik honfitársam segített a csoport titkárságáról, és maga Malosse elnök is üdvözölt. Ez után az első, rendkívül kedvező benyomás után úgy mentem haza, hogy nagyon bizakodó voltam a jövőbeli munkámmal
Azóta mi mindent tudott meg az intézményről? Testközelből láthattam, hogy az EGSZB miként segíti az európai integrációt. Szerintem az EGSZB-nek az a szerepe, hogy egy elfogadóbb, integráltabb, erősebb és megbízhatóbb Európa létrejöttén munkálkodjon. Meggyőződésem, hogy nekünk, EGSZB-tagoknak jobban el kell köteleznünk magunkat eziránt, hogy több eredményt érjünk el munkánkkal, illetve hogy a többi uniós intézmény és a tagállamok továbbra is tiszteljenek minket. Sosem szabad szem elől tévesztenünk azt a hozzáadott értéket, melyet az EGSZB képvisel Európa számára.
Az EGSZB tagjaként sokat kell munkaügyben külföldre utaznia. Marad még ideje a barátokra, a családra? Természetesen, és szükségem is van erre, hogy kiegyensúlyozott maradhassak. Megpróbálom minél jobban beosztani napjaimat, hogy maradjon időm hétvégenként a családomra és barátaimra. Ez nem könnyű, de tulajdonképpen csupán szervezés és tervezés kérdése. Persze nem tagadhatom, hogy néha azért kevés idő jut rájuk, amit nehezményeznek is, de szerintem ez a munkával jár.
RÖVID HÍREK
A lengyel parlamenti képviselőknek átnyújtották az EGSZB nemrégiben elkészült, Ioannis Vardakastanis (Egyéb tevékenységek, Görögország) által jegyzett véleményét
Gonçalo Lobo Xavier, EGSZB-tag Mivel tölti a szabadidejét? Próbálok rendszeresen futni, heti 20 km-t, hogy jó formában legyek a második félmaratonomra, amelyet márciusban Lisszabonban szeretnék majd lefutni. Emellett 15 éve minden héten focizom a barátaimmal – és mindig ugyanazokkal. Mostanában pedig ismét kezdek rákapni régi szenvedélyemre, a teniszre. A sport persze nem minden; másik nagy szenvedélyemet a borok jelentik, különösen a Dourovölgyi portugál borok. A tökéletes nap nálam úgy végződik, hogy egy pohár borral a kezemben élvezem családom és barátaim társaságát. Péntekjeimet igyekszem úgy szervezni, hogy valóban így alakuljon az estém.
“
Sosem szabad szem elől tévesztenünk azt a hozzáadott értéket, melyet az EGSZB képvisel Európa számára.
”
a fogyatékossággal élő személyek jogait szabályozó ENSZ-egyezményről. A találkozón megvitatták azokat az intézkedéseket, melyeket a fogyatékos emberek életének megkönnyítése céljából hoztak Lengyelországban. A küldöttségnek módja nyílt közelről megszemlélni a lengyel parlamentben a mozgáskorlátozottak számára rendelkezésre álló legmodernebb felszereléseket, így a rámpákat, speciális olvasóállványokat és a szónoki emelvényt egyaránt. A napirend másik pontja a Szejm és a lengyel EGSZBküldöttség közötti együttműködés ez évi szorosabbra fűzése volt. (mb)
A fogyasztók 2013-as európai napja Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság égisze alatt a fogyasztókkal kapcsolatos kérdések megvitatása és tudatosítása céljából évente egyszer megrendezésre kerül a Fogyasztók Európai Napja. 2013-ban a Fogyasztók Európai Napja a termékbiztonságot állítja a középpontba. A március 14-én, Brüsszelben megrendezendő egynapos konferencián az uniós döntéshozó testületek, az ipar, a fogyasztói szervezetek és a termékbiztonsággal foglalkozó szervek magas szintű képviselői vesznek részt. A fő előadók között felszólal majd Staffan Nilson, az EGSZB elnöke, Tonio Borg, az egészségügyért és a fogyasztási
