98,1-3. KARÁCSONYI CSO

XIX. évf. 11-12. szám 2010. december

„Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodákat tett! Szabadulást szerzett jobbja, az ı szent karja. Megmutatta szabadító erejét az Úr, a népek szeme elıtt nyilvánvalóvá tette igazságát. Hőséggel és szeretettel gondolt Izrael házára, és látták a földön mindenütt Istenünk szabadítását.” (Zsolt 98,1-3.)

KARÁCSONYI CSODA Ez a zsoltár Isten csodatettérıl szól. Csodáról akkor szoktunk beszélni, amikor rendkívüli dolgok történnek. Amikor elképzelni sem tudjuk, hogyan oldjuk meg gondjainkat, és váratlanul jóra fordul sorsunk. A csodák Isten hatalmának a jelei az életünkben. Arról tanúskodnak: Istennél az is lehetséges, ami emberileg lehetetlennek tőnik. A hitre jutott ember tudja, hogy csoda csak Isten akaratából történik. Egyedül neki van hatalma arra, hogy másképpen cselekedjen, mint azt a természet rendje diktálná, és értelmünkkel felfoghatnánk. A választott nép csodaként élte meg a babiloni fogságból való szabadulását. A próféta ugyan elıre látta és hirdette, hogy Isten meg fogja szabadítani népét a fogságból (Ézs 40-55), de ott, akkor, az adott történelmi-politikai helyzetben senki sem számított erre a fordulatra. Errıl a csodáról énekel a zsoltáros. Ez nem az istenfélı ember lelkében, szívében végbemenı csoda volt, amit csak ı érzékelt volna – ilyen is van! -, hanem a történelem színpadán, a korabeli nagyhatalmak ámulatára, valamennyi nép láttára történt meg. E váratlan esemény mögött a kívülállók is megsejtették a választott nép Istenének hatalmát és láthatták: ez az Isten valóban szereti az ı népét. A Szentírás minden igéje végsı soron a Jézus Krisztusban megtörtént szabadításra irányítja tekintetünket. Mindaz, amit Jézus Krisztus értünk tett, tényleg csoda volt. Csodás volt születése. İ nem a származás természetes rendje szerint jött a világra. İ a Szentlélektıl fogantatott, İt egy szőz hordozta méhében. Ennél is nagyobb csoda volt, hogy személyében maga az Isten jelent meg közöttünk: múlandó emberi testben az Örökkévaló és Mindenható. És İ azért jött, hogy minket megszabadítson a bőn és halál átkától, jóllehet ítéletet és kárhozatot érdemelnénk, mert jobban szeretünk nélküle élni,

2

Hírmondó 2010. Karácsony

nem tudunk töretlenül bízni benne, vétünk parancsolatai ellen. İ mégis szeret minket, sıt szeretetét megelılegezte nekünk. Még meg sem születtünk, İ már életét áldozta érettünk, azért, hogy mi ne a halálnak, hanem az örökéletet reménységében éljünk. Ez az a csoda, amit mi képtelenek vagyunk felfogni értelmünkkel. Ezt a Szeretetet csak imádni és meghálálni lehet, ahogy annak idején a napkeleti bölcsek leborultak a kis Jézus elıtt, hogy imádják İt és ajándékokat adjanak neki abból, amijük volt, amit Teremtıjüktıl kaptak. A Jézus Krisztusban megjelent isteni szeretet, bőntıl, haláltól megszabadításunk a világ szeme láttára történt meg. Nem titokban, nem csak egyesek képzeletében vagy hitében! İ járt-kelt az országban, egyik városból ment a másikba, a nyilvánosság elıtt tanított és gyógyított, tett csodákat. A nagy nyilvánosság elıtt feszítették İt keresztre. Jézus története nem az emberek fejében született meg. İ hús-vér ember volt. Ami vele történt, az tény. Nem véletlenül utal az evangélista Augusztus császárra és Pontius Pilátus helytartóra. İk a történelembıl ismert személyek. Az Evangéliumot Jézus csodatörténete szem- és fültanúinak vallomása szerint foglalták írásba. Az egész világ láthatta, olvashatja és hallhatja: mi történt akkor, ott Betlehemtıl a Golgotáig. Isten szabadító csodatettei ma is folytatódnak. A hirdetett igében ma is jön Jézus Krisztus. Jön, hogy megszülessen bennünk, hogy életre keljen bennünk, és nekünk ajándékozza azt, amit ott, akkor már elvégzett a mi javunkra. Mind ezért mi hálával tartozunk. İt imádni, neki énekelni – csodálatos és szent dolog. Az İt dicsérı ének azért új, mert aki leborul elıtte és befogadj İt, azt İ megtisztítja, megszabadítja a bőn hatalmából, azt új élettel ajándékozza meg. Ez az igazi karácsonyi csoda. Éppen ezért a Krisztust magasztaló új ének örömteli, hálaadó ének, szemben a régivel, amely félelemmel dicséri a szent és hatalmas Istent. Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden testvéremnek áldott karácsonyi ünnepeket és boldog újesztendıt. Bárcsak minél többen dicsérhetnénk a bennünk megszületni akaró Krisztust új énekkel! Dr. Kovács László Attila igazgató lelkész

