PhD-értekezés tézisei Földtudományok Doktori Iskola
A Bajai kistérség munkaer piacának területi problémái
SZENORADSZKI ENDRE
Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Pécs 2009.
A doktori program címe: vezet je:
Földtudományok Doktori Program Prof. Dr. TÓTH JÓZSEF D.Sc. egyetemi tanár, a földrajztudomány doktora, PTE TTK Földrajzi Intézet, Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék
A doktori témacsoport címe: vezet je:
Terület- és településföldrajz
Prof. Dr. TÓTH JÓZSEF D.Sc. egyetemi tanár, a földrajztudomány doktora, PTE TTK Földrajzi Intézet, Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék
A disszertáció tudományága: témavezet je:
Társadalomföldrajz
Prof. Dr. TÓTH JÓZSEF D.Sc. egyetemi tanár, a földrajztudomány doktora, PTE TTK Földrajzi Intézet, Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék
1
A témaválasztás indokolása A huszadik század végi Magyarország társadalmi-gazdasági folyamatainak egyik meghatározó jellemz je volt a tömeges és tartós munkanélküliség, mint területi válságot jelz tényez megjelenése. Különösen súlyosan érintette ez a bels és küls perifériákon, centrumoktól távol lév , határ menti térségeket (BALCSÓK I. 2004). Hamar kiderült, hogy a munkanélküliség területi különbségeinek felszámolásához nem elég a téma közgazdasági megközelítés vizsgálata, szükséges az adott tér sajátosságainak részletes tudományos kutatása, eredményeinek felhasználása a gyakorlatban. Vizsgálataim alapjául nemcsak azért választottam a Bajai kistérséget, mert munkám, kutatási el életem köt hozzá, hanem mert kevés olyan térsége van ma Magyarországnak, amely ilyen sok szempontból periféra terület. Ez a sajátos elhelyezkedés vidék Magyarország és Szerbia, a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli régió, valamint Bács-Kiskun, Baranya és Tolna megyék határán fekszik, ráadásul két magyarországi nagytáj, az Alföld és a Dunántúl, a Duna folyó által markánsan elválasztott találkozásánál terül el. Magyarország 2004-es EU-s csatlakozásával amelyben egy nagyobb, egységes társadalmi-gazdasági tér része lett országunk - újabb periféria komponens jött létre, amely az EU bels és különösen a küls , határmenti területei szempontjából releváns. A bajai területet a schengeni határ, az „Európai Nagyfal”, tovább szigetelte, így az „europeriféria” is lett. A NUTS II. típusú magyarországi régiók kialakításával – amely mára nemcsak a tervezés és statisztikai egysége, de a területfejlesztésé és jórészt a központi közigazgatásé is – a régióhatár menti kistérségek gazdaságának periférikus jellege is er södött. Tehát a kistérség e speciális elhelyezkedésének hátrányos következményei nemcsak a rendszerváltás utáni, de napjaink térségi változásaiban is tetten érhet k. Különösen aktuális a periférikus területek munkaer piacának témája, mivel a hazai munkanélküliség napjainkban ismét jelent sen növekszik. Ahhoz, hogy a jelenség területi problémáit megértsük, megkerülhetetlen, hogy a munkanélküliség magyarországi megjelenésével és a kistérség általános feltárásával is foglalkozzunk. Értekezésem els részében a Bajai kistérség társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és természeti környezetének jellemezésére, a térség gazdasági szerepváltozásaira is kitérek. Ennek keretében vizsgáltam, mi vezetett oda, hogy az ország egyik, nagy hagyományú és jelent s szellemi értékekkel rendelkez , fejlett alföldi területe - Baja és térsége - hirtelen ismét forgalom árnyékába, perifériára került (CSATÁRI B.1996). A kilencvenes évek munkaer -piaci változásai a vállalkozások, és a foglalkoztatás szerkezetében is változásokat hoztak. Ezért szükségszer en a vállalkozások és a foglalkoztatók területi változásaira is választ kerestem. Vizsgálatom során a kistérségen is túlmutató jelenség, az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás robbanásszer elterjedése keltette fel a figyelmemet. Így - úttör ként - az értekezés jelent s részében taglalom kutatásom ez irányú eredményeit. Az értekezésben kitérek arra is, hogy e kistérség településeinek munkanélküliségében milyen általános és milyen speciális területi problémák tárhatók fel. Fontosnak tartottam annak a tanulmányozását, hogy milyen trendek, térbeli tengelyek léteznek. Érdekl désem a munkanélküliség kérdésköréb l a területi különbségekre, okaira és a területi munkanélküliség mérésének alternatív lehet ségére is irányult. A munkanélküliség min ségi és területi szemléletével, a mély munkanélküliségi mutató -
2
mint új módszer - segítségével, megkíséreltem a probléma valódi nagyságának pontosabb területi ábrázolását a kistérség településeinek példáján keresztül bemutatni. A szerb határ közelségéb l adódóan a dolgozatban a szomszédos zombori térség munkaer -piaci kitekintésére is vállalkoztam. Ezzel is hozzá szeretnék járulni az érintkez térségek társadalmi-gazdasági potenciáljának aktivizálásához, a határ mentén él népesség életkörülményeinek javulásához. Az értekezés els sorban a Bajai kistérségre, annak környezetére, gazdaságára, és az ezredforduló körüli munkaer -piaci változások területi vonatkozásaira koncentrál, felvállalva a terület komplex bemutatásának hiányosságát. A tartalmi sz kítésnek terjedelmi, és adatgy jtési problémák, megfontolások állnak a hátterében. A Bajai kistérségre irányuló területi munkaer -piaci orientáltságú kutatás eredményei remélhet en el mozdítják majd az objektív helyzetértékelés, a kistérségi terület- és településfejlesztést, a szakképzés és a munkaer -piaci beavatkozások irányának meghatározását. Hozzájárulhat a “periféria perifériájára” szorult települések és területek felzárkóztatását szolgáló törekvések eredményességéhez, különösen a területi munkanélküliség hosszú távú komplex kezelésének megértéséhez és sikeréhez. El zmények és célkit zések A kutatás el zményeinek fontos eleme mindannak a szakirodalomnak az áttekintése, amely a doktori értekezés tágabb értelembe vett témájával összefügg. A munkanélküliség - mint gyökeresen új, területi-gazdasági egyenl tlenségi tényez – az 1990-es években került a kutatások középpontjába. A kutatók f leg arra voltak kíváncsiak, hogy melyek azok a jól megfogható, konkrét társadalmi, gazdasági jellemz k, melyek országos szinten jelent s szerepet játszottak a munkanélküliség regionális különbségeinek kialakulásában (FAZEKAS I. 1993). A hazai térszerkezet átalakulásának jellemz it, f bb elemeit, hatótényez it jeles kutatók vizsgálták az utóbbi években, így Enyedi György, Nemes Nagy József, Rechnitzer János is. A munkanélküliség és a tér kapcsolataira a korábbi vizsgálatok kevesebb figyelmet szenteltek. A gazdasági tér önállósága, megfogalmazása különböz el zményekkel bír. Egyesek önálló, elvont térként definiálják (RECHNITZER J. 1994, NEMES NAGY J. 1998), mások nem tartják indokoltnak a természeti tért l való leválasztását (TÓTH J. 1996). A periféria-körülmények között zajló, a centrum-periféria hatásai által formált fejl dés regionális különböz ségei sajátosan új megvilágításba kerültek a rendszerváltás nyomán. Részben a növekv érdekl dés hívta életre, részben pedig az “alföldi tünetek” tanulmányozását aktuálisnak és fontosnak tartó – országgy lési- és kormány határozatok által nyomatékosított - politikai akarat indította el azt a nagyszabású Alföld Kutatási Programot, amelynek 1991. és 1993. között felhalmozott tudományos eredményei 14 kötetben láttak napvilágot (CSATÁRI B. 1995) A területi különbségek leküzdésének és vizsgálatának igénye az 1980-as években tovább er södött, hiszen az európai országok többségében számolni kellett a munkanélküliség tömeges megjelenésével, ami azzal járt együtt, hogy a területi egyenl tlenségek vizsgálatával párhuzamosan elkezd dtek a munkanélküliség területi különbségeit, és azok okait feltáró vizsgálatok, kutatások is. Magyarországon az 1990es évek elejét l - a gazdaság átalakulásától kezd d en - kezdtek el egyre mélyebben foglalkozni a kutatók, szakemberek a munkanélküliség területi vizsgálatával. Küls periféria megközelítésben f leg Magyarország keleti, határmenti területeit vizsgálták, a déli perifériákról kevés anyag áll rendelkezésünkre. A dél-alföldi,