EGSZB info Főszerkesztők:
Karin Füssl Tomasz Jasiński – Az EGSZB-tagok képviselője a szerkesztői bizottságban (Munkavállalók csoportja, Lengyelország) Maciej Bury (mb)
Ez az, amiről a strasbourgi egyetem Politikatanulmányi Intézetének hallgatói vitatkoztak január 11-én, az EGSZB székházában. Alkalomként az „Európai polgári kezdeményezés: a polgárok közvetlen részvételének eszköze?” elnevezésű konferencia szolgált, amelyet az EGSZB együttműködésével rendeztek meg. A hallgatókon kívül a vitában az uniós intézmények képviselői, civil társadalmi szervezetek és jogalkotási kezdeményezéseket népszerűsítő polgári bizottságok is részt vettek. A vitát Henri Malosse, a Munkaadók csoportjának elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy az uniós intézmények felülről lefelé irányuló megközelítésmódja megforduljon, és Európa építése visszakerüljön a polgárok kezébe. A vita visszatérő témája az ECI hatékonysága volt. Senki sem vonta kétségbe az eszköz fontosságát, azonban számos aggály hangzott el az egész eljárás bonyolultságával, a megállapított kritériumoknak való megfelelés és az aláírások összegyűjtésének nehézségeivel, valamint a szóban forgó tevékenységek költségeivel kapcsolatban.
A legnagyobb problémát azonban az jelentette, hogy az ECI nem kötelező érvényű. Az Európai Bizottságot semmi sem kötelezi arra, hogy a petíciók témájában jogszabályokat terjesszen elő. Ez hátráltató tényező lehet, különösen a kisebb szervezetek számára, melyek elállhatnak a kezdeményezéstől, ha nem lehetnek biztosak abban, hogy javaslatukat jogszabályokba ültetik át. E hiányosságok ellenére – melyek orvoslását a civil társadalom sürgetően kéri az Európai Bizottságtól – az ECI alapvető eszköze az európai identitás ösztönzésének és értékes útja a régen áhított európai közös tér megvalósításának. Ahogyan az egyik felszólaló hangsúlyozta: az ECI a részvétel olyan erős ösztönzőjét jelenti, amely minden más eszköznél jobban alkalmas arra, hogy egymástól távol fekvő földrajzi területeken élő polgárokat összefogjon egy közös ügy érdekében. A strasbourgi egyetem hallgatóinak sikerült egy olyan rendezvény megszervezése, amely gondolatébresztő vitát nyitott az EU jövőjére nézve központi jelentőségű témák egyikéről: a Lisszaboni Szerződés 10., 11. és 12. cikkeinek hatékony végrehajtásáról. Az EGSZB-t ebben a tekintetben arra kérték, hogy – a polgárok és a civil társadalom európai integrációs folyamatba való bevonása révén – mindent tegyen meg annak érdekében, hogy az EU alapító atyjainak álma tovább élhessen. (rdr)
Hamarosan az EGSZB-nél
EGSZB-tagok a lengyel parlamentben Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság lengyel tagjaiból álló küldöttség lengyel parlamenti képviselőkkel találkozott, nevezetesen Sławomir Piechotával, a Szejm (a lengyel országgyűlés alsóháza) szociálpolitikai és családügyi állandó bizottságának az elnökével, valamint Marek Plurával, a lengyel országgyűlés összpárti fogyatékosügyi csoportjának az elnökével.
Az európai polgári kezdeményezés (ECI) valóban egy olyan demokratikus projekt, amely képes az Unió intézményei és polgárai közötti szakadék áthidalására? Vagy csak egy tüneti kezelést nyújtó, bonyolult és elérhetetlen eszköz, amelyet csupán néhány kiválasztott vehet igénybe?