MEGHÍVÓ Karácsonyi zenés áhítatunkat december 25-én, karácsony elsı napján délután 17 órai kezdettel tartjuk a Nagytemplomban. Igét hirdet: Sztankó Gyöngyi esperes. Mősoron: Heinrich Schütz: Karácsonyi oratórium. Közremőködik: a gyülekezet énekkara, tanárokból és diákokból álló alkalmi zenekar, Szilágyi Szilárd (tenor), Fenyvesi Zsolt (basszus), Zsarnainé Urbán Nóra és Hódi Eszter (szoprán), Kiss Zoltán (orgona), és mások. Vezényel: KOVÁCS LÁSZLÓ ATTILA

Hírmondó 2010. december

3 ___

BESZÁMOLÓ A NYÍREGYHÁZI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 2010. NOVEMBER 7-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŐLÉSÉRİL „Ünnepre jöttünk zengı énekszóval…” Szükségünk van az ünnepekre. A hétköznapok sokszor monoton tennivalói közepette lelkünk felüdítése elengedhetetlen feltétele annak, hogy ne leszegett fejjel járjunk, hogy büszkék legyünk evangélikusságunkra, magyarságunkra. Jó lenne tudatosítani végre önmagunkban – a sokszor az ellenkezıjét elhitetni akarókkal szemben -, hogy egy tehetséges, sokszínő nép leszármazottai, utódai vagyunk és ez bizony felelısséggel is jár: megélni a mai körülmények között hitünket, magyarságunkat. Ezzel a lelkülettel készültem – és tudom, hogy még sokan – a szabályszerően összehívott lelkészválasztó közgyőlésre és a nyíregyházi gyülekezet második alapítványának létrehozására. Mindenek elıtt köszönet illeti az elıkészületekben résztvevı testvéreket, a választási bizottság tagjait, az egyházmegyei elnökséget, a lelkészi hivatalban dolgozókat a szakszerő és zökkenımentes lebonyolításért. A közgyőlés elıtt is megtekinthette mindenki az érvényes választói névjegyzéket, az elkészült nyilvántartás szerint még mindig 800 feletti az egyházfenntartói járulékot fizetık száma. Köszönet azoknak, akik az istentisztelet után maradtak – 116-an – és személyes szavazatukkal is kifejezték, hogy a Presbitérium és Képviselı testület tagjainak javaslatát elfogadva, egy ellenszavazattal Zsarnai Krisztiánt az V. körzet parókus lelkészévé választották. Krisztián eddigi munkáját is értékelte ez a szavazati arány, lelkész úr és családja életére, gyülekezetünkben végzett további szolgálatára Isten gazdag áldását kérem. A közgyőlés második részében a ”Segítség Háza a tirpák utódokért Alapítvány” megalapításához és az alapítványt vezetı kuratórium tagjainak megválasztásához kértük a jelenlévık támogatását. Az alapítvány létrehozásának ötlete több mint fél éve vetıdött fel bennünk annak céljából, hogy a gyülekezetünk tulajdonában lévı, de nem mőemlék épületek felújítására, fenntartására valamint új ingatlan építésére is tudjunk pályázatokat készíteni. Idıközben a cél kibıvült a tirpák hagyományok ápolásával határon innen és túl, a közösségi életre nevelés, beilleszkedés elısegítésére szervezett programokkal, a kisebbség felzárkóztatásának segítésével, gyermekek és idısek felkarolásával, a családi életre való neveléssel, a hitéleti tevékenység elısegítésére szervezett programok lebonyolításával. A jelenlévık elsöprı többséggel elfogadták az alapítvány létrehozását és a kuratórium tagjainak – Pelles Ferenc elnök, Uhrin János alelnök, Zsarnai Krisztián; Németh Lászlóné; Barta Mihály tagok - gondos elıkészítés és mérlegelés után javasolt névsorát. Bár Fabiny Tamás püspök úrral teljes egyetértésben azt vallom, hogy elsı a gyülekezet építése és csak ezt követi a körülmények javítása, épületek építése, mégis azzal a reménységgel tekintek új alapítványunk létrejöttére, hogy a sokszor nem is olyan bonyolult világunkban segítségére lesz az embereknek, a tirpák utódoknak, a nehézségeket hordozóknak a helyes út és irány megtalálásában, és népünk, nemzetünk felemelkedéséhez egy cseppnyit hozzá tud tenni a sokszor elmarasztalt, de számomra oly kedves megyében. Ámen, így legyen! Veczán Zoltán felügyelı