3
határmenti települések vizsgálatának eredményeit Pál Ágnes és Szónokyné Ancsin Gabriella publikálták korábban (1994,1996,1999). E vizsgálatok során Baját, a határtól való távolsága miatt nem min sítették ugyan határmenti kisvárosnak, de erre a térségre is igaz az a megállapításuk, miszerint „a határral közvetlenül érintkez kistelepülések és kisvárosok gazdasága elmaradott, a munkaer összetétele, az információkhoz való hozzáférésük, sem az infrastruktúrájuk nem teszik lehet vé az ott lév vállalkozások számára a külkapcsolatok b vítését, a külföldi t ke számára sem jelent vonzer t”. A határmenti területek - Tóth József és részben Erd si Ferenc találó kifejezésével élve - a “periféria periréfiáivá” váltak (TÓTH J. 1985, 1988. ERD SI F. 1988, ERD SI F. - TÓTH J. szerk. 1988). A 2004-es csatlakozások után a schengeni határ egy része délre tolódott, olyan körzetekben emelkedik ki falként, ahol hagyományosan kívánatos az átjárhatóság fenntartása (TÓTH J.2004). A korábbi kutatások általában regionális és megyei szinten vizsgálták a munkanélküliséget, számtalan tanulmány, elemzés született ebben a témában. BALCSÓK I. (2005) doktori értekezésében egyenesen azt állította, hogy kistérségi munkaer piacok nem léteznek. Talán ez a szemlélet az oka annak, hogy a kistérségi, települési munkanélküliség vizsgálatával elvétve tör dtek a korábbi kutatások, pedig a földrajztudomány, mint a természeti és a gazdasági tér tudománya általában különös figyelmet szentelt e térkategóriáknak. Az ún. határ mente program f bb eredményeit az észak-kelet Alföld határmenti területeinek helyzete - a felzárkózás lehet ségei és esélyei c. tudományos jelentés tartalmazza (BARANYI B. SZERK. 1999). Figyelemre méltó Ger Henriett Emese, Az EU-integráció hatása a magyar munkaer piac területi széttöredezettségére c. írása, amelyben az Európai Unióban és Magyarországon az egyes régiók, helyi munkaer piacok területi egyenl tlenségeinek befolyásoló tényez it taglalja. CSATÁRI B.(1999) szerint néhány év alatt elvégezhet lenne az uniós csatlakozás után kiemelked fontosságúvá váló alföldi határterületek teljes és részletes elemzése, amely többek között magában foglalhatná a perifériák eltér lehet ségeit, a kapu, és közvetít szerepek kialakulásának, a határon átnyúló térségi integrációs kapcsolatoknak, a nemzetiségi és társadalmi kapcsolatoknak a kérdéseit is. A Bajai kistérség szinte egyedülálló módon magán hordozza a periféria területek összes jegyeit (1.ábra). 1. ábra: A Bajai kistérség a 174 magyar kistérség között
Forrás: KSH, VÁTI, TEIR, 2007.
4
A Dél-alföldi régió, a Dél-dunántúli régió, Bács-Kiskun-, Tolna- és Baranya megye határán helyezkedik el, egyetlen természetes határa a Duna, amely a kistérség nyugati oldalán húzódik. Déli határa a magyar - szerb országhatár. A Bajai kistérségben 19902001-ig tízezer f vel csökkent a foglalkoztatottak száma a kistérségben, ebb l 7000 munkahely a falvakban veszett el. A munkanélküliség 1993-ban soha nem látott magasságba szökött, amely jórészt mai napig megmaradt mind szerkezetében, mind mértékében, nagy széls ségeket mutatva a területen. Jó néhány kérdésre hiányzik a válasz. Mi lett a korábbi virágzó gazdasággal? Hova t ntek a munkáltatók? Milyen új vállalkozások jöttek létre a területen? Felmerült, hogy megfelelnek-e egyáltalán a jelenleg használt mutatók a területi munkanélküliség valódi nagyságának és az egyes területek közötti különbségek ábrázolására. A kutatók általában elfogadják a nemzetközi standard módszertant, vagy a területen regisztrált álláskeres k arányát kiindulási alapnak, csak néhány esetben találkoztam a szakirodalomban eltér megközelítéssel. OBÁDOVICS CS. (2004) olyan sajátos területi mutatószámokat készített, mint pl. a korindexet, id indexet vagy iskolázottsági indexet, amelyekkel meghatározta az egyes térségek közötti munkanélküliség-típusokat kor, munkanélküliség ideje, vagy iskolázottsági bontásban. El remutatók ezek az indexek abból a szempontból, hogy a munkanélküliség egy-egy min ségének térbeli összehasonlítására tesznek kísérletet. Hiányzik azonban továbbra is egy olyan komplex mutatószám, amely nemcsak a munkanélküliek számszer arányára, és egyes csoportjainak összehasonlítására alkalmas, hanem meghatározza a munkanélküliség „mélységeit” is. Az ország munkanélküli térképére nézve csak a munkanélküliek arányának térbeli különbségei láthatóak általában, és hiányoznak a mélységi, min ségi különbségek ábrázolása. A mély munkanélküliségi mutató megalkotásával és a területi különbségek ábrázolásával szeretnék választ adni erre a kérdésre. Feltételezésem szerint a munkanélküliség mélységeinek ábrázolása esetén egy egészen másféle térkép jön létre. A határ menti helyzetb l adódóan szükségesnek láttam a szomszédos, szerb terület munkaer -piaci helyzetét is vizsgálni. A magyar szakirodalomban nem találtam elemzést, vagy térségi jellemzést a zombori munkaer piacról, így magam gy jtöttem anyagot ehhez a részhez. Feltétlenül említést érdemel, hogy a kilencvenes évek elején dúlt a délszláv háború, ami elöl sokan - f leg magyar nemzetiség jugoszláv állampolgárok – menekültek Magyarországra. SZÓNOKYNÉ ANCSIN G.(2001) értékes kutatása foglalkozott a jugoszláv bevándorlók a határ közeli falvakban létrehozott vállalkozásaival. A szerb állampolgárok magyarországi munkavállalásának területi jelenlétére következtetni lehet DÖVÉNYI Z.(1994) a „Magyarországon él idegenek területi megoszlásáról” folytatott korábbi kutatásából. Vizsgálati eredményei szerint minden harmadik településben regisztráltak bevándorlási engedéllyel rendelkez külföldit, de vendégmunkások csak minden 25. helységben éltek. Ez külön érdekes, ha figyelembe vesszük, hogy 1993. végén regisztrált, mintegy 9500 menedékes többsége az ország déli határa mentén, egy mindössze 15–20 km széles zónában élt (DÖVÉNYI Z. 1994). Kíváncsi voltam a magyarországi munkavállalási engedéllyel rendelkez , szerb állampolgárok ezredforduló utáni magyarországi helyzetére, a területi munkaer piacra gyakorolt hatásukra. A szerb munkavállalásra vonatkozóan saját kutatással szereztem be adatokat, amiben nagy segítséget jelentett az FSZH Külföldiek magyarországi munkavállalása c. összefoglalója (www.áfsz.hu).