Koordinátor: Valérie Paesmans
Cím:
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Jacques Delors épület, 99 Rue Belliard, 1040 Brüsszel, Belgium A szám elkészítésében részt vett: Tel. (+32 2) 546.87.22 vagy 546.82.98 Alejandro Izquierdo Lopez (ail) Fax (+32 2) 546.97.64 Antonio Santamaria Pargada (asp) E-mail:
[email protected] Coralia Catana (cc) Honlap: http://www.eesc.europa.eu/ Jean-Pierre Faure (jpf) Raffaele De Rose (rdr)
politikáért felelős biztos, Malcolm Harbour európai parlamenti képviselő, valamint Írország munkaügyért, vállalkozásügyért és innovációért felelős minisztere, Richard Bruton is. A fogyasztók európai napját az EGSZB egykori elnöke, Rangoni Machiavelli rendezte meg első ízben 1999. március 15-én. A kezdeményezés rendkívüli sikert aratott, és azonnal el is nyerte az Európai Bizottság támogatását. Az Európai Unió 1973 óta folyamatosan dolgozik a fogyasztóvédelmi politika fejlesztésén. Az EGSZB az első cselekvési program 1975-ös elfogadás óta támogatja a fenti politikát. (ail) © kheng guan toh
EGSZB info: Mi indította el az üzleti karrier útján?
kapcsolatban. Ez persze nagyon sokat segített a motivációmban is: elhatároztam, hogy minden tőlem telhetőt megteszek, hogy segítsem az EGSZB-s munkát.
© ssuaphotos
Új interjúsorozatunkban Tomasz Jasiński, az EGSZB munkavállalói csoportjának lengyel tagja, az EGSZB info hírlevél szerkesztőbizottságában a tagok képviselője beszélget tagtársaival, hogy megtudja, mi hozza lázba őket. Legutóbb Gonçalo Lobo Xavierrel, az EGSZB munkaadói csoportjának portugál tagjával találkozott, aki a Portugál Technológiai Központok Hálózatának ügyvezetője és a CIP, azaz a Portugál Ipari Konföderáció pénzügyi tanácsának alelnöke. Íme néhány szemelvény:
A civil társadalom napja 2013-ban A 2013. évi civil társadalom napját az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint az európai civil szervezetekkel és hálózatokkal kapcsolatot tartó csoport szervezi „A polgárok európai éve” szövetséggel (EYCA) való partnerségben. Ez a negyedszerre megrendezett civil társadalmi nap részét képezi majd a polgárok európai évéhez kapcsolódó kezdeményezéseknek. 2013. március 6-án kerül rá sor a következő témában: Legyünk minél inkább európaiak! A gazdaság, a szolidaritás és a demokrácia együttműködése. Az esemény a tevékeny és részvételen alapuló polgárság fontos kérdésével foglalkozik majd a globális pénzügyi, gazdasági és szociális válság kontextusában, amely aláássa a demokratikus folyamatot, és megkérdőjelezi a nemzeti és az európai intézmények legitimitását.
Az EGSZB info 22 nyelven elérhető: http://www.eesc.europa.eu/activities/press/eescinfo/index_en.asp
Az EGSZB info évente kilenc alkalommal jelenik meg, az EGSZB plenáris üléseinek alkalmából. 2013. február/02. szám – különkiadás Az EGSZB info angol, francia és német nyelven nyomtatott formában ingyenesen beszerezhető az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság sajtószolgálatánál. A kiadvány továbbá PDF-formátumban 22 nyelven elérhető az EGSZB honlapján: http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.eesc-info Az EGSZB info nem nyújt hivatalos tájékoztatást az EGSZB eljárásairól. Erre vonatkozó információk az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy a bizottság egyéb kiadványaiban találhatók. A benne levő anyagok más kiadványban való felhasználása – az EGSZB info forrásként való megnevezésével – engedélyezett (egy példány elküldendő a főszerkesztőnek). Példányszám: 12 310. A következő szám 2013 márciusában jelenik meg.
100%-BAN ÚJRAHASZNOSÍTOTT PAPÍRRA NYOMTATVA.
QE-AA-13-002-HU-N
Európai polgári kezdeményezés: demokrácia vagy szemfényvesztés?
INTERJÚK TAGTÁRSAKKAL