4


A MANDAI GYÜLEKEZET TERVÉRİL Néhány hónappal ezelıtt Mandabokorban, egy fórumbeszélgetésen született meg az, az elhatározás, hogy az evangélikusok önálló istentiszteleti helyet szeretnének építeni. Jelenleg a település mővelıdési házában tartunk minden gyülekezeti alkalmat. Ez a helyiség – Istennek hála érte–, már kicsinek bizonyul. Többen is felvetették, hogy a tervezett mandai közösségi ház felépítésével csökkenne a nagytemplomi istentiszteleten résztvevık száma. Tapasztalatom szerint már autóval sem jönnek be Nyíregyházára – rendszeresen – az emberek a Nagytemplomba istentiszteletre. Ezért nekünk lelkészeknek kell kijárni a településekre, mint ahogy azt elıdeink is tették. Köztük lenni és a helyi adottságokat, valamint a gyülekezeti tagok igényeit figyelembe véve szervezni az alkalmakat, hirdetni Isten Igéjét. Reménységgel – Isten kezébe téve tervünket –, és élve a lehetıséggel, pályázatot nyújtottunk be az Európai Szociális Alap által kiírt infrastruktuális tevékenységre; egy 120-130 fı befogadására alkalmas nagyterem, és egy 40-50 férıhelyes, a nagyteremmel összenyitható kis terem megépítésére, melyekhez vizesblokk is kapcsolódna. A gyülekezeti épület a „Segítség Háza” nevet viselné, hogy az emberek számára valóban segítség lehessen a Jézus Krisztusra való rátalálásban, aki az egyedüli megoldás mindannyiunk életére. László Zoltán építész, több ütemben megvalósítandó épületegyüttest tervezett, melyet dr. Fabiny Tamás püspök úr is átnézett, és megvalósíthatónak talált. Nagy örömünk, hogy az un. téglakuponokból, adományokból, valamint a Befejezetlen történetek c. könyv értékesítésébıl több mint egymillió forint győlt össze öt hónap alatt. Az adományokat továbbra is győjtjük, hogy az építkezés elkezdéséhez szükséges, a pályázatban elıírt un. önerıt biztosítani tudjuk. Bízunk abban, hogy elgondolásunk beleilleszkedik Isten tervébe, és áldottá teszi munkánkat, meghallgatja fohászunkat, hogy a Segítség Háza az a hely lehessen, ahol minél többek számára igazi segítségként hirdettetik Jézus Krisztus, mint Megváltó. Köszönöm mindazok munkáját, adományát, segítségét, akik már eddig is sokat tettek azért, hogy ez a terv valóra válhasson. Zsarnai Krisztián

֠ ֠ ֠ Márk Borbála kitartó szervezımunkájának is köszönhetı, hogy Nyíregyházán is megkezdıdhetett a gyülekezeti munkatársképzı tanfolyam, melynek vezetıje D. Szebik Imre ny. püspök úr. Az elsı alkalom december 10-én volt, a Luther Márton Kollégiumban, s ezt követıen még jan. 28-29, febr. 25-26-án, márc. 25-26-án hallgathatunk különbözı témában elıadásokat, amit az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanárai tartanak. Szeretettel várjuk az érdeklıdıket, bárki jelentkezhet még a tanfolyamra. Bıvebb információt Márk Borbála ad a 06 20 / 824 85 45 telefonszámon.