5
A téma irodalma b séges és szerteágazó, érdekes azonban, hogy a dél-dunántúli és délalföldi határmenti kutatásokból a Bajai kistérség szigetszer en kimaradt ugyanígy területi munkaer -piaci tanulmányok sem készültek err l a térségr l. Reményeim szerint jelen értekezésem hozzájárulhat majd a Bajai kistérség területi munkaer -piaci jellemz inek alaposabb megismeréséhez, és a déli határ-térségek, alapvet en periféria helyzetéb l adódó problémáinak felderítéséhez. A kutatás történelmi el zményeit vizsgálva azt látjuk, hogy a bajai térség nem el ször került a történelem során ilyen periféria helyzetbe. A 18. század vége, a 19. század els kétharmada – a dunai g zhajózás következtében - a bajai kereskedelem fénykora (RAPCSÁNYI J.1934). A délvidéki gabonakereskedelem centruma lett a város, ahol szinte minden megyebeli, s t számos távolabbi településnek külön raktára üzemelt. Az 1802ben befejezett és hajózhatóvá tett Ferenc-csatorna tovább er sítette Baja pozícióit. Baja város a magyar városok rangsorában, 1715-ben a 49. helyen, 1828-ban a 24. helyen állt (BELUSZKY P.1999). Egyre több városi szerepkört betölteni képes piacközpont lett bel le. Hanyatlása a XIX. századi vasútépítések következtében kezd dött. Az újonnan épül vasúti f vonalak elkerülték a várost és a térséget. 1879-ben a vasút építéséért eljáró kalocsai, bajai, zombori, apatini küldöttek és az 1883.évi – közlekedési miniszterhez benyújtott - kérvény kudarcot vallott, így a f vonal Budapest – Szabadka között épült meg, amelyet 1885-ben át is adtak a forgalomnak (RAPCSÁNYI J.1934). Tíz évvel kés bb, 1895-ben épült meg a Baja-Zombor-Újvidék szárnyvonal, amely már nem tudta visszaadni Bajának az id közben f vonalak mentén kiépül gazdasági központok által elhódított szerepet. Trianon számos piaci kapcsolatot elvágott, forgalmas utakat tett zsákutcává, de a jelent s létszámú iparos, keresked és értelmiségi rétegek nem adták fel, s a város hamarosan stabilizálta piacközponti és intézményi centrum szerepét.(Majdán J.1987) A trianoni diktátum számos piaci kapcsolatot elvágott, forgalmas utakat tett zsákutcává, ezáltal került határ menti perifériává Baja és térsége. A II. világháború utáni a jugoszláv határ menti területek elszigetelése úgyszólván a lövészárokrendszerrel volt egyenl errefelé. Az 1960-as évek közepét l új gépipari beruházásokra került sor, és az 1970-80-as években további több ezer ipari munkahely létesült Baján. A kistérség településeinek legnagyobb foglalkoztatói azonban a helyi termel szövetkezetek voltak, amelyek melléküzemágaikban ipari bedolgozó tevékenységet is folytattak. Érsekhalmán és Sükösdön m ködött a Hosszúhegyi Mez gazdasági Kombinát, Vaskúton m ködött a Bajai Mez gazdasági Kombinát borászati üzeme, Sükösdön a kalocsai KAGE paprikafeldolgozó üzeme, Csátalján a Ganz egy kihelyezett üzemcsarnoka, Bácsbokodon tejüzem. Mátéházán, Bácsbokodon, Csátalján és Garán a Bajai Mez gazdasági Kombinát telephelyei m ködtek. A térség rendszerváltozást követ traumáját nem is az átalakulás okozta, hiszen ez a folyamat az egész országban nagyjából hasonlóan játszódott le. A kilencvenes évek autópálya építési koncepcióiban, és az azt követ hanyatlásban, szinte megismétl dött egy 100 évvel korábbi gazdaságtörténeti esemény Bajával kapcsolatban. A befektet k messze elkerülték a bajai térséget, amihez jelent sen hozzájárult a szomszédban dúló délszláv háború is. Ahogy 1895-ben a megkésett bajai vasúti szárnyvonal, úgy ma az autópályához csatlakozás 15 éves késése behozhatatlan hátrányokhoz vezetett Baja és térsége gazdaságára nézve.
6
A munkaer -piaci el zményekb l látjuk, hogy a kilencvenes évek elején – 19931994-ig - a magyar munkaer piacot a munkanélküliség ugrásszer növekedése, a foglalkoztatás és a gazdasági aktivitás drámai csökkenése jellemezte. A kezdeti strukturális munkanélküliséget a globális munkanélküliség váltotta fel. A területi szinten a hatások látványosak voltak, hiszen a válságtérségekben a munkahelyek tömegesen sz ntek meg, egy-egy ágazat összeomlásával egész térségek, települések kerültek nehéz helyzetbe. Mindez sújtotta a munkaer kibocsátó térségeket is, így az ágazati válságok területi válsággá szélesedtek ki (PAPP I. 2004). A keleti piacok elvesztése a mez gazdaságban szintén megingatta a korábbi szerkezeti és termelési rendszert (2.ábra). 2. ábra: A 10%-os munkanélküliséget meghaladó munkaer -piaci körzetek a rendszerváltás els éveiben
Forrás: OMK, 1995. szerk. Csehné Papp I.
Megfigyelhet (1992. III. állapot térképéb l), hogy a keleti rész után a periféria területeken jelent meg a munkanélküliség. Ehhez még hozzátehetjük az országon belüli nyugat-kelet irányú földrajzi helyzetb l adódó er s meghatározottságot. A munkanélküliség országon belüli regionális különbségeit vizsgálva alapvet sajátosságokkal találkozunk, mint a stabilitás a térségi különbségekben, a nyugat-kelet irányú dualizmus, az általában fordított irányú összefüggés a település mérete és a munkanélküliség mértéke között (SCHWERTNER J. 1994). Nyomon követve a hazai munkanélküliség változását megállapítható, hogy sem a régiók, sem a megyék, de a munkaer -piaci körzetek szintjén sem történt jelent s relatív elmozdulás. Térségi szempontból elmondható, hogy az 1992. év elején ismert térségi különbségek tovább konzerválódtak. A munkanélküliség által leginkább érintett körzetek az ország észak-keleti és keleti részén összefügg térségeket alkotnak, míg az Alföld többi részén, illetve a Dunántúlon szétszórtan helyezkednek el (CSEHNÉ PAPP I. 2007). A munkanélküliség területi mérsékl désében tetten érhet a megépül
7
autópályák térszervez hatása. Az autópálya nyomvonalak mentén csökkent a munkanélküliség. Erre jó példa Kecskemét és Kiskunfélegyháza környékének gazdasági fellendülése. A forgalmi árnyékba került határ menti térségekben azonban ez a fellendülés elmaradt, tovább mélyítve a területi különbségeket. A munkanélküliség megjelenése a Bajai kistérségben hasonló ütemben zajlott, mint Magyarország más területein. A munkanélküliség megjelenését és terjedését illet en a bajai térség ugyanakkor nem tipikus magyar eset. A térség hagyományosan mez gazdasági terület volt. Az 1970-80-as években több ezer ipari munkahely létesült Baján. A 90-es évek els privatizációs hullámában a nagy bajai vállalatok közül a legtöbb megsz nt, vagy kisebb gazdasági társaságokban folytatták korábbi gazdaságos tevékenységüket, az alkalmazottak töredékét foglalkoztatva. A kistérség településeinek legnagyobb foglalkoztatói a helyi termel szövetkezetek el bb melléküzemágaikat, kés bb f tevékenységüket is sorra megsz ntették, amivel a legnagyobb települési foglalkoztatók sz ntek meg. A Baján foglalkoztatottak jelent s része a kistérség településeib l ingázott naponta, így a munkanélküliek els és legnagyobb hulláma a környez községek lakóiból került ki. Ennek a folyamatnak a következménye volt, hogy 1993 nyarára több mint 6000 f munkanélkülit regisztráltak. Ez a növekv tendencia 1993-ban megállt és a területi munkanélküliség folyamatosan mérsékl dött egészen 2002. augusztusig, amikorra a regisztrált munkanélküliek száma 2950 f re csökkent. Azt követ en a kistérségi munkanélküliség folyamatosan n (3. ábra). 3. ábra: A (KSH) munkanélküliségi ráta (%) alakulása a kistérségben