5 ___

ISTEN ÁLTAL MEGSZELÍDÍTETTEN: Takács Ferenc 1945 – 2010 1996 februárjában csörgött a telefon a Lelkészi Hivatalban. Szelíd, de határozott hang mutatkozott be: Takács Ferenc vagyok, az 5-ös iskola igazgatója, mikor tudnánk találkozni lelkész úrral, hogy az iskola átvételérıl tárgyaljunk. Mondtam egy idıpontot, fordult velem kettıt a világ, hogy mit kell ilyenkor tenni. Felhívtam dr. Endreffy Ildikót, gyülekezetünk akkori felügyelıjét és Márföldi Istvánt, hogy jöjjenek, mert úgymond, helyzet van. Pár óra múlva Feri ott ült társaival irodámban, hogy megbeszéljük a távolról sem könnyő helyzetet. Ezzel a telefonnal és találkozással indult kettınk ismeretsége, szövetsége, barátsága. Elindultunk sok kérdéssel egy járatlan úton, és a legkülönbözıbb háttérbıl érkezett emberek együtt tapasztaltuk meg Isten újkori szabadítását. A szekularizált közösség számára gyülekezetünk befogadása a „Noé bárkája” élményt adta: Isten népének gesztusa az életben maradást jelentette számukra. A „bent lévıknek” pedig azt a tapasztalatot adta, hogy Isten ügye a templom falain kívül, a gyülekezet határain messze túl is él, és mozdít meg embereket. Takács Ferenc személyében a gondviselı Isten olyan felkészült szakembert küldött a nagytemplomi gyülekezethez, aki képes volt az iskola újra alapításával kapcsolatos szakmai, vezetıi dilemmákat a szeretet és türelem légkörében megoldani. Több modell is volt a volt egyházi iskolák visszavételével kapcsolatosan. A törvény lehetıséget adott arra, hogy az állami és egyházi fenntartó egyezzenek meg az oktatási intézmény egyházi fenntartásba adásáról. Több ilyen intézmény is volt, pl. a Kossuth Gimnázium is így került egyházunk fenntartásába. A megszüntetett 5-ös iskola tanárai, szülei azonban egy akkor még szokatlan útra léptek: ık kérték az egyház segítségét megmaradásuk érdekében. Igazgató úr sok gondot látott ezzel, mégis felvállalta az ügyet. Az új iskolaalapítókat és a régi hagyományokat képviselıket az intelligens hit és szeretet ernyıje alatt volt képes egyesíteni. Már nem voltam „munkáltatója”, amikor úgy döntöttek, hogy felnıtt fejjel ı és felesége újra tanuló tanítványokká lesznek és konfirmációi oktatás után tudatos döntéssel lesznek evangélikusok. Lelkészi szolgálatom egyik legszebb felkészítése volt a velük való foglalkozás. Feri, a matematika – fizika szakos tanártól méltán elvárható racionalitással olvasta a bibliai szövegeket éppúgy, mint egyházunk hitvallási iratait. Komoly beszélgetések, eszmecserék indultak el közöttünk, amelyekben nem én oktattam ıket, hanem együtt kerestük az evangélium igazságát. Így szelídült Istenhez, aki irgalmával szelídítette ıt meg. Talán ezért adatott meg neki az, hogy szinte észrevétlenül léphetett át a Szelíd Szeretett örök országába. Laborczi Géza

6


BEIKTATTÁK A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ÚJ ELNÖKPÜSPÖKÉT Gáncs Péter személyében új elnök-püspöke van a Magyarországi Evangélikus Egyháznak. A Déli Egyházkerület lelkészvezetıjét a november 26-án összeült zsinat választotta meg e tisztségre, miután az eddigi elnök: Ittzés János – közelgı nyugdíjba vonulása miatt – októberben bejelentette lemondását. A megbízatás két évre, az egyházunkban 2012-ben esedékes általános tisztújításig szól. Mint ismeretes, hivatalos ügyekben a mindenkori elnökpüspök képviseli egyházunkat, így mostantól Gáncs Péter az, aki elnöktársával, Prıhle Gergely országos felügyelıvel eljárni hivatott – például – a kormányzattal vagy más egyházakkal folytatandó tárgyalásokon. Az 59 éves új elnök-püspök 2003 óta lelkészvezetıje a Déli Evangélikus Egyházkerületnek, 2006 óta alelnöke a Magyar Evangélikus Konferenciának és központi bizottsági tagja az Egyházak Világtanácsának. Megválasztása után Gáncs Péter arról beszélt, hogy szeretné, ha a kapott bizalmat tovább is tudná adni az egyház minden tagjának. Forrás: Evangélikus Élet Szerk. megj.:Isten áldását kérjük az új elnök-püspök szolgálatára, aki Nyíregyházáról indult a lelkészi pályára. Édesapja – Gáncs Aladár – 2009. december 17-én hunyt el, ı 28 éven át volt gyülekezetünk hőséges lelkész-orgonistája.

MEGEMLÉKEZÉS A 84 ÉVES KORÁBAN ELHUNYT DR. REMÉNYI MIHÁLY OSZTÁLYVEZETİ FİORVOSRÓL Tısgyökeres nyíregyházinak és lutheránusnak vallotta magát. Itt született 1926. január12-én. Nagytemplomunkban keresztelték. A központi ev. elemiben tanult, majd 1944-ben a Kossuth gimnáziumban érettségizett kitőnıen. Az elemiben osztálytársa és barátja lett Fehér Gábor, a Geduly leánygimnázium hasonló nevő mővelt tanárának a fia. Az alig tíz éves Misivel Fehérék ismertették meg a világirodalom remekeit, majd Adyt, Móricz Zsigmondot, Németh Lászlót… Kitőnı felkészülése ellenére érettségi után mindjárt nem mehetett egyetemre. A városházán dolgozott. Csak 1954-ben tudott beiratkozni a Debreceni Orvostudományi Egyetemre, ahol 1960-ban diplomázott. Ez után a nyíregyházi kórház gyermekosztályán dolgozott és végül a fertızı osztály vezetı fıorvosaként ment nyugdíjba. Gyülekezetünk szervezeti életében aktívan ugyan nem vett részt, de az istentiszteleteken Nagytemplomunk egyik jobb oldali hátsó padjában vasárnaponként rendszeresen láthattuk. 1992-ben 100 éves lett az ev. elemi iskola épülete, ahová nemcsak ı járt, hanem családja többi tagja is. A rendszerváltozást követıen csak nehézségek árán sikerült egyházközségünknek visszakövetelnie ezt az épületet. Ennek érdekében 1992-ben írt egy hosszabb tanulmányt a Kelet Magyarország napilapban a nyíregyházi evangélikus elemi és – középiskolák mővelıdéstörténeti jelentıségérıl, ahol 100 pedagógus nevelt és oktatott. Ettıl az idıszaktól kezdve jelentek meg – fıleg a városunkkal és egyházközségünkkel kapcsolatos – közleményei a Kelet Magyarországban, az Evangélikus Életben, valamint Hírmondónkban és a Kossuth Diákban is. Ezeknek legnagyobb része olyan visszaemlékezés, melyeknek ı is részese volt.


7 ___

2005-ben a városvédı egyesület akkori elnöke Labossa Gusztáv addigi írásait EMLÉKMORZSÁK címő szép kiállítású könyvben közzétette. A könyv hően tükrözi a szerzı olvasottságát, kitőnı memóriáját, lokálpatrióta voltát. Az utóbbi években többször betegeskedett. Október elsején a Nagytemplomban még úrvacsorázott és 20-án meghalt. Kívánsága szerint temetése csak szők családi körben történt meg. Gyászoljuk. Ls

TEHETSÉGGEL AZ ÚJRAKEZDÉSÉRT! A fenti címet adták a szervezık annak a jótékonysági rendezvénynek, melyet november 15-én tartottak a Kossuth gimnázium dísztermében. A nyíregyházi evangélikus oktatási intézmények diákjai szavalattal, énekkel, hangszeres és néptáncos mősorral szórakoztatták a tanárokat, szülıket, diáktársakat és mindazokat, akik megvásárolták a belépıjegyeket, hogy segítsenek a vörösiszapkatasztrófa miatt mindenüket elveszített devecseri és kolontári evangélikus családokon. A Kossuth gimnázium, az általános iskola és a Luther Márton Kollégium tanulói követendı példát mutattak a segítségnyújtás lehetıségének más oktatási intézmények számára is. EGYÜTT AZ ISKOLÁÉRT November 14-én a Nagytemplomban a délelıtti istentiszteleten az evangélikus általános iskola nevelıi és tanulói is szolgáltak igeolvasással, énekkel, verssel, hangszeres zenével. A legkisebbek, az óvodások sem maradtak otthon, hanem mindannyiunk örömére Istent dicsıítı énekeket énekeltek. Az offertóriumot a nehéz anyagi körülmények között élı, tehetséges diákok támogatására fordítja az iskola vezetısége. Köszönjük a pedagógusok és a gyermekek szolgálatát.