Forrás: www.afsz.hu
A bajai területen a munkanélküliség trendje sajnos a kutatás lezárásának id pontjáig tovább romlott, 2008. végére az álláskeres k száma elérte az 1996-os szintet. A kistérség települései között jelent s gazdasági különbségek vannak (a munkanélküliséget település szinten kifejez területi mutató tekintetében a két széls mutató között 10 százalékpontnyi a különbség). A 2008-as év végére a gazdasági válság hatására 4900 f nét több álláskeres t regisztráltak a bajai munkaügyi kirendeltségen. Dolgozatom f célja, hogy a Bajai kistérség munkaer piacának f bb területi sajátosságait bemutassam, az eredmények értékelésével ajánlásokat fogalmazzak meg a területen lév , vagy megtelepülni szándékozó vállalkozások, települések vezet inek,
8
valamint azon intézmények munkatársainak, akik közvetlen vagy közvetett módon hathatnak a terület- és településfejl désre, a gazdaságfejlesztésre és a helyi munkaer piacra. Fontos célkit zése a dolgozatomnak, hogy a munkanélküliség kezelésével foglalkozó szakemberek figyelmét felhívjam a Bajai kistérség példáján keresztül a kistérségi munkanélküliség területi vonatkozásaira, települési trendjeinek felismerésére, mérésének eltér módszertani lehet ségére, problémáinak jobb megértésére. Részcélom a Bajai kistérség periférizálódásának bemutatása, illetve összefüggések keresése a kistérség periférikus elhelyezkedése és a helyi munkanélküliség alakulása között, nem titkolva ezzel a periférizálódás megállításához való hozzájárulásom szándékát sem. Célom volt, hogy összefüggést keressek az AM könyvet kiváltók földrajzi elhelyezkedése és a munkáltatók foglalkoztatási szokásai, valamint a regisztrált álláskeres k számának növekedése között. A szomszédos szerb terület munkaer -piaci helyzetének elemzésével, a szerb munkavállalók magyar munkaer piacon való jelenlétének vizsgálatával, a határmenti munkaer piacok együttm ködési lehet ségét is fel szeretném tárni. A vizsgálat reményeim szerint segíti a kistérségben m köd kis és közepes vállalkozások humán er forrás igényének kiszolgálását és a munkaer -piaci képzések szakirányainak pontosabb meghatározását. Bízom abban, hogy a térségi munkaer -piaci szerepl k jobban megismerik majd kutatásom által a kistérség munkaer piacának f bb folyamatait, a foglalkoztatottság és munkanélküliség területi, és részben strukturális aspektusait. Hipotéziseim: 1. A Bajai kistérség a kilencvenes évek gazdasági átalakulásának következtében egyre jobban periférizálódik, amely folyamat a térség peremén lév települések irányában gyorsuló. A periféria jelleg er södésével növekszik a munkanélküliség, amely meghatározza a terület alapvet demográfiai folyamatait is. 2.
A kistérség rendszerváltozás után átalakult gazdasági szerkezete elavult, jelenleg nem szolgálja a foglalkoztatás b vülését. A vállalatok kevésbé magas hozzáadott érték termékeket állítanak el , illetve alacsony hatékonyságú szolgáltatást nyújtanak. A kistérség periféria településein kisebb a vállalkozói aktivitás.
3. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történ foglalkoztatás, mint új atipikus foglalkoztatási forma, 2004. után dinamikusan terjedt el a kistérségben és Magyarországon. E munkavállalási forma eredeti céljához képest a munkanélküliség növekedését, a foglalkoztatás csökkenését, valamint a fekete foglalkoztatás növekedését idézte el . Alkalmazásának jelenlegi formája nagy károkat okoz a foglalkoztatásban. 4. A kistérségi munkanélküliség növekszik, a kistérség periféria-településein egyre mélyül a probléma. Az országhatár és a Duna periferizáló hatására a kistérség településein belül határ menti munkanélküliségi tengelyek jöttek létre. A munkaer piacon hátrányos helyzet nek tekinthet munkanélküliek számának súlyozásával, olyan komplex területi, települési, mélységi munkanélküliségi mutatót lehet alkotni, ami az eddig használt területi munkanélküliségi mutatókhoz képest pontosabban mutatja a munkanélküliség nagyságát, mélységét és ezek különbségeit
9
az adott területek között. Amennyiben ezt a mutatót felhasználva elkészítjük a munkanélküliség települési térképét, az eddig ismertt l eltér munkanélküliség „tájat” kapunk. 5. A szomszédos szerb térségben hasonló a munkanélküliség nagysága. A bajai és a zombori térségek munkaer piacai kis mértékben hatnak egymásra. Jelent s számú szerb munkavállaló vándorol át a Bajai kistérségbe. Kutatási módszerek A vizsgálatomhoz szükséges adatbázis összeállítása alapvet en két forrásból történt. Egyrészt felhasználtam a már meglév adatbázisokat, másrészt magam gy jtöttem adatokat. A komplexitás alapelvét szem el tt tartva, a 2001-es népszámlálási adatok, és a KSH kistérségre vonatkozó adatainak elemzését végeztem. A KSH és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (továbbiakban FSZH) településsoros munkanélküliségi adatait gy jtöttem, rendszereztem és táblázatokba foglaltam. A települési szint adatokat egyenként, településhatáros térképen ábrázoltam. Minden egyes mutató térképi megjelenítésével párhuzamosan az adatokat sorrendbe állítottam, és a listán elfoglalt pozíciókat a településállományon belüli helyezésként fogtam fel. Az elkészített kartogramokhoz szöveges leíró, elemz részt készítettem. A munkanélküliség területi adatainak bemutatásához, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ (továbbiakban DaRMK) Bajai Kirendeltségének, ÁFSZ (Állami Foglalkoztatási Szolgálat) által közzétett települési relatív mutatóit1 használtam fel. A 2001-es népszámlálásból az alábbi alapadatokat használtam fel: demográfia, foglalkoztatottság, munkanélküliség. A munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatokat az ÁFSZ KMSRb l (Kistérségi Munkanélküliség Statisztikai Rendszere) válogattam. A TÁGINTER (társadalmi, gazdasági, infrastrukturális, természeti tér) szféráinak swot (strength, weaknesses, opportunities, threats) analízisét készítettem. Ezeket a szféránkénti swot analíziseket összesítve tekintettem a kistérség munkanélküliségének területi és strukturális problémáira. A települések tetraéder-modell törvényszer ségeit, szerkezeti azonosságokat felhasználva kiterjesztettem a Bajai kistérség – mint a szférák együttm köd rendszerének – lehetséges szintjére. A min ségi módszerekb l a kérd ívet és az interjút használtam fel kutatásom során. A 80-as évek vállalatainak foglalkoztatási létszám adatait, az egykori vállalat és településvezet k megkérdezésével rekonstruáltam. A települések önkormányzatának a megkérdezése az önkitölt s kérd ívvel történ kutatás lebonyolításához, egyfajta forrásbázis megteremtéséhez szolgált alapul, amelynek ugyanakkor megvolt az a nagy el nye, hogy az önkormányzatok által megadott válaszok - a kért módon - nem csak egyéni, hanem lakossági véleményt tükröztek, azaz a településeken él k többségi álláspontját rögzítették, a hiteles információkat igényl kérdések esetében pedig a legfrissebb, hivatalos önkormányzati adatok kerültek így napvilágra. A kérd íves felmérést kiegészítette a polgármesterekkel, továbbá vállalkozókkal, munkaügyi szakemberekkel készült interjúsorozat. Ezek fontos kiegészít forrásai voltak a kutatásnak, egyszersmind a dolgozat elkészítésének.