8


A világ legszebb ajándéka Kicsiny gyermekként nagyon vártam a karácsonyt, mert tele volt fénnyel, csillogással, ajándékokkal, és titokzatossággal. Emlékszem az ünnep közeledtével egyre nıtt a kíváncsiságom, felforgattam a házat, hogy megtaláljam a rejtekhelyet, ahová édesanyám eldugta az ajándékokat. Meg sem gondoltam, hogy a világ legszebb ajándékát Isten adta sok-sok évvel ezelıtt, minden embernek – köztük nekem is! Ez az ajándék: JÉZUS KRISZTUS. Fiatal voltam még, ahhoz, hogy felfogjam: a karácsony összes fénye sem tudná utolérni, azt a fényességet, dicsıséget, szépséget, amit az Úr Jézus hagyott ott, a mennyben, azért hogy értem emberré legyen. Fel nem értem ésszel, micsoda kontraszt (ellentét, különbség) van a menny pompája, és a betlehemi koszos istálló között! Isten Fia azért született egy mocskos, hideg istállóban, hogy egyszer megszülethessen az én mocskos, hideg – bőnös – szívemben is. Nem sok idınek kellett eltelnie, hogy – Isten kegyelmébıl – ráeszméljek mit is jelent: Isten emberré lett értem. Rémülettel töltött el a felismerés, hogy az én szeretett Jézusom földi élete egy koszos istállóban kezdıdött, és egy durva fából ácsolt kereszten ért véget miattam. Ezért jött! Érettem született piszkos istállóban, érettem hordta súlyos keresztjét, érettem halt csúfos kereszthalált – İ odaadott mindent, amit adni tudott! Azért, hogy kiváltson a bőn szennyébıl, hogy valódi célt adjon az életemnek. Most már tudom, miért élek! Van célja az életemnek: áldom, és magasztalom Istent mindazért, hogy nekem adta a világ legértékesebb ajándékát: JÉZUS KRISZTUSt – és általa örök életem lehet. Nem félek, mert Isten gyermeke vagyok, és tudom, hogy semmi sem választhat el Krisztus szeretetétıl – még a halál sem! Ez az ajándék a tied is lehet! Kérd Istent, had lehessen tied a világ legszebb ajándéka: az ÚR JÉZUS KRISZTUS! „…Isten örök életet adott (ajándékozott) nekünk, és ez az élet az ı Fiában van. Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban.” (1Jn 5,11-12)

JÉZUS KRISZTUS az igaz Isten és az örök élet. (vö: 1 Jn 5,20) Isten legszebb és legértékesebb ajándéka!

Az oldalt szerkesztette: Hajagos-Tóth Katalin


9 ___

HÉTKÖZNAPI HİSÖK Hátország nélkül csatát lehet nyerni, de háborút nem. Ez a történelmi igazság jutott eszembe, elolvasva ifjú Joób Olivér, édesapjáról írt életrajzi mővét. A lelkész alakjára, szolgálatára gyakran reflektorfény irányul, de ki ismeri a feleségek küzdelmes életét, áldozatos „háttérmunkáját”? Szívszorító volt olvasni Joób Olivérné, Juckó néni, édesanyjának szóló levélrészleteit. A háziasszonyi teendıkön és a hat gyerek nevelésének feladatán kívül, három dolog nehezítette életét: állandóan visszatérı gyötrelmes fejfájásai, a szorító anyagi gondok és a gyakori vendéglátás terhei. Néhány idézet a levelekbıl: „Ami engem illet, én nagyon rossz bırben vagyok, csak úgy húzom magam és a muszáj tartja bennem a lelket. Fejfájásaim olyan mértéket öltenek, hogy már egészen elkeserítı.” (…) „10 nappal ezelıtt megint átestem egy csúnya arc – és homloküreg gyulladáson, ami megint nagyon megnyúzott.” (…) „Anyagilag most igen-igen nehezen vagyunk, még talán soha ennyire mint most.” (…) „Vacsora után még a pelenkákat mostam ki, ¼ 11-kor holt fáradtan dıltem ágynak. Oli ½ 11-kor jött haza püspök úréktól azzal, hogy gyorsan készítsek vacsorát és még egy ágyat, valami minisztériumi úr jött meg, akinek szállásra van szüksége.” (…) Endreffy Zoltánné Mária néni is gyakran eszembe jut, hiszen október 15-én búcsúztunk tıle. Áldozatos élete példa lehet mindnyájunk számára! Hét gyereket nevelt fel, és – Isten segedelmével – ı maga harcolta ki, hogy mindegyiket, papgyerek mivolta ellenére felvegyék gimnáziumba, egyetemre. Ha kellett, kész volt szembeszállni az ÁEH (Állami Egyházügyi Hivatal) nagyhatalmú megyei vezetıjével is. Férjét elkísérte a bibliaórákra, utána éjszakába nyúlóan kötötte a szép, egyedi mintájú pulóvereket gyerekei számára, hogy tisztességesen nézhessenek ki. Miért lehet máig emlékezetes a férjek szolgálata? Bizonyára azért is, mert teljes erejüket, idejüket az Úr ügyére, szeretett gyülekezetükre fordíthatták. A papnék – a hétköznapok hısei – zokszó és szemrehányás nélkül, biztosították férjeiknek a stabil hátteret. Legyen áldott az emlékük! Demcsákné Balczó Ildikó ֠ HÁLAADÓ ISTENTISZTELET ÉS KÖRZETI KÖZGYŐLÉS ROZSRÉTEN Minden év októberében hálaadó istentiszteleten emlékezünk a Betlehem imaház felszentelésére. Az idén már a tizenhatodik alkalommal győltünk össze, hogy ezt megköszönjük Urunknak. Erre az együttlétre Sztankó Gyöngyi, a körzet lelkésze, legtöbbször vendég- igehirdetıt hív meg. Így volt ez most is, október 17-én vasárnap délután. Molnár József diósgyıri lelkipásztor jött közénk, aki nemcsak gyülekezeti, hanem kórházlelkészként is szolgál Miskolcon.