1
Relatív mutató - nyilvántartott álláskeres k a munkavállalási korú népesség %-ában
10
Az alkalmi munkavállalás – mint atipikus foglalkoztatási forma – vizsgálatához az Alkalmi munkavállalásról szóló 1997. évi LXXIV. törvényt, és módosításainak hatását vizsgáltam területi vonatkozásban is. Az ÁFSZ területi szerveinek (FSZH, Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ (BKKM) Csongrád Megyei Munkaügyi Központ (CSMMK), Békés Megyei Munkaügyi Központ (BMMK) - els sorban a DaRMK Bajai Kirendeltségének – adatait gy jtöttem, rendszereztem. Segítségemre voltak még a KSH, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi F elügyel ség (OMMF) adatai, valamint a munkanélküliséggel és foglalkoztatással összefügg tájékoztatói. A dokumentumelemzés során igyekeztem feltárni a törvényi szabályozáshoz vezet problémákat, az alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel történ foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszer sített befizetésér l szóló jogszabály megalkotásának és kés bbi változtatásainak indokait, a kutatott jelenség tendenciáit. Kutatásomban az országos, a dél-alföldi statisztikai régió, azon belül a Bajai kistérség AM könyv adatainak elemzésével szerettem volna választ kapni arra a feltevésemre, hogy a foglalkoztatás rugalmassága helyett nem növelte-e túlzott mértékben a munkavállalók kiszolgáltatottságát ez a foglalkoztatási forma. A szerb állampolgárok magyarországi munkavállalásának területi vizsgálata kapcsán a Bács-Kiskun és Csongrád megyében 2004-2007-ben kiadott munkavállalási engedélyeket tekintettem át, kiegészítve az FSZH által közzétett külföldiek magyarországi munkavállalásáról készült elemzésének tanulmányozásával. Interjút készítettem a Szerb Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat zombori területi igazgatójával. A szerb munkaügyi szervezet internetes honlapján található angol nyelv tájékoztatókat lefordítottam, amelyek információ-b ségüket és módszerességüket tekintve meg sem közelítik a magyar ÁFSZ hasonló honlapján találtakat. Ezt kiegészítend , a szerb munkaer piacról szóló internet irodalmat is tanulmányoztam. A nehézségek ellenére viszonylag korrekt munkaer -piaci tájékoztatást kaptam a határ túloldalának munkanélküliségér l, területi, települési problémáiról. Vizsgálatomban továbbá egy olyan települési szint , komplex munkanélküliségi mutató megalkotására törekedtem, amely képes és alkalmas a munkanélküliség mennyiségi paraméterein túl a min ségi paraméterének feltárására is. Alapvet en a településsoros mutatókat és az általam készített mélységi munkanélküliségi mutatókat használtam egy új megközelítés térségi mutató összeállításához. Az FSZH által közölt településsoros (relatív) mutatókat hasonlítottam össze az új komplex mutatóval. Azt vizsgáltam, hogy a kapott értékek hol fedik egymást, milyen esetekben térnek el és ennek mi az oka. Térképi ábrázolás segítségével a munkanélküliség szempontjából hasonló települések elhelyezkedéséb l tengelyeket, területi koncentrációkat kerestem. Vizsgálatomban a DaRMK Bajai Kirendeltségének munkanélküliségi adatait gy jtöttem és rendszereztem különféle szempontok szerint. Segítségemre voltak még a KSH valamint az FSZH településsoros munkanélküliségi elemzései. Tanulmányoztam azokat a munkanélküliségi számítási módszereket, amelyeket a KSH és az ÁFSZ alkalmaznak a különféle mutatók számításánál. A munkaer piacon az öt leghátrányosabb csoportba tartozó álláskeres k számának súlyozásával mély munkanélküliségi mutatót (MMM) hoztam létre. Az (MMM) képzése szempontjából lényeges volt az adott hátrányok súlyozása. Ezeket, az összetev ket a munkaer -piaci szerepl k, települési vezet k és szakemberek véleményezése után súlyoztam. Ennek következtében az index tényez i és súlya az alábbiak szerint alakult.
11
A súlyszámot 0-tól 0,5-ig képeztem az összehasonlítás egyszer bbé tétele miatt. - pályakezd munkanélküliek - tartós (12 hónapon túli) munkanélküliek - legfeljebb 8 osztályt végzettek - megváltozott munkaképesség ek - ötven év felettiek
súlya súlya súlya súlya súlya
= 0.2 = 0.5 = 0.4 = 0.2 = 0.3
A munkaügyi központ települési adataiból kigy jtöttem az adott célcsoport számát (X), ebb l kiszámoltam a hátrányos csoportok arányát (%), amelyet megszoroztam a komponens súlyszámával. X/ P (pályakezd k aránya)
* 0.2 = A
X/T (tartósak munkanélküliek aránya)
* 0.5 = B
X/A (alapfokú végzettség ek aránya)
* 0.4 = C
X/M (megváltozott munkaképesség ek aránya)
* 0.2 = D
X/Ö (ötven év feletti munkanélküliek aránya.)
* 0.3 = E
A+B+C+D+E = MMM (települési) A mély munkanélküliségi mutató a fenti módszerrel egy 0 – 140-ig terjed szám. Nulla a hátrányok szempontjából ideális eset, ha pl. minden regisztrált munkanélküli 30 év körüli nem tartós munkanélküli, szakmunkás. A 140 pont a hátrányok szempontjából legsúlyosabb eset, ha mindenki 50 év feletti, 8 osztályt végzett, megváltozott munkaképesség , tartós munkanélküli. Excell táblázat segítségével rendszereztem és összehasonlítottam a meglév települési mutatókat és az általam összeállított települési MMM adatait (4.ábra). 4. Ábra: Négy település munkanélküliségi mutatói régi és új megközelítésben Hercegszántó 9,64% Területi mutató
Mély munkanélküliségi mutató
MMM: 45
Vaskút 9,35% Területi mutató
Mély munkanélküliségi mutató
MMM: 36
Fels szentiván 9,05%
Érsekhalma 9,11%
Területi mutató
Területi mutató
Mély munkanélküliségi mutató
Mély munkanélküliségi mutató
MMM: 40
MMM: 54
Forrás: ÁFSZ, 2008. januári adatok alapján, saját szerkesztés
12
Az összehasonlíthatóság miatt a kapott átlag értékek arányosításával tettem összehasonlíthatóvá. Majd az ebb l készített kistérségi mélységi sorrendet összehasonlítottam a területi mutatóval készített sorrenddel. Mivel a települési horizontális, és vertikális munkanélküliség együttese a tényleges munkanélküliség, a területi munkanélküliségi mutató (TMM) és mélységi munkanélküliségi mutató (MMM) szorzatát képeztem. Tehát ebben a megközelítésben: TMM x MMM = TÖM (települési összesített mutató). Ezzel megkaptam a települési, összesített munkanélküliségi mutatót (TÖM). A három mutatóval a munkanélküliségi helyzet számait sorrendbe állítottam. (TÖM). Összehasonlítást végeztem a jelenleg használt területi mutatók és a mélységi mutatók értékeinél, a megközelítés szemléltetésére horizontális és vertikális ábrázolást alkalmaztam. Kutatásom tágabb id beli keretét 1990. és 2008. közé helyeztem. Nem álltak ugyan rendelkezésemre teljes adatsorok, de a fontosabb id szakok (ezredforduló, EU csatlakozásunk ideje) adatait alkalmasnak találtam egy-egy kiemelked jelenség területi vonatkozásainak bemutatására. Az eredmények összefoglalása, javaslatok 1. A Bajai kistérség egyre inkább magán hordozza a periféria területek összes jegyeit. Az elmúlt évtizedekben a küls határok elszigetel jellege érvényesült dominánsan. A kistérség eddigi periféria helyzete Magyarország 2004-es EU csatlakozás után, a schengeni határ mentén romlott, ami nem határozza meg azonban végletesen a terület sorsát. A lakónépesség átlagon felül csökkent. A kevés munkalehet ségb l adódik, hogy a fiatalok körében egyre jelent sebb a munkavállalási célú elvándorlás, ez adja meg a terület f demográfiai jellemz jét, a népesség fogyását és elöregedését (5.ábra). 5. ábra: A lakónépesség csökkenése 1997-2007 között (%)
Forrás: KSH
Javaslat: Nagyon fontosnak tartom, hogy miel bb épüljön meg a Baja-Bátaszék vonalon egy gyorsforgalmú út, amely a térséget az épül M6-os autópályával kapcsolná össze. Javaslom továbbá a hercegszántói határátkel hely teherforgalom fogadására alkalmas
13
átépítését, valamint a garai és bácsborsódi határátkel helyek miel bbi megnyitását. Mindezek serkent en hatnának a gazdaságra, a munkahelyek b vülésére és a népesség megtartására. 2. A kistérség gazdasági bázisa a mez gazdaság és az erre épült feldolgozóipar, de jelent sek a szállítási-forgalmi és a tercier-quaterner funkciói is. A kistérség gazdaságának egyik legmélyebb problémája a létrehozott termékek alacsony hozzáadott érték tartalma. Ez nagyrészt a mez gazdaság túlsúlyával, a feldolgozóipar kevésbé korszer technológiájával, az innovatív tevékenységek alacsony jelenlétével magyarázható. A foglalkoztatás túlnyomórészét kitev , 1-9 f t foglalkoztató vállalkozások 66%-a Baján található. A foglalkoztatás területi változásait összegezve egyre inkább Baja irányába mutató foglalkoztatói koncentrációt figyelhetünk meg. Az ezer lakosra jutó vállalkozások települési eloszlását vizsgálva az látható, átlag feletti vállalkozói aktivitás a kistérség központjához közel fekv , nagy lélekszámú, nagyobb néps r ség , f útvonal menti, német nemzetiség vagy nagyarányú keresztény hív lakosságú településeken van. Az átlag alatti vállalkozói aktivitás a kistérség déli perifériáján fekv , kisebb néps r ség , délszláv nemzetiségek által lakott, Bajától több mint 15 km-re lév , határ vagy Duna menti településeken található (6. ábra). 6. ábra: Ezer lakosra jutó m köd vállalkozások településenként
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés,2003.
Javaslat: Adókedvezményekkel és egyéb ösztönz kkel járuljanak hozzá a települési önkormányzatok a korszer technológiával rendelkez , új vállalkozások betelepüléséhez, illetve a m köd vállalkozások technológia váltásához. A kistérségi összefogással és célzott területfejlesztéssel, valamint települési ösztönz kkel (kedvezményes terület átadás, infrastruktúra fejlesztési támogatások,
14
adókedvezmények, stb.) kellene az innovatív iparágakat a térségbe csábítani. Ennek a célnak az eléréséhez elengedhetetlenül szükséges a bajai Eötvös József F iskola bevonása, vállalkozás szervez i képzésének fejlesztése, valamint a helyi szakképz iskolák nagyobb részvétele a keresletvezérelt munkaer -piaci, tanfolyami képzések számának és színvonalának emelésére. A Kecskeméti Regionális Képz Központnak célszer lenne egy bajai bázist létrehozni, valamint els sorban a Jelky András Szakképz Iskolának ki kellene terjesztenie tevékenységét a feln ttek szakképzésére. A Bajai kistérség összes településére lebontva célszer lenne egy közös vállalkozásfejleszt stratégiát kidolgozni a vállalkozás-hiányos településeken külön akciótervvel. A soknemzetiség térség nemzetközi kulturális kapcsolataira építve kellene külföldi vállalkozások t kebevonását serkenteni nem csak települési, hanem kistérségi ajánlatokkal. A területi foglalkoztatás növekedéséhez vezetne, ha a jó min ség , bácskai termékek egykori hírnevére (Kincses Bácska) és hagyományaira alapozva a Bajai kistérség kezdeményezné a szomszédos bácsalmási és jánoshalmi, esetleg a határon túli zombori térséggel az összefogást, egy egységes „Bio Bácska” imázs megteremtéséhez. 3. Az kutatás további eredménye, az alkalmi foglalkoztatás területi munkaer piacra gyakorolt jelent s negatív hatásának feltárása. Az alkalmi munkavállalás – mint atipikus foglalkoztatás – tömeges méreteket öltött a kistérségben és Magyarországon egyaránt. A kutatást a kistérségen kívüli területekre is kiterjesztettem, így eredményeib l országos érvény ek konzekvenciákat lehet levonni (7. ábra). 7. ábra: Kiadott AM könyvek aránya régiónként és megyénként 2006-ban
Forrás: FSZH, DaRMK
Az „alkalmi munkavállalói könyv” jelenség térbeli elhelyezkedésére jellemz hogy az ország elmaradottabb részein óriási mérték az elterjedése, a munkáltatók szinte minden ágazatban élnek ennek az atipikus foglalkoztatásnak a lehet ségével, kiszolgáltatottá téve ezzel emberek százezreit. Az országos és területi adatok összehasonlítása meger sítette azt a föltevésemet, hogy a foglalkoztatási forma kezdetben pozitív hatását sokszorosan túlszárnyalta az AM könyv „árnyék” oldala. A kutatásban összegy jtött és elemezett adatokat összegezve megállapítható, hogy 2006-2007. években, a vizsgált területeken egyaránt növekedett a regisztrált munkanélküliek, a foglalkoztatottak, a feketén foglalkoztatottak és az AM könyvesek száma. A Bajai kistérségben, 2008-ban 11 ezer (!) érvényes AM könyv volt a munkavállalóknál. Az „AM könyv jelenség”
15
mértékét jól jellemzi, hogy az ország munkavállalási korú, gazdaságilag aktív népességének mintegy 15 %-a rendelkezett alkalmi munkavállalói könyvvel a vizsgált id szak végén. Mindeközben az OMMF ellen rzései azt támasztották alá, hogy a fekete munkavégzés és az AM könyvekkel történ visszaélések száma n tt az elmúlt években. Ha ez a folyamat nem áll meg, az „alkalmi munkavállalók országává” válhat egész Magyarország. Fél , hogy a 2008. végén tapasztalható gazdasági válság hatására, még nagyobb mérték vé válik az AM könyves foglalkoztatás. Javaslat: Az alkalmi munkavállalásról szóló jogszabályt haladéktalanul módosítani kell. Vissza kell térni az eredeti, 1997-es szabályozás céljához, ezt a foglalkoztatási formát csak magánszemély foglalkoztatóknál, esetleg stermel k, illetve mez gazdasági vállalkozók esetében szabadjon használni idénymunkások foglalkoztatása esetén. Ennek az intézkedésnek jelent s következményei lennének az adó és járulék fizetések növelésére is. 4. A bajai térség munkanélküliségét tekintve nem tekinthet tipikus magyar esetnek. A munkanélküliség 2001-2008. közötti a növekedésében megfigyelhet a területen egy kelet-nyugati, valamint egy Duna és egy határ menti munkanélküliségi növekedésitengely. A munkanélküliség növekedése a kistérség központjában, Baján is megfigyelhet . A kistérség romló helyzet települései között jelent s gazdasági különbségek vannak. A 2008. év települési mutatói tekintetében megfigyelhet , hogy Bajától távolodva általában magasabb a munkanélküliek aránya. Elkészítettem a kistérség településeinek - öt komponens súlyozásával készült - mély munkanélküliségi mutatóit (MMM). Itt kett s eredményr l számolhatok be. Egyik a területi munkanélküliség nagyságának új dimenziója, a másik pedig valójában egy új módszer megalkotása (8. ábra). 8. ábra: A települési munkanélküliek arányának (a) és a mély munkanélküli mutatónak (b) területi ábrázolása és eltérései a.)
b.)
Forrás: FSZH, DaRMK, 2008. januári adataiból,saját szerkesztés.