10


„Ép testben ép lélek” címmel tartott vetítettképes, érdekes elıadásához sokan hozzászóltak. A záró áhítatot szintén a vendég-lelkész tartotta Pál apostol Galatákhoz írott levelének 6. fejezetébıl a 2. vers alapján: „Egymás terhét hordozzátok: így teljesítitek a Krisztus törvényét.” Az istentiszteleten egyházközségünk énekkara is szolgált, igazgató lelkészünk, dr. Kovács László Attila karnagy vezetésével. Gyönyörködhettünk a tárogatóval elıadott dallamokban is, melyeket Martinovszky István testvérünk szólaltatott meg. A Jávori család kamaraegyütte-sének szép énekei szívhez szólóak voltak. A záró áhítat után szeretetvendégség következett. Köszönjük minden testvérünknek a szolgálatát, fáradozását és a finom süteményeket. Jó volt együtt lenni! Szeretnénk, ha az Úr áldása lenne minden együttlétünkön. A rozsréti gyülekezeti tagokra várt még egy feladat, mert a IV. körzet részközgyőlést tartott, melynek tárgya tisztségviselık választása volt. Körzeti felügyelınek Csengeri Andrásnét, presbiternek Tar Jánosnét és dr. Kosztik Szabolcsot választottuk. Lelkészünk Isten áldását kérte a megválasztott tisztségviselık életére, szolgálatára. Közös imádsággal zártuk a közgyőlést. Hugyecz Jánosné és Henzsel Ilona presbiterek

Isten kegyelmébıl, Advent 1. vasárnapjával, új egyházi esztendıbe léptünk.

„Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas” (Zak 9,9) „Énekeljétek az İ nevének dicsıségét!”


11___

ANYAKÖNYVI HÍREK Keresztelések: „Bizony az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom..” Darida Gergı, Dobránszky Dalma, Maczurik Kristóf, Berki Henrietta, Lehóczki Lili, Halász Olivér, Jin Gábor András, Izsai Milán, Karaffa Nóra Anikó. Házasságkötések:

„Amit Isten egybeszerkesztett ember el ne válassza...”

Ruzsinszki Péter és Raffai Renáta, Sípos Miklós és Gyurcsán Szabina. Halálozások: „Boldogok a halottak akik az Úrban halnak meg…” Bezzeg Béláné Tomasószki Ilona (88), Szoboszlai Józsefné Zágoni Ilona (85), Benda Mihály (54), Gönczi Zsolt (43), Bogár Andrásné Biri Julianna (91), Simkó János (72), Hódi Lászlóné Veszeli Erzsébet (81), dr. Reményi Mihály (84), Mazák Andrásné Garai Zsuzsanna (69), Hulvej Mihály (75), Tóbiás Barnabás (73), Balku Jenı (75), Ferencz István (86), Kovács Mihályné Zvara Ilona (89), Gyureskó Mihály (80), Garaj Pál (58), Bálint Andrásné Simkó Julianna (89), Franczel Mihály (49), Éva Józsefné Mákócsi Ilona (90), Gulyás András (65), Takács Ferenc (65), Lévai György (82), Benkei Andrásné Bálint Julianna (87), Tóth Mihály (80), Nagy Jánosné Izsai Julianna (71), Kiss Lipótné Moravszky Mária (82), Fenyvesi Józsefné Kelemen Ilona (79), Harman Andrásné Palicz Julianna (81), Hurai Pálné Kiss Zsuzsanna (55), Varga József (73), Garaj Andrásné Morauszky Erzsébet (86), Nagy Jánosné Bilák Ilona (54). Közreadta: Horváth Csabáné Túrmezei Erzsébet NE MENJÜNK EGYEDÜL! Halk hóesésben karácsony elıtt megyek az úton egyedül. Mind halványak, ködbeveszık az Ipolyon túli hegyek. Most Betlehem felé megyek. Bent a szívemben az öröm boldog glóriát hegedül. Fehér utamra hirtelen árnyék vetıdik, vádló kérdés: A pásztorok is együtt mentek, a bölcsek is hárman hódoltak… Mit mond a betlehemi Gyermek, hogyha senki nem lesz velem, ha egymagamban érkezem?! Hát az én szívem nem dobolja karácsony örök riadóját: „Menjünk el m i n d Betlehemig!”?