16
Annyiban jelent újdonságot ennek a módszernek alkalmazása az eddig használt területi munkanélküliségi mutatóhoz képest, hogy figyelembe veszi a munkanélküliség min ségi különbségeit is. A hagyományos - ÁFSZ településsoros – települési munkanélküliségi (relatív) mutatókból és az új számítás mutatóiból az is látszik, hogy pl. két közel azonos területi mutatójú településen a mély munkanélküli mutatóval elvégzett számítás szerint majdnem kétszeres a különbség. A mutatók - súlyosság szempontjából - egyedül Dunafalván voltak egyez ek. Ez az eredmény felveti az eddigi támogatás allokáció folytatásának kérdését is. A települési munkanélküliségi adatok sorrendjének és az egy f re jutó közhasznú támogatások települési sorrendjének összehasonlításakor megfigyelhet , hogy a települési beavatkozások nem állnak arányban a települések munkanélküliségének nagyságával, nem szolgálják megfelel en a területi egyenl tlenségek felszámolását. A települési összesített mutató (TÖM) területi modellezésének eredményeként megállapítható, hogy Sükösd, Csávoly, Gara, Baja, Hercegszántó, tekintetében súlyosabb a helyzet, mint amit a települési mutatók jeleznek. Bátmonostor, Szeremle esetében a települési munkanélküliség kisebb (9. ábra). 9. ábra: A FSZH hagyományos településsoros munkanélküliség (a) térképének, és a mély munkanélküliséget is figyelembe vev települési összetett mutató (TÖM) (b) térképének összehasonlítása a.) b.)
Forrás: FSZH, DaRMK, 2008. januári adatai alapján - MMM számítással - saját szerkesztés.
A felvázolt módszer számaiból látható hogy ez a dimenzió er teljes módon differenciálja a településeket, megváltoztatja a probléma-sorrendet az eddigi munkanélküliségi mutató alkalmazásához képest. A TÖM térkép települési összehasonlításából kaptam azt az eredményt is, hogy van egy a Duna menti tengely, egy a Szerb határ mentén lév tengely és egy „homokhátsági” tengely, ahol a települések munkanélkülisége nagyobb a kistérségi átlagnál. A két módszer munkanélküli adatsorait összehasonlítva arra az eredményre jutottam, hogy a kistérségi települések munkanélküliségének kétféle megközelítés mutatója lényegesen eltér egymástól. A két módszer munkanélküli adatsorait összehasonlítva azt az eredményt kaptam, hogy a kistérségi települések munkanélküliségének kétféle
17
megközelítés mutatója lényegesen eltér. Az új megközelítés indexekb l látható, hogy a munkanélküliség kezelésére használt eddigi számok félrevezet k, a települési munkanélküliség eddigi sorrendje – súlyosságot is vizsgálva -, lényegesen megváltozik (10.ábra). 10. ábra: A munkanélküliség települési sorrendje - az eddig használt és az új (TÖM) mutatóval -, és a 2007. évi, egy álláskeres re jutó közhasznú támogatás sorrendje. Tel. mutató szerinti sorrend MMM szerinti sorrend Összesített szerinti sorrend Össz. tám. szerinti sorrend
25
sorrend
20
15
10
5
B N ác em sb es ok ná od N ag dud v yb ar ar ac B sk ác a sb or só d É rs B ek aj cs a an ád Fe C ls sát sz alja en tiv É rs ek án ha lm a H V er a ce sk gs út B zá át m ntó on os to r S ük ös d G ar a D áv od C sá vo ly R S ém ze re B D ml ác u e ss na ze fa nt lva gy ör gy
0
Település
Forrás: DaRMK Bajai Kirendeltsége, Saját szerkesztés
Ez az eredmény felveti az eddigi támogatás allokáció folytatásának kérdését is. A települési munkanélküliségi adatok sorrendjének és az egy f re jutó közhasznú támogatások települési sorrendjének összehasonlításakor megfigyelhet , hogy a települési beavatkozások nem állnak arányban a települések munkanélküliségének nagyságával, nem szolgálják megfelel en a területi egyenl tlenségek felszámolását. A települési összesített mutató (TÖM) területi modellezésének eredményeként megállapítható, hogy Sükösd, Csávoly, Gara, Baja, Hercegszántó, tekintetében súlyosabb a helyzet, mint amit a települési mutatók jeleznek. Bátmonostor, Szeremle esetében a települési munkanélküliség kisebb. Az új megközelítés indexekb l látható, hogy a munkanélküliség kezelésére használt eddigi számok félrevezet k, a települési munkanélküliség nagyságának eddigi sorrendje – súlyosságot is vizsgálva -, lényegesen megváltozik. Javaslat: Célszer nek tartom a területek munkanélküliségének összehasonlítására használt relatív mutató mellett, a mély munkanélküliségi mutató használatát. Ennek a módszernek a segítségével, a gazdaság és területfejlesztési elemz k, gazdasági, település- és területfejlesztési szakemberek is más „szemüveggel” nézhetik a munkanélküliséget a térben. Használatával egy más „munkanélküliségi tájat” fognak
18
látni, amelynek felszíne, „hegyei és völgyei”, lényegesen eltérnek az eddig gondoltaktól. Az új módszer hozzásegít pontosabb döntések meghozatalához, valamint a területi beavatkozások és támogatások igazságosabb és f leg hatékonyabb elosztásához. 5. A határmenti területek munkaer -piaci helyzetét vizsgálva azt az eredményt kaptam, hogy a munkaer piacok között minimális az „átjárás”, a két szomszédos térség munkaer piaca egymástól egyel re elszigetelt. A kilencvenes évek elején, a háború elöl menekül , letelepül kényszervállalkozókat leszámítva, a szerb munkavállalók magyarországi és kistérségi jelenléte elenyész . Az EU-s csatlakozásunk után tapasztalható volt némi növekedés a munkavállalási engedély kérelmek számában, de a szerb munkavállalási célú migrációnak közel sem Magyarország a célországa (1. táblázat). 1. táblázat: Szerb állampolgároknak kiadott munkavállalási engedélyek 2004-2007. Év
Magyarország Bács-Kiskun
Csongrád
2004
1321
98
108
2005
1578
65
297
2006
1894
179
333
2007 I-IX.
1539
110
272
Forrás: FSZH, DaRMK, Békéscsaba 2007.
A két kistérség gazdasági együttm ködésének ma még nemcsak adminisztrációs, de gazdasági korlátai is vannak, mindkett periféria, hiányoznak a megfelel közlekedési kapcsolataik. Szerbia EU-s csatlakozásáig rendkívül nehéz a schengeni határ átjárása. Szó sem lehet napi ingázásról, mivel a munkavállalás mindkét országban szigorúan szabályozott. A személyforgalmat nehezíti az a tény, hogy a szerb állampolgárok Magyarországra és így az EU-ba történ belépése szigorúan vízumhoz kötött. A térségek jövedelmi viszonyai számottev vonzó hatást nem gyakorolnak a szomszédos területek munkavállalóira. Nem elhanyagolható az sem, hogy a vizsgálat idején a zombori térség - országon belüli periférikus helyzete miatt is - gazdasága rendkívül gyenge teljesítmény , munkanélküliségének szintje magas. Javaslat: Baja és Zombor testvérvárosi kapcsolatára építve er síteni kell a kulturális kapcsolatokat, kiterjesztve az oktatási intézmények együttm ködésével a térségi jó gyakorlatok kölcsönös bemutatására. Ezzel mintegy el készítve a schengeni határ – remélhet leg mihamarabbi – elt nése utáni gyors, gazdasági együttm ködést. A Gara melletti határátkel megépítésére további er feszítéseket kell tenni mindkét félnek, egyúttal a hercegszántói határátkel hely teherforgalom számára való kinyitását is szorgalmaznia kell a bajai és a zombori térség szakembereinek, politikusainak.