Kinyújtom keresı kezem: ráncos öreg kezek, kicsiny gyermekkezek simuljanak belé! Induljunk együtt Betlehem felé! Együtt a gyászolókkal, az egyedülvalókkal! Hiszen a nagy örömbıl mindnyájunknak telik! A jászol mellett ma mindnyájunkra üdvösség derül! Halk hóesésben Betlehem felé ne menjünk egyedül!

12


December 31-én ÓÉV estéjén (pénteken) 17 órakor lesz istentisztelet a Nagytemplomban Szeretettel várjuk gyülekezeti szilveszteri együttlétre a fiatalokat és a Fiatal Felnıttek Alkalmát látogatókat december 31-én 18 órától óévbúcsúztatóra, énekléssel, játékkal, beszélgetéssel eltöltve az év utolsó estéjét. Bıvebb információ Zsarnai Krisztián lelkésztıl kapható. Telefonszám: 06 20 / 824 93 08 A vasárnaponként reggel 8 órakor kezdıdı istentiszteletet vízkereszttıl – virágvasárnapig nem a Nagytemplomban, hanem a gyülekezeti teremben a Luther tér 14. sz. alatt tartjuk. 2011. ÉVI ELİZETES Január 3-7-éig, hétfıtıl – péntekig esténként 17 órakor kezdıdik a gyülekezeti teremben az évkezdı imahét. Január 16-23-áig, vasárnaptól – vasárnapig tart az ökumenikus imahét. Február 19-én, szombaton iktatja be ZSARNAI KRISZTIÁNT az V. számú körzet lelkészi állásába SZTANKÓ GYÖNGYI esperes. Köszönjük mindazoknak az áldozatkészségét, akik a 2010. év folyamán adományukkal támogatták egyházközségünket, ill. adójuk 1-1%-át felajánlották evangélikus egyházunknak és a „Nyíregyházi Nagytemplomért” alapítványnak. A Magyarországi Evangélikus Egyház technikai száma: 0035 A „Nyíregyházi Evangélikus Nagytemplomért” alapítvány adószáma: 18801703 -1 -15 Köszönetet mondunk a Hírmondóra szánt adományokért!

Figyelmébe ajánljuk gyülekezetünk honlapját: http://nyiregyhaza.lutheran.hu melyet Sallainé Judit vett gondjaiba. Önkéntes munkáját ez úton is köszönjük. Köszönettel vesszük észrevételeiket, javaslataikat, közlésre szánt írásaikat, amelyeket vagy a Lelkészi Hivatalba, vagy az alább feltüntetett e-mail címre legyenek szívesek eljuttatni. A Hírmondó legközelebbi számának tervezett megjelenési idıpontja: 2011. február 27. Lapzárta:február 11. A Nyíregyházi Evangélikus Lelkészi Hivatal címe: Luther tér 14. Tel: 508-770 Fax: 508-777

Hivatalos órák: munkanapokon 9-17 óráig. Szerkesztıbizottság: Demcsákné Balczó Ildikó, Dr. Loós Tibor, Pelles Ferencné, Závodny Éva. Felelıs szerkesztık: Dr. Kovács László Attila, Veczán Zoltán E-mail: [email protected] Kiadja a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség, belsı használatra, ingyenes terjesztésben. Megjelenik kéthavonként. Készült: Jedlik Kiadó nyomdájában 1700 pld.-ban.

98,1-3. KARÁCSONYI CSO

Recommend Documents