19
Dolgozatomban nem kizárólag a jelenlegi helyzet bemutatására törekedtem, hanem a tendenciákat figyelembe véve próbáltam felhívni a figyelmet olyan anomáliákra, lehet ségekre, melyek új távlatokat nyithatnak a kistérségi munkaer -piac területi értékelésére, a beavatkozások hatékonyabbá tételére, végs soron a kistérség periférizálódásának megállítására. A kutatás eredményei reményeim szerint hasznosak lehetnek a kistérséget érint további fejlesztések szempontjából, amelyek nem csak a térség gazdasági helyzetének javítását, de a települések egyenletes fejlesztését is célul t zik ki. Bízom abban, hogy eredményeim hozzájárulnak a foglalkoztatás b vítéseinek területi szemlélet tervezéséhez és a munkanélküliség csökkenéséhez. Remélhet leg nem csak a területfejlesztésben dolgozóknak, kutatóknak, munkaer -piaci szakembereknek és betelepül vállalkozásoknak nyújt hasznos segítséget, hanem a hosszú távú térségfejlesztési tervek elkészít inek, települési szakembereknek, vezet knek is gyakorlati segítségül szolgál. Végül, de nem utolsó sorban hiszek abban, hogy a munkanélküliség mérésének új szemlélete és az alkalmi foglalkoztatás árnyoldalának feltárása hozzájárul a munkanélküliség országos problémáinak jobb megítéléséhez, orvosolásához és a területek közötti különbségek felszámolásához.
A kutatás további irányai A Bajai kistérség munkaer -piaci változásaival kapcsolatos kutatás messze nem teljes kör . Az értekezés els sorban a kistérség természeti, gazdasági, közlekedési infrastrukturális vizsgálatának, valamint a foglalkoztatás és a munkanélküliségi f területi összefüggéseinek eredményeinek összevetésén alapul. Az elért eredmények mellet sok egyéb lényeges tényez érdemes további kutatására. Ezeket az alábbiakban foglalom össze: •
További nagy kihívás a térség munkaer piacának strukturális felmérése, és sz k keresztmetszeteinek feltárása a számítástechnika adta lehet ségek jobb kihasználásával.
•
A magyarországi munkanélküliség területi különbségeinek feltárása a mély munkanélküliségi mutatóval önálló kutatási témául is jelent s kihívást jelenthet a jöv ben.
•
Nagyon érdekes önálló kutatási téma a periféria helyzetb l való kitörési lehet ség vizsgálata, az Alsó-Duna völgyi kistérségek együttm ködési lehet ségeinek feltárása.
•
A gazdasági kapcsolatok és a határmenti együttm ködések lehet ségei további önálló kutatási téma lehet.
20
A témakörben megjelent publikációk jegyzéke 1. TÉSITS R.- SZENORADSZKI E. (közlésre elfogadva, megjelenés 2010-ben): An unprecedented experiment in Europe: the expansion of the casual employment book in Hungary. International Labour Review ISSN 0020-7780, pp. 1-10. Impakt f. : 0,267 2.
TÉSITS R.- SZENORADSZKI E. (megjelenés alatt): Az alkalmi munkavállalói könyv térhódítása Magyarországon. In: Császár Zs. – Tóth J. (szerk.): Földrajzi terek a centrum és a periféria néz pontjából. Publikon Kiadó, Pécs, 12 p.
3. SZENORADSZKI E. 2009: A vállalkozások területi jellegzetességei a Bajai kistérségben. Modern Geográfia, pp. 1-21. (http://www.moderngeografia.hu) 4. SZENORADSZKI E. 2008: Mély munkanélküliségi mutató (MMM) a Bajai kistérség településeinek példáján, Új Munkapiac I. évf. 1. ISSN 2060-3991, pp. 53-56. 5. SZENORADSZKI E. 2008: The expansion of the casuel employment book in Hungary, Modern Geográfia pp.1-13. (http://www.moderngeografia.hu) 6. SZENORADSZKI E. 2008: Zapošljavanje državljana Srbije u ma arskim županijama Ba -Kiškun i ongrad 2004 -2007. /A szerb állampolgárok magyarországi munkavállalásának területi vizsgálata Bács-Kiskun és Csongrád megyében 2004-2007./ Me unarodna Politika, LIX. januar-mart /Belgrád/ ISSN 05433657, pp. 26-30. 7. SZENORADSZKI E. 2007: A KSH kistérségeinek összehasonlítása a regionális munkaügyi központok munkaer -piaci körzeteivel – Munkaügyi Szemle 51.évf. 3. ISSN 0541-3559, pp. 37-39. 8.
SZENORADSZKI E. 2006: Alkalmi munkavállalói könyv „robbanás” a Bajai kistérségben – Munkaügyi Szemle 50.évf. 5. ISSN 0541-3559, pp.16 - 21.
9.
BRANDICSNÉ URBÁN A. - REKETTYE S. - SZENORADSZKI E. 2005: A bajai körzet munkaer -piaci folyamatainak f bb jellemz i – Munkaügyi Szemle 49.évf. 9. ISSN 0541-3559, pp. 40-43.
10. SZENORADSZKI E. 2001: Száz kézfogás. Munkaügyi Szemle 45.évf. 6. ISSN 05413559, pp. 41-42. A disszertáció alapjául szolgáló el adások 1.
SZENORADSZKI E. 2009: Képzési programok a vidéki munkavállalás növelése érdekében, Bács-Kiskun megyei LEADER konferencia, Leader Közhasznú Egyesület, Nemzetiségi Központ, Baja, 2009. április 29.
21
2. SZENORADSZKI E. 2009: Munkaer -piaci lehet ségek, munkáltatói igények a Bajai kistérségben c. plenáris el adás, Nemzetközi Szakmai Konferencia, BácsKiskun Megyei Önkormányzat Speciális Szakiskola Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Baja, 2009. április 16-17. 3. SZENORADSZKI E. 2008: Mély munkanélküliségi mutató (MMM), mint a területi munkanélküliség mérésének egy lehet sége a Bajai kistérség településeinek példáján, 1. szekció „TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG – új trendek és kihívások”cím Nemzetközi Tudományos Konferencia, EJF Baja 2008. szeptember 19. 4. SZENORADSZKI E. 2008: Stratégiák a halmozottan hátrányos helyzet munkanélküliek munkába való visszahelyezésére III. Integrációs Kerekasztal Konferencia, Újvárosi Általános M vel dési Központ Baja, 2008. 02. 05. 5. SZENORADSZKI E. 2007: A Bajai kistérség munkaer -piaci helyzete. In: Neophodne aktivnosti na poboljsaniju stanja i ublazavanju problema u ugostitelstvu, Zapisnik sa treceg okruglog stola, Sombor, Sve ana sala RPK Sombor, 2007. szeptember 20. Egyéb publikációk 1. SZENORADSZKI E. 2005: Szabályozások elkészítése, visszacsatolások In: MADARÁSZ S. (szerk.) 2005. Kézikönyv a kirendeltségi min ségirányítási tevékenység bevezetéséhez, Foglalkoztatási Hivatal, Budapest, pp. 53-55. 2. SZENORADSZKI E. 2005: Min ségirányítási tevékenység feladatmegosztása, szervezeti keretei, In: MADARÁSZ S. (szerk.) 2005. Kézikönyv a kirendeltségi min ségirányítási tevékenység bevezetéséhez, Foglalkoztatási Hivatal, Budapest, pp. 73-75. 3. SZENORADSZKI E. 2005: Egyéb szabályozások, In: MADARÁSZ S. (szerk.) 2005. Kézikönyv a kirendeltségi min ségirányítási tevékenység bevezetéséhez Foglalkoztatási Hivatal, Budapest, pp. 76-77. Egyéb el adások 1. SZENORADSZKI E. 2008: A Bajai kistérség munkaer -piaci tendenciái, Rehabilitációs Szakmai Fórum, DaRMK, Baja, Duna Szálló, 2008. június 11. 2. SZENORADSZKI E. 2004: A min ségirányítás bevezetésével kapcsolatos problémák a munkaügyi kirendeltségen, Szekció-el adás, Nemzetközi Min ségügyi Konferencia, Foglalkoztatási Hivatal, Balatonfüred, 2004. október 26-27.
22
